BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. Nagy Katalin.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. Nagy Katalin."

Átírás

1 k l Számviteli és adózási szaktájékoztató IV. évfolyam 10. szám, október T A R T A L O M Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Amit a költségtérítésrôl 1 tudni kell Belföldi kiküldetés A magánszemély tulajdonában lévô (saját) autók elszámolása Élelmezési költségtérítés Külföldi kiküldetés napidíja A munkába járás Magánszemély által fizetett céges kiadások Nagy Katalin Házipénztár-kezelési 3 szabályok, kifizetések szabályai a gyakorlatban (2. rész) A dolgozónak fizetett juttatások Valuta- és devizamûveletek Elszámolásra kiadott pénzösszeg Kiküldetési költségek és napidíj Gottgeisl Rita Új tanév, új szabályok 7 vagy mégsem? Röviden a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget csökkentô tételek változásairól A kétféleképpen teljesíthetô gyakorlati oktatás Együttmûködési megállapodás Tanulószerzôdés A felsôoktatási törvény szerinti gyakorlati képzések dr. Sallai Csilla Cégtörvény-változások Cégnév Székhely, telephely, fióktelep Vezetô tisztségviselôk Képviseletre jogosultak adatai Kézbesítési megbízott TEÁOR Kényszertörlés Illetékváltozások BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA Amit a költségtérítésrôl tudni kell Önmagában az, hogy költségtérítés, rengeteg gazdasági eseményt jelenthet. Ide tartozik a gépkocsihasználat vagy a kiküldetés. Elszámolásához persze azt sem árt tudni, hogy a cég téríti a magánszemély üzleti kiadásait, vagy a magánszemély a cégnek a magánhasználatait. Ismét itt egy végtelen téma, de próbáljuk meg összefoglalni a vezérelvet. Belföldi kiküldetés A gazdasági tevékenység során gyakran elôfordul, hogy az alkalmazottnak, a személyesen közremûködô tagnak vagy a választott tisztségviselônek belföldön ugyan, ám a cég székhelyén, telephelyein kívül kell dolgoznia. Az ilyen hivatali, üzleti utazás során a kiküldônek számolnia kell az étkezés, a szállás és az utazás költségének megtérítésével. A felmerült kiadások elszámolásával kapcsolatban azonban az egyes törvények elôírásokat, korlátozásokat tartalmaznak. Amennyiben a kiküldetés több napra szól, a cégnek gondoskodnia kell a magánszemély szállásáról. Erre szolgálhat a kiküldô munkásszállója, de igénybe vehetô szállodai szolgáltatás is. Fontos, hogy a szállodában éjszakázó dolgozó, tag a kiküldô cég nevére szólóan kérje a szállodai számlát. Hazaérkezésekor a számla ellenében kifizetett összeg a magánszemélynél nem számít bevételnek hiszen gyakorlatilag megelôlegezte a társaság gazdasági tevékenységével kapcsolatos költségeket, így adóznia sem kell utána. Ugyanez az adójogi helyzet akkor, ha a cég a magánszemély bevonása nélkül, közvetlenül finanszírozza a szállásdíjat. Az üzleti utakkal kapcsolatosan tehát adómentes a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és a szállás értéke. De vajon adómentes-e az étkezés? Mindkét esetben, azaz mind a szállás, mind az utazás esetében adómentes az árban szokásosan benne lévô étkezés is, például a repülôn felszolgált étel vagy a szállás árában lévô reggeli. Minden olyan étkezés vagy egyéb igénybe vett szolgáltatás, mely a hivatali úton felmerül, adókötelessé válik. Ide tartozik például a szállodai számlában lévô minibárfogyasztás vagy leszámlázott étkezés. Az adót az egyes meghatározott juttatások alapján kell megállapítani, összesen bô 51%-os adóteherrel kell számolni (16% szja és 27% eho, mindkettônél a juttatás 1,19-szerese alapján). Ugyanezen elv alapján adózik a szakmai elôadáson való részvétel is. Természetesen maga a részvételi díj elismert költség, és ha a továbbképzés többnapos, és szállás is felmerül, akkor az is adómentesen elszámolható. Adóköteles viszont a számlában külön feltüntetett étkezési költség, amely után a kifizetônek 51% adót kell fizetnie. Természetesen nem keletkezik adókötelezettség, ha az étkezés díját a magánszemély megtéríti. A magánszemély tulajdonában lévô (saját) autók elszámolása A személygépkocsi használatával öszszefüggô költségelszámolás azon esetérôl van szó, amikor az autó saját tulajdonunkban van, és az ezzel kapcsolatos költségeket a társaság a magánszemélynek fizeti meg. A 2009 óta érvényben lévô cégautóadó-szabályok miatt felmerülhet adókötelezettség. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2könyvelôk lapja Elsô lépésként tisztázzuk, mi is a személygépkocsi fogalma a cégautóadó kapcsán! A gépjármûadóról szóló törvény az Szja törvényre mutat vissza, amikor a személygépkocsikat definiálja. Az Szja törvény pontja alapján: Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármû, amely a vezetôvel együtt legfeljebb nyolc felnôtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemû, a dízelüzemû, az elektromos üzemû, a gázüzemû személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minôsül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegû, olyan gépjármû (nagy rakodóterû személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettônél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerûen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan mûszaki átalakítással került sor. Azaz, ha egy magánszemély tulajdonában álló autó után a társaság az üzleti utak miatt költségtérítést fizet, és ezt a számviteli törvény alapján költségként számolja el, elôfordulhat, hogy a tulajdonosnak (azaz a magánszemélynek) cégautóadót kell fizetnie. A cégautókkal kapcsolatos vagyoni típusú adó, azaz a cégautóadó tehát akkor is felmerülhet, ha a magánszemély tulajdona az autó, de van lehetôség azt elkerülni. Nem kell adót fizetni abban az esetben, ha ennek a költségelszámolásnak az alapja kiküldetési rendelvény. Nem kell fizetni továbbá abban az esetben, ha azt munkába járáshoz használjuk, és a rendelet szerinti költséget téríti meg a cég de erre még visszatérek. Az egyik leggyakrabban használt módszer a cégautóadó elkerülésére a kiküldetési rendelvény. Fontos, hogy a magánszemély nem útnyilvántartással, hanem kiküldetési rendelvénnyel számol el. A kiküldetési rendelvény és az útnyilvántartás sokban hasonlít egymáshoz, mégis az egyik esetében el tudjuk kerülni a cégautóadó fizetését. A kiküldetési rendelvény a kifizetô által két példányban kiállított bizonylat, és kötelezô tartalmi elemei a kifizetô azonosító adatain kívül a következôk: a magánszemély neve, a magánszemély adóazonosító jele, a gépjármû gyártmányának, típusának megnevezése, a gépkocsi forgalmi rendszáma, a hivatali, üzleti utazás(ok) célja, az utazás idôtartama, útvonala, a megtett távolság (a futásteljesítmény), az utazás költségtérítése (számítás a NAV ár- és a normaköltség, valamint a futásteljesítmény alapján), az élelmezési költségtérítés, valamint az ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatok (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: az utazás idôpontját, az utazás célját (honnan hova történt az utazás), a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Élelmezési költségtérítés Az Szja törvény 25. (2) bekezdésének c) pontja rendelkezett korábban arról, hogy a nem önálló jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánszemély a munkáltatójától kiküldetési rendelvény alapján élelmezési költségtérítésként kap. Ezt a szakaszt az Szja törvénybôl hatályon kívül helyezték, így a 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés jár, amelynek mértéke átalányban napi 500 forint, viszont a juttatást a magánszemély összevonandó jövedelmeként kell számfejteni! Külföldi kiküldetés napidíja Külföldi kiküldetésnek minôsül, ha a belföldi illetôségû magánszemély jövedelme megszerzése érdekében, a kifizetô tevékenységével összefüggô feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívül tartózkodik, ezzel a feladattal kapcsolatban külföldre utazik (ideértve a külszolgálatot és az azzal összefüggô utazást is) január 1-jétôl külföldi kiküldetés esetén a megszerzett bevétel 30%-a, maximum napi 15 eurónak megfelelô forintösszeg számolható el igazolás nélkül. Hasonló szabály már korábban is létezett, év elejétôl pedig ismét ez a rendelkezés az irányadó a külföldi kiküldetések terén. Mint minden szabály alól, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó 15 eurós napi limit alól is akadnak kivételek. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetôként és árukísérôként foglalkoztatott magánszemély esetében napi 40 eurónak megfelelô forintösszeg számolható el, feltéve, hogy emellett kizárólag a gépjármû külföldön történô üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására kerül sor. Fontos még tisztázni, hogy a kiküldetés idôtartama az indulás és az érkezés tényleges idôpontja között eltelt idô. Az országhatár átlépését légi és vízi út esetén az indulás szerinti idôpontot egy órával megelôzôen, illetôleg az érkezést egy órával követôen kell alapul venni az idôtartam megállapításához. Az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napok értékét (az órák számát 24-gyel elosztva kiszámított napokat) azzal a megkötéssel, hogy a legalább 8 órás idôtartam már egész napnak számít. Vagyis ha a kiküldetésben töltött idô 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít (bár ez alól is vannak bizonyos kivételek a légi és vízi közlekedésre tekintettel). Külföldi kiküldetés esetén is a belföldi kiküldetéshez hasonló szabályok az érvényesek. Az utazásra, szállásra fordított költségeket, valamint a helyi közlekedésre, kommunikációra és az üzletfelekkel történô találkozókra fordított kiadásokat bizonylat alapján lehet elszámolni. Az alapbizonylat ilyen esetekben a kiküldetési rendelvény, ehhez kell csatolni a költségek igazolására szolgáló bizonylatokat. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés esetén az szja és az eho a kifizetôt terheli. Ugyanakkor a kiküldetés során annak valós tartalmát az adóhatóság jogosult vizsgálni, és ha csak látszólagosan hivatali, üzleti az út, akkor az Szja törvény szerint megfelelôen adóztatandó jövedelmet állapíthat meg. Ezért nagyon óvatosan kell bánni a horvátországi üzleti tárgyalásokkal, különösen, ha az út egy hétig

3 könyvelôk lapja 3 tart, és éppen nyáron van... Gondolom, mindenki érti a mondandómat. A munkába járás A saját gépjármûvel történô munkába járás is olyan eset, amikor a társaság számvitelében költséget számol el, a tulajdonos magánszemélynek mégsem kell megfizetni a cégautóadót. Mikor és mennyit lehet munkába járás címén költségtérítésként fizetni a magánszemélynek? Elôször nézzük az Szja törvényt! A 25. (2) bekezdés b) pontja alapján a nem önálló tevékenységbôl származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjármûvel történô munkába járás költségtérítését) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy a hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap. A munkába járással kapcsolatos másik jogszabályhely a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet. A május 1- jétôl hatályos szabályozás értelmében munkába járásnak minôsül: közigazgatási határon kívülrôl a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történô helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, valamint közigazgatási határon belül a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történô napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közlekedéssel nem tudja elérni. A Korm. rendelet a nem közösségi közlekedési eszközzel történô munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítések vonatkozásában is új rendelkezéseket vezet be. A nem közösségi közlekedéssel történô munkába járás esetén a jelenleg kilométerenkénti 9 forint összegû utazási költségtérítés abban az esetben jár a munkavállalónak, ha: lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési jármûvet igénybe venni. A Korm. rendelet meghatározza, hogy hosszú várakozásnak azon idôtartam minôsül, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges idôt május 1-jétôl az adómentesség érvényesítéséhez tehát a munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy munkavállalójuk közösségi közlekedést valóban csak a menetidôt meghaladó várakozási idôvel tudna igénybe venni. Magánszemély által fizetett céges kiadások Gyakran elôfordul, hogy nem vesz fel a munkavállaló elszámolási elôleget a céges kiadásokra, hanem azt maga megfinanszírozza, majd megtérítteti a munkáltatóval. Mindez tovább bonyolódhat, ha a munkavállaló a kiadás finanszírozásához saját bankkártyáját használja. Azt a bizonyos vásárlást, amelyet a cég érdekében tettünk meg, természetesen el lehet számolni még akkor is, ha azt nem a cég pénztárából fizettük ki, hanem saját pénzünkbôl. Ekkor ugyan mások a könyvelési tételek, ám azt a tényt, hogy elszámolható költségrôl beszélünk, ez nem változtatja meg. A probléma általában az, hogy a bankkártyás fizetés miatt rögtön szállítói kötelezettségként könyveljük, majd késôbb szembesülünk vele (remélhetôleg nem nagyon késôn), hogy a céges bankszámlát nem terhelték meg az összeggel. Ekkor tudatosul véglegesen, hogy ez magánbankszámláról lett fizetve. A kiegyenlítés tehát nem a szállító felé fog megtörténni, hanem a bankszámla-tulajdonos felé. A magánszemély kiadását készpénzben vagy átutalással fizethetjük meg. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna NAGY KATALIN ROVATA Házipénztár-kezelési szabályok, kifizetések szabályai a gyakorlatban (2. rész) Múlt havi számunkban elkezdtük számba venni a házipénztár-kezeléssel kapcsolatos tudnivalókat, és a sort most folytatjuk többek között az elszámolásra kiadott pénzösszeggel, a kiküldetési költségekkel és a napidíjjal. Az adásvételi, illetve szolgáltatási szerzôdésen alapuló eszközbeszerzés a megfelelô eszköz növekedéseként és a pénzeszközök csökkenéseként könyvelendô a visszaigényelhetô elôzetesen felszámított áfával csökkentett értéken (feltéve, hogy adóköteles értékesítésrôl van szó). Az ellenérték részeként kifizetett visszaigényelhetô adó a költségvetéssel szembeni követelésként jelenik meg (az erre kialakított kötelezettségszámla Tartozik oldalán) és pénzeszközök csökkenéseként könyvelendô. A vissza nem igényelhetô adó növeli az eszköz bekerülési értékét. Az igénybe vett szolgáltatás költségként kerül elszámolásra a pénzeszközökkel szemben. Ha az ellenérték részeként kifizetett elôzetesen felszámított áfa nem vonható le, akkor az növeli az igénybe vett szolgáltatás miatti költséget. Az eladó oldalán a befolyt ellenérték a megfelelô bevételek (árbevétel, egyéb bevétel vagy pénzügyi mûveletek bevétele) és a pénz növekedéseként jelenik meg. Az ellenértékben befolyt, de az államnak fizetendô áfát költségvetéssel szem-

4 4könyvelôk lapja beni kötelezettségként és pénznövekedésként kell elszámolni. A nyújtott szolgáltatás ellenértéke hasonlóan könyvelendô. Egy pénz- és tôkepiaci szolgáltatás igénybevételéért fizetett díj vagy egy hatósági díj az egyéb szolgáltatás költségeként kerül elszámolásra a pénzeszközök csökkenésével egyidejûleg. A dolgozónak fizetett bér bérköltségként, a részére adott bármilyen juttatás vagy költségtérítés (pl. lakhatási vagy munkába járással kapcsolatos útiköltség-térítés stb.) személyi jellegû egyéb kifizetésként könyvelendô a személyi jellegû ráfordításokon belül. A dolgozónak adott étkezési utalványok, ajándékutalványok is ez utóbbi személyi jellegû egyéb kifizetések közé tartoznak. A dolgozónak adott juttatások, költségtérítések megfelelô adó- és járulékvonzatát le kell könyvelni, amely, ha a dolgozót terheli, de a kifizetôn keresztül kerül befizetésre, csökkenti a neki történô kifizetést, juttatást, vagy elô kell vele szemben írni követelésként, ha pedig a gazdálkodó szervezetet terheli, akkor a személyi jellegû ráfordításokon belül kerül elszámolásra, jellegétôl függôen a személyi jellegû egyéb kifizetések között (az adott juttatás jövedelemadóvonzata) vagy a bérjárulékok között (annak járulékvonzata). Ha a szerzôdés szerinti teljesítés idôben megelôzi a pénzbeli rendezést, akkor az elôbbi gazdasági események elszámolásakor a pénz helyett a megfelelô követelésvagy kötelezettség- (pl. vevôkövetelés, szállítói tartozás, dolgozóval szembeni kötelezettség stb.) számlára kell könyvelni. A dolgozó részére adandó juttatásként beszerzett utalványok (étkezési, ajándék, illetve vásárlási utalványok stb.) az értük fizetett ellenérték összegében feltéve, hogy megegyezik a rajtuk lévô névértékkel, képviseleti értékkel kerülnek elszámolásra egyéb követelésként és pénzcsökkenésként. A dolgozónak juttatásként történô számfejtésekor személyi jellegû egyéb kifizetésként és dolgozóval szembeni kötelezettségként kerül elszámolásra. Az adó- és járulékvonzata az elôzôekben kifejtett módon kerül elszámolásra. A dolgozónak történô juttatáskor (az utalvány átadásakor) a dolgozóval szembeni kötelezettséget és az utalvány beszerzése miatti követelést a juttatott utalvány névértékének összegében kell beszámítani (összevezetni). Ha az utalványokat azok érvényességi ideje alatt nem adják át teljeskörûen a dolgozóknak és egy részük az érvényességi idô lejártával állományban marad, azokat a kibocsátója már nem váltja vissza, akkor az azok összegében kimutatott követelést az elévülési idô lejárt vagy a bírósági úton nem behajtható jogcímen, esetleg nem jelentôs nagyságrendje miatt behajthatatlan kintlévôségként le lehet írni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az utalvány kibocsátója oldalán az eladott utalványokért befolyt összeget kötelezettségként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, és amikor az általa értékesített áru, illetve szolgáltatás ellenértékét követelésként és árbevételként elszámolja, akkor a követelést a fizetésként elfogadott utalványok névértékében fennálló kötelezettséggel szemben vezeti ki könyveibôl (azzal szemben beszámítja). A belföldi felek között valuta, deviza ellenében történô adásvétel, illetve szolgáltatásnyújtás esetében a számlán az ellenértéket és annak áfáját devizában kell feltüntetni. Továbbá fel kell tüntetni azt az áfatörvényben elôírt árfolyamot is, amelyen forintosítva az adót el kell számolni a költségvetéssel mind a befizetô, mind a visszaigénylésre jogosult oldalán. Ez az árfolyam az eladó által választott hitelintézet teljesítés napján érvényes deviza eladási árfolyama, de az eladó dönthet úgy is, hogy az MNB hivatalos árfolyamát alkalmazza, azonban ezt az adóhatóság felé be kell jelentenie. Mivel mindkét fél, az eladó és a vevô is a teljes ellenértéket áfával együtt az Sztv. fô szabályait követve elôször a saját számviteli politikájában az adott devizanemre választott árfolyamon könyveli le követelésként, illetve kötelezettségként, viszont az adó befizetése és visszaigénylése az áfatörvényben elôírt árfolyamon kerül rendezésre a költségvetéssel, az áfa vonatkozásában adódik egy különbözet annak a gazdálkodó szervezet számviteli politikájában választott árfolyamon forintosított összege, valamint a költségvetéssel való elszámolásra alkalmazott, áfatörvény szerinti árfolyamon forintosított összege között, amelyet a felek jellegétôl függôen a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kötelesek elszámolni. Ennek a kimutatására célszerû technikai kötelezettségszámlára könyvelni elsôdlegesen az elôzetesen felszámított, illetve a fizetendô adót a feleknél a vevôkövetelés vagy a szállítói tartozások számlával szemben a számviteli politikában választott árfolyamon forintosítva, majd az áfatörvény szerinti árfolyamon forintosított összegét ezen technika kötelezettségszámla másik oldalán lekönyvelni a költségvetéssel való elszámolásra szolgáló elôzetesen felszámított adó, illetve fizetendô adó számlákkal szemben. Az árfolyamkülönbözet a technikai kötelezettségszámláról kerül kivezetésre az eredményszámlákkal szemben január 1-jétôl változást jelent az Sztv.-ben, hogy az elôbbi esetben a törvény megengedi a gazdálkodó szervezeteknek, hogy a számviteli politikájukban rögzített választott árfolyam helyett az áfatörvényben elôírt árfolyamon számolják el a teljes ügylet forintértékét, tehát az áfát és az anélküli ellenértékrészt is, így nem jön létre árfolyam-különbözet. Valuta-, devizakonverzióval, illetve -átváltással üzletszerûen csak hitelintézet vagy annak ügynökeként eljáró pénzváltó foglalkozhat. Tehát a gazdálkodó szervezeteknek átváltási célból ezek egyikéhez kell fordulniuk. Ez persze nem zárja ki annak lehetôségét, hogy eseti jelleggel más gazdálkodó szervezetnek eladjanak vagy tôlük vegyenek valutát vagy devizát. Az átváltás a felek közötti megállapodás szerinti árfolyamon történik, jellemzôen a hitelintézet vagy a pénzváltó által közzétett eladási vagy vételi árfolyamon, az ügylet jellegétôl függôen. A forint ellenében eladott valutát, illetve devizát annak nyilvántartási árfolyamán számított forintértékén (azaz a könyv szerinti forintértékén) kell kivezetni és a kapott forintösszeget a forintpénztárba vagy forintbankszámlára kell felvenni. Mivel ez utóbbi az átváltó által érvényesített vételi árfolyamon meghatározott forintérték lesz, annak a kivezetett valuta, deviza könyv szerinti értékéhez képest fennálló különbözetét a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni. A különbözet

5 könyvelôk lapja 5 levezetésére ilyen esetben a két pénzszámla közé iktatott átvezetési számla szolgál. A forint ellenében vásárolt valutát, illetve devizát az érte fizetett forint összegében kell felvenni a könyvekbe. A forintpénzkészlet csökken, a valuta-, illetve devizakészlet nô (átvezetési számla közbeiktatásával könyvelve). Ha két különbözô valuta, illetve deviza kerül átváltásra, akkor a cserébe adott devizát, valutát annak könyv szerinti forintértékén kell kivezetni a könyvekbôl, és a keresztárfolyamon átszámított összegben kapott másik devizát, valutát az átváltás napján (mint bekerülési napon) érvényes, a számviteli politikában az adott devizanemre választott árfolyamon forintosított értékben kell felvenni a devizaszámlára vagy a valutapénztárba. Mivel a két pénzszámla közé itt is beékelôdik az átvezetési számla (az egyiket ezzel szemben vezetjük ki, a másikat ezzel szemben vesszük fel), azon fog lecsapódni az átadott és a kapott deviza, valuta forintértéke közötti különbözet. Ezt az árfolyam-különbözetet a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni január 1-jétôl az Sztv.-ben változást jelent, hogy a gazdálkodó szervezet dönthet úgy, hogy a deviza, valuta ellenében történô beszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén a bekerülési értéket a számviteli politikában az adott devizanemre választott árfolyam helyett a beszerzéshez felhasznált valuta, deviza nyilvántartási árfolyamán számítja át forintra, így árfolyam-különbözet nem keletkezik. Ez eszközbeszerzésnél és szolgáltatások ellenértékének rendezésénél is alkalmazható, ami viszont felveti azt a kérdést, hogy a különbözô devizák, valuták közötti átváltásnál a cserébe kapott devizát, valutát (mint beszerzett pénzeszközt) akár az érte fizetett (cserébe adott) deviza, valuta könyv szerinti forintértékében is felvehetik. Így nem keletkezik árfolyam-különbözet, feltéve, hogy a törvény nem korlátozza e tekintetben a beszerzés fogalmát az egyéb eszközökre, illetve szolgáltatásokra. Ezt viszont nem célszerû alkalmazni, mert a mérleg fordulónapján át kell értékelni a számviteli politika szerinti aktuális árfolyamra a deviza-, valutakészletet feltéve, hogy akkor még készleten van és azt az eredményben elszámolni. Ha év közben eladják, arra forint ellenében akkor is egy aktuális piaci árfolyamon kerül sor, így konverziós árfolyamkülönbözet jelentkezik. A pénzváltó a hitelintézettôl pénzváltásra kapott pénzeszközt vele szembeni kötelezettségként mutatja ki és idegen pénzkészletként elkülöníti. A váltások során azonban az átvett és a cserébe adott pénzeszköz forintértéke közötti árfolyam-különbözetet nem a pénzügyi mûveletek bevételei és ráfordításai között számolja el, hanem a hitelintézettel szembeni kötelezettség növekedéseként vagy csökkenéseként. Az elszámolási idôszak végén ezt az idegen pénzeszközt annak megnövekedett vagy csökkent értékén visszaszolgáltatja, azaz kivezeti könyveibôl a kötelezettség megszüntetésével egyidejûleg. A kapott jutalékot pénzügyi bevételként számolja el (jellemzôen pénzügyi intézményként végzi a tevékenységét és nála az a bevétel, amely a vállalkozásoknál általánosan a pénzügyi mûveletek bevételeként jelenik meg, egyéb pénzügyi szolgáltatási bevétel címen kerül elszámolásra). Az elszámolásra kiadott pénzösszeget a gazdálkodók egyéb követelésként és a pénzeszközök csökkenéseként mutatják ki. Amikor az elszámolás ezen pénzeszközökkel megtörténik, jellemzôen úgy járnak el, hogy fikciós gazdasági eseményként bizonylatolva és könyvelve visszaveszik a kiadott pénzt a pénztárba, növelik annak értékét és megszüntetik a követelést, majd a felhasználásról kapott bizonylatok (számlák, menetjegyek, nyugták, blokkok stb.) alapján elszámolják azt költségként és kvázi pénzkiadásként. Ennek viszont amellett, hogy évtizedes múltja van sok elônye nincs, és a pénztárbizonylatokat visszadatálni a felhasználás idôpontjára már nem tudják, viszont a felhasználás készpénzben történô rendezéssel történt. Tehát számtalan problémát von maga után. Ezért alkalmazható helyette az a megoldás, amely a valós eseményeket követi, azaz az elszámoláskor nem kell csökkenteni a követelést és fikciós eseményként visszavételezni a pénzt, amely már meg sincs, hanem a felhasználást igazoló számlák, bizonylatok alapján elszámolható az igénybe vett szolgáltatás közvetlenül költségként egy kötelezettségszámlával szemben, majd ezt a kötelezettséget kell összevezetni az elszámolásra történô pénzkiadás kapcsán fennálló követeléssel és a fel nem használt pénz miatt megmaradt követelést ezen pénzösszeg pénztárba való visszafizetésével (bevételezésével) szemben célszerû megszüntetni. Ez a kiküldetéseknél is alkalmazható gyakorlat. Az elszámolásra történô pénzkiadások lehetnek többek között eszközbeszerzési, szolgáltatás igénybevételi, hatósági díj, vagy illeték befizetési célúak, vagy reprezentációs költségek fedezetét, munkába járással kapcsolatos útiköltség-térítését szolgálók, belföldi és külföldi kiküldetési költségek fedezetét biztosító összegek, illetve munkabérelôlegek. Ezek közül a leggyakoribb problémát a kiküldetési költségek elszámolása jelenti, különös tekintettel a külföldi kiküldetésekre. Külföldi kiküldetésnél az Sztv.-ben elôírt fôszabályként a dolgozó rendelkezésére bocsátott valutát a valutapénztárból annak nyilvántartási árfolyamán forintosított összegben kell kivezetni (tehát a könyv szerinti forintértékében). A valutapénztár-számlát akkor is vezetni kell a gazdálkodónál leggyakrabban elôforduló valutanemekben, ha egyébként nincs pénztár fizikális egységként kialakítva. A kivezetett valuta miatt a dolgozóval szemben külföldi pénznemre szóló követelés keletkezik, de ezt nem a kivezetett valuta könyv szerinti értékén kell elôírni, hanem a rendelkezésére bocsátott valutának az átadás napján érvényes, számviteli politikában választott árfolyamon forintosított összegében. A kivezetett valuta könyv szerinti értéke és a dolgozóval szemben felvett külföldi pénzre szóló követelés forintértéke közötti különbözet levezetésére egy technikai számla vagy a valutapénztár-számla átvezetési számlája alkalmazható. Az árfolyam-különbözetet el kell számolni a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között. Amikor a dolgozó visszaérkezik a kiküldetésbôl, vagy fikciós eseményként visszavételezik a valutapénztárba az induláskor rendelkezésére bocsátott összeget, ezt lehet a dolgozóval szembeni követelésként történô elôírásra alkalmazott árfolyamon, de akár a visszavételkori számviteli politika szerinti árfolyamon is. Ez utóbbinál ebbôl is adódna

6 6könyvelôk lapja árfolyam-különbözet. Mivel ez egy fikciós gazdasági esemény, olyan mintha stornírozásra kerülne a kiadáskori elszámolás, ezért a valuta visszavehetô a követelés könyv szerinti értékén is a valutapénztárba. Ezt követôen kerülnek elszámolásra a külföldön igénybe vett szolgáltatások, beszerzések költségként, illetve eszközbeszerzésként egy kötelezettségszámlával szemben a szolgáltatás igénybevételekor, annak teljesítésekor érvényes, a számviteli politikában választott árfolyamon forintosított értékben. Ezért nyomon kell követni, hogy a bizonylatok alapján melyek voltak a teljesítési idôpontok, és azokon a napokon a számviteli politika szerinti árfolyam hogyan alakult. Majd a pénztárból annak nyilvántartási árfolyamán ki kell vezetni a konkrét szolgáltatásra felhasznált valutát a kötelezettségszámlával szemben. Így a kötelezettségszámlán megjelenik a külföldön igénybe vett szolgáltatás teljesítés napi, számviteli politika szerinti árfolyamon forintosított összege és a felhasznált valuta nyilvántartási árfolyamán forintosított összege közötti különbözet, amelyet a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai közé kell kivezetni, jellegétôl függôen. Ha nem kerül sor fikciós visszavételezésre, akkor a dolgozóval szembeni követelésrôl vezetünk ki akkora valutaértéknek megfelelô forintértéket, amekkora az adott külföldi szolgáltatás ellenértékének rendezésére felhasználásra került, és ezt azzal a kötelezettségszámlával szemben könyveljük, amelyen a külföldi szolgáltatás költségként történô elszámolása is megvalósult. (Tehát a felhasznált valuta nem a valutapénztárból kerül kvázi kivezetésre, hanem a dolgozóval szembeni követelést kell megszüntetni annak összegében.) A napidíj személyi jellegû egyéb kifizetésként kerül elszámolásra az egyes tételek elszámolásakor. Ezt el lehet számolni a dolgozóval szembeni követelés elôírására alkalmazott árfolyamon is. Itt az a tény, hogy az Szja törvény a napidíj jogszabályban elismert költségtérítési mértéken (jelenleg 15 euró/nap) túl adott összege adójának meghatározásakor a megelôzô hónap 15-én fennálló MNB hivatalos árfolyamon való forintosítást írja elô, nem befolyásolja a napidíj költségként való elszámolásánál a számviteli szabályok szerinti árfolyam használatát. Hiszen az adótörvény szerinti árfolyam pusztán az adó kiszámításának tényezôje. Az Sztv január 1-jétôl hatályos módosítása mely szerint lehetôség van a valuta, deviza ellenében történô beszerzéskor a bekerülési érték forintösszegének meghatározására a felhasznált valuta, deviza árfolyamát alkalmazni felveti azt a lehetôséget is, hogy a külföldi kiküldetésnél igénybe vett külföldi szolgáltatások bekerülési értékének költségként való elszámolásakor a valutapénztárból kiadott, felhasznált valuta forintértékét alkalmazzák. Ha ez a szabály alkalmazható a jelen esetre, akkor sem a kiadáskor, sem a költségkénti elszámoláskor nem keletkezik árfolyam-különbözet, mert a teljes ügylet elszámolható a kiküldetésre rendelkezésre bocsátott valuta nyilvántartási árfolyamán. Egyébként ez utóbbi szabály december 31-ig érvényes volt a korábbi Sztv. alapján, amely kimondta, hogy ha a devizakötelezettség keletkezésekor a valuta-, devizafedezet rendelkezésre áll, akkor a kötelezettség azok nyilvántartási árfolyamán forintosítható. Tehát itt a jogalkotó a felesleges árfolyam-különbözetek elszámolásának elkerülése céljából, a gazdálkodók helyzetének könnyítésére hozott vissza egy régi elszámolási szabályt. Kiküldetésnél gyakran merül fel, hogy ha a külföldi számla nem abban a pénznemben került kiadásra, amelyben a dolgozó részére a valutát rendelkezésre bocsátották, akkor mi a teendô az elszámoláskor. Ilyen esetben, ha elfogadták a rendelkezésre álló pénznemben az ellenértéket (pl. egy svájci frank ellenértékre szóló számla rendezésére elfogadták az eurót), akkor rá kell íratni a számlára, hogy mekkora összeget fogadtak el a rendelkezésre álló devizanemben (jelen példánál maradva euróban), és a kiküldetésbôl történô visszaérkezéskor ezt el lehet számolni úgy, mint egy euróban felmerült számlát. Ha viszont külföldön átváltotta a dolgozó a pénzt arra a devizanemre, amelyben fizetnie kellett a szolgáltatás ellenértékét, akkor a visszaérkezését követô fikciós pénzvisszavétel elszámolásakor valutaváltást is le kell könyvelni a váltási bizonylat alapján, és az átváltás utáni valutapénztárból kell elszámolni a költségként felmerült szolgáltatás rendezését. Ha aprópénzt hoz vissza a dolgozó, azt vagy vissza kell vételezni tôle fizikálisan is, vagy a dolgozó számára forint ellenében történô valutaeladásként kell elszámolni és végleg nála hagyni. Ha a dolgozó saját pénzét is felhasználta a kiküldetés alatt, mert a rendelkezésre bocsátott valuta nem volt számára elegendô, akkor a visszaérkezést követô elszámoláskor a dolgozótól történô valutavásárlást kell elszámolni és annak forintellenértékét számára kifizetni. Egy másik módszerként alkalmazható, hogy a külföldi szolgáltatás költségként és kötelezettségként való elszámolásakor, a kötelezettség egy részének vagy egészének megszüntetését a dolgozóval szembeni kötelezettség keletkezéseként kell elôírni mivel ô azt a saját pénzébôl rendezte és azt majd forintban számára kifizetni. Ekkor ez utóbbi, dolgozóval szembeni kötelezettség is kivezetésre kerül a könyvekbôl. Ha a vállalkozás saját bankkártyáját bocsátja a dolgozó rendelkezésére a kinti szolgáltatások finanszírozására, akkor ez nem von maga után könyvelési tételt a kártya átadásakor, legfeljebb a mérleg alatti nyilvántartásban jelölhetik (pl. a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban), hogy egy bizonyos keretösszeg erejéig feltöltött kártyát adtak ki. Amikor a dolgozó meghozza a bizonylatokat az elszámoláshoz, akkor számolják el költségként és kötelezettségként az igénybe vett szolgáltatásokat (szállást, utazási költséget stb.). A bank terhelési értesítése alapján pedig elszámolásra kerül a kártyafedezeti számlán történô pénzcsökkenés az elôbbi kötelezettségszámlával szemben. Így a kötelezettségszámlán jelenik meg a bank által alkalmazott árfolyamon és a kinti szolgáltatás teljesítéskori, számviteli politika szerinti árfolyamon számított forintérték közötti különbözet, amelyet a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Ha a gazdálkodó él az Sztv. szerint január 1-jétôl biztosított lehetôséggel, és jelen esetben a felhasznált deviza nyilvántartási árfolyamán számolja el az igénybe vett szolgáltatás költségét, akkora a bank által érvényesített árfolyamon lesz forintosítva a költség, ár-

7 könyvelôk lapja 7 folyam-különbözet pedig nem keletkezik. A valuta-, devizakészleteket a többi devizaeszközzel (külföldi pénzértékre szóló követeléssel, értékpapírral) és a devizakötelezettségekkel együtt a mérleg fordulónapján tételesen át kell értékelni, a számviteli politikában az adott devizanemre választott árfolyamon forintosított összegre, és a keletkezô árfolyamnyereségek, valamint -veszteségek összevont egyenlegét (tehát a végsô árfolyamveszteséget vagy -nyereséget) a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kell elszámolni január 1-jétôl úgy módosult az Sztv., hogy ezt az átértékelést mindenféleképpen végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy annak a mérlegre és az adott üzleti év eredményére gyakorolt hatása jelentôs vagy sem. Az átértékelést célszerû úgy megvalósítani, hogy devizanemenként nyitnak egy-egy átértékelési különbözet technikai számlát (az egyéb követelések vagy az egyéb kötelezettségek között), és minden devizaeszközt (beleértve a valutát is) és devizakötelezettséget az adott devizanemben ezzel szemben értékelnek át (a veszteség jellegû különbözeteket a Tartozik oldalán, a nyereség jellegû különbözeteket a Követel oldalán gyûjtve), majd a devizanemenként vezetett átértékelési különbözet technikai számlák egyenlegét egy összevont átértékelési különbözet számlára átvezetik, és annak az egyenlege kerül elszámolásra a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között, jellegétôl függôen. Nagy Katalin GOTTGEISL RITA ROVATA Új tanév, új szabályok vagy mégsem? Röviden a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget csökkentô tételek változásairól Minden tanévkezdés bôven ellátja a könyvelôket munkával. Többek között figyelnünk kell arra, hogy az adóévben eddig tanulóként, hallgatóként kezelt vállalkozónk folytatja-e tanulmányait szeptembertôl. Az adott tanulóra, hallgatóra tekintettel folyósít-e még a szülônek az Államkincstár családi pótlékot? És ez az ideje az iskolakezdési támogatások számfejtésének, adminisztrációjának is. Cikkünkben igyekszünk röviden összefoglalni, hogy az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki kötelezettségének egy részét vagy egészét gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, hogyan jár el helyesen a változó közoktatási és felsôoktatási szabályok és a szakképzési hozzájárulásról szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szhj tv.) szeptember 1-jén hatályba lépett elôírásai tükrében. Vélhetôen már minden gyakorlati képzést szervezô és azt csökkentô tételként figyelembe vevô gazdálkodó tisztában van azzal, hogy a 2012-es évben már nem az NSZFI felé kell teljesítenie a bevallási és elszámolási kötelezettségét, hanem a NAV felé, nemcsak az éves kötelezettség elszámolásakor, hanem az elôlegek fizetésekor is arányosan figyelembe veheti a csökkentô tételeket, a csökkentô tétel kiszámításakor figyelembe vehetô alapnormatíva Ft/fô/év, ha kizárólag tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti kötelezettségét, negatív egyenlege esetén azt visszaigényelheti (már az elôlegek elszámolása során is!). [Szhj tv. 8. (2)] Gyakorlati képzésnek minôsül a szakképzésrôl szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység, szakképzô iskola tanulója részvételével, a felsôoktatási törvényben meghatározott gyakorlati képzés, felsôoktatási intézmény gyakorlatigényes alapképzési szakának hallgatója részvételével. A kétféleképpen teljesíthetô gyakorlati oktatás Eszerint különbözô szabályok érvényesek a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget csökkentô tételek kiszámításakor a szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttmûködési megállapodás alapján, a szakképzô iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerzôdés alapján. Együttmûködési megállapodás esetén [280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. ] a csökkentô tétel éves összege (a bevallás 08. sora) az alapnormatíva 130-ad része lesz (3385 Ft) tanulónként és gyakorlati képzésben eltöltött naponként, ebbôl az elôlegszámításnál a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számával arányos összeg vehetô figyelembe. A bevallásban a 2-es kóddal kell jelölni a választást. Ha a nettó kötelezettség az elôleg-elszámolásoknál negatív, nullát kell szerepeltetni a bevallás 01-es sorában, az majd csak év végén vehetô figyelembe a pozitív különbözet erejéig. Tanulószerzôdés esetén [280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. ] a csökkentô tétel éves összege (a bevallás 09. sora) az alapnormatíva és a rendelet mellékletében található súlyszorzó szorzata, amennyiben a tanulószerzôdés nem áll fenn egész évben, ennek az összegnek a 12-ed része lesz a havi csökkentô tétel, a havi csökkentô tétel elôször abban a hónapban vehetô figyelembe, amelyben a tanuló legalább

8 8könyvelôk lapja egy napot gyakorlati képzésben vett részt a kötelezettnél, a havi csökkentô tétel utoljára abban a hónapban vehetô figyelembe, melyben a tanulószerzôdés megszûnik, és csökkenteni kell a megszûnés napjától a hónap végéig gyakorlati képzésben nem töltött napok arányában. A bevallásban 2-es kóddal kell jelölni, ha nem kizárólag, 3-as kóddal, ha kizárólag ilyen módon teljesíti kötelezettségét az arra kötelezett. Kizárólagosság esetén az elôleg-elszámolások során is visszaigényelhetô a negatív egyenleg. Figyelem! Szeptember 1-jétôl a súlyszorzók változtak! szeptember 1-jét követôen a szakmacsoportonként megállapított súlyszorzók helyett szakképesítésenként megállapított súlyszorzókkal kell számolni a 2012/2013-as tanévben és azt megelôzôen a régi (1993-as) szakképzési törvény alapján indított képzések esetében a rendelet 1. számú mellékletében, a 2013/2014-es tanévben és azt követôen az új (2011-es) szakképzési törvény alapján indított képzések esetében a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint. Az éves elszámolás során vélhetôen majd megbontjuk az évet az eredeti szabályok szerint az elsô nyolc hónapra a régi szorzószámokat, míg a további hónapokra az új szorzószámokat alkalmazva. Nem kell majd január 12-ig december havi bevallást tenni, hanem az éves elszámolást február 25-ig kell benyújtani, és abban az egész évrôl kell számot adni (figyeljünk arra, hogy a tanulók számának fô megadásakor viszont a 08. vagy 09. sorban a kockába csak a decemberi adatot írjuk majd be!). A bruttó kötelezettség és a csökkentô tételek összeszámítása után kapott nettó kötelezettségbôl az elôlegfizetések során még nem rendezett öszszeggel kell majd elszámolnunk a 01. sorban. A különbözet megfizetésére is eddig az idôpontig kell sort keríteni, illetve negatív elszámolási egyenleg esetén ettôl az idôponttól nyílik meg a lehetôség a visszaigénylésre. A kétfajta gyakorlati képzés után alkalmazható csökkentô tételeknél tehát a különbség az, hogy a kötelezettségét kizárólag tanulószerzôdés alapján szervezett gyakorlati képzés keretében teljesítô kötelezett a bruttó kötelezettségét meghaladóan is elszámolhat csökkentô tételt, és azt az államtól vissza is kérheti már az elôleg-elszámolások során is. Az együttmûködési megállapodás alapján, illetve a nem kizárólag tanulószerzôdéssel teljesítôk bruttó kötelezettsége csak nulláig csökkenthetô. (Ne keverjük ezt össze az éves kötelezettség és a befizetett elôlegek kapcsolatával, amely természetesen lehet negatív egyenlegû, és az vissza is jár a kötelezettnek!) A szakképzô iskolai tanulók esetében szeretnénk felhívni a figyelmet az egyéb adókötelezettségekre is: A szakképzésben együttmûködési megállapodás alapján, de tanulószerzôdés nélkül részt vevô tanulónak a szorgalmi idô befejezését követô összefüggô szakmai gyakorlat idôtartamára kifizetett öszszeg adómentes juttatásnak minôsül a Szja tv. 1. számú melléklet pontja alapján. A tanulószerzôdés nélkül foglalkoztatott diák nem biztosított, járulékfizetési kötelezettsége nincs. A tanulószerzôdés alapján kötelezôen fizetendô összeg, illetve a jogszabály alapján a tanulót megilletô kiegészítô pénzbeli juttatás szintén adómentes juttatásnak minôsül a hivatkozott jogszabályhely szerint, viszont ô a képzési idô tartama alatt biztosítottnak minôsül ezen jogviszonya alapján. Járulékalapot képezô jövedelem a tanulószerzôdésben meghatározott díjazás, amely után a tanulónak 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie (a Tbj. 25/A a) miatt a 1,5% munkaerô-piaci járulékot nem!), a gyakorlati képzô helynek minôsülô munkáltatót pedig terheli a 27%- os szociális hozzájárulási adó [2011. évi CLVI. tv (2) e)] és így a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás is. A felsôoktatási törvény szerinti gyakorlati képzések Ekkor a szakképzési hozzájárulást csökkentô tétel éves összege (a bevallás 10. sora) az alapnormatíva 100-ad része lesz (4400 Ft) hallgatónként és gyakorlati képzésben eltöltött naponként, ebbôl az elôlegszámításnál a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számával arányos öszszeg vehetô figyelembe. [280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. ] A bevallásban a 2-es kóddal kell jelölni a választást. Ha a nettó kötelezettség az elôleg-elszámolásoknál negatív, nullát kell szerepeltetni a bevallás 01-es sorában, az majd csak év végén vehetô figyelembe a pozitív különbözet erejéig. Változást jelent az új, a nemzeti felsôoktatásról szóló évi CCIV. tv. (a továbbiakban: Nftv.) 44. -ának és ehhez kapcsolódóan a Szhj tv. 5. c) pontjának szeptember 1-jei hatálybalépése. A régi, szeptember 1-je elôtt hatályos felsôoktatási törvény szerint ugyanis a hallgató szakmai gyakorlatának feltétele kizárólag a gyakorlati helyet biztosító és az intézmény közötti együttmûködési megállapodás volt. [2005. évi CXXXIX. tv. 31. (1)] Az új, hivatkozott jogszabály szerint szeptember 1-je után a hallgató az együttmûködési megállapodás mellett kizárólag hallgatói munkaszerzôdés alapján végezhet munkát, akkor is, ha erre gyakorlati képzés keretein belül kerül sor a külsô gyakorlóhelynek minôsülô gazdálkodónál. Korábban csak a képzési programhoz nem kapcsolódó, a felsôoktatási intézményben vagy az általa alapított gazdálkodó szervezetben végzett munkánál volt érvényben ez az elôírás. Ezzel egyidôben a Szhj tv. 5. b) pontja mely szerint elég volt a kötelezett és a felsôoktatási intézmény közötti együttmûködési szerzôdés megkötése a gyakorlati képzés szervezésével való kötelezettségteljesítéshez hatályát veszti, és helyette az 5. c) pont lép életbe. Az új elôírás a Nftv. változásával összhangban a kötelezettségcsökkentés alkalmazását csak ott engedi, ahol a külsô gyakorlati képzôhelyen történô munkavégzésre a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerzôdés alapján kerül sor, azaz foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve vonatkozik. Eddig a hallgató gyakorlati képzés keretében történô foglalkoztatásának nem voltak adóterhei, a jogszabályok nem írták elô a hallgatói munkaszerzôdés megkötésének kötelezettségét, így a kifizetett hallgatói munkadíjat nem terhelte szociális hozzájárulás.

9 könyvelôk lapja 9 Az Szja törvény 1. számú mellékletének pontja szerint havonta a hónap elsô napján érvényes minimálbér összegéig adómentes a hallgatónak a gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás, így eho-kötelezettség sem merült fel. Az adómentes határ fölötti rész egyéb jövedelemként lesz szja- és ehoköteles. A hallgatói munkaszerzôdésre a munkaviszony szabályai vonatkoznak, így a Tbj. 5. (1) a) szerinti biztosítási jogviszonyt keletkeztet, annak minden terhével. Ez alapján, ha a hallgató továbbra is az adómentes jövedelmet kapja, már le kell vonnunk tôle a 10% nyugdíj- és a 8,5% egészségbiztosítási és munkaerô-piaci járulékot, és a munkáltató is kötelezett lesz a szociális hozzájárulási adó, illetve a szakképzési hozzájárulás megfizetésére. Amennyiben a hallgatói munkadíj meghaladja az adómentes határt, a munkaviszonyból származó jövedelembôl az szját is le kell vonnunk. A törvényi változásokat számokban, a kötelezôen kifizetendô heti hallgatói munkadíj (hetente a minimálbér 15%-a) esetén lásd a táblázat szerint. Látható, hogy az új törvény szerint megkötött hallgatói szerzôdések alapján a gyakorlati képzôhelyet biztosító munkáltatónak a szakképzési hozzájárulás kedvezmény miatt majd számszerûen bár kisebb mértékben továbbra is megéri szakmai gyakorlatra hallgatókat fogadnia, viszont az ezzel A hallgatói munkadíjjal kapcsolatos terhek és kedvezmények Együttmûködési megállapodás Hallgatói munkaalapján szerzôdés alapján elôtt után Bruttó munkadíj 55,800 55,800 55,800 Levonások (10%+8,5%) ,323 Nettó munkadíj 55,800 55,800 45,477 Adóteher (27%+1,5%) ,903 Szhj csökkentõ tétel 20 nappal -88, ,000 Összes költség -32,200 55,800-16,297 kapcsolatos adminisztrációs terhe tovább nô a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció terheivel. A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet amely a felsôoktatáshoz kapcsolódó szakmai gyakorlatok kérdéseit rendezi ai tartalmazzák a szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerzôdés alapján történô hallgatói munkavégzés szigorú feltételeit és a hallgatói munkaszerzôdés kötelezô tartalmát. Itt hívjuk fel arra is a figyelmet, hogy szintén a Korm. rendelet 15. (4) szerint szakmai gyakorlóhely kizárólag olyan gazdálkodó lehet, amely tagja az országos gazdasági kamarának. Látható továbbá az is, hogy szeptember 1-je után egyértelmûen megszûnt a szakképzési hozzájárulás kedvezménye a régi feltételekkel fogadott gyakornokokkal kapcsolatban. Miután a Korm. rendelet 20. (3) bekezdésében az olvasható, hogy azon hallgatók szakmai gyakorlatára, akik tanulmányaikat alap- és mesterképzésben a évi törvény szerint kezdték meg, a évi törvény rendelkezései irányadók, úgy gondoljuk, hogy a már meglévô szerzôdéseket nem kell és nem is lehet megváltoztatni. Ez a szakképzési hozzájárulás csökkentô tételeinek alkalmazhatósága szempontjából hátrányosan érinti azokat, akik még a régi feltételekkel fogadják a hallgatókat gyakorlatra, azaz mindenkit, aki olyan hallgatót fogad, aki nem idén szeptemberben kezdte meg felsôfokú tanulmányait, illetve váltott szakot/intézményt. Az Szhj törvény átmeneti rendelkezéseket nem tartalmaz az átnyúló szerzôdésekkel kapcsolatban, így kérdést intéztünk a NAV-hoz ez ügyben. A válasz megérkeztével visszatérünk majd a témára. Gottgeisl Rita, Láng Noémi DR. SALLAI CSILLA ROVATA Cégtörvény-változások 2012 Az ún. Cégtörvény változásait azért célszerû figyelemmel kísérni, mert a kisvállalkozások jelentôs részének nincs állandó jogi háttere, s ilyenkor a könyvelô tudja a figyelmet felhívni az egyes cégjogi szabályokra, illetve kötelezettségekre. A 2012-ben életbe lépett változások mellett olyanokat is találunk, amelyekkel kapcsolatosan február elôtt vannak teendôk január 1-jétôl kezdôdôen a Cégbíróság feladatkörébe tartozik a szervezetek közhasznúvá minôsítésérôl szóló döntés meghozatala és a közhasznú jogállás cégjegyzékbe történô bejegyzése, illetve törlése. [Ctv. 1. (1) f)] Bíró és bírósági titkár Eljárás-technikai kérdések és feladatkörök is változtak. A változások életbelépésének dátuma július 24-e. A bírósági eljárási folyamatot egyszerûsíteni hivatott, hogy a Ctv.-ben szabályozott nemperes eljárásokban elsô fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedôen bírósági titkár is eljárhat. Ezzel szemben meghatározásra kerültek azok a határozattípusok, amelyeket csak az eljáró bíró hozhat meg. Ezek a következôk: az egyszerûsített cégeljárás, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság bejegyzési eljárásában hozott határozatok, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság változásbejegyzési eljárásában hozott határozatok, a cégformától független adatok bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok, a cég átalakulásának bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok, a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás hivatalból történô megindítása tárgyában hozott határozat, a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés, különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cég mûködésének

10 10 könyvelôk lapja a felfüggesztése tárgyában hozott érdemi határozat, a betéti társaság, a közkereseti társaság, valamint az egyéni cég kivételével a végelszámolás bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozat, valamint a cég törlésére irányuló eljárásban hozott határozat, végelszámolás lefolytatása során a végelszámoló jogsértô intézkedése vagy mulasztása miatt elôterjesztett kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat, a kényszertörlési eljárásban, a felszámolási eljárás kezdeményezése tárgyában hozott érdemi határozatok, a vagyonrendezési eljárásban az eljárás lefolytatását elrendelô határozat, a vagyonrendezô jogszabálysértô intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatok, valamint a vagyonrendezési eljárás befejezése során hozott érdemi határozat, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásában hozott határozatok, ha a kérelem elbírálásának során törvényességi felügyeleti eljárás indul, a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásában hozott határozatok. [Ctv. 1/A ] Cégnév Két változás is érinti a cégnévválasztást: Egyrészrôl március 1-jétôl új elôírás, hogy a cégnévnek egyértelmûen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétôl. Másrészrôl a rövidített cégnév toldalékok listája kiegészült egy új elemmel; ez pedig a kényszertörlési eljárás esetén kényszertörlés alatt toldalék, amelyet a kt. a. rövidítéssel kell jelezni [Ctv. 3. (5) és 5. ]. Csak tájékoztató jelleggel eddig az alábbi rövidítéseket írta elô a jogszabály: bejegyzés alatt ( b. a. ), csôdeljárás alatt ( cs. a. ), felszámolás alatt ( f. a. ), végelszámolás alatt ( v. a. ). Székhely, telephely, fióktelep A vállalkozások székhelyével, telephelyével, illetve fióktelepével kapcsolatosan azok definíciója nem változott, s az sem, hogy a telephely csak a székhelytôl eltérô földrajzi cím lehet. Fontos változás viszont, hogy amennyiben egy adott cégnek van telephelye és/vagy fióktelepe, azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni [Ctv. 7. (2)]. A cég székhelye, telephelye és fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerûségérôl nyilatkozni köteles. A vállalkozás székhelyének, telephelyének, fióktelepének használatára vonatkozó igazolást be kell adni a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem mellékleteként. Az igazolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a székhely-, telephely-, fióktelep-használat jogosultságát megfelelôen alátámassza. Ilyen bizonyíték lehet a tulajdoni lap, az ingatlanra vonatkozó bérleti szerzôdés vagy a használatra feljogosító nyilatkozat [Ctv. 7. ]. Ezt az igazolást a már bejegyzett cégeknek is pótlólagosan be kell nyújtani. A változás március 1-jével lépett életbe, de a már mûködô vállalkozásoknak a pótlásra február 1-jéig van jogszerûen lehetôségük úgy, hogy az adatokat az elsô változáskor, ennek hiányában legkésôbb február 1. napjáig kötelesek a Cégbíróságnak benyújtani. Székhelyszolgáltatás Megszûnt az ún. ügyvédi székhelyszolgáltatás lehetôsége. Ennek megfelelôen a cég székhelyeként nem jegyezhetô be a cégjegyzékbe az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye sem bejegyzési, sem székhelyet érintô változásbejegyzési eljárásban. [Ctv. 7/A ] Vezetô tisztségviselôk A cégeljárási jogban is átvezetésre kerültek a gazdasági társaságokról szóló törvényben (a továbbiakban: Gt.) megfogalmazott, a gazdasági társaság vezetô tisztségviselôjére vonatkozó kizáró okok. Ezen okok fennállásának ellenôrzése céljából a Cégbíróság a bûnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez. Ez az összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezetô tisztségviselôje vonatkozásában a Gt.-ben megfogalmazott kizáró okok bármelyike fennáll-e. Nem árt tudni, hogy az összevetéshez a Cégbíróság a bûnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság vezetô tisztségviselôi azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatot, a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég fôtevékenységét, a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég tekintetében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult Cégbíróság kilétét, illetve a fentiekben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat. Amennyiben a bûnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezetô tisztségviselôjére bármely kizáró ok áll fenn, arról a bûnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti a Cégbíróságot, hogy az a törvényességi felügyeleti eljárás keretében hivatalból lefolytathassa az eljárást. [Ctv. 22/A ] Szerzôdésminta Eddig azok a társaságok, amelyek az ún. törvényi szerzôdésminta segítségével alakultak, a szerzôdésminta fordításának csatolására az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén történô nyilvántartáshoz nem volt szükség március 1-je után viszont csak angol, német és francia nyelvet enged meg a törvény. [Ctv. 23/A (2)] Képviseletre jogosultak adatai Jelentôsen bôvül a cég képviseletére jogosult személyekrôl a cégjegyzékben megtalálható adatmennyiség is. A jövôben a cégjegyzék tartalmazza az ügyvezetôk és a tagok születési adatait is, valamint adóazonosító jelét. Látható, hogy ezek után a cégjegyzék egészen személyes jellegû adatokat is tartalmazni fog; így a cégjegyzékre jogosult személy nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét és cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének idôpontját. Határozott idôre szóló képviselet ese-

11 könyvelôk lapja 11 tében a jogviszony megszûnésének idôpontját is, illetve ha a jogviszony megszûnésére a cégjegyzékben feltüntetett idôpontnál korábban kerül sor, a megszûnés tényleges idôpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselôjének közjegyzôi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája benyújtásra került. [Ctv. 24. (1) h)] Csak bízni lehet abban, hogy az így nyilvánosságra kerülô személyes adatokat illetéktelenek nem fogják felhasználni... A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését, valamint minden, a nyilvántartásban még nem szereplô adatot a cégjegyzékben vezetett adatok elsô változásakor, ennek hiányában legkésôbb február 1. napjáig kötelesek a Cégbíróságnak benyújtani. Kézbesítési megbízott Lényeges újdonság, hogy külföldi lakóhelyû személyek esetén kötelezô lesz kézbesítési megbízott megjelölése. Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkezô szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkezô természetes személy egyaránt lehet. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég mûködésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendô iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történô szabályszerû kézbesítést követô 15. napon a külföldi személy számára ismertté vált. A kötelezô kézbesítésimegbízottjelölés szabályával egyidejûleg megszûnik a Cégközlönyben megjelenô hirdetmény útján történô kézbesítés lehetôsége. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezetô tisztségviselôi, valamint felügyelôbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejû magánokiratot vagy közokiratot. [Ctv. 31. ] TEÁOR A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni fôtevékenységét és további tevékenységi köreit a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint. A Cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az adóhatóságot a cég fôtevékenységérôl és további tevékenységi köreirôl. [Ctv. 24. (4a)] Tehát a jövôben nem lesz elegendô a fôtevékenység feltüntetése (a tevékenységeket TEÁOR kóddal kell megjelölni), hanem a társasági szerzôdésben a fôtevékenységet és valamennyi tevékenységet meg kell határozni. Amennyiben a cég fôtevékenységének vagy további tevékenységi köreinek módosítására december 31-ig nem került sor, az adóhatóság január 31-ig a nyilvántartásában szereplô adatok alapján elektronikus úton közli, és a Cégbíróság hivatalból jegyzi be a cég fôtevékenységét és további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. Tehát az adatátvétel hasonlóan fog mûködni, mint a bankszámlaszámok esetén. Bejelentési kötelezettség elmulasztása A bejelentési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén ideértve a törvénymódosítások nyomán keletkezett bejelentéseket (pl. adóazonosító jel, székhelyigazolás) is a Cégbíróságnak minden esetben ki kell szabnia az Ft-tól Ft-ig terjedô pénzbírságot, tekintettel arra, hogy a jogszabályszöveg nem ad a bírságolás tekintetében mérlegelési lehetôséget a cégbíróknak. Ugyanez vonatkozik a jogi képviselôvel szemben kiszabásra kerülô pénzbírságra is, abban az esetben, ha egyszerûsített eljárás esetén az okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek. [Ctv. 34. ] Részesedés-átruházás adótartozással rendelkezô cégben Új szabály vonatkozik az ún. tagváltozás bejegyzése iránti eljárás esetére. A cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a Cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég adótartozása (értsd: összes adó- és vámtartozás csökkentve a túlfizetéssel) a 15 millió Ft-ot meghaladja. Ha az adótartozás eléri ezt a kritikus szintet, a Cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés-átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. [Ctv. 61/B ] Az egyszerûsített cégeljárás A Módosítás értelmében a szerzôdésmintával egyszerûsített bejegyzési eljárás során alapított társaságok az elsô változásbejegyzési eljárás során kötelesek a Gt.-nek megfelelô tartalmú nem szerzôdésmintás társasági szerzôdést benyújtani. A szerzôdésminta tehát csak a cégbejegyzési eljárás során lesz alkalmazható, a továbbiakban már nem. Ezzel együtt megszûnik az egy munkaórás változásbejegyzési eljárás; változásbejegyzés esetén az ügyintézési határidô fôszabályként 15 munkanap lesz. Illetékváltozások Az egyszerûsített cégbejegyzési eljárás illetékének mértéke is változott március 1-jétôl az alábbiak szerint: Zrt. és Kft. esetén Ft-ra, Bt. és Kkt. esetén Ft-ra, egyéni cég esetén Ft-ra emelkedett az illeték összege. A Módosítás a jogutód nélkül megszûnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozó jog vagy tény csôdtörvény szerinti törlésének illetékét is megállapítja, amely Ft. Az egyéb cégbírósági eljárás illetéke Ft. Illeték- és közzétételi költségtérítés nélkül lehet az alábbi változásokat bejelenteni a Cégbíróságnak: székhely-, telephely-, fióktelephasználat jogcíme, kézbesítési megbízott bejelentése, tagok és vezetô tisztségviselôk azonosító adatainak bejelentése. [Ctv (4)]

12 12 k Számviteli könyvelôk lapja l és adózási szaktájékoztató Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerkesztôk és szerzôk: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Láng Noémi, Nagy Katalin, dr. Sallai Csilla Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! A KÖNYVELÔK LAPJA szaktájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, többszörözése, fordítása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idôpontjában meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelôsséget nem vállalunk. Kényszertörlés Az eddigi kényszer-végelszámolás intézménye helyébe az ún. kényszertörlés lépett március 1-jétôl. A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha a) törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszûntnek nyilvánítja, b) a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be, c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történô áttérést nem hajtotta végre, vagy d) a cég jogutód nélküli megszûnését elôidézô ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Fontos, hogy nem lehet kényszertörlési eljárást elrendelni egy cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követôen, valamint abban az esetben, ha a büntetôügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a Cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetôjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A kényszertörlési eljárás kezdô idôpontját követôen a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket. A Cégbíróság nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetésérôl. Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye, és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethetô meg. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a Cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel. Ez azért érdemel figyelmet, mert azon cégek, amelyek nem figyelik a saját cégükre, illetve a környezetükben lévô más cégekre vonatkozó hirdetményeket, nem értesülnek idôben a beállt kellemetlen jogi helyzetrôl. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs. [Ctv ] A Ctv. tartalmazza a kényszertörlés technikai szabályait is. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert az egyszerû joggyakorló vállalkozó könnyen hihetné, hogy ilyen esetre a végelszámolás vagy a felszámolás szabályai az irányadók. Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy milyen komoly a kényszertörlés alá vont cég ügyvezetésének a felelôssége: (3) A kényszertörlési eljárás jogerôs lezárását követô kilencven napos jogvesztô határidôn belül ki nem elégített követelése erejéig bármely hitelezô keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezetô tisztségviselôi voltak a kényszertörlés elrendelését megelôzô három év idôszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegetô helyzet bekövetkeztét követôen ügyvezetési feladataikat nem a hitelezôk érdekeinek elsôdlegessége alapján látták el, és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelezôk követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. E bekezdés alkalmazásában a cég vezetô tisztségviselôjének minôsül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelôsségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegetô helyzet bekövetkezte az az idôpont, amelytôl kezdve a cég vezetôi elôre látták vagy ésszerûen elôre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben a hitelezô kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetôjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései kiegyenlítésére. Amennyiben több hitelezô terjeszt elô keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a követelések arányos kielégítésérôl rendelkezik. (4) Mentesül a felelôsség alól a (3) bekezdésben említett vezetô tisztségviselô, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetô helyzet bekövetkeztét követôen az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltô személytôl elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezôi veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfôbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezetô tisztségviselô a cég megszûntnek nyilvánítását megelôzôen nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a (...) beszámoló- készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezôi érdekek sérelmét vélelmezni kell. A kényszertörlési eljárás szabályait azért érdemes a könyvelôknek megismerni, mert a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása is végsô soron ezt az eljárást vonja maga után. Elsô lépésként felügyeleti eljárásban indul el az ellenôrzés. Ha a cég mulasztása megállapítható, a Cégbíróság 20 napon belül meghozott határozatával a céget megszûntnek nyilvánítja, emellett Ft illeték megfizetésére kötelezi [Itv. 65. (1)]. A cég legfeljebb e végzés jogerôre emelkedésének napjáig pótolhatja mulasztását, és eddig a napig kell errôl értesítenie a Cégbíróságot. A határidô jogvesztô és igazolási kérelem kizárt! Abban az esetben, ha a Cégbíróság a céget jogerôs határozatával megszûntnek nyilvánítja, elrendeli a fentiekben vázolt kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés befejezését lezáró végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. dr. Sallai Csilla

MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA. Érvényes: 2014. január 1-jétől

MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA. Érvényes: 2014. január 1-jétől MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA Érvényes: 2014. január 1-jétől 1 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. A rendelet

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: új Szht.);

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. számú melléklet: Gépjármű-használati szabályzat Készítette: Nagy Gábor, elnök Jóváhagyta: Nagy Gábor, elnök 2010. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. A szabályzat

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság foglalkoztatottak egyéb költségtérítésének szabályzata

Az Alkotmánybíróság foglalkoztatottak egyéb költségtérítésének szabályzata Az Alkotmánybíróság foglalkoztatottak egyéb költségtérítésének szabályzata 1 XXV-1/00036-0/2014. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA A Marcali Városi Kulturális Központ kiküldetési rendjét a 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a személyi jövedelemadóról

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI HIVATALOS KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA

BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI HIVATALOS KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Budapest, Köves út 2. BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI HIVATALOS KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA Hatályos: 2012. január 1. napjától Jóváhagyta: Dr. Ari Lajos elnök A kiküldetéssel

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A személyi jövedelemadó törvény 1 a gépjárművek hivatali, üzleti

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL

SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL Miskolc 2012. 6.17. sz. Egyetemi Szabályzat SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Könyvvezetési ismeretek

Könyvvezetési ismeretek 1 I. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Könyvvezetési ismeretek 2014/2015 II. félév Elméleti kérdések 1. A 3171 A Külföldi vevő számla egyenlege 100e DEV 200 Ft/DEV árfolyamon,

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatal Cafetéria Szabályzatáról A közszolgálati tisztviselőkről szóló

Részletesebben

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében 2014.

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében 2014. A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében 2014. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1 a gépjárművek

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 1

KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 1 KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 1 DEVIZÁBAN ADOTT KAPOTT ELŐLEG A devizában adott, kapott előleget, mint minden gazdasági eseményt, könyvelni kell. A Számviteli törvény 60. -ának (1) bekezdése és a Számviteli

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében 2015

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében 2015 A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében 2015 A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1 a gépjárművek

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT

KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT 1051 Budapest, Arany János utca 1. Belföldi és külföldi kiküldetésének eljárásrendje 2013 Jóváhagyta: Dr. Monok István főigazgató ph. A kiküldetéssel

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1 a gépjárművek hivatali,

Részletesebben

ÉVES BEVALLÁS. bevallási időszak (év, hó, naptól) (év, hó, napig) 2003... 2003...

ÉVES BEVALLÁS. bevallási időszak (év, hó, naptól) (év, hó, napig) 2003... 2003... ÉVES BEVALLÁS Az 31/2001. (IX.14.) OM rendelet szerint a Fejlesztési és Képzési Alaprészhez bejelentkezett gyakorlati képzést szervezők részére a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséről

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról 1 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Módosítás: a) 3/2011 (II. 3.) ör. b) 50/2011 (XI. 28.) ör. c) 15/2014.

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült.

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló,

Részletesebben

Szabályzat a. Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről. Cegléd 2013.08.01.

Szabályzat a. Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről. Cegléd 2013.08.01. Szabályzat a Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről Cegléd 2013.08.01. A Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola

Részletesebben

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Kiküldetési szabályzat

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Kiküldetési szabályzat Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Kiküldetési szabályzat Jóváhagyta: Pelle József igazgató Hatályos: az aláírás napjától. Érvényes visszavonásig. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Budapesti

Részletesebben

Belföldi kiküldetési szabályzat

Belföldi kiküldetési szabályzat Testnevelési Egyetem Belföldi kiküldetési szabályzat Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 43/2015. sz. határozatával 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A szabályzat célja, tartalma A Testnevelési Egyetem (továbbiakban:

Részletesebben

Személygépjárművek költségelszámolása, cégautóadó. Előadó: Hága Hedvig

Személygépjárművek költségelszámolása, cégautóadó. Előadó: Hága Hedvig Személygépjárművek költségelszámolása, cégautóadó Előadó: Hága Hedvig Jogszabályi háttér Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,(szja.) Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.

Részletesebben

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Reprezentációs kiadások szabályzata

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Reprezentációs kiadások szabályzata Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Reprezentációs kiadások szabályzata Jóváhagyta: Pelle József igazgató Hatályos: az aláírás napjától Érvényes visszavonásig A Budapesti Módszertani

Részletesebben

Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata

Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata Martonvásár, 2012. augusztus 31. Bedő Zoltán főigazgató 0 A

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Munkaerő-piaci kihívások Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Pataki Tamás Budapest, 2015.11.12. I. Ágazati specifikumok a duális képzésben Duális képzésről beszélünk, ha:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) 1 Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) I. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113 Vagyoni értékű jogok 114 Szellemi termékek 118 Immateriális

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

GÉPJÁRMŰ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT

GÉPJÁRMŰ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Dél-kelet Magyarországon működő MENTÁLHIGIÉNÉS EGYESÜLET 5601 Békéscsaba, Pf.: 303. Székhely: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. Telefon: 06/66/643-991, 06/30/684-5697 E-mail: menta@internet-x.hu Honlap: www.bekesmenta.hu

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Adócsökkentő kedvezmények Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/203. (XI. 30.), 23/20. (XII. 6.) önkormányzati rendelettel módosított idegenforgalmi adóról szóló 40/2009. (XII. 8.) rendelete (Egységes szerkezetben)

Részletesebben