A hírszerzők mindennapjai ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hírszerzők mindennapjai (1974 1983)"

Átírás

1 Tabajdi Gábor Betekintő 2010/1. A hírszerzők mindennapjai ( ) A Kádár-korszak titkosszolgálatainak történetével foglalkozó publikációk eddig kevés információt tártak fel a szervezet belső életéről. Ennek egyik oka, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) található források döntő többsége az egyes ügyekhez kapcsolódó dosszié, a szervezet mindennapjairól minimális mértékű irat maradt fenn. Alábbiakban egy olyan iratcsoportot mutatok be, amelynek segítségével betekintést nyerhetünk a leginkább konspirált módon dolgozó III/I. Csoportfőnökség mindennapi működésébe. A hírszerzés MSZMP szerveinek dokumentumai 1 nemcsak politika-, hanem társadalom- és mentalitástörténeti forrásként is hasznosíthatók. Magyarországon nem alakultak ki a múltidézés olyan terei, ahol kézzelfoghatóvá válhatna a Kádár-korszak politikai rendőrségének világa. Különösen igaz ez a hírszerzésre, amelynek egykori épületeit 1990 után feltételezhetően a III. Magyar Köztársaság titkosszolgálatai hasznosították. A Terror Háza Múzeum a rákosista diktatúra időszakát, az ÁVH brutális világát jeleníti meg elsősorban. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek politikai rendőrségéről hasonló közvetlen élményeket nem szerezhetünk. Így míg például Berlinben a Stasi egykori főhadiszállásán sétálva a látogatók megtekinthetik Erich Mielke 2 parancsnoki dolgozószobáját, tárgyalóját, sőt a titkárnői szobák melletti főzőfülkét, addig ilyen szembesülésre nálunk nincs lehetőség. Visszaemlékezések, oral history interjúk hiányában különösen kevés ismerettel rendelkezünk a hírszerzők mindennapjairól. Pedig a mélyebb elemzések szempontjából nem lehet érdektelen, hogy milyen körülmények között születtek azok a dossziék, amelyek jelenleg az ÁBTL-ben kutathatók. Milyen munkakörnyezetben dolgozhattak az egykori hírszerzők? Milyen tényezők befolyásolták tevékenységüket, világlátásukat? Milyen infrastrukturális lehetőségekkel rendelkeztek? A helyi MSZMP szervek hivatalos, pártzsargonban írt iratai, illetve az egyes beosztottak véleményét rögzítő havi információs jelentések ezekre a kérdésekre is válaszokat adhatnak. 3 A hírszerzés az állambiztonság szervezetén belül is különleges helyet foglalt el. Miközben az itt dolgozók kivételes lehetőségekhez juthattak (elsősorban a külföldi kiküldetések révén), itt kellett megfelelni a legmagasabb szakmai és ideológiai követelményeknek is. Ezek teljesítése és ellenőrzése jelentős részben a pártapparátus, a Belügyminisztérium 3-as számmal jelölt pártszervének feladata volt. A BM III/I. Csoportfőnökség felépítéséhez igazodó MSZMP alapszervezeteknek ugyanis lényegében minden beosztott tagja volt, a pártvezetőségek és munkatársaik így a teljes kb. 500 főre tehető központi állomány felett fegyelmi és ellenőrzési jogkört is gyakoroltak. Az állampárt működéséből következően ők feleltek a központi direktívák helyi megvalósulásáért, ugyanakkor az általános politikai irányvonal követése mellett ők foglalkoztak a titkosszolgálati munka végrehajtásának gyakorlati kérdéseivel is. 4 A hírszerzők világa egyfajta társadalmi zárványként is értelmezhető, hiszen amíg a hetvenes években, a pangás évtizedében az ideológiai szólamok fokozatosan kiüresedtek, a társadalom depolitizálódott, itt ezek a normák legalábbis a mindennapi említés szintjén fennmaradtak. A szocialista ember -ről, a szocialista tudat -ról megfogalmazott elképzelések itt rendszeresen megjelentek a dokumentumokban. 5 A hírszerzés pártbizottsága 1975 után minden évben átfogó vizsgálatot indított egy-egy témakörben, melynek következtetéseit hasznosítani is igyekezett ban egy olyan felmérésre került sor, amelynek során a szocialista életmód és gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos politikai munkát tanulmányozták. Az összefoglaló értékelést négy fő szempont alapján készítették el: a hivatástudat, a társadalmi aktivitás és magánélet (!), a jövedelem és tulajdonviszonyok valamint a kulturális és művelődési helyzet kérdéseit elemezték. 6 A már-már szociológiai igényű felmérés minden szempontból kedvező eredményeket hozott. (A vizsgálat összegzését lásd a 1.

2 dokumentumban.) Az eredményeket értékelő pártbizottsági munkatársak elégedettek voltak az állomány motivációs szintjével, a szocialista közösségi ethosz érvényesülésével, a politikai aktivitás mértékével. Kielégítőnek találták a kommunista normák érvényesülését a magánéletben is, bár az itt felsorolt jelenségek (anyagi visszaélések, iszákosság, családi élet felbomlása, élettársi viszony bejelentésének elmulasztása, az anyagiasság különböző megnyilvánulásai stb.) szerint az állomány tagjai nem egyszer kerültek szembe a pártállam (a közerkölcs szempontjából) konzervatívnak tekinthető etikai normáival. A hírszerzők mentalitásának a dokumentumokból kiolvasható vonásai összefüggésbe hozhatók a belügyesekre vonatkozó egyéb ismereteinkkel. Az eddig feltárt, töredékes adatok arra utalnak, hogy a hetvenes években a BM III/I. Csoportfőnökségen is generációváltás történt. Az újonnan felvett fiatalok már a Kádárrendszerben szocializálódtak, világképüket, személyiségüket annak intézményei, normái alakították. A forradalmi (csekista) lelkesedéssel végzett munka, az ellenséggel való direkt konfrontáció (1945, illetve 1956 után), a gyors karrier (felfelé irányuló mobilitás) lehetősége már csak az idősebb munkatársak élménye lehetett. Ezek helyét a kiépült, konszolidálódott titkosszolgálati szervezetben a mindennapi, bürokratikus munkavégzés vette át. Erre utalnak többek között azoknak a káros szemlélet- és magatartásformáknak a megjelenései, amelyek ellen a pártvezetés szükségesnek tartotta a fellépést. Az elvtársias légkört ezek szerint az elvtelen vezetés-ellenesség, a hamis perspektíva-szemlélet, az önkényes rangsorolás, a kollektív rendezvényektől való húzódozás jelenségei rongálták. Ugyanakkor a konszolidált rendszer és az életszínvonalpolitika sikereit igazolták azok a megállapítások, amelyek a vagyoni- és tulajdonviszonyokról szóltak: az országos átlag feletti jövedelmével, munkája társadalmi megbecsülésével az állomány elégedett volt. Napi anyagi problémák körükben nem merültek fel. A hírszerzők 50 60%-a rendelkezett telekkel, hétvégi házzal illetve autóval. Azonban, viszonylagosan privilegizált helyzetük ellenére a fiatalok számára a hetvenes években is komoly gondot jelentett a lakáshoz jutás. Tehát a korban általában jellemző problémák őket sem kerülték el. Az aktuális agitációs és propaganda irányelveknek megfelelően a pártállam minden szintjén tervezetek születtek a dolgozók szocialista tudatának fejlesztésére, közösségi életének megszervezésére. Az elvégzett pártmunkát a hírszerzőknél 1979-ben értékelték átfogóan. Az erről szóló dokumentum a szakmai munka szempontjából is alapvető elv érvényesülését rögzítette, amikor kimondta, hogy az állomány elfogadja a kultúra pártirányításának alapelveit és sajátos módszereit. 7 Ugyanakkor a csoportfőnökségen belül végzett agitációs és pártmunka célját a nómenklatúrában rögzített feltételek elérésének segítésében összegezte. A pártszervezetek feladatát szocialista hírszerzőtisztek nevelésében határozták meg. Az összefoglalás azonban kritikusan szólt arról, hogy a pártalapszervezetek leszűkítették a kulturális nevelőmunkát közönségszervezésre, könyvterjesztésre, politikai évfordulók megemlékezéseire. 8 Az általános műveltséggel kapcsolatban szintén 1979-ben készült felmérés 9 (lásd a 2. dokumentumot). Ebben jól tetten érhető a központilag szervezett (nem piaci alapú) kultúrafogyasztás rendszere, ugyanakkor az összefoglaló eufemisztikusan fogalmazott mondatai arról árulkodnak, hogy a felülről jövő elvárások csak korlátozottan érvényesültek. Az ideológiai alapú mozgósítás fokozatos visszaszorulását mutatják a pártbizottság későbbi kulturális és közművelődési programtervezetei is ben már csupán a nagyobb ünnepségek (április 4., szeptember 29., november 7.) programjainak megszervezésével, és néhány más kulturális programmal például a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoport Múzeumának meglátogatásával illetve Közművelődési Stúdió 11 megszervezésével számoltak. A hírszerzés munkatársai szabadidejük eltöltésének, a kikapcsolódásnak más módjait részesítették előnyben. A BM Művelődési Ház keretében működő közönségszervezés például bizonyos műsorokra nem is tudta a jegyigényeket kielégíteni. Egy 1982-es információ e közkedvelt előadások közül a Mikroszkóp és a Vidám Színpad műsorait nevesítette. 12 A sportolás, illetve a testedzés közösségi cselekvésként, szakmai követelményként és egészségvédelmi szempontból is a pártgyűlések napirendjére került. A munkaidőből biztosított kötelező sportfoglalkozások rendszerét a 13/1973. számú BM utasítás

3 szűntette meg, és elrendelte az önkéntességen alapuló tömegsportszervezetek megalakítását. Ennek szervezésére a III/I. Csoportfőnökségen is megalakult a Sportbizottság. Munkájuk átfogó értékelésére 1979-ben került sor. Az akkori felmérés szerint az állomány 1%-a versenyszerűen, 20 25%-a több-kevesebb rendszerességgel folytatott testmozgást. A hírszerzés munkatársai elsősorban a labdajátékok és az úszás iránt érdeklődtek. A rendszeres mozgás mellett a Pártbizottság sportbizottsága a KISZszervezettel együtt alkalmai sportnapokat is szervezett. A többségre jellemző mozgáshiányos életvitelt azonban nehéz lett volna sikerként beállítani. Az összegzése ezért egy másik a gulyáskommunizmus hétköznapjairól árulkodó szempontból is igyekezett megvilágítani a problémát: A szabadidő kihasználása a mozgás és az egészséges életvitel kialakítása szempontjából már kedvezőbb képet mutat. Igaz, hogy állományunk döntő többsége nem sportol, rendszeres és szervezett testedzést nem végez. Viszont jelentős hányada (kb. 60%) hétvégi telekkel rendelkezik, és ott fizikai munkát is végezve bizonyos mértékig biztosítja regenerálódását. Viszonylag magas a gépkocsi tulajdonosok között a hétvégi, többé-kevésbé rendszeresnek nevezhető turizmus aránya is. Kedvezőnek tartjuk a kikapcsolódást szolgáló egyéb foglalatosságok hobbyk (barkácsolás, horgászat stb.) arányának növekedését is. 13 Az március 15-én tartott pártbizottsági ülés jegyzőkönyve azonban jóval kedvezőtlenebb adatokat rögzített az állomány fizikális helyzetéről. Az egy főre eső éves felmentési napok száma 16,8 volt. Az állomány 82%-át egészségesnek minősítették, az idült betegek száma 18% volt. Az arány csökkenését a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségek is segítették. Egészségügyi okból 1977-ben 5 főt szereltek le a csoportfőnökségről. A kedvezőtlen adatok miatt 1977-től már törekedtek arra, hogy a 45 évet betöltött munkatársak kétévente gyógyüdülésen vehessenek részt. Az összesítések számai egyébként a magyar átlaghoz hasonlóan riasztó képet mutattak minden korosztályban. A fiatal (5 7 éve a hírszerzésnél dolgozó) 50 munkatárs közül 17 főnél állapítottak meg ideg-egészségi problémát, amelyet a helytelen munkacentrikussággal hoztak összefüggésbe. 14 A megoldási javaslatokat vizsgálva Bogye János ( között a BM III/I. csoportfőnöke) ígéretet tett, hogy a minisztériumi vezetésnél kezdeményezi, hogy a munkaidőből heti fél órát sportra lehessen szánni. 15 Egy másik felmérés szerint lövészetre 50 munkatárs, míg uszodába 30 fő, teniszezni pedig 15 fő járt rendszeresen, míg 10 elvtársnő vett részt kondicionáló tornán. Rajtuk kívül 150-re tették azoknak a számát, akiket az alkalmi testedzésbe be lehetett vonni. A rendszeres testedzés elősegítése érdekében a Csoportfőnökség Sportvezetősége összegezte a rendelkezésre álló lehetőségeket. 16 A fennmaradt anyagokat vizsgálva mindenesetre úgy tűnik, hogy a (sport)propaganda és agitáció csak korlátozottan hatott az állományra. A közösségi megmozdulások helyett az individuális szabadidő eltöltés vált uralkodóvá. A paternalista állam gondoskodása a bölcsőtől a sírig elkísérte a belügyi dolgozókat is. Esetükben azonban a szociális juttatások elkülönített (részben konspirált) rendszere jött létre. Az egészségügyi ellátás és a sportolás már említett példái mellett külön belügyes intézmények gondoskodtak a gyermeknevelésről (BM óvodák) és az üdülésről is. Ösztöndíjak segítették az állami tanulmányok elvégzését a szakmai és pártiskolákban történő tanulást. A munkatársak számára a lakáshoz való jutás szinte kizárólagos útja is a Belügyminisztériumon keresztül vezetett. (Valószínűleg ez lehetett a toborzások egyik fő ígérete.) Mindezekkel és a kisebb juttatásokkal (ruhapénz, utazási kedvezmények) kapcsolatos kérdések rendszeresen feltűntek a dokumentumokban. Az üdülési lehetőségekkel, a beutalók elosztásával kapcsolatban folyamatos panaszokkal találkozhatunk az információs jelentésekben. A szabadságok megszervezése a konspirált körülmények között dolgozó hírszerzők számára nem lehetett könnyű ben például a III/I. Csoportfőnökség 1535 belügyi üdülési beutalót kapott, ebből azonban 550-et felhasználás nélkül vissza is küldött. A Belügyminisztérium központjában a problémán az üdültetési felelősök összehívásával próbálták javítani. Ezeken az egyeztetéseken a hetvenes években már külön feladatként jelentkezett a BMnyugdíjasok üdültetése. Ugyanakkor a gondoskodás jegyében megnyitotta kapuit a dobogókői kismamás üdülő is. A családi pótlék illetve a különböző szociális juttatásokkal kapcsolatos intézkedések is lecsapódtak az információs jelentésekben. Családalapítási kölcsönként 1982-ben forintot lehet kapni (ezt 1982-ben ötszázan kapták meg).

4 Családi ház építéséhez Ft (tiszthelyetteseknek Ft) belügyi építési kölcsönt lehetett igényelni a hetvenes években. Ennek emelése 1982-ben került napirendre. 17 A sírig tartó gondoskodást a hetvenes években forintban maximált temetési segély (BM síremlék állítása) tette teljessé. 18 A juttatások elosztása a Csoportfőnökségi Szociális Bizottság feladata volt. Így 1981 szeptemberében, amikor csoportfőnökség jelentős számú lakáshoz jutott e testület döntött a kérelmekről ben pedig a leadott gépkocsik megvásárlásának kérdéseit utalták hozzá. 19 Az illetményekkel kapcsolatos kérdések szintén folyamatos beszédtémát adtak az állomány számára. Ezzel kapcsolatban tekintetbe kell venni a belügyesek sajátos helyzetét. Mivel ők a magyar társadalom jelentős részéhez képest nem vállalhattak másodállást, nem vehettek részt a második gazdaságban, teljes mértékben az állami újraelosztástól függtek. Ebből a szempontból érdemes idézni egy 1980 novemberi véleményt: A 3-as alapszervezet tagsága úgy véli, hogy a szövetkezeti szolgáltatások gazdaságossá tételére a szövetkezeti bürokrácia leépítése a szolgáltató jelleg erősítésére hozott intézkedések eredményeinek publikálásával, népszerűsítésével, cáfolni lehetne a maszek világ felélesztéséről keletkezett helytelen nézeteket. 20 Panaszaik hátterében egyfajta érdekérvényesítő törekvést is feltételezhetünk. Az információs jelentésekben számos véleményt, megjegyzést, olvashatunk az év végi jutalmakkal (azok mértékével, esetleges elmaradásával) kapcsolatban. Eközben a hetvenes évek végén érzékelhetővé váló gazdasági krízis, az áremelések illetve a jelentősebb gazdaságpolitikai intézkedések (például az ötnapos munkahétre történő átállás) kérdései is megjelentek a hangulatjelentésekben. 21 Az idősebb hírszerzőket a tervezett nyugdíjkorhatár-változások érintették elsősorban. A veterán állomány bővülésével az információk között megjelentek a nyugdíjas találkozókról szóló híradások is. Érdemes megemlíteni a társadalmi presztízzsel (munkásmozgalmi múlt elismerésével) kapcsolatos jelzéseiket is, amelyek tükrözik az idősebb generációk világlátását. A Magyar Partizán Szövetség átszervezésével és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetsége megalakulásával lehetőséget adtak arra, hogy akik eddig nem voltak tagok, de az ellenállásban résztvettek, tagok lehetnek. Ezzel kapcsolatban felmerült több elvtárs részéről, mi az oka annak, hogy az 1956-os ellenforradalom leverésekor és azután több hónapon át fegyveres szolgálatot teljesítőket nem veszik fel a szövetségbe. 22 Az állambiztonság dolgozóinak képzettségük szerint hármas követelményrendszernek kellett megfelelniük. Munkakörük betöltéséhez megfelelő állami-, párt-, és szakmai iskolai végzettséggel kellett rendelkezniük. Ez alól a régóta dolgozó, tapasztalt elvtársak esetében eltekinthettek a felettes szervek. Egy 1978-as átfogó vizsgálatot 23 követően intézkedéseket tettek a nyelvi képzés fejlesztésére, a tudományos kutatómunka elősegítésére, a publikálás (tanulmányok, tankönyvek) ösztönzésére. A fiatalabb operatív tisztek igényei ellenére azonban éveken át nem sikerült létrehozni a nyelvtudás fejlesztését elősegítő idegen nyelvi klubokat ben a hivatásos hírszerző állomány 53%-a rendelkezett a megfelelő iskolai végzettséggel, 30%-ot mentesítettek, 17% pedig éppen a szükséges tanulmányait folytatta. Az ideológiai képzés (indoktrináció) szándéka mindenesetre folyamatosan jelen volt a belügyesek életében. Igaz, hogy a művelődési viszonyok és a nyilvánosság átstrukturálódást is jelzik a pártdokumentumok ezzel kapcsolatos megállapításai: A pártoktatás kivételével ritkán fordul elő, hogy az alapszervezetek foglalkoznának marxista-leninista, divatos polgári, vagy antimarxista nézetek kulturális vonatkozású kérdéseinek megismertetésével, vagy azok megvitatásával. A tagság a politikai oktatás tartalmát elegendőnek tartja erre a célra. Ugyanakkor egyéni beszélgetésekben sokszor bontakoznak ki éles viták egy-egy mű, műalkotás, színházi előadás, film, vagy TV-műsor kapcsán; s a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elméleti felkészültség hiánya ellenére is a párttagság lényegében érti pártunk kulturális és művészeti politikáját, bár előfordulnak téves nézetek és fenntartások is ezzel kapcsolatban. 24 A különböző bel- és külpolitikai eseményekkel kapcsolatban feljegyzett vélemények között igen sok sematikus megfogalmazás található, ahol feltételezhető, hogy a csupán a jelentést összeállító agit-prop titkár feladatteljesítéséről van szó (pl. a Kék fény, Magyar Rendőr híreinek kommentálása). Néhány esetben azonban

5 életszerűbb véleményeket olvashatunk. A valutázó közel-keletiekről, 25 az Interpol tagság fogadtatásáról, a belső tájékoztatásról, egyes belügyi akciókról (röplapozás, Charta 77 szerveződése) megfogalmazott állítások érdekes adalékokat szolgáltathatnak az adott állambiztonsági intézkedésekkel foglalkozó kutatóknak. Az időszak legfontosabb változása a csoportfőnökség új objektumának elkészülése volt a Budakeszi úton. Az információs jelentésekben fennmaradt észrevételek a hivatalos pártbizottsági anyagoknál őszintébb bepillantást nyújtanak a hírszerzők mindennapjaiba. 26 A jelentéseket olvasva és rendszerüket áttekintve úgy tűnik, hogy egyfajta kezdetleges minőségbiztosítási rendszer jött létre. A felmerült panaszokra az illetékesek többnyire válaszokat is adtak a következő havi jelentésekben. Így a csoportfőnökségen belüli ellentétek, nézeteltérések mellett a szocialista hiánygazdaság következményeit is dokumentálták. Az új irodáikba beköltöző hírszerzők az előre kalkulálható változások mellett számos nem várt fejleménnyel is szembesültek. A munkába járás már az első napoktól sokaknak gondot okozott. A családos munkatársak a gyermekintézményektől (óvoda, iskola) kerültek távolabb. A tömegközlekedés problémái ugyanakkor majdnem mindenkit érintettek. A 22-es busz hónapokon át a panaszok központi témája volt. A belügy érdekérvényesítő képességet jelzi, hogy a BKV-nál nem sikerült elérni sem a balesetveszélyes megálló átépítését, sem a járatok sűrítését. A közlekedésfelügyeletnél pedig sokáig egy zebra felfestését nem sikerült kijárni, annak ellenére, hogy a helyszínen több baleset is történt. Az új épületet számos hiányossággal adták át. Néhány helyen a zárak okoztak gondot, télen több épületben a fűtéssel akadtak problémák. A tisztasági, esztétikai viszonyokkal kapcsolatos kritikák alapja a takarítónő-hiány volt. Ennél azonban jóval jelentősebb problémára utal, hogy az alacsony bérek miatt a gépírónők és a gépkocsivezetők létszáma sem volt megfelelő. (Utóbbiak közül többen a jobb megélhetés reményében inkább a maszek taxizást választották.) Gondok akadtak továbbá az eszközparkkal is: a zúzógépek túl hangosan működtek, a vetítőgépek pedig sokáig hiányoztak. A munkaviszonyok tehát nem voltak zavartalanok, de az osztályok elhelyezése összességében a korábbiaknál nagyobb megelégedést váltott ki. Az információs jelentések ugyanakkor egészen hétköznapi problémákról is beszámoltak. Ilyenek voltak a menzával kapcsolatos kritikák, vagy az, hogy télen a kellő mennyiségű lapát hiányában nehézkesen ment a hóeltakarítás. Előfordultak a hiánygazdaságra utaló egészen abszurd panaszok is: Az elvtársak szóvá teszik, hogy a mosdóban nem szappan, hanem mosópor van a kézmosóban, amit károsnak tartanak. Kérik, hogy a mosópor helyett szappant helyezzenek el a mosdóban. Az észrevétel mellé kézírással a következő megjegyzés került: Földes e.! A költségvetésből ennyire telik. Akinek kényes a keze, hozzon szappant. Nem lenne baj, ha a dolgozók is időnként hoznának. 27 A női munkatársak a bevásárlási lehetőségek hiányáról panaszkodtak, mivel az előzetes ígéretek ellenére az objektumban nem nyílt Közért. Így a kenyérellátásban még a pult alóli (!) árusítás is előfordult a központi épületben. Az elkövetkező évek jelentései rögzítették a műszaki, infrastrukturális helyzettel kapcsolatos bonyodalmakat, a telefonközponttal kapcsolatos anomáliákat, vagy, hogy az elektromos írógépek javítása hónapokat vett igénybe. A kisebb fajsúlyú ügyeken túl érdekes adalékokhoz juthatunk a gépi adatfeldolgozással kapcsolatban is. Az információs jelentésben feljegyzett kérdésre adott hivatalos válasz így hangzott: A Belügyminisztérium vezetése tudatában van annak, hogy a számítógépes adattárolásra a csoportfőnökségnek szüksége van. Ezért döntöttek amellett, hogy azt fel kell építeni. 3 4 éve amikor az építkezés megkezdéséről a határozat megszületett, még senki sem tudta, hogy 1982-ben milyen lesz a gazdasági helyzetünk. Ugyanúgy, ahogy több más beruházás megvalósításáról le kellett mondani, egyelőre a mi építkezésünk befejezéséről is le kell mondanunk, mert a költségvetésből a szükséges összeget nem kaptuk meg. 28 A birtokba vett új objektumokban a hírszerzők még nagyobb zártságban, konspiráltan dolgozhattak. A problémák ellenére mégis ők álltak a belterjes belügyes világ képzeletbeli hierarchiájának csúcsán. Mindennapjaikat legfeljebb más belügyi szervekkel osztották meg. Ilyen alkalmak voltak a minisztérium belső ünnepei, programjai, például a BM Szakszervezeti Tanács Télapó-ünnepsége, vagy a közös

6 megemlékezések a Cseka megalapításáról. A csoportfőnökség életéhez hozzátartoztak a névadó ünnepségek (KISZ szervezet), a különböző társadalmi munkák (pl. a patronált Dagály utcai óvodában, Sasad MGTSZ-nél, Express Ifjúsági Lapvállalatnál) is. Vizsgálatra érdemes továbbá, hogy kik voltak azok, akik (a pártszervezetek révén) bebocsátást nyertek a szigorúan őrzött intézményekbe. A korszakban a hírszerzésen előadást tartó külső előadók névsora 29 azt mutatja, hogy a pártközpont illetékesei, és a tudományos intézetek szakértői mellett, a megbízható hírességek is vendégeskedhettek a III/I. Csoportfőnökség központjában. Ezek a látogatások szintén nem maradtak visszhang nélkül. Az szeptemberi jelentés például egy belügyminiszteri vizit kapcsán az alábbiakról számolt be: Több elvtárs szóvá tette; nem érti a miniszter elvtárs legutóbbi látogatása alkalmával tett intézkedéseket. Ezek között: miért kellett a folyosókról eltávozniuk, miért csak ez alkalommal kerültek virágok a bejárati részhez. Nem tartják valószínűnek, hogy ezt a vezető beosztású elvtársak igényelnék. 30 A hírszerzés MSZMP szerveinek iratait olvasva úgy tűnik, hogy elkülönülő, belterjes világuk ellenére a III/I. Csoportfőnökség munkatársai számos ponton érintkeztek a szocialista rendszer hétköznapjaival, beilleszkedtek a hetvenes évek mindennapjaiba. Viszonylag kedvező helyzetük ellenére hasonló problémák foglalkoztatták őket, mint a társadalom többségét. Munkahelyükön olyan a hiánygazdaságon alapuló infrastrukturális problémák jelentkeztek, amelyek a magyar munkavállalók többsége számára is mindennapi tapasztalatot jelentettek. A hírszerzők napi feladataikat egy konszolidált állam biztonságának érdekében, alaposan szabályozott módon (a szocialista törvényesség jegyében) végezték. Eközben hivatásuk révén ők rendelkezhettek a legpontosabb ismeretekkel arról, hogy a magyar gazdaság és társadalom állapota miként értékelhető világviszonylatban. Mentalitásukat a hetvenes évek szocializmusának az így megélt sajátosságai határozták meg. A rendelkezésre álló pártdokumentumok, összegzések különös kettőségben mutatják be a belső világukat. Az ideologikus elvárásokat rögzítő direktívák és a hétköznapokat tükröző források összevetése az operatív munka során keletkező anyagokkal újszerű eredményeket ígér. Az iratokból nyerhető részinformációk a korábbiaktól eltérő megközelítések, kutatások kiindulópontjai lehetnek. Az egyes ügyekhez kapcsolódó megjegyzések, a belügyesek mentalitásáról árulkodó vélemények mellett érdekesek lehetnek a titkosszolgálatok presztízsére, érdekérvényesítő képességére utaló információk is. Az MSZMP BM 3-as Bizottságának iratai így érdemesek a további vizsgálódásra. Dokumentumok 1. Részlet A szocialista életmód és gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos politikai munka eredményei, problémái és feladatai -ról szóló jelentésből, [1979. augusztus 13.] A vizsgálódás megállapította, hogy az állományban a hírszerző-hivatástudat fogalma tiszta és torzításmentes és a követelmények szerint folyamatosan fejlődik. Fejlődött és tisztult az állomány perspektívaszemlélete: a többségnél életcélt a képességeknek az eredményes hírszerző munkában való kibontakoztatása jelenti. Az elvtársak túlnyomó része a munkában szívesen kezdeményez és javaslatokkal él. Az állomány a hírszerzést olyan kollektív tevékenységnek tekinti, amelyben egyéni felelősségük súlya igen nagy. Ennek megfelelően élik át a sikereket és az esetenkénti kudarcokat is. E közös tevékenységben jelentősen fokozódott a kollektívák összekovácsolódása, amely akadályozza mind a túlzott önbizalom kifejlődését, mind az elégséges önbizalom elveszését. Az idősebb és a fiatal generáció együttműködése általában harmonikus és konfliktusmentes. Párttagságunk döntő többsége meggyőződéssel, magas felkészültséggel, élénk érdeklődéssel, alapvető kérdésekben folyamatosan tájékozódva vesz részt a párt politikájának végrehajtásában. Pártosan fellép a szocializmustól idegen nézetek és magatartás ellen, példát mutat az állami fegyelem, a törvények betartásában. Párttagságunk több mint 90%-a alapvetően Csoportfőnökségünk illetve a Pártbizottság keretei között végez társadalmi munkát. A munkahelyen kívül ők csak jelentősebb

7 össztársadalmi feladatokban vesznek részt, a vonatkozó határozat és útmutatás szellemében kezdeményezően és fegyelmezetten. Szinte minden alapszervezetnél egykét elvtárs végez külső párt- vagy társadalmi szervezet keretében társadalmi illetve közéleti tevékenységet. Munkájukat az illető szervek elismeréssel nyugtázzák. Az elvtársak túlnyomó többségének magánélete rendezett, megfelel a kommunista normáknak. Az utóbbi években azonban számosan súlyosan megsértették ezeket a normákat. (Anyagi visszaélések, iszákosság, családi élet felbomlása, a hivatás normáinak megsértése a partnerválasztásban, élettársi viszony bejelentésének elmulasztása, állampolgári fegyelem megsértése, az anyagiasság különböző megnyilvánulásai stb.) E kérdésekben állománygyűléseken, pártrendezvényeken a követelmények határozottan megfogalmazódtak, felerősödtek, s szükség esetén fegyelmi eszközök alkalmazásával is segítették a normák megszilárdítását, megvalósulását. Párttagságunk egyöntetű megállapítása, hogy az átlagjövedelem csoportfőnökségünkön az országos átlag felett van. Ebben a végzett munka társadalmi elismerését, a megbecsülést látja. A besorolást a többség igazságosnak, a végzett munkával arányosnak tartja. Kiegyensúlyozottan élnek, a napi kiadásokban anyagi gond nincs. Állományunk kb %-a rendelkezik gépkocsival, telekkel, hétvégi házzal vagy ezek mindegyikével. Nagy hányaduk a már külföldön szolgálatot teljesítettek közül kerül ki. Egyértelműen pozitívan értékelik azokat az erőfeszítéseket és intézkedéseket, amelyek a szociális ellátottság további javítása érdekében történtek. Emellett egyöntetű vélemény, hogy e területen ma is a legsúlyosabb és legégetőbb probléma a lakás. E gond egyes területek munkahelyi feszültségeket szül és elsősorban a fiataloknál azzal súlyosbodik, hogy a magas albérleti díjak miatt nem tudnak lakásra megtakarítani. A megértés ellenére e kérdésekben minden szinten, ha átmeneti megoldáshoz is, még több segítséget várnak. [MOL 898. f. 2/5. ő. e Géppel írt tisztázat] 2. Részlet az állomány általános műveltségéről 1979-ben készült felmérés tájékoztatójából. [1980. május 31.] Az általános művelődési szokások között legelterjedtebb forma az olvasás. A Csoportfőnökségen eredményesen folyik a politikai tartalmú Kossuth-könyvek és a szépirodalmi művek terjesztése. Az egy főre jutó könyvvásárlás összege kb Ft/fő évente mind politikai, mind szépirodalmi művek tekintetében. Jónak értékelhető a különböző kulturális, művészei kiadványok olvasottsága is. Kedvezőtlenebb viszont, hogy kevés alapszervezet kapcsolódott be a szervezett olvasómozgalomba, s a szépirodalmi művek terjesztésének is vannak megoldatlan problémái. Párttagságunk 30 40%-a rendszeres színházlátogató. A tagság többi része esetenként, évente két-három alkalommal tekint meg színielőadásokat. A közönségszervezés a színházi előadásokra megfelelő, az igények kielégítése azonban nem, s megoldatlan a közönségszervezés rendszere is. Nagyon sok panasz hangzik el arról, hogy nehezen vagy egyáltalán nem lehet jegyet kapni egy-egy népszerűbb előadásra, vagy pedig a jegyek nagyon silány minőségűek. Kedvezőbb a helyzet a filmek megtekintésével. Részben szervezett, részben pedig egyéni keretek között a párttagság nagytöbbsége mozilátogató. Alapszervezeteink kevés gondot fordítanak a zenei műveltség növelésére, s az igény is elmarad a várakozástól. Szervezett keretek között csak elvétve akad olyan rendezvény, amely zenei kultúránk fejlesztését szolgálná. Ezen a területen bőven van tennivaló, elsősorban az igények felkeltésével. Hasonló helyzet tapasztalható a művészeti kérdések terén is. A csekély érdeklődés nem ösztönözi a pártszervezeteket arra, hogy művészeti témakörökben előadás-sorozatokat, rendezvényeket tartsanak. Az országismereti előadások és kulturális tartalmú politikai tájékoztatók nem pótolják e területen a hiányosságainkat, s a szervezett kiállítás és múzeumlátogatások is melyeken a tagság 50 60%-a családtagjaival együtt vesz részt inkább politikai

8 eseményekhez kapcsolódik. A képzőművészet és más művészeti ágak iránti érdeklődés felkeltése változatlanul napirenden lévő feladat. [ ] Az alapszervezetekben a kulturális és közművelődési nevelő munka tervezetten, folyamatosan történik. A kulturális programok a tagság politikai, szakmai nevelését, a szocialista tudat fejlesztését, a látókör és ismeretek bővítését, az ízlés és kulturális színvonal emelését, összességében az általános műveltség szintjének emelését szolgálják. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a párttagság elsősorban azokban a kulturális programokban vesz részt szívesen, amelyek közvetlenül is elősegítik a szakmai feladatok eredményesebb teljesítését. A megkívántnál kevesebb érdeklődés tapasztalható az irodalmi, de különösen a művészeti kérdések, a kultúra elméleti, ideológiai ismeretei iránt. A munkaidőn kívüli kulturális és közművelődési programok iránti igény differenciáltan jelentkezik a párttagok életkorától, családi körülményeitől függően. A szabadidő felhasználása megoszlik a családi kötelezettségek teljesítése és az egyéni érdekelődés kielégítése között. [MOL 898. f. 2/8. ő. e Géppel írt tisztázat.]

9 1 A dokumentumok őrzési helye: Magyar Országis Levéltár (MOL) 898. fond. Az iratok teljesen rendezettek és egy évtizeddel (1998) ezelőtti felülvizsgálatuk óta, néhány lap kivételével kutathatók is. 2 Erich Mielke ( ) az NDK Állambiztonsági minisztériumának vezetője volt között. 3 A Magyar Országos Levéltárban őrzött, a BM III/I. Csoportfőnökségről származó iratok évköre A Belügyminisztérium más pártszerveinek iratai hasonló időszakokból maradtak fenn. A dokumentumokban szereplő részletes összegzések közül a legkorábbi az évet érinti. 4 Bogye János csoportfőnök például 1979-ben az MSZMP XII. kongresszusára készülve a gazdasági helyzet elemzéséből vezette le a hírszerzés új feladatait: Beszélt arról, hogy a csf-ség és az 5-ös és a 14-es osztályok megerősítésével és létrehozásával a célkitűzések világos, a gazdasági szükségletek segítését kijelölő meghatározásával is javítani, fokozni kívánjuk eredményeinket a népgazdaság segítésében MOL 898. f. 2/4. ő. e. Emlékeztető az MSZMP BM 3-as Bizottsága július 17-i üléséről. A tudományos és műszaki hírszerzéssel 1972-től a BM III/I-5. osztály foglalkozott. 5 A pártzsargonban megírt iratokat természetesen árnyalják azok a megjegyzések, amelyek az információs jelentésekben maradtak fenn. Ezek bemutatását lásd alább. 6 MOL 898. f. 2/5. ő. e., 5 8. Emlékeztető az MSZMP BM 3-as Bizottsága október 4-i üléséről. Tájékoztató jelentés kulturális és közművelődési munkánk ötéves terve végrehajtásának főbb tapasztalatairól. A szocialista életmód és gondolkodás vizsgálat megállapításai. 7 A kulturális és közművelődési nevelőmunka középtávú tervét az MSZMP KB márciusi határozata alapján, a BM 3-as Pártbizottság március 26-i ülésén fogadták el. MOL 898. f. 2/5. ő. e. Emlékeztető az MSZMP BM 3-as Bizottsága október 4-i üléséről. Tájékoztató jelentés kulturális és közművelődési munkánk ötéves terve végrehajtásának főbb tapasztalatairól ben emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Cseka születésének, illetve a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. 9 MOL 898. f. 2/8. ő. e. Tájékoztató az általános műveltség és az irodalmi, művészeti ismeretek fejlesztése, az igények növelése és az ezekkel kapcsolatos pártpolitikai feladatok témakörében 1979-ben készült felméréséről. 10 MOL 898. f. 2/8. ő. e. Pártbizottsági kulturális és közművelődési programtervezet re. 11 Ennek keretében havonta idegen nyelvű filmek vetítését, negyedévente kerekasztal-beszélgetések rendezését, művészeti műsorok és vándorkiállítások bemutatását tervezték. 12 Az információs jelentés szerint a Belügyminisztériumban a közönségszervezést egy 242 fős aktíva-hálózat végezte. MOL 898. f. 4/4. ő. e. Dósa Mátyás, a BM Művelődési Ház parancsnokának válasza, március. 13 MOL 898. f. 2/ 2. ő. e. Emlékeztető az MSZMP BM 3-as Bizottsága március 15-i üléséről. 14 MOL 898. f. 2/ 2. ő. e. Emlékeztető az MSZMP BM 3-as Bizottsága március 15-i üléséről. Csordás László hozzászólása. 15 Ez az információs jelentések tanúsága szerint 1982-re meg is valósult. Lásd MOL 898. f. 4/4. ő. e. 16 Ezek a következők voltak: a József Attila Gimnázium tornatermében heti kétszer 2 órában karate-szakcsoport foglalkozás, alkalomszerű sportversenyek a Szamuely Tibor Laktanya lőpályáján, teniszezés az Újpesti Dózsa téli és nyári pályáin (minden nap reggel 6-8 óra között). A hírszerzők továbbá BM igazolványukkal ingyenesen vehették igénybe a minisztérium (illetve az ahhoz tartozó Újpesti Dózsa) egyes intézményeit ben például a Rudas uszodába kedd és péntek óra között, a Széchenyi fürdőbe ¾7 9 ill óta között juthattak be kedvezményesen. Az Elektromos Sporttelepén tavasztól őszig focizhattak, teniszezhettek, úszhattak vagy tekézhettek és használhatták a BM Központi valamint az OTSH XXII. kerületi sporttelepét is. Az új objektumba 1-1 tornateremet, kondicionáló teremet és erdei futópályát terveztek, emellett társadalmi munkában tenisz-, röplabda- és kézilabdapályák kialakításával is számoltak. Lásd MOL 898. f. 2/ 7. ő. e. 17 Ugyanakkor érdeklődést váltott ki a vagyonbevallási szabályok megváltozása, amely minisztertanácsi határozattal a lakásokkal kapcsolatban az adóbevallás felső határát Ft-ról (1971) forintra emelte. Lásd MOL 898. f. 4/3. ő. e. 18 Az összeg emelése a Honvédelmi Minisztérium gyakorlatára hivatkozva 1981 októberében vált kérdéssé. Lásd MOL 898. f. 4/3. ő. e. 19 A rendeleti szabályozás szerint az állami szervek által leadott gépkocsik megvásárlására a MERKUR-on keresztül volt lehetőség. A leadó szerv az autók 30 40%-ra jelölhet ki vevőt ben, 1982-ben, 1983-ban a III/I. Csoportfőnökség évi 5 6 autót adott le, az elővásárlási jogot több mint 20 munkatárs kívánta megszerezni. Lásd MOL 898. f. 4/5. ő. e. 20 MOL 898. f. 4/2 ő. e. 21 MOL 898 f. 4/4. ő. e. 22 MOL 898. f. 4/4 ő. e februári információs jelentés. 23 MOL 898. f. 2/ 2. ő. e. Jelentés a személyi állomány szakmai képzésének és továbbképzésének tapasztalatairól, fejlesztési terveiről, az agitprop és közművelődési munkabizottság és a 10-es osztály felmérése alapján, március. 24 MOL 898. f. 2/ 5. ő. e. 25 Közrendvédelmi szerveinknek fokozottabb ellenőrzést kellene gyakorolnia a hazánkba beutazó külföldi állampolgárok felé. Ugyanis az elvtársak tapasztalata szerint a közel-kelti országokból beutazó személyek a

10 belvárosban, főleg az Astoria Szálló környékén, feltűnő harsány viselkedéssel és nagyköteg ötszáz forintossal hadonászva zaklatják a járókelőket, de főleg a nőket. Lásd MOL 898. f. 4/ 1. ő. e. 26 Az átköltözés kérdése 1979 októberében merült fel először az információs jelentésekben, 1979 novemberében a költözés elhalasztásáról értesítették a párttagokat. Lásd MOL 898. f. 4/1. ő. e. 27 MOL 898. f. 4/ 3. ő. e. 28 MOL 898. f. 4/ 4. ő. e. 29 Az információs jelentésekben többek között a következő előadókat és előadásokat említik meg: Tálas Barna, Külpolitikai Kutató Intézet: Kína társadalmi helyzete; Horn Gyula, MSZMP KB osztályvezető-helyettes: Időszerű külpolitikai kérdések; Geréb Sándor, BM III/III. csoportfőnök-helyettes: A magyarországi belső ellenzék helyzete és törekvései; Knopp András MSZMP KB munkatársa: A szomszédos országokban élő magyarság; illetve Szirmai Mihály dr., MTA Világgazdasági Intézet; Szabó Imre, dr., ZMKA; Szilvási Lajos író; Ónódi György, MR külpolitikai rovatvezetője; Szikszai Béla, MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője; Farkas Bertalan és Magyari Béla űrhajósok. Lásd MOL 898. f. 4/1-5 ő. e. 30 MOL 898. f. 4/4. ő. e.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.

1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt. 1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) rendelkezései által meghatározott szolgálati nyugdíj

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK. 33/1980. számú PARANCSA

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK. 33/1980. számú PARANCSA HK: 10-123/83. gy. BELÜGYMINISZTÉRIUM BELSŐ HASZNÁLATRA! 10-22/33/1980. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 33/1980. számú PARANCSA a Belügyminisztérium munkájának önkéntes segítői II. országos

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft A FÉSZEK MŰVÉSZKLUB BESZÁMOLÓJA a 2011. évi közhasznú tevékenységéről Összművészeti központként egyesületünk közhasznú tevékenysége változatlanul a kulturális, művészeti programok szervezése és bonyolítása,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

NYOMON KÖVETÉS-ÉS UTÓGONDOZÁS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

NYOMON KÖVETÉS-ÉS UTÓGONDOZÁS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER NYOMON KÖVETÉS-ÉS UTÓGONDOZÁS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER NYOMON KÖVETÉS-ÉS UTÓGONDOZÁS ŰRLAPOK III/1 NYOMONKÖVETÉS ŰRLAP Munkaköri elemzés felülvizsgálata A tevékenységet végzi: foglalkoztatás szervezők Dátum:

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

SZAKSZERVEZETEK ELMÉLETI KUTATÓ INTÉZETE. Közvélemény kutatás KÉRDŐÍV

SZAKSZERVEZETEK ELMÉLETI KUTATÓ INTÉZETE. Közvélemény kutatás KÉRDŐÍV SZAKSZERVEZETEK ELMÉLETI KUTATÓ INTÉZETE Közvélemény kutatás KÉRDŐÍV A vezetés számára, a reális döntések kialakítása érdekében szükséges a társadalmi gazdasági elégedettség vizsgálata Kérjük, hogy minden

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről Csátalja Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN

SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN GENERÁCIÓK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN INFOKOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA, ÉRTÉKREND, BIZTONSÁGKERESÉSI STRATÉGIÁK PROJEKT ZÁRÓ WORKSHOP TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 PROGRAM SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK

Részletesebben

2011. április 7-i ülésére

2011. április 7-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 7-i ülésére Tárgy: Pályázati felhívás a dombóvári kisebbségi önkormányzatok részére elkülönített támogatási

Részletesebben

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI 1948-1956 BUDAPEST TARTATOM Előszó, 5 2948 1. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata (1948. június 13-14.) 15 2. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. Barátságház felújítása. FALULÁNC Kulturális és Közérdekű Szövetség 2423. Daruszentmiklós, Fő utca 61/B.

SZAKMAI ANYAG. Barátságház felújítása. FALULÁNC Kulturális és Közérdekű Szövetség 2423. Daruszentmiklós, Fő utca 61/B. SZAKMAI ANYAG Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében a 35/2013. (V.22.) VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások

Részletesebben

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: Visegrádi Önkormányzat 11/2001. (IX. 27.) ör. rendelete a város közművelődési feladatairól és ellátásának feltételeiről [Egységes szerkezetben a 4/2014. (III.21.) Ökt. rendelettel] Visegrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 26181/2016. Tisztelt Közgyűlés! Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2011.

ÜZLETI JELENTÉS 2011. 1 Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft. Statisztikai szám:117838196832113 01 1096 Budapest, Sobieski J.u.28. ÜZLETI JELENTÉS 2011. Budapest, 2012.április 12. Lászay János ügyvezető igazgató 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Napi Operatív Információs Jelentések (NOIJ)

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Napi Operatív Információs Jelentések (NOIJ) Napi Operatív Információs Jelentések (NOIJ) 1979-1990 Áttekintő raktári jegyzék 28 doboz, 21 láda: 7,86 ifm. 200100 felvétel A Belügyminisztériumban az állambiztonsági szervek által megszerzett infomációkról

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

PÁLYÁZAT: SZOCIÁLIS ÉS TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ A 2015-ÖS ÉVBEN ÁLLAMVIZSGÁZÓ HALLGATÓK

PÁLYÁZAT: SZOCIÁLIS ÉS TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ A 2015-ÖS ÉVBEN ÁLLAMVIZSGÁZÓ HALLGATÓK PÁLYÁZAT: SZOCIÁLIS ÉS TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ A 2015-ÖS ÉVBEN ÁLLAMVIZSGÁZÓ HALLGATÓK SZÁMÁRA 2014 2015-ÖS TANÉV Pályázati űrlap Kérjük, olvashatóan, nyomtatott nagy betűkkel töltse ki! 1. Személyes adatok:

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Osztályfőnöki munkaterv. 2016/17-es tanév

Osztályfőnöki munkaterv. 2016/17-es tanév Osztályfőnöki munkaterv 2016/17-es tanév Osztályfőnök: 5.a Fódi Judit 5.b Dienes Gábor 6.a Fekete Nagy Marianna 6.b Orbán Noémi 6.c Brotschollné Szabó Valéria 7.a Lóczy Ágnes 7.b Lipovics Mónika 8.a Arnold

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL - 2 - Tüskevár község önkormányzatának Képviselőtestülete" A kulturális javak védelméről

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti

Részletesebben

Tabajdi Gábor. 2. A civil életbe való visszahúzódásra főleg a vidéki állomány körében, valamint a segédoperatív

Tabajdi Gábor. 2. A civil életbe való visszahúzódásra főleg a vidéki állomány körében, valamint a segédoperatív Tabajdi Gábor 1956 az államvédelmista elbeszélésekben Az 1956-os forradalom egyik központi követelése volt a diktatúra legfőbb támaszának, egyszersmind szimbólumának tartott, ugyanakkor sokak számára közvetlen

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

2. sz. melléklet. Adatkezelési Szabályzat

2. sz. melléklet. Adatkezelési Szabályzat 2. sz. melléklet Adatkezelési Szabályzat 1 Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Adatkezelési Szabályzata Készítette: Boros Lajosné igazgató 2 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Kövy Sándor Általános

Részletesebben

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS Szülők számára tájékoztató Gyermekek számára iskolahívogató foglalkozás Ismerkedés minden tanítóval Hetente, csütörtök 16,30 óra Kertvárosi iskolaválasztó 2017. február 11. Beiratkozás

Részletesebben

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tiszatenyő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési

Részletesebben

Az 1961-es párthatározat margójára

Az 1961-es párthatározat margójára Múltunk 2013/1. 237 272 HAJNÁCZKY TAMÁS Az 1961-es párthatározat margójára Dokumentumok az MSZMP KB PB 1961. június 20-án kiadott határozatának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei végrehajtásáról A gyakorlatban

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2004. (I. 30.) számú rendelete a sportról (egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2009. (IX. 18.) számú rendelettel) Öreglak Község Önkormányzata

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

I. Fejezet Bevezető rendelkezések

I. Fejezet Bevezető rendelkezések Csomád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004. (XII.06.) számú rendelete A Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről A 9/2005.(XII.06.)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 12. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, hogy az eddiginél többre taníthatók.

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. február 01. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye Okirat száma: 2177/2/2015 Módosító okirat A Marcali Városi Kulturális Központ Marcali Város Önkormányzatának Képviselő testülete által 2014. április 24. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai Kisújszállás Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának Szervezeti és Működési Szabályzata Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta a 113/2016. (IV. 28.) számú önkormányzati határozatával

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

MAGYAR RENDVÉDELMI KAR. Jegyzőkönyv MRK Közgyűlésről

MAGYAR RENDVÉDELMI KAR. Jegyzőkönyv MRK Közgyűlésről MAGYAR RENDVÉDELMI KAR Jegyzőkönyv MRK Közgyűlésről Időpont: 2013. május 28. 10.00 Helyszín: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1081 Dologház utca 1-3. II. em. tanácsterem Meghívottak BM részéről:

Részletesebben

Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított

Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított 11/2001.(X.30.). ÖKT. sz. rendelete a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Kőtelek Önkormányzat lapja 2015/09. Szeptember

Kőtelek Önkormányzat lapja 2015/09. Szeptember Kőtelek Önkormányzat lapja 2015/09. Szeptember Tisztelt Kőteleki Lakosok! Az augusztus 20-i hétvégén sikeresen megrendezésre kerültek a falunapi programjaink. Rendezvényünk kiemelt eseménye volt a testvér

Részletesebben