DOKTORI DISSZERTACIO
|
|
- Valéria Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI DISSZERTACIO Tozsa-Rigone Nagy Judit A mindennapos testneveles komplex programja Hodmezovasarhelyen 2005-tol 2009-ig: Megvalosulas, hatekonysagvizsgalat, szoftverfejlesztes Temavezeto: Dr. Habil. Barabas Katalin Szegedi Tudomanyegyetem Nevelestudomanyi Doktori Iskola SZEGED 2011
2 TARTALOM BEVEZETES... 4 I. ELMELETI HATTER... 8 I. 1. EGESZSEG ES EGESZSEGFEJLESZTES... 8 I Az egeszsegfogalom lehetseges megkozelitesei... 8 I Az egeszsegi allapotot meghatarozo tenyezok I. 2. AZ EGESZSEGNEVELES ES EGESZSEGFEJLESZTES ELMELETEI I. 3. EGESZSEGFEJLESZTES A SZINTEREKEN I Kozossegi egeszsegfejlesztes I Telepulesi szinterprogramok: az Egeszseges Varosok Halozata I Munkahelyi szinterprogramok I Az iskolai szinterprogramok: az Egeszseges Iskolak Europai Halozata I. 4. AZ EGESZSEG ES SPORT OSSZEFUGGESEI I A sport egeszsegmitosza I A rendszeres testmozgas kedvezo hatasai I A testi kepessegek mint a szemelyes kompetenciarendszer komponensei I A motorikus kepessegek merese I. 5. A MOZGASALAPU ISKOLAI EGESZSEGFEJLESZTES I Miert lehet hatekony a mozgasalapu egeszsegfejlesztes? I Az iskolai testneveles lehetosegei az egeszsegfejlesztes szolgalataban II. A KUTATAS TERULETEI, CELKITUZESEI, HIPOTEZISEI ES MODSZERTANA II. 1. A KUTATAS TERULETEI, ALTALANOS CELKITUZESEI II. 2. A KUTATAS HIPOTEZISEI II. 3. A KUTATAS MODSZEREI III. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MINT EGESZSEGFEJLESZTESI MODELL ERTELMEZESE III.1. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM ALTALANOS ELEMEI, SZAKMAI BAZISA III. 2. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM IMPLEMENTACIOJA III A mindennapos testneveles bevezeteset megelozo kezdemenyezesek III A megvalositas szuksegletei III Az implementacio altalanos tapasztalatai III A Mindennapos Testneveles Program egeszsegfejlesztesi eredmenymodellje IV. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MERESE, ERTEKELESE IV. 1. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MERESI RENDSZERE IV A kutatas meresi koncepcioja IV A Mindennapos Testneveles Program meresevel kapcsolatos hipoteziseink IV Az adatfelvetel modszere, meroeszkoze IV. 2. A MINDENNAPOS TESTNEVELES MERESI EREDMENYEI IV A vizsgalt minta altalanos jellemzoi IV Az antropometriai vizsgalatok eredmenyei IV A motorikus kepessegek meresi eredmenyei IV A meresek legfobb tanulsagai IV. 3. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MEGITELESE A TANULOK KOREBEN IV Az adatfelvetel celja es hipotezisei IV Az adatfelvetel modszere es a minta altalanos jellemzoi IV A kutatas eredmenyei IV A kutatas fobb tanulsagai V. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAMHOZ KAPCSOLODO SZOFTVER ES WEBPORTAL KOVETELMENYRENDSZERE
3 V. 1. JOGOSULTSAGI SZINTEK, A HOZZAFERESEK SZABALYOZASA V. 2. AZ ADATBAZIS JELLEMZOI, AZ ADATOK TARTALMI ELEMEI V. 3. A NYILVANOS WEBPORTAL ELEMEI V. 4. A BELSOHASZNALATU WEBPORTAL ELEMEI: A ROGZITOFELULET V. 5. AZ ADATFELDOLGOZAS MECHANIZMUSAI, AZ EREDMENYEK FELHASZNALASA V Az adatok visszakeresesi szempontjai V A statisztikai elemzesek szempontjai V Az egeszsegterkep, az adatok osszevont kiertekelese VI. OSSZEGZES, KOVETKEZTETESEK KOSZONETNYILVANITAS IRODALOM ABRAK JEGYZEKE TABLAZATOK JEGYZEKE MELLEKLETEK JEGYZEKE MELLEKLETEK
4 BEVEZETES Gesundheit ist kein Zustand und kein Besitz, sondern muss standig neu erworben werden. 1 Nietzsche Az iskola XXI. szazadi feladatainak ujragondolasa kapcsan gyakran felmerul az iskola altal kozvetitendo muveltseg tartalmanak kerdese (peldaul Ballauff, 1989; Bonsch, 1994; Csapo, 2002; Fazekas, Kollo es Varga, 2008). A pedagogiai kutatasok az ismeretek hatekony elsajatitasahoz es a tarsakkal valo egyuttmukodeshez szukseges keszsegek es kepessegek komponenseinek feltarasa reven, bizonyitekon alapulo, uj ismeretekkel szolgalnak a pedagogiai gyakorlat megujitasahoz, megis a ma iskolaja elsosorban az ismeretek atadasara es legfeljebb a tantargyakhoz kotodo keszsegek fejlesztesere fordit figyelmet (B. Nemeth, Jozsa es Nagy, 2001; Csapo, 1999, 2002; 2008; Csapo, Zsolnai es Jozsa, 2003; Csikos, 2002, 2006; Fejes es Szucs, 2009; Jozsa es Pap-Szigeti, 2006; Korom, 2002; Molnar es B. Nemeth, 2006; Molnar Gy., 2006; Nagy, 2002, 2008; Nagy L., 2000). Az iskola-korszerusitesi folyamatban a sportpedagogiai megkozelitesek altalaban hatterbe szorulnak (Elbert, 2008). Bar az utobbi evekben nemcsak a hetkoznapi kommunikacioban es a media vilagaban jelentek meg irasok, melyek a gyakorlo pedagogusok munkajat nehezito fegyelmezesi problemakkal, a tanulasi motivacio serkentesenek lehetosegevel, a diakok figyelmenek megorzesevel vagy az iskolai agresszio kerdeskorevel foglalkoznak, a szakemberek ritkan alkalmazzak e problemak kezelesenek egyik legkezenfekvobb eszkozet, a testmozgast, mely a testnevelesoran tul is komoly tartalekokkal bir. Az iskolafejlesztes szukseglete komplex feladatkent ragadhato meg, s szamos kutato szamara csak tudatosan iranyitott, minosegalapu es tudomanyos megalapozottsagu folyamatkent elkepzelheto (Barabas, 2006; Meleg, 2001; Ratalics, 2002; Recla, 2004). E komplexitas akkor ervenyesul, ha az iskola az ismeretatadas mellett, tovabbi feladatok es szerepek beteljesitoje is egyben, es ha teljes felhasznaloi kore (diakok, pedagogusok, szulok) ugy tekint ra, mint a gyermekek eletterere, az enfejlodes es szocializacio egyik legfontosabb szinterere, es a kozossegi elmenyek helyszinere. E szemlelet gyakorlati megvalosulasanak egyik legkezenfekvobb eszkoze a teljes iskolat athato egeszsegfejlesztesi tevekenyseg. A World Health Organisation tanacskozasain ugyanis szamos alkalommal attekintettek az egeszsegfejlesztes lehetosegeit, celkituzeseit, modszereit, s megallapitottak, hogy az egeszsegfejlesztesi tevekenysegben kiemelten fontos ismeretatadas, attitudformalas, magatartas-alakitas, valamint ontevekenysegre osztonzes szinterprogramkent az iskolaban is hatekonyan megvalosithato (WHO 1984, 1986, 1991, 1997). E programok hatekonysaga es fenntarthatosaga attol fugg, mennyire erosen kotodnek az iskola elsodleges funkciojahoz (IUHPE, 2001, 21. o.). Kutatasok szerint a tanulok egeszsegi allapota nagy szerepet jatszik abban, mennyire tudnak hatekonyan reszt venni a tanulasi folyamatban, s a rossz egeszsegi allapot tanulasi hatranyokat eredmenyez (St. Leger es Notbeam, 2001). A gyermekek egeszsegi 1 Az egeszseg nem allapot es nem tulajdonunk, ujra es ujra meg kell szereznunk. 4
5 allapota raadasul szoros kapcsolatot mutat egeszsegmagatartasukkal es a tanulmanyi mutatoikkal (peldaul osztalyzatok es orai szereples), az iskolai magatartasukkal (peldaul iskolaba jaras, fegyelmezesi kerdesek), valamint a diakok beallitottsagaval (Eggert es Schuck, 1979; Schadle-Schardt, 2000; Zimmer, 1981; Weineck 2007). Kijelentheto tehat, hogy valamennyi iskola szamara a gyermekek fizikai es mentalis egeszsegenek javitasa a sikeres munka alapjat teremti meg. Vitathatatlan, hogy az uj evezred elso evtizedenek iskolai szaz evvel korabbi elodeikhez kepest kevesbe regulazottak, szabadabbak, nyitottabbak, partnerkozpontubbak, s nagyobb figyelmet szentelnek az egyen szuksegleteinek. Megis altalanos tendencia, hogy a gyerekek az iskolaido nagy reszet padban ulve, mozgas nelkul, csendben figyelve toltik, legfeljebb annyi mozgast vegeznek, amenynyi a munkalapok kitoltesehez, jegyzeteleshez szukseges (Laging, 2000a). E folyamat kovetkezmenye, hogy tanulasi tevekenyseguk is csak kognitiv folyamat, mely nelkuloz minden szemelyes, testi kontaktusok utjan szerzett tapasztalatot, igy az onmagukrol, es a vilagrol szerzett kozvetlen tapasztalati tudasra csak korlatozottan tehetnek szert. E hianyt a tornaorak, es ha van egyaltalan a tanoran kivuli iskolai foglalkozasok sem tudjak kelloen kompenzalni. Mindemellett az eletter valtozasa is hatassal van az iskolai eletre. Szamos vizsgalat (Wilk es Bacher, 1994; Zeiher es Zeiher, 1994; Zinnecker, 1990) ramutat arra, hogy napjainkban a gyermekek jelentos hanyada ritkan vagy sosem jatszik a szabadban, a kulteri, mozgassal jaro tevekenysegek jelentos mertekben visszaszorultak. Megszunoben van ezzel parhuzamosan az utca nyitott ter -, s kulonosen a jatszoter-funkcioja, a lakokornyek nem szamit a szabadidotoltes es baratsagok szinterenek. Ehelyett mara a gyermekek elettere a haz, szabadido helyszine pedig igen gyakran a szorakoztato vagy bevasarlokozpontok falain belulre tevodott at, ahol nem vegeznek szamottevo testmozgast. A joleti fogyasztoi tarsadalmak jellemvonasakent tehat a gyermekek kulon celcsoportta valtak, a jatek- es elelmiszeripar mellett a szabadidos programkinalat is intezmenyesult keretek koze szoritja a testmozgasos tevekenyseguket. Kulonos ellentmondas, hogy mikozben egyfelol a mozgasszegeny eletmod arnyoldalai egyre gyakrabban es egyre osszetettebb rizikofaktorkent jelentkeznek mar gyermekkorban is, s a mozgasalkalmak beszukulnek, uj tendenciakent erzekelheto a sportelet felpezsdulese is. Igaz, a tarsas sporttevekenysegek helyet gyakran az individualis elmeny-, riziko- es extremsportok veszik at, s csak a tarsadalom meghatarozott retege szamara valik a sport- es mozgaskultura sokszinubbe. E tarsadalmi egyenlotlenseget, mely vegso soron az egeszseg egyenlotlensegeben is megmutatkozik, magukkal viszik a gyermekek az iskolaba is. Az ipari tarsadalmakban elo gyermekek uj eletminosegere europai szintu valaszkereses is zajlik. S mikozben szamos kutatomuhely, diszciplina foglalkozik a bizonyitekon alapulo megoldasi javaslatok kimunkalasan (erre reszletesen kiterunk a dolgozat elso feleben), az Europa Tanacs 1991-ben letrehozta az Egeszsegfejleszto Iskolak Europai Halozatat (ENHPS), azzal a cellal, hogy az iskola vilagat egeszsegtudatosabba tegye, s bebizonyitsa, az egeszsegfejlesztesnek van helye az iskolaban. Az iskolai egeszsegfejleszto programok tobb teruleten is hozhatnak eredmenyt: egyreszt az ismeretek bovulese reven (kognitiv funkcio), masreszt a keszsegfejlesztesben, harmadreszt az egeszseget erinto donteshozatali mechanizmusok tanitasaban. Azonban ehhez tobb eves, atfogo, teljeskoru programok mukodtetese 5
6 szukseges, s intenziv egyuttmukodes az iskolan kivuli segito szakemberekkel, civil es szakmai szervezetekkel. (IUHPE 2001, 20. o.). Jelen munka az iskolai egeszsegfejlesztes egy szukebb teruletevel, a mozgasalapu egeszsegkultura megteremtesenek egy lehetseges modszerevel foglalkozik. Az ezredfordulon az iskola, a sportelet, es a gyermeki vilagnak az elozoekben korvonalazott valtozasai ugyanis uj mozgaskultura-kozvetitest kivannak meg az iskolatol. E tendencia a testneveles ora jelentoseget is uj keretbe agyazza, es igen nagy szerepet tulajdonit a tanoran kivuli mozgasalkalmaknak is, hiszen a sport es jatek egyuttesen szolgalhatja az egeszseg vedelmet biztosito potencial felhalmozasat. Dolgozatom egy teljes telepulest atfogo iskolai projekt kidolgozasa soran vegzett tobbszintu munkam tapasztalatainak es elemzesenek osszegzese, kutatasi jelentese. Szerepem kettos a folyamatban: egyreszt Hodmezovasarhely oktatasi irodajanak vezetojeket feladatom volt egy olyan mindennapos testneveles program kidolgozasa, mely tobb mint altalanos es kozepiskolas, 6-18 eves diakot, mintegy 60 testnevelot es 25 vedonot erint. Masreszt a projekt meretet, osszetettseget es pilot jelleget tekintve arra alkalmas, hogy kutatokent interdiszciplinaris megkozelitesbol elemezve feltarhassam az egeszsegfejlesztes iskolai folyamatat, eredmenyet, az iskolara es kozossegere gyakorolt hatasat, a folyamatba agyazott meresi eljarasok tanulsagait. Munkamat tehat egy hosszu tavra beinditott projekt megvalositasa (tervezes, iranyitas, projektmukodtetes), elmeleti hatterenek megalkotasa es a kutatoi tevekenyseg (kutatasszervezes, meres, kerdoivszerkesztes, mintavetel, adatelemzes, hatekonysagvizsgalat) egyarant jellemezte. Dolgozatom elso nagy egysege a mozgasalapu egeszsegfejlesztes elmeleti hatteret tekinti at. Az egeszsegfejlesztes elmeleteinek reszletes targyalasaval kiterek azokra a nemzetkozi kutatasi eredmenyekre, amelyek az egeszseg megorzesenek es legfobb osszetevoinek felterkepezesevel foglalkoznak. Az altalanos ervenyu elmeletek bazisan temankat az iskolai egeszsegfejlesztes lehetosegeinek attekintesere fokuszalom, s bemutatom az iskolai szinterprogramok legfontosabb elemeit, modelljeit, kiserleteit. A Mindennapos Testneveles Program hatterenek megismerese celjabol kulon fejezetet szanok a testmozgas es egeszseg osszefuggeseinek attekintesere, melyben kiterek a rendszeres testmozgas elettani hatasaira, a mozgasos cselekvesekhez kotodo motoros kepessegek komponenseire, valamint a fizikai aktivitas elmeleti, gyakorlati tapasztalataira. Kutatasom szempontjabol kulon jelentoseggel birnak a sporttudomanyi es antropometriai meresi modszertanok es eljarasok, valamint a gyermekpopulacio koreben vegzett motoros teljesitmenyek legfontosabb meresi eredmenyei. Vegul attekintem az iskolai testneveles elmeleti kereteit, s azokat a bizonyitekon alapulo egeszsegfejleszto programokat, amelyek az elmult ket evtizedben celul tuztek ki a tanulok motoros kepessegeinek javitasat, tovabba arra torekedtek, hogy a jo egeszsegi allapot megorzeset segito egeszseges, mozgasos eletvezetes igenyet is kialakitsak a diakokban. A dolgozat masodik resze a nepegeszsegugy logikai korenek gondolatmenetet kovetve, a hodmezovasarhelyi Mindennapos Testneveles Programmal, mint egy nepegeszsegugyi szinterprogram modelljevel foglalkozik. Attekinti a Program implementaciojaval kapcsolatos tapasztalatokat, modszereket, folyamatokat, es a Programhoz kapcsolodo meresi rendszer strategiajat, elemeit. A testnevelok es a gyermekorvosok egyuttmukodeseben kidolgozott meresi metodika epit a sporttudomany, a nevelestudomany, valamint a sportorvostudomany modszereire, s 6
7 folyamatosan kristalyosodott ki a 2005/2006. tanevtol indulo elso merestol kezdodoen. A meresekre minden tanev elejen es tanev vegen, a teljes populaciot erintoen sor kerul, a gyermekek tanevenkenti teljesitmenynovekedesenek, antropometriai es kardiovaszkularis adatainak rogzitesevel. A meroeszkozunk arra alkalmas, hogy hosszu tavon kimutathassuk a gyermekek egyeni fejlodesi palyajat, feltarjuk, mikent reagal a gyermekek szervezete meghatarozott fizikai terhelesre, s hogyan valtozik fizikai teljesitokepesseguk az ido folyaman. Az egeszsegfejlesztes bizonyitekainak alatamasztasara leginkabb azok a kulonbozo forrasokbol szarmazo adatok alkalmasak, amelyek kombinalhatok es osszehasonlithatok egymassal. Ebbe a korbe a kiserleti kutatasok, sot egyes megfigyelesen alapulo tanulmanyok is beletartoznak, amelyek kvantitativ es kvalitativ informaciokat egyarant tartalmaznak. (Nutbeam, 2001, 18. o.) E gondolatmenet ervenyesult kutatoi szandekomban is, amikor 2008 tavaszan N=630 fos, nemre, korra, iskolara reprezentativ mintan, kerdoives adatfelvetelt vegeztem. A vizsgalat a diakok mindennapos testnevelessel kapcsolatos velemenyere, a napi mozgashoz valo viszonyara es az egeszseges eletmod mozgassal kapcsolatos elemeire fokuszalt. Dolgozatomban az altalanos iskolasok almintajat dolgozom fel ket megkozelitesbol is: egyreszt a 2007/08. illetve a 2008/09. tanevben vegzett teljes populaciot erinto adatfelvetelek elso elemzesevel arra keresem a valaszt, kimutathato-e a mindennapos testneveles hatasara az egeszsegi mutatok illetve a motorikus kepessegek teren kedvezo valtozas, masreszt a kerdoives vizsgalattal a diakok szemszogebol kivanok arnyalt kepet nyerni a Program sikeres es modositasra szorulo elemeirol. Kutatasom ramutat arra is, hogy e komplex, hosszu tavu projekt egyik legfontosabb eleme a megvalosulas soran keletkezett adatok tarolasa, rendszerezese, es feldolgozhatosaganak biztositasa. A program hatekonysaganak vizsgalata es a szukseges beavatkozasi pontok meghatarozasa ugyanis csak a jol kidolgozott visszacsatolasi eljarasokkal lehetseges. E celkituzes egy specialis, a helyi adottsagokhoz es szuksegletekhez igazodo, egyedi kialakitasu szoftver mukodteteset kivanja meg. A szoftver fejlesztesehez azonban elkerulhetetlenne valt az elmeleti hatterre epulo, a teljes programot komplexitasaban atfogo specifikacio kidolgozasa, melyet dolgozatom utolso fejezeteben reszletesen bemutatok. A mozgasszegeny gyermekkor karos kovetkezmenyeinek ellensulyozasa hamarosan nepegeszsegugyi kerdesse valik, s az iskola egeszsegfejlesztesi tevekenysege az eddigi dokumentumgyarto es akcioszeru kampanyokkal (Nagy, 2005) nem lesz elegendo a mozgasszervi problemak kezelesenek tamogatasara, de meg a megelozesere sem. Ertekezesemmel e surgeto oktataspolitikai feladat megoldasahoz kivanok hatteranyaggal szolgalni, s egy mindennapos testneveles modell tudomanyos igenyu elemzese reven felhivni a figyelmet azokra a vulnerabilis pontokra, amelyek egy szelesebb koru alkalmazas elott megfontolandok. Celom volt tovabba, hogy a Program mukodesenek elso negy everol visszajelzest adjak az altala erintett szereploknek (a finanszirozonak, a Programot megvalosito testnevelo tanaroknak, a celcsoportot jelento diakoknak, es a merest vegzo szakembereknek egyarant), s megvalaszoljam azt a kerdest, segiti-e a Mindennapos Testneveles Program a vasarhelyi gyermekek egeszsegi allapotanak javitasat. 7
8 I. ELMELETI HATTER I. 1. Egeszseg es egeszsegfejlesztes I Az egeszsegfogalom lehetseges megkozelitesei Az egeszseg-fogalom egyseges, mindenre kiterjedo, s mindenki szamara egyforman elfogadhato meghatarozasa nem letezik, hiszen szociologiai kutatasok eredmenyei is rendszeresen beszamolnak arrol, hogy az egeszseg relativ, az egyen egeszsegi allapotanak szubjektiv megitelese szorosan osszefugg azzal, hogy milyen ismeretekkel es tapasztalatokkal rendelkezik, illetve milyen tarsadalmi elvarasoknak kell megfelelnie. Az egeszsegfogalom hattereben huzodo osszefuggesek feltarasa a szakemberek es kutatok szamara is komoly feladat, hiszen az egeszseg minden kerdesfelteves kapcsan mast jelenthet, annak fuggvenyeben is, hogy ki, milyen celbol foglalkozik a temaval, vagy ki milyen elethelyzetbol, eletminosegbol, kulturalis kozegbol erkezik. Jelen dolgozat keretei nem teszik lehetove tehat, hogy a szakertoi megkozelitesen tul, a kulonbozo laikus egeszsegertelmezesekkel is reszletesen foglalkozzunk, de a temank szempontjabol relevans, a tarsadalomtudosok es az orvostudomany altal hasznalatos nehany fontosabb egeszsegmodellt es fobb elmeleti jellemzojuket osszefoglaljuk. A legaltalanosabban elterjedt definicio a WHO altal bevezetett egeszsegfogalom, mely szerint az egeszseg nem a betegseg hianya, hanem a testi, lelki, szocialis jollet egyuttese (WHO, 1946). Az egeszseg pozitiv definicioja tehat kiterjeszti a fogalmat a betegseg hianyarol a jollet, kozerzet tobb tenyezos jelensegere is, az egyen relativ egyensulyi allapotat hangsulyozza (Piko, 2007). Jellemzo ugyanis a nyugati tarsadalmak felfogasara, hogy az egeszseget kozvetlenul a betegseg osszefuggeseben ertelmezzek, s ezaltal az egeszseg negativ fogalmat alkalmazzak. Az egeszsegmodellek attekintesekor a fentieknek megfeleloen ket nagy filozofiai iskolat kulonboztethetunk meg: egyreszt a patogenetikus, azaz az orvoslashoz kapcsolodo es az egeszsegtudomanyokban hasznalatos egeszsegmegkozelitesek koret, melyek az egeszseg-betegseg fogalmat egymas ellentetes ertelmu, kizarolagos fogalmakent ertelmezik, masreszt az egyent komplex entitaskent felfogo, holisztikus megkozeliteseket, amelyek figyelembe veszik az organizmuson tuli tenyezoket, peldaul az egyen tarsadalmi, gazdasagi, kulturalis helyzetet, egeszseg-felfogasat, orvoshozfordulasi hajlandosagat, egyensulyi allapotanak megtartasi kepesseget. Patogenetikus megkozelitesek A patogenetikus megkozelitesek fobb elmeletei kozul kiemelendo a redukcionista szemlelet, melynek elso csirait a felvilagosodas Europajaban kell keresnunk, amikor a vilag tanulmanyazasara egyre komplexebb, tudomanyosabb eszkozok alltak rendelkezesre, s egyre tobb olyan ismeret keletkezett, melynek reven az emberi szervezetet, es kulonosen mukodeset is egyre aprobb kis elemekre bontva kezdtek vizsgalni. Ennek eredmenye, hogy a XX. szazadra az egeszsegtudomanyok teruleten a mechanisztikus szemlelet valt uralkodova, melyhez az alapot az ujabb technikai- 8
9 muszaki talalmanyok adtak, s mely az emberi testet korelettani, fizikai, biokemiai folyamatok osszessegebol allo gepezetkent fogja fel. Ebbol a nezopontbol a betegseg akkor alakul ki, amikor a szervezet valamely resze meghibasodik, igy az orvoslas feladata a szervreszek mukodesenek helyreallitasa. Az orvostudomany fejlodesevel es a szakteruletekre specializalodas kovetkezmenyekent az egeszsegfogalom elemeire esett szet, igy a gyogyitasi folyamat nem az emberre, hanem egyes betegsegeke fokuszal, objektiv tudomanyos megkozelitest alkalmazva, az ok-hatas-kapcsolatok osszefuggese menten tortenik. Veszelye e megkozelitesnek, hogy az orvosok altal megteremtheto egeszseg illuziojat kinalja. E szemlelet komoly kritikakat kapott, hiszen a modszer alkalmazoi a testet elvalasztottak magatol az elettol, s ezzel kizartak az eletkorulmenyeket es felteteleket az orvoslasbol. (Recla, 2004, 33. o.) Masreszt tul nagy felelosseget ruhaznak az egyenre, amikor a megbetegedes hattereben kizarolag az egyen szerepet, tevekenyseget hangsulyozzak, s figyelmen kivul hagyjak, hogy az egyen az egeszsegi allapotanak megorzese erdekeben vagy elleneben csak bizonyos tarsadalmi-gazdasagi-szocialis mozgasteren belul hozhatja meg szabadon donteset. Biomedikalis szemlelet megkozeliteseben az egeszseg sajatos biologiai letezes, egeszseges az, aki fajspecifikus jegyeket mutat, a betegseg pedig a merheto biologiai-szomatikus egeszsegnormatol valo elterest jelenti (Recla, 2004, 54. o.). Az e modell szellemeben gyogyitok a betegseg okat nem keresik, hanem a biologiai folyamatokat elemzik azzal a cellal, hogy a zavart kikuszoboljek, s arra torekednek, hogy monokauzalis kovetkezteteseik alapjan, a hibak kikuszobolesevel az egeszseget helyreallitsak. S bar a gyakorlat azt mutatja, hogy leginkabb meg mindig e nezet uralja az orvosi, klinikai gondolkodast, es az egeszseg-normat is az orvostudomanyi szempontok alapjan hatarozzak meg, tovabba racionalis, tudomanyos alapu vizsgalatok segitenek eldonteni, hogy az egyen egeszseges-e vagy beteg, az utobbi evtizedekben megnott prevalenciaju jellegzetes betegsegek (peldaul tulsuly, sziv-, errendszeri es mozgasszervi betegsegek, pszichoszomatikus problemak) egyre szelesebb korben kesztetik paradigmavaltasra a szakembereket. A nyugati vilag civilizacios egeszsegkovetkezmenyei tehat uj, komplexebb megkozelitesek, tobbszintu, interdiszciplinaris modellek letjogosultsagat erositik. A holisztikus szemlelet fele torteno elmozdulas egyik jele az egeszseg funkcionalis szemlelete, mely az orvostudomanyon kivuli tenyezoket is beemel az egeszseg-fogalomba, ugyanis a tarsadalmi normakbol, a tarsadalmilag meghatarozott normak, elvarasok teljesitesebol indul ki. Az egeszseget a szervezet alkalmazkodokepessegenek fuggvenyeben iteli meg, s szociologiai szempontokat is ervenyesitve a komplex tarsadalmi osszefuggeseket allitja a fogalom kozeppontjaba. Figyelmen kivul hagyja azonban, hogy a normak idoben es terben is valtozhatnak, igy a funkcionalis megkozelitesbol szemlelve, amint erre Naidoo es Wills (1999, 20. o.) is felhivja a figyelmet, egy sorsaval elegedett, versenykepes, de fogyatekos szemely sosem tekintheto egeszsegesnek. Bock (1992) e nezet veszelyet abban latja, hogy napjainkban a versenyszellemiseg altal mozgatott tarsadalom a teljesitokepesseget, fittseget allitja a kozeppontba, a betegseget tabukent kezeli, s az egeszseg mitizalasaval a fiatalsag kultuszat teremti meg. 9
10 Seedhouse (2001) filozofiai megkozelitese 4 pillerre tamaszkodik. Arra torekszik, hogy a kulonbozo nezetek integralasaval fogalmazza meg az egeszseg egyseges fogalmat, s azt hangsulyozza, hogy az egeszseg egyreszt (1) idealis allapot, masreszt (2) megfelelo eronlettel, fizikai, metafizikai es intellektualis kepesseggel jellemezheto, (3) arucikkent ertelmezheto es (4) az egyen szamara autonomiat biztosit. Az egeszseg mint idealis allapot nehezen ertelmezheto, ezert az egeszsegfejleszto szakemberek nem is alkalmazzak e definiciot, hiszen, hogy mi az idealis allapot, relativ, nem hatarozhato meg egyseges dimenzio menten. Az egeszseg arucikkent torteno felfogasa napjaink egyik altalanos jelensege, hiszen a ma emberenek nehez ellenallnia annak a nyomasnak, amely a reklamok hatasara ra nehezedik. Minden iranybol azt sugalljak ugyanis, hogy az egeszseg megkonstrualhato, megveheto, csupan rajta all, hogy odafigyelessel, jo eletmodvalasztassal, mozgassal, fitnesz-elettel megtesz-e mindent a tokeletes egeszsegi allapotert. Az egeszseg autonomiakent valo megkozelitese az egyen fizikai, intellektualis kepessegeire, teljesitokepessegere epiti az egeszsegfogalmat, eltekint viszont attol, hogy az egyen szocialis terben el, s a tarsas viszonyok, valamint kornyezete jelentos mertekben meghatarozza egeszsegi allapotat. Seedhouse e negy elmelet szintezisevel azt hangsulyozza, hogy akkor el az egyen optimalis egeszsegi allapotban, ha adottak szamara azok a feltetelek, amelyek reven kituzott celjait elerheti, es kepes lehetosegeinek kihasznalasara. Az egeszseg tehat az egyen kepessegeinek kiteljesiteset jelenti. Az elmeletek e korere altalanosan megfogalmazhato kritika az orvostudomany kriziserol is beszel, (Capra, 1998) s arra hivja fel a figyelmet, hogy a biomedikalis elmeletek nem alkalmasak arra, hogy megfelelo valaszt adjanak korunk gyakori megbetegedeseinek okaira, kulonoskepp a rakos vagy szenvedelybetegek kerdeseire, a betegseget kivalto tenyezokre, es nem alkalmasak arra sem, hogy megbizhatoan elore jelezzek a betegseg varhato kialakulasat. E nezetek szerint az orvostudomany krizise csak egy reszterulete annak az altalanos tarsadalmi-gazdasagi valsagnak, mely egyre nagyobb retegek figyelmet a fenntarthato fejlodes, az ertelmes emberi let kerdesei fele forditjak. Kedvezo valtozas, hogy a korszeru orvoslas ma mar elismeri az egeszseg-fogalom komplex megkozelitesenek szukseget. Holisztikus egeszsegfelfogasok Egyre altalanosabban elfogadotta valik ugyanis, hogy nem a betegseget, hanem az embert, az egesz -et kell gyogyitani. A biomedikalis, naturalista szemlelettel ellentetes filozofiat a holisztikus szemleletek femjelzik, e korbe tartoznak azok a bio-pszicho-szocialis es pszicho-neuro-immunologiai gyogymodok, uj interdiszciplinaris megkozelitesek (pl. egeszsegpszichologia), amelyek ahhoz jarulnak hozza, hogy az egyen az adott helyzetben kapjon segitseget egeszsegi problemainak lekuzdeseben, s helyzetenek lelki, tarsadalmi, kulturalis osszetevoit is figyelembe veve tortenjen gyogyulast elosegito beavatkozas (Helman, 2003). Vannak kutatok (peldaul Beckers), akik megkerdojelezik az egeszsegtudomanyok koreben bekovetkezett paradigmavaltast, s abbol indulnak ki, hogy egyetlen ujonnan megfogalmazott, komplex egeszsegfogalom sem nyert akkora befolyast, hogy at tudja hatni a gyakorlatot, s foleg nem az orvoslas modszertanat. 10
11 A szakirodalom szintjen megis tapasztalhato kedvezo szemleletvaltas, kulonosen a rizikofaktor koncepciok fejtettek ki igen nagy hatast. Az 1970-es evektol kezdtek teret hoditani, s a kronikus-degenerativ betegsegek megelozesere helyezik a hangsulyt, igy kulonosen a mozgasos tevekenysegek, a sportorvoslas, valamint a mozgas es egeszseg osszefuggesei jelentik e modell fo diskurzusanak alapveto kerdeseit, melynek soran arra keresik a valaszt, melyek azok a tenyezok, amelyek novelik valamely betegseg bekovetkezesenek kockazatat. E szemlelettel szemben is felhozhatok kritikai eszrevetelek, hiszen tulsagosan egyoldaluan kozeliti meg az egeszseg-betegseg kerdeskoret, raadasul onmagaban a rizikofaktorok elofordulasa az egyen eleteben nem jar egyutt biztos megbetegedessel, amint a rizikofaktorok elkerulese sem jelent teljes vedettseget. Piko (2002a) ramutat, hogy e megkozelites ma mar azert sem elfogadhato, mert az ok-okozati osszefugges valamely korallapot es a kivalto tenyezok kozott valojaban csak statisztikai valoszinuseget fejez ki. Opper (1998) arra hivja fel a figyelmet, hogy a rizikofaktorokat inkabb a betegsegek kozvetitoinek (Mediatoren), es nem okozoinak/eloidezoinek (Krankheitsverursacher) kell tekintenunk. A rizikofaktorokeval ellentetes szemszogbol megfogalmazodo egeszsegmegkozelitesek az egeszsegtartalekokra (resources, Ressourcen) koncentralo elmeletek (peldaul Antonovsky, 1979, 1987; Erben, Franzkowiak es Wenzel, 1986; Gerber es Stunzner, 1999;), amelyek azt hangsulyozzak, hogy a rizikotenyezok hianya egyben az egeszsegtartalekok felhalmozodasat is jelenti, s az e tartalekokkal kepzett egyensulyi allapot megtartasa biztositja az egeszseg fenntartasat. Az egyensuly szempontjabol azonban kiemelkedo jelentoseguek a stressz-coping (megkuzdes) modellekbol ismert folyamatok, melyek a selyei stresszkoncepciobol (1963) es Eysenck (1972) elmeletebol kiindulva az egyen tarsadalmi kornyezetet es a stresszorokra valo reagalasi kepesseget is bevonja a sikeres megkuzdes tenyezoi koze. Ez utobbiak azonban szemelyes es kollektiv haritasi technikak, melyek a szemelyes jegyekbol mint peldaul az onbizalom, onkontroll, intellektualis es kommunikacios kepessegek, a szocialis kompetencia, vagy a kulturalisan beepult konfliktuskezelesi eljarasokbol taplalkoznak. (Kopp, Balog, Konkoly-Thege, Salavecz, Stauder, Csoka es Bodis, 2009; Skrabski, Kopp, Rozsa es Rethelyi, 2006; Kopp es Piko, 2004; Kopp, Rethelyi, Stauder, Csoboth es Purebl, 2003; Kopp es Skrabski, 2001a; Kopp es Skrabski, 2001b) Az egyensuly megtartasat hangsulyozza az egeszseg szalutogenetikus modellje, mely szerint az egeszseget az egyen sajat teljesitmenyekent kell ertelmezni, es alapjaban veve a kulonbozo lepteku szemelyes terhek kiegyensulyozasanak kepesseget jelenti. Antonovsky (1979, 1987) elmeletenek kiindulasi alapja, hogy az egeszseg osszerendezettseget es harmoniat jelent, mely annak fuggvenye, hogyan szemleli az egyen onmagat, az ot korulvevo vilagot, s hogyan kepes hasznositani azokat az egeszsegforrasokat, amelyek hozzajarulnak ahhoz, hogy megtapasztalhassa a vilag megerthetosegenek, a problemak kezelhetosegenek es az elet ertelemtelisegenek elmenyet. Az egeszseg nem a betegsegek elkerulesevel erheto el, ily modon tehat nem is a rizikofaktorok elkerulese a cel, sokkal inkabb az egeszseget elosegito, vedofaktorokra (salutary resources) kell koncentralni. Ennek ertelmeben Antonovsky szalutogenetikus megkozelitese objektiv (kulso) es szubjektiv (belso) vedofaktorokat kulonboztet meg, s azt hangsulyozza, hogy az eletkorulmenyek (egyoldalu pszichikai es fizikai terhek, munkahelyi 11
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenEgészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba
Egészségvédő viselkedés Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba 2012.03.02. Kérdések 1. Mi a koherencia (Antonovsky)? 2. Mik a szívós személyiség ismérvei? 3. Mi a belső kontroll? Miről lesz szó? Az
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenAz egészség és a kultúra
Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát
RészletesebbenKraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenA rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.
A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer
RészletesebbenMiért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenA sportpedagógia alapjai
Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenAz egészségmûveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetõségei
6. Az egészségmûveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetõségei Nagy Lászlóné Szegedi Tudományegyetem Biológiai Szakmódszertani Csoport Barabás Katalin Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi
RészletesebbenMindennapi testmozgás-egészséges élet
Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS
RészletesebbenCSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenEgészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.
Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai
RészletesebbenCASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért
CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi
RészletesebbenTanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő
Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenA mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenEGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.
TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP
RészletesebbenMiért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Az egészség, az egészséges életmód és a rekreáció olyan fogalmak, melyek a 21. században megkerülhetetlen témák és amelyeket
RészletesebbenEgészségértés: Híd a jobb egészséghez
Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Mi az egészségértés? Az egészségértés (Health Literacy) az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége. Ez a
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenA mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenAz emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában
Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenTÁMOP pályázatok szakmai megalapozása
TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG Hálózatok Hálózatok mindenhol vannak. Az agy axonok által összekötött idegsejtek hálózata,
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenA mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
RészletesebbenA helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer
A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenOrvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN
Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás
RészletesebbenPedagógiai Program (Nevelési Program)
Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenHátrányos helyzetű települések iskolái
Hátrányos helyzetű települések iskolái Merre keressük a kiutat a motiválatlanság csapdájából? Sajátos helyzet Magyarországon Digitális tanulás és tanítás workshop 1. 2. 3. A család helyzete és a gyerek
Részletesebben1. Pedagógiánk a szentignáci lelkigyakorlatok felismeréseire támaszkodik közösen reflektálunk a tapasztalatainkra, és megosztjuk
TANÁRI KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE Az iskola vezetősége 6 novemberében arra kérte a tanárokat, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az iskolát,
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenFüggetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
Részletesebbenigények- módszertani javaslatok
Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenAz egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai
Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere
RészletesebbenTANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József
Igen/Nem TANTÁRGYLEÍRÁS TESTNEVELÉSI EGYETEM A TANTÁRGY ALAPADATAI Modul megnevezése: MKKR Szint: Tantárgy megnevezése: Stratégiai és projektmenedzsment Kódja: Tantárgy kreditértéke: 3 kredit Készítés
RészletesebbenA minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása
A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény
RészletesebbenGazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.
Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi
RészletesebbenT.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.
T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenHelyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok
Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,
RészletesebbenUEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára
Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati
RészletesebbenEgészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.
Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:
Részletesebben1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai
1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenPályaorientáció az általános iskolában
Pályaorientáció az általános iskolában Az Európai Unió a foglalkoztatást, valamint intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiájának egyik kiemelt célkitűzése a képzettségi
RészletesebbenFogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenEGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges
RészletesebbenKONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenAz egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban
Szakirodalmi áttekintés II. (Részletek) Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban 3.1 Az egészségpolitika Az egészségpolitika korszerű értelmezésében
RészletesebbenZ GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenA természetismeret munkaközösség munkaterve
A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenXVI. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május
XVI. reál- és humántudományi ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár 2013. május 23-26. Gyógypedagógia szekció 1. díj: Gál Éva 2. díj: Vári Timea 3. díj: Csoboth Adél Dicséret: Fülöp Éva Emília
RészletesebbenA tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok
A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
Részletesebben2018. évi... törvény A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Címzett:., az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: K.I.M. Kritikus Ifjúságért Mozgalom Törvényjavaslat címe: A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm.
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
Részletesebben