JELENTÉS. az évi búzatermés felvásárlásának és exportjának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséról.!996. február 291.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS. az 1995. évi búzatermés felvásárlásának és exportjának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséról.!996. február 291."

Átírás

1 . JELENTÉS az évi búzatermés felvásárlásának és exportjának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséról!996. február 291.

2 A vizsgálat végrehajtásáért felelős: az ÁSZ III. Költségvetési Ellenőrzési Igazgatósága és az ÁSZ IV. Vagyonellenőrzési Igazgatósága Bihary Zsigmond. dr. Kovács Árpád számvevő számvevő igazgató igazgató Az ellenőrzést vezette: Halász Gcjza Hegedúsné dr. Müllern Veronika Az ellenőrzést végezték: számvevő igazgatóhelyelles, osztályvezető szdmvcvö föwncícsos ' Beck Miklós számvevő Benkéné dr. Lavner Klára szcimvcvő tandcsos dr. Benkő János számvevő tanácsos dr. Borisz József számvevő tanácsos dr. Burján Margit számvcv6 tanácsos Czunyi Lajos számvevő tanácsos Csóry Györgyné számvevő tanácsos László András számvevő tanácsos Lőrinc Alajos számvevő tanácsos Nagy János számvevő tanácsos Nagyné Lunger Éva számvevő Péntek LrLd6.\ zcímvcvíí uuuicsos Rundik Jeinos szcímvcvíí wnrícso.\ Simon Ákosné szdmvcvéi tandc:sos

3 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-26-71/ Témaszám: 302. JELENTÉS az évi búzatermés felvásárlásának, finanszírozásának és exportjának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Magyarországon a mezőgazdasági müvelésre alkalmas területnek mintegy ötödén vetnek búzát ben 4,6 millió tonna búza termett. Ez amennyiség kb. 1 millió tonnával marad el az közötti időszak átlagától december 31-én "átmenő készletként" (termelőknél, felvásárlóknál, kereskedelemben) 3 millió tonnál tartottak nyilván, ebből júliusra mintegy 400 e to maradt. Így az évi újbúzából (a nyitókészlettel egyiitt összesen 5 millió tonna)- a hazai szükséglet kielégítésén felül - kb. 2 millió tonna exportárualap keletkezett. A búza világpiacán június végén intenzív áremelkedés indult el, ami némi késéssel, a hazai piacon is éreztette hatását. Mindez arra ösztönözte a búzavertikum (termelés, feldolgozás, értékesítés) érintett szereplőit, hogy a termésből minél többet külföldön éi1ékesítsenek. A rendszerváltást követően az agrárgazdaság területén is megváltoztak az állami irányítás módszerei. Előtérbe kerültek a közvetett eszközök, ennek megfelelően az állam átfogóan szabályozta az agrárágazat rendtartását, meghatározta intézményrendszerét, a kapcsolódó árrendszer!, illetve az igénybe vehető forrásokat. Emellett azonban a piac egyensúlyának tartós felbomlása esetén, a lakossági ellátást súlyosan veszélyeztető helyzetben az állam fenntartotta magának a közvetlen beavatkozás jogát is. Ennek érdekében Gazdasági Ta talékot (ezen belül búzatartalékot) képzett, illetve a kivitel egy részét - bár csak Igen szük körben - engedélyhez kötötte. Ellenőrzésünk során arra kerestiink választ, hogy - az 1995-ben érvényes gazdasági, jogi szabályozó-, illetve információs rendszer, valamint az agrárpiaci rendtartás együttesen megfelelő keretfeltételt jelentettek-e a hazai búzaszükséglet zavartalan kielégítéséhez; - az állami tartalékkészlet feltöltése megtörtént-e, illetve a készletezési tevékenység alkalmas-e a piaci zavarelhárításra; - az exportkereslet növekedésével összefliggésben milyen kormányzati intézkedésekre került sor; - a búza vertikum finanszírozásában nagyobb mértékben résztvevő pénzintézetek hitelezési és más finanszírozási tevékenysége hozzájárult-e a búza forgalmazása terén az!995 nyarán és őszén tapasztalt nem kívánatos jelenségekhez

4 Vizsgálatunk évre vonatkozik. Ellenőrzésünket az FM-nél, az IKM-nél, a KHVMnél, a PM-nél, a VPOP-nál, a TIG KhT-nál folytattuk. Kapcsolódó ellenőrzést végeztünk a készletek tárolását végző gazdálkodó szervezetek egy részénél. Ennek keretében a búza tartalékkészlet közel felénél megvizsgáltuk azok kezelését, védelm ét. A pénzintézeti szférában vizsgálatunk az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok - az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Magyar Hitelbank Rt., valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt. - hitelezési tevékenységére terjedt ki. A CIB Hungária Rt-nál - mivel magánbank- az Állami Számvevőszék csak tájékozódott, illetve az információkat más forrásból szerezte be. A "bennfentes" kereskedelem esetleges előfordulásának és a búzaárak alakulásának jobb feltárása érdekében tájékozödtunk a Budapesti Áru tőzsdén, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél, a MÁV és a MAHART Rt-nél is. A kereskedelmi bankok területén minden jelentősebb pénzkihelyezést tételesen, a kisebb volumenűeket pedig kiválasztásos alapon ellenőriztük. Meg kell jegyezni, hogy egyetlen pénzintézet sem rendelkezik naprakészen a búza vertikum fmanszirozásával kapcsolatos adatokkal, mivel azt általában a "gabona ágazatban" figyeli meg saját információs rendszerében, ezért ez a feladat többlet idő- és munkaigénnyel járt A Postabank és Takarékpénztár Rt. megtagadta a vizsg:ílat végzésének lehetöségét. A Postabank arra való hivatkozással tagadja az Állami Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét, hogy - vélekedésük szerint - a pénzintézet részben sincs állami tulajdonban. A Postabank úgy értelmezi a Magyar Posta és a két társadalombiztosítási önkormányzat tulajdoni hányadait a pénzintézet alaptőkéjéből, hogy azok nem képeznek állami tulajdont. Ennek megfelelően e gondolatmenet szerint egy l 00 %-ban állami tulajdonban lévő társaság és a köztulajdont megtestesítő társadalombiztosítási önkormányzatok tulajdona már akadálya lehet az Állami Számvevőszék hatásköre gyakorlásának, amit elfogadhatatlannak tartunk. Az Alkotmány 9. -a említi a köztulajdon fogalmát, de közelebbról nem határozza meg Ugyanakkor az önkormányzatok ellenőrzését több törvény az Államí Szánwevöszék hatáskörébe utalja, viszont sehol sincs meghatározva, hogy a köztulajdon logalmába bármiféle önkormányzati tulajdon beleta11ozna. Az évi búzaterméshez kapcsolódó állami tartalék képzés ellenőrzés, megállapitásaít. valamint a kereskedelmi bankok búzával kapcsolatos hitelezési tevékenységél a "Függelékek" tartalmazzák, amelyek az évi LXV. törvény alapjim "Szigorúan titkos" minősítést kaptak. Következtetések, javaslatok A búza világpiacán június végén bekövetkezett :írrobban:ís, egy heti késéssel, a magyar árutőzsdén is éreztette hatását. Az áremelkedés a szabadpiaci és a fclv:ís:írhísi :irakban már csak több hetes késéssel, és lassú bb ütem mellett következett be. A felvásárlók, illetve az exportörök többsége (a szakmai érdekképviselet szerint) még az új termés learalása előtt megkötötte a szerzödéseket, azaz igye.kezett biztonságos pozic1ót 2

5 elérni. Ebben az idöszakban a felvásárlási árak még igen ah1csonyak volhji<, ami összefiiggesben volt a várhatóan jó búzaterméssel, illetve azzal, hogy nem hirdettél< meg )JZ irányára!, ezért az aratás utáni idöszak árai a minimum ár, azaz a ga antált )ÍJ' (8.800 Ft/to) körül alakultak. Az alacsony felvásárlási árak kialakulásában a termelök likviditási gondjai, a tárolási problémák is szerepetjátszottak. Az expo török )Írajánlat)Ít befolyásolta, hogy a (XII.30.) PM-IKM rendelet előre meghirdette az exporttámogahist (étkezési búzánál Ft/to ), amikor még az új búza termésmennyisége és piaci viszonyai ismeretlenek voltak. Az áremelkedés hatására augusztus-szeptember hónapban jelentősen megnőtt a búzapiac szereplőinek száma (olyan gazdálkodó szervezetek is exportálni akartak, melyektöl profilidegen volt az agrártevékenység). Ekkor már nagyobb haszonnal lehetett ~úzát értékesíteni, ezért a kiszállírás egyre nagyobb méreteket öltött (augusztusban 367 e to, szeptemberben 484 e to). A hazai ellátás biztosítása érdekében az érintett tárníl< (PM, FM) központi beavatkozást láttak szükségesnek. Információ hiányában (nem ismerték a megkötött szerzödésállomány nagyságrendjét) és tartva a jogi konzekvenciáktól azonban nem V)ÍihJihíl< liliijak lwcl<>izatát, hogy az idejekorán meghi detett exporttámogat)íst visszavonják. Tény, hogy a hazai piaci ár emelkedése (november végéig) mérsékeltebb volt, az exportárak pedig (néhány kis exportőr kivételével) alatta maradtak a világpiaci áraknak, vagyis nem sikc iilt a lwnjunktúra adta lehetőségeket teljeskörííen kihasználni. Így csak az a szük kör realizálhatott extraprotitot, amely betakaritás után vásárolt búzát, és csak a negyedik negyeelévben kezdett exportálni. A extraprofitnak viszont része volt a költségvetési támogatils is. A búza kivitele exportengedélyhez kötött, ezért az export korhítoz)ís "végső eszközeként" az IKM október 12-töl felfiiggesztette az export engedélyek ldad)ís)ít, illetve módosítását (a felfuggesztést az FM kezdeményezte). A kiadott engedélyek azonban jelentős halmozódás! tartalmaznak, mivel az engedélyezési eljárás jelenleg csak regisztrációs jellegii. Ebből következöen ez az intézkedés sem volt l{épes n kivitel tényleges lwrl)ítoz)ísára (1995. II. félévben 12 millió to új búzára adtak ki export engedélyt, miközben a kivihető mennyiség 2 millió to volt). Az engedélykiadások felfiiggesztését az állami tartalék készlelet lwr.elií TJG KhT feliigyc Jeti sze1-ve (az IKM egyik főosztálya) is siirgette, ugyanis ettől remélte a tartaiékek mielőbbi feltöltését. A hirtelen áremelkedés, a KhT nem megfelelő iizletpolitil«ijn, a feltételekhez való alkalmazkodás hiánya igen megnehezítette a tárca által előírt mennyiség fdtöltését. Az előírt búzal<észlet a lakosság ellátásában jelentkező gondol< megolcl:ís:íhan mennyiségénél fogva azonban csak rövid időszalo-n és csak eseti jelleggel nll<nlmas. (Nem előírt követelmény ugyanis, hogy ez a mennyiség folyamatosan rendelkezésre ilii.jon, az ellátási zavar pedig bármikor bekövetkezhet) A tanalékokat kezciii 100 /o-os állarllj tulajdonú Közhasznú Társaság pedig nem kezel olynn iutervcnciús k( szlctckct, :lnh IIyel :1z állarn piaci zavaresetén helyreiíiiíthatn:í a piaci egyensúlyt. Az erre vonatkozó törvényi lehetőség adott és a KhT- üzleti tevékenysége révén - rendelkezik olyan lrkvid pcnzeszkilzökkel, melynek egy része erre a célra felhasználható lenne. '

6 A vizsgált pénzintézetek rendelkeznek megfelelő belső szabályozással a hitelezés tcriiietén és betartották a kamattámogat:ísra vonatkozó kormányrendelel elöinísail. A b[jza vertikum finanszírozásában alkalmaznak nem szokványos megoldásokat (pl. lombard hitelezés, zárt láncú keretmegállapodásokon alapuló hitelezés), ezek azonban a rendes banki tevékenység kereteibe tartoztak. A pénzintézetek kiilönös hangsúlyt helyeztek a fedezet biztosítására, ezért jellemző en a nagy ke1 eskedelmi bankok a kis termelőket és cégeket nem célozták meg iigyfélkörük lehetséges bővítésénel< tartaiéiulkén l. A nagy kereskedelmi bankok előnyben részesítették az Íl.n. stratégiai iigyfélköriikel l<edvezőbb kockázati besorolással, kamatfeltételekkcl, gyorsított és megkiilönbözlclctt iigyintézéssel. E stratégiai ügyfélkörökbe való tartozás feltétele általában a megbizhatóság és számla vezetés. E körön kivüli- akár esetlegesen jelentkező - ügyfeleknek a pénzintézetek nem nyújtanak "automatikusan" hitelt, ami viszont- a pénz megtérülésének kovetelményét figyelembe véve- természetes bankári magatartás és nem ütközött semmilyen jogsza bá ly ba. Az elutasított hitelkérelmek száma nem volt ttíi magas, azok ol<a :íltabíbnn n nem!<ielégítő fedezet volt. A vizsgált pénzintézetek ügyfélköre a megelőző évhez képest t99) ben nem változottjelentősen. A pénzintézeteknek a búza vertikummal kapcsolatos hitelezési levél;enysége 1995-IH'n jelentősen bővült, összhangban a terméseredménnyel és a betakaritási és azt követő Jeiöszakban tapasztalt felvásárlási lázzal. A búza vertikum finanszírozásában jellcmzően mngas az éven belüli hitelek aránya. Az export finanszírozásában erősödött a elevizahitelek aránya a (forint magas inflációja miatti) kedvezöbb kamatok miatt. A Budapesti Árutőzsde és anna!< gabona szekciójn szabályozolt módon és megfelelő állami felíigyelettel müködik. A tőzsdei ármozgások és a fizikai áru áralakulásn 11 búza esetében csak tájékoztató jellegű a hazai tőzsdei forgalomnak a búzn teljes forgalmúhoz viszonyitott viszonylag csekély aránya és a tőzsdei üzletkötések során megvalósuló alacsony hányadú tényleges szállítás miatt. A vizsgált pénzintézeteknél az Állnmi S7.:Ímvcvíisúl< nem talált a búza tőzsdei felvásál'lására utaló megbízást. A pénzintézetcl< a Budapest i Árutőzsde gabona szel<ciójában allmszi tevékenységel - összeférhetetlenség miatt 1S - nem folytattak, illetve nem folytathattak. Ugyanakkor az OTP Forex-alkusz Kft. közvetett tulajdonlással az OTP tulajdonában van az OTP Bróker Rt-on kereszt(il és legnagyobb megbizói közé az OTP ügyfél Agrograin Rt. tartozik, azonban közvetlen és közvetett tulajdonosától megbízást nem fogadott el. Az OTP Kereskedelmi Bank Rt-nak az Agrograin (Agritrade) Rt. alapít;ísa m:tjd d adása során tanúsított iizletmenete rávilágít a pénzintézeti törvény egyes bekc7.mscincl{ féh eérthetö, illetve nem egyértelmíí elöír:ísaira a közvetett tulaiclonlús és a hcl(,lvitsoló részesedés értelmezése tekintetében olyan esetekben, amikor a "lc~nyvitll<tlat" tulattinni viszonyait kell értelmezni. Az egyre növekvő exportkedv és az igen mérsékelt eredményeket hozó lúj"ca 1ntézkcdc sck hatáslíra novemberben már kérdésként meriilt fel, hogy a jíiliusi 5 millió to búza készletbőlmegmarad-e a hazai elhításhoz sziikséges mintegy 3 millió to, vagy importra szorul az ország. A kivitel tényleges korlátját ugyanis már csak a ki<tclott engedélyek lejárati hal>í idcje (december 31.) és a szállít:isi kapacitás, mint súik keresztmetszet jelentette..j

7 Mivel az érintett tárcáknak (IKM, KHVM) nem feladata az CXJIOI't sz;íllít:ísi lwpacit:ísok lwor din:íciója (annak ellenére, hogy a GDP 40%-a külpiacon realizálódik), igy csak becslésekre szorítkozhattak az év végéig kiszállítható búza mennyiségéröl A MÁV-on és a MAHART Rt-n, mint a két legnagyobb magyar szállítmányozón kívül, bár csak néhány százalékban, más hazai gazdálkodó szervezet is végzett fuvarozást. A hazai szállítmányozók mellett - melyek a kivitel 82-SS'Vc.-:ít biztosítják - kiilröldi (elsősorban folyami) fuvarozók is megjelentek. Összesített adatok szerint az új bú zá ból 1995-ben előzetes becslések szerin t 1, illi ó tonna kivitelére keriilt sor, vagyis az exportált búza mennyisége megközelítőleg megegyezett a kivihető mennyiséggel. Év végére nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenleg rnííködö informiíciós rendszer IHIOrdiu:ílatlan, lassú és rugalmatlan. Nem képes kellő időben olyan megbizható adatoj.:at biztositani, amelyek alapján lehetőség nyílna az agnírágazat teljesköríí lít1cl<intésére, illetve indokolt esetben -a hazai ellátás védelme érdekében -a kormányzati beavatkozásra. A búzavertikum mííködését befolyásoló szabályozók egy része nem volt alkalmas arn1, hogy megfelelöen közvetítse az állami érdeket, ezért a döntési meclwuizmus is lelassult. Mindez felveti az agr árr endtartás szab<ílyozásának kor szeríísíh'sét, a piacgaz<las:ígra való átmenet feltételeihez jól igazodó, hosszabb távon mííködőképes, ugy:rnaldwr rugalmas szabályozórendszer sziikségességét. A búzavertikum mííködési feltételeinek javítása ér dekében aj:ínljul< :11. Orsz:íggyíílésnek: l) A pénzintézeti tevékenységről szóló, többször módosított!991. évi LXIX. tö1 vényt a vizsgálat megállapításaival módosítsa az alábbi módon: 44. -t bővitse ki egy újabb bekezdéssel: (5) Az (l) és (2) bekezdés korlátozásainál figyelembe l<ell venni a vlillolkozúshan megszerezhetö tulajdoni hányadban n pénzintézet mellctt tulajdont szcrzií, részben vagy egészben a pénzintézet tulnjdonilbnn lévéí ~;Jzd~Jsúgi lilrs;js:'lg,h:ln birtokolt pénzintézeti tulajdonh:ínyadot mcgtcstcsitö tulnjdonrészt is. 2) Az Állami Számvevőszékről szóló!989. évi XXXVIII. törvény 2. ~(6) bekezdései bi\ vítse ki az alábbi szövegrészekkel "Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az illiamill és köztulnjdonhan fdló 11 \'(lg)'oil kczelését, az állami tulajdonban" és köztulajdonban "(fésztul:tjdonban) lélö, áll~lil tok, vállalkozások vagyonérték-megőrzö és vagyongyílrílpító tcrékcn~."égct", /'ii~l.!dleniil a vagyon mértékétöl és attól, hogy azok közvellen ""~l' közvetcll tulajdonban vannak..\

8 Ajánljuk a Kormánynak: l) Tekintse át és értékelj e a gabonatermelés finanszírozásának és támogatásának helyzetét. 2) Alakítson ki rugalmas, hosszabb távon müködőképes exporttámogatási rendszert. A támogatás éves mértékét a termés mennyiségének és az új termés piaci viszonyainak ismeretében határozza meg. 3) Változtassa meg a búza kiviteléhez kapcsolódó engedélyezési e!jhrást, az ehhez kapcsolódó dokumentáció!. Mérlegelje az engedélyezési eljárás költségeinek a kérclmezökre történő áthárítását. 4) Tegye alkalmassá a TIG KhT-t az állami intervenció! segítő készletek tárolására, kezelésére. Ennek érdekében - indokolt esetben - a társaság likvid pénzeszközeinek egy részét is használja fel. 5) Hangolja össze az érdekelt tárcák, a Központi Statisztikai Hivatal, a bi1zával foglalkozó érdekképviseleti szervek és a Kopint-Datorg adatgyűjtési rendszerét. Ezzel a bilzavertikum informatikai rendszere gyorsabbá, a piaci zavarok elhilritására alkalmassá válhat. Ehhez biztositsan megfelelő pénzligyi feltételeket is. Megállapítások 1. A hazai búza szükséglet és a termelt mennyiség összhangja Hazánkban évben 4,6 millió to bíizll termett, 4,2 to/ha termésátlag mcllctt közölt 6,2 millió to volt a búzatem1és átlaga, ami között 4,1 millió to-ra csökkent, majd 1994-rc 4,9 millió to-ra emelkedett. A világ bíizatermelése tól fokozatosan csökkent, ami vhrhatóan folytatódik az os gazdasági évben is. Az ch11últ három évben a gabonalélc~kcn belül a búz~l ar:lnyn Cs tennésmcnnyisége is csökkent (561-röl 533 millió tonnára), ezzel cgvid~j(ilcg il fogyasztlisa és :1 kc ~ eskedelme is mérséklődött. A l;észletek mcnnyiségc ugvanczcn ldős?.'lk alatt lj(, millió tonnáról 92 millió tonnára csökkent. Ez évben várlwtóan csak (,X'X,-a lesz ilz évinek. Világmérctckbcn mcgnötl az importigénv. am1 kedvezően hatott többek közölt-a magyar búza külpiaci elhelyezésérc is. Mindczek egyiittes hatására már 1994-ben az lítiagos minős{ gií IHÚ" bruttó útlagúr:1 mintegy 25 'v..-kal emelkedett.!995. j ím i us végén ll chicagói tő1.sd<'n hd<öv< tla ut t a bíiza :írrobbanásn, ami vihígméretel<ben - így hazánldjan is - hat;'1st gy:llwrolt a piaci árat< ra. A búza áránakjúnius végi ug,rásszcrü emelkedése elsőként a, ilirgmérctckbenrlll:ghatározó chicagói tőzsdén következett be, azóta az árak korilbban al1g lapasztali mérctekcl öltenek. A chicagói tőzsdén ajllnius végi 150 US Olto ár il decemberi hatúridös 6

9 jegyzésen már 180 USD/to fölé emelkedett. Európában a francia bttza jegyzése a június eleji 140 USD/to-ról (FOB francia paritás szerint) július végére 190 USD/to-ra nőtt, ami több mint kétszerese a két évvel korábbi árak nak. A hazai búzatermés az elmúlt évtizedekben mindig biztosította az ellátáshoz sziil<séges mennyiséget Az e feletti készleteket külpiacon kellett elhelyezni. <JZ<JZ export árualapot képezett. A hazai búzasziikséglet 1995-ben mintegy 3 millió to (gabonamérleg adato) (Megjegyezzük, hogy az FM és a Gabonaszövetség által készített gabonamérlegek adatai hasonlóak.) Ebből étkezési célokat 1,4 millió to, a takannányozást l millió to, a vetőmag szükségletet 0,3 millió to búza biztosítja. Az új termésből exportliiható mennyiség mintegy 1,9-2 millió to. (A megtermett 4,6 millió tonnál ugyanis növeli az évi termésből származó júliusi 400 e to nyitó készlet.) Az évben kialakult intenziv keresleli piac miatt a taltamuíny búza egy részét is étkezési búza cím én értékesi tették, amennyiben az alacsonyabb minőségi követelményeket " vevő elfogadta. (Az 1996-os évtől várhatóan az árutőzsdén is megjelenik az [tn. "EU búza". amely alacsonyabb sikértartalmú, mint a magyar étkezési búzaszabvány.) Az évi takannánymérleg alapján számítani lehet arra, hogy az exportált takarmánybúzát az amúgy is szükös mennyiségü kukoricából, illetve egyéb kalászosból kell pótolni. (A t<jkarmánymérleg nem számol a takarmánybúza konvertálásával, enélkül ismérsékelt hi<inyt mutat.) 2. Az agrárrendtartás szabályozása és eszközrendszere 2.1. A gazdasági környezet és a szabályozás A társadalmi-gazdasági változásokkal egyidejűleg a piacgazdaságra való átmenet idöszakában megváltozott az állam gazdaságirányító szerepe. Előtérbe kerültek az irányitás közvetett eszközei - elsősorban a jogi és gazdasági szabályozók - létrejöttek az ezzel összhnngban álló intézmények (pl. tőzsdék, kamarák). Emellett az állam szíil< l<iirbcn tov:íhhnt is fenntartotta a közvetlen eszközök alkalmazás<lt, így pl. ha azt az OI'SZ.ág bi7-ionsijga indokolja, vagy a lakossági alapellátást sídyosan veszélyeztető helyzet alalwl l<i (annak ellenére, hogy az államnak nincs ellátási kötelezettsége). Lehetősége van a közvetlen beavatkozásra, a tartós piaci egyensúly felbomlása esetén is, így pl pinci 7.avar elhárít:ísa érdcl<éhen. A piacgazdaságra való átmenet időszakában a bíizavertikum feltéteh'endszere is jelentős átalakuláson ment keresztiil. A vertikumban r észtvevő szcrvczeteli tulajdonviszonyli i megváltoztak, számuk megnövel<edett, l<iilönösen az egyéni gazdállwdói<é. Az l 990-cs évek óta -a magángnzdasflgok sz..:"umínak növekedésével - pflrhtjí'~jrnnsan jönnek létre a tcrmclők. a forgalmazök és a fclh<jsználók érclckkélmsclcli szcrvci (terméktanácsok. szövctségek. kamarák). 7

10 A megviíitozott feltételek sziikségszerűen vetették fel az agrár piaci rendtartás st.ah:ílyozás:ít, amelyre az évi VI. tv. l eretében keriilt sor. A törvény célja az volt, hogy kiszámítható lehetőségeket és esélyeket biztosítson a piaci szereplök számára, járuljon hozzá a piacgazdaság jogi keretcinek kiépüléséhcz. segitse elő a szabályowtt agrárpiac létrehozását. A törvénv meghatározta az agr ár piaci rendtartás intézmény- és eszközrendszerét is. A törvényi célok eddig csak korlátozottan érvényesiiitek A tapasztalatok azt mutatják, hogy a döntési mechanizmus lassí1, nem elég rugalmas, az Agrárpiaci Rendtartási TMcaközi Bizottságban (ARTB) résztvevő minisztériumok és érdekképviseleti szen,ck eltérő érdekeket képviselnek, ezen túl a jogszabályalkotás folyamata is igen időigényes. Az érdekelt felek közölt olyan kompromisszumos döntések is születtek, amelyeket nem kizárólag közgazdasági szempontok vezéreltek (Ilyen volt!994. és!995. évben a b[rza normatív exporttámogatásának bevezetése, illetve a támogatás mértékének meghirdetése.) Az állam piacszabályozó szerepét a törvény h:ínun (\994-ben még négy) minisztrr (a földművelésügyi-, az ipari és kereskedelmi-, a pénzügyminiszter) hat:ísl iirrhr utalill Az agrárpiaci rendtariás intézményrendszere a törvény megjelenése utá11 folyamatosilli épül ki. A müködésével, irányításával kapcsolatos feladatokat elsöcllcgcsen a lolcltnl'rvdésügyi miniszter és az ARTB látja el Az ARTB!993. áprilisában alakult, elnöke az FM illetékes itllarntitkárhelyettcse. A Biwttság döntéselőkészítő, egyeztelő fórum, állásfoglalásai, amellllvibcll azokat a minisztcr elfogadja, FM rendeletben jelennek meg. A Bizottság havi rendszerességgel ülésezett. "Hatáskörébe" több sz;\z termék és 22 Terrnéktanács tartozik. Az étkezési btmt termelési és e.,porlt~rnogat<isának kérdése 1994-ben és \995-ben többször is szerepelt nap ircnejjén A búza világpiaci árának ugrásszerií emelkedése óta (ami az évi VI. tv. detiniciója szerint piaci zavart jelent) a Bizottság n búzapiac helyzetével :ítfogóan ll<'m foglailwzntl. 2.2, Az agrárrendtartás eszközren dszer énel miíködése Az!993. évi törvényi szabályozás kialakította a hatálya alá tartozó terrnékekre, (igy a bir;.ára is) az agrárpiaci rendtartás eszl özrendszerrt, az agrárpiac szah:í\yods:ínal módj;ít, (megkülönböztetve: közvetlen-, közvetett és befolyásolt agrárpiacot), illetve az allotlmazhntó árform:íkat és a felhaszn:ílható pénziigyi fortnsok kön't,\ tiir\'l'ny n étk('j.ési búzát a l<özvctleniil szabályozott agnír piaci kör be sorolta, vagyi.1 az :íllarnnal _ielrntiis szerepe vnn a termelési, értékesítési és felvásárhísi i örnyezet szabiílyoz:ís:'tban. Az agrárpiac eszközeként rögzíti a törvény az engedélyezési rendst.ert, valarnint az ;1gr:írpiaci inforrmíciós rendszert is. Az agrárpi:~ci rendtartás eszköztárát a törvényi lehetőség ellenérc eddig rsnl igen sziík körben allu1lmazt:íl (így pl. nern hoztak létre irányárat, intervenciós készlctetckct), siit a létrehozott eszközök sem rnindig felcltel meg a piacgazdas:íg ldivetclményeinck

11 (pl. exportengedélyezés, információs rendszer). A hiányosságokat felismerve az érintett tárcák kezdeményezték a törvény módosítását A termelési és értékesítési támogatások Az évi költségvetési törvényben a gazdálkodó szervezetek tlímogatás1ín heliil az agrárszektor támogatása közel 70%-ot képviselt (61 Mrd Ft), ez utóbbiból az exporttámogatás 35 Mrd Ft-ot jelentett. A búzaágazat (mint közvetlenül szabályozott piac) eszközrendszeréhez tartoznak a l<iilönféle támogatási formák, (üzemviteli-, beruházási- és exporttámogatás), illetve a gantnllílt ár és a kvóta meghirdetése. A termelést segítő támogatások a kamalpreferenciák, 11z áll11m i garancial'álllllás, a vetési támogatás, illetve a gázolqj-fclhnsználás utáni adól'issz,1térítés és az útalap hozzlüárulás vissz.1térítése. Az eszközellátást a gépwísárlásokhoz. az öntözéslcjlcsztéshez, a reorganizáláshoz adott pénzeszközökkel támogatja az ill!nm. Az agnírpiaci támogatás exportösztönzésből és eseti beal'atkozitsból it ll A búzaágazat info.-n11íciós rendszere nem teszi lehetövé, hogy bemutassu!< a központi költségvetés teherviselését Ezért nem isme t az, hogy "milyen nagyságrenclíí" előirányzatot terveztek az évi költségvetésben a vertikum összes támoga tására. Nem lehet megmondani azt sem, hogy a jogszabályban lehetőségként megjelenő támogatásokat milyen mértékben veszik igénybe az egyes szereplők, azaz ténylegcsen ez a szubvenció "mennyibe került" a költségvetésnek Az információs rendszer hiányossiíga jónéhány gondot felvet, így többek közölt - a központi költségvetés tervezésénél az egyes támogatási formák előirányzatát jórészt csak becsléssel lehet meghatározni; - az irányár bevezetését gátolja, amire az évi VI. tv. lehetőséget ad; - a támogatási rendszer hatásmechanizmusa tényadatok hiányában nem vizsgálható, ami nehezíti a rendszer szükséges változtatását Az exporttámogatás A búza exporttámogntásánal< ismételt bevezetésél-c június vcgcn l<cdilt sor, a búzatermelés kiegészítő tiímogatását t>u talmazó csomagter v krn téhcn. (Ezt mcgelözö öt évben nem volt exporttámogatás, ami részben összefüggött az évi alacsony tcrmésmennyiséggel.) Az exporttámogatás piacgazdasági köriilmények közölt <17. cg) ik rontos eleme <1 tem1elés és az értékesítés szabályoz.'isának, a kiegycns(jiyozott piaci viszoil\ük kialakításának. Célja a meglévő árualapok külpiaci elhelvczésénck ösztö11zésc. a, ilágpiaci árakat meghatározó országok e~porttámogatilsa illtal okozott, erscnylliltrány mérséklése, i Iletve a kü!piaci árakban cl ismert és a haza i költ ség ek közott i k illönbség finanszírozása. ')

12 A támogatás ismételt bevezetését megelőzte a Kormány részére készitett - az ágazatot érintő- helyzetértékelés (!994. VI. hó). Ebben már előre jelezték az évi hazai túlkinálati piacol (kb. l millió to export árualappal számoltak). A helyzetértékelésnél a szaktárca és az érdekképviseleti szcrvck az cworttilmogatils kezdeményezésekor nem számoltak az ll. félévben várható forintlcértél<clés exportösztönző hatásával és figyelmen kivül hagyták az l 99.J. ll. fél él TC prognosztizált világpiaci áremelkedést is. Nem vellék figyelembe azt az előrejelzést scm. hogy a világ búzatem1ésc 1994-bcn várhatóan 6 millió tonn:ival alatta marad az előző évi termésnek Az évi belföldi felvásárlási és exportárakjúliusban már 1-2 E Fl-tal magasabban alakultak a prognosztizáltnál A tonnilnkénti c~port inbc1"étel I,'J'Jcl. júliusban Ft volt, ami decemberre Ft/to-ra emelkedett. Mindcmcllelt a termés mennyisége is n1agasabb lett a becsültnél (4.') millió to). A Kormány évre (II. félévben) normatív rendszedi exportt;ímogallíst vezetett be (élelmezési búzánál: 15%, búza kenyérlisztnél: 20%). A támogatás pénzforga Imi ha t ása döntően évre húzódott át. Vagyis ezzel az intézkedéssei már az 19'l.'i. évi költségvetés terhére vállaltak kötelezettséget. Az évi expo ttámog>ltás kialakítása során az érintett tárcáknak (PM-IKM-FM), illetve az érdekképviseleteknek - figyelembe véve a búzaágazatban az ll. félévti\1 jelentkező kedvező tendenciákat- az eddigielméi ngalmasabb, :1 vúltozú gnzdasági környezethezjobban igazodó expo ttámogatási rendszert kellett volna mcghinletni. Az EU gyakorlat- jóllehetmás finanszírozási és a hazainál magasallll fajlagos agrártámogatás mctlett - az exporttámogatást a termésmennyiség Cs o vil~gpiaci :lr ismerelében határozza meg, lenderek mcghirdetésé1'ci. Az exporttámogatásni vonatkozó döntést- illetve reneleletet- mcgdiízöen az A RTll-he igen elté ő vélemények alaimitak ld. A Pl\1javaslata az volt, hogy a búzlll él normatív rendszerből ki kell venni, c!h.:iycll januártól-április végéig pályázat keretében meghatározott mcnnl"iségrc - lcl"clé licitálva-nyerjenek cl támogatást az érdekeltek, 1995, ll. félévre von!ltkozóm' p!'dig a termés isme etében döntsenek. A búza C.'JlOI1szubvencion:"Jiására l,~ IVIrd Fl-ot terveztek elkülöniteni. A PM szakmai álláspon\ia megalapozott, olt. A j:wasla1 az EU gyakorlathoz közel i megoldás. Az Agrárrendt:Jrtási Hiv:Jtal az ARTB részérc készitett eliitcr_tcsztésben a bu;;llliil Ftlto támogatási igénnyel sz.'imolt. A tcrvezetben l ó tonnil e\port,,, ualapot veltek!igyelcjnbc január 1. és március :11. között, és a t:imogatús meghirctctését is erre az idöszakra jal"asolták. Az élelmezési búzára I'J'l'i-re 1.2 Mrd l:t exporttámogatást terveztek. Az IKM a búza exporttámogatásill május :l O-ig normativ ( 1.'00!'tito) 111óclon javasolta meghatározni. A további támogatásról (lehetőleg nonnati1 módon) n1ár al évi termés és pénzügyi lehetőségek ismeretében ki1 ánt dönteni A pályáztatásos módszcrt annak lassúsága és rugalmallans;igil miilll mindcn csethen 10

13 elkerülendőnek lartolla. Nem fogadla cl oh an termekek túmogatásán:1k megsziintctését, vagy jelentős csökkentését, amelyeknel az elmúlt egy-két évben pontosan az export elősegítése érdekében döntöllek támogatás odaitéléséröl. A Gabona Terméktanács Ftllo összegű szubvcncióljavasoll augusztus l-től, de a támogatási lehetőség kihirdetését már január l-től sz;,ksegesnck itcitc. A Terméktanács, érdekeinek védelmében, mindhárom érdekelt nlinisztcrl megkereste, ennek hatására született a kompromisszumos döntés. (A támogatás januári meghirdetését elfogadták, demértékét nem.) Az évi exporttámogatásra vonatkozó PM-IKM renelelet 199~. cknmlh'r végén jelent meg, ebben a támogatás mértékét: étkezési búzára Ftlto, lisztre 4 Ft/kg, nagyságrendben határozták meg. Az l 995. évi étkezési búzára a támoga~ás érvénycsségi idejét!995. Vll. l.- XII. 31. közötti időszakban jelölték meg. A támogatás rnértél<éncl< meghirdetésére akkor keriilt sor, amii<or az írj tem1és nagyság;íról, az czzrl iisszel'iiggií piaci viszonyokról, illetve az árni<j'ói még nem volt információjul<. A feltételekhez nem igazodó, rugalnllltlan rendszer hhínyoss;ígai l<iilönöscu szcmbctíinőek voltak az!995. évi :ln ohhamís idején. Az új hí1zh hcllírol:isát l<(ivetií int< m.iv áremelkedés miatt már nem volt indol<oit az exporttámogat:ís szrlcsl<iiríi all<nlm:misa. A rendszer merevsége viszont már nem tett lehetövé énlemi v:iltodst. A földművelésügyi miniszter októberben javasolta, hogv az exporttámogatások a?. újonnan kötött szcrződésekre vonatkozóan kcrl'lljcnck lclfiiggcsztésrc. A pénzligyminiszter ezzel egyetértcll Az esetleges jogi és erkölcsi következményektől tartva, n támogat:ís l'cll'iiggcsztésérc m(,gsem l<el'iilt sor, mivel a tnrcál< nem v:íllalt:íl< fel, hogy a jogszah:ílyhan eliil c meghinletett feltételeket 11 gazdnsági év közcpén (amely július l-én kezdődik) visszavonj:ík Megítélésük szerint ez igen sok kereskedőt (a mar megkötött szerzödésck miatl) kedvezőtlen helyzetbe hozott volna. A döntéshez egyébként az érintettek számilról teljeskörü inlormációval kellett volna rendelkezni, pl. a szerzödéskötés állományáról. (l'vlcgtcgyczzllk, hogy a liszt 4 Ft! kg támogatását ugyanebben a rendeletben teljeskörüen VIssza von ták.) A GATT egyezmény hazánkm vonatkozó előínísa szerint 19~5-bcn 1,4 nililló to mcnnyiségü, 1,9 Mrd Ft-tal szubvcncionáll büza kivitele liunogatható Ezt a keretet exportunk már szeplcmbcrébcn túllépte. Az csporttámogatás lorintban történő megállapitása (a forint lolyamatos leértékelesc miatl) kccho.ötlcn az ors111g sz;imijra, célszcrlibb lctl volna nzt dollárban meghatározni. A támogatási rendszer rugalmatlans;ig;ínak követl<cznlényel<( nt azok az esportöri>k. akik abetároláskor vásároltak és csak néhány hónap múlva értékcsitcttck. jelentils C'xtraprolithoz juthatta l<, amin cl< a költségvetési t:ímogatás is a részét l<i'ih'ztc. (i\z értékesitési szerződések zömét azonban még az aratás előtt megkötötték ) i\ puha költségvetési támogatás (!.200 Ft/t o) azért is kedvezőtlen volt, me rt a kereskeclöt n ern ösztönözte a job h piaci lehetőségek felkutatására, illetve a kedvezőbb piaci pozici ó elérésére. ( i\z cxpurttiunogatás a központi költségvetésnek egyébként mintegy 2 Mrcl Ft-jába keréil.) ll

14 Garantált ár Az!995. évi árrobbanás mintt az EU felfüggesztette- cg\tc la1olabbi hatánctökre-a szubvencionált búzaexport tendere it. Az USA scm lámagalla az C\llOriOI (1994-ben és l. félévében a búzacxportot még mindkcllcn 1ámog<11iák lalamilyen fom1ában.) Az agrárrendtartási törvény bevezetése óta mindkét évben meghatározták a garant:ilt :irat (1994-ben induló garantált ár: Ft/to, 1995-ben Ft/to volt) Ez az ártipus minimum árként funkcionál, mivcl az a célja, hogy a hazai túlkinálati piacol "levezesse", azaz az állam- végső eszközként- garaniúlja, hogy a piacon vcvöre nem talált terméket fclvásároija. (A termelőnek elsősorban a piacon kell elismertetni és az áron keresztül realizál ni költségeit.) ' A garantált ár mellé a jogszabályok minden évben kvótát is rendeltek (azaz az államr felhasználásra felajánlható mennyiséget és évben egyaránt?.,4 io/hcktilrban h<11i1- rozták meg). Ezek az állami intézkedések a búz.1 túlkereslet i pia ca miall minclkél él bcn fonnirlisak voltak, az c célra kijelölt néhány szcn czclnél. ig, a TIG KhT-nál scm Ioneni fclvásárlás, mivcl ezen az áron lcrmészclcscn senki scm kínálta a tcrmén~ Ct. A garantált árnak az előzőeken túl egy sajátos közgazdasági funkciója is volt. Az évi törvényben is rögzitett irányárat még nem vezették be, ezért a termelö-t'elvásiirló kapcsolatában óhatatlanul árszabályozó hatást is gyakorolt. Ez elsősorban a új búzabctárolását követő kezdeti idősmkra 1olt jellemző, késöbb inkább a tőzsdei áraknak volt domináns szcrcpük. Ezen a területen változást okozhat a terméktanácsok által a jövőben meghirelerésre kerülő irnny3r A termelőket és felvásárlókat egyaránt helyes irányban molíválhaija a gazdilsági kapcsolatokban. Sajátos tendencia volt, hogy agarantáli ár az elmült cvekben m~gközclilelle az clözö évi júliusi felvásárlási átlagárai Az ex podengedélyezés A külkereskedelem liberalizációjából következöen az áruk kivitele, illelve behozatala alanyi jogon járó lehetőség. A koníbbi merevebb rendszert felv:íltó új rcnds1.cr a kcdvnii eredmények ellenére néhány negatív jelenségel is magúval ho7.0ii. Indokoli leli vnln;1 feltételhez kötni a külkereskedelmi tevékenység folytalilsál (pl. meg!'elelö gy<1korla1, szak nhl\ rsmeret). KonJunkturális esetben ugyanis sok, elemi külkereskedelmi islnc,rcllel scm rcnclclkező vállalkozó exportálhat, kedvezőtlen benyomást alakítva ki a klrlfölclr szcrzöclö pi1rlnerekben. ( 1994-ben 88 exportőr volt a búzapiacon, 1995-ben már 199 ) A 112/1990. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében áruk kiviteléhez és behozatalához - a rendeletben foglalt néhány termék kivételével -nincs szükség engedélyre. A búza, a lisz! - mint alapvető élelmezési cikk - engedélyköteles tennék maradt. 11 lakossilg alapelliil<isit: 12

15 súlyosan veszélyeztető helyzetben - a Kormány döntése alapján - a bchozatalt, a kivitel! határozott, vagy határozatlan időre felftiggesztheti (megtilthatja), illetőleg más korlátozilsokat is alkalmazhat. (Az engedélykiadás az IKM hatáskörébe tartozik, az engedélyezési elvek kialakításában az ARTB-nek kiemeit szerepe van.) A nem megfelelően szabályozott engedélyezési eljárás a gyako.-latban csal< "regisztráció!" jelent, nincs információtartalma, sőt torzítja a valós:ígot. A rrndszer alapvető hibája, hogy többszörös halmozódást takar, mivel szerzödések, árualap, stb. megléte nélkül is kérhető engedély,ha megjelölik az árut, a célországot, a kivinni szánt mennyiséget, árat. (A megjelölt adatoknál nem elvárás, hogy dokumentumokra épliljenek, azok gyakran az exportőr szándékát tükrözik.) Ha bármelyik feltétel változik, módosithatják az engedélyt, vagy a régitörlésenélkül újat kérhetnek. (Erre korlátozils nélkülmódjuk van.) A hibás szabályozás következményeként!995. január és októbu l<özött mintegy 14 millió tonnára-ezen belül l 2 millió tonna új búzára- adta!< ki engnlélyt (az!995. ev1 uj termés mennyisége, a júliusi nyitó készlettel együtt 5 millió tonna volt). Az engedélykiadás gyors ütemű növekedése júniusban kezdődött. Az étkezési búzára engedélyt kérők nagy száma (199 cég) ellenére jl1linshan 35, angusztusszeptemberben csak mintegy 70 cég szállított kiilróldr e bllz:ít. Ugyanakkor 2 cég is volt - ezek közül az egyik egy betéti társaság- amely l millió tonnára rendelkezett kiviteli engedéllyel, de csak néhány tízezer tonnát exportált. Jllnius-szeptember hónapban összesen kb. 9,9 millió tonna kisz:íllít:ís:ínl ad tal< ki engedélyt. Októberben az FM kezdeményezte a piaci zavar elhárítása érdekében a kiviteli engedélye!; kiadásának és módosításának felfiiggesztését. Az IKM október!2-én ennek eleget tett. Az llj búzára így mirrtegy!2 millió tonna engedélyt adtak l<i, eucl szemben jl'iliustól október végéig kb. 1,3 míllió tonna étkezési bl1za hagyta cl az or sz:ígot. i\ legnagyobb exportörök az engcdélyel<ben l<ért mennyiségnel< alig ötödét-tizedét míllított:íl< ki. Az engedélyezési rendszerben lllegievő anom:íli:íl< miatt a jelenlegi clj:ínís <.rötelj<,s átalakításra szorul, figyelemmel a GATT clöír:ís:1ira és nz l': lj-han is l<ialal;ult gyakorla tn!. Amennyiben az állam támogatást, hitelt, adókedvezményt nvújt. joga van bizonvos adatszclgáltatilsi kötelezettséget megkövctelni. Az eljárás kölcsönös érdekeilségen alapul. Ugyanis az adatszolgáltató azért nyújt információt, hogy rcnclclkczésre álljanak azck az összesített adatok, melyck ismeretében javith<jtj<j pi<~ ci pozícióját. Ez az eljárás az EU orsz.ígokban már jól funkcionál. Megfontolandónak tartjuk az engedélyezési eljárás ráfordításait feclczii di.j bevezetését IS. l ' '

16 2.4. Az információs rendszer Az agrárrendtartásról szóló törvény említést tesz az info mációs cndszcn öl, azonban annak tartalmi követelményeit, a kiépítés hatál"idejét nem hatá ozza meg. A törvény szerint a miniszter támogatást adhat a rendszer kiépítéséhez. Ennek megfelelően J 995. májusában mintegy 220 M Ft támogatást adott a - a Rendtartási Bizottság javaslata alapján- a terméktanácsok információs rendszerének fejlesztésére. A tánwgntások otblítélésével egyidejűleg nem keriilt sor egy lwordinált információs rendszer alapjliinak le akására. Az J 995. évi ugrásszerű búza áremelkedés rávilágított az információs end sze r gyengcségeire, melynek jellemzöi a koordinálatlanság, a lassúság és a rugalmallans;íg. Koordimílatlan a rendszer, mert több szervezet is gyűjt adatokat, azonban azok nem alkotnak zárt rendszert Lassú a rendszer, mert az adatok mintegy 2 hónap késéssel követik a reáltolvamatokat A rugalmatlanságot a drasztikus áremelkedés után bekövetkezett piaci zavar igazolta, ugyanis a gyors döntéshez szükséges adatbeérkezés gyakoriságát nem lehetelt növelni. A három tárca egyébként nem rendelkezik közös, mindhárom helyen lehívható intormilciós rendszerrel. A fuggetlen, önálló, naprakész államigazgatási rendszer kialakulását a pénzügyi feltételek hiánya is hátráltatta. A búzavertikum adatgyííjtését alapvetöen a KSH, a Gnbonaszövctség, az FM, illelve a Kopint-Datorg Rt. végzi. Az információk, illetve a feldolgozott adatok eltérő iciőszakra vonatkoznak, ami ugyanazon témakörben megneheziti az összehasonlítást. Míg a KSH naptári évre, addig a Gabonaszövctség és az FM termelési. azaz gazdasági évre végez adatgyűjtést Az évi termelés clőr~jclzés jelentősen túlhaladta a tényleges tcrmésmcnll\ iséget (várható 4500 e tonna, tényleges 30 ll c tonna), mig az évi becslése alilila maradt a belakaritoll mcnnyiségénck (becslés 4:100 c to. termés 4 XXO c to) A KSH adatrendszeréből csak :2 hónapos késéssel lehet információt (bliza mennyiségére. felvásárlási és szabadpiaci árára) kapni. A Gabonaszövetség a termelök, kereskedők, feldolgozók adatai alapján havi aclatgyé'ijtést végez. A rendszer alapja a kölcsönös adatcsere, vagyis aki adatot szolgáltat. az visszakapja" Szövetségtöl az összesített információkal. Az adatgyíijtés nem leljeskörú. mivcl fl ""rtíkum mintegy 60-70'Y.,-a vesz észt az adatszolgáltatásban, ami a birtokszcrkezctbcll vitilozásokkal is összefugg. A rendszer így csak tendenciák tükrözésére alkalmas. Az exportadatokat az IKM megbízásából n Kopint-Datorg Rt. dolgona frl, rzl követően juttatja el az érintett tárc;íknal<, n KSH-nnk, illetve a g:1bonavr.rtikn111 la~jainak. Ez utóbbinak térítés ellenében. A külkcrcskcdclmi statisztika 1991-löl a viunbízonvlaiokril épi'd. /\z Egvségcs Vámárunyilatkozat (EV) 1995-ben került bevezetésre, a1111 cgvbcn leliélele az UJhoz való csatlakozásnak is. l~

17 A havi statisztikai feldolgozások az export esetében átlag 4-5 héttel a t;írgy hó ut;ín készülnek el. A Kopint-Datorg Rt. szerint az export statisztikai adatok -az összeö aru tekintetében %-ban fedik a havi tényállapotot. Megoldatlan tovabba az export terrnékenkénti árbevételének és támogatásának gyüjtése is. A rögzített adatokat - korrekcró után - általában egy hónap elteltével dolgozzák fel. A búza esetében a még korrigálatlan, azaz "hibás adat" -amelyet még nem dolgoztak fel-!995. november 30-án mintegy 20,4 e to volt. Kezelhetetlen nagyságrendű eltérések mutatkoznak a Kopint-D;ttorg Rt. és a Gahon>tszövetség havi export adataiban. A Gabonaszövctség augusztus, szeptember és október hónapra 2r,<Y-2(,(,-2~:i c to cxponot regisztrált, a Kopint-Datorg adatai ugvanczckrc a hónapokra ~(,4 c to. 4 XII c to és 3(, 7 c to volt. Jelenleg az exportengedélyezési adatok nem l{apcsolódnak az díizíicld>en bemutatott szervezetek információs rendszeréhez. (Jelenlegi formájukban, elsősorban a halmozódások miatt, erre alkalmatlanok is.) Indokolt lenne ezeket is bevonni az információáramlásba. A tőzsde információs szerepe is erősödőben van. A kereskedők a szerződéskötéseknél a vásárlás időpontjában várható tőzsdei árat egyre gyakrabban alkalmazzirk. llasonló móclon szerződnek a termelökkel az integrátorok és a termeltető rendszerek is. 3. Az állami tartalékkészlet szabályozása, kezelése A lakossági ellátást érintő piaci zavar megelőzésére, megszüntetésére. mérséklésére a Kormány Gazdaságbiztonsági Tartalék (GT) létrehozását, illetve kezelését rendelte cl (84/1994. N.27.1 Kormányrendelet). Ezen belül évente meghatározta az étkezési btrza mennyiségét. Ez a búzaállomány azonban csak az átmeneti goudol{ mcgol<hís:ínr ali<almas, erre is csak akkor, ha az előírt készletei feltöltik. A kormányrendelet ugyanrs nem írja elő a készlet folyamatos meglétét. holott a piaci zavar bármikor bekövetkezhet A GT technikai kezelésére az IKM!995-ben létrehozta a l 00%-os állami tulajclonú TIG KhT-t. Ez évben a búzapiacon bekövetkezett áremelkedés gyors, rugalmas piac- és úpolitikm követelt a gazdáikadóktól Enucl{ az elv~ínísuall ;1 KhT IH~nt tudott tcljl~sldiriicn megfelelni, szerzödéskötési és készletezési gyakorlata is több kívánnivalót hagymagil után. A GT-hez kapcsolódó szerződésekben nem kötöttek ki kellő garancint il fizetés. a vissza pótlás. illetve a visszavásárlás teljesítésére A KhT a GT-n kívül is jelentős nagyságrencll'r birzak észlettel rcndclkc;.ctt Üzleti t("l'('i«nysége sor:ín azonban nem mindig a GT l{észlctel{ feltöltése éh cj.(,tt priorit;ist. holott a sajátos piaci helyzetben fokozott követelményt támasztottak az érintett tirrcirl-; (l KM. 1:M) a készletállomány feltöltésével szemben. l)

18 Mindez megnehezítette a búzakészlet feltöltését. (A TIG KhT szerzöcléskötési és készletezési tevékenységével kapcsolatos megállapításainkat az 1-~. sz. melléklctck tartalmazzák ) A búzakészleteket a KhT bérelt tárolókban tá.-olja annak cllcnérr, hogy saj Ít tulajdon ú gabonatároló helyekkel is rendelkezik. Helyszíni ellenőrzésünk soriul olymt hiányoss;ígokat(mennyiségi és minőségi vonatkozásban) tapasztaltunk a tárolást végzöknél, amely bizonytalanná teszi, hogy a tárolt készletmcnnyiségck megegyezneli-c a számvitell nyilvántartásban szcreplö mennyiségekkcl. A IKM, mint alapító nem bízta meg a céget olyan készletek l'czclésévcl (intet venciós készlet), amellyel az állam a piac tartós egyensúlyvesztése eselén "bcnvallwzhnt" és segíthet a kereslet-kínálat összhangjának megteremtésében. A KhT üzleti tevékenységével jelentős nagyságrendű szabad pénzeszközt realizált- amit tartós betétbc. illetve Órtékpapirba fektetett -ennek egy része felhasználható lenne az állami intervenciós készletek létrehw.ásitra. A lehetőséget az agrár-rendtal1ásról szóló törvény már magában foglalp 4. A kereskedelmi bankok tevékenysége 4.1. Az Országos Takarékpénztár és Kcrcskcdchui Bnnl' Rt. A Bank a gabona ágazat fmanszírozásának egyik meghatározó - ele tökeerejéhez mérten szerény - szereplöjévé vált Ezt főként a gabona ágazatban termcltctést, fclvásilrlást és forgalmazási végző jelentős cégek stratégiai üzletfélként való kezelése ercd1ncnyezte A 13ank több esetben hitelek nyújtásával elősegitette a tulajdonos változást_ a prívauzálást_ esctenként ÚJ cégek alapitásában is részt vett. Az OTP a vállalkozói körre ldnlakított áltnl;ínos szabályozás szcrint vi~gzí n nh,zögazdasági vertikum, ezen bcliil a búza forgalmazás finanszírozá.1át. A szezonális Jelleg. valamint az állami támogatás jellegzetességei miatt azonban a Bank olyan linanszímzúsi konstrukciókat is kidolgozott, amelyek elsősorban a gabona termeltetés és linanszíronis területére jellemzőek Így a gabona forgalmazással és-feldolgozással foglalkozó stratégiai üzletfeleket az álialimos forgóeszköz hitelezésen keresztül finanszirozták. A linnnszirozás területén érzckclhct(, volt az OTP versenye más pénzintézetekkel Az OTP Kereskedelmi Bank által a termeltető és a felhasználó bcvon:ís:ívall<ialakított zá t hínctí szerződési konstntl<ció nem váltotta be a hozz;\ fíízöll reményeket, mert a hitelezési volumen ebben a fonnaban csökkent. (Az OTP IV. negycelévében elvégezte a csökkenés okának felülvizsgálatát.) Az eltérő eredményeket felmutató hilromolclni(l lllcgúllapodásokat elemezve az árutermelők irányában folytatott aktívabb hitelpolitikával n hnclczésbe bevont kör bövítése azért is célszerii, mert ezáltal esőkkenne a k<in'in kívül 1\lilraclók kirekesztettségi érzése, ami egyes esetekben negatív jelenségeket eretimén yezett A tözsdei áruk készletezésének finanszírozására az OTP július:'ih:111 alakitotta k1 a közraktárjegy fedezetével nyújtott forgócszl<öz hitelezési konstrukriót, amely lcllllli<ban a kihelyezett hitelek összege clinamikusan növekedett, 1995 nyarán m:ir a b(wival kaprsol<1-16

19 tos hitelek jelentős részét tették ki. A hitel fedezetét a Banknál óvadékként letétbe helyezett közraktárjegy képezi a napi tőzsdei árfolyam 70%-os értékével Az igy kihelyezett hiteleket az adósok eddig visszafizették, kényszerárverés nem volt. A közraktárjegy-finanszírozás során eddig a tárolási feladatot kizárólagosan a Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Rt. látta cl, amelynek tulajdonosai a B~bolna Rt. és az OTP (9%). A sikeres hitelkonstrukció jelenlegi szíík keresztmetszete az, hogy a hitelezési csak egy profitcentrum és egy közraktározási szervezet végzi, amelyben a Bank bizik. Az OTP Kereskedelmi Bank Rt. szerepe és tevékenysége az Agritracle (később Agrograin) Rt. alapitásánál és később a banl<csoport tulajdonrészéncl< clidcgcnitésénél egya ánt a pénzintézeti törvény 44. ~(2) bel<czdésénci< tiltó,.<,ndcllwzéséhe iitl<özött, amit nem vett figyelembe. A Pit 44. (2) ma~im~lisan ~l 'X, tulajdom cszt enged meg egy pcnzintczelnck m;,s vállalkozásban. Az OTP véleménye szcrint az eredeti 50%-os részesedés nem sértelle a törvényi clöirást, viszont az Állami Számvcvöszck az OTP leányvállalatill is iclccrti, mert az az OTP Kereskedelmi Bank Rt. tulajdonában van. tehát ll gy tekint i ebből a szempontból mintha az is a közvetlen tulajdonában lenne, hiszen a rendelkezesi jogát semmi sem csorbítja. A Pit. 3. f, 2. pontja elöi~ja, hogy "A befolyásoló rcszeseclés nagyságának megállapitásakor a közvetlen és közvetett tulajdont (összead~ssal) egybe kell sz.imilani". A már említett Agrograin Rt. esetében jelentős volt a tulajdonosi érdekeltség is a tinanszirozásban, mert november 28-ig az OTP Kereskedelmi Bank Rt. és az OTP Bróker Rt (OTP Értékpapír Ügynökség Rt.) volt a társaság többségi tulajdonnal rendelkező alapítója (50, 0 + 7,14 %) akkor még Agritrade Rt. néven. Az alapitáskor az OTP csoport többségi tulajdont szerzett 200 millió Ft névértékű részvénnyel, a további 150 millió Ft érték ü részvényt a Royalty Kft. jegyezte. Az OTP-csoport részvénytulajdon:ít az november 28-án megkötött SZCI7.íídéssd ruházta át, amivel a Royalty Kft. 97,7'1.,-os tulajdonos lett. Az AgritnHic l~t január l-jével - névvita el rendezése miatt - Agrograin Rt-re v:íltozt:llla meg :1 nev ri Az Rt májusi közgyüléscn közel 170 millió ft alaplö~ccmclésl határozott cl. amelynek eredményeképpen a tulajdonosi szerkczct is módosult. Az új tulajdoni llányadok: Royalty Kfl. 81,5%, az amerikai Cargill Holding 13V sz.1kmai bcfektctö 11,5%, cég alkalmazottai 5,0%. Az Rt. jelenleg már vezető szcrepet tölt be Magyarország húzal<észlclcincl< frlvásárlásában és kivitelébcn. A külröldí sz.1kmai befektető cég belépése az eredménycsséget várhatóan fokozza, a társaság üzleti pozícióit crösíli. 17

20 Az OTP Forex-Alkusz Kft-t 1994 novemberében 17 millió Ft jegyzett tökével az OTP Bróker Rt. alapította, amelynek jelenleg is kizárólagos tulajdonosa. A Budapesti..\rutőzsde gabona szekciójában ez az alkusz cég bonyolította 1995-ben a legnngyobh forgaimat Mint tőzsdetag megbízás alapján köt iigyleteket. A közvetett tulajdonlás miatt jelentős kereskedelmi banki háttérrel rcndcij.:ezö OTP Fot ex Kft. a gabona szekcióban az OTP Bróker Rt-től és az OTP Keresl,edclmi Ban l, Rt-től megbízást nem kapott és nem teljesített. Működését- az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet véleménye szerint is- szabályszerűen végezte A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A Bank gabonafelvásárlásra és -exportra történő hitelezése során a szokilsos pénzintézeti üzletmenet szerint járt el. A folyósított hiteleknél a Bank számára a bevételt csak a httclcli.j jelentette, amely a Bank saját általános feltételeitöl nem tért el. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. élelmiszergazdasági hitel portföliója - az eszköz portfólión [Jelül - a korilbbi 60% l'cletti arányról!995. I. félévének végére 40%-ra mérséklödött. A luumltt>ímogat:is mcllctt igényelhető mezőgazdas:ígi - éven belüli - hitelkonstrukció alapj:ín kihrlyrzct t kölcsiinri :1 Banknak nz országosan kihelyezett ugyanilyen lwnstntkciójlt hitel:illom:íny mintrgy 40'Y..-át tették ki és l<özött. Az 1994-es év vcgén az állami kamatkedvezményes és illlr~mi gnrnncif1\,d n: lljtott agrárgazdasági hitelek állománya elérte a 13 milliárd Ft-ot, an1ch nck közel fele felvásárláshoz kapcsolódott. Emellett a Bank 1994-bcn minteg, 7 milliárd rt rlcl izahitclt engedélyezett mczőgazdasági és élelmiszeripari ügyletek linansziroz<isára. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a (XII. 30.) Kormányreneleletre alapozva écvényes szabályzatokkal rendelkezik a mezögazdasági tevékenység éven beiciii frnanszirozás~ra. A vezérigazgatói utasítás alapelvként rögzítette, hogy "Az agrárágazat évi finanszírozásánál továbbra is alapvető szempont, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott hitelek nen1 növekedhetnek." A Bank célja a mezőgazdasági hitelpo tfólió minőségi megv,iltoztat:isa volt, tekinkiki a l<edvezőtlen jövedelemtermelő és hitelvisszafizető képességre. A folyósított hitele!< közel 80'Yc.-n:íl a hitrlfrlvevő a szeczöclés ölapjilll jogosulthi v:ilt k:1mattámogatásra ö 187/1994. (XII 30) Korm r. 7.~ (2) ölöpjím, rnrvel a szeczi\cléshcn cögzitették, hogy a terményeket tennelötöl vagy termeltetötöl vásárol1itk és azok ellenértékét a felvásárlási szezon végéig maradéktalanul - azon belül legölább 70"/o-itt az ~t vételtől számított 30 napon belül- pénzzel egyenlítik ki. A Ket eskedelmi és Hitelbank Rt-nel< egyetlen brókercége van, a K & ll llról<erh:íz l~ t, nmely árutőzsdei tagsággal nem rendell<ezil<.

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188.

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188. ' JELENTÉS az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés ut6vizsgálatár61 1994. január 188. A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos

Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos Ikt: 10340/2015 Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos A megadott kamatmértékek 360 napos bázison kerültek megállapításra. A kondíciós listában szereplő hitelek esetében a kamatmértékek negyedévenkénti

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A Székesfehérvári Hűtőipari Rt. 2003. I. félévi gyorsjelentése

A Székesfehérvári Hűtőipari Rt. 2003. I. félévi gyorsjelentése A Székesfehérvári Hűtőipari Rt. 2003. I. félévi gyorsjelentése PK1. Általános információk a pénzügyi adatokra vonatkozóan Auditált Konszolidált Igen Nem X X Számviteli elvek Magyar X IFRS Egyéb Egyéb:

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról,

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA Euler Hermes Csoport Euler Hermes Csoportról: 2010-es tények, számadatok A világ vezető hitelbiztosítója

Részletesebben

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala A IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet az alapvető jogok biztosa és két helyettese, valamint a Hivatal tevékenységét és gazdálkodását foglalja össze. A

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről

9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről 9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZÉS A POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118. JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től I. 1. Beruházási hitel I.1.1. Forint alapú hitelek 30.000.001 forint és ezt meghaladóan 3 havi

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16.

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. EGYSÉGES KÜLGAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐ RENDSZER A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM IRÁNYÍTÁSA ALATT 20

Részletesebben

A tőzsde Kialakulása, szervezete Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Készítette: Farsang Réka Tartalom Tőzsdéről általában Történeti áttekintés Magyar tőzsde történelme BÉT Szervezeti felépítés Tőzsdetagság

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től I. 1. Beruházási hitel I.1.1. Forint alapú hitelek 30.000.001 forint és ezt meghaladóan 3 havi

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához 1 Kiegészítő melléklet OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. évi Mérlege az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke BÁTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /... (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés f) pontjában

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások általi csekély összegű

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 1. (1) A rendelet hatálya Lókút Község Önkormányzata Képviselő-testületére terjed ki. 2. A költségvetés célkitűzései

1. A rendelet hatálya. 1. (1) A rendelet hatálya Lókút Község Önkormányzata Képviselő-testületére terjed ki. 2. A költségvetés célkitűzései Lókút Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 13/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelettel módosított 1/2014.(II.28.) önkormányzati rendelet az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről egységes szerkezetben

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

h a t á r o z a t o t A Versenytanács megállapítja, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn.

h a t á r o z a t o t A Versenytanács megállapítja, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYTANÁCS Vj-140/2000/10. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Takarék Bróker Értékpapír Forgalmazó és Tanácsadó Rt kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezése

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg 213/7 Az unió országaiban a tejfelvásárlás az előre jelzetteknek megfelelően marad az előző év azonos időszakának szintjét még mindig nem éri el, bár a különbség csökken. Ez az egy éve fennálló állapot

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

2. Az irányító szerv az átmeneti gazdálkodási időszakban teljesített bevételek és kiadások figyelembe vételével az önkormányzat

2. Az irányító szerv az átmeneti gazdálkodási időszakban teljesített bevételek és kiadások figyelembe vételével az önkormányzat Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II. 13.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években 320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglaló

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2014. december 8. 2013. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2013.

Részletesebben

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása Mezőgazdasági export finanszírozása Az Eximbank előfinanszírozó termékeivel a mezőgazdasági-exportteljesítést megelőző időszakra vonatkozóan nyújt finanszírozást a kis-, közép- és nagyvállalatok részére

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5 Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott, fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre vonatkozóan, magánszemélyek részére 1. A hitelkeret

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2013. december 4. 2012. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2012.

Részletesebben

IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei 2002. december 31.

IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei 2002. december 31. IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei Többségi részesedés vállalkozásokban Vállalkozás neve Bank tulajdoni hányada %-ban Vállalkozás székhelye ESZE

Részletesebben

Borbély László András. 2014. április 30.

Borbély László András. 2014. április 30. Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság

Részletesebben

2009/17. Terménypiaci előrejelzések 2009-07-19. Összefoglaló

2009/17. Terménypiaci előrejelzések 2009-07-19. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/17.

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve (Vezet i összefoglaló) Miskolc, 2015. 05.06 Üzleti Terv 2015 MIKOM Kft. Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre ható f bb

Részletesebben

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről 9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

2011 Mérleg - IV. negyedév

2011 Mérleg - IV. negyedév A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 329804 1051 20 05/00 230254 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1085 Budapest Üllői út 26 Mérlegjelentés

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14.

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. A Next-Faktor tulajdonosi háttere 51% 49% 36,19% 63,8% 76% 24% Next-Faktor Zrt. 3 Faktorált forgalom Faktorált forgalom 25 20 17,76 20,50 15 11,50 13,60

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról

2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról 2002. évi éves jelentés a Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapról Alap megnevezése: Budapest Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap Típusa: nyíltvégű értékpapír alap Futamideje: nyilvántartásba vételtől

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb Oberbank / féléves eredmény 2014: A lehető legnagyobb mértékű ismételt eredmény-növekedés! Franz Gasselsberger, az Oberbank vezérigazgatója 2014 első félévére ismételten bankja kiemelkedő fejlődéséről

Részletesebben