Közösség és civil szervezetek Szabadhídvégen

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar Közösség és civil szervezetek Szabadhídvégen Paksi Dóra Szociológia szak

2 Szabadhídvég község a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye délnyugati szélén, az Enyingi kistérségben, a Sió-csatorna jobb partján található település. Mai határait és elnevezését 1922-ben nyerte el. Ekkor egyesítették Városhidvéget, Faluhidvéget és Szabadhegyet. Lakónépességének száma 838 fő, területnagysága 4410 hektár. A községhez tartozik Máriamajor, Oroszipuszta, Pélpuszta, Nádorpuszta és Rebecpuszta is. Ahhoz kéne Ahoz kéne Pap László a falu polgármestere október 3-tól. Ez az első ciklusa, korábban képviselőtestületi tag volt. Ambiciózus, határozott, energikus személyiség, aki szerint a jó ötletek és az építő jellegű kezdeményezések megvalósítása nem pénzkérdés. Gyermekkora óta él a településen. Tanulmányai és szakmai gyakorlati évei alatt Székesfehérváron tartózkodott, majd 2000-ben hazatért. Azóta aktív szereplője a közösségi életnek. Véleménye szerint a polgármesteri tisztség a lehetőségek tárháza. Az adódó feltételeket ki kell tudni használni, s nem szabad sajnálni az időt és az energiát a munkára. A helység korösszetételét tekintve az idősek aránya jelentős. Számottevő munkaerőt igénylő vállalkozás jelenleg nincs a faluban. A felnőtt lakosság általában elvándorol dolgozni a környező városokba, nagyobb településekre. A fiatalok a közeli városokban tanulnak, s végzettségük megszerzése után rendszerint oda is költöznek a kedvezőbb munkalehetőségek miatt. A lakosság iskolázottságát tekintve a nyolc általános és a középfokú végzettség a jellemző. Aki magasabban képzett, elköltözött a községből, mert nem tudta helyben kamatoztatni a képességeit. A vidék jellegéből adódóan a lakosság nagy része mezőgazdaságból, szőlőgazdaságból és állattartásból, állattenyésztésből élt. Manapság őstermeléssel foglakoznak, a polgármesteri hivatalban, a START munkaprogramban, Székesfehérváron, Enyingen, vagy Siófokon vállalnak munkát. 2

3 A településen óvoda, orvosi rendelő és az önkormányzat által üzemeltetett konyha működik. Utóbbiban a START munkaprogram keretében 64 főt foglalkoztatnak. A helyi közétkeztetést biztosítja az konyha, az óvodás gyerekeknek és az időseknek főznek itt. Az ételekhez szükséges zöldséget helyben termesztik, a szomszéd falut is képesek ellátni alapanyaggal. Általános iskolába a gyerekek Lajoskomáromba járnak. Heti két alkalommal látogatható a 6600 kötettel rendelkező könyvtár. Civil szervezetek: A szabadhídvégi polgárőrség 2005-ben alakult, jelenleg 32 fő munkálkodik az egyesületben. Fő profiljuk a bűnmegelőzés, a rendőrség és más hivatalos szervek munkájának támogatása és segítése, informálása kétes eseményekről. Család és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat is ellátnak. Teendőik közé tartozik a polgárőrség népszerűsítése, szolgálatok szervezése és teljesítése, rendezvények biztosítása és környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek. Működésüket tagdíjakból, felajánlásokból, pályázatokból finanszírozzák. A falu 2006-ban elnyerte a biztonságos település címet. A Nyugdíjas Klub nem bejegyzett, ám rendkívül tevékeny szervezet. Rendszeresen járnak színházba és nyugdíjas fórumokra, baráti összejövetelekre. Az Együtt Szabadhídvégért Egyesület a legaktívabban működő motorja a közösségnek március 17-én kezdték meg működésüket. Azóta alig akad olyan hétvége, hónap, amikor nem szerveznek valamilyen programot. A társaság elnöke Benke Valéria, aki 44 évig pedagógus volt. Életvidám, kedves, igazi közösségi jellem és lokálpatrióta, születése óta a település polgára. Jelenleg 24 tagja van az egyesületnek, ez a szám az idő múlásával folyamatosan nő. A korösszetétel igen vegyes, a felnőttek minden korosztályból képviseltetik magukat. A tagdíjakon felül az önkormányzat is támogatja a társaság működését. Alapvető feladatuk a faluszépítés és gyermekprogramok szervezése. Működésük megkezdése óta régi parkokat újítottak fel, újakat létesítettek, sövényeket telepítettek, virágokat ültettek, ami alapjaiban változtatta meg a falu esztétikumát. A temetőt és a katolikus templomot is megszépítették, új padokat helyeztek ki a közterületekre. A közelmúltban kaptak egy nagyobb adományt, az összeget időtálló növények rózsa, madárberkenye, kecskerágó vásárlására fordították. 3

4 A volt vízház helyére rönkökből asztalt és padokat, valamint Petőfi emlékhelyet terveznek, hogy a gyerekeknek március 15-én ne kelljen átmenni a lajoskomáromi iskolába, a megemlékezést helyben tarthassák. Ha szükséges, a polgármester a közmunkások segítségét adja a teendők elvégzéséhez és készségesen együttműködik a szervezettel. Vali néni szerint megéri a sok energia befektetés és a lakók szerint sem elhanyagolható szempont a szép, tiszta környezet. A gyerekeknek Húsvét és Karácsonyváró játszóházat szerveznek. Ilyenkor az ünneppel kapcsolatos játékos feladatokat oldanak meg, zenét és történeteket hallgatnak, énekelnek. Advent vasárnapjain a gyerekek együtt sütnek a szüleikkel, közösen készítik el a falu adventi koszorúját és együtt gyújtják meg a gyertyákat. Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. Ezen a napon az óvodásokat és általános iskolásokat kirándulni viszik. Idén előzetes tennivaló volt közmondások gyűjtése madárral, fával. A szabadban a témához kapcsolódó feladatokat kapnak, sportolnak, játszanak, leveleket, terméseket gyűjtenek és a természet szeretetéről, fontosságáról beszélgetnek. Megtanulják felismerni a madárfajokat és a helyes magatartást az erdőben. A tartalmas program végén tábortűz és szalonnasütés várta őket. A jó idő beköszöntével jeles alkalom híján is sokat járják a gyerekekkel a környező erdőt. Védett növényeket, állatokat mutatnak meg nekik, tanulnak és játszanak. A környékbeli, történelemben gazdag helyszíneket Pusztavár, Cikó-hegy - is meglátogatják. 4

5 Az egyesület szervezésében a családok ősszel boszorkányokat állítottak és tököt faragtak. Nem az angolszász hagyományok utánzása volt a cél, hanem a minden generáció számára örömet okozó tevékenység végzése. Az idősebbek tököt faragtak és rögzítették a boszikat az oszlophoz, a kisebbek kibelezték a tököket és öltöztették a boszorkákat. Mindenki kivette részét a munkából. Az egyesület a programjait plakátokon hirdeti, de Vali néni szerint nem elegendő gyereklétszám vesz részt a foglalkozásokon. 5

6 A helybeli, akár nem egyesületi tagok is segítenek, amiben tudnak. Egy apuka heti rendszerességgel kint focizik a gyerekekkel, télen pedig fedett helyen pingpongoznak. Él egy nyugdíjas belgyógyász professzor a faluban, akinek hobbija a fafaragás. Az utcatáblák, a falu névtáblája és a zsidó temető jelzése is az ő keze munkáját dicséri. Egy erdész, vadász fiatalember nyomkeresést tanított a gyerekeknek és az erdőről, az erdei állatokról mesélt nekik. Van olyan lakos, aki a saját tulajdonában lévő erdőből járul hozzá faanyaggal további padok létesítéséhez. A szobrok helyreállítását helyi vállalkozók, szakemberek végzik. A holland nyaralótulajdonosok tulipánhagymát adtak a községnek. A felnőttekről sem feledkeznek meg: november hónapban minden hétvégén más-más különleges étel elkészítését tanulhatják meg. 6

7 Az egyesület szorosan együttműködik a polgárőrséggel és az önkormányzattal, kölcsönösen segítik egymást. A karácsonyváró játszóház mézeskalács sütéséhez az alapanyagok nagy részét a polgárőrség biztosítja. A lakosok is lehetőségük szerint adnak az ünnepi asztal kínálatához. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége anyagi támogatást nyújt a helyi zsidó temető gondozásához. Manapság tudatosan építik a közösséget, régebben ez sokkal természetesebb módon zajlott. Az egyesület elnöke szerint ennek oka, hogy az emberek nagyon begubóztak és az egyén került középpontba a közös érdekek helyett. Jelentős esemény adtán a község a Fejér megyei hírlapban publikáltat, hogy értékeiket minél szélesebb körben megismerjék. Nem dicsekedni szeretnének, hanem például szolgálni a többi településnek. Bizonyítva, hogy szűkös anyagi keretből is lehetséges minőségi programokkal közösséget építeni. Pélpuszta Szabadhídvéghez tartozik. A lakókat ugyanúgy a közösség szerves részeként kezelik és tájékozatják őket az aktuális történésekről. A pusztán működő szarvasmarhatelep angol tulajdonban van. A tulaj támogatja az Együtt Szabadhídvégért Egyesületet. Rendezvények, helyi hagyományok: A Sió-híd lábánál elterülő ligetben évente megrendezik a Fejér megyei Kettesfogathajtó Bajnokságot. Körülbelül ezer látogató érkezik ilyenkor. Díjtalan belépés mellet kézműves foglalkozás és vásár, büfé, tombola, színpadi műsor várja az érdeklődőket. A helyi hagyományokat őrizve minden évben megtartják a szüreti felvonulást, a Húsvét és a Karácsonyvárást. Szilveszter napján báli mulatságot rendeznek. A református templom 220 éves emlékünnepén, három évvel ezelőtt tartották meg első alkalommal az Elszármazottak Napja elnevezésű rendezvényt. Idén csatlakozott a kezdeményezéshez az Együtt Szabadhídvégért Egyesület, koncertet és szoborszentelést szerveztek a meghívottaknak a jeles napra. A székesfehérvári Alba Regina együttes zenélt a református templomban. 7

8 Pap László polgármester jövőbeni tervei között szerepel egy korszerűen felszerelt, szálláshelyekkel berendezett közösségi ház létrehozása. A jelenlegi kultúrházuk elavult, de a régi iskola épülete jó állapotban van, megfelelő színtere lesz a művelődési központnak. Az önkormányzat belterületén tavasszal játszóteret építenek. A polgármester fórumokra, tájékoztatókra, konferenciákra jár, ahol megtudta, hogy a zöldségfélékből jövőre hiány lesz az aszályos időjárás miatt. Ezért az eddigi mennyiségnél többet termesztenek jövőre, valamint savanyító-tartósító üzem nyitását, s az ezzel együtt járó zöldhulladék feldolgozásához komposztáló üzem létrehozását tervezi. Lajoskomáromban régen működött sajtüzem, a két település együttműködése kapcsán a termelés újraindulhat, így a helybeliek munkához és kiváló minőségű élelmiszerhez juthatnak. A közösség és a település jövőjét a polgármester és az Együtt Szabadhídvégért Egyesület elnöke is pozitívan látja. A jövőbeni beruházások, gazdasági kezdeményezések vélhetően kedvező hatással lesznek a közhangulatra. Az interjúra mindketten felkészülten érkeztek, ami kitűnően példázza elkötelezettségüket lakóhelyük és a közösségük iránt. Pap László véleménye, hogy a polgármesteri tisztség kiváló pozíció az adódó lehetőségek, a tevékeny emberek és a megfelelő forrás megtalálásához. Szerinte idővel önfenntartó lesz valamennyi közösségi program, az emberek természetes módon vesznek majd részt a társadalmi munkákban és hozzájárulnak a programok étel, italkínálatához. A közösség újra felrázása lassú folyamat, László az eredményesség érdekében minden álláspontot, ötletet meghallgat. A kistelepülések hagyományait, közösségi értékeit a törzsgyökeres lakosok tartják életben. A mindenki számára rendezett programok biztosítják, hogy a következő generáció megismerhesse a tradíciókat, s óvja a közösség érdemeit. Bár a mindenkori gazdasági helyzet nagyban befolyásolja a közhangulatot, azonban kis odafigyeléssel el lehet érni, hogy az igazán fontos dolgok kerüljenek előtérbe. 8