GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK, MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MAGYARORSZÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK, MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MAGYARORSZÁG"

Átírás

1 GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK, MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MAGYARORSZÁG ENSZ-AKADÉMIA 2008 Szerkesztette: Gömbös Ervin MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG 2008

2 Az ENSZ-AKADÉMIA 2008 megrendezését, beleértve e könyv kiadását is, a Külügyminisztérium a nemzetközi fejlesztési együttműködési előirányzatából támogatta. Magyar ENSZ Társaság ISBN Borító: VIRTUART Kreatív Stúdió Kft. A kiadásért felelős Dr. Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára 2

3 TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 5 ELŐSZÓ Horváthné dr. Fekszi Márta... 7 BEVEZETÉS a szerkesztő... 9 KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A FÖLD BOLYGÓ NEMZETKÖZI ÉVE TÜKRÉBEN Szarka László THE INTERNATIONAL DAY OF NON-VIOLENCE (2 OCTOBER) REMEMBERING MAHATMA GANDHI Ranjit Rae IMPLEMENTING THE MDGs - CHALLENGES AND THE ROLE OF THE UNITED NATIONS Maher Nasser A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Tomaj Dénes A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS EURÓPAI SZEMMEL Kerekes Sándor HOL TART A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM? Boytha György GLOBÁLIS ÉS HAZAI EGÉSZSÉGÜGYI KIHÍVÁSOK ÉS EGÉSZSÉGPOLITIKAI TÖREKVÉSEK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Orosz Éva MIT TETT ÉS MIT NEM TETT A VILÁG (ÉS MAGYARORSZÁG) A NŐK EGYENJOGÚSÁGA ÉS HELYZETE JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN? Koncz Katalin AZ EMBERI JOGOK FEJLŐDÉSÉNEK GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI FORDULÓPONTJAIN Szabó Máté és Haraszti Katalin THERE IS NO EXCUSE FOR IDLENESS - THE MILLENNIUM DEVELOPMENT GOALS Greg Dorey A MULTILATERÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSAI Simai Mihály

4 A VILÁG ÉLELMISZERVÁLSÁGA, HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN, MAGYARORSZÁGON Baksa Adrienn és Vida Adrienn A XXI. SZÁZAD KÉRDŐJELEI: BÉKÉS VILÁG VAGY TERRORIZMUS, ERŐSZAK ÉS FEGYVERKEZÉS? Erdős André FÜGGELÉKEK MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK THE MILLENNIUM DEVELOPMENT GOALS REPORT 2008: Foreword and Overview A MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG KIADVÁNYAI TABLE OF CONTENTS THE UN ACADEMY

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AIDS Acquired Immune Deficiency Syndrome (szerzett immunhiányos szindróma (tünetcsoport)) BT Biztonsági Tanács (ENSZ) CEDAW Convention on the Elimination of Discrimination against Women (Egyezmény a Nők Elleni Megkülönböztetés Kiküszöböléséről) CIS Commonwealth of Independent States (lásd FÁK) EBRD European Bank for Reconstruction and Development (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) EDF European Development Fund (Európai Fejlesztési Alap) EGK Európai Gazdasági Közösség EK Európai Közösség ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete (UNO - United Nations Organisation) EU Európai Unió (European Union) FÁK Független Államok Közössége (lásd CIS) FAO Food and Agricultural Organisation of the United Nations (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GDP Gross Domestic Product (brutto hazai termék) GNI Gross National Income (bruttó nemzeti jövedelem) GPS Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer) HIV Human Immunodeficiency Virus (az emberi immunrendszert megtámadó vírus) IAEA International Atomic Energy Agency (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) IAGA International Association of Geomagnetism and Aeronomy (Nemzetközi Geomágnességi és Aeronomiai Szövetség) ICT Information and Communication(s) Technology (Információ és kommunikációs technológia ILO International Labour Organisation (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) IMF International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) IPPC Integrated Pollution Prevention and Control (integrált szennyezésmegelőzés és csökkentés) ITC International Trade Centre (UNCTAD/WTO Nemzetközi Kereskedelmi Központ) IUGS International Union of Geological Sciences (Nemzetközi Földtudományi Unió) 5

6 IYPE International Year of Planet Earth (A Föld Bolygó Nemzetközi Éve) KÜM Külügyminisztérium MDGs Millennium Development Goals (Millenniumi Fejlesztési Célok) MENSZT Magyar ENSZ Társaság (United Nations Association of Hungary) MTA Magyar Tudományos Akadémia NATO North Atlantic Treaty Organization (Észak-atlanti Szövetség) NEFE Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés NGO Non Governmental Organization (nem kormányzati szervezet) OECD Organisation of Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) ÖTM Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium PPP Public Private Partnership (állami és magán társulás) R&D Research and Development (kutatás és fejlesztés) TRIAD a világgazdaság három legfejlettebb pólusa: Észak-Amerika, Nyugat-Európa és Japán UK United Kingdom (Egyesült Királyság Nagy-Britannia és Észak- Írország) UN United Nations (Egyesült Nemzetek) UNA United Nations Association (ENSZ-társaság) UNCTAD United Nations Conference on Trade and Development (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) UNDP United Nations Development Programme (ENSZ Fejlesztési Programja) UNESCO United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) UNFPA United Nations Population Fund (ENSZ Népesedési Alapja) UNICEF United Nations Children s Fund (ENSZ Gyermekalapja) UNIDO United Nations Industrial Development Organization (ENSZ Iparfejlesztési Szervezete) UNODC UN Office on Drugs and Crime (ENSZ Kábítószer-ügyi és Bűnügyi Hivatala) UPU Universal Postal Union (Egyetemes Postaegyesület) USA United States of America (Amerikai Egyesült Államok) USD United States Dollar (amerikai dollár) WB World Bank (Világbank) WFP World Food Programme (Világélelmezési Program) WFUNA World Federation of United Nations Associations (ENSZ Társaságok Világszövetsége) WHO World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet) WMO World Meteorological Organization (Meteorológiai Világszervezet) WTO World Trade Organisation (Kereskedelmi Világszervezet) 6

7 ELŐSZÓ Horváthné dr. Fekszi Márta 1 Az Egyesült Nemzetek 189 tagállama 2000-ben, a Millenniumi Csúcson elkötelezték magukat amellett, hogy 2015-ig megvalósítják az ún. Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseket. A millenniumi fejlesztési célok elérésével becslések szerint 500 millió embert lehetne kiemelni a rendkívüli szegénységből, és több millió életet megmenteni. A fejlesztési célok között szerepel többek között a súlyos szegénység és az éhínség visszaszorítása, a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás lehetővé tétele, a gyermekhalandóság megfékezése, a környezeti erőforrások csökkenésének visszafordítása, a szegény országok adósságának mérséklése, vagy a gyógyszeripari vállalatokkal együttműködve elérhetővé és megfizethetővé tenni az alapvető gyógyszereket a fejlődő országokban. Szinte látom magam előtt, ahogy a Kedves Olvasó most a fejéhez kap, és azt gondolja Te jó Isten, már megint egy csapat holdkóros álmodozó a nagyratörő, utópisztikus terveikkel, akik még abban sem értenek egyet, hogy az őket tömörítő szervezet hogyan működjön. Meggyőződésem, hogy a helyzet nem ennyire reménytelen. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a 21. század kihívásainak kezeléséhez a nemzetközi közösségnek erős, megújult, jól működő nemzetközi szervezetekre van szüksége. Az elmúlt években az ENSZ-reform valamennyi területén előrelépés történt, és számos olyan fontos intézmény kezdte meg működését, mint például az Emberi Jogi Tanács vagy a Békeépítő Bizottság. Tény azonban, hogy a további eredmények eléréséhez, és a fent említett nagy ívű célok megvalósításához egyéb területeken is megújulásra van szükség. Elkerülhetetlen a világszervezet menedzsmentjének reformja, a Közgyűlés újjáélesztése, de ugyanilyen fontosságú az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési rendszerének megújítása. Az ENSZ-rendszer belső koherenciájának javítása a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a környezetvédelem terén a világszervezet megújításának elengedhetetlen feltételei. Ugyanilyen fontos probléma, hogy a Biztonsági Tanács napirenden lévő reformja a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásoknak megfelelően, és azokat mintegy leképezve történjen. A fejlesztés és a biztonság összefüggése egyértelmű. A szegénység megszüntetése a politikai stabilizáció előfeltétele, hiszen a kirívó szegénység közvetlenül vagy közvetve, de hozzájárul a konfliktusok kialakulásához, a bukott államok létrejöttéhez, táptalaja a terrorizmusnak és a nemzetközi szervezett bűnözésnek. A Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések megvalósítása, és az ehhez elengedhetetlen ENSZ-reform éppen ezért minden tagállamnak, így Magyarországnak is alapvető érdeke és egyben kötelezettsége is. Simai Mihály akadémikus, az ENSZ Társaság elnöke és az ENSZ Akadémia 2008 egyik előadója e könyvben is olvasható előadásában feltette a 1 Horváthné dr. Fekszi Márta a Külügyminisztérium államtitkára 7

8 kérdést: Kinek van szüksége az ENSZ-re? Én ezt egy kicsit kibővítve kérdezném: Kinek van szüksége egy megújult, hatékonyan működő ENSZ-re? Bár az erre vonatkozó választ Ő részletesebben fejtette ki, az általa mondottak lényegével egyetértek: Mindenkinek. 8

9 BEVEZETÉS Az elmúlt közel két évtizedben az ENSZ által szervezett nagy nemzetközi konferenciák többek közt a fenntartható fejlődésről, a fejlődés finanszírozásáról határozatainak, valamint az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak (lásd a függelékben) az integrált és koordinált megvalósítása mellett az EU és az OECD is elkötelezte magát. (A szeptember 6-8. között New Yorkban tartott Millenniumi Csúcstalálkozó 189 tagállam képviselőivel, 147 állam- és kormányfő (magyar részről Mádl Ferenc köztársasági elnök) részvételével, elfogadta a Millenniumi Nyilatkozatot, amely alapján a közgyűlés határozott a Millenniumi Fejlesztési Célokról.) Az EU 2001-ben politikai állásfoglalást (kommunikációt) adott közre a témában a Hatékony partnerség építése az ENSZ-szel a fejlődés és a humanitárius ügyek területén címmel, az Európai Bizottság 2004-ben pedig jelentést készített a Millenniumi Fejlesztési Célok végrehajtásáról. Az ENSZ legutóbbi jelentése e témában 2008 szeptemberében jelent meg (The Millennium Development Goals Report 2008) 2. Az ENSZ Alapokmánya elvárja, hogy az ENSZ javítsa a gazdasági és szociális viszonyokat, ösztönözze a nemzetközi gazdasági, egészségügyi és kapcsolódó problémák megoldását. A világ népeinek többségét legközvetlenebbül fenyegető veszélyek: a szegénység, az éhínség, a nem biztonságos ivóvíz, a környezeti pusztulás, továbbá a járványos vagy fertőző betegségek. Az ENSZ e területen végzett fontos munkája a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósítására összpontosít. A nyolc cél között található a szegénység és az éhínség felére történő csökkentése, az egyetemes elemi oktatás biztosítása, valamint a HIV/AIDS és más jelentős betegségek terjedésének visszafordítása 2015-ig. Meg kell jegyezni, hogy bizonyos változások történtek, de a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésében nem egyértelmű az előrehaladás. A célok megvalósításának feltétele a szilárd gazdaság- és szociálpolitika, a jó kormányzás, az erőforrások mobilizálása, és a fejlett és a fejlődő nemzetek közötti igazi partnerség. A Magyar ENSZ Társaságnak több évtizedes tapasztalata van az ENSZhez kapcsolódó globális problémák ismertetésében, hazai bemutatásában. A Társaság az elmúlt években közel negyven könyvet jelentetett meg az ENSZrendszerről, céljairól, tevékenységéről és elért eredményeiről. A kiadványok valamennyi hazai egyetem és főiskola könyvtárában, valamint az egyéb jelentős könyvtárakban is megtalálhatók. (A kiadványok listája a függelékben megtalálható.) A Társaság egyik népszerű tudományos-oktatási-tájékoztatási programja az ENSZ-AKADÉMIA. 2 E kötet függelékében közöljük Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár bevezetőjét a jelentéshez, valamint Sha Zukang ENSZ-főtitkárhelyettes összefoglalóját a jelentésről angolul. 9

10 Az említett ENSZ-határozatok és a Millenniumi Fejlesztési Célok széles körű ismertetéséhez és megvalósításához kívánt hozzájárulni a Magyar ENSZ Társaság, amikor immár negyedik alkalommal rendezte meg a a korábban is nagy érdeklődést kiváltott és sikert aratott ENSZ-AKADÉMIÁT, amely általában tíz héten át tartó az ENSZ napirendjén szereplő fontos problémákat tárgyaló - előadássorozatból áll. Rendszerint heti egy alkalommal, a délutáni órákban van előadás és konzultáció kiemelkedő hazai és külföldi szakemberek vezetésével. Nyitó konferenciával kezdődik, és záró konferenciával fejeződik be. Célja olyan ismeretek nyújtása, amelyek elengedhetetlenek mindazok számára, akik a mai nemzetközi viszonyok bonyolult világában el akarnak igazodni. Egyetemi és főiskolai hallgatókat a résztvevők többsége e kategóriákba tartozik segíti abban, hogy tanulmányaikat bővítsék, kiegészítsék és gyakorlati szempontból is jobban megértsék az ott szerezett ismereteket. A negyedik ENSZ-AKADÉMIA amelynek előadásait e kötetben találja az olvasó - megrendezésére 2008 őszén kerül sor a Külügyminisztérium támogatásával (szeptember 24. és december 10. között, szerda délutánonként) Globális kihívások, Millenniumi Fejlesztési Célok és Magyarország címmel arról, hogy milyen feladatokat jelentenek Magyarország számára a XXI. század kihívásai, hogyan tudja hasznosítani saját lehetőségeit. Milyen kötelezettségeket vállaltak az államok a Millenniumi Fejlesztési Célok kitűzésével, milyen szerepet játszik teljesítésükben az Európai Unió és hazánk. Az akadémia célja az is, hogy segítse a felkészülést és a személyi feltételek megteremtését a következő évtizedek nemzetközi feladatainak megvalósításához. A Magyar ENSZ Társaság korábban is rendezett ENSZ-AKADÉMIÁT. Az első kettőt a TIT-tel (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) közösen. Az ban, 100 fő résztvevővel megrendezett tizenkét héten át tartó előadássorozatnak és konzultációknak jelentős visszhangja volt a sajtóban is. A résztvevők fele egyetemi és főiskolai hallgató volt. Korunk legfontosabb problémáival (béke és biztonság, békefenntartás, emberi jogok, környezetvédelem, egészségügy, stb.) foglalkozó előadások anyagát 132 oldalas kötetben, 1500 példányban jelentette meg a Társaság. Az 1997-ben 50 éves Társaság azzal emlékezett meg alapításának évfordulójáról, hogy ENSZ-AKADÉMIÁT szervezett "Az ENSZ-család és Magyarország" címmel. A tizenkét előadásból álló előadássorozat és konzultáció célja annak megismertetése volt, hogy Magyarország az ENSZ-család szervezeteiben (UNESCO, UNICEF, FAO, WHO, ILO, WMO, UNIDO, UNCTAD, UNDP, ITC, WTO, IEAE, UPU, IMF, World Bank stb.) milyen kötelezettségeket vállalt, mit kapott tőlük, s milyen tevékenységet fejtett ki az adott szervezetekben. Az Európai Unióba és a NATO-ba történő belépés előtt fontos volt annak tudatosítása, hogy milyen haszna származott az országnak eddig is az ENSZ keretei közötti nemzetközi együttműködésből. Az Akadémiára 230 főjelentkezett, ennek mintegy fele vett részt rendszeresen az előadásokon. A résztvevők többsége ekkor is egyetemi- és főiskolai hallgató volt. A 200 oldalas kötet 1500 példányban jelent meg. 10

11 Az ENSZ alapításának 60. és hazánk ENSZ-tagságának 50. évfordulója alkalmából, az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) és a Külügyminisztérium támogatásával rendezett harmadik ENSZ-AKADÉMIA 2005 márciusában fejeződött be (2004 őszén kezdődött). A nyitó és záró konferenciából, valamint 10 előadásból álló sorozat témája A nemzetközi fejlesztési együttműködés a XXI. században volt. Az Akadémiára mintegy 300 fő jelentkezett, az előadásokon rendszeresen kb. 150 fő vett részt (főleg egyetemi és főiskolai hallgatók, de civil szervezetek és minisztériumok képviselői is). A HUNIDA kht-val (a Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési együttműködési programjának végrehajtó szakintézménye) közösen szervezett Akadémia előadásainak anyagát egy 400 oldalas, igényes kivitelű kötetben jelent meg 2000 példányban. A mostani, negyedik ENSZ-AKADÉMIA megszervezésére a Magyar ENSZ Társaság egyedül vállalkozott, és ez rendkívüli erőfeszítéseket követelt a Társaság vezetőitől, mert az Akadémia nagyságrendje és (pénzügyi) adminisztrációja messzemenően meghaladta egy fizetett alkalmazottal sem rendelkező szervezet kapacitásait. Külső erők bevonásával azonban sikerült zökkenőmentesen lebonyolítani a programsorozatot. Az ENSZ-AKADÉMIA 2008 sikerét jelzi, hogy 537 fő jelentkezett (regisztrált) az Akadémiára, az előadásokon rendszeresen ennek mintegy fele vett részt, főleg egyetemi és főiskolai hallgatók, de szép számban voltak jelen nem kormányzati szervezetek, valamint államigazgatási szervezetek képviselői is. Ez a várt érdeklődést messzemenően meghaladta, rekordnak számít. A résztvevők megkapták a Magyar ENSZ Társaság kiadványait, több mint tíz könyvet. Az előadásokat rendszeresen látogatók pedig angol és magyar nyelvű oklevelet kaptak. (Részvételi díj sem most, sem korábban nem volt.) Tóth Mária projekt menedzser, az ENSZ-AKADÉMIA 2008 egyik résztvevője így írt az Akadémiáról a Társaságnak: A mi feladatunk nem a millenniumi célok teljesítésén dolgozni, hanem az előadások gondolatait saját célkitűzéseinkbe, mindennapi tanulmányainkba, munkánkba beépítve lehetőségeink szerint hozzájárulni a célok eléréséhez. Ebben pedig tökéletes segítséget kaptunk. Köszönöm! Jelen kötetben tesszük közzé az ENSZ-AKADÉMIÁN elhangzottakat időbeli sorrendben, ezúton is köszönetet mondva az előadóknak odaadó és színvonalas munkájukért. A program kialakításában döntő szerepet játszott a Társaság elnöksége, de külön ki kell emelni Simai Mihály akadémikust, aki két kiemelkedő színvonalú előadást tartott, és a szakmai program összeállítását koordinálta, valamint Dr. Boytha György alelnököt, aki sikeres előadása mellett aktívan részt vett a szakmai program formálásában is. Az előadásokat anyagi okok miatt - azon a nyelven közöljük, amelyen elhangzottak. Az ENSZ-AKADÁMIA 2008 rendezői köszönetüket fejezik ki Dr. Göncz Kinga külügyminiszternek - akinek a Társaság vezetői először vetették fel a negyedik Akadémia gondolatát - aki kedvezően fogadta az ötletet, és kezdettől fogva támogatta megvalósítását. Köszönet illeti meg Horváthné dr. Fekszi Márta külügyi államtitkárt, aki a nyitó konferencián köszöntötte az előadás-sorozat 11

12 résztvevőit. A rendezők köszönettel tartoznak Tomaj Dénes nagykövetnek is, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztálya vezetőjének, akinek a támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg e sikeres program. A rendezők ezúton is nagyrabecsülésüket és köszönetüket fejezik ki Őexc. Greg DOREY úrnak, az Egyesült Királyság budapesti nagykövetének, Őexc. Ranjit RAE úrnak, India budapesti nagykövetének, valamint Maher NASSER úrnak, az ENSZ Bécsi Információs Szolgálata igazgatójának, hogy előadásukkal hozzájárultak az ENSZ-AKADÉMIA hírnevének öregbítéséhez. Köszönetet kell mondani a rendező szervezet (Magyar ENSZ Társaság), valamint a Külügyminisztérium és a HUN-IDA Kht. munkatársainak, továbbá a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület vezetőinek és aktivistáinak (Dina Mátyás elnök, Naszádos Zsófia főtitkár, továbbá Gaál Miklós, Ignáth Krisztina, Katus Kinga, Vadlövő Judit és Vas Korinna), akik jelentős mértékben hozzájárultak az ENSZ-AKADÉMIA 2008 zökkenőmentes lebonyolításához. A szerkesztő 12

13 KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály akadémikus óta a világon meglehetősen sajátosan alakult az államok és a közvélemény hozzáállása az ENSZ-hez. Alapítói közül elsősorban az Egyesült Államok fűzött nagy reményeket a Világszervezet munkájához. Az európai győztesek körében még túl elevenen élt a Népszövetség emléke. A hidegháborús korszak két világhatalma kezdettől fogva külpolitikája egyik eszközének tekintette, s akkor akasztotta le eszköztárának fogasáról, amikor éppen szüksége volt rá. Időnként igyekeztek alárendelni politikai céljaiknak. A kisebb országok sokat reméltek tőle. Számukra egyébként lehetőséget adott a Világszervezet arra, hogy súlyuknál nagyobb mértékben vegyenek részt a világ ügyeinek intézésében. Különösen fontos volt az ENSZ az új államok számára, hiszen segítette születésüket s gyakran első lépéseiket is. Nemcsak állami szuverenitásuk lényeges jelképe volt, hanem védelmet is nyújtott számukra a korábbi gyarmatosítókkal szemben. Fennállása óta egyébként sokszor és sok oldalról támadták az Egyesült Nemzetek Szervezetét szinte születésének pillanatától kezdve. Már a második világháború győztes hatalmai között sem volt teljes egyetértés abban, hogy a háború utáni világban milyen szervezetre lenne szükség és, hogy kik legyenek annak tagjai. Voltak olyan vélemények, hogy csak a győztesek és szövetségeseik. Sok vita folyt szavazási rendszeréről, különösen a vétójogról. Figyelemreméltó, hogy annak ellenére, hogy az ENSZ alapokmányának megfogalmazásában és a szervezet létrejöttében döntő szerepet játszott az Egyesült Államok és személy szerint Roosevelt amerikai elnök, az elmúlt évtizedek során a legtöbb támadás a Világszervezetet az Egyesül Államok különböző szervezetei és kormányai részéről érte. Amikor az ENSZ nem az amerikai kormány álláspontját képviselte, amerikai személyiségek, beleértve az USA egyes elnökeit is, a Világszervezetet alkalmatlannak tekintették a világ ügyeinek kezelésére, s vagy feloszlatását, vagy az USA kilépését javasolták, illetve jelentősen szűkítették pénzügyi hozzájárulásukat. Bizonyos szélsőjobboldali csoportok ennél is tovább mentek. A hidegháború időszakában a Világszervezetet a kommunizmus eszközének deklarálták. Mások azt állították, hogy nem alkalmas többé a világ gondjainak kezelésére. Legutóbb az amerikai Heritage Alapítvány egyik vezetője kijelentette, hogy az ENSZ elvesztette indokoltságát, s a legfőbb ideje annak, hogy bezárják, s véget vessenek korrupcióval átszőtt bürokráciájának. Az iraki háború kapcsán is sajátos helyzet alakult ki. Az amerikai vezetés azért támadta a Világszervezetet, hogy nem legitimizálta az USA fellépését, más országok pedig azért, hogy nem 3 SIMAI MIHÁLY akadémikus, a Világgazdasági Kutató Intézet kutatóprofesszora, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar ENSZ Társaság elnöke 13

14 tudta megakadályozni az amerikai katonai akciót. Sok fejlődő országban tekintették és tekintik a Világszervezetet az Egyesült Államok vagy általában a nyugati hatalmak trójai falovának. A XXI. században új támadás indult az ENSZ ellen, azon az alapon, hogy sok tagállama nem tartja be az alapokmányban és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott normákat. Főleg néhány befolyásos civil szervezet és politikus már korábban is javasolta, hogy az ENSZ helyett hozzanak létre egy új nemzetközi szervezetet a demokratikus államok világszövetségét, amelynek katonai erejét a NATO jelentené. Ebbe a szervezetbe csak demokratikusnak tekintett államokat vennének fel. A NATO pedig alkalmas lenne arra, hogy megfelelő erővel avatkozzék be a terrorizmussal és az emberiességet sértő magatartásokkal szemben. Vannak olyan vélemények is, hogy a Világszervezetet nem kellene feloszlatni, de a tényleges globális ügyeket a demokráciák világszervezete kezelné. Ezzel lényegében feladnák az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapvető működési elvét, az államok szuverén egyenlőségének eszméjét és gyakorlatát. Egy 2000-ben Varsóban rendezett nemzetközi konferencián indították el a globális mozgalmat a Demokráciák Szövetsége érdekében. A kialakított kritériumoknak a mai világban kb. 60 ország felelt meg, s további tucatnyi állam jelentette a határesetet. Más országok is csatlakozhatnának, ha teljesítik a szükséges kritériumokat, de csak olyanok, amelyekben kizárt az autokrata rezsimek újjáéledése. A szervezet nem oszlatná fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, de abban meghatározó tömbként működne. Valószínű, hogy ilyen és hasonló kezdeményezések a jövőben is lesznek. Ezért is érdemes komolyan foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy tulajdonképpen milyen érdekek és célok tartják fenn az Egyesült Nemzetek szervezetét és formálják jövőjét a XXI. század világában. Közhelynek tűnik, mégis szükséges ismételten hangsúlyozni azt, hogy az ENSZ nem világkormány, amelyik utasíthatja az államokat, hanem államoknak alárendelt szervezet. Az egyetlen olyan szervezet bolygónkon, amelyben gyakorlatilag minden állam részt vesz. Nem tagjai az olyan államnak deklarált politikai egységek, mint Koszovó, Oszétia vagy Abházia, amelyeknek államiságát nem fogadta el az ENSZ tagállamainak közössége. Azt is fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a Világszervezet a XX. század során átfogó globális rendszerré fejlődött, s nincs a világon az államközi kapcsolatokban vagy a nemzeti fejlődés lényeges kérdései között olyan terület, amelyen ne működne legalább egy, az ENSZ családhoz tartozó kormányközi szervezet. Akik az Egyesült Nemzetek Szervezetét támadják, azok tulajdonképpen egy olyan globális rendszer alapjait támadják, amelyik igyekezett bizonyos rendet vinni egy alapjában kaotikus és zavaros világba, s amelyik továbbra is arra törekszik, hogy erősítse a föld lakóinak biztonságát, javítsa életfeltételeit, védje jogait, és segítse azokat, akiket természeti vagy emberek, embercsoportok által kezdeményezett katasztrófák sújtanak. Az ENSZ legfőbb ellensége a XXI. század világában azonban a tudatlanság, a szerepéről szóló ismeretek hiánya. Ebben sajnos 14

15 időről időre részt vesz a média is, amelynek esetenként fontos tényezői akarva akaratlanul az ENSZ ellenségeinek legostobább érveit veszik át. Az ENSZ rendszer természetesen nem hibátlan, nem tévedhetetlen és nem is statikus szervezeti hálózat. Hatékonysága nemcsak attól függ, hogy tagállamai mennyire támogatják céljait, és biztosítanak számára megfelelő eszközöket, hanem a rendszer alkalmazkodóképességétől, rugalmasságától is. Az ENSZ jövője szempontjából lényeges, hogy nagy változások kezdődtek az államok rendszerében. A XXI. századra a világ újra útelágazáshoz érkezett. Az államok továbbra is a világpolitika alapvető egységei maradnak, a kormányzás azonban nehezebbé válik. Az internet és az emberek nagyobb globális mobilitása, új típusú virtuális közösségek kialakulását segíti globális méretekben. Ezek növekvő erőt képviselnek a nemzetközi rendszerben. Motivációik és összetartó tényezőik igen sokrétűek: szociális problémák, globalizáció-ellenesség, közös vallás, közös politikai nézetek ökológiai kérdésekben, a nők helyzetének javítását illetően stb. Demográfiai, gazdasági és politikai tényezők hatására jelentősebbé válik a migráció, amelyik egyre több multi-kultúrájú államot eredményez, rengeteg új problémával, belső feszültségekkel és nemzetközi konfliktus-forrásokkal. Egyidejűleg erősödik a törekvés a nagyobb demokráciára és a demokrácia korlátozására sok országban. A hidegháborúra jellemző kétpólusú, majd az ezt követő egypólusú hierarchikus hatalmi rendszer ismét átalakulóban van, s egy többközpontú világ kibontakozása folyik, amelyik gazdasági szempontból már előbbre tart, mint politikai-katonai téren. Azok a hatalmi koalíciók, politikai konfrontációk és tényezők, amelyek formálásában és működésében a hidegháború időszakát jellemezték, a XX. század végére megszűntek. Véget ért a hidegháború időszakát követő globális optimizmus is, amelyik arra számított, hogy a kialakuló új világrend a jog, a béke és a globális jólét időszakának kezdete lesz. A világ készülődik az amerikai hatalmi monopólium utáni korszakra. Ennek a kibontakozó új korszaknak egyik fontos jellemvonása az, hogy a globális viszonyok rendszerében, a két rendszer helyébe az egységes világkapitalizmus lépett. Helyreállt egy olyan világ, amelyben az ideológiai-politikai katonai versengés helyébe a politikai-gazdasági-hatalmi versengés lép, amelynek természetesen jelentős katonai következményei is lesznek. A hidegháborút követő korszakra a polgárháborúk, az önálló államiság megteremtéséért folytatott küzdelmek voltak jellemzőek. Az új fejlődési szakasz egyik fő veszélye a küzdelem megindulása új érdekszférák, hatalmi befolyási zónák kialakításáért. Ez a küzdelem megindult. Továbbra sem zárult le azonban a harc az önálló állami lét megteremtéséért, s ez igen sajátos helyzet kialakulását vetíti előre. Milyen érdekeket szolgálhat az ENSZ, s milyen eszközei lehetnek a formálódó világban? Csaknem fél évszázaddal ezelőtt jelentette ki az ENSZ második főtitkára, Dag Hammarksjöld, hogy a Világszervezetet nem azért hozták lére, hogy földi paradicsomot teremtsen, hanem, hogy megmentse az emberiséget a pokoltól. Ez 15

16 egyike azoknak az alapigazságoknak, amelyek továbbra is lényegesek, és különösen fontos hangsúlyozni az ENSZ szerepével kapcsolatban a béke és biztonság terén. Az ENSZ olyan kollektív biztonsági rendszerként született, amelynek központi célja egy új világháború kirobbanásának megakadályozása volt. Az ellenség, akikkel szemben a világ népeit meg kellett védeni, a tengelyhatalmak és csatlósaik voltak, köztük Magyarország is. A hidegháború radikálisan új veszélyeket hozott, új konfrontációk jöttek létre, s a két vezető hatalom közötti nukleáris világháború megakadályozása lett az ENSZ fő feladata. Az un. kis háborúkkal kapcsolatban, amelyek között nemzeti felszabadító harcok, nemzetközisedett polgárháborúk voltak túlsúlyban, új feladatkörrel, a béketeremtéssel és békefenntartással bővültek a világszervezet feladatai. A béke megőrzésével kapcsolatos feladatok között természetesen alapvető fontosságú évszázadunkban a háborúk kitörésének megelőzése, megakadályozása, a konfliktuskezelés. A megelőzéssel összefüggő tevékenységek a fegyverkezés fékezése, a tömegpusztító fegyverek korlátozása, terjedésük megakadályozása. Magában foglal olyan feladatokat is, mint a polgári lakosság védelme fegyveres konfliktusokban, a gyermekek bevonásának megakadályozása a fegyveres harcokba, a könnyűfegyverek terjedésének korlátozása stb. A békefenntartás stratégiai szempontból sajátos szürke zóna a békés rendezés és a katonai erővel történő kikényszerítés feladatai között, tartalmazva mindkettőnek elemeit. Magában foglalja a szembenálló felek szétválasztását, leszerelését, féken tartását és ellenőrzését. A békefenntartás feladatai a hidegháború befejezése óta számottevően megnőttek. Mintegy békefenntartó katona vagy rendőr működik, több mint 100 ország fegyveres erőinek részvételével, 18 országban illetve térségben. A modern békefenntartás sok feladatkört magában foglaló, nehéz és kényes faladat, amelyik a részvevőktől nemcsak különleges erőfeszítéseket, hanem magas fokú szakmai felkészültséget, integritást és megértést is követel. A békeépítés a fegyveres konfliktust követően a béke konszolidálását, a szembenálló felek közötti viszonyok javítását célozza. Eredményei mellett az ENSZ nem bizonyult képesnek arra, hogy mindenütt megakadályozza a tömegmészárlásokat, az etnikai tisztogatást. A XXI. század világában azonban nincs egyetlen olyan globális szervezet sem, amelyik az ENSZ-nél hatékonyabban lenne képes minden konfliktus kezelésére, különösen azoknak az eszközöknek segítségével, amelyeket a tagállamok hajlandóak voltak rendelkezésére bocsájtani. Valamennyi állam, s különösen a vezető hatalmak érdekeltek abban, hogy az ENSZ ellássa, és jól hajtsa végre a fenti feladatokat. Milyen háborúkra kell számítani évszázadunkban? Lehetséges e a XX. század két világégéséhez hasonló katasztrófa, s képes lenne-e az ENSZ arra, hogy ennek veszélyét megakadályozza? Nagy háborúk okai általában rendkívül sokrétűek. Rendszerint hosszabb ideig tart a felkészülés, a fegyverkezés, a szükséges szövetségi rendszerek kiépülése. Elvileg ezek a folyamatok előre láthatóak. A XXI. század 16

17 tömegkommunikációs feltételrendszerében elvileg aligha lehet mindezt titokban, rejtve megtenni. Ugyanakkor igen sok jelentéktelennek tűnő konfliktus is gyorsan nemzetköziesedhez, s nem számítható ki az sem, hogy egy kis állam, mikor ránt be nagyhatalma(ka)t olyan konfliktusba, mely gyorsan kiszélesedhet. A kis államoknak erre különleges képességeik vannak. Ezért is fontos a kis konfliktusok elkerülése, illetve minél gyorsabb lokalizálása. A fentiek miatt is nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy mire képes a Világszervezet a kibontakozó globális hatalmi struktúrában. Nyilvánvaló, hogy fő fórumai és közös eszközei, mindenekelőtt a Biztonsági Tanács talán a korábbinál is nagyobb szerepet kaphatnak egy esetleges agresszorral szemben, ha az agresszor egyértelműen azonosítható, és ha az államok képesek lesznek a BT szükséges reformjának végrehajtására. Ez ma négy területen van napirenden: tagságának kategóriái, a vétójog kérdése, a regionális képviselet, a tanács létszáma és munkamódszere, és az ENSZ közgyűléshez való viszonya terén. Az is világos, hogy az érdekviszonyok bonyolultsága és az ENSZ globális jellege miatt elengedhetetlen a regionális szervezetek és a mögöttük álló államok aktívabb közreműködése. Földünk lakóinak jövője nagymértékben függ attól is, hogy milyen társadalmi és gazdasági feltételek között élnek. Az évszázad közepe táján, további 3 milliárd emberrel nagyobb lesz a föld lakossága hoz képest csaknem ötven százalékkal több embernek kell osztoznia földünk erőforrásain, a levegőn, a vízen, az energia hordozókon, a nyersanyagokon, s ennyivel több embernek kell élelmet, lakást, ruházkodást, képzést és egészségvédelmet biztosítani. Még nehezebb feladat lesz az, hogy megfelelő megélhetést biztosítsanak számukra. Ugyanilyen lényeges az is, hogy demokratikus keretek és feltételek között élhetnek, amelyben biztosítani tudják szabadságjogaikat. A választ azokra az új kihívásokra, amelyek az említettekkel kapcsolatosak, nem lehet többé csupán nemzeti keretek között megtalálni. A legtöbb témában az államok közös erőfeszítéseire van szükség. Döntő fontosságú feladata marad a Világszervezetnek az emberi jogok és a demokrácia védelme. A XXI. században nincs egyetlen olyan globális szervezet sem, amelyik az ENSZ-nél többet tett volna a demokratikus eszmék terjesztésében, s az emberi jogok védelmének előmozdításában. Egyetlen más globális szervezet sem képes arra az emberbaráti segítségnyújtásra, amelyet a növekvő számú és súlyosságú globális szükséghelyzetek követelnek. Az ENSZ sok bírálója és ellensége sokszor hivatkozik arra, hogy az alapokmányt 1945-ben néhány szövetséges hatalom jogászai fogalmazták, s azóta a világ radikálisan megváltozott. Ez természetesen tény. Megfeledkeznek azonban arról, vagy nem akarják figyelembe venni, hogy az ENSZ nem maradt változatlan. Sokak számára meglepő képességekkel rendelkezik arra, hogy innovatív, új elképzeléseket, javaslatokat dolgozzon ki az új problémák kezelésére és megoldására. Az ENSZ a XXI. század jelenlegi szakaszában nem jellemezhető egy olyan New York-i bürokráciaként, amelyik megrekedt eredeti felhatalmazásánál. Olyan átfogó rendszer jött létre, amelyik a mai világ minden kérdésével képes 17

18 érdemben foglalkozni: a világegészségügytől az világűrig és a tengerekig. Az ENSZ-család szervezetei gyakorlatilag behálózzák a világot. A választ arra a kérdésre, hogy kinek kell az ENSZ a XXI. században, a fentek alapján nem nehéz megfogalmazni: legnagyobb mértékben a 9 milliárdra szaporodó földlakónak van szüksége az ENSZ hálózatára, akiknek biztonságos létfeltételei elképzelhetetlenek olyan normák, szabályok és feltételek nélkül, amelyeknek globális kialakításában, alkalmazásában és továbbfejlesztésében e hálózatnak döntő szerepe van; szüksége van az ENSZ-re, mint biztonsági és együttműködési rendszerre annak a mintegy 140 mikro- mini- és kis országnak, amelyek a tagállamok többségét alkotják: fórumot, kitekintést és részvételt biztosít számukra a világ közös ügyeinek rendezésében; szüksége van az ENSZ-re a középhatalmaknak, amelyek ily módon növelni tudják szerepüket és befolyásukat, csökkenteni tudják ennek költségeit; szüksége van az ENSZ-re a nemzetközi környezetüket jelentős mértékben befolyásolni képes nagyhatalmaknak, mert ezen keresztül jobban képesek érdekeik érvényesítésére, a világpolitika és a világgazdaság napirendjére kerülő kérdések meghatározására; szüksége van az ENSZ-re a civil szervezeteknek, mert fórumain keresztül jobban tudják képviselni és érvényre juttatni az általuk képviselt csoportok érdek- és értékviszonyait. Az ENSZ-nek azonban minden korábbinál több ellenséggel, kritikával és támadással kell számolnia. Egy olyan világban kell végeznie feladatait, amelyre a globális gondok és a bizonytalanság növekedése jellemző. Többé-kevésbé egyértelmű, hogy a világfejlődés eddigi útjának folytatása globális politikai, szociális és környezetei tragédiák egész sorát eredményezheti. A szeptemberi globális ENSZ csúcs, ennek follow up jellegű tanácskozásai az ENSZ, a Világbank, a Nemzetközi Valutalap hatvanadik évfordulója ajánlásainak meglehetősen vérszegény jellege, a WTO dohai fordulójának problémái és kudarcai azt tükrözték, hogy az érdekek különbözősége és esetenkénti növekvő eltérései miatt, csak igen lassan lesz képes a multilaterális rendszer a globális változásokhoz igazodni. Ezekből a problémákból kiindulva egyes szakemberek, politikusok, de főleg a világ vezető közvélemény formáló propagandistái azt a következtetést vonták le, hogy a multilateralizmus általában válságba, s a világ a kaotikus viszonyok új állapotába jutott. Az államok hivatalos megnyilatkozásai nem ennyire pesszimisták. Sajátos egyetértés alakult ki abban, hogy szükségessé vált az egész nemzetközi együttműködési rendszer felülvizsgálata és reformja. Megértették, hogy a XXI. század elejére jellemző feltételek között aligha lenne képes a világ minőségileg új multilaterális szervezetek létrehozására ra nyilvánvalóvá vált, hogy a multilaterális rendszer reformja nem képzelhető el gyors és radikális intézkedési csomagként. A világ hosszú távú, a szükségleteket, a 18

19 lehetőségeket, a feladatokat és az operatív intézkedések sorozatát összehangoló átfogó program megvalósítása nem lehetséges a jelenlegi globális hatalmi és érdekviszonyok mellett. Valószínűleg általában a kis lépések és az egyes területek közötti jelentős különbségek jellemzik majd a reformokat. A jövő szempontjából különösen jelentős lehet az EU, s néhány fontos fejlődő ország pozitív szerepe a multilaterális rendszer globális szerepének erősítésében, és a komplex módon értelmezett globális biztonság erősítését jobban szolgáló jövőjének formálásában. Azt sem tartom kizártnak, hogy mindez befolyásolja majd az Egyesült Államok magatartását is, amelynek szerepe a multilaterális rendszer alakításában továbbra is döntő fontosságú. Magyarországnak, mint viszonylag kis országnak a jelenleginél sokkal aktívabb szerepet kellene vállalnia a nemzetközi együttműködés globális multilaterális rendszerében, különösen azokon a területeken, amelyek legközvetlenebbül kapcsolódnak hazánk jövőjének formálódásához. Ehhez azonban jobban kell ismerni a problémákat, a feladatokat és a lehetőségeket. Joggal jelentette ki az ENSZ egyik volt főtitkára, hogy a világszervezet egyik legnagyobb ellensége a tudatlanság. A Magyar ENSZ Társaság által szervezett ENSZ- Akadémia abban kíván mindenekelőtt segíteni, hogy az új helyzetben bővítse az ismereteket, és ösztönözze a közös gondolkodást. 19

20 20

21 GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A FÖLD BOLYGÓ NEMZETKÖZI ÉVE TÜKRÉBEN Szarka László 4 Rezümé A Föld Bolygó Nemzetközi Éve ( , 2008-ban tematikus ENSZ-év) keretében a földtudományok művelői világszerte így Magyarországon is (www.foldev.hu) számos ismeretterjesztő programot szerveznek annak bemutatására, hogy a földtudományok hogyan szolgálják az emberiség, a társadalmak javát. A Földév hivatalos témakörei a következők: felszín alatti vizek, természeti veszélyforrások, a Föld és egészség kapcsolata, éghajlat, a nyersanyagés energiakincs kérdései, az óriásvárosok problematikája, a Föld mélye, óceánok, talaj, valamint a Föld és élet kapcsolata. A füzetsorozat (amely letölthető a internet címről, és amelynek magyar változatát GEO- FIFIKA címmel jelentettük meg) átfogó föld- és környezettudományi helyzetképet ad, továbbá bemutatja a földtudomány különféle ágainak eredményeit, lehetőségeit, és a legsürgetőbb tennivalókat. A Földről így kirajzolódó körkép azonban az emberiség kórképe is egyben. Egyértelműen látszik, az emberiség eddig megszokott életmódját fenyegető veszélyeknek az éghajlatváltozás (ha van, és ha tényleg melegedés) csak egyike. A problémák gyökere végeredményben az, hogy az emberiség eddigi dinamikus fejlődése immár beleütközik a Föld végességébe: globális élelmiszer-, energia-, nyersanyag- és felszín alatti víz-szűkösségre lehet számítani. Bevezetés Az IUGS (Nemzetközi Földtudományi Unió) és az UNESCO közös kezdeményezése, A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (International Year of Planet Earth, IYPE) 2008-ban ENSZ tematikus év lett. A földtudományok művelői 2007 és 2009 között világszerte így Magyarországon is számos ismeretterjesztő 4 Prof. Dr. SZARKA LÁSZLÓ, a MTA (földtudomány) doktora, tudományos főosztályvezető, a Földév Magyar Nemzeti Bizottság titkára 21

22 programot szerveznek annak bemutatására, hogy a földtudományok hogyan szolgálják az emberiség, a társadalmak javát. A hazai rendezvénysorozat fővédnöke a Magyar Köztársaság elnöke, védnökei: az MTA és a Magyar UNESCO Bizottság elnöke, valamint néhány tárca minisztere. A programokat az erre a célra alakult MTA-UNESCO szervezésű magyar nemzeti bizottság koordinálja, és a megvalósításban a legkülönfélébb hazai egyesületek vesznek részt, mindenekelőtt a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Geofizikusok Egyesülete, és a Magyar Földrajzi Társaság. A Magyar Tudományos Akadémia által minden évben megrendezett Tudomány Ünnepe idei mottóját ( A tudomány az élhető Földért ) a Földév ihlette. A Földév ügyét számos hazai intézmény is szívén viseli. A hazai eseményekről a legátfogóbban a Földév MNB (Magyar Nemzeti Bizottság) című honlapjáról lehet tájékozódni. A Földévről átfogó helyzetképet ad a Magyar Tudomány októberi száma (Brezsnyánszky és Szarka, 2008); a Természet Világa 2008 decemberében tervez egy Földév-különszámot megjelentetni. Az MTA honlapja (www.mta.hu) időnként szintén beszámol a Földév eseményeiről. A Föld Bolygó Nemzetközi Éve világméretű nyitórendezvényét február án, a párizsi UNESCO Palotában 60 ország kb. egyezer tudományos és közéleti személyisége, továbbá sok-sok diák (a Földév-pályázat nemzeti díjazottjai) jelenlétében tartották (Szarka, 2008a, Kármán 2008). A résztvevők Párizsi Nyilatkozat címen a földtudományok hasznáról, és a jövő érdekében teendő lépésekről közös nyilatkozatot fogadtak el. (A nyilatkozat több nyelven megtalálható a Földév nemzetközi honlapján, magyarul pedig a n.) A Földév ügye Pálinkás József április 15-i felszólalásának köszönhetően a Magyar Országgyűlés elé is került. A hazai nyitórendezvényre (a Magyar Természettudományi Múzeumban, április 17-én) egy négynapos, ún. Földtudományos Forgatag keretében került sor: 6500 regisztrált résztvevővel (iskoláscsoportokkal és családokkal), de szinte teljes sajtó- és közéleti közömbösség közepette. A megvalósuló hazai kezdeményezések egyike egy tudományosismeretterjesztő füzetsorozat, amely az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet kiadásában, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával jöhetett létre. E GEO-FIFIKA című füzetek 2008 januárjától az év végéig nagyjából havonta jelennek meg (GEO-FIFIKA, 2008, Szarka, 2008b). A füzetek alapötletét a Föld Bolygó Nemzetközi Éve által kiadott angol nyelvű prospektus-sorozat adta, amelynek első (bevezető) füzete bemutatja a Földévet, majd tíz füzet tárgyalja a Földév tíz hivatalos témakörét: a felszín alatti vizeket, a természeti veszélyforrásokat, a Föld és egészség kapcsolatát, az éghajlatváltozásokat, a nyersanyag- és energiakincs kérdéseit, az óriásvárosok problematikáját, a Föld mélyét, az óceánokat, a talajt, valamint a Föld és élet kapcsolatát. A magyar változat tartalmi és formai elemeiben e sorozatot követi, de több vonatkozásban is eltér az eredeti kiadványoktól: a bevezető füzet a Földévvel párhuzamosan indított más, rokon kezdeményezésekbe is betekintést ad, valamint 22

23 az utolsó, 12. füzet a Földrendszer láthatatlan elemét, a geomágneses teret tárgyalja. Mindegyik GEO-FIFIKA füzetben találhatók hazai vonatkozások, és szerepelnek bennük beküldhető számítási feladatok is. A füzetsorozat átfogó föld- és környezettudományi helyzetképet ad, továbbá bemutatja a földtudomány különféle ágainak eredményeit, lehetőségeit, és a legsürgetőbb tennivalókat. Az emberiség előtt álló globális kihívásokat a GEO- FIFIKA füzetek témái szerint vesszük sorra. 1. füzet: Földtudományi kezdeményezések a Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulóján A folyamatos geofizikai adatsorok nélkülözhetetlenek a Föld megértéséhez. (Charles Barton, az IAGA elnöke, 2007) Az első füzet a Föld Bolygó Nemzetközi Éve (www.yearofplanetearth.org) és más, most ( között) futó nemzetközi földtudományi projektek: Nemzetközi Sarki Év (www.ipy.org), Elektronikus Geofizikai Év (ww.egy.org, az IAGA = International Association of Geomagnetism and Aeronomy kezdeményezése), Nemzetközi Heliofizikai Év (www.ihy2007.org) ismertetése. Közös bennük az, hogy mindegyiket az as Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulója alkalmából kezdeményezték, úgyhogy az első számból a Nemzetközi Geofizikai Évre (mint egy páratlanul sikeres globális Föld-megfigyelési projektre) történő visszatekintés sem maradhatott ki. A nemzetközi tudományos közösségek által kezdeményezett fenti projektek illeszkednek a tudomány belső fejlődéséhez. Ismereteink szerint mindegyikük meglehetősen kevés támogatást kap. A politikusok ugyanis inkább azokat a projekteket részesítik előnyben, amelyekről úgy gondolják, hogy közvetlen hasznot hoz számukra; az alapkutatás pedig általában nem ilyen. Igazi kihívás, hogy a világ föld- és környezettudományi kutatóinak törekvései mennyire találnak majd meghallgatásra. 2. füzet: A felszín alatti víz ( Tartalék egy szomjas bolygónak ) A fenyegető vízválság elkerülésének alapfeltétele a körültekintő, fenntartható vízkitermelés. (2. IYPE-füzet, GEO-FIFIKA 2) Az emberiség élete és megélhetése a víztől függ. A tiszta víz iránti kereslet az emberiség létszámával egyenes arányban növekszik. A világ számos részén hiányzik az emberek számára létfontosságú ivóvíz. Ahol pedig van, ott az igények növekednek, szinte megállíthatatlanul. A biztonságos ivóvíz, az ipari és a mezőgazdasági vízellátás lehetetlen felszín alatti víz hasznosítása nélkül, mivel ez 23

24 jelenti a legnagyobb és legmegbízhatóbb édesvízkészletet. A felszín alatti víz a legtöbb esetben tisztább a felszíni víznél, hiszen talaj- és kőzetrétegek védik a felszínről érkező szennyeződésektől. A felszín alól származó ivóvíz aránya Európában közel 80%; Észak-Afrikában és a Közel-Keleten még ennél sokkal magasabb. (Hazai ivóvízellátásunk több mint 95%-a felszín alatti víztestekből történik.) Ha az emberiség a felszín alatti vízkészletek kiaknázását utánpótlás vagy visszatöltődés nélkül folytatja, a vízválság egyre nagyobb méreteket ölthet. A felszíni vízzel kapcsolatos kihívás: a vízválság megelőzése. Magyarország igen jelentős felszín alatti vízbázissal rendelkezik. Létfontosságú kérdés ennek megóvása. 3. füzet: Természeti veszélyforrások ( A lehető legkisebb kockázat, a lehető legnagyobb odafigyelés ) A geoszférába, a bioszférába és a tájba történő emberi beavatkozás is válthat ki természeti katasztrófákat. (3. IYPE-füzet, GEO-FIFIKA 3) A természeti veszélyforrás ( geohazárd ) magában foglalja a földtani veszélyforrásokat (földcsuszamlásokat, vulkánkitöréseket), a hidrometeorológiai veszélyforrásokat (árvizeket, szökőárakat, nagy erejű viharokat) és a geofizikai veszélyforrásokat (pl. földrengéseket és geomágneses viharokat). Minden olyan Földdel kapcsolatos folyamat, amely az emberi életre kockázatot jelent geohazárd, azaz természeti veszélyforrás. Ide sorolandók a kisebb események (pl. egy sziklaomlás), de az olyan globális jelenségek is, amelyek az egész emberiség kipusztulásához vezethetnek (pl. egy nagyobb aszteroida becsapódása, vagy egy hatalmas vulkánkitörés, szupervulkán -kitörés). A legutóbbi évtizedek során a természeti katasztrófák száma emelkedő tendenciát mutat. Ennek elsődleges oka a sérülékenység növekedése. Az a tény azonban, hogy a hidrometeorológiai katasztrófák száma sokkal nagyobb mértékben nő, mint a geofizikaiaké, egyértelműen az éghajlatváltozás számlájára írandó. A kihívás jelen esetben alkalmazkodást jelent. A természeti veszélyek és a fenntarthatóság összefüggésében az első jelentős lépés a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió által kezdeményezett ún. Budapesti Kiáltvány (Budapest Manifesto, 2002) volt. (Az IUGG elnöke, Tom Beer egyúttal a Nobel-békedíjas IPCC munkacsoport tagja, és kevesen tudják róla, hogy magyar származású.) 4. füzet: Föld és egészség ( Biztonságosabb környezet kialakítása ) A természet varázsát ontja bőven: a fűben, a fában és a kőben. Ó nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad. 24

25 De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz! (Shakespeare: Rómeó és Júlia. Fordította: Mészöly Dezső) A kőzetek a Földfelszín alapvető építőelemei, tele fontos ásvánnyal és kémiai elemmel. A legtöbb elem a levegőből, élelmiszerekből és a vízből kerül az emberi testbe. Az időjárási folyamatok elmállasztják a kőzeteket, és létrehozzák a talajt, amelyen a növény- és állatvilág él. Az ivóvíz a vízkörforgás részeként áthalad a kőzeteken és a talajon. A légkörben a kezdetektől fogva felhalmozódott nagy mennyiségű por és gáz nagy része is geológiai eredetű. A geológiai anyagok és folyamatok által kiváltott betegségek jóval gyakoribbak, mint azt a legtöbben gondolnák. A becslések szerint a világon kb. 3 milliárd ember egészségére hat a geológia. E tény a nyilvánosság előtt főleg a fogyasztói társadalom terjedésével egyre kevésbé ismert. A kihívás: az egészségkárosító hatások mérséklése a földtani hatások figyelembe vételével. Mindez földtudományi kutatók és orvosok együttműködését igényelné. 5. füzet: Éghajlat ( Kőbe vésett magnószalag ) A Föld 4,6 milliárd éves története nem más, mint folytonos éghajlat-változások egymásutánisága. (Kordos László) Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A porés jégfelhalmozódások, tavak és tengeri üledékek, a dűnemezők és folyóteraszok mérete, alakja és elhelyezkedése, növényi fosszíliák és állati csoportosulások, ősi partvonalak, a korallokban, fagyűrűkben, mészkőbarlangok keletkezésében megfigyelhető növekedési periódusok, régészeti adatok és az ősi kultúrák írott emlékei mind-mind tartalmazzák ennek a történetnek a mozaikjait. A történelem és a kultúra sok mindent őriz a múltbeli éghajlati változékonyság hatásaiból. A környezet megváltozása több emberi civilizáció pusztulását is okozta. A szupervulkán-kitörések és kisbolygó-becsapódásokat követően a légkörbe nagy mennyiségű aeroszol kerülhet, ami elárnyékolja a Napot, és a Földön ún. vulkanikus, illetve kozmikus tél állhat be. (A Kréta végi (kb. 65 millió évvel ezelőtti) globális kihalást (közöttük a dinoszauruszokét is) az okozhatta, hogy a becsapódás nyomán keletkező kozmikus télben még a fotoszintézis is leállhatott.) Nem kétséges, hogy a mi jövőnket is erősen fogja befolyásolni az éghajlat alakulása, hiszen most első alkalommal történik meg, hogy egy faj: a homo sapiens vált a Földrendszer és a klímarendszer megváltoztatásának egyik fő tényezőjévé. Az éghajlati kihívás kettős. Egyrészt alkalmazkodni kell az örökké változó természeti feltételekhez, másrészt törekedni kell arra, hogy az emberiség tevékenysége minél kevesebb éghajlati következménnyel járjon. 25

26 6. füzet: Nyersanyag- és energiakincs ( A fenntartható felhasználás felé ) A bányászatot egyetlen társadalom sem tekinti közömbösen: érdemeit felnagyítva dicsőítik, vagy érdemeit elhallgatva pocskondiázzák. Georgius Agricola (1530) A világ amint egy Mindentudás egyetemi előadás (Kovács, 2003) rámutatott most éppenséggel a második állapotból kezd kijózanodni. Szinte minden, amit gyártunk vagy építünk, és majdnem minden energia, amit használunk: a Föld belsejéből származik. A modern társadalom egyre inkább függ az ásványkincsektől és az energiahordozóktól. Ezek az erőforrások azonban nem újulnak meg, emellett hozzáférhetőségük, kitermelési költségük és földrajzi eloszlásuk nagyon egyenlőtlen. A megállíthatatlanul fokozódó igény szükségessé teszi a még fel nem fedezett ásványtelepek folyamatos kutatását és termelésbe állításukat. A közeljövőben a nem energiaszolgáltató ásványi nyersanyagok terén nem várható globális hiány, ámbár igazi nagy lelőhelyek felfedezése már csak elvétve várható. Az energiahordozók terén a problémák sokkal súlyosabbak. A párizsi Földév-megnyitón elhangzottak szerint a jelenlegi termelési szinten az ismert kőolajtelepek már csak kb. 40, a földgáztelepek kb. 70 évig termelhetők. (Szénből 200 évre van elegendő mennyiség, de ennek kitermelése tovább súlyosbodó éghajlati következményekkel járna.) A megújuló energiaforrások terén az emberiség gyakran tévútra téved; igazi megoldás még nem született. Nagy kérdés a nem-konvencionális szénhidrogének, így például a metánhidrát ( gázhidrát ) kitermelhetősége. A metánhidrát-telepek készlete többszörösen meghaladja az ismert hagyományos földgázkészletek mennyiségét, de nem lehet kizárni azt sem, hogy egy jelentősebb globális melegedés esetén a metánhidrát magától szabadul ki a légkörbe, ami az üvegházhatás beláthatatlan következményekkel járó felfokozódásával járna. A nyersanyag- és energiakincs terén a kihívás lényege abban áll, hogy az emberiség energia- és nyersanyag igényét össze kell hangolni a lehetőségekkel. 7. füzet: Óriásvárosok ( Mélyebbre hatolni, biztonságosabban építkezni ) Tudomány nélkül a fenntarthatósági célkitűzéseknek még esélye sincs. (7. IYPE-füzet, GEO-FIFIKA 7) Óriásvárosnak ( megavárosnak ) a legalább 5 milliós városokat nevezzük re a világ várhatóan mintegy 60 óriásvárost számlál. Az óriásvárosok méretük révén a fizikai, társadalmi és gazdasági események és folyamatok új dinamikáját, komplexitását és egyidejűségét jelentik. Demográfiai, szociális, politikai, gazdasági 26

27 és ökológiai folyamatok intenzív és összetett kölcsönhatásainak színterei. Az óriásvárosokban számottevő lehetőségek, ennek következtében erős változtatási kényszerek jelentkeznek, és ennek pedig amint a tapasztalat mutatja környezeti leromlás a kísérője. Az óriásvárosok ún. ökológiai lábnyoma sokak szerint akkora, hogy fenntarthatóságuk alapjaiban kérdőjeleződik meg. A földtudomány természettudományi és társadalomföldrajzi módszereket egyaránt kínál az óriásvárosokban jelentkező problémák kezelésére, amelyek már Budapesten is jócskán jelentkeznek. A kihívás véleményem szerint nem lehet más, mint a fenntarthatósági korlátok belátása. 8. füzet: A Föld mélye ( A kéregtől a földmagig ) Az ember ráteszi kezét a kövekre, egész alapjukig dúlja a hegyeket. Áttöri a sziklát és tárnát nyit benne, sok-sok drágaságot láthat ott a szeme. Felkutatta már a folyóknak forrását, és sok rejtett dolgot napvilágra hozott. De hát a bölcsesség - ez vajon honnét van, és az értelemnek hol a lelőhelye? (Jób könyve, 28:10-13) A Föld belső szerkezetének és folyamatainak kérdéskörei ugyan távol esnek a mindennapoktól, de az emberiség alapvető szükségletei (például vízellátás, erőforrások, a természeti katasztrófák elleni védelem), valamint a földi környezet romlásának nyomon követése szempontjából e kérdéseknek mégis meghatározó jelentőségük van. A kontinensek felszíne mélybeli és felszíni folyamatok közötti kölcsönhatások eredménye. Fontos lenne tudnunk, hogy hogyan érthető meg még jobban a Föld felszínén zajló tömegmozgás és annak visszahatása a Föld mélyének körfolyamataira, és hogy a Föld folyamatairól szerzett alaposabb ismereteink miként hasznosíthatók az előrejelzésben. Az emberi tevékenység manapság már geológiai hatótényezőként is figyelembe veendő, hiszen az emberiség több anyagot mozgat meg, mint a felszíni geológiai folyamatok együttvéve! A kihívás: A Föld felszínén zajló tömegmozgás és a Föld körfolyamatai közötti kölcsönhatások megismerése, valamint mindezek hasznosítása az előrejelzésben. 9. füzet: Óceánok ( Az idő mélye ) Az óceánkutatás legújabb eredményei a földi biológiai evolúciós eseményekről a gondolkodás új horizontját nyitották meg. (G. Tóth László) 27

28 Ma már egyértelműen elfogadott tény, hogy a Föld működésének megértéséhez az egyik kulcsot az óceánok jelentik. Az óceáni üledékek értékes adatokat őriztek meg a legutóbbi 200 millió év éghajlati változásairól. Annak ellenére, hogy az óceánokról szóló ismereteink a bolygónk működéséről alkotott képet forradalmian átalakították, még rengeteg minden vár felfedezésre nem csupán az óceánok hasznosítása, hanem a kontinentális lemezszegélyek katasztrófa-kockázatainak enyhítése terén is. A világ népességének mintegy 21 százaléka, 1,147 milliárd ember él ugyanis a part menti 30 km-es sávban. A XXI. század végére az óceánok vizének lassú hőtágulásából kb. 60 cm-es tengerszint-növekedés várható; a grönlandi gleccserek elolvadásából ehhez további néhány tíz cm vízszintnövekedés adódhat. Az ún. nagy óceáni szállítószalag felismerése éghajlat érzékenységének korábban nem ismert tényezőjére hívta fel a figyelmet. Czelnai (1999) megfogalmazásában a szállítószalag az ismert leghatékonyabb óceáni tömeg és energiaszállító mechanizmus, mely a három óceáni medence trópusi övének hőtöbbletéből igen jelentős részt továbbít megállás nélkül az Atlanti-óceán északi részébe, és ezzel főleg Északnyugat-Európa (sőt kisebb mértékben egész Európa) éghajlatát sokkal kellemesebbé teszi, mint az különben volna. A hasadékok (pl. az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság) és az alábukások (amelyek a Csendes-óceán partjainál jellemzők) kutatása is sok meglepetést tartogat, a nyersanyagok és a biológia szempontjából egyaránt. A hidrotermális hasadékokban lévő forró, szulfidokkal és fémekkel teli folyadékról például egyáltalán nem gondolnánk, hogy ott virágzó életkörülmények lennének. Határozottan kijelenthető, hogy a mélytengeri biomassza-koncentráció éppen a hasadékok környékén a legnagyobb. Egyre több kutató vallja azt a nézetet, hogy az élet a Földön az ilyen helyeken alakult ki. Földünk felszínének kétharmad részét óceánok borítják, de az óceánokat kevésbé ismerjük, mint a világűrt. Az óceánkutatás kihívása többszörös: nem nehéz megjósolni, hogy a nyersanyag- és energia, a biológia és a környezeti kockázatok és következmények vonatkozásában egyaránt új alapfelismerések várhatók. 10. füzet: Talaj ( A Föld élő bőre ) Ne feledd: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is! (Stefanovits Pál) A talaj az emberi egészség és jólét legfőbb letéteményese. Stabilitást biztosít a gyökereknek, a vizet hosszú ideig megőrzi, és felvehetővé teszi a növények számára, tápanyagot raktároz az élet fenntartásához, levegőt és hőt szolgáltat a talajlakó élőlényeknek. Nélküle a Föld felszíne olyan kietlen lenne, mint a Marsé. A talaj mikroorganizmusok milliárdjait tartalmazza, amelyek részt vesznek a biokémiai átalakítások folyamatában a légköri nitrogén megkötésétől a szerves 28

29 anyagok lebontásáig továbbá a mikroszkopikus élőlények, illetve a jól ismert földigiliszták, hangyák, egyéb rovarok és emlősök élőhelyéül szolgál. A földi biodiverzitás nagy része a talajban lakozik, nem a felszínen: talaj nélkül a biodiverzitás megőrzése sem lenne lehetséges. A talajra, a talajba és a talaj felhasználásával építkezünk, sőt az élet felfoghatatlan bősége és az ember számtalan tevékenysége mind-mind kötődik a talajhoz. A talajt tehát teljes joggal nevezhetjük a Föld eleven bőrének. A talajt úgy kezeljük, mintha kimeríthetetlenül rendelkezésre állna. A talajhasználatban bekövetkező mélyreható változások azonban elérkezhetnek egy ponthoz, ahol a talaj elveszíti termelő, hidrológiai és ökológiai funkcióit épp azokat a funkciókat, amelyeket mindaddig természetesnek vettünk. (A földi rendszerek válaszfüggvénye nemlineáris, miként a kutya reakciója sem arányos az őt ért incselkedéssel.) Előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége a jelenlegi 6 milliárdról 9- re nő. Következésképpen még nem csak több vízre, energiára, ásványi nyersanyagra, fémre, hanem több termőtalajra is lenne szükség. E példa nélküli és dinamikusan növekedő erő már nem csupán a Földet fenyegeti, hanem bolygónk életfenntartó rendszereit is. A kihívás annak a problémának a kezelése, hogy a Föld valószínűleg képes ugyan ellátni 9 milliárd embert, de az ökoszisztéma és a biodiverzitás feláldozásával, ráadásul úgy, hogy nem (vagy alig) marad hely bioüzemanyag számára. 11. füzet: Föld és élet ( A sokféleség eredete ) Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem. Ninive nem él örökké. A tök sem (Babits Mihály: Jónás könyve) Vida Gábor akadémikus fenti véleményét (Vida, 2007) a fenntarthatóságról egy soproni rendezvényen hallottam. A fenntartható fejlődés fogalma a földtudományok felől nézve is abszurd. A bioszféra a földi élet színtere bolygónk legkülönlegesebb, a Naprendszeren belül egyedülálló sajátsága. Az élet megjelenésével a bioszféra evolúciója mintegy 4,2 milliárd évvel ezelőtt megkezdődött, és 2,7 milliárd évvel ezelőtt kezdett jelentősebb hatást gyakorolni a Föld légkörére, az óceánokra, a teljes geoszférára. Az életet szabályozó összetett tényezők megértésére irányuló kutatások kiterjednek az egykori ökoszisztémák működésének vizsgálatára, a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség hosszú idők során történt változásainak megértésére, és a jövőbeli bioszféra életképességére vonatkozó előrejelzésre. A bioszféra jelenlegi állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége, hiszen ez az emberiség természeti öröksége, s benne rejlik jövője is. 29

30 Az emberiség talán legalapvetőbb érdeke a globális ökológiai rendszer fennmaradása. Amennyiben a bioszféra nem képes biztosítani az emberiség tápanyag- és egyéb gazdasági szükségleteit, katasztrófák sora következhet be. A jelenlegi ökológiai rendszer működése az emberiség számára minden más egyéb céljánál fontosabb. 12. füzet: A geomágneses tér ( Védőpajzsunk ) Ezekért a titkokért érdemes bejárni az üstökösök útját, a világétert fel a napfoltokig, s aztán lefelé a föld rétegeit Ezeket meghódítani! Érdemes egy emberélet fáradságának! (Jókai Mór: Fekete gyémántok) A Föld mágneses tere igen kiterjedt és összetett, a legújabb kutatási eredmények csak kevéssé ismertek. A felszínen érzékelhető tér domináns forrásai a Föld mélyében, a külső magban kialakuló áramrendszerek. Ehhez az igen lassan változó térhez hozzáadódnak a földkéregbeli kőzetek és az esetleges felszín-közeli ferromágneses betelepülések statikus mágneses hatásai, valamint a Föld tágabb plazmakörnyezetében zajló dinamikus folyamatok által okozott elektromágneses térváltozások. A jelenségkör kutatása (amellyel a füzetsorozatot kiadó soproni akadémiai kutatóintézet geofizikusai foglalkoznak), több szempontból is nélkülözhetetlen: (1) Az ún. űridőjárás hatásai ugyanis károsíthatják a műholdas rendszereket, zavarhatják a műholdas kommunikációt, GPS pozícionálási hibát okozhatnak, műholdpálya-módosulást idézhetnek elő. Zavarhatják a rádiós távközlést, elektromos távvezetékekben és csővezetékekben indukált áramokat hozhatnak létre (áramszünetet, illetve csővezeték-korróziót idézve elő). A különféle geo-elektromágneses geofizikai módszerek vulkánok és földrengések megfigyelésében, esetleges előrejelzésében is szerepet játszanak. (2) A geomágnesség (elektromágnesség) jelenségén alapul a múltbeli és jelenkori globális változások kutatása; a globális hőmérséklet és naptevékenység változásai közötti kapcsolat kutatása; a földfelszín alatt a szennyező anyagok terjedésének, nyomon követésének sok módszere; segítségével a felszín alatt szemmel nem látható mesterséges tárgyak (pl. elfeledett hulladékgyűjtőhelyek vagy régészeti emlékek) is megtalálhatók. Ugyanez a jelenség teszi lehetővé a tektonikai rekonstrukciót; a tektonikai mozgások a földkéreg és kőzeteinek tulajdonságainak; rétegsorok, kőzetek, az óceánaljzat és magminták korának meghatározását. Az ásvány- és szénhidrogénkutatásban (a felszín alatti földtani szerkezetek feltérképezésében és modellezésében, anyagvizsgálatokban és az irányított fúrásokban) a geo-elektromágnesség ugyancsak nélkülözhetetlen. (3) A geomágnesség a tájékozódásban és pozícionálásban (pl. műholdak orientációja; útjelző és észlelő rendszerek; biomágnesség, állatok tájékozódása vonatkozásában), valamint az egészségvédelemben (pl. az elektromágnesség biológiai hatásainak kutatásában) is alapvető fontosságú. 30

31 A geomágneses tér legnagyobb jótéteménye, hogy védőpajzsot nyújt a földi élet számára, többek között azzal, hogy megvédi a felszíni vizeket a napszéleróziótól. Mindezekről a témákról a legközelebbi tudományos világkongresszust Magyarországon, Sopronban tartják (IAGA 11th Scientific Assembly, Sopron, augusztus 23-30, A geomágneses tér jelenségei terén az éghajlatváltozással való esetleges összefüggések kimutathatósága talán a legnagyobb kihívás. Összefoglalás A Föld Bolygó Nemzetközi Évé -t nyilván azért kezdeményezte a Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS), hogy felhívja az emberiség figyelmét arra, hogy földtudományi ismeretek nélkül az emberiség nem tud létezni. A füzetsorozat átfogó föld- és környezettudományi helyzetképet ad, továbbá bemutatja a földtudomány különféle ágainak eredményeit, lehetőségeit, és a legsürgetőbb tennivalókat. A Földről így kirajzolódó körkép azonban az emberiség kórképe is egyben. Egyértelműen látszik, az emberiség eddig megszokott életmódját fenyegető veszélyeknek az éghajlatváltozás (ha van, és ha tényleg melegedés) csak egyike. A problémák gyökere végeredményben az, hogy az emberiség eddigi dinamikus fejlődése immár beleütközik a Föld végességébe: globális élelmiszer-, energia-, nyersanyag- és felszín alatti víz-szűkösségre lehet számítani. A párizsi nyitórendezvényen a problémákat a következőképp összegezték: A Föld a 2050-re várható 9 milliárd embert csak az ökoszisztéma és a biodiverzitás feláldozásával tudná eltartani, nem hagyva helyet bioüzemanyag számára, A növekvő energiaigényt csak az éghajlat további rontásával (CH-alapon csak néhány évtizedig) lehet kielégíteni, A civilizáció sérülékenysége és a környezet változása miatt a (hidrometeorológiai) természeti veszély-kockázat nő. Látnunk kell, hogy mindezek nem a Föld problémái, hanem az emberiségé, hiszen a Föld nélkülünk is el lesz még egy pár milliárd évig. A Magyar Nemzeti Bizottság a Földév eredeti Earth sciences for society jelmondatát már kezdetben (eleinte ösztönösen, úgymond: a jobb hangzás kedvéért ) Földtudományok az emberiségért -re fordította. Ma már bizonyos, hogy ez helyes döntés volt, hiszen a problémákat maga a jelenlegi társadalom okozza. (A nemzeti logók jelentős részében egyébként az emberiség, és nem a társadalom szerepel.) Vajon sikerül-e olyan gazdaságot kiépíteni, amely figyelembe veszi, hogy a Föld erőforrásai kimerülőben vannak? Amennyiben az emberiség igényeit nem sikerül egyensúlyba hozni a természeti erőkkel, jövőnk (és a megmaradt földi élet jelentős részének jövője) hosszú távon nem lesz biztosítható. 31

32 Arti Mehra, Delhi polgármestere a Földév párizsi nyitórendezvényére írt felszólalását a Holy Vedas-ból vett idézettel zárta: SARVA ASHA MUM MITHRAM BHAVANTU, azaz Live as if you are one with the trees, the rivers, the mountains, and the whole Universe will embrace you like a friend. Magyarul akár így is hangozhatna: Élj mint egyike a fáknak, a folyóknak, a hegyeknek, és a Világegyetem barátként ölel a keblére. Hetvenhárom ország földtudományi kutatói vallják különféle kulturális kötődésű megfogalmazásban lényegében ugyanezeket a gondolatokat. A Földév Magyar Nemzeti bizottság novemberi nyilatkozattervezete is ebben a szellemben íródik. Bolygónkon az emberiség sorsa valóban a mi kezünkben van. Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt köszönetet mondok az ENSZ-AKADÉMIA 2008 szervezőinek, hogy a nyitókonferencián lehetőséget adtak a földtudomány szempontjából lényegesnek tartott globális kihívások bemutatására. A GEO-FIFIKA projekt az NKTH Mecenatúra programjának támogatásával valósult meg. A Nyugat-magyarországi Egyetem lelkes diákjainak fordításait precíz lektorok pontosították. A NYME diákjainak (akik közül kiemelendő Pacsai Endre) nyersfordításán alapuló füzetek magyar változataihoz a következők működtek közre: Verő József, (1-12. füzet), Cserny Tibor (2-4, 7), Rezessy Géza (2-7), Kakas Kristóf (3-6), Mentes Gyula (3), Tóth László (3), Újvári Gábor (3), Demény Attila (4), Kiss Ferenc (4), Mátyás Ernő (4), Rokob Krisztina (4), Bencze Pál (5), Mika János (5), Ádám Antal (6), Pápay József (6), Holoda Attila (6), Kovács Zoltán (7), Kuti László (7), Németh Károly (7), Török Ákos (7), Ádám Antal (8), Novák Attila (8), Kiss János (8), Horváth Ferenc (8), Brezsnyánszky Károly (8), Dombrádi Endre (8), Haas János (8), Czelnai Rudolf (9), G. Tóth László (9), Galácz András (9), Bidló András (10), Selmeczi Ildikó (11), Pálfy József (11), Wesztergom Viktor (12), Lemperger István (12), Pósfai Mihály (12), Puszta Sándor (12), Bór József (12). A MTA GGKI-ből, illetve a soproni Hillebrand Nyomdából külön köszönet illeti Tóth Mártát, Szendrői Juditot, Fleischhacker Imrénét, Rokob Krisztinát (a NYME doktori hallgatóját), Németh Erzsébetet, illetve a Hillebrand-fivéreket és Farkas Erikát. Az elektronikus változatot (www.foldev.hu/geofifika.htm) Koppán András szerkesztette. A füzet teljessége és egységessége az alábbi résztámogatóknak köszönhető: MTA, MBFH, Geo-Risk Kft, Mecsek Öko Zrt, Geo-Hidro-Drilling Kft, Geovil Kft, Geomega Kft, Elgoscar-2000 Kft, Soproni Tudós Társaság. A terjesztésben közreműködött a Magyar Geofizikusok Egyesülete, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Természettudományi Múzeum, a NYME, ELTE, ME és több más felsőoktatási intézmény, Láng Ágota tanárnő (Széchenyi Gimnázium, Sopron), valamint több hazai konferencia szervezőbizottsága is. 32

33 Hivatkozások Brezsnyánszky Károly, Szarka László, 2008: Földtudományok az emberiség szolgálatában. A Föld Bolygó Nemzetközi Éve. Magyar Tudomány (megjelenik: október) Budapest Manifesto, 2002: Czelnai Rudolf, 1999: A világóceán.vince Kiadó, Budapest GEO-FIFIKA, 2008: Földtudományi ismeretterjesztő füzetsorozat, szám. Szerkesztette: Szarka László. ISBN Kármán Krisztina, 2008: Csápos kutakkal Párizsba. Természet Világa, 139. évf. 8. sz. Kovács Ferenc, 2003: Meddig és mit bányásszunk? Mindentudás Egyetemi előadás Magyar Tudományos Akadémia honlapja, 2008: =7705&cHash=3a4f294ee1 =7845&cHash=14c0edd560 =8350&cHash=e3d322d1f7 =8362&cHash=28d56b142c =8831&cHash=42dd0e574b =10&tt_news=8967&cHash=25a2d291a3 Szarka László, 2008a: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve nyitórendezvénye. Természet Világa, 139. évf. 4. sz. Szarka László, 2008b: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve hazai ismeretterjesztő füzetei. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testület konferencia-kiadványa, Nyíregyháza, október 3-4. Vida Gábor, Fenntarthatóság és a tudósok felelőssége. Magyar Tudomány, 2007/ o. 33

34 34

35 THE INTERNATIONAL DAY OF NON- VIOLENCE (2 OCTOBER) REMEMBERING MAHATMA GANDHI Ranjit Rae 5 It gives me great pleasure to participate in the United Nations Academy hosted by the United Nations Association of Hungary. The lecture sessions and consultation provide participants, specially our young friends and colleagues, an opportunity to discuss and debate some of the major global issues that are currently on the agenda of the United Nations. I would like to congratulate the United Nations Association of Hungary for having organised this programme. The proposal for the United Nations to declare an International Day of Non-Violence, originated at an International Conference on Peace, Non-Violence and Empowerment Gandhian Philosophy in the 21st Century that was convened in India in January 2007, to commemorate the centenary of the Satyagraha Movement launched by Mahatma Gandhi in South Africa. Conference participants included national and international leaders, noble laureates, academicians and practitioners of Mahatma Gandhi s philosophy. The Declaration issued by the Conference emphasized the contemporary relevance of Mahatma Gandhi s teachings. One hundred and thirty seven countries led by India, co-sponsored a Resolution at the United Nations General Assembly entitled Culture of Peace, which reaffirms the universal relevance of the principle of non-violence and seeks to promote a culture of peace, tolerance and understanding. The Declaration, adopted unanimously by the Assembly declared 2nd October, the birthday of Mahatma Gandhi, as the International Day of Non-Violence. The first International Day of Non-Violence was celebrated last year throughout the world. Governments, NGOs and civil society organisations came together to create greater awareness and the great power of the principles of non-violence. I am also happy to inform you that the Central European University is organising an International Conference on Mahatma Gandhi s philosophy and teachings, entitled Gandhi in a Globalised World: Contemporary Relevance of Gandhian Thought during 1-3 December, Eminent academicians and scholars from India and the world will debate and discuss this theme with specific reference to Central and Eastern Europe. I would invite you to participate in this Conference. More than any other Indian, it is the name of Mahatma Gandhi that strikes a responsive chord in the hearts of people all over the world. An apostle of peace and non-violence, his message has relevance, across frontiers and over the ages. 5 H.E. Mr. Ranjit RAE, Ambassador of India to Hungary 35

36 Perhaps, never more so than now when we see our world driven by conflict and violence, poverty, discrimination and injustice and environmental degradation. Einstein said of the great soul and I quote, As a leader of his people, unsupported by any outward authority; a politician whose success rests not upon craft or mastery of technical devices, but simply on the convincing power of his personality; a victorious fighter who has always scorned the use of force; a man of wisdom and humility, who has devoted all his strength to the uplifting of his people a man who has confronted the brutality of Europe with the dignity of the simple human being, and thus at all times risen superior. Generations to come, it may be, will scarcely believe that such a one as this ever in flesh and blood walked upon this earth.. Such a man was Mahatma Gandhi, Father of our Nation, who delivered India and her people from the colonial yoke into freedom and liberation through a mass non-violent movement for which there is no parallel in human history. A nation long suppressed, responded to the humiliation and suffering imposed by a colonial power not by violence or hatred but by peaceful protests and civil disobedience which ultimately culminated in India s independence. For Gandhiji, non-violence was not a mere political weapon or strategy. It was a deep rooted conviction, the practice of which required great courage in the face of adversity and fearlessness before brute force. He said that Non-violence is the greatest force at the disposal of mankind. It is mightier than the mightiest weapon of destruction devised by the ingenuity of man. He had developed this weapon in South Africa to protest the laws that discriminated against Indians. He was utterly convinced that there can be no compliance with anything that is humiliating for the people. At the same time there can never be any recourse to violence not only because an unarmed people have little chance of success before the armed might of an empire, but because violence begets violence just as hatred only sows more hatred. The means applied to achieve a goal were extremely important. If the means are sullied, the end, however noble, would also be sullied. To Gandhiji, violence was objectionable because when it appears to do good, the good is only temporary but the evil it does is permanent. Counter-hatred only increases the surface as well as the depth of hatred. He did not believe that there would ever be any victors or vanquished in any conflict. He once said that an eye for an eye only ends up making the whole world blind. The history of the 20th century is littered with examples that demonstrate unambiguously that violence is no solution to global problems. At the core of Gandhiji s concept of Satyagraha or Truth Force was his conviction of the innate goodness of all human beings; that hatred would respond to love and brute force would falter before the voluntary and courageous suffering and the fearlessness of the Satyagrahi. Hate the sin and not the sinner, he exhorted. Gandhiji demonstrated that the oppressed, the deprived and the weak have the great moral power of righteousness, of truth and non-violence. He successfully mobilised the long suffering masses of India in an entirely non-violent manner against the injustice of empire. 36

37 Gandhiji s philosophy and approach influenced many of the movements for liberation in Africa and for greater freedoms in the US and Europe. Nelson Mandela, Martin Luther King, and other leaders including Lech Walesa and Vaclev Havel were inspired by his philosophy. I am informed that civil society organisations active prior to the change of regime in Hungary in were also inspired by Gandhiji s teachings. Contemporary societies face violence in many different forms both within and from without, in this increasingly interdependent world where borders are becoming irrelevant. Discrimination against women, between high and low, rich and poor continue to plague human society. The stockpiling of tens of thousands of nuclear weapons has the power to annihilate the earth many times over. We are faced with the scourge of international terrorism that knows no boundaries. Humankind is worried about climate change and global warming. Violence against the earth, the relentless exploitation of nature s bounties are resulting in rapid environmental degradation and ecological imbalances. Global warming and climate change are wreaking havoc through tsunamis, cyclones and hurricanes. We would do well to pay heed to what Mahatma Gandhi had once said: The earth provides enough to satisfy every man s needs but not every man s greed. While global society has made great advances, it is also characterised by growing terrorism and extremism. Scholars are seriously debating the so-called clash of civilisations and cultures and religion-based conflicts. Deeply religious, Gandhiji believed that the essence of all religions is one. Only their approaches may differ. He once said, One s own religion. is a matter between oneself and one s Maker and no one else s. We in India, have therefore never accepted theories of civilisational conflict. As a pluralistic multi-cultural society with diverse religions, languages and ethnic groups, we take great pride in our diversity. Our national slogan is unity in diversity. Indeed, our diversity strengthens our unity. As Gandhiji said: I do not want my house to be walled in on all sides and my windows to be shut. I want the cultures of all lands to be blown about my house as freely as possible. But I refuse to be blown off my feet. This pluralistic ethos can only be nurtured in an environment of peace and tolerance. Tensions do arise from time to time but these are resolved democratically, through give and take, in a spirit of compromise and consensus. The democratic framework that we have established is flexible enough to accommodate individual, regional and national aspirations of people of all communities, religions and linguistic groups. Many of the tensions and conflicts that characterise global society can be resolved through peaceful and non-violent means, provided there is tolerance, a willingness to see the other point of view and to agree to solutions where neither side wins entirely or loses outright. To Gandhiji, intolerance was a form of violence. Non-violence on the other hand required an intensive engagement with the adversary and a common striving for a peaceful resolution of the conflict. Globalisation of the last few decades has unleashed unlimited opportunities for growth and prosperity of peoples and nations. Unfortunately, this has also been 37

38 accompanied by regional disparities and growing inequalities between the haves and the have-nots, the rich and the poor. Crass materialism and unbridled consumerism have become the new mantras with scant attention to those that lie beyond the pale of globalised processes and markets. Mahatma Gandhi not only rejected colonialism and imperialism, violence and militarism, but he also was against materialism. He once told the rich landlords of India: You may hold all your private property in trust for your tenants and use it primarily for their welfare. I have told mill-owners that they are not exclusive owners of mills and workmen are equally sharers in ownership. In the same way, I would tell you that ownership of your land belongs as much to the ryots (peasants) as to you. There are important lessons that the world can learn from Mahatma Gandhi s philosophy. He pioneered the concept of people-centred development or Sarvodaya at the core of which was the individual. He believed in grass-roots and participatory democracy and self-sufficient rural communities. While some of the ideas may be utopian in our globalised world, his focus on the individual, the bottom-up approach rather than the top-down trickle down theories are of abiding relevance in our contemporary world. Perhaps, Gandhiji s philosophy gave birth to the concept of sustainable human development. The great initiative on micro-finance pioneered by Prof. Muhammad Yunus of Bangladesh, that is, empowering the rural folk, especially women, is very much in line with Gandhian economics. The new trends that have started in some Western countries whereby people are sourcing their food from within a radius of 100 to 200 kilometres from where they live, is another example. I believe in the following message of Mahatma Gandhi to his followers, which has timeless relevance. "I will give you a talisman. Whenever you are in doubt, or when the self becomes too much with you, apply the following test. Recall the face of the poorest and the weakest man [woman] whom you may have seen, and ask yourself, if the step you contemplate is going to be of any use to him [her]. Will he [she] gain anything by it? Will it restore him [her] to a control over his [her] own life and destiny? In other words, will it lead to swaraj [freedom] for the hungry and spiritually starving millions? Then you will find your doubts and your self melt away." Let us rededicate ourselves to the principles and values that Mahatma Gandhi stood for and apply them in our own deeds and actions. 38

39 IMPLEMENTING THE MDGs - CHALLENGES AND THE ROLE OF THE UNITED NATIONS Maher Nasser 6 I would like to thank the United Nations Association of Hungary for inviting me to this event and also to congratulate them for choosing a timely theme for this year s UN Academy - a theme that is in line with a top priority for Secretary-General Ban Ki-moon and the United Nations as a whole. As you may be aware, there was a High Level Meeting on Africa s Development two days ago in New York which will be followed by a High Level Meeting tomorrow, also in New York on the Millennium Development Goals. In his opening remarks at the HLM on Africa s Development, SG Ban Ki-moon said that Africa s Development was one of his highest priorities as Secretary-General and that he had convened the MDG Africa Steering Group last year to galvanize international support. The work of the Steering Group gave a good idea of what is needed: The cost of achieving the MDGs in Africa will be about 72 billion dollars in external financing - a little over a quarter of what OECD countries spent last year on agricultural subsidies alone (around 267 billion dollars). The outcome of the High Level meeting two days ago on Africa s Development and the one to be held tomorrow on the MDGs will feed into the Doha Review Conference on Financing for Development which will start in late November in Qatar. The Doha Review will provide an opportunity to address the critical issues of international economic cooperation and development. The UN s focus on development and the MDGs is meant to ensure that efforts are multiplied to make achieving the MDGs possible, particularly now that the midpoint for achieving them has now passed. We have listened this afternoon to several prominent and impressive speakers on a number of related themes ranging from whether there was a need for the United Nations, global challenges in the International year of Planet Earth to the International Day of Non-Violence (2 October) remembering Mahatma Ghandi. In 2007, I had the pleasure of being part of the first observance of this international day in Cairo Egypt where I joined the Ambassador of India to Egypt (HE Ambassador Gopinathan) in inaugurating a photo exhibit documenting the life of Mahatma Ghandi, a leader whose dedication to non-violence and the cause of peace remain unmatched. The concepts of non-violence and peace are crucial to development and therefore achieving the MDGs. It is therefore befitting that the observance of this day was included in today s programme. 6 Maher NASSER, Director of the United Nations Information Service at Vienna 39

40 For my part, I would like to offer a brief overview of the MDG 2008 Report and UN efforts to ensure that the promises made by World Leaders in 2000 are met by 2015, i.e. achieve the MDGs. The Secretary-General of the United Nations, Mr. Ban Ki-moon seized the opportunity this week when world leaders are gathered in New York for the General Debate segment of the 63rd session of the General Assembly to organize the two high-level meetings I mentioned earlier. Secretary-General Ban also used his annual address to the General Assembly yesterday to call for Global Leadership to confront the multiple perils such as global financial crisis, global energy crisis and global food crisis, to deal with the trade talks that have collapsed, the out break of new wars and violence and new rhetoric of confrontation. Climate change was also highlighted by Secretary-General Ban in his opening address as one of the clear threats to our planet. Earlier this month, and as part of the lead up process to these meetings, Secretary-General Ban Ki-moon launched a report by the MDG Gap Task Force, entitled Delivering on the Global Partnership for Achieving the Millennium Development Goals and a more comprehensive one a week later on 11 September entitled 2008 Millennium Development Goals Report. The main message of the first of these two reports, the MDG Gap Task Force Report 2008 focused on MDG 8 (Developing a Global Partnership for Development), is that while there has been progress on several counts, important gaps remain in delivering on the global commitments in the areas of aid, trade, debt relief, and access to new technologies and affordable essential medicines. The weakening of the world economy and the steep rises in food and energy prices threaten to reverse some of the progress made in the various dimensions of human development. The report argues that strengthening global partnerships are needed to avoid any reversal of progress made thus far. Urgent responses are needed to bridge the existing implementation gaps and deliver on the promises to achieve the MDGs. The High Level event tomorrow in New York will hopefully provide an opportunity to start bridging these gaps. I regret that we do not have any hard copies of that report with us today, but you can access the full report online on the following link: The most comprehensive global assessment of where we are now in terms of achieving the MDGs is found in the Millennium Development Goals Report 2008, which was launched by SG Ban Ki-moon in New York on 11 September and we launched it in Vienna on 12 September. The Report provides hard evidence on what the world has done well and what needs to be done if we are to reach the Goals by On the positive side, the Report shows that developing countries are devoting more resources to education and health thanks mainly to reduced external debt servicing, fresh assistance and new financing from private foundations. 40

41 As a result, primary school enrolment is rising and progress on health and gender equality has also been achieved. More importantly, on the overarching goal of reducing extreme poverty, new data from the World Bank shows that the proportion of people living in extreme poverty is indeed expected to decline by half by Unfortunately however, progress in this area has been largely concentrated in Asia. Until recently, sub-saharan Africa was losing ground in the fight against extreme poverty. For this reason, the report highlights that investment in agriculture is critical. During the launch of this report in New York, Secretary-General Ban Kimoon expressed confidence that the MDGs are achievable as set out and agreed by world leaders in For that to be possible, he said, and I quote: we must really galvanize political will and mobilize necessary resources and I count on the leadership of developed countries. I expect all participants to announce specific initiatives or commitments and lay out plans for them. Middle Income Countries and emerging donors also face additional challenges that affect their ability to achieve the MDGs and deal with their specific needs. This category includes countries such as your own and I trust that you will be addressing the specific challenges faced here and how to overcome them. Now to some dry and sad facts from the MDG 2008 Report: In the 21st century, over 500,000 women die every year during childbirth or pregnancy complications. About one quarter of developing world children are undernourished, about half of the world s population lacks proper sanitation facilities and over one third of the growing urban population in developing countries live in slums. Worse still, many experts warn that global economic slowdown is likely to diminish the incomes of the poor, climate change will have a disproportionate impact on the already disadvantaged, and prevailing high food prices are expected to push millions of people in poverty. Nevertheless, there is still hope to react effectively to these challenges. If I may quote the Secretary-General s words: In most cases, we already know what needs to be done, and how. Now we need an aggressive push to get the world on track. That aggressive push is what all the reports and meetings I mentioned are all about. Events such as this one here today is another important effort to raise awareness about the promise made by world leaders eight years ago to reach goals for development around the world as this is not only vital to building better, healthier and decent lives for millions of people, it is also essential to building enduring global peace and security. In addition to what is being done in New York at the political level and in the field by UN organizations such as UNDP, UNICEF, FAO, WFP and others I wanted to give some examples of how some Vienna Based Organizations contribute to the global effort to achieve the MDGs, particularly as Vienna is my new duty station. In cooperation with scientists and farmers, the International Atomic Energy Agency (IAEA) works to produce hardier and healthier wheat. Under national and 41

42 regional projects, IAEA in cooperation with Scientists and Farmers, pioneer hardier, healthier wheat. In Africa alone, six new varieties of crops have been officially released - plants with higher yield, improved nutrition, and more hardy characteristics for harsh environments. This includes new varieties of sesame in Egypt, cassava in Ghana, wheat in Kenya, banana in Sudan and finger millet and cotton in Zambia. Another example is the work done by the United Nations Industrial Development Organization (UNIDO) in setting up programmes that promote enterprise development and investment promotion in developing countries targeting women. For its part, the United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC) works with other UN entities within the joint United Nations Programme on HIV/AIDS to combat this disease, particularly as around 10 per cent of all new HIV infections worldwide are due to injecting drug use. UNODC supports countries and civil society organizations in developing and implementing comprehensive HIV/AIDS prevention and care programmes for injecting drug users. The examples I mentioned were meant to illustrate that even when your focus is on something that seems unrelated to the MDGs, you can still be part of the global effort to achieve them. With that in mind, I wanted to mention a global campaign that started in 2006 when 23 million people stood up on the International Day for the Eradication of Poverty and read a message calling on world leaders to keep their Millennium promises. Last year, over 43 million people around the world Stood Up and Spoke Out Against Poverty. This year s event will take place from October and we hope that even more people will break the Guinness World Record of the number of people who stood up against poverty. You can organize your own event and register online. More details on this on our website: Thank you, Köszönöm 42

43 A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Tomaj Dénes 7 Magyarország 2008-ban elfogadott külpolitikai stratégiája így szól a nemzetközi fejlesztési együttműködésről: Magyarország támogatja a nemzetközi donorközösségnek az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai jegyében, a globális kihívások kezelése, mindenekelőtt a szegénység enyhítése, az elmaradott térségek támogatása, az éhezés, a járványok és fertőzések mérséklése, az iskoláztatás, a női egyenjogúság és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Magyarország érdeke, hogy kivegye részét a nemzetközi fejlesztési együttműködésből, amely a felzárkóztatás, a fejlettségbeli különbségek csökkentése révén mind a biztonságot, mind a gazdasági kapcsolatokat erősíti. Uniós tagként vállalt kötelezettségének megfelelően, 2010-ben nemzeti jövedelme 0,17%-át, 2015-ben 0,33%-át fordítja a fejlesztési együttműködésre, amelyben komoly szerepet kapnak a magyar civil segélyszervezetek. Magyarország egyetért azzal, hogy a legsürgetőbb feladat az afrikai szegénység csökkentése és a nélkülözés mérséklése. Egyúttal arra törekszik, hogy a nemzetközi donorközösség földrajzilag kiegyensúlyozottan alakítsa fejlesztési politikáját. Szoros nemzetközi fejlesztési együttműködési partneri viszonyt tart fenn Európa keleti és déli térségével, valamint néhány rászoruló távol-keleti országgal. Kiveszi részét a természeti katasztrófák miatt szenvedő települések és térségek ellátási gondjainak enyhítéséből és a helyreállítási munkálatokból. Külkapcsolati stratégiánk e kitétele is jelzi: a nemzetközi közösség tagjaként Magyarország felelősséget érez a hátrányos helyzetű országok sorsáért, az országok és régiók fejlettsége közötti óriási különbségek csökkentéséért. A globalizáció okkal - ok nélkül való emlegetése miatt a fogalom már-már elcsépeltté válik, az azonban nyilvánvaló, hogy a világ országainak egymásrautaltsága a gazdasági és technológiai fejlődésnek, az információáramlás és a kommunikáció gyorsabbá és sokrétűbbé, a helyváltoztatás könnyebbé válásának köszönhetően erőteljesen megnőtt az utóbbi évtizedekben. A számos pozitív hatás mellett ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a betegségek és a bűnözés könnyebb terjedésében, a szegénységben és kiszolgáltatottságban élő tömegek biztonságos otthont és megélhetést kereső világméretű vándorlásában rejlő veszélyekről sem. A környezet szennyezése, a természeti erőforrások átgondolatlan és gátlástalan kimerítése és rombolása szintén olyan hatásokat gerjeszt, amelyek nem maradnak ország- és településhatáron belül; a szűkebb régióban élő emberek 7 TOMAJ DÉNES nagykövet, főosztályvezető, Külügyminisztérium 43

44 életkörülményeinek tönkretétele mellett távoli, magukat esetleg szerencsésebbnek tudó országok jövőjét is befolyásolja. A nemzetközi fejlesztési együttműködéssel foglalkozó szakemberek nem győzik elégszer elismételni: a világban több mint 1 milliárd ember extrém szegénységben él. Ez azt jelenti, hogy naponta kevesebb, mint egy amerikai dollárnak megfelelő összegből kell megoldaniuk a létfenntartásukat. Ennek következtében évente 10 millió gyermek hal meg éhezés, szegénység, ellátatlan betegség következtében, úgy, hogy nem érte meg az ötödik születésnapját. A szegénység természetesen nem egyszerűsíthető le a pénz hiányára. Kiváltképp nem, ha egész országok, térségek szegénységéről, szociális gondjairól van szó. A hosszan tartó, kilátástalan nyomor szétmállasztja a társadalom kötőszöveteit, lerombolja az önvédelmi mechanizmusokat, aláássa az intézményrendszert, teret engedve a zűrzavarnak, terrornak, fegyveres konfliktusoknak. A szegénység tehát biztonsági kérdés is. A Béke Nobel-díjat odaítélő bizottság 2006-ban a következő szavakkal indokolta a bangladesi Muhammad Yunus, a szegények bankárának kitüntetését: A tartós béke csak akkor érhető el, ha a világ népességének nagyobb csoportjai találják meg a szegénységből kivezető utat. Az alulról jövő fejlődés a demokrácia és az emberi jogok erősödését is elősegíti. Nem árt, ha már most belegondolunk: a jelenlegi népesedési adatokból arra lehet következtetni, hogy 2050-re 9 ország fogja biztosítani a föld népességnövekedésének csaknem felét, s közülük csak egy tartozik a fejlett országok csoportjához, az Egyesült Államok. Jelenleg a legnagyobb arányú népességnövekedés azokban az országokban van, amelyek gazdasági szempontból a legkevésbé képesek az egyre nagyobb létszámú generációk eltartására. Ráadásul ezen országok egyike-másika politikailag sem tekinthető stabilnak, környezeti viszonyaik sérülékenyek. Emellett óriási arányú urbanizációnak vagyunk tanúi; a történelem során most először, a világ népességének a fele immár városokban él, ennek minden következményével szeptemberében az ENSZ többi tagállamával egyetemben Magyarország is aláírta az ENSZ Millenniumi Deklarációját, amely azt tűzte ki célul, hogy 2015-re felére csökkenti a világban létező szegénységet. A nyolc Millenniumi Fejlesztési Cél időarányos teljesüléséről készült legfrissebb jelentések számos területen előrehaladást állapítanak meg, ám az erőteljesebb fellépést igénylő területeket is beazonosítják óta 30%-ról 20% alá csökkent az extrém szegénységben élők aránya, a gyerekek 90%-a iskolába jár és jelentősen megnőtt az AIDS-kezelésben részesülők száma (a szubszaharai Afrikában megtizenháromszorozódott). A biztató számok azonban egyensúlytalanságot is takarnak: a szegénység csökkenése elsősorban az ázsiai országok tartós és nagyarányú gazdasági növekedésének köszönhető; Afrika lemaradt a versenyben és általában nem meggyőzőek az eredmények az oktatási és az egészségügyi szektorban. Afrikában az 5 év alatti gyerekek harmada éhezik vagy alultáplált. Az is szomorú, hogy a gyermekhalandóság és az AIDS elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó nők között nagyobb arányú a szegénység. 44

45 Magyarország adottságainak és lehetőségeinek függvényében az elmúlt évtizedekben folyamatosan végzett külországokba irányuló fejlesztési tevékenységet. A rendszerváltás előtt a kétpólusú világrendben elfoglalt helyének megfelelően ideológiai-politikai alapon kiválasztott országoknak nyújtott főleg szakemberképzést, segélyhitelezést és humanitárius segítséget után a külföldre irányuló támogatások elsősorban a régióbeli, határon túli magyar kisebbségek életét, anyanyelv- és kultúramegőrzését, szakemberképzését voltak hivatottak megkönnyíteni. Az OECD-be 1996-ban történt felvételünk, valamint az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások azonban szükségessé tették egy új, koherens, e két nemzetközi szervezet normáival harmonizáló nemzetközi fejlesztési politika (NEFE) kialakítását. Ennek szellemében született meg 2001-ben az a dokumentum, amely első ízben rögzítette az OECD-tag és EU-tagságra készülő Magyar Köztársaság nemzetközi fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos koncepcióját. A magyar sajátosságokra épülő és az EU fejlesztési stratégiájához igazodó együttműködési politika céljai a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére, a regionális stabilitás megteremtésére, a fenntartható fejlődés elősegítésére, az emberi jogok és az esélyegyenlőség védelmére, a demokratikus elveket érvényesítő, hatékony közigazgatási gyakorlat, az un. good governance követelményeinek érvényesítésére, a természetes életfeltételek és a környezet védelmére, a szegénység felszámolására irányulnak. Tekintettel arra, hogy a szegények sorsa elsősorban saját országukban dől el, nagyon fontos, hogy a partnerországokban olyan struktúrák megteremtését segítsük, amelyek maradandó módon szolgálják az emberi jogokat tiszteletben tartó intézményrendszer működését, az oktatási, egészségügyi hálózat kiépítését és továbbfejlesztését, a fenntartható fejlődést. Ezért igyekszünk minél szélesebb körben alkalmazni az ú.n. tudástranszfert, amely a szaktudás, a tapasztalatok átadásával pontosan ezt a célt szolgálja. A magyar NEFE politika e célok elérését elsősorban a politikai és gazdasági átmenet végrehajtásában, az EU csatlakozás során szerzett tapasztalatok, továbbá mezőgazdasági, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és oktatási szakismereteink átadásával kívánja elősegíteni. Az új, a külpolitika szerves részét képező, egyszersmind az OECD és az Európai Unió tevékenységével harmonizáló magyar NEFE politika intézményi hátterének kialakítása 2003-ban megtörtént; létrejöttek a tanácsadó és a döntéshozatali testületek. A NEFE politika alakítását jelenleg egy olyan, 30 fős társadalmi tanácsadó testület segíti, amelyben az elnök Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke mellett a parlamenti pártok, civil szervezetek, tudományos műhelyek, munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szövetségek képviselői is megtalálhatók. A nemzetközi fejlesztési együttműködési politika tervezéséért, összehangolásáért és végrehajtásáért a Külügyminisztérium felel, ám az egyes szaktárcák is folytatnak a saját feladatkörükbe tartozó területen fejlesztési együttműködést. A multilaterális kooperációban szintén fontos szerep jut az egyes 45

46 minisztériumoknak, amelyek működtetik az illetékességi körükbe tartozó nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat. A nemzetközi fejlesztési együttműködés az Európai Unió külkapcsolatainak egyik legnagyobb volumenű része; az Unió és tagállamai együttesen a világon nyújtott fejlesztési segélyek több mint felét biztosítják. A Közösség és a tagállamok NEFE politikája egymást kiegészíti. A közös külpolitika kormányközi jellegű, így mindegyik tagállam önállóan határozhatja meg nemzetközi fejlesztési együttműködésének fő célterületeit és szektorait. Ennek során természetesen szem előtt kell tartani a különböző nemzetközi keretekben és az Unión belül is vállalt hatékonysági és egyéb kötelezettségeket. Magyarország az Európai Unió többi, kelet-közép-európai új tagállamához hasonlóan hagyományosan nem rendelkezik olyan intenzív kapcsolatrendszerrel a fejlesztési segélyek legfőbb célterületének számító afrikai kontinensen, mint az Unió régi nagy donor államai, és ugyanez vonatkozik a karibi és a csendes-óceáni térségre is. Forrásaink nagyságrendje egyelőre csak korlátozott mértékben teszi lehetővé, hogy ezekben a távoli régiókban számottevően bővítsük tevékenységünket. Ugyanakkor az Unióban is mindinkább erősödik annak felismerése, hogy az új tagállamok tapasztalatai a hasonló történelmi előzmények és az átmenet időbeli közelsége miatt az Unióval szomszédos kelet-európai és balkáni térségben jobban hasznosíthatóak, mint a távoli, eltérő fejlődésű országokban. A magyar NEFE partnerországai három csoportot alkotnak; kiemelt partnereinkkel (Bosznia-Hercegovina, Moldova, Palesztin Hatóság, Szerbia, Vietnam) középtávú országstratégiák alapján folytatunk fejlesztési együttműködést, Afganisztán és Irak fejlődéséhez nemzetközi kötelezettségvállalás alapján járulunk hozzá, többi partnerünknél pedig egyedi projekteket hajtunk végre. A közelben lezajlott délszláv háború borzalmainak friss emléke, a szegénység és az instabilitás összefüggései állnak annak hátterében, hogy a Magyarország által kiemelten kezelt partnerországok sorában két közeli ország is található, Szerbia és Bosznia-Hercegovina. A balkáni régió biztonságának megerősítése Magyarországnak alapvető érdeke, ezért együttműködési projektjeink jelentős része ezekben az országokban valósul meg. A támogatás célterülete elsősorban a civil társadalom erősítése, a közigazgatás intézményrendszerének megerősítése, a mezőgazdaság és az egészségügyi ellátás javítása, valamint az Európai Unióval való együttműködés tapasztalatainak átadása. Kiemelt partnerországunk továbbá a Moldovai Köztársaság, ahol az ország fejlesztéséhez való hozzájárulásunk jól kiegészíti a különböző nemzetközi missziókban vállalt szerepünket, amilyen pl. a 2005 novembere óta a moldovai-ukrán határon magyar vezetéssel működő EU Határtámogató Misszió (EUBAM), 2007 márciusa óta magyar szakember tölti be az EU moldovai különleges képviselői (EUSR) posztját és a 2007 áprilisa óta a chisinaui magyar nagykövetségen működő EU Közös Vízumkérelem-átvevő Központ (CAC) januárjában EU ügyekkel foglalkozó magyar szakértő kezdte meg tevékenységét a moldovai miniszterelnök hivatalában. 46

47 Moldovát az Európai Szomszédsági Politika céljait is szolgálva elsősorban az EU-csatlakozás során szerzett intézményszervezési tapasztalatok és az igazságszolgáltatási rendszer reformjával kapcsolatos ismeretek átadásával segítjük. Fontos partnerországként kezeljük még elsősorban fejlesztési kapcsolataink hagyományos volta, a magyarországi szakértelem megbecsülésének magas foka miatt Vietnamot, ahol a közigazgatás, különösen a közpénzek felhasználási rendjének korszerűsítését célzó és átfogó mezőgazdasági projektek folynak. Úgy gondoljuk, az ország imponáló fejlődési mutatóinak alakulásához egy kicsit a mi tevékenységünk is hozzájárult. Ebbe a kategóriába soroljuk továbbá a Palesztin Hatóságot, amelyet számottevő humanitárius segítségnyújtásban részesítettünk, és fejlesztéséhez nagyobb arányú hozzájárulást ajánlottunk fel a 2007-ben rendezett donorkonferencián. Partnerországaink csoportjában Koszovó, Macedónia, Moldova és Ukrajna mellett Kirgízia, Mongólia, valamint az OECD kategorizáció által a legkevésbé fejlett országok csoportjába sorolt Etiópia, Jemen, Laosz és Kambodzsa is megtalálható egy-egy intézményfejlesztési, civil társadalom-erősítő vagy éppen egészségügyi, oktatási projekt erejéig. Ukrajnában megvalósuló fejlesztési projektjeink egy része az ország oktatási rendszerének fejlesztése mellett a kárpátaljai magyar lakosság életének, művelődési viszonyainak javítását is szolgálja, jó példa erre a nemrégiben felújított mezőkaszonyi iskola és egészségügyi központ. A magyar NEFE tevékenységben egyre növekvő súllyal van jelen Afganisztán, ahol nemzetközi kötelezettségvállalás alapján folytatunk fejlesztési tevékenységet, és ebbe a kategóriába tartozik Irak is. A NATO-tagállam Magyarország 2003 óta van jelen Afganisztánban, ahol a tálib rezsim bukása után a nemzetközi közösség együttes erővel fogott hozzá az évtizedekig tartó belharcok és zűrzavar örökségének, az évszázados elmaradottságnak a felszámolásához. Az ENSZ felhatalmazásával, a NATO vezetésével működő Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők (International Security Assistance Force) részeként október 1-től a Magyar Honvédség látja el a Tartományi Újjáépítési Csoport (Provincial Reconstruction Team PRT) vezetését Afganisztán Baghlan nevű, északkeleti tartományában. A tartomány biztonsági helyzetének megőrzését szolgáló katonai jelenléthez 2007-től fogva sokrétű fejlesztési tevékenység is társul: állami támogatással két civil szervezet, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat hajt végre projekteket, amelyek az oktatás, az egészségügyi ellátás feltételrendszerének, infrastruktúrájának kialakítására, munkahelyteremtésre, a helyi lakosság életkörülményeinek javítására irányulnak. Más szaktárcák FVM és ÖTM a maguk szakterületén fejtenek fejlesztési tevékenységet. Afganisztánban minden segítség elkel; a lakosság felének naponta nem egészen egy amerikai dollárnak megfelelő összegből kell megélnie, várható élettartama jelenleg 44 év, a gyerekek egynegyede nem éri meg az ötödik 47

48 születésnapját, az iskolázottság szintje alacsony, és egészen 2001-ig, a tálib rezsim bukásáig a kislányok nem járhattak iskolába. A gazdaság fejlettsége a társadalmi viszonyokhoz hasonló szinten áll. A nemzetközi közösség erőfeszítéseinek köszönhetően az elmúlt esztendőkben számos előrelépés történt az állami intézményrendszer kialakításában; alkotmányt fogadtak el, elnök- és parlamenti választásokat tartottak, és lassan a gazdaság is lendületbe jön. A vitathatatlanul pozitív jelek ellenére Afganisztán még sokáig rá fog szorulni a külvilág segítségére; a speciális terepviszonyok, a hagyományok, a szétzilált társadalmi, politikai viszonyok utóhatásai, a kábítószer-alapanyag termelésének és eladásának csábítóan magas haszonkulcsa nem teszi akadálymentessé a demokratikus berendezkedésre való átállást. A fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében tevékenységünket a stratégiai szektorokban (mezőgazdaság és oktatás) végrehajtott, kevésbé forrásigényes, tudás intenzív fejlesztésekre igyekszünk koncentrálni. A lehetőségek között szerepel a tartomány első növényegészségügyi és talajvizsgáló állomásának létrehozása, valamint az intenzív baromfitartás feltételeinek megteremtése céljából egy közepes kapacitású takarmánygyártó üzem kialakítása. Az oktatás területén Afganisztánban nagyon komoly változások mentek végbe az elmúlt évek során, melyek következtében a meglévő infrastrukturális háttér nem tud lépést tartani a szaporodó igényekkel. A korábban már elkezdett programokat folytatni kívánjuk, melyek keretében oktatási intézmények, iskolák épülnek vagy kerülnek felújításra, valamint támogatásban részesül több oktatási intézmény, eszközök, felszerelések adományozása révén. Az elmúlt években egyre súlyosabb természeti katasztrófák sújtották a fejlett és fejletlen országokat egyaránt, árvizek, földrengések, hurrikánok, erdőtüzek stb., amelyek a posztkonfliktusos válságok mellett egyre jobban igénylik a humanitárius segítségnyújtást. A magyar kormányzati humanitárius tevékenység a hazai és nemzetközi karitatív szervezetekkel szoros koordinációban végzi munkáját ban az ukrán árvizek, a kínai földrengések és a grúz válság kapcsán nyújtottunk nagyobb volumenű segítséget. Grúzia megsegítése érdekében USD-t ajánlottunk fel a UNDP-vel közösen a fejlődő és átalakuló államokkal való együttműködés erősítésére létrehozott un. Trust Fundhoz. A kétoldalú együttműködések mellett Magyarország ú.n. multilaterális keretekben is tevőleges részese a nemzetközi szervezetek fejlesztési tevékenységének. Az ENSZ-, EU-, OECD, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekben (pl. Világbank, EBRD) vállalt tagságunk révén támogatjuk ezen intézmények fejlesztési programjait, illetve alapjait, valamint ezen szervezetek fejlesztési együttműködési akcióit. Magyarország az Európai Unió tagállamaként nemzetközi fejlesztési együttműködési politikájának alakítása során szem előtt tartja az Unió fejlesztési stratégiáját, a közös cselekvésekre irányuló döntéshozatalban pedig aktívan részt vesz. Magyarország csatlakozott azokhoz a megállapodásokhoz, amelyek az Uniónak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokba irányuló fejlesztési tevékenységét foglalják keretbe, így pl. kötelezettséget vállaltunk arra, hogy

49 és között 125 millió euróval járulunk hozzá EU közös költségvetésén kívül álló, a befizető tagállamok által működtetett 10. Európai Fejlesztési Alaphoz (EDF). Részvételünk a 10. EDF-ben új lehetőségeket nyit meg a hazai vállalkozások előtt az afrikai, karibi, csendes-óceáni térség fejlesztésére meghirdetett pályázatokból való részesedésre. Ennek sikerét segítendő, a Külügyminisztérium több képzést szervezett, támogatott, amelyek célja a vállalkozások felkészítése volt az EDF pályázati lehetőségeinek kiaknázására. Az Európai Unió tagjaként 2005-ben Magyarország vállalta, hogy 2010-re nemzetközi fejlesztési ráfordításainak a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyított részarányát 0,17%-ra növeli. Ez még annak fényében is ambíciózus célkitűzés, hogy tudjuk, és között ez az arány a GNI 0,03%-ról 0,1% fölé emelkedett. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy NEFE célú ráfordításaink aránya a 2006-ban mért 0,13% után 2007-ben 0,08%-ra esett vissza, ami mögött azonban nem a segítő szándék gyengülése, hanem a nemzetközi kötelezettségként megvalósult adósság-elengedések sorozatának lezárulta húzódik meg. A 2010-re vállalt NEFE arány elérése nem csupán a szegénységcsökkentés iránti elkötelezettségünk, ezáltal uniós tagállami hitelességünk alátámasztása érdekében fontos, hanem a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökség alatt végrehajtandó feladatok sikeres elvégzéséhez szükséges bizalom megszerzéséhez is. Nem árt, ha tudjuk, hogy Magyarország nemzetközi fejlesztési ráfordításain belül meglehetősen nagy súllyal van jelen a multilaterális keretben folytatott tevékenység, míg a bilaterális alapon nyújtott támogatásra az utóbbi években valamivel kevesebb pénz jutott. Ha azt szeretnénk, hogy a fejlesztési együttműködés - külkapcsolataink szerves részeként - a magyar nemzeti érdekek nemzetközi porondon való érvényesítésének hatékony eszközévé váljon, a jövőben arra kell törekednünk, hogy a költségvetés adta lehetőségek függvényében növeljük az egyes partnerországoknak kétoldalú keretben adott fejlesztési támogatás arányát. Az elkövetkező időszakban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az uniós fejlesztéspolitika figyelmének központjában álló afrikai fejlesztésekre és fokozott figyelmet kell fordítanunk a támogatási tevékenység nemzetközi összehangolása, hatékonyságának növelése érdekében elfogadott nemzetközi dokumentumokban foglaltak teljesülésére. A kimunkálás alatt álló NEFE szempontú országstratégiák alapján koncentráltan, az értékrendünket, komparatív előnyeinket világosan tükröző szektorokban nyújtott fejlesztési segítség hatékonyan mozdíthatja elő az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak teljesülését, nem utolsósorban pedig tovább növelheti ismertségünket és elismertségünket a világban, megkönnyítve ezzel külpolitikai, külgazdasági érdekeink érvényesítését is. Tomaj Dénes előadásának szerkesztett változatát készítette: Makkay Lilla 49

50 50

51 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS EURÓPAI SZEMMEL Kerekes Sándor 8 A fenntartható fejlődés elméletét társadalom és természettudósok egyaránt vizsgálják és értelmezik. Sokan a közgazdaságtan kudarcának tekintik mindazt, amit az elmúlt ötven évben a globalizálódó világ a környezetpusztítás érdekében összehozott. A következőkben röviden, és nagyon leegyszerűsítve megpróbálom bemutatni, hogy mi a közgazdaságtan álláspontja a fenntartható fejlődést illetően. A fenntartható fejlődésnek 1987-ben megfogalmazott, és azóta továbbfejlesztett elmélete az ökológiai, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságot egyidejű harmóniaként feltételezi. A három dimenzió közti kölcsönhatásoknak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi következményei is izgalmasak. A gazdaság és a bioszféra viszonyát jelentős részben az anyag és energia áramok jellemzik. Környezeti szempontból a legproblematikusabbnak azt tekinthetjük, hogy a közgazdaságtan szerint szabad javaknak tekintett ökológiai rendszerből a gazdasági rendszer nyersanyagokat és energiát igényel, amit aztán hulladékká transzformálva ad vissza az ökológiai rendszernek. Az értékteremtés, amit a gazdasági rendszer végez, az ökológiai rendszerből nézve hulladéktermelés, vagy természettudományos kategóriákkal kifejezve, kis entrópiájú természeti erőforrásoknak nagyobb entrópiájú hulladékká történő átalakítása. Eközben a gazdasági rendszer emberi szükségleteket elégít ki az ipari alrendszer által termelt termékek és szolgáltatások segítségével. Az értékteremtés azonban értékvesztéssel, minőségromlással jár a természet szempontjából. Nem mindegy természetesen, hogy milyen ennek az értékvesztésnek a sebessége és persze az sem közömbös, hogy közben milyen színvonalon elégítette ki a gazdasági rendszer az emberi szükségleteket. A fenntarthatóság valami szakadatlan létezésének a biztosíthatóságát jelenti. A fejlődés jelentésével bonyolultabb a helyzet, hiszen értelmezhetjük mennyiségi és minőségi növekedésként is, például a jólét vagy a jól-lét szakadatlan növeléseként. Természetesen nem mindegy, hogy hogyan értelmezzük. A GDP növekedése például nem feltétlenül jelenti a jólét, és különösen nem a jól-lét növekedését. A jól-lét növekedésébe beletartozik az oktatás fejlődése, az egészségesen megért élettartam növekedése, az élet és szociális biztonság javulása, sőt olyan tényezők javulása is, mint például a személyes szabadság, amelyek mindmind alkotó elemei az életminőségnek. Pearce és Atkinson megfogalmazzák az úgynevezett gyenge fenntarthatósági kritériumot. Három tőke típust különböztetnek meg: a KM- az 8 Prof. Dr. KEREKES SÁNDOR egyetemi tanár, rektor-helyettes, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Környezettudományi Intézet igazgatója 51

52 ember által létrehozott (vagy újratermelhető) tőke (utak, gyárak, lakóházak stb.), KH a humán tőke (a felhalmozott tudás és tapasztalat), és KN a természeti tőke, amit igen tágan értelmeznek, és magában foglalja a természeti erőforrásokat (ásványok, termőföld stb.), de az élet fenntartásához nélkülözhetetlen egyéb természeti javakat is, mint például a biodiverzitás, a szennyezés asszimiláló kapacitás stb. A neoklasszikus közgazdaságtan alapfeltevése, hogy a tőkejavak egymással korlátlanul helyettesíthetők. Közgazdasági értelemben a gyenge fenntarthatóság akkor áll fenn, ha a társadalom rendelkezésére álló tőkejavak értéke időben nem csökken. A szigorú fenntarthatóság teljesülésének feltétele (amennyiben nem fogadjuk el, hogy a tőkejavak egymással helyettesíthetők), hogy a természeti tőke értéke időben ne csökkenjen. Az ökológusok, és általában a természettudósok érthető okokból a tőkeelemek helyettesíthetőségét, és így a gyenge fenntarthatóságot nem fogadják el, sőt még a szigorú fenntarthatósággal is problémáik vannak, hiszen a természeti tőkén belüli kompenzációkat ez utóbbi is feltételezi. Az ökológiai közgazdászok zöme a szigorú fenntarthatósággal kapcsolatban kiköti, hogy a természetben nem szabad irreverzibilis változásokat (pl. fajok kipusztulása) előidézni. Ez a feltétel persze a gyakorlatban nem teljesíthető, és ezáltal az ökológiai közgazdászok és követőik egy olyan fogalomhoz jutnak, amelyre környezetpolitika nem építhető. A közgazdasági szakkönyvek szerint fenntartható az a fejlődési pálya, amely biztosítja, hogy az átlagos (egy lakosra jutó) jólét ne csökkenjen. Első közelítésben a közgazdászok nem bajlódnak a jólét szabatos meghatározásával, azt feltételezik, hogy a több (növekvő GDP) egyúttal magasabb életminőséget is jelent. A fenntartható fejlődésnek, mint láttuk sokféle értelmezése létezik. Érdemes azonban a három alaptípust megkülönböztetni. 1. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető. Az össztermelés, illetve az egy főre jutó fogyasztás színvonala mindaddig tartható, ameddig a természeti erőforrások használatából származó profitot nem elfogyasztják, hanem anyagi tőkébe fektetik. 2. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak, és azt feltételezi, hogy a természeti és az ember alkotta tőke a termelésben kiegészítik, de nem helyettesítik egymást. 3. És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is. Ez utóbbi abban különbözik az előző kettőtől, hogy nem tesz semmilyen kikötést a természeti és ember alkotta tőke helyettesíthetőségére vonatkozóan, helyette valamilyen generációk közötti egyenlőség biztosításának, a nem jól definiált követelményét helyezi a középpontba. 52

53 Mint láttuk az első két definíció közgazdasági kategóriaként jól leírható. A gyenge fenntarthatóság a gazdaság számára az uralkodó paradigma rendszer keretein belül is teljesíthető lehetne. Az EU környezeti direktíváinak zöme is csak a gyenge fenntarthatósági kritérium teljesülését segíti. Az IPPC direktíva például a legjobb elérhető technológia (BAT) kiválasztásánál előírja a költség-haszon elemzést, vagyis a kiválasztott legjobb technológia költséghatékony technológia kell, hogy legyen. A második definíció, a szigorú fenntarthatóság, közgazdaságilag ugyan értelmezhető kategória, de a létező gazdaság nem képes megfelelni ennek a kritériumnak és legfeljebb kísérletet lehet tenni bizonyos safe minimum standard szerű szabályozással a közelítésére. Egy autópálya vagy egy erőmű építése biztosan csökkenti a biodiverzitást, ami pótolhatatlan veszteséget okoz a természeti tőkében. A harmadik definíció közgazdaságilag nem is értelmezhető, ez magyarázza, hogy vitatkozni lehet ugyan a definíción, de gyakorlati környezetpolitikát nem lehet rá alapozni. Talán nem véletlen, hogy ez a legkevésbé kézzelfogható fogalom a leginkább ismert a köztudatban. Kuznets növekedéselmélete és a fenntartható fejlődés A növekedés és a fenntartható fejlődés eddigi vizsgálatából kimaradt két tényező figyelembevétele, ami pedig fontos a probléma megértéséhez. Az egyik a népesség szám változás, másik pedig a technológiai haladás. Nyilvánvaló, hogy ezek hatásának a figyelembevétele nélkül vizsgálódásunk statikus marad. A Pearce- Atkinson képletek nem a jólétnek a változásával, hanem a különböző tőkeelemek állományának az időbeli változásával foglalkoznak. A Brundtland jelentés definíciója viszont a jelen és a jövő generációk szükségleteinek a kielégítéséről, vagyis a jelen és a jövő generációk jólétéről beszél, ami a felhalmozott tőke nagyságától és attól is függ, hogy mekkora az ellátandó népesség száma. Amennyiben feltételezzük, hogy a természeti tőke nagysága nem csökken az időben (szigorú fenntarthatóság), a jólét akkor is csökkenhet, ha a népességszám nő. A népességszám növekedést ellensúlyozhatja a technológiai haladás, ami elősegítheti, hogy egységnyi természeti tőke nagyobb jólétet eredményezzen. A technológia fejlődése javítja nemcsak a munkatermelékenységet, hanem az úgynevezett ökohatékonyságot is. Például az energetikai hatásfoka a gőzgépeknek csak 5-15% volt, a mai erőgépek nem ritkán 50-65%-os hatásfokkal dolgoznak. Ha a technikai haladás gyorsabb ütemű, mint a népesség számának növekedési rátája, elvileg teljesíthető a szigorú fenntarthatósági kritérium is. A Világbank 1992-ben megjelent kötete (World Development Report) bemutatja, hogy a gazdasági növekedés bizonyos szintjén, a növekedés és a környezetszennyezés elválik egymástól. Tízezer dollár egy főre jutó GDP felett olyan környezeti mutatók, mint például a kéndioxidkibocsátás, a tisztítatlan 53

54 szennyvíz mennyisége, a levegő ólom és más nehézfém tartalma stb. egyértelműen javulnak. Ezeket az összefüggéseket leíró görbéket szokás a környezetgazdaságtanban Kuznets görbéknek nevezni. Simon Kuznetz akit gazdasági növekedés-elmélet egyik pápájának tekinthetünk, 1971-ben kapott Nobel díjat. Természetes talán, hogy Kuznets a növekedést optimistán szemlélte. A Nobel díj átvételekor mondott beszédében a növekedés negatív hatásait is elismerve, egyértelműen azt állítja: Két fontos dolgot kell kiemelni. Az első, hogy ezideig a növekedés negatív hatásait sohasem tekintették olyannak, ami megkérdőjelezné a növekedés pozitív hatásait, olyan mértékben, hogy az a növekedés tagadásához vezetne függetlenül attól, hogy milyen durva a háttérszámítás. A másik, biztosan feltételezhetjük, hogy ha a növekedésnek valamely nem várt negatív hatása megjelenik, a növekedés negatív hatását csökkentő anyagi vagy a társadalmi technológia lehetősége is megjelenik, ami a negatív hatást csökkenti vagy megszünteti. A gazdasági növekedés története alapján megalapozottan elmondható, hogy az általa előidézett bármely sajátos probléma csak átmeneti jellegű lesz bár sohasem leszünk mentesek a negatív hatásoktól, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági fejlettséget érünk el. Kuznets tehát 1971-ben azt állította, hogy addig még senki sem kérőjelezte meg, hogy a növekedés több jót eredményez, mint rosszat és, hogy a negatív hatások ellensúlyozásához a növekedés a technológiák segítségével megoldásokat is kínál. Kuznets igen körültekintően a modern gazdasági növekedés hat alapvető jellegzetességét említette: 1. Az egy főre jutó nemzeti termék és a népesség a korábbinál sokkal gyorsabb növekedése a fejlett országokban; 2. A munkatermelékenység korábbinál sokkal gyorsabb ütemű növekedése; 3. A gazdaság gyorsütemű szerkezeti változása, a mezőgazdaság háttérbe szorulása, és előbb az ipar majd a szolgáltató szektor előretörése. A magánvállalkozás helyett a társaságok előretörése, és ezzel kapcsolatban a foglalkoztatási viszonyokká változása; 4. A társadalmi szerkezet és a hozzá kapcsolódó ideológiák gyors változása; 5. A közlekedési és hírközlési technológiák segítségével a fejlett országok könnyedén elérhetik a világ más részeit, ami a világ egységesüléséhez vezet; 6. A gazdasági növekedés ellenére, a világ lakosságának háromnegyede messze az alatt a szint alatt él, amit a modern technológiák alkalmazásával lehetséges volna számukra biztosítani. Kuznets gondolatai jóval korábbiak, mint a fenntartható fejlődés elméletének megjelenése. Miközben Kuznets átveszi a Nobel díjat, már készül a Római Klub első, a Növekedés határai címet viselő jelentése, és 1972-ben meg is jelenik Meadows-ék könyve, megkérdőjelezve a növekedés hosszú távon való fenntarthatóságát és azt is, hogy a növekedés hatása inkább pozitív, mint negatív. A 54

55 Római Klub szerzői természetesen nem Kuznetz-cel vitatkoztak. Ha gondosan szemügyre vesszük a fenti állításokat, jól látszik, hogy a ma már klasszikusnak számító közgazdász növekedéselmélete nagyrészt magában foglalja mindazt, amit az elmúlt harmincöt évben a kutatók, sokszor a növekedéselmélet kritikájaként, megfogalmaztak. Kuznets ugyanis a technológiai és társadalmi innovációkat a fejlődés alapjának tekintve, de természeti, társadalmi és kulturális dimenziókat is fontosnak tart, mikor azt mondja, hogy a modern technológia, amely a munkamegtakarításra összpontosít, alkalmatlan lehet azoknak az országoknak, amelyek óriási munkaerő felesleggel rendelkeznek, de hiányt szenvednek más tényezőkben, mint például a termőföld és a víz. A modern intézmények, amelyek a hangsúlyt a személyes felelősségre és a gazdasági érdekekre helyezik, alkalmatlanok lehetnek a hagyományos életvitelt követő mezőgazdasági társadalmakban, mint amilyenek a legtöbb fejlődő országot jellemzik. Kuznets a GDP-t természetesen nem értelmezi jóléti mutatóként, sőt a már említett előadásában egyértelműen leírja, hogy a nemzeti termék hagyományos számítása és összetevői nem reflektálnak megfelelően azokra a költségekre, amelyeket a radikális technológiai innovációk a gazdasági és társadalmi szerkezetre hatva okoznak, és mellékesen a kedvező megtérülésekre sem, amelyeket az innovációk kiváltanak.... Az elméletnek ezek a hiányosságai vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy kiterjesszük a nemzeti elszámolások keretét az idáig rejtett, de igen fontos költségekre, mint például az oktatás, mint tőkebefektetés, a városi élet irányába történő elmozdulás, vagy a környezetszennyezés és a tömegtermelés más negatív hatásai. Ezek a törekvések felfednek néhány eddig nem mért pozitív hozadékot is, mint a jobb egészség és hosszabb élettartam, a nagyobb mobilitás, a több szabadidő, a kisebb jövedelemkülönbségek stb. Ismét, hadd emlékeztessek arra, hogy a humán fejlődés indexe (HDI) vagy a Daly-Cobb féle ISEW (a fenntartható gazdasági jólét indexe) csak sokkal később, az 1990-es években kerültek az érdeklődés homlokterébe. Európa aggodalomra okot adó fejlődési sajátosságait a következőkben foglalhatjuk össze. Miközben a szolgáltatói szektor növekedését a GDP létrehozásában általában kedvező eredménynek lehet tekinteni, még környezeti szempontból is, hiszen ez önmagában is javítja a gazdaság ökohatékonyságát, mára Európából már nemcsak a munka-intenzív, hanem az anyag és energia intenzív ágazatok is távoznak, leginkább Kínába. Kényelmes volna azt mondani, hogy ez elsősorban a lazább kínai környezetvédelmi és munkaegészségügyi előírásoknak köszönhető, de ma már nemcsak erről van szó, hanem egyre inkább arról is, hogy Európában elhanyagoltuk a szakmunkásképzést, és a feldolgozóiparok már nemcsak az olcsóbb, hanem fokozatosan a szakképzett munkaerő miatt törekednek Kínába és Indiába. Ez utóbbi például óriási szeletet hasított ki a szoftver piacból. Az ázsiai régió államai ma már ösztöndíjakkal csábítják az európai és amerikai diákokat, kutatókat, annak érdekében, hogy a sok évtizedes agyelszívás kedvezőtlen hatásait kompenzálják. Ezzel szemben az Európai ösztöndíjprogramok továbbra is erősen nemzeti, jó esetben Európa centrikusak. 55

56 Azt mondhatjuk tehát, hogy a lisszaboni stratégia, amely a tudás társadalomban látja Európa egyik kitörési pontját, féloldalas és ütemezési gondokkal is küzd. Előbb ugyanis ki kellene találni, hogy miként válik Európa tudás társadalommá, és csak azután szabadna leépíteni az ipari termelést. Az Európai Unió is nagyrészt a francia/német/angol nyelvű tudományosság erősítését szolgálja, emiatt sehol sem éri el a tudományos műhelyek mérete a kritikus tömeget. Minden állam alulról jövően dolgozza ki a knowledge társadalomra vonatkozó elképzeléseit, sőt az EU a lisszaboni stratégiában kifejezetten ezt tűzi ki célul, miközben nyilvánvaló, hogy EU szintű vízióra és egyetértésre volna szükség. Ha az Unió végre eldöntené, hogy miben akar első lenni a világon és elegendő pénzt áldozna a célok megvalósítására, akkor valószínűleg elsők lehetnénk néhány területen. A fenntartható fejlődés sokféle értelmezéséből a gyenge fenntarthatóságot a társadalmi támogatottság reményében is fel lehetne vállalni. Ezt a zöldek támadnák, de egy emberközpontú világképet a számottevő politikai erők felvállalhatnának. Ez a koncepció elfogadja a gazdasági növekedést, amennyiben az elegendő új értéket hoz létre a gazdaság által elhasznált természeti tőke pótlására is. Az a tény, hogy az utóbbi évtizedben szinte a teljes feldolgozó ipar Ázsiába települt, kvázi monopolhelyzetbe hozza Ázsiát Európával és az USA-val szemben. A feldolgozóipar azért hagyja el a Nyugatot, mert Ázsiában alacsonyak a bérek és jó a munkakultúra. A csökkenő létszámú, és ráadásul elöregedő európai népesség számára vonzónak tűnhet, hogy az alacsonyabb rendűnek tekintett fizikai munkától megszabadul. Európa jobban járna, ha itt tartaná a termelő tevékenységeket, lassítaná a bérek növekedését, sőt engedné betelepülni keletről a kisebb bérért is dolgozni hajlandó fiatal munkaerőt, elősegítve egyfajta kulturális, az európai demokratikus hagyományokat tiszteletben tartó asszimilációt. Ez segítene megőrizni azt a sokszínű gazdasági szerkezetet, ami Európát eddig jellemezte, és ami Európa gazdaságának a stabilitását biztosította. A globalizáció egyik legnagyobb veszélye, hogy a nemzetközi munkamegosztás túlhajtásához vezet, a tömegtermelés kétségtelen előnyeivel együtt megkapjuk annak hátrányait is. Kvázi monokultúrákká válnak az európai államok, és ez igen sérülékennyé teszi a gazdaságot és a társadalmat is. A diverz rendszerek mindig fenntarthatóak, míg az egynemű rendszerek, a monokultúrák igen sérülékenyek és instabilak. Európa a huszadik század második felében nem volt sikeres régió, ezért sem szerencsés másolni azt a gyakorlatot, amit eddig Nyugat-Európa folytatott. Az EU a lisszaboni stratégiával az utolsó pillanatban ébredt arra, hogy szerepet játsszon a világgazdasági folyamatok irányításában. Ennek a felismerésnek a része az EU bővítése, de mint láttuk a bővítéssel az EU sokat késlekedett, és az egyes tagállamok népszavazásaiból kitűnik, a bővítést az EU 15 nem annyira jókedvükben, mint inkább kényszerből tették. A most csatlakozottaknak és köztünk nekünk valami újat kellene kitalálnunk, ami Nyugat-európai barátainknak eddig még nem jutott eszükbe. Nekünk elsősorban azt kellene megtanulnunk, hogyan takarékoskodjunk a természeti erőforrásokkal, ezzel mintegy felkészülve azokra az 56

57 időkre, amikor tényleg erre kényszerülünk majd. Lehet, hogy az úgynevezett hidrogén gazdaság megoldja majd az energiaproblémákat, de a nyersanyagforrás akkor is korlátokat jelent majd, és a nyersanyagok ára biztosan emelkedni fog. Ha sikerülne a béreket lassabban felzárkóztatni az EU-hoz, mint az életminőséget, és az életminőséget megpróbálnánk intézményesen másképp definiálni, mint ahogyan ezt az Unió polgárai tették, az hosszútávon minden bizonnyal versenyelőnyt jelentene számunkra. Ha a politika nem az életkörülmények gyors javulását, az egyes ember egzisztenciális helyzetének azonnali jobbra fordulását ígérné, és nem ennek alárendelt, mondhatni kényszerintézkedéseket hozna, hanem vállalnánk egy szolidabb tempót, egy lassúbb felzárkózást, és eközben minőségében más útra állítanánk az országot, mint amelyen Európa többségének átlagpolgárai haladnak, az mindenképpen előnyt jelentene számunkra hosszútávon. A fenntartható fejlődési stratégiák az EU tagországai egy részében kifejezetten zöld stratégiák, amelyek az ökológiai, környezetvédelmi célok elérését szolgálják (skandináv országok), míg más stratégiák esetében a fenntartható fejlődés társadalmi és gazdasági dimenzió is hangsúlyosak (pl. Ausztria). Hazánk készülő fenntarthatósági stratégiája célszerű volna, ha ez utóbbi klaszterba tartozó tagállamok gyakorlatát követve, a gazdasági és társadalmi dimenziókat a környezetiekkel legalább hasonló szinten kezelné. A fenntarthatósági stratégia tehát műfaját tekintve nem lehet a környezetvédelmi tárca ágazati jellegű stratégiája, hanem az államigazgatás, sőt a társadalom egészét átfogó cselekvési program alapját kell, hogy képezze. Ezt indokolja, hogy a környezet és a természetvédelem helyzetét illetően kifejezetten javítjuk, míg a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség és más vonatkozásokban jelentős feladatokat kellene megoldanunk ahhoz, hogy elérjük az EU átlagát. Nem lebecsülve a gazdaság érzékelhető fejlődési trendjeinek a természeti környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, tárgyilagosan be kell látnunk, hogy a fenntartható fejlődést jelenleg inkább a társadalmi dimenzió oldaláról érik veszélyes hatások. Nőnek a jövedelemkülönbségek, az esélyegyenlőség illetve társadalmi mobilitás olyan csatornái, mint az oktatás bedugulnak. A hátrányos helyzet és megkülönböztetés halmozottan érint bizonyos társadalmi rétegeket. Ezen problémák miatt hangsúlyozva, hogy a természeti és épített környezet megfelelő minősége nemcsak az emberi élet minősége, de még a gazdaság működése szempontjából is elsődleges - a fenntartható fejlődés stratégiája nem adhat kizárólagos prioritást a természethasználat fenntarthatóságának, vagyis csak egy ésszerű kompromisszumokra épülő fenntarthatósági stratégia kidolgozására van lehetőségünk. Ezt gyenge fenntarthatóság -ként említettük a bevezetőben, amelynél jelentős gazdasági hasznok esetén a társadalom eltűri a környezet minőségét rontó beruházások megvalósulását is. Ez nem feltétlenül kell, hogy jelentse az emberi környezet minőségének a romlását, de kilépve a humáncentrikus gondolkodásból, minden bizonnyal jelent irreverzibilis változásokat a természeti környezetben, olyanokat is, amelyek sajnos hosszú távon az ökoszisztémák alkotta rendszerek működésére kedvezőtlenül hathatnak, de amely hatások ma még nem érik el észlelési küszöbünket. 57

58 Amennyiben megkötjük ezt a kompromisszumot, annyiban kidolgozható egy olyan környezetkímélő és a társadalmi problémákat csökkentő szabályozási rendszer, ami innováció barát, és mint ilyen nem korlátja, hanem előmozdítója a gazdasági fejlődésnek. A nemzetközi trendeket figyelembe véve optimizmusra adhat okot, hogy a tudomány és a technika új távlatokat nyit a környezetkímélő megoldások előtt. Míg korábban szinte kizárólag csővégi megoldásokkal enyhítettük a környezetterhelést, mára a megelőzés és az integrált szemlélet térnyerésének köszönhetően a környezetvédelemben terjednek az úgynevezett kettős haszonnal járó megoldások. A környezetvédelem nem fékezője a gazdasági fejlődésnek, hanem egyik motorjává vált. Elég, ha például a megújuló erőforrások terjedésére gondolunk, amelyek nemcsak az erőforrás szűkösséget, hanem az erőforrások egyenlőtlen földrajzi eloszlása miatti erőforrás függőséget is segítenek enyhíteni. A GDP szerkezete nemzetközi és hazai összefüggésben is kedvező irányba változik. A GDP anyag és energiaintenzitása jelentős mértékben csökken azáltal, hogy a szükségletek egyre inkább szellemi, kulturális javak irányába tolódnak el, amely javak létrehozása kevésbé környezetterhelő. Mindezek hatására az ökohatékonyság jelentős mértékben javult az elmúlt évtizedekben, a XXI. század első harmadában arra számíthatunk, hogy az ökohatékonyság javulásában hasonlóan radikális változások következnek be, mint amit az ipari forradalom után, a munkatermelékenység változásában tapasztaltunk. Igaz, hogy a munkatermelékenység egyes területeken száz, kétszázszoros növekedést mutatott, de a közeljövőben az ökohatékonyság is nagyságrendileg nőhet, amennyiben a készletgazdaság -ról (stock economy) áttérünk a szolgáltatásgazdaság -ra (flow economy). Miután az emberi szükséglet nem az árutest birtoklására irányul, hanem azokra a szolgáltatásokra, amit az árutest közvetíthet számunkra. Nem a mosógépre irányul a szükséglet, hanem a tiszta ruhára, amelyhez a gép csak eszköz, de a tiszta ruhát másként, sokkal kevesebb természeti erőforrás felhasználásával is biztosíthatnánk, mint ahogy jelenleg tesszük. Ha belegondolunk, hogy mekkora környezeti terhet generál az a tény, hogy minden háztartásban mosógépet működtetünk, kiépítve hozzá a vízkivétel és energiaszolgáltatás stb. infrastruktúráját is, akkor megértjük, hogy a ruhatisztító szalonok jobb megoldást kínálnának. Az, hogy ez a korábban virágzó szolgáltatási ágazat szerkezetileg átalakult, nem azért ment végbe, mert megszerettük az otthoni mosást és vasalást, hanem azért, mert a szolgáltatás a magas munkabérek miatt megfizethetetlenné vált a háztartások számára. Az energia és a nyersanyagok drágulása, ami éppen csak elkezdődött az elmúlt években, megváltoztatja a tényezőárakat, ami kedvezhet a szolgáltatásgazdaság fejlődésének. Jelentős lökést adhat a szolgáltatásgazdaság fejlődésének a kiépülő informatikai hálózat, ami jelentősen csökkenti a tranzakciós költségeit a szolgáltató rendszerek működésének. Az említett példánál maradva, interneten leköthetjük azt az időpontot, amikor a szolgáltatást igénybe kívánjuk venni, és esetleg sms-ben értesítenek, hogy mikor mehetünk a vasalt tiszta ruháért. Interneten megrendelhetjük az intercity állomásra a személygépkocsit, amellyel a kívánt célállomásra folytathatjuk utunkat, miközben a hosszú úton élveztük a vonat 58

59 előnyeit, és ugyanez az eszköz lehetővé teszi, hogy amíg nekünk nem lesz rá újra szükségünk, valaki más használja az autót, mert mindez csak annyi fáradtságunkba kerül, hogy a kábelnélküli hálózaton, a telefonon megjelöljük, hogy hol hagytuk a kocsit stb. Az optimista kilátásokat ma még beárnyékolja, hogy az erőfeszítések ellenére a környezetterhelés alapfolyamatainak iránya nem változott. Sajnos az ökohatékonyság növekedését egyelőre ellensúlyozza a fogyasztásnövekedés. Az emberek a kisebb anyag és energiafelhasználás miatt olcsóbban jutnak hozzá a termékekhez és ezért több terméket vásárolhatnak meg jövedelmükből, és ez összességében, naturáliákban mérve (kilogramm, joule) növeli a természeti erőforrások felhasználását. Ezt a jelenséget hívjuk visszapattanó hatásnak (rebound effect), amelyre szemléletes példát szolgáltat pl. Finnország, amelynek ma kb. 70%-al nagyobb az egy főre jutó, naturáliákban mért anyagfelhasználása, mint volt tizenöt évvel ezelőtt. Az anyag és energia fajlagosak javulása kétségkívül előny a fenntartható fejlődés szemszögéből, csökkenthető a kimerülő erőforrások használata, és csökkenhetnek a káros emissziók is. Az átváltásnak azonban rendszerint ára van. Miközben a stacioner szennyezések csökkennek, ami kétségkívül előnyös, a másik oldalon a baleseti kockázatok olyan mértékben nőhetnek, ami a társadalom szemében megkérdőjelezheti az elért eredményeket. Könnyen megérthető a probléma, ha belegondolunk azokba a fejlesztésekbe, amelyek az utóbbi néhány évtizedet jellemezték. A növényvédő szerek körében például ma már ismerünk olyanokat, amelyeknek 1 grammja elegendő 1 hektár ültetvény védelmére, míg hagyományos szerekből a szükséges mennyiség esetleg több tíz kilogrammot jelentett. Elképzelhető ezek után az ilyen nagyhatású készítményt eredményező gyártási és pláne felhasználási technológiának az érzékenysége és baleseti veszélyessége. Említhetünk példaként olyan baleseteket is, mint a németországi vasúti baleset, amelynél az anyaghiba és az extrém igénybevétel együttesen okozott tömegkatasztrófát. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések kedvező eredményeit csak a környezeti kockázatokkal együttesen lehet értékelni. A környezeti kockázatok egy másik igen érdekes területe a természeti, illetve környezeti katasztrófák problémája. Óriási tömegeket fenyeget létbizonytalanság ezek miatt a jelenségek miatt, amin a korai veszélyelhárító rendszerek enyhíthetnek ugyan, de bizonyos régiókban a gazdasági fejlettségtől szinte függetlenül is jelentős - és a növekvő népsűrűség miatt fokozódó - kockázatokat jelentenek. A fenntartható fejlődést gazdasági fejlettségtől függően másként értelmezik a fejlett, és másként az úgynevezett fejlődő országok. Az ENSZ és más nemzetközi konferenciák azt bizonyítják, hogy nehéz megállapodásra jutni, miközben az elmaradott régiókból a helyzet kilátástalansága miatt fokozódik a népvándorlás. A környezetvédelmi menekültáradat jelentős mértékben megváltoztatja a Földön a politikai határok stabilitását. A fenntartható fejlődés eme politikai-biztonsági dimenziója kétségtelenül új megvilágításba kerül. Kína 59

60 megjelenése az olajpiacon máris érzékelhető változásokat indukál elképesztő természeti katasztrófái pedig még a legpesszimistább várakozásokat is felülmúlták. Mindezek egyértelművé teszik, hogy az évszázadnak a versenyképességnél is fontosabb problémája a környezeti biztonság kérdése lesz. 60

61 HOL TART A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM? Boytha György 9 A XXI. század követelményei a képzés, az innováció és a szellemi termékek védelmének hazai és globális korszerűsítése terén I. Tudásalapú fejlődés 1. Az emberiség eleve tudás alapú. A mózesi mitológia szerint az emberiségnek sorsát meghatározó, eredendő tragédiája, hogy Ádám nem állt ellen a megismerés kísértésének, és evett a tudás fájának gyümölcséből. Őslénytani, genetikai és agykutatások a XIX. században felismert evolúció fényében nyilvánvalóvá tették, hogy a ma élő, Európában mintegy 30 ezer évre visszanyomozható, Afrikában több mint százezer évvel ezelőtt megjelent homo sapiens alfajunk fennmaradása a többi, sorra kihalt homo fajokkal szemben, alapvetően az erre az alfajra jellemző agykéreg mutációira, mint az emberi tudás eszközére, és annak már meglévő génszekvenciákkal kombinált természetes kiválasztódására vezethető vissza. Agyunk már nem csupán természetes környezetünk felismerésére, genetikailag programozott adottságok kihasználására, magatartásminták eltanulására és tájékozódásra képesít; hanem az ily módon szerzett tudás kreatív alkalmazására, a bővülő ismeretek személyes példamutatáson túlmenő, egyre inkább téren és időn átívelő közlésére, egymás felismeréseinek továbbfejlesztésére: egyes agyvelők tevékenységének párhuzamos kapcsolására is alkalmassá tesz. 2. Ennek megfelelően az ember csoportos együttélésének sajátosan fejlődött formája, a társadalom maga is jellemzően tudásalapú. Nem csupán egyéni érvényesülésünk, hanem a környezetünkkel szembeni helytálláshoz szükségesnek bizonyult csoportos létünk is csak a tudás megosztásával, az egyes, külön-külön csak lassan araszoló továbbkövetkeztetésre képes agyvelők egymás puhatolódzásaira épülő felismeréseinek összegeződésével és kollektív tudatosodásával tartható fenn. Az előttünk létrejött fajok fennmaradása egyedeik és változó környezetük kölcsönösen közvetlen egymásra hatásának természetes egyensúlyától függött. A homo sapiens új keletű agyához vezető kis evolúciós változás megváltoztatta az ember környezetével való kölcsönhatásai arányait és jellegét; a természet tudatos kiaknázásának lehetőségével a maga javára billentette az adaptációs egyensúlyt. Amíg az emberi nemhez soroló korábbi, kihalt fajok alkatilag egyre védtelenebbé váltak meglévő környezetük behatásaival szemben, és ezt hosszabb távon nem tudták tudatosan ellensúlyozni, a homo sapiens dominanciáját az agyvelő kismértékű változása a tudás más fajokban is régóta 9 PROF. DR. BOYTHA GYÖRGY ny. nagykövet 61

62 csírázó képességének robbanásszerű megugrásával tette lehetővé. A tudás révén fölébe tudtunk kerülni természetes környezetünknek. Nem csak védekezni tanultunk ellene, hanem egyrészt alárendeltük elképzeléseinknek és kiaknáztuk, másrészt vissza is szorítottuk mesterséges életterünk javára. Az egyetemes természetes szelekciót az emberi evolúció új, tudás alapú dimenzióval bővítette, amit az ember fennmaradásának szükségszerű feltételeként akár kortikális szelekciós tényezőnek is nevezhetnénk. Ennek köszönhetjük a példátlan emberi kreativitást, a megismerés és annak határait feszegető hit fejlődésünket meghatározó befolyását, a civilizációt és kultúrát, egyszersmind az egyre gyorsuló ütemű gazdasági változásokat is. Ez a folyamat azonban szükségszerűen saját túlélési feltételeink, természetes környezetünk rombolását, a felhalmozódó tudás kezelésének növekvő nehézségeit is magával hozta, amivel századunkban szembesülnünk kell. 3. A tudástól függő emberi fennmaradás követelménye nem csupán az embernek a természeti erők fölébe kerülését eredményezte, hanem az emberiségen belül is óriási társadalmi és gazdasági különbségekhez, csoportok, népek és társadalmak egymás közti versengésének tudásalapú síkokra terjedéséhez is vezetett. Ennek során a tudásszint ollója is tágra nyílt a fejlett, illetőleg a fejlődésükben visszaszorult helyzetű népek viszonylatában, ami idővel hátráltatta az emberiség továbbfejlődéséhez szükségessé vált egyetemes tudás kibontakozását, és az utóbbi évtizedekben felszínre hozta a tudás mindenkire történő kiterjesztésének és általános növelésének a követelményét. A XX. század második felében végbement az információk közlésének digitális forradalma, az információk elektronikus számítógépeken történő bináris tárolása, feldolgozása és közlése, a világhálóra vitt lényeges és lényegtelen ismeretek tömegének korlátlan hozzáférhetővé válása. Az egyedi ismeretek fölé az emberiség globális ismerethalmaza tornyosult. Ennek kezelése és kollektív hasznosítása a személyes tudás széleskörű kommunikálásához szükséges szintjének mindenki számára való biztosítását és általános elvárhatóságát, a kollektív emberi tudás gyarapítását és meghatározott célok szolgálatába állítását kívánja. A XX. század fordulóján ezért szükségképpen került sor a társadalom tudásban rejlő alapjainak újszerű értékelésére, az emberiség fejlődését öntörvényűen eddig is meghatározó tudás fejlesztésének egyetemes, a Föld egész népességét szolgáló célkitűzésként való meghatározására, a fenntartható fejlődés lehetőségeinek feltárására, az emberiség sorsát érintő jövő kihívásai felé is előre nyúlva. Az a felismerés, hogy az elszabadult tudás veszélyeket is hoz magával, ahhoz a további következtetéshez vezetett, hogy az ismereteinkkel szaporodó lehetőségeinkkel csak ellenőrizhető keretek között élhetünk, ha nem akarjuk, hogy rövid távú hasznukért később súlyos árat fizessünk. A tudásalapú társadalom célkitűzésének ezért nem egyszerűen mindenki képzésére, hanem a máris óriási mennyiségben személytelenedett ismeretanyag közös és megfelelő kézben tartására, megfelelő alkalmazására, az egész emberiség további fejlődési 62

63 lehetőségeinek, a conditio humana egyetemes felismerésére és megőrzésére kell irányulnia. Ne feledjük, az első homo sapiens faj, a neandervölgyi ember, ismereteink szerint alig több mint évig maradt fenn, nagyjából a Földünket ma benépesítő és tudás alapon fejlődő sapiens Európába településéig. S az emberiség léte ma még alig haladta meg a neandervölgyi ember ugyanezen a földrészen kibírt idejét. II. Az ENSZ és a tudáslapu társadalom előmozdítása 4. Az ENSZ Alapokmánya 1. cikk 3. bekezdése szerint a céljai közé tartozik, hogy a béke és biztonság fenntartása keretében gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásának előmozdítása és támogatása révén nemzetközi együttműködést létesítsen. Ennek megfelelően az ENSZ közgyűlése december 10-én határozatilag kinyilvánította Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 27. cikkében, hogy (1) Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez. (2) Minden személynek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez. Ezt a határozati nyilatkozatot 1966-ban nemzetközi szerződés formájában is megerősítette az ENSZ 1976-ban hatályba lépett Gazdasági, szociális és kulturális jogok Nemzetközi Egyezségokmánya részletesebben fogalmazott 15. cikke, amely szerint 1. Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenki jogát arra, hogy (a) részt vegyen a kulturális életben; (b) élvezze a tudomány haladásából és annak alkalmazásából származó előnyöket; (c) minden olyan tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotás 10 tekintetében, melynek szerzője, erkölcsi és anyagi érdekei védelemben részesüljenek. 2. Az Egyezségokmányban részes államok által e jog teljes érvényesítése érdekében teendő lépéseknek ki kell terjedniük a tudomány és a kultúra megőrzését, fejlesztését és terjesztését biztosító intézkedésekre is. 3. Az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat a tudományos kutató és alkotó tevékenységhez nélkülözhetetlen szabadság tiszteletben tartására. 4. Az Egyezségokmányban részes államok elismerik a tudomány és kultúra területén történő nemzetközi kapcsolatok és együttműködés előmozdításából és fejlesztéséből származó előnyöket (kiemelések tőlem). Ezek az okmányok egyfelől mindenki részesedését irányozzák elő a tudomány eredményeiben, másrészt a tudomány eredményeit létrehozók anyagi és erkölcsi érdekeinek honorálására köteleznek. 10 Az angol és francia szövegekben production, ami tágabb értelmű fogalom, mint creation, hiszen olyan eredeti szellemi terméket is felölel, ami nem éri el az önálló alkotás szintjét, például egy zenemű egyénien művészi előadása, vagy egy találmány sikeres alkalmazására irányulóan szerzett egyéni ismeret. 63

64 5. Ezekre a meghatározó nemzetközi jogi kötelezettségekre épült az ENSZ tagállamai által 2000-ben előirányzott és 2015-ig teljesítendő Millenniumi Fejlesztési Célok nyolc alapvető célkitűzése keretében a második: Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást. Ennek során Biztosítják, hogy minden fiú és lány befejezze az általános iskolát. Félidőben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szeptember 25-én emelte ki az oktatás kulcsszerepét valamennyi többi fejlesztési cél megvalósításában. Az oktatás mindenki számára program hat alapvető feladata a korai gyermekkori gondoskodás és oktatás, a szabad és kötelező általános iskolai oktatás mindenki számára, az állandó tanulás és jártasság előmozdítása fiatalok és felnőttek számára, a felnőttek írni és olvasni tudásának 50%-os emelése, a nemek egyenlő részesedésének elérése, valamint az oktatás minőségének javítása. Az UNESCO statisztikai mutatóiból kitűnik, hogy az írni-olvasni tudó lakosság államonként közölt aránya 2004-ben még Földünk 7 afrikai országában (köztük Szenegál) és egy ázsiai államában (Afganisztán) 50% alatt maradt. De a fejlett országok közül is csak kevés, kis létszámú államban érte el a 100%-ot, pl. Dániában, vagy a balti államokban. Sok országból hiányzanak az analfabetizmus mutatói. 11 Az általános iskolai évjáratokhoz tartozók közül a megfelelő osztályokba ténylegesen beiratkozottak aránya 2000 és 2006 között világviszonylatban még csak 90%-ot ért el a férfiak körében, nők esetében csak 88% volt (nettó beiratkozási arány. Sokan kimaradnak az iskolából vagy csak az előirt kort meghaladóan iratkoznak be. A hiányzások aránya külön felmérés tárgya). Magyarországon az általános iskolai évjáratok minden osztályra kiterjedő beiratkozási aránya férfiaknál 90, nőknél 88 százalék volt A tudásalapú társadalom megvalósításához az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, az oktatás körén túlmenően, a magas szintű tudás és technológia, különösen az információs és kommunikációs technológiák ( Information and Communication Technologies, ICT) hozzáférhetőségének és átvitelének a tudásra épülő gazdaság keretében történő előmozdítására irányuló miniszteri nyilatkozatot is előterjesztett, amit az államok képviselői 2000 júliusában szintén jóváhagytak. Egy év múltán, a Világgazdasági Forum 13 kezdeményezésével összhangban, Kofi Annan ENSZ főtitkár 2001 novemberében életre hívta az ENSZ információs és kommunikációs technológiák feladatkülönítményét (ICT Task Force). Ez a különítmény a számítógép ipar jelentős cégeiből, globális nem kormányzati szervezetekből és kormányok, illetve kormányközi nemzetközi szervezetek képviselőiből állt. Feladata a Föld digitális megosztottságának ( digital divide ) áthidalására irányuló, közületek és magáncégek közötti együttműködés ( Public Private Partnership, PPP) előmozdítása volt. Közreműködött az először 2003-ban Genfben, majd 2005-ben Tuniszban tartott Információs Társadalmi Világcsúcs előkészítésében. Megbízása ezt követően nem került meghosszabbításra. 11 UNESCO Institute of Statistics, Literacy 12 The State of the Worlds Children 2008, UNICEF, Tables 1 and World Economic Forum [WEF], Genf; svájci alapítványként működő nemzetközi szervezet 64

65 Az ENSZ globális erőfeszítései keretében századunk elején kialakultak a tudás alapú gazdaság korszerű feladatkeretei. A tudomány és technológia ( science and technology, S&T) párosítása gyorsan tovább konkretizálódott. A tudományos alapkutatás egyre inkább függetlenedett meghatározott ipari feladatok megoldásától. Amíg az egyetemek és tudományos kutatóintézetek elméleti területeiken törekedtek egyre újabb felismerésekre, és azok egymásra épülő fejlesztésére, addig a konkrét termelési problémák megoldásának és a megoldások alkalmazásának szövevénye - lényegében a találmányi szabadalmak és a vonatkozó know-how komplex hasznosítását célzó technológia fejlesztése - egyre inkább a vállalkozások saját piacaik szerint szakosodó területévé vált. Kibontakoztak a vállalkozások kutatási és fejlesztési ( Research and Development, R&D) tevékenységei, egyre speciálisabb irányokban fejlődve (pl. biotechnológia, nanotechnológia). A feltárt ismeretekhez való hozzáférés és azok hasznosítása ugyanakkor mind a tudományos kutatás, mind az ipari-kereskedelmi fejlesztés számára nélkülözhetetlenné tette a bárhol keletkezett információk megismerésüket lehetővé tevő tárolását, közvetlen és gyors elérhetőségét, valamint cseréjét. Ezért külön szakterületté vált az információs és kommunikációs technológiák ( Information and Communication Technologies (ICT) fejlesztése. A XXI. század tudásalapú gazdasága ezeknek a tevékenységeknek (S&T, R&D, ICT) a fejlesztése révén tesz szert fokozott innovációs képességre, aminek birtokában egyre szaporodó ismeretek újszerű kombinálásával és új módokon való felhasználásával egyre újabb eredményeket ér el. Az innováció ( újítás ) a gazdasági fejlődéstől függő társadalmi berendezkedésekben mind újabb termékek létrehozásával, mind a piac szervezése terén, mind az irányítást és a gazdaság befolyásolását illetően biztosítja működésük folyamatosságát, állami, regionális és globális szinten egyaránt. III. Innováció és tudásalapú versenyképesség az Európai Unióban 7. Az innováció fogalmát az Európai Bizottság Statisztikai Hivatala felmérései céljából a következőképpen határozta meg: Egy új, illetőleg jelentősen fejlesztett termék (árú vagy szolgáltatás) piacra vitele vagy egy új, illetőleg jelentősen javított eljárás vállalkozáson belüli bevezetése. Innovációk új technológiai fejlesztések, meglévő technológiai új kombinációi vagy a vállalkozás által szerzett más tudás eredményein alapulnak. 14 Az innováció mint az üzleti siker tényezője mindenek előtt a következőkben mutatható ki: Statistics in Focus, Science and Technology, 61/2007, 7. Európai Közösségek 15 Factors of Budiness Success (FOBS) survey; Statistics in Focus, Industry, Trade and Services, 15/2008, 1. Európai Közösségek 65

66 Innovation as a Factor in Business Success Main findings Product innovation is the most common type of innovation among successful entrepreneurs. Product innovation is also the most common type of innovation in industry, marketing innovation was most common in trade. Experience in management and in the economic sector play a positive role, in innovation. Younger entrepreneurs seem to be more innovative and feel more optimistic about the future of their business than older ones. Enterprises that are active in product innovation tend to have higher growth in the number of employees than other enterprises. Az innováció jellege szerint az avval foglalkozók a következő tárgykörök szerint oszlottak meg 2005-ben: 16 A vezető szerepet betöltő termék-innováció nyomában erőteljesen fejlődik a piacteremtés terén szükséges újítások kimunkálása. A gazdasági változások tükrében azonban jelentősebb továbblépést kíván meg a szervezési innovációk fejlesztése, mind az államháztartás eredményességének, mind a vállalkozások előrelátóan gazdaságos működésének javítása, váratlan helyzetek megelőzése érdekében. 16 Factors of Business Success Survey, Statistics in Focus, The Profile of the successful entrepreneur. 29/2006, Európai Közösségek. 66

67 8. Az Európai Unió, ugyancsak a századfordulón, a tudásalapú gazdaságfejlesztést emelte központi kérdéssé márciusában, portugál soros elnökség alatt az Európai Tanács Lisszabonban rendkívüli ülésén 10 évre szóló komplex stratégiát ( Lisszaboni stratégia ) fogadott el az Uniónak a világ legversenyképesebb, dinamikus tudásalapú, fenntartható gazdasági fejlődésre képes gazdaságává alakítására. Az ülés jelmondata volt: Foglalkoztatás, gazdasági reform és szociális kohézió az innováció és tudás Európájáért. Az Európai Tanács e célok eléréséhez intézkedések sokaságát dolgozta ki, minden szinten nyílt koordinációt irányozva elő, a tagállamok meghatározott módon történő tapasztalatcseréjével. Az ily módon felvázolt stratégia három alapvető iránya: (i) Tudás alapú gazdaságra való áttérés, az információs társadalom, a kutatás és a fejlesztés előmozdításával; (ii) az Európai Szociális Modell átalakítása és munkahelyek teremtése; (iii) alkalmas makrogazdasági politikák kombinációjának fenntartása. E stratégia kivitelezésére indult meg a 2010-ig előirányzott lisszaboni folyamat. Ez a folyamat, az Európai Közösség és egységes belső piaca eredendően regionális és gazdasági céljainak megfelelően, eltérően az ENSZ globális célkitűzéseitől, nem az északi és a déli államok fejlődése közötti történelmi ellentétek, az oktatás és képzésben meglévő lemaradások és a digitális szinten is megmutatkozó megosztottság felszámolására irányul, hanem a globálisan összefonódó világgazdaságban Európa versenyképességének növelését célozza, szemben a másik meghatározó gazdasági hatalommal, az Egyesült Államokkal, figyelembe véve Japán és az ázsiai kontinens szédületes iramú fejlődését is. Ezért meghatározó célkitűzése a gazdaságnak a tudás alapjaira helyezése, ezt is az alap és közép fokú képzést meghaladóan, a magas szintű innováció, kutatás és fejlesztés előmozdításával kívánva elérni. 9. A lisszaboni stratégia növekedésre és munkahelyekre vonatkozó, négy csoportba integrált vezérelvei ( integrated guidelines ) közül a második csoport címe tudás és innováció a fenntartható növekedés motorjai. E csoport bontása a vezérelveken belül: 7. befektetések növelése és javítása kutatásba és fejlesztésbe (R&D), különösen magán üzletágak részéről; 8. az innováció minden formájának megkönnyítése; 9. az információ és kommunikáció technológia (ICT) terjedésének és tényleges használatának megkönnyítése és egy mindent felölelő információs társadalom kiépítése; 10. ipari bázisa verseny előnyeinek erősítése; 11. késztetés a források fenntartható igénybevételére, valamint a környezetvédelem és növekedés együtthatásainak erősítése: Council of the European Union, 10667/05 and 10205/05 67

68 LISBON STRATEGY THE INTEGRATED GUIDELINES FOR GROWTH AND JOBS Knowledge and innovation -engines of sustainable growth 7. To increase and improve investment in R&D, in particular by private business; 8. To facilitate all forms of innovation; 9. To facilitate the spread and effective use of ICT and build a fully inclusive information society; 10. To strengthen the competitive advantages of its industrial base; 11. To encourage the sustainable use of resources and strengthen the synergies between environmental protection and growth ben az Európai Tanács és az Európai Közösség Bizottsága elhatározták a folyamat félidős áttekintését és az Európai Tanács felkérte Wim Kok volt holland miniszterelnököt felmérő szakértői csoport vezetésére. A Kok jelentés 2004 novemberében készült el. Megállapításai kritikusak. A munkahelyteremtéssel javítandó foglalkoztatási arány az Unióban ugyan 62,5%-ról 64,3%-ra nőtt öt év alatt, de messze elmaradt a 2010-re előirányzott 70%-tól. Egyaránt rámutat az Uniót érő külső (USA, Ázsia) és a belső ( öregedő Európa, új tagállamok) kihívásokra. Az átfogó stratégiát túlságosan bőnek tartja ahhoz, hogy a folyamatba tett mintegy 120 akció átlátható és megfelelően kommunikálható legyen. A Kok jelentés öt irányban tartalmaz javaslatot, ezek közül a tudás alapú gazdasági fejlődést közvetlenül az első és az utolsó ajánlás tartja szem előtt: (i) A kutatás és fejlesztés (R&D) legfőbb prioritás legyen, Európai Kutatási Tanács felállításával. A évi tavaszi Európai Tanács ülése előtt megegyezésre kell jutni a közösségi szabadalmat létrehozó rendelet kérdéseiben. Elő kell mozdítani világszínvonalú tudósok Unióba áramlását. (vi) Tagállami stratégiák fejlesztése szükséges az EU környezet-technológiai akció tervének implementációjához. Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) február végén hivatalosan létrejött, hét évre szólóan 7,5 milliárd eurós költségvetéssel, amiből fiatal kutatók ösztöndíjban részesülhetnek. Az egységes közösségi szabadalom javaslata azonban még mindig viták tárgya, a nemzeti szabadalmi hivatalok gyakorlata és, a felszínen, a bejelentések soknyelvű fordításának terhe miatt szeptember 15-én budapesti székhellyel megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), amely alapintézménye lesz két vagy három 2009-re tervezett Tudás és Innováció Közösségnek. 18 hivatásos szakemberből álló Kormányzó Tanácsában Magyar Bálint volt oktatásügyi miniszter is helyet foglal március végén az Európai Bizottság javasolta, hogy 2009 legyen a kreativitás és innováció éve, különösen az életen át tartó tanulás hangsúlyozásával. Az Európai Parlament ezt a javaslatot már támogatta is, kiemelve, hogy minden a kitűzött célt támogató program egyaránt fontos. 68

69 11. Az Európai Unió a strukturális alapjából és keretprogramok (Framework Programs, FP) révén támogatja a tudásalapú gazdaság belső piaci fejlődését. A kutatást, technológiai fejlődést és innovációt 18 elsősorban a Bizottság által javasolt és a Tanács és Parlament által 1984 óta öt éves időszakokra jóváhagyott keretprogramok mozdítják elő. A hetedik ilyen programot (FP7) már hét esztendőre ( ) irányozták elő kutatás és technológiai fejlesztés támogatására, európai kutatási térség (European Research Area) kialakítása céljával, összesen 50 milliárd eurós költségvetéssel. A FP7 alapvető célja kutatási infrastruktúrák és a kis és közép vállalkozások javát szolgáló kutatások előmozdítása. Független szakértők jelentkezését várják. 19 IV. Magyarország és a globális tudásalapú fejlődés 12. A legszámottevőbb tudásalapú gazdasági övezetek és saját gazdaságunk világgazdasági súlyának megítélésekor szem előtt kell tartanunk bruttó hazai termékeik és népességük értékeit. Az EU 27 bruttó haza összterméke (GDP) 2007-ben már meghaladta a milliárd eurót, ami az euró US dollár árfolyamának figyelembe vételével meghaladja az Egyesült Államok dollárban számszerűen hasonló összegű GDP-jét. Japán GDP értéke mintegy az USA érték egy harmada. Magyarország bruttó társadalmi terméke 2007-ben milliárd forint volt, ami nagyjából 100 milliárd eurónak felel meg. A világ népessége ugyanakkor 6 és félmilliárd embert közelít; az Európai Unió (EU27) lélekszáma 480 milliónyi; az USA lakossága 300 milliót közelít; Japán 130 milliónyi lelket számol; Magyarország lakossága, ugyancsak kerekítve, 10 millió. A tudásalapú társadalomfejlődés állapotát Magyarország szempontjából elsősorban saját fejlődésünk utóbbi évek adataiban tükröződő alakulásának az Európai Unió különböző tagállamainak megfelelő mutatóival való egybevetésével tudjuk szemléltetni. Ezek a mutatók rendkívül sokféle területre vonatkozhatnak. Az oktatás helyzetének európai megítéléséhez két mutatórendszert emelhetünk ki: (i) az oktatásra államonként fordított közkiadások államonkénti arányainak egymással és a 27 tagú Európai Unió átlagával való egybevetését, továbbá (ii) a középiskolások által tanult idegen nyelvek egy ilyen diákra eső átlag számának hasonló jellegű egybevetéseit Oktatásra fordított közkiadások GDP%-ában (Eurostat) összeállításból válogatva 18 Research, technological development and innovation: RTDI 19 Lásd: Practical Guide to EU funding opprotunities for Research and Innovation [PDF];

70 Ország EU 27 4,68 4,94 5,06 5,14 5,07 5,03 Cseho. 4,04 4,09 4,32 4,51 4,37 4,25 Dánia 8,28 8,44 8,44 8,33 8,43 8,28 Németo. 4,45 4,49 4,70 4,70 4,59 4,53 Franciao. 6,03 5,59 5,57 5,88 5,81 5,65 Magyar 4,50 5,01 5,37 5,85 5,43 5,45 Ausztria 5,66 5,70 5,67 5,50 5,44 5,44 Románia 2,88 3,28 3,52 3,44 3,29 3,48 Szovénia -- 6,56 5,87 5,91 5,85 5,83 Szlovákia 4,15 4,00 4,31 4,30 4,19 3,85 A GDP százalékában kifejezett, oktatásra költött összkormányzati ráfordítás 5,5 százalékot közelítő hazai mértéke 2000-hez képest növekedést mutat és meghaladja az EU27 átlagát; Szlovéniát kivéve szomszédos országaink ráfordítási mértékeit is. Magasabb arányú oktatási ráfordítás csak Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Ciprus, Lengyelország és Svédország esetében regisztrált. 14. Tanult idegen nyelv középiskolai tanulónként Ország EU27 1,4 1,4 1,4 1,4 1,4 1,4 Cseho. 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,1 Dánia 1,6 1,9 1,9 2,0 2,0 2,0 Észto. 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 Franciao. 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Olaszo. 1,2 1,2 1,2 1,2 1,4 1,7 Magyaro. 0,7 0,9 1,0 1,0 1,0 1,0 Szlovénia 1,0 1,0 1,0 1,1 1,2 1,3 Szlovákia 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 Finno. 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 A középiskolákban tanult nyelvek közül egy középiskolásra hazánkban évek óta átlagosan csupán 1,0 nyelv esik, ami az EU 27 értékéhez képest (1,4) meglehetősen alacsony; ennél alacsonyabb szintű nyelvtudást egyetlen uniós államban sem jelez a statisztika. A nyelvtanítás szintje nálunk fejlődést sem mutat, ami a kis magyar nyelvterületre tekintettel előnytelenül befolyásolja versenyképességünket. Hasonlóan alacsony szintű idegen nyelvtudást csak az angol világnyelvet hivatalos nyelvükként használó Írország és az Egyesült Királyság mutatnak fel, igen kevéssé szorulva idegen nyelv használatára. A volt szocialista országokhoz képest annak idején is ijesztő lemaradásunkhoz képest (1998-ban még csak 0,7% volt az 70

71 átlagunk, mikor Csehország vagy Szlovénia már az átlag egy idegen nyelvnél tartottak) 2003 óta mozgunk az egy idegen nyelvet tanuló középiskolás átlag szintjén. Megjegyzendő, hogy Bulgáriában, Szlovéniában már 1,3 az átlag, Romániában már 2,0, vagyis a magyar nyelvoktatási szint kétszerese. 15. A tudomány és technológia (S&T) területén foglalkoztatott humán erőforrások aránya a foglalkoztatottak körében (2006) és átlagos évi növekedésének mértéke ( ) az Európai Unió egyes országaiban az alábbiak szerint alakult. 21 Az EU27 államaiban foglalkoztatott lakosság nagyjából egy harmada dolgozott a tudomány és technológia területén: A következő ábra a tudomány és technológia terén foglalkoztatottak képzettség szerinti megoszlása a tudósok és mérnökök, más szakemberek, illetőleg a technikai segédszemélyek egymáshoz képesti arányát mutatja. A vizsgált körben a felsőfokú és szakképzett foglalkoztatottak magyarországi aránya az európai megoszlás középső értékét mutatja: 21 Eurostat, Statistics in focus, 77/2008, p. 1, 4 és 6. 71

72 Distribution of human resources employed in an S&T occupation (HRSTO) by type of occupation, aged 25-64, in the EU and selected countries, 2006 A következő koordináták a különböző országokban a tudomány és technológia terén foglalkoztatottak számának egyrészt (a függőleges irányú tengely mentén) a 2001 és 2006 közötti évenkénti növekedési átlagarányát, másrészt (a vízszintes tengely mentén) a népességen belül 2006-ban kimutatott számarányát mutatják. Megállapítható, hogy Magyarország ezekben az összefüggésekben szintén középhelyen szerepel, nagyjából egy bolyban az EU27 átlagával, Litvániával, 72

73 Lengyelországgal, az Egyesült Királysággal, Svédországgal, Franciaországgal együtt. Jóval magasabb a tudomány és technológia terén foglalkoztatottak aránya Dániában, Svájcban, Norvégiában, Hollandiában, Németországban; ezekben az államokban viszont az évenkénti növekedési ráta szükségképpen alacsonyabb: 16. Kutatásra és fejlesztésre (R&D) fordított kiadások, GDP-hez mért arányuk és a tudósok és mérnökök aránya a munkaerők százalékában 2000 és 2006 között az EU országokban a következőképpen alakult: OECD Main Science and Technology Indicators, April Key Figures in Vol. 2008/1 73

74 Az összehasonlításból kitűnik, hogy a kutatás és fejlesztés intenzitása Magyarországon a ráfordítások tükrében az EU27 átlagának a felét is alig haladja meg, és évek óta nem mutat értékelhetően javuló irányzatot. Messze alatta marad a Magyarországon oktatásra fordított összeg GDP-re vetített arányának is. Ezen kulturális haladásunk és a versenyképességünk mentése végett egyaránt változtatnunk kell. A szomszédos Ausztriában, vagy Németországban a kutatás és fejlesztés intenzitása két és félszer akkora. A kis lélekszámú Finnországban 3 és félszer nagyobb arányban támogatják a kutatást és fejlesztést, mint hazánkban. Ugyanakkor kitűnik az egybevetésből, hogy a magyarországi ráfordítási arányok több mint kétszeresét teszik ki Bulgária, Románia, vagy Szlovákia megfelelő értékeinek. A következő ábra sorba rendezett összehasonlító oszlopokkal szemlélteti az OECD országok kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásait bruttó hazai 74

75 össztermékük hányadában. Magyarország 1,0%-os értéke az OECD átlagának (2,3) a felét sem éri el, mögénk már csak Portugália, Törökország, Görögország, Lengyelország, Mexikó és végül Szlovákia sorolnak: A következő ábra a világgazdaság meghatározó államainak, illetve államcsoportjainak bruttó kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásainak (GERD) arányait veti egybe bruttó hazai össztermékükhöz képest: 75

76 Látható, hogy Japán fordítja bruttó hazai össztermékének legnagyobb hányadát kutatásra és fejlesztésre. Hozzá képest az Egyesült Államokban ez az arány már csak háromnegyed résznyi. Az EU27 ráfordítási arányai alig haladják meg Japán megfelelő rátájának a felét. 17. A magyarországi kutatási és fejlesztési intenzitás elmúlt évek adatai tükrében mutatkozó alakulására nézve a kutatók létszámának, a kutatásra fordított kiadásoknak és a kutató fejlesztő helyek száma megoszlásának változása nyújt képet. 23 A létszám tekintetében aránylag kis átmeneti növekedések mellett 10 éve stagnálás állapítható meg, ami a jövendő fejlődésre nézve kiábrándító, és kérdéseket vet fel az oktatásra fordított, kedvezőbb mértékű ráfordítások eredményességét illetően is. A kutatási ráfordításokat tekintve a 2000 és 2002 közötti három év erőteljes fejlesztései után visszaesés mutatkozik az évi szint alá, ami ugyancsak a kutatás-fejlesztés jelentőségének fel nem ismerését tükrözi. 23 Kutatás és fejlesztés Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, és 2. sz. ábra. 76

77 A kutatás és fejlesztés terén közpénzekből finanszírozott kutató helyek száma nyolc év alig nőtt, máig 10 százalék alatt maradt. Fejlődésünk és versenyképességünk alakulása szempontjából egyaránt elgondolkoztató adat. Az utolsó két esztendőben jelentősen csökkent a felsőoktatási kutatóhelyek részesedése. Kieső szerepvállalásukat a piacgazdaságban elvárható módon a vállalkozások R&D tevékenységének kibontakozása törekszik pótolni. Kutatásfejlesztési struktúránk még nélkülözi a megfelelő hatékonyságot. 18. A szabadalmak számának összehasonlító alakulása az innováció intenzitásának egyik alapvetően hagyományos mutatója. Globális áttekintése szintén többféle bontásban lehetséges. Tekintetbe kell venni, hogy a ma még territoriális szabadalmak államonként eltérő módon érvényesülnek, és egyazon találmány annyiféle szabadalmat élvez, ahány országra nézve kérték és megadták azt. Ezért szokás nem egyes szabadalmakról, hanem szabadalmi családokról szólni, amikor egy családhoz tartozónak minősül azonos találmányra bármely ország területére és jogrendjére vonatkozóan megadott valamennyi szabadalom. Az áttekintést megkönnyíti az olyan szabadalmi családok összehasonlítása, amelyek azonos találmány valamely országban eszközölt első bejelentése után mind az Európai Szabadalmi Hivatal által több országra, mind az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala, mind pedig a Japán szabadalmi Hivatal által adott szabadalmak összessége. Az ilyen, három jelentős piacra kiterjedő szabadalmi családok globális hatályukból következtethetően nagyobb jelentőségű 77

78 találmányokra épülnek, és az országonkénti feltalálói intenzitás egybevetésére alkalmasnak tűnnek. Az OECD statisztika az ilyen, a három legjelentősebb piacot átfedő hivatalban adott szabadalmakat tartalmazó csoportokat trialista szabadalmi családokként ( triadic patent families ) veszi számba; első bejelentésük országa szerint, az egy millió lakosra eső trialista szabadalmi családok számát 2005-re vonatkozóan és 1995-höz képest, a következők szerint hasonlította össze: 24 Triadic patent families per million population, OECD, Patent Database, June

79 A táblázatokból kitűnik, hogy Magyarország trialista hatósugarú feltalálói intenzitása (4/millió lakos) lényegesen alatta marad a fejlett ipari országok egy millió lakosra eső feltalálói tevékenységének (44/millió lakos), ugyanakkor azonban azokkal összevethető arányban fejlődik, és lényegesen meghaladja a kelet európai és a fejlődő országok feltalálói eredményességét. A trialista szabadalmi családok népességre vetített aránya tekintetében megelőzzük Oroszországot, Kínát, Indiát és Brazíliát is. Megjegyzendő, hogy a trialista szabadalmi családok számát országonként lényegesen meghaladja az egyéb szabadalmi családok száma; az OECD statisztika eleve csak olyan országokat vett figyelembe, amelyek több mint húsz szabadalmi család kezdeményezői. Európai összehasonlításban az Európai Szabadalmi Hivatalnál az egyes országokból 2007-ben érkezett bejelentések számának egybevetése érdemel figyelmet. 25 Az adatokból kitűnik (következő oldal), hogy amíg Magyarországról egy millió lakosra vetítve 9.6 volt a bejelentések száma (összesen 97), addig az Európai Szabadalmi Egyezmény valamennyi tagállamára vetítve számított átlag 118,5/millió lakos (összesen Európából érkezett bejelentés). Az átlag értékelésénél figyelembe kell azonban venni a territoriálisan eltérő vállalkozási szabályozásokból eredő különbségeket; így pl. a kis Liechtensteinből érkező 6739,1 szabadalmi bejelentés esett volna egy millió lakosra (összesen 237 bejelentés), ha az országnak több mint a jelenlegi lakosa lenne. A Magyarországból érkezett bejelentések nagyságrendjének értékelésénél tanulságos lehet viszont az egybevetés más kis államokkal: Finnországból 2045 bejelentés, 387/millió lakos; Csehország bejelentési adatai nagyjából azonosak a mieinkkel. Szlovákia 18 bejelentéssel csak 3,3 bejelentést tett millió lakosra vetítve. Szlovéniára nézve viszont ugyanezek a számok 115, illetve 57,2. Mindennek figyelembe vételével a magyar innováció intenzitása az európai szabadalmi bejelentések tükrében sem igazolja az oktatásra fordított, átlagosnak tekinthető ráfordításaink elvárható eredményességét. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentéseket tekintve figyelmet érdemel végül, hogy az európai országokból érkezett bejelentések számát változatlanul meghaladja az évente Európán kívülről, túlnyomó részt az Egyesült Államokból és Japánból tett bejelentések száma. 25 Europäisches Patentamt Jahresbericht

80 80

81 V. A know-how erjedő jogvédelmének kérdései 19. A know-how jogvédelmének kérdése egyre inkább előtérbe kerül a globális reálgazdaság tudásalapú fejlesztése terén. A műszaki problémák megoldását jelentő szabadalmak felhasználásának engedélyezése önmagában még korántsem növeli az engedélyes versenyképességét. Eredményes felhasználásuk nagymértékben függ alkalmazásuk módjától: hatékony kivitelezésétől és az eredmény megfelelő forgalmazásától. A szabadalmak sikeres kiaknázására törekvés a versenyben egyre inkább megköveteli a vonatkozó, gyakorlatban bevált ismeretek megszerzését és fejlesztését. Ez a körülmény folyamatosan növeli a feltáratlan, nem regisztrált ipari, kereskedelmi és szervezési ismeretek, az ún. titkos know-how iránti keresletet és annak piaci értékét. A szabadalmi licencek rendszerint együtt járnak know-how átadással, és növekszik az önálló know-how licencek száma is. A szabadalmak és a know-how eltérő szellemi termék kategóriáit együtt általában a technológia bővebb fogalma alá vonják, aminek a forgalma nélkül innováció már nem lehet számottevő. Ennek megfelelően a knowhow még korántsem egyértelműen tisztázott jogi védelmének korszerű biztosítása versenyképességi prioritást igényel. 20. Az Amerikai Egyesült Államok külkereskedelmében a szellemi tulajdont érintő tranzakciókon belül már évek óta ipari eljárások vagy gyártási know-how címén együtt kezelik a szabadalmak és más tulajdonszerű feltalálások, illetve kereskedelmi titkok ( other proprietary inventions ), valamint technológia engedélyezéséből eredő díjakat ben az USA összes szellemi tulajdoni licencekből származó bevétele 57,4 milliárd dollárra rúgott, ezen belül a gyártási know how díjai több mint 10%-ot, 6,6 milliárd dollárt tettek ki; többet, mint a számítógépi szoftver tranzakciókból beérkezett 5,5 milliárd dollár, és 15%-kal többet, mint az előző évben. Az értékesített technológia 39%-áért Japánból fizettek. 20%-ot az EU fedezett. Az USA gyártási know-how importja mindezzel szemben a bevételek felébe sem, mindössze 2,7 milliárd dollárba került. Ennek az összegnek viszont 60%-a az Európai Unióba irányult. 26 Ezeknek a forgalmi adatoknak a fényében kézen fekvő, hogy az Egyesült Államok a know-how tisztességtelen versennyel és polgári jogi deliktumokkal szembeni titokvédelmén túlmenő, a know-how biztonságos forgalmazását előmozdító oltalomhoz keresett megoldást. A jogi védelem sarkalatos kérdése végső soron az USA-ban is a körül forgott, hogy a know-how csupán magán használatra szánt kereskedelmi titokként élvezzen védelmet, tisztességtelen versenycselekményekkel és a titkot elsajátító deliktumokkal szemben, vagy pedig mint más definiálható szellemi termékek esetében - a tulajdonjoghoz hasonló, ám időben és tartalmilag egyaránt korlátozott, azonban eleve mások által történő használatának szavatolható engedélyezésére 26 Science and Engineering Indicators Chapter 6. Industry, Technology, and the Global Marketplace. Továbbá Appendix table 6-15 és

82 irányuló és harmadik személyekkel szemben azt követően is védő, forgalomképes kizárólagos jog tárgya legyen. Az amerikai alkotmány I. cikkének 8.8 pontja a tudomány és a hasznos művészetek előmozdítását, a copyright és a találmányi szabadalmak védelmét szolgáló kizárólagos jogok meghatározott időre szóló szövetségi szintű biztosításának jogát adta a kongresszus kezébe. A tulajdonjog védelmének a szabályozását ugyanakkor a tagállamok körében hagyta, kivéve az ötödik alkotmánymódosításnak a Bill of Rights keretében elfogadott előírását, amely szerint magántulajdon közhasználatra csak igazságos kártalanítás ellenében sajátítható el. A bíróságok nem látták a kongresszus hatáskörébe esőnek kizárólagos jog biztosítását titkos gyakorlati ismereteken, a tagállamok viszont saját hatáskörükben haboztak a nem dologi know-how fölött tulajdoni jogosultságokat elismerni. 27 Ily módon került sor az USA tagállamai biztosainak nemzetközi konferenciáján a tagállamok számára 1985-ben végleges formába öntött Uniform Trade Secrets Act (UTSA, Kereskedelmi titkok egységes törvénye ) megalkotására, amelyet a tagállamok túlnyomó többsége kisebb egyedi módosításokkal saját törvényei közé iktatott. A törvény nem utal kifejezetten sem tulajdonra, sem más korlátoltan kizárólagos jogra, sem tisztességtelenségre, mint a titok tilos elsajátításának feltételére. A titkok gyűjtő fogalmaként az információ megjelölést használja, ami alá példálódzóan besorolja a módszer, technika kategóriáit is, ami a hivatalos annotáció szerint felöleli a know-how fogalmát. A kereskedelmi titok jogosultját owner meghatározással jelöli, ami a proprietor (tulajdonos) dologi vonzatú kifejezéshez képest tágabb ölelésű, adott esetben azt érzékelteti, hogy a titok inkább sajátja, semmint klasszikus értelemben vett tulajdona a kialakítójának; az UTSA ugyanakkor kifejezetten megkívánja utóbbi hozzájárulását nem csupán az információ elsajátításához, hanem felfedéséhez és használatához is. Az információ hozzájárulás nélküli felhasználás eseteit a törvény improper means (elitélendő módok) felsorolásával illusztrálja, köztük az egyébként dologi tulajdon elleni bűncselekménynek minősített lopást is említve, mintegy dologi hordozójához kapcsolódóan is rendezve az információ védelmét. A törvény a titok szankcionálandó felhasználásának meghatározásaként a misappropriation (felróható elsajátítás) fogalmát alkalmazza, aminek fennforgásakor kártérítés és jogalap nélküli gazdagodás térítése is meg lehet ítélni. Mindebből következően az UTSA az USA sajátos alkotmányjogi keretei figyelembevételével sem nem tulajdonjogi, sem nem versenyjogi, hanem sajátos, meghatározott keretek közé szorított, érdemben kizárólagos jogi védelmet ötvözött, 27 V.ö. különösen Utah állam fellebbviteli bíróságának a tulajdoni koncepció irányában tapogatódzó évi itéletét Microbiological Research Corp. V. Muna ügyben, 625 P. 2d. 690, 696; szövetségi szinten pedig a kérdést a szövetségi államok körébe hárító Ruckelshaus v. Monsanto ügyben hozott legfelsőbb bírósági ítéletet [467 U.S. 986 (1984)]. Bővebben Boytha,Gy.: REFLEXIÓK Bobrovszky Jenő: Rejtélyek és fortélyok c. tanulmányához. Polgári jogi kodifikáció, 2006, VIII/5,

83 előre mutatva a tisztességtelen magatartás delictumával szembeni védelem alanyi jogi tartalmú felváltása irányában. 21. A Világkereskedelmi Szervezetet (WTO) 1994-ben létrehozó szerződés I.C mellékletét képező TRIPS Megállapodás (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól) 39. cikke, - az alapul szolgáló, ipari tulajdon védelméről szóló Párisi Uniós Egyezményre (PUE) hivatkozással, és annak a kereskedelmi titok védelmére vonatkoztatható egyetlen, még 1900-ban beépített, tisztességtelen verseny elleni védelmet biztosító 10bis cikkéhez kapcsolódóan - az amerikai államok előbb ismertetett UTSA törvénye nyomán rendezte a Nyilvánosságra nem hozott információk védelmét. A PUE hivatkozott 10bis cikke azonban semmilyen titkos know-how-ra közvetlenül vonatkoztatható rendelkezést nem tartalmaz. Generálklauzulája [(2) bek.] általánosságban csak annyit szögez le, hogy ipari és kereskedelmi ügyekben minden a tisztességes gyakorlatba ütköző cselekmény tisztességtelen versenycselekményt valósít meg, a tovább, különös szabályokban [(3) bek.] pedig csak összetéveszthetőség keltését, továbbá a versenytársat illető hitelrontó, illetőleg a saját árukra vonatkozóan megtévesztő állításokat tiltja. A TRIPS hivatkozott 39. cikkének 1. bekezdése ennek megfelelően hiánypótlóan azt írja elő, hogy az ily módon rendelt tisztességtelen versennyel szembeni hatékony védelem biztosításának során a 2. bekezdés szerint kell eljárni: A természetes és jogi személyeket megilleti a lehetőség, hogy megelőzzék a jogszerűen ellenőrzésük alatt álló információ hozzájárulásuk nélkül a tisztességes kereskedelmi gyakorlatba ütköző módon mások számára történő feltárását, vagy azok által történő felhasználását, amíg az ilyen információ a) titkos abban az értelemben, hogy az a maga egészében vagy elemei meghatározott illeszkedésében és összeállításában nem általánosan ismert vagy könnyen hozzáférhető olyan körökhöz tartozó személyek számára, amelyek szokásszerűen foglalkoznak szóban forgó jellegű információval; b) titkossága folytán kereskedelmi értéke van, c) az információt jogszerűen ellenőrző személy a körülményekhez képest ésszerű lépéseket tett titokban tartása érdekében. Ez a szabály nyilvánvalóan fedi a titkos know-how fogalmát is, és az amerikai példához igazodóan kerüli mind a kifejezetten tulajdonjogi, mind a kizárólagos alanyi jogi minősítést; azonban a titkos információhoz való hozzáférés és annak felhasználása előzetes hozzájáruláshoz kötésével túllép a tisztességtelen verseny elleni ex post értékelendő védelem körén. A TRIPS 1. cikke pedig lehetővé teszi, hogy a tagállamok a Megállapodásban megkívántnál messzebb menő ( more extensive ) védelmet foganatosítsanak ( implement ) jogukban, ha az ilyen védelem nem áll szemben e Megállapodás előírásaival. Ezért a TRIPS szövege önmagában nem állna útjában a know-how kifejezetten alanyi jogi védelmének sem. 22. Az Európai Közösség jogában az Egyesült Államokat követően már 1989-ben felismerték a know-how biztonságos közös piaci forgalmazásának rendeleti szabályozása fontosságát. Az Európai Bizottság 556/89/EGK sz. csoportmentesítési rendeletével alkalmazta a know-how licenciára az EK szerződés 83

84 81.cikk (3) bekezdésében előirányzott lehetőséget a kartelltilalom alól bizonyos feltételek mellett adható mentességre. Csakhamar nyilvánvalóvá vált azonban a mentesítés komplexebb megközelítésének szükségessége a technológia átadás összetettebb szellemi termékkörének együttes mentesítési szabályozásával. A know-how licenciát érintő rendeletet felváltotta a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak mentesítésére vonatkozó 240/96/EK rendelet, amelyet jogunkba a 86/1999. (VI.11.) Korm. rendelet ültetett át. A technológiaátadás versenyképességet előmozdító növekvő jelentősége ismét újabb, egyszerűbb és a piac fejlődő gyakorlatához igazodó rendezést kívánt, aminek a Bizottság az előbbit felváltó 772/2004/EK rendelete (2004. április7.) tett eleget. 28 A rendelet alkalmazásában az 1. cikk értelmében technológiaátadási megállapodásnak minősül az olyan szerződés, amelynek elsődleges tárgya a szabadalmi licencia, know-how licencia, szoftver felhasználás, vagy az ilyenekből álló vegyes szerződés. Az 1. cikk g) pontja szerint a rendelet alkalmazásában egyképpen szellemi tulajdonjognak minősülnek az ipari tulajdonjogok, a knowhow, a szerzői jogok és a szomszédos jogok. A know-how fogalma a hatályos rendelet szerint: tapasztalatból és tesztelésből származó, nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek, amelyek (i) titkosak, azaz nem közismertek vagy könnyen hozzáférhetők; (ii) lényegesek, azaz a szerződés szerinti termékek előállításához fontosak és hasznosak, valamint (iii) azonosítottak, azaz kellően átfogó módon körülírtak ( described ) [(1)i)]. Nem mentesülhet többek közt - az olyan megállapodás, amely arra kötelezi a licencia vevőt, hogy az engedélyezett technológia továbbfejlesztése tekintetében kizárólagos licenciát nyújtson a licencia adónak vagy harmadik személynek, vagy a továbbfejlesztésen keletkező jogokat utóbbiak valamelyikére ruházza át, vagy hogy ne támadja meg a licencia adó szellemi tulajdonjogai érvényességét [5.cikk (1)]. Nem versenytársak közötti megállapodásban nem mentesülhet a licencia vevő korlátozása saját fejlesztése hasznosításában, vagy bármelyik fél korlátozása kutatásban és fejlesztésben, kivéve, ha ez nélkülözhetetlen a licencia tárgyát képező know-how titkosságának megőrzésében [5.cikk(2)]. Az eddigiekből is kitűnik, hogy az Európai Közösség ugyan nem rendezte tagállamaira kötelezően a know-how védelem jogi tartalmát, azt azonban a belső piac fejlődéséhez nélkülözhetetlen forgalombiztonság szempontjából úgy kezeli, mintha átruházással vagy engedélyezéssel gyakorolható, korlátok közt kizárólagos alanyi jog lenne, amely addig áll fenn, amíg a know-how titkossága a licencia vevő cselekményétől függetlenül közismertté nem válik (v.ö. 2. cikk). Az EU tag Német Szövetségi Köztársaságban ma is csak az évi tisztességtelen verseny elleni törvény szankcionálja a titoksértést. A versenytörvény alkalmazása azonban a sértő cselekmény versenycélzatát feltételezi, aminek hiányában a német bíróságok a polgári törvénykönyvre nyúlnak vissza, amely más tulajdonának vagy másféle jogának felróhatóan jogellenes megsértése esetén kártérítést irányoz elő (BGB 823..(1) bek.). Mivel a német jog a 28 OJ L 123, , Kommentár Speyart, H., in Cottier,T./Véron,P.: Concise International and European IP Law, pp

85 titkos know-how-on nem ismer el kizárólagos jogot, védelmét olyan kerülő úton kísérli meg biztosítani, hogy engedély nélküli elsajátítását a know-how-t fejlesztő üzem tulajdonának megsértéseként értelmezi. 29 Nemzetközi téren azonban a know-how szerződő felek által kölcsönösen forgalomképes és szavatolható jogként történő elismerésére törekszik. A német gazdasági és munkaügyi miniszter és a kínai külgazdasági miniszter által megerősített, szabadalmi és know-how licencekről szóló német-kínai standard szerződés keretfeltételeket bevezető szakasza leszögezi: Az engedélyezőnek jogában áll a know-how használatához nem kizárólagos, nem átruházható jog és licenc engedélyesre ruházása, és ahhoz hozzájárul. A 24. szerint az engedélyező fél garantálja, hogy a szolgáltatott technika jogszerű tulajdonosa és kellően legitimált a technika átruházására vagy licencírozására. 30 Noha Európában túlnyomó a regisztrálással konstituált iparjogvédelmi jogokat megadó nemzeti hatóságok és az ezt igazoló, jogbiztonságot fokozó okiratokat előnyben részesítő, az ipari tulajdoni kategóriák zárt körében gondolkodó iparjogvédelmi szakemberek idegenkedése a know-how kizárólagos alanyi jog tárgyaként való elismerésétől; a gyártói és kereskedelmi gyakorlat és az európai belső piaci versenyhatóság az államközi forgalomban mégis úgy kezeli a know-how-t, mintha afelett sajátosan korlátozott kizárólagos jog alapján rendelkezne a kialakítója. Az iparjogvédelmi szakma ellenállása elsősorban arra az érvre épül, hogy a kizárólagos jog megadása a találmány vagy más ipari szellemi tulajdon esetében a szellemi termék nyilvános feltárása ellenében történik. Háttérbe szorul, hogy az iparjogvédelmi szellemi termékek feltárása a kizárólagos jogi védelemben részesíthetőségük történetileg kialakult és törvényekben megkövetelt objektív feltételei (újdonság, feltalálói lépés, megkülönböztető jelleg stb.) hivatalos vizsgálatához szükségképpen elkerülhetetlen. Ahol a szellemi termék védelme nem függ előzetesen vizsgálandó feltételektől, ott a kizárólagos jog biztosítása a nyilvánosságra hozatal feltételétől függetlenül is betölti alapvető rendeltetését, a szellemi termék létrehozatalára való erkölcsi és anyagi ösztönzést, a kreatív célú befektetések megtérülését. Ennek megfelelően a szerzői és szomszédos jogok nem csak az eredeti mű vagy egyéni szellemi teljesítmény nyilvánosságra hozatala fejében illetik meg a kizárólagos jogosultakat, hanem már eleve, még a nyilvánossághoz közvetítéssel szemben is védelmet nyújtva. A gazdasági értékű titkos know-how kizárólagos alanyi jogú védelmének indokoltságára nézve ezt a szempontot is figyelembe kell venni. 23. Magyarországon a hatályos évi Polgári jogi törvénykönyv ( Ptk.) évi módosítása során A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok cím alatt beiktatott 86. (4) bekezdése szerint A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. 29 Osterrieth, Ch.: Patentrecht, 2. Aufl Deutsch-chinesischer Standardvertrag für know-how und Patentlizenzen, Elemzi Huck, W.: Rahmenbedingungen für den Technologietransfer von Deutschland nach China, Institute for International Business and Law, Braunschweig,

86 A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. Az 1978:2 törvényerejű rendelet 4. (1) bekezdése szerint A személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem. A Ptk. 87. (2) bekezdése szerint.a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. Ezek a rendelkezések a Ptk. összefüggésrendszerében ugyanolyan jellegű, sajátosan korlátoltan kizárólagos jogot biztosítanak a know-how kialakítójának, mint egyéb szellemi termékek létrehozóinak. A Ptk. minden szellemi termék vonatkozásában egyformán annak védelmét biztosítja. Az idézett szakaszai címében azonban azt is kifejezésre juttatja, hogy a védelem az alkotások fűződő jogok biztosításával történik. Ezeket az előremutató know-how védelmi szabályokat bíróságaink az utóbbi években is sikeresen alkalmazták. 31 Kiemelem a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 52. sz. állásfoglalását, amely a know-how-t társaság alapításkori vagyonához való hozzájárulás lehetséges módjának ismerte el. A gazdasági társaságokról szóló korábbi, évi VI. tc a és a jelenleg hatályos azonos tárgyú évi IV. törvény (Gt) 13. (1) bekezdése szerint egybehangzóan A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog..lehet. A Gazdasági Kollégium szerint Bár kizárólagosságot biztosító jogkövetkezmények nem fűződnek hozzájuk, a jogosulatlan felhasználással szemben ezek az ismeretek is védelemben részesülnek. Majd: A know-how mint szellemi alkotás vagyoni értéket képvisel és forgalomképes, ennélfogva nem pénzbeli betét (hozzájárulás) tárgya lehet. Noha a kizárólagosságot biztosító jogkövetkezmények hiányára utalás megkérdőjelezhető, hiszen, ha külön törvény nem is részletezi a know-how jog tartalmát és tartalmi korlátjait, a Ptk. a knowhow védelmét a többi szellemi termék védelmével együtt A szellemi alkotásokhoz fűző jogok cím alatt tárgyalja, továbbá kifejezetten külön szankciót is előírva: A védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító.részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A know-how Legfelsőbb Bíróságunk által történt, a Gt. szerint csak vagyoni értékkel rendelkező dolgokra vagy vagyoni értékű jogokra kiterjedő nem pénzbeli hozzájárulás fogalmi körébe vonása joghatásaiban a know-how forgalmazható jogtágy jellegének hatályos elismerését jelentette, túllépve a titokvédelem defenzív körén. Ezzel az előremutató fejlődési irányzattal - és az azt a Ptk. folyamatban lévő újrakodifikálása során pontosítani és a know-how forgalomképességét ezáltal növelni kívánó kodifikációs bizottsági javaslattal 32 - szemben a parlament elé 31 V.ö. pl. BH , , , , , , , Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, szerk. Vékás,L., az 1998-ban kormányhatározattal létrehívott Kodifikációs Főbizottság elnöke. Complex,

87 terjesztett kormányjavaslat, a szerzői jog és iparjogvédelem szabályainak maradéktalan elhagyásával és a Ptk.-n kívüli jogalkotásra hagyásával, a know-how védelmet is vissza kívánná helyezni a merő üzleti titokvédelem körébe, lényegében a TRIPS 39. cikkének minimum szabályai szerint, némi, a szakértői javaslatból következő korszerűsítéssel. A miniszteri indokolás korábbi, a beterjesztésig némileg módosult szövege kiemelte, hogy A know-how ugyanis az üzleti titok speciális fajtája, amely egyaránt élvezi a Ptk. magántitokhoz rendelt és a versenyjog üzleti titokra vonatkozó védelmét A know-how jogvédelmének a kényszerű világgazdasági versenyben való célszerű szabályozásakor figyelembe kell venni, hogy az sajátos természetű információ. Jogosultjának innovatív üzletpolitikájában már korántsem kizárólag belső használatra szánt magán- vagy üzleti titok, mint például ügyfelek jegyzéke, adósok vagy hitelezők listája, cégszempontú minősítésük, egyéni feltételrendszereik, kiemelt ügyfeleknek nyújtott egyéni kedvezmények, stb. A know-how forgalmazható piaci értékkel rendelkező információ, ami magánhasználatán túl a vele való kereskedésre is ösztönöz. Ennek realizálásához azonban nem csupán az egyéni know-how magánszférába való behatolásssal szembeni, vagy a tisztességtelenség deliktumához kötött általános védelme, hanem harmadik személyek által a know-how létrehozójának engedélye nélkül eszközölt, a közismertté válás bizonyos lehetőségein (az érintett termék elterjedésével járó fokozott hozzáférhetőség, jogosan szerzett termék saját célokra történő szétszedése) kívül eső megszerzésének a know-how piaci értékesítése (átruházása vagy licencírozása) esetén is igényelhető, sajátos időbeli és tartalmi korlátozások között harmadik személyekkel szemben is kizárólagos alanyi jogra épülő szankcionálása is kívánatos. Az előrebocsátottakból kitűnően a joggyakorlat a századforduló óta köntörfalazó módon máris úgy kezeli a know-how-t, mintha sajátos kizárólagos jog tárgya, vagy népszerű gyűjtőfogalommal szellemi tulajdon tárgya lenne. Ha a hatályos Ptk-ban nevesített védelmét visszaszállítanánk a magántitok keretei közé, ráadásul a TRIPS még csupán tisztességtelen verseny elleni védekezésre épülő minimális védelmi szabályaira hivatkozással, homályba oldódna a Ptk.87. (2) bekezdésének már idézett, előre mutató külön szabálya is: a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A jövőre nézve eldöntendő alapkérdés abban áll, hogy vállalataink versenyképességüket erősítő titkaikként őrizzék megszerzett know-how-jukat, és minden vállalat saját kísérletezéssel próbáljon már másnál meglévő know-how-ra újból szert tenni, vagy pedig az alanyi jogi védelem nyújtotta forgalombiztonság 33 A Parlament elé terjesztett tervezet T/5949 sz. iromány. Üzleti titokról a 2.89 rendelkezik és a vonatkozó részletes indokolás szól. A know-how nevesített alanyi jogi védelme ellen lásd Bobrovszky,J.:Rejtélyek és fortélyok. Hozzászólás az üzleti titok és a know-how kérdésköréhez a Ptk. Javaslat kapcsán. Polgári jogi kodifikáció, 2006, VIII/4, 22. Alanyi jogi védelme mellett Boytha,Gy. I.m. (18. lj.); korábbi felvetés Soltysinszki, S.: Are Trade Secrets Property? IIC. Vol. 17. no. 3/1986, 331. Különösen

88 keretében segítsük elő, hogy innovatív vállalatok saját know-how-jukat más vállalkozó útján is értékesítsék; aminek alapján azt az engedélyes vállalkozás ugyancsak biztonságosan fejlesztheti tovább, összességében alacsonyabb költségráfordítással. A kérdés egyértelműen alanyi jogi megoldása mind a hazai, mind a külföldi tőke Magyarországi fejlesztéseit mozdíthatja elő. Amint a fentiekben hivatkozott adatokból is kitűnt, innováció terén még van mit tennünk. 88

89 GLOBÁLIS ÉS HAZAI EGÉSZSÉGÜGYI KIHÍVÁSOK ÉS EGÉSZSÉGPOLITIKAI TÖREKVÉSEK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Orosz Éva 34 Az előadásomban tárgyalt folyamatok, problémák három fő kérdéskör, kihívás köré csoportosíthatók: A globális folyamatokat tekintve: Milyen globális stratégiát igényel az egészségi állapot drámai mértékű egyenlőtlenségeinek a csökkentése? Szűkebb környezetünket, az Európai Uniót tekintve: Hogyan érvényesíthetők, tarthatók fenn a tradicionális európai értékek az egészségügyben a radikálisan változó gazdasági és társadalmi körülmények között? Hogyan állítható meg leszakadásunk a fejlett országoktól a magyar népesség egészségi állapotát, életesélyeit tekintve? Bevezető: Az egészség és egészségügyi rendszer fontossága Az elmúlt évtizedek folyamatai rendkívül ellentmondásosak az előadásomban érintett mindhárom - azaz a globális, európai és hazai szinten egyaránt. Az egészség felértékelődött az egyének és a társadalmak számára, ugyanakkor fokozódtak az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők lokális és globális szinten egyaránt. Mindeközben azonban kevés figyelmet, csekély gyakorlati törekvést figyelhetünk meg a kormányzatok, a piaci szereplők és az egyének részéről is a kockázati tényezőkkel szembeni fellépésre, azokat korlátozó változtatásokra. Mindenki elismeri, hogy a jó egészség alapvető, önmagában vett érték. Azonban hiányzik a közös kép, domináns nézet - a politikai elit, a szakmai, mind a laikus közönség körében egyaránt arról, hogy mi az egyén és a társadalom, ennek részeként a kormányzati egészségpolitika felelőssége és feladata az egészség megőrzésében, helyreállításában. Az alapkérdésekről, alapértékekről való gondolkodás és a közös minimumok kialakítása nélkül hatásos az egészség szempontjait valóban figyelembe vevő - hosszú távú egészségpolitika azonban nehezen képzelhető el. 34 Prof. Dr. Orosz Éva, egyetemi tanár, ELTE TáTK Egészségpolitika és Egészséggazdaságtan Szakcsoport vezetője, az OECD szakértője 89

90 A gazdaság, egészség és egészségügy között többirányú hatásmechanizmusok érvényesülnek. A súlyos betegség és annak következményei a szegénység egyik alapvető okává válhatnak. A magasabb gazdasági fejlettség potenciálisan jobb feltételeket teremthet az egészségi állapot, várható élettartam növekedéséhez. Nem igaz azonban, hogy a magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országokban szükségszerűen jobb a népesség egészségi állapota is. A nemzetközi színtéren napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap, hogy a gazdasági fejlettség és az egészségi állapot közötti összefüggés kétirányú: a népesség egészségi állapota - és így maga az egészségügyi rendszer is - alapvetően befolyásolja a hosszú távú gazdasági növekedést. Az egészségügy, mint gazdasági tényező jelentőségét mutatja az is, hogy az egészségügyre fordított kiadások a világ GDP-jének kb. 10%-át tették ki ben (Gottret-Schieber, 2006). Arra a kérdésre, hogy mikor működik jól egy egészségügyi rendszer, több nézőpontból is válaszolhatunk, ugyanazt a folyamatot, jelenséget a különböző szempontrendszert alkalmazó elemzők meglehetősen eltérően értékelhetik. Ezért a Tisztelt Olvasó számára a melléklet egy rövid összefoglalót tartalmaz - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői által kidolgozott, és a nemzetközi szakirodalomban domináns nézetnek számító koncepció alapján - az egészségügyi rendszer általános jellemzőiről és teljesítményének értékelési kritériumairól. Globális trendek: növekvő egészségi kockázatok, növekvő egyenlőtlenségek Az egészségi állapot globális trendjeit, a világ népességének egészségét tekintve az elmúlt év mérlege rendkívül ellentmondásos. Az egészségi állapot változását globális gazdasági és társadalmi folyamatok alakítják. A gazdasági fejlődés, iskolázottsági színvonal emelkedése, és nem utolsó sorban az egészségügyi rendszer pozitív hatásai jelentős szerepet játszottak abban, hogy a várható élettartam jelentősen növekedett a világ legtöbb régiójában. Ugyanakkor azonban növekedett a krónikus megbetegedések és a multi-morbiditás prevalenciája 35, így például a szív- és érrendszeri és daganatos megbetegedések, cukorbetegség, depresszió, balesetek. Az alacsony jövedelmű országokban megszűntnek hitt járványos betegségek tértek vissza. A fejlett és közepesen-fejlett országokban új népbetegséggé vált az elhízás. A globális járványok kockázata is fokozódott. Ezek a problémák mögött is olyan gazdasági és társadalmi folyamatok húzódnak meg, amelyek közvetlenül is veszélyeztethetik az egészségi állapotot, vagy közvetve, azáltal, hogy az egyének életmódját, egészségkárosító szokásait is jelentős mértékben a társadalmi viszonyok alakítják. (Ez a megállapítás azzal, hogy hangsúlyozza az egyének választási lehetőségeinek társadalmi meghatározottságát - nem mond ellent az egyén felelősségének saját egészségi állapotáért.) Az egészségi állapotra, az egészségügyi ellátás iránti szükségletekre ható globális folyamatok közül mindenekelőtt a növekvő egyenlőtlenségek, az urbanizáció és a népesség idősödése említendő. Az életmód mintái, az 35 Egy adott időpontban/időszakban az adott betegséggel rendelkezők aránya a népességen belül. 90

91 egészségkárosító szokások (dohányzás, kábítószer fogyasztás stb.) és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekek is globalizálódtak. Például miközben köszönhetően részben a kormányzati prevenciós intézkedéseknek is - a fejlett országokban szűkült a dohányipar piaca, a fejlődő országokban ezzel szemben jelentősen bővült. Végül, de nem utolsó sorban növekedtek a környezetszennyeződésből, éghajlati változásokból eredő egészségi kockázatok is. Szeretném néhány adattal is illusztrálni ezeket a folyamatokat. Az 1970-es évek végén a világ népességének 38%-a élt városokban, 2008-ban már 50%-a. A városi népesség egyharmada (több mint 1 milliárd ember) nyomornegyedekben él nélkülözve az egészség alapvető feltételeit, az egészséges ivóvizet és alapvető higiéniás feltételeket. Ezeken a helyeken él a es évek közepén kb. 200 millióra becsült - migráns népesség egy jelentős része, akik sokszor ki vannak zárva az adott országban elérhető alapvető egészségügyi ellátásból is (WHO, 2008,p.8). A fejlett országok társadalmainak elöregedése egyszerre hathat a források relatív szűkülésére és az egészségügyi szolgáltatások iránti szükségletek növekedésére. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ben a jelenlegi fejlett országok lakosságának 30-40%-a 60 év feletti (10-15%-a 80 év feletti) lesz (United Nations, 2006). A egészségügyi rendszer, egészségügyi technológia fejlődési irányai jelentősen befolyásolhatják, hogy az idősödő népesség szükségleteinek kielégítése milyen mértékben fogja a kiadásokat tovább növelni. Az egészségi állapot, a várható élettartam trendjei egyaránt tükröznek jelentős pozitív változásokat és súlyos problémákat. Az 1. ábra a nemzetközi elemzésekben szokásos 7 régióra osztva mutatja a várható élettartam alakulását (Marmot, 2008). 36 A globális adatokat tekintve - Sub-Saharan Afrika (a továbbiakban: Afrika) és CEE-CIS országok kivételével - jelentősen növekedett a várható élettartam. Csökkent a fejlett országok (OECD országok) és a többi 4 régió közötti különbség (2. ábra). Ugyanakkor drámai mértékben növekedett Afrika és CEE-CIS országok és a többi régió közötti különbség. Például Dél-Ázsiában 12 évvel hosszabbodott a várható élettartam az 1970-es évek első fele és a 2000-es évek első fele között, ugyanakkor Afrikában csupán 3 évvel, és így 2005-ben már 13 évvel alacsonyabb volt, mint a régiók rangsorában utána következő Dél- Ázsiában. A másik leszakadó régiót a Kelet-Európai poszt-szocialista országok (kivéve az OECD országokat) és a korábbi Szovjetunióból kialakult államok (CEE- CIS országok) jelentik. Az 1970-es évek elején ebben a régióban a várható élettartam az OECD országok átlagától csupán 3 évvel volt rövidebb. A 2000-es évek közepére a különbség több mint 10 évre növekedett. A régió átlagát tekintve alacsonyabb volt a várható élettartam, mint 30 évvel ezelőtt. Nyilvánvalóan minden régión belül jelentősek a különbségek, és vannak a régió átlagától eltérő, pozitív trendet mutató országok is a CEE-CIS országok között. 36 Az Arab államok (részét képezi Észak-Afrika is); Kelet-Ázsia és Óceánia; Latin-Amerika és a Karib térség; Dél-Ázsia; Sub-Saharan Afrika; az OECD országok; Kelet-Európa OECD országok közé nem tartozó államai és a volt Szovjetunióból létrejött független államok (CIS). 91

92 1. ábra: A születéskor várható élettartam alakulása 37 Az egészségügyi rendszer globális folyamatai közül az egyik meghatározó az orvosi technológiák robbanásszerű fejlődése - különösen a képalkotó diagnosztika, biotechnológia, géntechnológia (génsebészet), transzplantáció, bio-kibernetika (mesterséges szervek), új, nagyhatású gyógyszerek, minimál-invazív műtéti eljárások (lézersebészet, endoszkópos, laparoszkópos eljárások), valamint a telemedicina területén. Az új diagnosztikai és gyógyító eljárások jelentősen növelték az egészségügy befolyását a népesség egészségi állapotának az alakulására, és változásra késztették az egészségügy működését, intézményi struktúráját és finanszírozását is. A technológiai fejlődés az egyik meghatározó tényezője annak, hogy a GDP növekvő része fordítódik az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására. Napjaink egészségügyének egyik legnagyobb kihívása: milyen eszközökkel enyhíthető a technológiai fejlődés által nyújtott terápiás lehetőségek és az egészségügyi ellátás finanszírozására elérhető források között kiéleződött feszültség. A bővülő, de dráguló terápiás lehetőségek és korlátozott források viszonyai között hogyan csökkenthetők az egyenlőtlenségek az ellátáshoz való hozzájutásban. A problémák nyilvánvalóan különböző szinten jelentkeznek a világ különböző fejlettségű országaiban. A közepes és alacsony jövedelmű országok fokozottan szembesülnek azzal, hogy az új technológiák kifejlesztésekor a fejlett országok pénzügyi feltételeit, lehetőségeit veszik figyelembe, azaz a technológia követésének, alkalmazásának feltételei jelentősen nehezedtek ezekben az 37 Human Development Report 2007/

93 országokban. Az alacsony jövedelmű országokban pedig a népesség jelentős része a legszükségesebb egészségügyi ellátást is nélkülözi. Egyre inkább láthatóvá válik az egészségügy egy új globális válságjelensége: a humán erőforrások szűkössége, elégtelensége. Az elmúlt évtizedekben számos fejlett országban munkaerőhiány alakult ki, aminek egyik oka, hogy a közpénzekből finanszírozott egészségügyben az egészségügyi dolgozók relatív jövedelmi helyzete jelentősen romlott a gazdaság piaci szektoraihoz képest. A fejlett országok a munkaerő probléma enyhítése érdekében az alacsony és közepes fejlettségű országból vonzzák az orvosokat és nővéreket. Az elmúlt évtizedben jelentőssé vált az egészségügyi munkaerő globális migrációja. Ez azt is jelenti, hogy valójában az alacsony és közepes fejlettségű országok finanszírozzák a fejlett országokban dolgozó orvosok egy részének a képzését. Miközben a fejlett országok a munkaerő elszívásával exportálják, súlyosbítják a problémát a többi országban. Alapvető kihívások: alacsony-jövedelmű országok Az egészségügy globális egyenlőtlenségei a gazdaság egyenlőtlenségeinél is mélyebbek. A világ különböző gazdasági fejlettségű régiói közötti különbségek drámai mértékét érzékelteti, hogy 2002-ben a 25 legmagasabb jövedelmű 38 (legnagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező) országának a részesedése a világ népességéből 16%, a bruttó nemzeti termékéből (GDP-jéből) 80%, a betegségteherből 39 10%, az egészségügyi kiadásokból pedig 88% volt. Az összes többi (alacsony 40 és közepes jövedelmű) ország részesedése a népességből 84%, a GDPből 20%, a betegség-teherből 90%, az egészségügyi kiadásokból pedig 12% volt (Gottret and Schieber, 2006). Az ENSZ által - a szegénység elleni globális stratégiaként ben meghirdetett Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG 38 ) az egészségi állapot területén három fő célt (és ezek elérését szolgáló számos további célt) fogalmazott meg (United Nations, 2008; Devarajan, et.al., 2002): kétharmaddal csökkenteni az 5 éves életkor előtti halálozást 2015-re az 1990-es szinthez képest (MDG 4); háromnegyeddel csökkenteni az anyai halálozást 2015-re az 1990-es szinthez képest (MDG 5); 38 Egy főre jutó GNI >USD (Gottret and Schieber, 2006) 39 A betegség-teher alatt általában a korai halálozásból (vagy halálozásból és megbetegedésből) eredő életév veszteséget értjük. Például a Potential Years of Life Lost indikátor a 70 év előtti elhalálozásokból eredő életév veszteséget mutatja (OECD,2007). 40 Egy főre jutó GNI <USD 766 (Gottret and Schieber, 2006) 93

94 a HIV/AIDS, malária és más fertőző betegségek elleni küzdelem (megállítani és visszafordítani a HIV/AIDS, malária és tuberkulózis terjedését (MDG 6). Az adatok azt mutatják, hogy amennyiben az elmúlt nyolc év tendenciái folytatódnak - a fenti Millenniumi Fejlesztési Célok valószínűleg nem valósulnak meg. Nincs egyetlen olyan régió sem, ahol a célul tűzött mértékben javult volna a helyzet (United Nations, 2008). Az életesélyekben már a születéskor drámaiak a különbségek: a fejlődő országok régióinak átlagát tekintve 2006-ban 1000 gyermekből 80 meghalt az 5 éves kor elérése előtt, ami 13-szorosa volt a fejlett országok hasonló adtának. 41 (2. ábra). Az 5 éves életkor előtti halálozás csak 22%-kal csökkent 1990 és 2006 között, ami messze elmarad a célul tűzött kétharmados csökkenés időarányos mértékétől (United Nations, 2008). Az átlag mögött nagyok a különbségek az egyes régiók között. Afrikában a fejlődő országok átlagánál is lassabb volt a javulás: minden 6-7. gyermek meghal az 5 éves kor elérése előtt, az 5 év alattiak halálozási rátája 26-szorosa a fejlett országokénak (a fejlődő országok átlagának is majdnem a kétszerese). MDG 4: Kétharmaddal csökkenteni az 5 év alatti halálozást ( ) Fejlett régiók Független Államok Közössége, Európa Kelet Ázsia latin amerikai országok ás Karib-térség Észak Afrika Dél-Kelet Ázsia Nyugat Ázsia Független Államok Közössége, Ázsia Oceánia Fejlődő régiók Dél Ázsia Sub-Saharan Africa ábra: Az öt éves életkor előtti halálozás, 1990, 2000 és A fejlett országokban 1000 élve születésre 6 öt év alatti halálozás jutott 2006-ban. 42 The Millennium Development Goals Report,

95 Még döbbenetesebb a különbség, még súlyosabb az elmaradás a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításában az anyai halálozást tekintve és 2006 között a fejlődő országok átlagát tekintve csupán 6%-kal csökkent az anyai halálozás (480-ról 450-re 100 ezer élve születésre), Afrikában pedig gyakorlatilag nem történt javulás (920-ról 900-ra csökkent a 100 ezer élve születésre jutó anyai halálozás.) Ez azt jelenti, hogy Afrikában minden száztízedik szülés az anya halálával jár együtt. Ez 100-szoros a fejlett országokhoz képest. Néhány ország példája azt mutatja, hogy rövid idő alatt is elérhető radikális javulás, ugyanis az anyai halálozás egyik alapvető oka, hogy a szüléseknek csupán 40-47%-át segíti képzett egészségügyi személyzet Dél-Ázsiában és Afrikában. MDG 5: Háromnegyeddel csökkenteni az anyai halálozást ( ) Fejlett régiók 9 11 Kelet Ázsia Független Államok Közössége latin amerikai országok ás Karib-térség Ézsak Afrika Nyugat Ázsia Dél - Kelet Ázsia Oceánia Fejlődő régiók Dél Ázsia Sub-Saharan Africa ábra: Az anyai halálozás, 1990 és Az egészségügyre vonatkozó harmadik alapvető Millenniumi Fejlesztési Cél: a HIV/AIDS, malária és más fertőző betegségek elleni küzdelem. Az ENSZ-nek a MDG megvalósítására vonatkozó évi jelentése szerint tovább növekedett HIV/AIDS fertőzéssel élők száma: 2001-ben 29,5 millió 2007-ben pedig 33 millió volt a számuk, és többségük Afrikában élt. A fejlődő országokban a kezelésre (antiretroviral gyógyszerre) szoruló 9,7 millió beteg közül csupán 3 millió jutott hozzá a szükséges gyógyszerhez 2007-ben (United Nations, 2008). Az alacsony jövedelmű országok többségében a minimálisan szükséges alapvető ellátás biztosítása is külső forrást igényel. Sokszor nemcsak a források elégtelensége jelen problémát. A külső támogatáson alapuló programokban az 43 The Millennium Development Goals Report,

96 AIDS, malária, tuberkulózis elleni programok dominálnak, és sokszor nem kap megfelelő hangsúlyt az alapvető egészségügyi infrastruktúra és humán erőforrás kialakítása. A programokra sokszor a donor szervezetek közötti koordinálatlanság jellemző; számos országban az adminisztratív kapacitás hiánya az egyik fő akadálya a segélyek hatékony felhasználásának. A donor programok nem szándékolt mellékhatásaként számos esetben súlyosbodott a munkaerőhiány az egészségügy belső forrásokból finanszírozott alapvető területein mivel a donorok által támogatott programok a bennük dolgozók magasabb jövedelme miatt elszívták a munkaerőt más területekről. Afrikában kb. 1 millió egészségügyi dolgozó hiányzik ahhoz, hogy a minimális egészségügyi alapellátást biztosítani lehessen. Az alacsony jövedelmű országokban a munkaerőhiányt súlyosbította az egészségügyi munkaerő elvándorlása a fejlett országokba. A Millenniumi Fejlesztési Célok néhány kiemelt problémára fókuszál, konkrét, jól mérhető, alapvető fontosságú célokkal kívánja mobilizálni az erőforrásokat. Az egészségügy globális problémáinak enyhítésére az Egészségügyi Világszervezet 2008 nyarán elindított egy másik átfogóbb koncepción alapuló - globális stratégiát is ben hívta életre a WHO Az Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottságot 44, azzal a feladattal, hogy összegezze az egészség egyenlőtlenségeit meghatározózó társadalmi, gazdasági tényezőkre vonatkozó tudományos bizonyítékokat, és tegyen javaslatot egy átfogó globális stratégiára az egyenlőtlenségek csökkentésére. A Bizottság 2008 augusztusában tette közzé jelentését, amelynek középpontjában az egészségre ható legfontosabb társadalmi tényezőiknek az alakítása áll (4. ábra). (WHO,2008) Commission on Social Determinants of Health. 45 (Dr. M Chan, WHO főtitkár, 2008, augusztus 28-ai sajtótájékoztató alkalmával hangsúlyozta: Ez a munka pontot tesz a vita végére. Az egészségügyi ellátás fontos meghatározója az egészségi állapotnak. Az életmód is fontos meghatározója az egészségi állapotnak. Azonban a társadalmi tényezők azok, amelyek meghatározzák az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást, és elsősorban meghatározzák az életmódválasztást. 96

97 4. ábra: Az egészség társadalmi meghatározói 46 Az egészség és egészségügy kihívásai a fejlett országokban Az elmúlt négy évtizedben jelentősen javultak a népesség életkilátásai a fejlett országokban és 2005 között a születéskor várható élettartam - az OECD országok átlagát tekintve - 9 évvel hosszabbodott: 69,5 évről 78,6 évre. Ez számos tényező eredője, amelyek közül csak egyik és nem is döntő jelentőségű a gazdasági fejlődés. Ezt jelzi például, hogy miközben az 1 főre jutó GDP 2005-ben a harmadik legmagasabb volt az USA-ban (csak Luxembourg és Norvégia előzte meg), az amerikai népesség várható élettartama az egyik legrosszabb az OECD országokban (5. ábra). Továbbá lényegesen kisebb mértékben növekedett a várható élettartam az USA-ban, mint az 1960-ban hasonló szinten álló országokban (pl. Olaszország, Németország). 46 WHO,

98 5. ábra: Születéskor várható élettartam alakulása az OECD országokban 47 Az egészségügyi rendszerek eltérő modelljei A jelenlegi egészségpolitikai törekvések megértéséhez fontos az egészségügyi rendszerek fejlődés-történetének az ismerete, figyelembe vétele. A fejlett országok XX. századi fejlődése során, különösen a jóléti államok második világháború utáni kiépülésével markáns különbség alakult ki az amerikai és az európai egészségügyi rendszerek között. A különbség nemcsak a konkrét szervezeti jellemezőkben (pl. a finanszírozás módjában) mutatkozik, hanem az alapvető politikai és etikai elvekben is, amelyeken az európai és az amerikai egészségügyi rendszerek alapulnak. A nyugat-európai országokban tradicionális, évszázados érték a szolidaritás és a jelenlegi modern egészségügyi rendszerekben is alapvető politikai prioritás az esélyegyenlőség a szolgáltatásokhoz való hozzájutásban 48. Nyilvánvalóan függ az 47 OECD Health Data Az esélyegyenlőséget középpontba állító értékrendszeren alapuló modellben az, hogy ki milyen szolgáltatáshoz jut hozzá nem függhet az egyének jövedelmi vagy vagyoni 98

99 adott ország gazdasági fejlettségétől, hogy ezt az elvet milyen ellátási körre, milyen feltételek között tudja biztosítani. A piaci modellben, amelyen az USA egészségügyi rendszere alapul a fogyasztói szuverenitás az alapelv. Ebből következően a magánbiztosítás és a páciensek általi közvetlen fizetés jelenti a finanszírozás fő formáját. A piaci modell előnye, hogy jobban képes igazodni a fizetőképes kereslettel rendelkezők differenciált fogyasztói igényeihez (ami nem feltétlenül azonos az egészségi állapotból adódó szükségletekkel). A hátránya pedig, hogy a biztosítással rendelkezők között is jelentős különbségek vannak az ellátáshoz való hozzájutásban - attól függően, hogy a munkáltatójuk milyen biztosítást vásárol számukra, vagy az egyéni biztosítás esetén, hogy az egészségi kockázatuk és jövedelmi helyzetük alapján milyen biztosítást képesek megfizetni, továbbá éppen azok a rétegek nem rendelkeznek fizetőképes kereslettel, akiknek legnagyobb szükségük van az egészségügyi ellátásra (szegények, idősek). A valóságos egészségügyi rendszerek természetesen nem tisztán csak az egyik vagy a másik modell jellemzőivel bírnak - a különbséget az jelenti, hogy melyik modell értékrendszere, strukturális jellemzői a dominánsak. A nyugateurópai országokban a közfinanszírozás (szolidaritási elv) dominanciája mellett fontos kiegészítő szerepet játszik az önkéntes, kiegészítő biztosítás. Az USA-ban pedig az időskorúak számára a szövetségi költségvetésből finanszírozott Medicare, a munkajövedelem nélküli legszegényebbeknek pedig az államok költségvetéséből finanszírozott Medicaid programok nyújtanak biztosítást. A szigorúan vett gazdasági megfontolások is a közfinanszírozás dominanciáján alapuló európai egészségügyi rendszerek eredményesebb működését jelzik. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyugateurópai egészségügyi rendszerek jobban tudták befolyásolni az egészségügyi kiadások makro-szintű alakulását: az egészségügyi kiadások növekedési üteme kevésbé szakadt el a gazdasági növekedés alakulásától, mint az USA-ban (6. ábra) ban az USA, Németország, Dánia és Svédország a GDP közel azonos százalékát fordították egészségügyre. Ezzel szemben 2006-ban az egészségügyi kiadások a GDP 15,3%-át tették ki az USA-ban, míg Németország, Dánia és Svédország 9,5-10,6%-át. helyzetétől. A nyugat-európai egészségügyi rendszerekben érvényesülő szolidaritási elv azt jelenti, hogy az egyének a teherviselő képességük (jövedelmük) arányában járulnak hozzá rendszer finanszírozásához, míg a szolgáltatások igénybevételének az alapelve a szükségletek szerinti hozzáférés. 99

100 , ,3 11,1 10,6 10,4 10,2 10, ,5 9,5 9,3 9,3 9,2 9,1 9,1 8,8 8,7 8,4 8,4 8,2 8,2 8 7,5 6, USA Svájc Franciaország Németország Belgium Portugália Ausztria Kanada OECD(22) átlag Dánia Hollandia Új-Zéland Svédország Izland Görögország Ausztrália Norvégia Egyesült Királyság Spanyolország Japán Finnország Ír Köztársaság Korea 6. ábra: Az egészségügyi kiadások a GDP százalékában, Az USA egy főre jutó egészségügyi kiadása 2,2-szerese az EU(15) országok átlagának (7. ábra), miközben az egészségi állapotra vonatkozó és az egészségügyi rendszer hatását, teljesítményét mutató indikátorok az USA-ban rosszabbak, mint a legtöbb fejlett országban. Ezzel a helyzettel kívánta szembesíteni az amerikai politikai és szakmai közvéleményt az amerikai Commonwealth Alapítvány ban közzétett Why not the best? (miért nem a legjobb) c. tanulmánya (Commonwealth Fund, 2006). Többek között rámutatott, hogy miközben több mint kétszerese az egy főre jutó egészségügyi kiadás az USA-ban, az egészségügyi rendszer eredményességét jelző egyik legfontosabb mutató, az elkerülhető halálokokból eredő halálozás a vizsgálatban szereplő 20 fejlett ország közül az USA-ban volt a legmagasabb 2002/2003-ban; a relatív helyzete pedig romlott 1997/98-hoz képest (8. ábra) 49 OECD HealthData

101 Public expenditure on health Private expenditure on health United States Luxembourg (1) Norway Switzerland Austria Iceland Belgium France Canada Germany Australia (2) Denmark Netherlands (1,3) Greece Ireland Sweden OECD United Kingdom Italy Japan (1) New Zealand Finland Spain Portugal Czech Republic Hungary (1) Korea Slovak Republic Poland Mexico Turkey 7. ábra. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások az OECD országokban, ábra: Elkerülhető okokból eredő halálozás, 2002/03 51 (A kellő időben nyújtott megfelelő terápiával nagymértékben befolyásolható halálokokból eredő 75 éves kor előtti halálozás, 100 ezer lakosra. 8. ábra fent) 50 OECD Health Data McKee: Measuring the Health of Nations, Health Affairs,

102 Az európai egészségügyi reformok főbb jellemzői A globális trendek között már tárgyaltam azokat a problémákat, amelyek enyhítésére a fejlett országok egészségügyi reformjai irányulnak. Alapvető kihívás: az egészségügyi kiadások alakulásának a befolyásolása, annak a trendnek a mérséklése, hogy az egészségügyi kiadások a GDP növekedési ütemét meghaladó mértékben növekednek. Ennek a tendenciának a fő okát a technológiai fejlődés jelentette. Az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődés alapvetően költségnövelő volt: azaz az egy betegre, egy adott betegség kezelésére jutó költségek jelentősen növekedtek. Az új technológiák alkalmazásával kapcsolatban azonban számos probléma is nyilvánvalóvá vált. Az új technológiák, gyógyszerek nem kis része csak csekély egészségjavulást eredményez, azaz nem költség-hatékony, összehasonlítva a hagyományos terápiákkal. Az alkalmazásukban azonban a gyártók és sokszor az orvosok is érdekeltek, a páciensek elvárásaira pedig jelentős befolyást tud gyakorolni a gyártók és orvosok által nyújtott információ. A finanszírozói döntésekben is sokszor nem kellően érvényesülnek a költséghatékonysági szempontok. Napjaink egészségügyének egyik legnagyobb kihívása: milyen eszközökkel enyhíthető a technológiai fejlődés által nyújtott terápiás lehetőségek és az egészségügyi ellátás finanszírozására elérhető források között kiéleződött feszültség. A bővülő, de dráguló terápiás lehetőségek és korlátozott források viszonyai között hogyan biztosítható az esélyegyenlőség az ellátáshoz való hozzájutásban. Nemcsak az az alapvető kérdés, hogy hogyan biztosítható a hozzáférés a dráguló, modern orvosi technológiához, hanem hogyan adható nagyobb prioritás a költségcsökkentő technológiáknak. Ezeket a problémákat az egészségpolitikák az új technológiák hatásosságának és költséghatékonyságának a vizsgálatával és az új technológiák alkalmazásának a fokozottabb szabályozásával igyekeznek enyhíteni. Az egészségügyi ellátás iránti szükségletet számos demográfiai és társadalmi folyamat is növeli, mindenekelőtt a népesség öregedése, ami a demográfiai előrejelzések szerint alapvetően fogja megváltoztatni a társadalmak korstruktúráját. Várhatóan jelentősen növekszik az időskorra jellemző krónikus betegségek (pl. Alzheimer-betegség, demencia) aránya. A krónikus betegségek kockázatát növeli a napjainkra már új népbetegségnek számító elhízás. Útkeresés: stratégiák a hatékonyság és minőség javítására Az egészségügyi reformok középpontjában a finanszírozhatóság mellett a hatékonyság és minőség javítása, a páciensek/fogyasztók elégedettségének növelése áll. Azaz a reformok a következő alapvető kérdésekre keresik a válaszokat: Hogyan hangolhatók össze az egészségügyi rendszer, a jóléti rendszer és a gazdasági növekedés szempontjai - rövid és hosszabb távon? (Hogyan biztosítható a fenntartható finanszírozás?) Hogyan csökkenthetők a indokolatlan különbségek abban, hogy adott betegséggel ki mikor és milyen ellátáshoz jut 102

103 hozzá? Hogyan növelhető a betegek biztonsága? Hogyan javítható az egyének/páciensek elégedettsége? Hogyan érhető el minél több egészségnyereség a rendelkezésre álló forrásokkal? Hogyan érhető el a modern technológiák költség-hatékony alkalmazása? Hogyan befolyásolhatók az egészségi állapotra ható egészségügyön kívüli tényezők? Az Európai Uniót tekintve a jelenlegi évtized meghatározó jellemzője, hogy egyrészt az EU egészségpolitikájában nagy hangsúlyt kapott a közös értékek és alapelvek megerősítése 52 ; ugyanakkor ezen elvek érvényesítésének eszközeit, a konkrét reformokat tekintve rendkívül változatos a kép. A nyugat-európai országokban a hatékonyság és minőség javítását célzó reformok az útkeresés szóval jellemezhetők: nincs egyetlen csodaszer, ugyanaz az eszköz (pl. decentralizáció, privatizáció) különböző hatással járhat két különböző országban - a gazdasági és társadalmi feltételek, valamint az egészségügyi rendszer eltérő jellemzői következtében. Az utóbbi egy-két évtized reformjai a finanszírozási és szolgáltatási rendszerben végrehajtott változtatások - között egyaránt láthatunk példákat a centralizációra és decentralizációra, a verseny ösztönzésére és a koordináció erősítésére, a magánszektor szerepének növelését célzó törekvésekre, míg máshol a korábbi időszak céljainak felülvizsgálatára, inkább a magánszektor térnyerésének a korlátozásra. Ugyanakkor néhány közös vonás is kirajzolódik: a fejlesztéseket tekintve a hosszabb távra szóló stratégiai tervezés, a szolgáltatások területén pedig a koordináció erősítése a szolgáltatók között, különösen a krónikus betegek ellátásában. Például Ausztriában a 2000-es évek közepén kidolgozott reformprogramban nagy hangsúlyt kapott az Egészségügyi Strukturális Terv készítése és a szolgáltatók közötti koordináció (IHS,2007). Dániában átfogó tervet fogadtak el a minőség javítására a közszolgáltatásokban a közötti időszakra; valamint kiemelt szerepet kap az országos rákellenes cselekvési terv. Franciaországban új módszereket vezettek be a kórházhálózat tervezésében, valamint előtérbe került a munkaerő hosszú távú tervezése (Zeynep Or, 2007). Nagy-Britanniában kiemelt szerepet kapott az egészségügyi technológia értékelése, valamint a szolgáltatók közötti verseny ösztönzése. A német egészségügyi reform egyik fontos eleme: pénzügyi ösztönzők alkalmazása a krónikus betegek ellátásának jobb koordinációjára. Kanadában országos stratégia készült a mentális betegségek megelőzése és kezelése. A spanyol reform középpontjában az ellátásszervezés (integrált egészségügyi) szervezetek létrehozása állt. Ezen kívül célul tűzték az ápolásbiztosítás 2007 és 2015 közötti bevezetését. Az útkeresést mutatja az is, hogy hasonló problémákra eltérő reformkoncepciók figyelhetők meg az egészségügyi rendszernek a közelmúltban nálunk 52 A Közös értékek és alapelvek az Európai Unió egészségügyi rendszereiben dokumentum (2006/C146/01) szerint a mindenkire kiterjedő társadalmi védelem, a jó minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az esélyegyenlőség és szolidaritás jelentik az alapvető értékeket; a minőség, biztonság, bizonyítékokon alapuló etikus ellátás, a betegek aktív részvétele, a személyiség védelme és a személyes információ védelme, titkossága pedig a közös működési alapelveket az Európai Unió tagállamainak egészségügyi rendszereiben. 103

104 nagy figyelmet kapott részterületen: az egészségbiztosítási rendszer reformjában is. A 90-es évek közepén részben a biztosítási rendszer széttagoltságából eredő problémák kezelésére - Hollandiában és Németországban lehetővé tették és ösztönözték - a korábban területi elven vagy foglalkozási áganként szerveződő - biztosítók közötti versenyt. A biztosítók közötti verseny tapasztalatai azonban meglehetősen ellentmondásosak (Mossialos,2004; OECD, 2004, Ven, W. Van de, et al.,2003). Az egyes országok egészségügyének helyzetétől, politikai viszonyaitól függően a kormányzatok a biztosítók közötti verseny ellentmondásos tapasztalataiból eltérő következtetésekre jutottak a 2000-es évek közepén. Hollandiában radikális reformot vezettek be az egészségbiztosításban: 2006-tól a korábbi (a társadalom kétharmadára kiterjedő) társadalombiztosítást felváltotta a kötelező magánbiztosítás, amit az üzleti biztosítók nyújtanak (illetve a korábbi nonprofit alapoknak is át kellett alakulniuk.) Ezzel szemben Ausztriában a 2000-es évek közepén mérlegelték és elvetették a biztosítók közötti verseny bevezetését. Az egészség, egészségügy és gazdaság viszonyára vonatkozó nézetek változása Az utóbbi évek szakmai vitái, publikációi és nemzetközi egészségpolitikai dokumentumai alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy jelentős változások bontakoznak ki az egészségpolitikai gondolkodásban is, mindenekelőtt az egészség, egészségügy és gazdasági fejlődés kapcsolatára vonatkozó nézetekben. Növekvő hangsúlyt kap, hogy a évvel ezelőtti időszakhoz képest az egészségügyi ellátás lényegesen nagyobb szerepet játszik a népesség egészségi állapotának alakulásában. Az 50-es, 60-as években még igaz volt, hogy a népesség várható élettartamát, egészségi állapotát maga az egészségügyi ellátás csak kismértékben volt képes befolyásolni az egészségügyön kívüli (gazdasági, társadalmi, környezeti és életmódbeli) tényezőkhöz képest. Az egészségügyi technológia fejlődése azonban lényeges változást hozott. Ezt tükrözi a 2008 nyarán a Tallini Konferenciára készült tudományos dokumentumként elfogadott Tallini Karta is. Figueras,J. et al szerint: Az egészségügyi szolgáltatások hatása is jelentős. Az erre vonatkozó összefüggések komplexek, de konzisztensen azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben a várható élettartam növekményének körülbelül a fele tudható be az egészségügyi ellátás javulásának. (Figueras, 2008.) Az egészségügyi ellátás korábbiakhoz képest - megnövekedett szerepe nem jelenti azonban azt, hogy a társadalmi tényezők jövedelemi egyenlőtlenségek, iskolázottság, élet és munkakörülmények - hatása ne lenne alapvetően fontos. Azt is társadalmi, politikai tényezők befolyásolják, hogy egy ország mennyit fordít közpénzekből egészségügyre, milyen mértékűek az egyenlőtlenségek az ellátáshoz való hozzájutásban. Növekvő hangsúlyt kap az egészség és egészségügy hatása a hosszú távú gazdasági növekedésre is. : David Byrne, az Európai Unió korábbi egészségügyi biztosa hangsúlyozta: Az egészségügyi kiadásokat túl gyakran csak rövid távú 104

105 költségnek tekintik, nem pedig hosszú távú beruházásnak. Még csak elkezdődött annak a felismerése, hogy az egészségügyi ráfordítások a gazdasági növekedés alapvető hajtóerejét jelentik. (European Commissioner for Health & Consumer Protection,2004). Ismét előtérbe került a Health in All Policies stratégiai cél: azaz annak a fontossága, hogy minden kormányzati politikában érvényesíteni kell venni az egészség szempontjait. Az egészségpolitika, egészségügyi minisztériumok feladata nemcsak az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, hanem a koordináció a kormányzat egész tevékenységében. Erre valójában jogszabályi előírás is van az EU-ban: Az egészség magas szintű védelmét kell biztosítani az összes közösségi politika és tevékenység kialakításában és megvalósításában az Amszterdami Szerződés (1997) 152. cikkelye szerint. A szemléletváltozás harmadik nagy területe: az állam és a piac szerepe. Az egyoldalú fekete-fehér megközelítésekkel szemben kezd teret nyerni egy az egészségügy sajátosságait, a piac és az állam korlátait is figyelembe vevő reálisabb, árnyaltabb szemlélet. Ez tükrözi a korábbi évtizedekben a piaci típusú reformokat ösztönző Nemzetközi Valutaalap nemrég megjelent - Mit kell tudnia a makro-közgazdászoknak az egészségpolitikáról? című - tanulmányában olvasható markáns megfogalmazás: Az egészségpolitikai gondolkodást nemcsak az alapvető tények ismeretének a hiánya, hanem számos széles körben uralkodó mítosz is akadályozza. Makro-közgazdászok hibásan feltételezik, hogy a privát szektor által működtetett egészségbiztosítás és egészségügyi szolgáltatás eleve hatékonyabb, mint a public szektor (IMF, 2007) A tanulmány hangsúlyozza, hogy az egészségügy a gazdaságtól eltérő sajátosságokkal rendelkezik, amit figyelembe kell vennie a makro-közgazdászoknak. A korábban már hivatkozott Közös értékek és alapelvek az Európai Unió egészségügyi rendszereiben (2006/C 146/01) dokumentum szerint: a gyakorlati módszerekben. jelentős különbségek vannak a tagállamok között. A nemzeti feltételek között kell meghozni különösen az arra vonatkozó döntéseket, hogy milyen mértékben célszerű a piaci mechanizmusokra, a versenyre támaszkodni. Azaz a piaci mechanizmusokat az EU nem sorolja a tagországok egészségügyi rendszereinek a közös, minden országban érvényesítésre javasolt működési alapelvei közé. Alapvető kihívások: Magyarország A magyar népesség egészségi állapotának alakulása és a magyar egészségügy modernizációja szempontjából alapvető kérdések: követjük-e az európai tendenciákat egészségi állapotban, az egészségügy finanszírozásában, az egészségpolitikai gondolkodásban és kormányzati egészség-stratégiában. Az első két kérdésre sajnos egyelőre nemleges, a harmadik esetében pedig nem adható egyértelmű válasz. A hosszú távú gazdasági fejlődésünk szempontjából is az egyik legfontosabb kihívás: hogyan javítható a magyar népesség egészségi állapota, 105

106 hogyan csökkenthető a magyar népesség életesélyeiben a fejlett európai országoktól való elmaradás. Az utóbbi másfél- két évtizedben tovább nőtt az elmaradásunk a régi uniós tagállamokhoz a bővítés előtti tizenöthöz (EU-15) képest - a magyar népesség egészségi állapotát és az egészségügyi szolgáltatásokra fordított közkiadásokat tekintve is. Ezek a folyamatok jóval a rendszerváltás előtt kezdődtek, azonban a rendszerváltás után is tovább folytatódtak. Vegyük például az egészségi állapot egyik legjellemzőbb mutatóját, a férfiak negyven éves korban várható élettartamát ben 6,3 évvel, 2006-ban pedig 7,7 évvel volt rövidebb a magyar férfiak negyven éves korban várható élettartama az EU(15) országok átlagánál 53. Ugyanakkor más, hozzánk hasonló fejlettségű rendszerváltó országok például Csehország esetében éppen ellenkező tendenciát figyelhetünk meg:. 4,9 évről 3,6 évre csökkent a lemaradásuk az EU(15)-től. A férfiak 40 éves korban várható élettartama: növekvő különbség Magyarország és az EU (15) között 38 Magyarország Törökország Csehország Szlovák Köztársaság Lengyelország EU 15 átlaga OECD 30 átlaga ábra: A férfiak 40 éves korban várható élettartama 54 Széles körben él az a téves nézet, hogy sokat költünk közpénzekből egészségügyre, ezért az egészségügyi közkiadásoknak a konvergencia program által előidézett - csökkentése valójában nemcsak a gazdasági kényszer szülte intézkedés, hanem önmagában is hasznos. A tények, az adatok nemzetközi összehasonlítása alapján azonban más következtetésekre juthatunk. A közkiadások szintje (a GDP%-ában mérve) már a konvergencia program keretében történt jelentős (0,6 53 Az EU(15) országokban a férfiak 40 éves korban várható további élettartama 35,1, illetve 38.6 év volt. 54 OECD Data Health 106

107 százalékpontos csökkentés) előtt - elmaradt az EU(15) és az OECD átlagától: 2006-ban a GDP 5,9%-át tették ki az egészségügyi közkiadások Magyarországon, míg az EU átlaga 7% volt. (OECD, 2008) Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi trend az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított arányának a növekedése volt. A magyar trend eltért ettől a domináns iránytól: a közkiadások a GDP 6,6 százalékáról 5,9%-ra csökkentek 1992 és 2006 között. Az egészségügyre fordított erőforrásokat a szolgáltatások szempontjából az egy főre jutó egészségügyi kiadások jellemzik legjobban. A különbség tovább növekedett az egy főre jutó közkiadásokban Magyarország és az EU(15) átlaga között: 1992-ben az egy főre jutó egészségügyi közkiadás az EU átlag 52%-a, ez 2006-ra 45%-ra. Ez nem volt jellemző minden rendszerváltó országra. A cseh és a magyar egy főre jutó egészségügyi közkiadás közel azonos volt 1992-ben, ban pedig a magyar kiadások a csehországinak már csak a 80%-át érték el. Az is téves nézet, hogy túlzottan nagy szerepet vállal az állam és a társadalombiztosítás. A valóság, hogy a közkiadások aránya Magyarországon (2006-ban: 71% 55 ) az egyik legalacsonyabb volt az EU tagállamok kötött és alacsonyabb az OECD átlagánál is már a 2007-ben bekövetkezett jelentős csökkenés előtt. Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások az EU(15) átlagához viszonyítva (EU (15) átlaga =100) Ireland Portugal Hungary Czech Republic 10. ábra: Az egészségügyi közkiadások néhány országban - az EU(15) százalékában 56 A magyar egészségügyi rendszer előtti kihívások egy része hasonló a fejlett nyugat-európai országokban tapasztaltakhoz: a hatékonyság növelése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségében mutatkozó nagyfokú egyenlőtlenségek csökkentése, a páciensek/fogyasztók igényeinek jobb 55 Forrás: OECD Health Data A legfrisebb nemzetközi összehasonlító adatok 2006-ra vonatkoznak. 56 Dr. Paulay Gyula, ÁSZ,

108 kielégítése; az időskorúak növekvő egészségügyi és szociális szükségleteinek megfelelő kielégítése, és nem utolsó sorban a méltányos, fenntartható finanszírozás biztosítása. Ugyanakkor sajátos helyzetet jelent, hogy fennmaradt a szocialista egészségügytől örökölt egyik legsúlyosabb probléma: az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak a magyarországi viszonyokhoz, más foglalkozási ágaihoz képest - alacsony bére és a hálapénz jelensége. Az egészségügyi rendszer nem kielégítő hatékonysága mögött egymással összefüggő problémák állnak: az egészségpolitika, egészségügyi igazgatás szabályozó és ellenőrző tevékenységének hiányosságai; az intézményhálózat elavult, aránytalan szerkezete (pl. szétaprózott kórházi kapacitások); a szolgáltatók közötti koordináció hiánya; sem a finanszírozó, sem a szolgáltató intézmények nem rendelkeznek elégséges autonómiával és egyidejűleg nem érvényesül velük szemben megfelelő számonkérhetőség ; a finanszírozási módszerek által nyújtott ösztönzés a költség-hatékonysággal ellentétes magatartásra ösztönözheti a szolgáltatókat; és nem utolsó sorban az ellátás biztonságát, minőségét veszélyeztető nővér és orvoshiány. Az egészségügyi ellátórendszer (mindenekelőtt a kórházi rendszer) struktúrájának az átalakítása a 90-es évek eleje óra folyamatosan napirenden van. Napjainkra kritikus mértékben kiéleződött a konfliktus egyrészt a gazdasági mozgástér és az egészségügyi szükségletek között, másrészt az elavult intézményi struktúra és a rendelkezésre álló források között. Az elmúlt 2-3 évtizedben - orvosi technológia fejlődésének hatására számos betegségnek olyan terápiája alakult ki, ami nem igényli a kórházi ellátást, vagy a szükséges kórházi tartózkodás radikálisan lerövidült. Ugyanakkor a speciális, viszonylag kevesebb beteget érintő, de drága technológiát igénylő szolgáltatások az erőforrások (kórházak) koncentrálását igénylik. A 90-es évek közepétől több kísérlet történt Magyarországon is a kórházi struktúrának a megváltozott technológiai, munkaerő és gazdasági feltételekhez való igazításához. Ezek azonban általában az ágyak számának csökkentésére redukálódtak, ami számos szempontból tovább súlyosbíthatta a helyzetet. (Például a kórházi kapacitások 2007-es átalakítása következtében számos kórházi osztály esetében jelenleg kevesebb az ágy, mint amit a minimálisan szükséges személyzetnek a hatékony foglalkoztatása indokolna.) Az utóbbi években két egymással ellentétes - reformkoncepciót fogalmaztak meg a kormányzatok. A 2005-ben elfogadott kormányprogram a kínálati oldal, a szolgáltatási szféra átalakításának adott prioritást. Ennek keretében átfogó programok készültek a sürgősségi ellátás átalakítására és a fő népegészségügyi problémáknak - a szív és érrendszeri és daganatos megbetegedéseknek - a megelőzését és korszerű ellátását lehetővé tevő intézmény hálózat kialakítására. Ezeket középpontba állítva és az Európai Uniós források által lehetővé váló fejlesztésekkel összehangolva szakmai szempontból - reális esélye volt az ellátó hálózat megfelelő modernizálásának. Ezzel az irányzattal radikálisan szakított a 2007-ben a biztosítási rendszer piaci típusú reformjának prioritást adó koncepció. Ez a hatékonysági és minőségi 108

109 problémák kezelését a keresleti oldal radikális megváltoztatásától, a szolgáltatás vásárló szerepnek az üzleti biztosítókra való átruházásától várta. A két kormánypárt közötti hosszú vita eredményeként elfogadott törvényt a vizitdíjat és a kórházi napidíjat eltörlő népszavazás után kisebbségbe került szocialista kormányzat visszavonta. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormányzat egyrészt visszatért a 2005-ös koncepcióhoz, másrészt a társadalombiztosítás intézményi rendszerét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár regionális struktúrájának kialakításával kívánja megvalósítani. Az a tény, hogy 2007-ben többlettel zárt az Egészségbiztosítási Alap, valójában nem jelent stabil egyensúlyt. A többlet több tényező eredője. Kétségtelen eredmény a gyógyszerkiadások növekedésének a korlátozása. A második összetevő: bevezették számos társadalmi csoport után az állam általi járulékfizetést 2007-ben. A harmadik tényező a fekvő és járóbeteg ellátás által nyújtható szolgáltatásmennyiséget az egyes intézményekre lebontva szabályozó, úgynevezett teljesítmény-volumen korlát (TVK) csökkentése volt, azaz az intézmények kevesebb szolgáltatásért fizet az OEP (ha többet nyújtanak, azért nem kapnak egyetlen forintot sem). Ennek következtében a rendszer egészét tekintve a többlet csupán látszólagos: a finanszírozási technika következtében a hiány a kórházi szektorban jelentkezik: a szállítók felé való eladósodás növekedett 2007-ben és 2008-ban. A válságjelenségek fokozódnak: a jelenségek egy része például orvosok elvándorlása, nővérképzésbe jelentkezők hiánya, a háziorvosi utánpótlás hiánya, a kórházak eladósodása, a várólisták növekedése számszerűsíthető. A válságjelenségek másik csoportja nem számszerűsíthető, de érzékelhető: az orvos beteg kapcsolat radikális változása, a kiégés, kilátástalanság növekedése az egészségügyi dolgozók körében, a bizalomhiány a rendszer minden lényeges pontján, a hiteles, reális jövőkép hiánya. Mindezek aláhúzzák egy hosszú távú stratégia szükségességét. A nemzetközi trendek és a sajátos problémáink is azt mutatják, hogy az előzőekben vázolt konfliktusokkal hosszabb távon együtt kell élni: ezek nem küszöbölhetők ki, csak a belőlük eredő feszültségek csökkenthetők. Másrészt a jelenlegi trendek egy része a közkiadások csökkentése a gazdasági kényszer hatására született intézkedés, amit az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás feltételeinek a teljesítése után szükséges lenne átértékelni - az életesélyekben való felzárkózásnak a szempontjából. A gazdasági feltételek rendkívüli bizonytalansága mellett is készíthetők lennének szcenáriók az egészségügy fejlesztési irányaira, ennek részeként a közkiadások kívánatos trendjére, GDP-hez viszonyított arányának kívánatos alakulására.. A lakosság egészségi állapota és az egészségügy helyzete sürgeti a változásokat, ugyanakkor a jelenlegi és közeljövőben várható gazdasági feltételek szűkre szabják az egészségpolitika tényleges mozgásterét. A politikai közállapotok azonban mint annyi más fontos hosszú távú kérdés esetében nem kedveznek a kormányzati ciklusokon átívelő, hosszabb távú stratégia kialakításához. 109

110 Hivatkozások CSDH (2008) Closing the gap in a generation. Commission on Social Determinants of Health Final Report. Geneva: WHO Commonwealth Fund (2006) Why not the best? Results from a National Scorecard on U.S. Health System Performance. Commonwealth Fund European Commission (2004) Enabling Good Health for All. A reflection process for a new EU Health Strategy. European Commissioner for Health & Consumer Protection. 15 July 2004 Figueras,J. et al (2008) Health systems, health and wealth: Assessing the case for investing in health systems. Coppenhagen:WHO Gottret, P. and Schieber, G. (eds.) (2006) Health Financing Revisited. Washington: The World Bank HIS (2007) Austria s new coalition government s programme. Institute for Advanced Studies (Vienna). Health Policy Monitor (www.hpm.org) Hsiao, W. and Heller, P. (2007) What Should Macroeconomists Know About Health Policy? IMF Working Paper. WP/ International Monetary Fund Maarse, H. (2007) Health reform one year after implementation. Health Policy Monitor (www.hpm.org) Marmot, M. (2008) Closing the gap in a generation. European Health Forum-on elhangzott előadás, Gastein, 2-3 October, 2008 Mossialos, E., et al. (eds.) (2004), Funding Health Care: Options for Europe, European Observatory on Health Systems and Policies OECD (2008) OECD Health Data 2008 OECD (2004), The OECD Health Project: Towards High-Performing Health Systems, OECD, Paris. United Nations (2001) Road map towards the implementation of the United Nations Millennium Declaration. United Nations United Nations (2008) The Millennium Development Goals Report, New York: United Nations United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division, 2006, World Population Prospects: The 2004 Revision. Ven, W. Van de, et al. (2003), Risk Adjustment and Risk Selection on the Sickness Fund Insurance Market in Five European Countries, Health Policy 65, pp

111 World Health Organisation (2008) The World Health Report Primary Care: Now More Than Ever. Geneva: WHO Zeynep Or (2007) Hospital Health Policy Monitor (www.hpm.org) 111

112 Melléklet Az egészségügyi rendszer céljai és funkciói 11. ábra: Az egészségügyi rendszer 57 Az egészségügyi rendszer fő összetevőit a következő funkciók és intézményrendszereik alkotják: Egészségpolitika (szabályozás) Az erőforrások termelése (oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás) Finanszírozás (i) forrásteremtés (ii) kockázat megosztásának a módja (a társadalom egészén belül vagy egyes csoportjainak a szintjén) 57 WHO

KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály akadémikus 1

KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály akadémikus 1 KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály akadémikus 1 1945 óta a világon meglehetősen sajátosan alakult az államok és a közvélemény hozzáállása az ENSZ-hez. Alapítói közül elsősorban

Részletesebben

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A FÖLD BOLYGÓ NEMZETKÖZI ÉVE TÜKRÉBEN Szarka László 1

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A FÖLD BOLYGÓ NEMZETKÖZI ÉVE TÜKRÉBEN Szarka László 1 GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A FÖLD BOLYGÓ NEMZETKÖZI ÉVE TÜKRÉBEN Szarka László 1 Rezümé A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (2007-2009, 2008-ban tematikus ENSZ-év) keretében a földtudományok művelői világszerte így Magyarországon

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

2015. március 26-i rendes ülésére

2015. március 26-i rendes ülésére 31. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-i rendes ülésére Tárgy: Belépés a Klímabarát Települések Szövetségébe Előterjesztő:

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

EAST-WEST COHESION NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dunaújváros, 2015. november 12. 1. számú HÍRLEVÉL

EAST-WEST COHESION NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dunaújváros, 2015. november 12. 1. számú HÍRLEVÉL EAST-WEST COHESION NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dunaújváros, 2015. november 12. 1. számú HÍRLEVÉL 1. A konferencia célja A Dunaújvárosi Főiskola 2007-től hagyományteremtő módon nemzetközi tudományos

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Nemzetközi fejlesztési együttmködés

Nemzetközi fejlesztési együttmködés Nemzetközi fejlesztési együttmködés 2005/06. szi félév 2005. október 10. Multilaterális nemzetközi fejlesztési együttmködés A bilaterális és multilaterális együttmködés különbségei, hasonlóságai Intézményrendszer,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi

Részletesebben

Magyarországi Klímacsúcs Szentendrén, a REC zéró CO2 emissziójú magyarországi központjában!

Magyarországi Klímacsúcs Szentendrén, a REC zéró CO2 emissziójú magyarországi központjában! A Klíma Klub médiatámogatói partnereket keres! III. Magyarországi Klímacsúcs Magyarországi Klímacsúcs Szentendrén, a REC zéró CO2 emissziójú magyarországi központjában! Magyarország feladatai Mexikó után

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

SZKA_210_30. Az ENSZ intézmény- rendszere

SZKA_210_30. Az ENSZ intézmény- rendszere SZKA_210_30 Az ENSZ intézmény- rendszere TANULÓI AZ ENSZ INTÉZMÉNYRENDSZERE 10. ÉVFOLYAM 361 30/1 VILÁGSZERVEZETEK PÁROS FELADATLAP Vajon mivel foglalkoznak? Próbáljátok meg felidézni, amit már hallottatok

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment

Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Szerzô: Soproni Gyula 1 A tanulmány a közszféra gazdasági szerepvállalásának részeként a turizmusban és az ezt érintô területeken folytatott állami tevékenységet

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A 2012-2014 Triennium értékelése

A 2012-2014 Triennium értékelése Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXV. Kongresszus 2015. október 8-9. Budapest ICOH éves beszámoló 2015. Előadó: Dr. Ruzsás Éva Foglalkozás-egészségügyi szakorvos, belgyógyász, kardiológus Dr.

Részletesebben

Egmont Royal Institute for International Relations

Egmont Royal Institute for International Relations Breitner Igor Egmont Royal Institute for International Relations A második világháború utáni időszakban csakúgy, mint az első világégést követően számos agytröszt és kutatóintézet jött létre egy új, jobb

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben