A SZIMULÁCIÓS GYAKORLAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZIMULÁCIÓS GYAKORLAT"

Átírás

1 A SZIMULÁCIÓS GYAKORLAT A projekt alatt gyűjtött tényeket konkrét estekre alkalmazva ellenőriztük, hogy a Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból és Romániából Olaszországba költöző mobil munkavállalókat megkülönböztethetik-e a nemzeti szociális biztonsági rendszerek sajátosságai és a migráns munkavállalók nyugdíjának az uniós rendeletek alapján történő számítása miatt. A kitűzött cél elérése érdekében mintegy ötven, származási országából Olaszországba költöző, majd onnan (esetleg) visszatérő vagy ott letelepedő mobil munkavállaló reprezentatív életrajzának (munkavállalói tipológiák) áttekintését kellett elvégezni. A különböző országokban töltött időszakok hossza és az olaszországi munkaidő jellemzői tekintetében az életrajzok eltérnek egymástól. Az egyes országok között jelentkező különbségek összehasonlítás útján történő ellenőrzése céljából szimulációt végeztünk és megvizsgáltuk a reprezentatív személyek nyugra való jogosultságát. Szimuláltuk a nem költözöm elhatározásból a reprezentatív személyek számára származó előnyöket és hátrányokat is. Ilyen módon azonosítottuk a jóléti ok hordozhatóságának (pl. a különböző országok között) korlátait: A legfontosabb eredmények a következők: Több reprezentatív migráns munkavállaló életrajza Részletes szimulációs eredmények (pl. Excel file) Összefoglaló jelentések További információ: > INFORMAZIONI> SOCIAL SECURITY ON THE MOVE > ENG > SIMULATIONS Foglalkoztatásért, Szociális ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős Főigazgatóság Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt Szerződés referenciaszáma: VS/2011/0309 Istituto Nazionale Previdenza Sociale SSE-MOVE: ÁTALAKULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A jóléti ok hordozhatóságával kapcsolatos koordináció előmozdítása az EU-s társadalombiztosítási intézetek egy csoportjában Vezető pályázó: INPS - Istituto Nazionale della Previdenza Sociale, Italia Istituto Nazionale Previdenza Sociale delgalloeditori.com Partnerek: FGB - Fondazione Giacomo Brodolini Olaszország CSSA - Cseh Társadalombiztosítási Hivatal Cseh Köztársaság ONYF - Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Magyarország ZUS - Lengyel Társadalombiztosítási Intézet Lengyelország Nyugati Egyetem, Temesvár, Szociológia és Pszichológia Kar Románia ERUDICIO nadacni fond Cseh Köztársaság Elérhetőségek: Projekt koordinátor: INPS, Antonietta Mundo, általános koordinátor, Statisztikai Főosztály Tudományos koordinátor: Fondazione G. Brodolini, Alberto Merolla,

2 Istituto Nazionale Previdenza Sociale Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős Főigazgatóság Szerződésszám VS/2011/0309 EU-társfinanszírozott projekt SSE MOVE: Átalakuló társadalombiztosítás A jóléti ok hordozhatóságával kapcsolatos koordináció előmozdítása az EU-s társadalombiztosítási intézetek egy csoportjában PROJEKT KÉZIKÖNYV január 1

3 2

4 Tartalomjegyzék 1. Rövid összefoglaló és a projekt bemutatása Országbeszámolók Országbeszámoló - Olaszország Országbeszámoló Magyarország Országbeszámoló Csehország Országbeszámoló - Lengyelország Országbeszámoló Románia A közös tanulási folyamat Magyarország Csehország Lengyelország Románia Áttekintés Reprezentatív életrajzok mikroszimulációja Bevezetés és célok Az uniós Szociális Biztonsági Koordináció nyugdíjakat érintő főbb szabályai A nemzeti nyugdíjrendszerek főbb szabályainak áttekintése a szimulációk megalkotása céljából Mikroszimulációs előfeltevések A karrierutak olaszországi részének forgatókönyvei Az ok kiszámításának lépései A mikroszimulációk eredményei...72 Fejezet statisztikai melléklete...73 Jelen kiadvány az Európai Unió támogatásával készült. Jelen kiadványban szereplő információk nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság álláspontját, illetve véleményét, továbbá a szerzőt terhel minden felelősség, a Bizottságot pedig az abban szereplő információk bármilyennemű felhasználásáért felelősség nem terheli. 3

5 4

6 1. Rövid összefoglaló és a projekt bemutatása Az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős Főigazgatósága által társfinanszírozott SSE-MOVE projekt célja a szabad mozgás jogát öt tagállamot (Olaszország, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia) érintően gyakorló munkavállalók (és hozzátartozóik) jóléti ainak hordozhatóságával kapcsolatos ismeretek bővítése. A program vizsgálódási területe különösképpen a Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból és Romániából Olaszországba költöző és onnan a származási országukba esetlegesen visszaköltöző vagy letelepedő munkavállalókra terjedt ki. A projekt, amely 2011 novemberétől 2013 januárjáig tartott, öt EU-tagállam intézményeinek együttműködésével valósult meg: INPS, a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet, projektvezető partner és a Fondazione Giacomo Brodolini, tudományos koordinátor Olaszországból CSSA, a Cseh Társadalombiztosítási Hivatal és az ERUDICIO nadacni fond Csehországból ONYF, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Magyarországról ZUS, A Lengyel Társadalombiztosítási Intézet Lengyelországból, valamint a Temesvári Egyetem Szociológiai és Pszichológiai Kara Romániából. A projekt célkitűzései voltak különösen: beazonosítani a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek végrehajtásának azon legfőbb akadályait, amelyek ténylegesen gátolhatják a munkavállalók (és hozzátartozóik) partnerországok közötti szabad mozgását; beazonosítani a munkavállalók (és hozzátartozóik) szabad mozgásának a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek sokszínűségéből fakadó korlátait (azaz a munkavállalói mobilitást a határon átnyúló, eltérő jogosultságokat és az ilyen ok eltérő mértéke következtében az ösztönző vagy hátráltató tényezőket); elősegíteni a projektpartnerek között fennálló, közös tanulási folyamatot, amely a legjobb megoldások felismerésében, valamint a felismert szükségletek és a tanultak alapján meghatározott intervenciós stratégiák kifejlesztésében csúcsosodik ki; végeredményképpen előmozdítani a programban résztvevő társadalombiztosítási intézmények közötti együttműködést az ügyviteli eljárások javításának és egyszerűsítésének céljából; gyarapítani az általános ismereteket, vitákat generálni és elősegíteni a jóléti ok hordozhatóságával kapcsolatos, a szabad mozgás jogát az érintett tagállamokban gyakorló munkavállalók (és hozzátartozóik) közötti információáramlást. A projekt eredményeképpen gyarapodott a partnerországoknak és más érintetteknek a jóléti ok határon átnyúló tényleges hordozhatóságával kapcsolatos ismeretanyaga és tudatossága, valamint felismerték azokat az akadályokat, amelyek a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek jellemzői és az Olaszország és a származási országok közötti társadalmi-gazdasági különbségek következtében korlátozzák a munkavállalók (és hozzátartozóik) szabad mozgását. Ezen túlmenően még inkább képessé váltak előmozdítani azokat az intervenciós stratégiákat, amelyek 5

7 ezen akadályok megszüntetését célozzák. Mindezek a tevékenységek felkutatásán és elemzésén, a közös tanulási folyamaton és a jóléti ok határon átnyúló hordozhatóságáról összegyűjtött ismeretek átadásán keresztül váltak elérhetővé. A projekt három tevékenységi szakasz mentén fejlődött: 1. A tényekből álló tudásbázis felépítése a szabad mozgás jogát több partnerországban gyakorló munkavállalókat megillető jóléti ok hordozhatósága akadályainak beazonosításán keresztül. Ez elsősorban az egyes partnerek országaiban megvalósított kutatómunka és a már feltárt adatok elemzésére irányuló tevékenységek, valamint a Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból, illetve Romániából Olaszországba költöző migráns munkavállalók reprezentatív életrajzainak, azaz a munkavállalók tipizálásának széleskörű ábrázolására irányuló szimulációs gyakorlat útján valósulhatott meg. Az ilyen tipizált egyéneket megillető jóléti okra vonatkozó jogosultságot szimulálták és tanulmányozták annak felderítése érdekében, hogy a különböző országokat összehasonlítva közöttük milyen eltérések merülnek fel. 2. A társadalombiztosítási intézetek között meglévő közös tanulási folyamat, koordináció és a legjobb megoldások egymás közötti cseréjének fejlesztése. A projekt egyik lényeges eleme volt a partnerek közötti közös tanulás előmozdítása négy (Budapesten, Prágában, Varsóban és Temesváron megtartott) nemzeti szeminárium, ún. peer review útján. Ezek az ülések a partnereknek és rajtuk keresztül egyéb érintetteknek egy közös tanulási folyamatba történő aktív bevonását, a társadalombiztosítási ok hordozhatóságának korlátainak megértését, a legjobb megoldások felismerését, valamint az akadályok elhárítását és a munkavállalók szabad mozgásának elősegítését célzó irányelvek és tevékenységek kidolgozását célozták. 3. A társadalombiztosítási koordinációt érintő általános ismeretek gyarapítása, viták generálása és tájékoztatás nyújtása. Ez a szakasz a projekt honlapjának kialakítását, egy, a társadalombiztosítási szakértők és más érdekeltek (így döntéshozók, szociális partnerek, akadémikusok stb.) szélesebb rétegével a projekt eredményeinek megismertetését célzó római záró konferenciának a megszervezését, valamint a projekt végrehajtásának köszönhető főbb eredményeket és levont tanulságokat összegyűjtő és összegző jelen projekt kézikönyvnek a megszerkesztését is magában foglalta. Ez a kézikönyv így a projekt által elért legfőbb eredményeket foglalja össze. A projektnek, annak időtartama alatt, számos terméke került véglegesítésre. Elsőként, egy egyeztetett közös sablonszöveget követően, a partnerek részletes, a társadalombiztosítási rendszereik alapvető jellemzőit tartalmazó Helyzetjelentéseket, valamint a 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeleteknek az országukban történő végrehajtásáról szóló, a pozitívumokat és negatívumokat átfogóan kifejtő Önértékelő Táblázatokat készítettek el. Ezeket a Helyzetjelentéseket és Önértékelő Táblázatokat azután az öt Országbeszámoló összegezte, amelyek jelen Kézikönyv 2. fejezetében találhatóak. A nemzeti társadalombiztosítási rendszerek főbb jellemzőinek rövid áttekintése után főként ezek a Beszámolók értékelik a 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletek végrehajtását, amelyet a munkavállalók különböző okokból, így a társadalombiztosítási ok hordozhatóságának eljárási korlátai, a gazdasági korlátok, a magánkézben lévő és az állami társadalombiztosítási rendszerek kölcsönhatásai, illetve a rendelkezésre álló, nem megfelelő információk által veszélyeztetett szabad mozgásának valódi akadályáról szóló néhány általános megjegyzés követ. 6

8 Másodsorban, négy nemzeti szeminárium, ún. peer review került megrendezésre Budapesten, Prágában, Varsóban és Temesváron szeptember és december között. Ezek a partnereknek és az egyéb nemzeti érdekelteknek egy, a migráns munkavállalókat érintő aktuális problémákkal, és a társadalombiztosítási intézetek közötti koordináció javítására irányuló lehetséges intézkedések és politikákkal kapcsolatos közös tanulási folyamatba való aktív bevonását célozták. A közös tanulási folyamat célja a projektbe bevont országokban a migráns munkavállalással szembeni hátrányos megkülönböztetés meghatározására lehetőséget adó okok feltárása az ilyen megkülönböztetések jellemzőire és mértékére irányuló tudatosság növelése érdekében. Valamennyi peer review során a vendéglátó partner a főként a jóléti oknak az EUtagállamokon átívelő hordozhatóságára és az ehhez kapcsolódó akadályokra összpontosító nemzeti szintű elemzésből és kutatásból eredő főbb megállapításokat mutatta be a partnereknek és a helyi érdekelteknek. Ezt követte egy vita, amelynek során a partnerek nemzeti tapasztalataik és bevett gyakorlataik tükrében tárgyalták meg a felismert korlátokat érintő megoldásokat. Így beazonosították és megvitatták a szociális biztonság koordinációja területén felmerülő legfontosabb témákat, figyelembe véve a projekt produktumaiban, valamint a nemzeti országbeszámolókban leírtak alapján az egyes országok sajátos helyzetét, valamint a migráns munkavállalók sajátságos szükségleteit. A négy peer review főbb megállapításait tartalmazó összesítés a Kézikönyv 3. fejezetében található. A megbeszélések alatt felmerült kulcskérdések tükrében, továbbá a korlátozások jobb kezelése és ezek leküzdése céljából javasolt lehetséges intézkedések érdekében a partnerek a jóléti szolgáltatások hordozhatóságát érintő problémáknak három főbb, sajátosságaik alapján az alábbiak szerint megkülönböztethető vagy osztályozható kategóriáját vázolták fel: A. Jogi szempontok: i) nemzeti jogra vonatkozó; vagy ii) EU-s jogra vonatkozó. B. Igazgatási szempontok: a különböző országok által alkalmazott, a migráns munkavállalók figyelemmel kísérésére irányuló eljárásokhoz kapcsolódó kérdések köre, mint (főként a nyelvi nehézségekből fakadó) kommunikációs problémák; illetőleg az intézmények közötti sajátos megállapodások, szerződések megléte. Ebben a tekintetben számos javaslatot tettek már a peer review-k résztvevői, így például kiegészítő információkhoz való hozzájutás érdekében egy lista összeállítása az egyedi ügyekért ténylegesen felelős, nemzeti társadalombiztosítási intézeteknél dolgozó kapcsolattartó személyek elérhetőségeivel. C. Gazdasági/Pénzügyi szempontok: a különböző szabályokhoz (különösen nyugdíjakhoz, mint például nyugdíjkorhatár és nyugdíjszámítási képletek) kapcsolódó ösztönzők/ hátráltató tényezők; magánnyugdíjpénztári rendszerek; elosztási problémák. Ez utóbbi szempontokra figyelemmel annak a lehetőségét, hogy a nemzeti állami nyugdíjrendszerek közötti különbségből fakadó gazdasági ösztönzők vagy hátráltató tényezők korlátozhatják a Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból, illetve Romániából Olaszországba áramló munkavállalók (és hozzátartozóik) szabad mozgását, a migráns munkavállalók várható nyugainak részletes, különböző egyéni életrajzokkal (azaz különböző munkavállalói tipizálásokkal) bemutatott szimulációja mélységeiben elemezte ki. A bemutatott egyéneket megillető, jóléti okra való jogosultság modellezése annak bizonyítása érdekében történt, hogy összehasonlítva: i) milyenek a négy érdekelt országból Olaszországban munkát vállaló migránsok nyugdíjvárományai (összevetve a nem migráns munkavállalókéval); ii) milyen különbségek jelennek meg az országok közötti viszonylatban. 7

9 Az életrajzokat két fő kritérium alapján határozták meg: i) az Olaszországban és a származási országban munkával töltött időszakok tartama; ii) az olaszországi karrierút jellemző vonásai (például bérszínvonal, munkanélküli időszakok gyakorisága, egyéni vállalkozóként eltöltött időszakok). Ezen életrajzok felvázolását követően a 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletek hatásainak és a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek jellemzőinek figyelembe vételével történt meg a jogosultsági feltételek és az állam által nyújtott nyugok kalkulációja. A módszertani feltételezéseket és a mikroszimulációs gyakorlat eredményeit a Kézikönyv 4. fejezete tartalmazza. A szimulációkban a migráns munkavállalóknak a származási országban eltöltött karrierrész minimálbér-szintű teljesítményével számolnak. Ezzel szemben az olaszországi életpálya igen eltérő teljesítményeket mutat. Mivel az olaszországi bérek átlagosan magasabbak mint a többi érintett országban fizetett keresetek, az Olaszországba történő költözés általánosságban növekedést jelent a várható nyugban (vásárlóerő-paritás értékében kifejezve), amennyiben az életpálya olaszországi része sikeresnek mondható. Ugyanakkor soha nem kedvező Olaszországba költözni közvetlenül azelőtt, hogy az egyén elérné az előírt minimális szolgálati időt egy olyan országban, ahol létezik a minimális várakozási idő intézménye. Különösen Magyarország és Csehország vonatkozásában befolyásolja nagymértékben a minimális várakozási idő fennállása a migráns munkavállalók nyugának mértékét, rendkívül hátrányos helyzetbe hozva azokat, akik nem érik el a nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időt. Például a migráns munkavállalókra vonatkozó nyugdíjszámítási képletek következtében, annak ellenére, hogy az olasz bérek jóval magasabbak mint a származási országban kifizetett keresetek, egy Olaszországba való költözés egy évvel azelőtt, hogy elérné az érintett a minimális szolgálati időt, jelentősen csökkenti a nyug várható teljes mértékét. Ez a körülmény, amennyiben a munkavállalókat megfelelően felvilágosítják az EU-tagállamok közötti migráció esetén alkalmazandó nyugdíjszámításról, az EU-s polgárok szabad mozgását jelentősen hátráltató gazdasági tényezőként jelenhet meg. A külföldre költözésről való döntéshozatalnak fontos eleme az aktív életszakasz sikeréről kialakított egyéni elvárásokhoz kapcsolódik. A migrációról való döntés mögött meghúzódó gazdasági okok valójában az elvárt bérjellegű juttatásoktól függnek, amely juttatások egyben a migráns munkavállalót megillető jövőbeni nyug nagyságára is hatással vannak. A migráció gazdasági érdekének analizálása érdekében a 4. fejezetben összehasonlításra kerültek az olaszországi életpálya-szakasz során különböző teljesítményeket felmutató reprezentatív munkavállalók nyugdíjvárományai. A szimulációk bemutatják, hogy összehasonlítva azzal, amikor az egyén nem költözik el a származási országából, illetve a szimulációk alapját képező olasz átlagbérek magasabb színvonala ellenére is, az Olaszországba történő migrációs érdek nagymértékben függ az olaszországi aktív életpálya sikerességétől. 8

10 2. Országbeszámolók 2.1. Országbeszámoló - Olaszország A nemzeti társadalombiztosítási rendszer jellemzői Az olasz szociális háló a társadalombiztosítás alábbi ágazatait fedi le: öregségi nyugdíj, korhatár előtti nyugdíj, rokkantsági, hozzátartozói ok, betegbiztosítási ok, munkanélküli ok, családi ok, anyasági és apasági ok, valamint a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ok és a rászorultságon alapuló ok egyének és háztartások számára. Az egészségügyi rendszert kivéve az olasz szociális védelmi rendszer nem egy univerzális kritérium alapján szerveződik, mert a támogatásokra való jogosultsághoz meg kell felelni bizonyos követelményeknek (például a kor, a hozzájárulások fizetése tekintetében, és néhány esetben a rászorultságot is vizsgálják). Az Olaszország területén keresőtevékenységét végző valamennyi munkavállaló kötelező társadalombiztosítással rendelkezik, és az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók egyaránt kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat az általános kötelező biztosítási rendszerben. Kivételt képeznek azok a szakemberek (például ügyvédek, orvosok, mérnökök, építészek), akiknek a saját szakmájuk által kezelt külön alapba kell regisztrálniuk. Az olasz társadalombiztosítási rendszert a munkáltatók és munkavállalók által befizetett társadalombiztosítási járulékokból és az általános adóbevételekből finanszírozzák. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (Servizio Sanitario Nazionale) finanszírozása az Olaszország területén lakóhellyel rendelkező személyekről származó adóbevételekből történik, és igazgatása regionális szinten történik. Az alkalmazottak kötelező (például a nyugdíjjal, a munkanélküli okkal, vagy a betegbiztosítási sal kapcsolatban befizetett) járulékainak kiszámításánál a keresetre a jogszabályban rögzített járulékkulcsokat alkalmazzák. E kulcs a vállalkozás tevékenységi területe, a szerződéses megállapodás, a foglalkoztatottak képzettsége, száma, valamint a vállalkozás helye függvényében változik. A járulékokat a munkáltató fizeti meg az illetékes társadalombiztosítási intézetnek. A járulékokat általában havonta kell megfizetni. Az egyéni vállalkozók esetében (kivéve azokat a szakembereket, akik saját külön magánalapjukba regisztráltak, amelyek a nemzeti jog által megszabott keretben saját szabályokat alakíthatnak ki) a járulékot az adott járulék tárgyéve vonatkozásában a jövedelemadó-bevallásban feltüntetett összes szakmai jövedelemből számítják. Csökkentett mértékű járulékot fizetnek az egyéni vállalkozó keresőtevékenységben aktívan részt vevő családtagjai, a mezőgazdasági őstermelők, részes bérlők és földbérlők. Az állami nyugdíjrendszer kapcsán hangsúlyozni kell, hogy jelenleg az 1992-es, 1995-ös és 2011-es reformok idejéig megszerzett szolgálati idő alapján a munkavállalók három különböző rendszernek lehetnek a tagjai jövedelemalapú (retributivo), vegyes (pro rata) és járulékalapú (contributivo), amelyek jelentősen eltérő számítási módszerrel rendelkeznek. Mindhárom állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik. Az évi nyugdíjreform új rendszert vezetett be az öregségi nyugdíj kiszámítására: ez a járulékalapú rendszer (úgynevezett contributivo vagy névleges egyéni számlás NDC módszer) 9

11 alkalmazandó minden olyan munkavállalóra, akinek első biztosítási jogviszonya január 1-je után keletkezett. Ebben a rendszerben az egyes munkavállalók által a biztosítási számlára fizetett járulékokat meghatározott járulékkulcsok alapján számítják ki: a bruttó jövedelem 33 alkalmazottak esetében; 20 az egyéni vállalkozók esetében (de ez 2018-ig fokozatosan 24%-ra emelkedik); 27,72 a nem hagyományos formában foglalkoztatott, úgynevezett gestione separata tagjaként abba járulékot fizető munkavállalók esetében (ez 2018-ig fokozatosan 33%-ra emelkedik). A járulékokat névleges egyéni számlákon gyűjtik, és az összegyűlt hozzájárulások éves hozama megegyezik a névleges GDP ötéves átlagos változásának mértékével. Nyugdíjazáskor a felhalmozott összeget megszorozzák egy, a munkavállaló nyugdíjigényléskor betöltött életkorához kötött átváltási szorzótényezővel a járadék mértékének kiszámításához. A szorzótényező a nyugdíjba vonulás után várható, nemektől független átlagos élettartamtól függ (figyelembe véve az esetleges hozzátartozói nyugdíjat is), és ezt kétévenként frissítik az olasz Nemzeti Statisztikai Intézet, az ISTAT hivatalos demográfiai előrejelzéseivel összhangban. Az e rendszer szerint folyósított nyugdíjat nem egészítheti ki a minimál nyugdíj. A hátrányos anyagi helyzetű idősek részesülhetnek rászorultságon alapuló szociális segélyben (assegno sociale) egy meghatározott kor elérésekor (jelenleg ez 66 év) a korábbi járulékbefizetésektől függetlenül. A jövedelemalapú rendszer (úgynevezett retributivo) olyan biztosított munkavállalókra vonatkozik, akik december 31-étől kezdődően legalább tizennyolc év szolgálati idővel rendelkeznek. A nyugdíjszámításhoz minden járulékfizetési év után az átlagos kereset 2%-át veszik figyelembe. Az egy bizonyos felső határt meghaladó keresetek esetében alacsonyabb kulcsot alkalmaznak. A maximális nyugdíjösszeg negyvenévi járulékfizetéssel érhető el. A évi reformot követően a retributivo rendszer tagjainak át a 2012 után szerzett szolgálati idők vonatkozásában az NDC szabályai szerint számítják. Ezzel párhuzamosan egy vegyes (úgynevezett pro rata) rendszer is működik. Azon biztosított személyek esetében, akik december 31-étől kevesebb, mint tizennyolc év szolgálati időt szereztek, a nyugdíj összegét ezen időpontig arányosan a jövedelemalapú rendszer szerint, az január 1-jét követően szerzett szolgálati idő vonatkozásában pedig az NDC rendszer szerint kell kiszámítani. A retributivo és pro rata rendszer tagjai nyugdíjminimumra jogosultak, ha nyugdíjjárulékuk nem halad meg egy adott küszöbértéket. A nyugdíjminimumra jogosultságról rászorultsági alapon döntenek. A nyugdíjakat az inflációs ráta alapján indexálják. A nyugdíj mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet végezni. A nyugdíjak a személyi jövedelemre vonatkozó általános adózási szabályokhoz hasonlóan adókötelesek. Nincs speciális kedvezmény a nyugdíjakra. Az 1992 óta véget nem érő reformok sora (1992, 1993, 1995, 1997, 2004, 2005, 2007, 2009, 2010, 2011) radikálisan átalakította az olasz nyugdíjrendszert, módosítva az állami rendszer több alapvető paraméterét a számítási módszert, az indexálási szabályt, az öregségi és korhatár előtti nyugdíjra való jogosultság feltételeit, és megpróbálva előmozdítani a magánszektor foglalkoztatói nyugdíjalapjainak és az egyéni nyugdíjprogramoknak a fejlődését. A reformfolyamat eredményeképp az állami rendszer, amely még mindig felosztó-kirovó rendszerben működik, egy jövedelemalapú, szolgáltatás által meghatározott formulából (úgynevezett retributivo) egy névleges egyéni számlás formulává (NDC, úgynevezett contributivo) alakult; jelentősen nőtt a nyugdíjkorhatár és további növekedések várhatók a jövőben a várható 10

12 élettartam alakulása miatt; az intézményi felépítés egy egypilléres rendszerből egy többpilléres rendszerré kezdett átalakulni annak ellenére, hogy jelenleg még mindig az állami pillér az alapvetően domináns. Több fontos változtatást vezetett be az új átfogó nyugdíjreform során a Monti-kormány 2001 végén főként azzal a céllal, hogy azonnali megtakarításokat érjen el a nyugdíjkiadások tekintetében a nyugdíjkorhatár jelentős növelésével. A reform értelmében egyrészről az öregségi nyugdíj korhatára nők esetében a magánszférában 60 évről 62 évre változik 2012-ben, amely 2018-ra fokozatosan 66 évre nő, míg a férfiak esetében a nyugdíjkorhatár 66 évre változik 2012-ben. Másrészről sokkal szigorúbb korlátozásokat vezettek be a korhatár előtti nyugdíj esetében től korhatár előtti nyugdíjra (alacsonyabb juttatásokkal 62 éves kor előtt) csak több mint 41 évi (nők esetében) vagy 42 évi (férfiak esetében) járulékfizetés teljesítését követően jogosultak. Összhangban a korábbi intézkedésekkel a reform megerősítette, hogy a nyugdíjkorhatár és a korhatár előtti nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő a várható élettartam növekedésével szintén emelkedni fog. Ezért 2040 körül (amikor a teljesen az NCD hatálya alá tartozók első csoportja nyugdíjba megy) a tényleges nyugdíjkorhatár el fogja érni a 69 évet, és a korhatár előtti nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálatban eltöltött idő nők esetében 44 év, férfiak esetében 45 év lesz. A magánnyugdíjak tekintetében hangsúlyozni kell, hogy 1993 óta az olasz döntéshozók támogatták tőkefedezeti kiegészítő pillérek létrehozását, hogy kompenzálják az állami nyugdíjrendszerben történő megszorításokat. A kiegészítő pilléreket önkéntes alapon vezették be, ezek teljes mértékben tőkefedezettel finanszírozottak, és csak járulékbefizetésekkel (NDC) meghatározott nyugdíjat biztosítanak. A kiegészítő pilléreket három különböző nyugdíjintézmény-típus alapján szerveződnek: zárt (kollektív foglalkoztatói) pénztárak (CPF), nyitott pénztárak (OPF) és egyéni nyugdíjtervek (pianipensionistici individuali, PIP). A zárt pénztárakat a munkáltató és a szakszervezetek közötti kollektív tárgyalások keretében hozzák létre, és ezek nonprofit intézmények. A nyitott pénztárakat bankok, biztosító- és befektetési társaságok kezelik. Ezek egyéni és foglalkoztatói (vagyis kollektív belépésen alapuló) nyugdíj-megtakarítási programokat is kínálnak óta egyéni nyugdíjmegtakarítási programokat életbiztosítási szerződéseken keresztül (PIP) is lehet nyújtani. A kiegészítő pillérek fejlődésének a munkaviszony végén fizetett végkielégítésre félretett összeg (TFR) önkéntes átirányításán keresztül történő előmozdítása céljával a évi (2007- ben bevezetett) reform bevezette a hallgatólagos beleegyezést a végkielégítés kiegészítő alapokba történő átutalása tekintetében: vagyis ha a munkavállaló egy hat hónapos időtartam alatt nem ellenzi kifejezetten, a további TFR-et (nem a vállalatoknál már felhalmozott tőkét) a vállalattól átirányítják a nyugdíjalapokba. Ugyanakkor csak az alapokhoz történő átirányítás visszafordíthatatlan, mivel a munkavállaló a hat hónapos időszak lejárta után is dönthet úgy, hogy a TFR-et magánnyugdíjpénztárakba irányítja. A reform továbbá kimondja, hogy a TFR bármilyen nyugdíjalapba átirányítható (zárt, nyitott, PIP), de a kollektív megállapodásokban meghatározott kiegészítő munkáltatói és munkavállalói járulékok csak kollektív alapokba fizethetők, nagy előnyt biztosítva a zárt alapoknak. A reformokat követően tehát az új nyugdíjrendszerben van egy állami NDC pillér, valamint a magánnyugdíjpénztárak összetett rendszere, bár ez utóbbi még mindig elmarad a tényleges lefedettség és felhasználási arány tekintetében. 11

13 A legfrissebb adatok szerint a magán kiegészítő rendszerek alkalmazása még mindig korlátozott: körülbelül személy volt tagja zárt vagy nyitott nyugdíjalapoknak, és a belépés növekedési üteme mindkét alap esetében 2008 óta közel nulla. Az életbiztosítási szerződéseken alapuló egyéni nyugdíj-megtakarítási tervek (PIP) vonzóbbnak tűnnek, mert jelenleg 1,9 millió személy írt alá szerződést, és ennek növekedési üteme éves szinten körülbelül 10%. A kiegészítő rendszerekbe (a már korábban meglévő alapokkal együtt) regisztrált személyek száma így 5,4 millió a közel 23 millió munkavállalóból. Olaszországban a hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt foglalkoztatott családtagjainak folyósítják. Kétféle hozzátartozói nyugdíj létezik az elhunyt halála időpontjában fennálló státusza alapján: hozzátartozói nyugdíjat (pensione di reversibilità) folyósítanak, amennyiben az elhunyt nyugdíjas közvetlen nyugdíjban részesült, illetve közvetett nyugdíjban (pensione indiretta) részesült, feltéve, hogy az elhunyt foglalkoztatott nem részesült közvetlen nyugdíjban, de halála időpontjában megfelelt a rendes rokkantsági járadék vagy a rokkantsági nyugdíj folyósítására vonatkozó biztosítási és járulékfizetési feltételeknek, vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek. A hozzátartozói nyugdíjat az összes magánszférában dolgozó munkavállaló részére biztosítják, de különleges rendszerek vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre, földbérlőkre, egyéni vállalkozó kézművesekre, kereskedőkre/kiskereskedőkre. Nincs mentesség a kötelező biztosítás alól. Minden munkavállaló, valamint bizonyos kategóriákba tartozó egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, bérlők és részes bérlők, kézművesek, kereskedők) biztosítottak a rokkantság kockázata ellen és jogosultak rokkantsági ra. Az egyéni vállalkozók esetében a szabályok nagymértékben változnak a szakma függvényében. Kétféle rokkantsági létezik: i) a rokkantsági járadék (assegnoordinario d invalidità); ii) és a rokkantsági nyugdíj (vagy munkaképtelenségért folyósított nyugdíj, pensione di inabilità). Azok jogosultak erre a kétfajta ra, akik legalább ötévi járulékfizetést teljesítettek, ezen belül három évet az igénylés benyújtását megelőző öt évben. Foglalkozási megbetegedés esetén azonban (vagyis ha a rokkantság nem üzemi balesetből, hanem más foglalkoztatási körülményből ered) nincs szükség járulékfizetési nyilvántartásra. Egy biztosított személy, akinek munkaképessége a képességeinek megfelelő foglalkoztatás esetében tartósan legalább kétharmadára csökkent betegség vagy (fizikai vagy szellemi) fogyatékosság következtében, rokkantsági járadékra jogosultság szempontjából rokkantnak tekintendő. Ezzel szemben rokkantsági nyugdíj olyan biztosított, vagy rokkantsági járulékban részesülő személynek állapítható meg, aki teljes mértékben és állandó jelleggel képtelen bármilyen szakmai tevékenység végzésére betegsége vagy (fizikai vagy szellemi) fogyatékossága miatt. A rokkantsági okat járulékokból fizetett kötelező társadalombiztosítási rendszereken keresztül finanszírozzák, és a jövedelemalapú nyugdíj a járulékoktól és a részvétel tartamától függ. Az egyéni vállalkozókra speciális rendszerek vonatkoznak. Nincs mentesség a kötelező biztosítás alól. Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén assegno ordinario d invalidità biztosítható az INPS által. Ugyanakkor ez a támogatás magának az életjáradéknak az összegéig nem halmozható az ugyanezen rokkantságot okozó eseményre tekintettel a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos ok fizetéséért felelős Nemzeti Munkahelyi Baleseti Biztosítóintézet (INAIL) által folyósított életjáradékkal. E kockázatok ellen biztosított minden olyan munkavállaló, aki bizonyos típusú, az olasz jog értelmében potenciálisan munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést kiváltó 12

SSE-MOVE: ÁTALAKULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

SSE-MOVE: ÁTALAKULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Istituto Nazionale Previdenza Sociale Foglalkoztatásért, Szociális ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős Főigazgatóság SSE-MOVE: ÁTALAKULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A jóléti ellátások hordozhatóságával

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

KÉRELEM. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális rászorultsági alapon való megállapítására

KÉRELEM. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális rászorultsági alapon való megállapítására Városi Polgármesteri Hivatal Intézményirányítási és Szociális Osztály Levélcím: 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. : (32) 460-155 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM egészségügyi

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

TAJ szám: - - Kelt:,...

TAJ szám: - - Kelt:,... ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Az Ön szociális biztonsági jogai. Olaszországban

Az Ön szociális biztonsági jogai. Olaszországban Az Ön szociális biztonsági jogai Olaszországban A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

2012. évi CXII. törvény

2012. évi CXII. törvény Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012.

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tel/fax: 33/478-626 e-mail: titkarsag@csolnok.hu 2529 Annavölgy, Községháza köz 2. Tel/fax: 33/508-510 e-mail: annavolgy@invitel.hu KÉRELEM

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1.melléklet a 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI LÉTFENNTARTÁST VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHELYZETRE

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGÉNYLŐLAP BIZTOSÍTÁS IGAZOLÁSHOZ Magyarországon és egy másik államban párhuzamos an folytatott kereső tevékenység esetén A magyarországi kereső tevékenység mellett

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tel/fax: 33/478-626 e-mail: titkarsag@csolnok.hu 2529 Annavölgy, Községháza köz 2. Tel/fax: 33/508-510 e-mail: annavolgy@invitel.hu KÉRELEM

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár. Ki jogosult árvaellátásra? Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Érkezett: FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS Igényelt ellátás: táppénz X terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj baleseti táppénz Igénylő jogviszonya: munkaviszonyban

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Kérelem rendkívüli települési támogatás megállapítására tanévkezdéshez B e n y ú j t h a t ó a tárgyév június 1-je és június 30-a között.

Kérelem rendkívüli települési támogatás megállapítására tanévkezdéshez B e n y ú j t h a t ó a tárgyév június 1-je és június 30-a között. T-RTT S á r v á r i K ö z ö s Ö n k o r m á n y z a t i H i v a t a l H a t ó s á g i I r o d a 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. levelezési cím: 9601 Sárvár, Pf. 78., fax: (06 95) 523-157 telefonszámok: (06

Részletesebben

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához I. Alapadatok 1. számú melléklet a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelethez Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához 1. A kérelmez személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:...

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben