TANULÁSI MOTIVÁCIÓ A GAZDASÁGI OKTATÁSBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULÁSI MOTIVÁCIÓ A GAZDASÁGI OKTATÁSBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány TANULÁSI MOTIVÁCIÓ A GAZDASÁGI OKTATÁSBAN Készítette: Konkoly Renáta Budapest, 2008

2 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A tanulás mint motiváció A tanulás és tanítási folyamat interdependenciája Tanulási problémák a 21. században a tanulási motiváció hiánya Egész életen át tartó tanulás Oktatás és gazdaság Az oktatás szerepe a gazdasági életben Átmenet az oktatásból a munka világába A felsőoktatási rendszer megújulása Új elvárások megjelenése a felsőoktatásban Kompetencia-fejlesztés a felsőoktatási rendszerben A felsőoktatási rendszer mennyiségi fejlesztésének következményei A tanulási motiváció elméleti megközelítése Motiváció a cselekvés mozgatórugója A tanulási motiváció értelmezése, jelentősége A tanulási motiváció 4 szintje Motivációs elméletek Az iskolai tanulás legfőbb ösztönző csoportjai (belső tényezők) Az affektív dimenzióba tartozó motivációs tényezők A kognitív dimenzióban ható késztetések Az effektív dimenzió motivációs tényezői A tanulási motivációt befolyásoló külső tényezők A pályaválasztás útvesztőjében Pályaválasztás és önismeret A pályaválasztást befolyásoló tényezők Egész életre szóló döntés? Pályaválasztási tanácsadás, karrier irodák Pályakövetési rendszer A hallgatók tanulási módszerei, stratégiái a felsőoktatásban Tanulásszervezési módszerek a felsőoktatásban Tanári magyarázat Csoportmunka

4 Individualizált (egyéni) munka Pedagógusok szerepe a tanulási motiváció alakulásában Társadalmi elvárások a pedagógusokkal szemben A pedagógusok és a teljesítményértékelés Elhelyezkedési esélyek a diploma megszerzése után Presztízsrangsorok Diplomás pályakezdők a munkaerő-piacon Vállalatok kontra friss diplomások elvárások és hiányosságok Diplomások és a munkanélküliség Főiskolai hallgatók tanulási motivációjának vizsgálata A vizsgálat célja A vizsgálat alanyai A vizsgálati eredmények kiértékelése Következtetések Összegzés...75 Táblázatok és ábrák jegyzéke...77 Mellékletek...80 Irodalomjegyzék

5 1. Bevezetés Hát van olyan idő, amikor nem kell tanulnunk? - kérdezed. S én azt válaszolom: nincs. De amint tanulni minden korban tiszteletre méltó, úgy kioktatást kapni már nem mindegyikben az. Szégyellni való, ha az öreg ember az ábécével vesződik: a fiatalnak tudást kell szereznie, az öregnek pedig alkalmaznia kell ezt a tudást. A szerzés sosem elegendő az élethez, tudnod kell bánni azzal, amit megszereztél: igazából csak az a tiéd, amivel másoknak is a hasznára vagy. (Seneca) Egyre gyorsabban fejlődő világunkban létkérdéssé vált, hogy egész életünk során új és új információkat szerezzünk be és bővítsük ismereteinket, ezáltal képessé váljunk életfeladataink megvalósítására. Az utóbbi 1-2 évtizedben egyre többen hangsúlyozzák a tanulás fontosságát, minél több végzettség, diploma megszerzését, az egész életen át tartó tanulás szükségességét. Egyre több szakterület és szakirodalom foglalkozik a tanulás kérdéskörével, a gyakorlatban azonban számos tényező nehezíti meg a tudásalapú társadalom megvalósulását. A felsőoktatási intézmények, amelyek a 21. században egyre fontosabb gazdasági szereplőkké válnak, súlyos problémákkal találják szemben magukat. Az intézményekből kikerülő pályakezdők tudásszintje messze alulmarad a vállalati szféra elvárásainak, valamint évről-évre nő azon friss diplomások száma, akik az oklevél megszerzése után elhelyezkedési problémákkal küzdenek. Sokak szerint a képzés minőségromlásáért az évtizedek óta folyó felsőoktatási expanzió a felelős, míg a munkanélküli diplomások számának növekedése a felsőoktatás és a munkaerő-piac között fennálló aránytalanságra vezethető vissza. Azonban a diplomák értékvesztése, az alkalmazható tudás hiánya nem magyarázható kizárólagosan a felsőoktatási rendszer minőségi, működésbeli problémáival. 5

6 Egyre több kutatás foglalkozik a diákok tanulási motivációjának vizsgálatával. A tanuláshoz való nem megfelelő hozzáállás, motiválatlanság komoly következményekkel járhat a tudáselsajátítás, tudásalkalmazás területén, hiszen motiváció nélkül nincs hatékony tanulás. Szakdolgozatomban szeretnék rávilágítani arra, hogy a főiskolai hallgatók tanulási motivációját mely külső és belső tényezők befolyásolják, de ehhez szükségesnek tartom előbb azt bemutatni, hogy miként változott és változik az oktatás, tanulás szerepe a gazdaságban, valamint milyen új kihívásokkal kell szembenéznie a felsőoktatási rendszernek. A tanulási motivációt kérdőíves megkérdezés keretében szeretném megvizsgálni a Külkereskedelmi Főiskola hallgatói között, választ keresve arra, hogy az olyan tényezők, mint a helyes vagy helytelen pályaválasztás, az oktatásszervezés, tanári értékelés, az önmaguk vagy mások elvárásainak való megfelelés mennyire hat ösztönzőleg tanulási tevékenységükre. 2. A tanulás mint motiváció A születés pillanatától egészen a halálig mindenki mindig és mindenhol tanul, így a tanulás az egyik legáltalánosabb emberi tevékenység. Emellett azonban a legbonyolultabb is, hiszen az egész személyiség aktivitását igényli. Már egészen kisgyermekkorunktól fogva rá vagyunk utalva, hogy ismereteinket bővítsük, hiszen csak ezáltal építhetjük fel saját egyéniségünket, ismerhetjük meg a világot, amelyben élünk, és kizárólag a tanulás útján válhatunk képessé a társadalmi beilleszkedésre. Számos megfogalmazás született a tanulással kapcsolatban: 1 A tanulást tekinthetjük úgy mint a kultúra egy részének egyének által történő elsajátítását, vagyis az emberiség eddigi története során felhalmozott értékek tovább örökítését. A tanulási folyamat során az egyén az objektív kultúra egy részét az 1 Lappints Árpád : Tanuláspedagógia a tanulás tanításának alapjai, Comedius Bt, Pécs 2002 p6-13 6

7 elsajátítással szubjektívvé teszi, emellett a tudást elsajátító egyén személyiségében változások jönnek létre. A tanulás pszichológiai értelemben 2 nem más, mint olyan teljesítmény-, viselkedés-, vagy tudásbeli változás, amely gyakorlás, vagyis a tanulási anyag egyszeri vagy többszöri ismétlése révén jön létre. Vagyis nem számít tanulásnak az olyan változás, amely nem gyakorlás eredményeként következik be. Az emberek az elsajátításnak úgyszólván valamennyi formáját tanulásnak tekintik. Ezzel a szóval illetnek minden folyamatot vagy tevékenységet, amely valami olyannak a tudását vagy teljesítését eredményezi, amit azelőtt nem tudtak, vagy nem voltak képesek teljesíteni. A legtöbb definícióban találhatunk utalást a tanulás személyiségformáló szerepére: Nagy József szerint a tanulás funkcióját tekintve olyan pszichotikus aktivitás, amelynek eredményeként a pszichikumban tartós változás következik be. W.Okon szerint a tanulás olyan folyamat, amelyek során a megismerés, a tapasztalat és a gyakorlás alapján új magatartási és cselekvési formák alakulnak ki, vagy a régiek megváltoznak. Kiss Árpád definíciója szerint pedig A tanulást olyan tevékenységnek határozzuk meg, mely felöleli a tapasztalás útján elért viszonylag tartós változásokat az egyes helyzetekre adott válaszban, továbbá az ilyen változásokhoz vezető folyamatot. Amellett, hogy a tanulás döntő szerepet játszik a személyiség fejlődésében, társadalmi beilleszkedés folyamatában, a megfelelő tudás hiányában ma már szinte elképzelhetetlen, hogy megálljuk a helyünket a munkaerő-piacon A tanulás és tanítási folyamat interdependenciája A tanulási-tanítási folyamat a tanár és a diák kölcsönös kapcsolatáról, egymásra kifejtett hatásáról szól, a tanítás során ugyanis a tanuló és a tanító egymás viselkedését is befolyásolja, reagál a másik fél által kiváltott ingerekre. Az oktatásban a tanár és diák közötti kapcsolat nagyon fontos tényező a tanuláshoz való hozzáállás kialakulásában. 2 Dr. Barkóczi Ilona - Dr.Putnok Jenő: Tanulás és motiváció, Tankönyvkiadó, Budapest,

8 Sajnos a diákok többsége már az alapfokú oktatásban elveszíti a tanulás iránti érdeklődését, mert sok pedagógusok nem figyel oda arra, hogy az ismeretek elsajátítását a diák örömszerzésként élje meg, ne pedig egy kötelező, negatív követelményként. Ahhoz azonban, hogy a tanulási folyamat során a diák egy autonóm, tudást és ismereteket önállóan kereső egyénné fejlődjön, saját magának is aktív résztvevőként kell bekapcsolódnia a tanulásba. 1. sz. ábra Növekvő autonómia A tanár szerepe A diák szerepe Megtanító Tanító Együttműködő Képessé tevő Befogadó Elfogadó Követő Függetlenül tudást kereső A tanár és a diákszerep változása a növekvő autonómia során 3 A tanár és a diák közötti kommunikatív kapcsolat célja, hogy biztosítsa és elősegítse a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését, személyiségük, tudásuk szabad kibontakozását, valamint a társadalmi aktivitás és felelősségérzet kialakulását. Mivel az egyéneket csak az készteti tartósan valamilyen viselkedésre, amelyek számára személyes jelentőséggel bírnak, ezért a nevelők feladata, hogy vágyaik társadalmilag értékes célokkal essenek egybe Tanulási problémák a 21. században a tanulási motiváció hiánya A globalizációs és integrációs folyamatokból eredően komoly problémák merültek fel a tanulás területén. Napjainkban olyan innovatív tudásstruktúrára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az egyén a piacgazdaság állandó és gyors változásai közepette is alkalmazni tudja ismereteit. Azonban mind az oktatási intézmények, mind az intézményekben tanuló diákok részéről komoly hiányosságok tapasztalhatóak ezen a téren. 3 Forrás:Veress Gábor A felsőoktatási intézmények minőségmenedzsmentje 109.o. 8

9 Egyrészről az oktatási rendszer elavultsága, rugalmatlansága, valamint az elmúlt évtizedek mennyiségi fejlesztésre koncentráló oktatáspolitikájának köszönhetően a felsőoktatási képzés súlyos minőségi problémákkal küzd. Évről-évre egyre több diplomás pályakezdő kerül ki az intézményekből, akik egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni, hiszen a mennyiségi túlképzésnek köszönhetően nagyszámú konkurenciával találják szemben magukat a piacon. De a legnagyobb probléma, hogy az iskolában megszerzett tudást nem tudják alkalmazni a gyakorlatban. A gyors technikai, gazdasági és társadalmi változásoknak köszönhetően szinte lehetetlen előre megjósolni, hogy milyen tudásra, képességekre van szükség a jövőben, így nem meglepő, hogy napjainkban már az iskola nem képes egy egész életre vagy legalább az élet jelentős szakaszára érvényes tudással ellátni a tanulókat. A tudás mindig fontos szerepet játszott az emberek életében, de eddig a modern társadalmat elsősorban a munka és tulajdon fogalmaival jellemezték, az emberek e fogalmak segítségével határozták meg helyüket a társadalmi rendszerben. Ám napjainkban egyre inkább dominánssá válik Francis Bacon megállapítása, miszerint a tudás hatalom. Az ipari társadalom megszűnőben van, helyét pedig az információs társadalomnak adja át. Az új informatikai eszközök a társadalom átalakulását eredményezik, az új technika foglalkozások megszűnését, új foglalkozások megjelenését vonja maga után, ezért új szakismeretre, új tudásstruktúra kialakítására van szükség. Az életpálya különböző szakaszai (tanulás végzettség megszerzése munkavégzés - nyugdíjazás) között elmosódnak a határok. Egy-két évtizeddel ezelőtt még magától értetődő volt, hogy a tanulási folyamat végén megszerzett szakma egész életpályánkat végig kíséri, és a nyugdíjkorhatár elérése után kiléphetünk a munka világából. Ma azonban már más a helyzet. Az egyes életpálya szakaszok egymásba csúsznak, a tanulási folyamat elhúzódik, az első szakma megszerzésének időpontja a éves korban valósul meg, valamint életünk folyamán többször is pályamódosításra kényszerülhetünk. Sokan a nyugdíjazás után is vállalnak munkát, hogy az alacsony szintű nyugdíjakat kiegészítsék és megélhetésüket biztosítsák. 9

10 2.3. Egész életen át tartó tanulás Az utóbbi években egyre többet hallhatunk arról, hogy már nem elég egy végzettség megszerzése, a tanulásnak egész életünkre ki kell terjednie. Az Európai Bizottság ben stratégiai tervet adott ki az egész életen át tartó tanulásról, amely az Európai Közösséghez tartozó országok számára nagy jelentőséggel bír, hiszen minden európai polgár számára fontos, hogy korszerű és alkalmazható tudáshoz jusson, és ezáltal növelje munkaerő-felhasználhatóságát, alkalmazkodóképességét. Általában a munkanélküliség azokat sújtja tartósan, akik nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, számukra is a tanulás, továbbképzés jelenthet felemelkedési lehetőséget. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának növekedésével a tanulás fogalma is változott, bővült. Míg korábban ez jellemzően az iskolarendszerű oktatásra korlátozódott, addig az élethosszig tartó tanulás átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, legyen az formális, nem formális vagy informális, melynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. A tanulás eme kibővített fogalma minden egyes emberre értelmezhető, életkortól, munkaerő-piaci státusztól, intézményi és társadalmi keretektől függetlenül. Elvileg magában foglal mindenfajta tanulási tevékenységet, kezdve a gyermekkori készségfejlesztéstől, egészen a nyugdíjasok szellemi frissességet megőrző tanulási tréningjéig. 4 Az oktatási intézmények feladata, hogy olyan tudással lássák el az embereket, amelynek segítségével legyőzhetik az életük során felmerülő nehézségeket. Ahhoz azonban, hogy az élethosszig tartó tanulás megvalósulhasson, az iskoláknak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a tanulási motiváció növelésére, valamint az olyan technikák és készségek fejlesztésére, amelyek elősegítik az információkeresést és -felvételt, valamint annak értékelését. Már a korai gyerekkortól kezdődően biztosítani kell mindenki számára a megfelelő minőségű oktatást, hiszen már ebben a korszakban elkezdődik azon készségek és képességek elsajátítása, amelyek később nélkülözhetetlenek lesznek az életben való érvényesüléshez, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz. 4 Csernyák Mariann Natália - Janák Katalin-Zalánné - Olbrich Anikó: Az élethosszig tartó tanulás, Központi Statisztikai Hivatal, 2004 p5 10

11 3. Oktatás és gazdaság 3.1. Az oktatás szerepe a gazdasági életben Magyarország jelenleg nehéz gazdasági helyzetben van. A rendszerváltás utáni privatizáció mind a mezőgazdaságban, mind az iparban új problémákat eredményezett és új kihívások éle állította a magyar gazdaságot. A mai törpe- és kisgazdaságoknak (mezőgazdaság) illetve a mikro- es kisvállalkozásoknak (ipar) napjainkban egy sokkal ridegebb, keményebb gazdasági környezetben kell helyt állniuk, mint a kilencvenes évek előtt. Csökkent az állami szerepvállalás, megszűnt az olcsó KGST-országok közötti nyersanyagellátás és a biztos kelet-európai felvevő piacok helyébe, rendkívül magas mércével mérő, azaz magas normákkal rendelkező EU piacok léptek. Ezeken az új (EU) piacokon csak környezetbarát, energiatakarékos, modern technológiával előállított piacképes termékekkel tudunk érvényesülni. E cél elérésében kulcsfontosságú szerep jut a magyar diplomásoknak, értelmiségieknek, szellemi tőkénk maximális kiaknázásának. Ezért az oktatásnak napjainkban már nem csak az a feladata, hogy tudást és értékeket közvetítsen, hanem fontos szerepet játszik a gazdasági rendszer fejlődésében is, hiszen olyan tudással kell ellátnia a jövő nemzedékét, amelyek ezeknek az új kihívásoknak megfelelnek. Theodore W. Schulz amerikai közgazdász szerint a tudás és a termelés között szoros kapcsolat áll fenn 5 : a munkaerő gazdasági szerepében döntő szerepet játszó emberi tudás egy olyan hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít. Mindaz, ami a munkaerő munkavégző képességének létrehozásához és fenntartásához hozzájárul, valójában beruházás mind a társadalom, mind pedig az egyén szempontjából. Ahhoz, hogy egy ember beléphessen a termelésbe, hosszú időn keresztül, sokat kell fordítani a taníttatására, a képzésére, vagyis tartós beruházási folyamaton kell átmennie. Az ifjúság nevelésére fordított kiadások azonban nemcsak az egyénnek hoznak hasznot, hanem magának a gazdaságnak is, hiszen a befektetés a jövőben (elvileg) megtérül

12 Mint már említettem, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődésben kulcsfontosságú szerepet játszik a tudás színvonala, de vajon megfelelő minőségű tudással kerülnek-e ki a fiatalok az iskola padból? Tudják-e majd alkalmazni a megszerzett tudást a gyakorlatban is? Sok tényező játszik szerepet abban, hogy a tudás hatásfoka nem éri el az a szintet, amely a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelel. Az egyik oldalról, a helytelenül kialakított oktatáspolitikai stratégia, az oktatási rendszer nem megfelelő szervezettsége, a rosszul összeállított és strukturált tanagyag, az iskola túlságosan magas teljesítményelvárása a diploma értékvesztéséhez vezethet. A másik oldalról, a képzésben résztvevők nem megfelelő hozzáállása a tanuláshoz is a minőség romlást eredményezhet Átmenet az oktatásból a munka világába A munkaerőpiac és az oktatási rendszer között szoros kapcsolat áll fent. A piacra lépő pályakezdők szakképzettségüket az oktatási rendszerben szerzik meg, valamint a manapság egyre nagyobb szerephez jutó át- és továbbképzések is az oktatási rendszerben történnek. Optimális esetben az oktatási rendszer szolgáltatásai iránti keresletet alapvetően befolyásolják a munkaerő-piac keresletének rövidebb-hosszabb távon felismerhető jellemzői (az egyes szakképzettségekkel rendelkező munkaerő iránti keresletek, az egyes szakképzettségekkel elérhető nem gazdasági előnyök, presztízs). 6 Ez sajnos a mai oktatási rendszerre kevésbé jellemző, ugyanis a felsőoktatási intézmények és a munkaerő-piac között nincs kapcsolat, a főiskolák, egyetemek képzéseik keretszámát nem a gazdasági igényekhez igazítják. Az oktatási rendszer feladata, hogy a hallgatókat felkészítse a munkára, szakmai aktivitásra. A felsőoktatásból kikerülő hallgatók körében azonban egyre gyakoribb jelenség, hogy nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. A munkahelyek gyakran olyan készségeket, illetve személyes kompetenciákat várnak el a pályakezdőktől, amelyekkel még nem rendelkeznek. Ilyenkor gyakran merül fel a kérdés mind a pályakezdőkben, mind a munkáltatókban, hogy a felsőoktatási 6 Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana, Osiris Kiadó, 2002 p

13 intézményeknek miért nem sikerült érdemben felkészíteni a hallgatót a munkaerő-piaci kihívásokra. Ebben több tényező is szerepet játszhat. A főiskolák, egyetemek elsősorban a lexikális tudás oktatására helyezik a hangsúlyt, és az intézményből kikerülő hallgatók nem rendelkeznek szakmai tapasztalattal, pedig a vállalatok többsége inkább a gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresi. Ezért a felsőoktatási rendszernek törekednie kellene arra, hogy gyakorlatorientáltabb képzést biztosítson a hallgatók részére, valamint fejlessze a tanulók azon képességeit és kompetenciáit, amelyek a munkaadók elvárásainak megfelelnek. A diákoknak pedig a tanulás során tudatosan kell készülniük a munkavállalásra, fejleszteniük a tanulási hatékonyságukat és célszerű már a tanulás évei alatt munkát vállalniuk, így az elhelyezkedés és a munkahelyi környezet sem lesz ismeretlen számukra. Mielőtt azonban részletesebben rátérnék a tanulói oldal problémáinak elemzésére, a tanulási motiváció vizsgálatára, röviden szeretném áttekinteni, milyen új elvárások jelentek meg a magyar felsőoktatásban, illetve az elmúlt évtizedek helytelenül kialakított oktatáspolitikája mennyiben felelős az egyre nagyobb mértékben növekedő hallgatószámért. 4. A felsőoktatási rendszer megújulása A felsőoktatási rendszer feladata, hogy felkészítse a diákokat a szakmai életre, vagyis olyan tudással ruházza fel őket, amelyeket majd érvényesíteni tudnak a munka világában. Ezt azonban a piac keresletének és szerkezetének állandó változása megnehezíti. Az utóbbi időben sok kritika éri a felsőoktatást, hogy szerkezete elavult és nem képes azonnal reagálni a gazdaság folytonosan változó igényeire, valamint a 3-5 éves képzések nem a munkára készítik fel a hallgatókat, hanem az oklevél, a diploma megszerzésére. A túlképzésnek köszönhetően egyre nagyobb versengés folyik a friss diplomások között a munkahelyek megszerzéséért. A vállalati szféra pedig nem tud minden pályakezdőt 13

14 befogadni, ezért évről-évre növekszik a pályakezdő diplomások száma, és egyre többen kényszerülnek arra, hogy a végzettségüknél alacsonyabb pozíciókban helyezkedjenek el. Új helyzetet teremtett a felsőoktatásban 2006-ban bevezetett bolognai rendszer 7, amely több kimenetű képzést valósított meg. Az alapképzés három év alatt felkészíti a hallgatókat a munkavállalásra, így a hallgatók nyernek egy-két évet a korábbi képzési rendszerhez képest. A képzésnek köszönhetően biztosított az átjárás lehetősége, így a hallgatók a Bachelor diploma megszerzése után tanulmányaikat bármely másik hazai, vagy külföldi intézményben folytathatják. A képzés további előnye, hogy a megszerzett diplomát egész Európában elismerik, így bővülnek a hallgatók elhelyezkedési lehetőségei, valamint a korábbi képzési rendszer elmélet-központú oktatásával szemben nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlati oktatásra és így könnyebb alkalmazkodási képességet biztosít a munkaerő-piaci elhelyezkedésnél is. Bár ezen állítások még nem támaszthatóak alá konkrét adatokkal, hiszen 2006-ban elindult képzés hallgatói még nem végzetek, így arra a kérdésre, hogy az új rendszerben tanuló hallgatók mennyire képesek megállni a helyüket a munkaerő-piacon, 1-2 év múlva kaphatunk választ Új elvárások megjelenése a felsőoktatásban 8 Be kell látnunk, az oktatási rendszer nincs könnyű helyzetben. Meg kell felelnie a társadalmi, gazdasági rendszer által támasztott igényeknek, elvárásoknak, az állandóan változó piaci környezetnek megfelelően kell képeznie hallgatóit. A fejlődés legfontosabb feltétele a tudás, illetve az azon alapuló gazdaság és társadalom, ezért a felsőoktatási intézményeknek olyan ismereteket kell nyújtania a diákoknak és olyan képességeket kell fejlesztenie, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályakezdők megállják helyüket leendő munkahelyükön. A gazdaságban olyan szakemberekre van szükség, akik képesek az elsajátított tudást felhasználni. Tehát a vállalatok a logikus gondolkodású, problémamegoldó képességgel rendelkező, kockázatvállaló, alkalmazkodóképes munkaerőt részesítik előnyben márciusában a lisszaboni csúcsértekezleten az Európai Unió vezetői megfogalmazták a Közösség stratégiai célját, mely szerint 2010-ig az Európai Uniót a

15 világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággal rendelkező térségévé kell változtatni. Megállapították, hogy ezen globális cél eléréséhez elengedhetetlen előfeltétel a humán erőforrások, ezen belül az oktatási, képzési rendszerek átfogó fejlesztése, a humán erőforrásokban rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázása. A kialakuló tudástársadalomban pedig a tanulásnak mint kulcseszköznek kell megjelennie. A tudás alapú társadalomnak többféle megközelítése és értelmezése alakult ki, de igazán pontos definíciója nincs. Értelmezhető a technika és a tudomány újfajta viszonyaként, hiszen az elmúlt évtizedekben elsősorban a fizika és a biológia területén olyan tudományos forradalom zajlott le, amelynek következtében a nagy technikai felfedezésekkel szemben a hangsúly átbillent a tudomány fontosságára (géntechnológia, nukleáris energia). A tudás alapú társadalom jelenthet termékstruktúra-váltást: bizonyos csúcstechnikai termékekben igen nagy a tudástartalom aránya. A klasszikus termelési tényezők (tőke, munkaerő, föld) mellett egyre inkább a tudás kerül előtérbe, és válik döntő termelési tényezővé. Az oktatás jelentőségének növekedése eredményeképpen a tudás közkinccsé válik, az egész társadalom tudásszintje növekszik Kompetencia-fejlesztés a felsőoktatási rendszerben 9 Manapság a tudás fejlesztése, a tudástársadalom kialakítása kapcsán egyre inkább a figyelem központjába kerül a kompetencia-fejlesztés, a kompetencia alapú képzés fogalma. A kompetencia szó eredeti jelentése az alkalmasság, hozzáértés, hétköznapi értelmezésben rátermettséget, felkészültséget, szakértelmet, szakavatottságot, beavatottságot jelent. Szakmai értelemben ez a fogalom jóval többet takar. Többféle definíció született a kompetencia fogalmának meghatározására: A kompetencia alkalmazási szintű tevékenységeket lehetővé tevő tudásösszesség, meghatározott feladat teljesítésére való alkalmasság. A kompetencia mindig 9 Nagy Ádám : Ifjúságügy Ifjúsági munka, ifjúsági szakma, Új Mandátum Kiadó, p

16 cselekvéshez, szituációhoz kapcsolódik, lehetővé téve a cselekvést és a feladatok elvégzését. Egy másik megfogalmazás szerint a kompetencia a munkaerő piacon a teljesítő-képes tudást, a megszerzett tudásnak és a személyiség meglévő adottságainak, készségeinek adott környezetben való alkalmazási képességét és szándékát jelenti. A kompetencia konkrét, közösségekben megszerezhető munkatapasztalatok során formálódik, de egyéni képességeket jelent. Arra a kérdésre ad választ, hogy egy adott személy milyen feladatok ellátására képes, és hogy miként tudja alkalmazni tudását hasonló, vagy más komplex, rendkívül gyorsan változó helyzetekben. A kompetenciák megszerzése tanulást jelent, de nem minden tanulás vezet kompetenciák megszerzéséhez. A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre épülő társadalomban az oktatás során a következő kulcskompetenciák fejlesztése válik szükségessé: Anyanyelvi kommunikáció: A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége. Matematikai kompetencia: A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában. Természettudományos kompetencia: A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség. 16

17 Hatékony, önálló tanulás: A tanulás tanulása a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A gondolatok, élménynek és érzések különféle módon történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Szakmai kompetenciák Szociális kompetenciák: Tolerancia, empátia, együttműködés képességei tartoznak ide. Információs és kommunikációs (IKT) kompetencia Médiakompetencia Új médiumok, multimédiás-informatikai és kommunikációs technikák kezelésének képessége. Manapság a munkaadók kevésbé tesznek különbséget az általános és a szakmai kompetencia-követelmények között, egyre több olyan készséggel és képességgel kell rendelkeznie a munkavállalóknak, amelyek elsajátítására, fejlesztésére egyáltalán nem, vagy pedig nem kellő a mértékben volt lehetőség. 17

18 A kompetencia alapú oktatás feladata, hogy az ismeretek átadása mellett fejlessze a tanulók alapkompetenciáit, valamint hozzájáruljon a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai kompetenciák kialakításához. A kompetencia alapú képzésben megváltoznak a szerepviszonyok. A pedagógusoknak nagyobb mértékben kell bevonniuk a hallgatókat a tanulási folyamatba, a diákoknak pedig aktívabb részvételt kell biztosítaniuk A felsőoktatási rendszer mennyiségi fejlesztésének következményei Az oktatás színvonalának hanyatlását nagymértékben elősegítette az oktatás mennyiségi fejlesztése, amely 3 kampány keretében valósult meg 10 : Az első kampány elindítása a negyvenes évek végére tehető, amelyre azért volt szükség, mivel ebben az időszakban komoly ipari fellendülés következett be, ezért nagyszámú munkaerőre volt szükség. A második kampányra a hatvanas évek elején került sor, melynél a legfőbb célként a fejlettebb ipari országok utolérését tűzték ki. Azt feltételezték, hogy az elkövetkező években a fizikai munkaerő háttérbe fog szorulni, és inkább szellemi munkaerőre lesz szükség, ezért ennek függvényében megkezdték a középiskolák átszervezését. Az oktatási reform végrehajtása gyors és drasztikus tempóban történt, és nem is járt sikerrel. Az intézkedések széleskörű társadalmi elégedetlenséghez vezettek, majd a kormány a legtöbb intézkedést visszavonta. Az átgondolatlan és szervezetlen reform, amellett, hogy 1 milliárd forintba került (mai viszonylatban 100 milliárd forintot jelent), rányomta a bélyegét a középiskolai oktatás minőségére. A mennyiségi fejlesztés harmadik kampánya a 90-es évek elején vette kezdetét.. Kiváltó oka az érettségizők számának nagyarányú növekedése volt, és így a felsőoktatási jelentkezések száma is számottevően megemelkedett. Ebben az időszakban nagy volt a munkanélküliség, és mivel a munkanélküli segély kevés volt, sokan választották a főiskolát, egyetemet, hiszen így tartósabb támogatáshoz juthattak, és diplomás pályakezdőként nagyobb esélyük volt, hogy munkát találjanak. Mindhárom fejlesztési kampány esetében a diplomások tömeges gyártására koncentráltak, figyelmen kívül hagyva a piacra lépő diplomások tudásának minőségét. 10 Polónyi István - Tímár János Tudásgyár vagy papírgyár, Új Mandátum Könyvkiadó, 2001,

19 A hallgatószám növekedése Az erőltetett mennyiségi fejlesztés azonban nem hozta meg a várt eredményeket. Mint ahogy hasonló külföldi példák is mutatták, az ilyen típusú fejlesztés nem teszi lehetővé a gazdasági növekedés gyorsítását, és olyan káros következményekkel járhat, mint a hallgatói létszám drasztikus emelkedése, ami Magyarország esetében is bekövetkezett. Míg a felsőoktatási továbbtanulás iránt évről-évre nő az érdeklődés, hiszen elméletileg diplomával jobb kereseti viszonyokra lehet számítani, azonban a mennyiségileg nagymértékű túlképzés miatt a diplomások egyre nehezebben tudnak munkát találni, így az alacsonyabb végzettséget igénylő és sokkal kevesebbet fizető állásokat pályázzák meg, kiszorítva a középfokú végzettséggel rendelkezőket. 2. sz. ábra Egyetemek, főiskolák nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek Jelentkezettek Felvettek Egyetemek, főiskolák nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek között 11 A rendszerváltástól napjainkig a felsőoktatásban tanulók aránya jelentősen megnőtt 12. Míg 1990-ben a jelentkezőknek alig több mint 36%-a, 2007-ben már 68,1%-a nyert felvételt. A felvettek körében egyre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik ugyanabban az évben érettségiztek, tehát a nappali felsőoktatás expanziója elsősorban a éves korosztályt érintette. 11 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 12 Statisztikai Tükör Oktatási adatok , II. évfolyam, 41. szám, április 8., KSH

20 A jelentkezők körében továbbra is a gazdasági szakok a legnépszerűbbek, majd ezt követik a műszaki és bölcsésztudományi szakok. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma továbbra is nő, bár a növekedés üteme csökkenni látszik. A 2007/2008-as év folyamán nappali tagozatra összesen 243 ezer hallgató iratkozott be különböző szintű képzésekre. Felsőfokú alapképzésben (BSc) 99 ezren, egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben 128 ezren tanulnak. Ezen túlmenően több mint 10 ezer hallgató felsőfokú szakképzésben, közel 5600 fő szakirányú továbbképzésben, illetve doktori programokban vesz részt. 5. A tanulási motiváció elméleti megközelítése Az ember egész élete során folyamatosan kapcsolatban áll környezetével, személyiségünk fejlődése már a születés pillanatától fogva elkezdődik. A körülöttünk lévő tárgyak, személyek, események folyamatosan hatást fejtenek ki ránk, de azt, hogy milyen célokat kívánunk elérni, csakis saját belső késztetéseink, vagyis motivációink határozzák meg. De mit is takar a motiváció? 5.1. Motiváció a cselekvés mozgatórugója A motiváció a latin eredetű, movore szóból ered, amely azt jelenti: mozogni. A szó jelentése tartalmára is utal, hiszen értelmezhetjük úgy, mint egy erőt, melynek hatására az egyén mozgásba lendül, vagyis egy bizonyos cselekvés elvégzésére késztet. A szakirodalomban rengeteg definíciót találhatunk a motivációra: Az egyik leggyakrabban idézett definíció szerint a motiváció 13 : olyan belső állapot, amely befolyásolja az egyént abban, hogy elkezdjen vagy folytasson egy olyan viselkedéssorozatot, amellyel képes szükségleteit kielégíteni, céljait elérni. A cél elérése érdekében kifejtett erőfeszítésre létrejövő hajlandóság. 13 Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985, p48 20

TANULÁSI MOTIVÁCIÓ A GAZDASÁGI OKTATÁSBAN

TANULÁSI MOTIVÁCIÓ A GAZDASÁGI OKTATÁSBAN BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA KÜLKERESKEDELMI F ISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány TANULÁSI MOTIVÁCIÓ A GAZDASÁGI OKTATÁSBAN Készítette: Konkoly Renáta Budapest,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés 2010. május Szülői igény és elégedettség - mérés I. A tanítás-nevelés minősége 4,02 1. Az iskolában magas színvonalú oktató-nevelő munka 3,78 folyik 2.

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél Készítette: Marosvölgyi Ágnes A készítés dátuma: Budapest, 2011.07.08. Jóváhagyás dátuma: Budapest, 2011.07.11. Némedi

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma

I. ADATLAP - A program általános tartalma I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Kompetencia- és készségfejlesztő, ismeretfelújító, képzésre felkészítő tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés Jó gyakorlatok - Műhelykonferencia 2015. augusztus 26. Csernyánszky Erzsébet

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái

Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái Bevezetés Pályatanácsadás??? Célja: Az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése. A személy érdeklődésének,

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben