Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV

Átírás

1 Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV Szerkesztette Prof. Dr. Vas Ádám MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottság elnök, Richter Gedeon Nyrt. kutatási főtanácsadó Dr. Pörzse Gábor IMI magyar képviselője, Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató 2009.

2 Az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Tervének összeállításában részt vettek: SZERKESZTETTE Prof. Dr. Vas Ádám, kutatási főtanácsadó, Richter Gedeon Nyrt. Dr. Pörzse Gábor, IMI magyar képviselője, Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató TÉMAVEZETŐK 1. Gyógyszerbiztonságosság Prof. Mátyus Péter, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum Prof. Dr. Sümegi Balázs, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Biokémia és Orvosi Kémiai Intézet 2. Gyógyszerhatásosság Prof. Dr. Ferdinándy Péter, egyetemi tanár, kari innovációs igazgató, Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Biokémiai Intézet Prof Dr. Szilvássy Zoltán, igazgató, Debreceni Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet 3. Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet Dr. Oberfrank Ferenc, ügyvezető igazgató, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 4. Gyógyszerengedélyeztetés és szabályozás Prof. Dr. Paál Tamás, főtanácsadó, Országos Gyógyszerészeti Intézet Dr. Temesi Alfréda, igazgató, Egészségügyi Tudományos Tanács - Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ETT-ESKI) 5. Orvosi nanotechnológia Dr. Szebeni János, osztályvezető, Bay Zoltán Nanotechnológiai Intézet 6. Népbetegségek problematikája Prof. Dr. Vas Ádám, kutatási főtanácsadó, Richter Gedeon Nyrt. 2

3 ELŐADÓK ÉS HOZZÁSZÓLÓK 1. Gyógyszerbiztonságosság Dr. Temesvári Andrásné, főosztályvezető, Országos Gyógyszerészeti Intézet, Dr. Selényi György, osztályvezető, Richter Gedeon Nyrt., Toxikológiai Kutatólaboratórium Prof. Dr. Melegh Béla, tanszékvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézet Dr. Habon Tamás, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Prof. Dr. Varró András, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Dr. Sperlágh Beáta, tudományos igazgatóhelyettes, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet Dr. Vereczkey László, tudományos osztályvezető, MTA Kémiai Kutatóközpont, Biomolekuláris Kémiai Intézet, Farmakobiokémiai Osztály Horváth Katalin, AIDR Auricoop Gyógyszerkutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Dr. Balogh Balázs, tanársegéd, Semmelweis Egyetem, Szerves Vegytani Intézet Prof. Dr. Kárpáti Sarolta, Semmelweis Egyetem, Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Prof. Dr. Arányi Péter, egyetemi magántanár, ELTE TTK Kémia Intézet Dr. Hirka Gábor, igazgató, ToxiCoop, Toxikológiai Kutató Központ Zrt., 2. Gyógyszerhatásosság Prof. Dr. Borvendég János, főtanácsos, Országos Gyógyszerészeti Intézet Dr. Tihanyi Károly, osztályvezető, Richter Gedeon Nyrt. Dr. Bátori Sándor, Chinoin Zrt., a Sanofi-Aventis Csoport tagja Dr. Ballagi-Pordány András, osztályvezető, Richter Gedeon Nyrt. Dr. Mikus Endre, osztályvezető, Chinoin Zrt., a Sanofi-Aventis Csoport tagja Dr. Jancsó Sándor, osztályvezető, TEVA Prof. Dr. Kovács Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Farmakológiai Tanszék Dr. Pallos József Péter, vezérigazgató, Pannonpharma Zrt. Dr. Aszódi József, tudományos igazgató, Chinoin Zrt., a Sanofi-Aventis Csoport tagja 3. Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Prof. Dr. Závodszky Péter, igazgató, az MTA rendes tagja, MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet Prof. Dr. Arányi Péter, egyetemi magántanár, ELTE TTK Kémia Intézet Dr. Greiner István, kutatási igazgatóhelyettes, Richter Gedeon Nyrt. Dr. Bátori Sándor, a kémiai tudományok kandidátusa, Chinoin Zrt., a Sanofi-Aventis Csoport tagja Prof Dr. Szilvássy Zoltán, igazgató, Debreceni Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Prof. Mátyus Péter, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum Dr. Sperlágh Beáta, tudományos igazgatóhelyettes, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet Prof. Dr. Falus András, igazgató, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Prof. Dr. Ferdinándy Péter, egyetemi tanár, kari innovációs igazgató, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biokémiai Intézet Prof. Dr. habil. Benyó Zoltán professor emeritus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnikai és Informatikai Tanszék 3

4 Dr. Kaló Zoltán, igazgató, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TáTk Egészség-gazdaságtani Kutató Központ Prof. Dr. Botz Lajos, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Dr. Mészáros Ágnes, PhD, egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügy Szervezési Intézet 4. Gyógyszerengedélyeztetés és szabályozás Prof. Dr. Paál Tamás, főtanácsadó, Országos Gyógyszerészeti Intézet Dr. Temesi Alfréda, igazgató, ETT-ESKI Pályázati Iroda Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető, NFGM Dr. Greiner István, kutatási igazgatóhelyettes, Richter Gedeon Nyrt. Prof. Dr. Blaskó György, tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Gyógyszerészeti Kar, Gyógyszerészi Management és Szervezés Tanszék Dr. Oberfrank Ferenc, ügyvezető igazgató, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Dr. Szőnyi László, egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Prof. Dr. Fürst Zsuzsanna, elnök, Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága 5. Orvosi nanotechnológia Prof. Dr. Dékány Imre, az MTA rendes tagja, Szegedi Tudományegyetem, Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Dr. Gróf Pál, egyetemi docens, med. habil, Semmelweis Egyetem ÁOK, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Prof. Dr. Gyulai József, professor emeritus, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Prof. Dr. Hajtó János, főigazgató, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Dr. Kellermayer Miklós, igazgató, Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Dr. Pándics Tamás, orvos munkatárs, Országos Környezetegészségügyi Intézet, Környezetegészségügyi Kockázatbecslési Osztály Dr. Pázmány Tamás, igazgató, Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és Pályázati Iroda Prof. Dr. Rosivall László, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Kórélettani Intézet igazgatóhelyettese, Prof. Dr. Vonderviszt Ferenc, tanszékvezető egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Műszaki Informatikai Kar, Nanotechnológia Tanszék Prof. Dr. Zrínyi Miklós, egyetemi tanár, az MTA lev. tagja, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet 6. Népbetegségek problematikája Prof. Dr. Édes István, intézetigazgató, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet Prof. Dr. Farsang Csaba, Fővárosi Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum Prof. Dr. Láng István, egyetemi magántanár, osztályvezető főorvos, Országos Onkológiai Intézet Prof. Dr. Komoly Sámuel, tanszékvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Neurológiai Klinika Prof. Dr. Herjavecz Irén, egyetemi magántanár osztályvezető főorvos, Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet Prof. Dr. Ludwig Endre, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Belklinika, Infektológiai Tanszéki Csoport Prof. Dr. Szekanecz Zoltán, egyetemi tanár, Debreceni Tudományegyetem, Reumatológiai Tanszék 4

5 RAPPORTŐRÖK 1. Gyógyszerbiztonságosság Dunkel Petra, Tudományos segédmunkatárs, Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézet 2. Gyógyszerhatásosság Dr. Fodor Eszter, Sanofi-Aventis Zrt., Klinikai Kutatás 3. Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Dr. Oberfrank Ferenc, ügyvezető igazgató, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 4. Gyógyszerengedélyeztetés és szabályozás Dr. Petró Éva, okleveles gyógyszerész, Ph.D. hallgató, Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerfelügyeleti Intézet 5. Orvosi nanotechnológia Dr. Sebe Attila, M.D., Ph.D. tudományos munkatárs, Semmelweis Egyetem, Kórélettani Intézet 6. Népbetegségek problematikája Dr. Rubovszky Gábor, adjunktus, Országos Onkológiai Intézet Az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform című, NTP- 07-INNOMED1 azonosítószámú (OMFB-00764/2008 szerződés számú) projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg. 5

6 TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV ALAPELVEI GYÓGYSZERBIZTONSÁGOSSÁG: STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG: STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS TUDÁSMENEDZSMENT: STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK GYÓGYSZER ENGEDÉLYEZTETÉS ÉS SZABÁLYOZÁS: STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ORVOSI NANOTECHNOLÓGIA: STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK NÉPBETEGSÉGEK PROBLEMATIKÁJA: STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK BEVEZETÉS: A GYÓGYSZERKUTATÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS A MAGYAR INNOVÁCIÓS RENDSZER A HAZAI PÁLYÁZATI RENDSZER HAZAI GYÓGYSZERIPARI K+F SZÁMOKBAN A MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERKUTATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A GYÓGYSZERKUTATÁS JELENE MAGYARORSZÁGON A NAGYOBB MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERGYÁRTÓK K+F TEVÉKENYSÉGE RICHTER GEDEON EGIS CHINOIN TEVA A MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ A GYÓGYSZERIPARBAN A GYÓGYSZERIPARI ÁGAZAT ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP KELET EURÓPAI TÉRSÉGBEN, A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEI MAGYARORSZÁG CSEHORSZÁG SZLOVÁKIA ROMÁNIA LETTORSZÁG LITVÁNIA BULGÁRIA SZERBIA HORVÁTORSZÁG UKRAJNA

7 3 GYÓGYSZERBIZTONSÁGOSSÁG BEVEZETÉS GYÓGYSZERBIZTONSÁGOSSÁGI SZEMPONTOK A PREKLINIKAI GYÓGYSZERFEJLESZTÉS SORÁN GYÓGYSZERBIZTONSÁGOSSÁGI SZEMPONTOK A KUTATÁS FEJLESZTÉS EGYES SZAKASZAIBAN KUTATÁS ÉS PREKLINIKAI FEJLESZTÉS GOOD LABORATORY PRACTICE (GLP) KUTATÓHELYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE KLINIKAI VIZSGÁLATOK FÁZIS I, II, III POST MARKETING SURVEILLANCE, FARMAKOVIGILANCIA SPONTÁN BEJELENTÉSEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON ADATBÁZISOK LÉTREHOZÁSA, ADATKEZELÉS BIZTONSÁGOSABB GYÓGYSZERALKALMAZÁS, FARMAKOGENOMIKA OKTATÁS ÖSSZEGZÉS GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG BEVEZETÉS JELENTŐS VÁLTOZÁSOKAT KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK, KUTATÁSI EREDMÉNYEK A GYÓGYSZERKUTATÁSBAN ÉS GYÓGYSZERFEJLESZTÉSBEN AZ ÚJ GYÓGYSZEREK HATÁSOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE A BIOMARKEREK, GENOM BIOMARKEREK ÁLTAL SZOLGÁLTATOTT INFORMÁCIÓK JELENTŐSÉGE BIOMARKEREK SZEREPE A GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG VIZSGÁLATÁBAN ORIGINÁLIS GYÓGYSZERFEJLESZTÉS: KISMOLEKULÁK A KLINIKAI KUTATÁS A GYÓGYSZERKUTATÁS KEZDETE ÉS VÉGE FELFEDEZŐ KUTATÁS LEAD KERESÉS ÉS OPTIMALIZÁLÁS TUDÁSMENEDZSMENT, OKTATÁS ÉS KÉPZÉS ORVOSI NANOTECHNOLÓGIA ORIGINÁLIS GYÓGYSZERFEJLESZTÉS: REKOMBINÁNS GYÓGYSZEREK A TERMÉKEK MINŐSÉGVIZSGÁLATA, AZON BELÜL A SZERKEZET MEGHATÁROZÁS DILEMMÁI ÚJ TRENDEK A BIOGYÓGYSZERGYÁRTÁSBAN GENERIKUS BIOMOLEKULÁK EGYSZER HASZNÁLATOS KÉSZÜLÉKEK ALKALMAZÁSA MÓDOSÍTOTT FORMULÁCIÓ ÉS FARMAKODINAMIKA A BIOTECHNOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ GYÓGYSZERGYÁRTÁS TECHNOLÓGIAI KOCKÁZATAI A BIOMOLEKULA MINŐSÉGE, TÁROLÁSA, STABILITÁSA AZ IPARI MÉRTÉKŰ ELŐÁLLÍTÁS NEHÉZSÉGEI REKOMBINÁNS BIOGYÓGYSZERGYÁRTÁS PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON A REKOMBINÁNS BIOGYÓGYSZERGYÁRTÁS MEGERŐSÖDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

8 4.8 FŐBB GYÓGYSZERHATÁSTANI IRÁNYOK A HAZAI GYÓGYSZERFEJLESZTÉSBEN LÉGZŐRENDSZERRE HATÓ GYÓGYSZERJELÖLTEK HATÁSOSSÁGA NEURO IMMUNMODULÁNS GYÓGYSZEREK HATÁSOSSÁGÁNAK KUTATÁSA NEURO IMMUNMODULÁCIÓ KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI HAZAI TUDÁSINTENZÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK (KKV K) SZEREPE A GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG KUTATÁSÁBAN EGYETEM KÖZELI SPIN OFF VÁLLALKOZÁSOK ÉS A TUDÁS ALAPÚ GAZDASÁG JELENLEGI AKADÁLYOK A HAZAI K+F INNOVÁCIÓ FELLENDÜLÉSÉBEN GYÓGYSZERIPARI KLASZTER KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE A HAZAI GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG KUTATÁSÁBAN OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS TUDÁSMENEDZSMENT BEVEZETÉS A SPECIÁLIS MAGYARORSZÁGI SZÜKSÉGLETEK ÉS JELLEGEK MEGHATÁROZÁSA A TUDÁSMENEDZSMENT ÉS AZ OKTATÁS TERÜLETÉN A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS ÉS SZAKEMBER UTÁNPÓTLÁS PROBLÉMÁI ÉS EZEK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ JAVASLATOK KÖZÉPISKOLAI TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS A HAZAI TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FELSŐOKTATÁS A GYÓGYSZERIPAR SZEMPONTJÁBÓL EGYETEMI ALAPFOKÚ ÉS MESTERKÉPZÉS A GYÓGYSZERIPARNAK A FELSŐOKTATÁSSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÉPZÉSI IGÉNYEI A PHD KÉPZÉS JELENTŐSÉGE A TUDOMÁNYOS ELIT KÉPZÉSBEN SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ÖSSZEFOGLALÁS GYÓGYSZER ENGEDÉLYEZTETÉS ÉS SZABÁLYOZÁS BEVEZETÉS A GYÓGYSZERFEJLESZTÉS KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT SZABÁLYOZÁSA, A GYÓGYSZER ENGEDÉLYEZÉS KÉRDÉSEI FŐ SZABÁLYOK A GYÓGYSZERIPARI K+F FOLYAMATOKKAL KAPCSOLATBAN RITKA BETEGSÉGEKET KEZELŐ GYÓGYSZEREK (ORPHAN DRUGS) FEJLESZTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A GYÓGYSZERIPARI K+F JOGI ASPEKTUSAI AZ ORVOSBIOLÓGIAI, ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK, ELJÁRÁSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK SZAKMAI ETIKAI VÉLEMÉNYEZÉSE ÉS JÓVÁHAGYÁSA MÁS EURÓPAI ORSZÁGOK KUTATÁSETIKAI SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE DÁNIA BELGIUM NORVÉGIA SPANYOLORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG AZ TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ETIKAI SZABÁLYZÁSÁNAK KOMMUNIKÁCIÓJA A KÖZVÉLEMÉNY FELÉ A TUDOMÁNYOS KUTATÁS ETIKAI SZABÁLYOZÁSÁT ILLETŐ REFORMJAVASLATOK JELENLEGI HELYZET VÁLTOZTATÁSI JAVASLATOK

9 7 ORVOSI NANOTECHNOLÓGIA BEVEZETÉS: A NANOMEDICINA JELENE ÉS JÖVŐJE A NANORÉSZECSKE EXPOZÍCIÓ LEHETSÉGES KÁROS MELLÉKHATÁSAI A NANOTECHNOLÓGIA DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS ALKALMAZÁSAINAK HAZAI PALETTÁJA BIOSZENZOROK FEJLESZTÉSE A NANOTECHNOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL A LIPOSZÓMÁK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A GYÓGYSZERIPARBAN POLIMER GÉLEK ALKALMAZÁSA A SZABÁLYOZOTT GYÓGYSZERADAGOLÁSBAN ARANY ÉS EZÜST NANORÉSZECSKÉK ORVOSBIOLÓGIAI ALKALMAZÁSA NANOTECHNOLÓGIA: ELMÉLETEK, TECHNOLÓGIAI ALAPOK ÉS GYAKORLATI VÍVMÁNYOK EGYEDI BIOMOLEKULÁK SZERKEZETE ÉS MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK NANOCSATORNÁK SZEREPE A JUXTAGLOMERULÁRIS APPARÁTUSBAN A FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI A NANOTECHNOLÓGIÁBAN JAVASLATOK A NANOTECHNOLÓGIA K+F HAZAI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA NÉPBETEGSÉGEK PROBLEMATIKÁJA AZ EGYES NÉPBETEGSÉGEK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE ÚJ GYÓGYSZERES UTAK, LEHETŐSÉGEK A SZÍV ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁBAN KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT HIPERTONIA OBESITAS DIABETES MELLITUS AZ ONKOLÓGIAI GYÓGYSZERFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI JAVASLATOK PRIMER DEMENCIÁK, PARKINSON KÓR ÉS PARKINSON PLUSZ SZINDRÓMÁK DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS KÉRDÉSEI ALZHEIMER KÓR LEWY TESTES DEMENCIA PARKINSON KÓR ÉS PARKINSON PLUSZ SZINDRÓMÁK GYÓGYÍTÁSRA VÁRÓ PULMONOLÓGIAI BETEGSÉGEK KRÓNIKUS OBSTRUKTÍV TÜDŐBETEGSÉG (COPD) ASZTMA AZ ANTIMIKRÓBÁS TERÁPIA ELLENTMONDÁSAI A GYÓGYSZERFEJLESZTÉS LEHETSÉGES ÚTJAI ÉS PROBLEMATIKÁJA A REUMATOLÓGIÁBAN ÁBRÁK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

10 1 Vezetői összefoglaló Az Európai Unió 2007-ben hirdette meg az Innovative Medicines Initiative (IMI) programot, amely egyedülálló pán-európai Public-Private Partnership -en (PPP) alapuló együttműködés. A kezdeményezés egyaránt érinti a gyógyszergyártás és az egészségügy területén működő nagyvállalatokat és kis-közép vállatokat ( KKV ), az állami, az akadémiai szektort, valamint a betegszervezeteket. Az IMI fő célkitűzése, hogy a betegek minél gyorsabban minél hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszerekhez jussanak E cél elérésének egyik módja az, hogy Európa orvosbiológiai K+F szektora célzott stratégiai támogatásokat kapjon, ami a betegek, a kutatók, és az Európai polgárok érdekét egyaránt szolgálja valamint javítja az Európai Unió versenyképességét a gyógyszerkutatás terén. Az IMI Strategic Research Agenda ( SRA ) olyan ajánlásokat adott ki, melyek kijelölték az orvosbiológiai és gyógyszeripari K+F folyamatok azon szűk keresztmetszeteit, melyek miatt az új gyógyszerek engedélyezése és piacra jutása jelenleg akadályozott. Ezek az úgynevezett oszlopok : a biztonságosság előrejelzése a hatékonyság előrejelzése tudásmenedzsment oktatás, szakemberképzés Az IMI SRA egyúttal ajánlásokat fogalmaz meg ezeknek a problémáknak a kezelésére. Az ajánláson túlmenően a program megvalósításához a közötti időszakra 2 milliárd EUR áll rendelkezésre. Egy milliárd eurót az EU biztosít és ehhez járul az EFPIA ( European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations ) azonos nagyságrendű in kind hozzájárulása. A pénzforrásokhoz a meghirdett tematikus pályázatok nyertesei által létrehozott konzorciumok juthatnak. A konzorcium vezetője minimum egy EFPIA tag kell, hogy legyen. Közvetlen pénzügyi támogatást a konzorciumban résztvevő akadémiai kutatóhelyek és KKV-k kaphatnak. Az IMI-t munkájában 15 tagú Tudományos Bizottság támogatja, a pályázati kiírások évente történnek meg, változó témakörökben és terápiás területeken. Hazánkban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Platformok támogatása című NKTH-KPI pályázat évi kiírás szerinti célja a platformok létrehozásának és megerősítésének támogatása volt a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó területeken. A MAGYOSZ sikeresen pályázott az "Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform létrehozása Magyarországon" című pályázatával. 10

11 1.1 A Stratégiai Kutatási Terv alapelvei A MAGYOSZ a Platform létrehozása érdekében az alábbi stratégiát követte illetve célokat tűzte ki: az alulról történő építkezés elvének betartása a nyilvánosság és átláthatóság elvének betartása nyitottság csatlakozó partnerek felé a hazai gyógyszerkutatás helyzetének áttekintése munkaértekezletek révén a kitörési pontok megjelölése a munkaértekezleteken elhangzottak eredményeként kapcsolódási pontok megtalálása az IMI programhoz a nemzeti szempontok figyelembevételével tevékenységünknek összhangban kell lennie a kormányzati törekvésekkel és a pályázatot kiíró szerv kiírási szándékával tevékenységünkről összefoglaló dokumentáció és Megvalósítási Terv készül a Platform a folyamat végén megalakul és működését ténylegesen megkezdi Stratégiai tervünknek megfelelően az indító munkaértekezleten meghatároztuk a munkaértekezletek témáit, melyek az alábbiak: Gyógyszerbiztonságosság Gyógyszerhatásosság Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Gyógyszer engedélyeztetés és szabályozás Orvosi nanotechnológia Népbetegségek problematikája Ezek a témák véleményünk szerint stratégiai jelentőségüek a hazai gyógyszerkutatás szempontjából, kapcsolódnak az európai szintű IMI programhoz, és nemzeti sajátosságokat is felmutatnak. Az alulról történő építkezés jegyében célul tűztük ki a csatlakozási lehetőség meghirdetését a hazai nagy-, kis- és középvállalatok, akadémia, egyetemi kutatóhelyek és betegszervezetek felé A nyilvánosság és az átláthatóság elvének jegyében célul tűztük ki megfelelő információs felület kialakítást a MAGYOSZ honlapján ( ). A jelen dokumentum azoknak a munkaértekezleteknek részletes jegyzőkönyvein alapul, amelyeken a Platformot megalapító akadémiai, az állami és gyógyszeripari intézmények, vállalatok képviselői, valamint a betegszervezetek képviselői és a sajtó vettek részt. Az előadások tematikája, teljes vetített anyaga és a munkaértekezletek összefoglalói megtalálhatók a MAGYOSZ honlapján. Jelen dokumentum ezek szerkesztett formája. Az alábbiakban röviden összegezzük az egyes témakörök legfontosabb felvetéseit és ajánlásait, melyekkel a Platformnak foglalkoznia kell. 11

12 1.2 Gyógyszerbiztonságosság: stratégiai célkitűzések (időpont: október 30., szervezők: Prof. Dr. Mátyus Péter és Prof. Dr. Sümegi Balázs) 1. Jelenleg világszerte ismert tendencia a gyógyszeripari K+F kiadások növekedése és ezzel egyidejűleg az NME-k ( New Molecular Entity ) számának csökkenése. Ez azt jelenti, hogy egy-egy NME-re jutó K+F összeg jelentősen növekedett az elmúlt években. A gyógyszerjelöltek sikerességi rátája az első humán kísérletektől a törzskönyvezésig 11% volt az elmúlt évtizedben. A 2000-es évek eleje óta, különösen a high throughput screening ( HTS ) módszerek bevezetése óta a gyógyszerjelöltek sikertelenségének elsődleges oka nem a nem megfelelő hatékonyság, hanem a különböző gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos okok. A toxicitás előrejelzése azonban nem megoldott a jelenleg alkalmazott in vitro rendszerekben, és sokszor az állatmodellek (főleg rágcsálók) prediktív ereje is alacsony. A toxicitás előrejelzéséhez az adott vegyület emberi szervezetbeli sorsának részletes ismerete szükséges, illetve további nehézséget jelent, hogy gyakran összetettebb folyamatok állnak a toxikus hatás hátterében. 2. Egy-egy toxikus hatás jelentőségének a megítélésekor a gyógyszeripar szereplőinek feltétlenül érdemes szem előtt tartaniuk azt, hogy döntő jelentőségű, és máshonnan be nem szerezhető szakmai információk birtokában lehet az engedélyező hatóság. A preklinikai munka hatékonyságának növelésében az egyik legfontosabb tényező lehet az ezen információkhoz való hozzáférési lehetőség javítása a gyógyszerfejlesztésben résztvevők legszélesebb köre számára. A kiesések nagyobb része publikálatlan marad, a fejlesztésük során keletkezett például részletes toxikológiai adatokhoz való hozzáférés jelentős segítséget jelenthetne a későbbi kutatások számára - akár a felesleges állatkísérletek elkerülésével is - esetlegesen egy adatbázis formájában. 3. Az állatmodellek átlagos prediktív ereje egy gyógyszer toxicitásával kapcsolatban átlagosan kb. 70%. A maradék 30% azonban semmilyen kapcsolatban nem állt az állatokban mutatott toxicitásokkal. Egyes állatmodellek prediktív ereje például kutya - lényegesen nagyobb a jelenleg legelterjedtebben használt rágcsáló modelleknél. Az állatvédelmi szempontok miatt kérdéses, hogy a jövőben milyen állatok vonhatóak be in vivo vizsgálatokba. Általános szempont a kísérleti állatok minél ésszerűbb alkalmazása, számuk lehetséges csökkentése. Az in silico módszerek részben gyorsaságuk, költséghatékonyságuk révén értékes kiegészítői vagy alternatívái lehetnek a biológiai teszteknek a toxikus hatások minél korábbi szakaszban történő kiszűrésében. Jelenleg különböző in silico módszereket alkalmaznak a toxicitás előrejelzésére. 12

13 Az ún. kvantitatív szerkezet-hatás összefüggés ( QSAR ) modellekben, a függő változó valamely toxikológiai végpont. A modell erősen függ az adatok mennyiségétől és minőségétől, a QSAR modellek esetén az egyik fő szűk keresztmetszet éppen a toxicitási adatokhoz való hozzáférhetőség és az adatok minősége. Az utóbbi időben történtek kísérletek egységes szempontok szerint mért adatokon alapuló, ingyenesen hozzáférhető toxikológiai adatbázisok létrehozására. Kívánatos lenne a pozitív vagy negatív eredménnyel zárult toxicitási vizsgálatok eredményeihez való hozzáférhetőség javítása (hatóság, ipar részéről iparjogvédelmi szempontok), valamint a megfelelő adatbázisok létrehozása (international data sharing initiatives). 4. Különösen nagy hangsúlyt kap napjainkban a biomarkerek azonosításra irányuló törekvés, mert ezek segítségével lehetőség nyílik az esetleges káros hatások bekövetkezésének korábbi, a káros hatás felléptét megelőző előrejelzésére. Kívánatos lenne magyar kutatóhelyek részvétele is az EMEA-val együttműködve biomarkerek validálásában. A fenti szempontokkal kapcsolatban általános igény az alapkutatási háttér, ezzel összefüggésben az alapkutatás és az ipar kapcsolatának, az egyetemek/akadémiai szféra és az ipar együttműködésének erősítése. 5. A biztonsági vizsgálatokat nemzetközi (ICH) irányelvek szabályozzák, általános követelmény a GLP konformitás. A vizsgálatok típusa, időtartama a tervezett klinikai kísérlet függvényében pontosan szabályozott, a vizsgálat pontos kivitelezésére az irányelvek azonban csak általános útmutatást adnak, a részletekbe menő tervezés a vizsgáló feladata és felelőssége. A jelenlegi gyakorlat szerint a gyárak a biztonsági vizsgálatok nagyobb részét külföldi kontrakt laboratóriumokkal végeztetik. Mivel hazánkban is lehetőség van az IND (investigational new drug) dokumentációt támogató GLP konform gyógyszerbiztonságossági vizsgálatok végeztetésére, akár egyazon vizsgálóhelyen is, mind költségkímélési, mind kommunikációs szempontból célszerű lenne a hazai kapacitások nagyobb fokú, összehangolt igénybevétele. 6. Általános szempont az akadémiai szektor hatékonyabb részvételének elősegítése a gyógyszerkutatás/fejlesztésben, részben együttműködések révén. A különböző profilú kutatóhelyek közti együttműködést segítheti elő például intézményesített, virtuális központok létrehozása. Egy ilyen egyetemi kezdeményezésre példa a Semmelweis Egyetem Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centruma (Drug Discovery and Safety Center, DDSC). A klinikai vizsgálatok elvégzésekor a hazai rendszerben a vizsgálat résztvevőinek a vizsgálat mellett egyéb funkciói is vannak, ami hibák kiváltó oka lehet. Megoldás lehetne csak klinikai farmakológiával foglalkozó részlegek működtetése. A belső audit rendszere gyakran hiányos a magyar egészségügyben, kiemelt jelentőségű lenne a minőségbiztosítás és ellenőrzés rendszerének megfelelő működtetése a vizsgálóhelyeken, kórházakban. 13

14 7. A farmakovigilancia célja a készítmény biztonságossági profiljának minél részletesebb, pontosabb megismerése, a gyógyszerbiztonságossági adatok folyamatos gyűjtése, értékelése, a minél biztonságosabb gyógyszeralkalmazás, a populáció védelme a mellékhatásoktól. A farmakovigilancia magába foglalja a gyógyszerek mellékhatásainak felismerését és bejelentését, az adatgyűjtést és értékelést, a kockázat/haszon arány értékelését, valamint az összegyűjtött adatok alapján hozott intézkedéseket és ezek kommunikációját. A jelenlegi farmakovigilancia rendszer alapját a spontán bejelentések adják, amelyek száma, minősége egyben a rendszer korlátját is jelenti. Magyarországon a spontán bejelentések száma még a közép-kelet európai régió hasonló adatait figyelembe véve is rendkívül alacsonynak mondható. Éppen ezért fontos elérendő cél, hogy a mellékhatások bejelentése nem korlátozódhat csak a klinikai vizsgálatok időtartamára. Szükségesnek látszik egy risk management system kiépítése, amely lehetővé teszi a gyógyszeralkalmazás kockázatainak proaktív felismerését, osztályozását és megelőzését. Mindezen feladatokhoz elengedhetetlenül hozzátartozik az oktatás és képzés is, mind az egészségügyi szakemberek, mind a betegek szintjén. 8. Az IMI SRA célkitűzéseihez kapcsolódóan Magyarországon is cél megfelelő adatbázisok (gyógyszer, mellékhatás, farmakoepidemiológia) kiépítése és alkalmazása. Az IMI SRA hosszú távú céljai közül az elektronikus beteg adatlap Magyarországon is távlati cél lehet. Gyógyszeralkalmazásokkal kapcsolatos adatbázis kiépítését célzó kezdeményezésre példa a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának farmakogenomikai biobankja. 9. Gyógyszerek alkalmazása során az emelkedett plazmakoncentráció - amit a gyógyszer túladagolása, vagy a metabolizmusában szerepet játszó enzimek inaktivitása okozhat - toxicitási problémákhoz vezethet. A metabolizáló enzimek nem megfelelő aktivitása gyógyszerinterakció miatt kialakult enzimgátlásra, vagy genetikai okokra vezethető vissza. Egy szemléletében is új irányvonalat jelentő paradigma a personalized medicine, melynek célja a betegek genomikus sajátosságaiknak figyelembevételével történő kezelése. A farmakogenomika relatíve új tudományterület, vizsgálati körébe tartozik a gyógyszerek metabolizmusának, transzportjának, felszívódásának és kiválasztásának genetikai befolyásoltságának, a receptorok polimorfizmusának, a sejten belüli gyógyszer vagy gyógyszermetabolitok aktiválódásának és interakcióinak a genetikai variabilitások által történő befolyásolása és annak következményei. Magyarországon a közelmúltban kezdődtek meg országos felmérések az enzim polimorfizmusokat illetően és sürgősen további vizsgálatok szükségesek megfelelő nemzeti farmakogenomikai adatbázisok létrehozásához. Magyarországi laboratóriumok közül alig pár végez ilyen jellegű vizsgálatokat. 14

15 Problémát jelent, hogy a finanszírozás nem konkrét vizsgálatot jelöl meg, hanem módszer-alapú finanszírozás történik az erre a célra elkülönített molekuláris laboratóriumi keret terhére. Centrumok (országos központi laboratórium, illetve regionális klinikai központok) kialakításával elősegíthető lenne a működés nagyobb költséghatékonysága is. 1.3 Gyógyszerhatásosság: stratégiai célkitűzések (időpont: november 26., szervezők: Prof. Dr. Ferdinandy Péter és Prof. Dr. Szilvássy Zoltán) 1. A gyógyszerek hatásosságáról az engedélyező hatóság dönt, tehát a fejlesztés legkorábbi szakaszában is figyelembe kell venni a hatósági eljárások követelményeit. A gyógyszerhatásosság leghatékonyabb és megfelelő igazolásához elengedhetetlen a preklinikai és klinikai kutatás közötti jelenleg meglévő távolság szakmai és időbeni lerövidítése, melyhez az in silico és in vitro teszt rendszerek fejlesztése, új komorbiditásokat is figyelembe vevő komplex patológiai állatmodellek kifejlesztése. A komplex patológiai állatmodellekhez kapcsolódóan az omikai platformok használatával a biomarker kutatás illetve a képalkotó diagnosztika fejlesztése elengedhetetlen, a preklinikai hatásosság eredményeinek humán prediktív értékének növelése céljából. 2. A humán vizsgálatokra a fázis 1 mellett a fázis 2 vizsgálóhelyek akkreditálása is fontos lenne a megfelelő szakmai és infrastrukturális követelmények miatt. A humán vizsgálatok pontos követését nagyban akadályozza a betegek diagnózisának és nyilvántartásának pontatlansága, melyet elsősorban az ún. HBCS pontokon alapuló OEP finanszírozási rendszer anomáliái okoznak. A humán vizsgálatok engedélyezési eljárásának lassúsága versenyhátrányt okoznak a hazai klinikai vizsgálatokban érdekelt vállalkozásoknak, ezen változtatni kell. 3. A gyógyszerfejlesztésben a hatásosság vizsgálatában már a klinikai kutatási végpontokat figyelembe véve kell megtervezni kutatás kezdeti preklinikai fázisait is, melyben a gyógyszerfejlesztési folyamat minden fázisában résztvevő kutatóknak együtt kell működni. A tudásmenedzsment módszerek és az oktatás fejlesztésének ebben kulcsszerepe van. A gyógyszerfejlesztés az individuális terápia és egyes szervekre célzott terápia irányába mozdul el, melyben az orvosi nanotechnológiának nagy szerepe van. 4. Az igen gyorsan fejlődő, a hagyományos gyógyszerfejlesztéstől eltérő technológiát, tudást, gyártási, minőségbiztosítási és engedélyezési folyamatokat igénylő, rekombináns gyógyszerek ipari fejlesztésének hazánkban nincs meg hagyománya. Elsősorban az oktatás, a hazai KKV-k megerősítése, és az engedélyezési eljárások felgyorsítása igen sürgős feladat, hogy hazánkban ez az új gyógyszerfejlesztési irány fejlődésnek indulhasson. 15

16 5. A hazai gyógyszeripari hagyományait és jelenlegi erőforrásait figyelembe véve, nemzetközi mércével mérve magas színvonalú farmakológiai K+F figyelhető meg az alábbi hatástani csoportokban: neurológiai és pszichiátriai, kardiovaszkuláris, metabolikus betegségekben (diabétesz), fertőző betegségek (vakcinák), és légzőrendszerre ható szerek. Ezen gyógyszerek fejlesztésének támogatásának megerősítésére kell törekedni EU-s szinten is ( kapcsolódás IMI-hez ). 6. Az utóbbi évtizedben, de elsősorban az innovációs törvény és az ipari és akadémiai szektor összefogását elősegítő pályázatok megjelenése óta, a hazai tudásintenzív KKV-k megjelentek és erősödnek. Azonban a hazai gyógyszeripari nagyvállalati kör jelenleg ezt a lehetőséget kevéssé használja ki, a hazai KKV-k elsősorban export tevékenységből illetve a pályázatokból élnek. A hazai innovatív KKV-k megerősítése elsőrendű feladat a hazai gyógyszeripar versenyképességének növeléséhez. Ezt versenyképes és kiszámítható adó és járulék törvények életbe léptetésével, egyszerűsített és a kiemelt területeket célzó pályázati rendszerrel, a K+F humán erőforrás hazatelepülésének támogatásával, a hazai befektetői környezet javításával, megfelelő képzések indításával, és nem utolsósorban a hazai nagyvállalatok stratégiájának változásávall lehet elérni. 7. A gyógyszer nagyipari cégek, a KKV-k, a finanszírozók (bankok, kockázati tőke, helyi önkormányzatok), és az egyetemek összefogásával, gyógyszeripari klaszterek megerősítésével pedig hosszú távon biztosítható lehet a versenyképes hazai gyógyszeripar kialakulása. 1.4 Oktatás, képzés és tudásmenedzsment: stratégiai célkitűzések (időpont: január 7., szervezők: Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor és Dr. Oberfrank Ferenc) 1. Az oktató intézmények által bemutatott oktatási terveket, elgondolásokat és az ipar képviselőinek a képzett szakemberek minőségével, munkájával kapcsolatos véleményét összesítve az alábbi következtetések vonhatók le: a. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a jó szakemberképzés alapja a magas színvonalú graduális alap- és mesterképzés. b. A bolognai folyamat előnyének tartják, hogy az oktatásban fokozottan megjelenik a tanultak gyakorlatba való átvitelének oktatása. c. Valamennyi egyetem jelentős erőfeszítéseket tesz a kompetencia-átadás erősítésére. 16

17 2. A kompetencia-oktatás előtérbe helyezése hátrányosan hat az egyes tudományágak belső logikájának megismertetésére. Fontos ezért, hogy az elméleti és gyakorlati képzés magas szintű összefogása felé mozduljon el a PhD képzés. A PhD képzés feladata a tehetséggondozás, az elitképzés fenntartása. Ezeknek a szakembereknek kell később a kutatásfejlesztésben vezető pozíciót betölteniük. A PhD képzés az egyetem oktatási rendszeréhez kötött és célja az akadémiai kiválóság biztosítása. Következésképpen az ipar szerepe ebben az egyetemi PhD képzés támogatása oktatói szinten, esetleg az iparilag is fontos elméleti feladatok meghatározásában, illetve a PhD kutatómunkához szükséges műszeres háttér biztosítása a képzőhelyen (egyetemen, kutatóintézetben). A PhD gyakorlati munka nem mindig vihető át az iparba, mert az iparban fontos titkosság gyakran nem teszi lehetővé a PhD követelmények elérését. A PhD akadémiai szintjét fenn kell tartani, sőt erősíteni szükséges. A nemzetközi jártasságú, magas színvonalú PhD végzetteket ma már elsősorban nemzetközi együttműködésben lehet képezni. Az Erasmus ösztöndíj csak a graduális oktatásban teszi lehetővé a mobilitást, ezért fontos volna egy ehhez hasonló ösztöndíjrendszer kialakítása a PhD képzés számára. Kiemelt jelentőségű hogy egyrészt a kormányzat, másrészt az ipar a nemzetközi PhD oktatást megfelelő ösztöndíjakkal és pályázati forrásokkal (grantekkel) támogassa. 3. Feltétlenül szükségesnek látjuk az egyetemek által ajánlott oktatási programok összesítését és kritikai értékelését az egyetemek és a gyógyszeripari szakemberek által. Ilyen módon elkerülhetők lennének a strukturális aránytalanságok, a túl- illetve hiányképzés. Számításba kell venni, hogy a graduális oktatás csak bizonyos látenciaidővel tudja követni az ipar érdekeit. Az alkalmazkodás fokozásához nagyobb hangsúlyt kell fektetni a moduláris rendszer kialakítására. 4. A még kiváló egyetemi oktatás mellett is nagyon fontos a munkakezdést követő kéthárom éves munka során a munkával egybekapcsolt munkahelyi képzés, a munkakör számára így lehet termőre fordítani a pályakezdő szakembereket. Teljesen lehetetlen elvárás, hogy az oktatás a munkahelyen azonnal és közvetlenül felhasználható tudást nyújtson. 5. Az ipar speciális problémáinak megoldására az egyetemeken történő szakirányú továbbképzésekre kell a hangsúlyt helyezni. A szakirányú továbbképzések rendkívül gyorsan tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó ipari szakmai elvárásokhoz. Létrehozásuk és nemzeti nyilvántartásba vételük a magyar oktatási hivatal által pár hónapon belül lebonyolítható. A szakirányú továbbképzésekben az egyetemek és az ipar szakemberei közösen vegyenek részt. A szakirányú továbbképzések területén még nem alakult ki egységes EU álláspont, noha ilyen kezdeményezések már megindultak. Fontos az aktív részvételünk ebben az európai egyeztető munkában. 17

18 6. A pharmaceutical medicine közös oktatási programjában hazánk is részt vesz. A célkitűzés egy európai diploma elérése nemzetközi oktatási együttműködés keretében. Ezt az elképzelést az EU is példaértékűen kezeli, mert szükségesnek látszik egy posztgraduális szakirányú továbbképzési szinttel kiegészíteni a jelenlegi bolognai folyamatot, melyet terveik szerint egy master degree of advance studies szinttel kívánnak kiegészíteni. Ennek egy gyakorlati példáját adná az IMI 16-os számú programja. 7. Vitatható, hogy az iparnak vagy az oktatásnak kell-e fedeznie a PhD és a szakirányú továbbképzések költségeit. Az ipar számára a továbbképzés elveszett munkaidőt jelent és számos esetben a hallgatók nem térnek vissza a beiskolázó munkahelyre. Így az ipar a továbbképzés támogatása mellett vesztesként kerülhet ki a rendszerből. A szabad munkaerőpiac miatt ez a probléma megoldhatatlannak látszik az egyes vállalatok szintjén. Ajánlott az ipar és az oktatási tárca által közösen összeadott továbbképzési költségvetés kialakítása, melynek megvalósításával a kompetens hivataloknak kell foglalkoznia. 8. Magyarországon nincsen farmakológus-képzés. Az egészségügyi felsőoktatás orvosokat és gyógyszerészeket képez, szabadon választott, moduláris programokkal igyekszik alkalmazkodni a gyógyszeripar igényeihez. A természettudományi karokon viszont gyakorlatilag nincsen farmakológiai szemléletű oktatás. Ilyen módon hiányoznak a modern farmakobiológiai gondolkodással rendelkező végzettek. A természettudományi és egészségügyi karok együttműködésében farmakológiai képzést kell megvalósítani. Ez a képzés hasonló lehet az egészségügyi mérnök rendkívül sikeres képzési formájához, amelyet a budapesti műszaki egyetem és a Semmelweis Egyetem valósítanak meg. Sajnos ez a koordinált képzés túlmutat a jelenleg támogatott 12 szemeszteren. Ilyen speciális, koordinált oktatáshoz egyedi elbírálás alapján kellene a támogatást biztosítani. 9. Magyarországon nincsen regulációs szakemberképzés. Ezt a problémát optimálisan szakirányú továbbképzés keretében lehet megoldani és nem tanácsos a graduális szintű képzésbe ezt a témát felvenni. Összefoglalva, megállapítható, hogy az ipari és az oktatási tárcák összehangolt és tervszerű működésével oldható meg az ipar számára optimálisan használható szakemberek képzése. Miután a magyar gyógyszeripar kiemelt lehetőségeket biztosít mind hazai, mind nemzetközi téren, fontos volna a gyógyszeripari kutató képzés is. Javasolt, hogy a platform egyik munkaterületeként ez is kerüljön elfogadásra. 18

19 1.5 Gyógyszer engedélyeztetés és szabályozás: stratégiai célkitűzések (időpont: február 4., szervezők: Prof. Dr. Paál Tamás és Dr. Temesi Alfréda) A hazai gyógyszeripari engedélyeztetési és szabályozási folyamatoknak figyelembe kell venniük a szektor versenyképességének a növelését. E célnak megfelelően javítani kell a jelenlegi gyakran súlyos versenyhátrányt okozó szabályozásokon. 1. A szükséges rövid távú intézkedések közé kell sorolni a válság káros hatásainak csökkentését, a magasan kvalifikált munkaerő megtartását, és ez által a szakmakultúrák csődbemenetelének megelőzését. A hosszabb távú intézkedések közé a nemzetközi szintű versenyképesség javítását és a fenntartható gazdasági növekedés biztosítását kell sorolni. 2. A hazai gyógyszeripari K+F területén alapvető problémákkal küzdünk, melyek a következőek: Az egész szektort érinti a forráshiány, a humán erőforrás problémák és a kormányzattal való nehézkes együttműködés. Elsősorban a nagyvállalatokat érinti a kutatóhelyek korszerűtlensége, a piacra jutás nehézségei, valamint a nem elég gyors fejlesztési folyamatok. A KKV-ket a hosszú átfutású idejű pályázati rendszer és a hazai iparjogvédelem hiányosságai sújtják a legjobban. Ezeknek a gondoknak az orvoslása szabályozási, közpolitikai valamint fiskális vagy fejlesztéspolitikai eszközökkel történhet. Célul kell kitűzni a technológiai hatékonyság növelését, a fejlesztés időtartamának csökkentését és a törzskönyvezési folyamat meggyorsítását. A hazai gyártók versenyének elősegítése valamint a gyógyszeripari munkaerő utánpótlása szintén a céleszköz-mátrix fontos alappillérének számít. 3. A gyógyszeripari K+F bizonyos területei közvetlenül, nemzetközi szinten szabályozottak (szellemi tulajdon védelme, GMP, GLP, GCP, gyógyszerengedélyezés folyamata), ezek részleteinek a racionalizálása Magyarországon célszerű. Indirekt szabályozást jelent például a CTD dokumentáció előírt szerkezete, és az EMEA és a NTA útmutatók javasolt szerkezete. Sajnos magyarországi kutatóhelyeken előfordul, hogy nem a CTD által előírt sorrendben végzik a vizsgálatokat, ami idő és pénz veszteséget okoz, és akár a gyógyszer engedélyezés megtagadásához vezethet. 4. A K+F típusainak eltérő jogi szabályozásának változásaival kapcsolatban az originális K+F-re, a bioszimiláris fejlesztéssel kapcsolatban a törzskönyvezés változására kell felhívni a figyelmet, amit az EMEA vezet be. A generikus K+F termékeken belül meg kell különböztetnünk a tiszta, a módosított és a továbbfejlesztett termékeket. Magyarországon az adatkizárólagosság jogi védelme szempontjából az EU-s jogszabály áll alkalmazásban, de ez nem érvényes minden európai országban. 19

20 Nagyon fontos figyelembe venni azt, hogy a szabadalmi joggal való visszaélés lehetősége is szabadalmi korlátként funkcionál, amire kényesen figyelnek a gyógyszercégek. Más országokba irányuló befektetéseik egyik legfontosabb szempontja az adott ország jogi szabályozása az szellemi tulajdont illetően. A jövőben távlati cél az egységes közösségi szabadalom és bíróság megteremtése. 5. Az orvosbiológiai K+F etikai véleményezését jelenleg 3 országos hatókörű bizottság (Humán Reprodukciós Bizottság (HRB), Tudományos Kutatásetikai Bizottság (TUKEB), és a Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (KFEB) végzi, több regionális és intézményi etikai bizottsággal kiegészülve. A magyarországi etikai szabályozás az Oviedói Egyezmény alapján minden ember számára garantálja a jogot az emberi méltósághoz, a testi és szellemi sérthetetlenséghez a modern biológiai és orvosi kutatások tekintetében. Jelenleg az EU nem rendelkezik egységes kutatásetikai szabályozási rendszerrel, úgyhogy ez a tagországok hatáskörében levő terület. Az európai országok kutatásetikai szabályozási rendszere éppen ezért rendkívül sokszínű. Az egységesítési folyamatban hazánk a meglévő tapasztalat és gyakorlat alapján jelentős szerepet játszhat. 6. Az utóbbi évtizedekben különösen az orvosbiológiai és biotechnológiai tudományos kutatás jelentősen felgyorsult, és az egyre újabb tudományos eredmények egyre újabb etikai kérdéseket vetnek fel, aminek szakmai és társadalmi megítélésében jelentős véleménykülönbségek lehetnek. A társadalmi bizalmat és a politikai támogatást karban kell tartani, a várható problémákat meg kell előzni. A szakmaietikai-jogi szabályozás kapcsán a beteg érdekét kell a középpontba sorolni és az etika szabályai szerint mindig a gazdasági fölé kell helyezni. Az Orvos-Világszövetség Helsinki deklarációja a placebo kísérletekkel kapcsolatban fontos alapelvet fogalmaz meg. Eszerint a placebo-kontrollált kísérlet etikailag elfogadható lehet bizonyított terápiás eljárások megléte esetén is, ott, ahol feltétlenül és tudományosan helytálló módszertani okok miatt szükséges a placebo-csoport alkalmazása a klinikai vizsgálatok során. 7. Ahhoz, hogy a Platform céljai szerint a hazai gyógyszeripari innováció sikeres legyen változtatásokat kell életbe léptetni. A KFEB ( Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság ) szerint a vizsgálatvezető személyi és a vizsgálóhely tárgyi feltételeinek minimumkövetelményeit is szigorítani kell, és a klinikai vizsgálatokat vezetővel szembeni személyi követelményeket célirányosabban kell meghatározni. Jelenleg hiányoznak az idegen nyelvet tudó klinikai asszisztensek is. Az OGYI személyzetének létszámát növelni szükséges, mert egyre több a beérkező ügyiratok száma, csak így lehetséges az engedélyeztetési folyamat jelentős lerövidítése. Fontos még a beavatkozással járó és nem járó klinikai vizsgálatok jogszabályi definíciójának pontosítása, mert jelenleg a szabályozás nem egyértelmű, ami sok esetben zavart okoz. 20

21 1.6 Orvosi nanotechnológia: stratégiai célkitűzések (időpont: március 11., szervező: Prof. Dr. Szebeni János) A nanotechnológia a nano-tartományban ( m) történő manipulációt, vizsgálatokat, elemzéseket jelenti, ami a sejten belüli történések, életfolyamatok dimenziója. A nanotechnológia az orvostudomány egy új területe, amely a várakozások szerint évtizedeken belül forradalmian új lehetőségeket ad a gyógyítók kezébe, legyen az kapcsolatban a diagnózissal, terápiával, prevencióval, betegség kontrollal vagy az orvosi kutatással. A nanoméretű részecskék egészen más fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokat mutatnak, mint az ugyanazon anyagból készült, más mérettartományú részecskék. Jelenleg is jelen van a nanotechnológia az orvostudományban és a gyógyszeriparban. A nanomedicinális termékek világpiaca 2003-ban már 535 millió volt, a terület évi 7-9%-al növekszik. A nanoterápia jelen alkalmazásai közül kiemelendő az irányított gyógyszerterápia, amikor különböző technológiák segítségével a terápiás index növelhető. Az orvosbiológiai és gyógyszeripari nanotechnológiai alkalmazások közé tartoznak a liposzómák, az emberre ártalmatlan vírusok (pl. bakteriofágok vagy kutya parvovírus), nanocsövek, nanokapszulák, más nanorészecskék és a vas- oxid, vagy a quantum-dot nanokristályok. 1. A nanotechnológia mind a diagnosztikában, mind a terápiában rendkívül fontos alkalmazásokra nyújt lehetőséget. A nanotechnológia lehetővé tette olyan érzékeny bioszenzorok kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik akár egyedi biológiai makromolekulák, vírusok vagy baktériumok gyors és hatékony kimutatását. A megbízható molekula felismerés a bioszenzorika kulcsfontosságú lépése. Az eddig általánosan használt specifikus felismerő molekulák (antitestek) helyett hatékonyabb, egyszerűbb, olcsóbb megoldások is léteznek már, például a nukleinsav alapú vagy peptid/fehérje alapú specifikus felismerő molekulák. Ezen technikák továbbfejlesztése elengedhetetlen. 2. A liposzómák jelenleg a legelterjedtebben használatos nanotechnológián alapuló gyógyszerhordozók, amelyek már forgalomban vannak. A liposzómába csomagolt hatóanyagok sok jelentős előnnyel bírnak a közönséges szisztémásan adagolandó gyógyszerhez képest. Az ezirányú tevékenységek hazai háttere adott és továbbfejlesztendő. 3. Más nanotechnológiai alkalmazások közé tartoznak az olyan polimer gélek, melyek a környezeti paraméterektől (ph, ionerősség, stb.) függően képesek duzzadásra, így alkalmasak különböző gyógyszerek kontrollált és célzott adagolására. Igéretes rendszer a szabályozott gyógyszerleadás tekintetében a kolloid méretű mágneses részecskéket tartalmazó polimer gélek. Ezek a hőmérsékletre érzékeny, térhálósított részecskék szintén a szabályozott hatóanyag-leadás terén hasznosíthatóak. Az arany nanorészecskék kedveltek a biomedicinában, abszolút biokompatibilisek. 21

22 4. A Platform kiemelt célja, hogy a nagy perspektívával rendelkező nanotechnológia és nanotechnológia K+F helyzetét és versenyképességét javítsa Magyarországon. Ennek jó eszköze lehet egy rendszeres, nanotechnológiával foglalkozó kiadvány, amely nem csak a területen dolgozó szakemberek kommunikációját segítené, de a szélesebb közvéleményhez is eljutna. 5. A nanotechnológia nagy kérdése jelenleg az alkalmazott anyagok biztonságossága, toxicitása, amely az IMI SRA programnak is egyik fontos célja. Különösképpen szükség van az toxicitási vizsgálatok kibővítésére és szabványosítására. A generikus nanomedicinális szerek fejlesztése során azt is figyelembe kell venni, hogy ezek biztonságossági és hatékonysági vizsgálata még további kérdéseket vet fel, lévén, hogy ezekre eddig még nincs példa. 6. Vélhetően a nanotechnológiai generikus szerek könnyen összehasonlíthatók az originális termékekkel, és a hatóságok így befogadóbbak lesznek, mint a biologikuok esetében. Kiemelten kell kezelni a reprodukálható gyártás jelentőségét, a szakemberképzés, a szabályozás és pénzforrások kérdéseit. 7. A Magyarországon a nanogyógyszerekre illetve gyógyszer nanocarrierekre irányuló K+F tevékenység összehangolása a tagok projektjei, technológiái lehetőségei, mérőműszerei és állatmodelljei felmérésével, együttműködések kialakításával kiemelt célkitűzés Nagy jelentősége van a tagok közötti illetve külföldi kollégákkal történő kommunikáció hatékonyabbá tételének. Szükséges a szisztematikus pályázatfigyelés, valamint szellemi és anyagi segítség hazai és uniós nanotechnológia pályázatok beadásához. 8. Javasoljuk, hogy a Platform hozzon létre egy Nanomedicina Szakértői Bizottságot (NSZB). Ennek feladatai közé tartozna egy adatbázis létrehozása hazai nanomedicinával foglalkozó projektekről, azok célkitűzéseiről, technikai lehetőségeiről. 22

23 1.7 Népbetegségek problematikája: stratégiai célkitűzések (időpont: április 20., szervező: Prof. Dr. Vas Ádám) A munkaértekezlet áttekintette azokat a hazai populációt érintő legfontosabb betegségeket, amelyek diagnosztikája és terápiája terén reális igény mutatkozik új, hatékonyabb és biztonságosabb eljárásokra mind az orvosi közösség, mind pedig a betegeket összefogó szervezetek részéről. A hazai gyógyszerkutatásnak a Platform révén erre figyelnie kell és törekednie kell megoldások felmutatására. 1. A jelentős tüneteket és panaszokat okozó betegségek népegészségügyi jelentőségét nem csak a mortalitási statisztikákban való kiemelkedő szerepük adja (mint például a szív- és érrendszeri vagy rosszindulatú daganatos megbetegedéseké) hanem azok a betegségek, amelyek jelentősen rontják a betegek életminőségét (például a mozgásszervi vagy idegrendszeri kórképek). 2. A szív- és érrendszeri megbetegedések a felelősek Magyarországon a legtöbb halálesetért, bár az utóbbi években sikerült kissé csökkenteni a halálozási rátát. A gyógyszeripari K+F jelentős erőfeszítéseket fektet a kardiovaszkuláris betegségek terápiájában alkalmazható új gyógyszerek kutatásába. Több új molekuláris célpont van, amely jelenleg fejlesztés alatt álló gyógyszerek támadáspontjaként jön szóba, ezek főleg a szívizom és az erek simaizomzatának a Ca 2+ -anyagcseréjében fontos szerepet játszó molekulák. 3. A régebben elterjedt nevezéktan kardiovaszkuláris kockázat elnevezés helyett ma inkább kardiometabolikus kockázat a preferált kifejezés, utalva arra, hogy a modern terápiás szemlélet a szív- és érrendszeri megbetegedéseket egyre inkább komplex, az egész szervezet anyagcseréjét érintő problémaként kezeli. A hipertónia kezelésénél fontos figyelembe venni a célérték elérését, amely jelenleg csak a betegek töredékénél valósul meg. A hipertónia mellett mindig figyelmet kell fordítani a társult rizikófaktorok megfelelő kezelésére is. A kombinációs kezelés előnyei közé tartozik a jobb compliance, melyet fontos kiemelni. Ismételten hangsúlyozni szükséges az elhízás nagymértékű kóroki szerepét. A jelenlegi kezelési módszerek magukba foglalják a különböző diéták mellett egyre elterjedtebb gyógyszeres kezelést. A cukorbetegség az egyik legfontosabb mortalitás növelő tényező az egész világon, és a betegek száma egyre nő. Újabban derült ki a nem inzulin dependens diabetes mellitusban használatos orális antidiabetikumok jó részéről, hogy fokozzák a kardiovaszkuláris mortalitást. Az újonnan bevezetett gliptinek csoportja bizonyítottan csökkenti a kardiovaszkuláris mortalitást. 4. A daganatos betegségek kemoterápiája a kezdetek óta jelentős javulást hozott a tumoros betegek túlélésében. A kemoterápiában egyre inkább a célzott biológiai terápiákra helyeződik a hangsúly, melyek hatékonyabbak, és jobb a mellékhatásprofiljuk is a hagyományos szisztémás kemoterápiánál. 23