Kutatási beszámoló OFA K-2008/F Torzítanak-e a diplomások bérelőnyére vonatkozó adatok?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kutatási beszámoló OFA K-2008/F-8341. Torzítanak-e a diplomások bérelőnyére vonatkozó adatok?"

Átírás

1 Kutatási beszámoló OFA K-2008/F-8341 Torzítanak-e a diplomások bérelőnyére vonatkozó adatok? A szürke- és feketegazdaság bérstatisztikára gyakorolt torzító hatásainak elemzése Budapest március 31. Szerkesztette és a kutatást vezette Köllő János A tanulmányokat írták Benedek Dóra Elek Péter Kapitány Zsuzsa Kiss Áron Köllő János Molnár György Szabó Péter András Közreműködött Bajnai Blanka Bálint Mónika Szabó Zsuzsanna

2 Vezetői összefoglaló Nemzetközi összehasonlításban a diplomával rendelkezők kereseti illetve jövedelmi előnye magasnak számít Magyarországon. Ennek egyik oka lehet, hogy a diplomások és a nemdiplomások körében eltérő a teljes vagy részleges jövedelemeltitkolás mértéke, ami ha megfigyelhetnénk - módosítaná a statisztikákat. A kötet tanulmányai a rejtett jövedelmeket közvetett úton figyelembe véve vizsgálják a diplomások érettségizettekkel szembeni kereseti illetve jövedelmi előnyét. A kutatás több potenciális torzító tényezőre terjed ki: a kérdőíves felvételekben megfigyelt, de az adóhatóságnak be nem vallott munkára, a részleges keresetbejelentésre, valamint egyfelől a fogyasztás és a jövedelem közötti, másfelől a bevallott jövedelem és az elégedettség közötti feketemunkáról árulkodó diszparitásra. A részkutatások alapján, összességében megállapítható, hogy a rejtett munkát és jövedelmet figyelembe nem vevő (többnyire a Bértarifa-felvételen alapuló) kutatások nem túl-, hanem alulbecslik a diplomához kapcsolódó kereseti illetve jövedelmi előnyt. A MEF-ben megfigyelt, de a nyugdíjbiztosítónak be nem jelentett munka, továbbá a Bértarifa-felvételben meg nem figyelt keresetek figyelmen kívül hagyása valóban torzítja a diplomások bérelőnyére vonatkozó becsléseket. Ez a torzítás azonban igen kis mértékű, és a figyelembe vett forgatókönyvek többségében nem kisebb, hanem nagyobb valóságos diplomás bérelőnyre enged következtetni. Bizonyos, szélsőséges paraméter-együttállások esetén elképzelhető, hogy a Bértarifa-felvétel adatai túlbecslik a valós diplomás bérelőnyt, de a torzítás becsült mértéke nem haladja meg az 1-4 százalékpontot. A szürkebérezést (részleges jövedelemeltagadást) vizsgáló tanulmány szerint a viszonylag kisszámú minimálbéren bejelentett diplomás az átlagosnál nagyobb eséllyel keres a bejelentett bérénél többet, és a zsebbe kapott összeg nagyságrendje is meghaladja a nem-diplomások által kapottat. A valódi bérekben enyhén nagyobb a diplomások bérelőnye, mint a bejelentett bérekre felírt regressziókban, azaz a minimálbéres csalás jelensége miatt a diplomások szokásosan számított bérelőnye alulbecsült. A torzítás 6,5-9,5 százalék a nyolc általánost végzettekhez viszonyított bérelőny, és 2,5-4,5 százalék az érettségizettekhez viszonyított bérelőny esetén. A jövedelem és a fogyasztás egybevetésén alapuló elemzés szerint a közvetlenül nem mért bevételek növelik a diplomások és nem diplomások közötti jövedelmi távolságot. A számítások szerint míg a diplomások jövedelmük 23-41%-át titkolják el, addig az annál alacsonyabb végzettségű háztartásfővel rendelkező háztartások a 8-13%-át. Vagyis a jövedelemeltitkolás nagyobb a diplomások körében, a valós jövedelmi előnyük magasabb, mint az az alapadatokból látszik. Hasonló következtetés vonható le az elégedettség szintjét a bevallott jövedelemre kontrolláló becsléssorozatból is. A kiinduló hipotézis mely szerint a nem mért jövedelmek

3 miatt a diplomások jövedelmi előnye kisebb annál, mint amit a Bértarifa-felvételen, HKF-en, Tárki-Monitoron és hasonló forrásokon alapuló kutatások sugallnak - nem igazolható, sőt nagy valószínűséggel éppen az ellenkezője áll fenn.

4 Tartalom 1. Összefoglalás (Köllő János) 5 2. Diplomás kereseti előny és rejtett gazdaság Magyarországon (Kiss Áron) 16 Milyen eszközei vannak a bérelőnyök vizsgálatának, milyen eredmények születtek eddig a témában? 3. A kérdőíves felvételekben megfigyelt, de be nem jelentett munkából eredő torzítás (Köllő János) Mennyire elterjedt a be nem jelentett, de a KSH által megfigyelt munka a diplomások és a nem diplomások körében? Mekkora a valódi diplomás-nem diplomás bérkülönbség, ha figyelembe vesszük a feketemunka arányát és a Bértarifa-felvételbe való bekerülés esélykülönbségeit? 32 4 A szürkebérezés torzító hatása (Elek Péter, Szabó Péter András) 70 Milyen mértékben torzítja a szürkefoglalkoztatás jelenléte a hivatalos statisztika (Bértarifa-felvétel) diplomás nem diplomás béradatait? A munkavállalók igazi bérének mikroszintű becslése a bértarifa felvétel alapján, a double hurdle ökonometriai technika segítségével 5. A diplomások valós jövedelmi előnye fogyasztási és jövedelmi adatok alapján (Benedek Dóra, Szabó Péter András) Igazolható-e a KSH Háztartási Költségvetési Felvétele alapján, hogy a nem diplomásoknál gyakoribb a jövedelemadatokkal összhangban nem álló, rejtett jövedelmekre utaló, magas fogyasztás? 6. Elégedettségvizsgálat alternatív módszer a méretlen jövedelem azonosítására (Molnár György, Kapitány Zsuzsa) Az egyes társadalmi csoportok esetében tapasztalható elégedettség szintje összhangban van-e az adatfelvétel során kimutatott jövedelmükkel, a jövedelemre, aktivitásra, a foglalkoztatottak esetében a foglalkozási formára, az egészségi állapotra, a háztartás stabilitását, valamint különböző, a társadalmi beágyazottságot mérő változókra kontrollálva?

5 1. ÖSSZEFOGLALÁS Köllő János A gazdasági rendszerváltás közepe-vége óta a magyar diplomások majdnem kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek ben például a diplomások havi bruttó átlagkeresete 315 eft, az érettségizetteké 169 eft volt, ami 86 százalékos (a szakirodalomban elterjedtebb mércével számolva: 62 logaritmus pontos) nyers bérelőnyt jelentett. Nettó keresetben mérve 74 százalékos (55 log pontos) nyers előnyt mutattak a Bértarifa-felvétel adatai. Nemzetközi összehasonlításban a diplomával rendelkezők bérelőnye magasnak számít Magyarországon. Ennek egyik oka lehet azonban, hogy a diplomások és a nem-diplomások körében eltérő a teljes vagy részleges jövedelemeltitkolás mértéke, ami ha figyelembe tudnánk venni - módosítaná a bérstatisztikákat. Kötetünk tanulmányai a jövedelem-eltitkolás legfontosabb formáiból eredő torzítás feltárására tesznek kísérletet. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az egyes résztanulmányokban feltett kérdéseket, az alkalmazott kutatási módszereket és a főbb eredményeket. Az összefoglaló sem az adatokkal kapcsolatos technikai részletekre, sem a hivatkozott szakirodalomi eredményekre nem tér ki A be nem jelentett, de a kérdőíves felvételekben megfigyelt munka hatása A részkutatás célja Kutatási jelentésünk 3. fejezetében 1 megvizsgáljuk a hivatalos szerveknek be nem jelentett, de a kérdőíves felvételekben megfigyelt munka iskolázottság szerinti különbségeit. Ezt követően a bejelentett és be nem jelentett szolgálati időre, a Bértarifa-felvételbe való bekerülés valószínűségére és az ott megfigyelt bérekre vonatkozó adatok felhasználásával, továbbá a meg nem figyelt bérekre és bérarányokra vonatkozó, különböző feltevések alapján kísérletet teszünk a diplomások valódi bérelőnyének megbecslésére. A kutatás módszere Az iskolázottság kereseti hozamára vonatkozó hazai becslések szinte kivétel nélkül a Bértarifa-felvétel adatait használták és használják. Ez alapvetően három okból torzíthatja a kérdésről alkotott képet. Az alkalmazásban állók körén belül iskolázottsági fokozatonként eltérhet a Bértarifafelvételbe való bekerülés esélye, amit a továbbiakban p T -vel jelölünk. 1 A 3. fejezetben egy cím alá vonva mutatjuk be a kutatási terv két, 3. és 4. számú, szorosan összefüggő résztanulmányait.

6 Ugyancsak eltérhet a nyugdíjbiztosítónak bejelentett munka aránya az összes fizetett munkán belül, a Bértarifa-felvétel által lefedett körben és azon kívül is (0 S T 1 és 0 S NT 1). Végül, különbözhetnek azok a bérek, amelyeket a Bértarifa-felvétel által lefedett körben végzett bejelentett és be nem jelentett munkára (rendre w T, z T ), illetve az e körön kívüli bejelentett és be nem jelentett munkára (w NT, z NT ) fizetnek. Egy-egy iskolázottsági csoport várható valódi bére a fentiek figyelembe vételével az alábbi súlyozott átlaggal közelíthető: ( 1) wˆ = p s w + p (1 s ) z + (1 p ) s w + (1 p )(1 s T T T T T T T NT NT T T ) z NT A várható kereset ( ŵ ) kiszámításához szükséges adatok egy része rendelkezésre áll, vagy megbecsülhető, más részével kapcsolatban csak feltételezésekkel élhetünk. A Bértarifa-felvételből ismert w T, továbbá a Munkaerő-felmérésben kis hibával azonosítható a Bértarifa-felvétel célsokasága (a foglalkozási viszonyra, a vállatméretre és az ágazatra vonatkozó információk alapján), így p T -re is adható becslés. A számításokban kulcsszerepet játszó st és s NT értékeket egy speciális adatfelvételből merítjük. Magyarországon első ízben egyéni szinten vizsgáljuk, hogy a KSH Munkaerőfelmérése (MEF) szerint állásban lévő nem nyugdíjas munkavállalók közül hányan és milyen ledolgozott munkaidővel jelennek meg a nyugdíjbiztosító nyilvántartásában. Erre a KSH-nak és az ONYF-nek egy, a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal által kezdeményezett közös kutatása teremtett lehetőséget. A KSH-ONYF felvétel adatbázisából e kutatás keretében épített speciális panelben ugyanis megvizsgálható, hogy a saját közlésük szerint egy meghatározott munkáltatónál folyamatosan állásban lévő nem nyugdíjas egyének szerezteke 100 százalékos jogosultságot a munkaviszonyuk egy-egy évében a nyugdíjbiztosítóhoz beérkezett dokumentumok szerint, ahogy ilyen esetben várnánk. Az 1965-ig visszanyúló és 2006-ig terjedő megfigyelések szerint a bejelentett munkavégzés aránya ebben a stabil munkaviszonyban álló népességben sem haladta meg a százalékot, és nagy számban találtunk olyanokat, akik egy vagy több évben egyáltalán nem végeztek bejelentett munkát. 2 A feketemunka után zsebbe fizetett bérekről (z T, z NT ) semmit sem tudunk, és a Bértarifafelvétel célsokaságán kívüli bérekről (w NT ) is kevés adat áll rendelkezésre, továbbá számolni kell azzal is, hogy a kisvállalati körben a bejelentett munkavállalók is zsebbe kapják a fizetésük egy részét. Ezért ŵ -t úgy becsüljük meg, hogy különféle feltevésekkel élünk 2 A bértorzítás szempontjából nem mindegy, hogy a nyugdíjbiztosítónál be nem jelentett napok mögött alapvetően fizetetlen munkaszünetek állnak-e (a biztosítotti jogviszonyt megszakító, de a munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolatot fenntartó szezonális kimaradások, ideiglenes elbocsátások), vagy fizetett, de az adóelkerülés szándékával be nem jelentett munkaidő. Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a bejelentés elmulasztása, az adókerülés a munkaszüneteknél sokkal fontosabb szerepet játszik, a hiányzó szolgálati idő mintegy százalékát magyarázza.

7 egyfelől w NT -nek w T -hez, másfelől pedig z T -nek és z NT -nek a hivatalos bérekhez viszonyított arányáról. Az (A) verzióban elfogadjuk a kisvállalati nettó bérek relatív nagyságáról rendelkezésünkre álló becslést (mely szerint 2006-ban w NT =0.67w T ). A (B) verzióban feltesszük, hogy a kisvállalatok és a Tarifa-célsokaság közötti nettóbér különbség látszólagos, azt teljes mértékben a szürkebérezés okozza, valójában w NT =w T. Mindkét verzióban számolunk azzal a lehetőséggel, hogy a fekete munkára fizetett nettó bér kisebb vagy nagyobb is lehet a fehér munkán megkereshető nettó bérnél. A meg nem figyelt z T, z NT bérekről feltesszük, hogy azok a megfigyelt béreknek rendre 80, 100, illetve 120 százalékára rúgnak. Az (A) verzióban tehát z T =αw T és z NT = αz NT = 0.67αw T, a (B) verzióban pedig z T = z NT =αw T, ahol α (0.8, 1, 1.2). A meg nem figyelt, vagy gyanúnk szerint hibásan mért bérekre tett feltevések természetesen nagyon erősek, de éppen azért dolgozunk ilyen széles határokkal és szélsőséges feltevésekkel, mert célunk az eredmények robosztusságának ellenőrzése: annak megállapítása, hogy azok mennyire érzékenyek az adatokkal alá nem támasztható feltételezések változtatására. Eredmények A diplomások összességét tekintve azt látjuk, hogy a Bértarifa-felvétel adatai az alkalmazott kiegészítő feltevésektől függően - minimális torzítással, híven tükrözik, vagy kismértékben alábecslik az alternatív kereseti lehetőségek figyelembe vételével kalkulált diplomás bérelőnyt. A megfigyelt béradatok a főiskolát végzettek kereseti előnyét csak abban az esetben becslik túl, ha a kisvállalatok bérhátránya látszólagos, nagyrészt (a szimulációban: teljes mértékben) a szürkebérezésnek tulajdonítható, és a fekete munkán elérhető nettó kereset jelentősen (a szimulációkban: 20 százalékkal) meghaladja a fehér munkára fizetett nettó bért. (B változat, α=1.2). A torzítás mértéke azonban ebben az esetben sem haladja meg az százalékos mértéket. Az egyetemi diplomásoknál a fenti forgatókönyv érvényessége esetén valamivel nagyobb, 1-4 százalékpontos torzítással kell számolnunk. Az A verzió érvényessége esetén a becsült valódi diplomás bérelőny 2-8 százalékos mértékben nagyobb a Bértarifa-felvételben kimutatottnál a 0-8 osztályt végzettekhez képest, valamint a főiskolai diplomásokhoz viszonyítva, és bizonyos paraméter-együttállásoknál a megfigyeltnél százalékponttal magasabb az érettségizettekhez képest. Összefoglalóan: a Bértarifa-felvétel adatai az elképzelhető forgatókönyvek igen kis részében, és ott is csak jelentéktelen mértékben a főiskolát végzetteknél százalékponttal, az egyetemi diplomásoknál 2-4 százalékponttal becsülhetik túl a diplomások érettségizettekhez viszonyított kereseti előnyét.

8 1. 2. A szürkebérezés torzító hatása A részkutatás célja Anekdotikus információk és tudományos kutatások is megerősítik, hogy az alacsony bevallott keresettel rendelkező dolgozók közül sokan fizetésük egy részét zsebbe kapják. A 2007 előtti években amikor a minimálbéresek aránya még 8% körül volt a teljes munkaidős alkalmazottak körében a zsebbe fizetést a minimálbéren történő bejelentéssel ( fiktív minimálbéresek) kapcsolta össze a szakmai közvélemény. Azóta a minimálbéresek aránya elsősorban a szabályozási változások, pl. a kétszeres minimálbér utáni járulékfizetési szabály bevezetése miatt 2-3% körülire csökkent, de az adóeltitkolás mozgatórugói érdemben nem változtak. Ezért a as évek vizsgálata helyett először azt az egyszerűbb kérdést érdemes elemezni, hogy a 2007 előtti időszakban (amikor a szürkén bérezettek jelentős része még minimálbéren volt bejelentve) mennyi volt a fiktív minimálbéresek tényleges (bejelentett + zsebbe kapott) bére, és hogy az így kimutatott zsebbe fizetés mennyiben torzítja a szokásos, Mincer-regressziókból kapott diplomás bérelőnyt. A kutatás módszere A fiktív minimálbéresek tényleges bérének becsléséhez az ún. double-hurdle (kettős-korlát) ökonometriai technikát használjuk, amely segítségével a béreloszlás minimálbéren felüli részének és a munkavállalók egyéni jellemzőinek ismeretében meg tudjuk becsülni, hogy milyen valószínűséggel és mennyivel van a minimálbéren bejelentett alkalmazottak valódi bére a minimálbér felett. A módszer előnye, hogy egységes keretben, egy adatbázis felhasználásával ad becslést a béreltitkolás nagyságára egyéni szinten. Tudomásunk szerint ilyen célra ezt a becslési eljárást még nem használták. Jelölje y a termelékenység alapján kialakuló (logaritmikus) bért, amelyet az egyéni jellemzők határoznak meg (y = Xβ + u). Ez két ok miatt különbözhet a megfigyelt (y*) bértől: a munkavállaló termelékenység alapú bére minimálbér alatt lenne, ám ekkor a minimálbért kapja; vagy pedig a munkavállaló csal, és feltételezésünk szerint ekkor is a minimálbért figyeljük meg nála. A csalást szintén a munkavállaló bizonyos egyéni jellemzői határozzák meg (D = Zγ + v). Ekkor a megfigyelt bérre a következőt írhatjuk fel (m a minimálbér logaritmusa): * (2) y = y ha Xβ + u > m és Zγ + v > 0 * (3) y = m egyébként. Az egyenletekben u és v normális eloszlású valószínűségi változók ρ korrelációval, u szórása σ, v szórása pedig egységnyi.

9 A modell maximum likelihood módszerrel becsülhető, azonban a becslőfüggvény (hasonlóan más nemlineáris modellekhez) csak akkor ad konzisztens eredményt, ha az eloszlások jól specifikáltak, azaz a hibatagok tényleg normális valószínűségi változók. A gyakorlatban ezért majdnem minden esetben transzformálni kell az eredeti adatokat a normális eloszlás elérése érdekében. Esetünkben a szokásos transzformációk (pl. Box-Cox) nem alkalmasak, mert egy elég speciális jelenség, a közvetlenül minimálbér feletti bérek torlódása okozza a logaritmikus bérek nem normális eloszlását. Ezért nem a szokásos transzformációk egyikét, hanem egy ehhez a problémához jobban illő transzformációt alkalmazunk. Továbbá részletesen vizsgáljuk a becsült paraméterek érzékenységét az alkalmazott feltevésekre, például elemezzük a modell olyan kibővítését, ahol a minimálbér feletti bejelentett béreknél is lehetséges csalás. A fiktív minimálbéresek igazi bérének ismeretében szokásos Mincer-féle regressziók becsülhetők a bértarifa felvételből, és megállapítható a diplomások zsebbe fizetésre is kontrollált valóságos bérelőnye. Eredmények Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bértarifa felvételének egyéni szintű adatai alapján 2003 és 2006 között a versenyszféra teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottai közül mintegy 12-15% dolgozott a minimálbér környékén. Végzettségi csoportok szerint jelentős eltérések voltak: 2003-ban a legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők 13-18%-át foglalkoztatták minimálbéren, míg a diplomásoknál ugyanez az arány 5-10% volt. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogviszony adatbázisa is azt mutatja, hogy a magasabb végzettséghez kötött foglalkozások között kevésbé volt elterjedt a minimálbéres alkalmazás. A minimálbéreseken belül az aluljelentők (csalók) arányát az ún. kettős korlát (double-hurdle) ökonometriai technikával becsüljük meg az ÁFSZ bértarifa felvétel adatainak felhasználásával. Becslésünk szerint 2003-ban a minimálbéren bejelentettek 45-65%-a fizetésének egy részét zsebbe kapta. A minimálbéresek közötti csalás valószínűsége és a zsebbe kapott bér nagysága pozitív kapcsolatban áll az iskolai végzettséggel. Például ban a minimálbéresek csalási aránya a felsőfokú végzettségűek körében megközelítette a 100%-ot, az általános iskolát végzettek között viszont jóval 40% alatt maradt, továbbá ban a diplomás minimálbéresek átlagos becsült bére 230 ezer Ft körül volt, az érettségizetteké 100 ezer Ft alatt maradt, míg a legfeljebb általános iskolát végzetteké alig haladta meg a 60 ezer Ft-ot. Tehát a diplomások körében kevesebb számú minimálbéres van, de ők jóval többet keresnek, mint az alacsonyabb végzettségűek. A két hatás eredője pedig az, hogy a valódi csalási szelekcióval kontrollált béregyenlet enyhén nagyobb diplomás bérelőnyt mutat ki, mint a bejelentett bérekre felírt szokásos OLS-regressziók, azaz a minimálbéres csalás jelensége miatt a diplomások szokásosan számított bérelőnye alulbecsült. A torzítás 2003-ban 6,5-9,5 százalékpont volt a nyolc általánost végzettekhez viszonyított bérelőny, és 2,5-4,5 százalékpont az érettségizettekhez viszonyított bérelőny esetén.

10 A tanulmányban megvizsgáljuk azt is, hogy mire következtethetünk a különböző végzettségi csoportok csalási valószínűségéről a 2006-os szabályozási változások utáni jelenségek alapján után a minimálbéresek aránya a korábbi évek töredékére csökkent, többek között azért, mert az eddig minimálbéreseket nagy arányban a kétszeres minimálbéren jelentették be. A kétszeres minimálbéresek összetétele arra utal, hogy közöttük nagyobb arányban vannak korábban csaló minimálbéresek. Így az a tény is alátámasztja a diplomások körében a csalás jelentősen nagyobb elterjedtségét, hogy a diplomás minimálbéresek sokkal nagyobb valószínűséggel váltak kétszeres minimálbéressé, mint a nem diplomások A diplomások valós jövedelmi előnye fogyasztási és jövedelmi adatok alapján A részkutatás célja A jövedelemeltitkolás mérésének egy lehetséges, mikroadatokon alapuló módszere, hogy önbevalláson alapuló adatbázison a háztartások kiadásait (leggyakrabban az élelmiszerkiadásokat) és jövedelmeit felhasználva az élelmiszerkereslet Engel-görbéje alapján becslik az egyes háztartások (relatív) jövedelemeltitkolását. A módszer feltételezi, hogy van olyan csoport a társadalomban, amely bevallja a teljes jövedelmét, és ehhez a referenciacsoporthoz hasonlítja más társadalmi csoportok bevallott jövedelmét. A leggyakrabban használt referenciacsoport az alkalmazottak a vállalkozókhoz képest, de a módszer egyszerűen alkalmazható a diplomás nem diplomás viszonylatban is. Ebben az esetben tehát azt tudjuk vizsgálni, hogy a nem diplomások relatíve mennyivel több jövedelmet titkolnak el a diplomásokhoz képest. A kutatás módszere A módszer alapja, hogy feltételezzük, hogy minden háztartás pontosan vallja be az élelmiszerfogyasztását, ezen kívül feltesszük, hogy a háztartásoknak van egy olyan csoportja (közalkalmazottak) 3, akik pontosan vallják be a jövedelmüket is. Továbbá feltételezzük, hogy az élelmiszerfogyasztás szerkezete nem függ a jövedelem forrásától, csak a jövedelem szintjétől, tehát a két csoport fogyasztási keresletet leíró Engel-görbéje egymással párhuzamos, vagyis a fogyasztás jövedelem-rugalmassága azonos a két csoportra. Amennyiben a két csoport egy-egy hasonló tagja azonos c* szintet fogyaszt, de más jövedelem mellett, akkor a jövedelmek közötti eltérés a jövedelemeltitkolás mértékét mutatja meg. Vagyis ha azt találjuk, hogy a c* fogyasztáshoz a valós y k jövedelemszint tartozik valamely közalkalmazottnál, míg az eltitkolók között ehhez a c* szinthez y e jövedelmet találunk, akkor az eltitkolás mértéke a két jövedelemszint közti különbség: y k -y e lesz. 3 A nemzetközi irodalomban általában a vállalkozókat és az alkalmazottakat hasonlítják össze, azonban előzetes számításaink szerint a magyar adatokon nincs jelentős különbség a vállalkozók és az alkalmazottak között, feltehetően azért, mert az alkalmazottak körében is elterjedt a jövedelemeltitkolás. Ezért olyan referenciacsoportot kerestünk, ahol jóval kisebb a valószínűsége a jövedelmek eltitkolásának (közalkalmazottak egészségügyi dolgozók nélkül).

11 Tehát a közalkalmazottak (jövedelmüket nem eltitkolók) körében a valós rendelkezésre álló ' jövedelem ( Y i ) megegyezik a bevallott rendelkezésre álló jövedelemmel ( Y i ), de a jövedelmüket eltitkolók körében a bevallott jövedelem alacsonyabb: (1) Y = ahol k 1 i ky i' i, i k i a háztartásra jellemző jövedelemeltitkolást leíró változó, amelynek értéke annál nagyobb, minél nagyobb arányú az eltitkolt jövedelem. A háztartások fogyasztása a jövedelem függvénye, azonban nem az azonnali, hanem a permanens jövedelem a meghatározó, mivel a háztartások fogyasztásukat simítják, kiküszöbölve ezzel az azonnali jövedelemben bekövetkező kilengéseket. (2) ln C = αx + βlny p + ε i i i i p Ahol Yi az i háztartás permanens jövedelme, X i a fogyasztást befolyásoló háztartási jellemzők vektora, ε i pedig egy véletlen hibatag. Mivel az adatforrásokban nincs megfigyelés a permanens jövedelemre vonatkozóan, fel kell használnunk a megfigyelt és a permanens jövedelem közötti összefüggést. (3) Y = py p i i i (1) és (3)-at logaritmálva és (2)-be behelyettesítve kapjuk, hogy ' (4) ln C X lny ( ln p ln k) = α + β β + ε i i i i Ha (4)-et közösen becsüljük az eltitkoló és nem-eltitkoló csoportok tagjaira, akkor a becslési egyenletünk a következő lesz c = αx + βy + γe + ε (5) i i i i i ahol i jelöli a háztartást, c i az élelmiszerfogyasztás logaritmusa, y i a megfigyelt rendelkezésre álló jövedelem logaritmusa, X i a fogyasztást befolyásoló háztartási jellemzők vektora, E pedig egy dummy változó, amelynek értéke 1, ha a háztartás abba a csoportba tartozik, amelynél feltesszük, hogy van jövedelemeltitkolás és 0, ha feltesszük, hogy a valós jövedelmét vallja be. ε i a véletlen hibatag. Az Engel görbék párhuzamossága mellett az (1) egyenletben γ paraméter a mutatja a két Engel görbe közötti távolságot. Ha γ > 0, akkor val óban jövedelemeltitkolást látunk, az eltitkolás mértékét pedig γ / β a dja. Mivel a fogyasztás és a jövedelem logaritmálva jelenik

12 meg (5)-ben, a jövedelmét eltitkoló csoport tagjainak bevallott jövedelmét a k = exp( γ / β ) szorzóval kell szorozni, hogy megkapjuk a valós jövedelmet. Amennyiben a jövedelem endogén, instrumentálni kell. Az instrumentálással kapcsolatban felmerül a gyakori probléma, hogy olyan instrumentumokat kell találnunk, amelyek a jövedelemmel jól korreláltak, az egyenlet bal oldalával, a fogyasztással, azonban nem. Az (5) egyenlet becsléséből származó eredmények a háztartások rendelkezésre álló jövedelmére vonatkoznak, mi azonban a valós bruttó adóköteles jövedelemre vagyunk kíváncsiak, ezért a becsült valós rendelkezésre álló jövedelmet módosítani kell a következők szerint. Feltételezzük, hogy az eltitkolás minden háztartásnál az adóköteles jövedelemrészből származik, és az adómentes tételek (pl. nyugdíj, családi pótlék 4 ) bevallott nagysága megegyezik a valóságossal. Így első lépésben a becsült valós rendelkezésre álló jövedelemből visszaszámoljuk a becsült valós nettó adóköteles jövedelmet az alábbi összefüggésből. (6) y = y + y, n t a m n ahol y a a nettó adóköteles jövedelem, y t a teljes rendelkezésre álló jövedelem és y m az adómentes jövedelem. Az (5) egyenlet becslésének eredményeként kapunk egy becsült valós rendelkezésre álló jövedelmet y t, amit felhasználva kapjuk a becsült valós nettó jövedelmet. (7) n y = y y a t m Ebből azonban még tovább kell számolnunk a valós bruttó jövedelmet egy implicit adókulcs segítségével, ezért második lépésként megállapítjuk a bruttó jövedelem kalkulálásához szükséges implicit kulcsokat. Az implicit adókulcsoknál igyekeztünk az adórendszer progresszivitásából származó hatásokat is figyelembe venni, ezért nem egyetlen adókulcsot használunk. A bevallott adatokból a rendelkezésre álló jövedelem decilisenként számítottuk ki, hogy mekkora a bruttó és a nettó jövedelem átlagos aránya b d /n d, ahol d=1,,10, az egyes deciliseket jelöli. Utolsó lépéséként megnéztük, hogy a becsült valós nettó jövedelem alapján a háztartás melyik jövedelmi sávba esne, és az erre a tizedre vonatkozó b d /n d aránnyal szorozva kaptuk meg a becsült valós bruttó jövedelmet. (8) y b = ya nd b n d a 4 Elemzésünkben 2006-os adatokat használunk (lásd később), ebben az évben ezek a tételek adómentesek voltak.

13 Ezt a becsült valós bruttó jövedelmet hasonlítottuk össze a diplomás és nem diplomás háztartások esetén, és így számítottuk a valós bérelőnyt. Eredmények Számításaink szerint míg a diplomások jövedelmük százalékát titkolják el, addig az annál alacsonyabb végzettségű háztartásfővel rendelkező háztartások a 8-13 százalékát. Vagyis becslésünk szerint a jövedelemeltitkolás nagyobb a diplomások körében, ezért a valós jövedelmi előnyük is magasabb, mint az az alapadatokból látszik. A bevallott adatokból készített számításaink szerint a diplomások előnye az érettségivel rendelkezőkhöz képest a 2006-os adatokon mintegy 73 százalék, ami némiképp magasabb az OECD által számítottnál. Ha a diplomásokat nem csak a középiskolát végzettekhez hasonlítjuk, hanem minden náluk alacsonyabb végzettségűhöz, akkor a számított bérelőny 79 százalék. Amennyiben a jövedelem-előnyt az általunk becsült valós jövedelmek alapján számítjuk, az magasabb lesz, mind az érettségizettekkel mind az összes alacsonyabb végzettségűvel szemben, akár 20 százalékkal. Azt érettségizettekkel szembeni jövedelmi előny így, specifikációtól függően, 87 százalékos is lehet, míg az összes alacsonyabb végzettségűvel szemben közel kétszeresre (93 százalékra) nőhet. Összefoglalóan: a jövedelem és a fogyasztás egybevetésén alapuló elemzés szerint a közvetlenül nem mért bevételek növelik a diplomások és nem diplomások közötti jövedelmi távolságot Elégedettségvizsgálat alternatív módszer a méretlen jövedelem azonosítására A részkutatás célja A résztanulmány a fekete jövedelemnek azt a típusát próbálja azonosítani, amely a tisztán statisztikai célú adatfelvételekben, felmérésekben is rejtve marad. A fekete jövedelemnek ezt a részét méretlen jövedelemnek nevezzük. A tanulmány a méretlen jövedelem terjedelmének becslésére semmilyen formában nem vállalkozik. Annak meghatározására tesz kísérletet, hogy különböző társadalmi csoportok konkrétan különböző iskolai végzettségűek esetében milyen a méretlen és a mért jövedelem hányadosának viszonya. Vajon ez a hányados a diplomások vagy a nem diplomások körében nagyobb-e? A kutatás módszere Módszerünk melyet tudomásunk szerint a rejtett jövedelmek vizsgálatára még nem alkalmaztak közvetett, segédeszközként a megkérdezetteknek az életükkel való elégedettsége/elégedetlensége mértékét használjuk. Ez a mutató melyet szubjektív jóllétnek 5 is neveznek sokak számára minden bizonnyal nagyon puhának és bizonytalannak tűnik. A későbbiekben számos irodalmi hivatkozással bemutatjuk, hogy a látszat ellenére nem ez a 5 A jóllét szó két l betűjével a jóléthez képest a wellbeing és a welfare közötti különbséget fejezzük ki.

14 helyzet, nagyon jól működő mutatóról van szó. A szubjektív jóllét esetében a jövedelemmel ellentétben a válaszadónak semmilyen indoka nincs arra nézve, hogy megmásítsa a valóságot és éppen ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy alkalmazásával komoly következtetésekre jussunk. A kutatások a szubjektív jóllétet többnyire igen egyszerűen, a következő kérdéssel mérik: Mindent egybevetve, jelenleg mennyire elégedett, vagy elégedetlen az élete alakulásával? (Ennek szűkebb változata, ha nem az élet, hanem csupán az anyagi helyzet alakulására vonatkozik a kérdés.) A válaszokat szokásos módon 1-től 5-ig, vagy 0-tól 10-ig terjedő skálán lehet megadni. Alacsonyabb jövedelmi szint mellett az elégedettség viszonylag gyorsan emelkedik a jövedelem függvényében, a jövedelem növekedésével azonban ez a hatás elhalványul. Az elégedettségre még számos tényező hat: munkaerő-piaci helyzet, családi helyzet, iskolai végzettség, egészségi állapot, és így tovább. A jövedelem és az elégedettség között konstans ρ rugalmasságot feltételezve, a következő stilizált összefüggést írhatjuk fel (az egyszerűség kedvéért ennek során az elégedettséget is folytonos függvényként kezeljük, az egyes személyekre utaló i indexet elhagyjuk): 1 ρ y 1 (9) h = α + β j + + x j γ ε, ha ρ 1, illetve 1 ρ j (10 h = α log y + β j x j + γ + ε, ha ρ = 1, ahol j h az elégedettség, y a jövedelem, az x j változók az elégedettségre ható egyéb tényezők, α, β, és γ paraméterek, ε hibatag. Így pl. ρ = 1 esetén két személy marginális hasznosságainak hányadosa éppen jövedelmeik hányadosának a reciproka: kétszeres jövedelem esetén a jövedelem további marginális növekedése fele olyan mértékben hat az elégedettségre. Egy ilyen típusú összefüggés fennállása lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk: az egyes társadalmi csoportok esetében tapasztalható elégedettség szintje összhangban van-e az adatfelvétel során kimutatott jövedelmükkel. Gondolatmenetünk lényege a következő. Feltesszük, hogy a nem diplomások, például az érettségizettek körében magasabb a méretlen/mért jövedelem arány, mint a diplomásoknál, azaz a diplomások tényleges bérelőnye az érettségizettekkel szemben a mértnél kisebb. Tekintettel arra, hogy a magasabb jövedelem nagyobb szubjektív jólléttel jár együtt, ebből az következne, hogy a diplomások és érettségizettek közötti elégedettségi különbség kisebb annál, mint ami a mért jövedelem alapján adódna. A kérdés persze bonyolult, hiszen a diplomás lét nem csupán a többletjövedelem miatt lehet többlet elégedettség forrása. A diploma számos más jellegű előnyt is jelent: nagyobb elhelyezkedési esélyt, kellemesebb és egészségesebb munkakörülményeket, kiterjedt szociális

15 kapcsolatokat, állandó informáltságot, továbbtanulási lehetőséget. Így a diploma megléte a jövedelemtől függetlenül is pozitívan hat a diplomások általános elégedettségére. Elemzésünk során az itt említett tényezőket is igyekszünk figyelembe venni. A tanulmányban a Változó Életkörülmények Adatfelvétel adatait használjuk. Eredmények Amennyiben az érettségizetteknek viszonylag magas a méretlen jövedelmük, úgy az elégedettségnek a mért adatokon alapuló becslése során az ő esetükben meg nem magyarázott többlet elégedettségnek kellene jelentkeznie. Ilyen többlet elégedettséget nem találtunk, sőt éppen az ellenkezője a helyzet: a magasabb iskolai végzettségűek esetében tapasztalhatunk többlet elégedettséget, mégpedig az iskolai végzettség előre haladtával egyre nagyobb mértékben. Ennek az is magyarázata lehet, hogy a magasabb iskolai végzettség egyéb tényezőkön keresztül hat az elégedettségre. Szisztematikusan megvizsgáltunk számos ilyen tényezőt. Megállapítottuk, hogy az egészségi állapot magyarázó változóként történő bevonásának hatására megszűnik az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások közötti elégedettségi különbség. A társadalmi beágyazottságot, kapcsolatrendszert mérő változók bevonásának hatására pedig az érettségizettek és a szakmunkások közötti elégedettség különbség szűnik meg. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy ha kontrollálunk a jövedelemre, aktivitásra, a foglalkoztatottak esetében a foglalkozási formára, az egészségi állapotra, a háztartás stabilitását, valamint különböző, a társadalmi beágyazottságot mérő változókra, akkor az elégedettségre nézve az alapfokú, a szakmunkás és az érettségivel rendelkező középfokú végzettség közötti különbségnek egyáltalán nincs hatása. Megmarad és egyáltalán nem elhanyagolható mértékű azonban a főiskolai és egyetemi végzettségnek az elégedettséget növelő hatása. Ez egyértelműen arra utal, hogy az ő esetükben még további olyan tényezők vannak, amelyek növelik elégedettségüket. Nagy valószínűséggel ezek közé tartozik a relatíve nagyobb méretlen jövedelem is. Összefoglalóan: a kiinduló hipotézis mely szerint a nem mért jövedelmek miatt a diplomások jövedelmi előnye kisebb annál, mint amit a Bértarifa-felvételen, HKF-en, Tárki- Monitoron és hasonló forrásokon alapuló kutatások sugallnak - nem igazolható, sőt nagy valószínűséggel éppen az ellenkezője áll fenn.

16 2. DIPLOMÁS KERESETI ELŐNY ÉS REJTETT GAZDASÁG MAGYARORSZÁGON Kiss Áron Ez az irodalomösszefoglaló a kutatás hátteréül szolgáló nemzetközi és magyar szakirodalmat mutatja be. Az összefoglaló két fő része a kutatás által összekötött két szakirodalmi területet mutatja be. Elsőként azzal a nemzetközi és magyar irodalommal foglalkozik, amely a munkavállalók bérét magyarázza olyan egyéni változókkal, mint a képzettség és a szakmai tapasztalat. Ezután azon kutatások előzményeit írja le, amelyek lehetővé teszik az informális foglalkoztatás bevonását a bérek magyarázatával foglalkozó kutatásba A diplomás bérelőny mérésének irodalma Az alapvető módszertani eszköz: a béregyenlet avagy Mincer-egyenlet. Az iskolázottság és a bérek összefüggését a humántőke-elmélet kidolgozói kezdték vizsgálni. Mincer (1974) klasszikus munkáját számos tanulmány és alkalmazás követte. Az irodalom különböző irányainak újabb fejlődését többek között Card (1999), Katz és Autor (1999), Psacharopoulos és Patrinos (2004), Heckman és szerzőtársai (2006) és Belzil (2007) tekintik át. A Mincer-egyenletként is ismert összefüggés leggyakrabban alkalmazott alakja a az egyének logaritmizált bérét az iskolázottsággal, a munkatapsztalat éveivel és a munkatapasztalat éveinek négyzetével hozza összefüggésbe. A kapott becslés alkalmas arra, hogy megmutassa, azonos munkatapasztalattal rendelkező egyének közül hány százalékkal magasabb a bére annak, aki magasabb iskolázottsággal rendelkezik (ahol az iskolázottság mértéke jelenthet egy pótlólagos iskolában töltött évet, de a különböző iskolai fokozatok hatása elkülönítve is vizsgálható). Azon kívül, hogy kimutatja az iskolázottság hatását a bérekre, a Mincer-egyenletet számos más kérdés vizsgálatára is felhasználták. Így vizsgálható volt vele a nemek közötti bérkülönbség, illetve annak függése a munkatapasztalattól, de a fejlődő országok oktatási befektetéseinek megtérülése is. Az iskolázottság Mincer-egyenletben becsült együtthatóját a szakirodalom nem elhanyagolható része az oktatás megtérülési rátájaként említi. Ez a szóhasználat a humántőke-elmélet azon nézetére utal vissza, amely szerint az oktatás befektetéshez hasonló: azzal, hogy az egyén egy évvel többet tölt iskolában, lemond arról a lehetőségről, hogy ez alatt az év alatt munkájával pénzt keressen; befektetése annyiban térül meg, hogy később magasabb bérre számíthat. Az egyén saját oktatásába való befektetésének is, mint minden más befektetésnek, is meg lehet becsülni a belső megtérülési rátáját (internal rate of return, IRR), vagyis azt a piaci kamatlábat, amely mellett a befektetést (ebben az esetben a munkapiacra való belépés késleltetését) még éppen érdemes eszközölni. Korai tanulmányok megmutatták, hogy bizonyos szigorú feltételezések mellett az iskolázottság Minceregyenletben becsült együtthatója pontosan megegyezik egy pótlólagos évi iskolázottság belső

17 megtérülési rátájával. Az újabb irodalom részletesen megmutatta, hogy ezek a feltételek általában nem teljesülnek (Heckman és szerzőtársai, 2006), így a becsült együttható megtérülési rátaként való értelmezése nem megalapozott. (Bár ilyen megtérülési ráták számíthatók a becsült együtthatóból.) A jelen kutatásban a szigorú értelemben vett megtérülési rátákkal nem foglalkozunk; A Mincer-egyenlet együtthatóit abban a nemvitatható értelemben értelmezzük, hogy azok az iskolázottabb munkaerő felárát becsülik meg. A diplomások bérelőnye a nemzetközi szakirodalomban A diplomás bérelőny mértékét a szakirodalom az 1990-es években kezdte aktívan kutatni, először az Egyesült Államokban. A kutatások motivációját a jövedelmek 80-as években jelentősen megnövekedett egyenlőtlensége adta. A szakirodalom ezen ágának eredményeit Katz és Autor (1999) cikke tekinti át. Véleményük szerint a terület kutatói között szinte teljes konszenzus alakult ki hat alapvető stilizált tény elfogadásában, ha nem is ezek magyarázatában. Ezek a tények a következők: 6 1. A bérek diszperziója (szóródása) jelentősen megnőtt a hetvenes és kilencvenes évek között mind a férfiak, mind a nők esetében. 2. A képzettség, munkakör és kor (munkatapasztalat) szerinti bérkülönbségek nőttek. A diplomások bérelőnye drámaian nőtt a nyolcvanas években. A nemek közötti bérkülönbség azonban csökkent átlagosan éppúgy, mint az egyes kor- és képzettségi csoportokon belül. 3. A bérek diszperziója (szóródása) az egyes demográfiai és képzettségi csoportokon belül is nőtt. 4. A keresztmetszeti adatokban megfigyelhető nagyobb béregyenlőtlenséget nem ellensúlyozta az időben megfigyelhető nagyobb bérmobilitás. A keresetek szóródásának mind a permanens, mind pedig az átmeneti komponense hasonló mértékben nőtt. 5. Mivel a bérstruktúra fent leírt változásai egy olyan időszakban játszódtak le, amelyet viszonylag lassú bérnövekedés jellemzett, az alacsonyan képzett és alacsony bérű munkavállalók reáljövedelme a kilencvenes években alacsonyabb volt mint a két évtizeddel korábban hozzájuk hasonló munkavállalóké. 6. A béregyenlőtlenség nagyban hozzájárult a családi jövedelemben és fogyasztásban megfigyelhető egyenlőtlenség növekedéséhez. A részletesebb vizsgálat kimutatta, hogy a diplomások bérelőnye az Egyesült Államokban a hatvanas években nőtt, a hatvenes években csökkent, majd a nyolcvanas években ismét nőtt, ezúttal drámai mértékben. Míg a diplomások bérelőnye a középiskolát befejezettekhez képest 1960 körül mintegy 50 százalékos volt, a nyolcvanas évek végére elérte a 70 százalékot (Katz és Autor, 1999, 8. ábra). Újabb számítások a nyolcvanas évekbeli tendencia folytatását mutatják. Strauss és de la Maisonneuve (2007) némileg eltérő módszertannal 1994 és 2005 között átlagosan csaknem 90 százalékos különbséget talált a diplomás és érettségizett 6 A stilizált tények az Egyesült Államok adataira vonatkoznak. A más országokban megfigyelhető folyamatokról az alábbiakban lesz szó.

18 munkavállalók között (az időszak első felében 80% körüli, a második felében 90% feletti értékekkel). A bérstruktúra e változásait a szakirodalom keresleti, kínálati és intézményes hatások kontextusában kísérelte meg értelmezni. A munkakínálati oldalt a különböző képzettséggel rendelkező munkavállalók száma határozza meg; a munkakeresleti oldalt az, hogy milyen munkavállalókat szeretnének a vállalatok foglalkoztatni. A diplomások bérelőnyének növekedése egy olyan időszakban valósult meg, amikor az újabb generációk egyre nagyobb aránya vett részt felsőfokú oktatásban, és a diplomások aránya a munkavállalók között évrőlévre nőtt. Ez a kereslet és kínálat törvényei alapján csak úgy lehetséges, ha ugyanakkor a diplomások iránti (relatív) kereslet jelentősen is megnőtt; különben a diplomások relatív bősége a relatív bérük csökkenését kellett volna, hogy maga után vonja. A szakirodalomban Katz és Murphy (1992) tanulmánya jelent egy korai és nagyhatású kísérletet annak meghatározásában, hogy mennyit lehet a diplomás bérelőny időbeli változásából egyszerű keresleti és kínálati megfontolásokkal megmagyarázni. A kulcs a hetvenes és nyolcvanas évek eltérő tendenciáihoz szerintük az, hogy a hetvenes években a felsőoktatási rendszer nagy terjeszkedése játszódott le. Ebben az időszakban igen nagy arányban nőtt a diplomások aránya a népességben. A diplomások arányának növekedése a nyolcvanas években lelassult. Ez az összefüggés a legjobban az alábbi becsült statisztikai összefüggés világítja meg legjobban: 7 (1) log( w / w ) = 0,709 log( N / N ) + 0,033* idő konst. ; R 2 = 0, 52 ct ht ct ht + Az egyenletben (w ct / w ht ) a diplomások érettségizettekkel szembeni bérelőnyét jelöli t évben, (N ct / N ht ) pedig ugyanabban az évben a diplomások érettségizettekhez viszonyított arányát az összes munkavállaló között (a c index a diplomások (college), a h index az érettségizettek (high-school) változóit jelöli). Mivel a releváns nagyságok logaritmizálva kerülnek be az egyenletbe, a becsült együtthatót rugalmasságként értelmezhetjük: ha a diplomások érettségizettekhez viszonyított aránya egy százalékponttal nő, a diplomások bérelőnye kb. 0,7 százalékponttal csökken. Ugyanakkor az adatokban egy másik folyamat is megfigyelhető: a diplomások bérelőnye változatlan munkaerő-összetétel mellett mintegy 3 százalékponttal emelkedett volna évente. A becsült összefüggés meg tudja magyarázni, miért csökkent a diplomások bérelőnye a hetvenes években a legnagyobb feldőoktatási expanzió idején, de egyben el tud számolni a bérelőny hosszabb távú növekedésével is. Más országok adatain végzett kutatások nagyjából megerősítik az Egyesült Államok adataiból leszűrt stilizált tényeket. 8 A rendelkezésre álló idősorok alapján más országokban is ki lehetett mutatni a diplomás munkakínálat negatív hatását diplomások bérelőnyére: így Kanadában (Freeman és Needels 1993; Murphy, Riddell és Romer 1998), Nagy-Britanniában (Schmitt 1995), Svédországban (Edin és Holmlund 1995), Hollandiában (Teulings 1995) és Dél- Koreában (Kim és Topel 1995). Ez az eredmény egybevág azzal az általános megfigyeléssel, 7 Újraközölte Katz és Autor (1999, 23. egyenlet). 8 Az OECD országokban bért diplomás bérelőnyről még a magyar adatok bemutatása után lesz szó.

19 hogy a hetvenes években az OECD országokban a diplomás bérelőny csökkenése játszódott le. Azokban az országokban, ahol ez a tendencia a nyolcvanas években visszájára fordult (így USA, Nagy-Britannia) ezzel egyidejűleg a felsőoktatási rendszer expanziójának lassulása volt megfigyelhető. Azokban az országokban viszont, ahol a képzettséggal járó bérprémiumok nem emelkedtek a nyolcvanas években (így Franciaország, Németország, Hollandia) a felsőoktatási rendszer expanziója nem lassult le a megelőző évtizedhez képest (ld. Freeman és Katz 1994; OECD 1993). A magasabban képzett munkaerő iránti kereslet erőteljes és évtizedeken átívelő növekedésének magyarázatát számos elmélet kisérelte meg. A szakirodalomban vizsgált legfontosabb három hipotézis a következő: (1) a fogyasztók kereslete olyan áruk és szolgáltatások felé fordult, amelyeknek előállítása magasabb képzettséget igényel ( deindusztrializáció ); (2) a nemzetközi kereskedelem kiszélesedésének hatására az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörök inkább a fejlődő országokba vándorolnak ( globalizáció ); valamint (3) az utóbbi évtizedek szervezeti és technológiai változásai (pl. bonyolult gépek, számítástechnika és telekommunikációs eszközök alkalmazása) értékelte fel elsősorban a képzettebb munkaerőt ( skill-biased technological change ). E tanulmány elsősorban nem a diplomás bérelőny okaival foglalkozik, így a egyes magyarázatok ellen és mellett felhozott érveket nem mutathatjuk be részletesen. A szakirodalomban mind a deindusztrializáció, mind a globalizáció mint domináns magyarázat ellen felhoztak jelentős (bár leginkább indirekt) bizonyítékokat, míg a képzettségnek kedvező technológiai változás mellett szólnak empirikus érvek (ld. Katz és Autor 1999, 5. rész). A tisztán kereslet-kínálati magyarázatok mellett azonban intézményi tényezők is vizsgálat tárgyává váltak a bérstruktúra változásainak magyarázatában. Card (1996) vizsgálata szerint a szakszervezeti tagság nagyobb pozitív hatással van az alacsonyan képzett munkavállalók bérére, mint a magasan képzettekére. Így elképzelhető, hogy az alacsonyan képzett munkavállalók korábbi évtizedekben megfigyelhető nagyobb arányú szakszervezeti tagsága hozzájárult a hatvanas-hetvenes évek bérkompressziójához és az alacsonyabb diplomás bérelőnyhöz. Freeman (1993), Card (1998) és DiNardo, Fortin és Lemieux (1996) közvetlenül kísérelte meg megbecsülni a szakszervezeti tagság nyolcvanas években megfigyelt csökkenésének hatását a bérek szóródására. Számításaik szerint ez a folyamat a férfiak béregyenlőtlenségek nyolcvanas évekbeli növekedésének mintegy százalékát magyarázhatja. DiNardo, Fortin és Lemieux (1996) a minimálbér bérdiszperzióra gyakorolt hatását is igyekezett megbecsülni. Számításaik az 1979 és 1988 közötti időszakra vonatkoznak, amely alatt az USA szövetségi szinten előírt minimálbére nem változott, és így reál-értelemben fokozatosan elértéktelenedett. Számításaik szerint a minimálbér elértéktelenedése mintegy egynegyedét magyarázhatja annak a növekedésnek, amely egy évtized alatt a bérek statisztikai szórásában bekövetkezett, de a medián bérszint alatti szóródásnak akár nagy része is visszavezethető lehet a minimálbérre. Hasonló eredményekről számolt be Lee (1998), aki az Egyesült Államok tagállamainak minimálbér-szabályozása közti különbségeket használta ki a hatás méréséhez.

20 A magyar szakirodalom Magyarországon Varga (1995) és Kertesi és Köllő (1997) végezték el az első béregyenletbecsléseket, azaz életkort, régiót és egyéb tényezőket tartalmazó regressziós elemzéseket a bérek magyarázatára. A hazai irodalom első hulláma elsősorban a humántőke (és azon belül is az oktatás) rendszerváltás után bekövetkező átértékelődését vizsgálta, és a magasan képzett munkaerő felértékelődését találta (lásd pl. Kertesi és Köllő (1999, 2001), Kézdi (2002 és 2004)). A diplomások középfokú végzettségűekkel szembeni bérelőnye a felsőoktatás expanziójából eredő esetleges túloktatás körül kialakult vita kapcsán ismét reflektorfénybe került (Polónyi és Tímár (2001), Galasi (2004a, 2004b, 2006), Kertesi és Köllő (2006a, 2006b)). Az irodalom nagyrészt egyetért abban, hogy a diplomások bérelőnye a kétezres évtized közepéig növekedést mutatott, ha némileg lassuló ütemben is. Így tehát a felsőoktatás expanziója ellenére sem csökkent a diplomák átlagos értéke. Kertesi és Köllő (2006b) az 1998 és 2005 közötti évek bértarifa-adatain vizsgálja a diplomások bérelőnyét. Becsléseik szerint a diplomások érettségizettekkel szembeni bérelőnye a vizsgált időszak folyamán jelentősen nőtt: a férfi munkavállalók körében 72 százalékról 98 százalékra; a női munkavállalók körében 43 százalékról 71 százalékra. A két nem átlagában ez azt jelenti, hogy a diplomások bérelőnye 56 százalékról 83 százalékra nőtt. Magyarország nemzetközi összehasonlításban A hazai irodalomban talált bérelőny nemzetközi összehasonlításban igan magasnak számít, de összhangban van a nemzetközi összehasonlító tanulmányok eredményével. Egy az OECD által készített tanulmány (Strauss és de la Maisonneuve 2007) a magyar diplomások középfokú végzettségűekkel szembeni bérelőnyét a magasabbak közé helyezi a vizsgált 21 ország között. A tanulmány az országok közötti összehasonlíthatóság érdekében nemzetközileg gyűjtött és összhangba hozott háztartási felvételeket használ az 1991 és 2005 közötti időszak minden olyan évére, amikor egy adott országra az adatok elérhetőek. Magyarországra a 1992 és 1997 közötti évekre rendelkeznek adatokkal. Számításaik szerint hat év átlagában a diplomások bérelőnye a férfiak esetében 57,3%, míg a nőkében 56,2% (4. táblázat). Ehhez hasonló (50-60% közötti) diplomás bérelőnyt mértek Ausztria, Franciaország, Írország, Lengyelország és Luxemburg esetében. A magyarországinál jóval magasabb bérelőnyt (70-90%-os) csak Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Portugália esetében becsültek. A többi kilenc országban a diplomások bérelőnye 25-45% között volt. (Megemlíthető, hogy ezek a magyarországi becslések, bár eltérő adatbázisból nyerték őket, összhangban vannak a Kertesi és Köllő (2006a, 2006b) által azonos időszakra kapott eredményekkel.) A becslések országok közötti összehasonlíthatósága természetesen akkor sem nehézségektől mentes, ha az összemérhető adatok és módszerek használata a szerzők explicit célja volt.

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Foglalkoztatási modul

Foglalkoztatási modul Foglalkoztatási modul Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A mikroszimulációs nyugdíjmodellek felhasználása Workshop ONYF, 2014. május 27. Bevezetés Miért is fontos ez a modul? Mert

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út Köllő János Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út 45. E-mail: kollo@econ.core.hu 1 Kényszerek Fiskális sebezhetőség - 2006 óta folyamatosan szükség volt megszorító

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( )

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) 4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) A probléma, amelyet vizsgálunk, az egyes iskolai végzettségi csoportok különböző foglalkozásokba kerülési esélyei, illetve az esélyek változása az időben. Az és

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája TÁJÉKOZTATÓ 2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája Budapest, 2017. május 5. 2016 negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

2. A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire * John Sutherland Earle & Telegdy Álmos Bevezetés

2. A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire * John Sutherland Earle & Telegdy Álmos Bevezetés Earle & Telegdy: a külföldi beruházások hatásai... 2. A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire * John Sutherland Earle & Telegdy Álmos Bevezetés Ebben a fejezetben olyan kérdéskört tárgyalunk,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában?

Jobbak a nők esélyei a közszférában? Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a

Részletesebben

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége [GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 10. előadás: 9. Regressziószámítás II. Kóczy Á. László koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A standard lineáris modell

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján TÁJÉKOZTATÓ az MNB-lakásárindex alakulásáról a 2016. harmadik negyedéves adatok alapján Gyorsult a lakásárak növekedési üteme 2016 harmadik negyedévében Budapest, 2017. február 8. 2016 harmadik negyedéve

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista 1. Régiók (1. Budapest, Pest megye, Dunántúl; 2. Dél-Magyarország; 3. Észak-Magyarország.) 2. Főállású-e az egyéni vállalkozó dummy (1 heti legalább

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben