Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében"

Átírás

1 Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében 2005 Készítették: Dr. Bartal Anna Mária-Dr. Kákai László-Szabó István

2 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 A vizsgálat célja...3 A minta néhány jellemzője...6 I. A vizsgálat általános megállapításai A debreceni szervezetek és a mintába került szervezetek általános jellemzője A szervezetek működését befolyásoló problémák...22 II. Problémacentrikus megközelítés A debreceni civil szervezetek projekt tevékenysége A debreceni szervezetek együttműködésének és kapcsolati hálójának jellemzői Együttműködések, kapcsolathálók az összevont tevékenységi csoportok szerint A kulturális-oktatási és tudományos nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Egészségügyi és szociális nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Környezetvédelmi, gazdaság- és településfejlesztési nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Sport és szabadidős nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Egyéb (vallási, polgárvédelmi, jogvédelmi, bűnmegelőzési, adományozói és érdekképviseleti) nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Összegzés Döntésbefolyásolás, érdekképviselet A debreceni civil szervezetek az önkormányzati döntés-hozatali folyamatokban Érdekérvényesítés A debreceni civil/nonprofit szektort alkotó szervezetek általános jellemzői az érdekérvényesítés terén A cél- és érdekorientált szervezetek együttműködési kapcsolatai és tagsági viszonyai...110

3 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 3 Bevezetés A vizsgálat célja A kutatás célja Debrecen város civil szervezeteinek átfogó szociológiai-politológiai elemzése. A kutatás elsődleges célja annak feltárása, milyen szerepet játszanak a civil szervezetek a város gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében és milyen egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szervezetek között. A kutatás a városban működő civil szervezetek projektjeire és kapcsolati rendszerére koncentrálva fel kívánja tárni, milyen típusú szervezetek alkotják a városi civil szektort, milyen szerepet játszanak ezek a szervezetek új kapcsolati formák és magatartásminták kialakításában a városon belül és mennyire alakítja ezeknek a szervezeteknek a városban játszott szerepét az állammal, önkormányzattal, a piaci szereplőkkel és a transznacionális szervezetekkel való kapcsolata. A kutatás külön hangsúlyt fektet a civil szervezeteknek, az államiönkormányzati szervek, a gazdasági szervezetek illetve intézmények közötti kapcsolati háló elemzése. Ezen keresztül nem csak azt akarjuk feltárni, hogyan kapcsolódnak a különböző típusú civil szervezetek a regionális, megyei, városi fejlesztés állami, önkormányzati intézményeihez, a piaci és a transznacionális civil és állami szervezetekhez. Azt is fel szeretnénk tárni, mennyiben különböznek ezen a téren a városon belüli szervezetek, vannak-e eltérő mintái az egyes szervezetek részvételének a gazdasági és társadalom fejlesztési programokban és milyen komparatív előnyökkel és hátrányokkal vágtak neki az egyes szervezetek az EU csatlakozásnak. A következő évtizedben a régiók válnak a társadalmi kísérletezés egyik fő színtereivé. Részben az európai integráció hatására, részben már korábban beindult folyamatok eredményeként olyan mechanizmusok jöttek létre, s vannak még kialakulóban a régióban, melyek az EU szabályozás által előírt minták alapján összekötik a társadalmi és gazdasági fejlődés domináns szereplőit, azaz az állam, a piac szervezeteit és a civil szerveződéseket átfogó fejlesztési programok kidolgozásába és végrehajtásába. A gazdasági és társadalmi fejlesztés most kialakulóban lévő új mechanizmusa egy a korábbiaktól alapvetően új szerveződési formát jelent, melyet az európai integráció korábbi folyamatában hoztak létre, részben a korábban domináns piaci és állami mechanizmusok gyengeségeinek, hiányosságainak ellensúlyozására. A regionalizmus jogi, intézményi kereteit a hazai és az EU szabályok határozzák meg. A magyarországi néhány éves régiós tapasztalatok szerint az intézményesülés fontos lépcsőfokain

4 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 4 vagyunk túl: az ország területén a további területfejlesztési decentralizációhoz felálltak és működnek a regionális és az azokhoz kapcsolódó alacsonyabb szintű (kistérségi) intézmények. Az Európai Unió elvárásaival összhangban Magyarországon a 19 megye érintetlenül hagyásával 7 ún. statisztikai régió jött létre. A hagyományos szereplőknek számító helyi és megyei önkormányzatok, valamint a központi kormányzat közötti szinten elhelyezkedő régiók fejlesztési tanácsaikkal, ügynökségeikkel, kistérségi társulásaikkal maguk is az új szereplők közé tartoznak. A regionális társadalmi innováció mechanizmusa emellett nem csak a nemzetállami határokon belül jött létre. Az Európai Unió a határokon átívelő un. Eurórégiók megszervezését is bátorítja, sokan az Eurórégiókban látják az integráció folytatásának és egyben a keleti bővítés sikerének a kulcsát és az Eurórégiókra, mint az új társadalmi kohézió megteremtőjére, mint a fejlettségbeli különbségek áthidalójára, kiegyenlítőjére tekintenek. Azt, hogy a regionális fejlesztés új mechanizmusa mekkora játékteret tud kialakítani magának, s mennyiben válik a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésének előmozdítójává, a társadalmi újítás színterévé csak részben határozza meg az EU által központilag előírt jogi, intézményi keretek. Az új regionális intézmények lehetséges szerepe nagymértékben függ attól is, milyen szerepet játszanak-játszhatnak benne a különböző típusú állami, önkormányzati, gazdasági és civil szereplők, milyen kapcsolati hálók alakulnak ki közöttük, ezekben milyen szerephez jutnak a nem kormányzati szereplők s ezen belül is, a civil szféra szervezetei. A meglévő keretek, ha szűkösen is, de lehetőséget adnak új kapcsolati rendszerek és magatartásformák kialakulásának. Ugyanakkor a játéktér határai nem rögzítettek, az állam, a politika és a gazdaság szereplőit csak kis mértékben korlátozzák a regionális fejlesztés jelenlegi szabályai, hogy rövidtávú érdekeinek megfelelően kirekesszék és/vagy használják a civil szervezeteket. Az új, decentralizált fejlesztés intézményei még létre sem jöttek, amikor már működésbe léptek a hagyományosan erős központi állami centralizációs törekvések. Ezek a törekvések párosultak az elmúlt években az éppen kormányon lévő politikai pártok rövid távú szempontok által vezérelt kísérletével, hogy rövid pórázra fogják és közvetlenül ellenőrizzék a régiókban újonnan létrejövő szervezeteket és szereplőket. Az Európai Unió szabályai legfeljebb korlátokat szabhatnak ezeknek a törekvéseknek, de önmagukban nem állíthatják meg ezeket. Amíg a központi kormányzati intézkedések nem szorítják intézményes korlátok közé akár a centralizálási, akár az átpolitizálási kísérleteket, mindenek előtt a helyi, regionális társadalmak szereplőinek kreatív és innovatív stratégiáin múlik, milyen szerepet játszhat az új többszereplős

5 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 5 fejlesztési mechanizmus, mennyiben válik a régiót dinamizáló tényezővé és mennyiben tudja a központi kormányzati akarat valamint a centralizációs törekvések ellensúlyát képezni. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszhatnak a megyék között a civil szervezetek szervezettsége, autonómiája és a regionális, megyei határokon átnyúló kapcsolati rendszere terén meglévő egyenlőtlenségek. A kutatás egyik alapvető célja annak feltárása, hogy az ezen a téren meglévő különbségek milyen hatással vannak arra, hogy milyen típusú projektek alakulnak ki a Debrecen városban. A gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kulturális, oktatási és egyéb civil szervezetek a korábbi európai tapasztalatok alapján alapvető szerepet játszhatnak olyan regionális szintű gazdasági-társadalmi programok kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek csökkentik az egyes településtípusok, társadalmi csoportok, szektorok és vállalkozási formák közötti különbségeket és ellensúlyozzák a társadalmi-gazdasági kirekesztés különböző formáit. A civil szervezetek részvétele a regionális, megyei, városi fejlesztésekben tágabb értelmezési keretbe helyezi a gazdasági fejlesztési programokat, bevonva abba különböző szociális, környezetvédelmi, diszkrimináció-ellenes és egyéb szempontokat. A regionális, megyei, városi civil szervezetek emellett alakítói lehetnek új kapcsolati hálók létrejöttének is. A városokon belül új típusú együttműködési formák kialakulását segíthetik elő a régiók, megyék, városok állami, gazdasági és civil szereplői között, s tágabban, az országos és a transznacionális-európai színterek szereplői között. Az EU tagországok korábbi tapasztalatai szerint ezeknek a kapcsolati hálóknak a sajátosságai közvetlenül befolyásolják, hogy milyen típusú erőforrásokat tudnak a város szereplői mozgósítani a regionális fejlesztési programokhoz, és hogyan alakul a város projekt-ekológiája, magyarán a városban születő projektek mennyisége, minősége és struktúrája. A kutatás másik célja feltárni a város civil szervezeteinek kapcsolati hálóinak sajátosságait, és megvizsgálni, hogyan függnek ezek össze a mozgósított erőforrások és a kivitelezett projektek sajátosságaival. A kutatásnak nem célja szaporítani azoknak a kutatásoknak a sorát, melyek vizsgálják, mennyire felelnek meg a régiók, vagy megyék az Európai Unió követelményeinek. Az ezzel foglalkozó tanulmányok és összefoglalók elsődlegesen a formális intézményrendszer hiányosságaival foglalkoznak és legfeljebb csak mellékesen térnek ki a civil szervezetek által játszott szerepre. A kutatás elsődlegesen a már meglévő civil projektek bemutatására, elemzésére koncentrál, amellyel a további fejlesztési lehetőségek át- és újragondolásához kíván hozzájárulni.

6 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 6 Debrecenben azt vizsgáljuk majd, hogy milyen szerepet játszanak az egyes civil szervezetek, mik a tipikus projektjeik, hogyan alakítják ki céljaikat és azokhoz hogyan mozgósítanak erőforrásokat. Ezen belül külön hangsúlyt fektetünk annak a feltárására, milyen típusú civil szervezetek vesznek már részt különböző regionális, városi fejlesztési programokban, milyen szerepekben, milyen projektekkel és hogyan kapcsolódnak a városi fejlesztés formális intézményeihez és milyen típusú különbségek alakultak ki a csatlakozási folyamat során ezen a téren a városon belül. A vizsgálat Debrecenben a következő területekre terjed ki: Milyen típusú civil szervezetek vannak jelen ebben a városban. A várost társadalmi, gazdasági és politikai mezőként felfogva annak mely részeiből jöttek, és milyen értékelési szempontokat képviselnek; Milyen együttműködési formákat alakítanak ki egymás között, a város állami és piaci szereplői között, illetve a regionális, országos és transznacionális szereplők között a civil szervezetek, mik ezeknek a kapcsolati hálóknak a sajátosságai; Mi a város civil projektjeinek tipikus sajátosságai, milyen értékeket, szempontokat és csoportokat képviselnek; Milyen erőforrásokat mozgósítanak a város civil társadalmi szereplői, milyen formákban és hogyan válnak szereplőivé az új regionális, megyei, városi kormányzati mechanizmusoknak. A civil projektek és a regionális fejlesztés kapcsolatát vizsgáló kutatatás olyan mechanizmus tökéletesítésének lehetőségét kutatja, amely egyszerre járulhat hozzá a városok piaci és politikai pozíciójának erősítéséhez valamint az ország, régió, megye, város versenyképességének és társadalmi kohéziójának javításához. Eredményei alapján olyan összehasonlító kutatások indíthatók, melyek segítségével jobban megérthetők mennyiben korlátozóak és lehetővé tevők a már meglévő intézményi és jogi keretek, s összességében a kutatás eredményei felhasználhatóak lesznek a város hosszabb távú lehetőségeinek javításához. A minta néhány jellemzője A mintába azon szervezetek kerülnek be, akik a KSH becslése és adatai alapján főként a bevétel tekintetében a legnagyobbnak tekinthetők.

7 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 7 Úgy véltük, hogy a városban található szervezetek működésének, projektjeinek, gazdálkodásának, tevékenységének jellege és módja lehetőséget ad a bevezetőben felvázolt kutatási elképzelés széleskörű feltárására. Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a szektort főként bevételi szerkezetében, tevékenységének jellegében és folyamatos több éve tartó működésében - reprezentáló elit konkrét gyakorlati tapasztalatokat szerzett a nonprofit működés és az ezzel kapcsolatos szabályozás majd minden területéről. Az alapsokaságot a Központi Statisztikai Hivatal a nonprofit szektorra vonatkozó évi statisztikai adatgyűjtése alapján többszörösen rétegzett mintavétellel állítottuk elő. A mintavétel elsődleges szempontja az éves bevétel nagysága volt, nevezetesen: a szervezet éves bevétele érje el az évi 1 millió forintot. Tevékenységét legalább három éve végezze. Végezetül a harmadik legfontosabb mintavételi szempontnak tartottuk, hogy a szervezet tevékenyégében a közszolgáltatások domináns jellegűek legyenek. Mivel az adatfelvétel során várható válaszmegtagadás, téves cím, megszűnés vagy bármi más ok miatti meghiúsulás, 200 civil szervezet képezi az alapsokaságot. Ezen mennyiségből várakozásunk szerint 150 sikeres interjú elkészíthető. A vizsgálat során kijelölt kört személyes (face-to-face) kérdezési technikával, standard kb. 30 perces kérdőív segítségével kérdeznénk meg. A várakozásokkal ellentétben a kitűzött mintanagyságból 130 szervezetet sikerült megkérdeznünk úgy, hogy a határként kijelölt 1 millió Ft-os bevételi határt a címek pontatlansága és a válaszadási hajlandóság alacsony volta miatt 800 ezer Ft-ra mérsékeltük. Az 1 millió Ft-nál kisebb bevétellel rendelkező szervezetek a mintában mintegy kontrollcsoportként működtek és az alaphipotézisünk megerősítésére szolgáltak.

8 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 8 I. A vizsgálat általános megállapításai 1. A debreceni szervezetek és a mintába került szervezetek általános jellemzője Mielőtt a városban tevékenykedő nonprofit szervezetek mélyebb elemzésének eredményeit bemutatnánk szükséges a debreceni szervezeték legfrissebb 1 és a mintában került szervezetek főbb jellemzőt áttekintenünk. E tekintetben fontos a szervezetek számának, főtevékenységének, szervezeti formájának, tevékenységének hatóköre, alapítóinak és alapítási évének, alkalmazottainak és segítőinek száma szerinti bemutatása. A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évben két év kihagyás után újra teljes körű adatgyűjtést végzett a nonprofit szervezeteknél. A kérdezés időszaka a 2003-as esztendő volt. Ezek alapján Debrecenben 1332 szervezetet regisztráltak, amelyeknek közel fele (köz)alapítvány, s valamivel több mint kétötöde egyesület. A szervezetek 92%-a folytatott is tevékenységet, vagyis működött a vizsgált időszakban. 1. ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása jogi forma szerint, 2003 Alapítvány 48% Közalapítvány 0% 2% 0% 3% 2% Köztestület Kht Szakmai, munkáltatói 43% Szakszervezet n= 1332 KSH 2003 Egyesület 1 A KSH évi adatai alapján.

9 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 9 A kutatás során felkeresett debreceni civil szervezeteknek 45 százaléka alapítvány volt. Egyesületek 38 százalékos arányban jelentek meg. Közhasznú társaságok 5 százalékos részesedéssel kerültek a mintába. Az érdekképviseletek és a közalapítványok aránya egyaránt 3-3, a közhasznú alapítványok 2, az egyházi, a karitatív szervezetek és a köztestületek 1-1 százalékos arányban jelentek meg. 2. ábra 60 % A mintába került debreceni civil szervezetek szervezeti forma szerinti összetétele alapítvány egyesület közhasznú társaság közalapítvány érdekképviselet közhasznú alapítvány köztestület karitatív szervezet egyházi szervezet n= 130 A debreceni civil szervezetek alapításában a legnagyobb arányban (77%) magánszemélyek vettek részt. Gazdasági szervezetek az esetek 15 százalékában voltak az alapítók között. Az önkormányzatok, más nonprofit szervezetek és az egyházak a szervezetek 5 százalékának megalapításánál működtek közre.

10 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 10 % ábra A debreceni civil szervezetek alapítói magánszemélyek gazdasági szervezet más nonprofit szervezet egyház, egyházi szervezet önkormányzat állami intézmény egyéb külföldi szervezet n= 130 A szervezetek alapítási évük szerint viszonylag fiatalnak számítanak. A KSH adatai szerint a debreceni civil szervezetek mindössze 5%-át alapították 1989 előtt, s közel egytizedét 2000-ben vagy ez után, azaz döntő hányad között jött létre. A mintavétel kapcsán bekerült szervezetek is lényegében tükrözik ezt a megoszlást, azzal a megkötéssel, hogy a KSH adataihoz képest nagyobb arányban kerültek be az 1990 előtt létrehozott szervezetek. A debreceni civil szerveződések legnagyobb része (64%) párhuzamosan az országos tendenciával 1990 és 1997 között jött létre. 20 százalékuk alakítása 1997 utánra, míg 10 százalékuké esik 1990 előttre.

11 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe % 4. ábra A pályázó civil/nonprofit szervezetek megoszlása alapítási év szerint 40% 33,6% 28,1% 28,9% 20% 3,2% 0% 70-es évek előtt 6,2% as évek között n= 130 A KSH adatai szerint a szervezetek közel háromötödének nincs magánszemély tagja, közel egytizedének ezzel szemben több mint száz. Főállású teljes munkaidős alkalmazottja minden tizedik debreceni nonprofit szervezetnek van, amelyeknek fele 1-2 főt alkalmaz. Főállású részmunkaidős alkalmazott még kevesebb szervezetnek van, mindössze 5%-uknak. A mintában szereplő szervezetek megerősítik a KSH foglalkoztatási adatait, miszerint a megyeszékhely nonprofit szervezetődéseinek kétharmada tevékenysége ellátáshoz nem alkalmaz fizetett alkalmazottat. Egynegyedük 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. 5 százalékuknak 10 és 20 fő közötti, 2 százalékuknak pedig 20-nál is több alkalmazottja van.

12 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása a fizetett alkalmazottjainak száma alapján 5% 2% 26% 66% n= nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs fizetett alkalmazottjuk A szervezet bevételi nagysága és az alkalmazottak száma erősen összefügg. Az 1 millió forintnál kevesebből gazdálkodó szervezetek döntő többségének (87%) nincs alkalmazottja, 13 százalékuk rendelkezik 10-nél kevesebb alkalmazottal. A közepes (1 és 5 millió forint közötti) bevételnagysággal rendelkező szervezetek körében már jelentősen alacsonyabb a fizetett munkaerő nélküliek aránya, de még így is a szervezetek kétharmada sorolható ebbe a csoportba, 30 százalékuknak azonban már van legfeljebb 10 alkalmazottja, 2 százalékuk pedig 10 és 20 fő között foglalkoztat. Az 5 millió forintnál nagyobb jövedelemmel bíró szervezetek körében is a legnagyobb arányban (46 százalék) a munkavállaló nélkül tevékenykedő szervezetek vannak jelen, 34 százalékuk azonban 10 és 20 fő közötti, 7 százalékuk pedig 20-nál is több alkalmazottal rendelkezik.

13 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek fizetett alkalmazottjainak száma bevételei nagyság szerint Összes megkérdezett millió Ft alatti bevétel és 5 millió Ft közötti bevétel millió Ft feletti bevétel % 20% 40% 60% 80% 100% n= nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs fizetett alkalmazottjuk Az önkéntes segítők számát tekintve már kedvezőbb a helyzet Debrecenben. Csupán 19 százalékuk nem rendelkezik önkéntesekkel. A szervezetek fele 10-nél kevesebb, 19 százaléka 10 és 20 fő közötti, 15 százaléka pedig 20 főnél is több önkéntest foglalkoztat.

14 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása az önkéntes segítőinek száma alapján 48% 19% 19% 15% n= nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs önkéntes segítőjük Közszolgálati tevékenységet a szervezetek 37 százaléka lát el, közel hasonló arányban (32%) jelenik meg az érdekvédő, illetve érdekérvényesítő feladatkör. 27 százalékuk tevékenykedik az adományozás területén. Vállalkozói tevékenységet csupán 9 százalékuk lát el. A felsorolt feladatok mellett a szervezetek 19 százaléka említett valamilyen más tevékenységi kört is.

15 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra Végez-e az Önök szervezete % (Több válasz lehetséges!) közszolgáltatási tevékenységet érdekvédő-, érvényesítő tevékenységet adományozói tevékenységet vállalkozói tevékenységet egyéb tevékenységet n= 130 A KSH adatai szerint a debreceni szervezetek közel egyötöde oktatási, 13%-a szabadidős tevékenységet, 11-11%-a kulturális, illetve sport tevékenységet folytatnak. Közel egytizedük szociális, 8%-uk egészségügyi, míg 6%-uk gazdasági érdekvédelmi tevékenységet folytat.

16 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe % 9. ábra A debreceni nonprofit szervezetek megoszlása szervezeti forma és tevékenységcsoportok szerint, , ,4 10,7 13,4 8,4 9,1 0 KSH ,5 3 0,2 3 3,3 2,4 1,1 0,7 1,9 2 Kultúra Vallás Sport Szabadidő, hobbi Oktatás Tudomány Egészségügy Szociális ellátás Polgárvédelem, tűzoltás Környezetvédelem Településfejlesztés Gazdaságfejlesztés Jogvédelem Közbiztonság védelme Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Nemzetközi kapcsolatok Szakmai, gazdasági érdekképviselet 6 Politika 1,4 n= 1332 szervezet A mintába került szervezetek főtevékenységei között legnagyobb gyakorisággal az oktatás (17%) és a sport (16%) jelent meg. A szociális ellátással foglalkozó szervezetek aránya 12 százalék volt. Kulturális téren a szervezetek 9, a szabadidős és hobbi területen 8 százaléka tevékenykedik. Az ifjúság és a gyermekek érdekeit képviselő szerveződések 6, az egészségügyi tevékenységet kifejtők 5 százalékos részesedéssel bírnak.

17 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra 40 % A mintába került debreceni civil szervezetek főtevékenysége szerinti összetétele oktatás sport szociális ellátás kultúra szabadidő, hobbi ifjúsági és gyermekekért tevékenykedő szervezet egészségügy környezetvédelem jogvédelem, érdekvédelem adományosztó alapítvány, egyesületi szövetség szakmai, munkaadói és munkavállalói szervezet vallás tudományos kutatás településfejlesztés, lakásügy gazdaság- és vállalkozásfejlesztés bűnmegelőzés n= 130 A megkérdezett civil szerveződések 36 százalékának tevékenysége egy intézményt, illetve annak dolgozói érinti csupán. Egynegyedük aktivitása nagy területre (több település, megye régióra) terjed. 17 százalékuk működése egy település egészét érinti. 9-9 százalékos arányban jelennek meg azok a szervezetek, amelyeknek tevékenysége egy településrészre, illetve azok, amelyeknek az országra terjed ki. Valamilyen vallási, illetve etnikai csoportot a szervezetek 5 százaléka képvisel.

18 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 18 % ábra A mintába került debreceni civil szervezetek tevékenységi hatókör szerinti összetétele egy intézményt, egy intézmény dolgozóit érinti több településre, megyére, az egész régióra a település egészére terjed ki az ország egészére terjed ki a település egy részére, egy lakókörzetre egy vallási, felekezeti, etnikai csoportot érint n= 130 A KSH adatai szerint a debreceni szervezetek közel kilencven százaléka rendszeres pénzügyi tevékenységet végzett, azaz bevételei és kiadásai egyaránt voltak. S mindössze kevesebb, mint egytizedük nem rendelkezett sem bevétellel, sem kiadással.

19 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek pénzügyi tevékenység szerinti megoszlása, % 6% 3% 2% KSH 2003 n= 1332 Bevétel is, kiadás is Csak bevétel Csak kiadás Se bevétel, se kiadás Mivel a hipotézisünknek megfelelően a viszonylag nagyobb (5 millió forint feletti) bevétellel rendelkező szervezeteket kérdeztük meg, azt feltételezve, hogy ebben a körben a szervezetek bevételeinek egyenletesebb megoszlását fogjuk kapni, ezen feltételezésünk nem igazolódott, sőt az adatok ennek ellenkezőjét mutatták. Mindössze egy szervezet nem volt hajlandó elárulni az előző évi bevételét, a szervezetek egyharmada került ki abból a körből, amelyet előzetesen terveztünk. Itt kell azért megjegyeznünk, hogy a szervezetek bevételei évről-évre változhatnak, ezért valószínűleg, ha az eredeti 5 millió feletti körből került volna ki valamennyi válaszadó szervezet, akkor is lettek volna olyanok, akiknek az elmúlt évi bevételei az összeghatár alattiak. A bevételi szerkezetből két markáns csoport emelkedik ki, egyrészt az 5 millió Ft feletti, másrészt az 1-2,5 millió Ft közötti csoportba tartozó szervezetek.

20 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A minta megoszlása a szervezetek bevételei alapján % 40 33, , ,2 8,4 12,2 15,3 0,8 0 ismeretlen ezer Ft ezer Ft ezer Ft millió Ft millió Ft 5 millió Ft felett A szervezetek átlagosan 3,6 forrásból szerzik bevételüket, 18%-ának 2, valamivel több, mint egynegyedének 3, egyötödének 4, és 17%-ának 5 bevételi forrása van. Minden tizedik szervezet számolt be 5-nél több bevételi forrásról, míg mindössze 7% válaszolta azt, hogy csak egy forrásból áll bevételi szerkezete. A szervezetek leggyakoribb bevétele a magánemberektől kapott adomány (16%), a személyi jövedelemadó 1%-a (15%) és az alaptevékenységből származó bevétel többek közt a tagdíj (12%). Ez azt jelenti, hogy sorrendben a szervezetek 58, 57, 43%-a kapja ezt a támogatási formát. Megkértük a szervezeteket, hogy állítsák sorrendbe a kapott támogatásokat aszerint, hogy melyik számukra a legfontosabb, a második legfontosabb és így tovább az ötödik legfontosabbig (ha ötnél többet bevételi forrásuk van, akkor is csak a legfontosabb ötöt kértük feltüntetni). Nem meglepő, hogy az előbb említett három bevételi forrást helyezték leggyakrabban a legfontosabbnak, itt is a szervezetek egyötödének véleménye alapján a magánemberektől befolyó adomány került az első helyre, de ettől egy százalékponttal kevesebbel az alaptevékenységből származó bevétel került a második és a személyi jövedelemadó 1%-a a harmadik helyre (13%). A központi kormányzattól pályázati úton bevételt szerző szervezetek aránya 25%, ez az összes bevételszerzés 7%-a de a szervezetek 9%-a teszi azt első helyre. A helyi önkormányzattól

21 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 21 normatív módon pénzt szerző szervezetek aránya 16% ami az összes bevételszerzésnek csak 4%-a de a szerveztek 8%-a teszi első helyre. Ezekből az következik, hogy az ezen támogatási formákat kapó civil szerveztek természetszerűleg ezeket a formákat helyezik a legfontosabb kategóriába. Nem került első helyre a megyei önkormányzattól igénybe vett normatív és nem normatív támogatás, a regionális intézmények (Regionális Fejlesztési Tanács és Regionális Fejlesztési Ügynökség), valamint a külföldi alapítványi, egyesületi, egyházi támogatás és a természetbeni juttatásból, ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásból származó bevételek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a támogatási forma rangsorában milyen arányban oszlanak meg a helyezési számok, akkor természetesen az egyéb bevételeknél tapasztalhatjuk a legnagyobb koncentrációt. Azok, akik jeleztek egyéb bevételi forrást fel nem soroltat, azok négyötöde azt az első helyen említette. A központi kormányzattól támogatást kapó szervezetek több mint fele a legfontosabbnak jelezte azt.

22 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe A szervezetek működését befolyásoló problémák A civil szervezetek politikai kultúrájáról, jóval nehezebben tudunk információt gyűjteni, mint a lakosságtól. Bár a szervezetek vezetősége és annak tagsága egyben tagja a társadalomnak is, így véleményére, magatartására mindazok a folyamatok hatnak, mint amelyek az állampolgárokra. De vajon ez a hatás másképp jelentkezik náluk, mint az állampolgároknál? Hiszen egy szervezetet egy fajta közösségi tenni akarás, érdekképviselet, vagy valamilyen közösségi szolgáltatás nyújtása hív életre, amelyet a tagjai önként, minden fajta külső kényszer nélkül szabad akaratukból hoznak létre, működésük pedig a tagok önkéntes, gyakran anyagi ellenszolgáltatás nélküli munkáján alapul. A kérdés, hogy a szektor szereplőinek véleménye, szerepükről alkotott felfogása alapján milyen képet festhetünk fel a civil szervezetek világáról. A civil szervezetek vizsgálata során 22 kijelentést kellett a válaszadóknak osztályozni 1-től 5-ig terjedő skálán, aszerint, hogy az adott kijelentés problematikusságát mennyire tartották fontosnak (az 1-es jelentése, hogy egyáltalán nem függ tőle, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon függ tőle). Egy civil szervezet tevékenységét rendkívül sokféle körülmény befolyásolhatja. A finanszírozási körülmények esetében a leginkább befolyásoló tényező a magánadományok nagysága. Fontos azonban megjegyezni, hogy még ennek hatása sem haladja meg a közepes szintet. Ennél valamelyest szerényebb hatást tulajdonítanak a szervezetek képviselői az alaptevékenység díjbevételének, az önkormányzati és állami támogatások mértékének illetve az adópolitika változásának. A legkisebb kihatást a vállalkozási bevételek alakulásáról, a pénzügyi szabályozás változásáról, a magas járulékokról, illetékekről és a megyei önkormányzat támogatásának mértékéről tételezik fel.

23 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A tevékenységet befolyásoló finanszírozási tényezők jelentősége 5 Működés nagyon függ tőle ,43 1,58 1,6 1,67 1,69 2,02 2,03 2,09 2,36 2,78 1 Működés egyáltalán nem függ tőle 0 egyéb megyei önkormányzati támogatás mértéke magas járulékok, illetékek pénzügyi szabályozás változásától vállalkozási bevétel adópolitika változása állami támogatás mértéke önkormányzati támogatás mértéke alaptevékenység díjbevétele magánadomány nagysága n= 130 Ha a finanszírozási tényezők jelentőségét a debreceni szervezetek kapcsolati hálója alapján összevont csoportok szerint is vizsgáljuk, további lényeges megállapításokat tehetünk. 1. táblázat A finanszírozással kapcsolatos válaszok megoszlása a kapcsolati háló sűrűsége alapján (%) Állítások A függ, nagyon függ Nem, egyáltalán nem függ Ritka Közepes Sűrű Ritka Közepes Sűrű magánadomány nagysága állami támogatás mértéke önkormányzati támogatás mértéke megyei önkormányzati támogatás mértéke alaptevékenység díjbevétele vállalkozási bevétel adópolitika változása pénzügyi szabályozás változásától magas járulékok, illetékek A ritka kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek - az adatok tanúsága szerint - szinte az összes finanszírozással kapcsolatos állításra érzéketlennek mutatkoznak, csupán a magánadományok és az adópolitika változásai hozhatják függő helyzetbe a szervezet működését. Ezzel szemben a sűrű kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek esetében nagyobb függés mutatkozik az állami és az önkormányzati támogatásoktól, valamint az alaptevékenység díjbevételétől. A felsorolt

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR. A pályázat benyújtásának végső határideje: 2012. május 1. Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet:

TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR. A pályázat benyújtásának végső határideje: 2012. május 1. Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet: A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET ÖSSZEHANGOLÁSÁT SEGÍTŐ HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK ALTERNATÍV NAPPALI GYERMEKELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK LÉTREHOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSA TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR A pályázat benyújtásának kezdő dátuma:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás.

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. 1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet,

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára 1 Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásai Civil szervezetek szakmai programjainak támogatása 2015 Pályázat kiírás kódja:

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza 1 / 5 2012.11.02. 8:39 Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu Vissza Cím: A társadalmi szerepvállalás fellendítését, a civil társadalom megújulását segítő

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok-

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok- Rubeus Egyesület Szedervessző 1082 Budapest, Nap u. 3. Tel.: 06-20/669-5629 www.rubeus.hu e-mail: rubeus@rubeus.hu Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - Tématerületek és tevékenység típusok-

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31.

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31. A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz /2013.01.01. 2013.12.31. időszakról/ Vörös - Borsody Csilla Ügyvezető Szombathely, 2014. április 04. Savaria

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Statisztikai adatok a teleházakról

Statisztikai adatok a teleházakról Statisztikai adatok a teleházakról A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben