SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Gál Csilla Dr. Fodor T. Gábor Dr. Nemeskéri Gyula Dr. Németh Tibor OKTATÁSI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE TANULMÁNY ERGOFIT Kft. Budapest,

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS: AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE... 4 I. AZ OKTATÁSI ÁGAZAT KOLLEKTÍV KAPCSOLATAI Az oktatás ágazatban működő szakszervezetek Az oktatási ágazat munkáltatói jellegű szervezetei Kollektív alku az oktatás területén Kollektív szerződések megoszlása, kollektív szerződéses lefedettség áttekintése az oktatási ágazatban II. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉS JOGSZERŰSÉGI ELEMZÉSE A kollektív szerződések bevezető rendelkezései A kollektív szerződések eljárási szabályai (alaki, formai elemeinek) elemzése A szerződéskötés törvényi feltételei A szerződés személyi hatálya A szerződés időbeli hatálya A szerződés hatályba lépésének időpontja A szerződés módosítása A szerződés felmondása A szerződés megszűnése A munkaügyi kapcsolatokra (a szerződő felek együttműködésére, kapcsolatrendszerére) vonatkozó szabályok Az együttműködés alapelvei, tartalma A felek közötti kapcsolattartás és kommunikáció A szakszervezeti jogok szabályozása Közalkalmazotti tanácsra vonatkozó rendelkezések Kollektív munkaügyi vitával kapcsolatos rendelkezések Sztrájk gyakorlására vonatkozó rendelkezések A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása és megszűnése A Közalkalmazotti jogviszony létesítése A közalkalmazotti jogviszony módosítása A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése Munkavégzés szabályai Felek kötelességei Titoktartás Minősítés Jognyilatkozatok alakisága Előmenetel Munkaidő Munkaidő hossza Intézményben tartózkodás Munkaidő beosztása, munkarend Munkaközi szünet Napi pihenőidő Pihenőnapok kiadása/heti pihenőidő A közalkalmazotti illetményre vonatkozó szabályok Illetményrendszer Illetmény A 13. havi illetmény Az illetménypótlékok rendszere Kereset-kiegészítés Illetmény-kiegészítés Jubileumi-jutalom Törzsgárda-jutalom Műszakpótlék Éjszakai pótlék Rendkívüli munkavégzésért járó díjazás

3 8. Távollétek Szabadság kiadásának rendje munkavállaló által meghatározható rész Betegszabadság Pótszabadság Munkaidő-kedvezmények Tanulmányi szabadság, munkaidő kedvezmény Fizetés nélküli szabadság Felelősség Fegyelmi felelősség Kártérítési felelősség Munkáltató kártérítési felelőssége Oktatás és továbbképzés Juttatások Étkezési hozzájárulás Önkéntes pénztárak Lakásvásárlás, lakásbérlés Munkáltató segély Üdülési hozzájárulás Munkaruha, formaruha Utazási költségtérítés Pedagógus igazolvány Szakirodalom vásárlásához nyújtott hozzájárulás Nyugdíjba vonuláskor ajándék Bankszámlával kapcsolatos költségek Illetményelőleg Cafetéria rendszer Egyéb Nők és fiatal munkavállalók Megváltozott munkaképességű közalkalmazott alkalmazása III. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK Általános összegzés, vélemény, javaslatok Az egyes témakörökhöz kapcsolódó vélemény, javaslat A kollektív szerződés tartalmát érintő a Kjt január 1-től hatályba lépő legfontosabb rendelkezései Javaslat több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés tartalmára

4 BEVEZETÉS: AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE Vizsgálatunk célja a TEÁOR '08 (A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere; az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról) szerinti oktatás ágazatba tartozó, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál nyilvántartott, illetve letétbe helyezett egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések tartalmának összehasonlító, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseihez viszonyított jogszerűségi elemzését, értékelését tartalmazó tanulmány elkészítése volt. A kutatás tárgyát 60 db egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés képezte, amelyeket a szerződő felek 2008 közepéig regisztráltak és letétbe helyeztek a minisztériumnál. Az elemzés szempontrendszerét elsősorban a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet 3. sz. melléklete, a Bejelentő adatlap a költségvetési intézménynél 2008 évben megkötött, módosított vagy megszűnt kollektív szerződés nyilvántartásba vételéhez, illetve törléséhez, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatáshoz" szempontjai szerint alakítottuk ki, kiegészítve az adatbázis számszerű adatait a szerződések tartalmi elemeivel. A tartalmi elemeket 10 csoportba soroltuk, részben megőrizve a Bejelentő adatlap fejezeteit, részben pedig ahol az elemzés logikája és egységessége megkívánta a fejezeteket tovább bontottuk vagy éppen egy csoportba vontuk össze. A vizsgálat tényezőcsoportjai: 1. A kollektív szerződések bevezető rendelkezései 2. A kollektív szerződések eljárási szabályai 3. A munkaügyi kapcsolatok, kollektív munkaügyi vita 4. A munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) létesítése, megszűnése és megszüntetése 5. A munkavégzés szabályai, a munkaidő és a pihenőidő 6. A közalkalmazotti illetmény szabályozása 7. Oktatás és továbbképzés 8. Szociális és béren kívüli juttatások 9. A kártérítési felelősség 10. A munkaügyi jogvita Az elemzések során alapvetően a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) rendelkezéseit kísértük figyelemmel. Kutatásunk eredményeit három különálló fejezetbe foglaltuk össze: 1. Az oktatási ágazat kollektív kapcsolatai 2. A kollektív szerződések tartalmának összehasonlító és jogszerűségi elemzése 3. Összegző értékelés és javaslatok 4

5 Az elemzésben található statisztikai táblákat az oktatás egyes szakágazatainak további részletezése érdekében egyes esetekben, a költségvetési szervek ágazati osztályozási és besorolási rendje [80005/2007. (PK. 14.) PM tájékoztató] szerint állítottuk össze. Az elemzés, értékelés során felhasznált adatokat, információkat a Szociális Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) honlapján működő Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer ( menüpont keretében található, a nyilvántartott kollektív szerződések elektronikus nyilvántartókönyv adatai és a szerződések tartalmára vonatkozó online lekérdezés tábláiból, valamint a nyilvántartótól kapott további információkból és az elemzett kollektív szerződésekből nyertük. A szociális partnerekre vonatkozó adatok, az érdekképviseletek honlapjairól származnak, illetve a velük történt konzultációk során nyert információkon alapulnak. 5

6 I. AZ OKTATÁSI ÁGAZAT KOLLEKTÍV KAPCSOLATAI 1. Az oktatás ágazatban működő szakszervezetek Magyarországon az 1980-as évek végétől kibontakozó, s a kilencvenes években kiteljesedő szakszervezeti pluralizmus végterméke az egymással rivalizáló, legfeljebb csak szűk körben reprezentatív szakszervezetek sokasága lett. E folyamat oktatási ágazatban is lezajlott, ma több mint 20, kisebb-nagyobb szakszervezet működik a területen. Az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság (ORMB) Jelentés a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek taglétszámon alapuló ágazati reprezentativitásáról (közzétéve: Munkaügyi Közlöny júliusi számában) c. dokumentum szerint az oktatási ágazatban a következő ágazati érdekképviseletnek minősülő szakszervezetek vannak jelen: Pedagógus Szakszervezet (PSZ), Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), Orvosegyetemek Szakszervezeteinek Szövetsége (OSZSZ), Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ), Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKKSZ), Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete, Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Független Rendőrszakszervezet, Vasas Szakszervezeti Szövetség, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Színházi Dolgozók Szakszervezete, Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete, Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete, Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. A felsorolás a Jelentés taglétszám rangsorát követi. Az oktatásban jelen lévő szakszervezetek közül a hét legjelentősebbet (PSZ, PDSZ, FDSZ, OSZSZ, AOKDSZ, MKSZSZ, MZTSZ) emeljük csak ki, tekintettel arra, hogy a többi szakszervezet oktatási ágazatban játszott szerepe elenyésző (lásd: 1. sz. táblázat adatai), illetve ezek közül jó néhány olyan szakszervezet, amelyik lényegében nevükből is láthatóan más ágazatban, szakmában tevékenykedik, és csak néhány az adott ágazathoz kapcsolódó szakmát oktató szakképző intézményben van jelen. Pedagógusok Szakszervezet jogelődje a Magyarországi Tanítók Szakszervezete 1918-ban alakult meg. Mivel 1920-tól 1945-ig a közszférában nem működhettek szakszervezetek, negyed évszázadot követően alakulhatott újra február 2-án a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezeteként. Néhány év múltán a Pedagógusok Szakszervezete névvel tagolódik be a SZOT centralizált, pártirányítás alatt álló rendszerébe. A Pedagógusok Szakszervezete 1990 tavaszán elsők között mondja ki elszakadását a SZOT-tól júniusában meghatározó kezdeményezője és alapító tagja a közszféra érdekvédelmi szervezeteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF). A PSZ a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban is aktív szerepet vállal; alapító tagja az Oktatási Internacionálénak (International Education IE), 2004-től teljes jogú tagja az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságának (ETUCE). Aktívan részt vesz az Európai Unióban folyó szociális párbeszédben és ágazati érdekegyeztetésében. 6

7 A PSZ a legnagyobb ágazati szakszervezet az oktatási ágazatban. Az ágazat reprezentatív szakszervezete. Az ORMB évi jelentése, a munkáltatói szintű szervezetek jelentései összegzése, alapján a közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma, mintegy 2200 munkahelyi szintű szervezetben, több mint 41 ezer az oktatás ágazatban. A szakszervezettől nyert információk szerint több mint 60 ezres taglétszámmal rendelkezik. Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete 1988-ban alakult önálló ágazati szakszervezet az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) alapító tagja. Tevékenységi köre a teljes felsőoktatási alágazatra, a kutatási ágazatban az MTA támogatott kutatóhelyekre és az ott dolgozó munkavállalókra terjed ki óta teljes jogú tagja az Oktatási Internacionálénak. Az FDSZ a felsőoktatás reprezentatív szakszervezete. A felsőoktatás területén 50 munkáltatói szintű szervezettel rendelkezik. A évi taglétszám jelentés szerint, 25 alapszervezetben 6200 tagja van az oktatás területén. Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége 1989-ben alakult ágazati szakszervezet az ÉSZT tagja. Tevékenységi köre a felsőoktatás területén a volt orvosegyetemeket és azok klinikáit öleli fel. Tagjai elsősorban klinikai nővérek és orvosok, az integrált intézményekben, az egészségügyi centrumokban, illetve egészségügyi oktatási karok alkalmazottai évi jelentés szerint négy alapszervezetben, mintegy 5200 tagja van az oktatási ágazatban. Az OSZSZ a felsőoktatás területén reprezentatív szakszervezet. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 1989-ben alakult. Alapító tagja a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának. Tagjai az oktatás-nevelés területén dolgozó pedagógusok. Tagja az Oktatási Internacionálénak. Az oktatási ágazatban a évi taglétszám jelentés szerint 281 munkahelyi szintű szervezetben 3400 közalkalmazotti jogviszonyú tagja van. Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete november 20-án alakult a MEDOSZ Szövetség teljes jogú tagszakszervezeteként ben az ÉSZT alapító tagja. Tevékenységi köre a felsőoktatásban az agrár felsőoktatási intézményekre, a kutatásban a mezőgazdasági kutatóintézetekre, a közoktatásban a mezőgazdasági szakmunkásképző intézményekre terjed ki. Széleskörű szakmai kapcsolatokkal rendelkezik. Az oktatási ágazatban a évi taglétszám jelentés szerint 42 alapszervezetben 1820 közalkalmazotti jogviszonyú tagja van. Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete 1989-ben alakult. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alapító tagja, valamint a SZEF tagja. Alapvetően a kulturális ágazathoz sorolódik, tagjainak egy része az oktatásban, az alapfokú művészetoktatási intézményekben dolgozik. Tagja a Zeneművészek Nemzetközi Szervezetének. Az oktatási ágazatban a évi taglétszám jelentés szerint 102 iskolai szervezetben közel 1800 közalkalmazotti jogviszonyú tagja van. Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet 1993-ban alakult, jelenlegi nevét ban vette fel (korábbi neve: Magyar Szakképzési Szakszervezet), az MSZOSZ konföderáció tagja. Tagságának jelentős része a fővárosi szakképzést folytató intézményekben dolgozó pedagógusok, szakoktatók, valamint a szakképzésben részt vevő tanulók köréből kerül ki. A évi taglétszám jelentés szerint 33 iskolában mintegy 610 közalkalmazotti jogviszonyú tagja van az oktatási ágazatban. 7

8 A szakszervezetek támogatottsága, szervezettsége Az 1993., 1995., és évi közalkalmazotti tanácsi (KT) választások eredményei, valamint a és évi közalkalmazotti szakszervezetek taglétszám összesítése alapján az oktatási ágazat legjelentősebb szakszervezetinek támogatottságát, illetve a és évi taglétszám jelentések alapján szervezettségét lehet nyomon követni az 1. sz. táblázatban. 1. sz. táblázat: A szakszervezetek támogatottsága, szervezettsége az oktatási ágazatban Szakszervezetek KT választásokon elért támogatottság (%) Szervezettség (%) PSZ 50,77 51,67 46,52 47,5 15,64 15,88 FDSZ 5,94 7,50 7,08 2,14 2,32 2,74 OSZSZ 2,32 2,43 0,92 1,96 1,96 PDSZ 4,85 4,98 4,34 4,15 1,29 0,93 AOKDSZ 2,69 2,64 2,23 1,49 0,69 0,68 MZTSZ 0,07 0,42 1,18 2,06 0,68 0,67 MKSZSZ 0,35 1,12 1,35 1,66 0,23 0,20 Hét szaksz. együtt 66,99 70,76 62,70 60,43 22,84 23,06 Összes szaksz. 70,85 72,55 65,83 61,86 23,74 23,45 Forrás: Az Országos Szavazatösszesítő Bizottság 1993., 1995., és évi, valamint az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság és évi jelentései (MKIR internetes lekérdezés, Az 1993., 1995., és évi közalkalmazotti tanácsi választások, valamint a és évi taglétszám összesítés eredményeinek összevetése azt jelzi, hogy csökken a szakszervezetek támogatottsága. Az 1. sz. táblázat adatai szerint a PSZ az ágazat kiemelkedően legtámogatottabb, legnagyobb taglétszámmal rendelkező szakszervezete. Az FDSZ és az OSZSZ a felsőoktatás területén bírnak a legnagyobb szervezettséggel. A részletesebb elemzés, az összefüggések feltárása jelen tanulmánynak nem feladata. 8

9 2. Az oktatási ágazat munkáltatói jellegű szervezetei A közszféra érdekegyeztetésének a mai napig talán legnagyobb problémája, hogy az intézmények munkáltatói érdekeinek képviseletére nem alakult ki, nem szerveződött meg a munkáltatói érdekképviselet. Az ún. munkáltatói érdekképviseletek, amelyek kialakultak a költségvetési szférában, az oktatás területén (egyébként le sem fedik a teljes területet) nem rendelkeznek munkáltatói érdekképviseleti jogokkal, az esetek többségében nincs lehetőségük hosszú távú kötelezettségvállalásra, így természetesen érdemi a munka világához kapcsolódó kollektív megállapodásra sem. A közoktatási intézmények döntő többsége önkormányzati fenntartású, erre való tekintettel vannak elgondolások, hogy a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény hatálybalépését követően két kivétellel megalakult önkormányzati szövetségek [Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ), Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ), Magyar Faluszövetség (MFSZ), Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), Megyei Önkormányzatok Szövetsége (MÖOSZ), Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)], valamint a szövetségek társulása [Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása. (MÖSZT)] teljes jogkörű munkáltatói szervezetek lehetnének. A helyi önkormányzatokra vonatkozó jogi előírások, valamint az önkormányzati szövetségek szerveződési elvei, alapszabályai jelenleg nem teszik lehetővé a valódi munkáltatói érdekképviseleti szerepkör betöltését. A munkáltatói érdekképviseleti típusú feladatok nem vagy alig szerepelnek a szövetségek alapszabályaiban. A hangsúlyt az önkormányzatok általános, közös érdekképviseletére helyezik. Tehát jelenleg valódi munkáltatói szervezetként nemcsak a megfelelő törvényi szabályozás hiánya miatt nem működhetnek, hanem erre a szerepre a feladatszabályozásuk, funkcióvállalásuk alapján sem törekednek. Részt vesznek ugyan az ágazati érdekegyeztető tárgyalásokon, sőt, az ágazatközi fórumnak, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának (KOMT) is tagjai, ám valódi megállapodások megkötésére nem alkalmas szervezetek. A felsőoktatás területén tevékenykedő csak intézményeket tömörítő szakmaiérdekképviseleti szervezetként tevékenykednek. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) évben alakult az állami és az egyházi egyetemek vezetői részvételével. Szakmai vonatkozásban tagja az Európai Egyetemek Egyesülésének (EUA) és a OECD felsőoktatási menedzsmenttel foglalkozó szervezetének. A Főiskolai Főigazgatói Konferencia (FFK) évben alakult az állami és az egyházi főiskolák vezetői részvételével. Tagja az Európai Főiskolák Szervezetének (EURASHE) és a Főiskolák és Politechnikumok Világszervezetének (WCCP). A Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ) 1992-ben alakult a művészeti egyetem és főiskolák vezetői részvételével. Tagja a Művészeti Egyetemek Európai Szövetségének (ÉLIA). A három szervezet tevékenységének összehangolására, feladatainak ellátása érdekében 1991-ben létrehozta a Felsőoktatási Konferenciák Szövetségét (FKSZ). A rektori konferenciák részt vettek a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) munkaadói oldalának munkájában meghívottként, tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül. Az ágazati érdekegyeztetésben óta tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül folyamatosan részt vesznek. A KOMT-ban jelenleg munkáltatói meghatározottságuk hiánya miatt nem vesznek részt. 9

10 3. Kollektív alku az oktatás területén A szakszervezetek együttműködése Az 1990-es évek első felében jellemző volt az ágazatban is a szakszervezeti együttműködés hiánya. A közoktatás és a felsőoktatás két legjelentősebb szakszervezetének (PSZ és FDSZ) együttműködése tért el ettől. Rendszeresen egyeztették álláspontjukat, szinte valamennyi érdekérvényesítő akciót közösen szerveztek. Tüntetéseket, nagygyűléseket, aláírásgyűjtő akciókat. Ez a szorosabb együttműködés nemcsak abból fakadt, hogy a köz- és felsőoktatás munkavállalói érdekvédelme 1988 előtt az egységes pedagógus-szakszervezetben valósult meg, hanem abból a felismerésből is, hogy tevékenységük ugyanazokon az értékeken alapul, s az összefogás nagyobb esélyt jelentet az érdekérvényesítésre. Az ezredfordulót követően változás következett be az együttműködés tekintetében. Egy-két szervezet kivételével az ágazati szakszervezetek együttműködésének rendjére és gyakorlatára a formális és informális kapcsolatok is jellemzőek, együttműködnek területet érintő legfontosabb (bérfejlesztés, költségvetés, stb.) kérdések megtárgyalásánál, az egységes munkavállalói oldal véleményének kialakításánál. A reprezentatív szakszervezetek szavazati joggal részt vesznek az ágazati érdekegyeztető tanács munkájában, a nem reprezentatívak tanácskozási joggal, meghívottként vannak jelen. Az országos érdekegyeztetésben, a KIÉT-ben a szakszervezetek alanyi jogon vettek részt a saját szakma csoportjában elért reprezentativitásuk alapján. A KOMT megalakulásával saját szakszervezeti konföderációjukon keresztül kapcsolódnak a fórum munkájához. Együttműködés a munkáltatói és a kormányzati szervekkel A közoktatás munkáltatói jellegű szervezetei és a szakszervezetek közötti együttműködés az érdekegyeztető fórumokon való tárgyaláson, esetenként előzetes álláspont-egyeztetésen túl, néhány szakmai konferencián való részvételben merül ki. A felsőoktatás területén is folyamatos a kapcsolat, amely alapvetően az országos és ágazati érdekegyezetésben való közös részvételt, az együttes testületi ülések megtartását, az egymás testületi ülésein való részvételt, a közös állásfoglalások kialakítását jelenti. Sajátos megállapodások jöttek létre, részben kormányzati, részben ágazati (alágazati) szintű tárgyalások során sztrájkhelyzetben. A követelések teljesítésére vonatkozó tárgyalások elsősorban kormányzati szinten (mindenekelőtt a pénzügyminiszteri, munkaügyi miniszteri) folytak, és a megállapodások is ezen a szinten születtek meg. Az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalások az oktatási tárca keretein belül zajlottak. A közoktatás sajátos munkajogi helyzete, irányítási rendszere miatt ezt helyi tárgyalások, illetve megállapodások keretében érvényesítették a településeken és az intézményekben. A párbeszédre, a megállapodásra való törekvés folyamatosan jelen van a szektorban, azonban nem elsősorban a szociális párbeszéd formalizált rendszerében, hanem azon kívül zajlott, ezért eredményessége nagymértékben a tárgyalófelek személyes kapcsolatának, lehetőségeinek függvénye. 10

11 A felsőoktatásban érintett szakszervezetek részéről 1990-es években kísérlet történt egy középszintű kollektív szerződés megkötésére, amelyben szabályozni kívánták a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, azok gyakorlásának és teljesítésének módját és az érvényesítésükre vonatkozó eljárások ágazati és intézményi rendjét, valamint az ágazati kollektív szerződést kötő felek közötti intézményesített ágazati és helyi kapcsolatrendszert. Munkáltatói szervezetek hiányában tárgyalások kezdődtek az akkori fenntartó Művelődési és Közoktatási Minisztériummal. Több tárgyalási forduló után a tárca illetékességének hiányára való hivatkozás miatt a tárgyalások megszakadtak, így ágazati kollektív szerződés megkötésére nem kerülhetett sor. Érdekegyeztető fórumok az oktatási ágazatban Az oktatás területén négy egyeztető fórum működik: a Kjt-ben 6. -ban meghatározott egyeztetési kötelezettség alapján a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács (KOÉT) és a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT), a Kt a alapján működő Közoktatáspolitikai Tanács (KÖOPT) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény alapján működő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT). Közoktatási Érdekegyeztető Tanács A Kjt évi hatálybalépését követően az egész ágazatot átfogó Oktatási Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működött két albizottsággal, a közoktatás és a felsőoktatás ügyeiben egyeztető fórummal ben a Művelődési Ágazati Érdekegyeztető Tanács (MÁÉT) jött létre, amelynek alágazati fórumai a felsőoktatási, közoktatási és kulturális érdekegyeztető tanácsok voltak. Az 1998-as kormányzati struktúra átalakítása nyomán a MÁÉT. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) pedig azóta önálló fórumként működik. A KÖÉT három oldalú (tripartit rendszerű) érdekegyeztető fórum. A kormányzati oldalt az a közoktatáspolitikáért felelős minisztérium, a munkavállalói oldalt a közoktatásban reprezentatív és a tárca által az érdekegyeztetésbe bevont más szakszervezetek, a munkáltatói oldalt az országos szintű önkormányzati szövetségek képviselői és a nem önkormányzati iskolafenntartók (egyházak, alapítványok) képviselői alkotják. A KÖÉT jogosultságai alapvetően a közoktatási terület közalkalmazottai más munkavállalóinak nagyobb csoportját érintő döntések, jogszabályok tervezetére, a bérpolitikai intézkedések közoktatást érintő tervezeteinek egyeztetésére terjednek ki. Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács A FÉT feladata a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakat és munkaügyi kapcsolatokat érintő kérdések ágazati egyeztetése. A FÉT két oldalú (bipartit) intézmény. Teljes jogú szavazati joggal rendelkező tagjai a felsőoktatás irányításáért felelős minisztérium és társtárcák, a felsőoktatásban reprezentatív szakszervezetek képviselői. Meghívott, szavazati joggal nem rendelkező tagjai a rektori konferenciák, a hallgatói szervezetek és az oktatói kamara képviselői. 11

12 Közoktatáspolitikai Tanács A KÖPT az oktatási miniszter közoktatáspolitikai döntését előkészítő, véleményező és javaslattevő szerve. Jogosult állást foglalni, javaslatot tenni a közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével a közoktatást érintő bármilyen kérdésben. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Az NSZFT a szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. Munkájában a munkaadók, a szakszervezetek, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók és szakmai társadalmi, valamint civil szervezetek képviselői vesznek részt Az OSZT véleményt nyilvánít és állásfoglalást alakít ki a szakképzés, felnőttképzés területét érintő kérdésekben, dönt a szakképzést fejlesztését szolgáló támogatásokról. (Az ágazat szociális párbeszédje helyzetét, illetve annak szereplőit röviden kívántuk összefoglalni, bemutatni. Az oktatási szektor szociális párbeszédének helyzetéről bővebb információt biztosít az Árok Antal Mayer György által összeállított Az oktatási ágazat helyzete, a szociális párbeszéd lehetőségei c. tanulmány, amely az Autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése projekt keretében készült. A tanulmány részletesen taglalja az ágazati szociális párbeszéd kérdéseit, természetesen egyes adatai ma már nem aktuálisak. Az ágazatban zajló párbeszéd lényegében véve a nyilvánosság előtt zajlik, ezért erről az Olvasó kellő ismeretekkel rendelkezik. Továbbá a jelen tanulmány alapvetően a szektor érdekképviseletei számára készült, ezért számukra ez nem jelent új információt.) 12

13 3. Kollektív szerződések megoszlása, kollektív szerződéses lefedettség áttekintése az oktatási ágazatban A kollektív szerződés nyilvántartás június 30-ai adatai szerint 1077 db az oktatási ágazatba tartozó és hatályban (érvényes) lévő egy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződést regisztrált. Ebből 8 szerződés a versenyszférához tartozó, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató által kötött szerződés pedig költségvetési intézményre kiterjedő hatályú szerződés. Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés az ágazatban egy található, amely 4, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatót érint (85.59 Járművezető-oktatás szakágazatban). A fenti számok azt jelentik, hogy a kollektív szerződés nyilvántartásban regisztrált bejelentések alapján az adott időpontban (2008. június 30.) ennyi szerződés volt hatályban. A költségvetési oktatási intézmények területén kötött kollektív szerződések megoszlását a 2. táblázat tartalmazza. Valószínűnek tartjuk, hogy az oktatásban ennél több szerződés található, de az elemzés során a kollektív szerződés nyilvántartás adataira támaszkodtunk és ez alapján vontunk le következtetéseket. Az érintett kör TEÁOR kódja, Megnevezése KSZ összesen Munkáltatók létszám-kategóriája szerint 20 fő alatt fő fő Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Alapfokú oktatás Alapfokú művészetoktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás Sport. szabadidős képzés Kulturális képzés Járművezető-oktatás Máshova nem sor. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Oktatás ágazat összesen: fő felett 2. táblázat: Az oktatási ágazatban nyilvántartott kollektív szerződések megoszlása A 2. táblázatban jól követhető az oktatási ágazatban, az ágazatba tartozó szakágazatokban kötött egy munkáltatóra (költségvetési intézményre) kiterjedő hatályú kollektív szerződések (a hatály alá tartozó munkáltatók) megoszlása, a foglalkoztatott létszám alapján. A nyilvántartott egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések jelentős többsége (53 %) a Alapfokú oktatás szakágazatba tartozik. A szerződések 20 %-a a Iskolai előkészítő oktatás, 14 %-a a Általános középfokú oktatás, 10 %-a a Szakmai középfokú oktatás, 1,5 %-a a Felsőfokú oktatás szakágazatok között oszlik meg (lásd: 2. táblázatot). 13

14 Az érintett kör TEÁOR kódja, megnevezése MÁK létszám Szakágazatban Létszám-kategória kötött KSZ 20 fő alatt fő felett KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám db fő db fő db fő db fő db fő Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás Máshova nem sor. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Oktatás ágazat összesen: táblázat: A kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma Forrás: MÁK Magyar Államkincstár Törzskönyvi Nyilvántartás I. félévi átlagos állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) A 3. táblázat az oktatási ágazat csak azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződéseket tekintve a 20 fő alatt foglalkoztató intézményeknél található a szerződések 9,1 %-a (97 db), a fő között foglalkoztató munkáltatóknál a szerződések 34,6 %-a (370 db), a fő között foglalkoztatóknál 54,7 %-a (585 db), a 301 fő felett foglalkoztatóknál pedig a szerződések mintegy 1,6 %-a (17 db) (lásd: 3. táblázatot). Létszám-kategória Összes Az érintett kör TEÁOR kódja, megnevezése 20 fő alatt fő felett szerv létszám szerv létszám szerv létszám szerv létszám szerv létszám db fő db fő db fő db fő db fő Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felsőfokú oktatás Oktatás ágazat összesen: táblázat: Az oktatási ágazat munkáltatói és létszám megoszlása Forrás: MÁK Magyar Államkincstár Törzskönyvi Nyilvántartás I. félévi átlagos állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) A 4. táblázat az oktatási ágazat csak azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. Az oktatási ágazatba 4806 négy fő felett foglalkoztató munkáltató van besorolva. Ezt figyelembe véve a munkáltatók mintegy 23 %-nál található kollektív szerződés. Az oktatási ágazatban található oktatási intézmények 32 %-a a 20 fő alatti, 34 %-a a fő közötti, 33 %-a a fő közötti, 7 %-a a 301 fő feletti létszám kategóriába tartozik. A 20 fő alatti intézmények 6 %-nál, a fő közötti intézmények 23 %-nál, az fő közötti intézmények 37 %-nál, a 301 fő feletti intézmények 47 %-nál van kollektív szerződés. 14

15 A 3. és 4. táblázatok adatait összevetve látható, hogy az oktatási intézmények létszámának növekedésével együtt növekszik a kollektív szerződések száma is. A 20 fő alatt foglalkoztató munkáltatóknál kötött a szerződések két-harmada az óvodák, egy-harmada az alapfokú oktatás területén található. A fő között foglalkoztató munkáltatóknál kötött szerződések esetében ez az arány lényegében pont fordított. A fő között foglalkoztatóknál kötött a szerződések 53 %-a az alapfokú oktatás, 23 %-a az általános középfokú oktatás, 16 %-a a szakmai középfokú oktatás területén található. A 301 fő felett foglalkoztatók esetében pedig a szerződések 70 %-a a felsőoktatás területén, a maradék az integrált alapfokú, illetve szakmai középfokú oktatási intézmények területén található (lásd 4. táblázat). A kollektív szerződések az oktatási ágazatban a 4 fő felett foglalkoztató oktatási (költségvetési) intézményeknél (munkáltatóknál) foglalkoztatott közalkalmazottak mintegy 38,1 %-ra ( fő) terjednek ki. A 3. és 4. táblázatok adatait is alapul véve a 20 fő alatti intézményi csoport létszámának 8,2 %-t, a fő közötti intézmények létszámának 23,8 %-t, az fő közötti intézmények létszámának 36,9 %-t, a 301 fő feletti intézmények létszámának 62,1 %-t fedi le kollektív szerződés. Az intézményi létszám növekedésével nem csak a szerződések száma növekszik, hanem a szerződéssel érintett közalkalmazottak száma is. MÁK KSZ Az érintett kör TEÁOR kódja megnevezése létszám létszám % Iskolai előkészítő oktatás , Alapfokú oktatás , Általános középfokú oktatás , Szakmai középfokú oktatás , Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás , Máshova nem sor. egyéb oktatás , Oktatást kiegészítő tevékenység ,4 Oktatás ágazat összesen: ,1 5. táblázat: Kollektív szerződéssel érintett munkavállalók létszáma, aránya (Lefedettség) Forrás: MÁK létszám: I. félévi átlagos állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) Egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések, létszám: Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak száma (4 fő felett). Százalék (%): Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak és az adott TEÁOR terület létszámának aránya. A 5. táblázat az oktatási ágazat csak azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. A 3-5. táblázatok adatait összevetve azt tapasztaljuk, hogy a kisebb létszám kategóriájú intézmények többségét magába foglaló szakágazatok kollektív szerződéses lefedettsége alacsonyabb, mint a magasabb létszám kategóriájú intézmények többségét tömörítő szakágazatok lefedettsége. Az iskolai előkészítő oktatás (óvodák) szakágazat kollektív szerződés lefedettsége közel 20 %, az alapfokú oktatás (általános iskolák) lefedettsége mintegy 31 %, a két középfokú oktatási szakágazatban (Általános középfokú oktatás, Szakmai középfokú oktatás) 15

16 lényegében azonos a lefedettség kb. 40 %, a felsőfokú oktatás szakágazatban pedig 69 %. A felső szintű, nem felsőfokú oktatás szakágazat lefedettsége 100 %, de ez nem jellemző, mert ebbe a szakágazatba az adatok szerint csak egy intézmény tartozik. A költségvetési területén nyilvántartott 1069 kollektív szerződés kötésében a hét jelentősebb szakszervezet a következő számban működött közre: a PSZ 893 szerződés, az FDSZ 13 szerződés, az OSZSZ 3 szerződés, a PDSZ 86 szerződés, az AOKDSZ 24 szerződés, az MZTSZ 22 szerződés, az MKSZSZ 17 szerződés esetében. A évi taglétszámjelentések alapján kimutatott szakszervezeti szervezettségnél mintegy 15 %-al magasabb az oktatási ágazat kollektív szerződéses lefedettsége (lásd: az 1. sz. és 5. sz. táblázatot). A kollektív szerződésekkel való lefedettséget nagymértékben befolyásolja a szakszervezeti jelenlét. A nagyobb létszámú intézmények területén jelenlévő szakszervezetek a kollektív szerződések megkötését is eredményezte, és ez a lefedettségben is megmutatkozik. A kisebb létszámú intézmények területén a több munkálatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések megkötésével lehetne növelni a lefedettség arányát, amely a szakszervezeti szervezettség dupláját, akár háromszorosát is elérheti. Csak a tájékoztatás tényéért: az Mt. hatálya alá tartozó kötött munkáltatóknál kötött kollektív szerződések megoszlása a következő: 3 szerződés: szakágazat, 1 szerződés: szakágazat, 4 szerződés: szakágazat. A négy szerződés összesen mintegy 600 munkavállalót, fedd le. A versenyszférában található egy több munkáltatós szerződés kb. 70 főt érint. 16

17 II. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉS JOGSZERŰSÉGI ELEMZÉSE Az oktatási ágazatban a kollektív szerződés nyilvántartás mint ahogy már fentebb említésre került június 30-án 1069 db egy költségvetési intézményre kiterjedő hatályú szerződést tartott nyilván. A szerződések szakágazati megoszlását 1. táblázat tartalmazta. Az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók kollektív szerződéseit a bejelentéssel egyidejűleg nem helyezték letétbe (jogszabály ezt nem írja elő). Ezt figyelembe véve az elemzésbe csak a költségvetési intézmények kollektív szerződései lettek bevonva. Az elemzés során áttekintett 60 db kollektív szerződés TEÁOR '08 szakágazati megoszlása (zárójelben a TEÁOR '03 szerinti szakágazat kódja) az alábbi volt: Iskolai előkészítő oktatás szakágazat (óvodák) 15 szerződés [82.10], Alapfokú oktatás szakágazat (általános iskolák) 16 szerződés [82.20], Általános középfokú oktatás szakágazat (gimnáziumok) 5 szerződés [82.31], Szakmai középfokú oktatás szakágazat (szakiskolák, szakközépiskolák) 11 szerződés [82.32], Felsőfokú oktatás szakágazat (főiskolák, egyetemek) 13 szerződés [82.42]. 1. A kollektív szerződések bevezető rendelkezései Az elemzésbe vont kollektív szerződések közül 54 (12 óvoda, 14 általános iskola, 10 középiskola, 5 gimnázium, 12 felsőfokú intézmény) tartalmaz bevezető rendelkezéseket. A bevezető rendelkezések alapvetően az Mt., illetve a Kjt. bevezető rendelkezéseire utaló rendelkezéseket, illetve azokból egyértelműen következő általánosságokat a kollektív szerződés célját, értelmező rendelkezéseket, a szerződést kötő felek megnevezését, valamint a szerződések eljárási szabályait tartalmazzák. A kollektív szerződések bevezető rendelkezéseit tartalmuk tekintetében négy csoportba lehetett sorolni (egyben úgy tapasztaltuk, hogy a szerződések szerkesztésük, áttekinthetőségük szempontjából is ugyanezen csoportba voltak sorolhatók): A bevezető rendelkezések 1. típusa a szerződő felek megnevezését, a szerződés célját és az értelmező rendelkezéseket tartalmazza. Tizenhét szerződésben (3 óvoda, 7 általános iskola, 2 szakközépiskola, 1 gimnázium, 4 felsőfokú intézmény) alkalmazzák e megoldást. A bevezető rendelkezések 2. típusa a szerződő felek megnevezését, a szerződés célját, az értelmező rendelkezéseket és a szerződés eljárási szabályait tartalmazza. Harminc szerződésben (9 óvoda, 5 általános iskola, 6 szakközépiskola, 3 gimnázium, 6 felsőfokú intézmény) alkalmazzák e megoldást. A bevezető rendelkezések 3. típusa a szerződő felek megnevezését, a szerződés célját, az értelmező rendelkezéseket, a szerződés eljárási szabályait, valamint a szerződő felek kapcsolatrendszerét tartalmazza. Öt szerződésben (2 általános iskola, 2 szakközépiskola, 1 gimnázium) alkalmazzák e megoldást. A bevezető rendelkezések 4. típusa a szerződő felek megnevezését és a szerződés eljárási szabályait tartalmazza. Két szerződésben (2 felsőfokú intézmény) alkalmazzák e megoldást. 17

18 Az általunk tipizált csoportok közül a bevezető rendelkezések 1. típusát preferáljuk, és ezt javasoljuk alkalmazni a kollektív szerződésekben. Egyben javasoljuk kiegészíteni a szerződést kötő szakszervezet(ek) a Kjt. 12/A. -án alapuló szerződéskötési jogosultságával. 2. A kollektív szerződések eljárási szabályai (alaki, formai elemeinek) elemzése A vizsgált kollektív szerződések tekintetében az eljárási szabályok keretében a szerződés alaki elemeit, a szerződés személyi, időbeli hatályát, hatályba lépését, módosítását, felülvizsgálatát, felmondását, megszűnésének módját elemeztük. Erre nézve az elemzett szerződések mindegyike tartalmaz valamilyen előírást, amely az Mt., illetve a Kjt. megfelelő paragrafusaira való hivatkozástól a részletes leírásig terjed. A kollektív szerződés nyilvántartásban regisztrált szerződések mindegyike tartalmaz a szerződés alaki, formai elemeire vonatkozóan valamilyen rendelkezést. A nyilvántartásból a bejelentő adatlapok adatait figyelembe véve az 5. táblázatban szereplő információk olvashatók ki. A szerződések 68 %-a tartalmaz a megállapodás felmondására vonatkozó rendelkezést. A szerződések 18 %-a 3 hónapnál kevesebb, 42 %-a 3 hónapnál több felmondási határidőt rögzít. A többi az Mt. szerinti 3 hónapot veszi alapul. A szerződések 72 %-a a módosítására tartalmaz szabályozást. Csak nagyon kevés szerződésben található szabályozás a szerződés megszűnését, illetve felmondását követő eljárásra vonatkozóan. TEÁOR szakágazat (nyilvántartott KSZ) KSZ-ben foglalt rendelkezés (219) (565) (147) (109) (1) (16) (6) (6) Összes (1069) KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % Felmondási határidő hónapnál kevesebb hónapnál több Módosítási eljárás Megszűnésekor követ. eljárás Felmondásakor követ. eljárás táblázat: A kollektív szerződés normatív rendelkezései A kézbe vett 60 szerződés esetében is a 6. táblázat szerinti rendelkezéseket vizsgáltuk. Alapvetően azt elemeztük, hogy a szerződések tartalmazzák-e a szerződő felek pontos megnevezését, a szerződés kötés időpontját, személyi és időbeli hatályát. Elemeztük, hogy a kollektív szerződések a hatályba léptetésükre, kihirdetésükre vonatkozóan milyen megoldásokat követnek, a szerződések módosítására, felmondására milyen szabályozást, eljárást alkalmaznak. A 6. táblázat szerinti információkat az áttekintett szerződések tekintetében a 7. táblázatban mutatjuk be. 18

19 TEÁOR szakágazat (vizsgált KSZ) KSZ-ben foglalt rendelkezés (15) (16) (5) (11) (13) Összes (60) KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % KSZ % Felmondási határidő hónapnál kevesebb hónapnál több Módosítási eljárás Megszűnésekor követ. eljárás Felmondásakor követ. eljárás táblázat: A kollektív szerződés normatív rendelkezései (a vizsgált szerződéseket tekintve) 2.1. A szerződéskötés törvényi feltételei A vizsgált 60 kollektív szerződés közül kilenc tartalmazza (többségükben a felsőoktatás területén), az Mt ból, illetve a Kjt. 9. -ból következően, hogy a szerződést reprezentatív, a közalkalmazotti tanácsi választáson, illetve a szakszervezeti tagok létszáma alapján, a szükséges támogatottságot elért szakszervezet kötötte. E szerződések kiemelik, hogy a kollektív szerződést a közalkalmazotti tanácsi választáson elért eredmények alapján szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve egy szerződés esetében a szakszervezeti tagok száma alapján szerződéskötésre jogosult szakszervezet kötötte, illetve írta alá. Véleményünk szerint kijelenthető, hogy a szerződéskötő felek nem fordítanak elegendő figyelmet arra, hogy a szerződéskötési jogosultság a kollektív szerződésben is dokumentálva legyen. A szerződések aláírója a munkáltatói oldalon minden esetben az intézmény, a munkáltató vezetője, a szakszervezet esetében pedig az érdekképviselet vezetője. Egy szerződés esetében nem került rögzítésre, hogy mely szakszervezet, mely tisztségviselője írta alá a szerződést. Csak annyi olvasható, hogy a munkavállalók képviseletében. Ez megítélésünk szerint nem elégíti ki az Mt. feltételeit. Egy szerződést a munkáltatónál működő közalkalmazotti tanács képviselői is aláírták. A szerződésből az derül ki, hogy a közalkalmazottak megbízásából az egyező véleményük kinyilvánításaként írják alá. Az Mt július 12-ig hatályos 31. (2) bekezdése lehetővé tette, hogy amennyiben a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nem volt, a munkáltató és az üzemi (közalkalmazotti) tanács a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét üzemi (közalkalmazotti) megállapodásban szabályozza. A megállapodásra, a kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kellett megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a megállapodás hatályát vesztette, ha az üzemi (közalkalmazotti) tanács megszűnt, vagy szakszervezet közreműködésével kollektív szerződés kötésére került sor. Az ilyen megállapodások megkötésének lehetőségét az Mt. módosításáról szóló évi XIX. törvény szüntette meg. E jogszabály átmeneti rendelkezése szerint a július 12-ét megelőzően kötött üzemi (közalkalmazotti) megállapodás megszűnéséig (a tanács mandátumának lejártáig, megszűnéséig vagy kollektív szerződés megkötéséig), de 19

20 legkésőbb július 12-ig a törvény hatálybalépését megelőző hatályos rendelkezést kellet alkalmazni. Az említett szabályozás is azt támasztja alá, hogy a közalkalmazotti tanács csak közalkalmazotti megállapodást (kvázi kollektív szerződést) köthetett, arra pedig törvényes lehetősége nem volt és jelenleg sincs, hogy a szakszervezettel együtt kössön (aláírjon) szerződést. Két szerződésben meghatározzák, hogy a szakszervezet nevében ki írhat alá. Véleményünk szerint nem a kollektív szerződés feladata meghatározni, hogy a szerződő felek tekintetében ki van feljogosítva a szerződés aláírására, megkötésére. Ez minden esetben a szerződő felek belső szabályzataira tartozik A szerződés személyi hatálya A kollektív szerződéseket áttekintve általános tapasztalat, hogy a szerződések a személyi hatály tekintetében az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: A kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy kinevezése határozatlan vagy határozott időre szól-e, illetve hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják-e. A nyugdíjuk mellett tovább foglalkoztatottakra, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakra, minden tekintetben a főállású közalkalmazottra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Lényegében minden szerződés kiemeli, hogy hatálya valamennyi közalkalmazottra kiterjed, attól függetlenül, hogy szakszervezeti tagok, vagy sem. Két szerződésben (egyegy óvoda, felsőfokú oktatási intézmény) nem találtunk a szerződés személyi hatályára vonatkozó utalást. A szerződések mintegy fele kiemeli, hogy hatálya kiterjed a munkáltató vezetőjére is. A felsőfokú oktatási intézmények tekintetében csak egy szerződés rendelkezik a munkáltató vezetőjével kapcsolatos személyi hatályról. Hét szerződés (két óvoda, öt középiskola) szerint a szerződés hatálya a munkáltató vezetőjére csak az intézmény-fenntartó előzetes jóváhagyását követően terjed ki. Megítélésünk szerint e rendelkezés ellentétes a Kjt-vel. A kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazásához az intézmény-fenntartó jóváhagyása nem szükséges. Három szerződés (két óvoda, egy szakközépiskola) rendelkezése szerint a kollektív szerződés, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon levőkre nem alkalmazható. E rendelkezés véleményünk szerint jogellenes, mivel a fizetés nélküli szabadságon lévők közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg, a szerződés szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. Három szerződés (két óvoda, egy általános iskola) úgy szabályoz, hogy hatálya nem terjed ki a szerződés hatályba lépésének idején azokra, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya felmentés alatt van. E rendelkezés jogellenes, részben pedig értelmezhetetlen. A Kjt. rendelkezése szerint a közalkalmazott jogviszonya a felmentési idő lejártával szűnik meg, a kollektív szerződés a felmentési idejüket töltő közalkalmazottakra is kiterjed. A szerződés rendelkezése azért értelmezhetetlen, mert szó szerint csak a szerződés hatályba lépésének idején felmentési idejüket töltőkre nem terjed ki. A szerződés hatályba lépését követően felmentett közalkalmazottakra pedig igen. Megítélésünk szerint az ilyen rendelkezés nem csak jogellenes, hanem diszkriminatív is. 20

21 Két kollektív szerződés (felsőoktatás) rendelkezik arról is, hogy a munkáltatóval jogviszonyban nem lévő alkalmazottakra is, de az intézményben dolgozó és más munkáltató által foglalkoztatott alkalmazottakra is alkalmazni kell, az adott munkáltató tudtával, a szerződés munkavégzésre, munkarendre vonatkozó szabályait. Három több tagintézménnyel rendelkező munkáltató kollektív szerződése rendelkezik arról, hogy a szerződés függelékeiben kell szabályozni a különböző településen elhelyezkedő szervezeti egységekre, illetve az egyes tagintézményekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket. E megoldás megítélésünk szerint megfelel az Mt. 33. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. Találtunk egy munkáltató tekintetében olyan megoldást is, hogy a Kjt. szerint önálló munkáltatói joggal (jogi személyiséggel) nem rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban nem található tagintézményében külön kollektív szerződést kötöttek. Véleményünk szerint ez ellentétes az Mt. 33. (1) bekezdésével, amely szerint a munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető 2.3. A szerződés időbeli hatálya Az oktatási ágazatban nyilvántartott kollektív szerződések tekintetében az általános szerződéskötési mód a határozatlan időre szóló megállapodás. Csak a szerződések 0,3 %-a (3 db) határozott időtartamra kötött megállapodás. Az elemzett szerződések közül ötvenhét (óvodai és általános iskolaiak tekintetében mindegyik, a szakmai és középiskolák, valamint a felsőfokú intézmények csoportjában egy-egy kivételével) egyértelműen rendelkezik az időbeli hatályról Három szerződés semmilyen formában nem rendelkezik a megállapodás időtartamáról. E szerződések esetében a határozatlan időtartamú időbeli hatály csak az értelmezésből következik. Az időbeli hatály elhagyása véleményünk szerint nem felel meg a törvényi feltételeknek, mivel a szerződés érvényességi kelléke az időtartamának meghatározása is A szerződés hatályba lépésének időpontja A kollektív szerződések hatályba léptetésére vonatkozóan az aláírás időpontja, az aláírást követő meghatározott időpont és a kihirdetés időpontja megoldásokat követik a szerződő felek. Mind 60 szerződés rendelkezik a hatályba lépés időpontjáról, az említett valamelyik megoldást alkalmazva. Kilenc szerződés az aláírás napját, öt szerződés az aláírást követő időpontot, 46 szerződés a kihirdetés időpontját határozza meg a hatályba lépés időpontjaként. A kihirdetés időpontja 22 szerződés esetében konkrétan meghatározásra is került. 21