a PIACI LIKVIDITÁS HATÁSA A VÁLLALATOKRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a PIACI LIKVIDITÁS HATÁSA A VÁLLALATOKRA"

Átírás

1 MICHALETZKY Márton a PIACI LIKVIDITÁS HATÁSA A VÁLLALATOKRA A 2007-ben kezdődő pénzügyi eredetű világgazdasági válság nyilvánvalóvá tette a kapcsolatot a likviditás két fajtája, a finanszírozási és a piaci likviditás között. A cikk megismertet a piaci likviditással kapcsolatos olyan alapvető fogalmakkal, mint order flow, ajánlati könyv, piaci struktúrák, bemutatja a piaci likviditás dimenzióit, a likviditás néhány mutatószámát és a piaci likviditás stilizált tényeit. A banki likviditáskezelés rövid összefoglalásán túl bevezetést nyújt a portfóliók likviditáskockázat melletti értékelésébe, végezetül összefoglalja, hogy az alapvetően finanszírozási likviditási kockázatnak kitett nem pénzügyi vállalatok hogyan vehetik figyelembe döntéseik meghozatalakor a piaci likviditást. * Kulcsszavak: piaci likviditás, portfóliókezelés, kockázatkezelés A 2007-ben kezdődött pénzügyi eredetű világgazdasági válság többek között arra is ráirányította a figyelmet, hogy a globalizált világban a helyi események villámgyorsan nehéz helyzetbe hozhatnak, vagy akár romba is dönthetnek távoli országokban tevékenykedő vállalatokat, sőt országokat is. A lokális történések nemcsak a térséggel közvetlen kapcsolatban lévő gazdasági szereplőkre hatnak, hanem a pénzügyi piacok összefüggésrendszerén keresztül előbb-utóbb gyakorlatilag az egész világ összes gazdasági szereplőjére. Az egyik legjobb példa éppen Magyarország, melynek közvetlen kitettsége sem az amerikai másodrendű jelzáloghitelpiacon, sem az értékpapírosított követelésekben nem volt jelentős, mégis a világpiaci események hatására IMF-hitel felvételére szorult 2008-ban. Bár a pénz- és tőkepiacok számos módon kapcsolódnak egymáshoz, a jelenlegi válság talán legfontosabb tanulsága az, hogy az egyes pénzügyi piacok likviditásának csökkenése volt az a meghatározó jelzés, ami megmutatta, hogy egy-egy új piacot is elért a válság. Az árfolyamok esése stabil forgalom mellett még nem feltétlenül jelentett volna problémát a piacokon, hiszen ez a fundamentális információ beépülésének természetes következménye lehet. A válság során azonban azt tapasztaltuk, hogy hiába árazódtak át az eszközök, az élet a pénzügyi piacokon nem tért vissza a megszokott, normálisnak tekintett kerékvágásba. A szaporodó rossz híreket követő árfolyamváltozások nemcsak bedöntöttek néhány gazdasági szereplőt, illetve veszteségeket okoztak a pénzügyi piacok meghatározó szereplőinek, hanem megfertőzték őket a bizalmatlansággal is. Mivel nem tudhatták, hogy ki lesz a válság következő áldozata, ezért inkább mindenkivel szemben bizalmatlanná váltak. A partnerlimiteket drasztikusan csökkentették, tevékenységüket korlátozták, kihelyezéseiket megpróbálták leépíteni, mindez pedig a piaci likviditás csökkenését vonta maga után. Mivel a pénzügyi piacok szereplői tulajdonosként és hitelezőként is kapcsolatban állnak a reálgazdaságban tevékenykedő vállalatokkal, egy idő után a vállalatok is szembesültek a finanszírozási feltételek romlásával. A vállalatoknak rá kellett döbbenniük, hogy a piaci likviditás romlásának hatása alól nem tudják kivonni magukat. A nem pénzügyi vállalatok számára normál körülmények között nem a piaci likviditás mértéke a fontos, hanem a likviditás egy másik aspektusa: az, hogy esedékes fizetési kötelezettségeinek időben, elfogadható költséggel eleget tudjon tenni. Azt a kockázatot, hogy esetleg nem tudnak az esedékes fizetési kötelezettségüknek eleget tenni, cash-flow kockázatnak (Acerbi Scandolo, 2008) vagy finanszírozási kockázatnak (Brunnermeier Pedersen, 2009) nevezzük. Ezért készítenek a vállalatok pénzügyi tervüket kiegészítve rövid távú likviditási tervet, és ezért is igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni a számlavezető bankjukkal: szükség esetén ők nyújtanak likviditási hitelt a társaság részére. 51

2 A 2007-ben kezdődött válság azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi piacokon való kereskedés könnyű vagy nehéz volta a vállalatok finanszírozási lehetőségeire is hatással van. A következő részben megismerkedünk a piaci likviditás fogalmával, az ezt befolyásoló tényezőkkel, illetve a piaci likviditás és a finanszírozási likviditás kapcsolatával. A második fejezet a bankok likviditáskezelését ismerteti röviden, a harmadik az (il)likviditás melletti portfólióértékeléssel foglalkozik. Az negyedik fejezetben pedig összefoglaljuk azokat a piaci likviditással kapcsolatos tanulságokat, amiket a vállalatoknak döntéseik meghozatalakor érdemes figyelembe venniük. A likviditási spirál 1. ábra mi a piaci likviditás? Acerbi és Scandolo (2008) a likviditáskockázattal foglalkozó cikkében a likviditás három kockázati tényezőjét sorolja fel: 1. a cash-flow kockázatot, azaz hogy az esedékes fizetési kötelezettségeknek nem tudunk eleget tenni, 2. az illikvid piacon való kereskedés kockázatát, (árhatás, market impact), illetve 3. a pénzügyi közvetítő rendszer kiszáradásának kockázatát. Forrás: Brunnermeier és Pedersen (2009), 21. oldal alapján Ezek közül a második a piaci kereskedőt, a harmadik a szabályozókat foglalkoztathatja leginkább; ez a két faktor a pénzügyi piacok likviditási kockázatát jeleníti meg. Említett cikkükben a szerzők formálisan definiálják az első két kockázatot és kimutatják a köztük lévő kapcsolatot. Brunnermeier és Pedersen (2009) olyan modellt állít fel, amiben összekapcsolják az eszköz piaci likviditását (asset s market liquidity) a kereskedő finanszírozási likviditásával (trader funding liquidity), tehát azt, hogy az eszközzel mennyire könnyű kereskedni azzal, hogy a kereskedő mennyire fér hozzá forrásokhoz. Látványos modelljük számos empirikusan dokumentált megfigyelést megmagyaráz: a piaci likviditás i) törékeny, azaz hirtelen kiszáradhat, ii) hasonlóan viselkedik a különböző eszközök esetén, iii) összefügg a volatilitással, iv) megfigyelhető a menekülés a likviditásba (flight to liquidity) és v) együtt mozog a piaccal. Az 1. ábra szemléletesen mutatja, hogy a piaci áresést miként követi a finanszírozási likviditás csökkenése, a kereskedő pozícióinak csökkenése és a letéti követelmények növekedése, ami újabb piaci áreséshez vezet. Adrian és Shin (2008) másképp értelmezi a piaci likviditást. A cikk szerint a pénzügyi piaci likviditást az aggregált mérlegfőösszeg növekedési ütemeként lehet definiálni. A pénzügyi közvetítők eszközoldala megnő az emelkedő eszközárak hatására, így a tőkeáttétel csökken. A pénzügyi közvetítők ekkor célpontokat keresnek a többlettőkéjüknek. A lecsökkent tőkeáttétel lehetővé teszi számukra, hogy mérlegüket növeljék, ezért rövid távú hiteleket vesznek fel, és ezt a többletet igyekeznek kihelyezni. Megjegyzendő, hogy a szerzők alapvetően az amerikai bankok mark-to-market értékelési gyakorlatából indultak ki, amiből következően az eszközárak növekedése azonnal megjelenik a tőkében, míg más országokban az ott érvényes számviteli szabályozás késleltetheti ezt a hatást. A tőkeáttétel igazítása eszközárak emelkedése és csökkenése mellett Forrás: Adrian és Shin (2008), 10. és 11. oldal alapján 2. ábra 52

3 A 2. ábra azt jeleníti meg, ahogy likviditásbőség esetén növekvő árak mellett a pénzügyi közvetítők kiigazítják a tőkeáttételüket és növelik mérlegfőösszegüket, ami áremelkedést von maga után; míg likviditáshiány esetén csökkenő árak mellett épp fordítva: a csökkenő árak rombolják a pénzügyi közvetítők eszközeit, ami a tőkeáttétel csökkentését vonja maga után, ami nyomás alá helyezi a piaci árakat. Az itt leírt jelenség maga igen hasonló a korábbihoz, de a pénzügyi piac likviditását egészen különbözően definiálták. Akár egyik, akár másik módon definiáljuk a piaci likviditást, a 2007-ben indult válságban az eszközárak csökkenése növelte a piaci szereplők kitettségét. Ezt a tőkeáttétel csökkentésével próbálták kezelni, amit a likvidebb befektetéseik felszámolásával igyekeztek elérni, ami csökkentette a likvidebb eszközök árfolyamát is. A pozitív visszacsatolás miatt a folyamat beindult, a piaci szereplők ördögi körben találták magukat. A tőkeáttételt senki nem merte növelni vagy magasan hagyni, az illikvid eszközöket a potenciális árfolyamveszteség miatt nem merték felszámolni. Így a válság a befektetőkön keresztül egyik piacról a másikra terjedt. A piaci likviditás definíciója A likviditás sokarcú fogalom, ezért mindenki attól függően definiálja, hogy mit szeretne hangsúlyozni. A BIS (1999) tanulmánya a G-10 országok központi bankjainak és adósságkezelő intézeteinek közreműködésével, a likviditással kapcsolatban folytatott 18 kutatás eredményeit foglalja össze. Bár az egyes kutatásokban nem használják azonos értelemben a likviditást, ezek esszenciájaként az alábbi definíciót alkották meg: 1 A likvid piac egy olyan piac, ahol nagy volumenű tranzakciók hajthatók végre azonnal, vagy rövid időn belül úgy, hogy azok minimális hatást gyakoroljanak a piaci árakra. Ehhez képest Fisher Black a következőképpen definiálja a piaci likviditást: A likvid piac folytonos piac, azaz majdnem minden mennyiséggel lehet azonnal kereskedni, és hatékony piac, tehát kis mennyiséggel a jelenlegi piaci áron rövid idő alatt, nagy mennyiséggel átlagosan a jelenlegi piaci áron hosszabb idő alatt lehet kereskedni. 2 Ezt Black részletesen is kibontja. Blacknél a piac likvid, ha az alábbiak fennállnak: a befektető mindig talál vételi (bid) és eladási (ask) ajánlatot a piacon, akármilyen gyorsan szeretne is kereskedni, ha kis mennyiségű részvényt akar venni vagy eladni azonnal, a vételi és eladási árfolyamok közti eltérés (spread) mindig kicsi, a jelenlegi piaci árhoz közeli átlagáron lehet nagy mennyiségekkel is kereskedni, ha hosszú idő áll rendelkezésre, lehet nagy mennyiséggel kereskedni rövid idő alatt is, de akkor az ár a mennyiség függvényében eltérhet a jelenlegitől (minél nagyobb a mennyiség, annál nagyobb a diszkont vagy a prémium). Ebből világosan szemünkbe tűnik, hogy a piaci likviditás fogalma sem ragadható meg egyetlen dimenzió segítségével. Ezért a következőkben ezeket a dimenziókat és mérésük lehetőségeit fogjuk áttekinteni. Piaci struktúrák Számos tanulmány bizonyítja, hogy az áralakulás, a likviditás, a befektetők által elérhető hozamok, és végső soron a piac hatékonysága mind függnek attól, hogy miként épül fel az adott piac, milyen a piac struktúrája. A piaci struktúra részének szokták tekinteni, hogy árjegyzőkön (piacvezetők, specialisták) keresztül vagy központosított ajánlati könyvön keresztül zajlik-e a kereskedés, hogy a kereskedők egymással milyen csatornán keresztül érintkeznek, a kereskedés folyamatos-e vagy aukciós szakaszokra tagolódik, mennyit látnak a piaci szereplők az aktuális ajánlatokból, valamint, hogy a piaci szereplők milyen információval rendelkeznek (minden szereplő ugyanannyit tud, vagy vannak jobban informált szereplők is). Ezeket a kérdéseket vizsgálta a piaci mikrostruktúra (market microstructure) elmélete. A piaci struktúra két legalapvetőbb fajtája az árjegyzői piac (quote-driven market, price-driven market) és az ajánlatvezérelt piac (order-driven market)! 1. Az árjegyzői piacokon a piacvezető (market maker) közvetít a vevők és az eladók között, ő biztosítja a piac likviditását azáltal, hogy mindenkor köteles árat jegyezni, azaz valamilyen áron kötelezettséget vállal arra, hogy megvegye a terméket, és valamilyen (más) áron kötelezettséget vállal arra, hogy eladja azt. A vételi árfolyam a bid, az eladási árfolyam az ask. Ha a piacvezető a bejövő ügyfélmegbízást nem tudja ellentétes irányú ügyfélmegbízásból kielégíteni, akkor a saját készletének terhére köteles ezt elvégezni. Mivel mind a vételt, mind az eladást biztosítják, így kétoldali kötelezettséget vállalnak, kétoldali árjegyzést végeznek. Ilyen elven működik például a NASDAQ 3, az LSE 4 és a SEAQ Az ajánlatvezérelt piacon nincs kijelölt árjegyző, az ajánlatok nyilvántartása és párosítása az elektronikus kereskedési rendszerben történik. A limitáras megbízások, melyek kizárólag a megadott áron vagy annál kedvezőbb árfolyamon teljesülhetnek (vételi megbízás 53

4 esetén alacsonyabb, eladási megbízás esetén magasabb áron), összessége alkotja az ajánlati könyvet (order book). Piaci áras megbízást (market order) akkor adnak a piaci szereplők, ha azt szeretnék, hogy megbízásuk azonnal teljesüljön. A piaci áras megbízásokat a kereskedési rendszer mindig a limitáras ajánlatokkal párosítja. Ezt a kereskedési rendszert folytonos kettős aukciónak (continuous double auction) is nevezik, hiszen nincsenek elkülönülő kereskedési fázisok, és az aukció kétirányú, tehát a vevők és az eladók is egymásra licitálnak tehát egymással versengő piacvezetőkként viselkednek, ráadásul mindezt egyszerre. Ilyen rendszert működtet például a NYSE 6, a Paris Bourse és a BÉT 7. A likviditás kereslete és kínálata 3. ábra Ajánlati könyv Az 1. táblázat az OTP-részvény ajánlati könyvének egyik szeptember 1-jei pillanatát mutatja be. Az ajánlati könyv 1. táblázat bid size bid price ask price ask size Forrás: saját készítésű táblázat, BÉT Az első sorban a legjobb vételi ajánlatokhoz tartozó összmennyiség, a legjobb vételi ajánlati ár (best bid), a legjobb eladási ajánlati ár (best ask) és a legjobb eladási ajánlathoz tartozó összmennyiség látható. A második sorban a második szinten lévő ajánlatok, és így tovább. Az aktuális jegyzett bid-ask spread a legjobb eladási és a legjobb vételi ajánlat árának különbsége. A likviditás piaca Az ajánlatvezérelt piacokon a limitáras megbízások addig maradnak az ajánlati könyvben, amíg a piaci megbízásokkal nem párosítják őket, vagy viszsza nem vonják őket. 8 (Elvileg elképzelhető, hogy két limitáras megbízást párosítsanak, de ekkor a második limitáras ajánlat jellegét tekintve tekinthető piaci áras megbízásnak, hiszen azonnal tranzakciót idézett elő.) A limitáras megbízást adó piaci szereplők türelmesek, hajlandók várni, hogy azon az áron teljesítsék a megbízásukat, amin szeretnék, míg a piaci áras megbízást adók türelmetlenek, nekik az fontos, hogy azonnal teljesüljön az ajánlatuk. A piaci mikrostruktúra elméletének szemszögéből az ajánlatvezérelt piacokon a limitáras ajánlatot Forrás: Csávás és Erhart (2005) 21. o. alapján tevő piaci szereplők akik versengő piacvezetőknek is tekinthetők biztosítják a piaci likviditás kínálatát (liquidity providers), míg a piaci áras megbízásokat adó szereplők keresletet támasztanak a likviditásra (liquidity takers). Ezen utóbbiakról azt is mondhatjuk, hogy igénybe veszik a likviditást. Az első csoport számára az érdekes, hogy megbízásaik mennyi idő alatt, vagy másképpen hány kötésben teljesülnek, a második csoportnak elsősorban az érdekes, hogy tranzakciójuk mennyivel mozdítja el a piaci árat. A likviditás egyfajta termékként is felfogható, melynek kínálatát a limit ajánlatokat tevők teremtik meg, keresletét pedig a piaci megbízásokat (market order) adók. 9 Ezt jeleníti meg a 3. ábra. Order flow Ahhoz, hogy a likviditás dimenzióit és azok mérési lehetőségeit tárgyalni tudjuk, először ismerkedjünk meg az order flow 10 fogalmával! Az order flow a közgazdaságtan egyik legfontosabb fogalmával, a menynyiséggel rokon, de nem azonos vele. Az order flow előjeles kereskedett mennyiség (transaction volume that is signed). Ha egy piaci szereplő el szeretne adni részvényt, és ezt egy árjegyző megveszi, akkor az order flow előjele negatív lesz. Az előjel meghatározásánál az számít, hogy a kezdeményező fél mit szeretne az eszközzel. Ennek megfelelően, ha venni szeretne, akkor pozitív lesz az order flow. Ha a kezdeményezett tranzakciókat összegezzük, akkor megkapjuk a nettó order flow-t, ami lehet negatív, azaz nettó eladási nyomást tapasztalunk, vagy lehet pozitív, amikor nettó vételi nyomás (net buying pressure) jellemző. 54

5 Forrás: BIS (1999) 41. o. alapján A piaci likviditás dimenziói Az order flow nagysága kiolvasható a tranzakciókból, hiszen a kereskedett mennyiség megadja; az előjele pedig úgy határozható meg, ha megnézzük, hogy a tranzakciót ki kezdeményezte. Látható, hogy egy limitáras megbízás és egy piaci áras megbízás párosításakor a limit megbízás a passzív fél, a piaci áras pedig az aktív fél, ezért az order flow előjelének megállapításakor a piaci áras megbízás iránya fog dönteni: ha vétel volt, akkor pozitív, ha eladás, akkor negatív. A likviditás dimenziói Kyle (1985) a likviditás általa vizsgált aspektusait a következő három dimenzióban foglalja össze: 1. szorosság (tightness): Mekkora annak a költsége, ha pozíciónkat rövid idő alatt szeretnénk megforgatni? 2. mélység (depth): Mekkora nagyságú order flow képes az árat adott egységgel megváltoztatni? 3. rugalmasság (resiliency): Mekkora sebességgel tér vissza az ár egy véletlen sokk után? BIS (1999) is ezt a három dimenziót sorolja fel némileg eltérő tartalommal, és megemlít egy, a szakirodalomban tárgyalt negyediket is: 4. azonnaliság (immediacy): Az idő, ami alatt adott nagyságú portfóliót el lehet adni vagy meg lehet venni egy meghatározott ársávban. 4. ábra Ezt azonban BIS (1999) szerint nem érdemes szigorú értelemben véve külön dimenziónak tekinteni, mivel az előző három elemeiből foglal magában valamennyit. A szakirodalomban megjelenik még egy dimenzió, a szélesség (breadth), amit a mélység (depth) kiterjesztéseként definiálnak (Csávás Erhart, 2005), tehát nemcsak a legjobb árszinteken található ajánlatok mennyisége, hanem az ajánlati könyvben lévő összes ajánlat mennyiségeként. A 4. ábra a feszesség, mélység és a szélesség dimenziókat jeleníti meg a stilizált ajánlati könyvben. Az eddigieket összefoglalva, a dimenziókat statikus és dinamikus csoportba lehet osztani: statikus: feszesség, mélység és szélesség, dinamikus: rugalmasság és azonnaliság. Kutas és Végh (2005) külön dimenziónak értelmezi a szakirodalomban is használt diverzitást (diversity) is, ami a piaci befektetők homogenitását mutatja motiváció, méret, esetleg információ és hazai, illetve külföldi illetőség szerint. Idézett tanulmányukban a BÉT-re bevezetett Budapesti Likviditási Mértékben alapvetően a statikus dimenziókat foglalták össze egy mutatóban. Ezt mutatja az 5. ábra. 5. ábra A Budapesti Likviditási Mérték felépítése Forrás: Kutas és Végh (2005) 690. o. A Budapesti Likviditási Mértékkel gyakorlati felhasználhatósága miatt részletesebben is foglalkozunk majd. 55

6 A 6. ábra szintén azt mutatja meg, hogy a likviditás dimenziói hogyan jelennek meg az ajánlati könyvben. A feszességet a bid-ask spread, a mélységet a legjobb szinten lévő ajánlatok összmennyisége, a szélességet az ajánlati könyvben lévő összes eladási vagy vételi ajánlat összmennyisége adja meg. 6. ábra A piaci likviditás dimenziói az ajánlati könyvben Forrás: saját készítésű ábra, hasonló megtalálható von Wyss (2004)-ben, Csávás és Erhart (2005)-ben, illetve Gyarmati, Michaletzky és Váradi (2010)-ben A 6. ábra újdonsága a korábbi vizualizációkhoz képest az, hogy megjelenik benne az árérzékenység, ami az ajánlati könyvből számolható statikus mutató, és azt mutatja meg, hogy az ajánlati könyv teljes kitisztítása esetén mekkora ajánlat téríti el egy egységgel az árat. Likviditási mutatók Láthattuk, hogy még a piaci likviditás fogalma sem ragadható meg könnyen, egyetlen szempont szerint, egy mutatóval, hanem csak több dimenzió segítségével. Sajnos azzal sincs szerencsénk, hogy az egyes dimenziókban egyértelműen, egyetlen mutatóval meg lehetne mérni a likviditást. Vannak olyan mutatók, melyek egy-egy dimenziót számszerűsítenek, ezeket egydimenziós (one-dimensional) 11 mutatóknak hívjuk, és vannak többdimenziós, kompozit mutatók is. 12 Az egydimenziós mutatókat von Wyss (2004) az alábbiak szerint csoportosítja: 1. volumen típusú mutatók: például kereskedett mennyiség (trading volume), forgalommal vagy mennyiséggel súlyozott átlagidő vagy tranzakciós időköz (volume weighted duration) 13, forgalom (turnover), értékkel súlyozott átlagidő vagy tranzakciós időköz (capital weighted duration) 14, mélység (depth), logmélység (log depth), dollármélység (dollar depth), 2. idő típusú mutatók: egységnyi időre jutó tranzakciók száma (number of transactions per unit time), tranzakciók közti várakozási idő (waiting time between trades), egységnyi időre jutó megbízások száma (number of orders per unit time), 3. spread típusú mutatók: nominális spread, jegyzett spread (absolute spread, quoted spread), log nominális spread (log absolute spread), relatív spread (relative or proportional spread) lehet a középárfolyamhoz vagy a legutóbbi tranzakcióhoz is viszonyítani, a logárfolyamok relatív spread-je (relative spread of log prices), tényleges spread (effective spread), relatív tényleges spread (relative effective spread) ezt is lehet a középárfolyamhoz vagy az előző tranzakció árfolyamához viszonyítani. Ebből a felsorolásból is látható, hogy még a csoportosítás sem egyértelmű, hiszen például egy volumen típusú mutató egy időegységre jutó volument, forgalmat ragad meg, aminek reciproka már tekinthető akár idő típusú mutatónak is. Hasonlóan jól látszik, hogy Gouriéroux és szerzőtársai (1999) tranzakciós időközmutatói is kapcsolódnak az időhöz és a volumenhez is. A többdimenziós, kompozit mutatóknak jó felsorolását adja von Wyss (2004): o.). Csávás és Erhart (2005) a likviditási mutatókat i) a tranzakciós költségeket megragadó, ii) a volumen típusú mutatók és iii) az ár alapú mutatók csoportokba osztja. A 2. táblázat a különböző likviditási mutatókat a likviditási dimenziók segítségével csoportosítja. dimenzió feszesség mélység szélesség rugalmasság azonnaliság A likviditás dimenzióinak mutatói Forrás: Csávás és Erhart (2005) 19. o. mutató bid-ask spread, koncentráció 2. táblázat legjobb árakhoz tartozó mennyiségek, forgalom, átlagos ügyletnagyság, koncentráció összes ajánlat mennyisége, kereslet-kínálat árrugalmassága árhatásmutatók üzletkötési gyakoriság, forgalom 56

7 Az MNB aggregált piaci likviditási index Bár a cikknek nem célja a likviditás minden mérési módszerének teljes körű bemutatása, mindenképpen említést kell tenni a Magyar Nemzeti Bank által számolt aggregált piaci likviditási indexről, mely a magyar pénzügyi piacok likviditását számszerűsíti. Páles Judit és Varga Lóránt a áprilisi MNB-Szemlében (Páles Varga, 2008) először röviden bemutatják a piaci likviditás fogalmát és dimenzióit, majd ismertetik a Bank of England és az Európai Központi Bank kompozit likviditási mutatóinak módszertanát. Az MNB által számolt mutató azon négy hazai pénzügyi piac likviditását számszerűsíti, melyek méretüknél fogva érdemi likviditási kockázatot jelenthetnek a hazai bankszektor számára. Ezek a következők: EUR/ HUF azonnali devizapiac, USD/HUF FX-swap piac, a magyar államkötvények másodlagos piaca és a fedezetlen bankközi pénzpiac. A piaci likviditás három kijelölt dimenzióját (feszesség, rugalmasság és mélység) négy (1, 1 és 2) mutató segítségével számszerűsítik mind a négy piacon (összesen 16 mutató), amiből készül négy likviditási részindex: a bid-ask spread mutató, az árhatásmutató, az átlagos ügyletméret mutató és az ügyletkötések száma mutató. A négy részindex végül az aggregált likviditási mutatóban áll össze. A 16 különböző mutató mindegyikét úgy határozzák meg, hogy a magasabb érték nagyobb likviditást jelentsen, majd az idősorokat az időszak átlagainak segítségével normalizálják. A részindexek elkészítése során az egyes mutatók súlyozatlan átlagát számítják ki, végül a részindexekből az aggregált piaci likviditási mutató is súlyozatlan átlagként áll elő. 15 A 2005 márciusától 2008 márciusáig tartó időszak adatai alapján számolt aggregált likviditási mutatóból levonható főbb következtetések: a hazai pénzügyi piacok likviditása trendszerűen emelkedett 2006 közepéig, mind az amerikai jelzálogpiaci válság augusztus-szeptemberi kirobbanásakor, mind a március eleji nemzetközi és hazai állampapír-piaci turbulenciakor a hosszú távú átlag alá esett az aggregált likviditási mutató értéke, a márciust megelőző fél év likviditásának csökkenése elsősorban a feszesség csökkenésében, vagyis a kereskedés implicit költségének emelkedésében mutatkozott meg, míg a piaci forgalom így a piac mélysége nem csökkent jelentős mértékben, a március eleji állampapír-piaci likviditás csökkenése nem hagyta érintetlenül a többi piacot sem; a feszesség a többi piacon is visszaesett. A részindexeket és az aggregált mutatót 2008 márciusa óta is számolják, és az MNB Stabilitási jelentésének piaci likviditással foglalkozó fejezetében elemzik is. Azon vállalatok számára, amelyek ezen a négy piac valamelyikén aktívak, érdemes lehet az MNB jelentését és a piac aktuális állapotát ilyen szempontból is figyelemmel kísérnie. Budapesti Likviditási Mérték Az MNB aggregált likviditási indexéhez hasonló kompozit mutató a Budapesti Értéktőzsde által számolt Budapesti Likviditási Mérték (BLM) is. Részletes leírás található a mutatóról Kutas és Végh (2005)-ben és Gyarmati, Michaletzky és Váradi (2010)-ben. A BLM egy pozíció vállalásának és lezárásának teljes implicit költségét adja meg bázispontban kifejezve (Kutas Végh, 2005). A mutató számítási módja a következő: BLM = 2 LP + APM_bid + APM_ask, ahol LP (liquidity premium, LP) a likviditási prémium, ami a bid-ask spread fele, APM_ask és APM_bid az eladási és a vételi oldali áreltérítő hatás (adverse price movement, APM). Képletekkel: Az APM_bid a vételi oldali áreltérítő hatás, az APM_ask az eladási oldali áreltérítő hatás. A számításhoz szükséges súlyozott átlagár az eladási oldalon az alábbi képlet szerint számolódik, ha a vételi tranzakció az első három ajánlati szinten teljesül: ahol, P ask1 az első legjobb eladási ajánlat árszintje, P ask2 a második legjobb eladási ajánlat árszintje, P ask3 a harmadik legjobb eladási ajánlat árszintje, size1, size2 az adott ajánlati szinteken lekötődő mennyiségek. A BÉT a BLM-et 20e, 40e, 100e, 200e és 500e EUR-os kötésekre számolja ki. A tőzsde akkor is kiszámolja a BLM-et, ha az ajánlati könyvben nincs elegendő értékű részvény, mégpedig úgy, mintha azt feltételezné, hogy az utolsó ajánlati szinten végtelen mennyiségű ajánlat van a könyvben. Mivel a BLM a számításból adódóan bázispontban számolódik, és függ a tranzakció nagyságától, ezért 57

8 például ha BLM5 = 60 bps, akkor ez azt jelenti, hogy 500e EUR értékű vételi és eladási megbízás implicit tranzakciós költsége 3e EUR (500e * 60bps = 3e). A mutató a piaci szereplők szempontjából felhasználható a kereskedés időzítésére és a nagy mennyiségű megbízások optimális feldarabolására is. A BÉT rendszeresen nyilvánosságra is hozza az egyes termékek havi átlagos BLM-jait, a részletesebb statisztikák pedig megrendelhetők. Árérzékenység és árhatás A pénzügyi piacokon az árak a kereskedés hatására folyamatosan változnak. A piaci szereplők és a szabályozó hatóságok számára egyaránt érdekes, hogy egy pillanatban adott nagyságú tranzakció mennyivel változtatja meg a piaci árat. A kereskedésben résztvevők számára azért fontos, mert a teljesült tranzakció (executed order) átlagára ettől függ. A szabályozó hatóságok számára azért fontos, mert arról ad információt, hogy a piac mennyire tekinthető stabilnak, a megfigyelt piaci ár menynyire mérvadó. az egyenesek meredeksége, tehát az árérzékenység is nagyon különböző lehet attól függően, hogy nyugodt vagy turbulens időszakot vizsgálunk. Turbulens időkben az ajánlati könyv kiszáradhat, amit a nagy árterjedelemben felhalmozódott kevés ajánlat és a vételi és eladási árérzékenység eltérő nagysága mutat. Az OTP ajánlati könyvének mélysége és szélessége november 14-én, 11 óra 30 perc 49 mp-kor 7. ábra Árérzékenység Azt már láthattuk, hogy a piac mélysége válaszol arra, hogy mekkora megbízás mozdítja el egy egységgel a piaci árat. Másik irányból is feltehető a kérdés: egyetlen egység megbízás mekkora árelmozdulást okoz? A limitajánlatokra ennek a kérdésnek nem sok értelme van, mert kötés, azaz tranzakció csak tévedésből van limitáras megbízásból, olyankor, amikor a megadott limit az aktuális ajánlati könyv túloldalán megtalálható. Ezért ezt a kérdést csak a piaci áras megbízásokra vizsgáljuk. Statikus módon megközelítve a kérdést a következő fogalmat tudjuk Gereben és Kiss (2006) alapján definiálni: az árérzékenység azt mutatja meg, hogy az ajánlati könyv teljes kitisztítása esetén egységnyi piaci áras ajánlat átlagosan mennyivel mozdítaná el az árfolyamot. Az alacsonyabb érték nagyobb piaci likviditásra utal. 16 Látható, hogy az árérzékenység nem szimmetrikus abban az értelemben, hogy az egységnyi vételi ajánlat nem feltétlenül annyival növeli az árat, mint amennyivel az egységnyi eladási ajánlat csökkenti. Az EUR/HUF bankközi devizapiacon például a mutató szokásos mértékegysége forint/millió euró, hiszen a minimális egység egymillió euró. Az árérzékenység-mutató úgy számolható, hogy az ajánlati árak és a kumulált mennyiségek által meghatározott egyenesek meredekségét kiszámoljuk. A 7. ábrán látható, hogy az ajánlati könyv jellege, és így Forrás: Gereben és Kiss (2006) 21. oldal mintájára Az árérzékenység ugyan megmutatja, hogy egységnyi piaci megbízás hány egységgel mozdítaná el a piaci árat, de csak két korlát figyelembevételével használható. Egyrészt statikus, hiszen az ajánlati könyvről készített egyetlen pillanatfelvétel alapján számítható, másrészt feltételezi, hogy a teljes ajánlati könyvet kitisztítja a megbízás, azaz a megbízás olyan nagy, hogy a megfigyelt (egyik oldali) ajánlati szintek összes limitáras megbízása kikerül az ajánlati könyvből. Árhatásfüggvény Ha a megbízások árfolyamra gyakorolt dinamikus hatását akarjuk megvizsgálni, akkor az order flow és az árfolyamváltozás kapcsolatát kell megvizsgálnunk (lásd például Iori Daniels Farmer Gillemot Krishnamurthy Smith, 2003; Smith et al., 2003; Lillo Farmer Mantegna, 2003; Farmer et al., 2004; Farmer Zamani, 2008). Az order flow (a tranzakciók előjeles nagysága) és az általuk okozott árváltozás kapcsolatát mutatja meg az árhatásfüggvény (market impact function, price impact function). Több fajtája is létezik attól függően, hogy milyen változókat jelenítenek meg a tengelyeken. 58

9 A szakirodalom meg szokta különböztetni egymástól az egyedi tranzakciók árhatásának vizsgálatát és az aggregált tranzakciók árhatásának vizsgálatát. Az ajánlatvezérelt piacokon azt találták, hogy az egyedi tranzakciók árhatásfüggvénye a mennyiség konkáv függvénye, ami gyorsan növekszik kisméretű tranzakciók esetén és lassabban nagyméretű megbízásoknál. Lillo et al. (2003) volt az első tanulmány, amelyik konkrét függvényformát illesztett az a NYSE 1000 részvényének TAQ (trades and quotes) adataira. A további kutatások megerősítették, hogy az árhatásfüggvény egyre laposabb lesz, tehát egyre inkább lineáris lesz, ha növeljük az aggregálandó tranzakciók számát, amit a 8. ábra meg is mutat. Az aggregált piaci hatás A piaci likviditás stilizált tényei Ebben az alfejezetben a piaci likviditás néhány stilizált tényét összegezzük, melyeket a vállalatoknak érdemes figyelemmel kísérniük, ha értékpapírjaikat minél kisebb indirekt költséggel szeretnék megvenni vagy eladni. Muranaga és Ohsawa (1997) az egyik legfontosabb piaci likviditási mértékről, a bid-ask spreadről az alábbiakat jegyzi meg: 1. A ritkábban kereskedett értékpapírokra nagyobb bid-ask spread jellemző. Ezt a piacvezetők készlettartási költségével, az esetleg egyetlen piacvezető monopolhatalmával és a kisebb piacokon nagyobb eséllyel előforduló bennfentes kereskedelemmel magyarázzák. 8. ábra Forrás: Bouchaud és szerzőtársai (2008) 35. oldal Az ábrák az 1, 8, 64 és 512 tranzakció árhatását mutatják. A szemléletes ábrázolhatóság kedvéért az első ábrán minden esethez egy-egy konstans hozamot adtak, a másodikon pedig minden N-re átskálázták a tengelyeket. Az árhatásfüggvény és ezzel szorosan összekapcsolódva az ajánlati könyv vizsgálata az extrém hozamok természetének jobb megértéséhez is elvezetett. Az elmúlt években számos cikk, (például Farmer és szerzőtársai (2004) és Weber és Rosenow (2004) foglalkozott a kérdéssel, és azt találták, hogy az extrém árelmozdulásokat elsősorban nem a nagyméretű tranzakciók okozzák, hanem inkább az ajánlati könyvben lévő piaci likviditásra pontosabban annak hiányára vezethetők vissza. A magyarországi piacok esetén Gereben és Kiss (2006) a mikrostruktúra-elmélet irodalma alapján vizsgálta az árhatásfüggvényt a bankközi EUR/HUF devizapiacon, és arra jutott, hogy az order flow az EUR/HUF piacon is jól magyarázza az árfolyamváltozást. 2. A bid-ask spreadre a szezonalitás jellemző. Például a New York-i tőzsdén jegyzett kis és közepes nagyságú vállalatok kereskedése során a spread december vége és január vége között szignifikánsan alacsonyabb, mint máskor. Ez okozhatja a januári többlethozamokat is. 3. A bid-ask spread napon belüli alakulása is jellegzetes, de piacról piacra különböző, az adott piac mikrostruktúrájától függ. 4. Egyes devizapiacokon a bid-ask spread mérete arányos a devizaárfolyam feltételes volatilitásával. 5. A spread jelentősen nő a hétvégéket és az ünnepnapokat megelőzően. Az árhatásfüggvény (market impact) meredeksége pozitív, és nem azonos vételre és eladásra. A függvény konkáv, és meredeksége a gyakrabban kereskedett részvények esetén alacsonyabb. 59

10 a bankok likviditáskezelése A vállalat a piaci likviditást általában nem tudja befolyásolni, sokkal inkább az van rá hatással. Akkor mégis miként fordíthatja azt a maga előnyére? Ugyanez a kérdés a bankok likviditáskezelésével kapcsolatban is felmerül, mert bár a vállalatokhoz hasonlóan ők is ki vannak téve a finanszírozási likviditás kockázatának (funding liquidity), alaptevékenységükből kifolyólag számukra a pénzügyi piacok likviditása (eszközlikviditás [asset liquidity]) és a piac egészének (a közvetítő rendszernek) a likviditása sokkal fontosabb, mint a vállalatok számára. Komplex helyzetüket 17 felismerve a Bázeli Bizottság több tanulmányban is foglalkozott a kérdéssel (BIS [1999] 18, BIS [2008] 19 és BIS [2010] 20 ). Az alábbiakban kiemeljük azokat a megfigyeléseket és ajánlásokat, amiket a vállalatok is felhasználhatnak, ha a piaci likviditást figyelemmel kísérik, hogy értéket teremtsenek. A piaci likviditást leginkább meghatározó tényezők BIS (1999) alapján: termékkonstrukció (product design): ez határozza meg a termék hosszú távú fenntarthatóságát, ami a likviditás koncentrációját eredményezi. Jó példa rá a benchmark állampapírok magas fokú likviditása, a piaci mikrostruktúra (market microstructure): a kereskedési rendszer (trade execution system, pl. ajánlatvezérelt vagy árjegyzői piac), tranzakciós költségek szintje, a piaci adatok transzparenciája, az előzetes várakozások nyilvánossága és a piaci szereplők heterogenitása, a piaci szereplők viselkedése (market participants behaviour): számos tanulmányban megjelenik, hogy a piacok likviditását nagyban befolyásolja a piaci szereplők likviditásra vonatkozó várakozásai, amik gyakran be is teljesítik önmagukat. A tanulmány szintén összefoglalja, hogy a hatóságok milyen lépéseket tehetnek annak érdekében, hogy a piacok likviditása növekedjék. Természetesen a vállalatok nem tudják ezeket a lépéseket közvetlenül alakítani, annyit tehetnek, hogy a saját döntéseik meghozatalakor figyelemmel vannak ezekre a likviditást befolyásoló faktorokra. A piaci likviditás (itt most a bid-ask spread-del közelítették) akkor nagyobb, ha: a piaci kereskedők között nagy a verseny, nagy a transzparencia, mert az elősegíti az áralakulás megbízhatóságát és növeli a piac hatékonyságát, a kereskedési és elszámolási gyakorlat standardizált (pl. DVP [delivery-vs-payment és T+3]), mert az csökkenti a piac töredezettségét, és így csökkenti a tranzakciós költségeket, a piaci szereplők viselkedése heterogén, ami tükrözi a szereplők különböző tranzakciós és befektetési szükségleteit. A hazai és külföldi szereplők megfelelő aránya elősegítheti ezt a heterogenitást. A Bázel III-as előírások részletesen foglalkoznak a bankok likviditáskezelésével. Mivel ez a szabályozás elsősorban a bankok finanszírozási likviditását célozza, ezért nem térünk ki rá részletesen, inkább csak a szabályozói standardok alapelvét vázoljuk. A bizottság két különböző, de egymást kiegészítő standardot határozott meg. Az első a bankok rövid távú likviditási kockázati profiljának rövid távú rugalmasságát, a második a mérleg eszköz- és forrásoldalának lejárati szempontú strukturális stabilitását hivatott biztosítani. Az első standard, a rövid távú likviditási követelmény (liquidity coverage ratio, LCR) célja, hogy a bankoknak elegendő jó minőségű eszköze legyen egy 30 napos erős stressz leküzdésére. A képlet tartalmának és különösen a szcenárió részleteiért lásd BIS (2010) és Somogyi és Linh (2010). A hosszabb távú (egyéves) likviditási követelmény (net stable funding, NSFR), a bank finanszírozási struktúrájának hosszabb távú stabilitását kívánja meg: Mivel a BIS (2008) szintén elsősorban a finanszírozási likviditására fókuszál, és ennek kezeléséhez és felügyeletéhez határoz meg alapelveket, ezért csak annyit emelünk ki belőle, hogy előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy a likviditási kockázat kezelésével felsővezetői szinten foglalkozzék, és átfogó és megbízható stratégiát (strategy), irányelveket (policy), eljárásokat (procedure) és gyakorlatokat (practice) alakítson ki a likviditási kockázat azonosítására, mérésére és kezelésére. A portfólió értéke és a likviditás A portfólió értéke Ha csak arra a kérdésre szeretnénk válaszolni, hogy mennyit ér a vállalat eszköze, a válasz függ az eszköz piacának likviditásától. A következőkben Acerbi és Scandolo (2008) alapján áttekintjük, hogy miként függ a portfólió értéke a piaci eszköz likviditásától. A hagyományos szemlélet szerint a portfólió értéke az értékpapír mennyiségének lineáris függvénye, hiszen az értékpapír darabszámát kell szorozni a piaci árral, a piaci középárfolyammal (midprice), ami a vételi és az eladási ár átlaga. 60

11 ahol p az értékpapírok árvektora, x a portfólióban szereplő értékpapírok mennyiségének vektora. Egy fokkal prudensebb értékelési módszer, ha a hosszú pozíciókat a legjobb vételi (best bid), a rövid pozíciókat a legjobb eladási (best ask) árral szorozva értékeljük. A legóvatosabban akkor járunk el, ha azt vizsgáljuk meg, hogy a teljes portfóliónkat felszámolva mekkora értéket kapnánk kézhez. 21 Ekkor az aktuális ajánlati könyv adatai segítségével konkrétan ki kell számolni, hogy az adott nagyságú portfóliót az aktuális pillanatban mennyiért lehetne eladni. Ezt a három eljárást mutatja be a 9. ábra. Marginális árak Ez a megközelítés statikus abban az értelemben, hogy csak az ajánlati könyv adott pillanatban megfigyelt állapotát veszi figyelembe, és nem számol azzal, ha a portfólió felszámolását nem egyetlen pillanat alatt hajtjuk végre, hanem bizonyos idő alatt, ami alatt egyrészt újabb ajánlatok érkezhetnek az ajánlati könyvbe, másrészt vissza is vonhatnak megbízásokat. Az ajánlati könyv alapján számszerűsítjük a marginális kínálati-keresleti (marginal-supply demand curve, MSDC) görbét, ami azt mutatja meg, hogy mennyiért tudjuk megvenni az x. darab értékpapírt, ha összesen x darabot szeretnénk venni, és mennyiért tudjuk eladni az x. darab értékpapírunkat, ha összesen x darabot szeretnénk eladni. Az m(x) árfüggvényt marginális kínálati-keresleti görbének nevezzük, ha m(x 1 )> m(x 2 ), ha x 1 <x 2, m jobbról folytonos és balról van határértéke, ha x<0 és balról folytonos, jobbról van határértéke, ha x>0. 9. ábra Forrás: Tulassay Zs. (2008) alapján 10. ábra A marginális kínálati-keresleti függvény és az eladás vagy vétel összértéke A marginális kínálati-keresleti függvényt az 1. táblázatban már bemutatott ajánlati könyvből lehet könynyen előállítani. Egy, az táblázathoz hasonló ajánlati könyvből számolt marginális kínálati-keresleti függvényt jelenít meg a 10. ábra. A konstrukcióból következően m(x) monoton csökkenő. Jelölje m + m(0 + ) a legjobb vételi ajánlatot (best bid), m m(0 ) a legjobb eladási ajánlatot (best ask), δm m m + > 0 a bid-ask spreadet. Ekkor az x darab eszköz eladásából (megvételéből) befolyó pénzmennyiség, amit a 10. ábrán a görbe alatti terület mutat: Forrás: Tulassay Zs. (2008) alapján ahol m(s) az értékpapír marginális kínálati-keresleti görbéje, eladás, ha x>0 és vétel, ha x<0. A kínálati-keresleti görbe integráljából már könynyen számolható az átlagár. Látható, hogy a likviditást figyelembe véve a portfólió értéke nem feltétlenül lineáris függvénye a mennyiségnek: 61

12 Készpénzlikviditási szabálynak (cash liquidity policy) ezt nevezik: A portfólió értéke likviditási szabály mellett Az előzőeket továbbgondolva valójában attól is függ az illikvid eszközünk értéke, hogy el akarjuk-e adni, vagy megtehetjük, hogy megtartjuk, akár lejáratig is. A portfóliónk értéke tehát attól (is) függ, hogy mit szeretnénk tenni vele. Definiáljuk a következő két fogalmat! 1. Mark-to-market érték A portfólió mark-to-market értéke az, amit akkor kapunk, ha a portfóliót a legjobb vételi és eladási árak segítségével értékeljük: azaz e szerint a likviditási szabály szerint csak azok a portfóliók fogadhatók el, melyekben legalább c menynyiségű készpénz van. Ha a portfólió tulajdonosa eldöntötte, hogy mit szeretne kezdeni a portfólióval, azaz létrehozta a likviditási szabályát (liquidity policy), akkor ennek függvényében már meg lehet állapítani a portfólió értékét. Jelölje Att(x) az x-ből elérhető portfóliók halmazát. Egy y portfólió elérhető x-ből, ha x egy részének felszámolásával el tudunk jutni y-ba, azaz, ha ahol x 0 a portfólióban lévő készpénz (a likviditás ). 2. Likvidációs érték A portfólió likvidációs értékének (liquidation of a portfolio) azt a bevételt hívjuk, amit az azonnali felszámolás esetén kapunk: ahol m(x) a portfólióban lévő eszközök darabszáma, x 0 újra a portfólióban lévő készpénz (a likviditás ), és m i (x) az i. értékpapír marginális keresleti-kínálati görbéje. Ha x 0 <0, akkor azonnali fizetési kötelezettségünk van. Az eddigiek megmutatták, hogy önmagában nem tudjuk megmondani, hogy egy portfólió mennyit ér. Csak akkor tudunk erre válaszolni, ha tudjuk, hogy mit szeretnénk kezdeni a portfólióval, illetve, hogy milyen portfóliókezelési szabályok és előírások vonatkoznak rá. Az L likviditási szabályon vagy terven (liquidity policy) azon elfogadható portfóliók konvex halmazát értjük, melyekre Látható, hogy ha egy portfólió benne van a likviditási szabály vagy terv által meghatározott halmazban, akkor minden olyan portfólió is benne van, amelyben ugyanennyi illikvid eszköz van, de több készpénz; valamint minden olyan portfólió is, melyben ugyanennyi készpénz van, de kevesebb illikvid eszköz. A likviditási szabály vagy terv tehát a portfóliók konvex halmazát definiálja, amelyben a készpénz sosem túl sok, és az illikvid eszközök állománya sosem túl kevés. Egy portfólió értéke adott L likviditási szabály mellett tehát azt a maximális értékű x-ből elérhető portfóliót keressük, ami a likviditási politikának szabálynak is megfelel. Mire figyeljenek a vállalatok? Az előzőekben röviden bemutattuk a piaci likviditással kapcsolatos alapvető fogalmakat, illetve jellemeztük a likvidnek tekinthető piacokat. Ebben a fejezetben öszszefoglaljuk, hogy mire érdemes figyelniük a vállalatoknak, hogy értéknövelő döntéseket hozhassanak a piaci likviditás figyelembevételével. A tanulmány kezdetén leírt jelenség és a 2. ábra ugyan a pénzügyi közvetítők viselkedését mutatta be, de ezek megfigyelhetők a vállalatok esetén is. Likviditásbőség idején a vállalatok mérlege javul, amire a tőkeáttétel növelésével válaszolnak, és az új forrásokat újabb beruházásokra fordítják. Könnyen elképzelhető, hogy olyan beruházásokba is belekezdenek, melyeket forrásbőség hiányában, annak alacsonyabb megtérülése miatt nem valósítanának meg. A vállalatvezetőknek érdemes fél szemüket a piaci konjunktúra és a piaci likviditás állásán tartani, nehogy bajba kerüljenek, amikor a likviditás megcsappan, de még szükségük lenne külső forrásra a beruházás befejezéséhez. A bankok likviditáskezeléséhez hasonlóan konjunktúrától függetlenül érdemes rövid távon likvidnek, hosszabb távon szolvensnek lenniük, amit a jól beállított LCR és NSFR mutatók elősegítenek. A vállalatoknak érdemes ezekkel felsővezetői szinten foglalkozni, átfogó stratégiát, irányelveket, eljárásokat és gyakorlatokat kiépíteni, amik segítségével azonosítani, mérni és kezelni tudják a piaci likviditási kockázatot. 62

13 A vállalatok beruházásaikat a pénzügyi piacokról finanszírozzák. A hosszú távú finanszírozás érdekében kapcsolatban állnak a tőkepiacokkal (részvény- és kötvénypiacok), illetve bankokkal (hitelek). Rövid távú finanszírozásukat jellemzően a számlavezető bank segítségével oldják meg. Bár a termelő vállalatok eszközoldala jellemzően reáleszközöket tartalmaz, a vállalatok nagy része rendelkezik forgatási célú értékpapírokkal (részvények, kötvények és diszkontkincstárjegyek) és befektetett pénzügyi eszközökkel (részvények és kötvények) is, ezáltal itt is kapcsolatban állnak a pénz- és tőkepiacokkal. Mivel minden pénzügyi piaci tranzakció a direkt tranzakciós költségeken (díjak, jutalékok, tranzakciós adók) túl indirekt tranzakciós költségekkel (bidask spread, árkockázat [price risk], alternatívaköltség [opportunity cost], árhatás költsége [price impact]) is jár, ezért a vállalatoknak döntéseik meghozatalakor ezeket is érdemes figyelembe venniük. Ennek érdekében az alábbi három-négy dolgot tehetik: Minden szerződés megkötésekor vegyék figyelembe, hogy a likviditásnak ára van, amit meg kell fizetni. (Egy vállalat részvényeinek értékét akár 30 százalékkal is csökkentheti, ha illikvid [Silber, 1991]). Egy adott eszköz megvételekor vagy eladásakor keressék meg azt a piacot, amelyik a leginkább likvid. A tranzakciók időzítésekor is vegyék figyelembe a likviditást. Ehhez segítséget nyújthatnak a likviditási mutatók, például a BLM és az MNB aggregált likviditási indexe. Ezen mutatók idősorának ismeretében előre is lehet jelezni a jövőbeli értéküket, ami például a BÉT-en forgó részvények esetén becslést ad a tranzakció implicit tranzakciós költségére vonatkozóan. Az Acerbi és Scandolo- (2008) cikket továbbgondolva akcióterv kialakításával készüljenek fel olyan helyzetekre, amikor sürgősen készpénzre van szükségük. Fogalmazzanak meg alapelveket és szabályokat arra vonatkozóan, hogy ilyenkor milyen sorrendben és hogyan likvidálják az értékpapírjaikat. A vállalatoknak végezetül érdemes tudatosítaniuk, hogy az őket közvetlenül érintő finanszírozási kockázatnak három forrása van (Garcia, 2009): letéti kockázat (margin funding risk): az a kockázat, hogy a letéti követelmény nagysága változik,; refinanszírozási kockázat (rollover risk): az a kockázat, hogy a vállalat a rövid távú kölcsönt drágábban vagy egyáltalán nem tudja megújítani, lejárati kockázat (redemption risk): a vállalat finanszírozói visszavonják a forrásaikat. Ezek mindegyike szorosan összefügg a pénzügyi piacok likviditásával, ezért egyetlen vállalat sem tudja kivonni magát a piaci likviditás hatása alól. Lábjegyzet 1 BIS (1999) 13. o. 2 Kyle (1985) idézi Fisher Black: Towards a Fully Automated Exchange, Part I, Financial Analysts Journal, 27 (1971), a likviditásra adott intuitív definícióját. 3 National Association of Securities Dealers Automated Quotati-ons, a világ legnagyobb forgalmú elektronikus alapú részvénytőzsdéje. 4 London Stock Exchange, a Londoni Értéktőzsde 5 Stock ExchangeAutomated Quotation, az LSE közepes nagyságú (mid-cap) részvényeinek kereskedésére szolgáló kereskedési rendszere. 6 New York Stock Exchange, a New York-i tőzsde 7 Budapesti Értéktőzsde 8 Elvileg elképzelhető, hogy két limitáras megbízást párosítsanak, de ekkor a második limitáras ajánlat jellegét tekintve tekinthető piaci áras megbízásnak, hiszen azonnal tranzakciót idézett elő. 9 A likviditás mint a termék keresletének és kínálatának rövid mikroökonómiai megalapozása megtalálható pl. Csávás és Erhart (2005) o. 10 Az order flow-t esetleg ajánlatfolyamként lehetne magyarra fordítani. Mivel ez a megjelölés még nem terjedt el, ezért ebben a dolgozatban maradok a piaci szereplők és a magyar nyelvű tanulmányok legtöbbje által használt order flow-nál. 11 Lásd von Wyss (2004) 9. o. 12 Ilyen például a BLM is. Lásd Csávás és Erhart (2005) 25. o. 13 Lásd Gouriéroux, Jasiek és Le Fol (1999), ezt von Wyss (2004) volumen-átlagidőnek (volume duration) hívja. 14 Lásd Gouriéroux, Jasiek és Le Fol (1999), ezt von Wyss (2004) forgalomátlagidőnek (turnover duration) hívja. 15 Ez a módszertan megfelel a BoE és az EKB gyakorlatának. A súlyozatlan átlag használatát támasztja alá az is, hogy nem áll rendelkezésre olyan információ, ami alapján más súlyok indokoltak lehetnének. 16 Hasonló fogalom a mikroökonómiában szokásos árrugalmasság, ami azt mutatja meg, hogy az ár egyszázalékos megváltozása hány százalékkal változtatja meg adott termék keresletét vagy kínálatát. 17 A bankok likviditásának fontosságát tükrözi természetesen az is, hogy az USA pénzügyi intézményeket felügyelő szervei (Fed, OCC és FDIC) által alkalmazott CAMELS (capital adequacy tőkemegfelelés, asset quality eszközminőség, management vezetés, earnings jövedelmezőség, liquidity likviditás és sensitivity érzékenység) modell is tartalmazza. Federal Reserve, Office of the Comptroller of the Currency, Federal Deposit Insurance Corporation 18 BIS (1999): Market Liquidity: Research Findings and Selected Policy implications 18 tanulmány kutatási eredményeit foglalja össze. 19 BIS (2008): Principles for Sound Liquidity Risk Management and Supervision a megbízható likviditáskezelés és felügyelet alapelveit részletezi. 20 BIS (2010): International framework for liquidity risk measurement, standards and monitoring A Bázel III. szabályozás likviditásra vonatkozó munkaanyaga. 21 If you want to assess the value of your portfolio you have to confront it with true prices, which are the only physical reality of the market. Acerbi és Scandolo (2008) 63

14 Felhasznált irodalom Acerbi, C. Scandolo, G. (2008): Liquidity and Coherent Measures of Risk. Quantitative Finance 8(7), o. Adrian, T. Shin, H.S. (2008): Liquidity and Leverage. Federal Reserve Bank of New York Staff Reports, No. 328, May Aikman, D. Alessandri, P. Eklund B. Gai, P. Kapadia, S. Martin, E., Mora, N. Sterne, G. Willison M. (2009): Funding Liquidity Risk in a Quantitative Model of Systemic Stability. Bank of England Working Paper No. 372, June conferences/shared/pdf/cfs/kapadia.pdf? cd9f3 a61222f15b61687e0d60 Basel Committee on Banking Supervision (2008): Principles for Sound Liquidity Risk Management and Supervision. Switzerland. Bank for International Settlements, Basel, September Basel Committee on Banking Supervision (2010): Basel III: International framwork for liquidity risk measurement, standards and monitoring. Switzerland. Bank for International Settlements, Basel, December Bouchaud, J.-P. Farmer, J. D. Lillo, F. (2008): How markets slowly digest changes in supply and demand. in: Hens, T. Schenk-Hoppe, K. eds, Handbook of Financial Markets: Dynamics and Evolution. Asterdam: Elsevier. Amsterdam. Brunnermeier, M.K. Pedersen, L.H. (2009): Market Liquidity and Funding Liquidity. Review of Financial Studies 22 (6), , first published online November 26, 2008, doi: /rfs/hhn098 Csávás Cs. Erhart Sz. (2005): Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? a deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban. MNB-tanulmányok 44. Committee on the Global Financial System (1999): Market Liquidity: Research Findings and Selected Policy Implications. Bank for International Settlements, Basel, May. Farmer, J.D. Gillemot L. Lillo, F. Mike Sz. Sen, A. (2004): What really causes large price changes? Quantitative Finance Volume 4 (August 2004) o. Farmer, J.D. Zamani, N. (2008): Mechanical vs. informational components of price impact. The European Physical Journal B Condensed Matter and Complex Systems, Volume 55, No. 2, o., DOI: /epjb/e Garcia, R. (2009): Liquidity Risk: What is it? How to Measure it? EDHEC Business School, CIRANO, Montreal, January 7, 2009, előadás Gereben Á. Kiss M.N. (2006): A bankközi forint/euró kereskedés jellemzői nagyfrekvenciás adatok alapján.. MNB-tanulmányok 58. Gyarmati Á. Michaletzky M. Váradi K. (2010): A likviditás alakulása a Budapesti Értéktőzsdén között. Hitelintézeti Szemle. Kilencedik évf., 6. szám, o. Iori, G. Daniels, M.G. Farmer, J.D. Gillemot L. Krishnamurthy, S. Smith, E. (2003): An analysis of price impact function in order-driven markets. Physica A: Statistical Mechanics and its Applications 324 (1-2) June 2003, o. Király J. Nagy M. Szabó E. V. (2008): Egy különleges eseménysorozat elemzése a másodrendű jelzáloghitelpiaci válság és (hazai) következményei. Közgazdasági Szemle LV. évf július-augusztus, o. Kutas G. Végh R. (2005): A Budapesti Likviditási Mérték bevezetéséről. Közgazdasági Szemle LII. évf július-augusztus, o. Kyle, A.S. (1985): Continuous Auctions and Insider Trading. Econometrica 53 (6), o. Lillo, F. Farmer, J.D. Mantegna, R.N. (2003): Econophysics master curve for price-impact function. Nature 421, o. Lillo, F. Mike Sz. Farmer, J.D. (2005): A theory for longmemory in supply and demand. Physical Review E 7106, o. Muranaga, J. Ohsawa, M. (1997): Measurement of liquidity risk in the context of market risk calculation. Institute for Monetary and Economic Studies, Bank of Japan Páles J. Varga L. (2008): A magyar pénzügyi piacok likviditásának alakulása, mit mutat az MNB új aggregált piaci likviditási indexe? MNB-Szemle, o. Silber, W.L. (1991): Discounts on Restricted Stock: The Impact of Illiquidity on Stock Prices. Financial Analysts Journal. Vol. 47, No. 4 (Jul. Aug., 1991), o. Smith, E. Farmer, J.D. Gillemot L. Krishnamurthy, S. (2003): Statistical theory of the continuous double auction. Quantitative Finance, 3, o. Somogyi V. Linh T.T. (2010): A Bázel III. szabályozás várható hatásainak elemzése Magyarországon. Hitelintézeti Szemle. Kilencedik évf., 5. szám, o. Tulassay Zs. (2008): Likviditási kockázat. Empirikus pénzügyek előadás, kézirat von Wyss, R. (2004): Measuring and Predicting Liquidity in the Stock Market. Universität St. Gallen, Dissertation Weber, P. Rosenow, B. (2004): Large stock price changes: volume or liquidity? Quantitative Finance, Volume 6, Issue 1, February 2006, o. Cikk beérkezett: hó Lektori vélemény alapján véglegesítve: hó 64

A likviditás alakulása a Budapesti Értéktőzsdén 2007 2010 között

A likviditás alakulása a Budapesti Értéktőzsdén 2007 2010 között 2010. KILENCEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 497 GYARMATI ÁKOS MICHALETZKY MÁRTON VÁRADI KATA A likviditás alakulása a Budapesti Értéktőzsdén 2007 2010 között A Budapesti Likviditási Mértéket (BLM) 2005-ben hozta

Részletesebben

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban MNB-tanulmányok 44. 2005 CSÁVÁS CSABA ERHART SZILÁRD Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban Csávás Csaba Erhart Szilárd Likvidek-e a magyar

Részletesebben

Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises

Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. július augusztus (871 875. o.) Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Cambridge University Press, Cambridge,

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC 1 Exchange Traded Funds (ETF): tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely leginkább a részvényekhez hasonlatos. A legnépszerűbbek az indexkövető és szektor ETF-ek, melyek az irányadó tőzsdeindexek árfolyamát

Részletesebben

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust.

Alap letét Az alapletét a szükséges fedezet összege, amellyel a befektetőnek rendelkeznie kell a számláján ahhoz, hogy megnyithasson egy kontraktust. 1 450 különböző termék kereskedhető, 21 különböző tőzsdéről érhetők el kontraktusok. Energiahordozók (pl.: olaj, földgáz), nemesfémek (arany, ezüst) devizák, kötvények, mezőgazdasági termények (búza, narancs),

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Páles Judit Varga Lóránt: A magyar pénzügyi piacok likviditásának alakulása mit mutat az MNB új aggregált piaci likviditási indexe?

Páles Judit Varga Lóránt: A magyar pénzügyi piacok likviditásának alakulása mit mutat az MNB új aggregált piaci likviditási indexe? Páles Judit Varga Lóránt: A magyar pénzügyi piacok likviditásának alakulása mit mutat az MNB új aggregált piaci likviditási indexe? A magyar pénzügyi piacok likviditásának alakulását egy aggregált likviditási

Részletesebben

Buy Offer (Vétel az eladási áron) Vételi limit áras megbízás az éppen aktuális legjobb eladótól.

Buy Offer (Vétel az eladási áron) Vételi limit áras megbízás az éppen aktuális legjobb eladótól. 1 Ask (Legjobb eladó) Hívják offer árnak is. Az adott instrumentumra a legjobb eladási ár. Ezen az árfolyamon nyithatunk long pozíciót. Példaként véve a deviza kereskedést, ezen az áron vehető meg a fix

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

Az ajánlati könyv statisztikai tulajdonságai

Az ajánlati könyv statisztikai tulajdonságai 272 VÁRADI KATA Az ajánlati könyv statisztikai tulajdonságai A pénzügyi modellek jelentős része feltételezi a piacok hatékony működését. Ennek következtében számos tudományos kutatás központi témája volt

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ)

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) A termék leírása Az Átlagárfolyamos devizaopció vagy más néven Ázsiai típusú opció keretében az ügyfél egy olyan devizaopciós megállapodást

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Nyitó aukció 08:30-09:00

Tisztelt Ügyfelünk! Nyitó aukció 08:30-09:00 Tisztelt Ügyfelünk! 2013. december 6-án a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) i rendszerének tervezett cseréjével: a XETRA rendszerre való átállással új időszámítás kezdődik a BÉT azonnali piacán. Ügyfeleink ének

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A Hozamfelhalmozó (Range Accrual - RAC) strukturált befektetések esetében a hozam

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index A MAX TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index 1999. január 1-i hatállyal érvényes felülvizsgált és kiegészített leírása 1999. július 8. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS

Részletesebben

A CFD kereskedés alapjai

A CFD kereskedés alapjai A CFD kereskedés alapjai Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói

A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói MNB-tanulmányok 64. 2007 CSÁVÁS CSABA VARGA LÓRÁNT BALOGH CSABA A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói A forint kamatswappiac jellemzõi és a swapszpredek mozgatórugói 2007. augusztus

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KNOCK-OUT STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató devizaárfolyamhoz kötött kétdevizás strukturált befektetésekről elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

A Markowitz modell: kvadratikus programozás A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

A Budapesti Likviditási Mérték és felhasználása Likviditáskockázat VaR-mutatókban

A Budapesti Likviditási Mérték és felhasználása Likviditáskockázat VaR-mutatókban 2010. KILENCEDIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 521 GYARMATI ÁKOS MICHALETZKY MÁRTON VÁRADI KATA A Budapesti Likviditási Mérték és felhasználása Likviditáskockázat VaR-mutatókban Cikkünkben bemutatjuk a Budapesti Likviditási

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

Az alábbiakban az Erste Traderen folytatott devizapiaci kereskedés működéséről és az azt érintő szabályokról olvashat.

Az alábbiakban az Erste Traderen folytatott devizapiaci kereskedés működéséről és az azt érintő szabályokról olvashat. Az alábbiakban az Erste Traderen folytatott devizapiaci kereskedés működéséről és az azt érintő szabályokról olvashat. 1 1. Cél spread-ek A honlapon megtalálhatóak az egyes devizakeresztekre vonatkozó

Részletesebben

Az alábbiakban az Erste Traderen folytatott devizapiaci kereskedés működéséről és az azt érintő szabályokról olvashat.

Az alábbiakban az Erste Traderen folytatott devizapiaci kereskedés működéséről és az azt érintő szabályokról olvashat. 1 Az alábbiakban az Erste Traderen folytatott devizapiaci kereskedés működéséről és az azt érintő szabályokról olvashat. 1. Cél spread-ek A honlapon megtalálhatóak az egyes devizakeresztekre vonatkozó

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig*

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Hitelintézeti Szemle, 14. évf., Különszám, 2015. november, 220 230. o. A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Csortos Orsolya Dancsik Bálint Molnár György A török bankrendszer a 2000-es

Részletesebben

Virtuális árhatás a Budapesti Értéktőzsdén

Virtuális árhatás a Budapesti Értéktőzsdén Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. május (508 539. o.) Váradi Kata Gyarmati Ákos Lublóy Ágnes Virtuális árhatás a Budapesti Értéktőzsdén Az árhatásfüggvények azt mutatják meg, hogy egy adott értékű

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

K&H Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politikája 2015. május 26.

K&H Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politikája 2015. május 26. K&H Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politikája 2015. május 26. 1 1. Bevezetés A 2014. évi XVI. törvény (KBFTV), a 231/2013/EU Rendelet (ABAK-Rendelet), valamint a 2007. évi CXXXVIII. (BSZT) törvény előírásainak

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2012. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008.

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008. EQUILOR EQUITY NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP Befektetési Alap megnevezése Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alapot április 1-én nyíltvégű értékpapír

Részletesebben

CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP

CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2015. A Concorde USD Pénzpiaci Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

A határidős kereskedés alapjai

A határidős kereskedés alapjai A határidős kereskedés alapjai Molnár Melina Budapest, 2014.11.25. A határidős ügyletekről általánosságban Határidős termékek a Budapesti Értéktőzsdén A letéti díj A határidős ár meghatározása 2 Az árak

Részletesebben

Váradi Kata. Likviditási kockázat a részvénypiacokon. A Budapesti Likviditási Mérték statisztikai elemzése és felhasználási lehetőségei.

Váradi Kata. Likviditási kockázat a részvénypiacokon. A Budapesti Likviditási Mérték statisztikai elemzése és felhasználási lehetőségei. Gazdálkodástani Doktori Iskola TÉZISGYŰJTEMÉNY Váradi Kata Likviditási kockázat a részvénypiacokon A Budapesti Likviditási Mérték statisztikai elemzése és felhasználási lehetőségei című Ph.D. értekezéséhez

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

CONCORDE PB3 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE PB3 ALAPOK ALAPJA PB3 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB3 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás Vagyonkimutatás Tárgynap (T): 2014.12.31

Részletesebben

6. Hét 2010. Február 10. Szerda

6. Hét 2010. Február 10. Szerda Napii Ellemzéss 6. Hét 2010. Február 10. Szerda Összegzés Leginkább a Görögország megmentése körül forgó hírek befolyásolták a tegnapi pozitív hangulat kialakulását. Úgy néz ki, hogy az eurozóna tagjai

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25.

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Devizapiac a gyakorlatban Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Equilor Az Equilor Befektetési Zrt. A Budapesti Értéktőzsde alapító tagja A befektetővédelmi Alap és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Részletesebben

A határidős kereskedés

A határidős kereskedés A határidős kereskedés 2015. október 20. 17:30 A webinárium hamarosan kezdődik. Kérjük, ellenőrizze, hogy számítógépe hangszórója be van-e kapcsolva. További technikai információk: https://www.kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/oktatas

Részletesebben

5 Forward és Futures Árazás. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

5 Forward és Futures Árazás. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 5 Forward és Futures Árazás 1 Fogyasztási vs beruházási javak Beruházási célú javak (pl. arany, ezüst, ingatlan, műkincsek, stb.) Fogyasztási javak (pl. ércek, nyersfémek, olaj, kőszén, fél sertés, stb.)

Részletesebben

CONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA

CONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA CONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde-VM Euro Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás I. I/1. I/2. I/3.

Részletesebben

8-9 Opciós piacok. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

8-9 Opciós piacok. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 8-9 Opciós piacok 1 Opció típusok Call: vételi jog Put: eladási jog Európai opció: csak lejáratkor érvényesíthető Amerikai opció: lejáratig bármikor érvényesíthető Pozíciók: long call, long put (vételi

Részletesebben

Vállalati pénzügyek Finanszírozás tökéletes piacon

Vállalati pénzügyek Finanszírozás tökéletes piacon Vállalati pénzügyek Finanszírozás tökéletes piacon jatékonyság - tökéletesség - tesztek egyes mérlegelemek tökéletessége Modigliani Miller tételek Osztalékpolitika tökéletes piacon Hatékonyság Tökéletesség

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez. 2011. augusztus 2.

Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez. 2011. augusztus 2. Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez 2011. augusztus 2. Opciók: tegyük helyre a dolgokat! Bevezető A mindennapi kereskedésben mindeddig méltánytalanul mellőzöttnek bizonyultak az opciók,

Részletesebben