1. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELME ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁNAK JOGFORRÁSAI ÉS ALAPELVEI,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELME ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA...7 1.1. AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁNAK JOGFORRÁSAI ÉS ALAPELVEI,"

Átírás

1 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék 1. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELME ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁNAK JOGFORRÁSAI ÉS ALAPELVEI, KÖRNYEZETVÉDELMI JOG FELOSZTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ HULLADÉKKEZELÉSE A megoldás útján A felelősségek megosztása (subsidarity) AZ EU TÁMOGATÁSI PROGRAMJAI Az uniós segélyprogramok jövője A PHARE program LIFE: gazdasági eszköz a környezetvédelemért ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) Az EU egyéb támogatási és együttműködési programjai A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON JOGI SZABÁLYOZÁS Veszélyesnek nem minősülő hulladékokra vonatkozó szabályok Nem veszélyes termelési hulladékok A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás Radioaktív hulladékok GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS A SZABÁLYOZÁS ÉRVÉNYESÜLÉSE A GYAKORLATBAN INTEGRATED POLLUTION PREVENTION AND CONTROL (IPPC) - INTEGRÁLT SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS AZ IPPC IRÁNYELV A LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKÁK - BEST AVAILABLE TECHNIQUES (BAT) A MAGYAR IPPC RENDSZER AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS AZ IPPC SEGÍTI A KÖRNYEZETKEZELÉST KIRE VONATKOZIK AZ IPPC IRÁNYELV? PÉLDÁK A BREF-DOKUMENTUMOK HAZAI ALKALMAZÁSÁRA A papír- és cellulózipar által az IPPC hatálya alatt lefedett terület A BAT a gyógyszeriparban A BAT Esettanulmányok összefoglalása ÉLELMISZERIPARI BREF-DOKUMENTUMOK Ivótej részleges homogenizálása Zöldség, gyümölcs hámozása szárazon ZÁRÓ GONDOLATOK AZ IPPC-RŐL...70

2 4 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon 4. A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELEMBEN MŰKÖDŐ VÁLLALAKOZÁSOK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS GYAKORLATI KIVITELEZÉSÉT VÉGZŐ VÁLLALKOZÁSOK TANÁCSADÓ, TERVEZŐ VÁLLALKOZÁSOK A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELMI VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT ÁLLÓ LEHETŐSÉGEK KAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ Vállalkozási lehetőségek a települési szilárd hulladékok kezelése területén Vállalkozási lehetőségek a veszélyes hulladékok kezelése területén Vállalkozási lehetőségek a tervező és tanácsadó vállalkozások előtt HATÁSVIZSGÁLAT HATÁSVIZSGÁLAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN HATÁSVIZSGÁLAT MAGYARORSZÁGON A KHV helye a hazai hulladékgazdálkodással kapcsolatos vizsgálatok rendszerében A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSÁNAK CÉLSZERŰ LÉPÉSEI Az adott tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek leírása Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telep (szeméttelep) tevékenységének típusleírása Az ponthoz kapcsolódó tevékenységek Veszélyes hulladéklerakó telep tevékenységének típus leírása A hatótényezők meghatározása Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telep (szeméttelep) Veszélyes hulladéklerakó telep A HATÁSFOLYAMATOK FELTÉRKÉPEZÉSE A hatásterület előzetes behatárolása (hatásterület becslés) A környezetállapot leírása A környezetvédelmi megoldásváltozatok megadása Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telepen (szeméttelepen) Veszélyes hulladéklerakó telepen A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése Az állapotváltozások értékelése A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT FONTOS ELVI SEGÉDESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI Az ellenőrzőjegyzékek Mátrixok Egyszerű mátrix Időfüggő mátrix...97

3 Vállalkozók Európában Nagyságrend mátrix A hazai KHV gyakorlatában ajánlott minősítő mátrix Kölcsönhatás mátrixok, hatásmátrixok A hazai alkalmazás gyakorlata A hatásmátrix sorai A hatásmátrix oszlopai A mátrix alkalmazása a hatások azonosításához Lépcsős mátrix Súlyozott mátrixok ESETTANULMÁNYOK ESETTANULMÁNY A VESZÉLYESNEK NEM MINŐSÜLŐ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL ESETTANULMÁNY A VESZÉLYES HULLADÉKOK HAZAI PIACÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL INFORMÁCIÓFORRÁSOK, AJÁNLOTT SZAKIRODALOM SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK HASZNOS INTERNET CÍMEK FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM FÜGGELÉK...128

4 6 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon Bevezetés A környezetvédelem az Európai Uniós csatlakozás egyik legfontosabb kérdése. Talán ezen a területen van a legtöbb felzárkózni valónk. A vállalkozók számára hatalmas lehetőséget nyújt, hogy az Európai Uniótól kapott támogatások jelentős része környezetvédelmi programokra fordítandó és ezen belül is egyre inkább az infrastruktúra kiépítése kap jelentőséget. Hazánk lemaradása a hulladékgazdálkodás területén különösen jelentős, hiszen hulladéklerakóink többsége nem felel meg az Európai Uniós normáknak és egy-két kisebb helyi kezdeményezés kivételével nincs szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgazdálkodás fejlesztése ezért minden támogatási programban kiemelt helyen szerepel.

5 Vállalkozók Európában 7 1. Az Európai Unió környezetvédelme és hulladékgazdálkodása 1.1. Az EU környezetvédelmi politikájának jogforrásai és alapelvei, környezetvédelmi jog felosztása Az Európai Unió környezetvédelmének alapelvei Az Európai Unió létrehozásakor szigorúan gazdasági célú közösség volt, melynek nem szerepelt prioritásai között a környezet védelme, így az irányítás fő eszközévé az akcióprogramok váltak, amelyek több évre előre kidolgozva kijelölték a környezetvédelem fejlődésének főbb irányvonalait. Az első környezetvédelmi akció programot 1972-ben kezdték el, amelyet azóta négy további követett. Jelenleg a hatodik környezetvédelmi akció programnál tartanak, amely 2010-ig van érvényben. Az 1972 óta eltelt idő alatt a Közösség több mint 200 olyan jogi eszközt fogadott el, amelyek megalapozták a környezet védelmét. Az első és második környezetvédelmi akció program főként a környezet helyreállítását célozta. A harmadik program (1983-ban) ismerte fel és vezette be a megelőzést, mint a környezetvédelem legfőbb alapelvét. A negyedik akció program ( ) fő célkitűzése a környezetvédelmi politika harmonizálása az Unió többi politikájával, valamint a környezetvédelem követelmény rendszerének felállítása decemberében elfogadták az ötödik akció programot, ( ), melynek címe: "A fenntarthatóság felé". Ezen akció program a "modern" környezetvédelmi politika szellemében kidolgozott egy megoldási lehetőséget a két cél ellentmondásának feloldására, figyelembe véve, mind a gazdasági realitásokat és a fejlődés szükségszerűségét, mind a környezeti források jelenlegi felhasználásának tarthatatlanságát. Ennek megvalósítása érdekében széleskörű partneri összefogásra van szükség a kormányok, az ipar, a fogyasztók és a gazdasági, társadalmi élet szereplői között. Kiemeli a természeti erőforrások ésszerűbb felhasználásának szükségszerűségét. Ennek érdekében az alábbi lehetőségekre helyezi a hangsúlyt: - csökkentett termelés - hatékonyabb erőforrás felhasználás - újra felhasználás és visszaforgatás mind a termelés, mind a hulladékgazdálkodás területén - alternatív, kevésbé szennyező energiaforrások felhasználása, valamint hulladék felhasználása energia nyerés céljából A megvalósításhoz adózási illetve egyéb gazdasági ösztönzőket nyújt a környezet védelmét támogató szolgáltatásoknak és termelési módoknak, termékeknek, támogatja a nagyközönség tájékoztatását és oktatását. Megerősíti a szennyező fizet elvet. Létrehozott segélynyújtási mechanizmusokat, így a Környezetvédelmi Pénzügyi Eszközt (LIFE) és a Kohéziós Alapokat a hátrányos helyzetű országok (Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország) számára.

6 8 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon A lakosság számára egyre fontosabbá vált a környezetvédelem, és ez megkívánta, hogy az Európai Unió alapelvei közé is bekerüljön. Ez 1992-ban az Amszterdami Szerződés keretében valósult meg, amely kinyilvánította, hogy a közösség egyik alapelve a fenntartható fejlődés. Ez a szerződés létrehozta az önkéntes akciók programját és jelezte a "horizontális" megközelítés kezdetét, amely a szennyezés minden forrását (ipar, energia, idegenforgalom, közlekedés, mezőgazdaság, stb.) felöleli. A környezetvédelemnek ezt az átfogó megközelítését megerősítette az Európai Unió Bizottsága az 1998-as, a környezetvédelemnek az Európai Uniós politikákba való integrálásáról szóló közleménye és az Európai Tanács Bécsi találkozója (1998. december ). Ezzel a Közösség kötelezetté vált, hogy politikájában figyelembe vegye a környezeti megfontolásokat júliusában elfogadásra került a hatodik környezetvédelmi akció program, amely a következő 10 évre fekteti le a környezetvédelem legfontosabb feladatait. A környezetvédelmi akció program címe: "Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk". A program főbb elvei az alábbiakban fogalmazódtak meg. Javítani kell a környezetvédelmi törvények alkalmazását. Ennek érdekében erősíteni kell a törvényi eljárásokat az Európai Bíróság keretében kombinálva a legjobb alkalmazások támogatásával és a közvélemény tájékoztatásával "nyilvánosságra hozás, hírnév vagy szégyen". El kell mélyíteni a környezetvédelmi megfontolások integrálását az egyéb politikákba, például a Bizottság kezdeményezéseit ennek fényében át kell világítani. A fejlődést indikátorok segítségével mérni kell. Együtt kell működni a piaccal. Az ipar és a fogyasztók érdekelté tétele hozzájárul egy fenntarthatóbb termelési és fogyasztási modell kialakításához. Az ipart nem elég csak büntetni a hibákért, hanem be kell vezetni a jó teljesítmények jutalmazását. A fogyasztókat használható információkkal kell ellátni, melyek birtokában képesek a környezetvédelem szempontjából jobb terméket választani ezen keresztül irányítva a piacot. A közbeszerzéseknek támogatnia kell a környezetbarát megoldásokat. Az ipart ösztönözni kell az innovációra, hogy kihasználja a tisztább technológiák használata, fejlesztése és elterjesztése által nyújtott lehetőségeket. Az állampolgárok naponta hoznak döntéseket, amelyek közvetlen vagy közvetett módon hatással vannak a környezetre. A jobb minőségű, könnyen hozzáférhető és gyakorlatias környezetvédelmi információk elősegíthetik a lakosságot a véleményformálásban és a döntésben. A földhasználat és tervezése a tagállamokban jelentős hatással lehet a környezetre. A Közösség segítséget nyújthat a jó teljesítmények támogatása által és a Strukturális Alapokon keresztül. Ezen alapelvek mellett négy fő területet emel ki a program: - küzdelem a klímaváltozás ellen: az üvegházhatást okozó gázok koncentrációját olyan szinten kell stabilizálni, ami nem okoz visszafordíthatatlan változásokat a föld klímájában; - természetvédelem és biodiverzitás - a különleges értékek védelme: a természetes rendszerek működésének védelme és visszaállítása, a biodiverzitás

7 Vállalkozók Európában 9 csökkenésének megállítása az Európai Unióban és világszerte, a talaj védelme a szennyezéstől és az eróziótól; - környezetegészség: olyan környezetminőség megteremtése, ahol az ember okozta szennyezések, beleértve a különféle sugárzásokat is, nem növeli jelentősen az egészségügyi kockázatot; - a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladék kezelése: a megújuló és nem-megújuló források olyan módon való használatának biztosítása, ami nem lépi túl a környezet teherbírását, a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások felhasználásnak növekedését szét kell választani jelentősen javított forrásfelhasználás és integrált szennyezésmegelőzés útján. A hatodik környezetvédelmi akció program végrehajtása már a kibővített Európai Unióban fog megtörténni, ezért a tennivalókat ezt figyelembe véve kell kijelölni. A környezetvédelmi törvények végrehajtása a csatlakozó országok egyik fő feladata, amit a Közösség Alapjai is támogatnak, így a csatlakozó országoknak megvan az a lehetősége, hogy a gazdasági növekedést fenntartható módon valósítsák meg elkerülve azokat a problémákat, amelyekkel Nyugat-Európa néz szembe. A környezetvédelmi megfontolásoknak határozottan meg kell jelennie az Európai Unió külpolitikájában is. A környezetvédelem integrálása az Európai Unió politikáiba Az Európai Unió célja horizontális megközelítés bevezetése, hogy minden területen megjelenjen a környezet védelme. Ennek érdekében az Európai Unió Bizottsága közleményben fordult az Európai Tanácshoz (1998. május 27.), melynek címe: "Együttműködés az integrációért, stratégia a környezetvédelem integrálására az EU politikákba" (Cardiff június). Az eddigi politika, mely szektorális megközelítést használt, csak a problémák egy részét oldotta meg. A Bizottság ezért megalkotta azon alapelveket, amelyek lehetővé teszik, hogy a környezet védelmét megfelelő módon integrálják a különféle politikákba. Ezen alapelvek az alábbiak: - a környezet védelmét bele kell foglalni a Közösség minden intézményének tevékenységébe; - át kell tekinteni a létező politikákat; - stratégiákat kell megfogalmazni a kulcsfontosságú területeken; - megfelelő végrehajtási és ellenőrzési mechanizmust kell kidolgozni. Mivel a program végrehajtása hosszú távú kihívást jelent, ezért a Bizottság a fokozatos bevezetést javasolja a prioritásként kiemelt Agenda 2000 és a Kyoto Protokol területén. Az Agenda 2000-ben megtalálhatók a környezetvédelmi megfontolások a Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) és a Kohéziós Politika reformjában, valamint a közép- és kelet-európai országok csatlakozásában. Ennek során fontos szerepet kap a környezetvédelmi hatásvizsgálat. A csatlakozó országokat felkérte a Bizottság, hogy minden politikájukba integrálják a környezetvédelmi megközelítéseket. A Göteborgi Európa Tanács (2001 június 15-16) felkérte a szektorális Európa Tanácsokat, hogy fejlesszék tovább és véglegesítsék az környezetvédelmi szempontoknak az egyes szektor politikákba (úgymint Közlekedés, Energia,

8 10 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon Mezőgazdaság, Ipar, Belsőpiac, Fejlesztés, Gazdaság, Halászat, és Általános) való integrálását, úgy hogy azt minél hamarabb végre lehessen hajtani. Ezen munka során vegyék figyelembe a Hatodik környezetvédelmi akció program és a Fenntartható fejlődés Stratégia idevonatkozó célkitűzéseit., valamint minden jelentősebb politikai javaslat foglaljon magába egy hatásvizsgálatot, amely leírja annak lehetséges gazdasági, szociális és környezetvédelmi következményeit. Továbbá elhatározták, hogy a hatásvizsgálatba belefoglalják a fenntarthatósági követelményeket is. A környezetvédelmi jog felosztása A környezetvédelmi jog az Európai Unió joganyagának 15. fejezetéhez tartozik az alábbi felosztásnak megfelelően. Környezetvédelem, fogyasztó- és egészségvédelem Környezetvédelem Általános szabályozások és programok Szennyezés Nukleáris biztonság és radioaktív hulladékok Vízvédelem és -menedzsment A levegőszennyezés mérése Zajártalom megelőzése Vegyi anyagok, ipari kockázat és biotechnológia Űr-, környezeti és természeti erőforrások Az űr, környezeti és természeti erőforrások kezelése és hatékony felhasználása Vadon élő növények és állatok védelme Hulladékgazdálkodás és tiszta technológiák Nemzetközi együttműködés Fogyasztóvédelem Általános Fogyasztói információk és tájékoztatás Egészségvédelem és -biztonság Gazdasági érdek védelme Egészségvédelem Állatvédelem 1.2. Az Európai Unió hulladékkezelése Az Európai Unió hulladékgazdálkodásának alapelvei Az Európai Unió hulladékgazdálkodása az alábbi elveken alapul: - törekszik a hulladék keletkezésének megakadályozására megfelelő terméktervezés segítségével - támogatja a hulladék újra felhasználását és újra hasznosítását - támogatja a hulladékégetést energia nyerés céljából

9 Vállalkozók Európában 11 A Közösség igyekszik növelni a gyártók felelősségét. Ezt jól példázza "Az életciklusuk végére ért autók"-ról 2000-szeptemberében kiadott irányelv, amely lehetőséget teremt egy begyűjtő rendszer bevezetésére a gyártók költségén. Hasonlóan két irányelv tervezet az elektromos eszközökből származó hulladékokról és az elektromos eszközökben felhasználható veszélyes anyagok korlátozásáról jelenleg áll elfogadás alatt. Hasonló törekvést jelez az a nemzetközi egyezmény, amelyet az Észak Atlanti Tengeri Környezet Védelméről szóló OSPAR Konvenció keretében fogadott el a Részesek Konferenciája a tengeri fúrótornyok (gáz és olaj) szétszereléséről, amelynek a tengerben való elhelyezése az egyezmény értelmében tilos, valamint a szétszerelés és az elhelyezés költségét a tulajdonos viseli. Az Európai Unió a hulladékokat prioritásként kezeli, ennek megfelelően törvényeket készített a csomagolási hulladékról, az akkumulátorokról és az ásványi olajakról. A különféle hulladékkezelési megoldásokról, pl. a szilárd hulladékok lerakása és égetése, is készült Közösségi intézkedés. Az Európai Unió Magyarországgal együtt részese a Veszélyes Hulladékok Határokon át Történő Szállításáról és Elhelyezéséről szóló Baseli Konvenciónak, valamint már ratifikálta a Konvenció kiegészítését, amely megtiltja veszélyes hulladékok szállítását OECD országokból az Európai Unió tagállamaiból, valamint Lichtensteinből nem-oecd országokba függetlenül attól, hogy ott lerakásra vagy felhasználásra kerülnének. A Hatodik Környezetvédelmi Akció Program és a hulladékkezelés A természeti erőforrások felhasználása és a hulladékkezelés kiemelten jelenik meg az Európai Unió akcióprogramjában ezzel is aláhúzva ezen területek fontosságát. A két területet szorosan összekapcsolja az a tény, hogy ha hulladék minimalizálásra törekszünk, akkor ez egyszerre valósítja meg a természeti erőforrások felhasználásnak és a hulladék mennyiségének csökkentését. A terület legfontosabb irányelvei a következők: energia és forrásfelhasználás hatékonyságának drasztikusan növelése, a hulladék mennyiségének szignifikáns csökkentése, fenntartható termelési és fogyasztási módok, a lerakásra kerülő valamint a veszélyes hulladék mennyiségének jelentős csökkentése (miközben nem növekszik a levegőbe, talajba és vízbe kerülő szennyezés mennyisége), újrahasznosítás, ahol ez nem lehetséges ott a veszélyesség csökkentése, újra feldolgozás illetve lerakás esetén lehetőleg a keletkezés helyéhez minél közelebb. A felsorolt célokat az IPPC irányelvek (Integrated Pollution Prevention - Integrált Szennyezés Megelőzés és Kezelés) és a Közösség hulladékkezelési stratégiájának figyelembevételével kell megoldani 1. Hogy a fenti elvek megvalósíthatóak legyenek, ezért részletes mérési módszert és ütemtervet kell kidolgozni, és ki kell jelölni a felelősségi köröket. Ki kell dolgozni, illetve felül kell vizsgálni a hulladékhoz kapcsolódó törvényeket az építési hulladékok, a szennyvíziszap 2, biológiailag lebomló hulladékok, 1 Council Resolution of 24 February 1997 on a Community strategy for waste management (Európai Tanácsi Határozat a Közösség hulladékkezelési stratégiájáról) (OJ C76, , p.1). 2 Council Directive 86/278/EEC of 12 June 1986 on the protection of the environment, and

10 12 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon csomagolási hulladékok 3, akkumulátorok 4 és hulladék szállítás 5, a hulladékok és nem-hulladékok pontos osztályozása valamint a hulladék kerettörvény 6 tovább fejlesztése. A hulladékhegyek kezelése Az ipari országokban az életforma melléktermékeként hulladék keletkezik, melynek mennyisége folyamatosan növekszik, valamint egyre többféle összetevőt tartalmaz, melyek közül sok erősen toxikus. Az Európai Unióban a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a fejenkénti egy kilogrammot naponta. Módszereink, amiket ma a hulladék kezelésére használunk gyakran túlhaladottak és komoly egészségügyi és környezeti veszélyt jelentenek, amelyet csak a termelési és fogyasztási szokásaink drasztikus megváltoztatásával lehet csökkenteni. A modern társadalmakban a hulladék 80%-át a mezőgazdaság, a bányászat és az ipar állítja elő, és körülbelül 20%-a származik a háztartásokból. A háztartási hulladékok nagy része újrahasznosítható anyagokat tartalmaz (papír, fém, műanyag, szerves anyag, stb.) valamint tartalmaz néhány veszélyes terméket (elemek, gyógyszerek, festékek, aeroszolok, stb.). A háztartási hulladék mennyiségének növekedése részben a fogyasztási szokások megváltoztatásához kapcsolódik. Egyre több termék rövid élettartamú, a csomagolás pedig nem újra felhasználható. Jelenleg ezek teszik a háztartási hulladékok 40%-át. Az Európai Unióban a hulladék kezelés két fő módszere a lerakás (69% 1990-ben) és az égetés (18% 1990-ben). Mindkét módszernek van egészségügyi és környezeti kockázata. Mint a fentiekből kitűnik a hulladékkezelés egy összetett probléma, amelynek megoldásához átfogó módszer szükséges, amely a szelektív hulladékgyűjtéstől, az újrahasznosításon keresztül a lerakásig végig követi a hulladék útját. Természetesen a hulladék keletkezés megelőzésének kell a in particular of the soil, when sewage sludge is used in agriculture (Európai Tanácsi Irányelv a környezetvédelmérõl, különösen a talaj védelemrõl, amikor a szennyvíziszap mezõgazdasági felhasználásra kerül).) (OJ L 181, , p.6).directive as last amended by the 1994 Act of Accession. 3 Directive 94/62/EC of the European Parliament and of the Council of 20 December 1994 on packaging and packaging waste (Európai Parlamenti és Tanácsi Határozat a csomagolásról és csomagoilási hulladékról) (OJ L 365, ,p.10).Directive as last amended by Commission Decision 1999/177/EC (OJ L 56, , p.47). 4 Commission Directive 93/86/EEC of 4 October 1993 adapting to technical progress Council Directive 91/157/EEC on batteries and accumulators containing certain dangerous substances (Európai Bizottsági Irányelv az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó elemekrõl és akkumulátorokról) (OJ L 264, , p.51). 5 Council Regulation (EEC)No 259/93 of 1 February 1993 on the supervision and control of shipments of waste within,into and out of the European Community Európai Tanácsi Rendelet a hulladék Európai Közösségen belüli, illetve ki - és beszállításának felügyeletérõl és ellenõrzésérõl) (OJ L 30, , p.1). Regulation as last amended by Commission Decision 1999/816/EEC (OJ L 316, , p.45). 6 Council Directive 75/442/EEC of 15 July 1975 on waste (Európai Tanácsi Irányel a hulladékról) (OJ L 194, , p.39).directive as last amended by Commission Decision 96/350/EC (OJ L 135, , p.32).

11 Vállalkozók Európában 13 hulladékkezelés első számú opciójának lennie. Az Európai Unió globális környezetvédelmi stratégiája éppen ezt a célt célozza meg. 1. Táblázat A hulladék-ártalmatlanítás különféle módjainak környezeti hatása Levegő CH 4 és CO 2 emisszió; Víz Talaj Tájkép Lerakás Komposztálás Égetés Újrahasznosítás CH 4 és CO 2 SO 2, NO X, HCl, emisszió; kellemetlen szagok peszticidek, szervesanyagok, cianidok, nitrátok és nehézfémek szivárgása a talajba veszélyes anyagok felhalmozódása a talajban Terület használat; korlátozások más típusú használatra Ökoszisztéma Mérgező anyagok szennyezése és felhalmozódása a táplálkozási láncban Lakott területek Veszélyes anyagoknak való kitettség kellemetlen szagok Terület használat; korlátozások más típusú használatra Mérgező anyagok szennyezése és felhalmozódása a táplálkozási láncban A lakosság véleménye a hulladékokról szervesanyagok, dioxinok, nehézfémek emissziója veszélyes Szennyvíz anyagok kiengedése bejutása a felszíni vizekbe salakanyagok, tisztítási hulladékok lerakása Képi zavarás; korlátozások más típusú használatra Mérgező anyagok szennyezése és felhalmozódása a táplálkozási láncban Veszélyes Zaj anyagoknak való kitettség Szállítás Por emisszió Por, SO 2, NO X, emissziója, veszélyes anyagok kiengedése baleset esetén Felszíni és talajvizek veszélyeztetése baleset esetén Végtermékek Talajszennyezés lerakása veszélye baleset esetén Képi zavarás Közlekedés szennyezés veszélye baleset esetén Veszélyes anyagoknak való kitettség veszélye baleset esetén A lakosság részéről a hulladéklerakók és az égetők építése többnyire ellenállásba ütközik. Az ellenállás egyre gyakrabban válik rendkívül élessé, az angolul NIMBY (Not In My Back Yard) betûszóval rövidítve kifejezett nem az én udvaromon elv értelmében. Emiatt különösen fontos a lakosság pontos tájékoztatása és az átláthatóság. Végeredményben a hulladékok által okozott probléma csak megelőző módszerekkel, amelyek a hulladék csökkentését annak keletkezésénél állítja meg,

12 14 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon kezelhető. Ennek megvalósítására az új termékeket az életciklus elemzés módszereinek felhasználásával vizsgálják, végigkövetve a hulladék keletkezésének lehetőségét a termeléstől és a csomagolástól az eladásig, a felhasználásig és az azt követő újrafelhasználásig. Hulladéktermelés az Európai Unióban Az Európai Unió évente mintegy 2 milliárd tonna hulladékot gyárt, amelyből több mint 40 millió tonna a veszélyes hulladék. Az Európai lakosok évente körülbelül 390 kg háztartási hulladékot termeltek fejenként (1992), ami egyre növekvő tendenciát mutat ( között mintegy 10%-kal nőtt), s így a hulladékkezelés egyre égetőbb probléma. Egy tanulmány, amely 6 Európai Uniós országot vizsgált több mint , hulladékok által szennyezett területet talált. 2. Táblázat Hulladékok mennyisége szektorok szerint az Európai Unióban és összehasonlításképpen Magyarországon (1000 t-ban) Ref. év egyéb bontási hull. Típus szerint kotrási hull. lakossági mezőgazdaság Szektorok szerint bányászat ipar energiatermelés szennyvíz iszap Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Nagy Britannia Németország Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Magyarország A megoldás útján Lassú fejlődés Az Európai Unió az elmúlt húsz év folyamán folyamatosan dolgozott a hulladék mennyiségének csökkentésén és a hulladék kezelés javításán. Néhány tagországnak már 1975 előtt is volt hulladékkezelési politikája. Azonban ezen a területén nagyon nehéz eredményt elérni. Mindemellett, bár vannak reménykeltő eredmények az

13 Vállalkozók Európában 15 üveg és papír újrahasznosítása területén, a hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. Mintegy 30%-os növekedés várható 1985 és 2000 között annak ellenére, hogy az Ötödik akció program az 1985-ös mennyiség megtartását tűzte ki célul. Az Európai Unió stratégiája a fenntartható, ökológiailag elfogadható hulladékkezelést támogatja, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét vagy a környezetet. Ennek elérésére négy alapelvet fogalmaztak meg: 1. Megelőzés (hulladékminimalizálás) 2. Újra felhasználás, és újrahasznosítás 3. A lerakási feltételek javítása 4. A hulladék szállítás szabályozása Ezen alapelvek megvalósítására az Ötödik akció program egy sor konkrét célkitűzést fogalmazott meg, amelyek egy része jogi keretet nyert valamely Közösségi Irányelv formájában. Ezek az alábbiak: - Hulladék gazdálkodási terv elkészítése minden tagállamban - A dioxin emisszió 90%-kal történő csökkentése 1985 és 2000 között - A hulladék mennyiségének 1985-ös szinten való stabilizálása 2000-re - A papír, üveg és műanyag hulladékok 50%-os újra felhasználása vagy újrahasznosítása 2000-re - A hulladékok bizonyos csoportjai exportálásának betiltása 2000-től El kell azonban ismerni, hogy a Közösségnek nem sikerült megfelelően teljesíteni célkitűzéseit. Például a hulladék mennyisége jelentősen növekedett. Mit tett az Európai Unió, hogy ez megváltozzon? A legfontosabbak közé az alábbi jogi eszközök tartoznak: - A Hulladék keret irányelv (1975) amely elvárja a tagállamoktól, hogy minden szükséges lépést megtegyen a hulladéktermelés megelőzésére, elősegítse az újrahasznosítást és biztosítsa az egészségre és környezetre nem veszélyes ártalmatlanítást. - A Veszélyes hulladék irányelv, amely szigorúbbá teszi a hulladékok kezelésének feltételeit. - A hulladékok határokon át történő szállításának szabályozását és ellenőrzését rendelet szabályozza. Az illegális szállítások estén megszabott büntetéseket a tagállamok hatáskörébe utalja. - A Csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelv, amely célokat tűz ki az újrahasznosításra és javaslatot tesz egy jelölési rendszer kidolgozására. Előír információs és oktatási programokat, hogy felhívja a vásárlók figyelmét az újrahasznosítható csomagolások előnyeire. - Létezik Európai Uniós irányelv szárazelemek és akkumulátorok, fáradt olaj, szennyvíziszap, PCB kezeléséről és hulladékégetésről. A hulladék lerakásról és a tovább már nem használható autókról szóló javaslat tárgyalás alatt van. - Rendelet készült az öko-címkézésről, amelyet azon termékek nyerhetnek el, amelyek környezeti hatása kevésbé káros a gyártás, eladás, használat és az eldobás során (`tiszta termék').

14 16 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon Az Európai Unió leglényegesebb alapelvei a jobb hulladék kezelési stratégia megvalósítására az alábbiak: A megelőzés elve: csökkenteni kell a hulladék mennyiségét keletkezésének megakadályozása által. A szennyező fizet valamint az ezzel egybecsengő a gyártó felelőssége elv, melynek értelmében a hulladék kezelését annak kell megfizetni, aki előállította. Az előrelátás elve vagyis, hogy előre át kell gondolnunk és fel kell készülnünk a lehetséges problémákra. A közelség elve, vagyis a forráshoz minél közelebb kell kezelni a hulladékot. (Amihez hozzá kell tenni az önellátás elvét, vagyis a Közösségnek és azon belül a tagállamoknak képessé kell válni az általuk előállított hulladékok saját területen történő elhelyezésére, és minél inkább leszorítani a hulladékexporttól való függőséget.) Eredmények Bár a Közösségi törvénykezés jelentős eredményeket ért el a hulladékgazdálkodás szabályozása terén, azonban ezek adaptálása a tagállamok jogrendjébe igen lassú folyamat. Ennek következtében a most elfogadott rendelkezések csak néhány éven belül fogják meghozni eredményeiket. Lényeges, hogy lehetségessé váljon az eredmények felmérése, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Unió létrehozzon egy közös programot, amely megbízható és összehasonlítható adatokat gyűjt a tagállamoktól. Az értelmezésben lehetséges eltérések ugyanis megakadályozzák, hogy egy világos, átfogó képet kapjunk az Európai Unió hulladéktermeléséről és - kezeléséről. A fentebb vázolt hulladék kezelési elképzelések jó és rossz oldalai: - A tiszta technológiák és az öko termékek fejlődése. - A lakosság támogatása a hulladék válogatására és újrahasznosítására, valamint a különféle termékek körültekintőbb vásárlására. - A lakosság ellenezi a hulladék lerakást. - A csomagolás adó köteles. - A hulladék lerakás adóköteles. - Növekvő termelés és fogyasztás. - A szelektív hulladék gyűjtésnek és a hulladékválogatásnak növekvő költsége gazdaságilag egyre kevésbé teszi vonzóvá az újrahasznosítást. - Hiányzik bizonyos újrahasznosított termékek felvevő piaca. - A bevezetett intézkedések összetettsége és sokfélesége A felelősségek megosztása (subsidarity) Nemzeti tervek A Közösségi törvénykezés értelmében a tagállamoknak kötelessége hulladékkezelési stratégiát készíteni általában a hulladék kezeléséről, valamint a veszélyes hulladékokról és csomagolási hulladékokról. Eme kötelezettségek mellett

15 Vállalkozók Európában 17 szükséges egy független gyûjtő rendszer létrehozása szárazelem esetében. Ugyanakkor néhány tagállamban már most is létezik visszagyûjtő és újrahasznosító rendszer autók, elektronikus hulladék, akkumulátorok és autógumik számára, valamint sokan közülük jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy támogassák a tiszta technológiákat a termelési folyamatban. A tagállamok most kezdték el kezelni a megelőző évek könnyelmű hulladékgazdálkodása által okozott problémákat, melynek érdekében integrált és fenntartható kezelési stratégiákat fogalmaznak meg. Ez a gyakorlatban a következő eljárások támogatását jelenti: - Szelektív hulladék gyűjtés és a hulladékgyűjtők adóztatása. - A visszavihető csomagolások esetén betéti rendszer kialakítása. - Tiszta technológiák támogatása. - Az ipar bevonása az általuk előállított termékek visszanyerésébe és újrahasznosításába. - Felvevő piac kialakítása az újrahasznosított termékekre. Az ipar szerepe Az iparnak kiemelt szerepe van a hulladék mennyiségének csökkentésében, ugyanis képes a forrásnál megelőzni a problémát a termék tervezése és gyártása során. Az iparnak kell bevezetnie gyűjtő és újrahasznosító rendszert az elhasznált termékekre, amint az már létezik is néhány tagállamban csomagolási anyagokra, szárazelemekre, autógumikra, használt személy- és teherautókra, valamint elektronikai cikkekre. A gyártóknak mindent meg kell tennie, hogy a lehető legkevesebb természeti erőforrást használják fel, és a lehető legkevesebb hulladékot termeljék. A nagyobb cégek már belekezdtek a termelési hulladék minimalizálásába, amit `internalizálásnak' is neveznek, és igyekeznek a `semmi hulladék, semmi káros hatás' elvet megcélozni. Például az új autók hamarosan 100%-ig újrahasznosíthatók lesznek. Hasznos lenne, ha ezt a megközelítést más területeken is alkalmaznák. A lakosságnak is részt kell vállalnia A feladatuk a hulladékaik válogatása, valamint a jobban odafigyelő vásárlás. Ezzel jelentősen csökkenthetik a kezelendő hulladék mennyiségét. Ennek elérésére az alábbi szokásokat kell kialakítaniuk: - Válogatniuk kell a hulladékaikat, és egy részét visszajuttatni az újra felhasználó és újrahasznosító programokba. - Tartós termékeket kell kiválasztaniuk, amelyeknek hosszú a hasznos élettartama. - Előnyben kell részesíteniük az újrahasznosított és újrahasznosítható termékeket. - Csökkenteni kell a csomagolás mennyiségét, és újrahasznosítani azt. - Ha lehetőségük van komposztálási lehetőséget kell keresni - különös figyelmet kell fordítaniuk a veszélyes hulladékaik elhelyezésére - Érdeklődni kell az önkormányzatuknál, hogy mit tettek a helyzet javítása érdekében. Pl. van-e hulladékkezelési tervük, ami 1975 óta előírás?

16 18 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon A helyi önkormányzatok feladatai: - el kell fogadniuk egy hulladék kezelési tervet és biztosítaniuk kell a forrásokat annak végrehajtására, - minimalizálni kell a hulladék mennyiségét a közbeszerzés esetében a zöld szempontok figyelembevételével, - támogatniuk kell az üzleti vállalkozásokat és a lakosságot a hulladék minimalizálásban, - meg kell teremteni a lehetőséget a hulladék újrahasznosítására, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének megteremtésével, - együtt kell működniük a vállalkozásokkal a hulladékcsökkentési lehetőségek megkeresésében Az EU támogatási programjai Az uniós segélyprogramok jövője A csatlakozási tárgyalások megindulásával párhuzamosan az EU alapvetően átértékelte a közép- és kelet-európai társult államok számára nyújtott segélyprogramjainak szerepét. A magán gazdaság megerősödött, a konkurencia további fejlesztését - a még mindig aránytalanul fejletlen kis - és középvállalkozói kör kivételével - az európai adófizetők nem támogatják. Az EU-segélyek a továbbiakban kizárólag a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket támogatják. A konkrét projektjavaslatoknak az úgynevezett Csatlakozási Partnerségi dokumentumon, illetve a közösségi vívmányok átvételét szolgáló Nemzeti Programon kell alapuljanak. A segélyprogramok elsődleges célja ezen belül a különböző EUnormák végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges adminisztratív kapacitások, a felelős közigazgatási szervek stratégiai fejlesztése illetve az EU előírások gyakorlati teljesülését szolgáló beruházások (intézményfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzések, környezetvédelmi, infrastrukturális befektetések) társfinanszírozása. Az Unió közötti költségvetésére vonatkozó Bizottsági tervezetek szerint a tagjelölt államoknak nyújtandó csatlakozás előtti támogatás egy év múlva - két új támogatási eszköz, az infrastruktúra és a környezetvédelem céljait szolgáló ISPA, valamint a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést támogató SAPARD bevezetésével - a jelenlegi duplájára emelkedik. A hazánk által várhatóan igénybe vehető támogatás a csatlakozás után a jelenlegi évi 100 millió Euroról több milliárd Eurora növekszik. Az új támogatási eszközök (ISPA, SAPARD, PHARE, Strukturális Alapok) tulajdonképpen már a csatlakozást segítik elő, lehetővé téve, hogy az Európai Unión belül működő alapoktól (Strukturális és Kohéziós Alap) lehívhatóak legyenek a támogatások, melynek előfeltétele a megfelelő intézmény-, ellenőrző- és monitoring rendszerek kiépítése.

17 Vállalkozók Európában A PHARE program Az Európai Közösségek Tanácsa decemberében indította a Poland Hungary Assistance for the Restructuring of the Economy (PHARE) elnevezésű programját, melynek részletes végrehajtási szabályzatát szeptemberében fogadták el, majd többször módosították. A Magyar Köztársaság és az EU Bizottság szeptember 3-án kötötte meg azt a keretmegállapodást, mely szabályozza a támogatás odaítélésének, illetve felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseit, valamint a fogadó ország jogait és kötelezettségeit. A támogatások odaítéléséről az EU Bizottság dönt a fogadó ország javaslata és a brüsszeli PHARE Management Committee ajánlása alapján. A különféle pénzügyi memorandumok közül legfontosabbak az évente készülő úgynevezett országprogramok. A programokkal kapcsolatos szakmai és adminisztrációs feladatokat a kedvezményezett ország látja el. A fogadó kormány a segély megfelelő felhasználásáért teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartozik. A közvetlen személyi felelősséget az adott programot végrehajtó intézmény (általában minisztérium) egy vezetője személyesen viseli. A segélykoordinációs titkárság által kezelt nemzetközi segélyprogramok Hazánkban a PHARE segélyek koordinációját Dr. Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal EU-támogatásokért felelős politikai államtitkára koordinálja a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala élén. A Hivatal egységei számos rendkívüli jelentőségű feladat gazdái, úgymint az EU pénzügyi alapjaira való felkészülés, valamint a PHARE és ISPA programok koordinációja. Csatlakozásunkig ezeken a területen még nagyon komoly munka és számos fontos esemény áll előttünk. A PHARE program által nyújtott segélyek fogalmán csak a vissza nem térítendő támogatást kell értenünk, vagyis a hivatal kedvezményes hitelekkel és egyéb visszatérítendő juttatásokkal nem foglalkozik. Az területfejlesztés érdemi feladatai szinte teljes körűen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter feladatkörét képezik. Hatáskörébe tartoznak a nemzeti szintű területi tervezési és koordinációs feladatok, így többek között az Országos Területfejlesztési Tanács elnökségi feladatainak ellátása. Ennek megfelelően a területfejlesztési Phare Programok (a regionális, a CBC, az Interreg és a CREDOprogramok) kormányzati irányítását és szakmapolitikai felügyeletét is az FVM, illetve annak területfejlesztésért felelős helyettes államtitkára látja el. A PHARE programok eddigi eredményei A PHARE program keretében Magyarország és között mintegy 800 millió ECU vissza nem térítendő támogatásban részesült. A gazdaságfejlesztés és a szerkezet-átalakítás területén a legnagyobb súllyal a privatizáció és az ehhez kapcsolódó vállalati szerkezet-átalakítás támogatása szerepelt, jórészt szakértői segítség, kisebb mértékben kedvezményes pénzügyi konstrukciók révén, beruházások támogatása formájában. Jelentős támogatást kapott a kis- és középvállalati szektor fejlesztése, részben a kis- és

18 20 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon középvállalatokat támogató információs és tanácsadó szolgáltatások kiépítése, részben a számukra nyújtandó kedvezményes hitelek forrásainak kiegészítése céljából. Az agrárgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó támogatás az ágazati reformok, a piacgazdaságra való áttéréshez szükséges intézményfejlesztés, szabályozás korszerűsítését, továbbá a mezőgazdasági termelők hitelforrásainak bővítését segíti. A regionális fejlesztés támogatásával a fejlesztési politikák, a jogi szabályozás, az intézményrendszer kialakítása és egyes régiókban a fejlesztési programok forrásainak kiegészítése valósult meg. A humán szféra és a közigazgatás fejlesztése területén a legnagyobb mértékű támogatást az oktatás és szakképzés, ezen belül is a felsőoktatás fejlesztése kapta. Szakértői támogatásban részesül a közigazgatás reformja és a szociális illetve az egészségügyi rendszerek fejlesztése. Az infrastruktúra fejlesztés és a környezetvédelem támogatása magában foglalja az energiaszektor, a közlekedés, a hírközlés, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem terén az ágazati fejlesztési politikák kialakításához nyújtott szakértői segítséget, ezenkívül társfinanszírozás biztosítását az energiatakarékossági programokhoz, és egyes közlekedési, szennyvízkezelési és határátkelőhely fejlesztési beruházásokhoz. Kiemelt mértékű támogatást kap a környezetvédelem, elsősorban az önkormányzati és a vállalati szféra beruházásainak forrás-kiegészítésével. A szolgáltatói szférában és egyéb területeken a PHARE segélyek elsősorban a pénzügyi szektor modernizációját, a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítását, a vámés statisztikai rendszer fejlesztését szolgálják. Az integrációs felkészülés 1996-ig viszonylag kis mértékű támogatásban részesült, s ezek a források jórészt a jogharmonizációhoz, a jogszabályok fordításához, integrációs képzésekhez szükséges ráfordításokat finanszírozzák. Az 1997-ben jóváhagyott keret programjainak jellege az előző években indított programoktól jelentős mértékben eltér. A projektek kiválasztásánál részben már figyelembe vették az akkor előkészítés alatt álló Új Orientáció céljait (melynek megfelelően 1998-tól a PHARE segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel), az integrációs felkészülés közvetlen támogatása a korábbinál jóval nagyobb súlyt kapott. Az évi keretekből a csatlakozási felkészüléshez szükséges integrációs képzés, az EU közösségi szabályozás átvételét megvalósító intézmények fejlesztése, s első ízben a bel- és igazságügyi együttműködés kapott jelentősebb támogatást. Számottevő támogatásban részesült a regionális fejlesztés, amely zömében két régióban megvalósuló fejlesztési programok beruházási forrásait egészíti ki, segítve az ipari szerkezet-átalakítást, a vidékfejlesztést, a foglalkoztatást és emberi erőforrás fejlesztést. Támogatást kapott az országos infrastruktúra fejlesztés, amelyet teljes egészében a vasútfejlesztés használhat fel, egyéb projektek mellett a magyar-szlovén vasútvonal újjáépítésének finanszírozásához. Előbbieken

19 Vállalkozók Európában 21 túlmenően újabb kerettel egészülnek ki a magyar-osztrák határmenti együttműködési program forrásai. A PHARE emellett támogatást nyújtott a TEMPUS (az intézményrendszerek fejlesztése az integrációra való felkészülés jegyében) folytatásához és - első ízben - Magyarország részvételéhez az EK egyes Közösségi Programjaiban (Socrates: Az Európai Unió felső- és közoktatási együttműködési programja eredetileg közösségi, majd csatlakozni kívánó és társult országok bevonásával; Leonardo: szakképzési együttműködés a tagországok, a társult és a csatlakozni kívánó országok közt, Youth for Europe: oktatáson kívüli ifjúságpolitikai program, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére). További támogatási formaként 1995-től van lehetőség úgynevezett határmenti (CBC) együttműködési programok megvalósítására. A támogatás révén elsősorban az EU tagállam, Ausztria és Magyarország határmenti megyéinek fejlesztése, a gazdasági együttműködés feltételeinek javítása, s a helyi infrastruktúra fejlesztése kap segítséget. Programok valósulnak meg a magyar-román és a magyar-szlovén határmenti régiókban is. Az évi Magyarország-Szlovénia-Ausztria Trilaterális PHARE CBC Program a három ország projektjeinek összehangolt megvalósítását szolgálta. Az évi Magyarország-Szlovákia-Ausztria - Trilaterális PHARE CBC Program értelmében Magyarország és Szlovákia fejlesztési támogatásban részesül. Ausztria az EU területfejlesztési alapjaiból kapott forrásokat használja fel a programban való részvételre. PHARE "multi-beneficiary" programok A PHARE országprogramokon kívül Magyarország is kedvezményezettje az ún. "multi-beneficiary" programoknak, azaz olyan kezdeményezéseknek, amelyekben több PHARE ország is részt vesz. (Ezek az ún. horizontális programok). A PHARE 1998-as Új Orientációja, a célrendszer megváltoztatása érintette a multibeneficiary programokat is, így a jövőben ezek is közvetlenül a csatlakozási folyamathoz fognak kapcsolódni. A programokat a jövőben az Európai Bizottság kezdeményezi, természetesen a kedvezményezett országok bevonásával és folyamatos konzultációval. E programok elsősorban a PHARE országok közötti regionális kooperációt hivatottak elősegíteni. Ilyen jellegű együttműködési programok léteznek több szakterületen, pl. környezetvédelem, vám, közlekedés, oktatás. A programok ritkább esetekben konkrét projekteket támogatnak: többnyire az adott terület közigazgatási szakembereinek biztosítanak különböző szakmai találkozókon, konferenciákon való részvételt. További információért konkrét programokról és kontakszemélyekről a Segélykoordinációs Titkársághoz lehet fordulni ra szóló magyar PHARE programok Az EU Tagállamai elfogadták a PHARE Évi Programját, amellyel hazánk összesen további 240 millió Euro, azaz mintegy 58 milliárd Forint EU

20 22 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon támogatáshoz jut (társfinanszírozás nélkül). A programcsomag egy része néhány fontos - a PHARE által hagyományosan támogatott intézményfejlesztési projektet tartalmaz (pl. civil szervezetek támogatása, roma programok, Schengeni előírásokhoz kapcsolódó berendezések beszerzése, stb.). Komoly újítást jelent az ORPHEUS nevű programcsomag, amelynek keretében az ország egész területére kiterjedő, több évre szóló terület- és humán erőforrásfejlesztési pályázatok indulnak előreláthatólag ez év végén és jövő év elején. A program teljes költségvetése várhatóan mintegy 50 milliárd Ft, melynek felét adja az Unió, 40%-át a magyar költségvetés, 10%-át pedig a pályázatokon nyertes önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek. Elsősorban roma antidiszkriminációs, közmunka, általános iskolai informatikai fejlesztési, és integrált helyi fejlesztési.-programokkal lehet majd pályázni. A csomag tartalmaz továbbá egy olyan alapot, melynek keretében a belépés után az EU támogatásával megvalósítandó projektek előkészítő dokumentációját lehet majd elkészíttetni. Az ORPHEUS a PHARE történetében radikális újítást jelent, a kétéves összevont program ugyanis már felkészít arra a többéves tervezési mechanizmusra és hosszú távú gondolkodásra, amely az Európai Uniós támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen. Tervezésben és lebonyolításban ez nagyon közelít a majdani Strukturális Alapokból érkező támogatásokéhoz. Mostantól tehát a PHARE legfontosabb célja a Strukturális Alapokra való felkészülés. Ebből a szempontból jelentős mérföldkő volt a regionális tárgyalási fejezet lezárása, amely nagyon pozitív fejlemény, azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy az ott vállaltak teljesítése rendkívül nehéz feladat lesz, elsősorban a következő három szempontból: 1. A fejlesztések előkészítése szempontjából, mert a 2004-ben megindítandó projektek műszaki, pénzügyi tervezését, hatósági és környezetvédelmi engedélyeztetését már jóval a csatlakozás előtt meg kell kezdeni. Az ezzel kapcsolatos minőségi követelmények nagyon magasak, ezért itt is nagy számú szakemberre, és milliárdos költségvetési fedezetre lesz szükség. Különösen igaz ez a nagy infrastrukturális fejlesztésekre (pl. autópálya, összekötő utak), a környezetvédelemre (pl. szennyvíztisztítók) és a közlekedésre. 2. A költségvetés szempontjából, mert az EU támogatásokhoz jelentős mértékű társfinanszírozásra lesz szükség, amelyet megfelelő módon kell majd betervezni a költségvetésbe. 3. Intézményi szempontból, mert a támogatások folyósításához tucatnyi új szervezetet kell létrehozni, ami több ezer magasan képzett szakember foglalkoztatását is feltételezi. Ezekben az új szervezetekben új munkamódszereket, az államigazgatásra általában jellemzőnél sokkal szigorúbb minőségi követelményeket kell meghonosítani. Egyértelmű, hogy az alapok sikeres felhasználása a jelenleg meglévő intézményrendszerünk teljesítőképességének megtöbbszörözését kívánja meg. Ebben igen komoly szerepe és önálló felelőssége van a tárcáknak.

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben