Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola"

Átírás

1 Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola A TESTNEVELÉS ÉS SPORT MÛVELTSÉGI TERÜLET TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN PhD disszertáció Témavezetõ: Dr Gombocz János egyetemi tanár szerzõ: Sebõkné Lóczi Márta Budapest, 2003

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A téma választásának személyes indíttatása A témaválasztás indoklása a szakirodalom tükrében A fiatalok rendszeres testedzése csökkentheti a népbetegségek kockázati tényezõit Az alsó tagozatos testnevelés problémái A testnevelés és sport mûveltségi terület problémái a tanítóképzésben A tanító jelöltek mérése motorikus próbák alapján Az affektív szféra vizsgálata fõiskolás pedagógusjelölteknél A tanítói munka hatékonyságának fontos eszköze a tanító személyisége A tanítóképzés struktúrája, jellemzése A tanítóképzés történetének rövid összefoglalása Hogyan is mûködik a tanítóképzés mai társadalmi viszonyaink között?26 2. A DOLGOZAT TÁRGYA, CÉLJA A dolgozat tárgya: A dolgozat célja: A VIZSGÁLAT Kérdések az oktató munkával kapcsolatban A tantárgypedagógia változásai Milyen a tanítójelöltek szocio-ökonómiai háttere, ami a tanítási-tanulási folyamatot markánsan meghatározó tényezõ? A tanítójelöltek életmódja Milyenek a tanítójelöltek azon pszichikai tulajdonságai A testnevelést oktató tanárok véleménye A vizsgálat módszerei Kvalitatív metodológia Szempontok a vizsgálatok lebonyolításához: Az alkalmazott módszerek bemutatása

3 3.2.4 Az összegyûjtött adatok feldolgozása A vizsgálati személyek és a mintavétel A tanítóképzésben részt vevõ nappali tagozatos fõiskolai hallgatók alapsokaságából kiválasztott csoportok A testnevelési tanszékek vezetõi, illetve a testnevelés és sport tantárgypedagógiájának az oktatását vezetõ oktatók A VIZSGÁLATOK ÉS AZOK EREDMÉNYEINEK A BEMUTATÁSA A tantárgypedagógia A tantárgypedagógiák fogalmi és tartalmi változásai A tanítóképzés testnevelés tantárgyi blokkjának a tantervei A tanítóképzõs hallgatók társadalmi-szociális háttere Az állandó lakóhely szerinti hallgatói megoszlás Az édesapa foglalkozása alapján a családok státusának a meghatározása A tanítóképzõs hallgatók lakhely szerinti megoszlása a hallgatói jogviszony megszerzése után A hallgatók szabadidõs tevékenységek iránti értékítéletei és attitûdjei A hallgatók mennyi szabadidõvel rendelkeznek és azt hogyan töltik el? A sport és a testkultúra helye a szabadidõ eltöltésének módjai között, a tanítójelöltek értékítéletei (választási rangsora) alapján A tanítójelöltek attitûdjei a sporttevékenységek vonatkozásában A szabadidõs sporttevékenységek kialakulásának motivációs tényezõi A tanítójelöltek néhány pszichikus tulajdonságának a vizsgálata A vizsgáltban szereplõ tulajdonságok bemutatása a releváns szakirodalom alapján A pszichikai tulajdonságok vizsgálatainak értékelése A tanítóképzõ fõiskolák testnevelési tanszékein oktatók véleménye és javaslatai A tanítói alapszak képzésének a vizsgálata A testnevelési mûveltségi területet választó tanítójelöltekre vonatkozó kérdések ÖSSZEGÉS, AJÁNLÁSOK

4 5.1 Válaszok a felmerült kérdésekre és feltételezésekre és az ajánlások megfogalmazása A tantárgypedagógia és a tantervek változásai A tanítójelöltek testnevelés és sport mûveltségi területen történõ képzési folyamatának a vizsgálata A szabadidõ eltöltésének a módjai A sport és a mozgásos tevékenységek iránti értékítéletek vizsgálata A szabadidõs sporttevékenységek iránti attitûdök vizsgálata A motivációs tényezõk feltárása A jelöltek pszichikai tulajdonságai A tanítóképzés testnevelési tanszékein dolgozó oktatóknak a véleménye Összefoglaló Summary Szakirodalom jegyzék Mellékletek Publikációk Köszönetnyilvánítás

5 1. BEVEZETÉS 1.1 A téma választásának személyes indíttatása 1975 fontos dátum a tanítóképzés történetében, mert ebben az évben emelték a képzést fõiskolai rangra. Az addigi tanítóképzõ intézetek fõiskolai címet kaptak. Ez a változás a képzés tartalmát is megváltoztatta, elõtérbe került a szakmaiság. Akkor sok új oktató került be a tanítóképzésbe, így én is. Itt szembesültem elõször avval a szemlélettel, hogy a kiképzendõ jelöltek szakmai ismeretei mellett legalább olyan fontos a tanítandó gyerekek személyiségét, annak változásait megismerni, és a szakmai képzés irányát is ennek figyelembe vételével kialakítani. Ez a szemlélet számomra teljesen új volt, az egyetemi szintû, kemény szakmai szempontok alapján történt TF-es képzés után. A fõiskolai rang ezt a fajta gyermek centrikus szemléletet próbálta tompítani avval a tendenciával, hogy a fõiskolák mintájára kötelezõen választható speciális kollégiumokat választottak a hallgatók, ami a fõiskolai szakok utánzását jelentette. Az OM fõhatósága a pszichológusok javaslatára visszaállította a tanítói alapképzést, mert bebizonyították, hogy a közoktatás alsó tagozatán a gyermek személyiségének a fejlõdése akkor töretlen, ha lehetõleg egy osztálytanító irányítja az osztály munkáját minden tantárgyban. Ez a két szemlélet, amely vagy a szakmaiságot, vagy a gyermek centrikus szemléletet helyezi elõtérbe, most is jelen van a képzésben, a mozgatórugója a képzési struktúrák változásainak, és hol az egyik, hol a másik kerekedik felül. Az egyik vagy másik tábor mindig bizonyítja kutatásainak az eredményeivel a saját igazát. Meg kell még említenem, hogy a Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskolán az 1988/89-es tanévben kezdõdött a képességfejlesztõ tanítóképzési akciókutatás, ahol a közoktatásban már alternatív tantervként prosperáló képességfejlesztõ és értékközvetítõ program eredményes oktatásához képeztek tanítókat. Ez a program mind a közoktatásban, mind a felsõoktatásban szakított a hagyományos képzési struktúrával. A tananyagot mûveltségi 4

6 területként kezelte, szakítva a hagyományos tantárgyi rendszerrel. A tanítóképzésben pedig az akciókutatás feltételezte a hallgató-oktató közötti partner viszonyt. Ebben a programban a testnevelés és sport tantárgyi blokk tantervének elkészítését a testnevelési tanszék vállalta, a kísérletben részt vevõ hallgatói csoport testnevelés és sport mûveltségi területének a vezetésével engem bíztak meg. Ennek a kísérleti programnak a bevezetése teljesen új szemléletet hozott a tanítóképzésbe. A kísérleti képzésben való részvétel állandó kötelezettséggel is járt. A hallgatók fejlõdését állandó mérésekkel kísértük, így a testnevelés és sport mûveltségi területen motorikus próbákat is mértük. Az így szerzett ismeretek és a hallgatók fejlõdésének állandó nyomon követése volt az alapja a doktori disszertáció megírásának is. Ez a képességfejlesztõ tanítóképzés az eredeti célokat figyelembe véve nem valósult meg, de nagyon sok eleme benne van a jelenlegi struktúrában és az érvényben levõ képesítési követelményekben is. Napjainkban a közoktatás oldaláról az alapozó iskolai szakasz kiszélesítésének az igénye jelentkezik, ami ismét strukturális és tartalmi változásokkal is jár a tanítóképzésben. Nem akarok állást foglalni a szakmai bizottságok döntéseivel kapcsolatban, de az megállapítható, hogy az ismeretközpontúságról a hangsúly a képességek- és készségek fejlesztésének irányába tolódik el. Ezeknek a fejlesztése a gyakoroltatás, a cselekedtetés közegében és megfelelõ motiváció esetén lehetséges. Motiválni pedig az tud igazán, aki önmaga is motivált. A tanítandó tartalmat értékesnek véli, megfelelõ attitûdökkel rendelkezik azok irányába, magabiztosan vezeti a gyerekeket mind az ismeretszerzés, mind a gyakoroltatás területén. Így a tanítójelöltek tanítási-tanulási folyamatának az affektív területe került az érdeklõdésünk középpontjába tól végeztünk kérdõíves vizsgálatokat a tanítóképzõs hallgatóknál a szabadidõ eltöltésének módjairól, sport iránti értékítéletekrõl, attitûdjeikrõl. A jelen dolgozatban a vizsgálatot kiterjesztettük az összes tanítóképzést is folytató intézményre. A pedagógusképzésnek ez a speciális formája a tanítóképzés - tehát egy állandó változásban levõ terület. Ezért szakmailag is állandó kihívást jelent. Úgy vélem, hogy az 5

7 itt tanító szakemberek nagy része nyitott a változásokra. Ezt bizonyítja az a segítõkészség, amit kollégáim tanúsítottak a vizsgálatok lebonyolításánál. 6

8 1.2 A témaválasztás indoklása a szakirodalom tükrében A testnevelés és sport mint iskolai tantárgy végigkíséri a társadalom oktatási intézményeit, de megjelenik a mikrokörnyezetben is mint szabadidõs sporttevékenység a család, a kortárs közösségek és az egyéni életvitel területein. A testnevelés és sport értékközvetítõ, szocializációs hatása révén képes az egyének és csoportok magatartásának, viselkedésének a fejlesztésére. Magában hordozza a személyiségfejlesztés lehetõségeit, ha a mûvelõdési anyagát hozzáértõ módon, jól tervezzük és irányítjuk. Képes az életmódot alakítani, az egyén önfejlesztõ aktivitását a konstruktív életvezetés irányába mozdítani. Ez permanens nevelési cél és mindig a társadalom igényeihez igazodik. Ezen belül megjelenik a másodlagos nevelési cél tartománya, amely magában foglalja az intellektuális és esztétikai szükségletek mellett az egészséges életmód iránti szükséglet kialakítását és megerõsítését is. A másodlagos nevelési cél egyes elemei különbözõ színtereken, sajátos tevékenységformákban kerülnek megvalósításra (BÁBOSIK, I. 1991a). A szükségletek megjelenését feszültségérzés kíséri, ami az érdekszinteken, az érdeklõdésben érzelmi karaktert kap. A sportolás iránti beállítódások attitûdök kialakítása nem képzelhetõ el érzelmi hatások nélkül, mert érzelmi energetikai bázis nélkül nincs cselekvés, nincs testnevelés, nincs sport. A testnevelés és a sport általában vett tartalmi sajátossága a szükséglet érdek-és értékszintek, érzelmek sajátos összefonódása, különös magatartások és jellemvonások különös termelése (KIS, J. 1989). Pedagógiai szempontból nézve jelentõs problémát okoz az a tény, hogy az iskolai testnevelés és sport személyiségfejlesztõ hatása nem mûködik a kitûzött céloknak megfelelõen. Nem termeli ki a kívánatos mértékben a különös magatartásokat és különös jellemvonásokat, nem alakul ki az egészséges életmód iránti igény sem a 7

9 megfelelõ mértékben. Ezek a hiányosságok elsõsorban a hagyományosan nevelésnek ismert területeken jelentkeznek A mozgásszegény életmód komoly egészségügyi és társadalmi problémákat okoz. Magyarországon meglehetõsen kedvezõtlenek a morbiditási és mortalitási statisztikák. Különösen a év közötti férfi korosztály adatai riasztóak. A születéskor várható élettartam a férfiaknál az utóbbi években csökkent, 65 év. A nõknél 73 év. A mai kedvezõtlen népegészségügyi helyzetet elsõsorban az úgynevezett nem fertõzõ epidémiák okozzák. A cardiovasculáris megbetegedések a halálozások százalékáért felelõsek, ezt követik a rosszindulatú daganatok. Nem halálokként, de súlyos népegészségügyi problémaként jelentkeznek a nagyszámú és egyre növekvõ mértékû mozgásszervi megbetegedések is (FRENKL, R. 1997). A felsorolt mortalitási és morbiditási tényezõk konkrét kiváltó okait nem ismerjük, így direkt módon nem is lehet fellépni ellenük. A kockázati tényezõket viszont lehet csökkenteni az életmód egészének megváltoztatásával, a testkultúra és a sport elemeinek a napi tevékenységekbe való beiktatásával, az egész életen át ûzött sportolás iránti igény kialakításával. A kockázati tényezõket csökkentõ életmód kialakítását már a születés után a családban el kell kezdeni. Az intézményes nevelés idõszakában ennek a tudatos kialakítása az óvodai, majd az iskolai kezdõ szakasz tanítási-tanulási folyamatának a tantervek által deklarált feladata. A testkultúra iránti igény kialakításának elsõsorban a közoktatásban kell megjelennie, hiszen ott gyakorlatilag az egész ifjúság elérhetõ. Az iskola nevelõ szerepe különösen felértékelõdik azáltal, hogy a társadalmi változások következtében a családok nagy hányada válságos helyzetbe került. Az iskola kezdõ szakaszában a testnevelés és sport mint a tanítási-tanulási folyamat mûveltségi területe, a köznapi szóhasználattal mint tantárgy jelenik meg. 8

10 1.2.1 A fiatalok rendszeres testedzése csökkentheti a népbetegségek kockázati tényezõit Sem a gyermekkorban, sem a serdülés idején, de az ifjúkorban sem nélkülözhetõ a rendszeres testedzés. Serkenti a növekedés és érés folyamatát vezérlõ növekedési hormon és egyéb növekedést elõsegítõ faktorok képzõdését. Ha ez a hatás elmarad, akkor sem a termet, sem a belsõ szervek fejlettsége nem éri el a genetikailag lehetséges mértéket. A tanulóifjúság fizikai állapota értve ezen a nem teljesen egyértelmû kifejezésen az egyszerûség kedvéért a növekedés, érés kiegyensúlyozott voltát, az aktuális kondíciót, egészségszintet, ellenálló képességet és fizikai teljesítõképességet számos vizsgálat tanúsága szerint és a rendelkezésre álló nemzetközi összehasonlító adatok alapján nem éri el az elvárható színvonalat. A vizsgálatok nagy része a 6-18 éves tanulóifjúságot érinti, de igen lényegesek az egyetemi és fõiskolai hallgatókra vonatkozó adatok, illetve a katonai szolgálatra alkalmatlanok illetve a nem teljesen alkalmasak aránya. Az ifjúság szomatikus nevelésének hiányosságai és a felnõtt lakosság egészségi állapota között összefüggés van. A mozgáshiány illetve a mozgásszegénység alattomos kóroki tényezõk, amelyek évtizedek alatt fejtik ki kedvezõtlen hatásukat, összefüggésben más kóros tényezõkkel (FRENKL, R. 1988) A rendszeres fizikai aktivitással több jelentõs népbetegség kockázati tényezõit hatékonyan lehet csökkenteni. A hazai és külföldi orvosi szakirodalomból gyûjtött adatok alapján indokolható, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, a kövérség, a csontok mészhiányos betegsége, a gerinc porckopásos betegségei (derékfájás), valamint a lelki egészség azok betegségfajták, amelyeknél a kialakulás kockázatát a rendszeres mozgással csökkenteni lehet (SOMHEGYI, A. 2000). A hanyag testtartást és a gerinc deformitásait vizsgáló orvosi felmérések is kedvezõtlen eredményeket mutattak a fiataloknál, amelyeknek a romló tendenciáját rendszeresen végzett speciális izomerõsítõ gyakorlatok alkalmazásával óhajtják megállítani. A 9

11 gyakorlatokat a Magyar Gerincgyógyászati Társaság állította össze és az a céljuk, hogy ezeket minden iskolatípusban rendszeresen végezzék a fiatalok. (SOMHEGYI, A. 1996) Az általános iskola szerepe a mozgásos tevékenységek területén Az ifjúság nevelésében kiemelt szerepet játszik a testmozgás, a sport megszerettetése. Mindenkivel! Azokkal is, akik nem kiválóak, akik számára önmaguk legyõzése, saját korábbi eredményeik javulása nyújthat sikerélményt. Ez az általános iskola fontos nevelési feladata. Hogyan valósítja meg ezt az iskola? Az általános iskolai tanulók körében a kedveltség mértéke szerint a testnevelés, a rajz, a technika és az ének-zene (ebben a sorrendben) messze kiemelkednek. Ezek az iskolai tanítás-tanulás fontos energetikai-motivációs bázisai, sõt az ún. második iskolában a gyerekek délutáni elfoglaltságaiban is az elsõk között van (BÁTHORY, Z. 1992). A tantárgy oktatása során a tanulók mégsem érik el a tantervi célkitûzésekben deklarált neveltségi szintet, mert a mindennapi tevékenységi rendszerükbe nem épülnek be a testkultúra elemei. Az alsó tagozatos testnevelés tanítási-tanulási folyamata deficittel zárul. Ezt bizonyítják az általános iskolások körében végzett motorikus képességfelmérõ vizsgálatok, amelyek legtöbb esetben arról tanúskodnak, hogy az általános iskolai tanulók motorikus képességei nem fejlõdnek az életkornak megfelelõen. Néhány vizsgálatot bemutatunk. A kisiskolás korra jellemzõ és elvárható teljesítményszinteket határoztak meg nagy elemszámú mintán végzett felmérések alapján (BAKONYI, F-NÁDORI, L. 1980) A 6-10 éves gyermekek motorikus képességfejlesztésének a lehetõségeit vizsgálták a Kaposvári Tanítóképzõ Fõiskolán. Megállapították, hogy az elsõ osztályos tanulók kb. egy havi rendszeres gyakorlás után képesek folyamatosan 15 percet futni. Ebben szerepet játszott a tûrõképesség tudatos fejlesztése és a megfelelõ motiváció is (OZSVÁTH, F. 1984). 10

12 Magyarország egyes régióiban is gyûjtöttek adatokat az általános iskolás fiatalok motorikus teljesítményeirõl. Így pl. a Jászságban végzett vizsgálatok alapján született tanulmányban megállapítást nyert, hogy az itt élõ 6-10 éves gyerekek motorikus próbákban mért teljesítményei a kívánatos szint alatt vannak (PÁPAI, J. 1997). Arday és munkatársai a koordinatív képességek fejlõdését vizsgálva megállapították, hogy a 6-10 éves korosztálynál ezeknek a képességfaktorok fejlesztését kell elõtérbe helyezni, mert ezek segítik elsõsorban a cselekvésbiztonság kialakítását, melynek ez az életkor a szenzitív szakasza. Ezért koncepcióváltást sürgetnek az alsó tagozatos testnevelés tanításában (ARDAY, L. 1991). A koordinációs képességek mérése kissé háttérbe szorult a kondícionális képességekhez viszonyítva. Az 1990-es évek elején azonban a kutatók ennek a képességfaktornak a mérésére és standard adatok megállapítására végeztek vizsgálatokat (ARDAY, L.- FARMOSI, I. 1992). Ezek alapján szerkesztették meg az alternatív testnevelés tantervet, melynek mellékletében Teljesítmény tükör néven a motorikus képességfelmérõ tesztek között a koordinációs képességek méréséhez is közölnek próbákat (ARDAY, L. 1999). A mozgásszegény életmód által kiváltott motorikus teljesítmények romlását állapították meg Németországban is, ahol 66 iskolában csaknem éves gyereket vizsgáltak különbözõ motorikus feladatokkal. A felmérések eredményeit összehasonlították egy 1980-ban végzett felméréssel és 13 %-os romlást állapítottak meg. Az állapot javítására az iskolai sport hatékonyságát szorgalmazzák, mielõtt még nagyobb problémák adódnak (INTERNET, 2002). A 6-10 éves korosztály tanítási-tanulási folyamatát kiemelten kell kezelni, hiszen ez az életszakasz a legérzékenyebb mind a kognitív, mind a szomatikus képességek és készségek fejlesztésében, valamint a pozitív életmódminták kialakításában is. Ez az életkor a mozgástanulás csúcsidõszaka is (FARMOSI, I. 1999). A kívánatos mértékû fejlesztés csak hosszú és hatékony nevelési folyamat révén alakítható ki, amelyben meghatározó szerepe van az iskolának, a családnak és a kortárs csoportoknak is, mint lényeges szocializációs színtereknek. 11

13 1.2.3 Az alsó tagozatos testnevelés problémái A fentiek alapján megállapítható, hogy a 6-10 éves korosztályba tartozó iskolások fejlesztése a kultúra minden területén alapozó jelleggel bír. Az alább következõ gondolatmenetünkben a testnevelés és sport területét tekintjük át, mert keressük az okait a motorikus mérésekkel is kimutatott hiányosságoknak. Az alsó tagozatos testnevelés feladatainak a megoldását több probléma akadályozza. Ezek közül kiemelünk néhányat, amelyek a dolgozat tárgykörében fontosak lehetnek. az oktatás tárgyi és az oktatás személyi feltételeinek hiányosságai, amelyek a tanítóképzés hiányosságaira is visszavezethetõk, valamint az a helytelen, sokszor lekicsinylõ szemléletmód, amely e mûveltségi területtel kapcsolatban kialakult. Takács F. a testnevelésrõl és a sportról írt szociológiai tanulmányában az alábbi megállapításokat tette 1989-ben, amelyek a mai viszonyokra is ugyanúgy jellemzõek: Iskolarendszerünk - így az iskolai testnevelés is a 80-as évtizedre olyan súlyos helyzetbe került, hogy valódi funkcióját képtelen ellátni. Ez nem más, mint a legfõbb termelõerõ és egyben a nemzeti vagyon leglényegesebb elemének, az ember a fiatalság testi, szellemi erejének, egészségének a megõrzése. Iskolai testnevelésünk tartalmilag korszerûtlen, eszköz- és létesítményellátottságban a fejletlen országok szintjén stagnál. Szubjektív oldala a pedagógus egyre képzetlenebb, fõleg az alsó tagozatban, ahol pedig a legfontosabb lenne a kvalifikált munka (TAKÁCS, F. 1989) Saját vizsgálatunk a témakörben Az alsó tagozatos testnevelés oktatásának problémáit vizsgálta a szerzõ a SZIE Jászberényi Fõiskolai Karán (SEBÕKNÉ,L.M.2000). A tanító szakos hallgatóktól kértünk adatokat kérdõíves módszer segítségével a két hónapos összefüggõ tanítási 12

14 gyakorlat után. Hallgatóink Jász-Nagykun-Szolnok- Heves-, Nógrád-, Borsod Abaúj- Zemplén- és Pest megye városainak és falvainak általános iskoláiban végezték/végzik a tanítási gyakorlatot a képzés utolsó szemeszterében két hónapig. A tanítási gyakorlat befejezése után kérdõíves interjú segítségével beszámoltak a tanítási gyakorlaton szerzett ismeretikrõl, észrevételeikrõl. Így 107 általános iskola alsó tagozatos képzésérõl kaptunk információkat A téma szempontjából a legfontosabb kérdéseket és a válaszok alapján az értékelés során kapott adatokat ismertetjük az alábbiakban. Az iskola rendelkezik-e tornateremmel vagy más sportolásra alkalmas létesítménnyel? 1. táblázat Tornaterem tornaszoba Nincs 89 % 10 % 1 % 95 iskolának van tornaterme (89 %), 11 iskolában (10%) tornaszobát alakítottak ki és csak 1 iskolában nincs tornaterem(1%), ahol csak a tanteremben mozoghatnak a gyerekek. A számszerû adatok alapján ez a kép nagyon pozitív, hiszen a rendszerváltozás után nagyon sok iskola kapott tornatermet. Hasonló arányú tornaterem ellátottságról számol be az Új Pedagógiai Szemle hasábjain testnevelés tantárgy helyzetérõl írott tanulmányában Gergely Gy. is, aki az ország más területein elhelyezkedõ iskolákból gyûjtött adatokat (GERGELY, GY. 2002). 13

15 Az iskola sportlétesítményeit az alsó tagozatos gyerekek a testnevelés órákon használhatják-e és milyen gyakorisággal? 2. táblázat Igen, minden órán Korlátozva Nem használhatják 80 % 20 % _ Ez a kérdés azért fontos, mert a közoktatásban az a szokás, ha egy iskolának van tornaterme, de nagy az iskola létszáma, akkor nem fér be minden testnevelés óra a tornaterembe. Az elsõség a felsõ tagozatos osztályoké, a maradék órákban pedig bemehetnek az alsó tagozatos osztályok is. A 2. táblázat alapján a 106 tornateremmel is rendelkezõ iskolában az alsó tagozat 86 iskolában minden órát a tornateremben tarthat(80%), korlátozva veheti igénybe a tornatermet 20 iskolában (20%). A felsõ tagozat javára történõ kedvezményezettséget avval magyarázzák, hogy a szaktantermekben a szaktanároké az elsõbbség, õk pedig leginkább a felsõ tagozatban tanítanak. Az alsó tagozatban legtöbbször az osztálytanító tanítja a testnevelést is. Ez a tendencia a kisgyermeket abban az életkorban fosztja meg a mozgásos tevékenységek kellõ mértékû gyakorlásától, amikor még lételeme a mozgás. A hiányosságok, amelyeket a kevés mozgás indikál, a felsõ tagozatban már nem pótolhatóak, sem a motoros szférában, sem a mentális és a kognitív nevelés területein. 14

16 Mennyi a testnevelés órarendben biztosított heti óraszáma? 3. táblázat A testnevelés heti Heti 2 Heti 3 Heti Heti 4 Heti 5 Változó az óraszámai óra óra 2/3 óra óra óra 1-2 és 3-4 oszt. Az iskolák száma 14 % 71 % 5 % 3 % 6 % 2 % A NAT bevezetését kísérõ vitákban a testnevelést oktató pedagógusok a szakma legfájóbb veszteségének a testnevelés órák számának a csökkenését tartották. A NAT ugyanis a tantárgyak óraszámainak az arányait meghatározta, de a konkrét óraszámokat az iskolák a helyi tanterveikben rögzítették az arányok betartásával és a szabadon felhasználható órák számának a beiktatásával. Sajnos, ebbõl a harcból a testnevelés és még néhány ún. készségtárgy is vesztesen került ki. A testnevelést illetõen a korábban elõírt heti 3 órát nem mindenütt sikerült megtartani. A 3. táblázat adatai alapján megállapíthatjuk, hogy 76 iskolában maradt a heti 3 óra(71%), de a 15 iskola heti két órája visszalépést jelent(14%). A 2/3 kategória azt jelenti, hogy kéthetes ciklusonként tervezik az óraszámot. Az egyik héten 2, a másik héten 3 testnevelés órát iktatnak az órarendbe. A heti 4 és heti 5 óra a testnevelés tagozatos iskolákra jellemzõ. Nem magas a számuk. A változó 1-2. és 3-4. osztályban kategória azt jelenti, hogy az utóbbiakban magasabb a testnevelési órák száma mint az elsõ- és második osztályban, mert ha van az adott iskolában testnevelés szakos tanár, aki rendelkezik még szabad kapacitással, akkor õ a 15

17 3-4. osztályban tanítja a testnevelést. Neki ítélik a magasabb óraszámot, mert õt tartják igazán szakembernek. Más szerzõk is vizsgálták az iskolai testnevelés heti óraszámát: Gombocz J. (1999), a Kalokagathiában megjelent tanulmányában 305 testnevelõ tanár kikérdezése alapján kapott adatokból megállapította, hogy a testnevelés heti óraszáma a korábbi (1978-as) tanterv alapján 3 volt, amely a NAT bevezetése után az 1-4 osztályban 2-2,8 órára zsugorodott. Még így is az alsó tagozatban a legmagasabb a testnevelés órák heti óraszáma (GOMBOCZ, J. 1999). Gergely Gy. az Új Pedagógiai Szemlében megjelent dolgozatában 76 iskolában (nemcsak az alsó tagozatban) vizsgálta a testnevelés helyzetét, így adatokat gyûjtött a testnevelés óraszámát illetõen is az 1999/2000 tanévben. Az adatok elemzése után a testnevelés heti óraszámát 2,19 ben állapította meg (GERGELY, GY. 2002). Kik tanítják a testnevelést az alsó tagozatban? 4. táblázat A testnevelést tanító képesítése Az iskolák száma Osztálytanító 49 % Megosztva a tanító és a testnevelés szakos tanár Testnevelésbõl speciális képzésben részt vett tanító 29 % 7 % Testnevelés szakos tanár 15 % 16

18 A 4. táblázat adatai mutatják, hogy magas a tanítók aránya az alsó tagozatban a testnevelés oktatásában. Megosztva a testnevelés szakos tanár és a tanító kategória azt jelenti, hogy az 1-2. osztályban az osztálytanító, a 3-4. osztályban pedig a testnevelés szakos tanár tanítja a testnevelést. A speciális testnevelési képzésben részt vett tanítók aránya kedvezõtlen, mert az iskolák vezetõi kevésbé veszik figyelembe ezt a szakkollégiumi, vagy újabban mûveltségterületi képzés által szerzett speciális többlettudást. A testnevelés szakos tanárok leginkább a testnevelés tagozatos iskolákban oktatnak már az alsó tagozatban is. Összességében megállapíthatjuk, hogy az általános iskolák 1-2. osztályának 80 %-ában az osztálytanító tanítja a testnevelést. A testnevelést is oktató tanítónõk arányait az alábbi két tanulmány is azonos értékben határozza meg. Az alsó tagozatban szinte minden iskolában a tanítónõk oktatják /?/ a testnevelést (GOMBOCZ, J. 1999). 21. Megjegyezzük, hogy értelmezésünk szerint az oktatják szó aposztróffal és kérdõjellel történõ megkülönböztetése a tanulmányban a tanítónõk szakmai kompetenciáját próbálja minõsíteni, hiszen a szerzõ adatszolgáltatói között a testnevelés tárgykörében dolgozó szaktanácsadók, vezetõ tanárok és munkaközösség vezetõk is voltak kb. 1/3 arányban. Az Új Pedagógiai Szemlében a 2002-es július-augusztusi számban az iskolai testnevelés helyzetérõl írott tanulmányában Gergely Gy. hasonló arányokat talált, melyet az alábbiakban mutatunk be: A testnevelést tanítók szakterület szerinti százalékos megoszlása az alsó tagozatban: - testnevelõ tanár 10,8 % - szakkollégiumot végzett tanító 9,6 % - tanító 80 % (GERGELY, GY. 2002). 17

19 Az iskolában azonos hangsúlyt kap-e a testnevelés a többi tantárggyal? Megtartják-e a testnevelés órákat? Írja le tapasztalatait és véleményét! 5. táblázat Nem kap olyan hangsúlyt, mint a többi tantárgy Azonos hangsúlyt kap a többi tantárggyal Kiemelten hangsúlyos 16 % 59 % 25 % Az 5. kérdés a szubjektív véleményeket, a testneveléssel kapcsolatban a tantestületekben kialakult szemléletet próbálja érzékeltetni. A többi tantárggyal azonosnak találták a megítélést 63 iskolában (59%), ami természetesen általános kellene hogy legyen. Örvendetes a 27 iskolában tapasztalt kiemelten hangsúlyos megítélés (25%). A nem kap azonos hangsúlyt a többi tantárggyal véleményt ír le 17 iskolában a leendõ tanító (16%). Ez a szám alacsonyabb, mint a másik két kategória. Mégis szomorú dolog arra gondolni, hogy mennyi gyerek viszi magával ezt a mentalitást. Azt pedig fel sem tudjuk mérni, hogy a személyiségük fejlõdésében ez mekkora hátrányt jelent. Az iskolákban jelen lévõ, a testnevelést lekicsinylõ szemléletre érdemes néhány véleményt idézni a válaszadóktól. Ha valami miatt elmarad óra, akkor ez az. Lent van. Nagyon lent. Sokszor meg sem tartják. Megtartják, de sokszor csak futkároznak a gyerekek Sokszor más tantárgyak anyagainak a pótlására használják. Végül egy megdöbbentõ vélemény: A tanítók ezt nem szeretik tanítani (SEBÕKNÉ, L. M. 2000) A tantestületekben a szomatikus nevelés mostoha helyzetét érzékeltetik az alábbi szakirodalom szemelvényei is: 18

20 Nézzük meg a szomatikus nevelés helyzetét. Talán itt a legszörnyûbb a helyzet. A tudóskának nincs is teste! Az intellektuális és a testi nevelés idõaránya a mai iskolában kb. 10:1. Ha egy tanári szobában van lenézett ember, akkor az a testnevelõ tanár. A szomatikumot azonosítják a testnevelés tárgyával (ZSOLNAI, J.-ZSOLNAI, L. 1987). A testnevelés tantárgy iránti negatív attitûdök nemcsak az iskolai tantestületekben, hanem a magyar felnõtt lakosság körében is széles körben megtalálhatók. A téma szempontjából ez azért érdekes, mert a vélemények alapján következtethetünk a családok testkultúra iránti értékítéletére, amit a gyerekek magukkal visznek az iskolába is. De magyarázatot adhat a tantestület nem testnevelés szakos tagjainak a testnevelés iránti negatív véleményére is. Fontos-e az iskolai testnevelés? Ennek a kérdésnek a feltárására végzett vizsgálatot Földesiné Szabó Gy., aki Budapesten, Havannában, Prágában, Tallinban és Varsóban kért kérdõíven véleményt többek között errõl is. A kapott válaszok alapján a legtöbben Budapesten és Prágában értékelték alá a testnevelés jelentõségét. A szerzõ szerint ezek a negatív álláspontok jórészt mindig konkrét tanintézményekhez és személyekhez fûzõdõ személyes tapasztalatokból erednek. A nem megfelelõen felkészített pedagógusok okozhatnak ilyen negatív szemléleti beállítódást a mozgás iránt, ami kiválthatja az emberek negatív értékítéletét, és a testmozgás nem épül be a napi tevékenységszférába (FÖLDESINÉ, SZ. GY. 1994). Úgy véljük, hogy ez a mentalitás a közoktatási intézmények tantestületeiben is jelen van, amit a vizsgálat alapján az iskolák 16%-ában tapasztalható negatív szemlélet is mutat az 5. táblázat alapján. Nagyon fontos a jól képzett pedagógusok tevékenysége minden korosztálynál, de különösen lényeges az alsó tagozatban, ahol a tanítók nem csak oktatók, hanem a gyermekek érzelmeit, értékítéletét, magatartását is nagymértékben képesek befolyásolni. 19

A prevenciós szemlélet alkalmazása az egészséges tanulók testnevelésében

A prevenciós szemlélet alkalmazása az egészséges tanulók testnevelésében Dr. Lóczi Márta A prevenciós szemlélet alkalmazása az egészséges tanulók testnevelésében Az urbanizáció és a mozgásszegény életmód következtében már az általános iskolás gyerekek körében is növekszik azoknak

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT MÛVELTSÉGI TERÜLET TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN. PhD disszertáció tézisei

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT MÛVELTSÉGI TERÜLET TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN. PhD disszertáció tézisei Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola A TESTNEVELÉS ÉS SPORT MÛVELTSÉGI TERÜLET TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN PhD disszertáció tézisei Témavezetõ: Dr Gombocz János

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista A lista személyes adatokat nem tartalmaz 2015/16. tanítási év Tanévkezdés: 2015. szeptember 1. A 2015/2016os tanév szeptember elsején, kedden kezdődik. A tanítási napok száma

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők! Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. /: (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu OM: 032351 Előzetes információk a beiratkozásról

Részletesebben

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége.

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége. Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.). MKM rendelet 8 (6) bekezdése kötelezi az intézményeket arra, hogy szülőket tájékoztassák az eredményességükről, felkészültségükről, a személyi feltételeihez kapcsolódó

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Verebi Végh János Tagiskolája 2477 Vereb, Berényi u.4.. OM: 030175 2015/2016. tanév 1.

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar 2010.

Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar 2010. PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR BA ALAPSZAK KÉPZÉSI SZINTEK FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS MESTERKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK (6 félév) SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1.) A ok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához sorszám Tanított tantárgy Legmagasabb Szakvizsga Oklevélben megjelölt képesítés

Részletesebben

Az értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban

Az értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban Szekeres Klára Az értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban Bevezetés A főiskolai oktatásban 1997 óta oktatom az értékelemzést, eleinte a Könynyűipari

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetősége Tatabánya közoktatási intézményeiben KERTVÁROSI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

2011/2012. Különös közzétételi lista: Végzettség Szakképesítés Tanított osztályok és tantárgyak Közoktatás vezető Szakértő

2011/2012. Különös közzétételi lista: Végzettség Szakképesítés Tanított osztályok és tantárgyak Közoktatás vezető Szakértő Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgy-felosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig. OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Helyi tantervünk a NAT előírásaira épít, rögzítve a kötelezően tanítandó tananyagot, de szabadsággal élve abban, hogy saját arculatunkat kialakítsuk szabadon választható-tervezhető óráinkkal. Amennyiben

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2014/2015. tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. szakvizsgázott szakos, általános

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez

Részletesebben

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. Tanító Közoktatás vezetői szak Közoktatási

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben