A NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT. SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉRŐl

Átírás

1 1 SZAKÉRTŐ JELENTÉS A NYíREGYHÁZA MEGYE JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT MŰVÉSZET KÖZÉPSKOLA ÉS KOLLÉGUM SZAKMA ELLENŐRZÉSÉRŐl ( lDŐSZAKRA VETíTVE) MEGRENDELŐ: NyíREGYHÁZA MEGYE JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉszíTETTE: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Pedagóga, Közművelődés és Képzés ntézet megbízásából: Láng Erzsébet közoktatás szakértő gazolás száma: SZ028260

2 z SZAKÉRTŐ JElENTÉS a Nyíregyháza Megye Jogú Város által fenntartott Művészet Középskola és Kollégum szakma ellenőrzéséről A szakma ellenőrzés megrendelője : Nyíregyháza Megye Jogú Város Önkormányzata A szakma ellenőrzést végző: A Szabolcs~Szatmár~Bereg Megye Pedagóga, Közművelődés és képzés ntézet, mnt az ntézmények szakma ellenőrzésére kírt pályázat nyertese, képvseletében eljárva Láng Erzsébet közoktatás szakértő / tanügy ~ gazgatás szakterület, gazolás száma: SZ /. A szakma ellenőrzés célja: A közoktatásról szóló év LXXX. törvény (8) bekezdés c) pontja alapján az ntézmény szakma munkájának ellenőrzése a fenntartó által elfogadott vzsgálat program alapján. A szakma ellenőrzés dőszaka: 2008~2011. között dőszak, három tanév ( megjegyzés: a vzsgálat a jelenleg tanévet nem érnt) A vzsgálat módszere: Helyszín vzsgálat, az skola alap dokumentumok elemzése, szabályozások törvény megfelelésének ellenőrzése, skola dokumentumok tanulmányozása, személyes egyeztetés az ntézmény vezetéséve" az skola belső működés mechanzmusának megsmerése. A helyszín vzsgálatban részt vett az skola részéről: - Dr. Veréb József gazgató ~ Károly Enkő az skola általános gazgató helyettese

3 4. BEVEZETŐ Nyíregyháza Megye Jogú Város Közgyűlése, mnt fenntartó évben szakma ellenőrzést rendelt el hat nevelés-oktatás ntézményben, így a nevezett skolában s. A közoktatásról szóló év LXXX. törvény ( továbbakban: közoktatás törvény) l07., vonatkozó rendelkezése szernt a fenntartó szakma ellenőrzést tarthat a fenntartásában működő nevelés, oktatás ntézményekben, melynek elvégzésére az Országos szakértő névjegyzékben szereplő közoktatás szakértőt kér fel. A fenntartó eleget tett e törvény elvárásnak, a közbeszerzés eljárás lefolytatása eredményeként Az MPKK kapta meg feladatul, hogy a jogszabály előírásoknak megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőt bízzon meg a szakma ellenőrzésével. A szakma ellenőrzés a dőszak három tanévére terjed k, így a jelenleg tanévet nem érnt. Fontos krtérum, hogy az ellenőrzés során a vzsgált dőszakban hatályos jogszabály megfelelést kell vzsgáln. Ez az elvárás teljesült. A fenn tartó szándéknak megfelelően a szakma vzsgálat két írányú.' egyrészt átfogó szakma elemzést ad a vzsgálat program alapján az ntézmény elmúlt három tanévéről, másrészt elemz a vzsgált dőszakban történt szervezet és szakma változásokat és azok hatásat. A szakma vzsgálat a fenntartó által meghatározott vzsgálat ellenőrzés történt, az alább területeken: program alapján a pedagóga program végrehajtása, az ntézmény mnőségrányítás program végrehajtásának elemzése, a humán erőforrás jogszerűsége, munkatervek és beszámolók elemzése, az ntézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességének elemzése, a tagozatvezetők és a közsmeret szakma munkaközösségek tevékenységének elemzése. az ntézmény struktúrájának változása, annak hatása, a párhuzamos képzésből adódó sajátos képzés struktúra összehangoltsága, a művészet képzés szükségessége a térségben. az skola tevékenységének hatása Nyíregyháza és a térség művészet életére.

4 5. HELYZETELEMZÉS A) A VZSGÁLT NTÉZMÉNY RÖVD BEMUTATÁSA Az ntézmény sajátos helyet foglal el Nyíregyháza Város és a térség életében. A művészet nevelés és oktatás párhuzamos képzésben való megvalósítása komoly szakma felkészültséget gényel az skola vezetésétől és a nevelőtestület mnden tagjától. A közoktatás törvény 29.. (8) bekezdése az alábbakat határozza meg: " Ha a szakközépskola művészet szakma vzsgára készít fel a) párhuzamos oktatás esetén - a központ programban ( tantervben meghatározottak szernt - a középskola évfolyamokon a nevelő és oktató munka az ötödk, hetedk, vagy a klencedk évfolyamon kezdődhet, és a tzenharmadk évfolyamon fejeződhet be, b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27..-a (7) bekezdésének a) pontjában, valamnt a c)-d)-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazn, c) a tanuló a szakma vzsgát az érettségt követően tesz le." Nevezett skola a klencedk évfolyamon ndítja a képzést, mely a tzenharmadk évfolyamon ér véget érettség és szakma záróvzsgával. A párhuzamos képzés szabályanak megfelelő nevelés-oktatás-szakképzés összhangját az évek során skerült kalakítan, a térségben egyedül állóan bztosítva a zene, a tánc és a képzőművészet ránt érdeklődő tehetséges fatalok szakma képzését s az érettség re való felkészítés mellett. A térségben smert és elsmert ntézmény, eredmények azt mutatják, hogy elsmerésre méltóan tölt be hvatását az skola. A képzés szerkezet az évek során bővült, gyekeztek a meglévő tárgy és személy feltételrendszert a leghatékonyabban fgyelembe venn. A vzsgált dőszakban az skola képzés szerkezete az alább volt: - gmnázum képzés 9 évfolyamon, mely a fenntartó döntése alapján kfuttatásra kerül 2012/2013. tanévben. szakközépskola képzés évfolyamon - szakképzés évfolyamon az alább tagozatokon: Zeneművészet tagozat Képző- és parművészet tagozat Táncművészet tagozat

5 3 A vzsgált dokumentumok: Alapító Okrat Szervezet és Működés Szabályzat Pedagóga program Házrend ntézmény Mnőségrányítás program Szakma program tagozaton ként az skola éves munkaterve és beszámolója a vzsgált tanévekben a Tagozatok éves munkaterve és beszámoló a közísmeret munkaközösségek éves munkaterve és beszámoló ntézmény adatbázs Megjegyzés: az skola valamenny alapdokumentuma a fenntartó által jóváhagyott. A vzsgálat jogszabály háttere: ( a vzsgált dőszakban hatályos jogszabályok ) a hely önkormányzatokról szóló év lxv. törvény az államháztartásról szóló év XXXV. törvény a közoktatásról szóló év lxxx. törvény a szakképzésről szóló év LXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló év XXX. törvény az egyenlő bánásmód ról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló év CXXV. törvény a nevelés- oktatás ntézmények működéséről szóló 11/1994 (V.8.) MKM rendelet a 27/1998. (V.10,) MKM rendelet a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1999, (X1.22, ) kormányrendelet a 138/1992. év kormányrendelet

6 6 Az egyes tagozatokon belül a szakma képzések az OKJ szernt történk, bztosítva az egymásra épültséget, a szakma vzsgakövetelményeknek való megfelelést. Az skola a vzsgált dőszakban stabl beskolázást valósított meg a párhuzamos képzésben, a hely tantervben kdolgozott felvétel rend szernt. A gmnázum és a szakközépskola képzésben az érettségre való felkészítésnél az egységesítésre törekedtek, lehetőséget adva így az átjárhatóságra s. A gmnázum képzés kvezetésével tszta proflú párhuzamos képzés valósul meg. A tanuló adatokat vzsgálva megállapítható, hogy jó az skola megtartó képessége. A térségben élő tehetséges fatalok részére bztosítja a művészet nevelést és oktatást, lehetőséget ad a továbbtanulásra. (lásd. 1-2,sz, melléklet) A távolabb településekről érkezők részére a vzsgált dőszakban kollégum állt rendelkezésre. A kollégum szakfeladat fenntartó zárolása, megszüntetése új helyzetet teremtett, mvel a befogadó kollégumokkal való nap kapcsolattartás, a képzés sajátos helyzetéből adódó folyamatos egyeztetés feladatot ró az skola vezetésére és valamenny érntett pedagógusra. A párhuzamos képzés szerkezetéből adódóan a tanulók leterheltsége gen nagy, de a törvényes kereteket az skola mnden évfolyamon betartja a tanuló óraszámok megállapításánál Az egyes művészet ágak által kínált versenyek, önfejlesztő programok, szereplések tovább növelk a tanuló leterheltséget, de a jövőjük skeres építése érdekében sokan vállalják.

7 7 BJ A VZSGÁLAT PROGRAMBAN RÖGzíTETT SZAKMA ELLENŐRZÉS TERÜLETEK ELEMZÉSE, SZAKMA VÉLEMÉNY KALAKíTÁSA, A VZSGÁLAT PROGRAM SZEMPONTSORA ALAPJÁN: Az skola rendelkezk a jogszabályok által előírt, valamenny alapdokumentummal. az adott tanévre vonatkozóan hatályos Valamenny jogszabály változás megjelenk a dokumentumokban, a fenntartó jóváhagyás mnden módosítást követően megtörtént. A Szervezet és működés szabályzat teljes körű szabályozást bztosít az skola egészére. Átláthatóan szabályozza a vezető sznteket és az ahhoz tartozó jogköröket. Az skola szervezet életében a tagozatok megfelelő önállósággal bírnak, a tagozatok vezető az adott művészet ág szakma vezető. A közsmeret oktatáson belül a szakma munkaközösségek töltk be ezt a funkcót. A fent szervezet forma összhangban van a pedagóga programban megfogalmazottakkal. A Házrend betölt hvatását. tartalmazza mndazokat az elemeket, melyek a dák skolán beleül életét szabályozzák. 1.A Pedagóga program nak megfelelő ntézmény működés vzsgálata 1.1. A pedagóga program elemzése, jogszabály megle/elése A közoktatás törvény 48.. (1) bekezdés al és bl pontja szabályozza a dokumentum tartalm elemet. Az ntézmény pedagóga programja mnden kötelező részt tartalmaz. A nevelés terv a nevelés terv fgyelembe vesz a művészet nevelés legfontosabb elvárható jegyet s. a hátránykompenzácó kemet feladat, mvel a tanulók meghatározó része hátrányos helyzetű, átfogó nevelés elveket fogalmaz meg a korosztály számára.

8 8 A hely tanterv az oktatás átfogó szabályozását bztosítja, a párhuzamos képzés szabályozása törvényes, a gmnázum és a szakközépskola hely tantervek megfelelnek a kerettanterv rendeletben foglaltaknak, a választott kerettanterv követelményenek, valamenny képzés terület órahálóját tartalmazza, jól követhető a képzés teljes szerkezete az érettségre való felkészítés egységes követelményrendszert tükröz, a szakképzés óraháló s beépítettek, így a párhuzamos képzéshez szükséges órakeretek jól követhetőek, az osztályozás, jutalmazás és büntetés a jogszabály elvárásnak megfelelően sza b á yoz ott. A szakma program valamenny tagozat, lletve egy - egy tagozathoz tartozó OKJ képzések részletes tananyag tartalma kdolgozott a központ kerettantervnek megfelelően, az egyén és a csoportos szakma képzések óraszáma megfelelőek, a részletes tantárgy, modul programok kdolgozottak, a modul rendszerű tananyagtartalom tantárgy órák keretében valósul meg, a het kötelező pedagógus óraszám kadhatósága érdekében. A kollégum nevelés program az Országos Kollégum Nevelés Program előírásanak megfelelő, fgyelembe vesz a hely sajátosságokat. a kollégum szakfeladat megszüntetése matt a jelenleg hatályos pedagóga program már nem tartalmaz kollégum nevelés programot. Az esélyegyenlőség megvalósításának terve része a pedagóga programnak, Nyíregyháza Megye Jogú Város Önkormányzata Közoktatás Esélyegyenlőség Helyzetelemzésére épít, részletes tervet tartalmaz - mely beépül a nevelés és oktatás folyamatába - a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásra, mely az skola specáls feladatkörét, a párhuzamos képzés sokszínűségét fgyelembe véve különös jelentőséggel bír.

9 9 A személység és közösség fejlesztése az egyén és csoportos művészet oktatás során alkalmazott sokszínű nevelés és oktatás módszerek során a tanulók egyén és közösség formálása eredményes, az skola életében meghatározó szerepet játszanak, az egyén és csoportos művészet értékek bemutatása, az egyén fejlesztés tervek, a bemutatkozás lehetőségek sora, a tehetség elsmerése és fejlesztése alapvető feladata az skolának, mely nap mnt nap értéket teremt. a közsmeret és a szakma tárgyak tanításának összehangoltsága s segít ezt A hely; tanterv tantárgy és dőtervének elemzése A vzsgált három tanévben az skola a fenntartó által bztosított dőkeretet mnden esetben betartotta. (lásd. 3. sz. melléklet) A párhuzamos képzéshez szükséges óraszám bztostva volt, a szabadon felhasználható órakeret felhasználásával elsősorban az degen nyelv oktatást segítették valamenny képzés területen, lletve az érettség re való felkészítést. Megállapíthatók az alábbak: a tantárgyfelosztásban szereplő óraszámok megegyeznek az adott tantárgy központ kerettantervében meghatározott óratömeggel, a het bontásokban fgyelembe vettek a közoktatás törvény által meghatározott tanuló terhelhetőséget, ennek érdekében a szakképzésben a központ kerettanterv teljes óratömegét nem vették teljes körűen génybe ennek arányatagozatonként változk, de törvényes keretek között, a tehetséggondozás kemet feladat, az ehhez szükséges óraszámokat megfelelően bztosították, a záróvzsga követelményeket ( érettség és szakma vzsgakövetelményeket ) a hely tantervben és a tantárgyfelosztásban egyaránt fgyelembe vették, mnden tanulónak bztosítják az általa választott vzsgatárgyból a felkészülést. A tanulók órarendjéből azt mutatja, hogy leterheltségük gen nagy, a párhuzamos képzésből adódóan a választott művészet ág a kötelező tanórán túl s komoly lekötöttséget jelent ( versenye, szereplések, kállítások stb. ).

10 A szakma programot megfelelősége A szakma programot az skolában működő tagozatvezető rányításával. Tagozatok pedagógusa állították össze a A tagozatokon belül működő OKJ képzések tematkája követ a központ változásokat. Az alább tagozatok működnek: Képző- és parművészet, Táncművészet ( néptáncos, kortárs-, modern táncos szakképzés) Zeneművészet ( klasszkus zenész, a hangszer jelölésével, magánénekes, népzenész-nép énekes, jazz-énekes, lletve zeneelmélet, szolfézs szakképzés). A szakma vzsgakövetelmények változásat követve, a Vzsgált tanénekben szakmalag és formalag megfelelt a jogszabály elvárásoknak a szakma program A kollégum nevelés program Az skola sajátos képzés szerkezetét, a tanulók döntően hátrányos helyzetét fgyelembe véve készült a nevelés terv, fgyelembe véve a központ szabályozást. A közoktatás törvény ban, valamnt a Kollégum nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak tartalmában és szerkezetében megfelel, a benne foglalt elvárások a nap tevékenységben teljesültek. 2. Az ntézmény mnőségrányítás program végrehajtásának elemzése: A közoktatás törvény 40.. (11) bekezdésében foglalt feladatát betölt, átfogó szabályozást bztosít az ntézmény egész tevékenységére. meghatározza az ntézmény működésének feladatát, a vezetést tervezést ellenőrzés, mérés, értékelés feladatokat, kdolgozott a teljesítmény értékelésének rendje, összhangban az skola éves munkatervével.

11 11 értékelk az országos kompetenca mérés eredményet, ez alapján határozták meg a feladatakat, az ellenőrzés és értékelés rendje tanévenként megtervezett, a szakma eredmények a vzsgált dőszakban egyensúlyban voltak a ktűzött feladatokkal. 3.A humán erőforrás ntézmény felhasználásának és fejjesztésének ellenőrzése és értékelése Megállapítható, hogy a vzsgált tanévekben az skola humánerőforrás törvényes volt. (lásd. 4. sz. melléklet) gazdálkodása Az skola képzés szerkezetéből adódóan az alább nehézségekkel kellett megküzdenük: a művészet képzésben előírt művésztanár alkalmazása, a képzés szakrányának megfelelő végzettség és szakképzettség bztosítása a képzés sokszínűségéből adódóan nehéz feladat, de mnden tanévben jogszerűen oldották meg, arányaban magas az óraadó művésztanárok száma - tanévenként változó - de az általuk tanított tantárgyak óraszáma teljes státuszra nem s adnak lehetőséget, a magas színvonalú művészet oktatáshoz szükséges elsmert művész óradíja esetenként magasabb, de az skola csak így tudja a legkválóbb oktatókat bztosítan. a fenntartó által bztosított bérkeretet nem lépték túl. 4. Munkatervek és beszámolók Az skola rendelkezk mnden vzsgált tanévre vetítve a jogszabályban előírt beszámolókkal. munkatervekkel, az éves munkatervük a tanév renqjére épül, a tagozatok és a szakma munkaközösségek tervezk meg az adott tanév szakma feladatat, éves beszámolók hasonló bontásban készülnek, a munkatervek és beszámolók átfogó, reáls tervezést és értékelést mutatnak.

12 12 5.Az ntézményben folyó nevelő- oktató munka eredményességének elemzése A vzsgált dőszakban a belső és külső mérések egyaránt poztív képet mutatnak. A tanulók összetételéből, érdeklődés körükből adódóan a tanulók meghatározó része a választott művészet ágban skeresebb, de a közsmeret tárgyak eredménye s lehetőséget adnak a továbbtanulásra. a belső mérések, osztályozások, értékelések a hely tanterv által egységese n leszabályozott módon történnek, a művészet ágakban az egyén és csoportos értékeléshez nylvános megmérettetés s tartozk, melynek évek óta kalakult rendje van, országosan elsmert művészek s részese az értékelésnek, a mnősítések, szereplése, versenyek sora lehetőséget bztosított az egyén szakma út építésre, az egyes művészet ágak térség, országos és nemzetköz versenyen elért eredmények kmagaslóak, elsmerésre méltóak. a közsmeret tárgyak külső mérése a kompetenca mérésen keresztül valósul meg, melynek eredménye az országos átlag felett vannak, de az skola részére határoz meg feladatokat. A szakma vzsgálat során megsmert eredményesség mutatók alapján megállapítható, hogy gényes és alkotó munka folyk, a közsmeret és a szakma képzés segítk egymás területet, a tanuló komplex személység fejlesztése megvalósul. 6. A munkaközösségek~ tagozatok tevékenységének elemzése A párhuzamos képzésből adódóan a közsmeret és a művészet szakma képzés szakma rányítása és szervezése a két terület összehangolt tevékenységével, de szakma önállósággal bíró teamek felelősségével folyk, ezek a következők: a művészet szakképzést három tagozat rányítja és szervez, működésük jogszerű, átlátható és egységes keretet adnak a művészet képzés sokszínűségének. munkájukat tagozat vezető rányítja, nagy önállósággal, elsmerésre méltó szakma tudással, a közsmeret szakma munkaközösségek a közoktatás törvényben előírt feladatukat betöltk.

13 13. ÖSSZEGZÉS A szakma vzsgálat során megállapítható, hogy az skola magas színvonaon betölt hvatását, a párhuzamos képzés formában megvalósuló érettségre felkészítés és a művészet nevelés egyes ágat szolgáló szakma képzés országosan s elsmert módon működk. Tevékenységük jogszerű, a törvény változásokat követve valamenny alapdokumentumuk megfelel az adott tanév jogszabály elvárásanak. A térségben tevékenységükkel esélyt teremtenek azon dák kör számára s a tehetséggondozásra, akk a család hátrányos helyzete matt távolabb városban nem tanulhatnának. A skerek, díjak, az skolában végzett ma már skeres művészek száma elsmerésre méltóak. A skeres érettség vzsgák éa művészet területén elért eredmények lehetővé teszk a dákok felsőoktatásban való továbbtanulását s. A város közéletében aktív szerepet vállalnak, mely során a város, a térség lakossága a betekntést nyerhet az skola életébe. Nyíregyháza, november 20. közoktatás szakértő

14 14 A NyíREGYHÁZA MEGYE JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT MŰVÉSZET KÖZÉPSKOLA ÉS KOLLÉGUM SZAKMA ELLENŐRZÉSÉNEK MELLÉKLETE ( OŐSZAKRA VETíTVE) 1. számú melléklet Az ntézménybe jelentkezők létszáma: tanévek A jelentkezők száma A felvettek száma Lemorzsolód ás Tanévvég létszám 2008/ / / számú melléklet 201 Az ntézményben tanulók létszáma tanévenként: 2008/ / / fő 555 fő 534 fő 3. számú melléklet A pedagógusok által ellátandó órák számát a fenntartó Nyíregyháza Megye jogú Város az alábbak szernt határozta meg: Tanév Pedagógus álláshelyek (fő) 2008/ dőkeret (óra/hét) Túlóra (óra/hét)

15 15 4. számú melléklet A fenntartó által meghatározott álláshelyek száma a vzsgált dőszakban az alábbak szernt alakult: Tanév Pedagógus Nevelő-okt. Gazdaság Egyéb Összesen álláshelyek munkát álláshelyek száma segítők 2008/ ,5 3 18, / ,5 3 19, / ,5 3,5 19,5 104,5

16 NTÉZMÉNY BESZÁMOLÓ MŰVÉSZET KÖZÉPSKOLA A Művészet Középskola, mnt önálló ntézmény 1988 óta létezk. Tíz éven keresztül két szakképző tagozattal - zene, valamnt képző- és parművészet tagozattal - működtünk, míg szeptember elsején ndítotluk a táncos szakképzést, a 2000/2001-es tanévben pedg a művészet tagozattal működő gmnázum osztályt. Ez utóbb osztályunkat 2008-ban ndítottuk utoljára. A következő tanévtől a fenntartó önkormányzat ugyans a város középskolában 16 gmnázum osztályt, közöttük a menket s zárolt. Ezért belátható deg a 2012/2013-as tanév az utolsó mkor ntézményünkben még gmnázum osztály s működk. Bár különböző -gyakorta az oktatáson, sőt a társadalm szükségleten túl - okok matt a művészet képzést és a művészet szakképzést végző ntézmények száma gen csak megszaporodott, skolánk ezek sorában a három művészet ágban végzett szakképzés matt különleges helyet foglal el. Három tagozatta működő művészet középskolára ugyans csak kevés példa akad. Remélhető, hogy e különleges helyzet nemcsak a szakképzés szerkezetéből, de az tt folyó oktató - nevelő munka eredményességéből, dákjank és kollégánk skeréből s adódk. A személy, tárgy és szerkezet feltételek bemutatása csak akkor lehet reáls, ha azoknak nemcsak a ma, vagys pllanatny állapotát szemléljük, hanem megvzsgáljuk kalakulásuk folyamatát s. Ez ad lehetőséget a folyamatok reáls értékelésére, a feltételek alakulásának áttekntésén túl az ntézmény pedagóga törekvésenek és problémának bemutatására s. skolánk tanulónak száma 1998/99-es tanévs átlag 230 fő volt. A következő években a tánctagozat és a gmnázum osztály belépése matt, ez a szám folyamatosan növekedett, majd a gmnázum osztály ndításának a helyszűke okozta szüneteltetéséből adódóan, között állapodott meg. Későbbekben a tanuló létszám az alább táblázatban kmutatott módon alakult.

17 A LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2004/2005-ÖS TANÉVBEN A LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2005/2006-0S TANÉVBEN Osztál)'.. ll. zm 11. km. tm 12.zm 12. km 12. tm,zm 13. km l3,tm Létszám é':'melején m Tanév elment közben érkezet A LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2006/2007-ES TANÉVBEN 9. zm 9. km 9. tm 9.g 10.zm 10. km Létszám év ele'én Tanév elment 3 1 Lk~~ben.f m-~. r mk -emmzemmt-t f-- 3 ~ztály....l zm 11. km ll. tm 12. zm Létszám~Y.elején 26 Tanév elment közben ér<:ezett km 12. tm 13. zm 13. km 13, tm g 19 --r l r-----t Tanév közben 2

18 A létszám alakulása a 2007/2008-as tanévben A létszám alakulása a 2008/2009-es tanévben A létszám alakulása a 2009/201 O-es tanévben 3

19 A létszám alakulása a 2010/201 l-es tanévben,--'-' osztály ~~... Létszám év elején LTanév elment közben érkezett...~..._---_...~_. 13.km 13.tm 13.g~ 27 3 J _L Tanév közben A létszám alakulása a 20l1/20l2-es tanévben 4

20 Ö 469 Tanév elment 14 közben t:1 \.t:lt:ll 10 A létszám alakulása a 2012/2013-as tanévben --.~_osztály l1.km Um 12.zm 12.km 12.tm 13.zm-km 13.zm-tm Létszám év elején , Tanév elment közb~n~_ érkezett Bár a növekedés okozta tanterem problémát - folyamatos átalakításokkal - évről évre skeresen oldottuk meg, a fenntartó 2008-ban hozott döntése a következő tanévtől három párhuzamos osztály ndítását engedélyezte. Ezért átmenet növekedést és átmenet újabb tanterem gény t- követően, fgyelembe véve a 13. évfolyam bekapcsolódását a párhuzamos képzésbe, várható volt, hogy skolánk tanuló létszáma fő körül fog stablzálódn. A létszámon azonban az új szakképzés törvény a jövőben változtatn fog, mvel átalakítja az ntézmény jelenleg képzése szerkezetét. mert az öt éves képzést 4+ l-é alakítja. Ezt és a köznevelés törvény maxmáls osztálylétszámat fgyelembe véve, feltéve, hogy újabb jogszabály változások nem következnek be, valamnt továbbra s számolhatunk az ntézmény önállóságával, az skola tanulónak számát öt év múlva úgy fő körülre becsülhe~ük. 5

21 A kezdetekhez képest bekövetkezett dnamkus növekedésre nem valamlyen rossz értelmű presztízs szempont késztetett bennünket, hanem a középskolákkal szemben támasztott mnőség és gazdaságosság gényeknek való megfelelés szándéka, melyet egy meghatározott tanuló és pedagógus létszám alatt nem lehet elérn. Az optmáls pedagóga környezet és kívánatos tanuló versenyhelyzet a megfelelő tanár kínálat, a bztonságos szakos ellátás, valamnt az érettség szabályokból következő tantárgykínálat, 3 4 párhuzamos osztály meglétét gényl. Az ennél ksebb ntézmény csak szűkített kínálatta, kevesebb eszközzel, a nagyobb pedg egyre kevésbé átlátható módon, tehát így, vagy úgy, de eredménytelenebbül működk. Ternlészetesen alétszámnövekedést más, elsősorban gazdaságosság szempontok s ndokolták. Ez utóbb területen meggyőzően komoly skereket értünk el. 17 évvel ezelőtt még % volt a normatív támogatás és a fenntartó kegészítő támogatásának aránya. Ezt, részben a párhuzamos képzés normatívájának növekedése, részben a fentebb vázolt létszám- és szerkezetváltozások eredményeként ( lévén a táncos és gmnázum képzés költsége a másk két tagozathoz képest jóval olcsóbbak) % -ra fordítottuk. Később kedvezőtlen fnanszírozás változásokg ezt az arányt tartan tudtuk. Ez az arány az elmúlt években %-ra módosult, melynek oka elsősorban az állam nonnatíva csökkenése volt, de a gmnázum osztály megszűnése szntén rontott a fnanszírozás arányokon. ntézményünk országos beskolázású, sőt az tt folyó képzés ránt folyamatos a határon túl magyar fatalok érdeklődése s. Nyíregyházán kívül a legtöbb tanuló, értelemszerűen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Hajdú-Bhar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, rtkábban az ország távolabb vdékeről érkezk. Ma már nemcsak a hosszú deg s országosan egyedülálló néptáncos képzés matt, de a képző- és parművészet, sőt - am a konkurenca nagy száma, helyzet előnye, és módszere matt eddg nem volt jellemző - a zeneművészet képzés eredményenek smertté válása matt s megszaporodott a távolabb jelentkezők száma. Mára rendszeressé vált, hogy Ukrajnából, Szlovákából és Románából s jelentkeznek hozzánk a haza művészet szakképzésben részt venn vágyó fatalok. 6

22 Nem utolsó sorban testü)etünk munkájának eredményeként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy skola átlagban 2 3 szoros a felvétel túljelentkezés. Küönösen népszerű a képző-és parművészet, valamnt a táncos szakképzés. Az ntézménybe jelentkezők, Tanévek A jelentkezők A felvettek Lemorzsolódás Taév vég száma száma év végére létszám l 122, A 2009/201 O-es évben látható csökkenés elsősorban a gmnázum osztály megszűnése matt másodsorban pedg a negatív demográfa hullám megérkezése matt következett be. A jelentkezők számát és a beskolázás eredményességét befolyásolta, hogy ntézményünk része volt egy fáradtságos munkával és jelentős ráfordításokkal kalakított, működésében a képzés sajátosságaban gazodó, kváló tantestülettel rendelkező kollégum s, ahol 150 leány férőhely volt. Ezt a ferőhely mennységet mnden évben 100 %-ban khasználtuk. Már az 1999/2000. tanévben s volt 34 olyan tanulónk, ak a város más ntézményeben nyert elhelyezést. 2006/2007-ben pedg ez a mennység már elérte a 10 l-t. Huszonhárman a Bessenye Kollégumban, hárman a Luther Márton Evangélkus Kollégumban, a fú tanulók nagy része pedg az nczédy Középskola Kollégumában nyert elhelyezést. Ezek az arányok a következő években nem változtak csak a kollégsták száma nőtt meg, mnt ahogyan azt az alább táblázat adata bzonyítják. 7

23 _._~- Kollégstá k összesítése tanév Moszkva u. 35. nczédy KOllégU:] - Szécbeny--~-- Össz~sen 2007/ ~-T - ~- - - KOllg1~- 2008/ / / =:J r2~ol-1-/~2'-)1-2~ ~ 230. Az de tanévtől a fenntartó döntésének következtében skolánk nem rendelkezk kollégummal. Tanulónkat, hvatal segítséget követően, tanárakkal együtt, két önkormányzat ntézményben, a Szécheny stván és az nczédy György középskolák kollégumaban skerült együttesen elhelyezn. Így valamelyest bztosíthatóvá vált a nálunk folyó szakképzés sajátosságanak kollégum fgyelembevétele, bár mndez még nem olyan zavartalanul működk, mnt ahogyan ezt az elmúlt években megszoktuk. Reméljük, hogy ezeknek a vátozásoknak csak csekély következménye lesz a beskolázásban és a működés eredményességében. Altalában a szakközépskolák nemcsak a felsőoktatásra készítenek fel. A m esetünkben azonban a szakképzés jellegéből adódóan - sznte mndg 90 % fülött a továbbtanulásra jelentkezettek aránya. Mndez többnyre szakrányú továbbtanulást jelent. A jelentkezőkhöz vszonyított felvétel arány szempontjából a tagozatok, ha eltérő módon s, de eredményesek. Azokban az években amkor rendelkezésünkre álltak összehasonlító adatok, skolánk, az országban művészet szakképzést folyató több tucatny ntézmény versenyében az helyet érte el, és csak zeneművészet szakközépskolák előztek meg bennünket. Ebből a szempontból tehát skolánk skeresnek teknthető. 8

24 TOVÁBBTANULÓK LÉTSZÁMA A SZAKKÖZÉPSKOLA ~=VFOLYAMON..._-_.. : Tanév -r Szakrányban Más Szakrányban Nem Felsőfokú Nem L szakrányban OKJ-s nt. tanul --.._--- dolgozk tanf. továbbtanuj felsőfokú dolgozk dolgozk 2998/2009., 30 fő 18 fő 13 to / fő 18 fő 15 fő fő 26 fő 18 to / fő fő 14 fő Az 1999/2000-es tanévben 74,75 álláshelyen 67 főállású közalkalmazottból 1173 het órát látott el 51 álláshelyen foglalkoztatott, 43 knevezett pedagógus, lletve a folytonosan változó számú óraadó tanár. A 2004/2005-ös tanévben az engedélyezett álláshelyek száma már 96, amelyből pedagógus 70, 26 pedg technka dolgozó volt. A hetente ellátandó órakeret 1680, amelyből 369 a túlóra, a több a knevezett pedagógusok által ellátandó óra volt. A ténylegesen knevezéssel foglalkoztatott pedagógusok száma 67, az ő kötelező órájuk felett órákat, továbbra s különböző módokon foglalkoztatott óraadó kollégák tartották. A 2007/2008-as tanévben bztosított 1802 tanítás óra ellátását 81 álláshellyel és 151 fnanszírozott túlórával engedélyezte a felmtartó önkormányzat. TANÉV NDíTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EMLÉKEZTETŐKBŐl ÖSSZESÍTŐ TANÉV PEDAGÓGUS NEVELŐ- GAZDASÁG EGYÉB ÖSSZESEN ÁLLÁSHELYEK OKT.MUNKÁT ÁL~ÁSHELYEK ÁLLÁSH. KÖZV.SEGíTŐ SZAMA 2007/ ,5 3 18, ,5 3 18, ,5 3 19, ,5 3,5 19,5 104,5 2011/ ,5 1 18, / ,5 l 17,5 91 9

25 TANÉVNDÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EMLÉKEZTETÓKBÓL ÖSSZESÍTŐ TANÉV PEDAGÓGUS mókere Túlóra ÁLLÁSHELYEK..._ T 2007/ / / / / ~l 99 A főállásban vagy óraadóként foglalkoztatott munkatársank közül 34-en be- lletve átjámak városunkba. Bár törekszünk az ebből adódó terhek csökkentésére, a képzés sajátossága matt továbbra s így bztosítható az előírt végzettségű és a szakma élvonalába tartozó művésztanárok foglalkoztatása. Ezért ma s együtt kell élnünk az ezzel járó anyag és munkaszervezés terhekkel, valamnt az ebből adódó pedagóga problémákkal. Még több probléma származk abból, hogy bzonyos szakma tantárgyak oktatását azok összskola sznten s -- csekély óraszáma matt, csak óraadók segítségévellehet megoldan. Kollégánk végzettsége megfelel a jogszabály előírásoknak, többségük a legmagasabb skola végzettséggel rendelkezk. Bár a foglalkoztatás feltételek mnden dolgozónk alkalmazásánál teljesülnek, a továbbképzés és továbbtanulás lehetőségek maxmáls bztosításával, nemcsak a változó khívásokhoz törekszünk alkalmazkodn, de ha az a nap kötelességekkel összhangba hozható, gyekszünk megteremten a pemlanens művelődés lehetőségét s. ntézményünk célja olyan korszerű, általános és szakma műveltség megszerzésének bztosítása, melynek brtokában a tanulók alkalmassá válnak az érettség és a szakma vzsgák letételére, ezt követően a szakrányú, művészet pályákon való elhelyezkedésre a szakrányú, lletve más típusú felsőoktatásban az eredményes továbbtanulásra. Ezért skolánk továbbképzés programját a tantestület az alább kemelt elvek, szempontok fgyelembe vételével fogadta el: A pedagógus-továbbképzés azoknak az smereteknek és készségeknek a megl\jítására, bővítésére szolgáljon, amelyekre szükség van. A továbbképzés kapcsolódjon a mndennap nevelő-és oktatómunkához, az skola tevékenységek megszervezéséhez. A képzések segítséget nyújtsanak a kétszntű érettség vzsgarendszer müködtetéséhez. Középemelt szntű vzsgáztatásokhoz, az OKJ szernt szakma vzsgára való felkészítéshez és 10

26 rányt mutassanak a mérés-élékelés feladatok, vezetés feladatok ellátásához. az ntézményrányítás, Pedagógus beskolázásánál előnyben részesülnek azok, akknek a hétévenként továbbképzés teljesítéséhez kevesebb dejük van hátra, akk degen nyelveket lletve készségtárgyakat tanítanak, de csak főskola végzettséggel rendelkeznek, akk vállalják a vzsgáztató pedagógusképzést, akk olyan szakma, pedagóga továbbképzésben vesznek részt, mellyel teljesíthetk a tanulmány kötelezettséget (7 évenként 120 óra), akk tudományos fokozat megszerzése matt tanulnak tovább, vagy másodk dplomájukat szerzk az oktatónevelőmunka hatékonyabb végzése érdekében. skolánk oktató - művészek és nemcsak művészek lehetőségekhez képest jelentős szerepet vállalnak a város oktatás és kulturáls életében. A különböző reprezentatív alkalmakon való bemutatkozások, az egyre gyakorbb megbízások és a ktüntető elsmerések öregbítk ntézményünk hímevét, bzonyí~ják kollégánk rátermettségét. Többségük skeres előadó és alkotóművész. A művészet szakképzés csak elsmert művésztanárokkal lehet eredményes, akk munkásságukkal és személységükkel vonzó példát jelenthetnek, naprakész felkészültségük, a művészet közéletben való jártasságuk pedg, nemcsak az eredményesség feltétele, de a provncalzmus elkerülésének eszköze s. Számos kol1égánk tagja különböző hvatásos, félhvatásos ének- vagy zenekarnak. Van, ak gyakran hangversenyezk, van, aknek lemeze jelent meg. Többen tanítanak felsőoktatás ntézményben. Tánctanárank együtteseket, magánskolákat vezetnek, hvatásos együttesekben vagy főskolákon tanítanak, koreográfák országszerte smertek. Képző- parművész tanárank nemcsak kállító művészek, akk munká kkal rendszeres elsmerést szereznek, de köztér alkotásak több településen, így városunkban s megtalálhatók. Rendszeres résztvevő az európa művésztelepeknek, többen szervező a hasonló magyarország rendezvényeknek. Országszerte részt vesznek szakma zsűrkben általános vagy középskola tanulók vzuáls nevelésében. Művész kollégánk közül többen részesültek elsmerő ösztöndíjakban, város megbízásokban, ktüntetésekben. Munkásságuk révén vált a Művészet Középskola olyan ntézménnyé, amely nemcsak a város közoktatásának, de kulturáls életének s szerves része.

27 A tanulók számának gyarapodása vagy csökkenése é11elemszerűen jár a dolgozó létszám változásával. Mnt fentebb látható volt, különösen így van ez a pedagógusok esetében. Dolgozónk helyzete a nyíregyház ntézményekhez vszonyítva átlagos. A jövedelem vszonyoknak a 2002-es közalkalmazott béremeléssel történt változása megnövelte a pedagógus pálya vonzerejét, és míg azt megelőzően bzonyos tantárgyak oktatására már senk sem vállalkozott, mostanra mnden területen bővelkedünk az skolánkba jelentkező pedagógusokban. Törekvésenk ellenére sem skerült számottevően növen a béren kívül személy juttatásokat, mert ennek érdem forrása, az önkormányzat által bztosított, lyen szempontból szerény lehetőségekkel bíró költségvetés. Ha lyen célra fordítható foltáshoz jutottunk, megpróbáltuk azt oly módon hozzáférhetővé tenn a legszélesebb kör számára, hogy az az oktató munka szempontjából s hasznosuljon. lyenek voltak pl. a testület krándulások, a továbbtanulás eddg mndenk számára bztosított lehetősége, az önálló művész tevékenységgel együtt járó feladatok megvalósításának támogatása. Sajnos az elmúlt években ezek a lehetőségek teljesen megszűntek, és volt év amkor az étkezés hozzájárulás kfzetése s akadályba ütközött. Az alkalmazott pedagógusok között évente vszonylag nagy létszámmozgás volt tapasztalható. Részben az eltávozottak pótlása, vagy tartós helyettesítése, részben és elsősorban a tanuló létszám felfutác;a, az skola fejlődése matt, több pedagógus érkezett skolánkba, mnt nyugdíjazás, áthelyezés vagy határozott dejű munkavszonyuk lejárta matt távozott nnen. Évek alatt a teljes állásban foglalkoztatott pedagógusok száma stablzálódott és csökkent a régebben tapasztalható fluktuácó s. Mára már kevesen emlékezhetnek az első - egyben a legmegrázóbb - feladatokra: a közalkalmazott törvény bevezetését követő raconalzálásokra és a kötöttebb, egyben kszámíthatóbb - de sokak számára szerzett jogakat sértő bértáblák bevezetésére, mndenek előtt pedg a két alkalommal bekövetkezett %-os létszámleépítésre. Az átalakítások szükséges ésszerűsítések voltak, de a dolog természetéből adódóan súlyos konflktusokkal és tartós feszültségekkel jártak. Ugyanakkor azonban skerült a meglévő két tagozat felépítésének és munkájának ésszerűsítése, a tanuló létszám optmalzálásának elndítása. 12

28 Évekkel ezelőtt még elmondható volt, hogy tantestületünk nagyon fatal Ez csak részben jelent előnyt, hszen mnd a közsmeret, mnd a szakma képzés területén nagy szükség van a pedagóga tapasztalatokra, az egymástól való tanulás lehetőségére. Mvel a fluktuácó közben csökkent az átlag életkor s nőtt és testületünk életkorban hasonlóvá vált a város több skolájának testületével. Az elmúlt öt évben kalakult és stablzálódott a tantestület magja és így a legnagyobb óraszámot jelentő tantárgyakat tanító kollégák esetében már nem tapasztalható munkahely változtatás. A művészet tárgyak egy része azonban olyan jellegű, hogy tt továbbra s állandóak a személy változások. Mára a törvény adta het dőkeret és az alkalmazott létszám előírása bztonságot jelent az dőnként megjele1?ő takarékosság kényszerek egy részével szemben. A fenntartó által bztosított dőkeret megfelel a törvény követelményeknek, és am a fontosabb, a pedagóga munka szükségletenek. Azt természetesen nem mondhatjuk, hogy az ídőkeret mnden gényt kelégít. Ak smer a művészet szakképzés - gyakran nagyvonalúan előírt - dőgényét: az egyszemélyes, lletve a 3-6 fős foglalkozások tanterv szabályat, az könnyen beláthatja, hogy a több tantárgy oktatására fordított óraszámok növelése - az skola össz dőkeretét nagyban emelő gényt jelentene, amely értelemszerűen vetné fel a fenntartóban, az skola szükségességének, ez esetben raconáls, de általunk egyáltalán nem kívánt kérdését. Tagadhatatlan, hogy később s előfordultak néha - a technka létszámot érntő - elvonások, lletve a költségvetést érntő fenntartó takarékoskodások. Mndezek azonban érdemben nem befolyásolták a tevékenységünket, de kellemetlen hatásakon túl, rávlágítottak a fnanszírozás nap problémára mndenek előtt a pénzellátás akadozás ára a külső források bevonásának kényszerítő gényére. skolánkban párhuzamos képzés folyk. A párhuzamos képzés mndeddg egyedülálló volt a magyar oktatás rendszerben, ezért a többség formáktól való eltérés folyamatos alkalmazkodást gényelt, és a jogalkotók, valamnt a jogalkalmazók s gyakran küzdöttek a kvételes helyzet tudomásulvételével. 13

29 A párhuzamos képzés legfontosabb sajátossága a következők: A szakképzés az 5., 7., vagy esetünkben a 9. évfolyamon már elkezdődk és a közsmeret oktatással párhuzamosan folyk az érettség vzsga letételég. A párhuzamosság magyarázata a művészet gyakorlásához szükséges készségek kora, és folyamatos fejlesztésének génye és szükségessége. - A párhuzamosságból adódóan az lyen képzésnek nagyon magas a het óraszáma. Teljesíten kell ugyans a középskola közsmeret oktatás NAT-ból, a kerettantervekből és az érettség szabályozásból adódó feladatat, valamnt a szakképzés szakma és vzsgakövetelményet és központ programját. A közsmeret követelmények szabályozásánál a jogszabályok tettek ném engedményt, de ezek nkább csak a képzés szervezhetőségét bztosították, és nem a tanulók - néha értelmetlen terhet csökkentették. A szakma programo k vszont teljes egészében khasználták a rendelkezésükre álló dőkeretet. ( A közoktatás törvény a párhuzamos oktatás keretében folyó képzésben a tanuló het kötelező óraszámát 40 órában maxmálta, ehhez vszonyította a nem kötelező órák lehetséges számát és ezen belül határozta meg a szakmára és közsmeretre fordítható dőkeretet. A jelenleg hatályos köznevelés törvény ugyancsak megenged a het 40 órát, de a kerettantervek hányában még nem látjuk a terhek csökkentésének lehetőségét.) - Ez a képzésfajta a kettős feladatrendszerből adódóan dő, eszköz, anyag- és pénzgényes. Ezért adott az állam a párhuzamos képzésre dupla norrnatívát. Valójában a dupla normatíva arányosan csak az egyéb középskolák működéséhez szükséges hasonló fedezetet teremtette meg az ntézmény fenntartás ához, a hányzó összeget a fenntartónak kellett bztosítana. Valamenny pénzügy feladatot fgyelembe véve egy lyen képzés nem jelentett ksebb terhet a fenntartónak mnt a hagyományos. V égezetül a párhuzamos képzés nem a munkaerő pacra, hanem a felsőoktatásra készít fel Középfokú művész nncs. Bár szakma vzsgával zárul, ez a vzsga nem. vagy csak alg képesít valamre. Ezért a művészet szakképzés nem valód szakképzés, hanem a művészet gyakorlásához szükséges felkészültség megszerzésének egy állomása. A művész pályák azonban ezt a középszntű képzést ma már nem nélkülözhetk. (Ennek nagyságrendje, száma és mértéke a kérdéses.) A párhuzamos képzés a fentek matt nem llk a szakképzés rendszerünkbe. Mndez pedg a szakképzésen belül állandó konflktusok forrásává vált. 14

30 A fentekből látszk tehát, hogy a művészet szakképzést végző középskola pedagóga programjának az átlagosnál több elváráshoz kell gazodna. Fgyelembe kell venne a NAT, az érettség vzsgaszabályzat, a szakképzés központ programjanak előírásan túl, a párhuzamos képzésre vonatkozó szabályokat oly módon, hogy mközben bztosítja a közsmeret tantárgyakkal kapcsolatos fe1adatok és a szakképzés célok egyöntetű teljesítésének feltételet, tekntettel van az oktatás egységére és a gyermek fejlődésének valamenny feltételére. Ezért olyan pedagóga programot készítettünk - a fenntartó önkormányzat egyetértésével amelynek végrehajtása optmáls középskola méretet és szerkezetet, versenyképes skola kínálatot, és nem utolsó sorban egy takarékos működést teremthetett. Ennek eredményeképpen megteremtettük a négy párhuzamos osztály ndításának lehetőségét. Ez által stabllá és kszámíthatóvá tettük a fnanszírozást, optmálsabbá a khasználtságot, a testület létszámának növelésével megteremtettük a kínálat oldal gazdagodását az országosan egységes vzsgakövetelmények teljesítésének esélyét. Létrejött egy rugalmas és megújítható elemekkel építkező szakképzés struktúra. Pedagóga programunk ma s az első alkalommal lefektetett alapokon nyugszk, az akkor megszabott rányokat követ, hszen nagyjából azóta s ugyanazokra a kérdésekre kell választ találnunk. Sajnos a megtalált válaszank, csak részben oldják meg gondjankat, mvel az újonnan megjelent és megjelenő különböző színtű követelmények és gények, nemcsak új problémákat eredményeztek eredményeznek, de felemás megoldásokat, formákat teremtve kényszerítettek bennünket a fél megoldásokra, a régebb terhek tovább vtelére. Reménykedünk abban, hogy a most megjelenés előtt álló új szabályzók már orvosolják, a múltban újra és újra termelődő problémákat. A jelenleg hatályos pedagóga programunk, magyarázatra szoruló kérdést, lyen pl. az skolaszerkezet. hely tantervünk s felvet néhány Tantervünk öt éves képzést írt elő. Következett ez a szakképzés eleve öt éves szerkezetéből. Mvel a párhuzamos képzés az skolák számára választhatóvá tette, hogya 12, vagy a 13. év 15

31 végén érettségztetnek-e, ezért a tanuló terhek csökkentése érdekében a 1 választottuk a érettség és a 13. évfolyamot a szakma vzsga évéül évfolyamot Sajnos ez a döntésünk több hátránnyal mnt előnnyel járt. Tanulónk egy része a 12. évfolyam után elhagyta az skolát, nem fejezte be a szakképzést. Ennek ellenére többségük megpróbálkozott a szakrányú továbbtanulással, és csak abban az esetben folytatta nálunk tanulmányat, ha nem skerült a felvétel vzsgája. gaz ugyan, hogy ez a helyzet úgy ahogyan terveztük- kétszeres esélyt bztosít növendékenknek, de joggal vet fel kérdéseket a szakképzés ötödk évének szükségességével kapcsolatban. Az így bekövetkezett állapotok matt az ötödk évfolyam létszáma kszámíthatatlan, az oktatás nehezen tervezhető volt. A 13. évfolyam fnanszírozása pedg drága volt, nemcsak a létszámcsökkenés matt, hanem azért s mert ez csak szakképző évfolyam, amelynek állam támogatása csekély, és egyre csekélyebb lett. Legnagyobb probléma pedg az volt, hogy ezt a közsmeret oktatást nem tartalmazó utolsó évet, a tanulók többsége, és sajnos a kollégák egy része sem tekntette az előző négy évfolyammal egyenértékűnek, így ezeknek az osztályoknak a működése nehezen megoldható gondokkal járt. A fentek matt került sor a legújabb tantervünkben a képzés szerkezetének változtatására, valamenny vzsgának, így az érettségnek és a 13. évfolyam végére való áthelyezésére. Ez a változtatás lehetővé tette, az smertetett problémák megoldásán túl, azt, hogy valamenny kjencedg osztály tantervében a felzárkóztató, és a nyelv képzés domnáljon, a közsmeret oktatás pedg az egész skolában egységes legyen. Mnt említettem már a es tanévtöl a hatályos szakképzés törvény valamenny szakközépskolában, így a párhuzamos képzést folytató művészet szakközépskolákban s újra bevezet a 4+ l-es szerkezetet. Ezért félő, hogy újratermelődk az egyszer már megoldottnak vélt problémák egy része. Ugyanakkor a kerettantervek megjelenése, nemcsak új pedagóga programot, de szerkezetében és tartalmában egyaránt megváltozott hely tantervet eredményez. Testü1etünk jelenleg az új program kalakításán dolgozk. Célunk továbbra s az előírásoknak és az elvárásoknak megfelelő, működő skolaszerkezet, a művészet képzés s~átosságahoz gazodó, az érettség és szakma vzsgára eredményesen felkészítő hely tantervet tartalmazó pedagóga program készítése. 16

32 A képzőművészet szakképzésben ~ bár hely tantervünk sok szak képzését lehetővé tesz.. szüneteltet jük azoknak a szakoknak az ndítását, amelyeknél telített a pálya, vagy nem áll rendelkezésünkre a szükséges par háttér, vagy a szakma oktató tartósan nem bztosítható. A néptánc szak mellett megjelenő moderntánc, az de tanévtől a színpad tánc a társadalm gényeknek engedve nyert szélesebb teret. A zene tagozaton törekedtünk a népszerű lletve a továbbtanulás hely lehetőséget, és a könnyebb elhelyezkedés esélyt kínáló hangszerek oktatására. A 80-as évek végén még csak 14 ntézményben folyt müvészet szakképzés. Mára ez a szám az hatvanat s meghaladja. (Ennek értelme és szükségessége természetesen vtatható.) A 14 ntézményből ll-ben, többnyre évtzedek óta, zeneoktatás folyt. Keretek között teremtődött meg a magyar zenész társadalom utánpótlása. A rendszerváltást követő átalakulások matt csökken a pálya vonzereje, így az azt választó tanulók száma s. Ezért valamenny skolában hullámzó a zene szakképzésre jelentkező tanulók száma és egyre nkább egyoldalú a hangszer választásuk s. Ez az országos jelenség mára már veszélybe sodorta a vonós hangszerek és néhány fúvós hangszer oktatását, és természetesen ezeken a területeken hamarosan utánpótlás problémákat vet fel. A jelentkezők számának hullámzása mnket s érnt, de eltérően néhány társntézménytől, akket ezek a beskolázás problémák létükben fenyegetnek, testületünk skeres munkájának eredményeként mndg kellő tanuló létszám volt ahhoz, hogy az skola alapításakor ktűzött célt, a zene szakképzés színvonalát fenntarthassuk. E képzés terület másk országos sajátossága: magas költséggénye. A kscsoportos és személyes foglalkozások nagy száma, a hangszeres oktatás eszköz, tanterem és dő génye matt a zeneoktatás a legdrágább képzés forma. Ematt, azokban az években mkor jelentős a tagozatra való túljelentkezés s, akkor sncs több éves átlagban értelme a kb. 20 főnél nagyobb létszámú osztály ndításának. részben a konkurencával szemben verseny hátrányt jelent, részben pedg az akkor bevezetett átlaglétszámra épülő fnanszírozás matt tovább drágította ezt a képzés formát. 17

33 A ZENEMŰVÉSZET TAGOZATRA JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK SZÁMA: 16 fő 17 fő 17 fő 29 fő 27 fő 21 fő :21 fő 20 fő 20 fő 16 fő 16 fő Erre a szakma helyzetre és erre a hátrányos fnanszírozás fordulatra válaszolva, egyetértésben a fenntartóval, a szakképző osztályok számát háromról kettőre csökkentettük, a gmnázum osztá1y megszűnését követően pedg vegyes osztályokat ndítottunk és a következő tanévre s ezt tervezzük. Így tudjuk megőrzn mndazt a szellem és tárgy tőkét, amt évtzedek munkájával felhalmoztunk, megőrzn a változásokra való reakcóképességünket, a maxmáls osztálylétszámokkal pedg optmáls fnanszírozás feltételeket bztosítan. Nem utolsó sorban így járulhatunk hozzá a város gyermeklétszám csökkenéséből adódó fenntartó gondok megoldásához s. Programunk másk fontos változása a nyelvoktatás terén következett be. A nyelv képzés hatékonyságát elente óraszám növekedéssel kívántuk elérn. Ez önmagában nem hozott számottevő eredményt. Ezt követően bevezettük a tanulók tudás szntjéhez alkalmazkodó, az ntenzívebb önálló munkát ösztönző, a hagyományos csoportbontást felváltó, anyelvskolák tapasztalataból knduló sávos nyelvoktatást. Erőfeszítésünk skerét a gyarapodó nyelvvzsgák, főleg pedg az előrehozott nyelv érettségk száma jelz. 18

34 E/őrehozott vzsgázók érettség tárgyanak eredménye: 98fő 3,88 Angol nyelv Német nyelv Román nyelv A magyar népzene alapja nformatka Testnevelés Ábrázoló és művészet geometra Bológa M üvészettörténet Matematka Történelem 4,4 (47 fő) 4,15 (20 fő) 5 (1 fő) 4,3 (9 fő) 3,4 (7 fő) 4,11 (17 fő) 3 (2 fő) 4 (5 fő) 4,3 (2 fő + 1 fő Emelt) 3,6 (3fő) 2,5 (2 fő) E/őrehozott vzsgázók érettség tárgyanak eredménye: 71 fő 4,16 Angol nyelv 4,65 (20 fő) Német nyelv 3,8 (10fő) A magyar népzene alapja 4,6 (10fő) nformatka 3,16 (24 fő) Testnevelés 4,6 (16 fő + 1 fő Emelt) E/őrehozott vzsgázók érettség tárgyanak eredménye: 38fő 4,16 Angol nyelv Német nyelv A magyar népzene alapja nformatka Testnevelés 4,45 (ll fő) 4,33 (6 fő) 4,1 (10 fő) 4 (1 fő) 3,91 (11 fő) 19

35 l. [ H~lhozott vzsgdzók érettség tárgyalnak eredménye: 52 fő 4,09 Angol nyelv Német nyelv A magyar népzene alapja nformatka Testnevelés 4,47 (17 fő) 3,3 (lofő) 4,5 (l2 fő) 4,2 (5 fő) 4 (12 fő) E5reftozott vzsgázók érettség tárgyalnak eredménye: 59fő. 4,43 Angol nyelv 4,44 (l8 fő) Német nyelv 4,37 (19 fő) Román nyelv 5 (l fő Emelt) A magyar népzene alapja 4,5 (lo fő) nformatka 4,14 (7 fő) Testnevelés 4,14 (14 fő) Megjegyzés: Vannak tanulók, akk több tantárgyból s érettségztek. Mután megtörtént néhány szakma tantárgy érettség vízsgatárggyá akkredtálása, programunk bztosítan tudta a kellő számú tantárgy kínálatot, csökkentve ezzel a tanuló várható vzsgaterhet. A új kerettantervek megjelenése a fentek teruletén s változásokat fog credményezn. Reméljük azonban, hogy ezek a változások nem csökkentk majd az említett tárgyak oktatásának eredményességét. Állandó törekvésünk a tanuló terhek csökkentése. Ezt a küzdelmet szszfuszvá tesz a közoktatás valamenny fontosabb problémáján túl. a párhuzamos képzés kíméletlenül magas ó raszám a, az lyen típusú szabályokat alkotók szakma szűklátókörűségéből adódó formáls, ezért teljesíthetetlen maxmalzmusa, valamnt a pedagógus társadalom azon közkeletű tévedése, hogy a több tanítás óra és a több tananyagtartalom -külön, külön s- szélesebb mélyebb tudást eredményez. Törekvésenk eredményeként a lehetséges és megengedhető szntre csökkentettük a tanuló óra.;;zámokat, valamnt az egyes tantárgyak hely tantervében 20