2. A hőmérő kalibrálása. Előkészítő előadás

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. A hőmérő kalibrálása. Előkészítő előadás"

Átírás

1 2. A hőmérő kalibrálása Előkészítő előadás

2 Nemzetközi mértékegységrendszer SI Alapmennyiség Alap mértékegységek Mennyiség Jele Mértékegység Jele hosszúság l méter m tömeg m kilogramm kg idő t szekundum s elektromos áramerősség I amper A hőmérséklet T kelvin K fényerősség I v kandela cd anyagmennyiség n mól mol alap mértékegységek származtatott mértékegységek Celsius-skála Jele θ, ϑ, (T)

3 A hőmérséklet egzakt definíciója Termodinamika 0. főtétel termikus egyensúly (T ) sugárzási egyensúly Minden egyensúlyban levő termodinamikai rendszerben létezik egy tulajdonság, amit hőmérsékletnek nevezünk. A hőmérséklet eloszlás homogenitása a hőegyensúly (termikus egyensúly) szükséges és elégséges feltétele. A hőmérséklet az az állapotjelző, amely megszabja a hőáramlás irányát. Természetes folyamatoknál hő kizárólag a nagyobb hőmérsékletű részből a kisebb hőmérsékletű rész irányába áramlik.

4 A hőmérséklet egzakt definíciója Termodinamika 0. főtétel termikus egyensúly (T) sugárzási egyensúly 2. főtétel dq/t Tökéletes gáz állapotegyenlete pv m = RT p 0 Carnot-folyamat Boltzmann-eloszlás termikus zaj hangsebesség gázokban mágneses szuszceptibilitás Planck-féle sugárzási törvény (magas hőmérsékletek) gázhőmérő Sok nehézség nincs ilyen anyag az edény mérete is változik p, T nyomás magasságfüggése gázadszorpció stb. Csak 5 országban van

5 Néhány elterjedtebb hőmérőtípus a Galilei hőmérő a szép

6 Néhány elterjedtebb hőmérőtípus a bimetál hőmérő az egyszerű

7 Néhány elterjedtebb hőmérőtípus a termoelektromos hőmérő a pontos Több termoelem termooszloppá kapcsolható össze. Ilyen eszközzel nagyon pontosan lehet hőmérséklet különbséget mérni.

8 Néhány elterjedtebb hőmérőtípus az ellenállás hőmérő a modern Fémek, félvezetők ellenállása függ a hőmérséklettől. fémek: dr/dt > 0 félvezetők: dr/dt < 0 Egy platina ellenálláshőmérő akár C tartományban is működik.

9 Néhány elterjedtebb hőmérőtípus a folyadék hőmérő a klasszikus 1714-ben Gabriel Fahrenheit ( ) készített először üvegből higanyos hőmérőt. 9

10 Hőmérsékleti skálák 1. Fahrenheit Fahrenheit-skála (1709): 0 F (-17,77 C) 1709 telén mért leghidegebb hőmérséklet 100 F (37,77 C) Fahrenheit tehenének végbelében mért hőmérséklet A talppontok között a beosztás lineáris (borszesz hőmérővel). Daniel Gabriel Fahrenheit ( ) fizikus, műszerkészítő Probléma: Fahrenheit-nek személyesen kellett másolatot csinálnia az eredeti hőmérőről (őshőmérő) Alsó és a felső talppont önkényes Alsó és a felső talppont nem reprodukálható utólag Egy őshőmérő kell a skála reprodukálásához

11 Hőmérsékleti skálák 2. Celsius Celsius-skála (1742; 1750): 0 C olvadó jég hőmérséklete 1 atm levegőn 100 C forrásban levő víz hőmérséklete 1 atm levegőn A talppontok között a beosztás lineáris (borszesz hőmérővel). Anders Celsius ( ) svéd csillagász Probléma: ha más folyadékkal (pl. Hg) töltik a hőmérőt, más skálát kapunk Alsó és a felső talppont Alsó és a felső talppont önkényes bárki könnyen reprodukálja mindenki tud saját hőmérőt csinálni

12 Hőmérsékleti skálák 3. Kelvin Kelvin-skála vagy abszolút hőmérsékleti skála (1848): Lord Kelvin született William Thomson ( ) skót fizikus 0 K (-273,15 C) ideális gáz extrapolált nulla térfogata 273,16 K (0,01 C) víz hármaspontjának hőmérséklete A talppontok között a beosztás lineáris (ideális gázzal töltött hőmérővel). Alsó talppont fizikailag jól meghatározott Felső talppont önkényes, de utólag jól reprodukálható Ez a valódi ( termodinamikai ) hőmérsékletskála

13 ITS90 (International Temperature Scale of 1990) hőmérsékleti skála Nemzetközi megállapodás Alappontok - nagyon tiszta anyagok (>99,9999%) fázisegyensúlya A hőmérsékleti pontok között mérés megállapodás szerinti hőmérővel interpoláció megállapodás szerinti függvénnyel Anyag Hőmérséklet / K Hőmérséklet / C Állapot Hélium, He 0,65 5,0 gőznyomásgörbe Hidrogén, H 2 13, ,3467 hármaspont Neon, Ne 24, ,5939 hármaspont Oxigén, O 2 54, ,7916 hármaspont Argon, Ar 83, ,3442 hármaspont Gázhőmérő Pt-ellenállás hőmérő 13

14 ITS90 (International Temperature Scale of 1990) Anyag Hőmérséklet / K Hőmérséklet / C Állapot Higany, Hg 234, ,8344 hármaspont Víz, H ,16 0,01 hármaspont Gallium, Ga 302, ,7646 olvadáspont Indium, In 429, ,5985 fagyáspont Ón, Sn 505, ,928 fagyáspont Cink, Zn 692, ,527 fagyáspont Alumínium, Al 933, ,323 fagyáspont Ezüst, Ag 1234,93 961,78 fagyáspont Arany, Au 1337, ,18 fagyáspont Réz, Cu 1357, ,62 fagyáspont Az OMH által megvalósított nemzeti etalonok Pt-ellenállás hőmérő Pt10%Rh / Pt termoelem Planck-féle sugárzási törvényen alapuló módszer 14

15 A víz hármaspontja az ITS 90 skála egyik fix pontja A víz hármaspontjának megvalósítására szolgáló eszköz MKEH Metrológiai Főosztály (Országos Mérésügyi Hivatal OMH) o C eltérés o C Az ITS-90 szerint 1013 hpa nyomáson a víz forráspontja 99,974 o C A korábbi definíció (IPTS-68) szerint a víz forráspontja 100,000 o C A víz normális forráspontjánál a különbség -0,026 K 15

16 A folyadékhőmérők működési elve A folyadékból (például higanyból) és üvegből álló rendszer hőmérsékletét növelve mindkettő térfogati hőtágulási együtthatójának, β megfelelően tágul. A folyadék (higany) hőtágulási együtthatója egy nagyságrenddel nagyobb az üvegénél. pl. β Hg = 1, C -1, β üveg = 2, C -1. Állandó keresztmetszetű kapilláris csőben a két hőtágulási együttható jelentős különbsége miatt a folyadék (higany) fonál hosszának változása arányos a hőmérséklet változással. Ha az együtthatók azonosak volnának a Hg nem mozdulna el a kapillárisban hőmérséklet változás hatására. Mérési tartomány: a folyadék olvadás- és forráspontja között. A Hg -38,87 C-on olvad és 356,7 C-on forr, ezért széles hőmérséklettartományban használható.

17 A folyadékhőmérők érzékenysége, Δh/ΔT A higany és az üveg térfogati hőtágulási együtthatójának különbsége β dv dt = β = 2 V0 dv r π dh dh dt h T 1 = 2 r π β V0 = 2 r π β V 0 Annál nagyobb a hőmérő érzékenysége, minél nagyobb β és a Hg térfogata (V 0 ) a referencia T 0 hőmérsékleten, valamint minél kisebb a kapilláris sugara, r.

18 A folyadékhőmérő saját hibái A kalibráció során beállított 0 C helyzete pontatlan. Kiküszöbölése: kalibráció A kapilláris keresztmetszete nem teljesen azonos a hőmérő hossztengelye mentén. Kiküszöbölése: kalibráció

19 A magyar tömegetalon az OMH-ban kettős üvegbúra alatt ETALON hiteles anyagminta, mérőeszköz, mérőrendszer rendeltetése egy mennyiség egységének, illetve ismert értékének megvalósítása, meghatározása célja, hogy ezen értékek összehasonlítással más mérőeszközökre átvihetők legyenek érvényes hitelesítéssel kell rendelkeznie LESZÁRMAZTATÁSI REND a mérőeszköz hitelesítését, ellenőrzését vagy kalibrálását mindig egy másik - nagyobb pontosságú - hiteles mérőeszközzel történő összehasonlítással kell elvégezni. Ezáltal szoros összefüggés létesül az országos és nemzetközi etalonok, a használati mérőeszközök pontossága között. nemzetközi etalon nemzeti etalon laboretalon pontosság 0, K 0,000 1 K 0,001 K

20 METROLÓGIA a méréssel kapcsolatos ismeretek összessége (vigyázat nem meteorológia) HITELESÍTÉS azt igazolja, hogy az adott mérőeszköz mérési jellemzői a szabványban meghatározott pontossági osztály tűréshatárain belül vannak. Hatósági tevékenység, így azt csak az MKEH Metrológiai Főosztály (Országos Mérésügyi Hivatal) vagy akkreditált laboratórium végezheti el KALIBRÁLÁS az etalontól való eltérést vizsgálja

21 A folyadékhőmérő kalibrációja A hőmérő által mutatott értéket másodlagos standardokkal hasonlítjuk össze. Ezek egyensúlyi rendszerek lesznek. Az egyensúlyi és a mért hőmérséklet közötti különbség adja a ΔT korrekciót. T = T e T m A korrekció mért hőmérséklet függvény a hőmérő kalibrációs görbéje. A korrekció felhasználásával a mért értékből kiszámíthatjuk a pontos értéket: T = T + pontos T mért Példák másodlagos standardra: jég olvadáspontja, Na 2 SO 4 10H 2 O megömledési hőmérséklete víz forráspontja

22 A mérés lehetséges hibái A mérőeszköz nem az előírás szerint merül be a mérendő térbe.

23 A mérőeszköz nem az előírás szerint merül be a mérendő térbe. Kiküszöbölése: fonálkorrekció A mérés lehetséges hibái Megmérjük a kiálló higany fonál középhőmérsékletét, hosszát fokokban és egy empirikus egyenlettel számoljuk a fonálkorrekciót. t korr = k n [t mért -t segédhőmérő ] k = 1, C -1 A korrigált hőmérséklet értéket úgy kapjuk meg, hogy a mért értékből kivonjuk a fonálkorrekció értékét.

24 A mérés lehetséges hibái A hirtelen nagy hőmérséklet különbség alkalmazása lassan szűnő változást okoz az üvegkapilláris térfogatában. Például ha egy forró hőmérőt jeges fürdőbe teszünk a hőmérőn leolvasható érték alacsonyabb, mint ha a szokásos módon járunk el. Ez a jelenség a nullapont depresszió. Kiküszöbölése: nagy hőmérséklet változás után kellő ideig (kb. 10 perc) várakozni kell a mérés előtt

25 A mérés lehetséges hibái Parallaxis hiba: a tárgy látszólagos képe elmozdul a megfigyelési pont elmozdulásával

26 A mérés lehetséges hibái A parallaxishiba kiküszöbölése: a leolvasást a hőmérőre merőlegesen kell végezni helyes helytelen Segítség: a skála kapilláris mögötti torzulását kell figyelni illetve kiküszöbölni.

27 Feladatok Higanyos hőmérő kalibrálása 3 egyensúlyi rendszer felhasználásával olvadó víz-jég keverék kristályvizes nátrium-szulfát ömledéke forró víz Higanyos hőmérő fonálkorrekciójának mérése Két különböző hőmérsékletű termosztát pontos hőmérsékletének meghatározása 27

28 A gyakorlaton használt hőmérők Jelölés: A higanyos hőmérők a gyári szám és sorszám szerint vannak nyilvántartva. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a hőmérők sorszámát és gyári számát! Higanyos lemezskálás hőmérő C mérési tartomány 0,1 C-os beosztás közötte becsülni kell 0,01 C Ehhez nagyító kell! 7,95 C

29 O C : a jég olvadáspontja Kalibrációs rendszerek Hűtőkeverék elkészítése jégből és desztillált vízből A jégdarálást óvatosan végezzék Egyszerre több hőmérő is behelyezhető egy edénybe A keveréket rendszeresen meg kell keverni a mérés során A termoszra (Dewar-edény) vigyázni kell, eltörhet A hőmérő parallaxishiba mentes leolvasása döntött hőmérővel könnyebb

30 Az egyensúly beállásához kb perc kell. A hőmérőt fél-egy percenként kell leolvasni. MINDEN értéket le kell írni a jegyzőkönyvbe. Annyi leolvasást kell végezni, amennyi után legalább 5 egy érték körül ingadozó, egy irányba nem változó hőmérsékletünk lesz. Átlagolni az állandósult értékeket kell. Az egyensúlyi értékek Példa: 0,12 C 0,08 C 0,02 C 0,03 C 0,05 C ezeket átlagoljuk 0,04 C 0,02 C

31 Kalibrációs rendszerek 32,38 C : Na 2 SO 4 10H 2 O megömledési hőmérséklete Temperáló köpenyt használunk az olvadék kihűlésének megelőzésére. A hőmérsékletet meleg és hideg víz keverésével 32,5±1 C-os pontossággal kell beállítani. A kristályvizes nátrium-szulfát óvatos megömlesztése Bunsen-égővel történik. Kb. 2/3-ig kell tenni a nagy kémcsövet a sóval. Mérés után a hőmérőt gondosan le kell mosni. Használat után az ömledéket a gyűjtőbe kell kaparni (még mielőtt megdermed).

32 Kalibrációs rendszerek ~100 C : a víz forráspontja Kis gyűrű a hőmérőn, hogy be ne essen a gőzköpenybe A kondenzáló víz csöpögjön alul a mérés során A leolvasáshoz a hőmérő higanyszálának picit ki kell állni a gőztérből (ez 0,01 C-nál jóval kisebb fonálhibát jelent) A leolvasás megkönnyíthető, ha hátulról megvilágítjuk a hőmérőt egy kis lámpával Létra, védőkesztyű!

33 A pontos forráspont A forráspont függ a légnyomástól (ezért azt meg kell mérni!) Tájékoztatásul 100 C közelében 3 hpa nyomásváltozás kb. 0,1 C forráspont-változás 0,01 C 0,3 hpa 0,026 C 0,78 hpa ITS-90 A légnyomást elektromos barométerrel mérjük. A mért értékből számoljuk az aktuális forráspontot: T f o = 100,00 C + p ( Pa) külső 2, o C Pa

34 Légnyomás mérése C 300 típusú nagypontosságú elektromos barométer A szilárd testek ellenállása mechanikai feszültség hatására megváltozik (piezoellenállási effektus). Az effektus bizonyos félvezetőknél nagy. A műszerben egy félvezetővel ellátott membrán van. Ennek egyik oldala egy zárt (állandó nyomású) tér, a másik oldala nyitott a légkör irányába. A légnyomás megváltozása hatására a lemez deformálódik, megváltozik a félvezető réteg ellenállása. A műszer ezt méri. Leolvasási pontosság 0,1 hpa (10 Pa, kb. 0,1 mmhg)

35 A fonálkorrekció Szokásos alkalmazása: a hőmérőnek BE KELLENE MERÜLNIE a mérendő térbe, de nem így mérünk. Ekkor a fonálkorrekció számításával és használatával pontosítjuk a mért értéket. Nekünk a víz forráspontjának mérésekor LEHETŐSÉGÜNK VAN teljes bemerüléssel és kihúzott hőmérővel is mérni. Így a kétféle módon mért érték különbsége meghatározható (ezt nevezzük mért fonálkorrekciónak). A kihúzás mértékét az oktató fogja megadni. A segédhőmérőt óvatosan, de stabilan rögzítsük a kalibrált főhőmérőhöz (befőttesgumi vagy csipesz). A segédhőmérő higanyzsákja a kiálló fonál közepéhez kerüljön. A főhőmérőn egyensúlyi hőmérsékletet olvasunk le. A segédhőmérőn NEM!

36 A termosztátok pontos hőmérsékletének meghatározása Ne felejtsék el időben bekapcsolni a termosztátokat! Az első és a harmadik kalibrációs pont mérése között mérjék meg a termosztátok hőmérsékletét. A termosztát NEM EGYENSÚLYI rendszer, ezért a mérhető érték jelentősen ingadozhat hosszabb idő alatt. Elegendő a hőmérőt néhány perc várakozás után EGYSZER leolvasni. Ezeket az értéket (2 termosztát!) kell korrigálni a hőmérő kalibrációja segítségével. (Érdeklődő hallgatók kimérhetik a termosztát járását, azaz a hőmérsékletének változását az idő függvényében.)

37 Az értékeléshez Ügyeljünk a korrekciók előjelére! A kalibrációs grafikonon tűntessük fel a mért hőmérsékleteket és a hozzájuk tartozó korrekciókat! A korrekciót a hőmérő mérési pontosságának megfelelően adjuk meg! Egy higanyos hőmérő kalibrációs görbéje (99,20;0,56) 0.4 Hasonlítsuk össze a számolt és a mért fonálkorrekciót! T / C (-0,15;0,15) (32,46;-0,08) T mért / C MINTA! Minden hőmérő más!