AZ ANIMÁCIÓ 2. A filmötlettől a bemutatásra kész filmig. A képes forgatókönyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ANIMÁCIÓ 2. A filmötlettől a bemutatásra kész filmig. A képes forgatókönyv"

Átírás

1 AZ ANIMÁCIÓ 2. A filmötlettől a bemutatásra kész filmig A képes forgatókönyv Írónak, filmmel foglalkozó szakembernek, de civilnek is eszébe juthat olyan történet, amiből egy film megszülethet ben Vámos Miklós író Koltai Róbert színész ötletére megírta a Szamba c. film forgatókönyvét (társszerzője Koltai Róbert volt). Erről a munkáról és magáról az elkészült filmről készült egy werk-könyv is, amiben végig követhetjük az ötlettől a bemutatóig a munkálatokat. Borító: Závodszky

2 A forgatóköny A forgatókönyvírás - a filmötlet alapján általában szinopszissal kezdődik. A szinopszis terjedelme 1 2 oldal, amiben a film cselekményének történetét tömören írjuk le a film befejezésével, végkifejletével együtt. A szinopszisból még szintén rövid, általában három-öt oldalas treatment íródik, amiben a készítendő film drámai kontextusait foglaljuk össze. Ezután készítjük el a storyline-t, ami a mű párbeszédek nélküli váza, jelenetsora, melynek terjedelme általában húsz harminc oldal is lehet. Ebből készülhet el a forgatókönyv első változata. Alapjában kétféle forgatókönyvet különböztetünk meg: a.) Eredeti forgatókönyv, b.) Adaptált forgatókönyv. Végül készítjük el a képes forgatókönyvet,a storyboard-ot egy olyan, a filmgyártásban, így a filmanimációban is használt alapvető segédeszközt, ami először az animációs technikában alakult ki. Ennek segítségével tudjuk a cselekményt bemutatni a forgatás vagy animálás megkezdése előtt, már ekkor a történetet így már némiképp vizuálisan tudjuk megjeleníteni. A stroyboard lehet egyszerű, vázlatos vagy részletes, képregényszerűen kidolgozott is. Évtizedekig szabad kézzel készült, de ebben az évezredben sokszor már számítógépes rajzprogrammal állítják elő. A storyboard nem csak az egyes jelenetek rajzos változatát tartalmazza, de gyakran a párbeszédeket, a dialógusokat, esetleges monológokat, narratívákat, a szereplők egyéb szövegeit, illetve különféle technikai utasításokat is. Régebben egy expozíciós lista tartalmazta a felvevő kamera minden beállításának paraméterét és a felvételek sorrendjét. Ma a scanner váltotta fel a felvevő kamerát, de az elmélet ugyanaz, ezért a kameramozgásra vonatkozó utasítások és a hang- és képeffektusokat irányító utalások hasonlóképpen része ma is a képes forgatókönyvnek.

3 A storyboard A storyboardban az események, a szereplők megjelenítése mellett megjelennek a technikára vonatkozó adatok, elsősorban a kameramozgatásra vonatkozóan. Az első filmesek még nem voltak tisztában a plán-váltások jelentőségével. Ez első forradalmi szerkesztésű móddal készült film D. W. Griffith 1916-os némafilmje, az Intolerance (Türelmetlenség), amely négy idősíkon játszódik, közöttük folyamatosan váltogat. A film nemcsak hossza miatt monumentális (három óra), hanem elkészítési módja miatt is. Egész épületeket emeltek a babiloni jelenetek miatt, amelyben több mint háromezer statiszta játszott. A korábbi, de több későbbi némafilmek is többnyire egyetlen kamera-beállítással készültek, ezért meglehetősen merev, színpadias hatást keltettek. Még Meliés is, aki lényegében a legtöbb effektet akkor kitalálta, ő is egy beállítással készítette filmjeit. A mozi-élmény akkor képes majd elszakadni a színháztól, amikor a plán-váltások bevonják és az események résztvevőivé teszik a nézőket, s az eltérő időtartamú, különböző plánok váltakozása sajátos ritmust és tempót ad a képsoroknak. A képkivágások váltakoztatásának - a plánok rendszerében például a premier plánnak - rendkívüli jelentősége van abban, hogy a film nemcsak mint új technikai eszköz, de mint sajátos esztétikummal megragadható művészi közlésforma is megszülessen (pl. Griffith filmjében) a XX. század elején. A korszerű storybordban a megjelenített szereplőkön és azok történetén túl a lapon a jelenet címe, az oldal száma, az esemény rövid, szöveges leírása, a párbeszéd szövege és a felhasználni kívánt effektek és a kameramozgásokra való utalások is szerepelnek. Ilyen vagy ehhez hasonló lehet a storyboard egy lapja:

4 Az animátor a rajzoló A storyboard (vagy story-board) alapján (vagy annak elkészültével párhuzamosan) a grafikai tervező elkészíti az egyes jelenetek pontos kompozícióját, az ún. beállítást, megtervezi a figurák végleges rajzi karakterét és az egész film látvány- és hangulatvilágát. A hazai rajzfilmes gyakorlatban a film rendezője legtöbbször nemcsak az író és a storyboard-készítő, hanem a grafikai tervező szerepét is magára (kell) vállalja. A több példányban sokszorosított story-board és a grafikai tervek ezek után különböző szakemberekhez kerülnek. Abban az esetben, ha a film zenéjének és a szereplők hangjának felvétele megelőzi a figurák mozgásának tervezését, a rendező a zeneszerzőnek és a színészeknek vagy a zenei szerkesztőnek a storyboardon mutatja be a készülő filmet és a zenére, a film hangi világára vonatkozó elképzeléseit. Ezt nevezik előhangfelvételnek. Ezt az eljárást alkalmazva a film képének kialakítása és a hang utómunkái egymással párhuzamosan futnak, és a két anyag a film szerkesztésekor a vágóasztalon találkozik. Az utóhangfelvétel gyakorlata szerint ezzel ellentétben a hang a már megvágott képre kerül rá. A film háttereit készítő szakembereknek (sok esetben festőművészeknek) a zeneszerzőhöz hasonlóan a storyboard és a beállítási rajzok nyújtanak állandó segítséget. A rajzolt mozdulatsorok megtervezői, az ún. animátorok a rendezői instrukciókon kívül szintén a storyboardból és a grafikai tervekből: a beállításokból és a figuratervekből értik meg a feladatukat. Az animátor(ok) vázlatos rajzait a figuratervek alapján a kulcsrajzolók tisztázzák le. Az ő rajzaik már a filmben látható szereplők mozdulatainak kulcspozícióit ábrázolják. Ezeket a mozgásra jellemző szélső pozíciókat sűrítik be a fázisrajzolók. Nekik szintén nagyon pontosan be kell tartaniuk a grafikus által megtervezett karakterek arányait, rajzi stílusát, hiszen ha a sok-sok kulcs- és fázisrajzoló erre nem ügyelne, akkor a filmbeli szereplők mozgásuk közben nem tartanák a karakterüket, mindegyik jelenetben egy kicsit másmilyenek lennének. Miután valamennyi rajz elkészült (ezek még papíron vannak), vagy kézi munkával, tollal, ecsettel, vagy xeroxeljárással át kell őket másolni azokra a celluloidlapokra, ahol aztán a kifestők a grafikai terveken megadott színminták alapján kiszínezik valamennyit. Ez az a pont, ahol az utóbbi időben a számítógép lehetőségeit is egyre gyakrabban igénybe veszik. Ma már sok cell animációs technikával készülő produkcióban egyáltalán nem használnak cellt, a papíron elkészített fázisrajzok jelentik az utolsó manuális munkafázist, és ami ezután következik: kifestés, felvétel, szerkesztés, hangosítás, video- vagy filmkiírás már mind digitális úton készül el. (A későbbiekben a filmelemzés egyik választott tárgyaként tárgyalt Dargay Attila 1976-ban készült Lúdas Matyi című rajzfilmjének készítésekor ezzel a lehetőséggel még nem éltek, a több tízezer cellre átmásolt fázisrajzot egyenként ki kellett festeni.) Ezek a kifestett cell-lapok és a hátterek az operatőrhöz kerülnek, aki a rendező (vagy az animátor) által elkészített kódrendszer (expozíciós lista) alapján fázisról fázisra felveszi az egész filmet. Ez a munka is rendkívül nagy türelmet és figyelmet követel. Gyakran az operatőrnek egyszerre 8-10 jelölésre is folyamatosan figyelni kell, és egyegy bonyolultabb jelenet felvétele akár napokig is eltarthat.

5 A Plánok A képkivágásokat plánoknak hívjuk. A plán maga a képsík, a kamera és a kép tárgyának mértékviszonyát jelölő fogalom, melyben a mérték mindig az emberi alak. A plánok, kameramozgások értelmezésének első fázisa a képkivágás fogalmának definiálása. A képkivágás a kamera, de leginkább a filmet létrehozó művész valósághoz közeledésének első állomása. Ez határozza meg a kép tartalmát azzal, hogy szándéka szerint tölti ki a látómezőt, s egyben az így kiválasztott anyag sajátos elrendezését is adja. A filmkép vizuális mezője korlátoltabb a valódi látásunkénál. A vizuális mezőnek nincs rögzített határa, a néző a dolgok helyét, kiterjedését saját térbeli helyzetéből kiindulva értelmezi, önmagával hozza vonatkozásba. A kép szélei, a négy határ rögzíti a tér fő irányait. Az elemek helyi értéke attól függ, hogyan viszonyulnak a felület széleihez, az így teremtett világ vízszintes és függőleges tengelyéhez. Metszéspontjuk - a képfelület közepe - határozza meg az elemek szerepét, jelentőségét. A képi tér egyben pszichológiai tér is. Az néző figyelme korlátozott, mintegy fél tucat optikai egységet tud átfogni, részeit értelmezni, a játékot tagolni. A plán vagy képkivágás a hangsúlyozás egyik legfontosabb eleme a filmen, ahol a képtárgy fontosságát többnyire annak relatív - a többi képéhez viszonyított - nagysága (kicsisége) érzékelteti. Ameddig a kamera nem mozdul meg, a plánfajták viszonylag könnyen azonosíthatók. A kameramozgás azonban a plánok legváltozatosabb kombinációit, s a plán-típusok átmeneteinek végtelen sorát hozhatja létre, akár egyetlen jeleneten belül. A plánok a kamera mozgatásától függnek, ezzel határozzuk meg, hogy effektíve milyen nézőpontból látassuk a jelenetet. Három féle nézőpontot különböztetünk meg: vízszintes, függőleges és ferde szintűt. 1. Vízszintes: az általánosan használt, itt az optikai tengely vízszintes (kocsizás) 2. Függőleges: a kamera a függőleges tengelyen mozog, alulról fel, vagy felülről le (daruzás). Alsó gépállás (szélsőséges esetben békaperspektíva). Az alulról való fotografálás általában a személy vagy a tárgy nagyságának kiemelésére szolgál. Lehet félelmetesség fokozó ereje, emelkedettség érzését kifejező. Felső gépállás (madártávlat). A felülről való fényképezés éppen fordítva: a kicsinyességet tudja kifejezni nagy érzéki erővel. Ennek is lehet fájdalmas, melankolikus vagy pejoratív értelme. Rendszerint az alsó, illetve felső gépállások a hangsúlyozottabb, drámai értékkel bíró beállítások. 3. Rézsútos: az optikai tengely ferde, ez nem általános, meglehetősen ritka (pl pilóta) Rendszerint az alsó, illetve felső gépállások a hangsúlyozottabb, drámai értékkel bíró beállítások. A natúrfilmeknél szereplőválogatástól (casting) helyszínkeresésen át az egész a napi forgatásokat meghatározó napi diszpóig (diszpozicionálás rendelkezés) létezik, ami jellegéből adódóan - az animációs filmeknél szükségtelen.

6 A Kameramozgás Kameramozgás fogalma a kamera (felvevőgép) mozgatási lehetőségeit, gépmozgást jelöli egy/egy beállításban - a kiinduló helyzethez képest. A kamerát tartó eszközt kocsinak nevezik, ez biztosítja a kamera utaztatását. Innen ered a német utazás szóból a Fahrt kifejezés, ami a kameramozgatást jelöli a filmes szakszótárban. A már említett Griffith-filmet megelőzően, 1914-ben az olasz Giovanni Pastrone alkalmazott először kamerakocsit, illetve darut a Cabíria című háromórás történelmi film tömegjeleneteiben. A legelső, még alkalmi kameramozgató eszközt - az egyik, Velencét bemutató filmben egy gondolát mozgatva már a francia Lumiere testvérek kitalálták. A század elején a némafilm korszakában ritkán mozog a kamera továbbra is, ahogy az animáció történetében is a kezdő francia alkotóktól az amerikaiakhoz kerül át a gyártás, itt is Párizsból a tengerentúlra, Európában meg Berlinbe folytatódik a filmkészítés a legerőteljesebben. Az akkoriban rendkívül fejlett német filmiparban Friedrich Murnau nevéhez kötik a kocsizó kamera mai értelembe vett - alkalmazását (Az utolsó ember, 1924). A film technikatörténetét ettől kezdve a kameramozgató eszközök szüntelen és egyre dinamikusabb fejlődése jellemzi. Az animációnál fix kamera van, tehát itt nem, csak az élőszereplős filmeknél jelentős szerepe van a kézi kamerának. A hatvanas évektől nem csak a doku- és amatőr-, hanem a játékfilmekben is elterjedtek az ún. könnyű kézi kamerák. A kézi kamerát az operatőr a vállán tartja, s gyakorlatilag teljesen szabadon mozoghat vele. A feladat nem könnyű, mert az elkerülhetetlen képremegés zavaró a vetítésben. A steadycam már egy olyan speciális hidraulikus csillapítással ellátott berendezés, amely képes kiegyenlíteni az operatőr karjának, egész testének mozgását a felvételen, amikor ugyanis a kameramozgató eszköz" maga az operatőr. Napjainkban az egyik legeredetibbnek számító filmes elbeszélői mód, az ún. dogma" követői számára (legismertebb képviselője Lars von Trier, dán rendező) egyenesen tiltott a kiegyenlített, speciális eszközökkel megsegített kameramozgás használata. A kamera (felvevőgép) a következő mozgásokat végezheti, igaz, hogy ezek a mozgások a natúrfilmeknél alkalmazottak, de az elmélete, a plánok megnevezésére minden filmes szakma, tehát az animáció is használja: 1. fahrt (kocsizás) 2. kran (daruzás). 3. svenk (vagy panorámázás) 4. lendítés (a natúrfilmek felvételénél) 5. a variózás (zoom), ami csak egy látszólagos kameramozgás A kameramozgás következményeként különböző képkivágásokat, plánokat fogalmaz meg a filmes szakma. Ezekben a plánokban gondolkodva készíti el a képes forgatókönyv írója a storyboardot. Így a teljes (totalis) képmezőben elhelyezkedő szereplő méretének változtatásával hozzák létre illetve alakulnak ki az ún. totálok. A plán tulajdonképp a tárgynak a kamerától való távolsága (képnagyság).

7

8 1. Kocsizás (fahrt) A kocsizásnál a kamera a helyszínen mozgó (pl. sínen) szerkezetre van szerelve, és a szereplőkhöz, tárgyakhoz viszonyítva mozog. A dolgoktól, személyektől való távot változtatja, de ha azok is mozognak, velük együtt is haladhat a távolságot tartva. a.) Az előrekocsizás ráközelít valamilyen tárgyra, kiemel. Leggyakrabban használt kocsizási forma. Ez áll a legközelebb a normális emberi magatartáshoz, a megfigyelés mechanizmusához, amellyel az érdeklődésre igényt tartó dolgot, eseményt az ember szemügyre vesz. b.) A hátrakocsizással a kamera eltávolodik, ezáltal nagyobb egészbe, szélesebb környezetbe ágyazódik a kompozíció. c.) Az oldalkocsizásnak rendszerint leíró jellege van. Pl. az emberek előtt végigguruló kamera bemutatja az ott álló személyeket. d.) A körbekocsizással a tárgyat a kamera körbejárja, ezáltal részletez és hangsúlyoz. Ez a forma valójában a panorámázás egyik különleges változata. 2. Daruzás (kran) A daruzás a helyváltoztatást szintváltoztatással oldja meg (háromdimenziós mozgás). Megkülönböztetünk a.) emelkedő b.) süllyedő c.) átlós és d.) kombinált daruzást. A kamerának ilyen fajta mozgatása komoly technikai felszereltséget igényel. A daruzás egyszerű formája a liftezés. Ilyenkor az operatőr maga mozog daruszerűen (kézi kamera). 3. Svenk (panoráma) A svenk a kameramozgás olyan fajtája, amelyben a kamera helyet nem változtat, csak függőleges vagy vízszintes tengelye körül forog. A kamera függőleges tengelye körüli vízszintes mozgását panorámázásnak nevezzük. Többnyire leíró jellegű, megismertet a környezettel. Beszélünk részletes és körpanorámáról. Ügyelni kell arra, hogy ha a kamerával svenkelni akarok, olyan beállítást válasszak, amelyből biztosított a képek egymásba történő folyamatos átmenete. Ha a kamerát vízszintes tengelye körül forgatjuk függőlegesen, le- vagy felsvenkről beszélünk. Ilyenkor az optikai tengelyt viszonylagosan emeljük vagy süllyesztjük. A felvétel tárgya a képből vagy az alsó vagy a felső képhatáron keresztül lép ki. 4. Lendítés A lendítés rendkívül felgyorsítja a látott képet. A nagy sebesség következtében a kiinduló kép és a befejező kép között elmosódnak, absztrakt mintává folynak szét a tárgyak. Ezt a jelenetek, riportok szétválasztására is szokták alkalmazni. 4. Zoom (variozás) Optikai (látszólagos) mozgás: a képsíkok folyamatos átmenete, változtatása, közeledés vagy távolodás a felvétel tárgyához a kamera egészének elmozdítása nélkül, csupán optikai eszközök (lencsék) segítségével. Két formája van: a közelítés és a távolítás.

9 A mélységélességről A totáloknál, a zoomolásnál a kamera felvételnél lényeges a képek mélységélessége. Ez a számítógépes animációs technikánál nem a fényképezést kiváltó beolvasásnál (scanner), hanem a jelenetben ugyanúgy a távolságot és a sebességet megjelenítő eszköze az animációs film készítésének mintha fotografálással történne a képek rögzítése. Itt is az elméletből adódóan maradtak használatban a fogalmak, ezért érdemes röviden ismertetni a mélységélesség mibenlétét. A képek felvételének, lefényképezésének az a jellegzetessége, hogy - az objektív műszaki tulajdonságaitól és a megvilágítástól függően - a fókuszban lévő képtárgy előtti és mögötti tartományban is élesnek látja a néző a képet. A rövid fókusztávolsággal dolgozó úgynevezett nagylátószögű objektív ugyanannyi fénymennyiség mellett a tér különböző távolságra lévő pontjait élesebben képezi le, mint más objektívek. Használata nyomán egy-egy filmjelenet megnyílik a tér mélysége felé. A megvilágítástól függően a frontlencsétől már fél méterre lévő tárgy éppúgy élesnek látszik, mint pl. a távolban lévő domboldal. Ez a technika a rajzfilmnél mint látásmódot adó kézi illetve számítógépes rajzolással felidézhető, de a tárgyanimációnál közvetlenül is felhasználható, hisz ott ezt a fényképezésnél, de akár a 3D animáció előállításakor is közvetlenül alkalmazzák. példa a képek mélységélességére

10 Filmelemzés Az elemzés 2 különböző lényegi megközelítésböl adódó szempontjai alapján: 1. Makróelemzés 2. Mikróelemzés 1. Makróelemzés Bekezdés > Bonyodalom (Kifejtés) > Végkifejlet (Befejezés) A stílus (nem a film műfaja, hanem a filmtörténeti korszak megnevezése) Pl.: német expresszionizmus (Nosferatu, Metropolis, Das Cabinet des Dr Caligari) - film noir (The Big Combo, A máltai sólyom, Chinatown), - olasz neorealizmus (Ladri di biciclette), - francia újhullám (Goddard, À bout de souffle), - angol újhullám (T. Richardson) - német újhullám (Der Himmel über Berlin). Természetesen, ha az elemzett film a fent említett filmtörténeti korszakokon kívül esik, akkor azt kell megfigyelni, hogy azok valamely stílusjegyét hordozza-e magában (Pl.: Blade Runner - a film noir stílusjegyei figyelhetők meg, Shutter Island- a német expresszionizmus). A műfaj Itt a klasszikus műfajokba (dráma, kaland, sci-fi) kell besorolni a filmet, figyelni kell a műfajok esetleges keveredésére. Cselekmény történet, cselekmény röviden. Forgatókönyv - eredeti, vagy adaptált, - Tempó, időkezelés, montage-ok, stb. Szereplők - karakterek rövid jellemzése, őket megformáló színészekről pár mondat A filmek besorolását, a kategóriák első szempontjait már említettük, ami a készítés alapvető technikája alapján, a választott technikának eredményeként a filmeket natúrfilmekre (élőszereplős, játék- és dokumentumfilmek) és az animációs filmekre (ide tartozhatnak azok az élőszereplős filmek is, amelyhez animációs technikával kevert jelenetek vannak) osztjuk. Ebből a szempontból minket a 2. csoport érdekel, a következő felosztásnál viszont mindegy, hogy natúr- vagy animációs filmről beszélünk, ez pedig aszerint vizsgálja és ennek megfelelő kategoriába sorolja őket, hogy mit várhat a néző a technikától némileg függetlenül, mi volt az alkotók szándéka munkájukkal. Most ezzel a szemponttal foglalkozunk, azt is állítom, hogy mindenki (természetesen, akit érdekel a film) tudja ezt a felosztást, mégis zavaros a megfogalmazás, pontatlan definíciók terjedtek a megjelölésükre. 1. Műfaji film, az az a zsánerfilm (genre=típus, jelleg), közönségfilmnek titulálják 2. Szerzői film, ezt hívják általában szintén tévesen művészfilmnek

11 Sas Tamás (filmrendező, Presszó-1998) mondta mostanában egy interjúban:...a szerzői film nem viseli magán a jól bevált kliséket, sztereotípiákat, hanem újításra, eredetiségre törekszik. A zsánerfilm ezzel szemben mindig valamilyen szabályt követ, ismert tartalmi konvenciók alapján bonyolódik a történet. Azt gondolom, ha az ember zsánerfilmet csinál, ahhoz elsősorban professzionalizmus kell, elsősorban tartalmi, de inkább formai elszántság. A zenében ez teljesen magától értetődő, a legtermészetesebb dolog. Ha az ember szimfóniát hallgat, pontosan tudja, milyen szerkezetet vár, ha popzenét, akkor tisztában van azzal, hogy mindössze három és fél perc alatt elhangzik a zeneszám. Ha drámát olvasok, el tudom dönteni, hogy éppen királytragédiát vagy vígjátékot, mert ismerem a műfaji szabályokat, és nem is várok tőle mást. Ugyanígy működik ez a film esetében is, legyen szó drámai vagy nem drámai műfajról. Ez a zsáner lényege. Az ember bemegy a moziba egy romantikus komédiára, és tudja, milyen szabályok szerint kell a filmnek felépülnie. A zsánerfilmjeim forgatása előtt alaposan végiggondoltam vizuális, dramaturgiai, hangi és színészvezetési szempontból egyaránt, hogy a történet milyen szabályoknak feleljen meg. Nagy és átfogó feladat volt ez, de szigorúan és precízen követtem az előírásokat. A film pedig működött. Janisch Attila: A Magyar Filmszemle elnökeként két éven át próbálkoztam azzal, hogy meghonosítsam a magyar filmszakmai és nem szakmai közéletben a rossz és helytelen, mert nem a pontos tartalmat jelölő művészfilm és közönségfilm fogalmak helyett a szerzői film és a műfaji film (ha tetszik: zsánerfilm) kifejezéseket. Hiába. A szerzői film megjelölés pontosabb utalás arra, hogy e filmek elgondolása és megvalósítása során (beleértve a gyártási, finanszírozási módszereket is) a személyes, szerzői mert kizárólag az adott szerzőre (rendezőre) jellemző látásmód lesz a meghatározó. Természetesen a filmkészítés és a filmdramaturgia bizonyos szabályait ezek a filmek is alkalmazzák, de ezek bármikor fölülírhatóak a szerző (alkotó) dominánsan újszerű egyéni stílusával és az abból következő csak az adott műre és többnyire csak az adott szerzőre érvényes elbeszélői, dramaturgiai, vizuális stb. megoldásokkal. Ugyanakkor ezek az egyes művekre jellemző, az egyes alkotók szemléletét, stílusát meghatározó személyesen szerzői jegyek nehezen átlagolhatók, ezekből általános, a jövőben, más alkotók által készítendő más művekre vonatkozó és vonatkoztatható általános következtetések és szabályok csak nehezen és óvatosan meghatározhatók Tematikai, tartalmi közösséget nehezebb találni e filmek között. Hiszen (a filmdramaturgia, a történetvezetés vonatkozásában) lehet-e bármi szabályt képező közöset találni Fellini Casanova, 8 és ½ és Országúton című filmjeit összevetve mondjuk Bergman Hetedik pecsét, Csend és Fanny és Alexander című filmjeivel? Nem, nem lehet. De nem is kell, hiszen a szerzői filmek ilyen értelemben nem képeznek semmiféle csoportot. Azok a szerzői filmek, amelyek igazi műalkotások, mert igazi művészi értéket képviselnek, kizárólag abban közösek, hogy mind magas szintű intellektuális és esztétikai élmény befogadásának lehetőségét biztosítják a néző számára. A művészi értéket képviselő üzenetközvetítésnek az a dominánsan egyéni stílus és látásmód a fundamentuma, amelynek eredményeképpen egy már korábbról ismert tartalom is újszerűként hat, mivel a műben (filmben) az adott tartalom olyan

12 aspektusai fognak felszínre kerülni és a néző számára láthatóvá, érzékelhetővé, átélhetővé, megérthetővé válni, amelyek a korábbi megfogalmazásokban esetleg nem voltak dominánsak. A műfaji (zsáner-) film megjelölést pedig azért tartom helyesebbnek a rossz közönségfilm kifejezés helyett, mert ez utóbbi csak azt az egyetlen (önmagában hamis) tényt próbálja sugallani, miszerint egy Chaplin-film inkább készült volna a közönségnek, mint Fellini vagy Bergman filmjei, továbbá azt a téves eszmét kívánja a közvélekedésben megerősíteni, mintha ezek a nézettségi adatok egyben az adott filmek egyedüli értékmérőjeként is definiálhatóak lennének. E (szándékoltan) hibás megjelölés következtében pedig éppen azok, akik e céllal használják a közönségfilm megjelölést, hagyják/hagyatják (szándékosan) figyelmen kívül a maradandóan (!) értékes és hatékony műfaji (zsáner-) filmekben meglévő magas művészi értéket (megpróbálva ezzel az elemzés tárgyköréből is kirekeszteni ezt). Valójában a nézőszám, az adott alkotásban lévő érték szempontjából nagyon labilis és irreleváns valami, különösen az un. blockbuster filmek korában bevezetett, az első hétvégi bevétel dominanciájának és kizárólagosságának következtében. Az első hétvégi bevétel ugyanis inkább a statisztika és a marketing tárgykörébe tartozik, és nem igazán segít egy film hatásának elemzésekor, segítségével nem juthatunk közelebb a műfaji (zsáner-) filmek alkotói metódusának megértéséhez. Ez a megközelítés ugyanis a műfaji (zsáner-) filmet puszta termékként kezeli, és ez az alapjaiban szakmaiatlan szemlélet és megközelítés vezet az efféle, pusztán technokrata elvek alapján gyártott és forgalmazott műfaji (zsáner-) filmek nézői elfogadottságának, nézettségének a hanyatlásához. E recessziónak lehetünk tanúi manapság úgy az amerikai, mint a magyar filmpiacon. Helyes eljárással, nem a nézői statisztikákban kell keresni a szerzői film és a műfaji (zsáner-) film közötti különbséget, hiszen a filmművészet e két nagy csoportjába tartozó alkotások mindegyike a saját közönségével kommunikál, még akkor is, ha ezek a nézői csoportok csak részben fedik át egymást, és ha a szerzői film esetében ez egy számát tekintve (talán) kisebb közösséget is jelöl. Amiként soha nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy a szerzői film hosszabb távon hozza létre azokat a statisztika szempontjából értékelhető nézettségi adatokat, amelyeket a műfaji (zsáner-) film egy rövidebb terminus alatt köteles (?!), előírásszerűen (?!) teljesíteni. Tóth Norbert: az igazi sikerfilmek alapvető jellemzője a szabályok tudatos áthágása, közben mégis a zsánerfilmek keretein belül maradnak. A zenei életből hozva példát: Jimmy Hendrix improvizációi vagy Liszt Ferenc rögtönzött parafrázisai mind ugyanehhez a gondolatkörhöz tartoznak. ( mai értelemben véve Liszt volt az első világsztár, talán azért is, mert mindent tudott, de mégis máshogy használta a tudását, és ez elkápráztatta a közönségét.) A legsikeresebb filmek betartják a választott zsánerek szabályait, de rugalmasan kezelik azokat. A hagyományokat és a zsánerek ismeretében való jártasságot eredetiséggel, kreativitással és fantáziával ötvözik. A sikerfilmek mindig jól strukturáltak, de a struktúrát is a tartalom kívánalmaihoz igazítják, oly módon, hogy abból még többet hozhassanak ki.

13 Film noir - Kínai negyed (Chinatown) Színes amerikai krimi, 131 perc Rendezte: Roman Polanski Szereplők: Jack Nicholson, Faye Dunaway, John Huston, Roman Polanski Ha Roman Polanski csupán ezt az egyetlen filmet készítette volna el egész életében, akkor is a legnagyobbak között lenne a helye. A Vámpírok bálja, vagy a Rosemary gyermeke miatt amúgy sem felednénk el, de a kistermetű, lengyel emigráns az amerikai filmművészet egyik igazi remekét készítette el, a legnemesebb hagyományok alapján. Polanski egy idejét múlt műfajt, a film noir-t támasztotta fel és töltötte meg új tartalommal, újranépesítve a cinikus magándetektívek, a végzet asszonyai és a kisstílű gazemberek elegáns és romlott világát - csakhogy ezúttal színesben. J. Jake Gittes (Jack Nicholson) privát szimat, aki a magánnyomozók legkevésbé kedvelt fajtájához tartozik, mivel házasságtörésben utazik. A történet valamikor a harmincas évek végén, Los Angelesben játszódik. Ezúttal is egy rutin jellegű megbízást kap: egy vízügyi mérnökről kell bebizonyítania, hogy csalja a nejét. A félrelépő Hollis Mulwrayről készült fényképek azonban Gittes tudtán kívül megjelennek a napilapokban, tönkretéve a házasságtörő férfit, aki öngyilkosságot követ el. Ez váratlan fejlemény, annál is inkább, mivel a megbízóról kiderül, hogy csak Mulwray feleségének adta ki magát. Az igazi feleséget (Faye Dunaway) megtalálva jut el a főhős annak apjához, a dúsgazdag Noah Crosshoz (John Huston), aki az ügy kulcsa. Addig azonban még sok verés, veszélyes helyzet és néhány szerelmi szál vár magánnyomozónkra. Mi csak annyit árulhatunk el, hogy nem véletlenül volt az a szerencsétlen Hollis vízügyi mérnök! Nehéz eldönteni, hogy mit dicsérjünk jobban: az elegáns rendezést, a színészi játékot, a valóban nagyívű fényképezést vagy Jerry Goldsmith klasszikus zenéjét. A szerepet természetesen magára Jack Nicholsonra írta Robert Towne, akinek Oscar-díjas forgatókönyvét ma már igazi klasszikusként tanítják különböző filmiskolákban. (A film összesen 11 Oscar-jelölésig jutott, de végül mindössze egyetlen szobrot kapott.) Igazi élvezetet jelent a remekül megírt, száraz humorral átitatott párbeszédek hallgatása, különösen ilyen színészek szájából. A femme fatale (végzet asszonya) Faye Dunaway, akit mi már inkább későbbi szerepeiből, kevésbé szépnek ismerünk, bizony volt gyönyörű is. A rossz ember pedig a többnyire inkább rendezőként ismert John Huston, aki a műfaj korábbi klasszikusát, a Máltai sólymot készítette, és aki sosem volt még ennyire meggyőzően visszataszító. A rossz nyelvek szerint az a hitelesség annak köszönhető, hogy Robert Towne magáról Hustonról mintázta ezt a karaktert. Maga Polanski is feltűnik egy kisebb szerepben, és neki köszönhető, hogy Nicholson a film jelentős részét bekötözött orral játssza végig. A kedves néző pedig találja ki maga, hogy jönnek a képbe a kínaiak. Talán nem sokan tudják, de a Kínai negyednek elkészült egy folytatása is 15 évvel később, a rendező pedig nem volt más, mint maga a főszereplő, Jack Nicholson. Jake Gittes 11 évvel később is ugyanaz a cinikus magánhekus, és ugyanúgy hagyja magát bepalizni, ha felbukkan egy szép nő. A megbízó ezúttal egy másik Jake - az eredeti cím a Two Jakes -, aki hősünket használja fel ahhoz, hogy megszabaduljon felesége szeretőjétől, aki nem mellesleg üzleti partnere. A folytatás természetesen messze neem olyan jó, mint az eredeti, de mesze nem olyan rossz, mint amilyenek a második részek szoktak lenni.

14 A film szerkezete, strukturális elemzése Az irodalmi alapanyagból készült animációs film elemzését a rajzfilm és az irodalmi mű kapcsolatával kezdjük. Kétféleképpen is megközelíthetjük: a.) a rajzfilmet az irodalmi mű adaptációjának, átdolgozásának tekintjük. Ha ezt az utat választjuk, a filmes változatot az írott történethez kell hasonlítanunk. A film megítélésénél tehát az irodalmi mű arányait és erényeit is következetesen szem előtt kell tartanunk. Tapasztaljuk, hogy az írott változathoz képest a transzponálás jelentős szerkezeti változtatásokat eredményez, hisz a mozgókép más eszköztárral, hatás- és kódrendszerrel dolgozik, mint az irodalom (az átdolgozott változat tehát szükségszerűen más lesz, mint az eredeti ). Az irodalom és mozgókép kapcsolatának efféle vizsgálata azonban lényegi kérdésekben többféle csapdát is rejthet számunkra. Kettőt említek ezek közül. Egyrészt a műfajok közötti általános értékhierarchiát sugallhat, másrészt megválaszolatlanul hagyja a műfajok közötti hasonlóságokat, hogy lényegében mindkét műfaj hasonló célt szolgál: egy jellemző rendszerben kódolt üzenetet valamilyen szándékkal eljuttasson a közönségnek. b.) nem az irodalmi műalkotás hű átültetését végezzük a forgatókönyv írásánál, csupán magát a történetet használjuk fel a film elkészítéséhez. Dargay Attila: Lúdas Matyi c. rajzfilmjének elemzése A film 1976-ban készült a Pannónia Rajzfilmstúdióban. A rendező Dargay Attila volt, a forgatókönyvet Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József írták. A film háttereit Nepp József, a figurákat Jankovics Marcell tervezte. Mindezen egybeesések mellett az eposzban elrejtett sok-sok aktualitás és a kortársak értő fülére számító cinkos utalás azt sugallja, hogy Fazekas Mihály számára Debrecen és Ludas Matyi számára Döbrög lényegét tekintve egyet jelent. A film egyes részleteinek kidolgozásában hasonlóan a témaválasztáshoz elsősorban a közönség igényeit kellett szem előtt tartani. Ilyen módon nagyobb hangsúlyt kaptak az irodalmi alkotás népszerűvé vált jelenetei közül azok, amelyek a gyerekek tetszését inkább megnyerhették, mint azok, amelyek közömbösnek vagy népszerűtlennek ígérkeztek: például a mű elejének hangsúlyos motívumát, az anya és Matyi nem épp felhőtlen kapcsolatát a rajzfilm nem mutatja be. Szívesen elidőzik viszont azoknál a jeleneteknél, amelyeket Fazekas esetleg csak néhány szóval vagy utalással említ. Ilyen például Biri néni alakjának részletes bemutatása és próbálkozásainak emlékezetes megjelenítése vagy az építkezés sok humorral, játékos epizóddal színezett bemutatása. Fazekasnak szükséges volt megmutatnia, milyen is volt Matyi ahhoz képest, amilyenné igyekezete és szorgalma révén válni tudott. A rajzfilm Matyijának jelleme nem fejlődik: ő a mesék legkisebb királyfiának eleve feltételezett ártatlanságával érkezik a történetbe, és ez a szerepe lényegében semmit sem változik a film befejezéséig. Hasonlóképpen nem látunk fejlődést a többi figura jellemében sem, hiszen itt nem valóságos alakok, azonosítható személyek, hanem örök mesei típusok vonulnak fel előttünk(zsáner), akik sokszor csak egyetlen jellegzetes gesztus vagy jellemvonás képviselői a filmben. Ezért nem javul meg Döbrögi a film végén, ezért nem sikerül soha befejeznie a kéményépítést a kis katonának, ezért marad meg a gyógykovács olyan következetesen a foghúzás kérdéskörénél. A gyerekközönség hálásan fogadja ezt a statikus, olykor sematikus jellemábrázolást. Számára a könnyen azonosítható

15 archetípusokban rejlő komikum valódi élményt jelent. E szerkesztési gyakorlat következében azonban olykor a konfliktusokat is tét nélkülinek, panelszerűnek érezzük; a változatlanságot sugalló karakterek találkozása inkább a humoros jelenetekben tud kellő hitellel megjelenni. Az igaz, hogy talán az egyetlen következetesen végigmesélt része az az ál-matyi üldözése, ahol pedig nem is a főszereplőért izguljuk végig a jelenetet. Hasonló tartalom, más-más forma Az irodalmi és a megfilmesített Lúdas Matyi elemzése során nem az írodalmi anyag feldolgozást, hanem magát a történetet kérjük számon. Dargay Attila: A Lúdas Matyi számomra egyértelműen mesefilm, elsősorban gyerekeknek csináltuk és persze mindazoknak, akik szeretik a mesés kalandokat, a kedves, tréfás történeteket. Nem Fazekas Mihály művét akartuk rajzfilmre vinni. Furcsán hangzik, hogy egy ilyen ismert történetet meg kell írni, mégis Nepp József, Romhányi József és magam átírtuk a történetet a mi profilunkra, a rajzfilmre. Ez a Lúdas Matyi, ami a végén megszületett, a kilencedik forgatókönyv volt. Mind a kilenc teljesen más film lett volna. A végén az elfogadó bizottság egyértelműen azt mondta, hogy ez, ez, ez a jó, ezt kell csinálni. Lúdas Matyi története a magyar nyelvterületen szinte mindenütt népmesei szinten is ismert. Valamennyi műfaj más-más eszközrendszerrel dolgozik ugyan, de abban közösek, hogy mindegyik rendelkezik a csak arra a műfajra jellemző eszköz- és költségigénnyel, közönséggel, hatásrendszerrel stb. Lényegében tehát ezen műfajok (vagy tágabb értelemben, médiumok) mindegyike egy-egy lehetőséget kínál az adott téma megjelenítésére. Az, hogy mikor ki melyik műfajt alkalmazza, több mindentől is függhet. A döntésnél figyelembe kell venni, hogy a más-más formában megjelenő tartalmak más-más jelentésárnyalattal, jelentéstöbblettel bővülnek, és azt is, hogy mik a rendelkezésre álló, illetve ismert lehetőségek, idő, munkatársak, technika és pénz, s hogy kihez és milyen szándékkal kíván az alkotó szólni. Dargay Attila: A kezdet kezdetén önmagadban kell eldöntened, hogy most kinek dolgozol. A zsebednek, a szakma dicsőségére, a kritikusoknak, zsűritagoknak, fesztiválnak, vagy esetleg a közönségnek. Ha ezt eldöntötted, akkor meg kell nyomni azt a gombot és akkor megy. Mert más kell az egyiknek, más kell a másiknak. A rajzfilm formai elemzése A rajzfilmváltozat formai elemzését többféle szempontból is elvégezhetjük. Vizsgálhatjuk a film zenéjének, nyelvezetének, dramaturgiájának vagy képi világának formai megoldásait. A rajzfilm eszköztárának ez utóbbi a leginkább jellemző eleme, ezért a tervezésénél figyelembe vett szempontokat tekintjük át. A gyerekek körében végzett felmérések azt mutatják, hogy egy-egy rajzfilm megítélésekor a képi megjelenítés sokszor fontosabb helyen áll, mint a film sztorija vagy dramaturgiája. A karakterek jellemének egyértelmű felismerhetősége és a festett helyszínek erős érzelmi töltése volt a fő szempont a rajzfilm grafikáinak tervezése és kivitelezése során. Ehhez mind a hátterek, mind a karakterek készítésekor a realitás szélső határáig igyekeztek elmenni az alkotók. Gondoljunk csak Döbrögi felvonóhíddal, kapubástyával ábrázolt várkastélyára, az óriás tölgyfára vagy a vadászjelenet

16 zsákmányhalmára mint hátterekre és a figurák már-már karikatúraszerű megjelenítésére. Figuratervek a Lúdas Matyi rajzfilmben A szereplők a rajzfilmben ahogy az előbb említettük is erősen karakterisztikusan megrajzoltak, egyetlen kivétel Matyi alakja, aki épp realisztikusabb megjelenésével teremt kontrasztot saját ártatlan gyermeki énje és környezete vad, harsány felnőtt világa között. Ugyanazzal a grafikai stílussal megrajzoltam Matyi és Döbrögi figuráját, így is érzékelhető, hogy az első lényegében reális, naturális figura míg Döbrögi uram erősen karikatúraszerűnek hat a papíron. Az, hogy Matyi alakja mégsem hat idegenül a rajzfilm egészének képi megjelenítésében, azt az alkotógárda egy rendkívül szellemes az állógrafika lehetőségein túlmutató, csak mozgóképben elképzelhető megoldással tette elérhetővé: Matyi alakját megtartotta realisztikusnak, de lényét kiterjesztette hűséges libájára, aki viszont kézszerű szárnyaival és kajánul vigyorgó csőrszájával igazi karikatúra lett és ezzel bevonta gazdáját is ebbe a mesevilágba. A tanulás egyik legfontosabb módszere a tárgyon belüli alkotások elemzése. Az elemzés tudatos és átgondolt, ami abban mutatkozik meg, hogy az elemzés szempontjait eleve meghatároztuk az animációs filmek esetében is. Itt makró- illetve mikroelemzésként foglaltuk össze a szempontokat. Ez volt röviden a makróelemzés, a következőkben kitérünk a mikroelemzés lényeges pontjaira.

17 2. Mikroelemzés A filmkészítés technikájának alapján vizsgáljuk az alkotásokat. Egyrészt az animációs filmeknél yannak olyanok, melyek térbeli alakzatok mozgatásával érik el a kívánt hatást és vannak olyanok, amelyek a különböző kétdimenziós ábrázoló technikákra épülnek. Megkülönböztetünk tehát sík- ill. térbeli-készítésű animáciős filmet. a.) A kétdimenziós animáció legegyszerűbb és legősibb formája a kollázs- vagy papírmozgatásos eljárás. Az ilyen típusú filmben a mozgást végző szereplőket kisebbnagyobb elemekből építik fel, ezek az elemek általában fényképrészletek, festett papírdarabok vagy más olyan egyszerű formák, amelyek jellemzően síkbeliek. A film egyes fázisait vagy ezen elemek cserélgetésével, vagy aprólékos mozgatásával hozzák létre, mint például a tárgymozgatásos technikánál. A kollázsanimációhoz hasonló módon készülnek azok a (festmény-, por-, homok-) filmek, amelyekben az adott anyaggal szintén a filmkamera előtt (alatt) végzik a mozgatást. Ezek az alkotások leginkább egy állandó fejlődésben, átalakulásban levő grafikához, festményhez hasonlítanak. Az animációs film műfajának legnagyobb példányszámban készülő képviselői a rajzfilmek, az úgynevezett cell animációs filmek. Ez az eljárás onnan kapta a nevét, hogy a mozgás egyes fázisait külön-külön vékony, átlátszó celluloidlapokra festik. A felvétel során ezek a lapok a hozzájuk tartozó statikus (általában festett) háttérre kerülnek, és annak a figurán kívüli részét látni engedik. Így csupán a mozgó formákat kell megrajzolni és megfesteni (pl. Dargay Attila: Vuk. 1981). Ennek a módszernek két fő gyakorlati előnye van: minden grafikai stílus mozgatásában nagy szabadságot tesz lehetővé, jól mozgatható, a film gyártása pedig objektíven körülhatárolható részfeladatokra bontható. Természetesen ahány produkció, annyi apró változtatás képzelhető el az egyes munkafázisokban, a cell animáció készítésének logikája és rendszere azonban lényegében az 1920-as évek Walt Disney-produkciói óta nem változott. Mivel a Lúdas Matyi is ezzel a technikával, e szerint a gyártási logika szerint készült, tekintsük át részletesebben a rajzfilm készítésének folyamatát az ötlettől a kész filmig. Az alapötletet általában a film írója vagy rendezője adja. (A két szerep sokszor egyazon személyt takar.) Ő készíti el az irodalmi forgatókönyvet, amelynek tartalmaznia kell a párbeszédeken és a monológokon kívül a helyszínek és a szereplők fontosabb mozdulatainak, viselkedésének, esetleg viseletének leírását. Ezután következik a képes forgatókönyv, a storyboard elkészítése. Ennek már konkrét képkompozíciókban kell tartalmaznia az egyes jeleneteket, és a szereplők karaktereit is meg kell jelenítenie. Ezenkívül konkrét technikai utasításokat (trükkök, kameramozgások stb.) és a film hangi világának a leírását is tartalmaznia kell. A film ebben a fázisában kapja meg a jelenetek időbeli hosszának első vázlatát is, az ún. timingot. Lényegében a storyboard lesz minden további (rendkívül idő-, munka- és pénzigényes) részfeladat alapja, ezért fontos, hogy azt a film készítői a lehető legprecízebben, legátgondoltabban készítsék el. Az élőszereplős játékfilm készítői a leendő alkotás hosszának sokszorosát filmezik le: az egyazon jelenetet másfajta beállítással, más kompozícióban, különböző irányokból is filmre veszik, hogy aztán a vágó a rendelkezésre álló sok jelenet közül a film ritmusába leginkább illőt kiválaszthassa. A rajzfilmben a túlforgatás mértéke jóval kisebb (és ezért a vágó

18 munkája is más egy kicsit), hiszen csak azt vehetik filmre, amit előzőleg már megrajzoltak, megfestettek, felvételre előkészítettek. b.) A térbeli animációs filmek A bábanimációs filmek legegyszerűbb formájának a tárgyanimáció tekinthető. Az ezzel a technikával készült filmek szereplői közönséges tárgyak (ebben a tekintetben hasonlítanak a pixillációra), melyek mozgatásához általában szintén valamilyen vázrendszert vagy az adott tárgy több (különböző mozdulatfázisba merevített) példányát használják. Ennek a kategóriának ismert képviselője a játékfilm és az animáció közös utóda, a pixilláció, amikor az animált szereplők mindegyike vagy egy része valódi hús-vér színész, akik a reális mozgás helyett fázisról fázisra, képfelvételről képfelvételre csak apránként mozdulnak el, így a végeredmény élethű látványt mutat ugyan, a mozdulatok és a helyváltoztatás módjai viszont groteszkek, olykor a fizika törvényszerűségeivel összeegyeztethetetlenek lesznek. A térbeli animációs filmek csoportjához tartoznak a különböző báb- és gyurmafilmek. E filmekben a mozgó figurák közös tulajdonsága az, hogy más-más térbeli pozícióba állíthatók, és ezt a helyzetüket legalább néhány másodpercig (a következő képkocka felvételégi) biztonságosan megtartják. Ezt általában valamilyen gömbcsuklós vagy ólomdrót vázrendszer vagy a figura gyurmaszerűen képlékeny anyaga biztosítja. c.) Gyártástechnikai analízis: a mikroelemzéshez a már tanult kamereállások és egyéb technikai beállítások vizsgálata is hozzátartozik.

Médiaismeret a film formanyelve. Plánok, kameramozgások

Médiaismeret a film formanyelve. Plánok, kameramozgások Médiaismeret a film formanyelve Plánok, kameramozgások A filmkép A képkivágás a kamera, a művész valósághoz közeledésének első állomása: meghatározza a kép tartalmát, hogy mi kerüljön a látómezőbe, s egyben

Részletesebben

SZKA208_54. A szabadság farkaskölykei

SZKA208_54. A szabadság farkaskölykei SZKA208_54 A szabadság farkaskölykei tanulói A SZABADSÁG FARKASKÖLYKEI 8. évfolyam 513 54/1 A FILM TARTALMÁNAK FELDOLGOZÁSA Szétvágható csoportos feladatlap 1. Milyennek mutatja be a film a galerit? Hogyan

Részletesebben

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23.

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Bemutatkozás Hogy vagy most? - Hogy vagyok most? Címmel. 1 fotó készítése telefonnal.

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

A színházi előadás elemzési szempontjai

A színházi előadás elemzési szempontjai A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok :

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok : Vizuális nevelés Célok : 3. évfolyam - A tanulók hozzásegítse a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. - A gondolkodás

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint gyakorlati vizsga Javítási-értékelési útmutató 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ GYAKORLATI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. évfolyam Az első évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő Kifejezés, képzőművészet és a Tárgy- és környezetkultúra

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata Hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Így nemcsak a képző- és iparművészet

Részletesebben

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor Emelt szintű feladatsor 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. a.) Csoportosítsa a képeket korstílusuk szerint, a betűjelek segítségével az alábbi táblázatban!

Részletesebben

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális

Részletesebben

7.-8. évfolyam fejlesztési feladatok és óraszámok VIZUÁLIS KULTÚRA Heti 1 óra Tematikai egység. Javasolt óraszám 7. osztály

7.-8. évfolyam fejlesztési feladatok és óraszámok VIZUÁLIS KULTÚRA Heti 1 óra Tematikai egység. Javasolt óraszám 7. osztály Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelete Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció Időbeli és térbeli változások Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGA-KÖVETELMÉNYEK

ÁLLAMVIZSGA-KÖVETELMÉNYEK Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár FILMMŰVÉSZET, FOTÓMŰVÉSZET, MÉDIA SZAK A) RENDEZŐI SZAKIRÁNY Államvizsga film terve Államvizsga film Elméleti dolgozat ÁLLAMVIZSGA-KÖVETELMÉNYEK 1. Egyetemes

Részletesebben

abgang abszurd abszurd dráma adaptáció burleszk

abgang abszurd abszurd dráma adaptáció burleszk FOGALOMTÁR abgang (német) Elmenetel, kimenetel. Így nevezik a színész vagy énekes hatásos távozását a színpadról. Abgangmondat: hatásos, csattanós, tapsot provokáló mondat, mielőtt a színész távozna a

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola

Zipernowsky Károly Általános Iskola 2. évfolyam Éves óraszám: A osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti 2 óra B osztály: 108 (26, 24, 15, 2, 2, 2, 2, 17, 18) ---heti 3 óra E osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium Rajz és vizuális kultúra Négy évfolyamos gimnázium 9. évfolyam Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális

Részletesebben

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A képen kívüli tér is szerepet játszik a rendezésben és

Részletesebben

Tippek és trükkök az éjszakai fotózáshoz.

Tippek és trükkök az éjszakai fotózáshoz. Tippek és trükkök az éjszakai fotózáshoz. Milyen paraméterektől függ az éjszakai fotók készítése? Igazából három paraméterrel kell-lehet játszani az éjszakai fotóknál. Ez a három paraméter a: BLENDE ZÁRIDŐ

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

LÁTVÁNY ÉS GRAFIKAI TERVEZÉS

LÁTVÁNY ÉS GRAFIKAI TERVEZÉS 4 2011 BEMUTATÓ ÉS TERVEZÉSI SEGÉDLET LÁTVÁNY ÉS GRAFIKAI TERVEZÉS LÁTVÁNY ÉS GRAFIKAI TERVEZÉS BEVEZETŐ 1 KÉPZELETBŐL VALÓSÁG? SZÁMÍTÓGÉPES VIZUALIZÁCIÓ 2 ARCULAT TÓL AZ ANIMÁCIÓKIG 3KLASSZIKUS GRAFIKAI

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam

VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam A fokozott realitásigény megjelenése az adott életkorban megalapozza a tanulók információk közti szelekciós képességét, és kritikai gondolkodást alakít ki. A művészeti

Részletesebben

A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és gyakorlati Emelt szinten: gyakorlati és írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli A rajz és vizuális

Részletesebben

HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA

HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez,

Részletesebben

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak

Részletesebben

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés Keskeny Nyomda Effektlakk forma készítés Tisztelt Partnerünk! A Keskeny Nyomda új Hibrid effekt UV lakkozási technológiáinak alkalmazásával, olyan egyedi és elegáns megjelenésű nyomdatermékeket hozhatunk

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

PULZUS TV. Média ajánlat

PULZUS TV. Média ajánlat PULZUS TV Média ajánlat Érvényes: 2009. január 1-től a következő tájékoztató megjelenéséig! Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák! 1 MŰSOROK A televízió adása Sopronban és szűk vonzáskörzetében a UPC

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok I. RÉSZ: a filmnyelv 1. Bevezetés 1.1. A mozgókép jelentései és élményei A mozgókép mindent a maga konkrétságában tud csak bemutatni. Temérdek olyan elemet, motívumot rögzít, amelynek a közlendő szempontjából

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 23. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama

VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. 1 4. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. 1 4. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 21. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? KÁNTÁS BALÁZS Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? Személyes hangvételű bekezdések Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötetéről Három, az irónia alakzata által erősen áthatott verseskötet és többéves,

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi

Részletesebben

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy?

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? 2007. február 5. Alapfogalmak objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? A látószög arányosan változik a gyújtótávolsággal. ZOOM objektív: fókusztávolsága adott objektíven keresztül fokozatmentesen

Részletesebben

kompakt fényképezőgép

kompakt fényképezőgép kompakt fényképezőgép A digitális fényképezőgépek legszélesebb kategóriája, minden olyan, viszonylag kis méretű gép ide sorolható, amely egymagában sokféle fotós feladatra alkalmas. Előnyük a relatíve

Részletesebben

Film és idő. (és tér)

Film és idő. (és tér) Film és idő (és tér) A film szobrászkodás az idővel A. Tarkovszkij Minden elbeszélő film tér és időbeli nyelv is egyben. A tér és idő jelölése során a film alkotója a fiktív teret és időt kódokkal ábrázolja,

Részletesebben

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Eldorádó a Bárkában Bereményi Géza filmje, az Eldorádó nyomán készült az író-rendeződarabja, amely Az arany

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle

Részletesebben

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18901. számú törvényjavaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bozóki András nemzeti kulturális örökség minisztere Budapest, 2005. december

Részletesebben

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Bálint Tamás Dr. Berke József e-mail: balinttamas85@gmail.com, berke@gdf.hu Gábor Dénes Főiskola Hogyan működik a 3D? Az emberi látás

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Célok és feladatok Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit.

Célok és feladatok Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit. VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható. Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely

Részletesebben

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol IRODALOM TANMENETJAVASLAT - 8. osztály Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol Óra 1-2. (1-2. 3-4.

Részletesebben

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez

Részletesebben

Próbaérettségi 2004 MATEMATIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

Próbaérettségi 2004 MATEMATIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MATEMATIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A II. részben

Részletesebben

VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ

VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ Kedves Diákok! A tagozatos és fakultációs órák célja, hogy felkészítsen az emelt szintű, vagy a középszintű

Részletesebben

A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat.

A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat. Jegyzeteim 1. lap Fotó Elmélet 2015. november 30. 17:00 Zárszerkezetek. A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat. A

Részletesebben

A holdfényben repülő bicikli

A holdfényben repülő bicikli A holdfényben repülő bicikli Páros interjú Mindketten rövid ideig tudhatták magukénak különleges biciklijüket, és vendéglátós művészi karrierjük sem tartott sokáig. Marozsán Erika színésznő épp túl egy

Részletesebben

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG A KÉPZÉS CÉLJA ÉS FELADATA: Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó vizuális nevelés

Részletesebben

A tér lineáris leképezései síkra

A tér lineáris leképezései síkra A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

A vizuális kultúra tantárgy helyi tanterve

A vizuális kultúra tantárgy helyi tanterve 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 1. www.ady-debr.sulinet.hu, ady@iskola.debrecen.hu : 52-520-220, : 52-520-221 OM: 031201 A vizuális kultúra tantárgy helyi tanterve 2013. Készítette: Subizczné Palotai

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

EGYSZER SÍTETT STATIKAI SZAKVÉLEMÉNY

EGYSZER SÍTETT STATIKAI SZAKVÉLEMÉNY EGYSZER SÍTETT STATIKAI SZAKVÉLEMÉNY GO-CAM kamerarendszer tartószerkezetének felfüggesztésér l Az ÁSZ Bt. az általa kifejlesztett, GO-CAM kamerarendszer tartószerkezet felfüggesztésének statikai vizsgálatára

Részletesebben

Image elemzés Marketingkommunikációs és Pr eszközök. Készítette:

Image elemzés Marketingkommunikációs és Pr eszközök. Készítette: Image elemzés Marketingkommunikációs és Pr eszközök Készítette: 1 Köszöntés, mottó 2 Használat 3 Tartalom 1. Általános szempontok (5.) 2. Megjelenési formák (10.) 3. Jelek, jelzések (15.) 4. Nyomtatott

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

reactable interaktív zeneasztal

reactable interaktív zeneasztal reactable interaktív zeneasztal 2(6) - reactable Interaktív zeneasztal reactable Interaktív zeneasztal A reactable interakív asztal egy modern, többfelhasználós elektroakusztikus hangszer. A hangszer kezeléséhez

Részletesebben

6. óra TANULÁSI STÍLUS

6. óra TANULÁSI STÍLUS 6. óra TANULÁSI STÍLUS CÉL: az egyén jellemzőinek megfelelő tanulási stílus kialakítása. Eszközök: A TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV kinyomtatva (a tanulói létszámnak megfelelő példányszámban). A Kiértékelés kinyomtatva

Részletesebben

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről Műveletek makrókkal A munkafüzettel együtt tárolt, minden munkalapon elérhető makrót a Fejlesztőeszközök szalag Makrók párbeszédpanelje segítségével nyithatjuk meg, innen végezhetjük el a makrókkal megoldandó

Részletesebben