KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK MESEVÁR TAGÓVODÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK MESEVÁR TAGÓVODÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1

2 TARTALOM: TARTALOM:... 2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: HELYZETELEMZÉS A PROGRAM CÉLFEJEZETE AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A PEDAGÓGIAI MUNKA EGYÉB SZÍNTEREI SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, TEHETSÉGGONDOZÁS FELHASZNÁLT IRODALOM

3 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: A többször módosított évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról 363/ (XII. 17. ) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos Alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről. Ezt módosító 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelés tárgyú miniszteri rendeletek. ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye. 17/2013. (III. 1) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésről. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. B. A. Z. megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Kazincbarcika város közoktatási koncepciója. Kazincbarcika Város Önkormányzatának 3/2005-ös határozata. Kazincbarcikai Összevont Óvodák Alapító Okirata 3

4 1. HELYZETELEMZÉS Tagintézményünk épülete a Belváros szívében helyezkedik el, jól megközelíthető. Az óvodánk környezetében élő családok társadalmi és anyagi helyzetüket tekintve nagyon különböző képet mutatnak. Az eltérő ütemű és egyéni fejlődés következtében a gyermekek ismerete és készsége, mennyiségi és minőségi eltérést mutat, amelyet tovább fokoz az említett szociokulturális környezet. Programunkat ennek figyelembevételével készítettük el. A természet kínálta lehetőségek, illetve a társadalmi környezet adta lehetőségek hatására kialakult szemlélet jelenti tevékenységeink és fejlesztésünk alapját. Ahhoz, hogy az ismeretek alkalmazásának képessége kialakulhasson szükséges, hogy ugyanazon ismeret többcsatornás visszajelzés és feldolgozás által kapjon megerősítést, rögzítést. A különböző tevékenységek közötti kapcsolatban a komplexitást a közvetítendő ismeretanyag jelenti. Eddigi gyakorlatunk tapasztalataink alapján eredményesnek bizonyult a tapasztalásos ismeretszerzés tevékenységek közbeni rögzítése és begyakorlása, csoportos, mikro csoportos, egyéni fejlesztések keretében. Célunk, hogy a gyermekek természetes egységükben ismerkedjenek a világ dolgaival. Óvodánk olyan élmény gazdag környezetet és sokszínű tevékenységet biztosít amelyben önkifejezésük fokozottan érvényre jut, érzelmi intelligenciájuk folyamatosan fejlődik. Legfontosabb a játék a játékos tevékenységek, a komplexitás, az integráció. 4

5 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 2.1. Óvodai nevelés feladata: Cél: A gyermekek érezzék jól magukat az óvodánkban. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzon ki egyéni képességük, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére. Feladat: A családi élet kiegészítése, segítése. Elfogadó, befogadó pedagógiai attitűd. Derűs, biztonságos nyugodt környezet biztosítása. Sokszínű, életkornak fejlettségnek megfelelő tevékenységek szervezése. Ismeretek komplex bővítése, egyéni készségek képességek fejlesztése. Környezettudatos magatartás alakítása. A gyermekek kompetenciájának erősítése. Integrált nevelés megvalósítása. Óvodakép: Az óvoda, nevelési intézmény, védő. óvó, szociális feladatokkal, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodában minden azért van, hogy a gyermekek boldogok legyenek. A gyermekeket körülvevő környezet legyen vonzó, esztétikus, biztonságos. A társas kapcsolatokat egymás elfogadása, tisztelet szeretet, érzelmi dominancia, bizalom jellemzi. Nevelésünkre jellemző az 5

6 inkluzív pedagógiai szemlélet, a nemzeti és a kisebbséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése. Gyermekkép: Gyermekeink legyenek: boldogok pozitív énképpel rendelkezők kiegyensúlyozottak nyitottak önkifejezőek kreatívak érdeklődőek önállóak együttműködőek különbözőséget elfogadó szabály és feladattudattal rendelkezők neme és identitás tudata természetes része egyéniségének Pedagóguskép: Pozitív érzelmekkel teli, feltétel nélkül elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző: a pedagógiai elvek egységes szemlélete az egymás munkájának megbecsülése és tisztelet a pedagógiai optimizmus és humanizmus a gyermekszeretet és empátia mintaadás 6

7 innováció együttműködés tolerancia kreativitás problémamegoldás szociális érzékenység szakmai felkészültség és igényesség hivatástudat és hivatásszeretet Nevelési alapelvek: A gyermek életkoronként és egyénenként változó, egyedi szociális lény. A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése. A játék kiemelt tevékenység. A szabad játék mással nem helyettesíthető. Egyéni készségek, képességek kibontakoztatása. Komplexitás és pedagógiai sokszínűség a tervezéstől a megvalósításig. Az óvoda a családi nevelés kiegészítése. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1.Egészséges életmód alakítása Cél: A gyermek egészséges életvitelének alapozása, egészség megőrzése. Testi, lelki, szociális egészségnevelés. 7

8 Feladat: Egészséges, esztétikus, biztonságos környezet kialakítása. A gondozás keretében a gyermekek testi szükségletének, mozgásigényének, edzettségének biztosítása, egészségének védelme. Megfelelő szokásrendszer kialakítása. Az egyéni szükségletek segítése. Alapelvek: Az egészség érték. A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja. A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt- gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának. Gondozás: Táplálkozás: A testi és szellemi fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, ezért az óvodában a napi háromszori étkezés biztosított. Ez jól szervezetten, lehetőség szerint a folyamatosság módszerével történjék. Az egészséges táplálkozás fontosságának az érdekében, nyugodt tempóban étkezzenek a gyermekek, alaposan rágják meg az ételt. Az egyéni igényeket, étkezési szokásokat tartsa tiszteletben az óvónő. Kínáljon, de ne erőltesse az evést. Hasson arra, hogy minden ízt bátran megkóstoljanak. Az evőeszközök fogásával, célszerű mozgatásával a kéz apró, finom izmai erősödnek. A célirányos mozgatáshoz tanulják meg a helyes eszközhasználatot. Fejlettségüktől függően használják a kulturált étkezéshez szükséges eszközöket. Egész nap álljon rendelkezésre folyadék. 8

9 Tisztálkodás: A testápolási műveletek az óvónő és a gyermek testközelségét igényli, mely eleinte a kapcsolatfelvételt jelenti, majd az önálló tevékenység elvégzését. A szokásrendszerek kialakításának, begyakorlásának a személyes példamutatás, illetve a magyarázat legyen a legfőbb eszköze. Fontos az intimitás. A bizalmas, bensőséges légkör a gyermekek számára legyen motiváló erő. Hasson az óvónő a szülőkre, hogy a fog és hajápoláshoz szükséges eszközök mind méretben, mind minőségben megfelelőek legyenek. Öltözködés: A műveletek gyakorlásával, egyre önállóbbá válásával alakuljon a gyermekek testtudata, énképe. Az óvoda és a család együttműködve segítse elő, az időjárásnak megfelelő öltözködést, az esztétikus megjelenés lehetőségét és igényét. A tevékenységek közbeni bensőséges, kellemes légkör, az óvónő megerősítő magatartása, serkentse a gyermekeket a feladatok elvégzésére. Pihenés: A pihenéshez szükséges nyugodt légkör megteremtése az óvónő feladata / jó levegő, csend/. Az elalvás előtti mesélés, altatók dúdolása, halk zene, a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vétele megteremti a pihenéshez szükséges feltételeket. Az éves gyermekeknek engedje meg az óvónő, hogy rövid pihenést követően felkelhessenek, és csendes tevékenységet végezzenek. 9

10 Mozgás: Az egészséges életmódra nevelésben jelentős szerepet tölt be a mindennapi szabad mozgás. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, az egészség megóvását, a természetes mozgásokat gyakorolhatják a gyermekek. Megfelelő terheléssel hozzájárul a testi képességek fejlesztéséhez. A gyermekek minél több időt töltsenek a szabad levegőn. A játék, a mozgás, a kezdeményezések, de még a beszoktatás is lehetőség szerint történjen a szabadban. Az óvónő segítse a gyermekeket a természetes tereptárgyak adta mozgásélmények, mozgástapasztalatok megtalálásához. Tartsa sem előtt a mozgástér egész napos biztosítását, használja ki a tornaszoba adta lehetőségeket. Rossz idő esetén is gondoskodjon a levegőzésről, a mozgás kielégítéséről. Téli hónapokban mínusz 10-nál hidegebb időben ne vigye ki a gyermekeket. Edzés: A gondozási, a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Emellett gondot kell fordítanunk a higiénés szabályok betartására / környezet tisztán tartása, fertőtlenítés, réteges, időjárásnak megfelelő öltözködés, a napi tevékenységek minél nagyobb részének a szabadban történő szervezése, barátságos környezet/, amely fokozzák a szervezet védekezőképességét, a betegségek megelőzését. A szabadban való tartózkodás télen sem maradhat el. Gondoskodjon az óvónő arról, hogy ne csak sétáljanak, hanem használják az évszak adta játéklehetőségeket. A víz edző hatása felbecsülhetetlen értékű, megszerettetését kösse össze szakember által végzett vízhez szoktatással / éves gyermekek számára/. Jó idő esetén a pancsolást a napfürdőzéssel. 10

11 Helyes életritmus: A helyes életritmus, a rendszeres, ugyanabban az időben végzett tevékenységek biztosítják a gyermekek jó közérzetét, biztonságérzetét, amelyek feltételei a testi és szellemi fejlődésnek. Ezért fontos, hogy az óvodai napirend összeállításánál az óvónő vegye figyelembe a gyermekek családból, bölcsödéből hozott szokásait, egyéni szükségleteit, az esztétikum és a higiéné fontosságát, érvényesítse a folyamatosság, a fokozatosság, a rugalmasság, a kivárás elvét. Testközeli, empatikus, gondoskodó magatartása különösen érvényesüljön a beszoktatás időszakában. A gondozási és önkiszolgáló tevékenységek egyre önállóbbá válásával segítse a gyermekek pozitív énképének kialakulását. A napirend jelöljön meg időpontot a rendszeres edzésre, szervezett mozgásos tevékenységre. A szülők ismerjék meg a csoportok napirendjét, amely tájékozódást nyújt a különböző tevékenységek egymásra épüléséről. Egészségvédelem: A gyermekek ismerjék meg az óvoda külső és belső környezetét. Megfelelő tájékozódásuk, biztonságos mozgásuk érdekében, az óvónő ismertesse meg az általuk használt eszközök célszerű, megfelelő, balesetmentes használatát, az ehhez kapcsolódó szabályokat. A kinti játékidő a séták, a kirándulások stb. megnövekedésével mindezekre fordítson még fokozottabb figyelmet. Biztosítsa egész nap folyamán, a biztonságot. Az egészségvédelem érdekében: szorgalmazza, hogy az egész napos folyadékbevitel jelentős része, a tiszta ivóvíz legyen. Lehetőség szerint hetente több alkalommal iktasson be gyümölcsnapot. Fokozottan óvja a gyermekeket a káros UW sugárzástól / napellenzők, fejvédők, fényvédő krémek, árnyékos részek, kritikus esetben hűvös, zártabb mozgástér 11

12 biztosítása. Szmog riadó estén szigorúan tartsa be a központi előírásokat. Korrekciós lehetőségek: speciális képesítéssel rendelkező óvónő által irányított gyógytestnevelés. Szervezési elvek, keretek: A gyermekek optimális fejlődésének biztosítása rugalmas napirend által. Fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség érvényesülése. 3.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: Bizalom és szereteten alapuló óvodai légkörben alakuljon: én tudatuk, önérvényesítő törekvésük, feladattudatuk és a társas együttélés szokásai, normái, szabályai. Feladat: Barátságos, családias, nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése. Erkölcsi, szociális, esztétikai érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek elfogadó érzelmi alapokon együttműködő kapcsolatának alakítása. Szociokulturális hátrányok csökkentése, egyenlő hozzáférés biztosítása. Toleranciára, különbözőség elfogadására, tiszteletére való nevelés. Szokás és normarendszer megalapozása, hagyományok, élmények, tevékenységek,programok biztosítása. Megkülönböztetett figyelmet igénylő gyermekek felismerése, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása. 12

13 Alapelvek: Modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja. és viselkedése. A családdal való közvetlen kapcsolattartást a nevelésben a partnerség, a kölcsönös korrekt tájékoztatás és diszkréció jellemzi. Pozitív érzelmi viszony a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezethez. A gondoskodó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A felnőtt-gyermek, a gyermek-gyermek bizalmas, elfogadó kapcsolat segítségével a közösségi életre felkészítés. A gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A családias, szeretetteljes légkör megteremtése az érzelmi kötődés biztosításának érdekében. Az óvodába járást előzze meg az óvónők családlátogatása. Lehetőség szerint már előre tudja meg a jelét, csoportja jelét amely segíti eligazodni az ismeretlen világba. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatásban mindkét óvónő, dajka vegyen részt. Tegye lehetővé az óvónő, hogy a befogadás idejében, de még később is elhozhassák a gyermekek otthonról a kedves játékot. Sokszínű tevékenységek, esztétikus játékok mellett az óvónő szerető gondoskodással énekléssel, mondókával, mesével teremtse meg a bizalmas, barátságos légkört. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Törekedjünk arra, hogy a gyermeket az óvodába lépéstől kezdve pozitív hatások érjék, úgy a felnőtt-gyerek, gyermek-gyermek kapcsolatában. Erősítenünk kell a baráti kötődéseket, észre kell venni a félszeg 13

14 szorongó gyermekeket. A bátorító nevelés módszerével csökkenteni lehet a félelmeiket, szükség esetén szakemberhez irányítani. Minden gyermeket a maga fejlettségi szintjén, fejlődési ütemének megfelelően kell fejleszteni. A szocializációs folyamatban a feladatunk: Viselkedéskultúra megalapozása. Az értékek megbecsülésére nevelés. Az emberi és a természeti környezetben az óvónő irányítsa rá gyermek figyelmét a szépre, jóra. A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és önérvényesítés erősítése. Közös szabály betartása és szabályalkotásra való ösztönzés. Az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése. A példaadás, pozitív értékek megmutatása, pozitív értékelés. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek érdekében fel kell vállalnunk a családi nevelést pótló tevékenységeket is. Egyéni fejlődési ütemű, és kiemelt képességű gyermekek fejlődését is biztosítsa az óvónő. A napirend biztosítsa a gyermekek testi, lelki harmonikus fejlődését. Az óvónő vegye figyelembe a tervezésnél a gyermekek szükségleteit, érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság elve. Az elfogadó szeretetteljes légkör segítse elő a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, pozitív énképük megerősítését. Mindehhez sokszínű élmény, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények erősítik a közösségi érzést, megalapozzák a szülőföldhöz való kötődést, / hagyományok, ünnepek/. A tisztelettudó, az együtt érző, másságot elfogadó, empatikus magatartás segítse elő az érzelmi és szociális intelligencia 14

15 kialakulását. Különböző csoportok szervezzenek közös programokat egymással, alakuljon együttműködő alkalmazkodó képességük / sport rendezvények, kulturális rendezvények kirándulások/. Az óvodai élet közös élményei: Őszi, tavaszi kirándulás. Ünnepek / Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, nemzeti ünnepek, születésnapok/. Jeles napok. Sport versenyek, események. Kulturális rendezvények / mozi, színház, kiállítás, ovis gála, gyermekkönyvtár, gyermekek háza/. Erdei tábor. Játszóház. Kialakult hagyományok ápolása/ Mesenap, Luca-nap/. A felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek bizalmas, elfogadó kapcsolata csoportban. Az óvónő személyiségével modellként hat a csoportszerveződés folyamatára, irányítója és tagja is a közösségnek. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, az őszinte, toleráns magatartás, a bizalom, a másság elfogadása, az egyéniség tiszteletben tartása. Alakítson ki az óvónő bizalmas, jó kapcsolatot a szülőkkel, hogy az együttnevelés minél hatékonyabb lehessen. Bizalmas kapcsolatban, jobban megismerheti a gyermeket az óvónő, és hatékonyabban érvényesülhet a kooperatív nevelés módszere 15

16 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása. A gyermek kompetenciáinak fejlesztése, élményszerű megtapasztalással, játékban és játékos tevékenységben. Feladat: Ösztönző, beszélő környezet biztosítása. A gyermeki beszédkedv, kifejező képesség, szókincs fejlesztése. Beszédkészség felmérése, a beszédhibák javítása szakemberek segítségével. A kommunikáció különböző formáinak alakítása. Tervszerű egyéni képesség fejlesztése. A különböző élethelyzetekben, tevékenységekben az érzékszervet foglalkoztató tapasztalás útján történő ismeretszerzés, felfedezés lehetőségének biztosítása. Értelmi képességek, kreativitás és alkotóképesség fejlesztése. Prevenció, tehetséggondozás. Alapelvek: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében jelen van. Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul. Az óvódás gyermek tanulása cselekvő, szemléletes. 16

17 Az értelmi nevelés eszköze, módszere és színtere a játék és a játékos tevékenység. A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során, a megismerési vágy, az utánzási kedv, a sikerélmény és a kíváncsiság motiválja. Komplexitás és differenciálás. A tanulás a gyermek részéről játék, az óvodapedagógus részéről tudatos, tervszerű tevékenység. Az óvodapedagógus pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége a játék. Az óvónő szerepét tekintve, az játék két nagy csoportra bontható: a gyermek által kezdeményezett /spontán/ és az óvónő által kezdeményezett. A nevelés szempontjából mindkettő fontos. Mindkét formája gyermeki tevékenység. Ebben az életkorban akkor tud megismerni egy kisgyermek, ha látja, hallja, érzi is a megismerés tárgyát. Ezért nem az ismeretek halmozása a célunk, hanem az, hogy tevékenységek közben a megismerők, megfigyelőképességét alakítsuk. Képességfejlesztő tevékenység Tevékenység közben ahhoz szoktatjuk a gyermeket, hogy meglássanak, meghalljanak, a felfedezés a megismerés öröméhez juttatja el a gyermekeket. Az érzékelési és észlelési tapasztalatokat nem az óvodapedagógus fogalmazza meg. Nem az a fontos, hogy helyes legyen a fogalom meghatározás. Lehet körülírással, akár új nyelvi alakot is teremteni. A lényeges a saját tapasztalás, saját megfogalmazása. Így hamarabb válik képessé önálló megfigyelésre és így 17

18 válik megfigyelővé a kisgyermek. Három képességterületet határoztunk meg, amelyek fejlesztésére mindenfajta tevékenység közben gondot fordítunk. Megfigyelőképesség /látás, hallás, tapintás, gondolkodás/ Cselekvőképesség /tevékenykedés, mozgás/ Kommunikációs képesség Komplex tevékenység Abból a feladatunkból, hogy a gyermekek számára tevékenységeket szervezünk, és nem foglalkozásokra bontjuk a tanulást és nevelést, valamint abból, hogy minden tevékenységben ugyanazon képességek fejlesztését valósítjuk meg, szinte egyértelműen következik a komplexitás elve. A közvetítésre szánt ismeretanyagot gondolati egységekre bontjuk. Egy rendszerként, egy bizonyos időszakban minden tevékenységben ezt a gondolati egységet dolgozzuk fel. Több napig ismétlődő tevékenység A gondolati egységek rendszerként való feldolgozása a foglalkozási idő, de még az egynapi időkeret fellazítását is igényli. Mind addig, amíg az egység feldolgozása indokolja egy adott téma feldolgozásánál időzünk. Mivel az óvodáskorú gyermek figyelme rövid, az emlékezete sem tartós, megfelelő idejű begyakorlásra, ismétlésre és kellő számú kipróbálásra van szükség. Ha egy téma egymás után több napig visszatér minderre megfelelő lehetőség nyílik. Egyéni fejlesztő A több napig ismétlődő, azonos téma feldolgozása lehetőséget ad arra, hogy egyszerre 5-10 fővel lehessen beszélgetni, tevékenykedni, megfigyelni. Az 18

19 óvónő minden gyermek gondolkodásának lépéseit, variációit követni tudja, és ehhez mérten tud adni további lehetőséget, feladatot. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés érvényesítése a nevelés egész folyamatában, különös tekintettel: A gyermek beszédkedvének és kommunikációs képességeinek fenntartása, ösztönzése. A gyermek közléseinek meghallgatása. A gyermeki kérdések érvényesülése, támogatása. A válaszok igénylése. Az intellektuális érzelmek és képességek alakítására. Az óvónői modell szerepéből adódó feladatok: Ügyel a hibátlan, érthető, világos, tiszta hangképzésre. Ne legyen túlartikulált. Grammatikai szempontból tiszta, jól szerkesztett és megfelel a magyar nyelv szabályainak. Szervezési elvek, keretek: A nevelési helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása az egész nap folyamán. A tanulás lehetséges formái: Az utánzásos minta és modell követéses magatartás és viselkedéstanulás /szokások alakítása/. Változatos tevékenységekben megvalósuló tanulás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. 19

20 A gyakorlati problémák és feladatok megoldása, kreatív gondolkodásfejlesztés. Rendszeres, bővítés, gyakorlás élethelyzetekben. 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Cél: Érzelmi biztonságot nyújtó, a gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz. Feladat: Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Átgondolt napirend, heti rend kialakítása. Alapelvek: A pedagógus az egész napos tevékenysége során teljes személyiségével nevel. A napirendet és a heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A napirend hozzájárul a gyermekek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez. A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása. Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság. A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított. Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére. 20

21 Személyi feltételek: A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések: Alkalmazottak összesen: 18 fő Megnevezés: Fő: Felsőfokú óvodapedagógus: 11 Másoddiplomával rendelkező: 4 Ének-zene tanár: 1 Közoktatás vezető: 2 Szakvizsgázott: 1 Egyéb szakképesítés: Nyelvvizsga: 2 Gyermektorna: 1 Beszédfejlesztő: 1 Számítógép kezelő: 2 Pedagógiai munkát segítő: Dajka: 5 Karbantartó: 1 Személyi feltételek: A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára. 21

22 Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez. Az integrált csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell, hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösségek és a felnőttek számára. Tárgyi feltételek: A tárgyi feltételek biztosításának alapja az Óvodai nevelés országos alapprogramját és az Eszköznormát vesszük figyelembe. A Mesevár Tagóvoda a város középpontjában helyezkedik el. Az épületben 5 csoportszoba található. Óvodánk 1967-től üzemel,ezért folyamatos karbantartást igényel. A 2010-es nevelési évben pályázat útján a tagóvodában részleges akadálymentesítésére került sor. Tornaszobával rendelkezik óvodánk. Igyekszünk otthonossá, barátságossá, a különböző játszóterületeknek megfelelően praktikussá alakítani a környezetünket. Udvarunk ápolására, szépítésére nagy gondot fordítunk. Az Alapítványunk és a szülők is folyamatosan nagy segítséget nyújtanak. Eszközeink szabványosak az előírásoknak megfelelőek. Csoportszobáink esztétikusak, egyéni színezetűek. A környezeti kultúra alakításakor előnyben részesítjük a természetes anyagokat. Felszereltségünk: az alapvető eszközök rendelkezésre állnak, de folyamatosan felújításra és pótlásra szorulnak. Csoportszervezési formák: Homogén /osztatlan/ és heterogén / vegyes/ csoportokban történik a nevelés 22

23 A csoportkialakítás szempontjai: A gyermekek érdeke. A szülők kérése. Az óvónők nevelési elképzelése Speciális célok. Objektív körülmények. Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról. Pedagógiai program megvalósíthatósága. Az óvoda kapcsolatai Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása. Feladat: A hatékony együttműködés legmegfelelőbb formáinak megválasztása, működtetése. Az óvoda és család Az óvoda a családi nevelést, a maga sajátos formáival kiegészítve, közösen fejleszti, neveli az óvodás gyermeket. A szülő ismeri gyermeke veleszületett adottságait, tulajdonságait, eddig kialakult szokásait és a család értékrendjét közvetíti. Az óvoda a korosztályra vonatkozó szakmai ismeretekkel, egyéb társadalmi elvárások közvetítésével tud segítséget nyújtani a családnak abban, hogy a gyermekét felkészítse a későbbi elvárások teljesítésére. Közös neveléssel 23

24 fejlesztéssel kialakítják azokat a képességeket, készségeket, amelyekkel lehetővé válik a kudarc nélküli iskolakezdés. Az együtt nevelés, szemléletformálás, a szakszerű ismeretek közvetítése érdekében kialakított kapcsolattartási formák: családlátogatás, anyás beszoktatás, szülői értekezlet, egyéni problémák megbeszélésére fogadó óra, nyílt napok, faliújságon megjelenítjük, az óvodai élettel kapcsolatos eseményeket, élményeket, szülőkkel együtt szervezett rendezvények. Óvoda és bölcsőde Az óvodába kerülő gyermekek egy része bölcsödéből érkezik. A zökkenőmentes átmenet érdekében kapcsolattartás formái, közös rendezvények: - Mikulás ünnepély, - Ismerkedési délelőtt, - Szülői értekezlet. Az óvoda és iskola Az intézmények között kialakult kapcsolat hozzájárulhat a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedéséhez. Kapcsolattartási formák: 24

25 - nyílt napok, - szülői értekezletek, - iskolai kóstolgatókon való részvétel, - közös rendezvények, - sport rendezvényekre való meghívás, - játszóház. Közművelődési intézmények A Művelődési és Sport Központ, a Gyermekkönyvtár, és az óvoda között kialakult hagyományos kapcsolatot továbbra is ápoljuk / ovis bérlet, városi ünnepségek, Ovis Gála, sportrendezvények, stb./ 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 6.1. Játék Cél: A játék mindennapi, legfontosabb, a pszichikumot, kreativitást, a gyermek személyiségét fejlesztő, élményt adó tevékenység legyen. A játék örömforrást jelentsen, a gyermekek belső szükségleteinek, vágyainak kielégítését szolgálja. Feladat: Változatos lehetőségek kínálása a gyermekeknek, amiből szabadon választhatnak / hely, idő, eszköz, élmény/. Utánozható minta adása, tudatos pedagógiai jelenlét. 25

26 Alapelvek: A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a gyermek legfőbb, legfejlesztőbb tevékenysége és egyben pszichikus szükségletének színtere is. A gyermek tiszteletben tartása társként elfogadása. Átgondolt napirend, hosszantartó, zavartalan játék lehetősége. A szabad játék aránya nagyobb, mint az irányított játék. Az óvónő szerepe a játékban: érvényesüljön a modellnyújtó szerepe tudatos, megengedő, támogató, biztonságot adó állandó jelenléte az indirekt irányítás felelőse. A játék fajtái: A játék fajtái sokszínűek, nem elkülöníthetők, egységet alkotnak, egymásra épülnek. Gyakorló játék Szimbolikus- szerepjáték Konstruáló játék Szabály játék Dramatizálás, drámajáték, bábozás Szervezési elvek, kerete: Folyamatos, rugalmas napirenddel biztosítani tudjuk, hogy a nap során a legtöbb időt a szabad játék töltse ki. 26

27 A játék során a szabad játék kerüljön túlsúlyba. A játék komplexitása Mivel az óvodáskor életkori sajátossága, hogy minden tevékenységre a játékosság a jellemző. Minden nevelési területen a fejlesztésben megjelenik a játék, a játékba ágyazott tevékenység. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a játék során beépítjük a különféle nevelési területek éppen akkor betervezett témája szerinti játékokat, tevékenységeket. Szociális érzelmek fejlődése a játék által Az együtt játszás során megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, elfogadni a másikat, a másságot, a viselkedésformákat. A szabályok elfogadják, betartják, alakul szabálytudatuk. A közös készülődés az ünnepekre, az együtt tervezés, együtt működés erősítse az együvé tartozás érzését. A játék során erősödjenek a baráti kapcsolatok. Fejlődjön konfliktus megoldó képességük. A játék és a tanulás A játék és a gondolkodás fejlődése között szoros a kapcsolat: A gyermek játékában tükröződik a gondolkodás fejlettsége A gyermek gondolkodása fejlődik a játék /a társak, az óvónő/ által. A gondolkodás megismerő, tapasztalatszerző rendszer és kapcsolatokat kereső és teremtő folyamat. Eredménye a gondolat, nyelvi formája a szó, mondat, 27

28 logikai formája a fogalom és az ítélet. A gondolkodás a valóságból szerzett tapasztalatok rendszerezését, kapcsolataink felismerését biztosítja. A gyermeki gondolkodás azokra a tapasztalatokra épít, amelyeket a megismerő tevékenység során szerez. Ezért fontos, hogy tapasztalatokat szerezzenek az óvodások, élményekhez juttassuk őket, mert ezek az ismerete, tapasztalatok megjelennek később a játékukban, gazdagabbá teszi játékukat. A 3-7 éves gyermek gondolkodásának jellemzője, hogy gyakorlati cselekvésbe, játéktevékenységbe ágyazott. A játék, játékos tevékenységek segítségével arra törekedjen az óvónő, hogy minél jobban megismerjék a gyermekek a körülöttük lévő élő, élettelen, mesterséges környezetet, a köztük lévő kapcsolatokat, összefüggéseket. A játék tevékenység fejlesztéséhez és a tanulási folyamat megvalósítása érdekében alkalmazza a projekt rendszerű fejlesztést. A mentális képességek, készségek fejlődése a játék által: Fejlődjön percepciós képességük. Szerezzenek ismereteket egymástól, környezetükből. Kommunikációs képességük fejlődjön / szókincs, beszéd, kifejezés/. A játék során lehetőség nyíljon a megszerzett ismeretek, tapasztalatok kipróbálására, alkalmazására. Fejlődjön mozgásuk Keressék a megoldásokat a problémákra / szerep, eszköz, hely stb/. Probléma érzékenyek. Egyéni fejlődés a játék segítségével: A fejlesztés, mint külső feltétel a gyermek belső feltételein, képességein, tulajdonságain, keresztül hat. A gyermek egyéni fejlettségéhez igazodjon. 28

29 Építsen a gyermek ismereteire. Rugalmasan változzon a játék helye, ideje, az eszközök, módszerek. Megfelelő legyen az arány a szabad és szervezett játék között. A játék feltételei: Tartalmi élmények biztosítása, a családban, az óvodában. Az óvodában: Séták, kirándulások alkalmával. Mozgásos tevékenységek során. Társadalmi környezet megfigyelése során. Személyi feltételek: Óvónői magatartás: Legyen partner az óvónő a játékban, tudjon társként játszani. Megengedő, egyben modellnyújtó legyen. Tapintatos és biztonságot adó jelenléte fontos a gyermek számára. Gyermeki jogok a játékban: A gyermeknek joga van a játékhoz. Lehessenek saját ötletei, egyéniségét érvényesíthesse. Egyéniségét megőrizhesse. Joga van a játéktéma befejezésére. Tárgyi feltételek: Hely biztosítása: 29

30 Csoportszobákban- sarkok, kuckók kialakítása, mozgatható térelválasztók Lehetőség legyen a csoportszoba rugalmas átalakítására. Szabadban, udvaron, réten parkokban, stb. Játékeszközök biztosítása: Kész játékok Készített játékok/ közösen, óvónő által készített/. Kellékek / kendők, takarók, sálak, stb/. Legyenek nem kidolgozott eszközök is. Biztosítsunk lehetőséget az eszközök folyamatos felhasználására ott marad, ahol játszottak. Tudjanak várni a játékeszközökre, hogy a másik gyermek be tudja fejezni a játékát. A játék idejének biztosítása: Folyamatos és rugalmas napirenddel. Kötetlen kiscsoportos tevékenységek szervezésével. A szabad és tervezett játék aránya lehetőleg fele-fele megoszlásban történik. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. Szabad játék: A kicsik igénylik a nagyok alkotta játékokat. Az óvónő több segítséget, támaszt nyújt a kicsiknek. A nagyok önállóan tervezzék, szervezzék a játékukat, próbálják megoldani problémáikat/ konfliktus kezelés/. Játékuk egyre önállóbb és összetettebb. 30

31 Tervezett játék: Szabályjátékok alkalmával feladattudatuk erősítése. A gyermekek egyéni igényinek kielégítése. Az óvodáskor játéka fejlettségi szakaszonként: Gyakorló játék: Érzékszervi, mozgásos játékok az én csinálom diadalmas érzése, a funkcióöröm határozza meg azt az időszakot. Játékok, tárgyak dobása, húzása, ellökése, szétszedése, összerakása, edények megtöltése stb. Ismétlődő cselekvések közösen anyagok, eszközök játékok megismerése, kipróbálása, tapasztalatok szerzése. Szöveg-dallam, mozgásos ismétlődő játékok, ritmus játékok. A játékterek, eszközök anyagok megismerése, használatának megfigyelése, próbálgatása. Építő, konstruáló játékok összerakosgatása, szétszedése. Manipulációs tevékenységek a jellemzők, amivel fejlődnek a nagymozgások, fejlődik testséma ismeret, térészlelés. Sok-sok gyakorlással lassan jártasságok, készségek alakulnak ki. Tapasztalásos megismerés révén fejlődik az értelmi képesség. Az óvónő biztosítson sok eszközt, tárgyat, anyagot a gyakorlójátékhoz, megfelelő játékteret. Adjon mintát az eszközök helyes használatához. Egyszerű szerepjáték megjelenése. Az ismerkedés, próbálkozás, ismétlés után, megjelenik a kitalálás, behelyettesítés, új kombinációkra való rátalálás. Bővülnek a játék elgondolások és ezek megvalósulásai. A sokoldalú érzékelést, észlelést fejlesztő játékok mellett megjelenik az érdeklődés a logikai játékok / puzzle, párosító, dominó/ 31

32 iránt. Megtanulják azok szabályait és alkalmazzák. Tartalmában, mélységében, idejében a játék kitolódik. A különböző játéktereken huzamos ideig együttes játékok alakulnak ki. Az eszközök bővülnek, a részfeladatokat egymás között megosztják. Vannak vezető típusok, akik irányítják a játékot, de megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni. Elsajátítják az óvónő segítségével az alapvető elemi viselkedési szabályokat. A baráti kapcsolatok mélyülnek, hiszen az érzelmi viszonyulás, szimpátia meghatározó a játékban. Az óvónő segítse a játék fejlődését, ha megreked a játék egy-egy területén, ötletadással, minta nyújtásával, kirándulással, eszközökkel stb. Konstrukciós, építő játékukban az egyéni elképzelések is megjelennek, újat alkotnak, kijavítják a rosszat, addig próbálkoznak, míg sikerrel nem járnak. A szerepjátékokban a mint ha tudat kialakulásával a gyermekek utánzása egyre tökéletesebbé válik. A különböző helyzetekben viselkedési formákban, probléma megoldást sajátítanak el, erősödik önbizalmuk, fejlődik alkotó fantáziájuk. Bővül a szerepjátékuk tartalmában, eszközhasználatában. Az óvónőnek sok élményt kell nyújtania, hogy gazdagodjon szerepjátékuk. Óvónői segítséggel: Barkácsoljanak, készítsenek egyszerű játékokat, kiegészítő kellékeket a szerepekhez, mesékhez. Már önállóan elbábozzák, eljátsszák a számukra igazi élményt jelentő meséket. A játék különböző területein a tartós, figyelmes játék alakul ki. A társak a szabályok elfogadása, a másik tudomásul vétele, tartalmas együtt játszás a jellemző. Szívesen bekapcsolódnak a közös játékokba, de önállóan is 32

33 kezdeményeznek játékot. Képesek elmélyülni egy-egy játékfajtában és több napon keresztül játsszák élményeiket, folytatják, bővítik a játé A játék tartalmában, formáiban, megoldásaiban tovább gazdagodik. Önállóan játsszák a logikai, memória játékokat, társasjátékokat. Tudják a szabályokat, és annak megfelelően játszanak. Önállóan, alkotóan használják a konstrukciós játékokat. Ötleteiket próbálják megvalósítani. A szerepjátékukban megjelenik az együttműködés, a társak keresése, kiválasztása, a barátságok erősödése, a közös feladatvállalás, a közös tervezés, megvalósítás, a szabályok létrehozása, változtatása, a szerepvállalás, /feladatvállalás/ az alá és fölé rendelés elfogadása, tükröződnek a környezetükből vett megfigyelések, élmények. Egy-egy szerepjáték több napon keresztül játszanak, várva a folytatás örömét, a társakkal, barátokkal való tervezgetés izgalmát, közben bővül, gazdagszik játékuk. Önállóan báboznak, dramatizálnak, játszanak el szituációkat. Ehhez az eszközöket is elkészítik. Szívesen barkácsolnak játék kiegészítőket, ajándéktárgyakat. Mivel az eszközök, az anyagok rendelkezésükre állnak, bármikor megvalósíthatják elképzeléseiket / papírból, rongyból, fából stb/. A szabályjáték során nemcsak elfogadják. betartják, hanem maguk is alkotnak szabályokat. Igényükké válik, hogy erőfeszítést, ügyességet igénylő játékban is részt vehessenek. 33

34 A szabad játékok mellett szívesen választják az irányított, szervezett játékokat, pl. matematikai-környezeti játékok, társas, párosító, dominó, mozgásos párkereső, utánzójátékok, stb Verselés, mesélés Cél: Önkifejezés, irodalmi élmények iránti érdeklődés felkeltése. A gyermekek egyéniségeinek kibontakoztatása, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása. Feladat: Nyugodt légkör, igényes irodalmi anyag, szemléltető eszköz és megfelelő hely biztosítása. Irodalmi élmény biztosítása mellett adjunk lehetőséget a bábozás, dramatizálás, önkifejezés megvalósításának. A magyaros gondolkodásmód, színes nyelvi sajátosságainak megalapozása. Az óvónő és a gyermekek által készített igényes szemléltető eszközök és kellékek alkalmazása. Családok meggyőzése az élő beszéd és mese fontosságáról. Nyelvi képesség differenciált fejlesztése, mesetudat alakítása. Alapelvek: 34

35 A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Különböző személyiségjegyek, megnyilvánulási formák elfogadása. A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvónő feladata, olyan művészi értékű, irodalmi alkotások válogatása, amelyek szólnak: az évszakok szépségéről, változásairól, az örök körforgásról, környezetünkről, az ember szeretetéről, tiszteletéről, amelyek kapcsolódnak az ünnepekhez, hagyományokhoz. A gyermekek identitástudatának kifejlődése érdekében, kiemelt feladatunk a magyar népmesék, népi játékok ápolása, valamint a nemzeti kisebbség kultúrájának megismertetése. Tartalom Az anyagkiválasztás szempontjai: Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek, melyek a természeti és társadalmi környezetről szólnak, megvalósítva a gyermekek esztétikai, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését és fejlesztését. Feleljen meg az óvodás gyermekek szemlélet módjának és világképének. A mese különösen alkalmas a gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Anyanyelvi képességek: 35

36 Szövegértés, mondatalkotás, szövegalkotás, aktív szókincs, kommunikációs képesség fejlesztése. Élményszerű meséléssel a mindennapokban. Dramatizálással, meseszövéssel, szituációs játékokkal. A legkisebbek versanyagában a népi mondókák, rigmusok, ölbeli hintáztatók, ujj sorolók, vigasztalók, ritmikus mozgással kísért mondókák kapjanak helyet. A meséket az egyszerű, érthető cselekmény és a ritmikus ismétlődés jellemezze. A fejlettebb gyermekek meséi már lehetnek több fázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, mesék. Kapjanak helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók műmeséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei. Az állatmeséktől kezdve, a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék a gyermekek mesetárába. Helye van a meseregénynek is. Az irodalmi élmény biztosításának jellemzői Minden lehetőséget felhasználunk az irodalmi élmények átadására, feldolgozására / mindennapos és elalvás előtti mese, vizuális tevékenységekhez, mozgáshoz kapcsolódó irodalmi művek/.a több napig tartó, mindennapos mese lehetőségének biztosítása 10 h-ig, minden gyermek számára. Az irodalmi élménynyújtás alkalmával, az óvónő igazodjon a csoport összetételéhez. Az élő mesélés fő szabályai: a beszéd zenei elemeinek érvényesítése, a pozitív személyiségjegyek erősítése, melyek hozzájárulnak a 36

37 mesetudat kialakulásához, a valóság és a képzelet megkülönböztetéséhez. A kiegészítő tevékenységek /bábozás, dramatizálás, drámajátékok/ segítik az élményszerű mesefeldolgozást. A délutáni pihenő előtt, mindig meséljenek az óvónők. A versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az aktuális irodalmi anyagokról az óvónő tájékoztassa a szülőket, így ők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán. Szervezési elvek, keretek: Mindennapos mese lehetőségének biztosítása. Az élményszerű mesefeldolgozást az óvónő elősegíti a tevékenységek tudatos megszervezésével, a komplexitás megvalósításával. A versek, mesék, saját kitalált történetek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz is kapcsolódjanak Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: A gyermekek érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésviláguk formálása, esztétikai fogékonyságuk alakítása. A közös éneklés, együttes játék örömének megéreztetése, zenei anyanyelvünk megalapozása. Feladat: 37

38 A zenei anyagok igényes kiválasztása a csoport adottságainak, és az egyéni képességek figyelembe vételével. Megfelelő idő, hely. eszköz biztosítása a spontán és a szervezett formában történő zenei tevékenységekhez. A közös éneklés és zenei tevékenységek megszerettetése. A gyermekek identitástudatának fejlesztése a népi mondókával, népdalok éneklésével, hallgatásával, gyermek néptáncok és népi játékok segítségével a hagyományok ápolásával. Alapelvek: A gyermekek zenei képességének elfogadása, tiszteletben tartása. Az óvónő mintaadó szerepe a zenei nevelés alapja. A zenei nevelést a játékos hangulat jellemzi. Elsődleges az élőzene, az óvónő élményt nyújtó tiszta éneklése. Az anyagkiválasztás alapja a népi gyermekjátékok anyagából valamint az igényesen megválogatott kortárs művészeti alkotások. A zenei nevelés hatása a gyermekek általános fejlődésére A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, ezért is elengedhetetlen eszköze az általános nevelőmunkának. a hangmagasság, ritmus és mozgás összhatásukban lelki jelenségé, pozitív viszonyulássá, örömmé válnak. A dalok éneklése, vagy meghallgatása fejleszti a gyermek érzékenységét, fogékonyságát. Színessé teszi érzelemvilágát a szerepvállalás. A zenei a 38

39 művészeti területek közül a legszabályozóbb. A dallam, szöveg, ritmus, tér, forma mind adott, de mégis önként vállalt játék lesz. A zenei nevelés a gyermek értelmére is hat. A zenei fogalompárok megértése összpontosított figyelmet, pontos megfigyelést kíván. Az összehasonlítás értelmi folyamata, a gondolkodás ugyanúgy megy végbe, mint egyéb foglalkozások alkalmával. Az elvont gondolkodás a fogalmak megértése áttevődik a képzeletre, a belsőképekre és a megérzésre. A dalok és játékok megtanulása a gyermek emlékezetét is fejleszti. A képzelet a már meglévő ismeretek, tapasztalatok emlékeiből rak össze újszerű, esetleg a valóágtól eltérő képet. Játéksorán a gyermek képzelt helyzetben van, csak úgy teszünk mintha valós lenne. a belsőhallás és képzelet az alapja a gyermek alkotókedvének. A játékszabályok elfogadása az akaratot, önfegyelmet formálják. A zenei nevelés az irodalommal, az anyanyelvi neveléssel van legszorosabb kapcsolatban. a mondókák dalok szövegének hanglejtését, ritmusát, hangsúlyait pontosan követi a gyermekdal. Az ismétlődő mozdulatok által lelassított szavakba, szép és pontos kiejtésre serkentenek. Az új szavak a szókincset bővítik, a mozgással egybekötött cselekvések a szavak pontos megértését segítik. Az énekese játék a szocializációt is elősegíti, amikor mindent egyszerre csinálunk, egy időben, egyforma mozgással. Ennek morális és művészeti hatása, öröme a társas kapcsolatok fejlődésében is érvényesül. A testi fejlődést is természetes módon segíti az énekes játék. a zene lüktetése hat a koordinált mozgásra, az énekléstől nő a légzéskapacitás, a lüktetés a folyamatosság szabályozott mozgást igényel. A járás, tapsolás, játékos mozdulatok a gyermek egyensúlyérzékét fejlesztik. A zenei anyagok kiválasztásának szempontjai és javasolt tevékenységek Az óvodai zenei nevelés a mondókát és az énekes játékokat, a magyar gyermekjáték-hagyomány anyagából meríti. Alkalmazhat még művészi értékű a 39

40 magyar népzenei sajátosságokra épülő komponált dalokat. A zenei képességek: hallás,az éneklési készség, a ritmusérzék egyidejűleg, együtt fejlődnek énekléskor, a mozgással egybekötött gyermekjátékok előadása közben. Azonban szükség van a készségek rövid ideig tartó gyakorlására, tudatos alkalmazására. A készség fejlesztésének képzelt helyzetbe illesztett módszere a játékosság. Fejlődésjellemző: 3-4 éves korban 5-7 mondóka,2-4motívum terjedelemben népi játékdal és 1-2 műdal,8-12ütem terjedelemben. A tá és ti-ti ritmusértékek arányosan változzanak. Az énekes anyag hangterjedelme az alaphang feletti terc, kvart, kvint hangköz hangterjedelme. A hangkészlet: szó-mi-dó-szó hangok. A megtanítandó dalok hangkészlete a pentaton hangrendszer részeiből adódik: szó-mi, lá-szó-mi, mire-dó, szó,mi, re,dó,és dó-lá-szó. A 3-4éves gyermekeknek a mondóka és dalanyagból olyan alkalmas játékokat kell választani, amelyeket a felnőtt játszik a gyermekkel. A gyermek számára először olyan játékot válasszunk amelyek körbesétálás nélkül állva, vagy ülve is eltudnak játszani, az év végéig körbe járni is megtanulnak. A játékos utánzó mozgás, egyszerű körséta, guggolás, vagy könnyű szerepcsere játék felel meg. Szövegük játékos legyen. Zenehallgatásra játékdalokat, néhány szakaszos mese jellegű népdalokat énekeljünk. Hangszeren a zenehallgatással előadott népdalokat ezen kívül a magyar népzene szellemében komponált műdalokat és műzenét. A gyermekek óvónő segítségével egyszerre, csoportosan körülbelül azonos magasságban próbáljanak meg énekelni. Játékos mozgás lehet minden egyszerű utánzó mozgás kézzel, hajladozással. Játékos mozdulatokkal az egyenletes lüktetést érzik. Egyszerűmozgással az óvónő éneklésének vagy hangszerjátékának tempóváltását. Tanuljanak egyenletesen ütni dobon,és ritmusbottal. Egyszerű 40

41 beszélt és énekelt motívumokat tudjanak visszaadni. A magas-mély hangokat oktáv távolságban. Eltérő hangszínt keltő használati tárgyak zörejhangjait (fa, üveg, fém) az óvodai ritmushangszerek hangját,az óvónő halk és hangos éneklését, beszédét, a halk és hangos zörejt. 4-5 éves korban 4-6 mondóka, 4-6motívum terjedelemben,12-15 magyar népi játékdal és2.3 műdal, ütem terjedelemben. A tá és ti-ti ritmusértékek mellett a szinkópa és a negyed szünet is előfordulhat a mondóka, dal végén. A hangkészlet főhangjai a pentaton hangsor hangjai. A szó-mi, lá-szó-mi, szó-midó,mi-re-dó, szó-mi-re-dó népzenében gyakori hangkészletek mellett a pentatónia hangzásvilágába vezetnek be a dó-lá,-szó, és a mi-re-do-lá, hangkészletű dalok. A 4-5 évesek feladata a hangzók tiszta ejtésének a begyakorlása. Éneklés közben a helyes szövegkiejtésre kell törekednünk és a játékos hangzógyakorlásra alkalmas szöveget kell kiválasztani. Ének és játékaik szerepváltó, párcserélő, kiforduló, leánykérő és különféle vonuló táncos játékokkal gazdagodnak. Vonulási formák: páros vonulás, a kör mozgásával ellentétes irányú járás, hullámvonal. Zenehallgatásra nagyobb lélegzetű játékdalokat és műdalokat, több szakaszos népdalokat, énekes meséket rokon népek dalait adjuk elő énekelve, hangszeren az énekes zenehallgatás anyagát hallgassák meg a gyermekek, valamint hangszeres műzenét. 41

42 Ritmusjátékaik:egyenletes járás tapsolás. a dob és cintányér, háromszög használata maguk készítette hangszerek használata. A dalritmus,mondókaritmus kifejezése tapssal és ritmushangszerekkel. A gyors és lassú beszéd, ének, mozgás: tempótartás képessége. Ritmus visszhangjáték két ütemes motívummal. Hallásfejlesztő játékok: dalfelismerés,dúdolásról, hangszeres előadásról kisebb hangszínkülönbségek felismerése,,egymás hangjának felismerése, a természet és környezet zörejeinek megismerése. Ismerjék fel a különbséget, és énekeljenek, beszéljenek, tapsoljanak halkan és hangosan váltakozva is. Párbeszédes és váltakozó éneklés. Visszhangjáték kétütemes szöveges motívummal. Oktáv és kvint viszony felismerése. Óvónő indításával önállóan és csoporttal is tisztás jó szövegkiejtéssel énekeljenek. Dallam fordulatok kitalálása éves korban 4-6 mondóka 6-12 motívummal magyar népi játékdal és 5-6műdal és más népek gyermekdalanyagát is képviselheti néhány dal. A dalok 12-18ütem terjedelműek lehetnek, motívum ismétléssel emelkedhet. A ritmus anyag a belső motívum végén előforduló negyed szünettel bővül. Indításnál tizenhatod értékű ritmusértékek lehetnek. A hangkészlet főhangjai változatlanul a pentaton hangsor hangjai. A népi játékdalokban többször előfordulhat a lefutó pentacord, hexacord motívum. A dalszövegek a gyermekekhez közelálló bármilyen témával bővülhetnek. Az énekes játékok mozgásanyaga változatos térformákba rendeződik: csigavonal, két csoportban hullámvonal, két kör halad egymáson belül ellentétes irányban, páros sor és páros kör. Táncmozdulatok: kis csárdáslépés, sarok koppantás láb előtt váltott lábbal,forgás, egyedül és párosan. Zenehallgatás: Egymástól eltérő hangulatú játékdalokat, műdalokat és 42

43 népdalokat adhatunk elő énekes és hangszeres formában. Hangszeren megszólaltatunk karakter és táncdarabokat, műzenei és népzenei szemelvényeket. Ritmusjátékok: Az egyenletes lüktetés és a dalritmus hangoztatása egymás után. A negyed szünet jelzése mozdulattal. Dalritmust hangoztatnak belső énekléssel belső mondókázással. Dalokat és mondókákat ritmusról is felismernek. a dobot,a háromszöget és a cintányért tudják kezelni. Motívumhangsúly kiemelése tapssal, játékos mozdulatokkal, tánccal. Az óvónői tempóváltást követni tudják. Gyors-lassú, halk-hangos fogalompár ismerete. Hallásfejlesztő játékok:dallamok felismerése dúdolva, vagy hangszeren hangoztatott motívumról ( kezdő és jellegzetes belső motívum) a belsőhallás és a zenei emlékező képesség fejlesztésére a megtanult dalokat énekeljék dúdolva( belső szövegmondással) halk-hangos tagolással egymásnak felelgetve és dallambujtatással. A magas mély relációt oktáv, kvint és terc különbségben ismerjék fel. Énekeljenek csoportosan és egyénileg önálló indítással tisztán, és megfelelő tempóban. Improvizálnak szöveghez ritmust és dallamot, zenéhez mozgást, ritmikus párbeszédet. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az életkor a csoport fejlettsége alapján kell eldönteni, hogy mikor milyen formában érvényesítjük zenei nevelési elképzeléseinket. A zenei nevelés szervezeti formája ennek megfelelően kötetlen és kötött jellegű. A tervszerű tevékenységeken kívül fontos a napi kötetlen éneklés, énekes játék zenehallgatás, hogy a gyermekek képességei, készségei megfelelő mértékben fejlődjenek. A zenei képességfejlesztő játékok elsősorban mikro csoportos formában szervezzük,hogy nevelő munkánk eredményesebb és hatékonyabb legyen. A körülményektől függően bármikor kezdeményezhető ének, énekes játék, zenehallgatás és képességfejlesztés. 43