Kópévár Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest István u. 37. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

Átírás

1 1078 Budapest István u. 37. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZABÁLYZATA

2 TARTALOMJEGYZÉK Nyilatkozatok 2 Tartalomjegyzék 3-5 Jogszabályi háttér 6 I.Általános rendelkezések... 7 II.Az óvodai intézmény általános adatai... 8 III.Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Az óvoda szervezeti egysége Az óvoda vezetősége Kibővített óvoda vezetősége Az óvoda dolgozói Az óvoda vezetője Az intézményvezető kiemelt feladatai Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei Felelős Az intézmény vezetője személyében felelős Az intézmény vezetősége Az óvodavezető-helyettes A helyettesítés rendje IV. Az óvoda működésének rendje A nevelési év helyi rendje Az intézmény munkarendje Kirándulások, egyéb programok, helyszíni foglalkozások A térítési díj (befizetésére, visszafizetésére) vonatkozó rendelkezések Az óvodai felvétel rendje A gyermekek mulasztásának igazolása Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai V. A nevelőtestület és szakmai munkaközösség A nevelőtestület és működési rendje oldal

3 A nevelőtestület döntési jogköre: Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: A vezetőtestület véleményét ki kell kérni: A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: A nevelőtestület döntései A nevelőtestület szakmai munkaközössége A szakmai munkaközösség feladatai A munkaközösség vezető feladatai és jogai A pedagógiai munka belső ellenőrzése VI.Az óvodai közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk Az óvodai közösség és kapcsolattartásainak rendje A kapcsolattartás fórumai Az óvodavezetőség tagjai kötelesek A nevelők és a szülők Az óvodavezető Óvodacsoportok pedagógusai A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak A szülői közösség, és a kapcsolattartás rendje A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja VII. Az óvoda és helyiségek használati rendje Karbantartás és kártérítés Az óvoda óvó, védő előírásai Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermek- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógus feladata Elsősegély doboz helye, dohányzás tilalma VIII. Az óvodai hagyományok A hagyományok ápolása, ünnepek rendje A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeink IX. Egyéb rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje oldal

4 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről és a házirend-ről Intézményen belüli reklámtevékenység szabályozása Záró rendelkezések Melléklet: 1. számú Nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok 2. számú Kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai 3. számú Együttműködési megállapodás 4. számú Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések 5. számú Adatkezelési szabályzat 6. számú Alapító okirat másolat 4. oldal

5 Jogszabályi háttér Készült: A Közoktatásról szóló, többször módosított év LXXIX. Tv, A évi LXI. törvény módosításait figyelembe véve, A Munka Törvénykönyve évi XXII. Tv., A közalkalmazottak jogállásáról szóló, l992. évi XXXIII. Tv, A l38/l992./x.8./ korm.r. a közalkalmazottak jogállásáról szóló l992. évi XXXIII. Tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, A 11/1994./VI.8./ MKM rend. a nevelési-oktatási intézmények működéséről, A 11/1998./IV.8./ MKM rend. a nevelési-oktatási intézmények működéséről, A 8/2000./V.24./ OM rend. a nev-okt.int. működéséről szóló 11/1994./VI.8./ MKM rend. módosításáról, 30/2004. (X. 28.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, évi XXXI. Törvény a gyermek védelméről, Az évi XLII. Törvény a nem dohányzók védelméről, A 1999.évi LXVIII.tv.122..l2.bek. reklámtevékenységek szabályozása, 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3. (1) (2) 4, 5, 7 katasztrófa védelméről, 224/2001 (XI. 21) kormány rendelet minimálbér, 81/2002 (IV. 13.) Kormány rendelete az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormány rendeletek módosításáról 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőség fejlesztésről, 5. oldal

6 24/2007. (IV. 2.) OKM-rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet módosításáról. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII. 28.) Korm. rendelet, Az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. Tv., Az államháztartás működési rendjéről szóló (többször módosított) 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, Bp. Főváros VII. kerület Önkormányzatának képviselő-testülete által hozott hatályos rendeletek, évi XX. Tv. A munka törvénykönyvéről szóló XXII. Törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról (MK. 38. sz ), 143/2003. (IX. 9.) Kormányrendelet: A Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (x. 8.) Kormányrendelet módosításáról (MK sz ), Az SZMSZ elveiben, tartalmában illeszkedik az óvoda Közalkalmazotti Szabályzatához és helyi nevelési programjához, valamint a csatolt belső szabályzatokhoz, 308/2004. (XI.14.) Korm. rend.: Az európai lobogó használatának részletes szabályairól, Az SZMSZ elveiben, tartalmában illeszkedik az óvoda Közalkalmazotti Szabályzatához és Helyi Nevelési Programjához, valamint a csatolt belső szabályzatokhoz. 6. oldal

7 I. Általános rendelkezések 1. A Napközi Otthonos óvoda szervezeti felépítése és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2007 év. szeptember hó.. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot az SZMK, KT gyakorolt. 2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, a Bp. VII. Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő testülete év hó. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti működési szabályzat érvénytelenné vált. 3 A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. 7. oldal

8 II. Az óvodai intézmény általános adatai Neve: Címe: 1078 Budapest, István u. 37. Telephelyei: 1078 Budapest, Murányi u Budapest, Dob u. 77/79. Az óvoda alapítójának neve, címe: Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő- testülete, 1073 Erzsébet krt. 6. Az alapító okirat száma: 345/2007. (V.18) számú határozat alapján. Az óvoda OM. azonosítója: Az óvoda jogállása: Az óvoda jogi személy. Az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv, melynek előirányzata Budapest Főváros VII. ker. Erzsébetváros Önkormányzatának költségvetési rendeletében a Baross Gábor Általános Iskola (mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv) előirányzatai együttesen foglalják magukba. A gazdálkodás a mindenkor érvényben lévő megállapodás alapján történik. A költségvetés végrehajtására vonatkozó Bank: OTP Bank Rt. számlaszám: A számlatulajdonosa:baross Gábor Általános Iskola Az óvoda 8 csoportos, két épületben működő intézmény, az alábbi megoszlás szerint: székhely: 6 csoport telephely: 2 csoport Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott: Az óvodafeladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésre terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabadó óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. I óvodai nevelés, iskola életmódra felkészítés (nem sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és iskolai életmódra felkészítő foglalkozása, beleértve a szükséges logopédiai, dyslexia megelőző és felzárkóztató foglalkozásokat, az étkezés ideje alatti átfedési ideje alatti átfedési időt és rendszeres egészségügyi felügyelet is) sajátos nevelési igényű, ezen belül szakértői véleménnyel rendelkező látássérült és enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése 8. oldal

9 óvodai intézményi közétkeztetés II. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége: intézményi étkeztetés oktatási célok és egyéb feladatok Az intézmény feladatmutatóinak megnevezése és köre Feladatmutatók megnevezése Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés: Köre Az intézménybe felvett gyermekek a gyermekek létszáma, illetve csoportszám Intézményi közétkeztetés: Az intézményben étkező gyermekek az étkezést igénybevevők létszáma, éves élelmezési napok száma (nap/év) Pedagógus szakkönyvvásárlás munkakörben Pedagógus szakvizsga és továbbképzés munkakörben Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok Az intézmény az alap és kisegítő, kiegészítő tevékenységének forrását az Erzsébetváros Önkormányzat mindenkori költségvetésében biztosítja. Az óvoda, vállalkozást nem folytat, helységeit az alapfeladatnak megfelelően, működési időben használja ki. Az óvoda alapdokumentumai: o Alapító okirat / lásd mellékletben / o Helyi Nevelési Program o Intézményi Minőségirányítási program o Éves munkaterv o Szervezeti Működési Szabályzat o Közalkalmazotti Szabályzat 9. oldal

10 III. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Óvodavezető KT elnöke Szülők közössége Óvodatitkár Óvodavezető helyettesek Minőségfejl. vezető Technikai dolgozók Nevelőtestület Az óvoda szervezeti egysége o óvodai vezetés o szakmai munkaközösség o közalkalmazotti tanács o nevelőtestület o a nevelőtestületet közvetlenül segítő dajkák o technikai dolgozók Az óvoda vezetősége Az óvoda vezetőségét az óvodavezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az óvodavezető közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: o az óvodavezető-helyettesek, o munkaközösségi vezető, o közalkalmazotti tanács elnöke. Az óvoda felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a 10. oldal

11 magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető munkáját az óvodavezető-helyettes segíti. Megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja, mely visszavonásig érvényes. Az óvodavezető-helyettes és a többi beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírások, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az óvodavezetőt távollétében teljes jogkörrel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Kibővített óvoda vezetősége az óvoda vezetőségének tagjai és: o óvodavezető, o óvodavezető-helyettesek, o a szakmai munkaközösségek vezetői, o a közalkalmazotti tanács elnöke, o a szülői munkaközösség vezetője. Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belsőellenőrzési szabályzatot az SZMSZ melléklete tartalmazza. Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvoda vezetője Az intézményvezető kiemelt feladatai: o nevelőtestület vezetése, o a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, 11. oldal

12 o a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való együttműködés, o a nemzeti megemlékezések óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, o a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: o gyakorolja a munkáltatói jogokat, o dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, o egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. Felelős: o a pedagógiai munkáért, o a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a gyermekbaleset megelőzéséért, o a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o rendkívüli szünetek elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, o képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője személyében felelős: o a szakszerű és törvényes működésért, o az észszerű és takarékos gazdálkodásért, o a pedagógiai munkáért, o a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, 12. oldal

13 o a nevelő-és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a gyermekbalesetek megelőzéséért, o a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetősége Az óvodavezető-helyettes, tagóvoda vezető-helyettes Feladata: o Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. o A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. o Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Felelős: o pedagógiai eszmecserék, helyi továbbképzések megszervezéséért, o a témagondozók működési feltételeinek biztosításáért, o szülői közösség működésének segítéséért, o részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. A helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (pl.: külföldön tartózkodik, vagy egyéb okok) úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is az óvodavezető helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes egyidejű távolléte esetén a magasabb vezető helyettesítése az erre meghatározott közalkalmazott feladata. 13. oldal

14 IV. Az óvoda működésének rendje A nevelési év helyi rendje: Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárvatartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel. Az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása és leltározása a nyári hónapokban történik. Óvodazárást megelőző 30 napon belül összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, majd értesítést kapnak, hogy gyermekük elhelyezését a kerület mely óvodájában tudjuk biztosítani zárásunk idejére. Ügyeletet tartunk o fenntartói előírás szerinti nyári záráskor, o szülői igény szerint nevelés nélküli munkanapjainkon. Nyitvatartási idő, Napi 12 óra: reggel 6 h h ig Az óvodát reggel a munkarend szerint érkező két dajka nyitja, majd zárja. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A kapu 9.00 h ig nyitva van, illetve h -tól óra között, ezt követően zárva tartjuk, 15 óráig. Csengetésre dajka nyit ajtó, aki a külső látogatót az óvoda irodájába vezeti. Nem hivatalos ügyekben érkezőt a dajka, az előtérnél tovább nem engedi, utánuk ajtót zár. Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Ez esetben az óvoda zárása mindig legalább két személlyel történik /egyikőjük kulccsal rendelkezik/. Ilyenkor ők a felelősek a biztonságos zárás előírásainak betartásáért. Kulccsal rendelkező dajkák kötelesek intézkedni a kulcs átadásáról társuknak hiányzásuk esetén! Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8.00 h. és l7.00 h. között az óvodavezetőnek vagy helyettesének - lehetőség szerint - az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. 14. oldal

15 Az intézmény évenként a Közoktatási Törvény értelmében - nevelés nélküli munkanapokat tart, melyet az éves munkatervben tervez meg. (november, február, május utolsó péntekén, valamint 2 nap rendkívüli eseményekre) Szülői igény szerint ügyeletet biztosítunk e napokon. A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi és tavaszi szünet idejére összevonjuk a csoportokat / max. 25 fő/, ugyanígy összevont csoportokkal üzemelünk június 1. és augusztus 31-e között. Az intézmény munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a intézményvezető készíti el, és hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és gyermeknek az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettes készítik el - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarendet és a közalkalmazottak szabadságolási tervét. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje o 40 óra, o ebből kötelező óraszáma óvodapedagógus esetében 32 óra, logopédus esetében 21 óra, míg fejlesztőpedagógus esetében 24 óra, o a fennmaradó 8, 19 illetve 16 óra felkészülés, adminisztráció továbbképzés, megbeszélésen, nevelőértekezleten való részvétel. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezetőhelyettesek állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását - lehetőség szerint - előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást lehetőség szerint - legkésőbb az adott munkanapon ig jelezni kell az intézményben tartózkodó vezetőnek. Az oktató nevelő-munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevő helyettesítési rendjét az óvodavezető-helyettesek állapítják meg, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az 15. oldal

16 egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról az óvodában tartózkodó vezetőt kell értesíteniük. Az óvoda zavartalan működését a Házirend határozza meg. /mellékletben megtalálható/ A házirend szabályait a nevelőtestület intézményvezető előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére, szülőjére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Kirándulások, egyéb programok, helyszíni foglalkozások Az óvoda a nevelési program célkitűzéseivel összhangban a külső világ tevékeny megismerése érdekében szervez kirándulásokat: o a kirándulásokat tervezni kell, o a szülőkkel egyeztetni és elfogadtatni kell. A kiránduláshoz 10 gyermekenként 1 fő kísérő nevelőt, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezés (jelenleg) térítésmentes, a szülőnek minden hónap második hetében kell a csoportos óvónőnél aláírásával igényelni az ebédet. Hiányzás esetén minden nap ig kell lemondani a szülőnek a folyosón elhelyezett füzetekben. A lemondás a következő naptól érvényes, és a következő hónapban írható jóvá. A teljes hét lemondása a megelőző hét pénteki napján, óráig történhet. Az 1/2002. (I.25.) önkormányzati rendelet 9. -nak értelmében, amennyiben a szülők elmulasztják az intézmény felé jelezni gyermekének hiányzását, úgy köteles megtéríteni a háromszori étkezés teljes összegét a hiányzási napok arányában. Az óvodai felvétel rendje Az óvoda a fenntartó által meghatározottak szerint az óvodai jelentkezés helyét, idejét, és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. A felhívásban külön ki kell térni az ötödik életévet betöltött gyermekek az iskolai életmódra felkészítő óvodai foglalkozásokon való részvétel miatt kötelező óvodai beíratására is. A nyilvánosságra hozatal módja Óvodai faliújság 16. oldal

17 A szülő gyermekének óvodai felvételét, annak harmadik életévének betöltése után kérheti, az óvoda által megjelölt időpontban helyen és módon. Ettől indokolt esetben az óvoda vezetőjének hozzájárulása alapján el lehet térni. Az ötödik életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni, illetve az óvoda köteles felvenni az óvodai nevelési év első napjától az óvoda iskolai életmódra felkészítő foglalkozásaira. Ha gyermek belép a tanköteles életkorba, az óvoda, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek fejlettségi szintje miatt javasolhatja a vizsgálatok időtartamára a gyermek további óvodai elhelyezését addig, míg megállapításra kerül szükséges-e sajátos iskolai nevelésben oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Az óvodai felvételi, vagy átvételi kérelem, vagy az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő gyermek felvételi kérelmének elbírálásakor írásban értesíteni kell a szülőt, és az előző óvoda vezetőjét. Az óvoda döntését határozatban foglalja, ha a jelentkezést részben, vagy teljesen elutasítja. A határozatot meg kell indokolni, valamint a dokumentumnak tartalmaznia kell a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is. A kötelező felvételt biztosító, illetve a kijelölt óvoda a fenntartó által kapott nyilvántartás, és szakértői vélemény, illetve határozat alapján a felvett gyermekekről nyilvántartást vezet. Ha a gyermek évközben óvodát változtat a nyilvántartás továbbiakban- az átadó óvoda értesítése alapján- az átvevő óvoda feladata. A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a nyilvántartások alapján köteles értesíteni a fenntartót, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. A gyermekek mulasztásának igazolása A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba a foglalkozást tartó óvoda pedagógusa köteles bejegyezni az óvodai nap megkezdését követően. A gyermek havi mulasztásait az óvodapedagógusnak a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a gyermek: o az óvodai pedagógus engedélyével három napig terjedően, o az óvodavezető engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat, o a gyermek előzetes engedélykérés nélkül nem maradhat távol az óvodától, o a szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az óvodai pedagógusnak. A mulasztó gyermek óvodába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az óvodapedagógusnak kell átadni. 17. oldal

18 A gyermek napjai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő kötelező foglalkozásról hét napnál többet igazolatlanul mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a fenntartót. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról, és annak következményeiről. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetén az óvodai pedagógus, az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles a Feljelentés igazolatlan óvodai mulasztás miatt című nyomtatványt kitölteni, és az óvoda vezetőjének leadni, valamint az óvoda gyermek és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai Megszűnik az óvodai elhelyezés: o ha a gyermek az óvodából tíz napnál többet van igazolatlanul távol, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább két ízben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire, o ha a gyermek tanköteles életkorba lépett, s az óvoda igazolja az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, o ha az adott nevelési év végéig a gyermek betöltötte hetedik életévét, kivéve 36/1999. augusztus 24. OM rendelet. Nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés, ha a gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt. Ha az óvodai elhelyezés megszűnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak írásban értesíteni kell a gyermek szülőjét, mely ellen a szülő jogorvoslati kérelmet nyújthat be. V. A nevelőtestület és szakmai munkaközösség A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott óvodapedagógus. A nevelőtestület feladatai és jogai 18. oldal

19 A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program egységes megvalósítása, ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre o a nevelési program módosítása, o az SZMSZ és a házirend elfogadása, o a nevelési év munkatervének jóváhagyása, o átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, o az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, o a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, o saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét o a csoportbeosztás, o az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az óvodavezető helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni o a nevelési-oltatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, o a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, o külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek o előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoz létre, o egyes jogköreinek kivéve a nevelési program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. 19. oldal

20 Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelési év tervezett értekezletei az alábbiak o évnyitó értekezlet, o félévi értekezlet, o évzáró értekezlet. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezetőnek, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvodai szülői közösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntései A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben o Helyi Nevelési Program módosítása o Óvónők szakmai továbbképzése o SZMSZ o Óvodavezető választás o Az éves munkaterv elfogadása A nevelőtestület titkos szavazással dönt o Közalkalmazotti Tanács választásánál Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület szakmai munkaközössége 20. oldal

21 Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösség feladatai o fejleszti a szakterület módszertanát és a nevelő-oktató munkát, o javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, o szervezi a pedagógusok továbbképzését, o támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, o összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, o végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tehet a HOP módosítására, jutalmazási szempontokra. A munkaközösség vezető feladatai és jogai o a szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumon kívül, o állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, o tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, o irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, o ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, o összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, o beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, o javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. 21. oldal

22 Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el a vezető-helyettes és a csoportok vezetőinek javaslatai alapján. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni / fő feladatokban szerepel az éves munkatervben, részleteiben havonként a vezetői munka ütemezésében/. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet o óvodavezető-helyettes, o munkaközösség vezetője, o az óvodapedagógusok, o szülők közössége is. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Egyes nevelési terület ellenőrzésébe bevonható o óvodavezető-helyettes, o gyermekvédelmi felelős, o témagondozó. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetve az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. VI. Az óvodai közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai o az óvodavezetőség ülései, o különböző értekezletek, o megbeszélések. 22. oldal

23 A fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról az irodában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóban, illetve írásban értesíti. Az óvodavezetőség tagjai kötelesek o az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni kell az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, o az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetőség felé, o a nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik, az óvoda vezetőségével. A nevelők és a szülők Az óvoda egészének életéről, az óvodai munkaterv, az aktuális feladatokról tájékoztatni kell a szülőket. Az óvodavezető o a szülői munkaközösség választmányi ülésén és óvodai szülői értekezleten, o az előtérben elhelyezett hirdető táblán keresztül, o alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül tájékoztatja a szülőket. Óvodacsoportok pedagógusai Az óvodai csoport szülői értekezletén. Egyéb: fogadóórákon alkalmi megbeszéléseken, illetve a gyermeköltözőben elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket. A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatások o Szülői értekezletek o Fogadó órák o Nyílt napok o Faliújságok o Óvodai rendezvények A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az óvodai munkaterv évenként tartalmazza. 23. oldal

24 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők, az óvoda nevelési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről, az óvoda vezetőjétől, annak fogadóóráján kérhetnek tájékoztatást. Az óvoda nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A nevelési program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: o az óvoda fenntartójánál, o az óvoda irattárában, o az óvoda vezetőjénél és az óvodavezető-helyetteseknél, o valamennyi csoportos óvodapedagógusnál, csoportokban. A szülői közösség, és a kapcsolattartás rendje Az óvodában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SzMK) működik. A csoportok szülői munkaközösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. A csoportok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: o Elnök o Elnökhelyettes o Tagok Az óvodai csoportok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott csoport SZMK- elnök vagy az óvodapedagógus segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez. Az óvodai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZMK választmánya. Az óvodai SZMK választmányának munkájában az óvodai csoport szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei stb. vehetnek részt. Az óvodai SZMK választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZMK alábbi tisztviselőit: o Elnök 24. oldal

25 o Elnökhelyettes o Kettő tag Az óvodai SZMK elnöke közvetlenül az óvoda óvodavezetőjével tart kapcsolatot. Az óvodai SZMK választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodai SZMK választmányát az óvoda vezetőjének nevelési évenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg o Megválasztja saját tisztségviselőit o Megválasztja a szülők képviselőit o Kialakítja saját működési rendjét o Az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét o Képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében o Véleményezi az óvoda nevelési programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel kapcsolatosak o Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvoda vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: o a fenntartóval, o a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal, Művelődési Irodával, Gyermekjóléti Szolgálattal, Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltatóval, o helyi oktatási intézmények vezetőségével, o bölcsődékkel, o a helyi nevelési tanácsadóval, o egészségügyi szolgálattal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért az óvodavezető a felelős. 25. oldal

26 Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelők nevét, beosztását az óvoda éves munkaterve rögzíti. A gyermekek egészségi állapotának megóvásáért az óvoda vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az óvoda gyermekorvosával, védőnőjével, rendelőintézettel stb. ennek segítségével megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. A közoktatási törvény 39 /4/ bekezdése alapján az óvodában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. VII. Az óvoda és helyiségek használati rendje A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyilvántartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A teremek használati rendjét a vezető-helyettes állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: o a helyiségben tartózkodás rendje, o további szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az óvodavezető engedélyéhez kötött. Az elektronikus berendezések üzemeltetése csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény gépét saját használat céljából kivinni engedély alapján lehet, ha az óvoda érdeke ezt kívánja meg. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi 26. oldal

27 felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az óvodavezető és óvodatitkár együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az óvodatitkárnak kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönző személynél marad. Karbantartás és kártérítés A csoportszobák, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az óvoda dolgozói felelnek. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket az óvoda dolgozója köteles a vezető-helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni az irodába. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak kell téríteni. Belépés és benntartózkodás rendje Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával: A gyermeket a kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyeket az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történő egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az óvoda óvó-védő előírásai Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermek- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie és tartania kell a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az óvodai nevelés keretén belül meg kell ismertetni a gyermekeket, testi épségük megóvásával kapcsolatos ismeretekkel, rendszabályokkal és viselkedési formákkal. 27. oldal

28 A nevelők az óvoda teljes nyitvatartási idejében kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegőrzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az óvoda csak megfelelő játékokat vásárolhat, az óvodapedagógus köteles a használati utasítás szerint használni a játékokat. A gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az óvodai foglalkozási naplóba be kell jegyezni. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: o a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, o a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, o minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az óvoda vezetőjének. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt, kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket, végre kell hajtani. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos óvodai feladatok a magasabb jogszabályok alapján A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetről az előírt nyomtatványon, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. 28. oldal

29 A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvoda igény szerint biztosítja a szülői szervezet képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Az óvodapedagógus feladata o tervezze a csoportnaplóban a gyermekek egészségi és testi épsége védelmére vonatkozószabályokat, o szokás-szabályrendszert, o foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, o az elvárható magatartásformák tartalmát, o dokumentálja a megvalósítás tényét. Elsősegély doboz kijelölt helye a törzs óvoda konyhája, valamint a két tálalókonyha. A dohányzás az intézmény egész területén TILOS! VIII. Az óvodai hagyományok A hagyományok ápolása, ünnepek rendje Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. A gyermeki élet hagyományos ünnepei o Mikulás közös óvodai szintű o Karácsony csoportos o Farsang csoportos o Gyermeknap óvodai szintű o Anyák Napja csoportos o Évzáró - csoportos 29. oldal

30 Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név vagy születésnapjának megemlékezésével. A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeink: o Föld napja csoportonként o Állatok világnapja csoportonként o Madarak és fák napja csoportonként IX. Egyéb rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belül egészségügyi gondozását /a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján/ az óvodába járó orvos és védőnő látja el. A védőnő hetente, a gyermekorvos évente két alkalommal látogatja az óvodát. Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi, szemészeti és hallásvizsgálati szűrés történik. Betegségre gyanús, lázas, hasmenéses gyermeket nem szabad bevinni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni /Mentőket hívni!/ Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Ez annak az óvodapedagógusnak a feladata, akinek műszakjában a gyermek megbetegedett. Az óvoda dolgozóinak rendszeres egészségügyi ellenőrzése az év során legalább egy alkalommal megtörténik. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedik. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 30. oldal

31 Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az óvodavezető a szomszédos iskolával és bölcsödével dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén szükséges teendők o Közérdekű hívószámok jegyzéke a telefonasztalnál, jól láthatóan ki van függesztve o A riasztó jel megadása /kolompolás folyamatosan/ o Az épület teljes és azonnali kiürítését haladéktalanul megkezdik a dolgozók elsőként a gyermekekkel vonulnak ki a főbejárat elé o A kivonulással egy időben, az intézkedésre kijelölt személy értesíti a rendőrséget, utána a fenntartót o Az intézkedésre jogosult személy utolsónak hagyja el az épületet, miután meggyőződött annak ürességéről o A rendőrség helyszínre érkezéséig a dajkák ügyelnek arra, hogy az épületbe senki se lépjen A szociális támogatás (amennyiben van) megállapításának és felosztásának elvei A gyermekek részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógus véleményének kikérése után az óvoda vezetője dönt. A szociális támogatások odaítélésénél a mérlegelési szempontok o akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, o akit az egyik szülő egyedül nevel, o akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabérnek jogszabályban, egyéb szabályozásokban meghatározott részét, o aki állami gondozott. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről és a Házirend-ről Az intézmény folyosóján jól látható helyen kifüggesztve található az intézmény Házirendje, amit minden újonnan érkező gyermek szülője beiratkozásnál kézhez kapja. 31. oldal

32 Az óvoda nevelési programja, SZMSZ-e pedig az irodában kérhető el, amit a szülők a helyszínen tanulmányozhatnak. Szóbeli tájékoztatást /is/ kérhetnek az óvodavezetőtől vagy helyettesétől e dokumentumokról. Évente egyszer az óvodavezető szervezett formában ismerteti a dokumentum tartalmát /évnyitó szülői értekezleten/ Az Óvodai Törzskönyv megtalálható a vezetői iratszekrény külön dossziéjában, mely tartalmazza továbbá: o az alapító okiratot, o a hivatalos szervek ellenőrzési jegyzőkönyveit, o a vezetői pályázat anyagait, o az iratkezelési szabályzatot, o pénzkezelési szabályzatot. Intézményen belüli reklámtevékenység szabályozása Szabályozzuk, hogy nevelési oktatási intézményünkben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Alkalmanként / nevelőtestületi véleményezéssel/ engedünk olyan reklámtevékenységet, mely az óvodás gyermekek egészségét /pl.:szájápolás, óvodai és tágabb környezetünk védelmét/ szolgálja, s helyi nevelési programunk szellemének megfelel. Ezért az intézmény vezetője felel. 32. oldal