DOKTORI DISSZERTACIO

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI DISSZERTACIO"

Átírás

1 DOKTORI DISSZERTACIO Tozsa-Rigone Nagy Judit A mindennapos testneveles komplex programja Hodmezovasarhelyen 2005-tol 2009-ig: Megvalosulas, hatekonysagvizsgalat, szoftverfejlesztes Temavezeto: Dr. Habil. Barabas Katalin Szegedi Tudomanyegyetem Nevelestudomanyi Doktori Iskola SZEGED 2011

2 TARTALOM BEVEZETES... 4 I. ELMELETI HATTER... 8 I. 1. EGESZSEG ES EGESZSEGFEJLESZTES... 8 I Az egeszsegfogalom lehetseges megkozelitesei... 8 I Az egeszsegi allapotot meghatarozo tenyezok I. 2. AZ EGESZSEGNEVELES ES EGESZSEGFEJLESZTES ELMELETEI I. 3. EGESZSEGFEJLESZTES A SZINTEREKEN I Kozossegi egeszsegfejlesztes I Telepulesi szinterprogramok: az Egeszseges Varosok Halozata I Munkahelyi szinterprogramok I Az iskolai szinterprogramok: az Egeszseges Iskolak Europai Halozata I. 4. AZ EGESZSEG ES SPORT OSSZEFUGGESEI I A sport egeszsegmitosza I A rendszeres testmozgas kedvezo hatasai I A testi kepessegek mint a szemelyes kompetenciarendszer komponensei I A motorikus kepessegek merese I. 5. A MOZGASALAPU ISKOLAI EGESZSEGFEJLESZTES I Miert lehet hatekony a mozgasalapu egeszsegfejlesztes? I Az iskolai testneveles lehetosegei az egeszsegfejlesztes szolgalataban II. A KUTATAS TERULETEI, CELKITUZESEI, HIPOTEZISEI ES MODSZERTANA II. 1. A KUTATAS TERULETEI, ALTALANOS CELKITUZESEI II. 2. A KUTATAS HIPOTEZISEI II. 3. A KUTATAS MODSZEREI III. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MINT EGESZSEGFEJLESZTESI MODELL ERTELMEZESE III.1. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM ALTALANOS ELEMEI, SZAKMAI BAZISA III. 2. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM IMPLEMENTACIOJA III A mindennapos testneveles bevezeteset megelozo kezdemenyezesek III A megvalositas szuksegletei III Az implementacio altalanos tapasztalatai III A Mindennapos Testneveles Program egeszsegfejlesztesi eredmenymodellje IV. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MERESE, ERTEKELESE IV. 1. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MERESI RENDSZERE IV A kutatas meresi koncepcioja IV A Mindennapos Testneveles Program meresevel kapcsolatos hipoteziseink IV Az adatfelvetel modszere, meroeszkoze IV. 2. A MINDENNAPOS TESTNEVELES MERESI EREDMENYEI IV A vizsgalt minta altalanos jellemzoi IV Az antropometriai vizsgalatok eredmenyei IV A motorikus kepessegek meresi eredmenyei IV A meresek legfobb tanulsagai IV. 3. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAM MEGITELESE A TANULOK KOREBEN IV Az adatfelvetel celja es hipotezisei IV Az adatfelvetel modszere es a minta altalanos jellemzoi IV A kutatas eredmenyei IV A kutatas fobb tanulsagai V. A MINDENNAPOS TESTNEVELES PROGRAMHOZ KAPCSOLODO SZOFTVER ES WEBPORTAL KOVETELMENYRENDSZERE

3 V. 1. JOGOSULTSAGI SZINTEK, A HOZZAFERESEK SZABALYOZASA V. 2. AZ ADATBAZIS JELLEMZOI, AZ ADATOK TARTALMI ELEMEI V. 3. A NYILVANOS WEBPORTAL ELEMEI V. 4. A BELSOHASZNALATU WEBPORTAL ELEMEI: A ROGZITOFELULET V. 5. AZ ADATFELDOLGOZAS MECHANIZMUSAI, AZ EREDMENYEK FELHASZNALASA V Az adatok visszakeresesi szempontjai V A statisztikai elemzesek szempontjai V Az egeszsegterkep, az adatok osszevont kiertekelese VI. OSSZEGZES, KOVETKEZTETESEK KOSZONETNYILVANITAS IRODALOM ABRAK JEGYZEKE TABLAZATOK JEGYZEKE MELLEKLETEK JEGYZEKE MELLEKLETEK

4 BEVEZETES Gesundheit ist kein Zustand und kein Besitz, sondern muss standig neu erworben werden. 1 Nietzsche Az iskola XXI. szazadi feladatainak ujragondolasa kapcsan gyakran felmerul az iskola altal kozvetitendo muveltseg tartalmanak kerdese (peldaul Ballauff, 1989; Bonsch, 1994; Csapo, 2002; Fazekas, Kollo es Varga, 2008). A pedagogiai kutatasok az ismeretek hatekony elsajatitasahoz es a tarsakkal valo egyuttmukodeshez szukseges keszsegek es kepessegek komponenseinek feltarasa reven, bizonyitekon alapulo, uj ismeretekkel szolgalnak a pedagogiai gyakorlat megujitasahoz, megis a ma iskolaja elsosorban az ismeretek atadasara es legfeljebb a tantargyakhoz kotodo keszsegek fejlesztesere fordit figyelmet (B. Nemeth, Jozsa es Nagy, 2001; Csapo, 1999, 2002; 2008; Csapo, Zsolnai es Jozsa, 2003; Csikos, 2002, 2006; Fejes es Szucs, 2009; Jozsa es Pap-Szigeti, 2006; Korom, 2002; Molnar es B. Nemeth, 2006; Molnar Gy., 2006; Nagy, 2002, 2008; Nagy L., 2000). Az iskola-korszerusitesi folyamatban a sportpedagogiai megkozelitesek altalaban hatterbe szorulnak (Elbert, 2008). Bar az utobbi evekben nemcsak a hetkoznapi kommunikacioban es a media vilagaban jelentek meg irasok, melyek a gyakorlo pedagogusok munkajat nehezito fegyelmezesi problemakkal, a tanulasi motivacio serkentesenek lehetosegevel, a diakok figyelmenek megorzesevel vagy az iskolai agresszio kerdeskorevel foglalkoznak, a szakemberek ritkan alkalmazzak e problemak kezelesenek egyik legkezenfekvobb eszkozet, a testmozgast, mely a testnevelesoran tul is komoly tartalekokkal bir. Az iskolafejlesztes szukseglete komplex feladatkent ragadhato meg, s szamos kutato szamara csak tudatosan iranyitott, minosegalapu es tudomanyos megalapozottsagu folyamatkent elkepzelheto (Barabas, 2006; Meleg, 2001; Ratalics, 2002; Recla, 2004). E komplexitas akkor ervenyesul, ha az iskola az ismeretatadas mellett, tovabbi feladatok es szerepek beteljesitoje is egyben, es ha teljes felhasznaloi kore (diakok, pedagogusok, szulok) ugy tekint ra, mint a gyermekek eletterere, az enfejlodes es szocializacio egyik legfontosabb szinterere, es a kozossegi elmenyek helyszinere. E szemlelet gyakorlati megvalosulasanak egyik legkezenfekvobb eszkoze a teljes iskolat athato egeszsegfejlesztesi tevekenyseg. A World Health Organisation tanacskozasain ugyanis szamos alkalommal attekintettek az egeszsegfejlesztes lehetosegeit, celkituzeseit, modszereit, s megallapitottak, hogy az egeszsegfejlesztesi tevekenysegben kiemelten fontos ismeretatadas, attitudformalas, magatartas-alakitas, valamint ontevekenysegre osztonzes szinterprogramkent az iskolaban is hatekonyan megvalosithato (WHO 1984, 1986, 1991, 1997). E programok hatekonysaga es fenntarthatosaga attol fugg, mennyire erosen kotodnek az iskola elsodleges funkciojahoz (IUHPE, 2001, 21. o.). Kutatasok szerint a tanulok egeszsegi allapota nagy szerepet jatszik abban, mennyire tudnak hatekonyan reszt venni a tanulasi folyamatban, s a rossz egeszsegi allapot tanulasi hatranyokat eredmenyez (St. Leger es Notbeam, 2001). A gyermekek egeszsegi 1 Az egeszseg nem allapot es nem tulajdonunk, ujra es ujra meg kell szereznunk. 4

5 allapota raadasul szoros kapcsolatot mutat egeszsegmagatartasukkal es a tanulmanyi mutatoikkal (peldaul osztalyzatok es orai szereples), az iskolai magatartasukkal (peldaul iskolaba jaras, fegyelmezesi kerdesek), valamint a diakok beallitottsagaval (Eggert es Schuck, 1979; Schadle-Schardt, 2000; Zimmer, 1981; Weineck 2007). Kijelentheto tehat, hogy valamennyi iskola szamara a gyermekek fizikai es mentalis egeszsegenek javitasa a sikeres munka alapjat teremti meg. Vitathatatlan, hogy az uj evezred elso evtizedenek iskolai szaz evvel korabbi elodeikhez kepest kevesbe regulazottak, szabadabbak, nyitottabbak, partnerkozpontubbak, s nagyobb figyelmet szentelnek az egyen szuksegleteinek. Megis altalanos tendencia, hogy a gyerekek az iskolaido nagy reszet padban ulve, mozgas nelkul, csendben figyelve toltik, legfeljebb annyi mozgast vegeznek, amenynyi a munkalapok kitoltesehez, jegyzeteleshez szukseges (Laging, 2000a). E folyamat kovetkezmenye, hogy tanulasi tevekenyseguk is csak kognitiv folyamat, mely nelkuloz minden szemelyes, testi kontaktusok utjan szerzett tapasztalatot, igy az onmagukrol, es a vilagrol szerzett kozvetlen tapasztalati tudasra csak korlatozottan tehetnek szert. E hianyt a tornaorak, es ha van egyaltalan a tanoran kivuli iskolai foglalkozasok sem tudjak kelloen kompenzalni. Mindemellett az eletter valtozasa is hatassal van az iskolai eletre. Szamos vizsgalat (Wilk es Bacher, 1994; Zeiher es Zeiher, 1994; Zinnecker, 1990) ramutat arra, hogy napjainkban a gyermekek jelentos hanyada ritkan vagy sosem jatszik a szabadban, a kulteri, mozgassal jaro tevekenysegek jelentos mertekben visszaszorultak. Megszunoben van ezzel parhuzamosan az utca nyitott ter -, s kulonosen a jatszoter-funkcioja, a lakokornyek nem szamit a szabadidotoltes es baratsagok szinterenek. Ehelyett mara a gyermekek elettere a haz, szabadido helyszine pedig igen gyakran a szorakoztato vagy bevasarlokozpontok falain belulre tevodott at, ahol nem vegeznek szamottevo testmozgast. A joleti fogyasztoi tarsadalmak jellemvonasakent tehat a gyermekek kulon celcsoportta valtak, a jatek- es elelmiszeripar mellett a szabadidos programkinalat is intezmenyesult keretek koze szoritja a testmozgasos tevekenyseguket. Kulonos ellentmondas, hogy mikozben egyfelol a mozgasszegeny eletmod arnyoldalai egyre gyakrabban es egyre osszetettebb rizikofaktorkent jelentkeznek mar gyermekkorban is, s a mozgasalkalmak beszukulnek, uj tendenciakent erzekelheto a sportelet felpezsdulese is. Igaz, a tarsas sporttevekenysegek helyet gyakran az individualis elmeny-, riziko- es extremsportok veszik at, s csak a tarsadalom meghatarozott retege szamara valik a sport- es mozgaskultura sokszinubbe. E tarsadalmi egyenlotlenseget, mely vegso soron az egeszseg egyenlotlensegeben is megmutatkozik, magukkal viszik a gyermekek az iskolaba is. Az ipari tarsadalmakban elo gyermekek uj eletminosegere europai szintu valaszkereses is zajlik. S mikozben szamos kutatomuhely, diszciplina foglalkozik a bizonyitekon alapulo megoldasi javaslatok kimunkalasan (erre reszletesen kiterunk a dolgozat elso feleben), az Europa Tanacs 1991-ben letrehozta az Egeszsegfejleszto Iskolak Europai Halozatat (ENHPS), azzal a cellal, hogy az iskola vilagat egeszsegtudatosabba tegye, s bebizonyitsa, az egeszsegfejlesztesnek van helye az iskolaban. Az iskolai egeszsegfejleszto programok tobb teruleten is hozhatnak eredmenyt: egyreszt az ismeretek bovulese reven (kognitiv funkcio), masreszt a keszsegfejlesztesben, harmadreszt az egeszseget erinto donteshozatali mechanizmusok tanitasaban. Azonban ehhez tobb eves, atfogo, teljeskoru programok mukodtetese 5

6 szukseges, s intenziv egyuttmukodes az iskolan kivuli segito szakemberekkel, civil es szakmai szervezetekkel. (IUHPE 2001, 20. o.). Jelen munka az iskolai egeszsegfejlesztes egy szukebb teruletevel, a mozgasalapu egeszsegkultura megteremtesenek egy lehetseges modszerevel foglalkozik. Az ezredfordulon az iskola, a sportelet, es a gyermeki vilagnak az elozoekben korvonalazott valtozasai ugyanis uj mozgaskultura-kozvetitest kivannak meg az iskolatol. E tendencia a testneveles ora jelentoseget is uj keretbe agyazza, es igen nagy szerepet tulajdonit a tanoran kivuli mozgasalkalmaknak is, hiszen a sport es jatek egyuttesen szolgalhatja az egeszseg vedelmet biztosito potencial felhalmozasat. Dolgozatom egy teljes telepulest atfogo iskolai projekt kidolgozasa soran vegzett tobbszintu munkam tapasztalatainak es elemzesenek osszegzese, kutatasi jelentese. Szerepem kettos a folyamatban: egyreszt Hodmezovasarhely oktatasi irodajanak vezetojeket feladatom volt egy olyan mindennapos testneveles program kidolgozasa, mely tobb mint altalanos es kozepiskolas, 6-18 eves diakot, mintegy 60 testnevelot es 25 vedonot erint. Masreszt a projekt meretet, osszetettseget es pilot jelleget tekintve arra alkalmas, hogy kutatokent interdiszciplinaris megkozelitesbol elemezve feltarhassam az egeszsegfejlesztes iskolai folyamatat, eredmenyet, az iskolara es kozossegere gyakorolt hatasat, a folyamatba agyazott meresi eljarasok tanulsagait. Munkamat tehat egy hosszu tavra beinditott projekt megvalositasa (tervezes, iranyitas, projektmukodtetes), elmeleti hatterenek megalkotasa es a kutatoi tevekenyseg (kutatasszervezes, meres, kerdoivszerkesztes, mintavetel, adatelemzes, hatekonysagvizsgalat) egyarant jellemezte. Dolgozatom elso nagy egysege a mozgasalapu egeszsegfejlesztes elmeleti hatteret tekinti at. Az egeszsegfejlesztes elmeleteinek reszletes targyalasaval kiterek azokra a nemzetkozi kutatasi eredmenyekre, amelyek az egeszseg megorzesenek es legfobb osszetevoinek felterkepezesevel foglalkoznak. Az altalanos ervenyu elmeletek bazisan temankat az iskolai egeszsegfejlesztes lehetosegeinek attekintesere fokuszalom, s bemutatom az iskolai szinterprogramok legfontosabb elemeit, modelljeit, kiserleteit. A Mindennapos Testneveles Program hatterenek megismerese celjabol kulon fejezetet szanok a testmozgas es egeszseg osszefuggeseinek attekintesere, melyben kiterek a rendszeres testmozgas elettani hatasaira, a mozgasos cselekvesekhez kotodo motoros kepessegek komponenseire, valamint a fizikai aktivitas elmeleti, gyakorlati tapasztalataira. Kutatasom szempontjabol kulon jelentoseggel birnak a sporttudomanyi es antropometriai meresi modszertanok es eljarasok, valamint a gyermekpopulacio koreben vegzett motoros teljesitmenyek legfontosabb meresi eredmenyei. Vegul attekintem az iskolai testneveles elmeleti kereteit, s azokat a bizonyitekon alapulo egeszsegfejleszto programokat, amelyek az elmult ket evtizedben celul tuztek ki a tanulok motoros kepessegeinek javitasat, tovabba arra torekedtek, hogy a jo egeszsegi allapot megorzeset segito egeszseges, mozgasos eletvezetes igenyet is kialakitsak a diakokban. A dolgozat masodik resze a nepegeszsegugy logikai korenek gondolatmenetet kovetve, a hodmezovasarhelyi Mindennapos Testneveles Programmal, mint egy nepegeszsegugyi szinterprogram modelljevel foglalkozik. Attekinti a Program implementaciojaval kapcsolatos tapasztalatokat, modszereket, folyamatokat, es a Programhoz kapcsolodo meresi rendszer strategiajat, elemeit. A testnevelok es a gyermekorvosok egyuttmukodeseben kidolgozott meresi metodika epit a sporttudomany, a nevelestudomany, valamint a sportorvostudomany modszereire, s 6

7 folyamatosan kristalyosodott ki a 2005/2006. tanevtol indulo elso merestol kezdodoen. A meresekre minden tanev elejen es tanev vegen, a teljes populaciot erintoen sor kerul, a gyermekek tanevenkenti teljesitmenynovekedesenek, antropometriai es kardiovaszkularis adatainak rogzitesevel. A meroeszkozunk arra alkalmas, hogy hosszu tavon kimutathassuk a gyermekek egyeni fejlodesi palyajat, feltarjuk, mikent reagal a gyermekek szervezete meghatarozott fizikai terhelesre, s hogyan valtozik fizikai teljesitokepesseguk az ido folyaman. Az egeszsegfejlesztes bizonyitekainak alatamasztasara leginkabb azok a kulonbozo forrasokbol szarmazo adatok alkalmasak, amelyek kombinalhatok es osszehasonlithatok egymassal. Ebbe a korbe a kiserleti kutatasok, sot egyes megfigyelesen alapulo tanulmanyok is beletartoznak, amelyek kvantitativ es kvalitativ informaciokat egyarant tartalmaznak. (Nutbeam, 2001, 18. o.) E gondolatmenet ervenyesult kutatoi szandekomban is, amikor 2008 tavaszan N=630 fos, nemre, korra, iskolara reprezentativ mintan, kerdoives adatfelvetelt vegeztem. A vizsgalat a diakok mindennapos testnevelessel kapcsolatos velemenyere, a napi mozgashoz valo viszonyara es az egeszseges eletmod mozgassal kapcsolatos elemeire fokuszalt. Dolgozatomban az altalanos iskolasok almintajat dolgozom fel ket megkozelitesbol is: egyreszt a 2007/08. illetve a 2008/09. tanevben vegzett teljes populaciot erinto adatfelvetelek elso elemzesevel arra keresem a valaszt, kimutathato-e a mindennapos testneveles hatasara az egeszsegi mutatok illetve a motorikus kepessegek teren kedvezo valtozas, masreszt a kerdoives vizsgalattal a diakok szemszogebol kivanok arnyalt kepet nyerni a Program sikeres es modositasra szorulo elemeirol. Kutatasom ramutat arra is, hogy e komplex, hosszu tavu projekt egyik legfontosabb eleme a megvalosulas soran keletkezett adatok tarolasa, rendszerezese, es feldolgozhatosaganak biztositasa. A program hatekonysaganak vizsgalata es a szukseges beavatkozasi pontok meghatarozasa ugyanis csak a jol kidolgozott visszacsatolasi eljarasokkal lehetseges. E celkituzes egy specialis, a helyi adottsagokhoz es szuksegletekhez igazodo, egyedi kialakitasu szoftver mukodteteset kivanja meg. A szoftver fejlesztesehez azonban elkerulhetetlenne valt az elmeleti hatterre epulo, a teljes programot komplexitasaban atfogo specifikacio kidolgozasa, melyet dolgozatom utolso fejezeteben reszletesen bemutatok. A mozgasszegeny gyermekkor karos kovetkezmenyeinek ellensulyozasa hamarosan nepegeszsegugyi kerdesse valik, s az iskola egeszsegfejlesztesi tevekenysege az eddigi dokumentumgyarto es akcioszeru kampanyokkal (Nagy, 2005) nem lesz elegendo a mozgasszervi problemak kezelesenek tamogatasara, de meg a megelozesere sem. Ertekezesemmel e surgeto oktataspolitikai feladat megoldasahoz kivanok hatteranyaggal szolgalni, s egy mindennapos testneveles modell tudomanyos igenyu elemzese reven felhivni a figyelmet azokra a vulnerabilis pontokra, amelyek egy szelesebb koru alkalmazas elott megfontolandok. Celom volt tovabba, hogy a Program mukodesenek elso negy everol visszajelzest adjak az altala erintett szereploknek (a finanszirozonak, a Programot megvalosito testnevelo tanaroknak, a celcsoportot jelento diakoknak, es a merest vegzo szakembereknek egyarant), s megvalaszoljam azt a kerdest, segiti-e a Mindennapos Testneveles Program a vasarhelyi gyermekek egeszsegi allapotanak javitasat. 7

8 I. ELMELETI HATTER I. 1. Egeszseg es egeszsegfejlesztes I Az egeszsegfogalom lehetseges megkozelitesei Az egeszseg-fogalom egyseges, mindenre kiterjedo, s mindenki szamara egyforman elfogadhato meghatarozasa nem letezik, hiszen szociologiai kutatasok eredmenyei is rendszeresen beszamolnak arrol, hogy az egeszseg relativ, az egyen egeszsegi allapotanak szubjektiv megitelese szorosan osszefugg azzal, hogy milyen ismeretekkel es tapasztalatokkal rendelkezik, illetve milyen tarsadalmi elvarasoknak kell megfelelnie. Az egeszsegfogalom hattereben huzodo osszefuggesek feltarasa a szakemberek es kutatok szamara is komoly feladat, hiszen az egeszseg minden kerdesfelteves kapcsan mast jelenthet, annak fuggvenyeben is, hogy ki, milyen celbol foglalkozik a temaval, vagy ki milyen elethelyzetbol, eletminosegbol, kulturalis kozegbol erkezik. Jelen dolgozat keretei nem teszik lehetove tehat, hogy a szakertoi megkozelitesen tul, a kulonbozo laikus egeszsegertelmezesekkel is reszletesen foglalkozzunk, de a temank szempontjabol relevans, a tarsadalomtudosok es az orvostudomany altal hasznalatos nehany fontosabb egeszsegmodellt es fobb elmeleti jellemzojuket osszefoglaljuk. A legaltalanosabban elterjedt definicio a WHO altal bevezetett egeszsegfogalom, mely szerint az egeszseg nem a betegseg hianya, hanem a testi, lelki, szocialis jollet egyuttese (WHO, 1946). Az egeszseg pozitiv definicioja tehat kiterjeszti a fogalmat a betegseg hianyarol a jollet, kozerzet tobb tenyezos jelensegere is, az egyen relativ egyensulyi allapotat hangsulyozza (Piko, 2007). Jellemzo ugyanis a nyugati tarsadalmak felfogasara, hogy az egeszseget kozvetlenul a betegseg osszefuggeseben ertelmezzek, s ezaltal az egeszseg negativ fogalmat alkalmazzak. Az egeszsegmodellek attekintesekor a fentieknek megfeleloen ket nagy filozofiai iskolat kulonboztethetunk meg: egyreszt a patogenetikus, azaz az orvoslashoz kapcsolodo es az egeszsegtudomanyokban hasznalatos egeszsegmegkozelitesek koret, melyek az egeszseg-betegseg fogalmat egymas ellentetes ertelmu, kizarolagos fogalmakent ertelmezik, masreszt az egyent komplex entitaskent felfogo, holisztikus megkozeliteseket, amelyek figyelembe veszik az organizmuson tuli tenyezoket, peldaul az egyen tarsadalmi, gazdasagi, kulturalis helyzetet, egeszseg-felfogasat, orvoshozfordulasi hajlandosagat, egyensulyi allapotanak megtartasi kepesseget. Patogenetikus megkozelitesek A patogenetikus megkozelitesek fobb elmeletei kozul kiemelendo a redukcionista szemlelet, melynek elso csirait a felvilagosodas Europajaban kell keresnunk, amikor a vilag tanulmanyazasara egyre komplexebb, tudomanyosabb eszkozok alltak rendelkezesre, s egyre tobb olyan ismeret keletkezett, melynek reven az emberi szervezetet, es kulonosen mukodeset is egyre aprobb kis elemekre bontva kezdtek vizsgalni. Ennek eredmenye, hogy a XX. szazadra az egeszsegtudomanyok teruleten a mechanisztikus szemlelet valt uralkodova, melyhez az alapot az ujabb technikai- 8

9 muszaki talalmanyok adtak, s mely az emberi testet korelettani, fizikai, biokemiai folyamatok osszessegebol allo gepezetkent fogja fel. Ebbol a nezopontbol a betegseg akkor alakul ki, amikor a szervezet valamely resze meghibasodik, igy az orvoslas feladata a szervreszek mukodesenek helyreallitasa. Az orvostudomany fejlodesevel es a szakteruletekre specializalodas kovetkezmenyekent az egeszsegfogalom elemeire esett szet, igy a gyogyitasi folyamat nem az emberre, hanem egyes betegsegeke fokuszal, objektiv tudomanyos megkozelitest alkalmazva, az ok-hatas-kapcsolatok osszefuggese menten tortenik. Veszelye e megkozelitesnek, hogy az orvosok altal megteremtheto egeszseg illuziojat kinalja. E szemlelet komoly kritikakat kapott, hiszen a modszer alkalmazoi a testet elvalasztottak magatol az elettol, s ezzel kizartak az eletkorulmenyeket es felteteleket az orvoslasbol. (Recla, 2004, 33. o.) Masreszt tul nagy felelosseget ruhaznak az egyenre, amikor a megbetegedes hattereben kizarolag az egyen szerepet, tevekenyseget hangsulyozzak, s figyelmen kivul hagyjak, hogy az egyen az egeszsegi allapotanak megorzese erdekeben vagy elleneben csak bizonyos tarsadalmi-gazdasagi-szocialis mozgasteren belul hozhatja meg szabadon donteset. Biomedikalis szemlelet megkozeliteseben az egeszseg sajatos biologiai letezes, egeszseges az, aki fajspecifikus jegyeket mutat, a betegseg pedig a merheto biologiai-szomatikus egeszsegnormatol valo elterest jelenti (Recla, 2004, 54. o.). Az e modell szellemeben gyogyitok a betegseg okat nem keresik, hanem a biologiai folyamatokat elemzik azzal a cellal, hogy a zavart kikuszoboljek, s arra torekednek, hogy monokauzalis kovetkezteteseik alapjan, a hibak kikuszobolesevel az egeszseget helyreallitsak. S bar a gyakorlat azt mutatja, hogy leginkabb meg mindig e nezet uralja az orvosi, klinikai gondolkodast, es az egeszseg-normat is az orvostudomanyi szempontok alapjan hatarozzak meg, tovabba racionalis, tudomanyos alapu vizsgalatok segitenek eldonteni, hogy az egyen egeszseges-e vagy beteg, az utobbi evtizedekben megnott prevalenciaju jellegzetes betegsegek (peldaul tulsuly, sziv-, errendszeri es mozgasszervi betegsegek, pszichoszomatikus problemak) egyre szelesebb korben kesztetik paradigmavaltasra a szakembereket. A nyugati vilag civilizacios egeszsegkovetkezmenyei tehat uj, komplexebb megkozelitesek, tobbszintu, interdiszciplinaris modellek letjogosultsagat erositik. A holisztikus szemlelet fele torteno elmozdulas egyik jele az egeszseg funkcionalis szemlelete, mely az orvostudomanyon kivuli tenyezoket is beemel az egeszseg-fogalomba, ugyanis a tarsadalmi normakbol, a tarsadalmilag meghatarozott normak, elvarasok teljesitesebol indul ki. Az egeszseget a szervezet alkalmazkodokepessegenek fuggvenyeben iteli meg, s szociologiai szempontokat is ervenyesitve a komplex tarsadalmi osszefuggeseket allitja a fogalom kozeppontjaba. Figyelmen kivul hagyja azonban, hogy a normak idoben es terben is valtozhatnak, igy a funkcionalis megkozelitesbol szemlelve, amint erre Naidoo es Wills (1999, 20. o.) is felhivja a figyelmet, egy sorsaval elegedett, versenykepes, de fogyatekos szemely sosem tekintheto egeszsegesnek. Bock (1992) e nezet veszelyet abban latja, hogy napjainkban a versenyszellemiseg altal mozgatott tarsadalom a teljesitokepesseget, fittseget allitja a kozeppontba, a betegseget tabukent kezeli, s az egeszseg mitizalasaval a fiatalsag kultuszat teremti meg. 9

10 Seedhouse (2001) filozofiai megkozelitese 4 pillerre tamaszkodik. Arra torekszik, hogy a kulonbozo nezetek integralasaval fogalmazza meg az egeszseg egyseges fogalmat, s azt hangsulyozza, hogy az egeszseg egyreszt (1) idealis allapot, masreszt (2) megfelelo eronlettel, fizikai, metafizikai es intellektualis kepesseggel jellemezheto, (3) arucikkent ertelmezheto es (4) az egyen szamara autonomiat biztosit. Az egeszseg mint idealis allapot nehezen ertelmezheto, ezert az egeszsegfejleszto szakemberek nem is alkalmazzak e definiciot, hiszen, hogy mi az idealis allapot, relativ, nem hatarozhato meg egyseges dimenzio menten. Az egeszseg arucikkent torteno felfogasa napjaink egyik altalanos jelensege, hiszen a ma emberenek nehez ellenallnia annak a nyomasnak, amely a reklamok hatasara ra nehezedik. Minden iranybol azt sugalljak ugyanis, hogy az egeszseg megkonstrualhato, megveheto, csupan rajta all, hogy odafigyelessel, jo eletmodvalasztassal, mozgassal, fitnesz-elettel megtesz-e mindent a tokeletes egeszsegi allapotert. Az egeszseg autonomiakent valo megkozelitese az egyen fizikai, intellektualis kepessegeire, teljesitokepessegere epiti az egeszsegfogalmat, eltekint viszont attol, hogy az egyen szocialis terben el, s a tarsas viszonyok, valamint kornyezete jelentos mertekben meghatarozza egeszsegi allapotat. Seedhouse e negy elmelet szintezisevel azt hangsulyozza, hogy akkor el az egyen optimalis egeszsegi allapotban, ha adottak szamara azok a feltetelek, amelyek reven kituzott celjait elerheti, es kepes lehetosegeinek kihasznalasara. Az egeszseg tehat az egyen kepessegeinek kiteljesiteset jelenti. Az elmeletek e korere altalanosan megfogalmazhato kritika az orvostudomany kriziserol is beszel, (Capra, 1998) s arra hivja fel a figyelmet, hogy a biomedikalis elmeletek nem alkalmasak arra, hogy megfelelo valaszt adjanak korunk gyakori megbetegedeseinek okaira, kulonoskepp a rakos vagy szenvedelybetegek kerdeseire, a betegseget kivalto tenyezokre, es nem alkalmasak arra sem, hogy megbizhatoan elore jelezzek a betegseg varhato kialakulasat. E nezetek szerint az orvostudomany krizise csak egy reszterulete annak az altalanos tarsadalmi-gazdasagi valsagnak, mely egyre nagyobb retegek figyelmet a fenntarthato fejlodes, az ertelmes emberi let kerdesei fele forditjak. Kedvezo valtozas, hogy a korszeru orvoslas ma mar elismeri az egeszseg-fogalom komplex megkozelitesenek szukseget. Holisztikus egeszsegfelfogasok Egyre altalanosabban elfogadotta valik ugyanis, hogy nem a betegseget, hanem az embert, az egesz -et kell gyogyitani. A biomedikalis, naturalista szemlelettel ellentetes filozofiat a holisztikus szemleletek femjelzik, e korbe tartoznak azok a bio-pszicho-szocialis es pszicho-neuro-immunologiai gyogymodok, uj interdiszciplinaris megkozelitesek (pl. egeszsegpszichologia), amelyek ahhoz jarulnak hozza, hogy az egyen az adott helyzetben kapjon segitseget egeszsegi problemainak lekuzdeseben, s helyzetenek lelki, tarsadalmi, kulturalis osszetevoit is figyelembe veve tortenjen gyogyulast elosegito beavatkozas (Helman, 2003). Vannak kutatok (peldaul Beckers), akik megkerdojelezik az egeszsegtudomanyok koreben bekovetkezett paradigmavaltast, s abbol indulnak ki, hogy egyetlen ujonnan megfogalmazott, komplex egeszsegfogalom sem nyert akkora befolyast, hogy at tudja hatni a gyakorlatot, s foleg nem az orvoslas modszertanat. 10

11 A szakirodalom szintjen megis tapasztalhato kedvezo szemleletvaltas, kulonosen a rizikofaktor koncepciok fejtettek ki igen nagy hatast. Az 1970-es evektol kezdtek teret hoditani, s a kronikus-degenerativ betegsegek megelozesere helyezik a hangsulyt, igy kulonosen a mozgasos tevekenysegek, a sportorvoslas, valamint a mozgas es egeszseg osszefuggesei jelentik e modell fo diskurzusanak alapveto kerdeseit, melynek soran arra keresik a valaszt, melyek azok a tenyezok, amelyek novelik valamely betegseg bekovetkezesenek kockazatat. E szemlelettel szemben is felhozhatok kritikai eszrevetelek, hiszen tulsagosan egyoldaluan kozeliti meg az egeszseg-betegseg kerdeskoret, raadasul onmagaban a rizikofaktorok elofordulasa az egyen eleteben nem jar egyutt biztos megbetegedessel, amint a rizikofaktorok elkerulese sem jelent teljes vedettseget. Piko (2002a) ramutat, hogy e megkozelites ma mar azert sem elfogadhato, mert az ok-okozati osszefugges valamely korallapot es a kivalto tenyezok kozott valojaban csak statisztikai valoszinuseget fejez ki. Opper (1998) arra hivja fel a figyelmet, hogy a rizikofaktorokat inkabb a betegsegek kozvetitoinek (Mediatoren), es nem okozoinak/eloidezoinek (Krankheitsverursacher) kell tekintenunk. A rizikofaktorokeval ellentetes szemszogbol megfogalmazodo egeszsegmegkozelitesek az egeszsegtartalekokra (resources, Ressourcen) koncentralo elmeletek (peldaul Antonovsky, 1979, 1987; Erben, Franzkowiak es Wenzel, 1986; Gerber es Stunzner, 1999;), amelyek azt hangsulyozzak, hogy a rizikotenyezok hianya egyben az egeszsegtartalekok felhalmozodasat is jelenti, s az e tartalekokkal kepzett egyensulyi allapot megtartasa biztositja az egeszseg fenntartasat. Az egyensuly szempontjabol azonban kiemelkedo jelentoseguek a stressz-coping (megkuzdes) modellekbol ismert folyamatok, melyek a selyei stresszkoncepciobol (1963) es Eysenck (1972) elmeletebol kiindulva az egyen tarsadalmi kornyezetet es a stresszorokra valo reagalasi kepesseget is bevonja a sikeres megkuzdes tenyezoi koze. Ez utobbiak azonban szemelyes es kollektiv haritasi technikak, melyek a szemelyes jegyekbol mint peldaul az onbizalom, onkontroll, intellektualis es kommunikacios kepessegek, a szocialis kompetencia, vagy a kulturalisan beepult konfliktuskezelesi eljarasokbol taplalkoznak. (Kopp, Balog, Konkoly-Thege, Salavecz, Stauder, Csoka es Bodis, 2009; Skrabski, Kopp, Rozsa es Rethelyi, 2006; Kopp es Piko, 2004; Kopp, Rethelyi, Stauder, Csoboth es Purebl, 2003; Kopp es Skrabski, 2001a; Kopp es Skrabski, 2001b) Az egyensuly megtartasat hangsulyozza az egeszseg szalutogenetikus modellje, mely szerint az egeszseget az egyen sajat teljesitmenyekent kell ertelmezni, es alapjaban veve a kulonbozo lepteku szemelyes terhek kiegyensulyozasanak kepesseget jelenti. Antonovsky (1979, 1987) elmeletenek kiindulasi alapja, hogy az egeszseg osszerendezettseget es harmoniat jelent, mely annak fuggvenye, hogyan szemleli az egyen onmagat, az ot korulvevo vilagot, s hogyan kepes hasznositani azokat az egeszsegforrasokat, amelyek hozzajarulnak ahhoz, hogy megtapasztalhassa a vilag megerthetosegenek, a problemak kezelhetosegenek es az elet ertelemtelisegenek elmenyet. Az egeszseg nem a betegsegek elkerulesevel erheto el, ily modon tehat nem is a rizikofaktorok elkerulese a cel, sokkal inkabb az egeszseget elosegito, vedofaktorokra (salutary resources) kell koncentralni. Ennek ertelmeben Antonovsky szalutogenetikus megkozelitese objektiv (kulso) es szubjektiv (belso) vedofaktorokat kulonboztet meg, s azt hangsulyozza, hogy az eletkorulmenyek (egyoldalu pszichikai es fizikai terhek, munkahelyi 11

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Az egészségmûveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetõségei

Az egészségmûveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetõségei 6. Az egészségmûveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetõségei Nagy Lászlóné Szegedi Tudományegyetem Biológiai Szakmódszertani Csoport Barabás Katalin Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Mindennapi testmozgás-egészséges élet

Mindennapi testmozgás-egészséges élet Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Az egészség, az egészséges életmód és a rekreáció olyan fogalmak, melyek a 21. században megkerülhetetlen témák és amelyeket

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai 1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Fedezd fel a tested! Az egészségfejlesztés prevenciós szolgáltatáscsaládja az All-Fitt Kft. fejlesztésében.

Fedezd fel a tested! Az egészségfejlesztés prevenciós szolgáltatáscsaládja az All-Fitt Kft. fejlesztésében. Fedezd fel a tested! Az egészségfejlesztés prevenciós szolgáltatáscsaládja az All-Fitt Kft. fejlesztésében. Egészségfejlesztés fogalma egészségünk fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. fizikai,

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban Szakirodalmi áttekintés II. (Részletek) Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban 3.1 Az egészségpolitika Az egészségpolitika korszerű értelmezésében

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Lehetséges környezetszennyezéssel terhelt község lakosságának egészségi állapot-vizsgálatának lehetőségei

Lehetséges környezetszennyezéssel terhelt község lakosságának egészségi állapot-vizsgálatának lehetőségei Lehetséges környezetszennyezéssel terhelt község lakosságának egészségi állapot-vizsgálatának lehetőségei RUCSKA Andrea, KISS TÓTH Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar efkrucsi@uni-miskolc.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Gyógytestnevelés. Hidvégi Péter és Müller Anetta

Gyógytestnevelés. Hidvégi Péter és Müller Anetta Gyógytestnevelés Hidvégi Péter és Müller Anetta GYÓGYTESTNEVELÉS KÉSZÜLT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Szerzők Hidvégi Péter, Müller Anetta Szerkesztő Hidvégi

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András

www.eduvital.net Soha sem késő! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András Az EDUVITAL koncepció és gyakorlat www.eduvital.net Mit tanít az EDUVITAL csapata? Küldetés nyilatkozat A magyar

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben