Civil hírlevél. Támogatások...2. oldal. Intézményi hírek oldal. Impresszum. Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kommunikációs Igazgatósága

Átírás

1 Civil hírlevél Tisztelt Olvasó! Ön rendszeresen megjelenő hírlevelünk évi 5. számát olvassa. Célunk, hogy az aktuális hírekkel, összefoglalókkal felhívjuk a figyelmet a legújabb döntésekre, tervekre, illetve, hogy segítsük az intézményrendszerrel és az uniós forrásokkal kapcsolatos szabályok értelmezését. Tartalom Támogatások...2. oldal Intézményi hírek oldal Impresszum Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kommunikációs Igazgatósága Elérhetőségeink: Infóvonal: 06-40/ Fax: 06-1/ nfu@meh.hu

2 Támogatások Életminőség javítása uniós forrásból: még az idén közel 342 milliárd forint a környezetvédelemre Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében szeptember 18-án induló első környezetvédelmi pályázati csomagja közvetlenül a lakosság életminőségét javítva támogatást nyújt a szennyvíztisztítás fejlesztéséhez, az ivóvíz minőség javításához, az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások kihasználásához. Megkezdődhet a felszíni és felszín alatti vizeket károsító megtelt hulladéklerakók uniós normák szerinti rekultivációja, új természetvédelmi programok indulhatnak és jut pénz az e-környezetvédelem céljaira is. A most induló pályázati csomag az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legjelentősebb fejlesztési programja lesz, a most megjelenő, 2008 végéig pályázható pályázatok összértéke 342 milliárd Ft. A megcélzott, a lakosság életminőségének fejlesztésében érdekelt pályázói kör: az önkormányzatok, a környezetvédelemért felelős állami és civil szervezetek, - illetve az energetikai fejlesztéseknél a vállalkozások is. Az ország környezeti állapota a program végére, 2015-re érzékelhetően javulni fog, egészséges víz folyhat minden csapból, eltűnnek a folyóinkat rongáló tisztítatlan szennyvizek, tisztább energiaforrásokat használhatunk majd hatékonyabban, javítunk védett természeti területeink állapotán és a környezettudatosság növelését szolgálva mindenki számára elérhetővé tesszük a környezeti információkat. Természetesen az intézményrendszernek és a pályázóknak is érdekelteknek kell lenniük a költséghatékony, a lakosság teherviselő képességét figyelembe vevő rendszerek kialakításában. Az előkészítési tevékenységek forrás és időigénye indokolja, hogy egyes pályázatokat kétfordulós pályázati konstrukció keretében hirdessék meg. A projekt-előkészítési időszak alatt a kiválasztott projektek részletes kidolgozását a Közreműködő Szervezet folyamatos szakmai és menedzsment tanácsadással segíti, valamint a projektgazdának lehetősége van a kidolgozás költségeinek folyamatos elszámolására is. A as időszakban a szigorúbb EU-s elvárások eredményeképpen a jövedelemtermelő (pl. árbevétellel rendelkező) ilyen projektek esetén az elvárt önerő mértéke 10 és 30% között lehet. Ezért az önerő biztosítása érdekében a 2008-as évben megközelítőleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a kormány azoknak az önkormányzatoknak a részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják biztosítani. A kamattámogatási konstrukció hosszútávra tervezhető lesz. Novemberben indul majd a második életminőség csomag, ekkor az árvízvédelemmel, a vízminőség védelemmel, a hulladékgazdálkodással és környezeti kármentesítési feladatokkal folytatódhat a program.

3 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szeptember 18-én elindult életminőség pályázati csomagja az alábbi területeken valósít meg fejlesztéseket: Tisztább települések Szennyvízelvezetés és tisztítás (KEOP 1.2.) Annak ellenére, hogy jelenleg a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 67% Magyarországon, a szennyvíztisztítók kapacitáskihasználtsága alacsony és jelentős területi eltérések vannak régióként a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások arányában, valamint a növekedés mértékében és az ellátottságban is. A program elsődleges célja városaink, nagyközségeink számára a szennyvíztisztítás hosszú távú környezetkímélő megoldása, az ország lakosainak számára a komfortos lakhatás esélyeinek növelése. A program keretében új szennyvíztisztító telepek, csatornahálózatok jöhetnek létre, illetve most először lehetőség lesz arra is, hogy a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken korszerű egyedi szennyvízkezelési kisberendezések is támogatást kapjanak. Az előttünk álló feladat óriási: 2015-ig minden 2000 lakosnál nagyobb településen meg kell oldanunk a szennyvizek EU normáknak megfelelő, fenntartható kezelését. A projektek tervezése során alapvető feltétel a projektek költséghatékonysága, ezt a pályázatokat értékelő szakemberek is nagy súllyal pontozzák. A következő 15 hónapban pályázható keret 188 milliárd forint, amelyhez 2009-től újabb hasonló nagyságrendű keret társul. Az előző időszak hasonló célú nagyberuházásaként a Kohéziós Alap társfinanszírozásával zajlik Kelet-Közép-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményeinek az építése, közel 80 milliárd forint támogatással. Ivóvízminőség javítás (KEOP 1.3.) A cél az, hogy mindenki jó minőségű vizet ihasson az ország bármely pontján. Ma hazánkban majdnem 900 településen, több mint 2,5 millió ember iszik rossz minőségű vizet. A legnagyobb problémák az Alföldön jelentkeznek, de bőven van megoldandó feladat a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is: sokfelé arzénes, bóros, nitrites, ammóniumos az ivóvíz. Célunk ennek a mielőbbi megszüntetése. A már 2004-ben megkezdődött ivóvízminőség-javító program tovább folytatódik. A lényegesen több rendelkezésre álló forrás lehetővé teszi, hogy az érintett önkormányzatok a program felgyorsítására törekedhessenek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 200 milliárd Ft jut az ivóvízminőség javítására, ebből már idén és jövőre 56 milliárd forint a rendelkezésre áll. Emellett a projekt-előkészítési keretből elkezdődhet valamennyi szükséges projekt tervezése is. Az ivóvízkezelés esetében is volt Kohéziós Alapból az I. NFT keretében finanszírozott projekt, ami az ivóvízminőség szempontjából legrosszabb helyzetben lévő Észak-Alföldre terjedt ki 5 Mrd Ft értékben. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése (KEOP ) A magyarországi települési szilárdhulladék-lerakók nagy része felhagyott, bezárt, azonban rendezett rekultivációjuk, lezárásuk még nem történt meg. A felszíni és felszín 3

4 alatti vizek szennyezésének megakadályozása, a környezetterhelés csökkentése és a települések környezetének védelme érdekében térségi szinten rekultiválni kell a lakosságot és a környezetet is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelően bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. A program keretében települési önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak a ben rendelkezésre álló közel 60 milliárd forintra. A pályázati konstrukció hosszú távú célja 2010-ig 850, 2015-ig pedig 1500 szilárdhulladék lerakó rekultiválása. A természeti sokszínűség védelme Az élő és élettelen természeti értékek megőrzése, a vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése, illetve az élőhely-védelem, helyreállítás (KEOP és KEOP ) A természetvédelem egyik legfontosabb feladata a vadon élő állatok és növények, valamint azok élőhelyeinek megóvása, illetve a természet közeli állapot helyreállítása. A barlangok, a források, az egyes sziklaalakzatok és más felszínalaktani képződmények a környezetüktől eltérő mikroklímájukkal, vízforgalmukkal és talajviszonyaikkal speciális élőhelyeket jelentenek számos védett növény- és állatfaj számára. A közlekedési infrastruktúra által okozott károk közül az egyik legszembetűnőbb az állatok elütése, az elektromos szabadvezetékek pedig akadályozzák a madarak szabad vándorlását. A pályázati kiírások célja a védett természeti területek hatékony védelme, amelyre ban 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A célterület védett természeti terület és/vagy Natura 2000 terület lehet, illetve feltétel, hogy a beruházás védett és/vagy fokozottan védett madárfajokat érintő probléma kezelésére irányuljon. A kedvezményezetti kör - a megfogalmazott céltól függően - nemzeti park, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok vagy azok társulásai, állami erdőgazdálkodási Zrt-k, közhasznú társaságok és közalapítványok, közútkezelő, MÁV és a GYESEV lehet. Az I. NFT hasonló célú intézkedésének keretén belül 11 projekt összesen 3,27 Mrd Ft támogatást kapott. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (KEOP ) A gyűjteményes kertek (botanikus kertek, arborétumok) és a történeti kertek (kastélyok, kúriák parkjai) viszonylag kis méretük ellenére fontos elemei a környezetvédelemnek. Szerepet játszanak a saját élőhelyükön veszélyeztetett növényfajok védelmében is. Mivel nagyközönség számára is nyitva állnak, így a környezeti nevelést, oktatást és az ismeretterjesztést is jól szolgálják. A természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és élőhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálják a tervezett beruházások, melyek kedvezményezetti köre a fenti kiíráséhoz hasonló. Elmozdulás a megújuló energiák felé Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása (KEOP 4.1.) A pályázati konstrukció célja, hogy a megújuló energiaforrások (biomassza, geotermális, víz, nap, szél energia) kibővülő alkalmazásával a hazai energiatermelési, felhasználási szerkezet diverzifikáltabbá, a helyi igényekhez mindinkább igazodóvá és a környezeti elvárásoknak (elsősorban üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése) megfelelővé váljon. Ennek keretében támogatáshoz juthatnak a hőt és/vagy villamos energiát 4

5 megújuló energiaforrásból előállító projektek; a kisebb, helyi jellegűtől egészen a több milliárdos méretűig (támogatás mértéke: nagyvállalatok: millió Ft; egyéb kedvezményezettek: millió Ft-ig). Az állami támogatási szabályok miatt egy projekt maximális támogatási intenzitása 50% lehet, azaz minimum 50 % saját erő kell a projekt megvalósításához. A kedvezményezetti kör igen széles: egyaránt támogathatók a költségvetési szervek (elsősorban önkormányzatok), a kis és középvállalkozások, a távhőszolgáltató cégek, de a többségi magántulajdonú nagyvállalatok is. Előreláthatólag kizárólag a konstrukció révén 2010-re 1 a megújuló energiaforrások hazai energiafelhasználáson belüli részaránya mintegy 0,6%-kal lehet magasabb. Tekintettel a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos számos veszélyforrásra, a projektkiválasztás során kiemelt figyelmet és az értékelési szempontrendszerben meghatározó helyet kap a projektek fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, környezeti, természetvédelmi szempontú fenntarthatósága (pl. a felhasznált biomassza származási helye) ban mintegy 13,26 milliárd Ft szolgálja a célkitűzést. Cél a takarékosság Riasztó adat, hogy Magyarországon az energiapazarlás a legjóindulatúbb becslések szerint is másfélszer magasabb, mint az Európai Unió fejlett országaiban. Ezért az energiatakarékos gondolkodásmód elterjesztése sürgetően aktuális feladatunk. Energetikai hatékonyság fokozása (KEOP 5.1.) A pályázati konstrukció célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire, az egyéb középületekre, de a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhőszolgáltatók és termelők energiahatékonyság korszerűsítésére irányuló beruházásainak elősegítése vissza nem térítendő támogatással. A támogatások eredményeként javul majd a hazai energiafelhasználás hatékonysága, és ezzel párhuzamosan csökken a - klímapolitikai szempontból kiemelt jelentőségű - üvegházhatású gázok kibocsátása. A konstrukció elsősorban kis és közepes méretű projekteket támogat (támogatás mértéke: millió Ft-ig), az adott projekt megtérülési paramétereitől függően % közötti arányban, a potenciális kedvezményezetti kört a költségvetési szervek, a távhőszolgáltatók, valamint a KKV-k alkotják. A támogatásra ban mintegy 8,76 milliárd Ft áll rendelkezésre. Harmadik feles finanszírozás (KEOP 5.2.) A támogatás célja a központi és helyi költségvetési szervek, alapítványok és egyházak épületeiben az elektromos, világítási és fűtési rendszerek korszerűsítése, minőségivé tétele, s ezáltal az intézmények energiaköltségeinek mérséklése, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Tekintettel a gyenge önrészfinanszírozási képességre és beruházási hajlandóságra, a pályázati konstrukció kedvezményezettje nem közvetlenül az intézmény, hanem a beruházás lebonyolítását az intézmény által kiírt közbeszerzési eljáráson elnyerő vállalkozás (harmadik fél) lesz. A vállalkozás és az intézmény között létrejövő szerződés értelmében a vállalkozás megelőlegezi az intézmény részére a beruházáshoz szükséges összeget, pályázik a támogatási forrásra, lebonyolítja a kivitelezést, majd az intézmény a beruházás eredményeként megvalósuló energiaköltség-csökkentése terhére, tartósbérleti szerződés keretében törleszt a vállalkozó felé. 1 Az indikátort 2010 végéig kell értelmezni a as időszakban, mivel a projektek megvalósításának futamideje max. 2 év. 5

6 Ilyen kondíciók mellett a támogatásra azért van szükség, hogy az intézmények fenntartói minél nagyobb számban, még kevesebb törlesztés mellett tudják igénybe venni ezt a finanszírozási módot (a kedvezményezett vállalkozás ugyanis csökkentett árain keresztül átengedi a támogatást az intézmény részére). A támogatási arány fűtéskorszerűsítés esetében 14,5%, elektromos, ill. világítási rendszer korszerűsítése esetén 10% lesz. A projektek kiválasztása a ban rendelkezésre álló mintegy 1,84 milliárd Ft áll keret erejéig egyszerűsített, automatikus eljárásrendben történik, ezzel is hozzájárulva az intézményi beruházások gyorsabb lebonyolíthatóságához. A zöld gondolat terjesztése Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem) (KEOP 6.3. és KMOP ) A környezetvédelemmel kapcsolatos informatikai fejlesztéseket is támogatja környezetvédelmi keret, hiszen mindenféle digitalizálás a papíralapú eljárások háttérbe szorítását jelenti, ami már önmagában is fontos lépés környezetünk megóvásáért. Az e- környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos vagy területi civil szervezetek támogatására irányul. A pályázati konstrukció célja az intézmények környezetvédelmi adatbázisainak fejlesztése és harmonizálása, az adatgyűjtés, az adatszolgáltatás fejlesztése, valamint az elektronikus ügyintézés biztosítása a környezetvédelem területén. Ezek az intézkedések a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését, azaz a környezeti demokrácia fejlesztését is szolgálják. A pályázatok négy tématerülethez kapcsolódnak: Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET), Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), települési és regionális együttműködések, Víz Keretirányelv végrehajtása. A pályázás kétfordulós eljárás keretében történik, 100%-os támogatási intenzitás mellett, ban 6,6 Mrd forintos keret terhére. Társadalmi szemléletváltás, a fogyasztási szokások változása nélkül persze a fentiek csupán részeredményeket hozhatnak. Az anyag- és energiatakarékossági fejlesztések, az újrahasznosítás kultúrájának széleskörű elterjedése, a környezetbarát eljárások bevezetésének segítése ezek mind hozzájárulhatnak szokásaink változásához, és a gazdasági fejlődés fenntarthatóságához, ezért az életminőség környezetvédelmi csomag 2008 januárjában is folytatódik. Európai közoktatás uniós forrásból - Az ősszel 166 milliárd forintos fejlesztés indult az oktatásban Megújul az oktatás rendszere az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásaiból. Minden gyermek számára elérhetővé kell tennünk a felújított, akadálymentesített iskolákat, az élhető közösségi tereket és a korszerű, használható tudást jelentő oktatást jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter az iskolafejlesztési programot az országos tanévnyitó ünnepségen Nyíregyházán. Az európai uniós fejlesztési forrásoknak köszönhetően az ősszel ütemezetten 9 program indul el, összesen 60 milliárd forintos kerettel. A pályázatok célja a közoktatási reform 6

7 támogatása, a minőségi közoktatás megteremtése és a mindenki számára hozzáférhető, korszerű integrált intézményi hálózat kiépítése. Az oktatási pályázati csomagot a tanév során még az esélyegyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató további tíz program meghirdetése követi 107 milliárd forintos kerettel. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára az oktatásban is. Ennek érdekében a minden régióban elérhető pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, a kulcskompetenciák fejlesztésére koncentráló közoktatási intézmények támogatása lesz. Az iskolafenntartók összesen 52 milliárd forintos keretre pályázhatnak, ami magában foglalhatja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, energiatakarékossá tételét, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, valamint a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését. Az OLLÉ program segítségével pedig a sportpályák és dühöngők rendbetételére, fejlesztése is lehetőség. Az infrastrukturális fejlesztésekhez természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani programoknak is kapcsolódniuk kell. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, az újszerű megoldások bevezetése, valamint a közoktatási intézmények regionális szintű együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program idén megjelenő pályázatai 29 milliárd Ft értékben nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. Külön, kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett, több mint 5,3 milliárd forintos uniós forrásból folytatódik a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer továbbfejlesztése is. 7

8 Oktatási pályázati csomag számokban OP/ meghirdetés időpontja Szeptember Forrás Mrd forint 7 db ROP 51,96 1,64 5,32 Tanév során Intézkedés tartalma Intézmények infrastrukturális fejlesztése Oktatási esélyegyenlőség és integráció Szakképzési rendszer megújítása Forrás Mrd forint TÁMOP Összesen: 6,96 Összesen: Tartalmi és esélyegyenlőségi fejlesztés és tehetséggondozás 76,3 TIOP TÁMOP összesen: Informatikai fejlesztés Összesen: 58,92 107,46 83,26 24,2 TOTAL: 166,38 Összesen Szeptemberben Tanév során közel 166 mrd közel 60 mrd több mint 107 mrd 8

9 A fejlődéshez a társadalomnak is változnia kell, mi nem mondunk le senkiről Az európai uniós források nem elegendőek, a társadalomnak is változnia kell az ország jövőbeni fejlődése érdekében. A sikerhez négy uniós érték adaptációja mindenképpen szükséges. Ezek a teljesítmény tisztelete, a normakövetés, az öngondoskodás és a szolidaritás - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Pécsett. A négy érték közül a szolidaritás az, amely a felmérések szerint a leginkább meggyengült az elmúlt időszakban, pedig magas foka közös érdekünk, hiszen egy kettészakadt társadalomban élni, dolgozni, vállalkozni senkinek sem jó. Magyarország az egy főre jutó GDP alapján az elmúlt másfél évtizedben 15 százalékkal került közelebb az Európai Unió átlagos fejlettségéhez, ugyanekkor egyes régiói százalékkal leszakadtak a magyar átlagtól. Ma Budapest 125 százalékán, az Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld pedig csak 40 százalékán van az unió átlagos fejlettségének. Magyarország kettészakadt kelet-nyugat, nagyvárosok-kistelepülések, magyarok-romák életesélye mentén. Éppen ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv törekvése a további leszakadás megállítása. A regionális különbségek miatt az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi, régióspecifikus döntések, és tudatosan differenciált lesz a források elosztása is. A leghátrányosabb kistérségeknek célzott programokat indítanak és kiszámíthatóvá, tervezhetőbbé, igazságosabbá teszik a pályázatokhoz szükséges önerő biztosítását. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kötelező állami feladatra pályáznak, 10 százalék önrészt kell majd biztosítaniuk, míg a leghátrányosabb, másfél millió lakost tömörítő kistérségek, települések részéről 5 százalékos önerő is elegendő lesz fő szabályként. Önkormányzati társulást alakítanak A Dél-dunántúli Regionális Ivóvízminőség-javító Program soron következő előkészítő fórumának július 11-én Siklós adott otthont. A rendezvény elején Dr. Wekler Ferenc a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, s egyben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízottja a megjelent nagyszámú polgármesternek az M6-os autópályává fejleszthető autóút helyzetéről is beszámolt. Az ütemezés szerint az M6-os Dunaújváros-Szekszárd és Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszai 2010 márciusára elkészülnek. Az utóbbi 79 kilométeres 2x2 sávos autópálya építése a jó előkészítettségnek megfelelően már idén megkezdődhet. A szintén PPP konstrukcióban épülő 67 kilométeres Dunaújváros-Szekszárd gyorsforgalmi útszakasz előkészítettsége kicsit hátrébb tart, de már ennek a résznek is megvan a környezetvédelmi engedélye. A lőszermentesítés, illetve az építési engedélyezési eljárás is befejeződött. A tervezők szerint a márciusi átadás azonban itt is tartható, mivel ez a szakasz az egyszerűbb terepviszonyok miatt gyorsabban megépíthető. Az ivóvízminőség-javításra kötelezett települések sorát a 201/2001. (X.25.) kormányrendelet határozza meg. Dél-Dunántúlon ez 207 települést érint, amelyek közül 139 település több mint 200 ezer lakossal jelezte vissza előzetesen, hogy részt szeretne venni a most formálódó 30 milliárd forintos összköltségű Dél-dunántúli Regionális Ivóvízminőség-javító Programban. A megvalósítás forrásait az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (ÚMFT KEOP) pályázati pénze és a 10 százalékos önerő biztosítaná. Az ülésen megjelent 9

10 polgármesterek megszavazták, hogy a pályázáshoz előkészítenek egy önkormányzati társulást, amelynek gesztori feladatait Siklós városára bízzák. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Meghirdették az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Program második pályázatát a Közszolgálati intézmények akadálymentesítése címmel. A támogatás célja, olyan épületek teljes körű átalakítása, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben akadálymentesek. Ez a fizikai és kommunikációs hiányosságokra egyaránt vonatkozik. A rendelkezésre álló 400 millió forintra pályázhatnak a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és társulásaik, egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok. Az átalakulással vagy alapítással július 1. után létrejövő nonprofit gazdasági társaság, és egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet, abban az esetben, ha az általuk fenntartott intézmények a következő szolgáltatások valamelyikét látják el: óvoda, alap-és középfokú iskola, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi alap- és szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat. Csak az a tevékenység támogatható, amelyben kizárólag a komplex módon kivitelezett, teljes körűen elvégzett akadálymentesítési átalakítás valósul meg. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, mértéke a projekt elszámolható összköltségének legfeljebb 85 %-a. A támogatás összege egyszintes épület esetében maximum 10 millió forint, kétszintes épület esetében maximum 20 millió forint. A pályázatok benyújtásának helye és határideje: VÁTI Kht. Pécsi Területi Iroda, 7621 Pécs, Rákóczi út november 16-ig. A pályázati kiírás dokumentációja a honlapról tölthető le. Megszépülő iskolai sportpályák ÚMFT támogatásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv iskola-felújítási pályázati kiírásaira kíván pályázni az öt sportág szakmai összefogásával megalakult OLLÉ Szövetség. A tömegsport népszerűsítés mellett elkötelezett szervezetek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával indították el az iskolai sportpályák megújulását célzó OLLÉ Iskola Programot. Az OLLÉ Iskola Program, amely a közoktatási intézményekben sportpálya létesítésére, sportudvarok létrehozására, és az arra épülő szolgáltatások megszervezésére irányul, széles civil összefogással indult el. A program finanszírozását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében már meghirdetett iskola-felújítási program pályázatai támogatják, amelynek keretében az iskolák rekonstrukciója során tanulónként forint támogatás fordítható az iskolai sportudvarok rendbetételére, fejlesztésére. A 90%-os intenzitású támogatásokra a pályázatokat szeptember 24-től lehet benyújtani, az első forduló eredményhirdetése januárban lesz. A fejlesztés során elsőbbséget élveznek a kistérségi települések intézményfenntartói és a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolák. 10

11 Scheer Sándor, az MLSZ elnökségének tagja az OLLÉ szövetség alapító tagja elmondta, hogy ez a kezdeményezés nem a labdarúgásról szól, hiszen öt sportág csatlakozott hozzá. A labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, és a kajak-kenu sport is tenni akar a fejlődésért, a fejlesztésért, és így együtt, közösen támogatják és népszerűsítik a programot. Az OLLÉ Iskola program fővédnöke Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, társvédnökök Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának az elnöke és Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyés püspök. Elszámolási és nyomonkövetési nyomtatványok Intézményi hírek Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében beadott pályázatok feldolgozása, illetve a megvalósításuk nyomonkövetése során szerzett tapasztalatok alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentős egyszerűsítést és egységesítést vezet be a támogatott pályázatok projekt-előrehaladási jelentéseinek, kifizetési kérelmének és a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumaiban. Az intézkedések célja, hogy gyorsuljanak a kifizetések, a kedvezményezettek és a pályáztató szervek számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a projektek megvalósulását nyomon követő rendszer. A fent említett dokumentumok egységes formában és alkalmazási elvek szerint kerültek bevezetésre. Az egységességet az támasztja alá, hogy a pénzügyi elszámoláshoz benyújtandó dokumentumok tevékenyég-alapú költségkategóriákhoz (pl. építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb.) lettek rendelve. Ami azt jelenti, hogy nem pályázati kiírások szerinti, hanem tevékenység függő a bekérendő dokumentumok köre. A projekt keretében megvalósított tevékenyég során felmerült, és elszámolni kívánt költség határozza meg, milyen típusú dokumentummal kell a költség ténylegességét alátámasztani. Ebben a rendszerben a dokumentum-alapú ellenőrzés jelentősen egyszerűsödik (például csökken a bekérendő dokumentumok száma), viszont alaposabb és szigorúbb helyszíni ellenőrzések történnek a jövőben. A változtatás, hogy - a bekérendő dokumentumok száma jelentősen csökken - az elszámolást alátámasztó dokumentumok tevékenyég vonatkozású költségkategóriákhoz (pl. építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb) vannak rendelve; - szélesebb körben alkalmazandók az összesítők (értékcsökkenés, kiküldetésútiköltség, személyjellegű költségek, saját teljesítés, rezsi, stb.) - bevezetésre kerül az átalány keretében történő elszámolás lehetősége (pl. rezsi elszámolása esetében); - egységes nyomtatvány és összesítő sablonok kerültek kidolgozásra; Az egységesítésre kerülő dokumentumok: - Előleg kifizetési kérelem - Kifizetési kérelem - Kifizetési kérelem alátámasztó dokumentumai - Útmutató Kifizetési kérelemhez 11

12 - Bérleti díjak arányosítása - Rezsi arányosítása - Rezsi átalány alapú fizetési kérelme - Nyilatkozat szóbeli megállapodásról - Nyilatkozat saját teljesítésről - Összesítők - PEJ - PEJ útmutató - ZPEJ - ZPEJ útmutató Annak érdekében, hogy a kedvezményezettek könnyebben eligazodjanak projektjeik pénzügyi elszámolásának összeállításánál egy rövid összefoglaló készült: Útmutató támogatás igénylés összeállításához címen. Elindultak az Ügynökség honlapjának új szolgáltatásai Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető az ún. RSS szolgáltatás, melynek segítségével folyamatosan nyomon követhetőek az Ügynökség által megjelentetett hírek és közlemények, és ezek a tartalmak immár angol nyelven is elérhetőek. Műhelybeszélgetés a helyi gazdaságfejlesztésről A Pro Regio Kht., mint közreműködő szervezet műhelybeszélgetésre hívta meg szakmai partnereit az Inkubátorházak szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött építése, bővítése, fejlesztése és az Ipari parkok, ipari területek telephely- és szolgáltatás-fejlesztése című összevont pályázati kiírással kapcsolatban. A találkozón 18 partnerszervezet vett részt. A Pro Regio Kht. munkatársai röviden tájékoztatták a jelenlévőket a Közép-Magyarországi Operatív Program Helyi gazdaságfejlesztés intézkedés kidolgozás alatt álló, illetve a későbbiekben kidolgozásra kerülő pályázati lehetőségeiről, majd bemutatták a kiírás-tervezetet. Ezt követően került sor a szakmai kérdések és vélemények megvitatására, melynek eredményeként az írásban is továbbított észrevételek, vélemények értékelésre kerültek. Egyes vélemények és módosítási javaslatok bekerültek a kiírás-tervezetbe. Az Irányító Hatóság jóváhagyását követően a pályázati kiírás szeptember 12-én hivatalosan is meghirdetésre kerül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a oldalon. A workshop előadása és az emlékeztető megtalálható a Közép-magyarországi régió honlapján, a oldalon. 12