ERDÉSZETI KISFÜZETEK Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda. Jáger László Erdıtulajdon és gazdálkodás. Sopron, 2008.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ERDÉSZETI KISFÜZETEK Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda. Jáger László Erdıtulajdon és gazdálkodás. Sopron, 2008."

Átírás

1 ERDÉSZETI KISFÜZETEK Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda Jáger László Erdıtulajdon és gazdálkodás Sopron, 2008.

2 Jáger László Erdıtulajdon és gazdálkodás Készült: Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda Erdészeti kisfüzetek sorozatában Kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet Támogatta: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Utánrendelési cím: 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Borító és szerkesztés: Schiberna Endre Borító kép: Puskás Lajos Készült: a Lıvér-Print Kft nyomdájában

3 Tisztelt Olvasó! A jog az egyéni és társadalmi érdek közötti összhang megtalálásának mővészete. Az egyéni és társadalmi érdek konfliktusával naponta találkozunk. Ha házat építünk, az nem lehet akármilyen, hanem részletes engedélyezési tervet kell készíteni; ha autót vezetünk, szabályok tömkelegét kell betartani a társadalmi együttélés védelmében; a gyerekeknek meg kell kapni az oltásokat, akkor is, ha nem betegek, és még sokáig lehetne sorolni. Erdı esetén szintén lényeges kérdés a közérdek és magánérdek egyensúlya. A társadalom általában nem örül a fakitermelésnek: ha motorfőrész zaja veri fel az erdıt, akkor nyomban megjelennek a tiltakozók, akik megpróbálják megvédeni az erdıt. A fára ugyanakkor szükség van, ezt mindenki elismeri, elég csak a mőanyagból készült bútorok okozta környezeti problémákra utalni. Fát pedig nem lehet biztosítani fakitermelés nélkül Az Alkotmányban rögzített három tulajdoni forma (magán, állami, önkormányzati) az erdı esetén az elsı kettı a jelentıs: a mintegy 1,2 millió hektár állami erdı mellett egyre nı a magánerdık aránya, s napjainkban meghaladja a 830 ezer hektárt. A közérdek érvényesülése más-más módok jelenik meg az állami és magánerdık esetén, bár a szabályok jelentıs része megegyezik mindkét esetben. Ezen kis füzet célja, hogy segítse azokat, akik erdıtulajdonnal rendelkeznek, vagy erdıtulajdont szeretnének szerezni, hogy bemutassa azokat a jogi szabályokat, amelyek ismerete fontos a magánerdı-tulajdonos számára a tulajdonszerzéstıl a gazdálkodás beindításáig. a Szerzı

4

5 A tulajdon 1. A tulajdon A tulajdon a társadalmi együttélés alapvetı kategóriája. A tulajdonjog jelentıségét az is igazolja, hogy az Alkotmány kimondja, 13. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Az erdı, mint tulajdon tárgyának szabályozása a jogrendszerben öt, egymástól elkülönülı szinten valósul meg: szabályozás szintje mint tulajdon tárgya mint dolog mint ingatlan mint termıföld mint erdı jogszabály évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl évi CXLI. törvény az ingatlannyilvántartásról évi LV. törvény a termıföldrıl évi CXXIX. törvény a termıföld védelmérıl évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl Látható, hogy a táblázatban az általánostól a speciális felé haladunk. Ez azt jelenti, hogy a jogi szabályozás strukturált, több rétegő. Ez talán bonyolultnak tőnik, de valójában inkább segít a szabályokat áttekinthetıvé tenni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szabályozás alapja mindegyik szinten törvényi szintő, ami fontos garanciális elem a jogbiztonság megvalósulásában Alkotmányossági kérdések A közbeszédben gyakran fordul elı az Alkotmány, az alkotmányosság kérdése, amit sokan valamilyen bonyolult, érthetetlen vagy áttekinthetetlen jogi csőrés-csavarásnak tekintenek. Az Alkotmány az ország alaptörvénye, ami egyrészt az ország legfontosabb szerveinek mőködését szabályozza, (pl. országgyőlés, köztársasági elnök, kormány, alkotmánybíróság, hadsereg, bíróságok, stb.) másrészt azokat az alkotmányos jogokat, amelyek az egyént az állammal és más személyekkel szemben megilletik. Talán érdemes megemlíteni, hogy az Alkotmány maga csak oldal, és mindenkinek ajánlható, hogy vegye kézbe, olvassa el. 5

6 6 A tulajdon A tulajdonnal kapcsolatban alkotmányos szabályok az alábbiak: 9. (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlı védelemben részesül. 10. (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. 13. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbıl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Látható, hogy ezek olyan egyszerő, egyértelmő és közérthetı megállapítások, amelyek a társadalom mőködésének alapját képezik Az erdı, mint dolog Dolognak tekintjük a forgalomképes testi tárgyakat, amelyek átruházhatók, tehát pl. adásvétel tárgya lehetnek. Talán érdemes megemlíteni, hogy az erdı sokáig nem volt forgalomképes, tehát nem lehetett adnivenni. Ezt a tilalmat a Polgári Törvénykönyvben csak 1990 után oldották fel. A szabályozás alapját az elıbb említett törvénykönyv, közkelető rövidítéssel a Ptk. tartalmazza. Jogilag azonban ez is egy egyszerő törvény, csak azért nevezik törvénykönyvnek, mivel kódex jellegő, több, mint száz oldalon a polgári jog összes alapvetı szabályát tartalmazza. A polgári jog fontosabb részterületei az alábbiak: személyek, dologi jog, kötelmi jog, öröklési jog. A személyek címő fejezet az egyén jogképességével, cselekvıképességével foglalkozik. A dologi jog központi része a tulajdon, illetve a birtok. A kötelmi jog szabályozza a szerzıdéseket. Az öröklési jog az öröklés két fı formáját, a végrendeleti és törvényes öröklést szabályozza. Ha tehát olyan kérdésekre keresünk választ, hogy lehet-e egy csecsemı erdıtulajdonos, vagy mi történik akkor, ha az erdıtulajdonos örökös nélkül hal meg, a választ noha erdırıl van szó- nem az erdıtörvényben, hanem a szabályozási hierarchia magasabb szintjén, a polgári törvény-

7 A tulajdon könyvben találjuk meg. Anélkül, hogy a ptk. végigolvasására bíztatnánk a jelenlegi és jövıbeni erdıtulajdonosokat, hadd jegyezzünk meg annyit, hogy a szabályozás jelentıs részével mindenki tisztában van, még ha ennek nincs is tudatában Az erdı, mint ingatlan Míg az elızıekben olyan szabályokról volt szó, amelyek ingatlanra és ingóra, azaz erdıre és mosógépre egyaránt vonatkoztak, a továbbiakban az ingatlanra vonatkozó speciális szabályok szintje következik. Közismert, hogy a jogrendszer elkülöníti egymástól az ingó és ingatlan tulajdont. Ingatlannak minısül a föld és minden, ami a földdel elválaszthatatlanul egybe van építve. A különbségtétel számos lényeges kérdésben jelentkezik, ezek közül a legfontosabb, hogy az állam a forgalom biztonsága érdekében az ingatlanok esetén ingatlan-nyilvántartást mőködtet. A termıföld, valamint minden más ingatlan-tulajdon annyiban is speciális jószág, hogy állami, hatósági nyilvántartás kapcsolódik hozzá. Az ingatlan nyilvántartásról szóló szabályokat egyrészt a ptk. másrészt évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról tartalmazza. Az ingatlan nyilvántartást a Körzeti Földhivatalok és Megyei Földhivatalok vezetik. Az ingatlan nyilvántartás egy olyan adatbázis, amely közhiteles: az abban foglaltakat ellenkezı bizonyításig mindenki köteles valódinak elfogadni nyilvános: az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhetı: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. Megjegyzendı, hogy egyes adatok, mint pl. a személyi azonosító nyilvánossága korlátozott. okirathoz kötött: azt jelenti, hogy jog és jogilag jelentıs tény bejegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. konstitutív: egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történı bejegyzéssel keletkeznek. Ez azt jelenti, hogy pl. ingatlan adásvétele esetén a tulajdonjog nem a szerzıdés megkötésekor, hanem az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. teljes: minden ingatlan adatait tartalmazza. 7

8 A tulajdon Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következı adatait tartalmazza: a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévı ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, mővelési ágát és a mővelés alól kivett terület elnevezését, minıségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. JOGOK BEJEGYZÉSE Tulajdonjog Vagyonkezelıi jog Lakásszövetkezeti tagot megilletı állandó használati jog Földhasználati jog Haszonélvezeti jog Használat joga Telki szolgalmi jog Közérdekő használati jogok Elı- és viszszavásárlási jog Vételi jog Tartási és életjáradéki jog Jelzálogjog Önálló zálogjog Végrehajtási jog TÉNYEK FELJEGYZÉSE Felszámolási eljárás, végelszámolás Tulajdoni korlátozás Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása Fellebbezés Bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem Elidegenítési és terhelési tilalom Perindítás Árverés Zárlat Tulajdonjog fenntartással történt eladás Kérelem elutasítása Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása Jelzálogjog ranghelyének elızetes biztosítása A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról Ranghely megváltoztatása Tartós környezetkárosodás Az ingatlan nyilvántartás alapegysége a földrészlet: a föld felszínének természetben összefüggı, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelıi (kezelési) viszonyok, 8

9 A tulajdon a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelıi viszonyoktól függetlenül, (megjegyzés: ideértve a családi házas telket is) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és keresztezıdéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelıje (kezelıje) azonos. 12. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levı öröklakást, illetıleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levı részekbıl az öröklakás-tulajdonost megilletı hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levı szövetkezeti lakást, illetıleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületrıl nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétıl [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan]. A fenti szabályok lényege, hogy erdı, mint ingatlan adásvétele esetén nem elegendı, ha a felek megegyeznek, és a vevı a vételárat kifizeti. A szerzıdést mindenképpen írásba kell foglalni, nem mellızhetı a tanúk és az ügyvéd közremőködése, vagy közjegyzı ellenjegyzése. A legfontosabb pedig, hogy a megkötött szerzıdést el kell juttatni a Földhivatalba, ahol egy példány ottmarad, és csak a tulajdonjog bejegyzésérıl szóló államigazgatási határozat hozza létre a tulajdont. Ha ezt a felek elmulasztják, a vételár kifizetése ellenére a tulajdonjog nem száll át, és a késıbbiekben igen nehezen kezelhetı helyzet keletkezik. Ezt nevezi a köznyelv zsebszerzıdésnek, mert a szerzıdés a nyilvános eljárás elkerülésével mintegy zsebben marad. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a jogrendszer ismeri az ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdont, azaz azt a helyzetet, amikor nem a bejegyzett személy a tulajdonos. Ennek legegyszerőbb példája az öröklés. A halál pillanatával a személy megszőnik létezni, tehát tulajdonos sem lehet, azaz az öröklés nem a bejegyzéssel, hanem a halál pillanatában valósul meg. Ha azt gondoljuk, hogy ennek csak elméleti jelentısége van, gondoljuk végig, hogy pl. egy közúti balesetnél, ahol az egész csa- 9

10 A tulajdon lád sajnálatos módon meghal, az öröklést befolyásolhatja a halálozási sorrend. Ebben az esetben akár a perceknek is jelentısége lehet. A fenti példánál gyakorlati szempontból talán lényegesebb a házastársi közös vagyon, amely házassági szerzıdés hiányában- a házasság fennállása során szerzett vagyonra abban az esetben is fennáll, ha azt az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza. Tehát, ha válófélben lévı házaspár egyik tagja az eladó, nagyon óvatosan járjunk el, ha el akarjuk kerülni a hosszú pereskedést. Nemo plus iuris, mondja a római jog, senki sem tud átruházni több jogot, mint amivel rendelkezik. A férj tulajdonában csak az erdı fele volt, nem adhatta volna el az egészet, tehát mi is csak a felét tudtuk megvenni. Sıt azt sem, mert a feleségnek, mint tulajdonostársnak elıvásárlási joga volt arra a félre, amit mi látszólag megvásároltunk, tehát a jogügylet semmis. Mi lesz a kifizetett pénzzel, mit történik abban az esetben, ha a feleség akkor perel, amikor már mi is továbbadtuk az erdık egy harmadik félnek ezek a kérdések igazolják, hogy az ingatlan adásvétele során fokozott gondossággal kell eljárni, nem véletlen az ügyvédi közremőködés elıírása Erdı, mint termıföld Az ingatlanokon belül további szabályozási kategória a termıföld. Az termıfölddel kapcsolatos jogi elıírások alapvetı szabályai a földtörvényben (1994. évi LV. törvény a termıföldrıl) találhatók. A szabályozás alapját az képezi, hogy a föld véges, gyakorlatilag nem újratermelıdı erıforrás, nemzeti kincs. Definíció szerint a termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert, rét, legelı (gyep), nádas, erdı, fásított terület mővelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Azonban részben belterületi földekre is érvényesülnek a föltörvény elıírásai, amennyiben annak mérete az 1 hektárt meghaladja. A termıföldre a jogi szabályozás két irányban állít fel többlet-követelményt általában az ingatlanokhoz képest: a tulajdonszerzési korlátozások és a használati korlátozások tekintetében. Ezeket a szabályokat a tulajdonos, illetve a szerzésmód keretében ismertetjük, de itt is felhívjuk a figyelmet, hogy pl. erdı adásvétele esetén a termıföldre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. 10

11 1.5. Erdı mint mővelési ág A tulajdon A szabályozás egyre specifikusabbá válásával eljutunk azokhoz a jogi elıírásokhoz, amelyek csak az erdıre vonatkoznak. Ezek egyrészt az erdıtörvényben, másrészt az ingatlan-nyilvántartási törvényben találhatók. A szabályozás kulcskérdése annak meghatározása, hogy mi minısül erdınek, illetve erdıterületnek. Itt most nem filozófiai, vagy ökológiai kérdésre gondoljunk, hanem tegyük fel úgy a kérdést: adott egy terület, ahol kisebb nagyobb fák állnak, van benne egy bokros rész, meg egy kis tisztás, az vajon erdınek minısül-e? Tekintettel arra, hogy az ingatlannyilvántartás meghatározza a mővelési ágat, mondhatnánk, hogy az erdı az, ami erdı mővelési ágban van. Ebbıl az következne, hogy amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban bármilyen okból nincs erdıként nyilvántartva, akkor nem kell betartani az erdıre vonatkozó szabályokat, azaz a fákat bármikor kivághatjuk. A helyzet nem ilyen egyszerő, mert az erdıtörvény egy vélelmet állít fel, azaz úgy fogalmaz, hogy erdınek kell tekintetni az alábbi területeket a bejegyzett mővelési ágtól függetlenül. 8. (1) E törvény alkalmazásában erdıterületnek kell tekinteni: a) az erdı által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedéső földterületet - ideértve a beerdısült, valamint az idılegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tőzpásztákkal együtt; b) az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedéső földterületet, melyen az erdı telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték; c) az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem ıshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedéső faültetvény területét (a továbbiakban: faültetvény). (2) Faültetvény esetében e törvény rendelkezései közül csak az erdıtervezésre, az erdıtelepítésre, az erdı nyilvántartására, valamint a károsító hatások elleni védekezés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az ötezer négyzetméternél kisebb, és nem erdı mővelési ágban nyilvántartott ingatlannal körülvett erdıterület esetén a fásításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 47. (1) Erdı mővelési ágban kell nyilvántartani a külön jogszabályban meghatározott fafajokkal fedett: a) erdı által elfoglalt területet, ideértve a beerdısült és az idılegesen igénybe vett, valamint az erdın belül elıforduló nyiladékok, tőzpászták és faültetvények által elfoglalt területet is, kivéve a 48. (2) bekezdésében megjelölt területet, b) legalább három sor fával fedett területet (erdısávot), c) azt a területet, amelyen az erdı telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték. (2) Erdı mővelési ágba tartozik az 5000 m 2 -t meghaladó kiterjedéső a) az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló évi LIV. törvény 6. (1) bekezdésében meghatározott, külterületen található fasor, illetve facsoport, 11

12 A tulajdon b) gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények, valamint a majorok bekerített területén lévı, c) tanyák területéhez tartozó erdei fafajokkal fedett terület. (3) Erdı mővelési ágba tartozik az 5000 m 2 -t elérı vagy annál nagyobb kiterjedéső a) út, vasút, valamint egyéb mőszaki létesítmény tartozékát képezı, b) patakot, csatornát szegélyezı (fasor), c) folyó medrében keletkezett, idıszakosan vízzel borított önálló földrészletnek minısülı (zátony) erdei fafajokkal fedett terület. Az a)-b) pontban felsorolt területeket, ha az 5000 m 2 -t nem érik el, függetlenül attól, hogy a 400 m 2 -t elérik, nem kell külön alrészletként nyilvántartani. Melyek azok a szabályok, amelyek csak erdıre vonatkoznak? Ezek nem elsısorban a tulajdonszerzést befolyásolják, hanem a gazdálkodást, fakitermelést. Gyalogosan az erdıbe bárki beléphet, azt a tulajdonos csak korlátozott esetben zárhatja ki. Ugyanakkor motorozni, lovagolni, biciklizni csak az erre kijelölt úton szabad. Gombát szedni csak állami erdıben lehet, magánerdıben csak a tulajdonos engedélyével. 12

13 A tulajdonos 2. A tulajdonos A korábbiakban már említettük, hogy a termıföldek, tehát az erdı esetén vannak a tulajdonosi kört érintı korlátozások: nem lehet korlátlan mértékben erdıt vásárolni. A tulajdoni korlátozás kulcskérdése, hogy ki, vagy milyen szervezet lehet földtulajdonos. Fıszabályként földtulajdont belföldi természetes személy 1, azaz magyar állampolgár szerezhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a külföldiek teljes mértékben ki lennének zárva a földtulajdonlásból, mivel a földtörvény 1994 VII. 27-én lépett hatályba, korábban bárki jogszerően szerezhetett termıföldet, gyakorlatilag korlátozás nélkül; a földtörvény sem a tulajdonlást, hanem egyes szerzésmódokat tilalmaz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vásárolni nem lehet, de pl. törvényes öröklés nincs kizárva. a Magyarországon letelepedett külföldi, aki legalább 3 éve mezıgazdasági tevékenységet folytat, a belföldiekkel azonos elbírálás alá esik. a 600 m 2 -t meg nem haladó külterületi tanya tulajdonjogát a belterületi ingatlanokra vonatkozó szabályok szerint szerezhetik meg. A külföldieken belül az Európai Unió polgárait tekintve a korlátozás csak ideiglenes, mivel ellentétes az EU alapelveivel, de a csatlakozási tárgyaláson Magyarország hét éves deregulációs idıtartamhoz jutott. Jogi személyek, (pl. kft. rt.) alapvetıen azért vannak kizárva, mert gazdasági társaságot külföldiek is alapíthatnak minden korlátozás nélkül, ezért a külföldiek földszerzése csak oly módon valósítható meg, ha a belföldi jogi személyek földszerzése is kizárt. Vannak ugyanakkor olyan jogi személyek, akik mégis szerezhetnek földtulajdont, de ezek száma csekély. Ilyenek a Magyar Állam, önkormányzat, közalapítvány, bizonyos korlátozásokkal az egyházak, illetve jelzáloghitelezéssel foglalkozó hitelintézetek december 31-ig erdıbirtokosság és legeltetési társulat is szerezhetett földtulajdont, de ez a lehetıség megszőnt a földtörvény módosítása 1 Személyek a jogban: természetes személy (emberek), jogi személy (leegyszerősítve: vállalatok, cégek) 13

14 A tulajdonos következtében. Ugyanakkor a tilalom nem visszamenıleges, tehát lehet találkozni olyan helyzettel, amikor az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként az erdıbirtokosság van bejegyezve. Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése is korlátozott: maximum 300 hektár, illetve 6000 aranykorona mértékig szerezhetnek földtulajdont óta további szabály, hogy a belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termıföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ı és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont] tulajdonában lévı termıföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termıföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. 14

15 A tulajdonszerzés 3. A tulajdonszerzés 3.1. Szerzésmódok Azt a folyamatot, amely során valaki tulajdonossá válik, szerzésnek, szerzésmódnak hívjuk. Ez lehet, hogy nagyon tudományosan hangzik, de a leggyakoribb szerzésmód teljesen közismert, ez az adásvétel, hétköznapi szóval vásárlás. A szerzésmódok között van egy lényeges különbség, ez alapján megkülönböztetjük az eredeti és származékos szerzésmódokat, attól függıen, hogy valaki a tulajdonjogát valaki mástól származtatja-e, vagy tulajdonjoga a korábbi tulajdonostól függetlenül jön létre. eredeti hatósági határozat és árverés elbirtoklás kisajátítás fontosabb szerzésmódok származékos átruházás ráépítés öröklés Származékos szerzésmódnál nem jön létre tulajdon, ha a korábbi tulajdonosról kiderül, hogy valamilyen okból kifolyólag mégsem volt tulajdonos. Eredeti szerzésmódnál értelemszerően ilyen korlátozás nem merülhet fel Elıvásárlási jog Közismert, hogy a szerzıdés az nem más, mint két fél közötti szándékegyezés. Ha például kimegyünk a piacra krumplit venni, az alku végén az egyezség létrejön, és a fizetéssel, pontosabban a krumpli átadásával a tulajdonjog átszáll a vevıre. Ingatlan, azaz termıföld - ideértve az erdıt is- esetén a dolog kicsit bonyolultabb. Az egyik legjelentısebb különbség, hogy az elıvásárlással kapcsolatos szabályokra tekintettel kell lenni. Az elıvásárlási jog lényege, hogy a jogosult a tulajdonos és harmadik személy között létrejött adásvétel esetén egyoldalú jognyilatkozattal a szerzıdésbe a harmadik személy helyett belép. Ez magyarul annyit tesz, hogy ha az elıvásárlási jog jogosultja ugyanannyit megad, mint más vevı, akkor ı lesz a vevı. Mivel pedig a jogalkotó az elıvásárlási jogot a birtokkoncentráció egyik hatásos eszközének tartja, a földtörvényben részletesen szabályozásra került az elıvásárlási jog. 15

16 A tulajdonszerzés 10. (1) Termıföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elıvásárlási jog illeti meg: a) a haszonbérlıt, felesbérlıt és részesmővelıt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlı esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót; d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint. (2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elıvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következı: a) a családi gazdálkodó; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezı ıstermelı, illetıleg egyéni mezıgazdasági vállalkozó; c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese. A szabályból kiolvasható, hogy egy erdırészlet esetén az elıvásárlók száma akár tízezres nagyságrendő lehet. A jogszabály a kérdést oly módon szabályozza, hogy az eladási ajánlatot a helyi jegyzınek kell eljuttatni, aki két hétre kifüggeszti az ajánlatot. A vételi ajánlatokat az ár megjelölésével a jegyzınek kell benyújtani, aki a két hét elteltével azokat eljuttatja az eladónak, s egyben igazolja a kihirdetési eljárás megtörténtét. Osztatlan közös tulajdon esetén a társtulajdonosok is elıvásárlási joggal rendelkeznek, ebben az esetben a fenti szabályt nem kell alkalmazni, mivel a társtulajdonosok elıvásárlási joga megelızi a korábban részletett elıvásárlói kört. Nincs szükség a fenti eljárás alkalmazására közeli hozzátartozók közötti jogügylete esetén. Védett természeti terület esetén az állam elıvásárlási joga minden más elıvásárlási jogot megelız. Ha a védettség helyi védelem, akkor az elıvásárlási jog jogosultja a helyi önkormányzat. Ha az elıvásárlási jog jogosultja 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, mintha az elıvásárlási jogról lemondott volna. Nem lehet tehát visszaélésszerően megakadályozni az adásvétel létrejöttét harmadik fél irányába Az osztatlan közös tulajdon A fenti eljárások valamelyikével végül is létrejön a tulajdon, a vevı vagy örökös tulajdonossá válik. Itt ismét egy lényeges különbségtételt kell tennünk, aszerint, hogy osztatlan közös tulajdon vagy pedig úgynevezett 1/1-16

17 A tulajdonszerzés es tulajdon jön létre. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ingatlan esetén az egész helyrajzi szám egy személy tulajdonában áll, nincsenek társtulajdonosok. Az osztatlan közös tulajdont a jog alapvetıen szükségmegoldásnak tekinti és igyekszik elısegíteni az ilyen állapot megszüntetését. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amelyekben az osztatlan közös tulajdon teljesen természetes, hosszú távon fennálló, mőködı megoldás, mint a házastársak tulajdonjoga. Vannak olyan helyzetek, amikor a közös tulajdon megkerülhetetlen, mint pl. társasházak esetén. A fentiekbıl következik, hogy a közös tulajdont a jognak mindenképpen szabályoznia kell. A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. A közös tulajdon tárgyait elsısorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelı ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzı tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetı meg, illetıleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerő használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelıen felosztani. A tulajdonostársakat az elıvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. Erdık esetén az osztatlan közös területek aránya rendkívül magas, amit a privatizáció, a vagyonnevesítés és az öröklési folyamatok magyaráznak. 17

18 Az erdıgazdálkodó 4. Az erdıgazdálkodó A tulajdonszerzést követıen a tulajdonos vagy tulajdonostársak kötelezettsége több irányú. Az erdıtörvény szabályi szerint a tulajdonosok az erdı védelmével, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - erdıgazdálkodó hiányában - egyetemleges felelısséggel tartoznak. Az egyetemleges felelısség azt jelenti, hogy bármelyik tulajdonos felel az egész tulajdonért. Ezen túlmenıen a tulajdonosok kötelessége, hogy gondoskodjanak arról, hogy a terület rendelkezzen erdıgazdálkodóval. Jogszabály elıírja, hogy amennyiben a természetben összefüggı erdıterületnek 2 több tulajdonosa van, a tulajdonosok jogszerő használót kötelesek megbízni. A tulajdonosi akarat érvényesítéséhez erdıbirtokossági társulat alapítása kivételévelprecedens értékő bírósági ítélet alapján, a korábbi évek gyakorlatától eltérıen már elegendı az erdıterület alapján számított egyszerő többség. Ez jelentıs változás a döntésképtelenséggel kapcsolatos problémák csökkentésében. A magánerdı-gazdálkodáson belül az erdészeti hatóság gyakorlatának megfelelıen a legjelentısebb tipizálási kategóriák az egyéni, illetve társult erdıgazdálkodás. A társult erdıgazdálkodás az erdészeti igazgatásban azt a gazdálkodási formát jelenti, amelyben nem az egyéni tulajdonos kerül erdıgazdálkodói pozícióba, hanem több tulajdonos erdıvagyonát kezeli egy szervezet. Ennek megjelenési formája többféle lehet: szövetkezet, erdıbirtokosság, megbízott erdıgazdálkodó, gazdasági társaság 2 (3) Természetben összefüggınek kell tekinteni azt az erdıterületet, melyet a település közigazgatási határa, az erdıgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló más mővelési ágú terület, közút, vasút, folyó vagy más, mővelés alól kivett földrészlet nem szakít meg. 18

19 Az erdıgazdálkodó terület, ezer hektár Megbízott erdıgazdálkodó Egyéni erdıgazd. Egyéb szövetkezet Erdı-szövetkezet Egyéb gazdasági társ. Erdı-birtokossági társ ábra. Gazdálkodási formák a magánerdıkben Társult erdıgazdálkodásnak tekintjük azokat az eseteket, amikor az erdıgazdálkodó és a tulajdonos személye elválik egymástól. Az erdészeti hatóság ebben az esetben a tulajdonosokat nem tartja nyilván, hanem csak az erdıgazdálkodóval áll kapcsolatban. Evt. 7. E törvény alkalmazásában erdıgazdálkodásnak minısül az erdı 2. -ban foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, ırzésére, védelmére, az erdıvagyon bıvítésére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége. Evt. 13. (1) E törvény alkalmazásában erdıgazdálkodó: az erdı tulajdonosa vagy az erdıgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerő használó (a továbbiakban: erdıgazdálkodó). (2) Az erdıgazdálkodó nevét (cégét), székhelyét, valamint képviselıjének nevét az erdıgazdálkodó székhelye szerinti erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi. [...] (3) Az erdıgazdálkodó a nyilvántartásba vétel nélkül is köteles e törvénynek az erdı védelmére, valamint fenntartására vonatkozó elıírásainak eleget tenni. A harmadik bekezdésbıl egyértelmő, hogy a nyilvántartás nem konstitutív, azaz a gazdálkodó nem a nyilvántartással jön létre. Az erdıgazdálkodók két nagy csoportja: egyéni erdıgazdálkodók, társult erdıgazdálkodók. 19

20 Az erdıgazdálkodó 4.1. Egyéni gazdálkodás Önálló gazdálkodásra alkalmas erdıterület az, ahol nem írnak elı társult erdıgazdálkodási kötelezettséget. Fıszabályként az önálló helyrajzi szám egyéni tulajdonosát a hatóság elfogadja erdıgazdálkodóként. Egyéni gazdálkodás vagyoni és tulajdoni szempontból egyértelmő helyzetet teremt. A tulajdonos azonos az erdıgazdálkodóval, nem merül fel problémaként az esetleges ellenérdekeltség, a tulajdonos egyedül hozza meg a stratégiai és rövid távú döntéseket. Az egyéni gazdálkodás elsısorban azok számára ajánlható, akik közel laknak az erdıhöz, képesek átlátni a gazdálkodás egészét, esetenként egyes tevékenységeket saját maguk is el tudnak végezni az erdıben. A kisebb tulajdonok esetén az erdıgazdálkodás szakaszos üzemként valósul meg, azaz az erdıben akár egy évtizedet is meghaladó idıtartam során nincs tényleges tevékenység. A szakaszos üzem mellett lehetıség van egyes fafajok esetén szálaló gazdálkodásra, készletgondozó gazdálkodásra, de ez jelentıs szaktudást igénylı gazdálkodási mód. A szakaszos üzemtıl függetlenül a gazdálkodót terheli az erdı ırzése, ennek elmulasztása esetén nem csak az okozott kár, de az erdıgazdálkodási bírság is az erdıgazdálkodót sújtja. A nem kívánja felvállalni az erdıgazdálkodással járó feladatokat, vagy évente, vagy rendszeresen kisebb bevételt szeretne erdejébıl, annak a társult gazdálkodási formák ajánlhatók. Amennyiben az erdı osztatlan közös tulajdonban van, akkor nincs lehetıség egyéni gazdálkodásra, kötelezı valamelyik társult gazdálkodási formát választani Megbízott erdıgazdálkodó A megbízott erdıgazdálkodó gazdálkodási formát részletesen elemezzük, mivel ez jelenleg az egyik leggyakoribb gazdálkodási forma, ugyanakkor számos jogi buktatója lehet a tulajdonosok, a gazdálkodó és a hatóság együttmőködésének. Mivel akár már egy-két hektár erdıterület esetén is több millió forintos érték jogi sorsa lehet kérdéses, fontos, hogy az érintett résztvevık tisztán lássák a jogviszonyból fakadó kötelezettségeket és jogokat. 20

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

J a v a s l a t Parkolók létesítésére és használatára, valamint ezt biztosító szolgalmi jog alapítására

J a v a s l a t Parkolók létesítésére és használatára, valamint ezt biztosító szolgalmi jog alapítására 102-10/2006. J a v a s l a t Parkolók létesítésére és használatára, valamint ezt biztosító szolgalmi jog alapítására Tisztelt Közgyőlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 99/2002.(V.30.)Öh. sz.

Részletesebben

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 11/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL. Egységes szerkezet. I. rész. Magánszemélyek kommunális adója

Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL. Egységes szerkezet. I. rész. Magánszemélyek kommunális adója Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL Egységes szerkezet Csörög Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv. 16 (1). -a

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

- a Képviselı-testületnek -

- a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E lıterjesztés - a Képviselı-testületnek - önkormányzati tulajdonú bérlakás hasznosításáról Tisztelt

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017.

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017. ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz Verzió: 1.0 Alkalmazandó: 2017. október 24-től 1 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Nem

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ Mellékletek: - képviselıtestületi határozat - áttekintı térképmásolat - tulajdoni lap másolat 1 Pályázati Felhívás Kadarkút Város Önkormányzata (székhelye:7530. Kadarkút, Petıfi

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-78/2008/8. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Apáthy Endre kérelmezı összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. Edelény 015/16 szántó 0,2551 4,87 1/1 0,2551 4,87 81 000

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. Edelény 015/16 szántó 0,2551 4,87 1/1 0,2551 4,87 81 000 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítési szabályzata vonatkozó

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 32. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu.

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 32. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu. SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 32. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek - ingatlan tulajdonjogának

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı- testülete az önkormányzatokról

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2014 március

Grant Thornton Hungary News. 2014 március Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,

Részletesebben

(1) Az útépítésben érdekeltek útépítési együttmőködési megállapodást kötnek, melynek mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(1) Az útépítésben érdekeltek útépítési együttmőködési megállapodást kötnek, melynek mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat /2013. ( ) önkormányzati rendelete az Alsónémedi Jókai utca kiépítésére fizetendı útépítési érdekeltségi hozzájárulásról Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek

E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. PALOZNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 9/2011. (VIII.1.) önkormányzati rendelettel módosított 14/2002.(XII.28.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonkezelés és gazdálkodás

Részletesebben

PILIS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 35/2003. (XII. 11.) sz. önkormányzati rendelete

PILIS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 35/2003. (XII. 11.) sz. önkormányzati rendelete PILIS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 35/2003. (XII. 11.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 21/2002. (XII. 12.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM 41.381/5/2007 ELİTERJESZTÉS a Kormány részére a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület Árverési azonosító SOM-2804/09 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemzeti Földalap oni körébe tartozó földterületek értékesítési

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK E L N Ö K E E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére Tárgy: A Bábolna Zrt. privatizációja

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

Polgárdi Város Képviselı Testület 8/2006.(III.31.)Önk.sz. rendelete

Polgárdi Város Képviselı Testület 8/2006.(III.31.)Önk.sz. rendelete Polgárdi Város Képviselı Testület 8/2006.(III.31.)Önk.sz. rendelete A lakások és helyiségek bérletérıl és elidegenítésérıl szóló 10/2003.(X.1.)Önk.sz. rendelet módosításáról 2 Polgárdi Város Képviselı

Részletesebben

I. rész Magánszemélyek kommunális adója. A rendelet hatálya. 2. Adókötelezettség

I. rész Magánszemélyek kommunális adója. A rendelet hatálya. 2. Adókötelezettség Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL Egységes szerkezet * Módosítás: 1/2006.(I.27.) ; 15/2009.(XII.2.) és 18/2012.(XI.30.) rendeletekkel* Csörög Község Önkormányzatának

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK TULAJDONOSI JOGOK Tulajdonosi jogok birtoklás - jogcímtől függetlenül, akaratlagos uralom egy

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. a szántó 0,9273 10,29 0,9273 10,29 0,1896 1,33

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. a szántó 0,9273 10,29 0,9273 10,29 0,1896 1,33 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemz Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemz Földalap vagyoni körébe tartozó földek értékesítési szabályzata vonatkozó fejezetei

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 46/2011. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 46/2011. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 46/2011. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Hatályba lépés napja: 2012. január 01. Ezen önkormányzati rendelet a

Részletesebben

Építményadó. Az adókötelezettség 1..

Építményadó. Az adókötelezettség 1.. 1 Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának 18/2002. (12. 16.) sz. rendelete a helyi adókról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 3/2009. (III. 05.), valamint 23/2010. (XII. 20.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt. Esztergom Város Önkormányzat Képviselı-testületének 46/2012. (..) önkormányzati rendelete az Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeirıl

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

Sárospatak Város Képviselı-testülete. 13/1994. (IV.21.) számú. r e n d e l e t e. az önkormányzat tulajdonában lévı lakások elidegenítésérıl

Sárospatak Város Képviselı-testülete. 13/1994. (IV.21.) számú. r e n d e l e t e. az önkormányzat tulajdonában lévı lakások elidegenítésérıl Sárospatak Város Képviselı-testülete 13/1994. (IV.21.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat tulajdonában lévı lakások elidegenítésérıl (Egységes szerkezetben) 8 Sárospatak Város Képviselı-testülete

Részletesebben

1/2009.(II.11.)Kt. Ör. számú. rendelete. a helyi adókról szóló egyes rendeletei módosításáról egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezésérıl

1/2009.(II.11.)Kt. Ör. számú. rendelete. a helyi adókról szóló egyes rendeletei módosításáról egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezésérıl RÖSZKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 1/2009.(II.11.)Kt. Ör. számú rendelete a helyi adókról szóló egyes rendeletei módosításáról egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezésérıl Röszke

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének /2018. (..) Önkormányzati Rendelete. az elsı lakáshoz jutók támogatásáról

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének /2018. (..) Önkormányzati Rendelete. az elsı lakáshoz jutók támogatásáról Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének /2018. (..) Önkormányzati Rendelete az elsı lakáshoz jutók támogatásáról Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. 3,2269 40,34 0,3879 4,85 b szántó 4,9398 68,66 0,5938 8,25

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. 3,2269 40,34 0,3879 4,85 b szántó 4,9398 68,66 0,5938 8,25 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemzeti Földalap oni körébe tartozó földterületek értékesítési szabályzata vonatkozó

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS önkormányzati tulajdonú épületek társasházzá alakítására

ELİTERJESZTÉS önkormányzati tulajdonú épületek társasházzá alakítására Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Száma: 13240-11/2012. 11. Elıkészítı: Füz Péterné vagyonkezelési és hasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

a telekadóról Benyújtandó a telek fekvése szerinti települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak.

a telekadóról Benyújtandó a telek fekvése szerinti települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak. ADATBEJELENTÉS a telekadóról Benyújtandó a telek fekvése szerinti települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak. (Helyrajzi számonként külön-külön kell az adatbejelentést

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: az állami vállalatokról szóló évi VI. törvény 42.. (1) bekezdés b.) pontja, Ptk. (korábbi) 174., 175., 176..

Alkalmazott jogszabályok: az állami vállalatokról szóló évi VI. törvény 42.. (1) bekezdés b.) pontja, Ptk. (korábbi) 174., 175., 176.. I. A jogelıd kezelıi joga megszőnt azzal, hogy az állami vállalat átalakult részvénytársasággá. Az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint ugyanis kezelı csak állami szerv, vagy állami vállalat

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /2013. (III. 27.) KT. határozati-javalata. használati jog megszőntetésérıl

SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /2013. (III. 27.) KT. határozati-javalata. használati jog megszőntetésérıl SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /2013. (III. 27.) KT. határozati-javalata használati jog megszőntetésérıl Sárospatak Város Önkormányzat Képviselı-testülete megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404. - a Képviselı-testületnek -

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404. - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404. Tisztelt Képviselı-testület! E lıterjesztés - a Képviselı-testületnek - önkormányzati ingatlan ideiglenes

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 38. (4) bek., 57. (1) bek., 4. (1) bek.

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 38. (4) bek., 57. (1) bek., 4. (1) bek. I. Az, hogy a vételár kifizetésének feltételei és a birtokbaadás körében végrehajtott szerzıdésmódosítás során az idıközben felszámolás alá került beavatkozót már a felszámoló képviselte, nem jelenti azt,

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (V. 1.) RENDELETE A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (V. 1.) RENDELETE A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (V. 1.) RENDELETE A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Egységes szerkezetben: 2011. március 25. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (V. 1.)

Részletesebben

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3..

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3.. Sajószöged község Önkormányzatának 3/2001.(I.31.) sz. KT. rendelete a lakásépítés és vásárlás helyi pénzügyi támogatási rendszerérıl a módosításokkal egységes szerkezetben A lakáscélú támogatásokról szóló

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez A megtakarítás kifizetéséhez, illetve a kifizetést követő lakáscél igazoláshoz szükséges dokumentumok lakáscélonként Általános

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete január 28-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete január 28-i ülésére Tárgy: Önkormányzati lakások értékesítése és bérlete miatti rendeletmódosítások Elıkészítette: Tárnok Lászlóné al Krattinger Linda Csikós Józsefné Gazdálkodási Osztály dr. Farkas László jogi munkatárs

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 2. Száma: 4881-3/2016. Elıkészítı: Kónya Brigitta önkormányzati és vagyonhasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje:

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete június 11-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete június 11-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Múzeum köz 1. sz. ingatlan értékesítése Sorszám: 5 Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Váczi Julianna osztályvezetı Gazdálkodási Osztály Dr. Farkas László jogi munkatárs Pénzügyi Bizottság Döntéshozatal

Részletesebben

Kartal nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 1/1995. KT rendelete * az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

Kartal nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 1/1995. KT rendelete * az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól. * Módosítások: 17/1997.KT. rend.5/2000. KT. Rend.6/2002. KT. Rend..11/2003. KT. Rend.; 7/2010 KT Rend; 8/2012 KT Rend; 7/2013 KT Rend; Kartal nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 1/1995. KT

Részletesebben

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL? TÁRSASHÁZI KISOKOS MIKOR ALAPÍTHATÓ TÁRSASHÁZ? Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

Dorog Város Önkormányzatának 10/2004.(III.26.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Dorog Város Önkormányzatának 10/2004.(III.26.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Dorog Város Önkormányzatának 10/2004.(III.26.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Egységes szerkezetben a 16/2005.(VI.06.), a 6/2007.(II.02.), valamint a 12/2007.(IV.27.)

Részletesebben

1994. évi XLIX. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény tárgya. A társulat fogalma. A társulati érdekeltség. II.

1994. évi XLIX. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény tárgya. A társulat fogalma. A társulati érdekeltség. II. 1994. évi XLIX. törvény az erdıbirtokossági társulatról I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény tárgya 1. Ez a törvény szabályozza az erdıbirtokossági társulat (a továbbiakban: társulat) alapítását,

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselıtestületének 30/2004. (VII. 1.) Önkormányzati rendelete az elsı lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Módosítva: - Kihirdetve: 2004. VII.1. 20/2005. (VIII.30.)

Részletesebben

Legénd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (VI.15.) önk. rendelete Legénd község nemzeti vagyonáról

Legénd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (VI.15.) önk. rendelete Legénd község nemzeti vagyonáról Legénd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (VI.15.) önk. rendelete Legénd község nemzeti vagyonáról Legénd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 4/2012.(VI.7.) Önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány nagyközség nemzeti vagyonáról (egységes szerkezetben) 1 Jászladány Nagyközségi Önkormányzat

Részletesebben

terjesztés a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére Tárgy: Tisztelt Bizottság! Szekszárd, 2011. január 20. Märcz László igazgatóság-vezet

terjesztés a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére Tárgy: Tisztelt Bizottság! Szekszárd, 2011. január 20. Märcz László igazgatóság-vezet Elıterjesztés a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére Tárgy: Javaslat a bel- és külterületi ingatlanok 2011. évi bérleti díjára Tisztelt Bizottság! A Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000.

Részletesebben

J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek -

J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig Tisztelt Képviselı-testület!

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ I. fejezet. Általános rendelkezések

Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ I. fejezet. Általános rendelkezések Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ Várvölgy Község Önkormányzata a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Szám: 20657-2/2016. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Tisztelt Közgyűlés! German János 3100 Salgótarján Béke krt. 86. sz.

Részletesebben

P O L G Á R M E S T E R É T Ő L

P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 6. Száma: 14273-7/2014. Elıkészítı: Kónya Brigitta önkormányzati és vagyonhasznosítási ügyintézı és Gonda Renáta vagyonkezelési és hasznosítási

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı 8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának felülvizsgálata Az elıterjesztést

Részletesebben

5 darab önkormányzati ingatlan üres, beköltözhetı forgalmi értékének jóváhagyásáról és a vételár megállapításáról

5 darab önkormányzati ingatlan üres, beköltözhetı forgalmi értékének jóváhagyásáról és a vételár megállapításáról HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 18. Száma: HAJ/7118-5/2018. Elıkészítı: Kórik-Jeles Mariann vagyonkezelési és hasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje:

Részletesebben

Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselı-testületének. 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselı-testületének. 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselı-testületének 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselı-testületének

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

4. (4) e) pályázati eljárás során valótlan adatot közöl, az eredményhirdetéstıl számított 2 évig.

4. (4) e) pályázati eljárás során valótlan adatot közöl, az eredményhirdetéstıl számított 2 évig. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 4/2011.(III.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletérıl, a lakbérek mértékérıl és a lakbértámogatásról

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény Érkezett : 20'2 MARC Z e. a külföldiek term őföldön történő zálogjog alapításának megakadályozása érdekébe n szükséges törvények módosításáró l 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2002. (XII. 14.) rendelete a helyi adóról 1 [Egységes szerkezetben a 24/2003. (XII. 12.), a 3/2004. (I. 28.), a 22/2004. (VI. 30.), a 32/2004.

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzatának 2/1997 (I.6. ) rendelete a kéményseprı-ipari közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Dunabogdány Község Önkormányzatának 2/1997 (I.6. ) rendelete a kéményseprı-ipari közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl Dunabogdány Község Önkormányzatának 2/1997 (I.6. ) rendelete a kéményseprı-ipari közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl (Egységes szerkezetben a 3/1998. (II. 9.), 18/2005. (XII 9.), 15/2007. (XII.

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 41/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (egységes szerkezetben a 24/2016. (X. 21.) és

Részletesebben

AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) május 10.

AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) május 10. AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) 2017. május 10. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hozta létre és ez a törvény adja meg az NFA működésének

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

Hásságy Község Önkormányzatának 13/2003. (XII.09.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hásságy Község Önkormányzatának 13/2003. (XII.09.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Hásságy Község Önkormányzatának 13/2003. (XII.09.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990.

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 239. MELLÉKLET: 2 TÁRGY: Javaslat külterületi ingatlan értékesítésére E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2008. SZEPTEMBER 25-i ÜLÉSÉRE

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 196. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: Hozzájárulás telki szolgalmi jog földhivatali bejegyzéséhez E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012.

Részletesebben

10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról

10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben