FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BALATONFENYVES OM:034006

Átírás

1 FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BALATONFENYVES OM: nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gyermekeim, itt sok mindent megtanulhattok, de ez maga a kezdet, legyetek jók és tisztességesek a többire majd megtanít az élet. 1

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 6 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 9 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI PEDAGÓGUS FELADATAI A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV HELYI TANTERV A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEI, KOMPETENCIÁI A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

3 TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN,SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS,SZUMMATÍV,FEJLESZTŐ FORMÁJA MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ISKOLAI DÍJAK ALAPÍTÁSA AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

4 PEDAGÓGIAI PROGRAM 4

5 BEVEZETŐ Tisztelt Olvasók! Kedves Gyerekek, Szülők, Fenntartó! Önök a balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM- JÁT tartják kezükben. Ez a program kiegészített változata a már elkészített első programnak. A változást a törvényi előírás, illetve a szükségszerű változások indokolták. A program megalkotásában segítségünkre voltak a szülők és a tanulók is. Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A program iskolánk pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra - az intézményünkben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra - határozza meg az iskolánkban folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskolánk szakmai önmeghatározásának dokumentuma, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok, és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai programunk tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: évi CXC.Tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012.(VI:4) Korm.rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 32/2012.(X:8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvei 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról Alapító okirat A pedagógiai program magában foglalja: a nevelési programot, helyi tantervet. 5

6 NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Fekete István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Alapelveink: Nevelés, nevelhetőség elve Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás elve Egyenlő bánásmód elve Alkalmazható tudás közvetítésének elve Együttműködés és önállósság elve A magánérdek és a köz érdek összeegyeztetésének elve Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakításának elve Tanulóközpontúság Differenciált fejlesztés elve Esélyegyenlőség elve Integrációs elv Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a kötelességnek, a tiszteletnek, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, 6

7 segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat az óvodával és a környékben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos igényű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, 7

8 gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 8

9 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Ismerje és értse a természeti folyamatokat. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. A reális önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának és a gondjaira bízottak sorsának alakításáért. Legyen képes felelős döntéseket hozni. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság tartalmas és tartós emberi kapcsolatokra, barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 6. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A természeti, társadalmi és kulturális jelenségek, folyamatok megismerésének az igénye. 7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A határon túli magyarság és a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 10. A sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása.. 9

10 Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Eszközeink: Fontos, hogy megjelenjenek a modern ITK eszközök- az informatika teremben található tanári és tanulói számítógépek,projektor illetve a főépületben található digitális táblák, tanári laptopok, digitális tananyagok. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Biztosítani kell a változatos módszerekhez szükséges továbbképzési lehetőséget, megfelelő új szakirodalmakat. Az osztályokban pedig a megfelelő berendezést, mobil bútorzatot, a szükséges multimédiás eszközöket. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetővé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek alkalmazását. Eljárásaink: Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 10

11 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. A tanulók aktivitásának, együttműködésének, önállóságának, döntési képességének fejlesztése. Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. Kooperatív tanulás. - A tanulók önálló elemző munkája. Kutatás. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Esetelemzés. Szimulációs játékok. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 11

12 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Reális önismeret és szilárd erkölcsi ítélőképesség 5. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A haza felelős, hasznos polgárává váljanak. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése. 9. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése Feladata: A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. 12

13 TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A testi és lelki egészségre nevelésprogram célja Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknekkülönösen a serdülőknek- a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdésével, és figyelmet fordítson a családi életre történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: a tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolánkat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek, a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő Célkitűzések A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 13

14 Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani: a reális önismeret és szilárd erkölcsi ítélőképesség kialakítására, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, Az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakításához, konfliktusok felismeréséhez és kezelési képességük fejlesztéséhez, az érzelemkifejezés kulturált módjának fejlesztéséhez kudarctűrő képességeik fejlesztéséhez Stressz kezelési technikák megismeréséhez, gyakorlásához. Olyan intézményben kívánunk tanítani: ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés. Helyzetelemzés A tanulóifjúság neveltsége edzettség, sport (tömegsport, mozgás igény stb.) testi fejlettség (testi elváltozások, testtömeg stb.) étkezési kultúra (táplálkozási szokások) életmód (szórakozás, szabadidő, napirend, tanulási szokások) testi higiénia (fogápolás, tisztálkodás, ruházat) lelki higiénia (gondolkodásmód, kedély, tűrőképesség stb.) a tanulók szociokulturális környezete Egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek helyzete iskolai sport helyzete tanulók étkeztetése szabadidős tevékenységek tanórai ismeretterjesztés, felvilágosítás egészségügyi szolgálat munkája (iskolaorvos, védőnő) rendőrség megelőző, felvilágosító akciói drogprevenció alkalmi vagy rendszeres tevékenységek 14

15 Az egészségnevelésben részt vevő személyek, testületek munkája diákönkormányzat pedagógusok osztályfőnökök iskola vezetői nevelőtestület munkaközösségek Együttműködés, kapcsolat az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel szülői munkaközösség, szülők iskola-egészségügyi szolgálat rendőrség mentőszolgálat más oktatási-nevelési intézmény civil szervezetek sportegyesületek Iskolai programok az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás a mindennapi testmozgás a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére a szexuális nevelés- már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját- megelőzően is Az iskolában folyó egészségnevelési tevékenység teendői és színterei A tanítási órákon folyó egészségnevelés: Szaktárgyi tanórák: környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, magyar, testnevelés, Osztályfőnöki óra: ismeretnyújtás, felvilágosítás, szemléletformálás, ill. gyakoroltatás egészség- betegség táplálkozás- mozgás napirend- szabadidő helyes felhasználása- alvás testápolás (személyi higiénia) és öltözködés családi élet jelentősége kortárskapcsolatok káros szenvedélyek (dohányzás, ital, drog) egészséges környezet és védelem balesetek megelőzése- elsősegélynyújtás 15

16 Az egészségneveléssel kapcsolatos tantervi vonatkozások NAT alapján testi és lelki egészség magatartások, szokások önismeret fejlesztése konfliktusok felismerési és kezelési képességek fejlesztése érzelem kifejezés kulturált módjainak fejlesztése kudarctűrés képességének fejlesztése stressz kezelési technikák megismerése, gyakorlása pozitív beállítódások segítése, az egészséges élet értéke helyes döntések az életmódjukról sérült, fogyatékos embertársak elfogadása egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése káros függőségekhez vezető szokások elkerülése krízishelyzetbe jutottak segítése szexuális kultúra és magatartás családi élet, harmonikus párkapcsolat az iskolai környezet szerepe Kerettanterv alapján Alsó tagozat környezetismeret: személyes higiénia, test és ruházat gondozása, korszerű táplálkozás, egészséges életmód feltételei technika és életvitel: szerszámok, eszközök balesetmentes használata, közlekedési balesetek elkerülése erkölcstan:énkép, önismeret fejlesztése,önálló, felelős gondolkodás kialakítása testnevelés és sport: az egészséges testi fejlődés segítése Felső tagozat természetismeret: önmaga és társai védelme biológia: az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke egészséget veszélyeztető anyagok hatása erkölcstan: testi és lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek kémia: a nikotin és a tudatállapotot befolyásoló anyagok veszélye tápanyagok értékei, egészséges étkezési szokások technika- és életvitel: az egészséges életvitel és életmód az életet védő magatartás testnevelés- és sport: az egészséges testi fejlődés segítése: keringési-, légzési- és mozgásszerv rendszer fejlesztése megfelelő testtartás, terhelhetőség, betegségekkel szembeni ellenálló képesség, sportolás igénye úszás 16

17 a mindennapi sportolás lehetőségének megteremtése egészségtan osztályfőnöki órák A tanórán kívüli tevékenység Az iskola szervezetében: sportköri tevékenység szakkörök felvilágosító programok /ifjúságvédelmi tevékenység/ szexuális felvilágosítás /iskolaorvos, védőnő, stb./ baleset-megelőzés drogprevenció táplálkozáskultúra tömegsport akciók /osztályok közötti vetélkedés, sportdélután/ különféle akciók az egészség megőrzésének jegyében egészségnap, kiállítások, vetélkedők megemlékezések /Föld napja/ Iskolán kívüli tevékenységek: kirándulások, túrák, erdei iskola, kerékpártábor tevékenység sportegyesületekben /labdarúgás, lovaglás, karate/ lakóhelyi akciók /tisztasági mozgalom/ együttműködés szülőkkel, felnőttekkel, civil szervezetekkel együttműködés társintézményekkel /másik iskola/ bekapcsolódás az iskolai versenysportba együttműködés rendőrséggel, vízi rendőrséggel Felelősségi körök, kompetenciák iskolai vezetői szaktanárok munkaközösségek, mk. vezetők osztályfőnökök nevelőtestület diákönkormányzat, DÖK vezető, diáksportkör vezető Anyagi erőforrások A fenntartó támogatása az iskola környezet- és egészségnevelés programjának megvalósításához. Pályázatok segítségével a vízi túrák, osztálykirándulások lebonyolítása. Szülői munkaközösség bevonása. Az iskolai alapítvány segítsége a hátrányos helyzetű diákok megsegítésében. Az iskolával kapcsolatban álló cégek anyagi segítsége a programok megvalósításában. 17

18 Egészségügyi prevenció az iskolában, egészséges környezet Az egészségügyi szolgálat tevékenysége (iskolaorvos, védőnő) Szűrővizsgálatok rendszere 1-8. osztály éves szűrése (fogászat, kondíció, vérnyomás, stb.) pályaalkalmasság Felvilágosító programok A tanulók terhelésének egyenletessé tétele (/napirend, órarend) Diákétkeztetéssel kapcsolatos alapelvek Környezeti higiéné alapelvei (mellékhelyiségek, osztálytermek, ebédlő, stb.) 18

19 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés alapelveiből adódóan az alábbi feladatok gondozását tartjuk fontosnak: a társas együttélés szabályainak megismerése és alkalmazása; önismeret- és társismeret fejlesztése; erkölcsi és jogi felelősség kialakítása; jog- és kötelességismeret kialakítása; a környezet iránti érzékenység kialakítása. 19

20 6. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációjának elősegítése Feladata: a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelése. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. A közösség irányításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 20