Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia XiV. ÉVFOLYAM, 6. szám június 2010/június piac és Technológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia XiV. ÉVFOLYAM, 6. szám 2010. június 2010/június piac és Technológia"

Átírás

1 Zöldség- Gyümölcs Piac és Technológia XIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM június

2 Vásároljon itthonról otthonra minőségi zöldséget, gyümölcsöt! Garantáltan megbízhatóak az alábbi termelői szervezetek termékei ABO AGRESTIS Szövetkezet Alföld 2003 Zöldségés Gyümölcstermelői Értékesítő Szövetkezet Alföld-Régió Szövetkezet Balaton-Ker-TÉSZ Szövetkezet Botész Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete Champignon Union TÉSZ Cibakert TÉSZ Szövetkezet DALMO Szövetkezet DŰNE-FRUCT Szövetkezet Csárda-Agro Szövetkezet Délalföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs TÉSZ Dombegyházi Euro Szövetkezet Első Magyar Gombabörze ÉSZAK-ALFÖLDI Szövetkezet Floratom-Ker Szövetkezet Fresh-Fruit TÉSZ Szövetkezet Gorzsai Paprika Szövetkezet Grand-Coop TÉSZ Kft. Gyümölcsért Termelő Értékesítő Kft. HANSÁG-FERTŐMENTI Szövetkezet Havita TÉSZ Szövetkezet JÁSZ TÉSZ Szövetkezet Ker-Tész Értékesítő Szövetkezet KER-TÉSZ-XXI KFT. Kiskunsági TÉSZ Kistér TÉSZ Kistelek és Térsége Szövetkezet Makóker-TÉSZ Szövetkezet Medi-Fruct Szövetkezet Mórakert Szövetkezet Nyír-Kert Zöldség-Gyümölcs TÉSZ PANNONIAFRUCT KFT. Penta Familia TÉSZ RÓNA KER-TÉSZ KFT. Szamosháti Zöldség-Gyümölcs TÉSZ SZARVASI ZÖLDSÉG TÉSZ Szövetkezet SZATMÁRKERT-HODÁSZ Szövetkezet Szatmár-Tiber Szövetkezet SZEMTÉSZ KFT. VALENTIN TÉSZ Szövetkezet Zöld Kert-TÉSZ Szövetkezet Zöld Termék Szövetkezet Az Európai Közösség Az Európai támogatásával Közösség támogatásával finanszírozott kampány

3 3 Tartalom aktuális Elfogadták a FruitVeB évi munkaprogramját 4 Milliárd eurós károkat okozott Andalúziában az ítéletidő 4 Nagy veszteségeket okozott a viharos időjárás 4 Gyümölcstermesztés Kiadja és terjeszti: Innofresh Nonprofit Kft. Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út Tel.: Fax: Szerkesztőbizottság: dr. Bittsánszky János elnök, Fodor Zoltán, dr. Kádár András, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, dr. Lux Róbert, dr. Mártonffy Béla Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta A jelenlegi szám angol cikkeit dr. Halász Júlia és dr. Hegedűs Attila, a német cikkeket Fábiánné Kardos Flóra, a spanyol cikkeket Vargha Dorottya és dr. Vétek Gábor referálta Tördelés: Marossy Attila Hazai szamócapiac 5 Szamócát, de hogyan? 5 Innovációk a csonthéjasok termesztésében 6 Az Egyesült Államok meggypiacának szabályozása 8 Meggyfesztivál Kecelen 9 Úton egy harmadszintű szerveződés felé Szüret után is védekezzünk a cseresznyelégy ellen! 11 Gazdaságos-e a jégháló? 12 Tendenciák a világ cseresznyetermesztésében 13 b i o l ó g i a i, i n t e g r á lt v é d e k e z é s A meggy védelme moníliás betegség ellen A környezeti tényezők hatása a biológiai védekezés hatékonyságára a paprikahajtatásban Új eredmények a hajtatott paprika kártevői elleni biológiai védekezésben A paradicsommoly elleni védekezés kemikáliák nélkül zöldségtermesztés Műanyag fóliás takarás a szabadföldi zöldségtermesztésben 1. rész 22 Marokkói paprika 24 A műanyag fóliák használatának jellemzői 25 g o m b at e r m e s z t é s Megjelenik: évente 10 alkalommal A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Szakmai együttműködő partner: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. A higiénia szerepe a gombatermesztésben 26 piac A Freshfel Europe aktualizálta a frisstermékek exportadatait 28 Kissé erősödött a gyorsfagyasztott zöldségek-gyümölcsök piaca Németországban 29 A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia megjelent számai a FruitVeB honlapján olvashatók. Hozzáférés a FruitVeB tagjainak kód ellenében lehetséges. Kódot a FruitVeB titkárságán lehet kérni: tel.: Dátum Esemény Szervező július Alma tanácskozás, Jakabszállás FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottság ISSN augusztus 17. Ipari paradicsom, Mezőberény, Békés megye FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság szeptember 1-3. Nemzetközi Szamóca Kongresszus, Antwerpen (Hollandia) szeptember 8. Torma, Kokad, Hajdú-Bihar megye FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság szeptember Dió tanácskozás, Lengyeltóti FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottság szeptember Asiafruit Congress 2010, Hong Kong (Kína) szeptember Asia Fruit Logistica 2010, Hong Kong (Kína) szeptember World Food Moscow (Russia) október 8. Gyökérzöldség és káposztafélék, Alsónémedi, Pest megye FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság október 28. Ipari zöldségfélék, Szabadszállás, Bács-Kiskun megye FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottság november 1-3. Eurofruit Congress Middle East,Dubai (UAE) november 4-6. Interpoma 2010, Bolzano (Olaszország) december 1-3. Eurofruit Congress Southern Hemisphere Punta del Este (Uruguay) A kiadványt az AMC támogatja. Zö l d s é g - Gy ü m ö l c s Piac és Technológia XIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM június 2010/J Ú N I US ZÖ LDSÉG - GY ÜM Ö LC S PI AC É S TE C H N O LÓ G I A 2010/j ú n i us Fotó: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Rendezvénynaptár Zö ldség - Gy üm ö lc s pi ac é s Te c h n o ló g i a

4 4 a k t u á l i s Elfogadták a FruitVeB évi munkaprogramját A FruitVeB június 1-jén Budapesten tartotta soros elnökségi ülését, amelynek kiemelt napirendi pontja volt a évi szakmai tevékenység és gazdálkodás értékelése, valamint a év munkaprogram elfogadása. Dr. Mártonffy Béla, a szervezet ügyvezető igazgatója szakmai beszámolójában kiemelte, hogy a évben a FruitVeB egyik meghatározó feladata volt a termelői szervezetek működési programjához kapcsolódó képzések és konzultációk szervezése, amelyet az FVM illetékes főosztályával és az MVH munkatársaival közösen hajtott végre. A FruitVeB tevékenységei közül ebben az évben is fontos terület volt az ÚMVP kertészeti ágazatot érintő támogatási rendeleteinek véleményezésében, módosításában való aktív részvétel. Az ügyvezető igazgató év szakmai eredményének nevezete többek között a zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését és széles körű publikálását is. Dr. Száva Lajos, a felügyelő bizottság elnöke a szervezet évi gazdálkodását elemezve elmondta, a FruitVeB a vizsgált évben tevékenységét produktívan végezte, a menedzsment sikerét tükrözi, hogy az elvégzett magas szintű szakmai munka és hatékony érdekérvényesítés mellett, a megfontolt gazdálkodás hatására a bevételek és a költségek egymással összhangban voltak. A felügyelő bizottság a szervezet éven belüli pénzmozgást elemezve úgy ítélte meg, hogy a stabil finanszírozás fenntartása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tagi bevételek időbeni realizálására, ezzel biztosítva, hogy a szervezet már a szezon elején aktív, a hazai zöldség-gyümölcs fogyasztást támogató promóciós tevékenységet tudjon folytatni. Az elnökségi ülés résztvevői a év szakmai tevékenységének és gazdálkodásának beszámolóját eg yhangúlag elfogadták. Az ügyvezető igazgató előterjesztése után az elnökségi ülés a FruitVeB évi munkaprogramját kisebb módosítási javaslatokkal egyhangúlag elfogadta, ennek alapján a szervezet 2010-ben a évhez hasonló, aktív és széleskörű szakmai tevékenységet fog végrehajtani. Az ülés záró napirendi pontjában a év végére tervezett tisztújítás előkészítési feladatai kerültek megvitatásra. A tisztújítás előkészítésének első lépéseként az elnökségi ülés határozatot hozott, amely alapján az ügyvezetés felhatalmazást kapott arra, hogy a szervezet alapszabályának megfelelően a küldött közgyűlés résztvevőinek delegálási rendszerét kidolgozza. Az ülésen az egyéb hozzászólások keretében szó volt a májusi vihar, jég, belvíz- és árvíz okozta zöldség-gyümölcságazati károkról is. Az elnökség a FruitVeB ügyvezetését kérte fel, hogy a szervezet tagjainak bevonásával készítsen egy átfogó, az egész országra kiterjedő jelentést a káreseményekről és a kialakult helyzetről tájékoztassa a Vidékfejlesztési Minisztériumot. A hatás nem azonnal mutatkozik, a kármegállapítás hosszadalmas. Jasper Attila Nagy veszteségeket okozott a viharos időjárás Az első felmérések szerint jelentősek a károk. A FruitVeB elnöke, dr. Mártonffy Béla tájékoztatása szerint a viharkárok, az eső, a jégeső és az áradások a korai érésű fajták egy részét tönkre tették, 30 40%-kal csökkentették a várható termés mennyiségét. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat válságos helyzetbe jutott. Kivétel nélkül minden gyümölcsfajtát érint a terméskiesés, a zöldségfélék közül főleg az uborka, a borsó és az ipari zöldségek szenvedtek jelentős kárt. A gyümölcsösöket a az ország szinte minden termőtáján rendkívül heves viharok sújtották. Zala megyében a cseresznye és a meggy veszteségei nagyok, Somogyban, Csongrádban, Bács-Kiskun és Pest megyében viszont a korai szamóca sérült. A termelők számára ez a bevételeik körülbelül egyharmadnyi csökkenését jelenti. A budapesti nagybani piacon is általános a bizonytalanság az eladható mennyiség kalkulálhatóságát illetően, hiszen az áru minősége is gondokat okoz mind a termelők, mind a vásárlók számára. A szamóca a sok eső miatt túl sok vizet tartalmaz, így nem tárolható. Ugyanez érvényes a cseresznyére is, így a gyümölcsnek a lehető leghamarabb kell a végső felhasználóhoz jutnia. Milliárd eurós károkat okozott Andalúziában az ítéletidő A gazdasági károk már 1 milliárd euróra rúgnak. Ehhez még hozzá kell adni az infrastrukturális károkat is, amelyeket eddig nem sikerült fölmérni. A bőséges esőzések Spanyolország déli részén az utóbbi hónapokban súlyos károkat okoztak az ültetvényekben és a mezőgazdasági infrastruktúrában. A folyók és a patakok kiléptek medrükből, elöntve a közeli, megművelt területeket és lehetetlenné téve a betakarítást. Emellett a szél is pusztított, rengeteg gyümölcsöt levert a fáról, ami a minőség romlásához vezet. Almériában a károk elérik a 200 millió eurót, a zöldség-gyümölcs mennyisége kb. 40%-kal csökkent. A fóliasátrakban lévő nedvesség betegségeket és rothadást okoz. Sevillában első sorban a zöldség-gyümölcsféléknél nagy a kár a heves esőzések miatt. Huelva tartományban a szamóca ültetvényekben 100, a málnában 50 millió eurós kár keletkezett. A COAG Huelva szövetkezetnél nagyon súlyosan károsodtak a szamóca ültetvények. A termelőknek sem ebben a szezonban, sem a jövőben nem fog megtérülni az ítéletidő okozta kár. A márciusi és áprilisi esőzések és szélrohamok után éppen most, az érési szezonban víz alatt és sárban állnak a huelvai szamóca ültetvények. A termelőknek szembe kell nézniük az időjárás viszontagságaival, helyre kell hozniuk a károkat, amit az eső okozott az infrastruktúrában, a terményekben, illetve mindezek munkaerő költségeit is viselniük kell. Ehhez jön még az időjárás miatt elveszített termésmennyiség. A csapás a szezon legfontosabb időszakában történt, a helyreállítás legalább 15 nap ideális hőmérsékletet és páratartalmat igényel. A piacra mindez kedvezőtlen hatással van. Készítettek egy tanulmányt a szamóca áráról, amelyet ilyenkor szoktak kifizetni, ebben figyelembe vették, hogy húsvét után a nagyobb kínálatnak köszönhetően amit az import áru csak fokozott a termelőnek kifizetett ár a termelési költség alatt maradt. A helyzetnek egyetlen megoldása van, mégpedig a piaci árak megfelelő szinten tartása. Ez szükséges ahhoz, hogy megakadályozzák a termelők csődjét, mivel már kevés az idő a bekövetkezett károk helyreállítására. Granadában 90 milliós kár keletkezett a terményben, 50 millió pedig a fóliasátrakban. (Labrando Futuro)

5 g y Ü m ö l c s t e r m e s z t é s Hazai szamócapiac Az vígasztalan esőzés majdnem elmosta a FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottsága által szervezett szamócatermesztési bemutatót Somogyban. A házigazda által, Mike mellett tervezett ültetvénylátogtás csaknem elmaradt. A felhőszakadás ellenére megjelent főnyi érdeklődő számára a házigazda, majd dr. Lux Róbert, a FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke ismertette a szamócatermesztés hazai helyzetét. Elmondta, hogy a magyar szamócatermelés 500 ha körüli területen folyik, mintegy harmada hidegfóliás, fátyolfóliás, több mint fele bakhátas művelésű. Közelíti a 10%-ot a Szedd magad! rendszerben üzemeltetett szamócás kert. A terület mintegy 85%-a öntözött, fajtahasználatában korszerű, követi a piac újdonságait és igényeit. A magyarországi primőr zöldségeket német, skandináv, angol, osztrák piacra szállító vegyes kamionokba néhány raklap jó minőségű és ízű szamóca is kerül, és ez alapozta meg a hajtatott felület bővülését. A tagjainktól szerzett információk alapján a hajtatott felület 30%-kal, a szabadföldi terület is közel 20%-kal nőtt, így a termelés rentábilis lehet. A szezon az import chilei majd spanyol áruval kezdődik, az olasszal folytatódik és ezt követi a magyar áru megjelenése, melynek áralakításában ez az import pozitív tényező. Az elmúlt 4-5 év tapasztalata az a fogyasztóknál általánossá váló vélemény, hogy a magyar áru jobb ízű, és ezért hajlandók valamennyi felárat is fizetni. A magyar hatósági minőségellenőrzés gyengesége, hogy a beragadt importárut az értékesítők átöntik magyar göngyölegbe, s e csalással megtévesztik a hazai fogyasztót. Többnyire következmény nélkül. A bogyósok betakarításánál rendszeresen gondot okoz a szedéshez, áruvá készítéshez szükséges nagy létszámú kézi munkaerő biztosítása, alkalmazása. A kísérletbe bevont új olasz szamócafajtákat Gara Márk, a Plant-Coop Kft. ügyvezetője mutatta be. A COMPO technológiát mint a szamóca táplálásának módszerét, a COMPO Képviselet szaktanácsadójától, Hefler Józseftől hallhatták az érdeklődők. 5 Az éves bemutatókon nagy az érdeklődés 2 010/J Ú N I U S Szamócát, de hogyan? Még csak nemrég kezdődött el a valódi tavasz, de már így is több elemi csapáson vagyunk túl. Északon az áradás, az ország többi vidékén a jég tizedelte, tizedeli az ültetvényeket. Pedig nem is olyan nagy a szamócatermő felület. Saját palánta eladási tapasztalataink szerint érdekkörükben kb. 200 hektáron folyik szamócatermesztés ma Magyarországon. Ennek kb. 60%-a a fólia alatti termelés. Mindez éves szinten kb tonna gyümölcsöt jelent, amit nagyjából ugyanennyi tonna szamóca egészít ki import formájában. A technológia szempontjából is sajátos helyzetben vagyunk, hiszen az EU északi országaiban a szalmatakarásos, míg a mediterrán vidéken a bakhátas művelés terjedt el, nálunk viszont mindkettő megtalálható. A magunk részéről a könnyebben kezelhető, frigó palántával létesített bakhátas technológiát javasoljuk annak, aki professzionális szinten szeretne foglalkozni a szamócával. A jó minőségű magas koromtartalmú előre perforált fekete fólia, a bakhátkészítő gép, amely egy menetben készíti el a felületet, fekteti az öntözőcsövet illetve takarja a bakhátat, rendelkezésre áll, bérelhető. Természetesen az öntözés kiépítése, a megfelelő vízhozamú és vízminőségű kút alapfeltétele a sikernek, ehhez tanácsos szakember segítségét kérni. Cégünk pedig vállalja kulcsrakész ültetvények elkészítését belföldön és a környező uniós országokban. Már csak az a kérdés, hogy milyen fajtával létesüljenek a beruházások? Idén pontosan 15 éve foglalkozunk frigó szamócapalánta forgalmazásával. Sok fajtát próbáltunk ki, de alapvetően az olasz nemesítésű fajtákat ajánljuk, képviseljük Magyarországon. Az elmúlt másfél évtizedben közel húsz fajtát vontunk kísérletbe, ezek közül jó néhány vezető szerepet vívott ki magának. Nagy áttörés volt a Marmolada megjelenése, hiszen mind a mai napig egyetlen fajta sem múlta felül deka körüli tövenkénti termését. A mostani favorit egyértelműen a Clery, amely a koraiságot és a jó ízt egyesíti magában. Ez a két fajta adja a jelenlegi hazai termesztés kb %-át. A többi fajta mind speciális igényeket elégít ki, felfutóban van a középérésű Antea, amely előnyös íze mellett nagyon bőtermő, Antea bőtermő újdonság és az elsősorban szabadföldre ajánlható újdonság, a Galia, amely extra kései. Más fajták elenyésző mennyiségben vannak jelen, általában egy-egy termelőhöz kötődnek, aki megszokásból vagy a kereslet miatt telepíti újra (pl. Honeoye-t színe és savassága miatt). Vállaltunk, a Plant-Coop Kft. az öntözőcsövek kivételével a termesztéshez szükséges minden alapanyagot kínál: a frigó szamócapalántától a fólián át a gyümölcstálcáig. Ha minden alapanyagot tőlünk rendel meg, ingyen készítjük el ültetvényét! Plant-Coop Kft. Mobil: Gara István: , Gara Márk: tel/fax:

6 6 g y Ü m ö l c s t e r m e s z t é s Innovációk a csonthéjasok termesztésében Magyarországnak a jövőben is meghatározó szerepe lesz a jó minőségű meggy előállításában, hiszen jó, reményt keltő hibridjeink vannak, amelyeket néhány év múlva a termesztésbe is be lehet vezetni nyitotta meg Szenci Győző, az Érdi Gyümölcskutató és Fejlesztő Kht. igazgatója azt a háromnapos rendezvénysorozatot, amelyre több helyszínen, Érden, Soroksáron és Nagykanizsán került sor. extra hozzájárulást minden gond nélkül be tudják fizetni. A befolyt pénzt a közös termékelőállítás megfelelő minőségére, a termelés mennyiségének, színvonalának, árának emelésére fordítják, tehát visszatérül a beáldozott extra költség. Ebben az egészben az a legfontosabb, hogy a közös érdek összefogást indukál azért, hogy a tevékenység minden résztvevője számára eredményes legyen. Sajnos a hazai tapasztalat azt mutatja, hogy az elvárásokat mindenki megfogalmazza, de amikor az ellentételezésre kerül a sor, mindenki elzárkózik az áldozathozataltól. A meggylé innovatív terméknek számít Az első nap kiemelkedő programpontja volt az amerikai Cornell Egyetem professzorának, Gerard Bell White-nak az előadása, aki saját, sokéves kutatási tapasztalatait adta közre, amelyek alapján egyértelművé vált, hogy a meggypiac persze nem csak a meggypiac nem működik kielégítően, ha nincs egy olyan szervezet, amely a termelést, az értékesítést, a feldolgozást koordinálja, összhangba hozza. A közel négy évtized folyamán az USA-ban hol működött, hol beszüntették ennek A védelem a piacvesztéstől kímélhet meg Az ültetvények jégvédelmének gyakorlati tapasztalatairól Füredi Gábor, a Hand Kft. ügyvezető igazgatója számolt be. A zöldség-gyümölcs szakma számára eszközöket és technológiákat kínáló cég a posztharveszt mellett a preharveszt technikáját, technológiáját is nyújtja. Elsőként a Frigotec-hydrocooler fontosságát mutatta be, amellyel biztosítani lehet a gyümölcs szüret utáni, azonnali hűtését, ami ma már a jó minőség megőrzésének alapvető feltétele. A gépek 2,5-től 6 t/óra teljesítményre képesek. A rekeszbe szedett, futószalagon haladó gyümölcsöt vízfüggönnyel permetezik. Az aggregát 3-4 C-os vizet készít elő, ami a 33 C-os gyümölcsöt 4 C-ra hűti. Utána már hűtőkamrába lehet tenni a frisspiacra történő szállításig. Létezik mobil kivitele is, ami teherautóra szerelhető, akár több termelő is használhatja. A jégháló kiépítésénél a legfontosabb tudnivaló, hogy csak rendszerben szabad gondolkodni, nem szabad külön-külön vásárolt ele- Prof. Gerard Bell White, Cornell Egyetem, (Ithaca, New York Állam, Amerikai Egyesült Államok) a Szövetségi Piacszabályozó Szervezetnek (Federal Marketing Order FMO) a működését. Legvégül azonban a folytatás mellett döntöttek, mert szükségesnek ítélték a piac egyensúlyának megtartása érdekében. Ha túl nagy a termés, ez a szervezet dönt a piacról való kivonás mértékéről, befolyásolja a felhasználás arányait, területeit, folyamatos (!) reklámkampányokkal ösztönzi a fogyasztást. (A professzor előadása bővebben a Piacszabályozás az Egyesült Államok meggypiacán c. cikkben olvasható. A szerk.) Az előadás végkicsengése a szabályozás nélkülözhetetlensége és a folyamatos, intenzív reklám szükségessége volt. Az amerikai gyakorlat azt mutatja, hogy szélesíteni kell a meggyfelhasználás lehetőségeit, a konzerv célú feldolgozástól elmozdulva az aszalványok, a gyümölcslé irányába érdemes a feldolgozást terelni. Reméljük, hogy az amerikai tapasztalatok segítenek abban, hogy a magyar meggytermesztés a megoldás irányába elmozduljon. A hozzászólások során előkerült az örök téma, a marketingre fordított (nem kevés) pénz forrása dr. Lux Róbert kérdésfölvetésében. White professzor válaszából az derült ki, hogy a marketing kiadásokhoz a szövetségi állam egyáltalán nem járul hozzá, azt a termelők fedezik. A termelők megállapodnak egy különadó fizetésében, aminek a mértéke általában 2-3, a legnagyobb meggytermelő államban, Michigan-ben 5%. Ez a kutatások, a meggytermékek reklámozásának finanszírozására szolgál. Michigan-ben azért magasabb a hozzájárulás mert az amerikai meggytermelés 75%-a ebből az államból származik. Azok a termelők és feldolgozók, akik érdekeltek a piac alakulásában, egyezséget kötnek. Ennek keretében egy kvótarendszer szerint termelik a gyümölcsöt, amit a feldolgozók tisztességes áron fölvásárolnak. Az így képződött jövedelemből az 5%

7 g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s 7 Teherautóra szerelhető hydrocooler mekből összerakni a védelmi hálót. A RANZI dél-tiroli cég (Kecelen, a Gyümölcstermelők Téli Továbbképzésén is jelen volt. A szerk.) a Ralo rendszer építését végzi immár 15 éve. Jelenleg 2500 ha felületet, főleg almásokat védenek az általuk fölállított jégháló rendszerek. A jég mellett természetesen védelmet nyújtanak napégés, madárkár ellen is, továbbá tűzelhalásnál mérséklik a fertőzési veszélyt. Egy jégvédő rendszer telepítési költsége kb. 10 év alatt térül meg, ami azt jelenti, hogy kb. tízévnyi biztosítási díj fedezetet nyújt a rendszer kiépítésének költségeire. S hogy érdemes-e vállalni ezt a költséget? A piacvesztés hátránya sokkal nagyobb, mint a bekerülés ára. A rendszer lényege a központi tengely dominanciája, az alsó vázkarok fölött hosszú termőgallyak, amelyek a 3-4. évtől berakódnak végig bokrétás termőnyársakkal, amelyek a gyümölcs zömét biztosítják. Alapeleme a rendszernek a metszés, amivel az alsó vázkarokat kialakítják, a tengelyből képződött hajtások megfelelő szögben való hajlításával alakítják ki az alsó vázkar-szintet. A felfelé törő vesszőket felsőrügyes metszéssel terítik, és a hosszú termőgallyak kialakítására törekednek, ami a bokrétás-nyárs alapot adja. Ha netán nem hajtottak ki a rügyek, ezek pótlására rügy feletti bemetszést alkalmaznak, illetve a csúcsrügy alatti 30 cm-es szakasz rügyeit kivakítják. Az elöregedett, túlvastagodott gallyakat a későbbi időszakban csonkra metszik vissza. A kutatás során leszűrt néhány alapelv, hogy a túl nagy tenyészterület növekedésfokozó hatású, tehát nem szabad megijedni a sűrítéstől, a sorközök füvesítése fontos növekedésszabályozó tényező (a 3. évtől mindenképpen ajánlott, megoldható a természetes vegetáció kaszálásával), a túltrágyázás a termőre fordulás előtt szintén a növekedést erősíti. A tavaszi gyökérmetszés hatásos, különösen a nehezen termőre forduló ültetvényben. Az alanyok tekintetében a hazai viszonyok között nagyon jók, megbízhatóak a német, az olasz alanyok, főleg ott, ahol a forró, száraz nyár problémát okoz (a Gizella pl. nem bírja a hőséget). Nyugodtan lehet ajánlani a ceglédi sajmegyeket, a Cema, Cemany alanyokat, amelyek régen termesztésben vannak. Az SL64, a Bogdány nemrég kaptak állami minősítést. Az intenzív cseresznye ültetvény 10 t/ha hozamtól már rentábilis lehet Intenzív csonthéjas ültetvények létesítéséről, koronaneveléséről dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár (BCE Kertészettudományi Kar) tartott beszámolót. Mint mondta, 20 éve foglalkoznak az alanykutatás és a koronaalakítás témájával. A cseresznyénél alapvető kérdés a minőség, kézi szedéssel és korszerű csomagolással lehet jól eladni. A kajszinál, szilvánál a frisspiaci értékesítés árelőnyt ad, a szilvánál a friss, kézzel szedett gyümölcsöt lehet első sorban nyereséggel értékesíteni. A meggynél sokak számára nagy kérdőjel, hogy kell-e, érdemes-e intenzív ültetvényeket telepíteni. A kézzel szedett meggy ugyan jól eladható megfelelő válogatással, csomagolással, de az ipari meggy betakarítása intenzív ültetvényben csak erre a célra kifejlesztett speciális rázógépekkel lehetséges. Az elmúlt 20 év fejlesztései során több új cseresznyealany kapott állami elismerést, kidolgozták a metszési eljárások komplex rendszerét, optimális sor- és tőtávolság ajánlással. A cseresznye koronaalakításánál az alsóvázkaros karcsúorsót javasolják, amelynek elveit cseresznyére, meggyre, szilvára is kidolgozták. Az intenzív cseresznye ültetvény 3-3,5 m sortávolságot, 1-2 m közötti tőtávolságot jelent, ami természetesen függ az alkalmazott fajtától, alanytól, termőhelyi adottságoktól is. A fák magasságánál a 3-3,5 m-t érdemes tartani, illetve az erősebb fajtákat 4 m-ig is föl lehet engedni. A magasság egyensúlyban tartja a koronaszerkezetet, valamint a tengely dominanciáját hivatott biztosítani. A tőszám 1-3 ezer fa/ha között mozog, harmadik-negyedik évben fordul termőre. 7 termőév átlagában tonna termésátlagot el lehetett érni jó helyen lévő ültetvényben. Az önköltség megtérülését azonban már a 10 t/ha hozam is biztosítja. Előnye a korai termőre fordulás, a könynyebb gyümölcsszedés, természetesen a megfelelő gyümölcsméret. Hrotkó Károly egyetemi tanár, BCE Kertészettudományi Kar) Szervezettségre törekszik a meggy termékpálya A Piac és Technológia áprilisi számában már hírül adtuk a Magyar Meggytermelők Szövetségének folyamatban lévő megalakulását. Müller Jenő a rendezvény résztvevőit tájékoztatta a szervezet létrehozásának indokairól. A közelmúlt tragikus meggyárai összefogásra késztették a meggypiac szereplőit. Szervezett formában próbálnak piacot szerezni, a lehetőségeket bővíteni. A szerveződés célja, hogy a termékpálya résztvevői befektetéseik, költségeik és kockázatvállalásuk arányában részesedjenek az elérhető jövedelemből. A megtermelt meggy legnagyobb hányada kompótmeggy, aminek egy része frissen kerül ki Németországba, a többi hazai feldolgozókba jut. Ennek a 45 ezer tonnányi meggynek az árát szeretné a szervezet stabilizálni, mert ez magával hozhatná a meggypiac konszolidálódását. Az árstabilitást a feldolgozókkal kötendő 3-5 éves szerződések keretében tervezik elérni. A versenytársak helyzete remélhetőleg segíti ezt a folyamatot, mivel a lengyelek 5-6 ezer hektárral csökkentik a termőfelületet, és a németeknél is felére zsugorodtak az ültetvények. A sikeres magyar meggyfajták hungarikummá minősítését szeretnék elérni, és ezzel a minőségi, prémium árualappal jelen lenni az EU piacán. Fontosnak tartja a szervezet a pontos információk begyűjtését a várható termésről, ne fordulhasson elő, hogy háromszor ajánlják ki ugyanazt a terméket. A Magyar Meggytermelők Szövetsége deklarált szándékuk szerint a FruitVeB mint szakmai szervezet keretében szeretne működni. DR. BOLDVAINÉ DR. BÖDE BEÁTA

8 8 g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s Az Egyesült Államok meggypiacának szabályozása Innovációk a csonthéjasok termesztése, kárelhárítása, megelőzése és piacfejlesztése címmel összevont rendezvényt tartott a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs szakmaközi Szervezet Gyümölcstermelői Főbizottsága, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. és a Budapesti Corvinus Egyetem május 18. és 20. között. Az első napon a cseresznye- és meggytermesztés terén bekövetkezett innovációkról hallottunk, és előadás hangzott el Prof. Gerard Bell White-tól a Cornell Egyetemről (Ithaca, New York Állam, Amerikai Egyesült Államok), aki több éve foglalkozik a meggy piaci szabályozásával az Egyesült Államokban. Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb meggytermesztő állama Michigan, amely az USA összetermésének közel 75%-át állítja elő. A fennmaradó 25%-ot Utah, New York, Washington, Oregon, Pennsylvania, Wisconsin szövetségi államok termelik meg. Az USA meggytermesztése jelenleg ezer t között mozog. Ez a termésmennyiség az USA-ban értékesítési problémákat tud okozni, mivel a feldolgozóipar csak egy bizonyos termésmennyiséget képes felvenni. A legnagyobb mennyiséget a konzervipar vásárolja és dolgozza fel. Kevésbé ismert az amerikai fogyasztók előtt a meggy étkezési gyümölcsként történő fogyasztása. A meggy értékesítési gondjainak elhárítása érdekében 1972-ben lé trehozták a Szövetségi Piacszabályázó Szervezetet (Federal Marketing Order, továbbiakban FMO), amelyet a cseresznye- és meggytermesztést irányító szövetség kontrollált. Az FMO feladati közé tartozott a meggy éves termésmennyiségének előrejelzése, a piacon lévő meggy mennyiségének és használatának nyomonkövetése, a raktáron lévő meggykészlet figyelembe vétele valamint a felvásárlási árak nyilvántartása ban a Cseresznye- és Meggy Szövetség az FMO 14 éves működése után úgy döntött, hogy feloszlatja az FMO-t, mivel nem érezte szükségét a meggy piaci szabályozásának. Az 1987 és 1996 közötti időszakban nem működött a meggypiacot szabályozó szervezet, majd a piacon lévő káosz hatására 1997-ben újból életre hívták az FMO-t, mely napjainkig is működik. Valóban szükség van egy piacszabályozó szervezetre? White professzor előadásában számos példát említett a piacszabályozó szervezettel rendelkező időszak és a szabályozó szervezet nélküli időintervallum alatti meggy árakról, termelési értékekről. Előadásából világossá vált, hogy a meggy piacát szabályozó szervezet szüneteltetése alatt figyelték meg a legalacsonyabb árakat, a piaci szervezettel rendelkező időintervallumokhoz képest. Számítása szerint igazolhatóan hatása van a meggy piacára az FMO-nak, azaz a meggy piacát szabályozó szervezetnek. A piac élénkülését meggyből készült termékek bevezetésével, a meggy feldolgozhatóságának még sokoldalúbbá tételével, új belföldi értékesítési lehetőségek növelésével, új marketing programok indításával és piaci tartalékok képzésével kívánják elérni. Jelenleg az amerikai piacon a meggyel aszalványként, szárítva, fagyasztva és konzervként (süteménytöltelékként) találkozhat a fogyasztó. A gyorsfagyasztott és a konzerv meggy piaci forgalma drasztikusan csökkent az utóbbi évtizedben. A feldolgozó ipar állandó mennyiséget igényel, melyet minden évben fel tud dolgozni és el is tud adni. Nagyobb termésmennyiséggel rendelkező években az FMO élt azzal a lehetőséggel is, hogy nem engedte a gazdáknak, hogy a teljes termésmennyiségüket értékesítsék. Ez annyit jelent, hogy ha pl. egy farmernek 10 ha meggyültetvénye volt, akkor csak 8 ha-ról lehetett leszüretelni a termést. A fennmaradó 2 ha-ról pedig akkor lehetett szüretelni, ha találtak másodlagos piaci csatornákat. Ezt a visszatartott meggyet kizárólag belföldi piacon kívüli piacokon lehetett értékesíteni. Folyamatos kampányokkal nem esik vissza a fogyasztás Fontosnak tartja az FMO a 2006-ban indított, meggyet és a meggyből vagy meggy felhasználásával készített termékek népszerűsítését elősegítő promóciós programot. Igen jó példákat követhettek a meggy kampány elindításakor. Jó eredményeket értek el szőlőlé esetében, amikor a fogyasztók elé tárták a szőlőlé fogyasztásának humán egészségre kifejtett kedvező hatásait. Ezután érzékelhető mértékben növekedett a szőlőlé fogyasztása. Azt is tudni kell a kertészeti termékek fogyasztása esetében, ha abbahagyják a reklámkampányt, akkor visszaesik a fogyasztás, ezért a népszerűsítő kampányokat folyamatosan fenn kell tartani. Új marketing kampányok indítása White professzor szerint növelheti a feldolgozó ipar meggy iránti keresletét. A felvásárlók is próbálják szabályozni a piacot azáltal, hogy hosszútávú felvásárlási szerződéseket kötnek a termelőkkel. A megkötött szerződések értelmében minden termelő stabil mennyiséget szállít a feldolgozóknak. Ha egy termelő nagyobb termésmennyiséget kíván beszállítani, akkor meg kell vásárolni egy másik termelő beszállítási kvótáját. Szervezettebb értékesítés, jobb árak White professzor adataiból kiderül, hogy az USA-ban egyértelműen szükség van a Szövetségi Piacszabályozó Szervezetre, 2 010/J Ú N I U S

9 g y Ü m ö l c s t e r m e s z t é s 9 mert működése idején szervezettebb volt a meggyértékesítés és így jobb árat tudtak elérni a termelők. Az előadó megállapítása számokkal is alátámasztható. A Szövetségi Piacszabályázó Szervezet léte 522,93 amerikai dollárral növelte az inflációval korrigált termelési értéket hektáronként, mely kb. évi 24%-os növekedést jelentett a hektáronkénti inflációval korrigált termelési értékben. Az újraalakult szervezetben ( ) tonnánként 7,98 USD-vel nőtt a megtermelt meggy reál értéke. A Piacszabályozó Szövetség szerint öt fontos kihívás áll az amerikai meggytermesztés előtt. Az egyik a meggyágazat mérete. Az Egyesült Államokban a meggytermesztés rendkívül kicsi, évente 70,8 millió dollár termelési értéket állít elő ( évek átlaga), a vörös áfonya éves 357 millió, vagy a kék áfonya ágazat által évente előállított 372 millió, vagy a tejipari éves milliárd dolláros termelési értékével szemben. Kihívást jelent még az a tény is, hogy a többi gyümölcsfaj feldolgozása esetében (vörös áfonya, szőlő) egyetlen domináns feldolgozó van a piacon, ezzel szemben a meggy esetében több feldolgozó üzem is létezik. A társadalomban bekövetkezett változásokkal is számolni kell. A háziasszonyoknak kevesebb idejük jut házimunkára, többek között kevesebbet sütnek, így kevesebb meggytölteléket (darabos süteménytöltelék) vásárolnak. További kihívást jelent a nemzeti márka létrehozása és a meggyet népszerűsítő reklámkampányok indítása és a meggyből készült termékek minél szélesebb körben elérhetővé, megvásárolhatóvá tétele. A kihívások megvalósításához jelentős anyagi forrásokra van szükség ban a meggyágazat 1,5 millió dollárt fordított reklámkampányok finanszírozására. Ez az összeg azonban kevés. White professzor az áfonyaágazat példáját mutatta be. Mindkét áfonyafaj esetében az ágazat teljes termelési értékének 2,3%-át (kb millió USD) fordítják az áfonya termékek népszerűsítésére. A Michigan-i termelők úgy döntöttek, hogy árbevételük 5%-át fizetik be a meggyel kapcsolatos kutatási és promóciós célokra. Ettől az intézkedéstől azt remélik, hogy népszerűbbé válik a meggyfogyasztás és keresettebb lesz a meggy az észak-amerikai kontinensen. Dr. Bujdosó Géza Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht., Budapesti Corvinus Egyetem, Gyümölcstermő Növények Tanszék Meggyfesztivál Kecelen Június én első alkalommal került megrendezésre a kétnapos Keceli Meggyfesztivál a Fruitmarketing Kft. szervezésében, ahol a FruitVeB is képviseltette magát. A két napos rendezvény alatt számos szakmai, sport, családi és kulturális program várta a látogatókat. A szakmai napon, pénteken előadást tartottak a keceli meggytermesztés múltjáról, a magyar meggyfajták egészségvédő hatásairól, az észak-kelet-magyarországi tájszelekcióról, a meggy növényvédelméről, piaci helyzetéről, az alkalmi munkavállalás szabályainak változásáról. Mindkét napon külön hangsúlyt fordítottak a gyermekekre, arcfestés, lufihajtogatás, meggymag-köpő és gyermekrajz verseny várta őket, valamint lehetőségük volt kipróbálni az újdonságnak számító meggyfocit meggylében és vízben rúgták a gólokat a fiatalok. A meggy széles felhasználási körét mutatja, hogy meggybort, meggypálinkát, meggysört, meggylekvárt és -szörpöt, illetve különböző meggyes süteményeket is lehetett kóstolni. A FruitVeB és Naponta 3x programja természetesen ott volt a jeles rendezvényen, hogy ismét népszerűsítse a zöldség-gyümölcs fogyasztását, most elsősorban a meggyfogyasztást, hiszen beltartalmi értéke miatt a meggy nagyon fontos gyümölcsünk. Értékes antioxidáns anyagokat tartalmaz, gazdag gyümölcssavakban is. Rengeteg A-vitamin, ezen kívül jelentős B1-, B2- és C-vitamin található benne. A fémek közül gazdag vasban, kalciumban, magnéziumban, nátriumban, foszforban. Enyhíti a puffadást és a hasmenéses panaszokat, nagyon hasznos emésztési zavaroknál, serkenti az anyagcserét. Az érdeklődőknek egy egészségügyi kvízt kellett kitölteniük a meggy jótékony hatásairól. A jó megfejtést adók különböző kisebb ajándékokat kaptak a Naponta 3x programhoz kapcsolódóan: pólót, tornazsákot, színes ceruza készletet, hűtőmágnest, matricát. A nagy meleg ellenére sokan keresték fel a FruitVeB sátrát és tudtak meg még többet a meggy élettani hatásairól. Reméljük, találkozunk jövőre is! Vattamány Ágnes, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 2 010/J Ú N I U S

10 10 g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s Úton egy harmadszintű szerveződés felé... A négy termelői szervezet: a BOTÉSZ, a Fresh Fruit TÉSZ, a Balaton-Ker-Tész és az Észak-Alföldi TÉSZ összefogásával, másodszintű szerveződésével létrejött Fruitmarketing Kft. a LEADER program támogatásával tartotta meg az első meggyfesztivált Kecelen. A szakmai találkozó nagy sikerrel zárult. A keceli meggytermesztés múltját dr. Thurn László elevenítette fel, aki a Hungarofruct Külkereskedelmi Válalat munkatársaként ellenőrizte a Belgiumba irányuló 16 vagon pipacsmeggy szállítmányt sok ével ezelőtt. A pipacsmeggy attól különleges, hogy leve színtelen, nem festi meg a süteményeket, ezért, no meg kesernyés, fűszeres zamatáért kedvelték a belga cukrászok. A kilencvenes években a 11 forintos Pándy meggy mellett a pipacsmeggy ára elérte a 9 forintot kilogrammonként. Exportja ben szűnt meg. Akkoriban 30 ezer tonna volt az éves magyar meggykivitel. Magyarországon két nagy termőtája van a meggynek: a keceli és az észak-kelet-magyarországi. Ez utóbbi tájszelekciójának történetét dr. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Kft. tudományos főmunkatársa idézte föl. Az ötvenes években indult a tájszelekció. Az első lépcsőben 70 fajtát gyűjtöttek össze, amiből egy emelkedett ki, az Újfehértói fürtös. A második lépcsőben a Debreceni bőtermőt, a harmadikban Mátészalka és környéke 50 fajtájából a Kántorjánosit szelektálták. A magyar fajták nem csak Magyarországon ismertek és elterjedtek. Michigan-ben 400 hektáron termesztenek magyar fajtákat, és Lengyelország is sok helyen átáll a magyar fajtákra. Érdekes és a vizsgálatok folytatására ösztönző megállapításokról számolt be Papp Nóra a Corvinus Egyetemről a meggyfajták egészségvédő hatásával kapcsolatban. Köztudott a szakemberek körében legalábbis a meggy gyulladáscsökkentő, az izomsérülések, a köszvény elleni hatása, hogy gátja a humán vastagbéldaganat-sejtek növekedésének. A környezet káros hatásai, sok esetben az életmódunk szabadgyökök képződéséhez vezet. Ezek pedig az autoimmun betegségek, idegrendszeri zavarok és egy sor egyéb megbetegedés okozóivá válnak. A szervezet antioxidánsok termelésével próbálja meg semlegesíteni a szabadgyököket. A zöldségekben, gyümölcsökben található sejtvédő anyagok együttes hatása egymást erősítő, komoly védelmi rendszert jelent, fogyasztásuk fölöslegessé teszi a táplálékkiegészítők használatát. 17 meggy fajtát és fajtajelöltet vizsgálva megállapították, hogy a csonthéjas gyümölcsök között a meggynél kiemelkedően magas az átlagos összantioxidáns kapacitás. Érdekes eredményeket adott az egyes meggy fajták összehasonlítása. Az összes antioxidáns kapacitás, a polifenol és a C-vitamin tartalom a Pipacs 1-nél a legmagasabb. A kísérletek azt mutatják, hogy a Pipacs 1 magas antioxidáns kapacitását és polifenol-tartalmát a flavonoidok okozzák. A további kutatás ezek kulcsenzimeinek keresését jelenti. A meggy növényvédelméről Lovász Csaba, a Bayer Hungária Kft. munkatársa adott összefoglalót. Kiemelte a meggy legfontosabb betegségeit, a moníliás virághervadást, a hajtásszáradást és gyümölcsrothadást, és kártevőit, illetve az ezek elleni védekezésről beszélt. Milyen lesz az idei meggypiac? Nagy érdeklődéssel várták a résztvevők a meggy aktuális piaci helyzetére vonatkozó információkat. Dr. Lux Róbert, FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottság elnöke vitaindítójában leszögezte, hogy a meggy étkezési piaca nem működik, a gyorsfagyasztott szegmens sincs a helyén. A fajtaigényt felül kell vizsgálni, a kései fajták terén érdemes újdonságokat keresni. Újra kell gondolni az értékesítési szisztémákat, az orosz piacra a közvetlen beszállítási csatornákat kell kiépíteni. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre nagyobb arányban igényel a piac kézzel szedett, száras meggyet. A FruitVeB 30, meggyben érdekelt szervezetet kérdezett meg, hogyan látják az idei piaci helyzetet. A 19 visszaérkezett válaszban egyhangúan a tisztességes minőség és az ütemezett áruba bocsátás kapott hangsúlyt. A viharkárokat fölmérve az ország minden tájáról veszteségekről érkezett hír, fajok, fajták és régiók között azonban nagy különbség mutatkozik. A válaszadó 19 szervezet közül mindössze hárman várnak több termést a tavalyinál (új ültetvények termőre fordulása kapcsán). Összességében, átlagosan 30-40%-kal kevesebb meggyre számíthatunk idén, mint 2009-ben. Ármeghatározó szerepünk lehet a piacon, ami azt jelenti, hogy még több diplomáciával, lépésről-lépésre próbáljunk meg kiegyenlített árakat elérni. Lengyelországban már van olyan feldolgozó, jelentős fagyasztó és konzervgyártó kapacitással, aki hároméves időszakra állapítja meg az árakat. Föl kell építeni azt a rendszert, amelyben mindenki számára alkalmas és működő árakat lehet kialakítani. Igen fontos a minőség, hogy most, amikor a mennyiség lehetővé teszi a jobb árak elérését, ne játsszuk el az esélyeinket azzal, hogy nem megfelelő minőséget szállítunk. Szabó József, a FruitVeB elnöke az árak kialakításánál az együttgondolkodást jelölte a legfontosabbnak. Egyben jelezte, hogy nem tartja lehetetlennek egy olyan harmadszintű szerveződés létrehozását (az EU-ban működik ilyen), amely mint annak idején a Hungarofruct, koordinálja az értékesítést. Várhatóan július 15-től új törvény vonatkozik az alkalmi munkavállalókra Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke az alkalmi munkavállalás szabályainak megváltozásáról tájékoztatta a hallgatóságot. Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke A jelenleg érvényben lévő szabályozást, mivel törvény hozta létre, csak törvénnyel lehet módosítani. Ennek legkorábbi időpontja adminisztratív okok miatt július 15-e lehet. A jelenlegi rendszer legkritikusabb pontja az egyedülállóan magas, 30%-os adóteher volt. Az érintettek körét két csoportra osztja az új törvény: mezőgazdaságban és idegenforgalomban, illetve az egyéb területeken munkát vállalókra. A mezőgazdaságban/idegenforgalomban dolgozók maximális foglalkoztathatósága 120 nap. Ez után a munkaadónak napi 500 Ft járulékot kell befizetni az APEH felé alkalmazottanként. Minden egyéb területen napi 1000 Ft a fizetendő összeg, és itt megmarad a 90 napos korlát (1 héten belül maximum 5 napot, 1 hónapban maximum 15 napot dolgozhatnak) /J Ú N I U S

11 g y Ü m ö l c s t e r m e s z t é s 11 A másik kritikus pont a munkaszerződés, illetve a bejelentési kötelezettség volt. Július 15-től ez is változik. Minden munkavállalónak be kell jelentkezni egyetlenegyszer az APEH-hoz, és meg kell adni az összes személyi adatot. A munkaadó és a munkavállaló is kap egy EF (egyszerű foglalkoztatás) kódot, ami örökre szól. Munkavégzés esetén elég ezt a kódot beküldeni az APEH-hoz. A bejelentést meg lehet tenni az ügyfélkapun keresztül (pl. sok munkavállaló bejelentése legegyszerűbb ebben az internetes formában), SMS-ben, vonalas telefonon és papírlapon. Az első három esetben elég munkakezdés előtt megtenni a bejelentést. Ha valaki mégsem jelent meg munkára, 2 órán belül le lehet mondani a bejelentést, és akkor aznapra nem kell befizetni az 500 Ft-ot. Az papírlapon történő bejelentkezésnél a szerződést meg kell kötni, de bejelenteni csak a következő hónap 12-ig kell. Viszont ebben az esetben minden nap új szerződést kell kötni, tételes adatszolgáltatással. Az adó megfizetése is többféle módon történhet. A telefonon történt bejelentésnél meg kell adni a számlaszámot, az adót automatikusan leemelik. Internetes bejelentést követően havi összesítés készül és kerül föladásra az APEH felé, a kiegyenlítés számláról történik. A papíralapú bejelentésnél hó végén csekket kap a bevalló. Más uniós országokhoz viszonyítva az alsó harmadba kerülünk ezzel az új szabályozással mind a rendszer bonyolultságát, mind az adó mértékét tekintve. Az új rendszer nem tesz különbséget hazai és külföldi munkavállaló között, a regisztrációs szám a munkavállalás feltétele. Megszűnik az egészségügyi igazolás, de a munkaadó felelőssége marad, hogy kit foglalkoztat. A jelenléti ív is megszűnik, nem szükséges az ellenőrzéshez. A munkavállalónak adóbevallást kell készíteni. Aki nem érvényes kóddal jelentkezik be a rendszerbe, nem állhat munkába. B. B. Szüret után is védekezzünk a cseresznyelégy ellen! A Michigan Egyetem entomológus szaktanácsadója, dr. Larry Gut szerint a gyümölcslégy aktivitása igen jelentős a szüret utáni időszakban. A szüret után egy héten belül elvégzett rovarölőszeres kezelés például Provado (imidakloprid) növényvédő szerrel sokat segíthet a következő évi termés megóvásában. A meggytermesztőknek egyre több kezelést kell elvégezniük a szüret utáni időszakban, mint néhány évvel ezelőtt. Fontos, hogy a fa egészségi állapota és a következő évi gyümölcsminőség biztosítása érdekében minél hosszabb ideig egészségesek maradjanak a levelek. Ezért a szüret utáni időszakban egyre több fungicides kezelést végeznek a blumeriellás betegség okozta károk mérséklése érdekében. A rovarölő szerek is egyre inkább helyet követelnek maguknak a permetezőgépek tartályaiban. Gut és munkatársai hosszú évek óta tanulmányozzák a cseresznyelégy populációit. Kimutatták, hogy több különböző populáció található, melyek egyrészt természetes úton alakultak ki a különböző érésidejű fajtákra specializálódva, másrészt a termesztők által végzett vegyi védekezések hatására. A később érő, fekete vadcseresznyét károsító cseresznyelégy nem okoz problémát a termesztők számára. A termesztők arra gyanakodtak, hogy ezek a legyek képezik a fertőzés forrását, de Gut kísérletei igazolták, hogy nem így van. A vadcseresznyét fertőző cseresznyelegyek elkülönült populációt alkotnak, amelynek egyedei a meggy betakarítását követő időszakban párosodnak és A szüret után a fán hagyott gyümölcsökben megtelepedő legyek a következő szezonban sok gondot okozhatnak. A michigani meggytermesztőknek azt javasolják, még egyszer permetezzenek a szüretet követően. Ennek oka, hogy a rázást követően a fán maradt kis mennyiségű gyümölcsöt a cseresznyelégy megfertőzi, és a populációk a gyümölcsben fennmaradhatnak a következő évig. rakják le tojásaikat. Az új, csökkent kockázatú szerek bevezetésével, és az azinfosz-metil hatóanyag-tartalmú szerek kivonásával a szelekciós nyomás megváltozott, hiszen az új szerek gyorsabban bomlanak le. A cseresznyelégy populá ciói ezért három-négy héttel korábban kelhetnek ki. Ahhoz, hogy a gyümölcs mentes legyen a növényvédőszer-maradékoktól, a termesztőknek a szüret közeledtével be kell fejezniük a vegyi védekezést. Szüret után azonban haladéktalanul folytatni kell, ha a csapdákban megjelennek a legyek. A gépi rázást követően néhány gyümölcs mindenképpen marad a fákon, különösen a korona csúcsán található hajlékony ágakon. Csapda az Érdi Gyümölcsés Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. cseresznyéskertjében, Érd, Elviramajor, Fotó: B.B. Ez az, ahol a cseresznyelégy szeret megtelepedni. Azokban az években, amikor a termésmennyiség nagy (és a tavalyi év ilyen volt), néhány gazda nem szüreteli le a gyümölcsöket, hogy így csökkentse a piaci túlkínálatot országos szinten. A fákon hagyott gyümölcsök azonban kiváló táplálékot jelentenek a legyek számára. A vegyi védekezés azzal a cseresznyelégy nemzedékkel szemben a legszükségesebb, amely a szüret környékén vagy közvetlen azután rakja le tojásait, mert a következő évi termést ezek fogják károsítani. (Good Fruit Grower) 2 010/J Ú N I U S

12 12 g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s Gazdaságos-e a jégháló? Gyakran fölmerül a kérdés, különösen fiatal gazdálkodók esetében, hogy érdemes-e egy adott mezőgazdasági kultúra telepítésébe, termesztésébe egyáltalán belefogni, és ha igen, akkor ez mekkora méretű és milyen infrastruktúrát igénylő legyen, különösen ha nem csupán saját pénzforrásból, hanem banki hitel segítségével valósul meg a beruházás. A kérdés megválaszolására Ausztriában készítettek egy komplex agrárközgazdasági számítást (EU-konform üzemek gazdaságossága), amelynek segítségével könnyen eldöntheti bárki, hogy az ő helyzetében mi az adott kérdésre a válasz. Ebből az anyagból most a gyümölcsösöket védő jéghálóra vonatkozó részt mutatjuk be, hazai adatokra adaptálva. Az egyes kiadásokat és bevételeket jelenértéken számítva vesszük figyelembe. Fogalmak Alapfogalomként fontos tisztázni továbbá, hogy vannak ún. direkt kiadások (azon kiadások, melyek térben és időben közvetlenül kapcsolódnak az ültetvényhez, azaz térben egyenes arányban nőnek az ültetvény méretével, időbeni lefutásuk pedig megegyezik az ültetvény élettartamával; ilyen például a facsemete, a növényvédőszer, a tápanyag stb. ára). A másik csoport az ún. indirekt kiadások (azon kiadások, melyek térben és/vagy időben közvetlenül n e m kapcsolódnak az ültetvényhez, azaz térben nem nőnek egyenes arányban az ültetvény méretével ilyen például az öntöző kút, vagy a művelő traktor, a permetlé bekeverő stb. és/vagy időbeni lefutásuk n e m egyezik meg az ültetvény élettartamával; ilyen például a kerítés, a traktor, de ilyen a jégháló is!) Alapfogalom ugyancsak a nélkülözhető és a nélkülözhetetlen kiadások halmaza! Nélkülözhető az a kiadás, mely nélkül az ültetvény stabilan működik. (Ilyen a permetlé bekeverő vagy a traktor, hisz ez bérmunkával helyettesíthető ). Nélkülözhetetlen, ami nélkül nem ültetvény az ültetvény. (Ilyen a facsemete, az öntöző, de ilyen a jégháló is ). A fenti fogalmak tisztázása után elmondhatjuk, hogy a jégháló egy indirekt és nélkülözhetetlen kiadás (EU-konform ültetvényről beszélünk). Számítások A jégháló költsége A jégvédő háló élettartama 30 év, költsége 3,5 millió Ft/ha. Ebből 1 milliót le kell vonni, mert az öntözőt, a facsemetéket tartó támrendszerre mindenképpen szükség van. Ezek alapján a Ft 30 évre elosztva közel Ft/év/ha költséget jelent. Ha hektáronként 2500 fával számolunk, ez évente, fánként 34 Ft kiadás ( Ft/év/ ha / 2500 fa/ha = 34 Ft)! Azaz kevesebb mint 1 kg étkezési alma ára, ami nem is vetíthető vissza a termésátlagra. Ha ehhez még a 35-50% állami támogatást is figyelembe veszszük, akkor az eredmény igen kedvező. Egy ültetvény bekerülési költsége ( ) (a 15 év utáni 2. telepítés, rekultivációval) = Ft 30 éves időtartamra hektáronként. A bevételi oldal Érdekes számadatokat ad, ha azt is kiszámoljuk, mi történik jégháló nélkül! A bevétel jéghálóval: 2 12 termő év kg 60 Ft = Ft/ha/30 év A bevétel jégháló nélkül ciklusonként 2 jégesővel, 2 talaj menti faggyal számolva: (2 10 normál termő év kg 60 Ft) + (2 2 jégvert év kg 18 Ft) (megnövekedett vegyszer ktg!) (2 2 jégvert év utáni 6000 kg 60 Ft) (a jégverésnél megsérülnek a rügyek is, ami 15-40%-os terméskiesést okoz a következő évben) (2 2 fagyos év kg 60 Ft) (a jégháló -2 C-ig véd a talajmenti fagytól is, illetve fokozza a fagyvédő öntözés hatásfokát) (2 12 termő év 500 kg 60 Ft) (ez egy interpolált érték a napégést veszi figyelembe, amitől szintén véd a jégháló) ( Ft) kalkulált érték, amely a jégverés okozta piacvesztést és újraépítést veszi figyelembe = ezer Ft/ha/30 év A kalkulált bevételkiesés 30 évre számolva Ft/ha! Látható tehát, hogy gazdaságilag nem az a kérdés, hányadik évben térül meg a jégháló, hanem az, hogy hiányában a bevételkiesés a bekerülési érték közel háromszorosát teszi ki. Egy táblázatban felírható a fenti összehasonlítás saját számokkal (nem 30 t, hanem 50 t/ha hozammal, 80 Ft-os almával, 50%-os támogatással, 4-6 jégveréssel stb., stb.). Természetesen a teljes mátrix felrajzolása adja a pontos képet, ahol a traktor, a munkagépek, a tartályládák, stb. adott terület mérethez viszonyított számításával pontosan meghatározható, hogy az adott jellemzőkkel bíró területen, adott hozamokkal, mekkora területen, milyen gépekkel és infrastruktúrával lehet gazdaságosan termelni. Ha ezt szembe állítjuk a saját erőforrás + banki hitel állami támogatás tőkeeredményével, akkor arra is választ kapunk, hogy belekezdjünk-e vagy sem. A jégháló ökonómiájában döntő a védett érték és a beruházás viszonya. (A szerk.) RIBÁRSZKI ZSOLT Agrifrucht Kft., FVM Bemutatóüzem Az összegyűlt víz okozta kocsány körüli repedés a Ritán a májusi esőzések következtében Cseresznye és meggy intenzív művelése A FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottsága együttműködésben a BCE Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai, a Gyümölcstermő Növények, illetve a Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszékével bemutatóval egybekötött szakmai tanácskozást tartott a cseresznye és a meggy intenzív műveléséről Soroksáron, az egyetem tangazdaságában. Az előadások keretében Gyeviki Mártra értékelte az intenzív ültetvények cseresznye alanyaival folytatott kutatások eredményeit. Arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet elérni cm cseresznye méretet a hazai ökológiai adottságok figyelembe vételével. Juhász Ágota a cseresznyefák vízfogyasztását meghatározó tényezőkről szólt. Az esővédő fóliatakarásról dr. Simon Gergely tartott előadást. Nemcsak minőségvesztést, értékesítési problémát jelen a repedés, hanem a fán maradt gyümölcs fertőzési veszély is lehet. Az idei évben, a májusban bekövetkezett hatalmas esőzések miatt sajnálatos aktualitást kapott a téma. Az újabb kísérletek azt igazolták, hogy a cseresznye, a meggy repedését a gyümölcs felületén az ozmózissal fölvett vízmennyiség váltja ki. Védelmet a terület és a fajták, a művelési rendszerek, a termesztés technika helyes megválasztása jelenthet. Az EU-ban már 270 ha cseresznyeültetvény rendelkezik takarással. B.B /J Ú N I U S

13 g y Ü m ö l c s t e r m e s z t é s Tendenciák a világ cseresznyetermesztésében Az utóbbi években több gyümölcsfaj (alma, őszibarack, meggy ribiszke) jövedelmezősége jelentősen csökkent. Az okok között felsorolhatjuk a globalizálódott kereskedelmet, a multinacionális áruházláncok árképzési politikáját, az európai túltermelést, a szélsőséges időjárás okozta károkat és a hazai alacsony termésátlagokat. A termelők figyelme a nagyobb jövedelmezőséggel termelhető fajok felé fordult. Az európai piacokon szinte korlátlanul értékesíthető (és tisztes jövedelmet biztosítana) a jó minőségű cseresznye és kajszi. A cseresznye továbbra is jó áron értékesíthető, mivel a világon előállított termésmennyiség lassan növekszik és a gyümölcsszezon elején, csak a szamócával konkurálva érik. A világon előállított 1,8-2 millió tonna cseresznyének közel 20%-át Törökország adja, jelentős termelő országok: Irán és az USA (több mint 200 ezer t). Az export tekintetében is jelentős az USA és Törökország (60-70 ezer t) szerepe. Az USA-ból elsősorban Kanadába és a jól fizető távol-keleti piacokra szállítanak. A gyorsan emelkedő török export elsősorban Európában értékesül és nagy hatást gyakorolhat az árakra. Az alacsony termésátlagok mellett kifizetődő lehet a termelés ha a piacra jutás időpontja, a gyümölcs mérete, a minőség és az ár kompenzálja ezt. A déli féltekén előállított gyümölcs nagyobb részét az északi félteke országaiban értékesítik a téli időszakban, így az ottani termelők igen magas, 5-7 USD/kg árat érnek el. A kedvező értékesítési lehetőségeket kihasználva 30 év alatt épült fel a chilei cseresznye szektor, ma már 70 ezer t cseresznyét termelnek, és exportban a harmadik helyet érték el. A terméshozást károsan befolyásoló tényezők hatására a termésátlagok a legtöbb or- 13 Cseresznyeválogatás Cseresznyeszüret 2 010/J Ú N I U S szágban alacsonyak. A virágzáskori hűvös, csapadékos, szeles időjárás, illetve a túl meleg, száraz idő a megporzást és a terméskötődést gátolja. A szüret előtti és alatti (különösen a száraz időszakot követő) hirtelen, nagy mennyiségű csapadék repedést okoz. A meleg termőhelyeken (Kalifornia, Ausztrália, Chile, Argentína) a téli meleg vontatottá teszi a kihajtást és a virágzást. Egyes országokban gyakoriak a tavaszi fagyok. Magyarországon és a világon is a több éves termésátlag 5 t/ha, 7 és 9 t/ha közötti a fontos termelők közül Törökországban, az USA-ban, Üzbegisztánban és Iránban. Magyarországon is található olyan ültetvény, ahol elérik a 20 t/ha átlagot. A termésmennyiség tovább növelhető (kései érésű fajtáknál Chilében és Ausztráliában t/ ha-t is elérték), de ez a minőség csökkenésével jár. A terméshozás biztonsága fokozható különböző pótlólagos beruházásokkal, illetve termesztéstechnológiai megoldásokkal. A tavaszi fagyok ellen (nem cseresznye ültetvényekben) hazánkban is többféle módszert alkalmaznak: korona feletti esőztető öntöző berendezés, légkeverő, paraffin gyertyák kihelyezése, gázüzemű vontatott hőfúvó (Frost Buster). A jégkár megelőzésére terjednek a jégvédő hálók, amelyek fóliával kombinálva az eső és a madárkár megelőzésére is alkalmasak. A kombinált védelmet nyújtó, Németországban kifejlesztett rendszer hektáronkénti millió Ft-os bekerülés költsége nem biztos, hogy megtérülő beruházás magyarországi viszonyok között. A gyümölcs repedésének megelőzésére széleskörűen alkalmazzák a kalciumos permetezéseket (elsősorban CaCl 2 ).

14 14 g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s Cseresznyeültetvény jéghálóval A piac magas árral honorálja a nagyméretű gyümölcsöt Fajtahasználatunk bővítésében a hazai nemesítésű fajták mellett az új kanadai, olasz és az USA-ból származó fajták is szerepet kaphatnak. A nemesítésben legfontosabb szempontok: az érési idő kiterjesztése, öntermékenyülés, nagy gyümölcsméret, kemény hús. Világviszonylatban is a legkorábbi érésű, jó gyümölcsminőségű fajta a Rita. Az öntermékenyülő fajták virágzáskori kedvezőtlen időjárás esetén is jól termékenyülnek. A piac magas árral preferálja a nagyméretű gyümölcsöket. Hosszútávon, biztonságosan Cseresznye mm a 28 mm feletti átmérőjű gyümölcs értékesíthető. A nagy húskeménység hosszú tárolásra és a távoli szállításra szánt gyümölcsök esetében fontos. A déli féltekéről hajón szállított gyümölcsök az céltól függően napot is utaznak az értékesítés helyéig. A húskeménység fokozása, illetve megtartása érdekében a termesztők gibberellinsavas és káliumos kezeléseket végeznek, objektív módszerekkel (héjszín, húskeménység mérés) határozzák meg a szüret pontos időpontját. A korán reggel szedett gyümölcs húsa 10-20%-al szilárdabb, mint a délutáni szüretből származóé. Fontos a leszüretelt gyümölcs 1-2 órán belüli gyors lehűtése Fagyvédelmi berendezések 1-2 C-ra. Félig áteresztő fóliában (amelyben magas a széndioxid és a páratartalom) a napig tárolt gyümölcs még néhány napos pulton tartás után is fogyasztható. Várható változások A világtermés évente 4%-kal növekszik. Átlag feletti növekedés várható Törökországban, Olaszországban, Üzbegisztánban és Chilében. A magas betakarítási költségek miatt is egyre nagyobb szerep jut az alacsony koronaformájú, intenzív művelési rendszereknek. Magyarországon is egyre több nagy sűrűségű ( fa/ha) ültetvény létesül. Kitolódik az érési időszak. Jelenleg a Bigarreau Burlat érését 7-10 nappal megelőző Rita fajtától a Van után három héttel érő Staccato fajtáig terjed. A távolabbi jövőben (20 év múlva) hazai körülmények között augusztusban, szeptemberben érő fajták is megjelennek a termesztésben. Javul a fogyasztóhoz kerülő gyümölcs minősége, terjed a kisméretű csomagoló göngyölegek ( g) használata. DR. SZABÓ ZOLTÁN, Debreceni Egyetem 2 010/J Ú N I U S

15 b i o l ó g i a i, i n t e g r á lt v é d e k e z é s 15 A meggy védelme moníliás betegség ellen A meggy és a többi csonthéjas faj moníliás betegsége valószínűleg e növények termesztésének kezdete óta ismert. A kórokozó a Monilia laxa konídiumos gomba, ivaros alakja, a Monilinia laxa nagyon ritkán fordul elő a természetben. A betegség tünetei közismertek: a virágfertőzés következtében a hajtások, gallyak, majd az idősebb fás részek pusztulnak, ezt a kórokozó háncsszövetben való terjedése okozza. A tünetek május elejére-közepére jól megfigyelhetők. A második fertőzés az érés kezdetétől történhet, következménye a gyümölcshús világosbarna rothadása, majd a fán maradó vagy lehullott gyümölcsök mumifikálódása. A gyümölcsfertőzéshez a M. laxának sebzésre van szüksége, az ép gyümölcshéjon nem tud áthatolni. Gyümölcsfertőzést okozhat esetleg a M. fructigena faj is, bár a SZIE Növényvédelmi Intézetében több száz moníliával fertőzött csonthéjas (meggy, cseresznye, szilva, kajszi, mandula) mintában egyszer sem mutattuk ki a jelenlétét, a kórokozó majdnem mindig a M. laxa (néhány esetben pedig a M. fructicola) volt. A fent említett kórokozók biológiája is közismert: az áttelelés a fertőzött fás részeken (M. laxa) és a gyümölcsmúmiákban (M. laxa és M. fructigena) történik. Vizsgálataink szerint a M. laxa alacsony hőmérsékleten (<10 C) ugyan nem növekszik, de már 5 C-on is óriási tömegben képez fertőző spórákat (konídiumokat), amelyek tavasszal ugrásra készen várják a csonthéjasok virágzását. A virágzáskori fertőzéshez mindenképpen ködös, csapadékos idő kell. Száraz tavaszokon (pl ben is) alig fordul elő, 2010-ben viszont a kórokozó számára optimális feltételek alakultak ki. Az Európába újonnan behurcolt kórokozó, a M. fructicola (megjelenését az EU tagállamokban hivatalosan 2006-ban közölték), mára egész Magyarországon elterjedtnek tekinthető. Biológiája, a fertőzés módja és ebből következően az ellene való védekezés hasonló a M. laxa-hoz. Egyetlen, de fontos különbség lehet, hogy az irodalmi adatok szerint a gyümölcsöt ép bőrszöveten keresztül, sérülések nélkül is képes fertőzni. Egyelőre viszont a legnagyobb kárt a termelőknek azzal okozza, hogy zárlati kórokozó lévén, előfordulása esetén az ültetvényből a friss gyümölcs nem értékesíthető. Hazai meggyfajtáink ellenálló képessége nem elegendő a járványok leküzdéséhez A meggy termesztésében sajátos helyzetet teremt (más gyümölcsöktől eltérően), hogy csak hazai fajtákat termesztünk, így az esetleg ellenálló fajták is ebből a körből kell, hogy kikerüljenek. Korábban a moníliás hajtásszáradással szembeni rezisztencianemesítéssel nem foglalkoztak, mivel a betegség nem okozott jelentős károkat. A fajták fogékonyságát összehasonlító vizsgálatok csak a kilencvenes évek végén, a járványok súlyosabbá válásával kezdődtek. A kapott eredményeket erősen befolyásolja az évjárat (azaz, hogy adott évben egy fajta virágzása idején éppen milyen volt az időjárás). Saját, ban végz ett vizsgálataink szerint a fajták reakciója más és más, ha a virágfertőzést, illetve a kórokozó háncsszövetben való terjedését értékeljük. A szerző felvételei A virágfertőzésre kevésbé volt fogékony az Érdi bőtermő, a Kántorjánosi, az Újfehértói fürtös és a Pándy 279, ugyanakkor korábbi vizsgálatokban (a nyolcvanas években) épp ezeket a fajtákat találták különösen fogékonynak, míg a Csengődi fajtát ellenállóbbnak. Utóbbinál (és a cigánymeggynél) azt találtuk, hogy a kórokozó terjedése a szövetekben a fertőzés után viszonylag lassú, míg az előbbi csoportban ez a folyamat gyorsabb volt, egészen a vázágakig, sőt akár a törzsig. Bármelyik jelenleg termesztett fajtáról is van azonban szó, az ellenálló képességük messze nem elegendő a járványok leküzdéséhez. Hogyan védekezhetünk? A termőhely megválasztásával ha van rá lehetőség sokat tehetünk a betegség megelőzéséért. Kerülni kell a mély fekvésű, ködös, párás mikroklímájú területeket, és a sorok irányának megválasztásával (uralkodó szélirányban) is elősegíthetjük a fertőzésnek kedvező felületi nedvesség minél gyorsabb felszáradását. Fontos lehet az ültetvény szomszédsága, a közeli csonthéjas állományok (különösen az elhanyagolt vagy felhagyott területek) jelentősen fokozhatják a fertőzési nyomást. A tápanyagoknak a virágfertőzésre gyakorolt hatásáról még nem rendelkezünk közvetlen adatokkal. Más csonthéjasokkal

16 16 b i o l ó g i a i, i n t e g r á lt v é d e k e z é s (őszibarack) szerzett tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a gyümölcsfertőzést befolyásolja az egyes tápelemekkel való ellátottság. A kalcium fokozza az ellenálló képességet, a bór szerepe vitatott (javítja a gyümölcs minőségét), míg a cink és nitrogén többlete a gyümölcsöket egyértelműen fogékonyabbá teszi a betegségre. Hasonló vizsgálatokat a virágzáskori fertőzések tekintetében a közeljövőben terveznek. Magától értetődő védekezési eljárás a gyümölcs védelme a fertőzéssel szemben. Ezzel egyrészt a termést védjük, másrészt csökkentjük a következő évben a fertőzési nyomást, hiszen a kórokozó a gyümölcsmúmiákon is áttelel, és kora tavasztól ezekről is szóródnak a konídiumok. A gyümölcs közvetlen fungicides védelmére az érés időszakában már csak korlátozottan van lehetőség (az é.v.i. figyelembevételével), de a kártevők (cseresznyelégy) elleni vegyszeres (vagy biológiai) védekezés elengedhetetlen. Ha a gyümölcsök sérülnek, és a kórokozónak kedvező, nedves, csapadékos az időjárás, biztosan bekövetkezik a betegség robbanásszerű terjedése. Ekkor az egyetlen hatékony védekezés a minél gyorsabb betakarítás és ezt követően a gyümölcs hűtött (5 C) tárolása a feldolgozásig. Telepítésnél érdemes olyan fajtákat választani, amelyek kevésbé hajlamosak a gyümölcsrepedésre. A virágzáskori fertőzés a kezdetektől megfigyelhető, jól látszik a bibe feketedése, majd a virágkocsány elhalása (1. kép). A virágzás után egy két héttel már a fertőzött hajtásokon, termőnyársakon is hervadnak, majd elszáradnak a levelek, illetve a kötődött termés. Nagyon fontos a fertőzött részek mielőbbi eltávolítása, az egészséges részig visszametszve. Könnyen megállapítható, hogy éppen hol tart a gomba: a már fertőzött részeken a kéreg ráncosodik, a háncs pedig sötétbarnára színeződik (2. kép). Ezt a munkát legkésőbb a szüret után el kell végezni, mert a kórokozó a vegetáció során folyamatosan terjed a háncsban, és akár a fa pusztulását is okozhatja. Valamennyi fertőzött részt (az esetleg a fákon maradt gyümölcsmúmiákat is) el kell távolítani az ültetvényből, vagy aprítás után a sorközökben a talajba forgatni, a fás részeken a sebzéseket fasebkezelő szerrel le kell zárni. A fertőzött maradványokban, fás részekben a kórokozó fungicides kezeléssel nem pusztítható el. Vegyszeres védekezés A vegyszeres védekezés a rügyfakadás előtti lemosó permetezéssel kezdődik, erre a réztartalmú szerek a legmegfelelőbbek, de használatuk a rézérzékenység miatt legfeljebb a fehérbimbós állapotig terjedhet. Ezt 1. kép. Monília fertőzés következtében elpusztult virág 2. kép. Könnyen nyomon követhető a kórokozó terjedése a háncsszövetben követően, illetve velük együtt a kontakt szerek közül a kaptán és mankoceb készítményeit alkalmazhatjuk. A virágzás kezdetétől mindenképpen szisztemikus szerek alkalmazására van szükség, időjárástól függően akár 3-5 alkalommal is. Némileg nehezíti a helyzetet, hogy több, korábban kedvelt hatóanyag visszavonásra került, ennek ellenére a szerválaszték kielégítő (tiofanát-metil, iprodion, fenarimol, prokloráz, fenhex amid, triazolok (tebukonazol, penkonazol, miklobutanil, boscalid + piraklostrobin). Bár ezek a permetezések részben védelmet jelentenek más betegségekkel (pl. glöospóriumos betegség) szemben is, a monília elleni védekezés költsége a teljes termesztési költség 20%-át is elérheti. További potenciális kockázatot jelent a gyakori permetezések miatt a fungicid rezisztencia megjelenése a M. laxa populációiban, illetve a M. fructicola várható terjedése esetén a még nehezebben leküzdhető járványok kialakulása. Mivel a meggy világ- illetve európai viszonylatban sem tartozik a legjelentősebb termesztett gyümölcsök közé, a monília elleni védekezéssel foglalkozó kutatások esetlegesek, nélkülözik a jelentős anyagi támogatást (ez sajnos vonatkozik a meggy más betegségeire is). Biológiai védekezés A biológiai védekezés lehetőségével már a második világháború után próbálkoztak, a trichotecén nevű antibiotikum felhasználásával. Ez ma már csak érdekesség, hiszen a trichotecéneket jelenlegi ismereteink szerint a legveszélyesebb mikotoxinok között tartjuk számon. A napjainkban folyó kísérletekben nem csak a meggy moníliát, hanem más kórokozókat is célozva többek között a Ca-poliszulfid, egyes illóolajok és antagonista mikroorganizmusok alkalmazhatóságát vizsgálják. Ezek egy része a teljes vegetációban (akár szüret idején is) alkalmazható lenne, de a gyakorlatba való bevezetésükig még számos vizsgálatot kell elvégezni. TURÓCZI GYÖRGY, SZIE MKK NVI

17 b i o l ó g i a i, i n t e g r á lt v é d e k e z é s 17 A környezeti tényezők hatása a biológiai védekezés hatékonyságára a paprikahajtatásban Térségünkben tovább fokozta az érdeklődést az, hogy az előző évben a Dél- KerTÉSZ szövetkezet tagjainak hazánkban egyedülállóan biológiai növényvédelmi felárat fizetett, ezzel ösztönözve a kertészeket a biológiai módszerek használatára. Ennek megfelelően különösen a paprika biológiai védelmében ugrásszerűen megnőtt az igény, nemcsak a nagyüzemi (hektáros) gazdálkodók, hanem a kisebb termelők körében is. A biológiai védekezés más szemléletet követel Az elmúlt évi és az idei, év eleji tapasztalatok azt mutatják: annak ellenére, hogy a kertészek számára egy teljesen új eljárással kellett megismerkedni, az eredmények rendkívül biztatóak. A biológiai védekezés más szemléletet követel meg a termelőktől. A rendszeres kémiai növényvédelmet el kell hagyni, a cél a minél kevesebb beavatkozás, hiszen a peszticidek többsége ártalmas a betelepített hasznos élőlényekre és a kímélő szerek használata is befolyásolja a ragadozó populáció kiépülését. Ahol kevesebb kiegészítő kezelésre volt szükség és az egyéb tényezők is megfelelőnek bizonyultak, gyorsabban alakult ki a védelmi rendszer. Mindazonáltal a növényvédőszer-használaton kívül más tényezők is, mint a kártevők korai megjelenése, a klimatikus viszonyok vagy a táplálék hiánya befolyásolják a gyors felszaporodást. Sarkalatos kérdés a klimatikus viszonyok igazítása az alkalmazott ragadozók igényeinek megfelelően. Szerencsére ezek a termesztett növények optimumához közel esnek, így ha a kultúránknak megfelelő viszonyokat biztosítunk, az megfelelő a hasznos szervezeteknek is. A hazai zöldséghajtatás területén az elmúlt két év jelentős változásokat eredményezett a biológiai növényvédelem alkalmazásában. A növényvédőszer-kivonások, a növekvő számú szermaradék vizsgálatok, a szermaradék határértékek csökkentése (különösen export esetében), az élelmiszerbiztonsági megfelelőségek egyre több termelőt fordított a biológiai növényvédelem felé. A sikeres és lehetőség szerint minél olcsóbb biológiai védekezés elérése érdekében a lehető legjobb feltételeket kell biztosítanunk termesztő berendezésünkben. A hazai termesztő berendezések felszereltsége meghatározza a hatékony klímaszabályozás lehetőségeit. Magyarországon sajnos még kevés a korszerűen felszerelt (nagy légtér, klímakomputer, energiaernyő, CO 2 trágyázási lehetőség) növényház, ahol mind a növénynek, mind az alkalmazott ragadozóknak a megfelelő klíma leginkább biztosított. Hazánk hajtatására a néhány száz m 2 -es fűtött, illetve fűtetlen fóliasátras termesztés jellemző. A kis légterű fóliákban sokszor még a megfelelő szellőztetés is problémát jelent. A két végén nyitott sátrak közepén nyáron nem ritka a 40 C feletti hőmérséklet, amely minden élőlényre (növényre, állatra) káros. ABS tasak (a képek a Biobest anyagai) Legjobb feltételeket a jól klimatizált üvegházakban biztosíthatunk. Azonban még itt is előfordulhat, hogy nem tudjuk a hasznos szervezetek számára az optimális vagy ahhoz közeli klimatikus értékeket biztosítani. A termálvízzel fűtött növényházak sok esetben például (elavult rendszerek, víz hőfoka) nem fűthetők megfelelő hőfokra. A hőmérsékletre minden élőlény érzékeny. A rovarok általában, így a biológiai védekezésben használt fajok többsége is a melegebb hőmérsékletet kedvelik; gyorsabban és többet szaporodnak, gyorsul az egyedfejlődésük, majd ha már túl nagy a meleg, természetesen mindez csökken. A paprika tripsz elleni védelmében alkalmazott két ragadozó is melegebb körülmények között érzi jól magát. Az Amblyseius swirsii ragadozó atka kifejezetten melegkedvelő és Kevés a jól klimatizált üvegház Kaliforniai virágtripsz adult (Fotó: Orosz Róbert)

18 18 b i o l ó g i a i, i n t e g r á lt v é d e k e z é s tartós alacsony hőmérsékleten, 15 C alatt a populációja könnyen összeomlik. Az Orius poloska fajokat is rendkívül befolyásolja a hőmérséklet, de e mellet érzékenyek a fényhiányra, a nappal hosszúságára vagy akár a táplálék minőségére és mennyiségére. Alacsony hőmérsékleten a nőstény jóval kevesebb tojást rak, mint melegebb időben: pl. 15 C-on 62 db/nőstény, míg 25 C-on 157 db/nőstény a jellemző. Magasabb hőmérsékleten az egyedfejlődés felgyorsul, hamarabb válnak kifejlett egyeddé: pl. 15 C-on 55 nap, míg 25 C-on 18 nap. A nőstények jelentős százaléka 15 C alatt úgy pusztul el, hogy nem rak tojásokat. Mindezt tovább befolyásolja a bőséges táplálék jelenléte. Az Orius-ok képesek virágporon is elélni és szaporodni, ezért tudjuk a kártevő jelenléte nélkül is betelepíteni a paprikába. Sokkal gyorsabban fejlődne ha tripszet is tudna fogyasztani, de a gazdasági kártétel elkerülése érdekében tiszta állományba telepítünk. Ezért lehet a már fertőzött területeket nagyobb egyedszámú betelepítéssel aránylag gyorsan megtisztítani a kártevőktől. A korai téli telepítéseknél, mivel a klimatikus tényezők (sötét, alacsonyabb hőmérséklet) kedvezőtlenek, elengedhetetlen extra fehérjeforrás biztosítása. Ezt sterilizált molylepke tojások etetésével lehet megoldani. Fontos a megfelelő hőmérséklet tartása Az Árpád Agrár Zrt. növényházaiban a paprika hajtatás szeptembertől júliusig történik, tehát a téli időszakban is. A telepen egy évtizede folyik biológiai növényvédelem. A telepítések általában novemberben történnek, Phytoseiulus- ragadozó atka (Fotó: Orosz Róbert) Orius leavigatus ragadozó poloska (Fotó: Orosz Róbert) míg a felszaporodás fázisa a téli hónapokban. Az elmúlt években a program maximálisan sikeres volt a fentebb említett módszer segítségével. A tavalyi év decemberében a felszaporodás mértéke szintén megfelelő volt, azonban az év végi fagy következtében (napokig -15 C alatt volt a hőmérséklet) a házakat nem sikerült jól kifűteni és az Orius populáció rövid idő alatt összeomlott. Újabb ragadozókat kellett az idei év elején telepíteni, ami természetesen a növényvédelmi költségekben is jelentkezett. A megfelelő mennyiségű rátelepítés a hőmérséklet optimalizálódása és a közben fellépő tripsz fertőzés következtében amely megfelelő minőségű táplálékot biztosított a ragadozóknak a biológiai egyensúly helyre állt. Hasonló jelenség játszódik le a fóliás kertészeknél is. Aki nem tud megfelelő hőmérsékletet tartani, sokkal nehezebben, hosszabb idő alatt tudja felszaporítani a ragadozó poloskákat. A több napon keresztül tartó borús, hűvös idő ami az idei tavaszt jellemezte szintén negatívan befolyásolja a felszaporodást. E napokat követően szinte eltűnnek a poloskák a növényről, majd néhány héttel később újra jelentősebben megtalálhatók. Ha közben fellép a tripsz fertőzése, az adott pillanatban nem elegendő a ragadozó egyedszáma, ezért esetenként újabb rátelepítésekre van szükség. A tavalyi évhez hasonlítva úgy tűnik, hogy az eddig kitelepítést végzett gazdáknak idén több Orius-ra van szükségük, ami körülbelül kétszeres költséget jelent. Amennyire nem kedvez az időjárás esetenként a gyors Orius felszaporodáshoz, annál jobb a ragadozó atkák számára. Mivel a fóliák hosszabb ideig zártak a hőmérséklet tartása miatt, jóval magasabb a páratartalom, ami nem csak a kórokozó gombák megjelenésének, hanem a ragadozó atkák szaporodásának is kedvez. A ragadozó atkák, mint a tripsz ellen használt Amblyseius fajok, vagy a takácsatka elleni Phytoseiulus persimilis, kifejezetten páraigényesek. A Phytoseiulus esetén például 70%-os relatív páratartalomnál a lerakott tojásainak 95%-a kikel, míg 30%-os relatív páratartalom esetén mindez csak 8%. Idén a korai kitelepítésekben a ragadozó atkák felszaporodása jó ütemű, mindenfelé találhatók megfelelő mennyiségben. A nyárba haladva az egyre nagyobb melegek és az ezzel járó alacsonyabb páratartalom hatására szerepük csökken, de addigra már az Orius-ok uralják a védekezést. OROSZ RÓBERT szaktanácsadó, Árpád Biokontroll Kft.

19 b i o l ó g i a i, i n t e g r á lt v é d e k e z é s 19 Új eredmények a hajtatott paprika kártevői elleni biológiai védekezésben Amikor 1998-ban belevágtunk a hajtatott paprika kártevői elleni vegyszermentes védekezés lehetőségeinek feltérképezésébe a Jászságban, akkor még a meghatározó technológiai elem az Unifosz-os ködölés volt. Ennek jellemzően az volt a módja, hogy villanyrezsót helyeztek el a termelők a fóliasátorban, a rezsóra pedig üres konzervdobozba beletöltötték a rovarölő szert, majd a fóliasátor elhagyása és bezárása után kintről bekapcsolták a rezsót. A kijuttatás módja szakmailag talán megbotránkoztatható lehet, de a hajtatókörzetekben élő emberek egészségét épp ugyanúgy veszélyeztette az is, amikor a diklórfosz hatóanyagot a megfelelő célgéppel juttatták a termesztőberendezés légterébe, ahonnan kiszellőztetéskor a lakóházak, iskola- és óvodaépületek légterébe szintén rendszeresen bejutott. Ennek Jellegzetes fóliázó falu madártávlatból Jászsági tapasztalataink alapján a hajtatott paprika kártevői közül legfontosabbak a tripszek (Frankliniella occidentalis, Thrips tabaci), a levéltetvek (Myzus persicae), a gyökérgubacs-fonálférgek ( meloidogyne spp.), és bizonyos évjáratokban a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű a nyugati, más néven kaliforniai virágtripsz (F. occidentalis). A többi kártevő elleni védekezés eszközrendszerét alapvetően az határozza meg, hogy ez ellen a faj ellen milyen védekezési módot választunk. Meglepő eredmények a mesterségesen betelepített poloskákkal Első körben Kassai Tamás és Tornyai Tibor szaktanácsadók segítségével igyekeztünk a szentesi Árpád Biokontroll Kft. által forgalmazott Biobest-termékeket (elsősorban ragadozó poloskákat és atkákat) meghonosítani a jászsági gyakorlatban. A fogadtatás nagyon vegyes volt, a tapasztalatok pedig ellentmondásosak. Ekkor alaposabban utánajártunk a sikeres vagy sikertelen védekezés hátterének. Évente 51 fóliasátorból vettünk rendszeresen virágmintákat, illetve Orosz Szilvia kutatási témájának keretében a fóliasátrak környékéről gyomnövény mintákat, hogy mikroszkópos fajmeghatározással ellenőrizzük a biológiai védekezés következményeit. És ekkor jött a megdöbbenés: néhány héttel a kibocsátás után már nem a Biobest-termékekben szereplő Orius laevigatus-t gyűjtöttük a fóliasátrakból, hanem a külső környezetből betelepülő őshonos virágpoloska fajok (O. niger, O. minutus, O. majusculus) egyedeit. A biológiai növényvédelemben részesített fóliasátrak többségéről elmondható, hogy a termelők a Biobest Orius-ra kiadott pénzen elsősorban a saját szemléleti korlátaik átlépésének árát fizették meg, ugyanis a tényleges növényvédelmi munkát nem a mesterségesen betelepített poloskák végezték, hanem a külső környezetből betelepülők. A külső környezetből való betelepülésre pont az adta meg az esélyt, hogy míg a csak úgy jelenlévő ragadozók nemszelektív rovarölő szerekkel való elsődleges oka az volt, hogy a fóliasátrak jelentős részét a házak közvetlen közelébe telepítették. A rendszeres Unifosz-os védekezés nem csak veszélyes volt hiszen a diklórfosz hatóanyag sokaknál okozhatott agydaganatot és leukémiát de hatástalan is. A sokat mozgó tripsz imágókat ugyan látványosan gyérítette, de a növényi szövetekbe süllyesztett peték, a porzószálak közt megbúvó lárvák, vagy a talajba húzódott előnimfák, nimfák gyorsan pótolták a veszteséget. A szinte folyamatos vegyszernyomással leginkább azt lehetett elérni, hogy a tripszek létszámát szabályozó ragadozó virágpoloskák (Orius spp.) ne tudjanak megtelepedni a paprikaállományban. Ilyen előzmények után kezdtünk bele a kutatásba. A virágzó gyomtengert általában nem veszélyforrásnak, hanem banknövény-állománynak kellene tekintenünk, ahonnan főként a ragadozó ízeltlábúak települnek be, nem pedig a kártevők!

20 20 b i o l ó g i a i, i n t e g r á lt v é d e k e z é s kiirtása nem ütközött túl nagy lélektani korlátba, addig a borsos áron megvásárolt ragadozók kímélésére a legtermészetesebben oda tudtak figyelni a termelők. Miután kiderült, hogy a környezet a legtöbb helyszínen elegendő bőséggel ontja a ragadozó poloskákat, Veres Andrea tájértékelő munkájának keretében igyekeztünk felderíteni a legfontosabb Orius-forrásokat. Az eredmény meglepő volt: a csalánosok és egyéb útszéli gyomsávok, a parlagterületek gyomtengere, az embermagasságúra megnövő foltos bürök, a lucernások, a búza-, kukorica- és napraforgótáblák egyaránt kiváló táplálkozó- és szaporodóhelyei a ragadozó virágpoloskáknak. Provokációs kísérletek az őshonos tripszfajokkal Ragadozó virágpoloska (Orius sp.) paprikavirágban Összefoglalva eredményeinket a következőket állapítottuk meg: A tenyésztett ragadozó virágpoloskák lecserélődnek őshonos fajok egyedeire. Mind a gyomtársulások, mind a szántóföldi növényállományok jó Orius-források. A betelepített vegyes ízeltlábúegyüttes semmilyen kimutatható gazdasági kárt nem okozott. A sikeres vegyszermentes paprikatermesztés egyik titka a változatos külső környezet! A következő kérdés az volt, hogy vajon a kártevő fajoknak is ugyanilyen gazdag forrásai-e az említett élőhelyek. Tapasztalataink szerint egyáltalán nem! A rovarölő szerekkel nem kezelt élőhelyeken legyenek azok termesztett növényállományok vagy gyomtársulások a nyugati virágtripsz nem tud tartósan megtelepedni és felszaporodni. Ez a faj ugyanis nem a vetélytársak vagy a ragadozók népességszabályozó hatásához alkalmazkodott, hanem a vegyszeres növényvédelemhez és a termesztő berendezésekben uralkodó mesterséges viszonyokhoz. Ez azt jelenti, hogy a külterjes művelésű vagy éppen felhagyott, elhanyagolt területeket Lakott területen a fóliasátrakban ne használjunk gázosodó rovarölő szereket, mert kiszellőztetéskor veszélyeztetjük a környezetünkben lakókat! a szokványos szakmai szemlélettől eltérően nem veszélyforrásnak, hanem banknövény-állományoknak kellene tekintenünk! A nyugati virágtripsszel ellentétben a paprikát károsító őshonos tripszfajok (Thrips tabaci, Frankliniella intonsa) elméletileg felszaporodhatnának ezeken az élőhelyeken, és be is települhetnének veszélyes mértékben a paprika-állományokba, a tapasztalataink azonban ezt sem támasztják alá. Sőt, hogy egészen biztosra menjünk, provokációs kísérleteket is beállítottunk. A kísérletek lebonyolítását, az adatgyűjtést és az eredmények kiértékelését, közlését Bán Gergely végezte. Egy 2005-ös előkísérletet követően 2006-ban és 2007-ben hét-hét fóliasátor-párban vizsgáltuk a külső környezetből fűhálózással összegyűjtött és válogatás nélkül betelepített vegyes ízeltlábú-együttes növényvédelmi hatását. A paprikaállomány virágzásának kezdetétől egy-két hetente telepítettünk be lucernából és/vagy csalánból fűhálóval begyűjtött ízeltlábúakat. Nem csökkent a termés Meglepő módon a vegyes ízeltlábú-együttessel elárasztott kísérleti sátrakban a nagyobb tripsz-népesség ellenére sem csökkent kimutatható mértékben a termés mennyisége a szokványos védelemben részesített kontrollhoz képest, és nem növekedett a károsított bogyók részaránya sem, mivel a vegyszeres kezelések elhagyása, illetve a betelepítések jelentősen megnövelték a hajtatott paprika ragadozó-együttesének faj- és egyedszámát. Kísérleti beszámolóinkat a Növényvédelmi Tudományos Napokon eleinte a szakmabeliek közül többen felháborodással, megbotránkozással fogadták. A fő vádpont az volt, hogy a vírusfertőzés veszélyét jelentősen megnöveltük a lehetséges vektorok tömegének betelepítésével. Az a körülmény azonban végülis lecsillapította a kedélyeket, hogy a sokéves, sok fóliasátorra kiterjedő vizsgálatsorozat során összesen egyetlen termelőnél és egyetlen évben találtunk a Jászságban állományszintű, gazdaságilag is jelentős vírusfertőzést. Eredményeinket végül a Szelényi Alapítvány és a Magyar Növényvédelmi Társaság Agrozoológiai Szakosztálya kitüntetéssel ismerte el a évi Növényvédelmi Tudományos Napokon, amit a szemléleti áttörés jelének tekinthetünk. Az eddigi eredmények alapján megfogalmaztuk a jövőbeli kutatások javasolt irányát is: a csalogatónövények, elsősorban ernyősök célzott elrendezésű és időzítésű ültetése/vetése tovább javíthatja a ragadozó virágpoloskák megfelelő mértékű betelepedésének esélyét. TÓTH FERENC, SZIE MKK NVI A kutatást részben a GAK ALAP /2004 számú pályázat támogatta.

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Azonosító Név Megye Székhely Elismerési kategória TÉSZ-3 Délalföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői és Értékesítő Szövetkezete Csongrád Szentes 6000 Szarvasi

Részletesebben

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Név Megye Székhely Elismerési kategória TÉSZ 3 Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői e Csongrád Szentes 6000 Szarvasi út 3/b gyümölcs-zöldség TÉSZ

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági

Részletesebben

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet dr. Bujdosó Géza NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Árutermelő gyümölcsültetvények kritériumai min.

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőgazdálkodásának

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőgazdálkodásának DEBRECENI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Dr. Apáti Ferenc, egyetemi docens Kurmai Viktória és Kicska Tibor, doktoranduszok A hazai zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőgazdálkodásának helyzete és kilátásai A

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke

A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke A 2011. évi piaci folyamatok a termelıi szervezet szemszögébıl AGRYA, Budapest 2011.09.23. Ledó Ferenc DélKerTÉSZ Elnöke TÉSZ Főbizottság Elnöke I. szakasz: januártól május közepéig Tárolt zöldségek: /hagyma,

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága A gombaipar a kertészet sikerágazata lehet dr. Bittsánszky János FruitVeB társelnök 2012. február 28. Európai Uniós adatok Az EU 27 tagállamában megközelítőleg

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Kertészet és Szőlészet 27. szám, GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Korai kajszifajták Olaszországban

Kertészet és Szőlészet 27. szám, GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Korai kajszifajták Olaszországban Kertészet és Szőlészet 27. szám, GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Korai kajszifajták Olaszországban old. Június 3-án Faenzához közeli kajsziültetvényekben rendezett fajtabemutatót a Dalmonte faiskola és a francia Escande

Részletesebben

TAJÉKOZTATÓ AZ INGYENESEN SZÉTOSZTÁSBAN RÉSZTVEVŐ, FOGADÓ SZERVEZETEK FELADATAIRÓL

TAJÉKOZTATÓ AZ INGYENESEN SZÉTOSZTÁSBAN RÉSZTVEVŐ, FOGADÓ SZERVEZETEK FELADATAIRÓL TAJÉKOZTATÓ AZ INGYENESEN SZÉTOSZTÁSBAN RÉSZTVEVŐ, FOGADÓ SZERVEZETEK FELADATAIRÓL Ingyenes szétosztás Az ingyenes szétosztás olyan az Európai Unió által támogatott válság-megelőzési és -kezelési intézkedés,

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek

A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek A művelési rendszer fogalma és elemei A koronaformák csoportosítása A fontosabb koronaformák, szerkezetük és jellemzőik Szerkesztette: Simon Gergely

Részletesebben

A MAGYAR PAPRIKA NAPJA SZENTES 2012. AUGUSZTUS 31.

A MAGYAR PAPRIKA NAPJA SZENTES 2012. AUGUSZTUS 31. A MAGYAR PAPRIKA NAPJA SZENTES 2012. AUGUSZTUS 31. KIÁLLÍTÓI TÁJÉKOZTATÓ Kapcsolat: Jasper Attila szakmai referens TÉSZ -ÉSZ Nonprofit Kft. Tel: 06-70-426-1797 E-mail: teszesz@gmail.com Fax: 06-1-209-1697

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Megjelenik kéthetente 2013. szeptember 10.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

1. melléklet a 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelethez

1. melléklet a 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelethez 1. melléklet a 35/010. (IV. 9.) FVM rendelethez A B C D E F G H I J K Maximális Kötelező Elvárt Legkisebb Legkisebb Ültetvény Intenzív ültetvény Öntözési követelmények fajlagos termesztésb hozamok a támogatható

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR május 25. Zöldség, Gyümölcs és Bor 19- Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Isépy Anett isepy.anett@aki.gov.hu Varga Viktória

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására

Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására Balla Csaba, Hitka Géza Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapest Név

Részletesebben

XVI. évfolyam, 15. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVI. évfolyam, 15. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVI. évfolyam, 15. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVI. évfolyam, 15. szám, 2012 Megjelenik kéthetente 2012. augusztus 14. Felelős

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Megjelenik kéthetente július 29. Felelős

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Bikfalvi Istvánné Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Zöldség és gyümölcslevek

Részletesebben

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Megjelenik kéthetente november 19. Felelős

Részletesebben

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig ALAKORSHOW Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig Kanyó Zsolt, fejlesztési részlegvezető BiokontrollHungária Nonprofit Kft. ALAKORSHOW Teljes

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 2. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében Dr. Tóth György elnök, Völgység Kincse Szövetkezet Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak A K I I Zöldség gyümölcs piaci árak VIII. évfolyam / 15. szám 24. 8. 2. 3-31. Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Információk a Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piac kínálatáról Kitekintés néhány Európai

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére 2067-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére Az előterjesztést készítette: Ferencz Péter ügyvezető Előterjesztő: Dr. Kelemen

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Fehér és csípős paprika

Fehér és csípős paprika Fehér és csípős paprika fehér paprika Kertész kollégák! Amikor találkozunk Önökkel szakmai rendezvényeinken, bemutatóinkon mindig nagy érdeklődéssel várjuk, hogy új fajtáinkat hogyan fogadják, mennyire

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt.

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt. TÖRTÉNET Az első közösségalapú vállalkozás s létrehozl trehozása (KAV-Farkaslaka,, Hargita megye) a FRUTRAD projekt keretében valósult meg a Norvég g Alap támogatásával 2009-2011 2011 időszakban. A második

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A zöldség-gyümölcs ágazat kormányzati értékelése

A zöldség-gyümölcs ágazat kormányzati értékelése A zöldség-gyümölcs ágazat kormányzati értékelése Czerván n György agrárgazdas rgazdaságért rt felelős államtitkár Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium Budapest, 2011. szeptember 29. 1 A magyar zöldség-gyümölcs

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

Azonosító Név Cím Támogatás jogcíme Támogatás összege 861 240 Rakamazi Almatermelői, Értékesítő Szöv. 4465, Rakamaz, Arany út 108

Azonosító Név Cím Támogatás jogcíme Támogatás összege 861 240 Rakamazi Almatermelői, Értékesítő Szöv. 4465, Rakamaz, Arany út 108 Azonosító Név Cím Támogatás jogcíme Támogatás összege 861 240 Rakamazi Almatermelői, 4465, Rakamaz, Arany út 108 8 446 455 861 240 Rakamazi Almatermelői, 567 563 Aranykert Kecskemét Környéki Zöldség Gyü

Részletesebben

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2012. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Zöldség - Gyümölcs Feldolgozás. Alapanyag. Feldolgozás. Értékesítés. Oktatás

Zöldség - Gyümölcs Feldolgozás. Alapanyag. Feldolgozás. Értékesítés. Oktatás Zöldség - Gyümölcs Feldolgozás MOBILSAVI Alapanyag Feldolgozás Értékesítés Oktatás MOBILSAVI / Jogtulajdonos / VE KON BO 99 Kft. 8456 Noszlop Dózsa György u. 1. sz. Szabó Péter - Cégtulajdonos / Ügyvezető

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben