Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében"

Átírás

1 Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében 2005 Készítették: Dr. Bartal Anna Mária-Dr. Kákai László-Szabó István

2 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 A vizsgálat célja...3 A minta néhány jellemzője...6 I. A vizsgálat általános megállapításai A debreceni szervezetek és a mintába került szervezetek általános jellemzője A szervezetek működését befolyásoló problémák...22 II. Problémacentrikus megközelítés A debreceni civil szervezetek projekt tevékenysége A debreceni szervezetek együttműködésének és kapcsolati hálójának jellemzői Együttműködések, kapcsolathálók az összevont tevékenységi csoportok szerint A kulturális-oktatási és tudományos nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Egészségügyi és szociális nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Környezetvédelmi, gazdaság- és településfejlesztési nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Sport és szabadidős nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Egyéb (vallási, polgárvédelmi, jogvédelmi, bűnmegelőzési, adományozói és érdekképviseleti) nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai Összegzés Döntésbefolyásolás, érdekképviselet A debreceni civil szervezetek az önkormányzati döntés-hozatali folyamatokban Érdekérvényesítés A debreceni civil/nonprofit szektort alkotó szervezetek általános jellemzői az érdekérvényesítés terén A cél- és érdekorientált szervezetek együttműködési kapcsolatai és tagsági viszonyai...110

3 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 3 Bevezetés A vizsgálat célja A kutatás célja Debrecen város civil szervezeteinek átfogó szociológiai-politológiai elemzése. A kutatás elsődleges célja annak feltárása, milyen szerepet játszanak a civil szervezetek a város gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében és milyen egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szervezetek között. A kutatás a városban működő civil szervezetek projektjeire és kapcsolati rendszerére koncentrálva fel kívánja tárni, milyen típusú szervezetek alkotják a városi civil szektort, milyen szerepet játszanak ezek a szervezetek új kapcsolati formák és magatartásminták kialakításában a városon belül és mennyire alakítja ezeknek a szervezeteknek a városban játszott szerepét az állammal, önkormányzattal, a piaci szereplőkkel és a transznacionális szervezetekkel való kapcsolata. A kutatás külön hangsúlyt fektet a civil szervezeteknek, az államiönkormányzati szervek, a gazdasági szervezetek illetve intézmények közötti kapcsolati háló elemzése. Ezen keresztül nem csak azt akarjuk feltárni, hogyan kapcsolódnak a különböző típusú civil szervezetek a regionális, megyei, városi fejlesztés állami, önkormányzati intézményeihez, a piaci és a transznacionális civil és állami szervezetekhez. Azt is fel szeretnénk tárni, mennyiben különböznek ezen a téren a városon belüli szervezetek, vannak-e eltérő mintái az egyes szervezetek részvételének a gazdasági és társadalom fejlesztési programokban és milyen komparatív előnyökkel és hátrányokkal vágtak neki az egyes szervezetek az EU csatlakozásnak. A következő évtizedben a régiók válnak a társadalmi kísérletezés egyik fő színtereivé. Részben az európai integráció hatására, részben már korábban beindult folyamatok eredményeként olyan mechanizmusok jöttek létre, s vannak még kialakulóban a régióban, melyek az EU szabályozás által előírt minták alapján összekötik a társadalmi és gazdasági fejlődés domináns szereplőit, azaz az állam, a piac szervezeteit és a civil szerveződéseket átfogó fejlesztési programok kidolgozásába és végrehajtásába. A gazdasági és társadalmi fejlesztés most kialakulóban lévő új mechanizmusa egy a korábbiaktól alapvetően új szerveződési formát jelent, melyet az európai integráció korábbi folyamatában hoztak létre, részben a korábban domináns piaci és állami mechanizmusok gyengeségeinek, hiányosságainak ellensúlyozására. A regionalizmus jogi, intézményi kereteit a hazai és az EU szabályok határozzák meg. A magyarországi néhány éves régiós tapasztalatok szerint az intézményesülés fontos lépcsőfokain

4 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 4 vagyunk túl: az ország területén a további területfejlesztési decentralizációhoz felálltak és működnek a regionális és az azokhoz kapcsolódó alacsonyabb szintű (kistérségi) intézmények. Az Európai Unió elvárásaival összhangban Magyarországon a 19 megye érintetlenül hagyásával 7 ún. statisztikai régió jött létre. A hagyományos szereplőknek számító helyi és megyei önkormányzatok, valamint a központi kormányzat közötti szinten elhelyezkedő régiók fejlesztési tanácsaikkal, ügynökségeikkel, kistérségi társulásaikkal maguk is az új szereplők közé tartoznak. A regionális társadalmi innováció mechanizmusa emellett nem csak a nemzetállami határokon belül jött létre. Az Európai Unió a határokon átívelő un. Eurórégiók megszervezését is bátorítja, sokan az Eurórégiókban látják az integráció folytatásának és egyben a keleti bővítés sikerének a kulcsát és az Eurórégiókra, mint az új társadalmi kohézió megteremtőjére, mint a fejlettségbeli különbségek áthidalójára, kiegyenlítőjére tekintenek. Azt, hogy a regionális fejlesztés új mechanizmusa mekkora játékteret tud kialakítani magának, s mennyiben válik a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésének előmozdítójává, a társadalmi újítás színterévé csak részben határozza meg az EU által központilag előírt jogi, intézményi keretek. Az új regionális intézmények lehetséges szerepe nagymértékben függ attól is, milyen szerepet játszanak-játszhatnak benne a különböző típusú állami, önkormányzati, gazdasági és civil szereplők, milyen kapcsolati hálók alakulnak ki közöttük, ezekben milyen szerephez jutnak a nem kormányzati szereplők s ezen belül is, a civil szféra szervezetei. A meglévő keretek, ha szűkösen is, de lehetőséget adnak új kapcsolati rendszerek és magatartásformák kialakulásának. Ugyanakkor a játéktér határai nem rögzítettek, az állam, a politika és a gazdaság szereplőit csak kis mértékben korlátozzák a regionális fejlesztés jelenlegi szabályai, hogy rövidtávú érdekeinek megfelelően kirekesszék és/vagy használják a civil szervezeteket. Az új, decentralizált fejlesztés intézményei még létre sem jöttek, amikor már működésbe léptek a hagyományosan erős központi állami centralizációs törekvések. Ezek a törekvések párosultak az elmúlt években az éppen kormányon lévő politikai pártok rövid távú szempontok által vezérelt kísérletével, hogy rövid pórázra fogják és közvetlenül ellenőrizzék a régiókban újonnan létrejövő szervezeteket és szereplőket. Az Európai Unió szabályai legfeljebb korlátokat szabhatnak ezeknek a törekvéseknek, de önmagukban nem állíthatják meg ezeket. Amíg a központi kormányzati intézkedések nem szorítják intézményes korlátok közé akár a centralizálási, akár az átpolitizálási kísérleteket, mindenek előtt a helyi, regionális társadalmak szereplőinek kreatív és innovatív stratégiáin múlik, milyen szerepet játszhat az új többszereplős

5 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 5 fejlesztési mechanizmus, mennyiben válik a régiót dinamizáló tényezővé és mennyiben tudja a központi kormányzati akarat valamint a centralizációs törekvések ellensúlyát képezni. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszhatnak a megyék között a civil szervezetek szervezettsége, autonómiája és a regionális, megyei határokon átnyúló kapcsolati rendszere terén meglévő egyenlőtlenségek. A kutatás egyik alapvető célja annak feltárása, hogy az ezen a téren meglévő különbségek milyen hatással vannak arra, hogy milyen típusú projektek alakulnak ki a Debrecen városban. A gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kulturális, oktatási és egyéb civil szervezetek a korábbi európai tapasztalatok alapján alapvető szerepet játszhatnak olyan regionális szintű gazdasági-társadalmi programok kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek csökkentik az egyes településtípusok, társadalmi csoportok, szektorok és vállalkozási formák közötti különbségeket és ellensúlyozzák a társadalmi-gazdasági kirekesztés különböző formáit. A civil szervezetek részvétele a regionális, megyei, városi fejlesztésekben tágabb értelmezési keretbe helyezi a gazdasági fejlesztési programokat, bevonva abba különböző szociális, környezetvédelmi, diszkrimináció-ellenes és egyéb szempontokat. A regionális, megyei, városi civil szervezetek emellett alakítói lehetnek új kapcsolati hálók létrejöttének is. A városokon belül új típusú együttműködési formák kialakulását segíthetik elő a régiók, megyék, városok állami, gazdasági és civil szereplői között, s tágabban, az országos és a transznacionális-európai színterek szereplői között. Az EU tagországok korábbi tapasztalatai szerint ezeknek a kapcsolati hálóknak a sajátosságai közvetlenül befolyásolják, hogy milyen típusú erőforrásokat tudnak a város szereplői mozgósítani a regionális fejlesztési programokhoz, és hogyan alakul a város projekt-ekológiája, magyarán a városban születő projektek mennyisége, minősége és struktúrája. A kutatás másik célja feltárni a város civil szervezeteinek kapcsolati hálóinak sajátosságait, és megvizsgálni, hogyan függnek ezek össze a mozgósított erőforrások és a kivitelezett projektek sajátosságaival. A kutatásnak nem célja szaporítani azoknak a kutatásoknak a sorát, melyek vizsgálják, mennyire felelnek meg a régiók, vagy megyék az Európai Unió követelményeinek. Az ezzel foglalkozó tanulmányok és összefoglalók elsődlegesen a formális intézményrendszer hiányosságaival foglalkoznak és legfeljebb csak mellékesen térnek ki a civil szervezetek által játszott szerepre. A kutatás elsődlegesen a már meglévő civil projektek bemutatására, elemzésére koncentrál, amellyel a további fejlesztési lehetőségek át- és újragondolásához kíván hozzájárulni.

6 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 6 Debrecenben azt vizsgáljuk majd, hogy milyen szerepet játszanak az egyes civil szervezetek, mik a tipikus projektjeik, hogyan alakítják ki céljaikat és azokhoz hogyan mozgósítanak erőforrásokat. Ezen belül külön hangsúlyt fektetünk annak a feltárására, milyen típusú civil szervezetek vesznek már részt különböző regionális, városi fejlesztési programokban, milyen szerepekben, milyen projektekkel és hogyan kapcsolódnak a városi fejlesztés formális intézményeihez és milyen típusú különbségek alakultak ki a csatlakozási folyamat során ezen a téren a városon belül. A vizsgálat Debrecenben a következő területekre terjed ki: Milyen típusú civil szervezetek vannak jelen ebben a városban. A várost társadalmi, gazdasági és politikai mezőként felfogva annak mely részeiből jöttek, és milyen értékelési szempontokat képviselnek; Milyen együttműködési formákat alakítanak ki egymás között, a város állami és piaci szereplői között, illetve a regionális, országos és transznacionális szereplők között a civil szervezetek, mik ezeknek a kapcsolati hálóknak a sajátosságai; Mi a város civil projektjeinek tipikus sajátosságai, milyen értékeket, szempontokat és csoportokat képviselnek; Milyen erőforrásokat mozgósítanak a város civil társadalmi szereplői, milyen formákban és hogyan válnak szereplőivé az új regionális, megyei, városi kormányzati mechanizmusoknak. A civil projektek és a regionális fejlesztés kapcsolatát vizsgáló kutatatás olyan mechanizmus tökéletesítésének lehetőségét kutatja, amely egyszerre járulhat hozzá a városok piaci és politikai pozíciójának erősítéséhez valamint az ország, régió, megye, város versenyképességének és társadalmi kohéziójának javításához. Eredményei alapján olyan összehasonlító kutatások indíthatók, melyek segítségével jobban megérthetők mennyiben korlátozóak és lehetővé tevők a már meglévő intézményi és jogi keretek, s összességében a kutatás eredményei felhasználhatóak lesznek a város hosszabb távú lehetőségeinek javításához. A minta néhány jellemzője A mintába azon szervezetek kerülnek be, akik a KSH becslése és adatai alapján főként a bevétel tekintetében a legnagyobbnak tekinthetők.

7 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 7 Úgy véltük, hogy a városban található szervezetek működésének, projektjeinek, gazdálkodásának, tevékenységének jellege és módja lehetőséget ad a bevezetőben felvázolt kutatási elképzelés széleskörű feltárására. Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a szektort főként bevételi szerkezetében, tevékenységének jellegében és folyamatos több éve tartó működésében - reprezentáló elit konkrét gyakorlati tapasztalatokat szerzett a nonprofit működés és az ezzel kapcsolatos szabályozás majd minden területéről. Az alapsokaságot a Központi Statisztikai Hivatal a nonprofit szektorra vonatkozó évi statisztikai adatgyűjtése alapján többszörösen rétegzett mintavétellel állítottuk elő. A mintavétel elsődleges szempontja az éves bevétel nagysága volt, nevezetesen: a szervezet éves bevétele érje el az évi 1 millió forintot. Tevékenységét legalább három éve végezze. Végezetül a harmadik legfontosabb mintavételi szempontnak tartottuk, hogy a szervezet tevékenyégében a közszolgáltatások domináns jellegűek legyenek. Mivel az adatfelvétel során várható válaszmegtagadás, téves cím, megszűnés vagy bármi más ok miatti meghiúsulás, 200 civil szervezet képezi az alapsokaságot. Ezen mennyiségből várakozásunk szerint 150 sikeres interjú elkészíthető. A vizsgálat során kijelölt kört személyes (face-to-face) kérdezési technikával, standard kb. 30 perces kérdőív segítségével kérdeznénk meg. A várakozásokkal ellentétben a kitűzött mintanagyságból 130 szervezetet sikerült megkérdeznünk úgy, hogy a határként kijelölt 1 millió Ft-os bevételi határt a címek pontatlansága és a válaszadási hajlandóság alacsony volta miatt 800 ezer Ft-ra mérsékeltük. Az 1 millió Ft-nál kisebb bevétellel rendelkező szervezetek a mintában mintegy kontrollcsoportként működtek és az alaphipotézisünk megerősítésére szolgáltak.

8 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 8 I. A vizsgálat általános megállapításai 1. A debreceni szervezetek és a mintába került szervezetek általános jellemzője Mielőtt a városban tevékenykedő nonprofit szervezetek mélyebb elemzésének eredményeit bemutatnánk szükséges a debreceni szervezeték legfrissebb 1 és a mintában került szervezetek főbb jellemzőt áttekintenünk. E tekintetben fontos a szervezetek számának, főtevékenységének, szervezeti formájának, tevékenységének hatóköre, alapítóinak és alapítási évének, alkalmazottainak és segítőinek száma szerinti bemutatása. A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évben két év kihagyás után újra teljes körű adatgyűjtést végzett a nonprofit szervezeteknél. A kérdezés időszaka a 2003-as esztendő volt. Ezek alapján Debrecenben 1332 szervezetet regisztráltak, amelyeknek közel fele (köz)alapítvány, s valamivel több mint kétötöde egyesület. A szervezetek 92%-a folytatott is tevékenységet, vagyis működött a vizsgált időszakban. 1. ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása jogi forma szerint, 2003 Alapítvány 48% Közalapítvány 0% 2% 0% 3% 2% Köztestület Kht Szakmai, munkáltatói 43% Szakszervezet n= 1332 KSH 2003 Egyesület 1 A KSH évi adatai alapján.

9 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 9 A kutatás során felkeresett debreceni civil szervezeteknek 45 százaléka alapítvány volt. Egyesületek 38 százalékos arányban jelentek meg. Közhasznú társaságok 5 százalékos részesedéssel kerültek a mintába. Az érdekképviseletek és a közalapítványok aránya egyaránt 3-3, a közhasznú alapítványok 2, az egyházi, a karitatív szervezetek és a köztestületek 1-1 százalékos arányban jelentek meg. 2. ábra 60 % A mintába került debreceni civil szervezetek szervezeti forma szerinti összetétele alapítvány egyesület közhasznú társaság közalapítvány érdekképviselet közhasznú alapítvány köztestület karitatív szervezet egyházi szervezet n= 130 A debreceni civil szervezetek alapításában a legnagyobb arányban (77%) magánszemélyek vettek részt. Gazdasági szervezetek az esetek 15 százalékában voltak az alapítók között. Az önkormányzatok, más nonprofit szervezetek és az egyházak a szervezetek 5 százalékának megalapításánál működtek közre.

10 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 10 % ábra A debreceni civil szervezetek alapítói magánszemélyek gazdasági szervezet más nonprofit szervezet egyház, egyházi szervezet önkormányzat állami intézmény egyéb külföldi szervezet n= 130 A szervezetek alapítási évük szerint viszonylag fiatalnak számítanak. A KSH adatai szerint a debreceni civil szervezetek mindössze 5%-át alapították 1989 előtt, s közel egytizedét 2000-ben vagy ez után, azaz döntő hányad között jött létre. A mintavétel kapcsán bekerült szervezetek is lényegében tükrözik ezt a megoszlást, azzal a megkötéssel, hogy a KSH adataihoz képest nagyobb arányban kerültek be az 1990 előtt létrehozott szervezetek. A debreceni civil szerveződések legnagyobb része (64%) párhuzamosan az országos tendenciával 1990 és 1997 között jött létre. 20 százalékuk alakítása 1997 utánra, míg 10 százalékuké esik 1990 előttre.

11 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe % 4. ábra A pályázó civil/nonprofit szervezetek megoszlása alapítási év szerint 40% 33,6% 28,1% 28,9% 20% 3,2% 0% 70-es évek előtt 6,2% as évek között n= 130 A KSH adatai szerint a szervezetek közel háromötödének nincs magánszemély tagja, közel egytizedének ezzel szemben több mint száz. Főállású teljes munkaidős alkalmazottja minden tizedik debreceni nonprofit szervezetnek van, amelyeknek fele 1-2 főt alkalmaz. Főállású részmunkaidős alkalmazott még kevesebb szervezetnek van, mindössze 5%-uknak. A mintában szereplő szervezetek megerősítik a KSH foglalkoztatási adatait, miszerint a megyeszékhely nonprofit szervezetődéseinek kétharmada tevékenysége ellátáshoz nem alkalmaz fizetett alkalmazottat. Egynegyedük 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. 5 százalékuknak 10 és 20 fő közötti, 2 százalékuknak pedig 20-nál is több alkalmazottja van.

12 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása a fizetett alkalmazottjainak száma alapján 5% 2% 26% 66% n= nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs fizetett alkalmazottjuk A szervezet bevételi nagysága és az alkalmazottak száma erősen összefügg. Az 1 millió forintnál kevesebből gazdálkodó szervezetek döntő többségének (87%) nincs alkalmazottja, 13 százalékuk rendelkezik 10-nél kevesebb alkalmazottal. A közepes (1 és 5 millió forint közötti) bevételnagysággal rendelkező szervezetek körében már jelentősen alacsonyabb a fizetett munkaerő nélküliek aránya, de még így is a szervezetek kétharmada sorolható ebbe a csoportba, 30 százalékuknak azonban már van legfeljebb 10 alkalmazottja, 2 százalékuk pedig 10 és 20 fő között foglalkoztat. Az 5 millió forintnál nagyobb jövedelemmel bíró szervezetek körében is a legnagyobb arányban (46 százalék) a munkavállaló nélkül tevékenykedő szervezetek vannak jelen, 34 százalékuk azonban 10 és 20 fő közötti, 7 százalékuk pedig 20-nál is több alkalmazottal rendelkezik.

13 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek fizetett alkalmazottjainak száma bevételei nagyság szerint Összes megkérdezett millió Ft alatti bevétel és 5 millió Ft közötti bevétel millió Ft feletti bevétel % 20% 40% 60% 80% 100% n= nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs fizetett alkalmazottjuk Az önkéntes segítők számát tekintve már kedvezőbb a helyzet Debrecenben. Csupán 19 százalékuk nem rendelkezik önkéntesekkel. A szervezetek fele 10-nél kevesebb, 19 százaléka 10 és 20 fő közötti, 15 százaléka pedig 20 főnél is több önkéntest foglalkoztat.

14 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása az önkéntes segítőinek száma alapján 48% 19% 19% 15% n= nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs önkéntes segítőjük Közszolgálati tevékenységet a szervezetek 37 százaléka lát el, közel hasonló arányban (32%) jelenik meg az érdekvédő, illetve érdekérvényesítő feladatkör. 27 százalékuk tevékenykedik az adományozás területén. Vállalkozói tevékenységet csupán 9 százalékuk lát el. A felsorolt feladatok mellett a szervezetek 19 százaléka említett valamilyen más tevékenységi kört is.

15 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra Végez-e az Önök szervezete % (Több válasz lehetséges!) közszolgáltatási tevékenységet érdekvédő-, érvényesítő tevékenységet adományozói tevékenységet vállalkozói tevékenységet egyéb tevékenységet n= 130 A KSH adatai szerint a debreceni szervezetek közel egyötöde oktatási, 13%-a szabadidős tevékenységet, 11-11%-a kulturális, illetve sport tevékenységet folytatnak. Közel egytizedük szociális, 8%-uk egészségügyi, míg 6%-uk gazdasági érdekvédelmi tevékenységet folytat.

16 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe % 9. ábra A debreceni nonprofit szervezetek megoszlása szervezeti forma és tevékenységcsoportok szerint, , ,4 10,7 13,4 8,4 9,1 0 KSH ,5 3 0,2 3 3,3 2,4 1,1 0,7 1,9 2 Kultúra Vallás Sport Szabadidő, hobbi Oktatás Tudomány Egészségügy Szociális ellátás Polgárvédelem, tűzoltás Környezetvédelem Településfejlesztés Gazdaságfejlesztés Jogvédelem Közbiztonság védelme Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Nemzetközi kapcsolatok Szakmai, gazdasági érdekképviselet 6 Politika 1,4 n= 1332 szervezet A mintába került szervezetek főtevékenységei között legnagyobb gyakorisággal az oktatás (17%) és a sport (16%) jelent meg. A szociális ellátással foglalkozó szervezetek aránya 12 százalék volt. Kulturális téren a szervezetek 9, a szabadidős és hobbi területen 8 százaléka tevékenykedik. Az ifjúság és a gyermekek érdekeit képviselő szerveződések 6, az egészségügyi tevékenységet kifejtők 5 százalékos részesedéssel bírnak.

17 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra 40 % A mintába került debreceni civil szervezetek főtevékenysége szerinti összetétele oktatás sport szociális ellátás kultúra szabadidő, hobbi ifjúsági és gyermekekért tevékenykedő szervezet egészségügy környezetvédelem jogvédelem, érdekvédelem adományosztó alapítvány, egyesületi szövetség szakmai, munkaadói és munkavállalói szervezet vallás tudományos kutatás településfejlesztés, lakásügy gazdaság- és vállalkozásfejlesztés bűnmegelőzés n= 130 A megkérdezett civil szerveződések 36 százalékának tevékenysége egy intézményt, illetve annak dolgozói érinti csupán. Egynegyedük aktivitása nagy területre (több település, megye régióra) terjed. 17 százalékuk működése egy település egészét érinti. 9-9 százalékos arányban jelennek meg azok a szervezetek, amelyeknek tevékenysége egy településrészre, illetve azok, amelyeknek az országra terjed ki. Valamilyen vallási, illetve etnikai csoportot a szervezetek 5 százaléka képvisel.

18 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 18 % ábra A mintába került debreceni civil szervezetek tevékenységi hatókör szerinti összetétele egy intézményt, egy intézmény dolgozóit érinti több településre, megyére, az egész régióra a település egészére terjed ki az ország egészére terjed ki a település egy részére, egy lakókörzetre egy vallási, felekezeti, etnikai csoportot érint n= 130 A KSH adatai szerint a debreceni szervezetek közel kilencven százaléka rendszeres pénzügyi tevékenységet végzett, azaz bevételei és kiadásai egyaránt voltak. S mindössze kevesebb, mint egytizedük nem rendelkezett sem bevétellel, sem kiadással.

19 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A debreceni civil szervezetek pénzügyi tevékenység szerinti megoszlása, % 6% 3% 2% KSH 2003 n= 1332 Bevétel is, kiadás is Csak bevétel Csak kiadás Se bevétel, se kiadás Mivel a hipotézisünknek megfelelően a viszonylag nagyobb (5 millió forint feletti) bevétellel rendelkező szervezeteket kérdeztük meg, azt feltételezve, hogy ebben a körben a szervezetek bevételeinek egyenletesebb megoszlását fogjuk kapni, ezen feltételezésünk nem igazolódott, sőt az adatok ennek ellenkezőjét mutatták. Mindössze egy szervezet nem volt hajlandó elárulni az előző évi bevételét, a szervezetek egyharmada került ki abból a körből, amelyet előzetesen terveztünk. Itt kell azért megjegyeznünk, hogy a szervezetek bevételei évről-évre változhatnak, ezért valószínűleg, ha az eredeti 5 millió feletti körből került volna ki valamennyi válaszadó szervezet, akkor is lettek volna olyanok, akiknek az elmúlt évi bevételei az összeghatár alattiak. A bevételi szerkezetből két markáns csoport emelkedik ki, egyrészt az 5 millió Ft feletti, másrészt az 1-2,5 millió Ft közötti csoportba tartozó szervezetek.

20 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A minta megoszlása a szervezetek bevételei alapján % 40 33, , ,2 8,4 12,2 15,3 0,8 0 ismeretlen ezer Ft ezer Ft ezer Ft millió Ft millió Ft 5 millió Ft felett A szervezetek átlagosan 3,6 forrásból szerzik bevételüket, 18%-ának 2, valamivel több, mint egynegyedének 3, egyötödének 4, és 17%-ának 5 bevételi forrása van. Minden tizedik szervezet számolt be 5-nél több bevételi forrásról, míg mindössze 7% válaszolta azt, hogy csak egy forrásból áll bevételi szerkezete. A szervezetek leggyakoribb bevétele a magánemberektől kapott adomány (16%), a személyi jövedelemadó 1%-a (15%) és az alaptevékenységből származó bevétel többek közt a tagdíj (12%). Ez azt jelenti, hogy sorrendben a szervezetek 58, 57, 43%-a kapja ezt a támogatási formát. Megkértük a szervezeteket, hogy állítsák sorrendbe a kapott támogatásokat aszerint, hogy melyik számukra a legfontosabb, a második legfontosabb és így tovább az ötödik legfontosabbig (ha ötnél többet bevételi forrásuk van, akkor is csak a legfontosabb ötöt kértük feltüntetni). Nem meglepő, hogy az előbb említett három bevételi forrást helyezték leggyakrabban a legfontosabbnak, itt is a szervezetek egyötödének véleménye alapján a magánemberektől befolyó adomány került az első helyre, de ettől egy százalékponttal kevesebbel az alaptevékenységből származó bevétel került a második és a személyi jövedelemadó 1%-a a harmadik helyre (13%). A központi kormányzattól pályázati úton bevételt szerző szervezetek aránya 25%, ez az összes bevételszerzés 7%-a de a szervezetek 9%-a teszi azt első helyre. A helyi önkormányzattól

21 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 21 normatív módon pénzt szerző szervezetek aránya 16% ami az összes bevételszerzésnek csak 4%-a de a szerveztek 8%-a teszi első helyre. Ezekből az következik, hogy az ezen támogatási formákat kapó civil szerveztek természetszerűleg ezeket a formákat helyezik a legfontosabb kategóriába. Nem került első helyre a megyei önkormányzattól igénybe vett normatív és nem normatív támogatás, a regionális intézmények (Regionális Fejlesztési Tanács és Regionális Fejlesztési Ügynökség), valamint a külföldi alapítványi, egyesületi, egyházi támogatás és a természetbeni juttatásból, ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásból származó bevételek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a támogatási forma rangsorában milyen arányban oszlanak meg a helyezési számok, akkor természetesen az egyéb bevételeknél tapasztalhatjuk a legnagyobb koncentrációt. Azok, akik jeleztek egyéb bevételi forrást fel nem soroltat, azok négyötöde azt az első helyen említette. A központi kormányzattól támogatást kapó szervezetek több mint fele a legfontosabbnak jelezte azt.

22 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe A szervezetek működését befolyásoló problémák A civil szervezetek politikai kultúrájáról, jóval nehezebben tudunk információt gyűjteni, mint a lakosságtól. Bár a szervezetek vezetősége és annak tagsága egyben tagja a társadalomnak is, így véleményére, magatartására mindazok a folyamatok hatnak, mint amelyek az állampolgárokra. De vajon ez a hatás másképp jelentkezik náluk, mint az állampolgároknál? Hiszen egy szervezetet egy fajta közösségi tenni akarás, érdekképviselet, vagy valamilyen közösségi szolgáltatás nyújtása hív életre, amelyet a tagjai önként, minden fajta külső kényszer nélkül szabad akaratukból hoznak létre, működésük pedig a tagok önkéntes, gyakran anyagi ellenszolgáltatás nélküli munkáján alapul. A kérdés, hogy a szektor szereplőinek véleménye, szerepükről alkotott felfogása alapján milyen képet festhetünk fel a civil szervezetek világáról. A civil szervezetek vizsgálata során 22 kijelentést kellett a válaszadóknak osztályozni 1-től 5-ig terjedő skálán, aszerint, hogy az adott kijelentés problematikusságát mennyire tartották fontosnak (az 1-es jelentése, hogy egyáltalán nem függ tőle, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon függ tőle). Egy civil szervezet tevékenységét rendkívül sokféle körülmény befolyásolhatja. A finanszírozási körülmények esetében a leginkább befolyásoló tényező a magánadományok nagysága. Fontos azonban megjegyezni, hogy még ennek hatása sem haladja meg a közepes szintet. Ennél valamelyest szerényebb hatást tulajdonítanak a szervezetek képviselői az alaptevékenység díjbevételének, az önkormányzati és állami támogatások mértékének illetve az adópolitika változásának. A legkisebb kihatást a vállalkozási bevételek alakulásáról, a pénzügyi szabályozás változásáról, a magas járulékokról, illetékekről és a megyei önkormányzat támogatásának mértékéről tételezik fel.

23 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe ábra A tevékenységet befolyásoló finanszírozási tényezők jelentősége 5 Működés nagyon függ tőle ,43 1,58 1,6 1,67 1,69 2,02 2,03 2,09 2,36 2,78 1 Működés egyáltalán nem függ tőle 0 egyéb megyei önkormányzati támogatás mértéke magas járulékok, illetékek pénzügyi szabályozás változásától vállalkozási bevétel adópolitika változása állami támogatás mértéke önkormányzati támogatás mértéke alaptevékenység díjbevétele magánadomány nagysága n= 130 Ha a finanszírozási tényezők jelentőségét a debreceni szervezetek kapcsolati hálója alapján összevont csoportok szerint is vizsgáljuk, további lényeges megállapításokat tehetünk. 1. táblázat A finanszírozással kapcsolatos válaszok megoszlása a kapcsolati háló sűrűsége alapján (%) Állítások A függ, nagyon függ Nem, egyáltalán nem függ Ritka Közepes Sűrű Ritka Közepes Sűrű magánadomány nagysága állami támogatás mértéke önkormányzati támogatás mértéke megyei önkormányzati támogatás mértéke alaptevékenység díjbevétele vállalkozási bevétel adópolitika változása pénzügyi szabályozás változásától magas járulékok, illetékek A ritka kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek - az adatok tanúsága szerint - szinte az összes finanszírozással kapcsolatos állításra érzéketlennek mutatkoznak, csupán a magánadományok és az adópolitika változásai hozhatják függő helyzetbe a szervezet működését. Ezzel szemben a sűrű kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek esetében nagyobb függés mutatkozik az állami és az önkormányzati támogatásoktól, valamint az alaptevékenység díjbevételétől. A felsorolt

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Kákai László * Bevezetés

Kákai László * Bevezetés Kákai László * CIVIL SZERVEZETEK KAPCSOLATI HÁLÓZATAINAK JELLEGZETES MINTÁI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ** Bevezetés A különbözõ civil szervezetek (pl. gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kulturális,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

K É R D Ő Í V. 2. Civil szervezet formája. Alapítvány Közalapítvány Egyesület Civil társaság Egyház Egyéb:...

K É R D Ő Í V. 2. Civil szervezet formája. Alapítvány Közalapítvány Egyesület Civil társaság Egyház Egyéb:... K É R D Ő Í V 1. Civil szervezet adatai Név:.. Székhely:.. Képviselő neve: Képviselő e-mail címe:. Képviselő telefonszáma:... Civil szervezet honlapja:... 2. Civil szervezet formája Alapítvány Közalapítvány

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Civil szervezetek működési környezetének javítása

Civil szervezetek működési környezetének javítása Civil szervezetek működési környezetének javítása A kutatás módszertana A STRATEGOPOLIS Kft. online kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2013. november 13-29. között, amelynek során 20499 civil szervezet

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR. A pályázat benyújtásának végső határideje: 2012. május 1. Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet:

TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR. A pályázat benyújtásának végső határideje: 2012. május 1. Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet: A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET ÖSSZEHANGOLÁSÁT SEGÍTŐ HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK ALTERNATÍV NAPPALI GYERMEKELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK LÉTREHOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSA TÁMOP-2.4.5-12/2 -KMR A pályázat benyújtásának kezdő dátuma:

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hídépítés és integráció sokszínű társadalmakban

Hídépítés és integráció sokszínű társadalmakban Tisztelt résztvevő, Köszönjük, hogy támogatja kutatásunkat és segít megtalálni az államok és etnikailag sokszínű csoportok vagy egyéb kisebbségi közösségek (beleértve a nyelvi, vallási, kulturális, és

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás.

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. 1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet,

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza 1 / 5 2012.11.02. 8:39 Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu Vissza Cím: A társadalmi szerepvállalás fellendítését, a civil társadalom megújulását segítő

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

DÁTUM AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan

DÁTUM AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan OLDAL: 1 FELADÓ: CÍMZETT: MÁSOLAT: fischerappelt Julia Lutter-Müller TU Munich DÁTUM TÁRGY: AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan KÉSZÍTETTE: fischerappelt, ü ELLENŐRIZTE: TU Munich

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Pénzügyi beszámoló 2013

Pénzügyi beszámoló 2013 Adószám: 18336999-1-43 Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Bejegyzési szám: 14.Pk.60.384/2012/3. Nyilvántartási szám: 11.662. 1119 Budapest, Fehérvári út 109. III/11. 2013 Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára 1 Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásai Civil szervezetek szakmai programjainak támogatása 2015 Pályázat kiírás kódja:

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére

A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27.

Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27. Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója Pécs, 2005. szeptember 27. Civil szféra fogalmai a személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében; az állam korlátozása

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A NONPROFIT SZEKTOR FŐBB STATISZTIKAI JELLEMZŐI 2002

A NONPROFIT SZEKTOR FŐBB STATISZTIKAI JELLEMZŐI 2002 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A NONPROFIT SZEKTOR FŐBB STATISZTIKAI JELLEMZŐI 2002 N PROF I T N BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 ISSN 1218 5620 ISBN 963 215 730 3 Készült a KSH Társadalomstatisztikai

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben