Aperesztrojka korszak egymást
|
|
- Eszter Lili Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gorbacsov reformjai és Kelet-Közép-Európa Szocialista országok a peresztrojka idején Aperesztrojka korszak egymást követõ szovjet amerikai csúcstalálkozói (Genf: 1985, Reykjavík: 1986, Washington: 1987, Moszkva: 1988, Málta: 1989, Moszkva: 1991) és az azokon megtárgyalt problémák, az ott aláírt megállapodások azt mutatják, hogy Moszkva ebben az idõszakban minden más külpolitikai kérdésnél nagyobb jelentõséget tulajdonított a stratégiai stabilitást fenntartó fegyverzetcsökkentésnek. Ehhez képest a Szovjetunió Európa-politikája, az úgynevezett közös európai ház -koncepciója is csak másodlagos ügy volt. És csak mindezek után következett a sorban Kelet- és Kelet-Közép-Európa sorsa. Kelet-Európa leértékelõdik? Bár az európai szocialista államokkal kapcsolatos politika retorikailag a peresztrojka idõszakában is kitüntetett figyelmet élvezett Moszkvában, a korszak kulcsszereplõinek visszaemlékezéseibõl az is kiderül, hogy a tényleges helyzet a rutinszerûen õrzött látszat dacára másként festett. Ez kezdetben mindenekelõtt két körülménnyel függött össze. Egyrészt azzal, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfõtitkár és környezete Romániát leszámítva ekkor még nem érzékelt komoly problémákat a térségben. Másrészt, a szovjet pártvezetés reformokra kész szárnya a belpolitikai változások szellemében szeretett volna szakítani azzal a korábbi idõszakra jellemzõ moszkvai hagyománnyal, amely a Szovjetuniót feltétlen önértéknek tekintette, következésképpen elképzelhetetlennek tartotta annak belátását, hogy a kis európai szatellit államok bármiben is példát mutathatnának. A peresztrojkát népszerûsítõ ötkopejkás bélyeg, 1988 Gorbacsov külpolitikai fõtanácsadója, Anatolij Csernyajev visszaemlékezéseiben többször is megjegyzi, hogy az 1985 tavaszán megválasztott új pártfõtitkár mennyire kényelmetlenül érezte magát a nemzetközi kommunista mozgalom irányítójának szerepében. Nem kedvelte a szocialista országok vezetõivel való találkozókat, sõt atanácsadó szerint, amikor csak tehette, próbálta kerülni azokat. Gorbacsov számára Kelet-Európa a peresztrojka korszak elsõ éveiben sem fontosnak, sem aktivitást igénylõnek, sem pedig olyan területnek nem tûnt, ahol Moszkvának különösebb feladatai lennének. Nyilatkozat a testvérpártokról A szovjet vezetés már viszonylag korán értésre adta igaz, ekkor még nem a nagyközönség számára, hogy kész elismerni az egyes kommunista pártok önállóságát, sajátos nemzeti arculatát. Nem volt azonban ekkor még világos, hogy hol is húzódnak meg eme önállóság határai. És azt sem lehetett ezekbõl a moszkvai üzenetekbõl kiolvasni, hogy egy esetleges határátlépés milyen következményekkel is járna. R. Reagan amerikai elnök és M. Gorbacsov szovjet pártfõtitkár csúcstalálkozója Genfben, november Tedd rendbe a világodat! Propaganda a fegyverzetcsökkentés jegyében. Szovjet plakát, 1980-as évek Békét akarunk! Szovjet amerikai összefogás a béke jegyében. Szovjet plakát, 1980-as évek 16
2 Szovjet jugoszláv nyilatkozat, 1988 (részlet) ASzovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nagyra értékeli az egymás közti kapcsolatok elért szintjét, azokra a stabil és sokoldalú szovjet jugoszláv együttmûködés és a két ország népei közti barátság erõsítésének fontos tényezõjeként tekintenek. Megerõsítik, hogy készek a továbbiakban is fejleszteni és gazdagítani kapcsolataik tartalmát, a függetlenség, az egyenjogúság és a be nem avatkozás elveibõl, valamennyi párt országa népeivel és munkásosztályával szemben viselt felelõsségébõl, a szocializmus építése különbözõ útjainak és nemzetközi helyzetük tiszteletébõl kiindulva. Ezen az alapon fejlesztik tovább önkéntes és kölcsönösen elõnyös együttmûködésüket, konstruktív és elvtársi dialógusukat. A pártok és a szocialista országok függetlenségének és önállóságának következetes tisztelete saját fejlõdési útjuk megválasztásában tette lehetõvé azoknak az okoknak a kiküszöbölését, amelyek 1948-ban a Jugoszláv Kommunista Párt és az Összoroszországi Kommunista (bolsevik) Párt, valamint a Tájékoztató Iroda konfliktusához vezettek, és tette lehetõvé a szocializmusnak mint világfolyamatnak a fejlõdését és megszilárdítását. Abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy senki sem rendelkezik az igazság monopóliumával, a felek kijelentik, távol áll tõlük az az igény, hogy bárkire is rákényszerítsék a társadalmi fejlõdésre vonatkozó saját elképzeléseiket. A szocializmushoz vezetõ egyes utak sikerességét a társadalmi-politikai gyakorlat ellenõrzi, igazolását a konkrét eredmények adják. Forrás: Pravda, március 19. Fordulatot e tekintetben Gorbacsov március ai jugoszláviai hivatalos látogatása hozott. A találkozó záróaktusaként elfogadott közös nyilatkozat ugyanis rendkívül fontos elvi jelentõségû megállapításokat tartalmazott. A Pravdában március 19-én megjelent dokumentum a korábbiaknál jóval világosabban fogalmazott a Szovjetunió és szövetségesei, illetve az SZKP és az úgynevezett testvérpártok kapcsolatáról. Moszkva ekkor erõsítette meg elõször nyilvánosan, hogy tiszteletben tartja a minden államot megilletõ függetlenség és szuverenitás elvét, továbbá valamennyi testvérpárt ama elidegeníthetetlen jogát, hogy országa társadalmi és politikai fejlõdésének irányát maga határozza meg. A dokumentum határozottan elutasította a más országok belügyeibe történõ beavatkozást, történjék az bármilyen ürüggyel is. Bizalmatlanság Gorbacsov iránt Mindez ismételt megerõsítést nyert néhány hónappal késõbb, az SZKP XIX. pártértekezletén elmondott fõtitkári beszámolóban. Ám ettõl még a Részlet Gorbacsov fõtitkári beszámolójából június 28. Avilágszocializmus bonyolult, korfordító idõszakot él át. A szocialista országok új határokhoz értek, miközben nemzeti és nemzetközi keretek közt megmutatkozó lehetõségeik tovább növelik a szocializmus presztízsét és szerepét a világ fejlõdésében. Az új gondolkodásban kulcsszerepet tölt be a választás szabadságának koncepciója. Meggyõzõdésünk szerint egy olyan korszakban, amikor maga a civilizáció túlélése vált a fõ, átfogó és világméretû problémává ez az elv univerzális a nemzetközi kapcsolatokban. Ez a koncepció a világ példátlan és egyre növekvõ sokfélesége által meghatározott. Annak a jelenségnek lehetünk a szemtanúi, amikor a világtörténelembe olyan emberek milliárdjai kapcsolódnak be, akik évszázadokon át annak határain kívül rekedtek. Ezek a milliárdok egészen új feltételek között lépnek az önálló történelemalakítás színpadára. A nemzeti öntudat mindenütt tapasztalható növekedésének körülményei között fogják hallatni szavukat önnön útjuk megválasztásakor. Ilyen helyzetben a társadalmi berendezkedés, az életforma, a politika kívülrõl történõ rákényszerítése bármilyen eszközzel is a katonaiakról már nem is beszélve, a korábbi évek veszélyes tartozéka. A szuverenitás és függetlenség, az egyenjogúság és a be nem avatkozás a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott normájává váltak, ami már önmagában a 20. század jelentõs vívmánya. Ellenszegülni a választás szabadságának azt jelentené, hogy szembehelyezkedünk a történelem objektív menetével. Forrás: A XIX. pártértekezleten elmondott fõtitkári beszámoló, Pravda, június
3 Újévi díszkivilágítás az 1960-as években kiépített új Arbaton, a Kalinyin sugárúton, 1980-as évek Akciójelenetté vált sorbanállás a Szovjetunióban, 1980-as évek. A peresztrojka hangulatát érzékeltetõ Slava Tsukerman-film részlete 18 Brezsnyev-doktrína érvényessége körüli bizonytalanságok továbbra sem tûntek el. (E doktrína alapját jelentõ korlátozott szuverenitást 1968 novemberében maga Brezsnyev így fogalmazta meg: Ha a szocializmussal szemben ellenséges erõk egyes szocialista országokat a kapitalista fejlõdés irányába kényszerítenek, az nemcsak az adott szocialista ország problémája, hanem az egész szocialista táboré. ) A bizonytalankodásban feltehetõen éppúgy közrejátszott a kelet-közép-európai országok vezetõinek hosszú évtizedekre visszanyúló óvatosságra intõ politikai tapasztalata, miként az az ekkor még továbbra is meglévõ erõs kétely és bizalmatlanság, amellyel a szocialista tábor országainak többnyire idõs és konzervatív irányítói megítélték a gorbacsovi reformpolitikát és annak tartósságát. Ahogy azonban egyre jobban elmélyültek és kiteljesedtek a szovjetunióbeli politikai változások vagyis a szovjet vezetés sorra adta fel a pártállam mûködésének és mûködtetésének ideológiai támasztékait (szocialista internacionalizmus, demokratikus centralizmus, a kommunista párt vezetõ szerepe stb.), és kezdte meg csapatainak elõbb részleges, majd teljes kivonását a térség négy államából, úgy veszítette el ezzel párhuzamosan azon képességeit, amelyek révén fönntarthatta volna felügyeletét európai szövetségesei felett. Az 1980-as évek végére már nem egyszerûen Moszkva politikai elhatározásának, illetve nagyvonalúságának kérdése volt, hogy érvényben levõnek, avagy visszavontnak kell-e tekinteni a korlátozott szuverenitás doktrínáját, hanem merõ politikai realitás. Mégpedig olyan realitás, amelynek visszavételét a szovjet vezetés már csak a nyers erõre hagyatkozva tehette volna meg. A szovjetunióbeli változások azonban fokozatosan perifériára sodorták azokat a politikai szereplõket, akik ilyen körülmények között is készek lettek volna erõszakhoz folyamodni. Ennek ellenére a szatellit államok idõs és a tényleges helyzetet felmérni egyre kevésbé képes vezetõi mindvégig kitartottak Gorbacsovval szembeni bizalmatlanságuk mellett. A pártvezetõknek ez az idõs nemzedéke az 1980-as évek végén immár sem nem képes, sem nem akar a reformer szovjet pártfõtitkár politikai partnere lenni. Ezt a szerepet az európai szocialista országok többségében még ha rövid idõre is apártvezetés következõ nemzedéke töltötte be. Igaz, szerepük immár nem a szocializmus megújítása volt, hanem a politikai átmenet kereteinek kialakítása és a hatalomátadás békés feltételeinek biztosítása. Jakovlev szerepe A szovjet vezetés nyilvánvalóan tájékozott volt a szövetségi rendszer országaiban kibontakozó folyamatokról, azonban ezek csak igen késõn, fordulóján váltak kihívást jelentõ problémává. Moszkva számos csatornán át juthatott információkhoz. Ugyanakkor egyáltalán nem közömbös, hogy a politikai vezetés legfelsõbb szintjén ki és miként értelmezi azokat õszén fontos személyi változásra került sor. Az SZKP nemzetközi kapcsolatokért felelõs vezetõjévé Gorbacsov egyik legközelebbi munkatársát és politikai szövetségesét, Alekszandr Jakovlevet nevezik ki. Az új külügyi titkár az SZKP KB nemzetközi kérdésekben illetékes bizottsága elnökének elsõ útja 1988 novemberében Budapestre vezetett. Magyarországi látogatásakor találkozott az MSZMP vezetõivel, Grósz Károllyal, Berecz Jánossal, Németh Miklóssal és Szûrös Mátyással. Grósszal négyszemközti megbeszélésre is sor került. A találkozó tartalmát részletesen rögzítõ orosz nyelvû feljegyzésbõl világosan kiderül, hogy az akkor még mind a pártfõtitkári, mind a miniszterelnöki posztot betöltõ Grósz e találkozón meglehetõs nyíltsággal beszélt a Magyarországon kialakult egyre kritikusabb helyzetrõl, a pártvezetésen belüli feszültségekrõl, illetve kölcsönös bizalmatlanságról. E négyszemközti megbeszélés után a szovjet pártvezetõnek aligha maradhattak kétségei a magyarországi helyzet stabilitását illetõen. Jakovlev Budapestrõl Prágába repült, ahol a cseh párt- és állami vezetéssel tárgyalt. Az ekkor szerzett személyes benyomások is szerepet játszhattak abban, hogy 1989 februárjára négy komoly moszkvai elemzés is elkészült az európai szocialista államokban zajló politikai folyamatokról, illetve az azokhoz való lehetséges szovjet viszonyról. Mind a négy esetben ugyanaz a személy, Alekszandr Jakovlev volt a megrendelõ. Elsõként az akadémia szocialista világrendszerrel foglalkozó kutatóintézetétõl kért összefoglaló elemzést a Kelet-Európában zajló változásokról és azok Szovjetunióra gyakorolt hatásáról. Miután megkapta e jelentést, hasonló elemzést kért a KB Nemzetközi Osztályától, a Külügyminisztériumtól és a szovjet Állambiztonsági Bizottságtól, a
4 Grósz Károly megbeszélése Alekszandr Jakovlevvel Budapest, november 11. Abeszélgetésre négyszemközt került sor. Grósz elöljáróban visszautalva az elõzõ napon szélesebb körben megtartott találkozóra hangsúlyozta, hogy szerette volna az ott elhangzottakat néhány kérdéssel kiegészíteni, és azokat M. Sz. Gorbacsov tudomására hozni. A vezetésrõl. Mi nem igazán vagyunk együtt. Nem a politikai nézetek különbözõségérõl van szó, noha ez is jelen van. De a lényeg az emberi minõségekben lévõ különbség. Egyre világosabbá válik, hogy azok a személyi döntések, amelyeket az MSZMP idei májusi konferenciáján hoztunk, elhamarkodottak, nem mindenben végiggondoltak és önmagukat igazolók voltak. Ha az 1991-ben esedékes XIV. pártkongresszusig sikerülne túllépni e különbségeken, úgy ezek csak magunk mögött hagyott epizódok lesznek. De ha nem, akkor e különbségek messzire vezethetnek, egészen a párt több részre történõ szakadásához a kongresszuson, vagy még azelõtt. Mi valamennyien egy nemzedékhez tartozunk, együtt nõttünk fel, már hosszú évek óta együtt dolgozunk és jól kiismertük egymást. Ez az ügy egyik oldala. De van másik oldala is. Néhány kollégánkban túlteng az ambíció, miközben az gyakran nem a munkával, annak tartalmával, hanem posztok megszerzésével kapcsolatos. Hol a kiút? Én kész vagyok novemberben lemondani a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnöki tisztérõl. Az elvtársaim közül többen ellenzik e lépést, de fizikailag már képtelen vagyok többet dolgozni, és úgy érzem, hogy a két poszton való munka folytatása a minõség rovására menne. Azt szeretném, folytatta Grósz, ha miniszterelnökké Nyerset neveznék ki. Igaz, hogy van benne némi szociáldemokrata elhajlás, és õrzi a régi és szoros kapcsolatait a nyugat-európai szociáldemokráciával. Ugyanakkor Nyers tisztességes ember, akinek nincsenek személyes ambíciói. Miért épp õt szeretném látni ezen a poszton? Mondják, hogy van két-három fiatalabb elvtárs, akik jó képességûek és tehetségesek. Ez így van. Ám tartunk attól, hogy ma és kiváltképp az elõttünk álló helyzetben nem fogják bírni a rájuk nehezedõ problémákat, minek következtében megtörik életpályájuk. Nyers ma 66 éves, õ még képes lenne két-három évet dolgozni, és ez alatt az idõ alatt a fiatalabb kollégák erõt gyûjtenének. Nyersen kívül, mint e posztra lehetséges jelöltet emlegetik Némethet. Tartok azonban attól, hogy mostani kinevezése a Minisztertanács elnökévé ártana neki. Még két-három évet ki kellene várnia. Mint lehetséges jelöltet emlegetik a budapesti városi tanács jelenlegi elnökét, Iványi Pált is. Ám õ is viszonylag fiatal, 45 éves. Németh tapasztalatai inkább a gazdasági, míg Iványié a pártmunkával kapcsolatosak. Nyers jelölését erõteljesen ellenzi Kádár. Az a helyzet, hogy a parlament elnöke most pártonkívüli, és Kádár fél attól, hogy amennyiben egy szociáldemokrata beállítottságú ember válik a Minisztertanács elnökévé, úgy mindez összességében hamis képzetet szülhet a tényleges helyzetrõl. Az említett elvtársakon kívül van két önjelölt is. Ez Pozsgai és Szûrös. A nehézségek velük kapcsolatban nem politikai téren vannak. Attól félünk, hogy amikor a gazdaság válság elõtti állapotban van, belõlük hiányozhat majd a kellõ keménység, könyörtelenség, határozottság. A világ manapság kegyetlen, nem egyszerû a helyzet sem az országon belül, sem azon kívül, és szép szavakkal a problémákat nem lehet megoldani. Magam miért is mondok le e tisztségrõl? Mert a jelenlegi helyzet alakulásában a pártot, és annak belsõ állapotát tekintem a legkritikusabb elemnek. A párt szellemi tekintetben ma nem magabiztos, szervezetileg kezd gyengülni, határozatlanságot mutat a munkásmozgalomban. Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha sikerülne nekünk 1990-ig lebonyolítani a választásokat. Az államfõ két év múlva 76 éves lesz, és nekem azt ígérte, hogy lemond, már beszéltem errõl vele. Ha Pozsgai cselekedetei az addig tartó idõben kellõ érettséget mutatnak majd, akkor az õ jelölését lehetne ajánlani az államfõi posztra. Nekem pedig 1990-ig jelölteket kell keresnem Nyers és a magam utódjául. Én, mondta Grósz, Szûrössel kapcsolatban kényelmetlenül érzem magamat és bizonyos lekötelezettséget érzek. Tehetséges, de tele van becsvággyal és személyes ambícióval. Bereczcel, folytatta Grósz, húszéves barátság köt össze, de itt is akadnak problémák. Õ magát mellõzöttnek érzi a fõtitkári és a minisztertanács elnöki poszt kapcsán. Kellemetlen dolog mindezekrõl beszélnem. Ám szeretném, ha megértené: ezek a nagy feladatok szempontjából nem igazán komoly emberi tényezõk a következõ két-három évben lehet, hogy rendkívül nagy és fontos szerepet fognak játszani a belpolitikai élet egészében és a párton belüli dolgaink alakulásának meghatározásában. Forrás: Feljegyzés Grósz Károly MSZMP-fõtitkár Alekszandr Jakovlevvel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával folytatott megbeszélésérõl, Budapest, november 11. In: Alekszandr Jakovlev. Peresztrojka: Dokumenti, Moszkva, KGB-tõl is. Majd a négy elemzés szerzõit leültette egy asztalhoz azzal, hogy vitassák meg a jelentésekben tárgyalt legfontosabb kérdéseket. Ma már a négy anyagból három nyilvános, így világos képet alkothatunk arról, hogy mit is gondoltak rólunk Moszkvában mindazok, akik ebben az idõszakban formálói voltak a térségünkkel kapcsolatos szovjet politikának. A szocialista országok csoportjai A négy elemzés közül az akadémiai intézet anyaga a legérdekesebb és egyben a leginkább önkritikus. A tanulmány ugyanis már az elején leszögezi, hogy: a szocializmus aktív szovjet részvétellel, sztálinista és neosztálinista módszerekkel történõ felépítésére tett kísérletek zsákutcába jutottak. Az elemzés világosan látja, hogy a Szovjetunió európai szövetségeseinél a politikai folyamatokat korábban egyedül irányító kommunista pártok pozíciója erõsen romlik, társadalmi támogatásuk elvész, sõt ahogy a jelentés fogalmaz, egyes esetekben a bizalom teljes hiányáról beszélhetünk. Az akadémiai anyag a szocialista tábor országait az ott zajló válságfolyamatok természetét illetõen 19
5 két csoportra különíti el. Az egyikben idetartozik Lengyelország, Magyarország és Jugoszlávia a válságfolyamatok nyíltak és intenzívek, míg a másikban a jelentés idesorolja Csehszlovákiát, az NDK-át, Bulgáriát és Romániát a társadalmi és politikai konfliktusok egyelõre rejtve zajlanak, bár már tisztán kivehetõk. Az elsõ csoporthoz tartozó országokban az uralkodó pártok a társadalmi és politikai folyamatokra reagálva folyamatosan súlyos hibákat követnek el. Elvesztették a politikai kezdeményezést. Nincs világos elképzelésük a szocializmus megújításáról, azaz nincs modern szocialista jövõképük, miközben az ellenzék egyértelmûen maga mellé állította az értelmiséget, és saját ideológiát és politikai programot dolgozott ki. A jelentés arra is kitért, hogy az elsõ csoporthoz sorolt országok belsõ folyamatai milyen hatást gyakorolhatnak majd a Szovjetunió geopolitikai és geostratégiai érdekeire. Az elemzés szerint, míg a jugoszláviai válság kimenetele, bármi legyen is az, csak marginálisan érintené társadalmunkat, addig a Magyarországon, és fõleg Lengyelországban zajló események közvetlenül és fájdalmasan. Mindezt pedig azzal magyarázták, hogy az utóbbi két ország átalakulásának fejleményei esetleges félresiklása megerõsíthetik a szovjet reformpolitika konzervatív ellenfeleit és kétségeket ébreszthetnek a peresztrojka sikerét illetõen. A jelentés szerint a második csoportba sorolt kelet-európai országok helyzete hosszabb távon veszélyesebbnek tûnik a szocializmus jövõjére nézve. Sok függ attól, hogy az elkerülhetetlen vezetõváltást követõen a vezetés új generációja a felgyülemlett feszültség oldása és személyes presztízsének javítása érdekében milyen mértékben gyengíti az elnyomó apparátus társadalom felett gyakorolt hatalmát. A leginkább pesszimista képet Románia kapcsán fogalmazta meg az anyag. Itt annak lehetõségét sem zárták ki, hogy amennyiben a vezetés nem foglalkozik a lakosság életszínvonalának emelésével, és az Az NDK megalakulásának 40. évfordulója (1989): díszvendégek a berlini ünnepi tribünön: középen Mihali Gorbacsov és Erich Honecker és szovjet emlékbélyeg az alkalomra új forrásokat újabb ambiciózus tervek megvalósítására használja fel, úgy politikai földcsuszamlás következik majd be. Hasonlóan kritikusnak ítélték meg a keletnémet helyzetet is. Itt a legnagyobb gondot a pártvezetés konzervativizmusa, ideológiai kérdésekben elfoglalt szektás és dogmatikus álláspontja, az elnyomó apparátus tekintélyelvûsége és a lakosság felett gyakorolt szigorú ellenõrzése jelentette. Az akadémiai elemzés a lehetséges szovjet fellépéssel, illetve magatartással kapcsolatban a következõ dilemmával találta szembe magát. Mi lenne a Tessék, George! Gorbacsov legújabb békeoffenzívája válaszra kényszeríti az USA-t. Time-címlap, december 8. helyesebb? Az, hogy ha Moszkva megpróbálná megakadályozni a kelet-európai országokban zajló folyamatokat, vagy ha olyan politikát alakítana ki, amely valószínûnek, sõt szükségszerûnek fogadja el e változásokat. A moszkvai elemzõk egyértelmûen az utóbbit tartották tanácsosnak, merthogy szerintük a Kelet-Európában erõsödõ tendenciák letörésére tett kísérlet olyan volna, mintha megpróbálnánk a történelem kerekét visszafordítani. Majd még hozzátették: hosszú távon ez a magatartás kudarcra van ítélve, rövid távon pedig azzal járna, hogy erõforrásainkat egy nyilvánvalóan reménytelen ügyre pazaroljuk. A jelentés gyakorlati lépésekre is javaslatokat tett. Ezek közt talán a leginkább figyelmet érdemlõ a térségbeli szovjet katonai jelenléttel kapcsolatos ajánlás volt. Az elemzés ugyanis egyértelmûvé tette, hogy Moszkva érdeke is katonai jelenlétének saját kezdeményezésre történõ csökkentése. Fontos azonban megjegyezni, hogy Gorbacsov már korábban, 1988 decemberében, az ENSZ Közgyûlésén jelentõs keleteurópai csapatkivonásokra tett ígéretet. Ezek a részleges kivonások érintették Magyarországot is. Maga a folyamat miután január végén megtörtént annak hivatalos bejelentése április 25-én vette kezdetét, és valamivel több, mint tízezer katonát érintett. A teljes kelet-európai kivonulás moszkvai gondolata azonban csak jóval késõbb, 1989 õszén merült fel, sõt még ekkor is csak abban a formában, hogy mindez nem vonatkozik Kelet-Németországra, csak az Északi, a Középsõ és a Déli Hadseregcsoportnak szállást adó Lengyelországra, Csehszlovákiára és Magyarországra. SZ. BÍRÓ ZOLTÁN Irodalom Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetõkkel. Dokumentumok az egykori SZKP és MSZMP archívumaiból, Bp ; Alekszandr Jakovlev: Peresztrojka, Dokumenti, Moszkva,
6 Kelet-Közép-Európa megmozdul Lengyelország, 1984 Fejér Zoltán felvétele Románia, 1989 Magyarország, 1988 NDK, 1989 Ukrajna, 1989 Csehszlovákia, 1989 Szovjetunió, 1991 Lettország,
Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenIRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ
IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956 Az állami- és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés, a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenFOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae
FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl
RészletesebbenUdvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban
Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament
RészletesebbenSZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenSebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA
NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenKÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
RészletesebbenNagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika
Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai
RészletesebbenDiktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)
Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.
RészletesebbenMAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK DECEMBER FEBRUÁR
MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956. DECEMBER - 1959. FEBRUÁR A magyar-jugoszláv kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató Bizottság 1995 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 5 Szerkesztői
RészletesebbenMunkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában
Bartha Eszter Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában A hatalom kérdései a munka világában REWORK-OTKA Kutatócsoport műhelyszemináriuma 2017. január 19. hivatalos ideológia
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
RészletesebbenKétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,
Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenA magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.
A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás
RészletesebbenPOLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE
POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenProgram. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.
Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenÚj Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.
Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenHung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenMiért alaptalan a magyar demokrácia
KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés
RészletesebbenPÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK ( )
PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK (1950-1973) Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Ágnes Kecskemét, 2003 TARTALOM Bevezető. 1. Budapest, 1950. március 21. A Vallás- és Közoktatási
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenA szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992
1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a
RészletesebbenKonstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei
Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk
RészletesebbenEgy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni
Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Kovács Bálint2015.04.05. 18:098 Ki kellene mondanunk végre, mit gondolunk, mert különben csak az elhallgatás, az elfojtás, a gyomorfekély, a benyalás és a túlélés
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika
RészletesebbenA kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenLENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.
1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenA háborúnak vége: Hirosima
Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt
RészletesebbenA rendszerváltás. vetíthető oktatási segédanyag. Keglevich Kristóf. Budapest, 2016
A rendszerváltás vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2016 1. Előzmények a Kádár-korszak válságba jutott a) gazdasági válság tervgazdálkodás nem termel hasznot külpolitikai ok: olajárrobbanás
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenDOKUMENTUMOK. Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p.
DOKUMENTUMOK 1 Pozsony, 1968. március 12. A Csemadok Központi Bizottságának állásfoglalása Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári határozatához és
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
RészletesebbenEurópa szocialistái, egyesüljetek!
LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és
RészletesebbenAz európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995. Hajdú Zoltán
Az európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995 Hajdú Zoltán 1. Bevezetés A nemzetközi hatalmi viszonyok és intézményesült rendszerek alapvető
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenA világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenKOZOSS~GI ~LET A FELNOTTKORBAN. 1. Az emberi közösségek a közös világnézet, közös célok és tevékenységek alapján jönnek létre.
KOZOSS~GI ~LET A FELNOTTKORBAN 1. Az emberi közösségek a közös világnézet, közös célok és tevékenységek alapján jönnek létre. 2. A mai alkalommal azokkal a társadalmi és politikai közösségekkel foglalkozunk,
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
RészletesebbenAz integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenÉszak-Korea útja az atomhoz
2012 március 05. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Több mint fél évszázada folyik az észak-koreai atomprogram, amelyet többször is felfüggesztettek,
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenAmit a papír október 23-án elbírt: a forradalom sajtója
Amit a papír október 23-án elbírt: a forradalom sajtója 1956. október 23-a reggelén egy élhetőbb és igazságosabb rendszerért kiáltottak a fiatalok, az Írószövetség tagjai és a sajtó képviselői. A párt
RészletesebbenAz EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások Ez évben lett öt éves az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája. Az EU Bizottsága 2010 júliusában
RészletesebbenFogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015
Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI
A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI 3. A KELLEMETLEN ÉRZÉSEK KIFEJEZÉSE Prof. Ian R. H. Falloon 29 Ahhoz hogy a számunkra kellemetlen, stresszt okozó helyzeteket jól tudjuk kivédeni és kezelni, elõször pontosan
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
RészletesebbenI. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez!
I. feladatlap I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! (8 pont) A B C D E F G H II. A forradalom belpolitikai előzménye a Rákosi-rendszer
RészletesebbenBUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM
BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN
RészletesebbenBEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
RészletesebbenA tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei
314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő
RészletesebbenAdalékok az 1990-es választási stratégiákhoz
Rendszerváltó és archívum Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz A Rendszerváltó és Archívum rovatunk a lapszám tematikájához illeszkedve ezúttal az 1990-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan
RészletesebbenCivil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl
Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek
RészletesebbenA harmadik minszki megállapodás:
ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenELŐADÁSOK. Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés
ELŐADÁSOK Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés 1. Szabó Dezső Trianonról. Konferencia-előadás, Evangélikus iskolák kutató tanárainak I. konferenciája Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 2013.
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenKépzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás
Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház
RészletesebbenFrakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenA brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
RészletesebbenKonferencia a NATO új stratégiájáról
Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen
RészletesebbenKörkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról
Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenPUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PUBLIC PV/CONS 23 RELEX 402 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. május 13-án Brüsszelben tartott
RészletesebbenKonfrontációs levelek
Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
Részletesebben6512/19 ac/af/kk 1 GIP.1
Brüsszel, 2019. február 18. (OR. en) 6512/19 OJ CRP2 7 COMIX 107 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. február 20. (10.30) 1. A napirend elfogadása
Részletesebben