az öntudatos magyar polgár lapja A TARTALOMBÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "az öntudatos magyar polgár lapja A TARTALOMBÓL"

Átírás

1 Szóljatok, ha szólni kell... most a birodalmiakért!!! 319. szám

2 az öntudatos magyar polgár lapja A TARTALOMBÓL Az abszurditás szimfóniája... 4 Összekufircolnak... 6 Ius Pozitivum... 7 Korrobori... 8 Viharfelhők... 9 A birodalom nagy dilemmája...10 A birodalmi szervilizmus esete a nemzethalállal...13 Bankcsapda...16 A mi homokozónk...16 Ki lesz a bankelnök?...17 A propaganda hét alapvető eszköze IV...18 A megszorítások recesszióhoz vezetnek...20 Korunk nagy hazugságai...21 Tanuljuk az új hazánknak a nyelvét...23 Százhetven közgazdász lázadt fel Merkel EU-politikája ellen...24 Élet az Európai Unió után...25 Fából készült a magyar motorkerékpár...27 Arcfelismerés: áldás vagy átok?...28 A Facebook képes növelni a választási részvételt...29 Őszinte részvényem!...30 Szentlélekkel való betöltekezés, Szentlélek kitöltése és a helyreállított Izrael...32 Az ingatlanközvetítők leggyakoribb trükkjei...33 Lehetne Ft nyugdíjad...34 MNB: a készpénzforgalom eltűnése megtakarítást hozhat...36 Így lehet trükközni az új kisadóval...38 Egy unortodox közgazdász emlékére...39 Heti közéleti folyamatelemzés...40 Magor nyelv és történelem...41 Lakása van, mégis támogatást kér a képviselőnő...42 NEMZETI ELLENÁLLÁS...44 Gyurta Dani bűne Elvesző nyugdíjpénzek...46 Ilyen lenne az új nyugdíjrendszer...48 Állami nyugdíjpara...51 Az én olimpiám...52 Beszéljük meg!...53 Hagyjátok veszni az aranyművest!...54 Hasraütés-szerűen dirigálnak Brüsszelből...57 Elszegényedik a magyar...58 Szörnyű jövő: az idő urai...59 Ikonosztisztázás...61 Ügyfélbarátság(talanság)...64 Mint a mesében...66 Lerántjuk a leplet a valós államadósságról...68 Anglo-cionista pénzügyi összeesküvés...71 Szeretném egyszer óceánjáróval körbeutazni a világot...73 A JÖVŐ MÁTRIXA...76 Puzsér levele Rogánnak...80 Mondjuk ki: Rogán Antal a legnagyobb király!...82 Haszontalan hős...83 Gordon, Milla, SZDSZ...84 A Millás söpredék és Trianon...86 Börtön az esővízért...88 Hamarosan várható az USA összeomlása?...89 A szájon át bevitt D-vitamin biztonságosságának 21. századi értékelése...90 Izzadsággátló dezodorok...94 Az ösztrogén kapcsolat tej és mellrák között...96 Minden autóst érint...98 Meguntuk a 3d-t? Kifizette az Apple a lopott órát Kifehéríthetik az eget Írók hajcsárává vált az e-könyvek piaca

3

4 AZ ABSZURDITÁS SZIMFÓNIÁJA avagy meddig tarthat még a globális piramisjáték Korunkat, a 21. század világát vizsgálgatva az elemzőknek nagyon gyakran jut eszükbe az abszurd, abszurditás, a jelzők és kifejezések között. És valóban, ez a kor olyan jelenségek sorozatát produkálja, amikre régebben még a legrosszabb álmaikban sem gondoltak az emberek. A demográfiai krízis, a deviancia és eltévelyedések tobzódása, a fogyasztói idiotizmus, az erőszak kultusza, a média általi tudatbefolyásolás és még sorolhatnánk a mindenki által ismert jelenségeket, melyeknek árnyékában egy új igencsak ijesztő jövőkép látszik kirajzolódni. A pénz fétise, és az emberi test és szellem megvásárolhatóságának és lealázásának megvalósulása soha nem látott mélységekbe lökte a nyugati civilizációt. Pedig napjaink technikai fejlettségi szintje mellett (ami az egyedüli pozitív hozam) nem szabadna gondot okoznia a populáció emberhez méltó eltartásának, sem Európában, sem a világ más részein. Ezen (sajnos kissé naív) idilli cél megvalósulása helyett mit láthatunk a világban 4 körbepillantva? A parciális érdekek tobzódását, a maffia-szellem érvényesülését a legfelsőbb szintektől kezdve a legalsókig. Néhány bankárdinasztia a világ erőforrásainak majdnem felét felhasználva, ellenőrzése alatt akarja tartani a földgolyó egészének történéseit. Ezen irdatlan összegek kiszivattyúzása, és a politikába, valamint háborúkba történő visszaforgatása mára már nagyon jól bejáratott forgatókönyvek szerint történik. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy enélkül a néhány családra optimalizált világrend nélkül az egész világ népessége sokkal magasabb szinten, emberibb módon élhetne. És biztos, hogy sokkal nagyobb nyugalomban és békében. És ha valamelyik rendszerhű mameluk szokás szerint egy újabb összeesküvés-elméleti agyrémnek kívánja titulálni az ilyen beszédet, megkérem ne fáradjon. Ehhez már nagyon késő van. Ez olyan, mint amikor a 8. hónapban levő menyasszonyra fehér ruhát próbálnak ráadni és oltár elé akarják vezetni. Meg lehet ezt tenni, csak már nem nagyon van ruha, ami elfedi a valóságot. És ha a demokrácia csodáiról akarnának mesélni, akkor megkérem őket, hogy menjenek el vidékre, és az ott lakó nyolcmillióból ötnek feltétlenül meséljék el a demokrácia vívmányait. Nevezetesen, hogy igenis meg lehet élni 30 ezerből. És hogy a villany csak átmenetileg van kikapcsolva. És ha tegnap betörtek, akkor mindjárt itt lesz a rendőrség. És nem igaz, hogy a határból ellopnak minden termést. És hogy gondolni kellett volna rá, hogy fel fog menni a devizahitel kamata. De valahol ezen a ponton ideje elindulni haza Pest felé, mert ha a vasvillát még nem lopták el a szorgos fémgyűjtők, akkor heves lehet a házigazda reakciója A valóság és a szép, de idióta eszmék küzdelméből tudjuk, hogy végül mindig a makacs tények szoktak felülkerekedni. Néhány év múlva ezen a polgári demokráciásdin éppen olyan nagyokat fogunk hahotázni, mint régebben a népi demokráciásdin. De térjünk vissza a globális események színterére. A bankár-keresztapák által fel

5 épített torz gazdasági és politikai rend mára már túlságosan is kemény szorításban tartja a világ nemzeteinek a többségét. A pénzbehajtás dimenzióit elméretezték és már nem lehet visszacsinálni a dolgot, pedig nyilván a kivitelezők is látják már, hogy túllőttek a célon. Az adósságok világméretű elengedése éppúgy nem segítene már, mint ahogy újabb megakölcsönök kihelyezése sem oldana meg semmit. A rendszer ezen állapotában bármit is tesznek, minden rosszul sül el. Mint egy rossz házasságban a válást megelőzően. A görcsös jószándék újabb és újabb kudarcot produkál. A mai világgazdasági és pénzügyi rendet semmi sem tudja már megmenteni a pusztulástól! De nem tudjuk mi, mikor és hogyan fogja kiváltani a láncreakciót. Olyasfajta érzés ez, az erre érzékenyeknek, mint a II. világháború előtti hangulat lehetett. Akkor is az emberek nagy része már 1938 közepétől sejtette, hogy itt háború lesz. Voltak hitetlenek, gúnyolódók és nihilisták is, de a többség érezte mi következik. Akkor is tippelgettek, különböző kombinációkat találtak ki, amire a később kibontakozó események természetesen még csak nem is hasonlítottak. De a lényeget érezték. Mi egyet kívánjunk nagyon! Akárhogy is fognak történni az események, mindenképpen legyenek békések, és ne történjen helyrehozhatatlan ostobaság! Az egész globális pénzügyi rendszer összedőlésére vonatkozó előrejelzések ma már valóságos sportággá váltak világszerte. A Nobel-díjas közgazdászoktól kezdve a kocsmapulton könyöklőkig szinte mindenki megtette már tétjeit, mindenki tudja, hogy jön az elkerülhetetlen. Vannak türelmetlenek és szkeptikusak, vannak érdektelenek és hisztérikusak. De valószínűleg majd minden politikusabb ember tudatának hátsó szegletében ott rejtőzik a gondolat, hogy vajon hogy fog elkezdődni? Görögország indítja el a pánikreakciót? Vagy Spanyolország fogja? Esetleg egy európai szintű bankpánik viszi el az eurót és az rántja magával az USA-t? Vagy az olajállamok és Kina dobják piacra egyszerre a dollárkészleteiket, és így Amerika dől rá Európára? Netán földrésznyi éhségtüntetések döntik be a központi bankokon át láncra vert nemzetállamokat? Valószínűleg egyik sem, vagy talán mindegyik egy kicsit. A mai világgazdaság a vihar előtti állapotában egészen extrém jelenségeket produkál. Olyasmi ez, mint amikor a cunami előtt az óceán egyik felén visszahúzódik a víz egy fél órára. Kezdjük a birodalom központjánál, a bankárdinasztiák által totálisan ellenőrzött USA-nál. A világpénz és a bankárdinasztiák gazdaállamában az USA-ban egy hihetetlen eltorzult gazdasági szerkezet jött létre. Min den valamire való termelés elhagyta már az országot. Egyedül a belső szolgáltatások és az agrárium működik még valahogy (no meg a tudomány és computer-ipar) Az ország GDP-jének 37-39%-a származik csak saját tevékenységből. Az összes többi, tőkebefektetések hozama, pénzügyi szolgáltatás illetve a dollár világpénz szerepének lefölözése. Ezt egészíti ki a saját jegybankjától(vagy inkább a bankárcsaládoktól), vagy kötvénykibocsátás által felvett hitel. Amikor a Wikileaks iratokon felbosszantott Putyin elnök Obama képébe vágta, hogy az USA nem más mint egy világon élősködő parazita, akkor az amerikai elnök nem válaszolt semmit, csak nyelt egy nagyot. Nemigen lehetett erre semmit mondani! És most képzeljük el, amint egy ilyen gazdaság a világméretű pénzügyi krízisben elveszti legfőbb támaszát: a világpénzt. Milyen hatása lehet egy lezüllött jóléti országra, ha GDP-je az egyharmadára zuhan? Na, de ne vízionáljunk Amerikának ilyen dolgokat, pedig nagyon is reális (sőt valószínű) a felvázolt elképzelés. Ez az ország a II. világháború utáni években az egész világ GDP-jének 40%-át adta. Ma naturáliában a 8 %-át adja, de a pénzügyi jövedelmekből a 24,5 %-át teszi zsebre. De ebből a világnak is kezd elege lenni. A figyelmes szemlélő láthatja, amint a világ különböző régióiban TUDATOSAN kezdik kiszorítani a dollár használatát. A délamerikai országok közös valutát vezettek be az egymás közötti elszámolásokra, kétoldalú megállapodást kötött Kína és Oroszország a dollár kizárására az egymás közötti kereskedelemből. Ugyanilyen egyezmény lépett életbe pár hete Kína és Japán között. Irán már egyáltalán nem fogad el dollárt az olajért, de más olajországok is tervezik a dollár egyedüliségének megszüntetését. Ezek, bár nem tűnnek látványos dolognak, valójában a ma gazdasági háborúinak fő eseményeit jelentik. Minden ilyen esemény elég érzékeny ütést jelent Amerikának, de egyelőre (bár már eléggé visszaszorult) még mindig a nemzetközi fizetések 65%-át dollárban bonyolítják. (20 éve ez még 83% volt) Amerikában járva azért érzékelhető az életviszonyok nehezedése, de a jóléti vívmányokból még csak aligalig kopott le valamennyi. Nagyon sok helyen már 10 éve nem volt béremelés, a benzin ára soha nem látott magasságba (4$/gallon- kb 215 Ft/l) emelkedett. Az átlag kisember munkamorálja hasonló a mi rendszerváltás körüli munkatempónkhoz. Kicsit dolgozgatnak, de nem teszik nagyon oda magukat. Szinte mindennap járnak étterembe, egy cseppet sem kételkednek a média-ipar agymosás szólamaiban és vastagon át vannak itatva felsőbbrendűségtudattal. Fogalmuk sincs arról, hogy a világ más részein sokkal többet dolgoznak az emberek kevesebb pénzért, és még kevésbé vannak tisztában az őket fenyegető globális veszélyekkel ben egy igazi nemzeti mű-drámát játszottak, amikor a hitelplafonfelemelésről kellett dönteniük, nevezetesen, hogy a saját maguk által nyomott pénzből felvegyenek e még egy hiteladagot (amit természetesen más fizet igazából). Végül megszavazták, de előtte Obama drámai beszédet mondott a kongresszus előtt. Azt fejtegette, hogy ha nem szavazzák meg, akkor vagy a tudományfinanszírozásból vesz el 200 milliárdot, vagy az űrkutatásból. Látni kellett volna azt az irtózatos megdöbbenést, amikor ez felvetődött. Óriási pofáraesés lesz számukra, amikor igazi és nem általuk létrehozott pénzért kell gürizniük, és igazi teljesítményt kell letenni az asztalra. És nincsen tovább évi 1100 milliárdos fizetésimérleg hiány, és az egész földgolyóra kiterjedő online katonásdi, drónokról pufogtatás, és repülőgép-anyahajó vonulgatások De ez legyen az ő problémájuk. A világgazdaság problémáit és a általában a világ lezüllesztésének legfőbb tényezőit is ezek a jeles bankárdinasztiák alapozták meg. A végsőkig liberalizálva a pénz és értékpapír rendszereket, egy egész világot átfogó szerencsejáték ipart hoztak létre, ahol az árfolyammozgások szeszélyeinek van alárendelve az igazi emberi teljesítmény és erőfeszítés. A mai világban már szinte mindenki természetesnek fogadja el, hogy néhány spekuláns tevékenysége miatt világszerte veszítik el vagyonuk tetemes részét hatalmas nyugdijalapok, melyek emberek százezreinek egész életen át félretett pénzét kezelték. A régi, konzervatív világban ezeket azonnal falhoz állították volna, ma azonban ünnepelt hősöknek számítanak (Soros, Goldberg stb..) akik fineszesek és talpraesettek voltak. Csak érintőlegesen említhetjük meg az ugyanezen pénzügyi körökből kiinduló világméretű agymosásokat, a deviancia finanszírozását, a vallás elleni támadásokat, az abortusz világra-erőltetését és a liberális idiotizmus többi gyöngyszemét, ami nyilván saját uralmuk érdekében történik. Célja nyilván egy csökkent számú, agyatlan, erkölcseitől, családjától és mindenféle védekezőkészségétől és kötődésétől megfosztott szó nélkül robotoló ember-állat réteg létrehozása, amely biztosíthatná a hosszú távú uralmon maradást. (ó micsoda borzalmas összeesküvés-elmélet!) Jól mutatja a világgazdaság mai működését az egyszerűsített pénzforgalmi statisztika: Míg éve a napi nemzetközi banki átutalások összege nem haladta meg a milliárd dollárt, addig ma ez a szám milliárd $ körül van. A reálgazdasági mozgások közvetítésére milliárd is elég lenne. A TÖBBI SPEKULÁCIÓS PÉNZMOZGÁS!! Ez az erkölcsi és motivá5

6 ciós háttere annak a megérzésnek, hogy itt a tőke már csak a könnyű megtérülést keresi. A macerás reálgazdasági befektetésekhez, az értékteremtéshez sem motivációja, sem igazi hozzáértése nincs. Valójában ez az igazi oka az egyre mélyülő reálgazdasági válságnak is. A pénz fölébe kerekedett a józanésznek, a munkakedvnek és a kreativitásnak. Mindent bedarált és maga alá rendelt, és amíg ez így marad, addig esély sincs semmiféle kibontakozásra! A világnak tulajdonképpen szüksége van erre a tisztító viharra, de nagy kockázatot is hordoz magában, mert pusztító vihar is lehet belőle. A pénzt tulajdonképpen le kell csupaszítani, csak az értékközvetítő funkcióját szabad meghagyni. Vissza kell adni a munka becsületét és a világ erkölcseit. Mindössze ennyi a feladat. Kocsis Márk Nemzeti InternetFigyelő ÖSSZEKUFIRCOLNAK A Népszava karikatúrában, a Szent Koronát kukába hajító graffiti a ház oldalában mutatja ékesen: a baloldal nem tett le nemzeti szimbólumaink meggyalázásáról, bemocskolásáról. Szépen összekufircoljuk ezt az Árpádházat (sic), Emese, és akkor semmi erőszak olvashatjuk Pápai Gábor karikatúrájában, ahol Emese épp felkínálja magát egy nyilván turulként ábrázolt kakasnak. A minap pedig egy erzsébetvárosi házfalon jelent meg a Szent Koronát kukába hajító graffiti. Dőljünk hátra, gondolkodjunk el, és ne lepődjünk meg. Még csak ne is háborodjunk fel, hiszen felesleges volna. Az igénytelenség, az alpáriság, a nívótlanság a forma, a nemzetellenesség, a múltunk degradálása a tartalom, ez az, ami Pápai Gábor karikaturista rajzából és a ház falán csöpögő mocsokból árad. Olcsó világban élünk. Tudjuk jól, nemzeti szimbólumaink kényszerű háttérbe szorulása, és szorítása történelmi örökségünk, értelmiségünk évtizedes bűne, kinél hanyagságból, kinél tudatos szándékból. Odáig jutottunk: ma már nem háborodik fel szinte senki, megszoktuk, beletörődtünk, hogy szellemi lábtörlővé alacsonyította le a magyar baloldal egy része nemzeti örökségünk. Pápai karikatúrája és az erzsébetvárosi graffiti felbukkanása véletlen, vagy sem szomorú következménye annak, hogy hagytuk nemzeti örökségünk leértékelését, védtelenné tettük őket, kiszolgáltatottá az olyan művészetnek alig nevezhető szellemtelen matériának, amely számára a művészet kerete a rombolás, tárgya pedig a magyar. Számukra kínos, érthetetlen, s viszolyogtató egy szimbólum, különösen azok használata. Számukra egy nemzeti szimbólum legyen az a Szent Korona vagy épp Emese gyalázása ma trendi, modern, könnyed humor. Természetesen ugyanez igaz a kereszténységre is, amelybe bármikor bármilyen körülmények között bele lehet rúgni, úgysem fog visszaütni. A mai gyalázkodók szellemi elődei hos szú évtizedekig mindent megtettek azért, hogy ma hazánkban kínos, de minimum értetlenséget kiváltó tett a nemzeti szimbólumok használata, mostani képviselőik pedig mindent megtesznek azért, hogy maradék örökségünket már nem maró 6 gúnnyal sértő, alpári közegben mutathassák meg. Pápai karikatúrája elsősorban őt magát minősíti, így alpári sértéseit akár figyelmen kívül is hagyhatnánk, ha nem tudnánk, ízlése egyenes folytatása a Mikroszkóp színpad nívótlanságának és a Heti Hetes torz, beteg világának, így tehát függetlenül a Népszava című hecclap örvendetes, ám korántsem elégséges alacsony olvasottságának mindenképp jelentős igényre mutat rá karikaturista munkája. Félnek. Félnek a turultól, félnek a Szent Koronától, félnek a nemzeti gondolkodástól, mert alternatívát nyújt mind a fogyasztói percvilággal, mind az újbaloldali sekélyes multikultival szemben. Tőlük való viszolygásuk és rettegésük oka a bennük rejlő pozitív üzenet. Nekünk csak mosolyogni kell, s büszkén viselni szimbólumainkat. Az ő értetlenségük, gyűlöletük, sekélyességük ellenére és pont azért. Bazsó Bálint barikad.hu

7 IUS POZITIVUM Immáron jogerős az ítélet, amely szerint Joav Blum izraeli üzletember ártatlan. Nem követett el közokirat-hamisítást. Illetve a bűncselekményt elkövette a hivatalos megfogalmazás szerint a bűncselekmény megvalósult ugyan, de Joav Blum ennek ellenére nem bűnös, ugyanis abban a téves feltevésben volt, hogy akkor is bejelentkezhet állandó lakosként az adott lakcímre, ha életvitelszerűen nem tartózkodik ott. Mindenképpen érdekes történet ez így. Ami legelőször eszébe ötlik a jogban járatlan laikusnak, az a következő tétel: a jog nem ismerete nem mentesít a büntetés alól. Ám érzi a laikus, hogy ez így sántít kicsit, hát utánanéz a dolognak. A katolikus lexikonban ez áll: A róm. jogból származó ősi kánonjogi elv szerint általában a tény nem tudása mentesít, a jog nem tudása nem mentesít a kötelezettség alól. Ez így rendben is van már. Kicsit tovább kutakodva rábukkan a laikus a Leszkoven ügyvédi iroda honlapjára, amelyen a következőket olvashatja: A törvény nem tudása nem mentesít a kötelezettségek alól szoktuk a laikusoknak mondani. Miért van akkor, hogy a rossz szokás (gyakorlat) mégis már-már úgy tűnik mentesít, még akkor is, ha a kialakult gyakorlat egyértelműen törvénytelen? Olyan, mintha egy régi bírósági párbeszéd köszönne vissza: Tehát beismeri, hogy a panaszost a földhöz vágta, ütötte, rugdalta? - kérdezi a bíró a vádlottól. Igen -feleli a vádlott. - De kérem kegyes figyelembe venni a büntetés kiszabásánál, hogy nekem ez megrögzött szokásom, ha valaki megharagít. És ez is rendben van. A laikus úgy érzi, fel van immár vértezve annyi tudással, hogy állást foglaljon az ügyben. Vagyis hogy Joav Blumnak megrögzött szokása bejelentkezni különböző ingatlanokba, ha ezen bejelentkezéssel anyagi haszonra tehet szert. S bár ezzel ténylegesen megvalósít bizonyos bűncselekményt, ám a bírósági gyakorlat ezt figyelmen kívül hagyja s ezzel egyszers mind figyelmen kívül hagy a bíróság egy ősi római jogelvet. Ugye, első látásra ennyi a történet lényege, s mindez nem is tűnik túl bonyolultnak. Ugyanakkor mégiscsak felvetődik néhány kérdés, mindenekelőtt magával a bűnnel kapcsolatban. Nevezetesen: valóban bűncselekmény bejelentkezni valahová, ahol az ember nem lakik életvitelszerűen? Rendben van. De mi van akkor, ha mondjuk az ember még kiskorú gyermeke kimegy külföldre tanulni? Akkor ki kell jelenteni az ember kiskorú gyermekét a szülői házból, máskülönben fennforog a bűncselekmény? Nem valami hihetetlen nagy marhaság ez így? De. Ez így hihetetlen nagy marhaság. Életszerűtlen, nyakatekert ostobaság. Vagy másképpen szólva: tőrőlmetszett jogászkodás. S akkor máris itt a lényeg - kis utánajárással bárki megtalálja: Ius Naturale: Természetjog. Azért természetjog, mert az ember természetébe van írva. Mindenütt érvényes, változtathatatlan erkölcsi alapelveket tartalmaz. A Tízparancsolat lényegében ezeket rögzíti ( ). A tételes jog ezekkel nem kerülhet szembe, különben igazságtalan lesz. Ius pozitivum: Tételes jog. Amit a törvényhozó vagy annak szerve alkot. A jogpozitivizmus (szubjektivizmus, Hegel, Hobbes) teljesen emberközpontú. Természetjogot nem fogad el. Minden jog normája maga az ember, aki minden korlát lebontására törekszik. Ez a jogelmélet vezetett a politikában a liberalizmushoz, a gazdaságban a féktelen kapitalizmushoz, nemzetközi szinten pedig az imperializmushoz. Nos hát, itt vagyon leírva, itt vagyon felróva Joav Blum izraeli üzletember bűnössége és ártatlansága egyszerre. Joav Blum izraeli üzletember nem bejelentkezni szeret megrögzötten általa nem lakott ingatlanokba. Joav Blum izrae li üzletember értéktelen ingatlanokat szeret értékesekre cserélni, hogy aztán állami segédlettel és állami pénzből ez utóbbi, értékes ingatlanokon úgynevezett befektetéseket eszközöljön. S mindezért a pozitivista jogfelfogás alapján soha nem lesz elítélve, sőt! Korunk mindenütt jelen lévő, állandó története ez. Jared Diamond így írja le a lényeget az Összeomlás című, nagyszerű művében: Az amerikai vállalatok azért vannak, hogy tulajdonosaiknak pénzt termeljenek: ez hozzátartozik a kapitalizmus működési módjához. Következésképp a vállalatok vezetőinek minden olyan költséget kerülniük kell, ami nem a profitot szolgálja. Az ilyen értelemben vett takarékosság nem csak a bányaiparban kötelező. A sikeres cégeknél különbséget tesznek a fennmaradáshoz szükséges költségek és az erkölcsi kötelességből vállalt költségek között. A környezetvédők és az üzleti szektor közti feszültség nagy része abból fakad, hogy ezt a különbségtételt az előbbiek nem vagy csak húzódozva fogadják el. Pedig vállalatvezetőktől sokkal reálisabb azt várni, hogy könyvelőkhöz vagy ügyvédekhez, mintsem hogy egyházi személyekhez hasonlóan viselkedjenek. Íme, a végső igazság. S bár Diamond itt kifejezetten a környezetvédelem aspektusából elemzi a helyzetet, Joav Blum és a velencei kaszinóváros esetében az az aspektus is fontos, és nem hagyható figyelmen kívül. Joav Blum a Ius Naturale szerint bűnös. A Ius Pozitivum szerint valószínűleg nem. Ez pedig úgyis majdnem mindegy. A végén úgyis mindnyájan beledöglünk ebbe a nagynagy szabadságba. Bayer Zsolt 7

8 KORROBORI Lehet-e Kertész Ákos sorait kívül értelmezni a magyar-zsidó ellentéten, harcon s együttélésen? Nem, nem lehet. Baj ez? Nem, nem baj. Nem lenne baj, ha Kertész Ákos sorai segítenének a zsidókérdés tisztességes megtárgyalásában. Igen, mindenekelőtt ezt kéne kimondani, indulattalanul, tárgyilagosan: hogy van zsidókérdés. Nem egy s nem húsz éve. Nem. Kétszáz éve.t Bőrkabátban, pisztollyal Amikor 1867-ben a zsidókat emancipáltuk Magyarországon elsők között Európában, bizony, Kertész Ákos!, az itt élő zsidó polgárság hálája kimondhatatlan volt. A zsidó polgárság 1848-ban a szabadságharc mellé állt, és önálló zászlóaljat szervezett miértünk és önmagáért mert 1848-ban is fegyvert fogtunk az elnyomás ellen, bizony, Kertész Ákos! A magyar ügyért harcoló magyar zsidóság 1867-ben úgy érezte és joggal érezte úgy, volt értelme az áldozatnak. És az emancipált polgári zsidó elem magyarrá lett. Mindenhogyan. Kultúrájában, érzései ben, lelkében, öltözködésében. Elenyésző kisebbségbe került az az ortodox, haszid, cionista réteg, amely nem volt hajlandó asszimilálódni. Aztán történt valami. Valami érthetetlen és megmagyarázhatatlan. A Tanácsköztársaság volt ez az érthetetlen és megmagyarázhatatlan borzalom. A patkánylázadás. Jöttek Kun Béláék. Szamuely, Lu kács. És a többiek. És nekiláttak. Mindenütt szaladgálnak, ágálnak az ellenforradalmárok, üssétek le őket! Üssétek agyon ott, ahol találjátok őket! Ha csak egy órára is sikerül felülkerekednie az ellenforradalomnak, nem lesz kíméletes egyetlen proletárral sem. Mielőtt vérébe fojtanák a forradalmat, fojtsátok őket a vérükbe! Szamuely szavai ezek a Vörös Újság februári számából. És felültek Szamuelyék a páncélvonatokra, és gyilkolni indultak. Öltek május 1-jén Szolnokon. 2-án Hatvanban. 7-én Devecserben. Június 5-én Dunaföldváron. 21-én Dömösön. 22-én Szekszárdon. És ez csak egy kis ízelítő Bőrkabátban, pisztollyal, kukoricagránáttal járták Magyarországot. Kirángatták a falvak és városok főterére a papot, a kulákot, az egyszerű parasztot, és lámpavasra akasztották. És aki így járt, annak még szerencséje volt. Mert másokat megkínoztak, vagy elevenen megnyúztak. Veszélyben a proletárdiktatúra! Budapesten dühöng az ellenforradalom, s hogy nem diadalmaskodott, az kizáróan az én embereim érdeme Ezen utolsó három nap megmutatta, hogy véres kézzel kell átgázolni és vérbe kell fojtani az ellenforradalmat. Meg kell szervezni a vörös őrség tüzérosztagát. E célból kérek 200 tagból álló legénységet, 80 nyomozó, 35 őrségi személyzetet és egy 25 főből álló törzset. Ezek szereltessenek fel 16 ágyúval, 12 gépfegyverrel és egyéb lőfegyverekkel. Bocsáttassék rendelkezésükre megfelelő épület. Én átveszem a parancsnokságot, és én fogom megválogatni a legénységet. Az osztag megszervezése után adassék át nekünk a dunai flottilla is. Lenni, vagy nem lenni, ez most a kérdés! Ne tétovázzunk, fogják keményen a gyeplőt. Cserny József szavai ezek. Cserny József Budapest hóhéra, a Lenin-fiúk legkegyetlenebbike. S szavait tettek követték. Éjszaka járták a főváros utcáit, mint a hiénák, és akit elfogtak, azt lekísérték a Duna-partra, és a folyóba lőtték. Így járt többek között Hollán Sándor nyugalmazott államtitkár és fia is. A Lánchídon hátulról lőtték őket tarkón a vörösök, holttestüket a Dunába lökték. A patkánylázadás leverése után persze Bécsbe menekültek. És ez a vörösemigráció nekilátott bosszút állni a Nyugat asszisztálásával Roboz Imre így ír Bécsből haza: Mit silbakoljak a rút magyar tragédia függönye előtt? Mit dideregjek gaz és ostoba önmarcangolása láttán, mit fájjon nekem a pesti hitványság kínszenvedése, mit pusztítsam büszke életkedvem, egészséges élniakarásom, jogos emberi 8 nyugalmam a magyar pusztulással? Miért legyek jó fia, hű fia egy rossz hazának, hűtlen hazának? Hátam mögött a magyar táj: hadd maradjon! Hátam mögött a pusztulás: hadd pusztuljon! Éppen ekkor vagyunk túl Trianonon Gábor Andor, a híres pesti kabaré egykori szerzője így üzen haza Bécsből: Ha ott még egyszer bolsevizmus lenne, akkor teljességgel fölöslegessé válnának a börtönök, s a plakátok az ellenforradalmárokról és a túszszedés amúgy is népszerűtlen intézménye. Csakugyan a legnagyobb kelete lenne a legegyszerűbb akasztófának, amit lámpavasak, falba vert szögek és egyéb hasonló, a célnak megfelelő eszközök pótolnának. Majd jön Kunfi Zsigmond, imigyen: A megvetés, az undor és felháborodás tarajos hullámai csapkodnak Magyarország körül. A gyűlölet drótsövénye zárja el Magyarországot az egész világtól. Minden erkölcsös és a tisztaságra valamit adó ember befogja az orrát, ha a magyar nevet hallja. Annak a trágyadombnak dögletes bűze, amelyet kereszténykurzusnak neveznek Magyarországon, az európai erkölcsi és politikai köztisztaságnak égető problémájává lett és mindenki, nemcsak szocialisták, egyetért abban, hogy ezt a szemétdombot el kell hordani és ki kell füstölni azt az országot, ahol a rend fenntartói és a hatalom birtokosai ilyet művelnek. (Világosság, június 29.) Ismerős szavak, ismerős hang, ugye, Kertész Ákos? Ugye, CohnBendit? Ugye, Mr. Cohen? De a Lenin-fiúk nemcsak írnak ám! Hanem a legteljesebb mértékben együttműködnek a kisantanttal! Trianon után azonnal! Előbb Beneshez rohangálnak, és szervezkednek Magyarország ellen, könyörögve a csehszlovák magyargyűlölőnek, hogy folytassa a harcot a maradék ország ellen. Majd megpróbálják kikiáltani a Pécs-Baranyai Köztársaságot, ezt a részt is kiszakítva a maradék országból, hogy ott felfegyverkezzenek, és támadást indítsanak ellenünk. Mályusz Ele mér történész, akadémikus így ír erről: Linder és Jászi Belgrádban egy memorandumot adtak át, amelyben a jugoszláv kormány megnyerésére hangoztatták, hogy a magyar hadsereg lefegyverzése életérdeke Jugoszláviának, mert ez a hadsereg a békét mindenkor veszélyezteti. Kiemelték, hogy ez a lefegyverzés két úton lehetséges: vagy Magyarországnak megszállásával, vagy azzal, hogy az emigráció alkalmat nyer Pécsett egy hadsereg szervezésére. Fogadkoztak, hogy az emigráció vállalja a kisantantnak kellemetlen feladat elvégzését, ha a sereg szervezésére engedélyt nyer, továbbá az egész déli, Magyarországhoz tartozó, de jugoszláv megszállás alatt álló terület közigazgatását kezébe kapja. A két emigráns vezér november 18-tól 23-ig e tárgyban hos szas tanácskozást folytatott Belgrádban Pasics miniszterelnökkel, a kabinet több tagjával, így Nincsics külügyminiszterrel, Draskovics belügyminiszterrel, Pribicsevics kultuszminiszterrel, a belügyminisztérium Bácska-Bánát-Baranya osztályának főnökével, a miniszterelnök kabinetfőnökével, nemkülönben a cseh katonai misszióval és a román követséggel is. Az mindjárt főbenjáró bűn Jásziék könyörögtek a jugoszlávoknak, hogy ne vonuljanak ki a megszállt területekről. Kérdem én, mi ez, ha nem a vegytiszta hazaárulás? És ez a Jászi Oszkár a mai napig valamiféle erkölcsi példaképe, a haladás letéteményese azoknak, akik ma ugyanúgy írnak és vélekednek Magyarországról és a magyarokról, mint Roboz, Gábor vagy Kunfi. És ezeket a gazembereket kiszolgáló, az országot ezeknek átengedő Ká rolyinak mai napig szobra van a Kossuth téren. Gróf Bethlen Istvánnak pedig nincsen, mert nem lehet Kertész Ákos pedig ír, amit ír. Soha, egyetlen pillanatig nem tűrném, nem tűröm, hogy a magyar zsidóságot ezekkel a vörösökkel azonosítsák. Az asszimilálódott és polgári

9 magyar zsidóság éppoly rémülettel és kiszolgáltatott dühvel nézte ezek rémtetteit, mint mindenki más. Az, hogy a Tanácsköztársaságot kilencven százalékban zsidók vezényelték, semmiféle felmentést nem ad a vészkorszakra és a nyilas rémtettekre. A Ne ölj! isteni parancsa ugyanis nem felülírható. De annyit talán ideje lenne bevallani, hogy kölcsönösen elrontottunk itt valamit. És amit elrontottunk, az nem helyrehozható sem vádaskodással, sem gyűlölettel, sem hazugságokkal, sem történelemhamisítással. Sem pedig Kertész Ákos alantas mondataival. És az sem megy, mert nem mehet sokáig, hogy amikor Nobel-díjasainkról van szó, akkor mindjárt elmondják nekünk, hogy ők zsidók lásd TGM halhatatlan mondatát: Kertész Imre Nobel-díjas magyar író. Zsidó. Ám, ha a Tanácsköztársaságról, Kun Béláról, Szamuelyről, Csernyről, Kunfiról, Gáborról, Jásziról vagy éppen Rákosiról van szó, és az ezek által a magyarság ellen elkövetett rémtettekről, akkor azonnal tilos a származást emlegetni, mert az mindjárt főbenjáró bűn. Nem. Nem az. S ha már Ady úgyis szóba került Kertész Ákos védhetetlen mondatai kapcsán, mert a farizeusok Adyval akarják őt mentegetni, akkor lássuk Ady egyik remekművét, a Korroborit. Ebben a mi magyar zsenink többek között így ír: A IX-ik, sőt még a X-ik században is Rómának, az egykor Urbs-nak népe jól megértette a latint, a klas szikus latin-orációkat. Háromszáz év múlva pedig már készen volt az az új nép, amely már sehogysem volt a Ciceróé. A Sátán játszik-e vajon velem, amikor egyre biztosabban látom, hogy a Duna-Tisza tája ismét népalakulás nagy, teremtő momentumánál tart? ( ) Úgy látszik, hogy a magyar embernek még az sem adatott, hogy a fájdalmai csupán magáért fájjanak. ( ) De az igaz úgy-e, hogy közénk, senkik, még egyformákban is százfélék közé elvegyült egy millió zsidó? Hogy e zsidók megcsinálták nekünk Budapestet, s mindazt, ami talán talán? Biztosan nincs is, de európaias és távolról mutatós? Segítségünkre jöttek nekünk, akik már nem vagyunk, azok, akik mint nép, szintén nincsenek Ausztráliá ban van egy nagy néptörzs, mely a világ első poétanépe, mert kitalálta a Korroborit. A Korrobori nagy, szerelmes táncorgia, amelyhez a nők muzsikálnak. ( ) A Korroboriba bele is lehet halni, erotikus szerelem-gyűlöletben, ott, ott a muzsikáló lábai előtt. ( ) Micsoda gyávaság még meg nem mondani, hogy a Korroborit űzzük, járjuk pár évtizedek óta a Duna-Tisza táján? Itt két fajtátlan és egyformán idegen fajta szeretkezik egymással a Korrobori szabályai szerint. A már megcsinált kultúrák lemásolt zeneszerszámaival foglalt itt helyet a zsidóság. S mi, akik magyaroknak nevezzük magunkat, gyűlölve-vágyva ropjuk a szerelmi táncot. Itt egymást fojtogatva a szerelemtől, vagy új népet produkálunk, vagy pedig utánunk az özönvíz. Hát így. Ez az élet. Ez a jövő S mennyivel szemben járta a Korro borit például Németh László és legjobb barátja, a zsidó Zelk Zoltán. Az ismert történet szerint a vészkorszakban Németh László bújtatta a pincéjében Zelket, és minden este lement hozzá beszélgetni. Egyik este, amikor lement, látja, hogy Zelk a Kisebbségben című tanulmányát olvasgatja. Majd felnézett a könyvből, és így szólt: Tudod, Laci, ma egész nap téged olvastalak, és azon gondolkodtam, talán nem is kéne most bújtatnod, ha mindezt nem írod meg. Ez az élet. Ez a jövő. Ez az igazság. Ahogy a zsidó Zelk nem őrjöng, nem átkozódik, hanem belátja, az ő barátjának is van bizony igazsága. Kertész Ákosnak meg csak igaztalansága van és hazugsága. Jó ezt kimondani. Felszabadító. Miképpen azt is ki kell mondani végre, hogy Auschwitz nem teszi zárójelbe mindazt, amit Shakespeare, Liszt, Kosztolányi, Németh László, Ady vagy éppen Petőfi mondott, írt a zsidóságról. Mert az igazságot semmi sem teheti zárójelbe. És ez az egyenlet visszafelé is igaz: Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi, Németh László, Shakespeare, Liszt vagy éppen Petőfi igazságaiból nem következik, mert nem következhet Auschwitz. De még Kertész Ákos hazugságaiból sem. Mert embernek kell maradni, bármi áron Bayer Zsolt VIHARFELHŐK Fohászkodtam, hogy ne legyen cigány a tettes. Fohászkodtam kedves cigány kollégáim miatt, van közöttük riporter, biztonsági ember, takarító. Naponta találkozom velük, tisztelem őket, s borzalmas még belegondolni is, hogy Bándy Kata kiontott vére rájuk is fröccsenhet. Péntek László a gyilkos. És cigány. Azért kell mindenképpen kimondanunk ezt, mert mások majd el akarják hallgatni. És minden hallgatás azok malmára hajtja a vizet, akik polgárháborút akarnak. Ezért kell nekünk kimondanunk: az a gyilkos állat cigány volt. És nem valami szexuálisan aberrált pszichopata. Nem holmi Csikatilo, az X polgártárs, nem Hasfelmetsző Jack, nem. Péntek László egy munkanélküli cigány csupán, akinek van nője, aki középső ujját felemelve pózol a saját Facebook oldalán akiről egyetlen mondandó üvölt a fényképeit nézegetve: Itt vagyok, cigány vagyok, tehettek nekem egy szívességet! Valahogy ez szokott üvölteni ezekről. Ilyen arckifejezéssel, ilyen metakommunikációval szoktak ácsorogni utcákon, aluljáróban, falvak kellős közepén. Ilyen pofát vágnak, miközben ütnek, rabolnak, ölnek. Odafönt a Zemplén egyik kicsi falujában mesélte nekem egy öregasszony: rendszeresen arra ébred éjszaka, hogy a cigányok bent vannak a konyhájában, szedik össze és viszik, ami mozdítható. Kicsike élelmet, még megmaradt, ócska, de azért használható háztartási eszközöket. Tudja, olyankor összehúzom magam az ágyban. Ha csendben vagyok, talán az életem megmarad Ezt mesélte az öregasszony. Nem tettem bele a filmembe, mert féltem attól, mi lesz, ha mindez megjelenik. Féltettem az ott maradó öregasszonyt, s féltem a jogvédők hisztériájától. Ha úgy tetszik, hát hazudtam, mert elhallgattam a valóság egy apró, ám annál jellemzőbb és iszonyatosabb részletét. Hiszen gyűjtöttem már parazsat a fejemre, éppen eleget Meghurcoltak a Cozma-gyilkosság után írt cikkem miatt, meghurcoltak tévéműsoraim miatt, s egy idő után belefárad ám az ember. Belefáradtam. Ezért nem mutattam be azt sem, ahogy a Bódva völgyének egyik falujában az a legnagyobb problémája a cigányoknak, hogy leszedték a templomtoronyba vivő falépcsőt, most meg nem tudnak felmenni, hogy ellopják a harangot. Nem mutattam be, pedig ez is Magyarország. Ezen a Magyarországon emberek százezreinek, sőt, millióinak meghatározó élménye, hogy a velük együtt élő cigányok meglopják, megverik, megalázzák, megölik őket. Ezzel pedig most már szembe kell nézni. Őszintén, és kertelés nélkül. Mindenféle ostoba, hazug, álszent jogvédelem és felelősség elhárítás nélkül. Mert az senkinek sem jó. Az csak árt. Árt a többségnek, és leginkább a cigányok velünk élő és tisztességes részének árt. Cozma meggyilkolása és két társának megnyomorítása után Mohácsi Viktória azt bírta mondani, hogy egy szokványos kocsmai verekedésről van szó, és Cozma provokálta a cigányokat. Mohácsi Viktória többet ártott 9

10 ezzel a két mondatával a saját fajtájának, mint amennyit akárhány gárdista ártani tudna. Most nagyon nem kellene megszólalnia egyik jogvédőnek sem, kiderítve, hogy igazából Bándy Kata tehet a sorsáról. Miképpen nagyon nem kellene megszólalniuk azoknak sem, akik ilyenkor az irtsunk ki minden cigányt jelszóban látják a megoldást. De mondani mégis muszáj valamit. Mert nem nézhetünk félre illedelmesen, fintorogva, mintha kutyapiszkot fedeztünk volna fel a bálteremben. Mindenekelőtt meg kellene szólalniuk a cigányoknak. Ideje lenne a bocsánatkérésnek, ideje lenne a szembenézésnek önmagukkal. A nyomor, a szegénység, a kilátástalanság ugyanis nem mentség semmire. Ha majd mentség lesz, akkor eljött a Mad Max világa. És akkor majd tényleg nem kell sem- mit sem mondani. Akkor elég lesz lőni Mentősöket, tanárokat verni, mindent ellopni, öregasszonyokat kirabolni és agyonverni, felfegyverkezve diszkóba menni, ott mindenkibe belekötni, majd ölni, a haldokló segítségére sietőket megszúrni, fejbe rúgni és igen: Bándy Katát megkínozni, megerőszakolni, kirabolni és megölni, csak azért, mert gádzsi, s mert éppen arra járt: ez nem tolerálható. Ha a cigány közösség nem lel valami megoldást, hogy kiirtsa ezt a mentalitást saját fajtájából, akkor ki kell mondani: lehetetlen velük együtt élni. Ez a tét most. S nem mellesleg mondjuk ki bátran: hiába uszítanak idióta gazemberek a rendőrség ellen, a rendőrök az utóbbi időben kiváló munkát végeztek. A maffiózók, korrupt rendőrök letartóztatásával mintha elin- dult volna a rendteremtés abban az államgépben, ami Gyurcsányék és a szocialisták nyolc éve alatt fertelmes bűzt árasztva szétrohadt. Az pedig, hogy Bándy Kata gyilkosa egy hét alatt rendőrkézre került, szintúgy nagyon rendben van. Amúgy pedig nincsen rendben semmi sem. Ideje, hogy a Csak a szél című propagandafilm után elkészüljön a Csak a csend című mű is. Falvaink ágyban rettegő, néma öregasszonyairól. És az űrről, amit Bándy Kata és meggyilkolt, meggyalázott társai hagytak maguk után. Ideje az őszinte szónak. Mert gyűlnek a viharfelhők, honfitársaim, cigányok és magyarok, akik félitek a Jóistent Bayer Zsolt A BIRODALOM NAGY DILEMMÁJA A világ nagy részét uraló rabló pénzügyi hatalom, úgy tűnik, válaszúthoz érkezett. El kell döntenie, hogy most még meglévő katonai túlerejét felhasználva agresszívan fellép-e a Föld stratégiai pontjain, hogy a történéseket a saját érdekei szerint befolyásolja, vagy pedig, jó sorsában bízva, bevárja az elkövetkező eseményeket. Bármely lehetőséget választja, az komoly következményekkel jár önmaga és a világ számára egyaránt. Nézzük meg részletesebben mit kínál ez a két lehetőség. Katonai fellépés esetén kiterjedt konfrontációval kell számolnia, gyakorlatilag rövid időn belül szembekerülhet a világ összes többi nagyhatalmával, akiknek nukleáris elrettentő ereje határt szab a konfliktusok mértéktelen eszkalációjának. Visszaszorítani esetleg lehet őket (Kína, Oroszország), de az apokaliptikus pusztulás lehetősége miatt legyőzni nem. Emiatt is vitatom azokat a véleményeket, amelyek az amerikai haderő korlátlan lehetőségeit hangoztatják. Ez nem haditechnikai csecsebecsék és kommandós kiképzés kérdése, hanem stratégiai szükségszerűség. A másik, ami miatt ezt vitatom, az, hogy, bár az eddigi konfliktusokban az amerikaiak igen korlátozott erőkkel is eredményt tudtak elérni, de mindezt komolytalan ellenfelek ellen. Egészen más lenne a helyzet magas technikai színvonalon álló tömeghadsereg(ek) elleni konfliktusban. Amikor nem néhány tízezer, hanem több millió katonát kellene az anyaországtól sok ezer kilométer távolságban (itt most egyértelműen egy középkeleti konfrontációról van szó) bevetni és százmillió tonnás nagyságrendben kellene utánpótlást szállítani ekkora távolságra. Bár valami hasonlót már megvalósítottak a 2. világháborúban, de most ennél egy 10 nagyságrenddel nagyobb műveletre lenne szükség, sokkal hatalmasabb ellenfelek ellen. Olyan ellenfelek ellen, akik maguk is képesek elektronikus és műholdháborúra, milliószámra rendelkeznek harci eszközökkel, és embertartalékaik szinte kimeríthetetlenek. És még egyszer hangsúlyozva, hogy siker esetén is a teljes győzelem reménye nélkül. Nyugati siker esetén is le kellene állni, önmérsékletet kellene tanúsítani, el kellene fogadni a korlátozott, és valószínűleg ideiglenes eredményeket. Ennek így sok értelme nem lenne, még akkor sem, ha egyébként bírnák erőforrásokkal egy ideig. Nem érné meg a hatalmas áldozatot. Magyarán szólva, ha egy esetleges (közel-) közép-keleti konfliktusban az ázsiai nagyhatalmak felvennék a kesztyűt, nem folytatnák tovább óvatos politikájukat, és a nyílt ellenállást választanák, akkor valószínűleg az amerikai főcsendőrnek vissza kellene vonulnia. Egy ilyen óriási konfliktust nem lehetne felvállalni azért a csekélyke győzelmi eredményért, ami néhány letarolt sivatagi ország birtoklását jelentené, pár ezer használhatatlanná tett olajkúttal. És mindezt több milliós saját veszteséggel, valamint egy megrokkant hadigazdasággal. Egy ilyen tömegháború nem a drónok elegáns lövöldözős játéka lenne, és mit sem számítanának az anyahajókról indított cirkáló rakéták. Itt a kontinens méretű lövészárok-világ térne vissza a mai kor technikai színvonalán. Ha egyáltalán meg tudnák akadályozni a világméretű eszkalálódást. Mert arra sincs garancia. Irán megtámadása nagyon megrezegtetné ezt a lécet. Kína energiahelyzete Irán és a Közel-Kelet kiesésével ugyanis nagyon válságosra fordulna. Irán magára hagyása esetén az USA közvetlen befolyást gyakorol- hatna a már kínai dominanciájú belső és délázsiai területekre. Összességében tehát Kína és India egész erőforrásrendszere, egész újgazdag életmódja és életminősége súlyos veszélybe kerülne. És Oroszország dilemmáiról még nem is beszéltünk. És Pakisztán fenyegetettségéről sem beszéltünk. És az egész iszlám világ lehetséges reakcióiról sem beszéltünk. Egy esetleges meghátrálás az ázsiai hatalmak részéről valószínűleg megmérgezné a még csak bimbózóban levő sanghaji szövetségi rendszert is. Magas a tét tehát mindkét oldalon. Ez talán egy kicsit magyarázhatja az irániak hallatlan önbizalmát és harciasságát, hiszen ők is tudják, hogy egy ellenük történő támadás messze túlmutatna egy Perzsa-öböl konfliktusdimenzióin. (Más kérdés, hogy nekik is tudniuk kell, hogy egy ilyen háború után a Hold felszíne egy üdülőkörzet lenne az iráni felföldhöz képest.) Az egész térség, de főleg Irán a világ nagyhatalmi érdekeinek gyújtópontjába került. És a történelemre kicsit visszatekintve tudjuk, hogy az ilyen nem sok jót jelent. Igazi világháborús puskaporos hordó lett a Perzsa-öböl térsége. Reméljük, nem fog felrobbanni, bár a nemzetközi politika néhány szélsőséges figurája (például Netanjahu) úgy tesz, mintha ezt nem tudná végiggondolni, vagy nem érdekelnék a következmények. Ez szeptember 11. igazi kérdésfelvetése! Ebbe a helyzetbe kormányozta magát az atlanti birodalom ezzel a jeles nappal, és most nem igazán talál megoldást erre a dilemmára. Szüksége lenne erre az egész térségre, de lehetőleg komoly konfliktus nélkül. Lehetőleg presztízs-, ember- és anyagi veszteség nélkül. Csakhogy közben a szomszédban hatalmas, milliárdos népek

11 jöttek lendületes mozgásba, és számukra már elfogadhatatlan egy korlátlan nyugati dominancia a nekik is létfontosságúvá vált terepen. Lassan kialakulóban van egy ázsiai típusú Monroe-doktrína, amely már nagyon türelmetlenné kezd válni az idegen érdekek állandó elsőbbsége láttán. A Kína és Japán közötti vita során látni lehet, hogy a kínaiakban mekkora elfojtott agresszivitás gyűlt már össze az idők folyamán. Pedig az csak egy tyúkper a Közel- és Közép-Kelet problémáihoz képest. Fejezzük be az első lehetőséget és a háború vízióját taglaló részt azzal, hogy erre, reméljük, nem kerül sor. Reméljük, lesz annyi önmérséklet a nagyhatalmak döntéshozóiban, hogy belátják, hogy ma már egy hagyományos háború is nagyrészt el tudná pusztítani az emberi civilizációt. Mert az igazi szélsőségesek nem a nemzeti mozgalmakban vannak. Az igazi szélsőségesek a pénz birtokában, a hatalom megszállottjaivá lett uzsorások között vannak. Ők robbantották ki a 20. század háborúinak többségét is, és az ő hatalmi mániájuk nem tudja most elfogadni a világ megváltozott realitásait. Hogy miért olyan döntő térség a nyugati globalisták számára a Közel-Kelet (túl az olajon), azt a második lehetőség taglalása során látni fogjuk, nézzük tehát ezt az alternatívát. Ha az USA nem lép fel agresszívan, és kivár, akkor azt kockáztatja, hogy elveszít minden ellenőrzést az események felett, és a földgolyón most zajló folyamatok valljuk be nem sok jót ígérnek a cionliberális világ számára. Ugyanis szép szóval a globális hatalom már szinte semmit nem ér el a mai világban. A szabadságról, demokráciáról, békevágyról szóló kinyilatkoztatásaikon a nemzetek kétharmad része már csak mosolyog, ha ugyan nem gyöngyözően kacag. Hogy lehetne komolyan venni például az USA békevágyát, egy olyan országét, amelyik az utóbbi 120 évben száznál is több kisebbnagyobb háborút vívott?! És ő egyikben sem volt hibás. Mindannyiszor megtámadták a gonosz ellenségek (spanyolok, grenadaiak, vietnamiak, libanoniak, szomáliaiak, németek, magyarok, olaszok, salvadoriak, libiaiak, japánok, marokkóiak, törökök, irakiak, afgánok stb...) De azért ez a sok antidemokratikus és fasisztoid nemzet rendesen megjárta a gonoszságával. Meghasad a szív, hogy ezek a tudatlan népek nem sejtették, hogy egy milyen jóravaló hatalmas nemzetet is támadtak meg... (Esküszöm, hogy az oroszok is mind a mai napig meg vannak győződve arról, hogy őket például 1939-ben megtámadta a 4 milliós Finnország. A kollektív idiotizmus, úgy látszik, be tud épülni a nagyhatalmi öntudatba a kis emberek szintjén is.) De térjünk vissza kis kitérőnkből a mai stratégiai realitások világába, és nézzük, hogy a passzívabb kivárás milyen veszélyeket is hordoz a birodalomra nézve. Az atlanti birodalom dominanciája két tényezőn nyugszik: a dolláron, mint kulcsvalután és az amerikai haderőn, a világ csendőrén, jelenleg a Föld legnagyobb pénzügyi forrásaiból finanszírozott, legütőképesebb haderején. A dolláron alapuló uzsorás pénzügyi rendszer mágnesként szívja el az erőforrások egy részét a világ dollárt használó országaitól, az eladósodottságtól és a multinacionális bank- és termelő tőkétől való függés mértékében. Természetesen a haderő is lényegében a dolláron alapul, tehát igazából egy tényezős a dolog, de a hadsereg jelenti az igazi látható fenyegetést, ezért kell külön megemlíteni. Ha a dollárral valami baj lesz, akkor az amerikai armada is egyik pillanatról a másikra egy nagyságrendet fog veszíteni az erejéből. De vessünk először egy gyors pillantást a dollárnak az amerikai jólétben és hatalomban betöltött szerepére. A dollár mely a 2. világháború után lett a világ első számú és legfontosabb pénzneme, kulcs- vagy tartalék valutája tetemes hasznot biztosít magánkibocsátója a FED, az amerikai jegybank, de természetesen az amerikai nemzet számára is. Ez a haszon többcsatornás, amiből csak egy-két közérthetőbbet veszünk számba. Természetesen a legegyértelműbb közvetlen haszon az eredeti felhasználás haszna, a kincstár haszna, vagy seniorage, amely abból adódik, hogy a jegybank semmit sem érő papírdarabokat ad valós gazdasági teljesítményekért, árukért, szolgáltatásokért cserébe. Mivel a dollárt a világ országainak jelentős része használja, ezért a cionliberális bankárkaszt és az USA napjainkban is folyamatosan óriási hasznot realizál az egész világból a semmiért, hiszen ők csak papírdarabokat adnak, vagy még azt sem, hiszen a létrehozott pénz 97%-a elektronikus alapú. Hasznot realizálnak a hitelezésükből, amivel az eladósodott országok népeit sanyargatják, kemény kamatokat érvényesítve, pedig ők valójában nem adtak semmit. A világon kihelyezett hitelek többsége dollár alapú, még azok is amelyek nem tűnnek annak, hiszen a helyi bankok finanszírozásának a forrása is nagyrészt amerikai dollárhitel. Az euró létrejötte kicsit módosított ezen a képen, de lényegében a dollár kistestvéréről van szó. Magyarország idei teljes adósságszolgálata milliárd forint (ebből 3100 kamat, és milliárd a tőketörlesztés), ami több mint 40%-a a nemzeti jövedelemnek, és 25%-a a bruttó hazai terméknek, a GDP- nek. Gondoljuk meg: az általunk létrehozott új érték 40%-a elmegy adósságra. És hol vannak még a magándevizahitelek törlesztései, a multik profitkivonása, a spekuláció okozta árfolyamveszteségek és egyéb pénzelszívások... Iszonyatos pénzügyi prés ez, amiből remény sincs kiszabadulni, és a hátterében tulajdonképpen semmi értékkel sem bíró pénz áll, melyet a kibocsátó, vagy a valahányadik közvetítő bank sokszor erkölcsi példabeszédek közepette és politikai feltételekhez kötve bocsát a szegény kelet-európai ország rendelkezésére. Akinek tulajdonképpen a saját pénzét kellene használnia, de ezt a jogot a rabságban tartó cionliberális kaszt elvette ezektől a nyomorult népektől a jegybanki függetlenség ordítóan hazug jelszavával. Szögezzük le nyomatékos hangsúllyal: egyetlen ország sem lehet szabad, amelynek pénzrendszere idegen kezekben van! És egy ilyen elszívási bohózat mellett a cionliberális bank- és médiaemberek, valamint a kormányzat felelős emberei is pénzügyi piacokról beszélnek és a növekedés lehetőségéről. Meg a növekvő foglalkoztatottságról. Akkor, amikor a valóságban évente közel 200 ezer magyar zuhan a kilátástalan szegénységbe, amikor szinte leállt az ingatlanforgalom az országban, és a háztartások 40%-a késedelmes a közüzemi számlákkal. De hagyjuk a bicskanyitogató indulatokat, és szögezzük le: aki ebben részt vesz, annak a saját lelkiismeretével kell elszámolnia. (És talán egyszer a nemzet kérdéseire is válaszolnia kell.) A magyar példa csak arra szolgált, hogy lássuk, milyen nagyságrendű pénzeket is von el a birodalmi központ a legnyomorultabb, legkiszolgáltatottabb perifériákról. Visszatérve a kulcsvaluta előnyeinek taglalásához, meg kell említenünk, hogy nyilván hatalmas hasznot hoznak az amerikaiak számára az ilyen belső érték nélküli pénzből alapított külföldi vállalkozások, befektetések profitjai, továbbá az úgynevezett pénzügyi piacokon végrehajtott műveletek nyeresége, különféle pénzügyi szolgáltatások, spekulációk, és sokszor a gátlástalan pénzügyi zsarolás is, aminek mindenféle bonyolult pénzpiaci neveket adnak. Szögezzük le: ez az egész pénzpiaci bolhacirkusz egy hatalmas másodlagos csalássorozat, melynek során az elsődleges értékteremtő munkajövedelmeket több ciklusban újraelosztják, és ezek során a pénzek egyre inkább a nagy tőketulajdonosokhoz vándorolnak át. Nézzük például a tőzsdéket. A hivatalos szöveg szerint a tőzsde egy olyan intézmény, mely biztosítja a tőke kellő mennyiségét és optimális allokációját a tőzsdére bevezetett cégek között. Ez így könnyfakasztóan szépen hangzik. Csakhogy a valóságban egészen más történik. 11

12 A valóságban, a pénzek folyamatosan a kevés információval rendelkező kisbefektetőktől a több információval rendelkező nagy befektetőkhöz áramlanak. És kit tisztelhetünk általában ezekben a kedves nagy befektetőkben? Igen, véletlenül elsőre eltalálták. Az igazi, munkaalapú társadalomban ilyen intézmények nem léteznek, nincs rájuk szükség. Egy azóta szigorúan betiltott bajuszos ember mondta még a múlt század harmincas éveiben azt, hogy a pénznek soha nem szabad elválnia a munka világától, a munkán kell alapulnia, és csak az értékközvetítést szabad szolgálnia. Amennyiben a pénznek másodlagos, harmadlagos és sokadlagos funkciói alakulnak ki, akkortól azonnal a csalás melegágyává válik, és a kifosztást, függésben tartást szolgálja. Az ilyen igazmondó bajuszosokat általában nem szeretik napjainkban. Biztos csak a nyers modoruk miatt... Ez az egész cionglobalista pénzügyi rendszer tulajdonképpen egy fordított piramisjáték, ahol a kibocsátó nem tudja egy idő után visszavenni az esedékes pénzeket, mert a kamatos kamat irreálissá fokozza az adósságterheket. Az adósságokat elengedni nem lehet, hisz a rendszer ettől felborulna, de akkor is felborul, ha nem teszünk semmit, mert az adósok fizetésképtelenné válnak. Mindenki csapdában van már ebben a rendszerben! És a visszafizetési hullámok minden ciklusban egyre nőnek. Ha például Európa valamilyen csoda folytán túlélné a 2013 tavaszán és nyarán esedékes nagy vis szafizetési szezont, akkor a következő, még nagyobb fogja bedönteni. Gondolom, ebből a rövid felsorolásból is látszik, hogy micsoda extra jövedelmek csapódtak le az amerikai gazdaságban, amely jövedelmek a világ minden országából folyamatosan érkeztek. Ez a jövedelem olyan mértékűvé vált az idők folyamán, hogy napjainkban az USA, bár a világgazdaság tényleges teljesítményének csak 8%-át hozza létre, valójában a világ összes jövedelmének 23%-át teszi zsebre. Vagyis minden valóságosan megtermelt amerikai dollárhoz a világ gálánsan még kettőt odatesz. Vagy inkább azt mondhatjuk, hogy ennyit elrabolnak tőle a pénzügyi rendszer segítségével. Mi más ez, ha nem élősködés? Putyin orosz elnök volt olyan modortalan, hogy ezt a világ nyilvánossága előtt meg is mondta az amerikaiaknak. Azóta spontán módon mindenféle homályos pénzügyi hátterű, emberjogi és kulturális szervezetek alakultak oroszhonban, melyek elkeseredetten meg akarják dönteni a hatalmát. Ha csontvázig lecsupaszítjuk korunk pénzügyi rendszerét, és eltávolítjuk róla az ideológiai fedő és ködösítő rétegeket, és szűkszavúan meg akarjuk határozni a lénye12 gét, akkor azt mondhatjuk, hogy a pénzügyi piacok, meg piaci verseny, demokratikus játékszabályok, és esélyegyenlőség elnevezésű szlogenek mögött egy gátlástalan kirabló folyamat húzódik meg. Ebben a rendszerben a munkaerő, áru és szolgáltatások tulajdonosai, tehát a tulajdonképpeni teljesítményt nyújtók folyamatosan elvesztik jövedelmeik jelentős részét, ami a tőketulajdonosokhoz kerül. Náluk több ciklusban koncentrálódik, majd egy része szépen visszaáramlik a politika megvásárlására, megvesztegetésére. Érdekes módon a közgazdasági iskolákban a pénz megvesztegetési funkcióját nem tárgyalják, pedig ez az egyik legfontosabb funkciója a 21. században. Napjaink hivatalos szóhasználata pedánsan a kor retusálási, ködösítési igényeihez van csiszolva. Amikor kedvezőtlen pénzpiaci folyamatoknak titulálnak olyan cselekményeket, amelyek nagyapáink korában köztörvényes pénzügyi zsarolásnak számítottak. Amikor spontán, esélyegyenlőségen alapuló piaci mechanizmusnak nevezik a multinacionális cégek, gátlástalan piaclerablását, ahol a kicsiknek csak a morzsák jutnak. És még hosszan sorolhatnánk a valósággal köszönőviszonyban sem levő, kozmetikázó, sőt durván hamisító kijelentések tömkelegét. Nem olyan régen volt egy korszak, amelyben több millió ember tarkón lövését szemérmesen ideológiai elhajlásnak, sajnálatos tisztogatásnak nevezték. Amikor 40 millió ember agyonverését kulturális forradalomnak titulálták. Nos, ennek a modernebb, monetarizált változatát éljük napjainkban, és a végeredmény is sokkal humánusabb, nem közvetlen gyilkosság, hanem csak kirablás. (Tudom, a szegénységbe is bele lehet pusztulni.) Gratulálunk, ez azért egy enyhébb büntető tényállás... De megint elkalandoztunk, térjünk vissza a dollár körüli konkrét bonyodalmakhoz. Az utóbbi időszakban porszem került ebbe az évtizedek óta folyamatosan működő pénzszivattyúba. Először Latin-Amerikában rendült meg a szép, új, demokratikus világ eljövetelébe vetett hit, amiben nem kis szerepet játszott a térség országainak sorozatos bedőlése. Az elégedetlenség napjainkra nyílt lázadássá fajult, a térség országai lényegében minimálisra korlátozták a dollár használatát, nagyon lecsökkentették a multicégek mozgásterét, és saját, regionális devizát vezettek be, amit az egymás közötti forgalomban használnak is. A Chávez vezette Venezuela gyakran az USA-val való nyílt háborús konfliktus határmezsgyéjén táncolt. Egy egész kontinens elvesztése elég jelentős sebet ejtett a dollár univerzális jellegén, de hamarosan újabb fejlemények következtek. Előbb Irán jelentette ki, hogy csak euróért szállít olajat, majd az atlanti birodalmon kívüli legnagyobb országok, Kína, India, Oroszország, sőt meglepetésre Japán kötöttek egymással kétoldalú, a dollár használatát beszüntető megállapodásokat. Oroszország és Kína nyíltan ellenséges pénzügyi spekulációkba kezdett, amit Kína azzal fejelt meg, hogy bejelentette igényét a tartalékvaluta működtetési jogára. Ezután a napokban a nemzetközi pénzforgalom számára teljesen nyitottá tette bankrendszerét, kijelentette, hogy a jüanban történő tartalékképzés minden ország számára biztonságos, és Kína hatalmas termelési potenciálja elegendő fedezetet nyújt a kínai valuta értékállóságára. Ez bizony már csaknem nyílt hadüzenet a dollárnak, amelynek vesszőfutása hamarosan jelentősen fel fog gyorsulni. Természetesen most is Irán volt az úttörő, aki azonnal bejelentette, hogy már jüanért is szállít ezután olajat. (Persze közben Indiától elfogadja a rúpiát is.) Gondolom, az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy aki nem használja a dollárt, az Amerika szempontjából egy veszélyes ellenség. Az, aki nem fizeti be a védelmi pénzt, bizton számíthat a Nagy Testvér fenyegetéseire és zsarolására. Hiszen az közvetlenül ássa alá ennek a jóravaló, békés nemzetnek a világhatalmát. A dollár bedőlése, kulcsvaluta jellegének elvesztése azonnali drámai változást jelentene az USA és a cionbankárok nemzetközi státuszában. Hát persze, hiszen egyből csak a saját nemzeti teljesítményük jövedelmére számíthatnának, ami édeskevés ehhez a luxuséletmódhoz, a presztízsszokásokhoz, az égbekiáltó pazarláshoz, a haditechnikai csoda-mütyürökhöz. Már most is érezhető egy egyre határozottabb életszínvonal-csökkenés, a munkanélküliek száma jelentősen megugrott, a bérek a kisemberek szintjén évek óta még nominálisan sem nagyon nőttek, lemondtak az űrprogram nagy részéről stb. De mindez semmiség ahhoz az össznemzeti kijózanodáshoz képest, ami akkor vár rájuk, ha a valutájuk összeomlik. És az amerikai nemzet 98%-ának fogalma sincs arról, hogy ez csak egy karnyújtásnyira van tőlük. Erről soha nem írnak az újságok, és a nemzeti önkép nem is engedne meg ilyen gondolatokat. Személyes tapasztalatom, hogy a lakosság túlnyomó többsége továbbra is a szabad, demokratikus ország, a legdinamikusabb, kiváló nemzet hollywoodi giccs szellemében tekint saját országára. A maradék 1-2%, aki tisztában van az életveszélyes valósággal (köztük a bankárkaszt) láthatóan keres valamiféle megoldást, de az is látszik, hogy nem hogy komoly megoldásuk, de még közös elképzeléseik sincsenek. Vannak, akik valami nemesfémalapú rendszerhez térnének vissza, vannak, akik összevonná

13 nak valutákat, de ezek komolytalan és megvalósíthatatlan dolgok. A dollár nemzetközi pénzforgalmi részesedése, az egykor csúcsot jelentő 85%-os részarányról a fentebb ismertetett folyamatok következtében napjainkra 60% körüli értékre esett vissza. De ez még korántsem a mélypont, valószínűleg egyre gyorsuló zuhanás veszi kezdetét, ugyanis a harmadik világ előtt a cionliberalizmus már lelepleződött, mindenki ismeri működési elvét. És amikor valakit kiismertek, annak már hamar megtalálják a gyengéit. Népiesen szólva rámásznak az ellenszenvessé és sebezhetővé vált egykori hatalmasokra. És a dollár elleni gomba módra szaporodó tudatos támadások erre vallanak, a valuta bedőlése az atlanti birodalom Achilles-sarkává válhat. És az USA mögött már csak két szövetséges csoport áll: a nyugat-európai barátok és a gazdag közel-keleti olajállamok arisztokráciája. (De a lakosság ott sem barátságos már, sőt ellenséges Amerikával szemben, az ultracionistákról nem is beszélve.) És most értünk vissza a Közel-Keletnek mint kulcs-térségnek a jelentőségéhez, hiszen kijelenthető, hogy az olaj mint stratégiai nyersanyag, a saját nem csekély jelentőségén túl, egy másik funkciót is ellát. Mégpedig azt, hogy tartóoszlopként szolgál a dollár számára, hiszen amíg a fekete aranyat jórészt csak dollárért adják, addig ez egy komoly tartást ad, és hátteret biztosít a kulcsvalutának. Annak a kulcsvalutának, amely a 70-es évek eleje óta már nem nemesfém alapú, (Bretton Woods-i rendszer összeomlása), és amely mögött a 80-as évek vége óta komoly árufedezet sincs már. Ha ez nem lenne, akkor a dollár magától is összedőlne. Szinte az egyetlen támasztéka immár az olaj maradt. És az utóbbi időben egy Irán nevű renitens ország elkezdte rugdosni ezt a támasztékot! Az Iránnal szembeni ellenséges fellépés elsődleges oka nem az atomfegyverkezés, nem is a terrorizmus, és az úgynevezett demokratikus és emberi jogokhoz sincs köze. Irán egyszerűen közvetlen halálos veszélyt jelent az USA és a cionizmus világhatalmára. A dollárt már régóta szeretné kiszorítani a közel-keleti régióból, katonailag is elég erős ahhoz, hogy lángba borítsa a térséget, továbbá ideológiailag a legádázabb ellenfél, amelynek megnyilvánulásait a birodalom vazallusainak már régóta meg sem szabad hallgatniuk. Pedig az amerikaiak által lenézett perzsák elég tisztán a világ elé tárják az igazságot. Miért kellene a világnak elfogadnia egy olyan ország pénzét kulcsvalutaként, amely ország jóformán csak importőrként van jelen a nemzetközi áruforgalomban? Miért kellene a világnak elfogadnia egy olyan ország pénzét kulcsvalutaként, amely háborúkra költi a más országoktól összerabolt gazdagságát? Miért kellene a világnak elfogadnia egy olyan ország pénzét kulcsvalutaként, amely a más országoktól összerabolt gazdagságát a liberalizmus, a halál ideológiája terjesztésére fordítja? (Ők a sátán ideológiájának nevezik.) Minden évben elhangzik a kijelentés, hogy a világ legnagyobb gazdasága az amerikai, és hogy Kína még jó pár évre van attól, hogy utolérje. Pedig ez már csak pénzügyileg igaz. Ha a termelést naturáliákban vesszük számba, akkor az ázsiai országban termelt áruk tömege már réges-régen meghaladja az USA-ban előállított áruk és szolgáltatások volumenét. De egyelőre a kínai területeken működő külföldi tulajdonú cégek jó részének bevétele még nem ázsiai zsebekbe vándorol. De a kínai másolási technika fejlettségét ismerve hamarosan már nem lesz szükségük ezekre a prototípusokra. Japán egykori útját járják. A nyugati technológia lemásolása és átdolgozása után kivetik magukból az eredeti donorokat. Örök törvényszerűségnek tűnik, hogy egy döglődő birodalom bármit tesz is, az mindig rosszul sül el. És ennek komplementere is általában működik, nevezetesen, hogy a feltörekvő hatalmakat úgynevezett szerencsés mellékkörülmények is segítik a felemelkedésben. (Ezt lehetne elemezgetni rendszer- vagy játékelméleti szempontból, de lehet találni ezzel kapcsolatos mondásokat a régi vagy a közelmúlt bölcseletében egyaránt.) Erre is az iráni ügyet lehetne felhozni példaként. Azzal, hogy az USA ráerőltette az Irán elleni vásárlási embargót az európai országokra, gyakorlatilag Kína és India karjaiba kergette Iránt. Ő a nemzeti valutáikért szállítja az olajat nyomott árakon, hiszen ebben a helyzetben kénytelen kedvezményt adni. Mi lett az eredmény? Jó kis olcsó, extra erőforrást biztosított Amerika a leghalálosabb gazdasági és világhatalmi ellenfeleinek. A dollár története vagy inkább kálváriája lassan a vége felé közeledik. Tudom nagyon sokan nagyon türelmetlenül várják már ezt, szeretnék siettetni bekövetkeztét. Mások hitetlenkedő kijelentéseket tesznek, összeesküvés-elméletnek minősítik az ilyen beszédeket. A balliberálisok szerint ez az egész állandósult és egyre mélyülő világválság csupán egy átmeneti mélyebb zavar, netán egy világgazdasági hosszúciklus mélypontja. Pedig a kicsit is elmélyültebb odafigyelés és az őszinte problémafeltárás könnyedén kimutatja, hogy a gazdaság szereplői már mind lépéskényszerben vannak, közeledik a matt, és nem lehet a játszmát újrakezdeni. A bedőlést, az utolsó napot türelmetlenül váróknak pedig tudniuk kell, hogy nem lesznek azok valami diadalmas idők. Hatalmi vákuum, bizonytalanság, nélkülözés és szegénység fog a világra köszönteni jó pár évig. Az új világ mindig vérben és félelemben érkezik. Ad astra per asperas tövises az út a csillagokig. Szende Péter A BIRODALMI SZERVILIZMUS ESETE A NEMZETHALÁLLAL Az álbaloldalból megint előjött a birodalmi igazodás, a jobboldalból meg a félelem a nemzethaláltól. De mi is a demokratikus önrendelkezés / szuverenitás természete a globális kapitalizmus korában? Egy pártprogramnak nem minősülő globkrit eszmefuttatás következik. Történt, hogy az Unió válságára adandó válasz kiízzadására újfent összejöttek Európa vezetői, és előálltak egy elég szánalmas javaslattal. Hazánk vezetője először kikérte az egészet magának, majd azt mondta talán, majd azt, hogy legyen. Lett is belőle nagy perpatvar, sokan kezdtek rettegni, hogy kiközösítenek bennünket a szalonból, megint mások meg büszkék voltak, hogy jól beintettünk. Cizelláltabbak, mint például a patrióta baloldaliak azt kérik számon elvtársaikon, hogy miért bántották Orbánt az EU csúcs kapcsán: Most tényleg azt veri mindenki a miniszterelnök fejéhez, hogy nem hagyta csípőből elvinni a magyar költségvetés feletti rendelkezés jogát egy 1400 kilométerre lévő ismeretlen összetételű, szándékú, és általunk fel nem hatalmazott testületnek? kérdezi Kükü. Eközben a felvilágosult jobboldaliak nem győzik tisztára mosni a szennyest és bizonyítani európéerségüket: Orbán is támogatta az uniós alapszerződés módosítását nyilatkozta Martonyi János. A kakofónia tehát azt mutatja, hogy jelentős tábora van a kuruc/labanc ellentét 13

14 meghaladásának mindkét oldalon, de mintha nem lenne világos, hova is akarunk eljutni. Az ugyanis nem elég, hogy az önreflexív baloldaliak kritikusan viszonyulnak az MSZP és holdudvara, illetve a hipermodernista liberálisok birodalmi szervilizmusához ebből ugyanis egy szimpla nacionalizmus következik. Mint ahogy az sem elég, ha a köldöknézéstől berzenkedő jobboldaliak atlantistaeurópéer elkötelezettségüket fennen hangoztatják ebből ugyanis semmi más nem következik, mint a Heller Ágnes által is mély meggyőződéssel vallott hit a globális modernitásban. Mit lehet akkor tenni? Hogyan értelmezzük ezt az egész katyvaszt? Az utat a globalizációkritika jelölte ki évekkel ezelőtt. A kifejtést egy kis történelmi kitérővel kezdem. A huszadik századra jellemző nagy szociáldemokrata konszenzus jólétet és szabadságot hozott hatalmas tömegeknek. A munkásosztály politikai egyenjogúsítása, a kitartó szakszervezeti konfrontáció néhány évtized alatt oda vezetett, hogy a gazdasági és politikai hatalom birtokosai kénytelenek voltak engedményeket tenni, politikai orientációtól függetlenül. Így született és vált nemzeti konszenzusban osztott minimummá a jóléti állam, melynek tartópillére a középosztály és a munkásosztály közös politikai platformja volt. Ez a platform évtizedeken át hatásosan tudta engedményekre kényszeríteni a tőkét. A nemzetközi gazdaságot korlátok közé szorító, a tőke mobilitását gátló bretton woodsi rendszer volt a keynesi gazdaságpolitika, az anticiklikus stabilizátorok, az újraelosztás, a progresszív adók, az erős gazdasági szabályozás alapja. Így lett egészségügy, lett oktatás, lett nyugdíj, lett munkavállalói biztonság egyszóval lett szociális állampolgárság. Ez a társadalmi konszenzus borult föl a hetvenes években. Az átalakulást sajnos nem azok a zöld mozgalmárok generálták, akik az ökológiai korlátokra és a fogyasztói társadalom sivárságára fölhívva a figyelmet előre menekültek volna a jóléti modellből (a munkaidő csökkentésével, a garantált minimumjövedelemmel, a rugalmas munkavégzéssel, az ökológiai modernizációval). A huszadik század szociáldemokrata konszenzusát a tőke mondta föl, és az irányt a 19. századi kapitalizmus modellje felé jelölte ki. A technológiai forradalom lehetővé tette a tőkének, hogy a globális mobilitás révén kibújjon a szervezett munkásosztály és a középosztály öleléséből. A globálisan mobil tőke termelőhelyét bármikor megváltozathatja, ezzel sakkban tarthatja a tőle engedményeket követelő közép és munkásosztályokat. Különösen akkut ez azokban az országokban, ahol az elmúlt 30 év a termelőszektor teljes leépülését hozta, és a növekedés motorjává a pénzügyi szolgáltató szektor vált. Ezekben az országokban tudta a tőke a legnagyobb mértékben levetni a rárakott szociáldemokrata zubbonyt. Az Egyesült Államokban a bérből és fizetésből élők életszínvonala a hetvenes évek óta stagnál. De komoly visszalépésekre kényszerült a baloldal a kontinentális modell országaiban is, Németország és Franciaország is átment a maga neoliberális fordulatán. Még az ős-szociáldemokrata Svédország sem maradt érintetlen. Így alakult át a munkásosztály a kiszolgáltatottak osztályává (prekariátus), melyben legalább annyi a munkanélküli és az önfoglalkoztató, mint a keményen küzdő munkavállaló a lényeg a kiszolgáltatottság, ami a globalizált gazdaság hálózataiban időlegesen bevethető csereszabatos munkaerő lényege. Miután a tőke felmondta a szociáldemokrata konszenzust, a szociáldemokrata pártok elkezdtek a tőke után loholni. A globalizált kapitalizmusban így tűntek el a politikai alternatívák. A Blair-féle szociáldemokrácia és a Tatcher-féle neokonzervativizmus közötti különbség minimálisra csökkent. Feladva a saját 20. századi programját a legtöbb szociáldemokrata párt mára beállt a neokonzervatívokkal egyetemben az arany kényszerzubbony (ld. lentebb) birodalmi szervilizmusa mögé. (Most e cikk erejéig tegyük zárójelbe Magyarországot, ahol a poszt-szocialista álbaloldal és az aufklérista liberálisok a kezdetektől fogva élen jártak a neokonzervatív projekt meghonosításában. Pedig az elit ilyetén viselkedése nem véletlen, hanem hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött perifériás szerepéből 14 következik, de ezt majd máskor.) Ugyanerre az időre tehető a radikális jobboldal térnyerése is a leszakadástól rettegő alsóközéposztály politikai segélykiáltása, a globális bizonytalanságoktól a történelmi álmokba és idegengyűlölő sovinizmusba menekülőknek gondos marketinggel értékesített politikai binztonság-konzerv. És ez a politikai vákuum hívta életre a globalizációkritikai mozgalmat a kilencvenes évek végén. Míg Blair és Schröder fennhangon hirdette, hogy nincs alternatíva, addig a kiábrándult szakszervezetek, radikálbalosok, zöld szervezetek, jogvédők és keresztényszociális mozgalmak Seattle-ben demonstráltak, és bizonyították, hogy Lehet más a világ!. (Igen, innen jön a név.) De miben is rejlik a globalizációkritika lényege? Dani Rodrik, Nobel-díj várományos politikai gazdaságtanász fogalmazta meg kristálytisztán a dilemmát, amivel a politika a 21. század globalizált kapitalizmusában szembe néz. A globális kapitalizmus politikai trilemmája azt jelenti, hogy a nemzetállam, a tőke mobilitása és a demokrácia közül csak kettő valósítható meg egy időben. A szociáldemokrata konszenzus lényege a tőke röghöz kötése volt ezt biztosította a második világháború utáni világgazdaságot keretező bretton woodsi kompromisszum (az ábra alsó ága). Azzal, hogy a tőke levetette a szociáldemokrata zubbonyt, és globálisan mobillá vált, a nemzetállami demokratikus önrendelkezést ürítette ki teljesen nem lehet ugyanis többé nemzetállami kereteken belül kompromisszumokra kényszeríteni. A mai nemzetállami politika demokratikus jellege ezért a korábban ismert formájában a mobil tőke korában illúzió. A mozgástér ugyanis csekély, a politika kiürül, a globalizációval szembeni elégedetlenkedőket végső soron a demokrácia belső felszámolásával, indirekt és direkt represszióval lehet leszerelni. Akik

15 a nacionalizmushoz, a nemzetállamhoz ragaszkodnak, a mobil tőkét korlátozni nem tudják, ezért marad a belső demokrácia felszámolása (az ábra baloldala). Végül a harmadik megoldás a nemzetállami keretek szétfeszítése, és a tőke demokratikus kontrollja nemzetközi szinten ez a föderalista modell (globális föderalizmus). Mit is jelent ez a politikai trilemma az EU csúcs tekintetében? Azt jelenti, hogy észre kell vennünk, a globális mobil tőke rendszere nemcsak a helyi demokráciát üresítette ki, hanem a kapitalizmus történetének egyik legnagyobb válságához is vezetett (2008). Ebből kifolyólag azt is jelenti, hogy a szabályozatlan tőkeáramlással, a spekulatív kapitalizmussal szemben uniós politikákkal kell fellépni. Az euróválság ugyanis nem kizárólag a felelőtlen görögök produktuma, hanem a szabályozatlan tőkeáramlás következménye. A szabályozatlan tőkeáramlás azt jelenti, hogy a centrum-országok termelői versenyképességüknél fogva lenyomják a periféria termelőit, a periféria a beáramló spekulatív tőkéből növekszik, a működő-tőke pedig nem járul hozzá a helyi termelők versenyképességének javulásához. A kelet- és dél-európai országokat a németek és a franciák saját érdekeik által vezérelve olyan gazdasági integrációba kényszerítették, mely nem szolgálja a periféria érdekeit. Ebből aztán a periféria újratermelődő válsága következett: újratermelődő szuverén adósságválságok és valutaválságok, ami a közös valuta révén pillanatok alatt kiterjedt a teljes monetáris unióra. Ezzel küszködnek most az Unió tagállamai. Egy magára valamit is adó politikai mozgalomnak erre a politikai trilemmára kell választ adnia. Az orbáni neokonzervativizmus a kínai kapitalizmusra hajaz: a belső demokrácia teljes felszámolása a mobil tőke kiszolgálása érdekében. Martin Wolf, a Financial Times vezető újságírója ezt a modellt nevezte arany kényszerzubbonynak. A nemzeti retorika ebben a megközelítésben a demokrácia felszámolását jelenti, megmarad a nemzetállam és az azt irányító politikai elit és gazdasági klientúrája, de a meglehetősen kellemetlen következmények miatt hőzöngő tömegeket elhallgattatják a belső politikai versengés kiiktatásával, a nyilvánosság kontrollálásával, a szakszervezetek szétverésével, a civil szervezetek finanszírozási csapjainak elzárásával, a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásával. Ebben a modellben a helyi gazdaság szereplői közül csak azok érvényesülhetnek, akik kitüntetett baráti viszonyt ápolnak a politikai elittel, mely adott esetben a globális mobil tőkével szembeni minimális védelmet is garantálja. Simicska Lajos és társai nem feltétlenül kompatibilisek a McDonalds-szal, de megférnek egymás mellett. Ez a mobil tőkével kombinált nacionalizmus modellje. Ettől nem sokkal térnek el azok a hagymázas lokalista elképzelések, melyek helyi pénzzel, önellátással vagy ehhez hasonlókkal válaszolnának a globális kapitalizmus válságára. Ezek vezérmotívuma nem a nacionalizmus, hanem egy reflektálatlan idealizmus, de praktikus különbség nincs köztük. A tőke mobilitása ugyanis nemzetállami keretek között nem kontrollálható. Próbálkozik ezzel Észak-Korea, de kevésbé vonzó eredménnyel. Orbánnal szemben áll a birodalmi szervilizmus álbaloldali modellje. Ennek lényege a nemzetállami keretek feladása a tőke mobilitásának megtartásával, és a demokrácia hiányával. A Rodrik-háromszögnek ez a felső sarka, a globalizáció igenlése demokrácia nélkül. Abból, hogy igent mondunk a nemzetköziségre, még nem következik automatikusan a tőke feletti demokratikus kontroll. Mivel a hazai álbaloldnak sosem volt igénye arra, hogy a piacot társadalmi céloknak rendelje alá, így könnyen adják föl a szuverenitást és a demokráciát a globáis kapitalizmusért. Ezért a modellért ujjong Mesterházytól Tóta W.-n át Heller Ágnesig mindenki azért az uniós modellért, melyben a föderatív demokrácia nyomai sincsenek meg. A birodalmi szervilizmus semmi kivetnivalót nem talál a tőke szabad áramlásában, és abban sem, hogy ez bekorlátozza a nemzetállami szuverenitást, sőt, mivel a Nyugat úgy is jobban tudja, mint mi sut tyó provinciális magyarok, jobb, ha mindent Brüsszelre és multijaikra bízunk vallják a birodalom helytartói. Ebben a modellben a helyi gazdaság szereplőinek nem nagyon osztottak lapot, hisz nincs nemzetállami szuverenitás, mely megvédené őket a globális tőkével szemben csak a legtehetségesebb helyi vállalkozások állhatják a sarat a globális versen nyel szemben. Helyi gazdaság helyett viszont van McDonalds, melynek nem is kell szembenéznie helyi konkurenciával. Az MSZP-SZDSZ pártfinanszírozása ezért nem is kötődött annyira a nemzetállam által védett privilegizált nemzeti nagytőkéhez, hanem a birodalom vállalkozásainak helytartóihoz. A demokrácia, a nép szuverenitása ebben a modellben sem jelentkezik sehol. Egyetlen megoldás létezik, mely a demokrácia visszaállításával felelne arra, hogy a mobil tőke felmondta a szociáldemokrata konszenzust, ez pedig a globalizációkritikai baloldal válasza. A megoldás az európai gazdasági válságára, sőt, a globalizált kapitalizmus kihívására nem az Unió dezintegrálása, sőt. A nemzetgazdasági szuverenitás erősítése felé az út éppenséggel a mélyebb európai együttműködésen keresztül lehetséges: a tőkeáramlás európai szabályozásán, a kiszolgáltatott munkavállalók és munkanélküliek (a globális kapitalizmus prekariátusának) európai védelmén, a technológiatranszfert elősegítő tőkepolitikán, a forró pénzek áramlásának megregulázásán, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésén, a bankok keményebb európai felügyeletén, a helyi gazdaság helyzetbehozásán keresztül. Ehhez erősebb európai demokratikus együttműködés kell, az kell, hogy európai államhölgyek és államférfiak végre kihúzzák a fejüket a homokból, és merjék újraszervezni az európai szociális modellt. Éppen ezért lenne hülyeség megtámogatni Orbánt, akit nacionalista vaksága a Britek mellé sodort, akiket semmi más nem vezérel, mint hogy féltik a bankjaikat az európai demokratikus kontrolltól. És ugyanezért lenne hülyeség elfogadni Tóta W. vagy az MSZP birodalmi szervilizmusát. De közben azt se feledjük: a zöldek és az újbaloldal már a hetvenes évek óta jelzik a jóléti társadalmak belső válságát, a technokrácia uralmát, a sivárságot, a közösségek széthullását, az identitásvesztést, és a külső sok tekintetben nagyon is belső! ökológiai korlátok realitását és a globális igazságtalanságok tarthatatlanságát. Már csak ezért sem lehet visszakanyarodni a századi szociáldemokrata modellhez no meg azért, mert a magukat szociáldemokratának nevező álbaloldaliak rendre a birodalmi szervilizmus csapdájába esnek. Csak az újraszervezett európai ökoszociális modell nyújthat kellő demokratikus ellensúlyt a globálisan mobil tőkével szemben. Csak Európa nyújthat lehetőséget arra, hogy egy ökológiai modernizáció keretében fenntartható alapokra helyezzük a gazdaságot, hogy kellő demokratikusan legitimált politikai ellenerőt állítsunk szembe az öngyilkos növekedési versenyben önmaga társadalmi és ökológiai létalapjait felszámoló globális tőkével. Ideáltípusokról beszélek. A nemzetállam eltűnni nem fog. Az európai együttműködés motorjai továbbra is a nemzetállami választásokon felhatalmazás nyert kormányok lesznek. Éppen ezért a politika főszereplői a pártok maradnak, még ha észre is kell venniük az európai együttműködésben rejlő lehetőségeket. S nagyon nem mindegy, hogy olyan pártnak adunk-e felhatalmazást, mely a globális kapitalizmus politikai trilemmájára demokráciakorlátozó választ ad, érkezzen az akár a birodalmi szervilis vagy akár nacionalista csomagolásban. A demokráciát úgy kell radikalizálni helyben, hogy alkalmassá váljon a tőke feletti európai demokratikus kontroll megtartására is. A lokális megoldásokban is komoly perspektíva van, legyen az a faluközösségi szintű élelmiszer-önellátás, egy bioregionális energiapolitikai együttműködés vagy egy adott kistérségben bevezetett helyi pénz. Végső soron azonban látni kell, hogy a mobil tőke nemzetközi léptékben és kellő társadalmi ellensúllyal kényszeríthető térdre csak. Egy lehetősége marad tehát azoknak, akik nem néznék tovább a tőke túlhatalmát és a demokráciáról sem akarnak lemondani: európai szinten szabályozott kapitalizmus kiépítésével, nemzetközi együttműködésben képviselt demokratikus rendszerkritikai program révén lehet a társadalom és a tőke között megbomlott egyensúlyt újraszervezni. Ezt kínálja a globalizációkritika. Forrás: scheiringgabor.blog.hu 15

16 BANKCSAPDA A devizahitelek ügye olyan katasztrófa kiindulópontjává válhat, amelynek veszélyessége és hosszú távú kockázatai egészen biztosan nagyobbak, mint amilyennek a politikai közbeszéd ma mutatja őket. Noha a végtörlesztés valóban segítség volt a hitelfelvevők körülbelül egyhatodának, és ezzel ők megszabadultak a lakosság összes devizaadósságának egyötödétől, de mint ezek a számok jelzik, ők a kisebbséget jelentik. És mint a két szám egymáshoz való viszonya mutatja, a tehetősebb kisebbséget, akik és ez is tanulságos több mint ezermilliárd forintot tudtak a semmiből néhány hónap alatt előteremteni. A nagy többség azonban egyre reménytelenebb helyzetbe kerül. A kilakoltatások gyakoriságának növekedése és fokozódó brutalitása elég vészjóslóan jelzi a távlatokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a ma élő magyar felnőttek döntő többségének már csak az 1956 utáni időszakról vannak konkrét emlékképei. Vagyis a háborús vagy polgárháborús helyzet, illetve ennek a hideg polgárháborúval felérő formája, a tömeges kilakoltatás vagy éppen a közüzemekből való tömeges kikapcsolás számukra úgy tűnt fel eddig, hogy ez végleg a történelemkönyvek lapjaira szorult vissza Magyarországon. Ezért aztán tökéletesen kiszámíthatatlanok a konszolidáción felnőtt nemzedékek reakciói a számukra teljesen értelmezhetetlen helyzetben. Ám a konfliktustolerancia szintjének veszedelmes zuhanása az elmúlt évtized során, nem túl sok jót ígér. Ez a családtagokkal együtt több mint egymilliós populáció ma a magyar társadalom testi-lelki értelemben talán leginkább veszélyeztetett csoportja. Az öngyilkosságok számának veszedelmes növekedése, és az öngyilkossággal felérő önpusztítás, amit a tehetetlen düh vált ki, a növekvő agresszivitás mellett egyre inkább az önmaga ellen forduló regresszivitás felé sodorja ezt a tragikus helyzetben lévő társadalmi csoportot. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy ez a ma még teljesen kiszámíthatatlan következményekkel járó újabb lepusztulási lejtő éppen a jelenlegi kormány által életesélyeit tekintve leginkább támogatott középosztállyal azonosítható, akkor különösen zavarba ejtő, hogy mintha a kormány a végtörlesztéssel mintegy letudottnak tekintené a témát. Pedig nem az! A helyzet megértéséhez kicsit távolabbról kellene rátekinteni a kérdéskörre. Bár a közbeszédben a devizahitelesek készülő katasztrófájának okaként a svájci frank forint árfolyam minden előzetes elképzelést felülmúló emelkedése szerepel, van a történetnek egy ismeretlen főszereplője, és ez a kamat. A svájci frank kamata mindig alacsony volt, és mára lényegében megszűnt, sőt negatívba váltott. Az így létrejövő hatalmas kamatkülönbség volt tehát valójában a szemünk előtt kibontakozó drámában az a bizonyos puska, amely már a színjáték első jelenetében is ott lógott a falon. És mondjuk ki, hogy kezdetben, 2005-től 2008-ig, a frankhitelt felvevők valóban élvezték a forint és a frank közötti kamatkülönbséget, ráadásul akkoriban az árfolyammozgások is a forintot erősítették, elvileg tehát a frankhitelesek ott akár nyerhettek is volna az ügyön. De nem nyertek, és ennek oka van! Mégpedig az, hogy a bankok az általuk egyszázalékos kamatra felvett svájci frankot átlagosan hatszázalékos kamatra adták tovább a magyar ügyfélnek. És amikor a forráskamatuk 0,5 százalékra csökkent, a növekvő kockázatra hivatkozva már nyolcszázalékos kamatot követeltek. Mindebből világosan látszik, hogy a hazánk területén ideiglenesen állomásozó bankok gyakorlatilag korlátlan pénzügyi diktatúrát gyakoroltak és gyakorolnak az állítólag szuverén Magyar Köztársaság állampolgárai felett. (Illúzió tehát azt hinni, hogy létezik bármiféle békés és alkotmányos megoldás a világ, s benne Európa, valamint Magyarország nehézségeinek megoldására.) A kamatkülönbözet elképesztő növelését semmilyen indok nem támasztja alá, és a kibontakozó tragédia mélyén ennek a döbbenetes ténynek legalább akkora szerepe van, mint az árfolyam drámai növekedésének. A rohamos gyorsasággal mélyülő globális válság egyik fő oka éppen az, hogy miközben a vezető nyugati országok irányadó kamata a nullához közelít, a bankok a növekvő kockázatokra hivatkozva továbbra is óriási kamatkülönbözetet számítanak fel. És tehetik, mert a kormányok és pénzügyi felügyeleteik nem tudnak, nem mernek s nem akarnak fellépni ezzel a gátlástalan kifosztással szemben. A világot fenyegető veszély ma már tehát nem a bankrabló, hanem a rabló bank. A modern pénzrendszerekben azonban a kamat valójában folyamatosan és exponenciálisan növekvő profitot feltételez, hiszen a felvett hitelek csak akkor és csak úgy törleszthetők, ha az adós valami olyan tevékenységbe fektette, amelynek hozadéka tartósan magasabb, mint a fizetendő kamat. Ha ez nem így van, márpedig az esetek döntő többségében ez valójában kizárható, akkor ez azt jelenti, hogy az adósok többsége igazából eleve adósságcsapdában vergődik, amely végtelenített pénzszivattyúvá vált. Ráadásul növekszik a gyanú, hogy az egész folyamat mögött a bankok grandiózus csalássorozata húzódik meg. Vagyis semmilyen devizaháttér nem volt, a sima forinthitelt álcázták devizahitelnek, mert biztosak voltak a svájci frank erősödésében. Spekulatív számításuk bevált, és most ennek minden terhét a hitelfelvevőkre hárítják. A Bankcsapda nevű, a devizahitelesek érdekeit képviselő szervezet most tett ezzel kapcsolatban feljelentést. Ha a feltevésük igaznak bizonyul, a világ és benne Magyarország igen kalandos időknek néz elébe. Bogár László A MI HOMOKOZÓNK... Nemrég megbízást kaptam a családtagjaimtól, hogy szerezzek be homokot az unokáim homokozójába. Saját gyermekeim kiskorúsága idején ez nem volt gond, csak fel kellett keresni a legközelebbi építőanyag-telepet. Ilyen volt több is településenként. Legtöbbször pénzt sem fogadtak el néhány zsák homokért, mert a papírok kiállítása többe került volna, mint maga a tekintélyes súlyú homokszállítmány. Hála az időközben internacionalizált piacnak, ma ez már távolról sem ilyen egyszerű. Tudjuk, hogy még a 90-es évek elején a kavics- és homoklelőhelyeket is privatizálták, ami, mint általában a privatizáció, nem jelentett mást, mint hogy külföldi tulajdonba kerültek. A rutin most cserben hagyott, ilyen építőanyagot forgalmazó telepek ma már nincsenek, vagy ha vannak is, szigorúan külföldi kezekben. Kikötöttem tehát én is az egyik ilyen multióriás építőanyagokat forgalmazó telepén, a város szélén. Itt végre ráleltem a céltárgyra, a homokra. Szép, piros műanyag zsákocskákba volt csomagolva, huszonöt kilónként. Német Spielsand (játszóhomok) felirattal, előállítási és csomagolási helyként német nyelvterületet megjelölve. Huszonöt kilónként 625 forintért. Dühöngtem, de bűnös gondolataim is támadtak. Vajon a fejére ejtette a bába azt, aki a homokot a csomagolás megjelölt helyéről, azaz 650 kilométerről ideszállítatta tonna/kilométerenként mintegy húsz forint fuvarköltségen? Vagy inkább a csomagolóanyag utazott csak ide, és valakik gyorsan beléjük lapátoltak huszonöt kiló homokot az eladótértől néhány kilométerre? Vagy még a zacskók is itt készültek spielsandos feliratokkal? Kérdéseimre az áruk unión belüli szabad áramlásának szigora terít sötét leplet, éspedig örökre. Maga a kérdés feltevése sem számít politikai értelemben korrektnek! Hivatalosan hülyének lenni, az nálunk mindig politikailag korrekt dolog. Másik közelmúltbeli kalandom 16

17 KI LESZ A BANKELNÖK? Budapest belvárosának egyik legelegánsabb terén áll a minket évtizedeken át fosztogató birodalom emlékműve. Mellette néhány méterre a hazánkat jelenleg függésben tartó globális birodalom egyik központjának nagykövetsége. Igen, amely napról napra egy termonukleáris csapások ellen is védelmet nyújtani képes atombunkerre kezd hasonlítani a köréje épített védelmi berendezések miatt. Amúgy sokszor elmondják, ez a bunker voltaképpen egy szelíd óriás, afféle mesehős, aki mindig csak jót akar. Na persze, jót, leginkább magának A tér másik oldalán áll, a most vélhetőleg egy gigantikus panama miatt éppen üresen tátongó épület, a volt Tőzsdepalota, tehát a globális pénzhatalom egykori szimbóluma, amelyben aztán évtizedeken át a pusztító propagandagépezet, a Magyar Televízió székelt. És végül a tér meghatározó épületében tevékenykedik a Magyar Nemzeti Bank, amely, amint a vicc is mondja, nem nemzeti, nem magyar és nem bank. Minden jel szerint inkább egy, a globális pénzhatalmi rendszer helyi képviseletét ellátó intézmény. A globális hatalmi rendszer és a vele együttműködő helyi uralmi elit humorérzékét dicséri, hogy a tér neve: Szabadság. A világ, amelyben élünk, a megvalósult abszurditások világa, így már nem igazán lepődünk meg mindezen, bár a bennszülöttek lelki, erkölcsi, szellemi hanyatlásának folyamatai elég vészjósló jövőt rajzolnak számunkra, ha továbbra is bágyadt egykedvűséggel regisztráljuk a hasonló összefüggéseket. Az említett épületek egyikében a nem túl távoli jövőben változik az első ember személye, és ez a tény egy kicsit más megvilágításba helyezheti az eddig elmondottakat. A Magyar Nemzeti Bank nevű intézményről van szó, ahol az elnök mandátuma néhány hónap múlva lejár, és ez meglehetősen drámai folyamatokhoz vezethet majd. Mégpe- dig azért, mert egy olyan összecsapás tanúi lehetünk ennek kapcsán, ami megvilágítja azokat a rejtett dimenziókat is, amelyeket a globalizmus pártján álló média hamis elbeszélései eddig homályban tartottak. Ahogy már említettem, ez az intézmény ugyan nevében hordozza a magyar és a nemzeti jelzőket, ami egyébként egyfajta redundancia, hisz e jelzőkből bőven elég volna az egyik is a lényeg kifejezésére. Ez a görcsös túlhangsúlyozás nyilván rejtett kompenzálás, hisz ez az intézmény eleve nem lehet, és soha nem is volt a magyar nemzet intézménye. Mégpedig azért nem, mert évtizedekkel azelőtt, hogy az MNB létrejött, az egyik Rothschild már joggal deklarálhatta, hogy ha kezemben tartom egy ország pénzkibocsátását, akkor nem érdekel, hogy kik hozzák a törvényeket. És a pénzkibocsátás feletti ellenőrzés a Magyar Nemzeti Bank fennállása alatt tartalmi értelemben soha nem volt a magyar állam kezében, és ez ma sincs másként. A forint, amelyről végzetes optikai csalódásként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy magyar nemzeti valuta, valójában csak a globális pénzhatalmi rendszer Magyarországon kibocsátott és forgalomban tartott pénzeszköze, a kibocsátása feletti ellenőrzést ugyanis ez az idegen hatalom gyakorolja. Mégpedig éppen a Magyar Nemzeti Bank vezetőin keresztül. A Magyar Nemzeti Bank függetlensége így valójában a magyar nemzettől, illetve az azt képviselni hivatott felelős nemzetállamtól való függetlenséget jelenti. A demokratikus eljárásokkal uralomra jutott parlamenteknek és kormányoknak nincs lehetőségük arra, hogy a magyar és nemzeti jelzőkkel egyaránt feldíszített intézményt, és főként annak a pénzkibocsátási funkcióit valóságosan ellenőrizzék. Formális jogok ugyan vannak, de ha ezekkel egy-egy kormány vagy parlament valóban élni is szeretne, abból drámai konfliktusok adódnak. Ezért a kormányok többnyire nem mertek, nem is akartak élni még a formális lehetőségekkel sem. A függetlenség mint konstrukció tehát azt a célt szolgálja, hogy a globális pénzhatalmi rendszer uralja a Magyarország pénzrendszerét. Jól jelzi ezt például a devizatartalékok felhasználásával kapcsolatos konfliktus. A devizatartalékok magas szintjére nem azért van szükség, hogy ezzel megpróbáljuk kedvét szegni a spekulatív támadásoknak, hanem éppen ellenkezőleg! Azért van rá szükség, hogy ha a spekulánsok hatalmas extraprofitjaikkal távozni kívánnának, akkor ezt különösebb veszteségek nélkül megtehessék. A kérdés körül keletkezett hamis vitában éppen ennek a tisztázását igyekszik lehetetlenné tenni a bank, és úgy beállítani a dolgot, mintha a hatalmas devizatartalék puszta emlegetésével is el lehetne ijeszteni a spekulánsokat. Az MNB elnökének mandátuma tehát néhány hónap múlva lejár, és az új elnök megválasztása körül igen heves harc várható. A globális uralmi rendszer magától értetődő módon ragaszkodik majd ahhoz, hogy az elnök kizárólag csak egy számára kifogástalan pedigrével rendelkező ember legyen. Ebben az esetben viszont hiába változik az elnök személye, attól maga a helyzet aligha fog változni. A kormánynak és személy szerint a miniszterelnöknek is számot kell vetnie azzal, hogy ha a jövőbeni bankelnök formálisan a jobboldalhoz kötődik is, a globális hatalmi rendszer érdekeit kell szolgálnia. Ha viszont a kormány mégis ragaszkodna egy bátor, valóban nemzeti érdekeket szolgáló emberhez, akkor emiatt olyan feszültségekre, nézeteltérésekre lehet számítani, amelyek megint csak megtorlást vonhatnak maguk után. Új erőpróba következik tehát. Bogár László mobiltelefon-készülékkel történt. Mi sem természetesebb, mint hogy ezeket tudatosan úgy gyártják, hogy két-három éven belül valami garantáltan eltörjön bennük. Addigra a modell már ősréginek számít, javítása egy vagyon, inkább vegyünk új készüléket! Ez még a kisebb baj. Kell azonban töltő is. Mi sem természetesebb, mint hogy csak a legritkább esetben passzol a régi készülék töltője az újba. Egy múzeumra való töltő hever a legtöbb háztartásban. Legutóbbi mobilkalandom még ezen is túltett. Véletlenül egy utamra elfelejtettem töltőt vinni, és lemerült a készülékem. Vendéglátóm vigasztalt, hogy márkaazonos a készülékük, tehát nem lehet gond, majd töltök az övékkel. Tévedtünk mindketten, mert a töltő kizárólag egyetlen típushoz használható. Végezetül a sok pénzlehúzó kereskedelmi trükk közül ki kell emelnem a gépkocsi-csomagtartók esetét. Ahány kocsimárka, legalább annyiszor változnak, de legtöbbször még modellenként is. Ha valaki három-négy évenként kénytelen kocsit cserélni, mert hivatásszerűen hajtja a járművét, a rendszerváltás óta akár hét-nyolc használaton kívüli tetőcsomagtartó is felgyűlhetett a garázsában, darabonként több tízezer forintért. A hóláncok garmadájáról már nincs is kedvem szólni. Csak egy kérdésem maradt: mit is jelent a kibővült európai méretű szabad piac? Csak azt, hogy a kereskedelem arról szól, miként kell a vásárlót pazarló költekezésbe belezavarni? Esetleg szólhatna azért némi szabályozásról is, hogy kötelezzék a cégeket sok műszaki cikk ésszerű szabványosítására. Vajon mivel vannak az EU főbiztosai és főigazgatói elfoglalva? Fogyasztókat védő ügyekkel, vagy inkább a pénzhatalom titkos találkáit járják szorgalmasan? Boros Imre 17

18 A PROPAGANDA HÉT ALAPVETŐ ESZKÖZE IV. bemutatunk egy cionistáknak írt propaganda-kézikönyvet A propagandát azok használják, akik úgy akarnak kommunikálni, hogy az érzéseket megcélozva, visszaszorítsák a józan észt, hogy különféle üzeneteiket terjeszthessék. Hogy Izraelt hatásosan lehessen bemutatni a közönségnek és el lehessen hárítani az Izrael-ellenes üzeneteket, fontos megérteni a propaganda eszközeit. Ez a cikk az izraeli helyzethez alkalmazza a propaganda felsorolt hét eszközét, ezzel érthetőbbé téve a nemzetközi porondon, a nyilvánosság kedvező megítéléséért folytatott harc néhány módszerét. A névvel illetés A szavak körültekintő megválasztásával, a névvel illetés technikája egy negatív szimbólummal társítja a személyt vagy az eszmét. A negatív mellékértelemmel való felruházás azt a célt szolgálja elérni, hogy a negatív asszociáció alapján a közönség visszautasítsa a személyt vagy az eszmét, anélkül, hogy egyáltalán lehetőséget adna a személy vagy az eszme igazából való szemügyre vételére. A legkézenfekvőbb példája a névvel illetésnek ezek neonácik mely a legtöbb ember számára igencsak negatív hatással bír. A névvel illetés finomítható azzal, hogy olyan szavakat választunk, mely a közönség számára kifinomultabban hordozza a negatív értelmet. Például azzal, hogy a demonstrálókat fiataloknak nevezzük, az más benyomást kelt, mintha gyerekeknek neveznénk. Fontos, hogy az Izrael-aktivisták tisztában legyenek azzal, hogy a helyesen megválasztott szavak miként bírnak finoman eltérő jelentésekkel. Nevezzék a demonstrációkat zavargásoknak, a számtalan palesztin politikai szervezetet terrorszervezetnek és így tovább. Azok, akik szembeszállnak Izraellel, állandóan a névvel illetést használják. Figyeljük meg a telepek szó jelentését. Mikor Gilora használják, mely Jeruzsálem egyik külvárosa a vitatott 1967-es határokon, az a szó, hogy telepek azt a szerencsétlen benyomást kelti, hogy Gilo Ciszjordánia közepén fekszik, tele vallási és politikai szélsőségesekkel (mely kép a telepekről nagyon sokakban megragadt). Így használják Izrael ellenzői és a média a névvel illetést. Egy másik példa, amikor Ariel Sharon háborús bűncselekményeire hivatkoznak, azzal hogy Ciszjordánia inváziójáról beszélnek, amikor a hadsereg egyes alakulatai behatolnak a Palesztin Hatóság fennhatósága alá tartozó területekre terroristákat felkutatni, és így tovább. A névvel illetést nehéz elhárítani. Ne hagyjuk, hogy az ellenfél lehetőséget kapjon 18 a pontszerzésre! Amikor a névvel illetést használják, gondoljanak arra, hogy amikor ugyanarra a dologra hivatkoznak (pl. Gilo), használjanak egy sokkal kedvezőbb jelzőt (pl. külváros)! Ajánlatos a telepeket közösségeknek vagy falvaknak nevezni. Használják ugyanazokat a neveket az ellenkező irányban is! Ha valaki Sharon háborús bűneiről beszél, említsék meg Arafat háborús bűneit és a terrorizmusban való részvételét! A kifényezett általánosítás Egyszerű megfogalmazással élve, a kifényezett általánosítás a névvel illetés ellentéte. Ahelyett, hogy negatív értelmet társítanánk egy eszméhez vagy személyhez, a kifényezett általánosítás olyan pozitív kifejezéseket használ, melyekhez a közönség kötődik, és melyek a dolgoknak pozitív képet kölcsönöznek. Az olyan szavak, mint például a függetlenség, civilizáció, anyaság, szabadság, egyenlőség, tudomány pozitív asszociációt kelt az emberek többségében. Ezek a szavak mindenkinek mást jelentenek, de arra felhasználhatók, hogy megszerezzék velük a közönség helyeslését még akkor is, ha nem a szokásos módon használják őket. Figyeljük meg a szabadságharcos kifejezés használatát, mellyel láthatóan a terrorizmust akarják elfogadtatni a szabadság szó felhasználásával. Vagy figyeljük meg miért annyira hasznos meggyőzni másokat arról, hogy Izrael demokratikus ország. (Érdemes megfigyelni, ahogy nálunk a magukat Demokratikus Koalíciónak nevező személyek indokolatlanul sokat használják a demokrácia szót minden egyes mondatukban! Miközben a demokrácia és minden más történelemben magától kialakult önrendelkezési forma, továbbá a kultúra, a szabadság ellenségének him- nuszát, az Internacionálét éneklik. Éhes multimilliárdos proletárok Armani öltönyben a ford.) Izrael egy nyugati demokrácia a KözelKelet közepén. Jelképe a szabadságnak és a mindenkit megillető egyenlő jogoknak. Egy civilizált ország, melynek operája, balettja és világszínvonalú egyetemei biztosítják az izraeli kultúra fejlettségét. Ezeket a pontokat újra meg újra fel lehet használni, hogy a nyugati hallgatóság az országra pozitív elképzelésekkel asszociáljon és Izrael mellé álljon. Izrael ellenségei elszántak, hogy kétségbe vonhassák Izrael azon kijelentéseit, hogy demokratikus, hogy mindenkinek garantálja a szabadságot és így tovább. Az Izraelnek kedvező kifényezett általánosításokat ilyenkor a palesztinok viselkedésével társítják, beleértve a terrorizmust is, olyan kifejezésekkel, mint például telepes ellenesség és szabadság. A kifényezett általánosítással való küzdelem szükségessé teszi a pozitív kifejezés aláásását. Például, ha egy palesztin szónok azt állítja, hogy a palesztin terrortámadásokat csak a szabadságért hajtják végre, olyankor érdemes rákérdezni, hogy a szabadság a fiatal gyermekek legyilkolását jelenti, és azt, hogy a szüleiknek kell eltemetni őket? Ebben az új szövegkörnyezetben a szabadság már nem tűnik megfelelő jelzőnek a palesztin terrorizmusra. Az átruházás Az átruházás egy fogalom presztízsének, tekintélyének elvételét és egy másik fogalomra való átruházásáról szól. Például egy szónok dönthet úgy, hogy egy ENSZ zászló előtt tartja meg a beszédét, hogy azzal próbáljon legitimitást szerezni magának vagy az eszméjének. Néhány szimbólum melyet

19 fel lehet használni az Izraelről való vitához magába foglalhatja az izraeli zászlót, a Dávidcsillagot, iszlám szimbólumokat, melyek egy militáns szónoknak iszlámot támogató megjelenést kölcsönözhetnek, még akkor is, ha a mondandója éppenséggel szemben áll az iszlám hit fő áramlataival. Felekezeteken kívüli imák vallásos érzetet kölcsönöznek a szónoknak még akkor is, ha az üzenete nem is vallásos. Valamint a szónok saját országának nemzeti jelképei mint például az amerikai zászló azt a benyomást kelthetik, hogy a szónok az amerikai értékeket képviseli. A diaszpóra zsidó tanulóinak csoportjai, ahol arra alkalmas, felhasználhatják az országuk zászlaját az izraeli zászló mellett, hogy támogatást nyújtsanak Izraelnek. Sportkedvelő országokban (mint például Ausztrália), a diákok felhívhatják az emberek figyelmét híres Izraeli sportolókra, azért, hogy pozitív érzéseket ruházzanak át (egy focicsapattal kapcsolatban) Izraelre. Palesztin csoportok közismerten mindig megpróbálják felhasználni a nemzetközi közösségek szimbólumait, hogy támogatást és legitimitást kölcsönözzenek nekik. Már mindannyian hozzászoktunk Arafat és az ENSZ zászló látványához. Ezeket az erőfeszítéseket úgy lehet aláásni, hogy elsőként használjuk fel ugyanazokat, vagy azoknál erősebb szimbólumokat. Az ajánlólevél Az ajánlólevélnek azt nevezik, amikor megnyerik egy csodált vagy híres személy segítségét egy eszme vagy kampány támogatásához. Az ajánlólevelet fel lehet használni ésszerűen érthető, amikor egy focistát futballcipők reklámozására használnak vagy manipulálva, például amikor a focistát egy olyan politikai kampány támogatására használnak fel, melyet alig ért. Míg mindenkinek joga van a véleményhez, az ajánlólevél olyan súlyt nyomhat a vitában, melyre rá se szolgált. Például, ha Bono a U2-ból, olyasmiért ítélte volna el Izraelt, melyet az nem is követett el, ezrek hittek volna neki még akkor is, ha nem lett volna igaza. Hírességek megnyerése Izrael támogatásához segít meggyőzni az embereket arról, hogy Izrael egy nagyszerű ország. Nyilvánvaló, hogy némely híresség hasznosabb, mint a többi. A diákoknak valószínűleg jobb az ízlésük annál, hogy hatással legyen rájuk Britney Izraelről alkotott véleménye, de az olyanok, akiket az intelligenciához lehet kötni, mint például professzorok, színészek, rádióműsor-vezetők, sportmenedzserek és hasonlók felkérhetők ajánlólevélhez. A hírességeknek nem kell teljességgel Izraelt támogatniuk, hogy hasznosak legyenek. Idézeteket is lehet használni ajánlólevélként, még akkor is ha régiek és csak kira gadták őket a szövegkörnyezetükből. Izrael ellenzői is felhasználhatnak hírességeket üzeneteik megerősítéséhez. Ezt úgy kell aláásni, hogy el kell terelni a figyelmet a pártfogó hírességről a kérdésre. Nem éri meg a hírességet nyíltan támadni, vagy egyáltalán arra célozni, hogy nem is tudja miről beszél mert ez elidegenítheti a támogatóit. Amennyiben egy híresség támogató szerepe a palesztinok ügyében átlép a humanitárius kérdéseken a politikaiba, meg kell fontolni egy összehangolt tiltakozás megszervezését. A legtöbb híresség sokkal inkább törődik a saját, közvéleményben kialakult képével, mint a Közel-Kelettel. A hírességek hírnevének beszennyezéssel való fenyegetése általában meggyőzi őket arról, hogy eltávolodjanak a vitatott kérdésektől. Az egyszerű emberek Az egyszerű emberek technikája megkísérli meggyőzni a hallgatót arról, hogy a szónok egy átlagos, rendes ember, aki szavahihető, mert pont olyan, mint te vagy én. A politikusok gyakran úgy mutatják be magukat, mint akik kívül állnak a politikai kliséken, felülkerekednek a politikai civakodásokon és adócsökkentéseket követelnek, hogy segítsenek az átlagos, rendes embereken. Az esetek többségében a politikusok multimilliomosok, akiket hatalmas vállalatok pénzelnek, de az egyszerű emberek technikája miatt el tudják homályosítani ezt a tényt azzal, hogy a hétköznapi jellemvonásaikat mutatják. Bizonyos helyzetekben az állítólagosan elnyomottak támogatása gyakran része lehet az egyszerű emberek napirendnek. Izrael kritikusai például elnyomottakként festhetik le a palesztinokat, és Izraelt, mint a gyengék elnyomóit. Ezt a fajta populista helyzetet úgy lehet leghatásosabban leküzdeni, hogy áthárítjuk a palesztinok bajairól a felelősséget Izraelről Jasszer Arafatra. Ahogy a híres mondás tartja, Jasszer Arafat még sosem hagyott ki egy helyzetet, hogy kihagyjon egy helyzetet. Arra kell rámutatni, hogy annak az oka, hogy palesztinok még mindig ország nélkül állnak, az azért van, mert a vezetésük tragikus módon folyamatosan a háborút keresik a béke helyett. Izraelt támogató aktivisták felhasználhatják az egyszerű emberek technikáját, mint az utca embere, miközben Izraelt támogatják. Az utca egyszerű embere boldogan elítéli a terrorizmus minden formáját és támogatja a nyugati eszméket. A KözelKeletről szóló viták során ezt könnyen lehet azonosítani Izrael támogatásával. A populista helyzetek alkalmazásával óvatosnak kell lenni! Akadnak olyan erkölcsi határok, melyeket nem érdemes átlépni például belenyúlni az általános arabellenes érzésekbe vagy az iszlámfóbiába. Tartsuk észben, hogy Izraelt a tömeges általánosítás és rasszizmus nélkül is lehet támogatni! A félelem Amikor a szónok arra figyelmeztet, hogy az üzenetének semmibevétele olyan következményekkel jár, mint egy esetleges háború, személyes szenvedés és így tovább, azzal a félelmet manipulálják, hogy üzenetüket kifejtsék. A hallgatóságnak mélyen gyökerező félelmei vannak az erőszakkal és a káosszal szemben, melyet meg lehet lovagolni hamis kettősségek gyártásával azaz, vagy rám hallgatsz, vagy ezek a borzasztó dolgok meg fognak történni! A hallgatók túlságosan el vannak foglalva a rettenetes dolgok fenyegetésével ahhoz, hogy kritikusan átgondolják a szónok üzenetét. A félelmet könnyű manipulálni olyan klímában, mely már úgyis átitatott a globális terrorizmustól való félelem. Arab és iszlám fundamentalista terroristák nyugaton ezrek haláláért felelnek és azzal fenyegetőznek, hogy az egész világot gazdasági válságba sodorják. Senki sem akar szembenézni fizikai kockázattal vagy a pénzügyi csőddel. A félelmet sikeresen fel lehet használni a terrorizmus következményeire való rámutatással. A fenyegetettség érzését erősítheti az, ha emlékeztetik az embereket arra, hogy a palesztin terroristák a múltban az egész világon működtek. Természetesen a palesztin szónokok is meglovagolhatják a félelmet, hogy támogassák vele üzenetüket. Sokan tartanak az instabilitástól, mely hatással lehet a közelkeleti olajexportra egy regionális konfliktus kitörésekor. A gazdasági instabilitásért való felelősségét egy a közönségét manipulálni kívánó szónok könnyen rákenheti Izraelre. A félelemmel nehéz szembeszállni, de az Izrael-aktivisták azért tehetnek egy-két dolgot. Először is, az aktivista megpróbálhatja csökkenteni a félelem szintjét ésszerűségre való hivatkozással legyünk ésszerűek, szerintem ezek a gondolatok igencsak távoliak és felelőtlenség ilyenekkel ijesztgetni az embereket néhány olcsó politikai pontszerzés miatt. Másodszor, az aktivisták megpróbálhatják áthárítani a felelősséget a közelkeleti instabilitás valóban félelmetes lenne, és pont ezért tesz meg Izrael mindent a békéért. Viszont Jasszer Arafat elégedettnek tűnik a terroristák támogatásával a diplomácia helyett, mely az egész régiót olyan háborúba sodorhatja, melyet csak Arafat akar. (Érdemes megfigyelni, hogy az állítólag demokrata és toleráns, véletlenül sem kommunista, a médiát teljesen uralma alatt tartó DK, MSZP, LMP március 15-én, a Parlament előtt keltette az emberekben a pánikhangulatot azzal, hogy a diktatúra ellen és a szólásszabadságért tüntettek. Majd alig egy hét múlva, 24-én habzó szájjal 19

20 követeltek törvényt betiltandó (!) és büntetendő (!) gyűlöletbeszédről egy korábbi, általuk brutális kegyetlenséggel, állatias módon meggyilkolt áldozatuk, a nemzetével együtt jobb sorsra érdemes, szegény és ártatlan kis Solymosi Eszter nevének puszta megemlítése után. És az emberek megették ezt is a ford.) A csordaszellem A legtöbb ember, mikor kétségei vannak valamivel kapcsolatban, örömmel teszi azt, amit a többiek is tesznek. Ez a csordaszellem hatás. Az emberek örömmel részei a tömegnek és ügyes manipulátorok rájátszhatnak erre a vágyra a saját támogatottságuk nagy tömegének kihangsúlyozásával. Bár ésszerű dolog adni az embereknek egy esélyt arra, hogy megtudhassák hányan is támogatják valójában a szónokot vagy a mozgalmat, gyakran adódik lehetőség kiterjedt támogatói kör benyomását kelteni például azzal, hogy az összes támogatót egy helyre gyűjtik, vagy egy silányan levezetett közvéleménykutatással azért, hogy befolyásolhassák azokat az embereket, akik lelkesen követik a tömeget. Izrael-aktivisták végezhetnek közvélemény-kutatást olyan csoportok között, melyek támogatják Izraelt és ezeket felhasználva azt a benyomást kelthetik, hogy Izrael a támogatható csapat. Arra, hogy azt a benyomást lehessen kelteni, hogy Izrael népszerűbb, mint a valóságban, fel lehet használni a demonstrációkat, sőt olyan fényképeket is, melyek nagy tömegek látszatát keltik. Szem előtt kell tartani azt, hogy egy ügy nagy tömegtámogatottságának érzékeltetésével való játék problémát okozhat, ha ez azt jelenti, hogy a meggyőződéses támogatók önelégültekké válnak. Palesztin aktivisták sikeresen keltik azt a benyomást, hogy hatalmas a támogatottságuk, és ezt nehéz ellensúlyozni. A leginkább magától értetődő és leghatásosabb válasz erre az, hogy meg kell próbálni még nagyobb támogatottság látszatát kelteni. Egyébként egyszerűen csak el kell kezdeni a kérdés megtárgyalását az egyszerű emberek technikájának alkalmazásával, hogy elkötelezett támogatókat szerezzünk és ne csak a csordaszellemet használjuk ki. Folytatjuk Kuruc.info A MEGSZORÍTÁSOK RECESSZIÓHOZ VEZETNEK Csath Magdolna lesújtó véleménye A megszorítások nem segítették a gazdaság fellendülését, recesszióhoz vezettek és kedvezőtlen társadalmi hatásokkal is jártak, véli a közgazdász. Azért van szükség megszorításokra, hogy fellendüljön a gazdaság, mondta nemrégiben a spanyol miniszterelnök, miközben egész Spanyolországban a megszorítások miatt és a bankok tervezett újbóli megsegítése ellen tüntetnek. Görögország után Spanyolország miatt néz nehéz időszak elé az unió, miközben arra is kínosan ügyel, hogy létrejöjjön a gazdasági után a politikai unió, vagyis hogy a tagállamoknak minél szűkebb és ellenőrzöttebb legyen a mozgástere. Csath Magdolna közgazdász a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában hangsúlyozta, nem volt még példa arra, hogy egy megszorító csomag elindította volna a gazdaságot. A megszorítások hatására a gazdaság általában recesszióba fordul, csökken a GDP, a cégek nem tudnak eladni, elbocsátják a dolgozókat, nő a munkanélküliség. Mivel kevesebben fizetnek adót, csökken az állami bevétel, így csökkenteni kell a kiadásokat is. A közgazdász arra figyelmeztetett, a gazdasági mellett a kedvezőtlen társadalmi hatásokkal is számolni kell, a társadalom romló lelkiállapotával, amely előbb-utóbb abban is megjelenik, hogy felgyorsul a népességfogyás, nő az elhalálozások száma. A versenyképesség és a siker szempontjából is az a legfontosabb, hogy a társadalom egészséges, jól gondolkodó, nagy tudású egyénekből álljon. A válságot a pénzvilág okozta, s addig, amíg a kockázat pozitív irányba hajlott, a bankok nem is tettek semmit, magyarázta Csath Magdolna. Abban a pillanatban azonban, amikor a kockázat veszteséget kezdett 20 termelni, a bankok állami beavatkozást kértek, de azok az összegek, amellyel a pénzintézeteket megsegítették, hiányoznak az állami kasszákból, s ezeket megszorításokkal próbálják pótolni. Az unió nem tett semmit, aminek egyik oka lehet, hogy a pénzvilágnak óriási a lobbiereje, s elérték, hogy ne legyen tranzakciós adó. Egyes elemzők szerint a gazdasági válság segít elfogadtatni az emberekkel azt, hogy még inkább központból kell mindent irányítani, hogy létre kell hozni a gazdasági után a politikai uniót is. A monetáris unió, az euró bevezetése a kulcsországok számára volt előnyös, a kevésbé fejlett, periféria-országoknak csak hátránya származott belőle, s ez látható ma a görög, a portugál és részben a spanyol válságban is. A fiskális unió megteremtésével már egy jelentős nemzeti szuverenitás elemet vesznek el a nemzetállamoktól, s innen már csak egy lépés a politikai unió megteremtése, amely ismét az üzleti világ és az erősebb országok számára az előnyös, magyarázta Csath Magdolna. Forrás: Kossuth Rádió

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Ne fossál, a Gyuri bá mindig velünk van!

Ne fossál, a Gyuri bá mindig velünk van! Ne fossál, a Gyuri bá mindig velünk van! Ezt a veretes mondatot nem Orbán Viktor mondta (ő csak ennek értelmében görcsöl Magyarország elveszítésén), hanem egy bekiabáló a budapesti CEU sajtótájékoztatón,

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról PAPP ZSOLT Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról Összefoglalás A nehéz sorsú, hajléktalanszállón lakó, AIDS betegségének állandó fenyegetettségében élő szerző a halálról, félelmeiről,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYÁNAK SZABÁLYOZÁSI ELVEIRŐL. elkészült előterjesztésről

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYÁNAK SZABÁLYOZÁSI ELVEIRŐL. elkészült előterjesztésről Tisztelt Salamon László! Az alkotmányozás ügyében olvasói levélként fűznék néhány gondolatot az alkotmányozási törekvésekhez. Számos olyan érv lehet, amelyet nem volt módom megismerni, így csak a közzétett

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Én akarom, így akarom, most akarom!

Én akarom, így akarom, most akarom! 2 fotók: Belényesi Tímea (http://timeabelenyesi.blogspot.com) Én akarom, így akarom, most akarom! Kisnémet Mónika Kedves OlvasóIM! Ahogy azt az augusztusi számban ígértem, a szeptemberi megjelenést a dackorszak

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

Válaszolunk. Az Eszmecserén nem jutott időnk minden SMS-ben feltett kérdésre válaszolni, ezért ebben a formában válaszoljuk meg felmerült kérdéseiket.

Válaszolunk. Az Eszmecserén nem jutott időnk minden SMS-ben feltett kérdésre válaszolni, ezért ebben a formában válaszoljuk meg felmerült kérdéseiket. Válaszolunk Az Eszmecserén nem jutott időnk minden SMS-ben feltett kérdésre válaszolni, ezért ebben a formában válaszoljuk meg felmerült kérdéseiket. Felhívjuk figyelmét, hogy mivel az esemény zártkörű

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

8. Fejezet. Stafétaátadás az életért

8. Fejezet. Stafétaátadás az életért 8. Fejezet Stafétaátadás az életért 8. Fejezet Stafétaátadás az életért Az előző fejezetekben kijózanító elemzést közöltünk azokról a módszerekről, ahogyan az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor korábbi

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Térey János. Asztalizene. (Az eddigiek. Jön Henrik, szétnéz: egyetlen szabad asztal van, megcélozza)

Térey János. Asztalizene. (Az eddigiek. Jön Henrik, szétnéz: egyetlen szabad asztal van, megcélozza) Térey János Asztalizene Színmű három tételben részlet 10 36 (Az eddigiek. Jön Henrik, szétnéz: egyetlen szabad asztal van, megcélozza) (magában) Állandó ítéletidő Útban Pestre, Beugrottam ide. Drága hely,

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015.

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015. EZ, a kutatásnak álcázott tanulmány: - HAMIS magyarországi TRENDEKET mutat be a 2005-2015 időszakra vonatkozóan, - MEGGYŐZÉSKÉNT az EU valódi stratégiájára hivatkozik, amely a hamis trendek miatt Magyarországra

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Keresztyén kereskedelem

Keresztyén kereskedelem Keresztyén kereskedelem 1. A modern világ egyik legnagyobb hatalmassága a kereskedelem. Kereskedelmi kapcsolatok látható és láthatatlan szálai behálózzák a világot. Szárazföldi és tengeri közlekedés, posta

Részletesebben

Tűzszünet helyett vérfürdő Kijevben (18+) http://nepszava.hu/cikk/1011501-tuzszunet-helyett-verfurdo-kijevben-18 Mindenki lelécel Janukovics mellől

Tűzszünet helyett vérfürdő Kijevben (18+) http://nepszava.hu/cikk/1011501-tuzszunet-helyett-verfurdo-kijevben-18 Mindenki lelécel Janukovics mellől Tűzszünet helyett vérfürdő Kijevben (18+) Több mint száz halott, sokszáz sebesült a kiújult összecsapásokban - Az EU Ukrajna elleni szankciókat fogadott. http://nepszava.hu/cikk/1011501-tuzszunet-helyett-verfurdo-kijevben-18

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

Az alkotmányos öntudat erősödése Strafford grófjától Kende Juditig, avagy túllépni a Gusztus Húszas Kotmányon és az alaptörvényes mai időn 1

Az alkotmányos öntudat erősödése Strafford grófjától Kende Juditig, avagy túllépni a Gusztus Húszas Kotmányon és az alaptörvényes mai időn 1 1 MAJTÉNYI LÁSZLÓ: Az alkotmányos öntudat erősödése Strafford grófjától Kende Juditig, avagy túllépni a Gusztus Húszas Kotmányon és az alaptörvényes mai időn 1 Az alkotmányos érzék Az országok alkotmányos

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Međitaior Hitler ZS pontja

Međitaior Hitler ZS pontja Međitaior : Hitler ZS pontja IC. Minden állampolgár első kötelessége a szellemi, vagy anyagi alkotás. Egyesek tevékenysége nem irányulhat az összeség ellen, hanem mindenki javára az Egész keretei közt

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: A Szent István Közösségi Házban 2014. december hó 11-én 17 00 órakor a szászvári vállalkozókkal tartott kötetlen vitafórumról. Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást és megjelentek.

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Bevezetés. MV szerelem 135x200 208(6) press.indd 11

Bevezetés. MV szerelem 135x200 208(6) press.indd 11 Bevezetés Az A férfiak a Marsról, a nôk a Vénuszról jöttek címû könyv szerzôjeként gyakran hallok sikeres szerelmi történeteket egyes emberektôl vagy éppen szerelmespároktól. Gyakorlatilag szinte egyetlen

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Gondolatok a tegnapokról. és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek?

Gondolatok a tegnapokról. és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek? Gondolatok a tegnapokról és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek? Semmi értelme azon gondolkodni, hogy a tegnap miért alakult úgy, ahogy. Azon azonban érdemes elmélkedni, hogy miképpen lehet

Részletesebben

AZ EGYKE ÉS AZ EGYETLEN JÖVÕ

AZ EGYKE ÉS AZ EGYETLEN JÖVÕ az egykék halmazával felálló egyke-emberiség esélyei SZÁVAI ILONA AZ EGYKE ÉS AZ EGYETLEN JÖVÕ A LEGSZEMÉLYESEBB GLOBÁLIS KÖZÜGY A 21. század elejére olyan fordulóponthoz érkeztünk, amikor az évszázadok

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia 1 Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Ebben a dolgozatban elsősorban a DEMOS Magyarország keretein belül véghezvitt két vállalkozás eredményeiről, az azoknak a magyar társadalomra

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés

Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés Tizedik lecke Megtakarítás és befektetés A takarékosságot eszköznek tekintsd arra, hogy mindig független légy az emberektől, ami tisztességed megóvásának nélkülözhetetlenebb feltétele, mintsem hinnéd.

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról

Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról A tanácskozásra 2004. szeptember 7-én került sor a XI. kerületi Polgármesteri Hivatalban a Levegő

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben