Mozgókép és médiaelemzés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mozgókép és médiaelemzés"

Átírás

1 Mozgókép és médiaelemzés Szerző: Fekete Richárd Lektor: Murai András

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet a mozgóképek alapvető technikai, illetve hermeneutikai sajátosságaival. A tananyag egy nagyvonalú történeti bevezetővel indul, majd a mozgókép általános jellemzőinek ismertetése után tér át a képalkotás kérdéseire. Az alapvető képsíkok ismertetését, illetve az álló beállítások bemutatását állóképi illusztrációk segítik az alapvető fogalmi apparátus könnyebb elsajátítása érdekében. A mozgó beállítások, illetve a különböző montázsfajták megvilágítása funkcionálisan történik, amennyiben a mozgóképet nem tisztán technikai műveletek eredményeként, hanem a nézőre tett hatás intenciójában gondoljuk el. A tananyag tehát különböző hermeneutikai műveletekre hívja használóját, s a példaként felhozott beállításokra/jelenetekre is értelmezendő anyagként tekint. A mozgóképen hallgató hangok tipologizálása során a képi redundancia válik döntő tényezővé. A tananyag utolsó nagyobb egysége a mozgóképi elbeszélés alapfogalmait tisztázza, majd a már elsajátított fogalmi apparátus segítségével egy jelenetelemzésben ér véget. A tananyag célja, hogy a felhasználó szimultán módon legyen képes kezelni a mozgókép konstruált voltát, illetve annak hermeneutikai meghatározottságát. Ebben az értelemben a tananyag elméleti irányultsága leginkább fenomenológiainak tekinthető, hiszen a műalkotás értelmezésében az alkotási folyamat által meghatározott közlési szándékot ugyanúgy feltételezi, mint a befogadó aktív, jelentésteremtő tevékenységét. Az egyes tananyagrészek elméleti bevezetővel és az alapvető fogalmak tisztázásával kezdődnek, majd konkrét mozgóképelemzésekkel folytatódnak.

3 Tartalom 1. rész: Rövid történeti megfontolások, a mozgókép általános jellemzői A mozgóképi vonzódás, képregény és rajzfilm A mozgófényképezés kezdetei A mozgóképről általánosságban A mozgóképi maximákról A mozgóképi kiemelés eszközei 2. rész: Képsík és álló beállítás A képsíkok 3. rész: A mozgó beállítás 4. rész: A montázs 5. rész: A hang A beállítás, mint a gépállás függvénye Kétdimenziós kameramozgás Háromdimenziós kameramozgás Zoom és fárt A montázs funkciói Belső montázs, párhuzamos montázs A beszéd A zörej A filmzene 6. rész: Az elbeszélés Bibliográfia A szüzsé vizsgálata az elbeszélői stratégia szerint Jelenet, szituáció, felvonás Jelenetelemzés: Zöld hentesek

4 Első rész Rövid történeti megfontolások, a mozgókép általános jellemzői

5 A mozgóképi vonzódás, képregény és rajzfilm A mozgóképhez való vonzódás az ember képközpontú észleléséből, illetve történetalapú gondolkodásából ered. A képéhség-történetvágy kettősség a mozgóképi rögzítés korai időszakában a képregénnyel, illetve a rajzfilmekkel mutatott hasonlóságot. A képregény műfajának kezdetét nehéz megállapítani (egyes rajongók már a barlangrajzokat is képregénynek tekintik), a szakmai közmegegyezés mégis kijelölt egy olyan dátumot, mely a mozgóképi rögzítés őskorával egyidős. A nagyközönség 1896-ban Joseph Pulitzer újságjában, a New Yorker Worldben találkozott Richard Felton Outcault figurájával, A Sárga Kölyökkel, akinek rövid (két-három kockás) történetei nagy népszerűségre tettek szert. A rajzfilmek készítésének kezdete ugyanezen kontextus terméke. Az első stop motion technikával készült animációs filmnek Emile Cohl 1908-as Fantasmagorie című alkotását tartjuk. A stop motion technika (avagy kockázás) a klasszikus animációs filmekre jellemző alkotási mód, melynek során a készítők a mozgóképet alkotó minden képkockát külön-külön rajzolnak meg, majd fényképeznek le. E fázisképek sorrendbe helyezése hozza létre az animációt.

6 A Sárga Kölyök

7 Fantasmagorie

8 A mozgófényképezés kezdetei A mozgókép születésében meghatározó szerepet játszott Eadweard Muybridge és Thomas Edison. Muybridge az úgynevezett zoopraxiscope segítségével sorozatképeket animált, s így felvételein el tudta érni a mozgás érzetét. Edison kinetoszkópja mely rövid kockás filmszalag lejátszására volt képes a feltaláló elmondása szerint a zoopraxiscope továbbgondolásán alapult. Az 1878-as zoopraxiscope és az 1891-es bemutatású kinetoszkóp után az 1895-ös filmvetítőgép hozott forradalmi áttörést a mozgókép történetében. A Lumiéretestvérek (August és Louis) vetítőgépe a kinetoszkóppal ellentétben egyidejűleg több ember számára is lehetővé tette a mozgófénykép nézését. A filmvetítőgép (kinematográf) a mozgókép rögzítésén, illetve annak vászonra történő kivetítésén túl a mozi megszületését is elhozta. A Lumiére-testvérek 1895 decemberében Párizsban egy fizetős vetítés keretében tíz rövidfilmet mutattak be, ekkortól datáljuk a mozi megszületését.

9 Eadweard Muybridge: A mozgó ló (1878)

10 Korai Edison-filmek 1894 és 1896 között

11 August és Louis Lumiére: A megöntözött öntöző (1895)

12 A mozgóképről általánosságban A mozgóképről általánosságban elmondható, hogy: az irodalommal ellentétben a valóság közvetlen képét nyújtja a különböző jelenségek ábrázolásakor fotografikusan hű képet ad (a fényképezéstől tehát dinamizmusa különbözteti meg) befogadása amennyiben nem a mozgókép nézését nem szakítjuk meg időben és térben meghatározott, ez egyértelműen megkülönbözteti például a képregény befogadásától legtöbbször történetalapú, s e történeteket szereplőkkel játszatja el eszközfüggő demokratikus, hiszen mindenki számára hozzáférhető (lásd a digitális fényképezőgépet vagy a videókamerát).

13 A mozgóképi maximákról A legfontosabb mozgóképi maximák közé tartozik a felvétel egyszerisége, ami a mozgóképi rögzítés időbeliségének meghatározottságára mutat rá. A rögzítés ugyanakkor mindig ábrázolás is egyben, hiszen hiába látjuk a valóság közvetlen képét a mozgóképen, a kamera akkor is csak a rögzíthető dolgoknak egy szeletét mutatja meg. Tulajdonképpen a rögzítés és az ábrázolás dichotómiájából ered a mozgókép kettős természete is. A mozgókép ugyanis a valódi látvány technikai reprodukciója, s egyben teremtő aktus is, amennyiben a kamera által rögzített képet valamilyen felhasználói tevékenység eredményeként gondoljuk el. E tevékenység a mozgóképi ábrázolás egy újabb sajátosságára világít rá: a mozgókép ugyanis a legtöbb esetben túltelített. A konkrét dolgok rögzítésekor számos olyan tényező is megjelenik, mely a kép központi témájához képest semmilyen jelentőséggel nem bír. A mozgókép túltelítettsége alapvetően meghatározza a mozgóképi élmény felidézését is. A mozgókép befogadása ugyanis mindig holisztikus, a felidézése viszont töredékes. Abban a pillanatban, amikor egy új filmkockát pillantunk meg, a kép összes elemét befogadjuk, ám a felidézés során legtöbbször csak azokról a központi motívumokról tudunk referálni, melyek a mozgókép egészének értelmezése során számunkra relevánsnak bizonyulnak. Az ember ezen alapvető felidézési stratégiájára a mozgókép rá is játszik, hiszen különböző szelekciós eljárások által folyamatosan kiemeli az olyan motívumokat, melyeket emlékezésre érdemesnek tart. E kiemelési eljárásoknak a filmkészítés terén kereskedelmi szempontból például nagyon fontos szerep jut, lásd a különböző élménysűrítményeket (a tv-spot, a teaser vagy a trailer műfaját).

14 A Baljós árnyak 3D trailere Egy Baljós árnyak teaser

15 A mozgóképi kiemelés eszközei A mozgóképi kiemelés eszközeit a mozgóképelemzés általános szempontjai szerint rendszerezhetjük legegyszerűbben. A mozgóképi látvány szintjén a leggyakrabban használt kiemelési eszköz a közelkép, melynek tárgyalásával a képsíkoktaglalásakor bővebben is foglalkozunk. A mozgókép megvilágítása, illetve színkezelése a kiemelés szempontjából a színházi előadáshoz hasonlít. A fénykezelés klasszikus példája még a színes mozgókép megjelenése előttről származik. Friedrich Wilhelm Murnau Nosferatu című vámpírtörténetében melyet egyben az első műfaji horrorként tartunk számon a főszereplő, Orlok gróf kiszemelt áldozata, Ellen Hutter mindvégig hófehér ruhában szerepel, ezzel éles kontrasztot alkotva a sötét ruhás vámpírral, akinek gyakran csak az árnyékát látjuk. A megvilágítás általi kiemelés 1922-ben még különleges példáját, a kör alakú szűkítést (más néven maszkolást) szintén láthatjuk a Nosferatuban. Ezen eljárás során a látható kép egy része elsötétül, így a nézői látótér is csökken, s a fókusz a kép közepére koncentrálódik. A mozgókép egy-egy motívumának kiemelése a hang szempontjából is alapvető. A példa ismét a Nosferatuból származik. A filmben Orlok gróf egy hajóút során a legénység tagjait egymás után öli meg. Mikor a megmaradt hajósok egyike felbontja a csomagtérben szállított koporsókat, először patkányokra bukkan, majd az egyik koporsóból a matrózok Orlok grófot látják kiemelkedni. A mozgóképi élmény ritmusáról (a különböző beállítások/jelenetek hosszúságáról) a kiemelés szempontjából nem szükséges bővebben értekezni, ahogy az ismétlések (egy szereplő, tárgy, etc.) szerepéről sem. Minél hosszabb egy jelenet, annál könnyebben ragad meg az emlékezetünkben és minél többet látunk egy motívumot, annál könnyebben tulajdonítunk neki kulcsszerepet. A mozgókép értelmezése kapcsán persze másképpen is gondolkodhatunk a ritmusról és az ismétlésről. Könnyen előfordulhat, hogy egy hosszabb beállításból éppen terjedelme miatt emlékszünk kevesebbre, illetve hogy egy-egy központinak tűnő motívum inkább csak gyújtópontjaként szolgál a cselekménynek (lásd a hitchcocki MacGuffint).

16 Greta Schröder Ellen Hutterként a Nosferatuban

17 Orlok gróf vámpír kontúrjai

18 Kör alakú szűkítés a Nosferatuban: a mozgóképi kiemelés a maszkolt technika, illetve az éles megvilágítás mellett a természetes szűkítés eszközével is él. Az ajtó körvonalai ugyanis természetes keretet biztosítanak a szereplő számára.

19 A jelenetben a zene a hetedik másodpercben változik meg, közvetlenül a patkányokat mutató kép előtt. A fagott uralta ereszkedő dallamot éles orgonahang váltja fel, mely eztán már csak mélységében változik.

20 Második rész Képsík és álló beállítás

21 A képsíkok A beállítás (snitt) a film vágástól vágásig tartó szerkezeti egysége, Szabó Gábor szavaival élve egyetlen kamera által rögzített folyamatos látvány. (Szabó, 2002, 17.) Ehhez képest a jelenet (sequence) a film azon dramaturgiai egysége, mely legtöbbször több beállítást is tartalmaz. A Film és médiafogalmak kisszótára szerint a jelenet határait a nagyobb tér- és időbeli ugrások határozzák meg (Hartai, 2002, 105.), míg Szabó Gábor Filmes könyvében a jelenet fogalmának színházi eredete kerül előtérbe, amennyiben annak határait a szereplők jelölik ki: ha egy új szereplő belép a színre (vagy kilép a színről), akkor új jelenet kezdődik. (Szabó, 2002, 18.) A jelenet fogalmának diszkurzív többértelműsége miatt érdemes használni a long take (avagy sequence shot) fogalmát, ami tulajdonképpen egyfajta hosszú beállítást jelent. A jelenet ekkor több helyszínen vagy cserélődő szereplőkkel is játszódhat, ám vágás mégsem szakítja meg. A jelentről többet Az elbeszélés című fejezetben lehet megtudni. A képkivágás (idegen nevén plán) a néző térérzetének meghatározásában játszik kulcsszerepet. Bíró Yvette definíciója szerint: Egyrészt a kép tartalmát határozza meg, vagyis azt, hogy mi kerüljön be a látómezőbe, másrészt az így kiválasztott anyag sajátos elrendezését. (Bíró, 1994, 48.) Kovács András Bálint ennek alapján különíti el a kép témájának (tartalmi motívumának), illetve szerkezetének (kompozíciójának) vizsgálatát. (Kovács, 2009, ) A különböző képsíkok (képméretek) ismertetésekor Kovács András Bálint felosztását követjük. A képsíkok meghatározásakor a főtémának a kamerától való távolságával kell számot vetnünk (s egyben azzal is, hogy a főtéma mennyi helyet hagy a képben a kompozíciós elemeknek). E szerint megkülönböztethetünk nagytotált, kistotált, amerikai plánt, szekondot, közelit és szuperközelit.

22 Long take a Pánikszoba című filmből

23 Nagytotál A nagytotál egy egész tájrészletet ábrázol, belefér minimum egy egész emberi alak, aki a kép egészen kicsi hányadát foglalja el. A test részletei nem is látszanak. A példák a Battle Royale című filmből származnak

24 Kistotál A kistotál a nagytotálnál szűkebb teret mutat, melynek részletei jól kivehetőek. Benne akár több egész alakos szereplő is látható.

25 Amerikai plán Az amerikai plán egy szereplőre helyezi a fókuszt, akit körülbelül a combközéptől fölfelé láthatunk.

26 Szekond A szekond (vagy félközeli) az emberi alakot deréktól felfelé mutatja. Bő szekondról beszélünk, ha a vágás a mell és a köldök közé esik, szűk szekondról, ha a mell és a váll közé. Ebben az esetben már szinte közeli képsíkról is beszélhetünk. Bő szekond:

27 Szűk szekond:

28 Közeli A közeli (premier plán) esetében legtöbbször az arc foglalja el az egész képet, ám akkor is közeliről beszélünk, ha az arc helyére egy másik nagyobb testrész (esetleg egy tárgy) kerül.

29 Szuperközeli Szuperközeli esetében a test egy kisebb részlete látható a kép egészén.

30 A beállítás, mint a gépállás függvénye A különböző plánok után a beállítás egyéb jellegzetességeit mutatjuk be. A beállítás kapcsán Bíró Yvette a kamera azonosulási képességének végtelen mozgékonyságát (Bíró, 1994, 60.) emeli ki. A film a folytonos beállításváltásokkal mindig azon dolgozik, hogy a néző az adott jelenetet a lehető legintenzívebben élje át. Az optikai tengely és a kamera által rögzített dolog egymáshoz való viszonya alapján három gépállást különíthetünk el: Vízszintes gépállás Rézsútos gépállás Függőleges gépállás Vízszintes gépállás esetén az optikai tengely a dologhoz képest vízszintes. Rézsútos gépállás esetén az optikai tengely a dologhoz képest ferde. Függőleges gépállás esetén az optikai tengely a dologhoz képest függőleges. Rézsútos-, illetve függőleges gépállásnál a kamera iránya is kétféle lehet attól függően, hogy felfelé vagy lefelé néz-e a felvevő. Ha a kamera felfele néz, alsó gépállásról beszélünk, ha lefelé, akkor felsőről. Vízszintes gépállásnál hátsó, oldalsó, illetve ansnitt felvételről beszélhetünk. Utóbbi esetben a főtéma előtt egy tárgy/személy alakja is kivehető.

31 Függőleges gépállás Alsó felvétel: A példák a Billy Eliot című filmből származnak

32 Felső felvétel:

33 Rézsútos gépállás Alsó felvétel:

34 Felső felvétel:

35 Vízszintes gépállás Hátsó felvétel:

36 Oldalsó felvétel:

37 Ansnitt:

38 Harmadik rész A mozgó beállítás

39 Az álló, illetve mozgó felvevőgépek a filmkészítés alapvető dinamizmusa miatt a gyakorlatban nem különülnek el, viszont az átláthatóság okán a mozgóképi szakirodalom külön kezeli őket. A statikus/dinamikus beállítást a vágás szempontjából lehet élesen elválasztani egymástól. Ha egy adott jeleneten belül a helyváltoztatáskor diszkontinuitás helyett kontinuitást szeretnénk érzékeltetni, akkor a kamerát kell mozgatnunk. A gépmozgás különböző fajtáit Szabó Gábor felosztása alapján mutatjuk be. (Szabó, 2002, ) Ennek megfelelően előbb a két-, majd a háromdimenziós gépmozgás kerül előtérbe. A speciális kameramozgásokkal nem foglalkozunk.

40 Kétdimenziós kameramozgások A kétdimenziós kameramozgások során a felvevőgép valójában nem változtatja meg a helyét. A kétdimenziós gépmozgás egyik típusa a svenk (panorámázás). Ebben az esetben a kamera elfordulásáról beszélünk. Ha a svenk mozgó tárgyat/szereplőt követ, akkor a néző térélménye szempontjából a tárgy/szereplő, illetve a kameramozgás sebessége, továbbá az objektív gyújtótávolsága lesz a meghatározó. Ha a kamera egy elmozduló dolgot követ le, akkor a dolog, illetve a kamera szinkron mozgása miatt, éppen az álló háttér látszik mozgónak. Amennyiben viszont a svenk egy álló témán mozog, akkor a kameramozgatás sebessége a kritikus pont. A túl gyorsan mozgatott kamera minthogy a mozgókép állóképekből áll a képet szaggatottá teheti. A zoom (vario) a svenknél később keletkezett gépmozgás, ám ez is kétdimenziós eszköz. Ebben az esetben a kamera szintén nem mozdul el a helyéről, ehelyett az objektív gyújtótávolsága változik. A dologra történő közelítést, illetve az attól való távolodást tehát úgy lehet érzékeltetni, hogy a kamera és a rögzített dolog a felvétel közben egy helyben marad.

41 Háromdimenziós kameramozgások Háromdimenziós gépmozgás esetén a kamera ténylegesen is helyet változtat. A háromdimenziós gépmozgás egyik típusa a fárt (kocsizás). A fárt a kamera vízszintes irányú elmozdulását jelenti, további csoportosítása az elmozdulás iránya szerint vagy az elmozdulást elősegítő eszközök szempontjából lehetséges. Az első esetben beszélhetünk oldalfártról, előre- és hátrafártról vagy körfártról, a második esetben sínfártról, motorfártról, lábfártról, etc. Szabó Gábor a kocsizás jellege szerint kétfajta fártot különböztet meg: a lekövető és a valódi fártot. Lekövető fártról akkor beszélünk, ha a felvevőgép a szereplő/tárgy mozgását követi. E mozgó beállításban tehát van némi statikusság, hiszen a kamera nem távolodik el tárgyától és nem is közeledik hozzá, hanem végig tartja távolságot. A valódi fárt esetében viszont a képsík is megváltozik, s így a szemszögváltás segítségével a fárt kifejezőeszközzé is válhat. A háromdimenziós gépmozgás másik típusa a krán (avagy daruzás), melynek során a kamerát elsősorban függőlegesen mozgatjuk, habár mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a tiszta, 90 fokos emelkedés/süllyedés a legritkább esetekben fordul elő, ahogyan az is gyakori, hogy a daruzást más gépmozgási típusokkal keverjék.

42 Svenk mozgó témára Rainer Werner Fassbinder A félelem megeszi a lelket (1973) című filmje melodráma, melynek középpontjában egy több szempontból is tabudöntő szerelem áll. A volt párttag Emmi és a marokkói bevándorló Ali párkapcsolatát nem csak az etnikai különbözőség miatt ítéli el környezetük, hanem a köztük lévő korkülönbség okán is. Az itt látható jelenet a pár megismerkedésének estéjét mutatja be. Ali hazakíséri Emmit, aki a kedvesség s a mélyebb beszélgetés hatására felhívja magához a férfit. Miközben Emmi invitálja Alit, a kamera alig észrevehetően távolodik, hogy a térnek megfelelő helyről svenkelhesse a lépcsőn felmenő szereplőket.

43 Svenk álló témára Aligha igényel bővebb magyarázatot, hogy a svenkelés a vágásnál miért természetesebb (az emberi szem mozgásához közelibb) módja a nézői térélmény megteremtésének. Ezt a természetességet használja ki Fassbinder. Emmi és Ali első együtt töltött reggelén (s éjszakája után) járunk, a friss pár búcsúzkodik, ám a munkába vezető útjuk homlokegyenest ellentétes irányba megy. Távolodásukat és visszanézésüket egy alig észrevehető svenkkel és néhány plánváltással láthatjuk. A kapcsolat társadalmi tabunak számít, így a búcsúzó kézfogás után is csak halvány integetés marad. A jelenet végén remek megoldás a váratlan svenk, mely a folyton kukucskáló szomszédasszonyon nyugszik meg, aki egy személyben reprezentálja az előítéletes, voyeour-hajlamokkal rendelkező társadalmat.

44 Lekövető fárt A lekövető fárt ebben az esetben is a szereplők mozgására koncentrál. Emmi és Ali titokban házasodnak össze, az anyakönyvi hivatalból útjuk először az telefonfülkéhez vezet (Emmi a gyermekeit hívja meg magához, hogy bemutassa nekik újdonsült férjét). A szereplőket kistotálban követi a kamera, mely végül a telefonfülkénél áll meg. A fülkéhez, s így a felvevőgéphez közeledve a plán is megváltozik. Emmit a fülke homályában amerikai plánban, Alit pedig a kamerához közelebb bő szekondban láthatjuk.

45 A további példák Anders Thomas Jensen sötét humorú vígjátékából, a Zöld hentesekből származnak. A 2003-ban bemutatott film két barátról szól, akik saját hentesüzletet nyitnak. A bolt csak akkor indul be, mikor a pszichopata tulajdonságokkal rendelkező Svend véletlenül a fagyasztó kamrába zárja a villanyszerelőt, majd másnap hirtelen ötlettől vezérelve a hullából feldolgozott húst adja el. A vásárlók közt az új portéka nagy sikert arat. Az introvertált Bjarne hamar rájön Svend receptjének titkára, s egy ideig megpróbálja lebeszélni társát az emberi hús árusításáról (s egyben a sokasodó gyilkosságokról is), majd rövid időre maga is csatlakozik Svendhez.

46 Valódi fárt A fenti jelenet közvetlenül azután játszódik, hogy a villanyszerelő húsáért egész nap sorban álltak a vevők. A nap végén Svend a gyerekkoráról mesél Bjarnénak. A beállításban a hátrafártnak dramaturgiai szerepe van. A Svendre gyermekként ráragasztott gúnynév, a Gyilkos Svend önigazoló jóslat lett a filmben, elhangzása után a kamera hátrálása egyrészt távolságtartást jelez a szereplőtől, másrészt egy fontos kompozíciós elemet, az ajtófélfát csempészi a képbe. Ezáltal Svend és immáron Bjarne is olyan keretek között kénytelen mozogni (és itt a keret szó a film történetére is vonatkozik), ahonnan lehetetlennek tűnik kitörni.

47 Rávario Amikor Svend megtalálja a villanyszerelő holttestét a fagyasztókamrában, tökéletesen érvényesül a ráközelítés funkciója. Érdemes Bozsik Yvettet idézni: a gyors ráközelítés ( ) az emberi arcról készített premiernek nagyfokú drámai, érzelmi telítettséget ad: jelzi a sorsdöntő pillanat jelenlétét. (Bíró, 1994, 68.) Svend életében több sorsdöntő pillanat is van. Gyerekkoráról már tudunk, a film elején pedig barátnője hagyja el, az alkatilag gyenge Svend a körülmények hatására összeomlik, s az emberhús árusításának utolsó nagy lökése a villanyszerelő holttestének megpillantása lesz.

48 Krán majd hátravario A jelenet elején a daruzásnak leíró szerepe van. A bolt nyitását felülről szemléljük, s a kamera emelkedés közben mintegy 45 fokot fordul el, így a zárókockán már rézsútas beállítást látunk. A vágás humoráról mindenképpen kell szólni. Az embertömeg után a húscafatokat látjuk, s így a film belső kontextusát ismerve metonimikus kapcsolatot ismerhetünk fel a nyershús és a hús-vér emberek között. A vödörtől az operatőr hátranyit (hátravariozik), s így a hústól való távolodás hasonlóan jelenik meg, mint az előző beállításban az emberektől való távolodás. A metonimikus viszony tehát térbeli kapcsolattal is kiegészül.

49 Zoom és fárt A zoomot és a fártot elsősorban a főtéma és a háttér viszonya alapján tudjuk megkülönböztetni. A zoom esetében a háttér kevésbé lesz részletes képileg, hiszen a képmélység élessége csökkenni fog. Ha fártol a kamera, akkor a nagy látószögű objektív miatt a háttér a közelítés után is részletekben gazdag marad.

50 Vertigo-hatás Az összetett kameramozgásokkal (a fenti négy gépmozgási típus kombinációival) nem foglalkozunk bővebben, elég annyit tudni, hogy filmezéskor az alaptípusokat a legtöbbször egymással vegyítve használják. Egy filmtörténeti szempontból jelentős példát említenénk. Alfred Hitchcock Szédülés (Vertigo) című filmjében alkotta meg az úgynevezett Vertigo-hatást, ami a kamera visszafártolásának, illetve rávariozásának egyidejű kombinációját jelenti. Az így létrejövő hatás az alábbi jelenetben valóban a szédülés érzetét kelti.

51 Egy példa: a körfárt; Iványi Marcell: Szél

52 Körfárt A fártolás különleges, ám mára kissé elkoptatott formája a körfárt, melynek során a kamera a kiinduló látványhoz úgy tér vissza, hogy közben egy teljes kört tesz meg. Az előbb látott körfárt Iványi Marcell Szél című rövidfilmje. Az értelmezéshez érdemes feleleveníteni a mű keletkezését: Bíró Yvette 1994 decemberében egy egyetemi kurzuson azt a feladatot adta hallgatóinak, hogy Lucien Hervé Három asszonyság című fényképéből kiindulva forgassanak rövidfilmet. A potenciális narratívát hordozó fotó a mozgókép formájában bomlik ki, a médiumváltás ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a körfárt végén a kamera visszataláljon a fotóhoz, a kiindulóponthoz. A kamera mozgásából persze eleinte nem jövünk rá, hogy körfárttal van dolgunk. A film először a szociográfia műfaji kódját ajánlja fel, ám a következő narratív csomópont (a konkrét, jelen idejű akasztás) felül is írja a műfajra vonatkozó nézői elvárást. Az akasztás felvillantja előttünk az ötvenes évek történelmi kontextusát, egyben késleltető eljárásként arra is szolgál, hogy a narratív csattanóra (ti. a kezdőkép látszólag távolba révedő asszonyai egy konkrét történelmileg terhelt esemény szemtanúi) ne heurisztikusan, hanem folyamatosan jöjjünk rá. A körfárt végén bezárul a kör, a kiinduló kép a kameratechnika rendeltetésének megfelelően új jelentésekkel telítődik.

53 Negyedik rész A montázs

54 A montázs a mozgókép azon szervezőelve, mely az egymás után következő filmképek folytonosságát hivatott megteremteni. A montázs leírásánál Bíró Yvette kategóriáit vesszük alapul, aki alapvetően narratív, illetve expresszív montázst különböztet meg. (Bíró, 1994, ) A narratív montázs eszerint a különböző filmi részleteket logikai sorrendbe helyezi egymás mögé, az expresszív montázs pedig a film hangulati, asszociatív élvezetét a meghökkentés erejével éri el. A montázs tehát alapvetően a film kontinuitásáért felel, s így figyelembe kell vennie az alapvető folyamatossági tényezőket: a helyi környezet folyamatosságát, a tárgyak/szereplők mozgásának folyamatosságát, továbbá a képsíkok, illetve a képhosszok közti átmenet fokozatosságát. E felsorolás valójában triviális dolgokat takar. A helyi környezet és a szereplők mozgása a nézői térélmény szempontjából fontos. Ha egy szobában két szereplő beszélget, akkor egy plánváltás után indokolatlanul a dialógus nem folytatódhat a világűrben, s ha a beszélgetőtársak szemben állnak egymással, akkor a plánváltás után indokolatlanul a dialógus nem folytatódhat úgy, hogy az egyikük már lebegő ülésben van. Az ehhez hasonló váratlan fordulatoknak csak akkor van létjogosultságok, ha a film szerkezetébe szervesen illeszkednek. A képsíkok, illetve képhosszok esetében a fokozatosság a kulcsszó. Például ritkán találkozunk olyan megoldással, hogy egy szuperközeli felvétel ne lenne kellően előkészítve (nagy- és kistotál például egészen biztosan nem előzi meg). Ugyanez a helyzet a képhosszal. Ha egy long take után három-négy rövid (egy-két másodperces) beállítást alkalmazunk reflektálatlanul, akkor a néző elvesztheti a film ritmusát. A szervezőelv tehát itt is a fokozatosság lesz.

55 A montázs funkciói A montázs mindenekelőtt a film dinamizmusáért felel. Az egymást követő beállítások összekötése alapozza meg a film mozgalmasságának élményét. A montázs szabályozza a film ritmusát, ami tulajdonképpen a képhosszok már tárgyalt hosszúságában érhető tetten. A montázs kauzális összefüggéseket is feltár. Ez az egymást követő események természetes sorrendjét jelenti. A montázs értelemkonstruáló szereppel is bír. Ezt a legjobban a snittfilm példájával lehet megérteni. A snittfilm más filmalkotások snittjeit helyezi új sorrendbe, s ezáltal új összefüggésbe. Ebben az értelemben a montázs logikája az adott beállítások értelmezését irányítja. A montázs analógiákat, azaz azonosságokat is feltárhat. Erre jó példa a már elemzett jelenet a Zöld hentesekből, ahol az analógia térbeli kapcsolat segítségével valósul meg. A montázs az analógiához hasonlóan ellentétet is kifejezhet. A montázs továbbá kifejezheti a szereplő érzelmi, pszichikai állapotát. Bíró Yvette ezt a visszaemlékezés (flashback) példájával szemlélteti, ahol a tér-idő korlátok felborulnak.

56 A montázs, mint ritmusszabályozó erő Alejandro González Iñárittu Bábel című filmjének dramaturgiai gócpontja egy eltévedt puskagolyó. A jelenetben maximum négy másodperces beállításokat látunk egy kivétellel. Mikor a golyó eltalálja Susant, a kamera tizenegy másodpercig mutatja őt, így készítve elő a jelenet fordulópontját. A sérülés felfedezését követő zaklatottságot, zavarodottságot gyakori vágásokkal, illetve a kamera gyors mozgatásával ábrázolja a film.

57 A montázs, mint a kauzalitás eszköze Egy tűzpárbaj jelenetben nem lepődünk meg azon, ha a pisztoly elsülése utáni snittben egy szereplő holtan esik össze, hiszen természetes ok-okozati összefüggésről van szó. A példa Martin Scorsese Taxisofőr című filmjéből származik. A főszereplő, Travis tisztogatási jelenetéről van szó: az első áldozat szétlőtt kezének látványa után nem lepődünk meg a Travis arcára fröccsenő vértől. A második áldozat esetében ugyanez a helyzet. A Travis lövése utáni beállításban a szereplő összeesik és számunkra egyértelmű, hogy ennek oka a lövés volt.

58 A montázs értelemkonstruáló szerepe Pálfi György Final cut Hölgyeim és Uraim című montázsfilmje 2012-ben készült és 450 film jeleneteit vágta össze. Fent a film teasere látható, melyből a kollektív filmes emlékezetbe beégett snittek a montázs segítségével új értelmezési keretbe kerülnek.

59 A montázs, mint ellentét Az Ádám almái mely a Zöld hentesekhez hasonlóan szintén Anders Thomas Jensen filmje egyik utolsó jelenetében két elítélt érkezik egy parókiára dolgozni, akiket a tiszteletes és segítője fogadnak. A párosok közötti különbség mely a montázzsal külön hangsúlyt is kap mind öltözködésben, mind viselkedéskultúrában szembeötlő.

60 A montázs, mint a szereplő belső világának kivetülése Woody Allen Annie Hall című klasszikus vígjátékának főszereplője Alvy Singer kiskorában dodzsemezés közben vezette le a feszültséget. Mikor magánéleti (szerelmi) válságának csúcspontján volán mögé ül, zaklatott lelkiállapotának kifejezésére a gyermekkori dodzsemezés snittjei kezdenek el váltakozni az autó károsításával.

61 Belső montázs, párhuzamos montázs A fenti példák esetében a montázs mindig vágással járt együtt. Ha a filmbéli plánváltást vagy nézőpontváltást a folyamatosság/szakadozottság kettősségében képzeljük el, akkor eddig az utóbbival foglalkoztunk. A belső montázs esetében a képsík vagy a szereplői perspektíva megváltoztatása nem úgynevezett éles vágással történik, hanem a kamera már tárgyalt mozgatástípusainak egyikével. Ebben az esetben tehát a tér-idő struktúra megváltoztatásához nincs szükség klasszikus vágásra. A párhuzamos montázs esetében viszont a különböző terekben, de azonos időben játszódó eseményeket új beállításokban követhetjük nyomon. A módszer egészen korai. Edwin S. Porter A nagy vonatrablásban mely az első műfaji western is egyben már használ párhuzamos montázst, az 1910-es években pedig David Wark Griffith már következetesen él ezzel a lehetőséggel. Kiegészítés: az éles vágást használó montázsfajták technikai megközelítését nyújtja Kovács András Bálint Mozgóképelemzés című könyvében, ahol a folyamatos- illetve nem folyamatos vágás különböző típusait különíti el. (Kovács, 2009, )

62 Ötödik rész A hang

63 A mozgókép elemzésekor alapvetően három hangtípust különböztetünk meg: a szöveget, a zenét és a zörejt. Egy film értelmezésekor egyrészt a háromféle hang egymáshoz való viszonyát, másrészt e hangoknak a film képi világához való viszonyát kell átgondolnunk (ebben a nexusban a kép attribútumai természetesen elsőbbséget élveznek). Az akusztikus rendszer mindegyik eleme elemezhető önmagában, egymással kapcsolatban, a vizuális rendszer és a narratív rendszer viszonyában. A vizuális rendszerhez képest az akusztikus rendszer lehet képen belüli és képen kívüli. A narratív rendszerhez képest lehet az elbeszélés fiktív világán belüli (diegetikus) és azon kívüli (nem diegetikus). (Kovács, 2009, 52.) Az idézet Kovács András Bálint könyvéből származik, s mivel a mozgókép hangrendszerének elemzéséhez e felosztás nagyon jól használható, ezért a Mozgóképelemzés kötet A hang című fejezetének csapásvonalain haladunk. Ha a képpel egy időben megszólaló hang forrása látható, akkor képen belüli az akusztika, ha nem látható, akkor képen kívüli. Ezzel párhuzamosan fogalmazhatjuk meg a hang viszonyát a narratív struktúrához képest. Ha a történet fikciós terének része a hangforrás, akkor diegetikus a hang, ha nem része, akkor nem diegetikus.

SZKA208_54. A szabadság farkaskölykei

SZKA208_54. A szabadság farkaskölykei SZKA208_54 A szabadság farkaskölykei tanulói A SZABADSÁG FARKASKÖLYKEI 8. évfolyam 513 54/1 A FILM TARTALMÁNAK FELDOLGOZÁSA Szétvágható csoportos feladatlap 1. Milyennek mutatja be a film a galerit? Hogyan

Részletesebben

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23.

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Bemutatkozás Hogy vagy most? - Hogy vagyok most? Címmel. 1 fotó készítése telefonnal.

Részletesebben

Film és idő. (és tér)

Film és idő. (és tér) Film és idő (és tér) A film szobrászkodás az idővel A. Tarkovszkij Minden elbeszélő film tér és időbeli nyelv is egyben. A tér és idő jelölése során a film alkotója a fiktív teret és időt kódokkal ábrázolja,

Részletesebben

Médiaismeret a film formanyelve. Plánok, kameramozgások

Médiaismeret a film formanyelve. Plánok, kameramozgások Médiaismeret a film formanyelve Plánok, kameramozgások A filmkép A képkivágás a kamera, a művész valósághoz közeledésének első állomása: meghatározza a kép tartalmát, hogy mi kerüljön a látómezőbe, s egyben

Részletesebben

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A képen kívüli tér is szerepet játszik a rendezésben és

Részletesebben

A folyamatos megfigyelés analógiája A nézőpont optikai kontinuitását teremti meg

A folyamatos megfigyelés analógiája A nézőpont optikai kontinuitását teremti meg A folyamatos megfigyelés analógiája A nézőpont optikai kontinuitását teremti meg Vagy a kép tárgya mozog Vagy a kép kerete mozog egy látványon Gyakran egyszerre történik a kettő A képek kompozíciója mozgás

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

reactable interaktív zeneasztal

reactable interaktív zeneasztal reactable interaktív zeneasztal 2(6) - reactable Interaktív zeneasztal reactable Interaktív zeneasztal A reactable interakív asztal egy modern, többfelhasználós elektroakusztikus hangszer. A hangszer kezeléséhez

Részletesebben

Médiaismeret a film formanyelve

Médiaismeret a film formanyelve Médiaismeret a film formanyelve A montázs 1+1=3 (Eizenstein) Elbeszélés és filmidő Egy átlagos játékfilm játékideje másfél-két óra. De a filmek általában nem másfél-két óra történetét mesélik el. A történet

Részletesebben

PULZUS TV. Média ajánlat

PULZUS TV. Média ajánlat PULZUS TV Média ajánlat Érvényes: 2009. január 1-től a következő tájékoztató megjelenéséig! Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák! 1 MŰSOROK A televízió adása Sopronban és szűk vonzáskörzetében a UPC

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 23. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

VIDEOTECHNIKAI ALAPOK

VIDEOTECHNIKAI ALAPOK VIDEOTECHNIKAI ALAPOK A videokamera működése A mai kamerák nagy része ún. kamkorder, vagyis a kamera és a rekorder (felvevőegység) egybe van építve. A kamkorder rendszerétől függ, hogy a rögzített jelek

Részletesebben

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KÁNTÁS BALÁZS POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNY ZSÁVOLYA ZOLTÁN HOLLANDI BOLYGÓ CÍMŰ HANGREGÉNYÉHEZ Zsávolya Zoltán első, műfajteremtő(nek szánt) (hang)regénye

Részletesebben

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok I. RÉSZ: a filmnyelv 1. Bevezetés 1.1. A mozgókép jelentései és élményei A mozgókép mindent a maga konkrétságában tud csak bemutatni. Temérdek olyan elemet, motívumot rögzít, amelynek a közlendő szempontjából

Részletesebben

Az olvasási képesség fejlõdése és fejlesztése Gondolatok az olvasásról és az olvasástanításról egy tanulmánykötet kapcsán

Az olvasási képesség fejlõdése és fejlesztése Gondolatok az olvasásról és az olvasástanításról egy tanulmánykötet kapcsán OLVASÁSPEDAGÓGIA Az olvasási képesség fejlõdése és fejlesztése Gondolatok az olvasásról és az olvasástanításról egy tanulmánykötet kapcsán Az olvasás az egyik legfontosabb eszköztudásunk, hiszen az írott

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák Rózsahegyi Regő: Tarr Béla: Werckmeister harmóniák A Werckmeister harmóniák Tarr Béla 2000-ben bemutatott filmje. A Werckmeister harmóniák is magán hordozza a Tarr filmekre oly jellemző sajátos és individuális

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004 TÁJÉKOZTATÓ Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning /D004 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeri : ismeri a mennyiség fogalmát. ismeri a számok nagyságrendjét, ismeri

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

A tér lineáris leképezései síkra

A tér lineáris leképezései síkra A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása

Részletesebben

A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat.

A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat. Jegyzeteim 1. lap Fotó Elmélet 2015. november 30. 17:00 Zárszerkezetek. A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat. A

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium Rajz és vizuális kultúra Négy évfolyamos gimnázium 9. évfolyam Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy?

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? 2007. február 5. Alapfogalmak objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? A látószög arányosan változik a gyújtótávolsággal. ZOOM objektív: fókusztávolsága adott objektíven keresztül fokozatmentesen

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 22. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Swing Charting Játék az idővel (2.)

Swing Charting Játék az idővel (2.) Swing Charting Játék az idővel (2.) A megelőző cikkben olyan árfolyam ábrázolási és elemzési módszereket ismertettem, ahol az idő nem lineárisan, hanem az árfolyammozgás jelentősége alapján jelent meg.

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

Bártfai Míra (1989) Debrecen. A Debreceni Egyetem BA képzésének magyar és kommunikáció

Bártfai Míra (1989) Debrecen. A Debreceni Egyetem BA képzésének magyar és kommunikáció Nagyvizit 53 Bártfai Míra (1989) Debrecen. A Debreceni Egyetem BA képzésének magyar és kommunikáció szakos hallgatója. Bártfai Míra A Fel! című animációs film mint a 3D újrafelfedezése A háromdimenziós

Részletesebben

A holdfényben repülő bicikli

A holdfényben repülő bicikli A holdfényben repülő bicikli Páros interjú Mindketten rövid ideig tudhatták magukénak különleges biciklijüket, és vendéglátós művészi karrierjük sem tartott sokáig. Marozsán Erika színésznő épp túl egy

Részletesebben

A szóbeli vizsgatevékenység sikertelen, ha a vizsgafeladat értékelése 50% alatt van.

A szóbeli vizsgatevékenység sikertelen, ha a vizsgafeladat értékelése 50% alatt van. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő 10736-12 Hangfelvétel, stúdiómunka, a 10747-12 Műsorkészítés

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

A francia avantgárdra oly jellemző fotogenitás jelenik meg a filmekben. Az objektív és a keret megváltoztatja a világ dolgainak képét.

A francia avantgárdra oly jellemző fotogenitás jelenik meg a filmekben. Az objektív és a keret megváltoztatja a világ dolgainak képét. A 20-as évek filmjeire nagy hatással volt a század elején jelentkező avantgárd Az avantgárd célkitűzései között nem szerepelt a dokumentumfilm, de közvetett hatása kimutatható. Célkitűzésük volt, hogy

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MŰVÉSZETELMÉLETI ÉS MÉDIAKUTATÁSI INTÉZET FILMTUDOMÁNY TANSZÉK CSODALÁMPA.

EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MŰVÉSZETELMÉLETI ÉS MÉDIAKUTATÁSI INTÉZET FILMTUDOMÁNY TANSZÉK CSODALÁMPA. EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MŰVÉSZETELMÉLETI ÉS MÉDIAKUTATÁSI INTÉZET FILMTUDOMÁNY TANSZÉK CSODALÁMPA című filmetűd Technikai forgatókönyv Készítette: Nikli Károly Mozgóképkultúra

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

Radosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló

Radosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló Radosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló B./C m ű l e í r á s A tanszálló olyan oktatási hely, amelyben

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA Szegregáció helyett integráció Alsómocsoládon DDOP 4.1.2/B-13-2014-0001 SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉLETKÉPEK FOTÓKLUB I. SZÁMÚ BESZÁMOLÓ Alsómocsolád Község Önkormányzata és a Mocsolád-Civilház Szociális

Részletesebben

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Eldorádó a Bárkában Bereményi Géza filmje, az Eldorádó nyomán készült az író-rendeződarabja, amely Az arany

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 20. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Például Hitchcock Psycho-jában a zuhanyjelenet 45 másodperc, de 70 snittbıl áll

Például Hitchcock Psycho-jában a zuhanyjelenet 45 másodperc, de 70 snittbıl áll A film formanyelve Egy átlagos játékfilm játékideje másfél-két óra. De a filmek általában nem másfélkét óra történetét mesélik el. A történet ideje jóval hosszabb a film vetítési idejénél. Ezért minden

Részletesebben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben

Retép ruha: Red Lights www.redlights.hu

Retép ruha: Red Lights www.redlights.hu Mi is ma egy chopper? A hatvanas években a magas kormány, telótoldás, háttámla és csepptank mellett a vastag hátsó és a keskeny elsô gumi adta meg a motorok vonalát. A villaszöget jó ideig nem nagyon módosították,

Részletesebben

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban Ladnai Attiláné PTE BTK NTI OTNDI, Pécs szerencsesanita5@gmail.com Az iskola feladata A pedagógia, és így az iskola

Részletesebben

Lakóház tervezés ADT 3.3-al. Segédlet

Lakóház tervezés ADT 3.3-al. Segédlet Lakóház tervezés ADT 3.3-al Segédlet A lakóház tervezési gyakorlathoz főleg a Tervezés és a Dokumentáció menüket fogjuk használni az AutoDesk Architectural Desktop programból. A program centiméterben dolgozik!!!

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Valószínűségszámítás és statisztika

Valószínűségszámítás és statisztika Valószínűségszámítás és statisztika Programtervező informatikus szak esti képzés Varga László Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék Matematikai Intézet Természettudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

6. óra TANULÁSI STÍLUS

6. óra TANULÁSI STÍLUS 6. óra TANULÁSI STÍLUS CÉL: az egyén jellemzőinek megfelelő tanulási stílus kialakítása. Eszközök: A TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV kinyomtatva (a tanulói létszámnak megfelelő példányszámban). A Kiértékelés kinyomtatva

Részletesebben

Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely. 2015. március 30. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa

Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely. 2015. március 30. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely 2015. március 30. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak szakközépiskolásoknak Sz 1. A C csúcs értelemszerűen az AB oldal felező

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása

A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása Törökné Cseh Katalin logopédus szakpszichológus Budapest, III.Ker. EGYMI Logopédiai Szakszolgálat cseh.torok@t-online.hu SOFI Konferencia,

Részletesebben

Kurzus címe: Filmelmélet alapozó: A film és társművészetei

Kurzus címe: Filmelmélet alapozó: A film és társművészetei Kurzus kódja(i): FLM-101.01 Kurzus címe: Filmelmélet alapozó: A film és társművészetei Tanár neve: Vajdovich Györgyi, Vincze Teréz Kurzus időpontja, helye: péntek 14.00-15.30, MÚK főépület, fsz. 34. terem

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint gyakorlati vizsga Javítási-értékelési útmutató 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ GYAKORLATI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Új műveletek egy háromértékű logikában

Új műveletek egy háromértékű logikában A Magyar Tudomány Napja 2012. Új műveletek egy háromértékű logikában Dr. Szász Gábor és Dr. Gubán Miklós Tartalom A probléma előzményei A hagyományos műveletek Az új műveletek koncepciója Alkalmazási példák

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1724/2012. (IX.26.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1724/2012. (IX.26.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/24427-5/2012. Tárgy: műsorszám előzetes korhatárkategóriába sorolása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1724/2012.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Bálint Tamás Dr. Berke József e-mail: balinttamas85@gmail.com, berke@gdf.hu Gábor Dénes Főiskola Hogyan működik a 3D? Az emberi látás

Részletesebben

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság érzésére az SZTE Pszichológiai Intézetének minikonferenciáján Hallgató Emese 2012. május

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 23. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

TÁMOP TEMATIKA 2010/II. félév Múzeumi óra STÍLUSGYAKORLATOK

TÁMOP TEMATIKA 2010/II. félév Múzeumi óra STÍLUSGYAKORLATOK TÁMOP TEMATIKA 2010/II. félév Múzeumi óra STÍLUSGYAKORLATOK Időpontok: szeptember 20, október 4, 18, november 8, 22, december 6. 9:00-11:00 Időtartam: 6 alkalom / min. 60 perc Helyszín: Nagy Kunszt Kortárs

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Bánki Vera Stark Gábor Széplaki Gyöngyi Kismartony Katalin ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Tankönyv az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamai számára Miben

Részletesebben

AuditPrime Audit intelligence

AuditPrime Audit intelligence AuditPrime Audit intelligence Szakértői szoftver a könyvelés ellenőrzéséhez www.justisec.hu Minden rendben. Tartalom Előzmények... 3 A szoftver bemutatása... 3 A könyvelési adatok átvétele... 3 A technológia...

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

VDT25 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT/TD5 sorozatú készülékekhez

VDT25 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT/TD5 sorozatú készülékekhez VDT25 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT/TD5 sorozatú készülékekhez Tartalomjegyzék 1. Monitor és funkciók...3 2. Monitor felszerelése...3 3. A kezdő képernyő...4 4. Alap funkciók működése...4 5. Belső hívások...5

Részletesebben

HF-DVR H.264 Hálózati Rögzítő. Felhasználói kézikönyv

HF-DVR H.264 Hálózati Rögzítő. Felhasználói kézikönyv HF-DVR H.264 Hálózati Rögzítő Felhasználói kézikönyv Bevezető Ez a felhasználói kézikönyv a HF-DVR5704T 4 csatornás H.264 tömörítésű hálózati rögzítő használatát mutatja be. Nem tér ki az eszköz telepítésére,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A japán gyertyák használata

A japán gyertyák használata A japán gyertyák használata www.elemzeskozpont.hu Mire használható ez az ebook? Az ebook-ban ismertetésre kerülő anyag szükséges az elemzeskozpont.hu weboldalon megjelenő technikai elemzések értelmezéséhez.

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben