Dr. Kóbor András egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Budapest

Átírás

1 Dr. Kóbor András egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Budapest

2 Anyagtan A fogászatban használatos anyagok megismerése, melynek célja a fogorvosi gyakorlatban a megfelelő eljáráshoz a legmegfelelőbb anyag kiválasztása A fogorvosnak ismernie kell az anyagtant és a fogtechnikát is, abból a célból, hogy irányítani tudja a fogtechnikus munkáját (Pfefferman Péter 1864) Gazdaságossági megfontolások (ár-érték arány)

3 Fogászati anyagok csoportosítása Származás alapján < természetes (gipsz, guttapercha, alginát) mesterséges (akrilátok, műgyanták) Kémiai összetétel < (fizikai tulajd.) fémes (ötvözetek) nem fémes (szilikonok, viaszok)

4 Fogászati anyagok csoportosítása Felhasználási szerint: lemintázó(lenyomat)anyagok mintakészítésre használt anyagok fogpótlás készítésére használt rögzített kivehető részl. kivehető teljes fogpótlások rögzítésére használt fogászati tömőanyagok ideiglenes végleges gyökértömő fogtechnikai anyagok

5 Lemintázó(lenyomat)anyagok I.

6

7 Biokompatibilitás: biológiai összeférhetőség függ az anyag kém.-fiz. tulajdonságaitól a befogadó szervezet állapotától a behatás (érintkezés) idejétől TOXIKUS INERT AKTÍV Bioinert anyag: nem vált ki kóros reakciót (rövid behatási idő)

8 Felületvisszaadó képesség: szemcseméret viszonyulás a lemintázandó anyag felületéhez HYDROPHIL HYDROPHOB polarizált, vízhez kötődő felületi feszültség, peremszög apoláros, víztaszító

9 Képlékenység, viszkozitás: newtoni (ideális) folyadékok dinamikai ~ (belső surlódási együttható) kinematikai ~: a dinamikai ~ (η) és a sűrüség (p) hányadosa A lenyomatanyagok kinematikai viszkozitása befolyásolható (kémiai-fizikai lehetőségek)

10 Kötési (keményedési) idő: a fiziko-kémiai folyamatok változási ideje fizikai (hőmérs; keverés) és kémiai (aktívátor) befolyásolás A lemintázó anyagok kötési ideje kb. 3-4 min. Forma és térfogatállóság: víztartalom (tárolási körülmények) késleltetett (késői) kémiai reakciók

11 Összeférhetőség a mintakészítés anyagával kémiai reakciók fizikai tulajdonság (hőmérséklet) Fertőtlenítés (sterilizálás) kémiai és hőhatás Gazdaságosság

12

13 1.gipsz

14 Gipsz CaSO4 Ca: alkáli földfém ( Mg, Be,Ba, Sr) Vegyületei: mészkő CaCO3 hydroxilapatit Ca5(PO4)3 (OH) Előfordulása: üledékes kőzetekben Egyiptom, Fr.o: párizsi medence, Német o: Harz hg. Elnevezés: lat. gipsum, gipti ~ agipti (egyiptomi) Alabasztrosz város

15 Történelem: ie. VII. sz. Jerikó festett gipszfalak piramisok malterében 80% koponyák arca gipszből

16 Gipsz előállítása Bányászat: CaSO4 + 2 H2O dihidrát kőzet, rostgipsz, máriaüveg

17 Zúzás, égetés: CaSO4 + H2O hemihidrát száraz ~: kemencében C β bolyhos kristályok, szétesett másodlagos szerkezet nedves ~: autoklávban C nagy nyomáson α nagy, szabályos kristályok túlégetés: 200 C felett, rehidr.-ra alkalmatlan

18 Őrlés: golyós malmokban különböző finomságú szemcsék (tulajdonságok) Keverés: 5% töltelékanyag (éles törési felszín) talkum [Mg3Si4O10(OH)2] kréta (CaCO3) bolus alba (AlSi) bolus rosa (Fe2O3 szennyeződés) infúzóriaföld (kovamoszatok) ízesítőanyag vanília, mentol színezőanyag Csomagolás

19 Fogászati felhasználás A feldolgozás kémiai alapja a rehidratáció (vízfelvétel) CaSO4 + ½H2O + H2O hemihidrát dihidrát - Oldódás: a gipsz por (α+β hemihidrat) megfelelő mennyiségű vízben oldódik. Víztényező: 1kg gipszhez adható víz mennyisége, aránya finom őrléssel gyorsítható exoterm oldódás - Vízfelvétel: a nagy felszínű, poláros kovalens kötésű CaSO4 molekulákhoz vízmolekulák kapcsolódnak, kialakul a hidrátburok

20 Kolloidképződés: nagy molsúlyú anyagoknál (500) nm nagyságú szemcsék hidrofil kolloid, melyben a felületi jelenségek dominálnak (polarizált H megkötő felület Tyndall jelenség: beeső fény esetén Brown féle molekulamozgás: töltések miatt, hőmérs. befolyásolja Gél kiválás: imbibició (hajszálcsövesség) további vízfelvétel és duzzadás csak fonalszerű nagy molekulák esetén lehetséges Kristályosodás: a homogen seading mechanizmus alapján Ca SO4 H2O (kristályvíz) Folyamat gyorsítása: víz hőmérséklet emelése, NaCl, K2SO4 lassítása: mésztej (CaOH),enyv,vízüveg

21 A feldolgozás fázisainak makroszkópikus jellegzetességei: - Por adagolása a vízhez - Keverés: a massza felszíne fényes - Besűrűsödés: a felszín matt, melegszik lenyomatvételre már nem alkalmas - A megszilárdulás kezdete: a massza már nem folyik de kenhető - Megkeményedés: a gipsz hallható kattanással törik lenyomat eltávolítható (kb. 3-4 perc) - Megszilárdulás: a kristályszerkezet kialakulása, a keménységvizsgáló tű 300N/mm² esetén már nem hagy nyomot (kb.24 óra)

22

23 2. Lenyomatpaszták

24 Lenyomatpaszták Paszta: lágy, kenhető anyagok (fogászatban gyakori) Cinkoxid-eugenol paszta: Alappaszta: 80% cink-oxid (fehér) 19% cink-acetát 1% magnézium-klorid (gyorsító) kolofónium (hegedűgy.) por, gyanták cink-szulfát (akkcelerátor) Reaktor paszta: 56% eugenol (eugensavas szegfűszegolaj, v.barna ) 16% olivaolaj 6% lenolaj 6% ásványi olaj 16% gumi arabikum 1-2% peru- és kanadabalzsam (ízhatás)

25 Felhasználás: a pasztákat 1:1 arányban keverjük cinkeugenolát (szerves fémvegyület: kelát) képződik Tulajdonságok:jó felületvisszaadó képesség sérülékeny Momax, Moment, SS-White,Repin, keverési idő: 30 sec. várakozási idő: 1-2 min. mukokompressziós lenyomat (nagy viszkozitás) vékony rétegben (egyéni kanál-funkciós leny.) keményedési idő: 5 min. tárolhatóság: 24 óra

26

27 3. Műanyagbázisú

28 Műanyagbázisú lemintázóanyagok PMMA: poli-metakrilsavas-metil-észter Por: PMMA Folyadék: MMA Nagy viszkozitás szájhőmérsékleten csökken (jó áramlás) Egyéni kanál, régi fogsor Két ütemű lenyomat: a.) 3-5 min. keményedés b.) adhezív kezelés (felszíni oldódás) ½ min.lenyom. Muco-Seal, SR-Ivoseal

29