PROGRAMFÜZET. konferencia. Veszprém június 7.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PROGRAMFÜZET. konferencia. Veszprém. 2013. június 7."

Átírás

1 PROGRAMFÜZET Kulcskompetenciák fejlesztése a formális, a nem formális, valamint az informális tanulás során a társadalmi kohézió és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében konferencia június 7. Veszprém

2 Szervezők: Tanárok Európai Egyesülete a VEAB Inter- és Multikulturális Nevelési Munkabizottsága a VEAB Alkalmazott Nyelvészeti és Nyelvpedagógiai Munkabizottsága, valamint a VEAB Általános és Alkalmazott Pedagógiai Munkabizottság közreműködésével Helyszín: Veszprém, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Székháza, Vár utca 37. Támogatók: ELICIT Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola Klett Kiadó Snétberger Zenei Tehetség Központ TEMPUS Közalapítvány Tourinform Veszprém Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

3 2013. június 7. Veszprém, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Székháza, Vár utca 37. PROGRAM 9:30-10:00 10:00-11:00 11:00-12:00 11:00-11:15 11:15-11:30 11:30-11:45 11:45-12:00 12:00-13:00 13:00-14:30 Regisztráció Klett Kiadó könyvkiállítása (1. em.) Hivatalos megnyitó (Előadóterem, 1 em.) A Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékeinek rövid zenei előadása Plenáris előadás Salamon Eszter: Az iskolai partnerség, a család és az iskola együttműködése a tanulmányi siker kulcsa Szekcióülések 1. szekció: Kis előadóterem (fsz.) szekcióelnök: Bandiné Liszt Amália Morauszki András: Kudarcra ítélve? Kompetenciaeredmények és pedagógiai hozzáadott érték a gettósodó és gettóiskolákban Weinzierl Anett: Hátrányos helyzet a cigányság az iskolában Juhászné Klér Andrea: Tanulói inspirációk szociális hátránnyal küzdő gyermekek továbbtanulása Szekcióülések 2. szekció: Előadóterem (1. em.) szekcióelnök: Füvesi István Réthy Endréné: Esélyegyenlőség, befogadó, méltányos pedagógia Hermándy-Berencz Judit: PSIVET Esélyteremtés szakképzéssel: A befogadó iskola elméleti és gyakorlati megközelítése eredmények, kilátások, következtetések és ajánlások Mihályi Krisztina: Az animáció-készítés, mint tanulási eszköz 3. szekció: Tanácsterem (1. em.) szekcióelnök: Golubeva Irina Sohár Márta: A képi szemléltetés helye és szerepe az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésében Havril Ágnes: Az angol nyelv és az európai identitás: Európai kommunikációs integráció az Erasmus hallgatók körében Ildiko Csajbok-Twerefou: Az orosz ünnepek és szokások értelmezése a ghánai hallgatók körében VITA VITA VITA Közös fénykép készítése EBÉDSZÜNET

4 13:00-13:15 1. szekció: Kis előadóterem (fsz.) szekcióelnök: Bandiné Liszt Amália Kontsek András István: A száraz adatok, az interakciók és a tanár, "mint audiovizuális inger" avagy: mi töltheti be a kígyónyi űrt a magyar közoktatásban? 2. szekció: Előadóterem (1. em.) szekcióelnök: Füvesi István Hoffmann Rita Flamich Maria: A sztereotípiákon túl A fogyatékosság irodalmi ábrázolásainak kritikai és kritikus elemzése 3. szekció: Tanácsterem (1. em.) szekcióelnök: Golubeva Irina Lehotai Lilla: A környezetvédelem tanítása a felsőoktatásban, problémák és megoldások 13:15-13:30 Bakos Anita: Az Ulwila színes kotta módszer Bognárné Kocsis Judit: Református történelmi hagyományok az informális tanulás és az esélyegyenlőség érdekében Justin Andrea: A gyermekotthonban nevelkedő különleges szükségletű neveltek és gondozottak önállóságának, társadalmi integrációjának esélynövelése 13:30-13:45 13:45-14:00 14:00-14:15 14:15-14:30 Gordon Győri János: A formális és nemformális oktatás összeegyeztetésére tett erőfeszítések tehetséges gyerekek kompetenciáinak optimális fejlesztése érdekében: A tehetségnevelés jó gyakorlatainak tanulságai egy 12 országot átfogó vizsgálat alapján Balogh Béla: A 8 kulcskompetencia kistelepüléseken egy magyar-cseh Comenius Régió Együttműködési projekt tapasztalatai Székely Éva: Az esélyegyenlőség biztosítása a minőségbiztosítás eszközeivel Baranya középfokú intézményeiben Budavári-Takács Ildikó: A pályaválasztáshoz kapcsolódó kulcskompetenciák fejlesztése Lencse Máté: A szociális kompetencia fejlesztése iskolán kívül, HHH-s környezetben fókuszban a társasjátékok Vincze Anikó: Digitális (esély)egyenlőtlenség az iskolában? Diákok IKThasználati szokásai és a számítógépezés, internetezés iskolai teljesítménnyel való összefüggései Major Lenke: A nevelési modell fejlődése Nagy József munkáiban Bézsenyi Ákos: Iskolaérettség: validitási vizsgálatok a Wechsler-féle gyermek-intelligenciateszten Joó Julianna: Múzeumpedagógia és a kompetencia VITA VITA VITA

5 14:30-15:00 15:00-15:55 15:00-15:15 15:15-15:30 15:30-15:45 15:45-16:00 16:00-16:15 16:15-17:30 Szekcióülések 1. szekció: Kis előadóterem (fsz.) szekcióelnök: Bandiné Liszt Amália Zolnay Fruzsina Lili: Tantárgyi tanulás idegen nyelven, mint kulcskompetencia fejlesztés a volt Keleti Blokk spanyol két tanítási nyelvű gimnáziumaiban Demjén Klára: Idegen nyelv Digitálisan? Akadály, vagy Lehetőség? Bandiné Liszt Amália: Esélynövelés a kompetenciák dokumentálásával KÁVÉSZÜNET Közben: Klett Kiadó könyvkiállítása (1. em.) 2. szekció: Előadóterem (1. em.) szekcióelnök: Füvesi István Tongori Ágota Pluhár Zsuzsa: Az IKT kulcskompetencia alapműveleteinek mérése Pál Zsolt: Vakok és gyengénlátók informatikai oktatása Füvesi István: Esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban magyar módra 3. szekció: Tanácsterem (1. em.) szekcióelnök: Golubeva Irina Wallendums Tünde: Idegen nyelvi kommunikációs és kulturális kulcskompetenciák fejlesztése a Kontrasztív országismeret tantárgy tapasztalatai kapcsán Fodor Andrea: A magyar színházi kultúra hatása az oktatásra Shakespeare Othellója kapcsán a másság kezelése a színpadon Golubeva Irina: Az európai szellemiségű polgárrá neveléshez szükséges kompetenciák referenciakerete VITA VITA VITA TECHNIKAI SZÜNET Közben: Klett Kiadó könyvkiállítása (1. em.) Záróülés (Előadóterem, 1 em.) A szekcióelnökök összefoglalói, kerekasztal-beszélgetés Meglepetés Zárszó Golubeva Irina

6 ABSZTRAKTOK 10:20-11:00 Plenáris előadás Salamon Eszter: Az iskolai partnerség, a család és az iskola együttműködése a tanulmányi siker kulcsa A szülői ház hatása egészen 11 éves korig nagyobb a gyermek iskolai sikereire, előmenetelére, mint bármi másnak. Ennek megfelelően az iskola, a pedagógus elemi érdeke, hogy a gyermek otthoni környezete támogassa az iskola céljait. Ennek érdekében valódi partnerségre kell törekedni a szülők és az iskola között. Ennek technikáit mindkét félnek tanulnia kell. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola elvárásai harmonizáljanak, meg kell tanulni egymás nyelvét beszélni. Erre mutat be hazai és nemzetközi példákat az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete, az EPA magyar tagja. Arra bíztatjuk a konferencia résztvevőit, hogy csatlakozzanak a Minőségi Európai Oktatás Mindenkinek európai népszavazási kezdeményezéshez. 11:00-16:00 1. szekció Kis előadóterem Morauszki András: Kudarcra ítélve? Kompetenciaeredmények és pedagógiai hozzáadott érték a gettósodó és gettóiskolákban A roma tanulók megoszlásának vizsgálata alapján a magyar iskolarendszerben az elmúlt időszakban szegregációs tendenciák figyelhetők meg. A roma tanulók területi megoszlásában egyre markánsabban rajzolódnak ki azok a térségek, ahol arányuk (és arányuk növekedése) egyaránt átlagon felüli. De látható az is, hogy a roma tanulók a többségi tanulóknál nagyobb arányban látogatják a kisebb települések iskoláit. Telephelyi szinten csökken az átlagos roma aránnyal rendelkező telephelyeken tanulók aránya, ugyanakkor nő azoknak a nem roma tanulóknak az aránya, akik nem rendelkeznek roma osztálytársakkal, és azoknak a roma tanulóknak az aránya is, akik gyakorlatilag csak roma osztálytársakkal rendelkeznek. A kompetenciaeredmények vizsgálata pedig rámutat arra, hogy Magyarországon OECD viszonylatban is magas a családi háttér hatása az alapkompetenciák alakulására. Azok az iskolák, ahol a szegregációs tendenciák következtében koncentrálódnak a hátrányos helyzetű, nagy arányban roma tanulók, az ún. gettósodó illetve gettóiskolák, jelentős problémákkal küzdenek, és a kompetenciamérések során jellemzően a kedvezőbb helyzetű iskolákhoz képest rosszabbul teljesítenek. Ez alól azonban vannak kivételek, olyan iskolák, akár gettóiskolák is, ahol a hátrányos helyzetű tanulók magas aránya ellenére a kompetenciamérések során megyei, vagy akár országos viszonylatban jelentős eredmények születnek. Vannak emellett további iskolák, ahol bár országos összehasonlításban alacsonyabb a kompetenciák szintje, a hasonló összetételű iskolákhoz képest azonban jó eredményeket produkálnak. Előadásomban az Országos kompetenciamérések adatait felhasználva ezekkel az ún. reziliens iskolákkal foglalkoznék, és arra a kérdésre keresném a választ, milyen tényezők játszhatnak szerepet abban, hogy egyes iskolák képesek, mások pedig nem képesek kompenzálni az ott tanulók hozott hátrányait. Weinzierl Anett: A cigányság az iskolában Bevezető. Vajon lehetséges a változás a népesség egy hátrányos csoportjának iskolázásában? Az előadásban áttekintjük, hogy a 60-as évektől elkezdve milyen erőfeszítések történtek a cigányság iskolázásában, mik a kitűzött célok. Beszélek az

7 iskolai szegregációról, és áttekintem a legutóbbi időszak kezdeményezéseit, intézkedéseit is. A cigányság iskolázása. A 60-as évektől kutatók egész sora próbált megoldást találni a lemaradó társadalmi rétegek, csoportok iskolázásának kérdéseire. A cigányságnak kiemelt figyelmet szenteltek az oktatási törvények. Az 1993-as kisebbségi törvény a nemzeti kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatást a költségvetés kiegészítő normatívával külön támogatta, a támogatást pedig az intézmény vezetője kapta. Az oktatásért felelős minisztériumban a főosztály vállalta a cigány nyelvek oktatásba való bevezetését, valamint a megfelelő tanárképzés kialakítását. Az önálló cigány kisebbségi oktatás kialakulása. A 90-es évek elején még mind a romain, mind a beás nyelv oktathatósága minimális volt. Részben azért, mert ezek a nyelvek szinte csak szóbelileg léteztek. Egyszerre kellett volna nyelvet újítani, elfogattatni azt, és bevonni az érintett gyermekeket. Fontos kiemelnünk Várnagy Elemér, Papp Gyula és dr. Orsós Anna kezdeményezéseit. A kitűzött célok. Az új évezred kezdetétől leginkább három fontos feladat fogalmazódott meg: 1. Az érintett népcsoport iskolai lemaradásának megoldása. 2. Az oktatandó nyelvés kultúra fejlesztése 3. Megfelelően képzett tanárok! Minta értékű középiskolák. Jó példaként álljon előttünk két intézmény, a Hegedűs T. András Alapítványi Középiskola, valamint a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium. Felsőoktatás és pedagógusképzés. Számos erőfeszítés indult a cigány fiatalok minél nagyobb számú oktatására: A 2001-es ombudsmani jelentés szerint azonban sok pedagógus előítéletes a cigánysággal szemben, melynek a cigánysággal kapcsolatos ismeretek hiánya is oka. (1) A cigány gyerekek oktatása során a pedagógusoknak speciális feladatokat is meg kell oldaniuk. Homogén cigány, és cigány többségű iskolák velejárója a pedagógusok szelekciója is. (2) A hátrányos helyzet iskolai kezelése. Fontos külön beszélni a lakóhelyi, valamint az iskolai szegregációról. Azokban az iskolákban, ahol magasabb volt a cigány tanulók száma, nagyobb eséllyel kerültek be a cigány gyerekek az ún. gyógypedagógiai osztályokba. Sokszor az intézményi és etnikai szegregáció általában együttesen van jelen. Speciális osztályok, kisegítő osztályok, valamint a magántanulóvá nyilvánítás sokszor sajnos a burkolt elkülönítés eszközei. (2) Kezdeményezések. Az előadás utolsó részében szó esik a 2002-ben indult kezdeményezésről, az integrált oktatást megvalósítani kívánt intézkedésekről, valamint a lehetséges járható utakról is. Juhászné Klér Andrea: Honnan jön az ihlet? Tanulói inspirációk szociális hátránnyal küzdő gyermekek továbbtanulása Az elmúlt néhány esztendő során bekövetkezett gazdasági változások következtében a gyermekvállalással és az iskoláztatással járó költségek jelentősen megnövekedtek, komoly kihívás és döntés elé állítva ezzel a szülői generációt. Milyen jövőt képzelnek el a gyermeküknek? Meddig és milyen mértékben támogatják gyermeküket a képzésben való részvételben? Mielőbb munkába állni vagy lehetőség szerint felsőfokú végzettséget szerezni? Egy helyi önkormányzat mintegy 8 évvel ezelőtt egy olyan támogatási rendszert dolgozott ki, mely a településen élő, szociálisan hátrányos helyzetű, de jó képességű gyermekek képzését, tanulmányainak hosszútávú finanszírozását szolgálja, rendszeres ösztöndíj támogatás formájában. Az eddigi évek során több mint 400 gyermek részesült ebben a támogatásban, s jelenleg is 200 fölött van azoknak a fiataloknak a száma, akik havonta kapják azt. Kutatásunk során a családok többgenerációs iskolai

8 mobilitásának, a szülők munkaerőpiaci helyzetének elemzése mellett azoknak a tényezőknek a feltárására törekedtünk, melyek fontos szerepet játszanak az iskoláskorú fiatalok tanulmányi karrierjében. Elemeztük az ösztöndíj hatását a diákok konkrét iskolai és családi környezetében, valamint az érintettek személyiségének tükrében. Kutatásunk eredményeinek nyomán a vizsgált célcsoporton belül jól kirajzolódtak azok az alcsoportok, melyek mentén a szociálisan rászoruló családok értékszocializációs mintái elkülöníthetők, s melyek a támogatás társadalmi hasznosulása szempontjából jól körülírható tendenciákat írnak le. Az egyes családokon belül több generáción át is nyomon követhető azonos értékválasztások felhívják figyelmünket az elsődleges szocializációs hatások mintaképző erejének súlyára, s arra, hogy e tendenciák a jelenkori értékválság sújtotta világban fontos támpontot jelenthetnek a fiatalok iskolai karrierjében. Kontsek András István: A száraz adatok, az interakciók és a tanár, "mint audiovizuális inger" - avagy: mi töltheti be a kígyónyi űrt a magyar közoktatásban? Vajon mi az, amitől egy mai magyar, magát értelmiséginek tartó ember jobban megütődik? Ha több, nyolcvanas évek elején született bölcsész nem tudja, hogy ki volt Maléter Pál és Aczél György ( nem voltam jó töriből"), ha egy leendő magyartanár Balassi Bálint kapcsán nem tudja eldönteni, hogy Balassagyarmat vajon a trianoni határon belül vagy kívül van-e (nem volt jó föciből), ha egy több éve pályán levő harmincas tanító még nem hallott Varró Daniról vagy ha egy budapesti elitgimnázium magyartanára a hospitáló hallgatók előtt a retorikáról szóló órán a tankönyvben átjavíttatja Cornificius nevét Konfuciuszra. "Ne tömjük a gyerekek fejét adatokkal, inkább kézzelfogható tudásra van szükségük". Világszerte több millióan tudják, hogy Angelina Jolie melyik afrikai országban hatódott meg annyira, hogy elhatározta, hogy gyerekeket fog örökbefogadni, azt is, hogy a Forma- 1-es futamokon, eső esetén hány körrel később kell kiállni kereket cserélni és még azt is, hogy ki volt Steve Jobs legjobb barátja. Egy ilyen konstellációban nem igazán lehet eldönteni, hogy Arany János Toldijának az értelmezése kinek nagyobb kínszenvedés, a tanárnak vagy a diákoknak. Az is egyre kevésbé világos, hogy mi múlik azon, hogy az ember ilyen adatok birtokában van és mit lehet tenni azokkal, akik nincsenek. Egy 2000 után született gyerek számára a tanár és a tankönyv, mint audiovizuális inger, nem veheti fel a versenyt az ő életét kitöltő ingerekkel. Ami viszont közös az Egri csillagok szövegét megértetni próbáló tanárban és a TV-ben, Facebookban, Youtube-ban és okostelefonban, az pedig az, hogy mindegyik INGER a gyereket éri, illetve feléje irányul. Ha egy tanár megpróbálja elmagyarázni, mit jelent az a karakterlánc, hogy "ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel", a legtöbb, amit a gyerektől elvárhat az az, hogy a gyerek megadóan bólint, hogy "igen, megértettem" és visszamondja a jelentését. Köztudott, hogy ahol valami elpusztul, ott egyszerre felszabadul az addig elfoglalt hely. Más kérdés, hogy "ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr"? Mert hiszen láthattuk, hogy a Maléter Pál életéről és munkásságáról, valamint Balassagyarmat földrajzi elhelyezkedéséről való adatok még behelyettesíthetőek a mozisztárok jótékonykodásáról szóló és a Forma 1 versenyautók kerékcserélési problematikáját fejtegető hírekkel, azt viszont csak sejthetjük, hogy egy interakciókról leszoktatott és csak befogadóként (fogyasztóként) működő ember mire cseréli az evolúció során kifejlődött vagy teremtés által megkapott képességeit. Amit napjaink három főproblémájaként leszögezhetünk az a közösségi és helyi ismeretek, valamint az aktív részvétel hiánya. A közösségi és helyi ismeretek virtuális adatokra cserélődtek fel, az aktív részvétel pedig passzív szemlélődéssé alakul.

9 Minden olyan törekvés, ami e három dolog ellen próbál tenni, azaz gyerekeket a közösségük aktív és tudatos tagjává kívánja nevelni, hosszú távon garancia az ökologikus életmódra és a békés együttélésre. A kulcs az interakcióra való készség kifejlesztésében rejlik. Interakcióra az embertársaival, saját magával, valamint a múltjával és a környezetével. Az előadás elsősorban problémafelvető, de kitér azokra a sikeres interaktív módszerekre, amelyekkel el lehet oldani a fiatalokat az online drótpórázról. Bakos Anita: Az Ulwila színes kotta-módszer Az előadás témája az Ulwila zeneoktatási és zeneterápiás módszer, vagyis a színes kotta módszer. Fő célja, hogy bemutassa ezt az egyedülálló zeneoktatási módszert, mely Európában az egyetlen olyan zeneoktatási módszer, amely speciálisan a különböző fokú megértési nehézséggel élő gyermekek és felnőttek részére lett kidolgozva. Alkalmazása során kiderült, hogy nem csupán az értelmi fogyatékos gyermekek zenei oktatására, terápiájára alkalmas, hanem egyszerűsége miatt mindenkinek, aki a hagyományos kottát nem tudja, vagy nem akarja megtanulni. Így alkalmazható pl. óvodások, zenélni vágyó családok, iskolások, autisták és halmozottan sérültek számára is, de még idősek otthonában is. Az Ulwila módszer kidolgozója és névadója Heinrich Ullrich, német zenetanár és gyógypedagógus. Ullrich a zenei nevelés hét alapterületére épít módszerében, melyek az éneklés, a zenehallgatás, a hangszeres zenélés, a zenére mozgás, a tánc, a zeneszerzés és az improvizáció és a hangszer elkészítése is, tehát minden, ami a zenével és zenéléssel kapcsolatos. A módszer további sajátossága a speciális, színes kottázási rendszer és az ehhez tartozó speciális hangszerek. A speciális kották nem igényelnek komplex gondolkodásmódot, sőt még a színek nevének ismeretét sem, csak a színek azonosításának képességét, valamint a ritmusérzékeléshez a hangsúlyok perioditásának megérzését, minimális motorikus képességet. A színes kottákban való eligazodást segíti továbbá, hogy a megfelelő hangmagasságokhoz tartozó színek megjelennek a speciális hangszereken. Tudományosan bebizonyított tény, hogy a zenének és a zenei nevelésnek óriási fejlesztő hatása van. E hatás az értelmileg sérült embereknél még hatványozottabban jelentkezik, a zene által érzelmi, akarati életük, intellektuális, megismerőtevékenységük is jelentősen fejlődik. Fontos tehát, hogy ezt a megértési nehézségekkel élők számára alkalmazható zeneoktatási és zeneterápiás módszert részletesen bemutassuk és megismertessük. Gordon Győri János: A formális és nem-formális oktatás összeegyeztetésére tett erőfeszítések tehetséges gyerekek kompetenciáinak optimális fejlesztése érdekében: A tehetségnevelés jó gyakorlatainak tanulságai egy 12 országot átfogó vizsgálat alapján Az elmúlt évtizedekben a tömegoktatással rendelkező országokban elismerésre méltó erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az egyik speciális nevelési igényű tanulói populációnak, a tehetséges gyerekeknek is a leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket biztosítsák a formális oktatás keretei között. Napjainkban azonban úgy tűnik, hogy pusztán a formális oktatás keretei között zajló tehetségnevelési módszerekkel, például tanórai differenciálással, vagy például gyorsítással, mélyítéssel, az iskolai kurrikulumok átalakításával és hasonló módszerekkel nem lehet megfelelően hatékonnyá tenni a tehetségnevelést. Egy eddig 12 országot átfogó kutatásunk (TÁMOP A/08/ ; NTP-EU-M-12) részeként megvizsgáltuk, hogy az Észak-Amerikában, Európában, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában zajló tehetséggondozó munka egy-egy jó

10 gyakorlatában miként jelenik meg a tehetséggondozás formális és nem-formális oktatási integrációjának kényszere és / vagy igénye, valamint hogy ezt az integrációt egyes tehetséggondozó programokon belül minként valósították meg (Gordon Győri, 2012; Gordon Győri, 2013). Kitekintésként utalunk egy párhuzamos vizsgálat eredményeire is, amely a határon túli magyar közösségekben zajló tehetséggondozás jó gyakorlatait tárta fel (Demeter, 2012). Az előadás végén egyrészt kitérünk arra, hogy a tehetséges gyerekek szakterületi fejlesztés mellett e tanulók szociális készségei fejlesztésének igénye miként befolyásolta a tehetséggondozó programok nem-formális képzési formák irányában is történő fejlesztését, illetve hogy az oktatás és a munkaerőpiac globalizációs jelenségei miként befolyásolták e nemzetközileg általánosan tetten érhető tehetségnevelési folyamatokat. Balogh Béla: A 8 kulcskompetencia kistelepüléseken egy magyar-cseh Comenius Régió Együttműködési projekt tapasztalatai A 8 kulcskompetencia vizsgálatára egy tágabb témájú, magyar-cseh Comenius Regionális Együttműködés keretében került sor. ( Kistelepülésekről Európába Az európai identitás fejlesztése iskolás korban. A projektben két kistelepülés vesz részt; a projekt maga 2 éves időtartamú.) A helyi tanári háttéranyagnak is kialakított témakör érdekében felmérési módszert dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetet (és ennek alapján a tennivalókat) értelmezni tudjuk. A felmérés a két együttműködő kistelepülés tanári karára támaszkodott, de referenciaként más, hasonló kistelepüléseken is végeztünk felmérést. A válaszok értelmezéséhez saját kialakítású súlyfaktorokat alkalmaztunk. A felmérés több korosztályra (óvoda, alsó tagozat, felső tagozat) is kiterjedt. A két országban végzett felmérés érdekes és hasznos összehasonlításokra ad lehetőséget. A felmérés eredményeiből kitapintható a kistelepülési jelleg is. Székely Éva: Az esélyegyenlőség biztosítása a minőségbiztosítás eszközeivel Baranya középfokú intézményeiben Baranya megyében a 90-es évek elején az ipar leépült, szakmunkásokra alig volt szükség, oktatásuk rendkívül rövid idő drasztikusan csökkent, ezzel párhuzamosan az érettségit adó képzések nagyon kibővültek. A csökkenő gyermeklétszám a normatívából gazdálkodó iskolákat arra ösztönzi, hogy szinte válogatás nélkül vegyék fel tanulóikat. Így előállt az állapot, hogy nagyon kevesen szeretnének szakképző iskolában tanulni, de a fennmaradó férőhelyekre a romatanulók könnyen bejuthatnak. Az általános iskola nyolc osztályát elvégzett romák aránya az 1993-as reprezentatív felmérés szerint a cigány népességen belül 38% volt, az ország népességében pedig 32%. A szakmunkásképző iskolai és a szakközépiskolai végzettség aránya a minősítetett cigánynépességen belül 10%-ot mutatott, az ország általános aránya pedig 13, -16%-ot. (MÉSZÁROS Á. FÓTI J. 2000). Mára az általános végzettség feljebbtolódásával a romák iskolázottsága sokat javult. A Dél-Dunántúlon élő mintegy fős roma népességből fő középiskolás korú. A szakiskolákba és a szakképző iskolákba járó roma tanulók száma fő, szakmunkásvizsgát alig 50% tesz. ( Garai P ) A cigány etnikumhoz tartozó munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy közel 80%-uk nyolc általános iskolai osztályt, vagy annyit sem végzett. Felsőfokú végzettségű nincs közöttük, a középfokú végzettségűek közül gimnáziumi érettségivel 1%-uk, szakmai végzettséggel 16%-uk rendelkezett.

11 A magyar oktatási rendszer problémái az utóbbi másfél évtizedben megsokasodtak. A társadalmi, kulturális és gazdasági változások, az ezekből fakadó elvárások sok esetben meghaladták az oktatási rendszer adaptív képességét, és mélyen érintik a szakképző intézményeket. Így a szakképzés minőségbiztosításának szükségessége egyre nyilvánvalóbb, különös tekintettel a munkaerő-piaci integrációra Mindezek inspiráltak a középfokú képzés minőségének vizsgálatára Baranya megyében. A módszertan kidolgozásának kettős célja volt. Az első a felsőfokú továbbtanulás mutatóinak árnyaltabb megjelenítése, a másik a szakképzés feltételeinek feltérképezése. Olyan területek megkeresése volt a cél, amelyek az iskola képzési tevékenységének meghatározásához alapot szolgáltathatnak. Ezért vizsgáltam a személyi és tárgyi feltételeket, a tanulmányi munkát befolyásoló egyéb tényezők, úgy, mint az iskola merítési lehetőségét, a tanulók, munkához, tanuláshoz való hozzáállását, magatartásuk vizsgálata is igen fontos szerepet játszott. Az iskola munkaerőpiacon betöltött szerepe is fontos minősítési szempont volt, hisz nem mindegy hogy az iskolarendszeren kívüli képzés előkészítését végzi az iskola, vagy a gazdaság igényeit elégíti ki részben, vagy szakmai struktúrájának megfelelően teljes mértékben, úgy hogy közben a végzősök is jó szakmaválasztást maguk mögött tudva, megfelelő munkaerő-piaci pozícióval rendelkezve kezdik meg pályafutásukat megszerzett szakképesítésüknek megfelelően. Zolnay Fruzsina Lili: Tantárgyi tanulás idegen nyelven, mint kulcskompetencia fejlesztés a volt Keleti Blokk spanyol két tanítási nyelvű gimnáziumaiban Az idegen nyelvű kompetencia fejlesztésének egyik hatékony és népszerű útja az 1980-as évek végén életre keltett két tanítási nyelvű gimnáziumi oktatás, mely a korábbi Keleti Blokk országainak jó lehetőséget kínál egy idegen nyelv magas színvonalú elsajátítására. A spanyol két tanítási nyelvű gimnáziumok közötti aktív nemzetközi összefogásnak köszönhetően Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia és Szlovákia részvételével 19 alkalommal került sor spanyol nyelvű nemzetközi diákszínjátszó fesztiválra különböző helyszíneken. E találkozók a formális oktatás keretein belül kivételes alkalmat nyújtanak az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia fejlesztésére. Az utolsó fesztivál, a spanyol anyagi forrás hiányában, a év áprilisi, Varsóban megrendezett Encuentro Internacional de Teatro Juvenil en Español volt, hét ország 14 színjátszó csoportjával. A két tanítási nyelvű oktatás újszerű tanulási technikák kialakítását igényli a diákok részéről. Egy két tanítási nyelvű gimnázium diákjaival felvett interjúsorozat igazolja, hogy a szaktárgyi tananyag idegen nyelven történő elsajátítása egyedi stratégiákkal, több időráfordítással és energiabefektetéssel jár, mely tanulótípusonként eltérő. A varsói találkozó résztvevői mintaként szolgáltak egy kérdőíves kutatáshoz, mely a két tanítási nyelvű oktatás sajátosságainak diákok általi megítélését igyekezett feltárni. Célja volt megismerni a különböző nemzetiségű, két tanítási nyelvű gimnáziumi diákok tanulási szokásait, az eltérések okait, a tanulók motivációját és a színjátszás nyelvoktatásban betöltött szerepéről kialakított nézeteiket. Az előadásban ismertetésre kerülnek a két tanítási nyelvű formális oktatás feltételei, kialakulásának, jelenének és jövőjének lehetőségei, illetve akadályai, a diákok tanulási szokásai, valamint a kutatásból ismert tanulói vélemények idegen nyelvi kommunikáció, személyközi, állampolgári és kulturális kompetenciákról.

12 Demjén Klára Irén: Idegen nyelv Digitálisan? Akadály, vagy Lehetőség? Az idegen nyelvi kommunikációs kompetencia általános helyzete Magyarországon. Kis Európai kitekintés. Hagyományos és új eszközök valamint az IKT együttes alkalmazása a közoktatásbeli nyelvtanulásban. A feladatok új eszközökkel való megoldása az európai oktatási gondolkozásnak is fókuszában van. Az Európai Unió támogatásával létrejött számos szakértői tanácskozás, támogatási forma foglalkozik a nyelvi készségek fejlesztésével, azok innovatív megközelítésével mind az iskolarendszeri, mind az élethosszig tartó tanulás kontextusában. Az innováció a jelen példában abban áll, hogy a heterogén összetételű osztályos, gyakran hátrányos helyzetű népességet oktató általános iskolák egy csoportjában az angol nyelvet on-line programmal tanulhatják a diákok. A program jellemzői. A TABELLO program az eltérő tanulási képességeknek, tanulási tempónak is teret enged, így a H2O program tanulóit a siker élménye fejlődéshez segíti. A beszámoló egy fiatal program pillanatfelvétele. Bandiné Liszt Amália: Esélynövelés a kompetenciák dokumentálásával. Portfoliók Baden- Württemberg iskoláiban Az előadás egy Comenius szakmai továbbképzés tapasztalatairól és a látottak magyarországi adaptálásának lehetőségeiről szól. A pályázati projekt az Egész életen át tartó tanulás programja keretében jöhetett létre. A projekt célja a Baden-Württemberg tartomány különböző iskolatípusaiban és -fokozataiban használt portfoliók tanulmányozása volt, valamint annak felmérése, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a portfoliók a tanulási folyamatokra. Akár nyelvi, akár egyéb portfoliók használatáról van szó, az eszköz és a módszer támogatja a differenciált tanulásszervezést és az egyéni bánásmód alkalmazását, amely növeli a tanulók esélyeit a jobb teljesítmény elérésére, a számukra legmegfelelőbb továbbhaladásra. A módszer alkalmazásának segítségével kiépíthető egy a hagyományos kapcsolatrendszernél teljesebb tanár-diák viszony. A pedagógus több oldaláról megismeri a tanulót, és személyre szabottan tudja támogatni a tanuló céljainak az elérését. A portfolió a tanulót is segíti önmaga jobb megismerésében, az önértékelésben, a saját jövője építésében. Az egyéni tanulási utak és a továbbhaladás megtervezésében, akár a következő iskolatípus kiválasztásában is támpontokat nyújthat a portfolió azzal, hogy a kimeneti elvárásokhoz viszonyíthatja az elért eredményeket az eszköz tulajdonosa és az őt támogató pedagógus. Magyarországon az esélynövelés érdekében a képesség-kibontakoztató / integrációs felkészítés rendszeres beszélgetéseihez társulhatna a portfolió-módszer. A portfolióval való tevékenységek több felkészülést kívánnak a pedagógustól, de ha egyszer megtapasztalják, hogy a befektetett munkának mekkora hozadéka van, minden bizonnyal a módszer támogatói lesznek. A legjobb természetesen az volna, ha nem csak a kiemelt figyelmet igénylő tanulók, hanem minden iskolás rendelkezne egyéni portfolióval. A tanulmányút tapasztalatai alapján a portfoliót ajánlom minden iskolatípusba. A bevezetése előtt azonban döntenünk kell a típusáról, mert élesen szükséges elkülöníteni, hogy a tanulási folyamat, vagy a teljesítmény értékelésére akarjuk-e használni. Bármelyik típus mellett döntünk, a saját tevékenységekre, az elvégzett munkára, illetve annak eredményességére való reagálást meg kell tanulni és gyakorolni kell. Ez a kompetencia hasznos mindenki számára az élethosszig tartó tanulásban és a munkaerőpiacon is.

13 11:00-16:00 2. szekció Előadóterem Réthy Endréné: Esélyegyenlőség, befogadó, méltányos pedagógia Nemzetközi projekttagként (SOCRATES ERASMUS INTEGER, EUMIE) 11 nyugateurópai ország egyetemeinek, felsőoktatási intézményeinek képviseletében öt éven keresztült team munkában dolgoztuk ki az integráció, majd az inkluzió egységes curriculumát a tanárképzés számára (lásd.http://eumie.phlin.at). A speciális, sajátos nevelési igényű, különleges figyelmet feltételező gyermekek/tanulók hatékony integrált nevelése elengedhetetlen minőségi változtatást igényel az oktatási rendszerben. E szükséges változtatások kell, hogy érintsék egy-egy intézmény szubjektív és objektív feltételrendszerét. E rendszerszemléletű változtatás bemutatása rendkívül időszerű, hiszen mintegy hálózatot képezve érinti az esélyazonosság biztosítása tekintetében a szemléletváltozást, a terminológiai tisztázást, a nevelési-oktatási környezetet, a szervezési, módszertani, eszközrendszeri problematikát, továbbá a tanárok fel- és átképzését. Empirikus adatok bemutatásával dúsított elemzésekkel demonstrálható a téma fontossága. E kérdéskör tudományos áttekintése rendkívül időszerű, hisz hazánkban az integráció gyakorlatának megindulása óta számos diszfunkciót tapasztalhatunk. Hermándy-Berencz Judit: PSIVET Esélyteremtés szakképzéssel. A befogadó iskola elméleti és gyakorlati megközelítése eredmények, kilátások, következtetések és ajánlások A hazai és európai szakképzésben aggasztóan növekvő számban vannak jelen a különböző szempontból hátrányos helyzetű vagy tanulási nehézséggel küzdő fiatalok, akik valamilyen okból alulteljesítenek az iskolában. Az ő iskolában tartásuk, lemorzsolódásuk megakadályozása komoly gazdasági és szociális előnyökhöz vezetne, azonban ehhez a témában született számos elméleti megközelítés mellett a gyakorlatban is meg kell teremteni a támogatást és az intenzívebb figyelmet igénylő fiatalokat kezelni képes befogadó iskolamodellt. Az egy éves PSIVET - Esélyteremtés szakképzéssel c. projekt éppen ezt a célt tűzte ki maga elé februárjában indult azzal a céllal, hogy a társadalmi felzárkózás és a szakképzés közötti összefüggések gyakorlati megközelítéseire világítson rá és érzékenyítse a szakma szereplőit a befogadó iskolamodell iránt. A projekt ideje alatt a konzorcium tagjai a Budapesti Corvinus Egyetem Oktatásfejlesztési Observatory Központja, a Tempus Közalapítvány és a Türr István Képző és Kutató Intézet olyan fórumokat szerveztek a szakképzés irányításában és gyakorlatában részt vevő célcsoportok számára, ahol a résztvevők közösen, egymástól tanulva igyekeztek körbejárni az inklúzió témakörét különböző szempontok mentén. A műhelymunkák és egy nagyszabású konferencia során a befogadó iskola elvrendszeréről, az elvek megvalósításának gyakorlati eszközökkel való támogatási lehetőségeiről beszélgettünk, illetve arról, hogy milyen szerepe lehet az iskolavezetőknek ebben a folyamatban. Szintén ebből az indíttatásból egy kísérleti célú, iskolavezetői teamek számára meghirdetett ingyenes képzést is megvalósítottunk, amelyen a jelentkezők a befogadó iskola megteremtéséhez szükséges vezetői kompetenciáikat fejleszthették. A szakmai konzorcium arra is vállalkozott, hogy az európai szakképzési stratégia, valamint a hazai szakpolitika szempontjából is feldolgozza a témát. A projektmunkát szakmailag támogató, a szakképzés különböző területeiről érkező szakemberek ajánlása mentén kialakított egységes szempontrendszer szolgált alapul ahhoz az elemzéshez, mely az elmúlt tíz év szakképzési integrációs és reintegrációs törekvéseit vizsgálta. Kilenc programról készült elemzés. Ezek alapján ajánlásokat fogalmaztunk meg, melyekkel a

14 döntéshozókat szeretnénk támogatni a hiteles képalkotásban és információkat nyújtani arra vonatkozóan, hogy milyen fejlesztéseket lenne érdemes továbbvinni a magyar szakképzési rendszer befogadóbbá, méltányosabbá tétele érdekében. Mihályi Krisztina: Animáció-készítés, mint tanulási eszköz Mozgóképekkel teli világban élünk, ahol a gyermekeket jobban érdeklik a filmek, mint bármely más formában tartott bemutató. Az animáció-készítés tanulási eszközként rendkívüli módon motiválja a gyermekeket: pozitív hatása van a tanulmányaikra, és eredményesebbé teszi egyéni fejlődésüket. Többek között a fentieket erősítik meg a dániai Aarhus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében folytatott kutatások, amelyekben nyolc éve folyó munka térképezi fel az animáció-készítés, mint tanulási eszköz iskolai alkalmazásainak lehetőségeit és eredményességét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer kifejezetten jól működik az alulmotivált, nehezen kezelhető gyermekek esetében, ezáltal fontos szerepet kaphat az esélyteremtésre irányuló pedagógiák között. A módszer kiválóan alkalmas a kulcskompetenciák, és kiemelten a transzverzális kompetenciák fejlesztésére azáltal, hogy lehetőséget teremt a csoportmunkára, erősíti a kommunikációs készségeket, a médiaismereteket, a vizuális kommunikációt, a struktúraalkotást, és a logikus gondolkodást. Az animációs film elkészítésének folyamata segíti az önmegismerést, a produktum élményén keresztül megerősíthető a tanulók önbecsülése. A tananyag animációs filmes feldolgozásához szükséges a tárgyi tártalom alapos ismerete, átgondolása és megértése. Mivel a tanulók önszorgalomból is hajlandók filmeket készíteni az animációs módszer az informális tanulásban is szerepet játszik. Az animációs filmek készítését alkalmazó módszer eredményességét több szempontból vizsgáltuk, vizsgáljuk. A kompetenciafejlesztési és a motivációs tényezőkön túl a jelenleg futó Animated Classwork projektben a tanulói és tanári kognitív stílusok és a módszer eredményességének összefüggéseire keressük a választ. Flamich Maria és Hoffmann Rita: A sztereotípiákon túl A fogyatékosság irodalmi ábrázolásainak kritikai és kritikus elemzése Ha osztjuk a vélekedést, amely szerint a gyerekek a legelfogadóbbak, legtoleránsabbak, ezért van szükség a korai integrációra, akkor értetlenül állunk a gyakorlat előtt, amely viszont azt mutatja, a felnőttek bizonytalanok, olykor nem toleránsak, sőt, gyakran kirekesztők. Ez az ellentmondás inspirált mindkettőnket, amikor kutatni kezdtük a sikeres inklúzió feltételeit. Előadásunk címével azonos címen indult kurzus az ELTE PPK-án, azzal a céllal, hogy megkönnyítse a többségi környezet pedagógusainak, és sokszínű gyakran fogyatékossággal élő tanulóinak a diverzitás és egymás megismerését. A kurzus alapja a University of California, Berkeley hasonló szemináriuma, amelyet Fullbright ösztöndíjasként figyelhettünk meg a 2011/2012-es tanévben. Előadásunkban a Berkeley-i és a budapesti kurzust hasonlítjuk össze, valamint felméréseink segítségével bemutatjuk, mit jelentettek a szemináriumok a résztvevők szemléletének formálásában. A kurzusok olvasmányai és felméréseink eredményei alapján, megpróbáljuk megérteni, miért lehet a befogadó gyerekből gyakran kirekesztő felnőtt, igyekszünk megfogalmazni, pedagógusként tudjuk-e befolyásolni ezt a jelenséget,, továbbá, mi a kulturális

15 fogyatékosság-tudomány szerepe, a felsőoktatás lehetősége, valamint a fogyatékossággal élő személyek, oktatók felelőssége a diverzitás tiszteletét előmozdító folyamatban. Bognárné Kocsis Judit: Református történelmi hagyományok az informális tanulás és az esélyegyenlőség érdekében A református iskolákban és az iskolán kívül alkalmazott oktatási-nevelési elvek évszázadok során alakultak ki, váltak hagyománnyá. A református pedagógiára jellemző sajátosságok, az oktatási, nevelési koncepció több református diák esetében bizonyított, hiszen a magyar történelmünk meghatározó személyiségei lettek pl. Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór. Történelmi hagyományok a református pedagógiában: Az általános műveltség igénye; a református tudós tanár eszménye Partikularendszer Peregrináció külföldi kapcsolatok, külföldi tanulmányutak Kollégium, internátus rendszere A református vitaszellem és a kritikus gondolkodás Segélyezés, támogatás, egyenlő bánásmód A református iskolákban a tehetséggondozásnak két formája, munkamódszere élt: 1. Provocatio (kihívás): a jobb tanulók között terjedt el az a szokás, hogy a hátrébb ülő, azaz a rosszabbul teljesítő diák versenyre hívta az előtte ülő társát, hogy előbbre juthasson. 2. Supplicatio (termény és adománygyűjtés): az idősebb tanulók elmentek a kollégiumtól távoli egyházakhoz, bejárták az országot és pénzt gyűjtöttek. Az összegyűjtött adományok 80%-át odaadták a kollégiumnak, így is segítették a működését. A református pedagógiának népszerű eleme volt a regős cserkészet. Ez a mozgalom az informális tanulást nagyban segítette, mivel a református diákok az ország egyes vidékeit bejárták és ott meséket, énekeket, jellegzetes motívumokat gyűjtöttek. Az ottlétük végén bemutatták a helybelieknek a kutatásuk eredményeit. A fiatalok amellett, hogy megismerték az ország különböző részeit, játékosan, élményszerűen tanultak pl. néprajzot, népismeretet, néptáncot. Budavári-Takács Ildikó: A pályaválasztáshoz kapcsolódó kulcskompetenciák fejlesztése Előadásomban a pályatanácsadó lehetőségeit szeretném bemutatni a pályaválasztáshoz kapcsolódó kulcskompetenciák fejlesztése területén. A munka- pályatanácsadó szakma mintegy húsz éve jelent meg Magyarországon, amikor a rendszerváltás gazdasági, társadalmi változásai nyomán létrejött a munkanélküliség kezeléséhez kapcsolódó humán szolgáltatás. Előadásomban szeretném bemutatni a munka- pályatanácsadó szakmát, mint a fiatalok pályaorientációját segítő hivatást. A szakma történetének és jelenének bemutatása után a pályaorientációhoz kapcsolódó kulcskompetenciákat szeretném összefoglalni. Ezek a kulcskompetenciák egyrészt a tanácsadó személyiségéhez kapcsolódnak, másrészt a tanácskérőhöz. Előadásomban néhány kutatás eredményét is szeretném bemutatni, amelyeket a témában kollégáimmal végeztünk. Végül a kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségeit részletesen szeretném kifejteni. A fejlesztési módszerek közül elsősorban a csoportos módszerek lehetőségeit, felépítését és módszertanát ismertetem.

16 Lencse Máté: A szociális kompetencia fejlesztése iskolán kívül, HHH-s környezetben fókuszban a társasjátékok Az előadás egy közel egy éves önkéntes munka tapasztalataira épül tavaszán indult meg a közös gondolkodás az Igazgyöngy Alapítvánnyal, melynek első eredményei a 2012 nyarán lezajlott egyhetes táborok. Az önkéntes csapat azóta is folyamatosan lejár, foglalkozásokat szervez, és szándékai szerint fejleszt is. Hamar kiderült, hogy az egyik legfontosabb terület a szociális kompetencia lesz. Ez egyrészt indokolható a Nemzeti Alaptanterv által leírt kulcskompetencia-elemekkel, amik ebben a környezetben különösen érzékeny kérdések: a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel; különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, megérti a különböző nézőpontokat; együttműködés; magabiztosság; integritás, stb. (Magyar Közlöny, 2012, ). De az Alapítvány munkája is erre sarkall minket, hiszen kiemelt feladatként definiálják a közösségépítést, melyhez éppen a gyerekek lehetnek majd kulcsszereplők. Eleinte kevés tudatosság jellemezte a munkánkat ezen a téren, mégis érdekes eredmények jelentek meg. Ezek elemzésével és továbbépítésével, majd új utak keresésével próbáltunk továbblépni. Utóbbiban a legmarkánsabb elem a különböző társasjátékok (pl.: Activity, Bausack, For sale, Non merci stb.) fejlesztő célú felhasználása, mely már rövidtávon is ígéretesnek tűnik. A játékok motivációs ereje, tanulható mechanizmusai és közösségépítő hatása óriási lehetőségeket rejt, így tökéletesen alkalmas eszköznek tűnik a szociális kompetencia egyes elemeinek fejlesztésére. Vincze Anikó: Digitális (esély-)egyenlőtlenség az iskolában? Diákok IKT-használati szokásai és a számítógépezés, internetezés iskolai teljesítménnyel való összefüggései Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az info-kommunikációs eszközök használata esélyt vagy veszélyt jelent a diákok közötti egyenlőtlenségek enyhítése szempontjából. A probléma relevanciáját alátámasztja, hogy a digitális kompetenciák birtoklása, az info-kommunikációs eszközök széleskörű és megfelelő használata manapság és a jövőben egyre inkább szükséges a társadalomban való boldoguláshoz. Az oktatás kiemelt feladata a fiatalok társadalmi életre való felkészítése, ezért szakpolitikai irányelvek (az Európai Unióban és nemzeti szinten egyaránt) előírják az IKT-eszközök oktatásbeli integrálását, és ezáltal az info-kommunikációs tudás közvetítését, elmélyítését a közoktatásban (Tóth-Molnár-Csapó 2011). A mai diákok generációja amelyet különböző népszerű elnevezéssel illetnek, mint digitális bennszülöttek (Prensky 2001), Net-generáció (Tapscott 1998), Milleniumiak (Oblinger 2005) vagy Screenager-ek (Rushkoff 2006) magától értetődően használja az IKT-eszközöket az élet különböző területein. Több kutatás rámutatott azonban arra a digitális bennszülött versus digitális bevándorló diskurzus egyik kritikájaként, hogy a net-generáció nem tekinthető egységes csoportnak, számos különbség fedezhető fel az IKT-használati szokásaikban, kompetenciáikban (pl. Jones et al. 2010, Salajan et al. 2010). Az előadás egy hazánkban egyedülálló, 2012-ben négy generáció körében általános iskolások, középiskolások, egyetemisták és a felnőtt lakosság reprezentatív szegedi mintáján végzett, az IKT-kultúrára irányuló szociológiai kutatás eredményeinek bemutatásával kíván reflektálni az elméleti felvetésekre. Egyrészt képet ad a mai diákok IKT-használati szokásairól, a net-generáción belüli digitális egyenlőtlenségekről. Másrészt pedig kitér arra a kérdésre, hogy milyen összefüggések fedezhetők fel a számítógép-, internet- illetve mobiltelefon-használat és az iskolai teljesítmény között,

17 azaz milyen esetben jelent az IKT-használat esélyt és mikor veszélyt az iskolai előmenetelre, az (esély)egyenlőtlenségek csökkentésére. Pluhár Zsuzsa és Tongori Ágota: Az IKT kulcskompetencia alapműveleteinek mérése A környezetünk minden szegmensét átható technológia térnyerésének következtében alapkövetelmény az információs és kommunikációs technológia magabiztos használata, a kulcskompetenciaként megjelölt (Európa Tanács, 2004) IKT-műveltség fejlesztése (Molnár, 2011). A technológiai fejlődés következtében a legjelentősebb mérésértékeléssel foglalkozó nemzetközi szervezetek figyelme irányul az IKT műveltség oktatási vonatkozású mérésére (OECD, 2003; Ainley, Fraillon, Gebhardt és Schulz, 2012). Ennek hiteles eszköze a szimulált online felületeket alkalmazó, számítógépes alapú teljesítménymérés (Macklin, 2007). Ugyanakkor figyelembe veendő az esetleges médiahatás (Bennett, Braswell, Oranje, Sandene, Kaplan, és Yan, 2008; Hülber, 2012). Az előadás célja, hogy bemutassa az IKT-műveltség, mint kulcskompetencia technológiai aspektusának alapműveleteiben (egérkattintás, húzd és engedd funkciók, gépelés) való magabiztosság mérését és a számítógépes mérésre való felkészületlenség okozta médiahatásra vonatkozó adatgyűjtést. A technológiai alapműveletekre (TAM) vonatkozó pilotmérés mintáját 1-3. évfolyamos tanulók (n=150) alkotják. A feladatok megoldása olvasástudást nem igényel, mivel azokat a tanulók meghallgathatják. A feladatok tartalmazzák valamennyi jelentős számítógép alapú tesztelés során szükséges perifériás eszközre vonatkozó műveletet. A mérőeszköz közvetítése az edia online platform (Molnár és Csapó, 2013) használatával történik. A TAM-ra vonatkozó feladatok életszerű szituációkba ágyazottak, és imitált online felületeket is alkalmaznak. A TAM teszt az IKT-műveltség természetének megfelelő közeget biztosít a méréshez, és alkalmazhatónak bizonyulhat más terület vagy konstruktum számítógépes mérésekor, melynek során átfogó képet kapunk a diákok géphasználati gyakorlottságáról, és a CBA mérést megelőzően gyakorlóprogramok esetleges szükségességéről. Pál Zsolt: Látássérültek informatika oktatása óta tanítok egy olyan szakközépiskolában, amely integráltan oktat (25 éve) fogyatékos diákokat informatika tárgyakból is. Az oktatás egyik kulcs kérdése az eszközellátottság, valamint azon módszer kifejlesztése és alkalmazása, amely segítségével meglehet tanítani a vakembereket nemcsak a számítógép használatára, hanem akár programozásra is. - Hogyan használják a látássérültek a számítógépet? - Milyen speciális hardver és szoftver-elemeket használnak? - Milyen típusú feladatokat képesek megoldani, egyáltalán kell-e "speciális" feladatsorokat készíteni a számukra? Ugyanazt a számítógépet használják, mint bárki más, de mégis eltér a használat módja. Hatékony, hiszen az iskola 25 éve alatt több tíz látássérült diák ment tovább egyetemre (informatika szakon), hozott létre céget, alapítványt, nagy részük az informatikában találta meg későbbi boldogulását. Füvesi István: Esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban magyar módra Az előadás keretében az egészségi állapotuk okán hátrányos helyzetben lévők (vakok, gyengén látók, siketek, mozgáskorlátozottak,..) életvitelét (tanulásukat,

18 munkavégzésüket) könnyítő, jobbító lehetőségeket tekintjük át külföldi és hazai megoldások ismertetésével. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az érintettek körének pontos meghatározása mind külföldön, mind hazánkban problematikus: egy közelítő fogalmazás nálunk arra, amikor sajátos nevelési igényű tanulókról, illetve felnőtt korban speciális szükségletű felhasználókról beszélünk. Felmérések szerint Európa lakosságának jelenleg mintegy 18 százaléka tekinthető e tekintetben hátrányos helyzetűnek, s a közeli évtizedekben ennek növekedése prognosztizálható. A kérdést nem csupán a humánum oldaláról lehet és kell közelíteni, üzleti megfontolások is egyre inkább előtérbe kerülnek. Munkahelyek, életterek, oktatási intézmények építészeti megvalósításakor, az infrastruktúra tervezésekor valamint a mindennapjainkat egyre jobban behálózó informatikai megoldások hardver és szoftver igényének kielégítése során óriási összegek felhasználásáról kell dönteni. A cél az, hogy úgy könnyítsük meg egészségükben sérült embertársaink életvitelét, hogy közben lehetőleg minimális terhet pakoljunk a pillanatnyilag magukat teljes mértében egészségesnek vallókra. A két állapot közt folyamatos átmenet van, főképp az egyik irányban. Esélyegyenlőséget kellene teremteni az érintettek számára is. A kérdés Európai megközelítésének alapjául az EASPD évi Budapesten megtartott nemzetközi konferenciáján elhangzott előadások szolgálhatnak. Egyik központi gondolat: változtassunk a kialakult szemléleten, nem külön iskolákat kell építeni, hanem a tanítás módszertanát kell úgy változtatni, hogy lehetőleg ne kelljen a tanulókat mesterségesen szétválasztani! Az inkluzív és magas színvonalú oktatáshoz való jog egyetemesen illet meg minden gyermeket, fiatal és felnőtt személyt, köztük a fogyatékos személyeket. Áttekintjük a fogyatékosság orvosi központú megközelítésétől a személyközpontú megközelítés felé történő elmozdulás nyomán létrejött legfontosabb kezdeményezéseket és megváltozott jogszabályi környezetet. A magyarországi törekvéseket a képzők képzésének bemutatásával és az ebből kiindulni tervezett, pályázati keretek között megvalósítandó tevékenységek ismertetésével mutatjuk be. Utóbbi keretében felvillantjuk azokat az eszközöket, melyek elvileg rendelkezésre állnak, de különböző okok miatt mégsem kerülnek széles körben alkalmazásra. Második éve húzódik a tényleges munka szélesebb körű elkezdése, reményeink szerint a konferencián már friss eredményekről is beszámolhatunk. 11:00-16:00 3. szekció Tanácsterem Sohár Márta: A képi szemléltetés helye és szerepe az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésében Az, hogy a szemléltetés a tanítási-tanulási folyamat elengedhetetlen része, nem a modern kor találmánya. Mi a szerepe, miért és hogyan alkalmazzuk, hogy érdekesebbé, így hatékonyabbá tegyük a nyelvtanulást? Egy kép többet ér ezer szónál mondja az ősi kínai mondás, vagyis a képi közlés nagyon sok információt ad át nagyon rövid idő alatt. Képes arra, hogy áttörje a verbális nyelvi korlátokat, azaz segítsen a még ismeretlen nyelvi jelek értelmezésében és fordítva ha egy kép felér ezer szóval, akkor ez az ezer szó akár elő is hívható a kép által. A vizuális kommunikációnak nagy szerepe van azon cél megvalósításában, amelyet Medgyes (1997) így fogalmazott nem a nyelvről, hanem a nyelven kell társalogni a nyelvórán. Miért pont képek?

19 A tanítás során ezek azok az eszközök, melyekhez minden tanár a legegyszerűbb módon hozzáfér: a táblarajz, plakát, a teremben található tárgyak, képek és képsorozatok, piktogramok, táblázatok, sémák, akár a tankönyv képei, akár a multimédia segítségével hívjuk elő őket kéznél vannak. Minden korosztály és minden nyelvi szint esetén megvalósulhat az eredményes tanulás egyik legfontosabb tényezője a jó hangulatú és eredményes nyelvóra, ahol a diák aktív részese a folyamatnak, a játék és a munkaformák változatossága, azaz a megfelelő motiváltság. A vizuális eszközök által feladatok széles skálája áll rendelkezésünkre, amelyeket a megvalósítandó cél függvényében alkalmazhatunk. A képek segítségével bemutathatunk lexikai- nyelvtani jelenségeket, összegezhetünk nyelvtani összefüggéseket, az asszociációs képességek által aktivizálhatjuk a szókincset. A képek teremtik meg a nyelvi helyzeteket, azaz a kontextust, így szerepjátékokon keresztül lehetőséget nyújtanak a beszédre. Fontos szerepet kapnak az ellenőrzés során, a problémamegoldó és interkulturális kompetenciák fejlesztésében. A fent leírtak gyakorlatban történő alkalmazása, a célok és módok megvitatásával egy workshop keretében valósulna meg. Havril Ágnes: Az angol nyelv és az európai identitás: európai kommunikációs integráció az Erasmus hallgatók körében "... English... [is] a medium for expressing culturally and socially unique ideas, feelings and identities" (Berns 1995a: 24) Az előadásban bemutatásra kerülnek a Budapesti Corvinus Egyetemen részt vevő Erasmus-os hallgatók körében végzett kutatás részleges eredményei, amely arra keresett választ, mennyire befolyásolja az európai identitást az Erasmus program. A kutatás elméleti hátterét a transznacionális identitás és az idegen nyelvi kompetenciák közötti kapcsolatrendszer nyújtja, miszerint az identitás egy olyan komplex jelenség, amely különböző szinteken kölcsönösen összefüggő elemek rendszerét alkotja. A prezentáció első felében az egyéni és a kollektív identitás, valamint az európai felsőoktatási intézményekben használt angol tudományos szaknyelvhasználat relációjának megvitatására kerül sor. Az előadás második része az Empirikus Társadalomkutató Központ által 2012-ben végzett kérdőíves felmérés eredményeire koncentrál, különös tekintettel az angol általános és tudományos szak/nyelvhasználat, valamint a beérkező és kimenő Erasmus-os hallgatók európai identitása és multilingvális kommunikációs integrációja között fennálló viszonylatrendszerre. Twerefouné Csajbók Ildikó: Az orosz ünnepek és szokások értelmezése a ghánai hallgatók körében A nyelvtanulás és nyelvoktatás során gyakran találkozni kulturális különbségekkel. Ez fokozottan igaz az orosz nyelvet tanuló ghánai egyetemistákkal kapcsolatban: a kulturális különbségek szinte kilométerekben mérhetők az európai és afrikai ország között. Jelen előadásban néhány ünnep és népszokás összehasonlításán keresztül próbáljuk felvázolni azt, miért fontos a tanult nyelv kultúrájának bemutatása és megismerése a nyelvoktatásnyelvtanulás folyamatában. A cikkben szólunk az újévről, a karácsonyról, a húsvétról, valamint néhány orosz és ghánai állami ünnepről, valamint összehasonlítjuk a születéshez, a házasságkötéshez, a születésnapokhoz és az elmúláshoz kapcsolódó szokásokat.

20 Az előadásból kiderül: az óriási kulturális különbségek megléte mellett vannak arra utaló jelek, hogy a szokások közeledhetnek. Ghánában korábban a születésnapokat nem ünnepelték, míg napjainkban egyre több születésnapi parti kerül megrendezésre. Változást tapasztalunk a házasságkötéseknél is. A korábbi tradicionális esküvők mellett ma már gyakoribb az egyházi és a polgári esküvő, amelyek ötvözik a ghánai és a modern európai szokásokat. Lényeges a különbség az orosz és a ghánai temetési szokások között, ami nemcsak magában a szertartásban figyelhető meg, de jelen van már a temetési előkészületeknél is, melyek Ghánában több hétig, gyakran hónapokig tartanak. A karácsonnyal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a ghánaiak és az oroszok más-más időpontban ünnepelnek december 25-én és január 7-én. Ghánában jellemző, hogy minden ünnepet misével köszöntenek; nincs ez másként az óév utolsó és az újév első napján sem. Ugyanakkor Oroszországban december 31-e főként családi és baráti ünnep, nem a hité a főszerep. A húsvéttal kapcsolatban egyebek között lényeges az, hogy általában időpontbeli különbség van a ghánai és az orosz húsvét között. Az állami ünnepeket összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy mind Oroszországban, mind Ghánában nagy hangsúlyt fektetnek a külsőségekre. Ugyanakkor Ghána legfőbb állami ünnepén a tradíciók is szerephez jutnak. Összegzésként elmondható, hogy ma a globalizáció az emberiség régebbi hagyományaiban, mint például az ünneplés is szerephez jutott, aminek alapján egyes szokások akár változhatnak is. Lehotai Lilla: A környezetvédelem tanítása a felsőoktatásban. A környezettudatosság a felsőoktatási képzés szereplőinek körében A felsőoktatási képzésben két szerepkört lehet megkülönböztetni: oktatók és oktatottak. Az oktatók és oktatottak eltérő módon kerültek a képzésbe. Az oktatók meglévő kompetenciájuk birtokában, saját elhatározásból, az adott kutatási terület személyes megélése, a kutatási terep megismerése céljából és egyéb önként vállalt és kitűzött cél alapján kerültek az oktatók katedrájára. Ebből adódóan a priori már rendelkeznek környezetvédelmi orientációval, ismeretekkel, elhivatottsággal és tudatossággal, így részükről a környezettudatosság már meglévő attitűd. Az oktatók legföljebb az előképzettség, a célok és a környezetvédelemmel kapcsolatos, meglévő ismereteikben különböznek egymástól. Az oktatottak, a hallgatók esetében egészen más a helyzet, és ebből adódóan bonyolultabb. A hallgatók, miután egy felsőoktatási szakirányt választottak maguknak kivéve a környezetvédelmi szakképzésben résztvevőket, a képzés során szembesülnek azzal, sokszor először, hogy környezetvédelmet és / vagy környezetvédelmi jogot is kell tanulniuk képzésük során. Ez részükről egy olyan kényszerhelyzet, melyet nem önként választottak, de melynek teljesítése egyik feltétele tanulmányuk folytatásának. Ezt a konstellációt az érintett hallgatók három módon élhetik meg: pozitívan; közömbösen; negatívan. A hallgatóknak a képzéshez való viszonyulásuk attitűdje is legalább háromféle lehet, amit tudomásul kell venni, de ennek ellenére az a végső cél, hogy minden képzésben részt vevő hallgató eljusson a környezettudatosságig. Ezek után az a kérdés, hogy a környezetvédelem / környezetjog oktatás során, illetve már kezdéskor az oktatásba érkező diákokat milyen módszerekkel lehet irányítani a végső cél eléréséhez, ahhoz, hogy a képzés végére eljussanak a környezettudatossághoz / a környezetjog fontosságának megértéséhez, elfogadásához és alkalmazásának készségéhez.

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. szeptember 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Továbbképzések elégedettségi összesítői

Továbbképzések elégedettségi összesítői Továbbképzések elégedettségi összesítői A továbbképzés címe Salgótarján - Salgó Hotel 2009. október 9-10-11. 4,85 4,85 4,85 4,69 4,77 4,85 4,85 4,85 4,83 matematika programcsomag az 1_4 évfolyam számára

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

Diákok a közösség szolgálatában - önkéntes program bevezetése a KLIK TOLNA MEGYEI középiskoláiban Pályázat adatai

Diákok a közösség szolgálatában - önkéntes program bevezetése a KLIK TOLNA MEGYEI középiskoláiban Pályázat adatai Tartalom A pályázat célja... 3 A pályázat részcéljai... 3 Az intézmények által vállalt megvalósítandó tevékenységek (fotók)... 3 SZTÁRAI MIHÁLY GIMNÁZIUM... 3 Székhely Intézmény... 4 Bezerédj István Szakképző

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Perlusz Andrea ELTE BGGYK Inklúziós index felhasználási lehetőségei Műhelymunka Educatio Budapest 2015. 2 Az ördög a részletekben

Részletesebben

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás 814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka. Szerző(k): Dr.Lepeš Josip,

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Képzés címe Olvasáskultúra- és szövegértés-fejlesztés Társadalmi integráció és méltányos oktatás az együttnevelés támogatásának lehetőségei Olvasáskultúra-

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Vezetéknév / Utónév) Cím SUSKÓ JÁNOS Békéscsaba Kőris utca 7.2.7. 5600 Hungary Telefon Mobil: (+36-20)488-2331 E-mail suskoj@vipmail.hu, suskoj@gmail.com

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA

A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA MEGHÍVÓ EREDMÉNYES NEVELÉS A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA A konferencia időpontja: 2015.

Részletesebben