1. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELME ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁNAK JOGFORRÁSAI ÉS ALAPELVEI,
|
|
- Erika Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék 1. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELME ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁNAK JOGFORRÁSAI ÉS ALAPELVEI, KÖRNYEZETVÉDELMI JOG FELOSZTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ HULLADÉKKEZELÉSE A megoldás útján A felelősségek megosztása (subsidarity) AZ EU TÁMOGATÁSI PROGRAMJAI Az uniós segélyprogramok jövője A PHARE program LIFE: gazdasági eszköz a környezetvédelemért ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) Az EU egyéb támogatási és együttműködési programjai A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON JOGI SZABÁLYOZÁS Veszélyesnek nem minősülő hulladékokra vonatkozó szabályok Nem veszélyes termelési hulladékok A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás Radioaktív hulladékok GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS A SZABÁLYOZÁS ÉRVÉNYESÜLÉSE A GYAKORLATBAN INTEGRATED POLLUTION PREVENTION AND CONTROL (IPPC) - INTEGRÁLT SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS AZ IPPC IRÁNYELV A LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKÁK - BEST AVAILABLE TECHNIQUES (BAT) A MAGYAR IPPC RENDSZER AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS AZ IPPC SEGÍTI A KÖRNYEZETKEZELÉST KIRE VONATKOZIK AZ IPPC IRÁNYELV? PÉLDÁK A BREF-DOKUMENTUMOK HAZAI ALKALMAZÁSÁRA A papír- és cellulózipar által az IPPC hatálya alatt lefedett terület A BAT a gyógyszeriparban A BAT Esettanulmányok összefoglalása ÉLELMISZERIPARI BREF-DOKUMENTUMOK Ivótej részleges homogenizálása Zöldség, gyümölcs hámozása szárazon ZÁRÓ GONDOLATOK AZ IPPC-RŐL...70
2 4 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon 4. A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELEMBEN MŰKÖDŐ VÁLLALAKOZÁSOK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS GYAKORLATI KIVITELEZÉSÉT VÉGZŐ VÁLLALKOZÁSOK TANÁCSADÓ, TERVEZŐ VÁLLALKOZÁSOK A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELMI VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT ÁLLÓ LEHETŐSÉGEK KAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ Vállalkozási lehetőségek a települési szilárd hulladékok kezelése területén Vállalkozási lehetőségek a veszélyes hulladékok kezelése területén Vállalkozási lehetőségek a tervező és tanácsadó vállalkozások előtt HATÁSVIZSGÁLAT HATÁSVIZSGÁLAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN HATÁSVIZSGÁLAT MAGYARORSZÁGON A KHV helye a hazai hulladékgazdálkodással kapcsolatos vizsgálatok rendszerében A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSÁNAK CÉLSZERŰ LÉPÉSEI Az adott tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek leírása Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telep (szeméttelep) tevékenységének típusleírása Az ponthoz kapcsolódó tevékenységek Veszélyes hulladéklerakó telep tevékenységének típus leírása A hatótényezők meghatározása Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telep (szeméttelep) Veszélyes hulladéklerakó telep A HATÁSFOLYAMATOK FELTÉRKÉPEZÉSE A hatásterület előzetes behatárolása (hatásterület becslés) A környezetállapot leírása A környezetvédelmi megoldásváltozatok megadása Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telepen (szeméttelepen) Veszélyes hulladéklerakó telepen A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése Az állapotváltozások értékelése A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT FONTOS ELVI SEGÉDESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI Az ellenőrzőjegyzékek Mátrixok Egyszerű mátrix Időfüggő mátrix...97
3 Vállalkozók Európában Nagyságrend mátrix A hazai KHV gyakorlatában ajánlott minősítő mátrix Kölcsönhatás mátrixok, hatásmátrixok A hazai alkalmazás gyakorlata A hatásmátrix sorai A hatásmátrix oszlopai A mátrix alkalmazása a hatások azonosításához Lépcsős mátrix Súlyozott mátrixok ESETTANULMÁNYOK ESETTANULMÁNY A VESZÉLYESNEK NEM MINŐSÜLŐ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL ESETTANULMÁNY A VESZÉLYES HULLADÉKOK HAZAI PIACÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL INFORMÁCIÓFORRÁSOK, AJÁNLOTT SZAKIRODALOM SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK HASZNOS INTERNET CÍMEK FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM FÜGGELÉK...128
4 6 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon Bevezetés A környezetvédelem az Európai Uniós csatlakozás egyik legfontosabb kérdése. Talán ezen a területen van a legtöbb felzárkózni valónk. A vállalkozók számára hatalmas lehetőséget nyújt, hogy az Európai Uniótól kapott támogatások jelentős része környezetvédelmi programokra fordítandó és ezen belül is egyre inkább az infrastruktúra kiépítése kap jelentőséget. Hazánk lemaradása a hulladékgazdálkodás területén különösen jelentős, hiszen hulladéklerakóink többsége nem felel meg az Európai Uniós normáknak és egy-két kisebb helyi kezdeményezés kivételével nincs szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgazdálkodás fejlesztése ezért minden támogatási programban kiemelt helyen szerepel.
5 Vállalkozók Európában 7 1. Az Európai Unió környezetvédelme és hulladékgazdálkodása 1.1. Az EU környezetvédelmi politikájának jogforrásai és alapelvei, környezetvédelmi jog felosztása Az Európai Unió környezetvédelmének alapelvei Az Európai Unió létrehozásakor szigorúan gazdasági célú közösség volt, melynek nem szerepelt prioritásai között a környezet védelme, így az irányítás fő eszközévé az akcióprogramok váltak, amelyek több évre előre kidolgozva kijelölték a környezetvédelem fejlődésének főbb irányvonalait. Az első környezetvédelmi akció programot 1972-ben kezdték el, amelyet azóta négy további követett. Jelenleg a hatodik környezetvédelmi akció programnál tartanak, amely 2010-ig van érvényben. Az 1972 óta eltelt idő alatt a Közösség több mint 200 olyan jogi eszközt fogadott el, amelyek megalapozták a környezet védelmét. Az első és második környezetvédelmi akció program főként a környezet helyreállítását célozta. A harmadik program (1983-ban) ismerte fel és vezette be a megelőzést, mint a környezetvédelem legfőbb alapelvét. A negyedik akció program ( ) fő célkitűzése a környezetvédelmi politika harmonizálása az Unió többi politikájával, valamint a környezetvédelem követelmény rendszerének felállítása decemberében elfogadták az ötödik akció programot, ( ), melynek címe: "A fenntarthatóság felé". Ezen akció program a "modern" környezetvédelmi politika szellemében kidolgozott egy megoldási lehetőséget a két cél ellentmondásának feloldására, figyelembe véve, mind a gazdasági realitásokat és a fejlődés szükségszerűségét, mind a környezeti források jelenlegi felhasználásának tarthatatlanságát. Ennek megvalósítása érdekében széleskörű partneri összefogásra van szükség a kormányok, az ipar, a fogyasztók és a gazdasági, társadalmi élet szereplői között. Kiemeli a természeti erőforrások ésszerűbb felhasználásának szükségszerűségét. Ennek érdekében az alábbi lehetőségekre helyezi a hangsúlyt: - csökkentett termelés - hatékonyabb erőforrás felhasználás - újra felhasználás és visszaforgatás mind a termelés, mind a hulladékgazdálkodás területén - alternatív, kevésbé szennyező energiaforrások felhasználása, valamint hulladék felhasználása energia nyerés céljából A megvalósításhoz adózási illetve egyéb gazdasági ösztönzőket nyújt a környezet védelmét támogató szolgáltatásoknak és termelési módoknak, termékeknek, támogatja a nagyközönség tájékoztatását és oktatását. Megerősíti a szennyező fizet elvet. Létrehozott segélynyújtási mechanizmusokat, így a Környezetvédelmi Pénzügyi Eszközt (LIFE) és a Kohéziós Alapokat a hátrányos helyzetű országok (Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország) számára.
6 8 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon A lakosság számára egyre fontosabbá vált a környezetvédelem, és ez megkívánta, hogy az Európai Unió alapelvei közé is bekerüljön. Ez 1992-ban az Amszterdami Szerződés keretében valósult meg, amely kinyilvánította, hogy a közösség egyik alapelve a fenntartható fejlődés. Ez a szerződés létrehozta az önkéntes akciók programját és jelezte a "horizontális" megközelítés kezdetét, amely a szennyezés minden forrását (ipar, energia, idegenforgalom, közlekedés, mezőgazdaság, stb.) felöleli. A környezetvédelemnek ezt az átfogó megközelítését megerősítette az Európai Unió Bizottsága az 1998-as, a környezetvédelemnek az Európai Uniós politikákba való integrálásáról szóló közleménye és az Európai Tanács Bécsi találkozója (1998. december ). Ezzel a Közösség kötelezetté vált, hogy politikájában figyelembe vegye a környezeti megfontolásokat júliusában elfogadásra került a hatodik környezetvédelmi akció program, amely a következő 10 évre fekteti le a környezetvédelem legfontosabb feladatait. A környezetvédelmi akció program címe: "Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk". A program főbb elvei az alábbiakban fogalmazódtak meg. Javítani kell a környezetvédelmi törvények alkalmazását. Ennek érdekében erősíteni kell a törvényi eljárásokat az Európai Bíróság keretében kombinálva a legjobb alkalmazások támogatásával és a közvélemény tájékoztatásával "nyilvánosságra hozás, hírnév vagy szégyen". El kell mélyíteni a környezetvédelmi megfontolások integrálását az egyéb politikákba, például a Bizottság kezdeményezéseit ennek fényében át kell világítani. A fejlődést indikátorok segítségével mérni kell. Együtt kell működni a piaccal. Az ipar és a fogyasztók érdekelté tétele hozzájárul egy fenntarthatóbb termelési és fogyasztási modell kialakításához. Az ipart nem elég csak büntetni a hibákért, hanem be kell vezetni a jó teljesítmények jutalmazását. A fogyasztókat használható információkkal kell ellátni, melyek birtokában képesek a környezetvédelem szempontjából jobb terméket választani ezen keresztül irányítva a piacot. A közbeszerzéseknek támogatnia kell a környezetbarát megoldásokat. Az ipart ösztönözni kell az innovációra, hogy kihasználja a tisztább technológiák használata, fejlesztése és elterjesztése által nyújtott lehetőségeket. Az állampolgárok naponta hoznak döntéseket, amelyek közvetlen vagy közvetett módon hatással vannak a környezetre. A jobb minőségű, könnyen hozzáférhető és gyakorlatias környezetvédelmi információk elősegíthetik a lakosságot a véleményformálásban és a döntésben. A földhasználat és tervezése a tagállamokban jelentős hatással lehet a környezetre. A Közösség segítséget nyújthat a jó teljesítmények támogatása által és a Strukturális Alapokon keresztül. Ezen alapelvek mellett négy fő területet emel ki a program: - küzdelem a klímaváltozás ellen: az üvegházhatást okozó gázok koncentrációját olyan szinten kell stabilizálni, ami nem okoz visszafordíthatatlan változásokat a föld klímájában; - természetvédelem és biodiverzitás - a különleges értékek védelme: a természetes rendszerek működésének védelme és visszaállítása, a biodiverzitás
7 Vállalkozók Európában 9 csökkenésének megállítása az Európai Unióban és világszerte, a talaj védelme a szennyezéstől és az eróziótól; - környezetegészség: olyan környezetminőség megteremtése, ahol az ember okozta szennyezések, beleértve a különféle sugárzásokat is, nem növeli jelentősen az egészségügyi kockázatot; - a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladék kezelése: a megújuló és nem-megújuló források olyan módon való használatának biztosítása, ami nem lépi túl a környezet teherbírását, a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások felhasználásnak növekedését szét kell választani jelentősen javított forrásfelhasználás és integrált szennyezésmegelőzés útján. A hatodik környezetvédelmi akció program végrehajtása már a kibővített Európai Unióban fog megtörténni, ezért a tennivalókat ezt figyelembe véve kell kijelölni. A környezetvédelmi törvények végrehajtása a csatlakozó országok egyik fő feladata, amit a Közösség Alapjai is támogatnak, így a csatlakozó országoknak megvan az a lehetősége, hogy a gazdasági növekedést fenntartható módon valósítsák meg elkerülve azokat a problémákat, amelyekkel Nyugat-Európa néz szembe. A környezetvédelmi megfontolásoknak határozottan meg kell jelennie az Európai Unió külpolitikájában is. A környezetvédelem integrálása az Európai Unió politikáiba Az Európai Unió célja horizontális megközelítés bevezetése, hogy minden területen megjelenjen a környezet védelme. Ennek érdekében az Európai Unió Bizottsága közleményben fordult az Európai Tanácshoz (1998. május 27.), melynek címe: "Együttműködés az integrációért, stratégia a környezetvédelem integrálására az EU politikákba" (Cardiff június). Az eddigi politika, mely szektorális megközelítést használt, csak a problémák egy részét oldotta meg. A Bizottság ezért megalkotta azon alapelveket, amelyek lehetővé teszik, hogy a környezet védelmét megfelelő módon integrálják a különféle politikákba. Ezen alapelvek az alábbiak: - a környezet védelmét bele kell foglalni a Közösség minden intézményének tevékenységébe; - át kell tekinteni a létező politikákat; - stratégiákat kell megfogalmazni a kulcsfontosságú területeken; - megfelelő végrehajtási és ellenőrzési mechanizmust kell kidolgozni. Mivel a program végrehajtása hosszú távú kihívást jelent, ezért a Bizottság a fokozatos bevezetést javasolja a prioritásként kiemelt Agenda 2000 és a Kyoto Protokol területén. Az Agenda 2000-ben megtalálhatók a környezetvédelmi megfontolások a Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) és a Kohéziós Politika reformjában, valamint a közép- és kelet-európai országok csatlakozásában. Ennek során fontos szerepet kap a környezetvédelmi hatásvizsgálat. A csatlakozó országokat felkérte a Bizottság, hogy minden politikájukba integrálják a környezetvédelmi megközelítéseket. A Göteborgi Európa Tanács (2001 június 15-16) felkérte a szektorális Európa Tanácsokat, hogy fejlesszék tovább és véglegesítsék az környezetvédelmi szempontoknak az egyes szektor politikákba (úgymint Közlekedés, Energia,
8 10 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon Mezőgazdaság, Ipar, Belsőpiac, Fejlesztés, Gazdaság, Halászat, és Általános) való integrálását, úgy hogy azt minél hamarabb végre lehessen hajtani. Ezen munka során vegyék figyelembe a Hatodik környezetvédelmi akció program és a Fenntartható fejlődés Stratégia idevonatkozó célkitűzéseit., valamint minden jelentősebb politikai javaslat foglaljon magába egy hatásvizsgálatot, amely leírja annak lehetséges gazdasági, szociális és környezetvédelmi következményeit. Továbbá elhatározták, hogy a hatásvizsgálatba belefoglalják a fenntarthatósági követelményeket is. A környezetvédelmi jog felosztása A környezetvédelmi jog az Európai Unió joganyagának 15. fejezetéhez tartozik az alábbi felosztásnak megfelelően. Környezetvédelem, fogyasztó- és egészségvédelem Környezetvédelem Általános szabályozások és programok Szennyezés Nukleáris biztonság és radioaktív hulladékok Vízvédelem és -menedzsment A levegőszennyezés mérése Zajártalom megelőzése Vegyi anyagok, ipari kockázat és biotechnológia Űr-, környezeti és természeti erőforrások Az űr, környezeti és természeti erőforrások kezelése és hatékony felhasználása Vadon élő növények és állatok védelme Hulladékgazdálkodás és tiszta technológiák Nemzetközi együttműködés Fogyasztóvédelem Általános Fogyasztói információk és tájékoztatás Egészségvédelem és -biztonság Gazdasági érdek védelme Egészségvédelem Állatvédelem 1.2. Az Európai Unió hulladékkezelése Az Európai Unió hulladékgazdálkodásának alapelvei Az Európai Unió hulladékgazdálkodása az alábbi elveken alapul: - törekszik a hulladék keletkezésének megakadályozására megfelelő terméktervezés segítségével - támogatja a hulladék újra felhasználását és újra hasznosítását - támogatja a hulladékégetést energia nyerés céljából
9 Vállalkozók Európában 11 A Közösség igyekszik növelni a gyártók felelősségét. Ezt jól példázza "Az életciklusuk végére ért autók"-ról 2000-szeptemberében kiadott irányelv, amely lehetőséget teremt egy begyűjtő rendszer bevezetésére a gyártók költségén. Hasonlóan két irányelv tervezet az elektromos eszközökből származó hulladékokról és az elektromos eszközökben felhasználható veszélyes anyagok korlátozásáról jelenleg áll elfogadás alatt. Hasonló törekvést jelez az a nemzetközi egyezmény, amelyet az Észak Atlanti Tengeri Környezet Védelméről szóló OSPAR Konvenció keretében fogadott el a Részesek Konferenciája a tengeri fúrótornyok (gáz és olaj) szétszereléséről, amelynek a tengerben való elhelyezése az egyezmény értelmében tilos, valamint a szétszerelés és az elhelyezés költségét a tulajdonos viseli. Az Európai Unió a hulladékokat prioritásként kezeli, ennek megfelelően törvényeket készített a csomagolási hulladékról, az akkumulátorokról és az ásványi olajakról. A különféle hulladékkezelési megoldásokról, pl. a szilárd hulladékok lerakása és égetése, is készült Közösségi intézkedés. Az Európai Unió Magyarországgal együtt részese a Veszélyes Hulladékok Határokon át Történő Szállításáról és Elhelyezéséről szóló Baseli Konvenciónak, valamint már ratifikálta a Konvenció kiegészítését, amely megtiltja veszélyes hulladékok szállítását OECD országokból az Európai Unió tagállamaiból, valamint Lichtensteinből nem-oecd országokba függetlenül attól, hogy ott lerakásra vagy felhasználásra kerülnének. A Hatodik Környezetvédelmi Akció Program és a hulladékkezelés A természeti erőforrások felhasználása és a hulladékkezelés kiemelten jelenik meg az Európai Unió akcióprogramjában ezzel is aláhúzva ezen területek fontosságát. A két területet szorosan összekapcsolja az a tény, hogy ha hulladék minimalizálásra törekszünk, akkor ez egyszerre valósítja meg a természeti erőforrások felhasználásnak és a hulladék mennyiségének csökkentését. A terület legfontosabb irányelvei a következők: energia és forrásfelhasználás hatékonyságának drasztikusan növelése, a hulladék mennyiségének szignifikáns csökkentése, fenntartható termelési és fogyasztási módok, a lerakásra kerülő valamint a veszélyes hulladék mennyiségének jelentős csökkentése (miközben nem növekszik a levegőbe, talajba és vízbe kerülő szennyezés mennyisége), újrahasznosítás, ahol ez nem lehetséges ott a veszélyesség csökkentése, újra feldolgozás illetve lerakás esetén lehetőleg a keletkezés helyéhez minél közelebb. A felsorolt célokat az IPPC irányelvek (Integrated Pollution Prevention - Integrált Szennyezés Megelőzés és Kezelés) és a Közösség hulladékkezelési stratégiájának figyelembevételével kell megoldani 1. Hogy a fenti elvek megvalósíthatóak legyenek, ezért részletes mérési módszert és ütemtervet kell kidolgozni, és ki kell jelölni a felelősségi köröket. Ki kell dolgozni, illetve felül kell vizsgálni a hulladékhoz kapcsolódó törvényeket az építési hulladékok, a szennyvíziszap 2, biológiailag lebomló hulladékok, 1 Council Resolution of 24 February 1997 on a Community strategy for waste management (Európai Tanácsi Határozat a Közösség hulladékkezelési stratégiájáról) (OJ C76, , p.1). 2 Council Directive 86/278/EEC of 12 June 1986 on the protection of the environment, and
10 12 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon csomagolási hulladékok 3, akkumulátorok 4 és hulladék szállítás 5, a hulladékok és nem-hulladékok pontos osztályozása valamint a hulladék kerettörvény 6 tovább fejlesztése. A hulladékhegyek kezelése Az ipari országokban az életforma melléktermékeként hulladék keletkezik, melynek mennyisége folyamatosan növekszik, valamint egyre többféle összetevőt tartalmaz, melyek közül sok erősen toxikus. Az Európai Unióban a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a fejenkénti egy kilogrammot naponta. Módszereink, amiket ma a hulladék kezelésére használunk gyakran túlhaladottak és komoly egészségügyi és környezeti veszélyt jelentenek, amelyet csak a termelési és fogyasztási szokásaink drasztikus megváltoztatásával lehet csökkenteni. A modern társadalmakban a hulladék 80%-át a mezőgazdaság, a bányászat és az ipar állítja elő, és körülbelül 20%-a származik a háztartásokból. A háztartási hulladékok nagy része újrahasznosítható anyagokat tartalmaz (papír, fém, műanyag, szerves anyag, stb.) valamint tartalmaz néhány veszélyes terméket (elemek, gyógyszerek, festékek, aeroszolok, stb.). A háztartási hulladék mennyiségének növekedése részben a fogyasztási szokások megváltoztatásához kapcsolódik. Egyre több termék rövid élettartamú, a csomagolás pedig nem újra felhasználható. Jelenleg ezek teszik a háztartási hulladékok 40%-át. Az Európai Unióban a hulladék kezelés két fő módszere a lerakás (69% 1990-ben) és az égetés (18% 1990-ben). Mindkét módszernek van egészségügyi és környezeti kockázata. Mint a fentiekből kitűnik a hulladékkezelés egy összetett probléma, amelynek megoldásához átfogó módszer szükséges, amely a szelektív hulladékgyűjtéstől, az újrahasznosításon keresztül a lerakásig végig követi a hulladék útját. Természetesen a hulladék keletkezés megelőzésének kell a in particular of the soil, when sewage sludge is used in agriculture (Európai Tanácsi Irányelv a környezetvédelmérõl, különösen a talaj védelemrõl, amikor a szennyvíziszap mezõgazdasági felhasználásra kerül).) (OJ L 181, , p.6).directive as last amended by the 1994 Act of Accession. 3 Directive 94/62/EC of the European Parliament and of the Council of 20 December 1994 on packaging and packaging waste (Európai Parlamenti és Tanácsi Határozat a csomagolásról és csomagoilási hulladékról) (OJ L 365, ,p.10).Directive as last amended by Commission Decision 1999/177/EC (OJ L 56, , p.47). 4 Commission Directive 93/86/EEC of 4 October 1993 adapting to technical progress Council Directive 91/157/EEC on batteries and accumulators containing certain dangerous substances (Európai Bizottsági Irányelv az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó elemekrõl és akkumulátorokról) (OJ L 264, , p.51). 5 Council Regulation (EEC)No 259/93 of 1 February 1993 on the supervision and control of shipments of waste within,into and out of the European Community Európai Tanácsi Rendelet a hulladék Európai Közösségen belüli, illetve ki - és beszállításának felügyeletérõl és ellenõrzésérõl) (OJ L 30, , p.1). Regulation as last amended by Commission Decision 1999/816/EEC (OJ L 316, , p.45). 6 Council Directive 75/442/EEC of 15 July 1975 on waste (Európai Tanácsi Irányel a hulladékról) (OJ L 194, , p.39).directive as last amended by Commission Decision 96/350/EC (OJ L 135, , p.32).
11 Vállalkozók Európában 13 hulladékkezelés első számú opciójának lennie. Az Európai Unió globális környezetvédelmi stratégiája éppen ezt a célt célozza meg. 1. Táblázat A hulladék-ártalmatlanítás különféle módjainak környezeti hatása Levegő CH 4 és CO 2 emisszió; Víz Talaj Tájkép Lerakás Komposztálás Égetés Újrahasznosítás CH 4 és CO 2 SO 2, NO X, HCl, emisszió; kellemetlen szagok peszticidek, szervesanyagok, cianidok, nitrátok és nehézfémek szivárgása a talajba veszélyes anyagok felhalmozódása a talajban Terület használat; korlátozások más típusú használatra Ökoszisztéma Mérgező anyagok szennyezése és felhalmozódása a táplálkozási láncban Lakott területek Veszélyes anyagoknak való kitettség kellemetlen szagok Terület használat; korlátozások más típusú használatra Mérgező anyagok szennyezése és felhalmozódása a táplálkozási láncban A lakosság véleménye a hulladékokról szervesanyagok, dioxinok, nehézfémek emissziója veszélyes Szennyvíz anyagok kiengedése bejutása a felszíni vizekbe salakanyagok, tisztítási hulladékok lerakása Képi zavarás; korlátozások más típusú használatra Mérgező anyagok szennyezése és felhalmozódása a táplálkozási láncban Veszélyes Zaj anyagoknak való kitettség Szállítás Por emisszió Por, SO 2, NO X, emissziója, veszélyes anyagok kiengedése baleset esetén Felszíni és talajvizek veszélyeztetése baleset esetén Végtermékek Talajszennyezés lerakása veszélye baleset esetén Képi zavarás Közlekedés szennyezés veszélye baleset esetén Veszélyes anyagoknak való kitettség veszélye baleset esetén A lakosság részéről a hulladéklerakók és az égetők építése többnyire ellenállásba ütközik. Az ellenállás egyre gyakrabban válik rendkívül élessé, az angolul NIMBY (Not In My Back Yard) betûszóval rövidítve kifejezett nem az én udvaromon elv értelmében. Emiatt különösen fontos a lakosság pontos tájékoztatása és az átláthatóság. Végeredményben a hulladékok által okozott probléma csak megelőző módszerekkel, amelyek a hulladék csökkentését annak keletkezésénél állítja meg,
12 14 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon kezelhető. Ennek megvalósítására az új termékeket az életciklus elemzés módszereinek felhasználásával vizsgálják, végigkövetve a hulladék keletkezésének lehetőségét a termeléstől és a csomagolástól az eladásig, a felhasználásig és az azt követő újrafelhasználásig. Hulladéktermelés az Európai Unióban Az Európai Unió évente mintegy 2 milliárd tonna hulladékot gyárt, amelyből több mint 40 millió tonna a veszélyes hulladék. Az Európai lakosok évente körülbelül 390 kg háztartási hulladékot termeltek fejenként (1992), ami egyre növekvő tendenciát mutat ( között mintegy 10%-kal nőtt), s így a hulladékkezelés egyre égetőbb probléma. Egy tanulmány, amely 6 Európai Uniós országot vizsgált több mint , hulladékok által szennyezett területet talált. 2. Táblázat Hulladékok mennyisége szektorok szerint az Európai Unióban és összehasonlításképpen Magyarországon (1000 t-ban) Ref. év egyéb bontási hull. Típus szerint kotrási hull. lakossági mezőgazdaság Szektorok szerint bányászat ipar energiatermelés szennyvíz iszap Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Nagy Britannia Németország Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Magyarország A megoldás útján Lassú fejlődés Az Európai Unió az elmúlt húsz év folyamán folyamatosan dolgozott a hulladék mennyiségének csökkentésén és a hulladék kezelés javításán. Néhány tagországnak már 1975 előtt is volt hulladékkezelési politikája. Azonban ezen a területén nagyon nehéz eredményt elérni. Mindemellett, bár vannak reménykeltő eredmények az
13 Vállalkozók Európában 15 üveg és papír újrahasznosítása területén, a hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. Mintegy 30%-os növekedés várható 1985 és 2000 között annak ellenére, hogy az Ötödik akció program az 1985-ös mennyiség megtartását tűzte ki célul. Az Európai Unió stratégiája a fenntartható, ökológiailag elfogadható hulladékkezelést támogatja, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét vagy a környezetet. Ennek elérésére négy alapelvet fogalmaztak meg: 1. Megelőzés (hulladékminimalizálás) 2. Újra felhasználás, és újrahasznosítás 3. A lerakási feltételek javítása 4. A hulladék szállítás szabályozása Ezen alapelvek megvalósítására az Ötödik akció program egy sor konkrét célkitűzést fogalmazott meg, amelyek egy része jogi keretet nyert valamely Közösségi Irányelv formájában. Ezek az alábbiak: - Hulladék gazdálkodási terv elkészítése minden tagállamban - A dioxin emisszió 90%-kal történő csökkentése 1985 és 2000 között - A hulladék mennyiségének 1985-ös szinten való stabilizálása 2000-re - A papír, üveg és műanyag hulladékok 50%-os újra felhasználása vagy újrahasznosítása 2000-re - A hulladékok bizonyos csoportjai exportálásának betiltása 2000-től El kell azonban ismerni, hogy a Közösségnek nem sikerült megfelelően teljesíteni célkitűzéseit. Például a hulladék mennyisége jelentősen növekedett. Mit tett az Európai Unió, hogy ez megváltozzon? A legfontosabbak közé az alábbi jogi eszközök tartoznak: - A Hulladék keret irányelv (1975) amely elvárja a tagállamoktól, hogy minden szükséges lépést megtegyen a hulladéktermelés megelőzésére, elősegítse az újrahasznosítást és biztosítsa az egészségre és környezetre nem veszélyes ártalmatlanítást. - A Veszélyes hulladék irányelv, amely szigorúbbá teszi a hulladékok kezelésének feltételeit. - A hulladékok határokon át történő szállításának szabályozását és ellenőrzését rendelet szabályozza. Az illegális szállítások estén megszabott büntetéseket a tagállamok hatáskörébe utalja. - A Csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelv, amely célokat tűz ki az újrahasznosításra és javaslatot tesz egy jelölési rendszer kidolgozására. Előír információs és oktatási programokat, hogy felhívja a vásárlók figyelmét az újrahasznosítható csomagolások előnyeire. - Létezik Európai Uniós irányelv szárazelemek és akkumulátorok, fáradt olaj, szennyvíziszap, PCB kezeléséről és hulladékégetésről. A hulladék lerakásról és a tovább már nem használható autókról szóló javaslat tárgyalás alatt van. - Rendelet készült az öko-címkézésről, amelyet azon termékek nyerhetnek el, amelyek környezeti hatása kevésbé káros a gyártás, eladás, használat és az eldobás során (`tiszta termék').
14 16 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon Az Európai Unió leglényegesebb alapelvei a jobb hulladék kezelési stratégia megvalósítására az alábbiak: A megelőzés elve: csökkenteni kell a hulladék mennyiségét keletkezésének megakadályozása által. A szennyező fizet valamint az ezzel egybecsengő a gyártó felelőssége elv, melynek értelmében a hulladék kezelését annak kell megfizetni, aki előállította. Az előrelátás elve vagyis, hogy előre át kell gondolnunk és fel kell készülnünk a lehetséges problémákra. A közelség elve, vagyis a forráshoz minél közelebb kell kezelni a hulladékot. (Amihez hozzá kell tenni az önellátás elvét, vagyis a Közösségnek és azon belül a tagállamoknak képessé kell válni az általuk előállított hulladékok saját területen történő elhelyezésére, és minél inkább leszorítani a hulladékexporttól való függőséget.) Eredmények Bár a Közösségi törvénykezés jelentős eredményeket ért el a hulladékgazdálkodás szabályozása terén, azonban ezek adaptálása a tagállamok jogrendjébe igen lassú folyamat. Ennek következtében a most elfogadott rendelkezések csak néhány éven belül fogják meghozni eredményeiket. Lényeges, hogy lehetségessé váljon az eredmények felmérése, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Unió létrehozzon egy közös programot, amely megbízható és összehasonlítható adatokat gyűjt a tagállamoktól. Az értelmezésben lehetséges eltérések ugyanis megakadályozzák, hogy egy világos, átfogó képet kapjunk az Európai Unió hulladéktermeléséről és - kezeléséről. A fentebb vázolt hulladék kezelési elképzelések jó és rossz oldalai: - A tiszta technológiák és az öko termékek fejlődése. - A lakosság támogatása a hulladék válogatására és újrahasznosítására, valamint a különféle termékek körültekintőbb vásárlására. - A lakosság ellenezi a hulladék lerakást. - A csomagolás adó köteles. - A hulladék lerakás adóköteles. - Növekvő termelés és fogyasztás. - A szelektív hulladék gyűjtésnek és a hulladékválogatásnak növekvő költsége gazdaságilag egyre kevésbé teszi vonzóvá az újrahasznosítást. - Hiányzik bizonyos újrahasznosított termékek felvevő piaca. - A bevezetett intézkedések összetettsége és sokfélesége A felelősségek megosztása (subsidarity) Nemzeti tervek A Közösségi törvénykezés értelmében a tagállamoknak kötelessége hulladékkezelési stratégiát készíteni általában a hulladék kezeléséről, valamint a veszélyes hulladékokról és csomagolási hulladékokról. Eme kötelezettségek mellett
15 Vállalkozók Európában 17 szükséges egy független gyûjtő rendszer létrehozása szárazelem esetében. Ugyanakkor néhány tagállamban már most is létezik visszagyûjtő és újrahasznosító rendszer autók, elektronikus hulladék, akkumulátorok és autógumik számára, valamint sokan közülük jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy támogassák a tiszta technológiákat a termelési folyamatban. A tagállamok most kezdték el kezelni a megelőző évek könnyelmű hulladékgazdálkodása által okozott problémákat, melynek érdekében integrált és fenntartható kezelési stratégiákat fogalmaznak meg. Ez a gyakorlatban a következő eljárások támogatását jelenti: - Szelektív hulladék gyűjtés és a hulladékgyűjtők adóztatása. - A visszavihető csomagolások esetén betéti rendszer kialakítása. - Tiszta technológiák támogatása. - Az ipar bevonása az általuk előállított termékek visszanyerésébe és újrahasznosításába. - Felvevő piac kialakítása az újrahasznosított termékekre. Az ipar szerepe Az iparnak kiemelt szerepe van a hulladék mennyiségének csökkentésében, ugyanis képes a forrásnál megelőzni a problémát a termék tervezése és gyártása során. Az iparnak kell bevezetnie gyűjtő és újrahasznosító rendszert az elhasznált termékekre, amint az már létezik is néhány tagállamban csomagolási anyagokra, szárazelemekre, autógumikra, használt személy- és teherautókra, valamint elektronikai cikkekre. A gyártóknak mindent meg kell tennie, hogy a lehető legkevesebb természeti erőforrást használják fel, és a lehető legkevesebb hulladékot termeljék. A nagyobb cégek már belekezdtek a termelési hulladék minimalizálásába, amit `internalizálásnak' is neveznek, és igyekeznek a `semmi hulladék, semmi káros hatás' elvet megcélozni. Például az új autók hamarosan 100%-ig újrahasznosíthatók lesznek. Hasznos lenne, ha ezt a megközelítést más területeken is alkalmaznák. A lakosságnak is részt kell vállalnia A feladatuk a hulladékaik válogatása, valamint a jobban odafigyelő vásárlás. Ezzel jelentősen csökkenthetik a kezelendő hulladék mennyiségét. Ennek elérésére az alábbi szokásokat kell kialakítaniuk: - Válogatniuk kell a hulladékaikat, és egy részét visszajuttatni az újra felhasználó és újrahasznosító programokba. - Tartós termékeket kell kiválasztaniuk, amelyeknek hosszú a hasznos élettartama. - Előnyben kell részesíteniük az újrahasznosított és újrahasznosítható termékeket. - Csökkenteni kell a csomagolás mennyiségét, és újrahasznosítani azt. - Ha lehetőségük van komposztálási lehetőséget kell keresni - különös figyelmet kell fordítaniuk a veszélyes hulladékaik elhelyezésére - Érdeklődni kell az önkormányzatuknál, hogy mit tettek a helyzet javítása érdekében. Pl. van-e hulladékkezelési tervük, ami 1975 óta előírás?
16 18 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon A helyi önkormányzatok feladatai: - el kell fogadniuk egy hulladék kezelési tervet és biztosítaniuk kell a forrásokat annak végrehajtására, - minimalizálni kell a hulladék mennyiségét a közbeszerzés esetében a zöld szempontok figyelembevételével, - támogatniuk kell az üzleti vállalkozásokat és a lakosságot a hulladék minimalizálásban, - meg kell teremteni a lehetőséget a hulladék újrahasznosítására, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének megteremtésével, - együtt kell működniük a vállalkozásokkal a hulladékcsökkentési lehetőségek megkeresésében Az EU támogatási programjai Az uniós segélyprogramok jövője A csatlakozási tárgyalások megindulásával párhuzamosan az EU alapvetően átértékelte a közép- és kelet-európai társult államok számára nyújtott segélyprogramjainak szerepét. A magán gazdaság megerősödött, a konkurencia további fejlesztését - a még mindig aránytalanul fejletlen kis - és középvállalkozói kör kivételével - az európai adófizetők nem támogatják. Az EU-segélyek a továbbiakban kizárólag a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket támogatják. A konkrét projektjavaslatoknak az úgynevezett Csatlakozási Partnerségi dokumentumon, illetve a közösségi vívmányok átvételét szolgáló Nemzeti Programon kell alapuljanak. A segélyprogramok elsődleges célja ezen belül a különböző EUnormák végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges adminisztratív kapacitások, a felelős közigazgatási szervek stratégiai fejlesztése illetve az EU előírások gyakorlati teljesülését szolgáló beruházások (intézményfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzések, környezetvédelmi, infrastrukturális befektetések) társfinanszírozása. Az Unió közötti költségvetésére vonatkozó Bizottsági tervezetek szerint a tagjelölt államoknak nyújtandó csatlakozás előtti támogatás egy év múlva - két új támogatási eszköz, az infrastruktúra és a környezetvédelem céljait szolgáló ISPA, valamint a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést támogató SAPARD bevezetésével - a jelenlegi duplájára emelkedik. A hazánk által várhatóan igénybe vehető támogatás a csatlakozás után a jelenlegi évi 100 millió Euroról több milliárd Eurora növekszik. Az új támogatási eszközök (ISPA, SAPARD, PHARE, Strukturális Alapok) tulajdonképpen már a csatlakozást segítik elő, lehetővé téve, hogy az Európai Unión belül működő alapoktól (Strukturális és Kohéziós Alap) lehívhatóak legyenek a támogatások, melynek előfeltétele a megfelelő intézmény-, ellenőrző- és monitoring rendszerek kiépítése.
17 Vállalkozók Európában A PHARE program Az Európai Közösségek Tanácsa decemberében indította a Poland Hungary Assistance for the Restructuring of the Economy (PHARE) elnevezésű programját, melynek részletes végrehajtási szabályzatát szeptemberében fogadták el, majd többször módosították. A Magyar Köztársaság és az EU Bizottság szeptember 3-án kötötte meg azt a keretmegállapodást, mely szabályozza a támogatás odaítélésének, illetve felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseit, valamint a fogadó ország jogait és kötelezettségeit. A támogatások odaítéléséről az EU Bizottság dönt a fogadó ország javaslata és a brüsszeli PHARE Management Committee ajánlása alapján. A különféle pénzügyi memorandumok közül legfontosabbak az évente készülő úgynevezett országprogramok. A programokkal kapcsolatos szakmai és adminisztrációs feladatokat a kedvezményezett ország látja el. A fogadó kormány a segély megfelelő felhasználásáért teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartozik. A közvetlen személyi felelősséget az adott programot végrehajtó intézmény (általában minisztérium) egy vezetője személyesen viseli. A segélykoordinációs titkárság által kezelt nemzetközi segélyprogramok Hazánkban a PHARE segélyek koordinációját Dr. Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal EU-támogatásokért felelős politikai államtitkára koordinálja a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala élén. A Hivatal egységei számos rendkívüli jelentőségű feladat gazdái, úgymint az EU pénzügyi alapjaira való felkészülés, valamint a PHARE és ISPA programok koordinációja. Csatlakozásunkig ezeken a területen még nagyon komoly munka és számos fontos esemény áll előttünk. A PHARE program által nyújtott segélyek fogalmán csak a vissza nem térítendő támogatást kell értenünk, vagyis a hivatal kedvezményes hitelekkel és egyéb visszatérítendő juttatásokkal nem foglalkozik. Az területfejlesztés érdemi feladatai szinte teljes körűen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter feladatkörét képezik. Hatáskörébe tartoznak a nemzeti szintű területi tervezési és koordinációs feladatok, így többek között az Országos Területfejlesztési Tanács elnökségi feladatainak ellátása. Ennek megfelelően a területfejlesztési Phare Programok (a regionális, a CBC, az Interreg és a CREDOprogramok) kormányzati irányítását és szakmapolitikai felügyeletét is az FVM, illetve annak területfejlesztésért felelős helyettes államtitkára látja el. A PHARE programok eddigi eredményei A PHARE program keretében Magyarország és között mintegy 800 millió ECU vissza nem térítendő támogatásban részesült. A gazdaságfejlesztés és a szerkezet-átalakítás területén a legnagyobb súllyal a privatizáció és az ehhez kapcsolódó vállalati szerkezet-átalakítás támogatása szerepelt, jórészt szakértői segítség, kisebb mértékben kedvezményes pénzügyi konstrukciók révén, beruházások támogatása formájában. Jelentős támogatást kapott a kis- és középvállalati szektor fejlesztése, részben a kis- és
18 20 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon középvállalatokat támogató információs és tanácsadó szolgáltatások kiépítése, részben a számukra nyújtandó kedvezményes hitelek forrásainak kiegészítése céljából. Az agrárgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó támogatás az ágazati reformok, a piacgazdaságra való áttéréshez szükséges intézményfejlesztés, szabályozás korszerűsítését, továbbá a mezőgazdasági termelők hitelforrásainak bővítését segíti. A regionális fejlesztés támogatásával a fejlesztési politikák, a jogi szabályozás, az intézményrendszer kialakítása és egyes régiókban a fejlesztési programok forrásainak kiegészítése valósult meg. A humán szféra és a közigazgatás fejlesztése területén a legnagyobb mértékű támogatást az oktatás és szakképzés, ezen belül is a felsőoktatás fejlesztése kapta. Szakértői támogatásban részesül a közigazgatás reformja és a szociális illetve az egészségügyi rendszerek fejlesztése. Az infrastruktúra fejlesztés és a környezetvédelem támogatása magában foglalja az energiaszektor, a közlekedés, a hírközlés, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem terén az ágazati fejlesztési politikák kialakításához nyújtott szakértői segítséget, ezenkívül társfinanszírozás biztosítását az energiatakarékossági programokhoz, és egyes közlekedési, szennyvízkezelési és határátkelőhely fejlesztési beruházásokhoz. Kiemelt mértékű támogatást kap a környezetvédelem, elsősorban az önkormányzati és a vállalati szféra beruházásainak forrás-kiegészítésével. A szolgáltatói szférában és egyéb területeken a PHARE segélyek elsősorban a pénzügyi szektor modernizációját, a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítását, a vámés statisztikai rendszer fejlesztését szolgálják. Az integrációs felkészülés 1996-ig viszonylag kis mértékű támogatásban részesült, s ezek a források jórészt a jogharmonizációhoz, a jogszabályok fordításához, integrációs képzésekhez szükséges ráfordításokat finanszírozzák. Az 1997-ben jóváhagyott keret programjainak jellege az előző években indított programoktól jelentős mértékben eltér. A projektek kiválasztásánál részben már figyelembe vették az akkor előkészítés alatt álló Új Orientáció céljait (melynek megfelelően 1998-tól a PHARE segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel), az integrációs felkészülés közvetlen támogatása a korábbinál jóval nagyobb súlyt kapott. Az évi keretekből a csatlakozási felkészüléshez szükséges integrációs képzés, az EU közösségi szabályozás átvételét megvalósító intézmények fejlesztése, s első ízben a bel- és igazságügyi együttműködés kapott jelentősebb támogatást. Számottevő támogatásban részesült a regionális fejlesztés, amely zömében két régióban megvalósuló fejlesztési programok beruházási forrásait egészíti ki, segítve az ipari szerkezet-átalakítást, a vidékfejlesztést, a foglalkoztatást és emberi erőforrás fejlesztést. Támogatást kapott az országos infrastruktúra fejlesztés, amelyet teljes egészében a vasútfejlesztés használhat fel, egyéb projektek mellett a magyar-szlovén vasútvonal újjáépítésének finanszírozásához. Előbbieken
19 Vállalkozók Európában 21 túlmenően újabb kerettel egészülnek ki a magyar-osztrák határmenti együttműködési program forrásai. A PHARE emellett támogatást nyújtott a TEMPUS (az intézményrendszerek fejlesztése az integrációra való felkészülés jegyében) folytatásához és - első ízben - Magyarország részvételéhez az EK egyes Közösségi Programjaiban (Socrates: Az Európai Unió felső- és közoktatási együttműködési programja eredetileg közösségi, majd csatlakozni kívánó és társult országok bevonásával; Leonardo: szakképzési együttműködés a tagországok, a társult és a csatlakozni kívánó országok közt, Youth for Europe: oktatáson kívüli ifjúságpolitikai program, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére). További támogatási formaként 1995-től van lehetőség úgynevezett határmenti (CBC) együttműködési programok megvalósítására. A támogatás révén elsősorban az EU tagállam, Ausztria és Magyarország határmenti megyéinek fejlesztése, a gazdasági együttműködés feltételeinek javítása, s a helyi infrastruktúra fejlesztése kap segítséget. Programok valósulnak meg a magyar-román és a magyar-szlovén határmenti régiókban is. Az évi Magyarország-Szlovénia-Ausztria Trilaterális PHARE CBC Program a három ország projektjeinek összehangolt megvalósítását szolgálta. Az évi Magyarország-Szlovákia-Ausztria - Trilaterális PHARE CBC Program értelmében Magyarország és Szlovákia fejlesztési támogatásban részesül. Ausztria az EU területfejlesztési alapjaiból kapott forrásokat használja fel a programban való részvételre. PHARE "multi-beneficiary" programok A PHARE országprogramokon kívül Magyarország is kedvezményezettje az ún. "multi-beneficiary" programoknak, azaz olyan kezdeményezéseknek, amelyekben több PHARE ország is részt vesz. (Ezek az ún. horizontális programok). A PHARE 1998-as Új Orientációja, a célrendszer megváltoztatása érintette a multibeneficiary programokat is, így a jövőben ezek is közvetlenül a csatlakozási folyamathoz fognak kapcsolódni. A programokat a jövőben az Európai Bizottság kezdeményezi, természetesen a kedvezményezett országok bevonásával és folyamatos konzultációval. E programok elsősorban a PHARE országok közötti regionális kooperációt hivatottak elősegíteni. Ilyen jellegű együttműködési programok léteznek több szakterületen, pl. környezetvédelem, vám, közlekedés, oktatás. A programok ritkább esetekben konkrét projekteket támogatnak: többnyire az adott terület közigazgatási szakembereinek biztosítanak különböző szakmai találkozókon, konferenciákon való részvételt. További információért konkrét programokról és kontakszemélyekről a Segélykoordinációs Titkársághoz lehet fordulni ra szóló magyar PHARE programok Az EU Tagállamai elfogadták a PHARE Évi Programját, amellyel hazánk összesen további 240 millió Euro, azaz mintegy 58 milliárd Forint EU
20 22 Hulladékgazdálkozdás az Európai Unióban és Magyarországon támogatáshoz jut (társfinanszírozás nélkül). A programcsomag egy része néhány fontos - a PHARE által hagyományosan támogatott intézményfejlesztési projektet tartalmaz (pl. civil szervezetek támogatása, roma programok, Schengeni előírásokhoz kapcsolódó berendezések beszerzése, stb.). Komoly újítást jelent az ORPHEUS nevű programcsomag, amelynek keretében az ország egész területére kiterjedő, több évre szóló terület- és humán erőforrásfejlesztési pályázatok indulnak előreláthatólag ez év végén és jövő év elején. A program teljes költségvetése várhatóan mintegy 50 milliárd Ft, melynek felét adja az Unió, 40%-át a magyar költségvetés, 10%-át pedig a pályázatokon nyertes önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek. Elsősorban roma antidiszkriminációs, közmunka, általános iskolai informatikai fejlesztési, és integrált helyi fejlesztési.-programokkal lehet majd pályázni. A csomag tartalmaz továbbá egy olyan alapot, melynek keretében a belépés után az EU támogatásával megvalósítandó projektek előkészítő dokumentációját lehet majd elkészíttetni. Az ORPHEUS a PHARE történetében radikális újítást jelent, a kétéves összevont program ugyanis már felkészít arra a többéves tervezési mechanizmusra és hosszú távú gondolkodásra, amely az Európai Uniós támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen. Tervezésben és lebonyolításban ez nagyon közelít a majdani Strukturális Alapokból érkező támogatásokéhoz. Mostantól tehát a PHARE legfontosabb célja a Strukturális Alapokra való felkészülés. Ebből a szempontból jelentős mérföldkő volt a regionális tárgyalási fejezet lezárása, amely nagyon pozitív fejlemény, azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy az ott vállaltak teljesítése rendkívül nehéz feladat lesz, elsősorban a következő három szempontból: 1. A fejlesztések előkészítése szempontjából, mert a 2004-ben megindítandó projektek műszaki, pénzügyi tervezését, hatósági és környezetvédelmi engedélyeztetését már jóval a csatlakozás előtt meg kell kezdeni. Az ezzel kapcsolatos minőségi követelmények nagyon magasak, ezért itt is nagy számú szakemberre, és milliárdos költségvetési fedezetre lesz szükség. Különösen igaz ez a nagy infrastrukturális fejlesztésekre (pl. autópálya, összekötő utak), a környezetvédelemre (pl. szennyvíztisztítók) és a közlekedésre. 2. A költségvetés szempontjából, mert az EU támogatásokhoz jelentős mértékű társfinanszírozásra lesz szükség, amelyet megfelelő módon kell majd betervezni a költségvetésbe. 3. Intézményi szempontból, mert a támogatások folyósításához tucatnyi új szervezetet kell létrehozni, ami több ezer magasan képzett szakember foglalkoztatását is feltételezi. Ezekben az új szervezetekben új munkamódszereket, az államigazgatásra általában jellemzőnél sokkal szigorúbb minőségi követelményeket kell meghonosítani. Egyértelmű, hogy az alapok sikeres felhasználása a jelenleg meglévő intézményrendszerünk teljesítőképességének megtöbbszörözését kívánja meg. Ebben igen komoly szerepe és önálló felelőssége van a tárcáknak.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenHATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN
HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN Zakota Zoltán zzakota@gmail.com Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad A határmenti együttműködések főbb szakaszai PHARE CBC INTERREG III HU-RO
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenTÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.
TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási
RészletesebbenHatármenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenA PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése
csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenProjekt címe: LIFE TreeCheck:
Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenAmit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.
Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt
RészletesebbenA szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések
A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági
RészletesebbenSzövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)
Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenZöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenAz EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399
Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenMagyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA
AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA Szijártó Ágnes Agrárminisztérium Környezetfejlesztési és stratégiai Főosztály Vállalkozz környezetbarát módon c. konferencia 2019. május 30. EU pénzügyi eszköze LIFE PROGRAM
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE
KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE PÁLYÁZATOKBAN SZIJÁRTÓ ÁGNES LIFE KAPACITÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT KOORDINÁTOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LIFE INFORMÁCIÓS NAP 2017. JÚNIUS 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ALPROGRAM A környezetvédelem,
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenMagyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.
Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE
Részletesebben3.2. Ágazati Operatív Programok
3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenA megyei tervezési folyamat
A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenA körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből
A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből Dr. Makai Martina Helyettes államtitkár KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÜZLETI FÓRUM Circular Hungary Program Budapest 2018. november 14. 1 Az EU körforgásos
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenTájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről
Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenJogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan
Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős
RészletesebbenPÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL NOVÁK JUDIT, SZIJÁRTÓ ÁGNES FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÖKOINDUSZTRIA 2017. NOVEMBER 09. LIFE (L'INSTRUMENT FINANCIER POUR L'ENVIRONNEMENT) A környezetvédelem,
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenNemzetközi példák és jó gyakorlatok
Szakmai műhelymunka a Nemzeti Megelőzési Program előkészítéséről Humusz Szövetség, Budapest Nemzetközi példák és jó gyakorlatok Budapest, 2011. augusztus 26. 1,3 milliárd tonna szemetet dobunk el évente
RészletesebbenVállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban
Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Lelkes Gábor, PhD. Danube EuroConsulting Kft. igazgatója Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke Legnagyobb
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenHulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében
Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenA AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás
A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN
Részletesebben