BÁCSKAI JÚLIA. kidobni, lecserélni, megtartani mérlegen a párkapcsolat. Kertész Ákos Hogyan lettem milliomos. Tarján Tamás Dramaturgia apologetica

Átírás

1 XV. ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM MÁRCIUS KÖNYV KULTÚRA IRODALOM ÁRA 440 FT ELÔFIZETÔKNEK 330 FT Kertész Ákos Hogyan lettem milliomos Tarján Tamás Dramaturgia apologetica Murányi Gábor Mestermû kidobni, lecserélni, megtartani mérlegen a párkapcsolat Fotó: Szabó J. Judit BÁCSKAI JÚLIA

2

3 MAGUNKAT AJÁNLJUK IMPRESSZUM Következô számunk március 3-án jelenik meg. KÖNYVHÉT A magyar könyvbarátok lapja Együttmûködô partnerünk a Magyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány Megjelenik havonta Ára: 440 Ft Elôfizetôknek: 330 Ft Elôfizetési díj: 3960 Ft egy évre Kiadja: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének a tagja Szerkesztôség, hirdetésfelvétel, elôfizetés: 1114 Budapest Hamzsabégi út 31. Telefon/fax: , telefon: , , konyvhet@t-online.hu Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila Lapmenedzser: Könnyû Judit Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit Marketingvezetô: Jakab Sára Szedés, tördelés: Blasits Ildikó Nyomás: Pauker Nyomdaipari Kft. Felelôs vezetô: Vértes Gábor ügyvezetô igazgató ISSN A hirdetésekben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget. Terjeszti: a Bookline.hu Nyrt., a Líra könyv Zrt., a Magyar Lapker Rt., a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág, Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadónál. Külföldön elôfizethetô a Hungaropress Sajtóterjesztô címén: 1097 Budapest, Táblás u. 32. A Könyvhét kiadója a MATESZ tagja A kedély láthatárán KÖNYVHÉT, MÁRCIUS Mostanában nem nagyon lehet jó híreket hallani a könyvszakma szereplôitôl, február második felében még csak azt érzékelhetjük, hogy egyelôre kevés könyv jelenik meg, a kiadók késôbbre idôzítik újdonságaikat; a várva várt Márai-program pályázati kiírása sem jelent meg lapzártánkig, pedig január 25-ei sajtótájékoztatójukon az illetékesek azt jelentették, hogy várhatóan január végére elkészülnek a kiírások, az újabb hír pedig az, hogy a bejelentett pénzügyi zárolások a program idei keretösszegét is érintik, azaz kisebb lesz valamennyivel a tervezettnél. Az enyhe depresszió hangulatában leledzik most éppen a könyvszakma. Hogyan lehetnénk boldogabbak? A könyvszakmára vonatkozóan a kérdést az elôbbiek alapján könnyen meg lehetne válaszolni, csak a negatívot kellene pozitívra fordítani, de ama költôi kérdést nem emiatt írtam le: a neves pszichológus, Bagdy Emôke kötete viseli ezt címként. Azok az olvasóink, akik a sikerlistákat is böngészik lapunkban, hosszabb ideje tapasztalhatják, hogy a lélektani tárgyú, pszichológiai ismeretterjesztô kötetek elôkelô helyezésekkel szerepelnek a toplisták ismeretterjesztô könyvei között. Nyilván nem érdemtelenül, hiszen kiváló szerzôk kiváló mûveirôl van szó, bennünket mégis foglalkoztatott a kérdés, mi lehet a magyarázata annak, hogy ismét a sikerlistákra utalva a szakács- és diétás-fogyós könyvek egy-két évvel ezelôtti vezetô helyét mostanában a pszichológiai tárgyú irodalom vette át. Csupán jellemzô trendként állapítom meg ezt, aminek így nem mond ellent az sem, ha egy-egy sikerszerzô mûve szerepel a sikerlistán a gasztronómia kategóriájából. A Könyvhét márciusi számában pszichológiai megalapozottságú köteteket mutatunk be olvasóinknak, szokásos rovataink és témáink mellett. Alighanem kevesen vannak, akik azt mondják, ôk nem kíváncsiak arra, hogyan lehetnének boldogabbak, nem meglepô tehát Bagdy Emôke könyvének sikere. A szerzôvel készített interjúból megtudhatjuk azt is, hogy a boldogság érzését milyen pszichológiai-tudományos alapozottsággal járja körül és válaszokat is kapunk. Dr. Buda Béla pszichiátert közvetlenül arról kérdeztük meg, hogy vajon az említett trendnek, a nagyközönségnek a pszichológia iránt tanúsított fokozottabb érdeklôdésének vajon mi lehet a magyarázata, és az erre a kérdésre adott válasz mellett azt is megtudjuk, milyen kötetre számíthatunk hamarosan az ô tollából. Bácskai Júlia korábbi kötetének néhány új írással gyarapított újrakiadása alkalmából a boldogságérzetünkben is meghatározó párkapcsolati témáról beszél, érintve sok egyéb tényezôt is, melyek mind szerepet játszanak közérzetünk alakulásában. Könyvhét-törzsasztal a Hadik Kávéházban (Budapest XI.,Bartók Béla út 36.) Nyílt szerkesztôségi fogadóóra március óra Ismertetünk két olyan kötetet, amely sajátos közelítésben ugyancsak kötôdik a pszichéhez: a Gyógyító mesék a szülôk számára ad útmutatást, hogyan használják fel a mesét, a mesélést gyermekük nevelése során, a Tavaszi történet pedig olyan regény, amely szorosan a neves családterapeuta, Gary Chapman elméleti munkásságára alapoz. Noha nem a lélektani tematikánkba illeszkedik a Turcsány Péterrel készített interjú, a lélek még az ô, költészetét összegzô verseskötetének címében is megjelenik, ily módon: Arc és lélekzet, és hogy ennek mi a magyarázata, azt is megtudhatjuk az interjút elolvasva. Ajánljuk magunkat, olvassák a Könyvhetet. (A Szerk.) Lapunk megjelenését támogatja: Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzôk és Kiadók Reprográfiai Egyesület online ÉPPEN FRISS, CSAK A HONLAPUNKON Népszerû brit gyermekkönyvíró eddig ismeretlen mûvére bukkantak Felkérték a Kossuthés Széchenyi-díj Bizottság új tagjait A Wolters Kluwer kiadóvállalat profitja tavaly nôtt Szerbia a lipcsei könyvvásár idei díszvendége Elhunyt Olasz Sándor KÖNYVHÉT 99

4 TARTALOM 102 De rájöttem: ha meg is mondod, mit kell tennie a másiknak, úgysem hallja meg, ha nem akarja. Azt teszi csak meg, ami már rég ott van neki készültségi állapotban, és csak egy löket kell a megvalósításhoz. Bácskai Júlia Magam úgy gondolom, nem az a dráma, amit feltételrendszerekkel elôírunk Arisztotelésztôl kezdve napjainkig, hanem az, ami érvényes irodalmi alapanyagból jelentôs színházi elôadást hoz létre. Nagy András 133 Fiatalkoromban hirtelen sok versem látott napvilágot az Ifjúsági Magazinban, a Kortársban, de soha nem az kellett, amit én szerettem. Akkor már komoly, súlyos, gondolati verseket írtam. Zavart, hogy ezeket nem igénylik Turcsány Péter CÍMLAP Az igehirdetés nem stílusom Bácskai Júlia a párkapcsolatokról (Szénási Zsófia) 104 Mesepirula rosszaság ellen Gerlinde Ortner: Gyógyító mesék (Pompor Zoltán) 105 Felelôsek vagyunk a lelkiállapotunkért Bagdy Emôke könyve a boldogságról (Szénási Zsófia) 107 A lélektani érdeklôdésrôl Beszélgetés Buda Bélával (Maczkay Zsaklin) 108 Születésnapi versek Beszélgetés Turcsány Péterrel (mátraházi) 110 GYERMEK, IFJÚSÁGI A didergô királytól a hômozgásig (Cs. A.) 112 Mindenmásrafigyelôs Beszélgetés Szalóczi Dániellel (Illényi Mária) 113 Télbôl tavaszba Gary Chapman Catherine Palmer: Tavaszi történet (Pompor Zoltán) 114 PANORÁMA Báger Gusztáv: Élôadás Zentai Tünde: Drávaiványi Nyerges Gábor Ádám: Helyi érzéstelenítés Szathmári István: Stíluseszközök és alakzatok kislexikona Rákócza Richárd: A WikiLeaks-botrány 116 Az örök falánkság Francesca Rigotti: Torkosság A falánkság szenvedélye (Laik Eszter) 117 KÖNYVBÖLCSÔ Tarján Tamás Dramaturgia apologetica Amikor a nyolcvanas-kilencvenes években szöveggondozó, konzultáló színházi munkát végeztem, vibráló szellemi izgalmat jelentett lengyel drámával találkozni. Sajnálom például, hogy Tadeusz Różewicz Fehér házasság címû darabjának próbáiról dramaturgként nem vezettem naplót. 118 A FORGALOMBA HOZOTT KÖNYVEK LISTÁJA január 21. február 17. A forgalomba hozott könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a mûvek további adatai a Könyvtárellátó honlapján ( tekinthetôk meg. 122 Magyar emigránsok török földön Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója (Tasnádi András) 100 KÖNYVHÉT

5 LAPMARGÓ 123 Murányi Gábor Mestermû»Puska«nekrológomhoz. Ezzel a zavarba ejtôen virgonc címmel adta közre a múlt évben Botka Ferenc önnön munkáinak bibliográfiáját. Az»adta közre«máris módosítandó, merthogy a százpéldányos, könyvszerû különlenyomatot nem árulták sehol, barátok, kollégák, könyvtárak, egy-két sajtóorgánum juthatott csak hozzá a 40 oldalas lajstromhoz. Egy marxista posztmodern Amerikából 124 Fredrich Jameson: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája (Hudra Árpád) Lónyúzók és népnyúzók 125 Boris Vian: Mindenkit megnyúzunk! (Laik Eszter) GAZDASÁG 126 A könyv átalakuló gazdasági jellemzôi II. rész A könyvek elôállításának, értékesítésének ráfordításai (dr. Bódis Béla) KERTÉSZ ÁKOS 128 Hogyan lettem milliomos Hétköznapi mûvészet 128 Daniel Spoerri: Anekdotomania Természetföldrajzi képeskönyv 130 A Föld enciklopédiája (Jolsvai Júlia) Dráma van!? 133 Beszélgetés Nagy Andrással (Mátraházi Zsuzsa) Kanonizált improvizáció 134 Beszélgetés Kárpáti Péterrel Színházban egyelôre nem látható, csak elolvasható A Pitbull cselekedetei. Ez a címadó darabja Kárpáti Péter négy színmûvet tartalmazó új kötetének. Az utóbbi négy év termésébôl belekerült Az öldöklô tejcsarnok és a Búvárszínház, ezeket kôszínházban mutatták be, valamint a sajátos kezdeményezés nyomán lakásszínházi keretek között született Szörprájzparti. (Mátraházi Zsuzsa) Mirôl árulkodnak a példányszámok? 136 Beszélgetés Bárdosi Mónikával (Szepesi Dóra) SIKERLISTA 138 Tegnap még Arany Jánossal sétált 141 Beszélgetés Rónay Lászlóval (Kurcz Orsi) Marad utána egy regény és a naplója 142 Deák László emlékkönyv Beszélgetés Kemsei Istvánnal (Jolsvai Júlia) A közös nevezô a boldogság. Örültem, hogy valami pozitív üzenetet tudok küldeni az olvasóknak. Annyira tele vagyunk szomorú, negatív üzenetekkel, hogy az örömre alig jut kapacitásunk. Bagdy Emôke 105 A KÖNYVHÉT KAPHATÓ TARTALOM ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ Párizsi Nagyáruház 1061 Budapest, Andrássy út 39. ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ 1075 Budapest, Károly körút 3/C ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ 1055 Budapest, Nyugati tér 7. ALEXANDRA KÖNYVÁRUHÁZ, Corvin Bevásárlóközpont 1082 Budapest, Kisfaludy u ALEXANDRA KÖNYVÁRUHÁZ, Lurdy Ház 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt ANIMA KÖNYVESBOLT Mammut, 1026 Bp., Lövôház u L0 szint, ANIMA KÖNYVESBOLT MOM Park, 1126 Bp., Alkotás u. 53., 1 szint 1.8. ANIMA KÖNYVESBOLT Savoya Park, 1117 Bp., Hunyadi János u. 19. ARANY JÁNOS KÖNYVESBOLT 1013 Bp., Krisztina krt. 34. BABITS KÖNYVESBOLT 2500 Esztergom, Aradi tér 4. BUDAI LIBRA KÖNYVESBOLT 1122 Bp., Magyar jakobinusok tere 4/b. FÁMA KÖNYVESBOLT 2100 Gödöllô, Szabadság tér 9. FEJTÔ FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1043 Bp., Bocskai u. 26. HELIKON KÖNYVESHÁZ 1064 Bp., Bajcsy-Zsilinszky út 35. ÍRÓK BOLTJA 1061 Bp., Andrássy út 45. KÖNYVKERESKEDÉS A VÖRÖS CÉDRUSHOZ 9400 Sopron, Mátyás király útja 34/F KÖNYVMEGÁLLÓ MERHÁVIA KÖNYVESBOLT Budapest V., Deák téri metróállomás KÖNYV-VÁR KÖNYVESBOLT 1014 Országház utca 15. LIBRA KÖNYVESBOLT 1085 Bp., Kölcsey u. 2. LITEA KÖNYVESBOLT ÉS TEÁZÓ 1014 Bp., Hess András tér 4. MILLENNIUM KÖNYVESHÁZ 1066 Bp., Teréz krt. 22. MÛVÉSZETEK PALOTÁJA, MUSEUM SHOP 1095 Bp., Komor Marcell u. 1. OLVASÓK BOLTJA Millennium Center üzletközpont, 1052 Bp., Váci utca ÖRKÉNY ISTVÁN KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1137 Bp., Szent István körút 26. RÁDAY KÖNYVESHÁZ 1092 Bp., Ráday u. 27. REGINA TÉKA KÖNYVESBOLT 8200 Veszprém, Cserhát ltp. 4. SZENZO KFT. KÖNYVESBOLTJA 4220 Hajdúböszörmény, Munkácsy u. 5. SZIGET EGYETEMI KÖNYVESBOLT 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. TOLDY FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1011 Bp., Fô u. 40. ULPIUS-HÁZ KÖNYVESBOLT 1137 Budapest, Pozsonyi út 23. valamint a Lapker Zrt. Inmedio boltjaiban: 1052 Budapest, Városház u Budapest, Örs vezér tér 22/a (Árkád) 1223 Budapest, Nagytétényi u Budapest, Váci u Budapest, Bajcsy-Zs. út Szeged, Zápor u Miskolc, Szemere út Pécs, Nagy Lajos király út Alsómalom sarok 4026 Debrecen, Péterfia u Gyôr, Bajcsy Zs. u továbbá a BOOKLINE.HU NYRT. boltjaiban és budapesti valamint vidéki újságárusoknál. KÖNYVHÉT 101

6 CÍMLAP Az igehirdetés nem stílusom Bácskai Júlia a párkapcsolatokról Játékos komolyság leginkább ez jellemzi a könyveit. Könnyednek és humorosnak tûnik, miközben véresen komoly dolgokkal foglalkozik. Fôleg párkapcsolatokkal. Tanít a MÚOSZ Akadémián médiapszichológiát, könyveket ír, Pszichoszínházat csinál és párterápiával is foglalkozik ben jelent meg elôször Együttélôsdi címû könyved, amelyet most a Saxum újra kiadott. Alapvetôen a párkapcsolatról szól a könyv, nagy siker volt egykor, és most szerepel benne néhány új írás is. Ilyen az egyedülálló anya, aki egyedül neveli a gyerekét, vagy az apákról szóló fejezet. Annak idején az eredeti kéziratot négy különbözô korú és státuszú férfi kommentálta. Szinte minden könyvedben jelen van a párkapcsolat, csak a Saxumnál ez már negyedik könyved a témában. Elsôként az Akit a kalapból kihúztál címû kötetem jelent meg náluk, nemsokára kiadják a Mamahotel címû könyvecskémet, aztán több többszerzôs könyv (Mások férjével, Ex. Exek. Miért vannak itt, ha már nincsenek?) is napvilágot látott, amelyeknek a Pszichoszínház révén én voltam az ötletadója. A mamahotel kifejezést 2000-ben használtam elôször a Népszabadság oldalain, arra a tendenciára gondolva, hogy a felnövô generációk egyre jobban kötôdnek a szüleikhez és nem hajlandók önállósulni és elköltözni otthonról. Úgy fogalmaztam, hogy megnyúlt a köldökzsinórjuk. Ezek a fiatalok végtelenített kamaszkorban élnek, éretlenek, emiatt borulnak a házasságok, és nem hajlandók elkötelezôdni. Ajánlottam nekik továbbá a médiapszichológiát mint témát, errôl is születik egy kötet, sok mondanivalóm van róla. A médiának ma óriási hatása van, nagyobb mint az iskolának és a szülôknek együttvéve. És visszaél a hatalmával. Részt vettem a Mesterkurzusban is, ennek kapcsán jelent meg a Szeretôk címû könyvem. Az általad létrehozott Pszichoszínház 11 éve mûködik nagy sikerrel, teltházas elôadásokkal. Hogyan épül fel a színház? Két színészt és egy zenészt kérek fel egy-egy elôadásra, valamint én is jelen vagyok mint moderátor és pszichológus-szakértô. Témát választok, majd megírom belôle a kb. nyolc jelenetes elôadás vázlatát. A szituációkat a színészek improvizatív módon jelenítik meg. A nézôkkel is beszélgetek, ha akarják. A nézô magára ismerhet, vagy örülhet annak, hogy nem ismer magára, de a szomszédasszonyra igen. Mindenféle generációjú és státuszú ember jár hozzánk. Az Eötvös10-ben mûködünk, semmiféle támogatást nem kapunk, így reklámozni nem igazán tudom magam. Vannak hasonló, improvizációra épülô színházak, amelyek amerikai mintákból merítenek, az enyém azonban originális. 102 KÖNYVHÉT

7 CÍMLAP A Pszichoszínházban felbukkanó témák írásban is sorra megjelennek. Nekem úgy tûnik, hogy inkább élethelyzetek bemutatásairól van szó és nem a megoldások összefoglalásáról. A színházba mindig aktuális témákat válogatok, amelyek itt és most érdeklik az embereket, amelyekkel még nem tudják, hogyan birkózzanak meg. Persze vannak örökzöld témák, mint a féltékenység, a szorongás, a birtokló szeretet. Aztán vannak témák, amelyekrôl kötelességemnek érzem megszólalni, mint a homoszexualitás, vagy a drogosok. Most megint élesedik a helyzet, pedig ideje lenne már a tudatlanságból magunkban hordozott elôítéletekbôl kivetkôzni. Nem kell nekem útmutató csillagnak lennem és az elôadásokból mindenki annyit visz haza magával, amennyi megérinti. Csodás dolog, amikor az elôadás után halljuk, hogy vitatkoznak az emberek a látottakról. Sokan visszajeleznek ben is. Sok energiát vesz el a színház, de sokat ad is. Számos pszichológus ír népszerûsítô könyveket különbözô stílusban. Sokan írnak olvasmányosan. A te írásaid, nagyon játékosak, szellemesek, ironikusak, egyszerre könnyen fogyaszthatók és tartalmasak. Rövidek, de lényegre törôek és minden generációt képesek megszólítani. Egyes írásaid pedig novellaként vagy tárcaként is megállják a helyüket. Ezt kapom legtöbbször visszajelzésnek. Lehet a WC-n ülve olvasni éppúgy, mint a buszon utazva. Szeretem, hogy kis alakúak ezek a könyvek, bárhová magunkkal vihetôk. Az amerikai könyvekkel ellentétben én nem mondom meg a tutit, nem mondom, hogy így csináld, vagy úgy csináld, nem a tanácsadás és az igehirdetés a stílusom. Ez nagy munkámba került egyébként, mert régebben én is úgy gondoltam, hogy nekem kell felmutatnom a megoldást. De rájöttem: ha meg is mondod, mit kell tennie a másiknak, úgysem hallja meg, ha nem akarja. Azt teszi csak meg, ami már rég ott van neki készültségi állapotban, és csak egy löket kell a megvalósításhoz. Teljesen átalakítani embereket ritkán lehet. Ehhez kisebb csoda kell. A másik arcod. Egy nô beszélgetései a pszichológusával címû regényes könyvem például egy ilyen fikcionált terápiát örökít meg, sok valós nôbôl összegyúrva. Miféle témák izgatnak mostanában? Mivel a Pszichoszínház számára havonta ki kell találnom egy új témát, mindig van valami a tarsolyomban. Márciusra például a témám: kidobni, lecserélni, megtartani mérlegen a párkapcsolat. Furcsa számomra, hogy egyesek szinte patikamérlegen mérik az érzelmi dolgokat, kit és miért érdemes megtartani, vagy leváltani. Divatba jött, hogy elválunk, szétmegyünk, nem próbálkozunk javítani a kapcsolaton. Pedig van, amikor érdemes várni KÖNYVRÔL Bácskai Júlia EGYÜTTÉLÔSDI Saxum Kiadó 185 oldal, 1480 Ft KÖNYVHÉT és tûrni. Mert mi a veszíteni valód: 20 év, amit beletettél; vagy két év; vagy elég visszatartó erô-e a gyerek? úgy tûnik, nem. A közös vállalkozás, a ház, a vagyon gyakran nagyobb összetartó erô, mint a gyerek. Sokan élnek életük végéig rossz kapcsolatban, mert ez egy csóró ország, ahol nem könnyû a válás. Tervezek egy könyvet Kapcsolat Teremtés címmel, ami a kommunikáció pszcihológiájáról szólna, mert ezzel is nagy bajok vannak. Szénási Zsófia

8 BIBLIOTERÁPIA Mesepirula rosszaság ellen Napjaink egyik alternatív lélekgyógyászati módszere a meseterápia, Boldizsár Ildikó révén hazánkban mûködik a világ elsô meseterápiás központja, a módszerhez kapcsolódó tankönyvet (Meseterápia) pedig tavaly jelentette meg a Magvetô Könyvkiadó. A népszerû meseterapeuta hagyományos népmesékkel próbálja az elveszett lelki egyensúlyt helyreállítani, ugyanakkor léteznek más módszerek is, amelyek például a mûmese erejét használják fel kisgyermekek viselkedészavarainak kezelésében. Az osztrák Gerlinde Ortner Gyógyító mesék címû könyvében évtizedes gyermekpszichológusi munkája során sikerrel alkalmazott meséket ad közre, olyan történetek ezek, amelyek nemcsak a gyermek, de a felnôtt számára is segítséget tudnak nyújtani az útkeresésben. A Gerlinde Ortner alkotta terápiás meséknek közös vonása, hogy mindegyik a szerzô lélektani koncepcióját követve épül fel egyszerre igyekszik szórakoztató és segítô lenni. A könyv bevezetôjében leírja, hogy a gyerekek nagyon kedvelik ezeket a rövid meséket, amelyeknek szereplôi és fordulatai közel állnak a kis paciensek világához, így könnyen azonosulni tudnak velük. Az azonosulást segíti, hogy a mesék hôsei problémás karakterek, problémájuk hasonló, mint a mesét hallgató gyermeké, és mint a jó meséknek, ezeknek a történeteknek is van megnyugtató megoldásuk. De tényleg ennyi gond van a mai gyerekekkel? Biztos, hogy olyan nagy baj, ha fél a sötétben, nem szívesen simogat meg kutyát-macskát, retteg a fogorvosi széktôl vagy húzza az idôt az öltözködésnél? A könyv szerzôje szerint a problémák oka nem a gyermekek, hanem a szülôk helytelen magatartásában keresendô. Elôször is roppant mód hiányzik egy szülôk iskolája szerû képzés, amelyben a leendô apákat és anyákat felkészítenék a gyermekáldással járó nehézségekre, a kritikus helyzetek higgadt megoldására. Ha nincs kellô rálátásuk a helyzetre, ha nincsenek megfelelô mintáik és tanult eszközeik, akkor csak azt használják, ami személyiségük legmélyén van, úgy nevelnek, ahogy ôket is nevelték és ez nem minden esetben vezet jó végeredményhez. A gyermek mindeközben cseperedik, és ezzel együtt fejlôdik, változik, átalakul. A nyugodtabb idôszakokat több problémával járó, labilis korszakok követik (a szerzô szerint összesen négy ilyen válságos szakasz van a gyermek 18 éves koráig), az egyszeri szülô pedig nem érti, mi ütött ebbe a gyerekbe, valahogy (legtöbbször helytelenül) reagál a csemete viselkedésére, de éppen a helytelen reakció következtében az ellenkezô hatást éri el, mint amit szeretne. A gyermek célja, hogy megfelelô mennyiségû figyelemhez jusson, ezt úgy is meg tudja szerezni, ha jól, és úgy is, ha rosszul viselkedik. Ebbôl a nevelési zsákutcából kínál kiutat Gerlinde Ortner azzal, hogy könyve bevezetôjében felhívja a szülôk figyelmét az ösztönzés fontosságára: A könyv célja tehát az, hogy elmagyarázza a szülôknek, hogyan ösztönözzék helyesen a gyereket, hogyan értsék meg jobban a problémáit, és hogy jó szándékú, de téves módon ne erôsítsék helytelen magatartásformáját. A buzdítás történhet direkt formában, de ennél hatékonyabb, ha indirekt módon, például a mûvészet jelen esetben a mese erejének segítségül hívásával hátulról támadunk. A minta utáni tanulásnál mindig fontosabb a sikerbôl való tanulás. A dicséret, elismerés fontos életelixír, jó, ha vannak kiváltságok és néha hasznos az anyagi megerôsítés is ez utóbbit azonban nem szabad túlzásba vinni. És még egy fontos lecke: a gyermek minden kívánatos tevékenységét azonnal meg kell dicsérni. A szülôktôl ez az újszerû megközelítés komoly gondolkodásbeli átalakulást követel, jó hír azonban, hogy elég három dologra odafigyelni: kellô empátiával, türelemmel és önkritikával minden helyzet megoldható (legalábbis kezelhetô). Az elméleti bevezetô után következnek a mesék, amelyek azonos sémára épülnek, éppen ezért jól, könnyen használhatók. Nem esztétikai mélységükben van ezeknek a történeteknek az ereje, hiszen egyszerû tanmeséket olvasunk, hétköznapi szereplôkkel és megoldásokkal. Ám éppen ez a hétköznapiság teszi átélhetôvé a gyermek számára a történetet. A valóság és a fantázia keveredésébôl születô mesék hôsei lépésrôl lépésre küzdik le negatív, romboló tulajdonságukat ez megerôsítô, bátorító lehet a mesét hallgató és hasonló gondokkal küzdô gyermek számára is. A szülôk pedig amellett, hogy a tartalomjegyzékbôl kikereshetik a gyermekük élethelyzetéhez leginkább passzoló esti olvasmányt, minden mese végén tanácsokat is kapnak az aktuális probléma kezeléséhez. A gyógyító mesék azonban csak akkor mûködnek jól, ha a változást nem csak a gyermektôl várjuk el. Érdekes tan(mese)könyv Gerlinde Ortner mûve, sokak bizonyára haszonnal forgatják majd. Számomra tanulságosabb volt a bevezetés, mint maguk a mesék. El tudtam volna képzelni egy színesebb mesekönyvet sok-sok képpel. Így viszont a gyerekek helyett a szülôk kapnak mesekönyvet, és ötleteket, amelynek segítségével könnyebben beadhatják a mesepirulát rosszaság ellen. Pompor Zoltán KÖNYVRÔL Gerlinde Ortner GYÓGYÍTÓ MESÉK Móra Könyvkiadó 1990 Ft 104 KÖNYVHÉT

9 Hogyan lehetnénk boldogabbak? Egészségtudatossággal üzeni legújabb könyvében Bagdy Emôke, az ismert pszichológus: Ha tudod, mitôl leszel te és a környezeted reménytelibb, boldogabb, egészségesebb, akkor a te felelôsséged, hogy teszed-e! Rajtad áll! A könyv a gyakorlati példákon keresztül összeszedi és bemutatja a boldog ember legfôbb ismérveit, megismertet a pszichológia új kutatási irányaival, szó esik a nôi és férfilélekrôl és a párkapcsolati játszmákról, számos olyan területrôl, melyeken döntéseket kell hoznunk, tudatosan kell formálni életünket. Sokan keresik ma (is) a boldogságot, sorra jelennek meg a komoly pszichológiai és a bulvár könyvek a témában. Mi inspirálta, hogy e témában publikáljon? A válogatásba olyan írásaim kerültek be részben a Mesterkurzus anyagából válogatva amelyek azonos szellemi üzenettartalmúak. A közös nevezô a boldogság. Örültem, hogy valami pozitív üzenetet tudok küldeni az olvasóknak. Annyira tele vagyunk szomorú, negatív üzenetekkel, hogy az örömre alig jut kapacitásunk. Tele vagyunk információéhséggel, a borzalom, a szenzáció érdekel minket, nézzük csak meg a televíziós csatornák híreit. Az egészségpszichológia, mint a pszichológia egyik új iránya, arra tanított meg, hogy amilyen az ember gondolatvilága, amivel feltöltôdik, ami áthatja a tudatát, az parancsol a testnek. A test olyan, mint egy szolga, és ha rossz üzeneteket közvetítünk, elromlik, letört lesz, immunszupresszió következik be, nincs örömhormon-termelés. Bizonyítottan léteznek életerô-serkentô technikák, amelyekkel az immunrendszer stimulálódik, endorfin termelôdik, és az örömközpont aktív lesz. Sok évig dolgoztam a klinikumban, ma is rendelek ami az élet árnyoldala. Szeretem az egészségpszichológiát, ami a derû, a reménység és a napsütéses oldal. Még a traumákat, az élet sebeit is úgy kezeli, hogy poszttraumás növekedésként foglalkozik vele. Ami nem öl meg, az megerôsít mondja. Pozitív a szellemisége és a filozófiája. Az én szakmám: a reménység szakmája, nem is lehetne másképp mûvelni. A hozzám kerülô összetört emberben látnom kell a helyreállt lelki egyensúlyú, egészséges, egész embert. Az egészségpszichológia nem mondja, hogy beteg vagy, nem címkéz, csak sebzettnek mond. Mindenki él meg gödröket, válságokat, az életünkbe beépülnek normatív életkrízisek, egyik szakaszból megyünk a másikba. Krízishelyzet áll elô, de kikapaszkodhatunk. Erre ösztönöz a pszichológia: légy úrrá a nehézségeken, felelôs vagy magadért, vedd segítségül a társas kapcsolataid hálóját, vagy ha nincs, csinálj magadnak. Vissza kell hoznunk azt a kultúrát, ahol az emberi kapcsolatoknak nagy szerepük van. Az egymás segítô, szolidáris és humánus társas világ megerôsítésével felvértezettebbek leszünk a krízisekkel szemben. A boldogságra való hajlamot a kutatások szerint 45 50%-ban a genetika határozza meg ez meglepôen nagy arány. A genetika egy potenciál, azaz könnyebben tud az ember az élet derûs oldalán lenni, ha megkapta ezt az 50%-os muníciót. De ahogy Falus András genetikus is hirdeti: a gének lehetôségek. Végtelen lehetôséggel születünk, de csak ha jön a kulcsinger, akkor kel életre az adott gén. Kinyílik és létrejön az életre szóló tanulás, az inprinting. Ha van pl. egy szkizofréniára hajlamosító génem, akkor lép mûködésbe, ha speciális környezeti inger ér. Vannak szenzitív idôszakok, nem mindegy, mikor ér az a behatás. Lehetséges, hogy sohasem ér el olyan inger, ami berobbantaná a negatív gént, vagy az óvó, védô környezet felülírja a rossz gént. Azaz: a gén nem mindenható! Úgy tûnik, nem érdemes a rossz géneken szorongni, mert legyôzhetôk. Korábban úgy tudtuk: a genetika mindenható. Most kiderül, hogy önismereti tréningekkel és különbözô technikákkal sok mindenen túljuthatunk. Úgy érzem, az öröklés környezet vita elavult. Tudjuk, hogy már intrauterin folyamatokban is léteznek különbségek. Nézzük a ikertestvéreket. Az elsô pillanattól kezdve magzati versengés van. Az egyik erôsebb, több táplálékhoz jut, vagyis a születésre nagyobb lesz. Ha meghatározott, szenzitív idôszakban behatás éri a gyereket, eldôl, hogy extrovertált, vagy introvertált lesz-e. A simogatott babáknak például másképp alakul a finommozgásokat szervezô kisagyi rendszerük. Aki az érintést, ringatást nem kapja meg, annál ezek a mozgások elsorvadnak. INTERJÚ Felelôsek vagyunk a lelkiállapotunkért Bagdy Emôke könyve a boldogságról KÖNYVRÔL Bagdy Emôke HOGYAN LEHETNÉNK BOLDOGABBAK? Kulcslyuk Kiadó 256 oldal, 3150 Ft Manapság általános igény és érdeklôdés van a pszichológiai könyvek iránt és kiváló szakértôk vannak a témában. Most írok egy tanulmányt a magyar klinikai pszichológiáról. Az egészségügy gyakorlatilag kiirtja a klinikai pszichológiát, alig vannak pszichológusok a klinikákon, pedig nagy szükség lenne rájuk. Nincs idô a pszichológiára, nem termelünk elég pontot a teljesítményfinanszírozásban. A laikus közönség, az outsiderek viszont nyitottak. Nem jó, hogy elintézetlenül tesszük be lelki dolgainkat, veszteségeinket és fájdalmainkat a lelki temetôbe, ami csak szaporodik. Ez egyenes út a pszichoszomatikus betegségekhez. Tíz pontban megírja, hogyan legyünk boldogok. Nem más ez, mint önismereti gyakorlat. Abszolút. Az embereket arra szeretném csábítani, hogy érdemes önismereti munkát folytatni. Mert nem ugyanaz: hogyan látom én magam, hogyan vélem, hogy mások látnak engem, és mit jeleznek ténylegesen rólam mások. Mindezekbôl meg lehet tudni, mire, milyen élethelyzetekre leszek érzékeny, mire leszek közömbös. Az önismeretben az az izgalmas, hogyan váltam ilyenné? Mi ennek a története? A pszichológia kérdése nem a miért, hanem a hogyan. Mi nem hibáztatunk, nem okolunk senkit, hanem azt vizsgáljuk, kinek, mekkora része volt egy adott probléma kialakulásában. Ha megértjük az emberi viselkedés rúgóit, akkor tudjuk megérteni és elfogadni a másikat. Hiú remény azt kérni a másiktól: változz meg, mert nem lehet veled így élni! Nem fog megváltozni. De ha mi magunk is megpróbálunk megváltozni, talán ô is elmozdul. nekem kell elôször adni. Ez törvény. A pszichológia annyi mindenre megtanít. Áldott, jó szakmám és hivatásom van, nekem is sokat segített az életutamon. Szénási Zsófia KÖNYVHÉT 105

10 2011. április 6. MEGHÍVÓ LapNap A XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon - a korábbi évek gyakorlatától eltérõen, amikor egy-egy ország volt a díszvendég - az Európai Unió lesz a díszvendég. A tagállamok irodalma, kultúrája mutatkozik be Budapesten. Ez adta az ötletet, hogy a Könyvhét LapNap témája ennek a fordítottja legyen: mi a magyar irodalom helyzete az EU-ban és a nagyvilágban. Sokat hallani a magyar szerzõk külföldi népszerûségérõl, most bõvebben és részletesebben beszélgetünk majd mûfordításról, a magyar irodalom idegen nyelven történõ népszerûsítésérõl, a külföldi piac fogadókészségérõl, a mûfordítás és könyvkiadás támogatásáról, a magyar irodalom helyzetérõl az Európai Unióban. A MAGYAR IRODALOM AZ EURÓPAI UNIÓBAN Beszélgetnek: kiadóvezetõ, aki szervezi szerzõi mûveinek külföldi megjelenését, az MKA Fordítástámogatási Iroda képviselõje, aki a kiadásösztönzõ gyakorlatról beszél, a Kultúrpont Iroda képviselõje, aki elmondja, hogyan támogatja az EU a magyar mûvek kiadását, egy idegen nyelven a magyar irodalom népszerûsítését szolgáló honlap mûfordító fõszerkesztõje, aki a külföldi olvasók érdeklõdésérõl beszél Moderátor: KÔRÖSSI P. JÓZSEF Könyvhét LapNap április 6. szerda, 17 óra Petôfi Irodalmi Múzeum Lotz-terme (Budapest V., Károlyi Mihály utca 16.) A Magyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány és a Könyvhét szerkesztôsége szeretettel hívja és várja a Könyvhét minden olvasóját a Könyvhét LapNap rendezvényre és a Könyvhét áprilisi számának bemutatójára A MASZRE és a Magyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány támogatásával

11 INTERJÚ A lélektani érdeklôdésrôl Beszélgetés Buda Bélával Dr. Buda Béla pszichiáter-szakíró neve a szakmai körökön túl ismert a mûvelt nagyközönség elôtt is, a nemzetközi sikereket elért pszichiáter professzor számos területen alkotott maradandót: a pszichoterápiától és a devianciakutatástól kezdve a szexológiáig és a kommunikációelméletig. Ezúttal ôt is a lélektani/önismereti kiadványok növekvô népszerûségérôl kérdeztük. Az utóbbi években eddig soha nem látott mértékben megnôtt az érdeklôdés a különbözô pszichológiai, önismereti kiadványok, elôadások iránt. Ön szerint mivel magyarázható ez a jelenség? Az emberekben mindig élt érdeklôdés önmaguk és a másik ember iránt. Ilyen könyvek régóta divatosak, különösen az értelmiség körében. Pl. Carnegie könyvei a harmincas években valódi bestsellerek voltak (ma is veszik, olvassák ôket). De még korábban Freud munkái sokkal szélesebb körben hatottak, mint a szakemberek világa, ugyanígy történt Junggal is. A szocializmus ideje alatt a pszichológia sokáig tiltott tudomány volt, majd késôbb ideológiailag bizonytalan tématerület. Nem adták ki a nyugati lélektani ismeretterjesztô irodalmat. Az érdeklôdés a szakkönyvek felé talált utat. Sok kiadó és szakíró ezért engedett is a tudományosságból, vagy egyenesen a közérthetôséget tartotta szem elôtt. A hatvanas évek közepétôl pl. Hárdi István Lelki élet lelki bajok címû könyve tucatnyi kiadást ért el. A rendszerváltozás után a szabad könyvkiadás kezdte kiszolgálni a pszichológia iránti érdeklôdést. Egyrészt a népszerû szerzôk addig ismeretlen munkáinak kiadásával, másrészt a nyugati ismeretterjesztô irodalommal. Hazai szerzôk is felléptek könyveikkel. Sok gyenge pszichológiai szöveg is napvilágot látott. Az érdeklôdés azonban növekszik, és nem nehéz megjósolni, hogy a közérthetô pszichológiai könyvek még keresettebbek lesznek a jövôben. Lehet-e azt mondani, hogy ez a pszichológiai érdeklôdés egyfajta társadalmi méretû válságjelenség kísérô tüneteként jelentkezik? Ebben nem a társadalmi válság értékválság, identitásválság, szerepbizonytalanság, stb. megnyilvánulását látom. Persze, sok ember problémáira is keres választ, ahogy a könyvkiadásban önálló ágazat lett a do it yourself könyvek elterjesztése, mindenféle gép vagy tevékenység ezek révén megismerhetô, ugyanúgy a szorongók, félelmekkel küzdôk, lelki betegek szívesen merítenének segítséget könyvbôl is. De fôleg az érdeklôdés és a lélektan megértésének vágya hajtja az embereket. Kialakult egyfajta lélektani kultúra. A pszichológia gyakran elôször írókra, költôkre, filmesekre hatott, és mûveiken át keltett tömegérdeklôdést. Pl. a pszichoanalízis az amerikai regényen és filmeken át hatott így. Majd lélektani ismeretek bekerültek iskolai tananyagokba is, és sokféle pszichológiai gyakorlat is elterjedt. Fejlesztô (ú. n. tréning) módszerek, lélektani tanácsadás, pszichológiai technikák a viselkedés megváltoztatására, korrekciójára stb. Elterjedt a mediáció, a coaching (a lelki edzés ) és még számtalan technika. A pszichológia behatolását a mindennapi életbe pszichokultúrának is szokták nevezni. Gondoljuk csak el, hány filmben jelenik meg pl. a csoportpszichoterápia, a viselkedésterápia, a hipnózis! Ezek azután sok ember számára érdekessé válnak. Biztosan tudom, hogy az emberek nem pszichologizálják el a társadalom és a kultúra változásaiból és ellentmondásaiból eredô gondjaikat. Ezeket a média és a mûvészetek is megfelelôen kezelik. Az kétségtelenül igaz, és ez helyes megvilágításba kerül, hogy az önismeret, az emberi kapcsolatok ismerete, az önkifejezés és a kommunikáció képességeinek növelése segíti az embert a társadalmi tájékozódásban és problémamegoldásban. Ha ennek felismerése lélektani érdeklôdésben tükrözôdik, ez helyes törekvés. Ön is számos olyan mûvet írt, mely a szakma mellett a tágabb nagyközönséget is megszólította. Magam a szexualitásról írott könyveim esetében tapasztaltam, hogy szakkönyvnek szántam ôket, de a mûvelt nagyközönség olvasta ôket leginkább. Az empátiáról szóló könyvem szakkönyv akart volna lenni, de nagyon sok ember önismeret vagy pszichológiai tudás szerzésének céljából olvasta. Ön ahogy magát jellemezte Muszáj-Herkulesként újabb és újabb területeket keresett, és szerteágazó munkássága során jelentôset alkotott számos területen, a pszichoterápiától és az addiktológiától kezdve a szociálpszichológiáig. Jelenleg melyik terület áll érdeklôdése középpontjában? Magam mindig szakírónak tekintettem magam, népszerûsítô céllal alig írtam valamit. Kb. 80 könyvem közül a többség ismeretlen a nagyközönség számára. Pl. a magatartástudományi kézikönyv, a pszichoterápiáról kiadott több kötet, a mentálhigiéné, az alkohol- és a drogmegelôzés, az egészségpromóció, stb. kötetei. A muszáj Herkulesség egy korábbi nyilatkozatomban arra utalt, hogy mindig több témával kellett foglalkoznom, és mindig újakba kezdenem, mielôtt a régieket már befejeztem, vagy szívesen abbahagytam volna. Könyveim többsége így is közérthetôbb, mint a tudományos átlag, de csak szûk körben hat. Várható, hogy a közeljövôben új kötettel jelentkezik? Visszatérve kiinduló témánkhoz, a lélektani ismeretterjesztéshez, magam nem tervezek most ilyen munkákat. Meg fog talán jelenni a közeljövôben egy nagyobb könyvem, Az elme gyógyítása címmel. Kritikus pillantások egy különös orvosi szakterületre. Ez szakmakritika, önkritika. A szakmának írom, de biztos, hogy ha figyelmet kelt, elsôsorban a mûvelt átlagemberek vagy az értelmiség révén fog ez történni. Nagyon sok tanulmányt írok, amely publicisztikai jellegû. Ezekbôl elképzelhetô késôbb kötetek kiadása. Bár a világöregség része vagyok, aktívan dolgozom. Megértem az öreg Lukács Györgyöt, aki 80 éves korában azt nyilatkozta, hogy neki még 10 évre van feladata, munkaterve. Én nem programozom be magam, de messze tekintek elôre. Maczkay Zsaklin KÖNYVHÉT 107

12 INTERJÚ Születésnapi versek Beszélgetés Turcsány Péterrel Csak szemtôl szemben örülhetek azoknak, akiket szeretek. Mottóul idézi e szavakat Aranyszájú Szent Jánostól Turcsány Péter, aki Arc és lélekzet címmel jelenteti meg friss verseskötetét, éppen március elejére, önnön hatvanadik születésnapjára. Úgy tûnik, kötôdik az évfordulókhoz, az elôzô kötete ben jelent meg. A címe: 56 után Isten- és tücsök-hangra, amellyel nem csak a forradalomra, de életkorára is utalt. Munkamódszerébe vezet be a kezdô mondatokkal: Rájöttem egy titokra, amelyet már gyerekkoromban is tudtam, maga Földessy Gyula tanította meg Ady Endrével kapcsolatban: a költôk egy-egy kötetük megjelenésével általában lezártak egy témát, amely soha többet nem tért vissza a verseikben. Nekem 1998-ban megjelent a Megmentett tisztásaink, 2003-ban az Emelkedj, Atlantisz!, aztán az említett 56 után, s ez a mostani. Évek óta éreztem, hogy megalapoztam a kötetet, tavaly szeptemberre már majdnem elértem a végére, megvolt a két záró vers a zenérôl és a barátságról, de akkor beleszólt a biográfia, s még legalább harminc verset megírtam februárig. Egy 7-ei datálású a végsô. Egyéb érdekessége is van a kötet szerkezetének: nemcsak új versek vannak benne, hanem nagyon koraiak, az es évekbôl valók is, valamint kötetekbôl kimaradt töredékek. Hogyan illeszkednek ezek ide, a frissek közé, s miért pont most jutott eszébe közzétenni ôket? Cikluscímnek azt adtam, a költôi pályakezdés eme elsô kirakós darabkáinak, hogy Országos a bánat. És mindenekelôtt a mai fiataloknak és az élet széles országútjára lépôknek ajánlom ôket. Ezek az elsô feleségemhez írt leveleimben maradtak fenn, amelyeket a lányom adott át nekem a múlt év nyarán. Többségüket dacból és korszellembôl nem is terveztem megjelentetni. Fiatalkoromban hirtelen sok versem látott napvilágot az Ifjúsági Magazinban, a Kortársban, de soha nem az kellett, amit én szerettem. Akkor már komoly, súlyos, gondolati verseket írtam. Zavart, hogy ezeket nem Az egzisztencializmus értelmezését szerintem nagyon összekuszálták a 20. században. Úgy vélem, lesz errôl még mondanivalónk, különösen most, hogy az ember magára ismer ebben az elszámítógépesedett világban. igénylik, idôvel ezért már nem is küldözgettem a költeményeimet. Voltak költô barátaim, Nagy László, Ratkó József, Bella István, Kormos István, tiszteltem ôket, s általuk az underground és a népiesek egyaránt testvérükké fogadtak. Ez nekem elég volt. Írtam ugyan, de annyit sem tettem, hogy kötetbe szerkesszem a verseket. A tizenhat és huszonegy éves korom között írott költeményeimnek a kilencven százaléka elkallódott. Milyen volt szembesülni a korai versekkel? Csodálatos, mert arra gondoltam, hogy ez kicsit olyasmi, mint Rimbaud Egy évad a pokolban-ja. Nekem egy évad a katonaságnál. S látszik, ahogy az ember építgette magát, érzett, kicsit önmagát is vizsgálva, amint Rimbaud is tette. Egy-egy versben felismertem a három éve építgetett mostani versciklusomnak a motívumait, a lélek feltûnését, ezt a kis önvonszoló 108 KÖNYVHÉT

13 INTERJÚ áramlatot, hogy ugyan nem bántott senki, ugyan nem csaltak meg, de mégis egy kicsit átkozódó verset írok. Úgy érzem, az ember köröket ír le, vagy egy gömbnek a kívül-belüljét vizsgálja az életében. A címben fontos az átlényegített lélekzet szó, amelybe így belekerült a lélek. Nem készítettem statisztikát, de a lélek szó bizonyára a legtöbbször szereplôk között van a kötetben. Az elôzô kötetem pascali gondolatokat vet fel, a makro- és mikrokozmoszt vetíti elô, a mostani viszont rejtettebb utalást tartalmaz, az esse és az egzisztencia, a lét és a létezés közötti különbséget vizsgálja, kezdettôl ez izgatott engem. Az, hogy az ember drámai lény. Szerettem volna megidézni azokat a gondolatokat is, amelyek a görögöket vezették, vagy Rilkét. Nem egészen mindegy, hogy a görögökig megy vissza, avagy Rilkéig. Szerintem azonosak. A görög szobrokra rímelnek Rilke tanítómestere, Rodin alkotásai is. Mert itt is, ott is jelen van az eszménykeresés és az esendôség. És errôl szól az én kötetem is. Amint a nyitó vers, Hüperion feltámadása jelzi: Van egy költészet, van, amely a világ felé fordított arc, a személyiség / (az individuum) költészete, és van egy másik, ami KÖNYVRÔL Turcsány Péter ARC ÉS LÉLEKZET Kráter Mûhely Kiadó 140 oldal, 1951 Ft KÖNYVHÉT az élet felôl nézve nincs, ami valóvá soha / nem vált, a lélek felé fordított arc, a világ felé fordított arc másik fele, másik oldala: a meg / nem valósulás örök éneke. / Ami itt szól, az kizárólag a lélek és a lét dicsérete De a halálközelség is benne van ebben a szerintem mégis vidám és erôs kötetben. Fontosak a versek születését jelzô dátumok is. Nem véletlen, hogy még a fordítás végére is odabiggyesztettem az évszámot, magyarázatként, hogy miért nyúlok egy idôszámítás után alig száz évvel született költeményhez. Mert az még ôrzi a görög filozófiát, de már jelen van a krisztiánus üzenet, s felfedezhetôk benne az én mai, szentlélekkel, lelkiséggel való vívódásaim, drámáim is. Az egzisztencializmus értelmezését szerintem nagyon összekuszálták a 20. században. Úgy vélem, lesz errôl még mondanivalónk, különösen most, hogy az ember magára ismer ebben az elszámítógépesedett világban. Lehet, hogy egy új romantika következik, s ennek az én költészetem az elôfutára. Egymás után idéz saját verseibôl. Sokat tud kívülrôl közülük? Most már nehezebben jegyzem meg ôket, de korábban, amikor félni kellett a mûvek elkobzásától, akkor fejbôl fújtam ôket. Volt, hogy a rendôrségi fogdában írtam le a lefoglalt sorokat újra. Ezért akad olyan költeményem, amelynek két-négy változata is létezik. Hogyan fogja a születésnapját ünnepelni? Pár nappal korábban lesz a könyvbemutató, aznap, március 7-én pedig a barátaimmal, többek között a pályakezdésemet jól ismerô Szörényi Lászlóval, Ferenczi Lászlóval, Kabdebó Lóránttal és késôbbi költô barátaimmal, Tóth Évával, Bágyoni Szabó Istvánnal a metafizikai költészet jövôjérôl beszélgetünk az Írószövetségben. (mátraházi)

14 GYERMEK, IFJÚSÁGI A didergô királytól a hômozgásig Olvasmányok a legkisebbeknek Móra Ferencnek legalább két tucatnyi verse mintegy száz éve kincse, népszerû, nélkülözhetetlen része a magyar gyermekirodalomnak. A didergô király c. kötet most Kass János több mint tizenkét jellegzetes, színes, nem egy egész oldalas rajzával illusztrálva ismét a 3 5 évesek kezébe kerül. A megható címadó verses mesén kívül két vidám, játékos mû is megtalálható a kötetben: a Kecskebál és a Csalimese. Klasszikus szerzô, klasszikus grafikus mûvei szerepelnek A kiskondás c. kötetben is, amely ugyanennek a korosztálynak jelentheti az elsô könyv- illetve esztétikai élményt. A tündérmese, amelyben a szegény asszony haszontalan ( teddlenerontsd ) fia elindul szerencsét próbálni Illyés Gyula feldolgozásában látott napvilágot. A fiú segítôtársai, két fehér galamb, egy sánta róka, egy kis hal révén jótett helyébe jót várj!, kiállja a királylány által feladott, teljesíthetetlennek tûnô próbát. S ezzel persze elnyeri a kezét. A kiskondásból persze finom ember lett, a királylányból pedig dolgos, szép asszony... Reich Károly rajzai színben-formában nagy átérzéssel követik a mese világát. Idôutazás és köznapi mese Mary Pope Osborne Csodakunyhó címû sorozatában a nyolcéves Jack és hétéves húga, Annie újabb és újabb fantasztikus kalandjairól olvashatnak a 6 8 évesek. A varázskunyhó telis-tele van mindenféle könyvvel. Csak rá kell mutatniuk egy képre valamelyik könyvbôl, és azt kívánni, bárcsak ott lennének. A testvérpár már járt e különös módszer segítségével a dinoszauruszok korában, az ôsi Angliában, és Egyiptomban, meg egy kalózhajón. Legújabb idôutazásuk során most a néhány száz évvel ezelôtti Japánba kerülnek vissza. Itt megismerkednek nindzsákkal, akik képzett harcosok voltak a 14. és a 17. század között. A nindzsa mester parancsait követték, aki bölcs ember volt, ismerte a természet titkait. Tôle kapják e három fontos tanácsot: 1. Használd a természetet!, 2. Legyél te magad a természet!, 3. Kövesd a természetet! Mostani kalandjukat az teszi izgalmassá, hogy a nindzsáknak halálos ellenségeik voltak a félelmetes szamurájok! Bár az álnév mögött rejtôzô szerzô Pusztai Róka legtöbbször úgy kezdi Meséim c. kötetének fejezeteit, ahogy a népmesék kezdôdnek (Egyszer volt, hol nem volt ), ezek mai történetek, amelyek ráadásul összefüggenek, lévén ugyanaz a három gyerek: Iván és unokatestvérei, a vele egyidôs Hanna és annak kishúga, Szonja a fôszereplôi. Ám ebben a valós világban (szó van a Moszkva térrôl, a Lánchídról, a Rákóczi útról) is történnek csodák: beszél a hógolyó, az ibolya, a kapu. Az események közül nem Alexandra babának a holdra (Nyafogó Mihályhoz) kerülése a legmeglepôbb, hanem a porcelántányérfa égig növése. Ekkor lesz igazán fontos szerepe kis barátjuknak, a piros fejtollú stiglicnek, Csivitinek. Másoknak talán a Házak Elsô Országgyûlésérôl szóló rész lesz a kedvence, ha ebben a könyvben kalandozik. Ezt a magasból látják, mintha egy varázsló emelte volna ôket a levegôbe, pedig csak egy hosszú szakállú, öreg parkôrrel találkoznak a Gellért-hegyen. Szeivolt Katalint úgy megragadták ezek a mesék, hogy színes képeken megörökített egy-egy jelenetet belôlük. A Meséim egyébként hat kötetbôl álló sorozat, tehát a kalandok folytatódnak. Nézz körül, játssz és nyomozz! A Tessloff és Babilon Kiadó Mi micsoda?, Junior Mi micsoda sorozatai mellett rendszeresen jelentet meg még két olyan szériát, amelyek darabjainak célja kisebb részben az ismeretterjesztés két gyerekkorosztály körében, mint inkább az interaktív ismeret-gyarapítás: vagyis tudásszerzés szórakozással-játékkal egybekötve. Ezek ugyanis kérdéseket tartalmaznak (kvíz- könyvek ), a Rejtvényes barangoló pedig, melynek ugyancsak a természet a tárgya, a kérdések mellett többféle feladatot és játékot kínál. Furfangos logikai játékok, betûrejtvények, labirintusjátékok, szókeresôk, összerakók, képrejtvények, igaz vagy hamis? eldöntendô kérdések ezek, amelyek szórakoztató, a figyelmet megkövetelô illetve fokozó formában vezetnek végig erdôk, mezôk és vizek világában. Itt van a rejtôzködô Quentin és a Timi-Tomi páros, aki csak kérdez-kérdez. Persze az utolsó két oldalon elárulják a megoldást, megadják a helyes válaszokat. (Csak nem szabad túl hamar, elkényelmeskedve a dolgot, odalapozni!) Matthias Raden és Lisa Mauer munkája is (kitûnô grafikusok közremûködésével) kedvet csinál a természet megismeréséhez. (Fordította: Francz Magdolna.) A világban az a legérthetetlenebb, hogy megérthetô A Tudásház a Panem Kiadó kitûnô sorozata, amelynek most két kötetérôl szólok, elôször Horányi Gábor Hôfény-kép c. munkájáról, amely a fizikai világ három jelenségérôl, ezen belül e 110 KÖNYVHÉT

15 GYERMEK, IFJÚSÁGI tudományág számos eredményérôl és képviselôjérôl nyújt rövid, de rendkívül olvasmányos leírást (12 18 éveseknek). Egészen pontosan a fizika két nagy fejezetével, a hôvel és hômérséklettel, valamint a fénnyel foglalkozik. E könyv, úgy ítélem meg, nem összefoglaló kíván lenni, inkább nagyszerûen illusztrált, szövegében is színes kaleidoszkóp, amelynek fô célja, hogy megtanítson bennünket gondolkodni, kedvet csináljon a gondolkodáshoz, felébressze az érdeklôdést bizonyos részletek további tanulmányozásához. Természetesen a kötet használható az iskolai tanulmányok során is, de nem tankönyv, a szükséges alapismeretek mellett számos kiegészítô információt, érdekességet, rejtett belsô összefüggést tartalmaz. Csak néhány fejezetcím kedvcsinálóként a rendkívül gazdag kötetbôl: Nagy melegek és nagy hidegek a kozmoszban, Gondolatok a fény természetérôl, Vizuális furcsaságok, Távcsô, Mikroszkóp, Lézerek, Fényképezés, A látás titkai, A színek eredete, Fénysebesség és téridô. A kémia az anyagok tudománya. Egyaránt foglalkozik az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival és átalakulási lehetôségeivel olvashatjuk Albert Viktor és Hetzl Andrea Az anyagok világa c. munkájának bevezetô soraiban. A kötet a bennünket körülvevô anyagok felépítését, szerkezetét mutatja be színes rajzok, ábrák és képek segítségével (10 14 éveseknek). Természetesen az atomokkal mint minden anyag legyen az gáz, folyadék vagy szilárd halmazállapotú, élô vagy élettelen legkisebb egységével kezdôdik az ugyancsak kedvcsinálónak nevezhetô áttekintés. Majd szó esik az elemekrôl, vegyületekrôl és keverékekrôl, a halmazállapotváltozásokról, a kémiai jelölésekrôl, a molekulák szerkezetérôl, a kémiai kötésekrôl stb. A szerzôk ugyancsak azt tartották szem elôtt, hogy játékos formában felhívják a figyelmet az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggésekre. Az Érdekességek hasznos kiegészítô olvasmányokat tartalmaznak, a Kísérletek pedig egyszerû kísérletek és megfigyelések leírását kínálják. (Fontos: mindkét kötethez munkafüzet tartozik, amelyek segítségével az ifjú olvasók próbára tehetik ismereteiket.) A fejezetcímben idézett mondat egyébként einsteini gondolat. Felnôtt közremûködésével Laura Blanco és Silvia Carbonelli Erények és értékek c. kötete annyiban hajaz a másutt ismertetett Móra-kiadványra (G. Ortner: Gyógyító mesék), hogy felnôtteknek (szülôknek-pedagógusoknak-hitoktatóknak) és gyerekeknek egyaránt szól, másképpen: együtt érdemes/lehet/kell használniuk. Elég egyetlen fejezetet leírnom, s mindez az indoklás világossá válik. A könyv 52 fejezete az év minden hetére kidolgozásra javasol egy erényt vagy értéket, amely a gyerekek mindennapi élményével függ össze. Pl. barátság, önfegyelem, egyszerûség, öröm, szeretet, következetesség. Minden fejezetre egy oldalpár jut: egy bibliai idézet vezeti be a feldolgozást, e mottót egy-két mondatos magyarázat (elmélkedés) követi, majd a témával kapcsolatos gyermeki kérdés, jellegzetes kijelentés olvasható. Erre következik egy válasz, majd a (felnôttnek szóló) felszólítás: Gondolkodjunk! Vajon miért éppen így reagál a gyerek adott helyzetben. A páratlan oldalon aztán vidám játékokat javasolnak a szerzôk, a témához kapcsolódó foglalkozásokat ajánlanak. A játékokhoz nem szükségesek drága, bonyolult kellékek, elég papír és ceruza, festék, gyurma vagy agyag, mindenesetre arra alkalmasnak kell lenniük, hogy bôvítsék ismereteiket, fejlesszék alkotóképességüket. Ez lehet pl. figyelemjáték, drámajáték (egy bibliai jelenet elôadása), néhány tárgy elkészítése vagy díszítése, esetleg fôzôcskézés, akrosztichon készítése, közös éneklés és így tovább. Ahogy a borítón mintegy alcímként áll: a kötet egészében ahhoz nyújt segítséget, hogy a gyermekek nyitott, barátságos személyisége kibontakozhassék. A színes illusztrációkat Rosa Maria Curto készítette, sok humorral, a magyar szöveg Kiss Emil munkája. Maja Pitamic gazdagon, egyben célszerûen illusztrált könyve kifejezetten kisgyermekes szülôknek szól. A közös játék fontosságát hangsúlyozza elôszavában dr. Claire McCarthy gyermekorvos: a játék erôsíti szülô és gyerek kapcsolatát, segít a gyermek megismerésében, és tulajdonképpen fejlesztés-tanulás is. Életük elsô néhány életéve alapvetô fontosságú a szellemi és érzelmi fejlôdésük szempontjából. Az agy óriási sebességgel fejlôdik, és a gyermek szerzett élményei alakítják ezt a fejlôdést. A gyermekek által átélt élmények, illetve az, ahogy szeretik és gondozzák ôket, alapvetôen befolyásolják azt, ahogy majd a világot látni fogják, és ahogy önmagukról gondolkodnak majd az életük folyamán. Majd a szerzô hat fejezetben adja az 1 3 évesekkel való célzott, játékos és szórakoztató tevékenységekhez az ötleteket. A fejezetek: Az érzékek felfedezése, Koordináció, Kézmûves foglalkozások, Mozgásos játékok, Nyelvi játékok és történetek, A szabadban. Minden fejezet rövid (elméleti) bevezetéssel indul, majd a több mint hatvan játék és foglalkozás ismertetése a kellékek felsorolásából, a pontos menetrendbôl áll, és kapcsolódó ( nehezített, bonyolultabb) feladatok megadásával egészül ki. (Illusztrálta Isabel Alberdi, fordította Fekete Adrienn.) Cs. A. Albert Viktor Hetzl Andrea: Az anyagok világa. Panem, old., 1490 Ft; Blanco, Laura Carbonell, Silvia: Erények és értékek. Kálvin Kiadó, 128 old., 3000 Ft; Horányi Gábor: Hô-fény-kép. Panem, old., 2290 Ft; A kiskondás. Móra Könyvkiadó, 16 old, 1890 Ft; Móra Ferenc: A didergô király. Móra Könyvkiadó, 16 old., 1890 Ft; Osborne, Mary Pope: Nindzsák éjszakája. 72 old., 995 Ft; Pitamic, Maja: Tanítsd meg, hogyan játsszak! Tudatos Lépés Kft., 160 old., 3990 Ft; Pusztai Róka: Meséim. Karizma Kiadó, 100 old., 1400 Ft; Raden, Matthias Mauer, Lisa: Rejtvényes barangoló. A természet világa. Tessloff Babilon, 26 old., 990 Ft KÖNYVHÉT 111

16 INTERJÚ Mindenmásrafigyelôs Beszélgetés Szalóczi Dániellel Nagyon nehéz a felelôsséget összeegyeztetnem a szemellenzôs, gyermekien önzô szerelemmel, rengeteg buborékot fújok az érzelmeim köré, hogy azokat ne bánthassa a külvilág. Közeleg a tavasz, amikor életre kel a természet, zsongani kezd a világ, és elôtérbe kerülnek a csakrádfigyelôs pillanatok. Hogy érzed magad? A Te életedben jelenleg mekkora hangsúlyt kapnak ezek a percek? Jelenleg sajnos a mindenmásrafigyelôs korszakomat élem, mert életkoromból adódóan a körülöttem levôk arra a következtetésre jutottak, hogy Danikám, nôj fel és kezdj felelôsségteljes lenni. Nagyon nehéz a felelôsséget összeegyeztetnem a szemellenzôs, gyermekien önzô szerelemmel, rengeteg buborékot fújok az érzelmeim köré, hogy azokat ne bánthassa a külvilág. Mesélnél kicsit magadról? Mivel foglalkozol, honnan származnak a verseid alapélményei? Huszonhat éves vagyok, Egerben születtem, és a Petô Intézet fôiskoláján most vagyok végzôs hallgató. Mozgássérült gyermekekkel foglalkozom, az alapélmények kábé fele ebbôl a varázslatos közegbôl származik, a másik fele pedig a gyermekkoromból, ami olyan húsz éves koromig tartott. Ebbôl is látszik, hogy nem vagyok kibékülve a felnôtt léttel. Nem sok értékeset látok benne. Milyen érzés volt az elsô versike kötetedet a kezedben tartani? Hú, hát elég sokkoló. A K.U.K. Kiadó jelentette meg, ôk adták oda az elsô példányt, és amikor mentem hazafele a kék metrón, agyonszagolgattam. A legjobb dolog egy könyvben. Aztán persze el is olvasgattam, de másnap megint a szagolgatással kezdtem. Ma már ujjlenyomat-illata van, pont mint nekem. Van a kötetedben kisgyerekszerelem, nagygyerekszerelem, felnôttszerelem miért nincs? Hiszen azoknak a felnôtteknek is írtad, akik szeretnék megôrizni a gyermeki énjüket, róluk, nekik miért nem írtál? Azért, mert úgy nem lett volna hiteles, hogy én még nem próbáltam ki a felnôtt-létet. Egyetlen fô alapelvem az ôszinteség. Hogy lehet olyan dologról írni, amit az ember még nem élt át? Szerintem az gagyi. Most, három évvel azután, hogy megírtam a KÖNYVRÔL Szalóczi Dániel CSAKRÁDFIGYELÔS K.u.K. Kiadó 72 oldal, 1800 Ft kötetet, talán elkezdek írni egy felnôtt szerelmes témát. Mondjuk a sok gondolkozás sose tesz jót a szerelemnek. A pusziversek szintén külön fejezetet alkotnak, nagyon kreatív és kedves versikék, melyik volt az elsô puszi? S Neked melyik a kedvenced? Bevallom, nekem a Lufipuszi A puszik pont abban a sorrendben jöttek létre, ahogy a kötetben vannak. Tôlük indult minden. A kedvencem? Mindig mosolygok ezen a kérdésen, mert ez elôfeltételezi, hogy egyáltalán tetszenek a versikéim. Érzem másokon a jókedvet, amikor olvassák, meg beszélnek róluk, de én nem ezt érzem. Amikor befejeztem egyiket-másikat, akkor újraolvasva elszomorodtam, aztán kezdtem egy újat. Ha az ember a múltját veti papírra, akkor hiába kakaózza le, meg veszti el, mégiscsak kiírta. Lekaparta a szív belsô faláról. Ha már itt tartunk tartunk, a kötet végén olvasható +1 vers, Kirakó címmel, amihez mégis azt írtad, a kedvenced, miért pont az, s miért tetted a végére? Az a vers nem nagyon illik bele a kötetbe, de én nagyon szerettem volna, hogy ott legyen. Ez az elsô igazi dalszövegem is egyben. Imádok zenélni, néhányat meg is zenésítettem a kötetben levô versek közül. Talán a Kirakó az a vers, ami közhelyesen fogalmazva leginkább én vagyok. Na igen. Cél vagyok, a startot néha körbejárom. Nagyon jók az illusztrációk is. Írtad, hogy rajzolgattál is a versek mellé, nem fordult meg a fejedben, hogy Te illusztráld a kötetet? Naná, hogy megfordult. El is kezdtem illusztrálni, de túlgörcsöltem. Órákon át rajzoltam a kisgyerekszerelmes vershez a gyurmakatonákat, meg a faízû kockákat, de nem jött át az ízvilág. Aztán szerencsére a kiadó rátalált Gyôrfi Andrásra, és Kaufmann Angie-ra, akik szerintem tök szuper rajzokat készítettek a versikékhez. Örülök, hogy nem erôltettem a rajzolást. Néha tök jó döntéseket lehet hozni egy kis alázattal. Milyen visszajelzések érkeztek? Hogy fogadták a kollégák? Kinek a gratulációja esett a legjobban? Kétféle visszajelzés jött, mint minden normális esetben. Az egyik szerint ez egy gügyögôs, komolytalan kötet béna versekkel, a másik szerint pedig egy kedves, könnyed, ugyanakkor mély és kifejezô alkotás. Örülök mindkét pólusnak, mert így nincs az az érzésem, hogy ezek mesterséges vélemények, amik mögött bármiféle megfelelés van. Furcsa érzés hatni az emberekre, sosem tudtam, hogy ehhez jogom van-e. A legjobban esô gratuláció? A kedvesemé. Olvastam az Olvass bele oldalain más írásaidat (Keretjáró, Taigetosz-pozitív, Fôzelék) is, és meglepôen érzékeny, átütô ábrázolások, Kosztolányi egyik mondata jutott róluk eszembe: Szemedben éles fény legyen a részvét, ezekbôl az írásokból hiányzik a gyermeki játékosság, a szerelmes infantilizmus, tervezel esetleg újabb kötetet ezekbôl az írásaidból? Lassan összegyûlik még egy kötetnyi vers. Ahogy így összességében nézegetem ôket, leginkább az a szó jut eszembe, hogy átmenet. Gyerekkorból felnôtt korba. Nem tudom, nem biztos, hogy ezt is meg kell jelentetni. Már nincs bennük az a felhôtlenség, a problémákra meg ki kíváncsi? Mindenkinek van belôle elég. Szóval ez még eléggé alakulóban van. Viszont lassan befejezek egy regényt, amitôl sokat várok. Nem visszajelzést, hanem azt a bizonyos végeérzést, hogy milyen az, amikor nemcsak kapargatod, hanem le is téped a szívednek azt a bizonyos marcangolható pitvarát. Illényi Mária 112 KÖNYVHÉT

17 HÁZASSÁGTERÁPIA Télbôl tavaszba KÖNYVRÔL Gary Chapman Catherine Palmer TAVASZI TÖRTÉNET Harmat Kiadó 279 oldal, 2900 Ft Gary Chapman amerikai lelkész, lelkigondozó napjaink egyik legfelkapottabb családterapeutája, házassági tanácsadója és nem mellesleg a mûfaj sikeres szerzôje legnépszerûbb könyve az elôször 1992-ben kiadott Egymásra hangolva (az öt szeretetnyelvrôl) csak angol nyelven 6 millió példányban kelt el (38 nyelvre fordították le), emellett még 27 másik könyve is megjelent a házasság, a család és az emberi kapcsolatok témakörben. Közel három évtizedes párkapcsolati missziója során az egész világot bejárta, számtalan helyen tartott szemináriumokat, elôadásokat, beszélgetett házaspárokkal a házasság titkáról. A könyveiben leírt hangzatos elméletek komoly tapasztalati anyagon alapulnak, s talán nem is lehet másként megérteni az emberi kapcsolatok összetettségét, csak úgy, ha közelrôl megfigyeljük, miként viselkednek az emberek, amikor a legintimebb közösségben, a családban próbálnak boldogulni. Magyar nyelven legutóbb a Házasság négy évszaka címû könyvét és az ehhez kapcsolódó négyrészes regénysorozat elsô kötetét, a Tavaszi történetet jelentette meg Chapman könyveinek magyarországi kiadója, a Harmat. A Házasság négy évszakában a szerzô a szeretetnyelvekhez hasonlóan újfent metaforákból építkezik: a négy évszak jellemzôihez párosít emberi érzelmeket, attitûdöket, magatartásformákat. Így lesz például a házasság telének jellemzô érzelme a düh, a csalódottság és a magány. Amikor a kapcsolat télbe fordul, a házastársak elidegenednek, elzárkóznak egymástól, nem veszik figyelembe a másik érzéseit, durván, sôt erôszakosan reagálnak társuk megnyilvánulásaira. Megszûnik a kettejük közötti egység. A házasság olyanná válik, mintha a két fél egy-egy különálló igluban élne. A tavasz ezzel szemben az új kezdet, az öröm és a remény idôszaka. Férj és feleség közösen terveznek, optimizmussal tekintenek a jövôbe. A párok ( ) közösen vetik el azokat a magvakat, melyekbôl örömöt és boldogságot remélnek aratni. Majd jön a nyár és az ôsz Fontos azonban megjegyezni, hogy az évszakok a házasságban a természettel ellentétben teljesen kiszámíthatatlanul követik egymást. Törvényszerû viszont, hogy mindegyik kapcsolatban vannak téliesebb és nyáriasabb idôszakok, hullámhegyek és hullámvölgyek. Catherine Palmerre olyan nagy hatással voltak Gary Chapman házasságról alkotott újszerû eszméi, hogy a neves terapeuta kérésére tollat ragadott, és irodalmi formába öntötte a tönkrement házasság hét gyógymódját. A négykötetes sorozat elsô, magyarul megjelent könyve, a Tavaszi történet egy szétesô kapcsolat megmentésére tett elkeseredett kísérlet mély empátiával megírt krónikája. Idill városa az Ozarks-tó partján fekszik. A városka lakói összetartó emberek, mindenki ismer mindenkit, aminek van jó és rossz oldala egyaránt. Az amerikai lakóparkok világát a Született feleségek címû sorozatból ismerô hazai médiafogyasztók ismerôsnek találhatják Idill lakóinak mindennapjait. Ám mivel jelen esetben keresztyén fikcióról beszélünk, kicsit nagyobb hangsúlyt kap a templom és az ima, és kisebbet az ármánykodás; a nôi pletyka és jószomszédi tenni akarás ugyanakkor ennek a világnak is jellemzôje. Tennivaló mindig akad, nem is kevés: legújabban egy különös hajléktalan fiú felbukkanása borzolja az Amint vagyok fodrászszalonban rendszeresen ülésezô hölgyek idegrendszerét. Állítólag ez a Cody nevû fura figura tanyát vert Hansenék verandáján, Brenda Hansen pedig jó lélekkel eteti a csontsovány jövevényt. Hansenék köztiszteletben álló házaspár: szárnyra bocsátottak három szép gyermeket. Steve az utóbbi idôben ingatlanvállalkozásába öli minden idejét, Brenda pedig kreatív képességeit bontakoztatja ki a ház pincéjében kialakított mûhelyben. Úgy tûnik és ezt a történet szereplôi rendszeresen fel is emlegetik házasságuk harmóniája páratlan a környéken. Ám csak úgy tûnik, mert a csillogó felszín alatt egyre több nyugtalanító jel mutat arra, hogy Steve és Brenda kapcsolatában a nyár helyét szép lassan az ôsz, majd pedig a tél vette át. A férj egyre kevesebb idôt tölt otthon, üzleti vacsoráiról mind késôbb ér haza magányos feleségéhez. Brenda nehezen lép túl a gyermekek elvesztésén, és mivel Steve-t is egyre ritkábban látja, szép lassan magába fordul, depresszióssá válik, elhidegül férjétôl csak egy hajszál választja el attól, hogy eddigi életét, céljait, vágyait feladva a pince felújítását végzô munkás karjaiban keressen vigaszt. Vajon megmenthetô-e még vagy végzetesen válásba torkollik kapcsolatuk? Hogyan sikerül Brendának kikeverednie depressziójából? Képes-e megbocsátani és több idôt tölteni feleségével Steve? És mindebben milyen szerepet játszik az aggódó barátnôk Nemes Teaklubja? A válaszokat megtudhatjuk ebbôl a cseppet sem könnyed, ugyanakkor nagyon érzelemgazdag történetbôl. Aki pedig kíváncsi a szereplôk sorsának további alakulására, a stílusosan nyáron megjelenô Nyári szellôben követheti tovább Idill lakóinak életét. Pompor Zoltán KÖNYVHÉT 113

18 PANORÁMA Élô adásban a vers Báger Gusztáv legújabb verseskötete, az Élôadás tudatosan felépített könyv. A ciklusok címeibe rejtett szójáték rögtön a tartalomjegyzék fellapozásakor felkelti figyelmünket. Az Elôbeszéd elsô ciklusából a Visszfény címû vers vezet át, mint egy függôfolyosó az Elôadás ékezet nélküli, második szobájába. Majd onnan az Ôrtorony-vers megmászása után léphetünk a harmadik terembe, az Élôbeszédbe. S valóban itt a legtöbb az élôbeszédre emlékeztetô szöveg. Innen a Teljes ember (kitûnô vers) kíséretében sétálhatunk át akkurátusan és méltósággal, a legbelsô, tisztaszobába, amelynek a címe azonos a kötet fô címével: Élôadás. Cizellált textúrák, a tradíció finom szálaiból fölépített szerkezet, ezek a fô jellemzôi a bágeri formáknak. Honnan ez a strukturált, precizitásra hajló eltökéltség? Az olvasást könnyíti? Vagy csak azért ilyen a kötet fölépítése, mert közgazdász és egyetemi tanár az auktor? A válasz is-is. Átlátható és olvasóbarát szövegekkel szereti megörvendeztetni olvasóit az Élôadás professzora. Az élô szó, mint melléknév, eleve magában hordozza a szervesség igényét, az adás meg a közvetlenség, az odaadás és a nyilvánosság ötvözetét kívánja fölvillantani. Amíg élünk, mindig és folyamatosan élô adásban vagyunk. Nincs szünet még alvás közben sem. Valahogyan, valamiként kívülrôl kell néznünk magunkat, ha hitelesen akarunk ebben a darabban szerepelni, ami az életünk. Ez a külsô nézôpont a vers. Nincsenek külön társadalmi gondokról írott opusai és külön magánpraxis. Minden vers együtt: közérdek. Az Arcostársak aratja nálam a legnagyobb tapsot, ebbôl a típusból, amely a rendszerváltás húsz évét tette mérlegre: A magyar átlag sokoldalú/ duplán hajtott szendvics típus. Az Ima az országért megdöbbentô vers, ilyen komoly és mégis üde ódát írni az elkoptatott fogalmakról, nem kis teljesítmény. A szerzô szerelmes versei, idôs kora ellenére, nem ôszikék, hanem izzó és bölcselettel teli remekbe szabott groteszkek. Báger Gusztáv ÉLÔADÁS Tiszatáj Könyvek 124 oldal, 2100 Ft Ezek közül is az Elôjáték egy gyermekkorában molesztált lány története, megrendítô modalitásban és distanciával. S a végére kiderül, hogy mindezeket szerelmeskedés közben meséli el. Sok jó mondatra, sok tömény, filozofikus kijelentésre bukkanhatunk a kötetben, a bibliai eszkatológia, a teológia ugyanúgy témája a verseknek, mint a citromsárga tornazsák vagy az etikett. Az Idôtlen illat címû vers nagyszerû befejezése felfrissíti az olvasót Mintha a változás mozdonya/ behúzott fékkel araszolna./ A mosószappan az más:/ idôtlen illatot áraszt. Ritka jelensége Báger Gusztáv a mai, kortárs lírának. Úgy ötvözi a megszokottat a váratlannal, mintha magától értetôdô lenne közös szövegkörnyezetük. Hogy a valóság micsoda? kell-e tudnom definiálni? Vagy elég áttekinteni, mint egy tervet? Lépések, határidôk, felelôsök és anyaggazdálkodás. A téglák száma és a cement. Ablakok méretei, típusai. Ajtók helye, cseréptetô és villanyszerelés (Analóg konfiguráció) A Prédikáció a minôség elsôbbségérôl nagyon találó megállapításokkal hozza meg az életkedvet: Mi az, hogy nincs talentumod, öreg? Kérdi a tanár. legalább eggyel rendelkezzél, ha meg nem sértelek. valami adottságod neked is van. Egy kis képesség, amivel befuthatsz. Igen. Bágernek van. Jól is használja. Összetéveszthetetlen hangon versel és ráadásul frissített, naprakész. Mégsem földhözragadt. Érdemes olvasgatni, idézgetni verseit. Kántor Zsolt Virágos templomok krónikái Zentai Tünde DRÁVAIVÁNYI Deim Péter fotóival Pro Pannonia Kiadó 200 oldal, 2950 Ft A virágdíszes, festett fakazettás templomok különleges helyet foglalnak el a magyar kultúrtörténetben. A maguk teljes szépségében viszonylag kevés helyen csodálhatók meg Magyarországon és Európában. A magyarországi templomokban a virágozás a román kortól követhetô nyomon, nyomott hagyott rajta a virágos gótika, ám a reneszánsz olaszkorsós, olaszkoszorús virágtöves, majd az oszmán török ornamentikából ismert díszítés vált uralkodóvá. A reneszánsz stílus a vidéki kézmûvesek keze nyomán a népmûvészetben még a 19. században is élt. Természetesen a barokk, illetve a rokokó tovább formálta a díszítôvilágot. A templombelsô díszítéseiben az iparmûvészet, a népmûvészet és a nagy mûvészeti irányzatok egybeforrtak. A Pro Pannonia Kiadó gyönyörû fényképfelvételekkel illusztrált kötetei a Dél-Dunántúl jórészt ismeretlen festett templomainak felfedezésére invitálják az olvasót, hisz a Drávaiványi már a sorozat hatodik kötete. A sorozat szerzôje, a néprajzkutató Zentai Tünde, maga is dél-dunántúli születésû és munkássága ezer szállal kötôdik szûkebb pátriájához. Munkahelyén, a szentendrei skanzenben ô hozta létre a dél-dunántúli tájegységet, a festett templomokat bemutató sorozatból pedig eddig Adorjás, Rétfalu, Kórós, Patapoklosi és Kovácshida templomainak történetét mutatta be. Mindegyik kötetben röviden feltárta a helység történetét, a református egyházi élet alakulását, a templomok építését, az eklézsia létrejöttét, majd részletesebben a templomépítést és a festett mennyezet történetét, szimbolikáját. Drávaiványiban a 19. század elején még fatemplomuk volt a reformátusoknak, majd az 1791-es vallási rendelet nyomán, amikor országszerte nagy templomépítési hullám indult meg, 1793-ra elkészül az új téglaépület. Az iványi templom festését a rokokó ízlés határozta meg, amelyben háttérbe szorultak a virágok, és a rokokónak nevet adó kagyló és a kartus, azaz keretdísz kerültek elôtérbe, a virágok közül a tulipán helyett az apró bimbós rózsa és bazsarózsa. A drávaiványi templomban közel 300 festett, díszített elem található. A templomba azért is érdemes ellátogatni, mert ez a legnagyobb és a legegységesebb festett templomi enteriôr a Duna és a Dráva között és 18. századi állapotában megôrzött gazdagsága, népies rokokó stílusa révén az egész Kárpát-medencében kiemelkedô jelentôségû. Szénási 114 KÖNYVHÉT

19 Egy aktív érzékelô versei Számadással is kezdhetnénk az 1989-ben született Nyerges Gábor Ádám Helyi érzéstelenítés címû kötetének olvasását. A bölcsészhallgató szerzô hét éve ír verset és szépprózát, 2007 óta az Apokrif irodalmi folyóirat alapító-fôszerkesztôje. Negyvenhat vers áll elôttünk. Ennyi került be a számos már megírt, közölt után. Nyergesnek írásai jelentek már meg a Kritikában, Új Forrásban, Beszélôben, Palócföldben, Kalligramban, Ligetben, 2000-ben és a Beszámított veszteség (2009) antológiában. Jelen kötetének fô témája talán az érzékelés, amire már a ravaszul választott cím is utal. Érzékelôként is akarattal bíró, hatni képes. A grafológia eszközeit segítségül hívó elemzés szerint zárkózottságra mindössze a záródarab, a Lovasi Andrásnak Stilisztikai kislexikon Szathmári István STÍLUSESZKÖZÖK ÉS ALAKZATOK KISLEXIKONA Tinta Könyvkiadó 147 oldal, 990 Ft Nyerges Gábor Ádám HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉS Orpheusz 79 oldal, 1800 Ft ajánlott Vörösnek Jordanrôl és Mengyelejevrôl táviratilag csupa nagybetûje utal. Az érzékelés elutasítása csak egy-két sorban jelentkezik, a Csendéletek elsô darabjában: elrághatnám a Az ékesszólás elsôsorban a szónokok, kiváltképpen a jogászok, politikusok erénye. Elméletének kidolgozását a görög demokrácia viszonyai tették szükségessé. Ekkor vált lehetôvé azoknak az eszközöknek és eljárásoknak összefoglalása, amelyek a háromfajta szónoki beszéd elkészítésére vonatkoznak: tanácskozó beszéd (genus deliberativum), törvényszéki beszéd (genus iudiciale) és ünnepi beszéd (genus demonstrativum). Szathmári István, az ELTE professzora ezúttal olyan gyakorlati célú, közvetlenül felhasználható kötetet jelentetett meg, amely egyrészt az alkotás területén hozzásegít a szép, helyes és hatásos fogalmazáshoz, másrészt pedig, a befogadást illetôen, a legkülönfélébb szövegek értô feldolgázását teszi lehetôvé. Ami a stilisztika fejlôdését illeti, a romantika irodalomszemlélete fordult szembe az antik hagyományt közvetítô klasszicizmussal. Például a digresszió, a tárgytól való eltérés nevezetes példája az ókorban az eposzi kellékek között az úgynevezett epikus hasonlat. Gyakori alakzat ez a szónoki beszédben, epikai mûvekben, s különösen a társalgásban. A romantika korától fejembe vezetô ereket / hogy ezentúl ne kelljen látnom. A szerzô kerüli a csúnya szavakat, még az elárvult, megvetett univerzum jelzôje is nála: nem írom ki a csúnya szót hogy milyen. A kötetben az erotikát leginkább a Hyeros Gamos ciklus ( szekszuális helyzetdal ) képviseli. Ennek legizgatóbb darabja az Aktus: Onnan tudod, hogy nem stimmel, / hogy a poén jól sült el. Nyerges Gábor Ádám az elbizonytalanodások, az értékvesztés korában is határozott egyéniségnek mutatkozik. Miként korunk sok költôjére, rá is jellemzô az, hogy támaszkodót keres hasonlóan érzô-gondolkodó elôdeiben. Erre utal egy sokat megverselt téma nyergesi megoldása, a Kasszandra: És annyi balszerencse közt, / oly sok viszály után / megfogyna bár, de többre nem / juthatna már hazám. K. S. A azonban elképesztô túlburjánzása figyelhetô meg, nálunk például Petôfi, Arany, Jókai, Mikszáth mûveiben, s tudatosan élnek vele mai, kiemelkedô íróink is (például Esterházy Péter: Harmonia caelestis). Jelen kötetbôl megtudhatjuk például, hogy a görög simaság, egyszerûség, mesterkéletlenség jelentésû szó egy viszonylag bonyolult alakzatot, a litotészt jelöli, amely valamely fogalmat vagy tényállást ellentétének tagadásával fejez ki, nyomatékosítás vagy éppen kicsinyítés céljából (például a nem éppen takarékosan kifejezés bôkezûen értelemben). Magyarországon jeles latin nyelvû elméleti stiliszta volt Kaprinai István (18. század), a késôbbi, már magyar nyelvû szerzôk közül kiemelkedik Kulcsár Endre a 19. század végérôl. Zlinszky Aladár a 20. század elsô felébôl, s nem túlzás Szathmári István munkásságát a tudományág legjobb hagyományai betetôzésének tekinteni. K. S. A. PANORÁMA Az Assange-sztori A WikiLeaks története napjaink egyik médiaszenzációja Lady Di fiának, Vilmos hercegnek az esküvôi készülôdése mellett. A WikiLeaks botrányokkal tarkított nem is túl hosszú: mindössze négyéves történetét foglalja össze Rákócza Richárd nagy ívû kis zsebkönyvben. A történet a WikiLeaks alapítójának, késôbbi despotikus vezetôjének gyerekkorától indul, eljutva Assange tavaly év vége felé történt nemi erôszak vádja miatti letartóztatásáig. A szerzô leírja ezt a történetet, rámutatva, hogy a leleplezésre szakosodott WikiLeaks akkor lett némi túlzással média-világhatalommá, amikor az USA kormányzatát, a Pentagont kezdte ki. A folyamat állomásait és a hozzájuk tartozó, a sajtóban és a világhálón terjedô összeesküvés-elméleteket megismerhetjük a kötetbôl, nyomon követve azt is, ahogyan Assange vezetôi stílusa, személyisége alakult, együtt a WikiLeaks átalakulásával. Egy lassan kiveszôben lévô ismeretterjesztô mûfaj felújításával Rákócza Richárd kötete hasznos segítséget nyújt a napjaink információözönében eligazodni kívánó olvasójának. K. A. Rákócza Richárd A WIKILEAKS-BOTRÁNY K.u.K. Kiadó 166 oldal, 1800 Ft KÖNYVHÉT 115

20 7 FÔBÛN Az örök falánkság A Torkosság címû kötetet kézbe véve az ember elsô gondolata: vajon ô maga melyik vétséggel kezdte volna a 7 fôbûn címû sorozatot, amelyet a Typotex Kiadó indított útjára. A szerzô, Francesca Rigotti nem meglepô módon az Egyesült Államokban járva jutott az elhatározásra, hogy alaposabban feldolgozza a falánkság, az elhízás profánabbul és vulgárisabban: a zabálás történetét és mûvelôdéstörténeti vonatkozásait. A korai kereszténységben megfogalmazott kerülendô gyarlóságok a 14. századra a mûvészetek kedvelt toposzai is lettek ezek közül alapmûnek tekinthetô Hieronymus Bosch A hét fôbûn címû festménye. Korunkban egyre inkább újra népszerû a téma, paradox módon éppen világi vonatkozásai miatt. Az élvezeteket kínáló, hajszoló lájkoló fogyasztói társadalmat a középkori mérce szerint tekinthetnénk igazi fertônek, holott ahogy erre Francesca Rigotti kötete is számos jó példát szállít emberi gyarlóságunk valójában mit sem változott az évszázadok során. Más kérdés, hogy belsô késztetéseink milyen külsô kontrollal, társadalmi-egyházi-szociokulturális represszióval találják szemben magukat. Nos, a torkossághoz stílszerû képpel élve a jelen tálcán kínálja a kísértéseket. És ne feledkezzünk meg a ló túlsó oldaláról : a tipikusan 21. századi betegségrôl, az anorexiáról sem. Mint a kötet szerzôje rámutat: még ez sem elôzmény nélküli, hiszen az ehhez hasonló mazochista mutatványokat már igen hamar ostorozta az egyház. Hogy hogyan kapcsolódik egyáltalán az evés a vétkek sorába? Természetesen a test megregulázásán keresztül: a mértéktelen falánkság a szellem és lélek pallérozása helyett a földi élvezetekben való tobzódást részesíti elônyben. Ennek elítélésében például Seneca odáig ment mint az a kötet Az ínyenc ember bûnössége címû fejezetébôl kiderül, hogy szerinte valamennyi perverzió közül a legveszélyesebb az evésben megnyilvánuló mohóság. Az evést és az étel bôségét persze nem lehet leválasztani a javakkal járó bôségrôl, és ezért különösen érdekes a könyv azon fejezete, amelyben az oly szívesen gúny tárgyává tett, karikatúraszerûen ábrázolt kövér szerzetesek példáját hozza fel. A lemondást életformául választó egyháziak esetében számos racionális magyarázatot találhatunk a hiányok ily módon való kompenzálására, de még tanulságosabb a szerzô kitérôje az apácák és a szerzetesek közötti különbségek hangsúlyozására. Ezek ugyanis alapvetô nembéli különbségek: ahogy a férfiak hajlamosabbak az iszákosságra, úgy a szinte adná magát a szó: eszékességre, vagyis falánkságra is. Ennek messzire vezetô pszichológiai és társadalmi gyökerei vannak, de Francesca Rigotti a pszichologizálástól sem riad vissza, és alaposan áttekinti a túlevés lélektani vonatkozásait is, úgy korunkban, mint a korai századokban. A könyv legértékesebb fejezetei a falánkság mûvészeti (irodalmi és mûvelôdéstörténeti) megjelenési formáit elemzik, a mitológiai hôsöktôl kezdve Gargantua és Pantagruel dobzódásain át Dante Pokláig és a 20. századi Roald Dahl Karcsi és a csokoládégyár címû mûvéig. Az extrém nagyevôk az irodalomban a szórakoztatáson túl mindig kedvelt motívumaként jelentek meg az elrettentésnek, a bizarrnak, az idegennek, s ebben olyan valós történelmi elôképekre támaszkodhattak, mint Stuart Anna aki a krónikák szerint olyan kövér volt, hogy csak egy megerôsített széken tudott ülni, a palotájában pedig emelôkkel és kötelekkel vitték föl az egyik szintrôl a másikra vagy IV. György, akinek a hasa a térdéig ért. Nehéz persze felülmúlni az antik világ dôzsöléseit, nem véletlenül ihlette Fellini híres filmjét Petronius Satyriconja, pontosabban annak Trimalchio lakomája címû fejezete. E mûnek köszönhetôen egészen pontos képet kaphatunk arról, milyen is volt, amikor az ókori emberrel elszaladt a ló, és átadta magát a változatos perverziókba átcsúszó zabálásmaratonnak. KÖNYVRÔL Francesca Rigotti TORKOSSÁG A falánkság szenvedélye Typotex Kiadó 160 oldal, 1800 Ft Ami a középkori embertôl sem állt távol: a kötet színes képmellékletében megtalálhatjuk a már említett Bosch-kép falánkságra vonatkozó részletét. Emellett gyönyörködhetünk (vagy borzonghatunk) más bizarr festmények láttán is: itt vannak például Gustav Doré Dante Poklához készített illusztrációi, Otto Dix-tôl A hét fôbûn, vagy a nemrég a Szépmûvészeti Múzeumban is bemutatott Fernando Botero órási képeinek egyike: A család. Míg egyfelôl Francesca Rigotti kötetének épp sokoldalúsága, szerteágazó tájékozottsága, a történelmi vonatkozásoktól a jelenlegi kereskedelmi aspektusokig terjedô figyelme igen imponáló, addig e gazdag információáradat kevésbé logikus rendezettsége, nehezen követhetô fejezetelése, túldarabolása kifejezetten zavaró a kötet olvasásakor. Az egyes alfejezetek közötti átfedések, az elkalandozások a címben meghirdetett témától, az áthajózások szomszédos vagy egészen más tudományterületekre, kissé szétdarabolják az egyébként szórakoztatóan informatív anyagot. Úgy is mondhatnánk: Rigotti nagyobb falatokat is kínálhatott volna olvasójának. Feltétlenül érdemes megemlíteni még a fenti kötettel összhangban, jó idôzítéssel megjelentetett másik Typotexes kiadványt, a Fékeveszett evolúciót (Csányi Vilmos és Miklósi Ádám szerkesztésében), amelyben többek között annak is megtaláljuk tudományos magyarázatát: miként fajult az evés és azzal szemben az éhezés óriáshamburgereket preferáló korunk egyik legnagyobb társadalmi problémájává. Laik Eszter 116 KÖNYVHÉT