Szovátai. Hírmondó Önkormányzati tájékoztató XVI. évf szám június. Összekötöttük darabjait. Nemzeti összetartozás

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szovátai. Hírmondó Önkormányzati tájékoztató XVI. évf szám június. Összekötöttük darabjait. Nemzeti összetartozás"

Átírás

1 Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató XVI. évf szám június Összekötöttük darabjait Nemzeti összetartozás Az Országgyűlés 2010-ben foglalta törvénybe, azóta június 4-e az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója a Nemzeti Öszszetartozás Napja. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. A törvény indoklásában olvashatjuk:...lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására. A nemzeti együvé tartozás érzésének bizonyítékaként és annak erősítésére szerveznek Tatán a határon túlra szakadt testvérekkel minden évben e napon megemlékezést. Az idén Tata testvérvárosunk polgármestere, Michl József kezdeményezésére Szovátán illetve a csíksomlyói búcsún lehettünk együtt e napon tatai, magyarkanizsai (Délvidék) és szőgyéni (Felvidék) barátainkkal. Emlékeztünk és a jövőbe tekintettünk többszázezer magyarral Csíksomlyón. Akkor is emlékeztünk, amikor a Diósgyőrben gyártott síneken futott velünk a gőzös Vármezőbe, és a jövőbe tekintettünk, amikor Szovátán a Mariánum ház előtt kapuszentelésen vettünk részt. És akkor is, amikor nemzeti szalaggal itt összekötöttük egésszé e kis szobor jelképesen a nemzet Tatán, Szőgyénben, Magyarkanizsán és Szovátán őrzött darabjait. molnos Össze és nem szét. Együtt és nem külön-külön. Soksok kötelességgel és nem képtelen jogok tömkelegével. Feladatvállalással, kitartással s lankadáskor tettre vágyó friss ember kezébe adott stafétával. Az elődök munkájának a megbecsülésével, az ősök iránti tisztelettel és a fiatalokba vetett bizalommal, hittel, hogy fel fognak nőni a feladathoz. Mert csak így lehet megmaradni. Micsoda nagyszerű érzés kiválni a tömegből, kitűnni valamiben. Büszkeséggel tölt el, ha sikerül másnak, többnek és jobbnak bizonyítani magunkat a társaknál. Micsoda megdicsőülés! De nincs felemelőbb érzés egynek lenni a sok közül. Beleolvadni a sokaságba. Velük venni a levegőt, velük mozdulni. Megtapasztalni, hogy úgy fut végig rajtuk felénk és vissza az inger, mint agyunk idegpályáin. Rájönni, hogy egyazon rendszerbe vagyunk kötve. Megérteni, hogy nem az elkülönülésben tudjuk meghatározni határainkat, tudunk önmagunk lenni, hanem éppen összekapcsoltságunkban, mert túlérünk a saját bőrünkön, többek vagyunk önnön porhüvelyünknél és gondolatainknál. Többek vagyunk az emlékezetben, az álmokban, de többek vagyunk a létezésben is. Nemzeti összetartozás, Téged próbáltak, s próbálnak ma is porrá törni. Molnos Ferenc

2 2 Szovátai Hírmondó, 158. szám június önkormányzat Városházi anyakönyvi adatok A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei: Cím: Szováta, Főút, 155 szám Tel: Fax: Fülöp László Zsolt polgármester fogadóórái: Kedd 11,00 órától; Bejelentett újszülöttek: Brânda Rebeka (szülei: Brânda Emilian és Lázár Emese Andrea); Covaci David (szülei: Covaci Marian Constantin és Mészáros Vivien); László Dániel (szülei: László István és László Erzsébet); Bolha Alex Cristian (édesanyja: Bolha Alexandra); Moga Kirilla Hanna (szülei: Moga Kirilla Béla és Vass Renáta); Orbán Dániel (szülei: Orbán Dénes Albert és Orbán Éva); Isten éltesse Őket! Házasságot kötöttek: Bartus József (Sóvárad) Didi Emese (Tavasz utca 36/A szám); Molnus Zsolt (Kibéd) Molnár Edit Krisztina (Rózsák útja 14 szám); Lázár Csongor (Őzike utca 41 szám) Hajdu Orsolya (Parajdi út 99 szám); Boldog házasságot! Elhunytak: Toth Irén (sz. 1945) Petőfi Sándor lakótelep E4/8 szám; Katona Ilona (sz. 1939) Vadász utca 12 szám; György Lajos (sz. 1943) Petőfi Sándor lakótelep F4/4 szám; Tatár József (sz. 1933) Mester utca 23/A szám; Zsigmond Régina (sz. 1939) Petőfi Sándor lakótelep C 2 /1 szám; Küsmődi Margit (sz. 1938) Illyésmező 42/A szám; Szekeres Árpád (sz. 1956) Illyésmező 25 szám; Márton Ernő (sz.1927) Sómező utca 14 szám; Horváth Judith Anna (sz. 1951) Vadász utca 7/A szám; Bala Anna (sz. 1950) N. Bălcescu utca 18 szám; Domokos János (sz. 1942) Farkas utca 10 szám; Barta Mihály (sz. 1953) Bánya utca 1 szám; György Béla (sz. 1971) Petőfi Sándor lakótelep F 1 /4 szám; Nyugodjanak békében! Önkormányzati határozatok 67. sz. Határozat Danubius Bükkös, Danubius Fenyves, Mogyorós szállok és a Fekete-tó környéki parkoló céllal elrendezett területek koncessziós iratcsomójának Felértékelési elentésének elfogadásáról; 67. sz. Határozat a Szováta Város közparkolóainak adminisztrációja szabályzatának elfogadásáról; 67. sz. Határozat Szováta Város Közvagyonkezelő funkciójának elfogadásáról szóló 25/ sz. helyi tanácsi határozat, valamint a 86/ sz., Szováta Város Önkormányzata Végrehajtó apparátusának szerkezeti felépítéséről és működési szabályzatáról szóló 1 illetve 2 sz. mellék- letek kiegészítéséről és módosításáról; 67. sz. Határozat Szováta Városnak a civilizált turizmus fejlesztésére vonatkozó 35/ sz. határozatának módosításáról; 67. sz. Határozat a Medve-tó 142. születésnapi ünnepségeinek megszervezéséről és a szervezési költségek viselésének jóváhagyásáról; 67. sz. Határozat a Medvetó 142. születésnapi ünnepségei helyszínén végzett mozgóárusi tevékenységek teljesítése céljából bérbeadandó nyilvános árverése szabályzatának és vonatkozó feladatfüzetének elfogadásáról; 67. sz. Határozat Szováta város heti és napi piacán kiskereskedelmi tevékenységek céljára elhelyezett létesítmények kiadásáról szóló nyilvános árverés feladatfüzetének jóváhagyásáról; 67. sz. Határozat Szováta Város Önkormányzatának magántulajdonát képező Megane Renaul típusú személygépkocsinak a Helyi Rendőrségi Szolgálat leltárjába való átadásáról; 67. sz. Határozat Többcélú szabadidős létesítmény kialakítása a Doina mozi környékén elnevezésű projekt módosított megvalósíthatósági tanulmányának elfogadásáról; 67. sz. Határozat Szováta város területén végzett tömegközlekedési típusú személyszállítás szolgáltatás végzésének átadásáról; 67. sz. Határozat a Maros megyei, Szováta Városban található Templom-Hársfa, Csendes utcák modernizációjára vonatkozó köz beszerzés általános megvalósítási költségtervének elfogadásáról; 67. sz. Határozat hivatalos küldöttségek és csoportok testvérvárosi programokon való részvételének jóváhagyásáról és költségeinek fedezéséről; 67. sz. Határozat közhasznú ás non-profit művelődési tevékenységek támogatására vissza nem térítendő támogatások odaítélésről; 67. sz. Határozat nemzetközi szakmai és társadalmi-művelődési célú rendezvények megszervezéséről és szervezési költségeinek jóváhagyásáról

3 administrație publică locală Szovátai Hírmondó, nr.158 iunie Am sărbătorit zilele orașului Adresa Primăriei Oraşului Sovata: Sovata, Str. Principală Nr Tel: Fax: Program audienţe Primar: Fülöp László Zsolt Marţi de la ora 11,00; Timp de trei zile, în weekendul 9-11 iunie, am sărbătorit zilele orașului, eveniment dedicat Lacului Ursu, care s-a format în urmă cu 142 de ani. Programul evenimentului a cuprins activități pentru toate vârstele. Tradiționalul concurs de gătit gulaș și în acest an a atras mare interes. Toate cele trei zile s-au încheiat cu concerte de succes. Vineri cu trupa rock Hooligans, sâmbăta cu Bronx, Randi și Dr. Alban, iar duminica cu Cimbali Band (cu Danics Dóra la microfon). Hotărârile Consiliului Local la aprobarea Raportului de evaluare şi a documentaţiei de atribuire privind concesionarea terenurilor amenajate în regim de parcare din Oraşul Sovata, în jurul Hotelurilor Danubius, Brădet, Făget şi Aluniş, precum şi în jurul Lacului Negru; la aprobarea Regulamentului de administrare a parcărilor publice de pe raza Oraşului Sovata; Hotărârea nr. 67 cu privire la modificarea şi completarea H.C.L.25 din , privind stabilirea unor măsuri pentru înfiinţarea şi ocuparea funcţiei de Administrator public, şi modificarea Anexelor nr.1 şi 2 la H.C.L. nr.86/ privind aprobarea Organigramei și a Statului de funcţii pentru aparatul de speci- alitate al Primarului Orașului Sovata; la modificarea şi completarea H.C.L.35 din luarea măsurilor privind stimularea unui turism civilizat în Oraşul Sovata; la aprobarea organizării şi suportarea cheltuielilor de organizare a manifestării Ziua de naștere a Lacului Ursu ; la aprobarea atribuirii prin licitaţie publică cu strigare a amplasamentelor de pe domeniul public al oraşului Sovata în vederea desfăşurării comerţului ambulant cu ocazia manifestării Ziua de naştere a Lacului Ursu şi a Caietului de sarcini aferent; la aprobarea Caietului de sarcini pentru licitaţia publică deschisă cu strigare pentru ocuparea meselor, chioşchiurilor şi a locurilor pentru comercializarea îngheţatei şi a diferitelor produse din Piaţa Eminescu şi Piaţa Băi; la aprobarea transferării din inventarul aparatului propriu al UATO Sovata al autoturismului Renault Megane cu nr. de înmatriculare MS-20-PRS, nr.inventar 2086 în inventarul activităţii Serviciului de Poliţie Locală; la aprobarea Studiului de fezabilitate, revizuit, Amenajare spațiu de agrement multifuncțional în jurul Cinema Doina din Oraşul Sovata, Judeţul Mureş ; la atribuirea în gestiune delegată a serviciului de transport public local de persoane prin curse regulate în Oraşul Sovata; Hotărârea nr. 67 cu privire la aprobarea devizului general actualizat, după încheierea contractului de achiziţie publică pentru investiţia Modernizarea străzilor Bisericii, Teilor şi Liniştei din Oraşul Sovata, Judeţul Mureş ; la aprobarea trimiterii unor delegaţii oficiale şi grupuri de cetăţeni în localităţile înfrăţite din străinătate, conform Programului Anual, aprobat; la aprobarea acordării unor subvenții nerambursabile pentru proiecte culturale tranșa I; Hotărârea nr. 67 cu privire la organizarea unor manifestări socio-culturale cu parteneri internaţionali, conform Programului Anual, aprobat;

4 4 Szovátai Hírmondó, 158. szám június aktuális A Medve-tó 142 éves Öttusázók Szovátán Éppen a Medve-tó Napok idején öszszesen 72 harmadik osztályos versenyző s az őket felkészítő és elkísérő 36 tanító és testnevelő tanár jött el Szovátára, a tavalyi országos döntő ezüstérmes csapatának iskolájába, az S. Illyés Lajos Általános Iskolába a Napsugár Öttusa Bajnokság VII. országos döntőjének helyszínére. Közvetlenül előtte éjszaka, nappal zuhogott az eső. A meteorológusok a következő napokra is ígértek egy-egy kiadós zuhét. Úgy tűnt, a nyakunkba zúduló zápor elmossa a háromnapos ünnepet, de legalábbis sártengerré változtatja a terepet. Aztán mégsem lett további eső, és nem lett a gyepszőnyegből sok-sok láb által dagasztott sár. A nap is kimerészkedett a felhők mögül, a sportpálya talaja elnyelte a rengeteg vizet, s nem volt égi akadálya, hogy minden a terv szerint történjen, egy bejáratott, nagykorúvá lett rendezvény hiszen immár 18. alkalommal szervezték simán menjen a maga útján, és mi mindannyian sikeresnek mondhassuk az ünnepséget. Hagyományos tevékenységek, meg újdonságok. Eszem-iszom és szórakozás. Gulyás party és koncertezés. És, persze, annyi más egyéb. Mindenki kedvére válogathatott benne. Mint minden születésnapon, nem csupán az ünnepeltet, magunkat is megtiszteltük az ünnepséggel. Bizony régi idők tanúja, száznegyvenkét éves immár a Medve-tó, illő tehát a főhajtás, hisz oly rég óta e település büszkesége, jótevője. De hálásak vagyunk a sorsnak, hogy magunk is ott lehettünk, hogy örülhettünk egymásnak. mf Az országos döntőre 12 megye 17 településének képviseletében 18, egyenként 4 fős csapat jutott tovább. Az évente szervezett sportvetélkedővel a Napsugár szerkesztői a gyermekek egészségét, sportszeretetét, játékkedvét és csapatszellemét szeretnék fejleszteni, erősíteni. A kisállomási sportcsarnokban szervezett versenyt két jeles atléta is Ráduly- Zörgő Éva és Ráduly-Zörgő Károly megtisztelte jelenlétével. A szovátaiak Örökmozgó csapata Deák Péter, Péter Dalma Izabella, Péter Helga, Sebestyén Botond (tanító: Király Katalin; testnevelő tanár: Weis cristian Gabriel) a negyedik helyen végzett. A versenyt a szatmári csapat nyerte. Szervezők voltak: a Napsugár gyermeklap, S. Illyés Lajos Általános Iskola, Maros megyei Tanfelügyelőség. Közreműködtek. Sirülő néptánccsoport, a ditrói mazsorett csoport, Désy László tánccsoportja. Támogatták: Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium, Szováta önkormányzata, Educatio SIL Alapítvány, Deák Trans, Inforeg, Trafic Turbo Tur, Soma Trans, Elixon, Hochland, Szántó-Fülöp Pékség, Petry húsbolt, Kati bolt, Melánia gyerekruhabolt, Zöld béka, Kilyén Piroska, Grünesz Csaba, Basic Promo.

5 aktuális Szovátai Hírmondó, 158. szám június 5 Diáknap Idén újra többnapos rendezvénysorozattal ünnepeltük a Medve-tó születésnapját. A szervezők mindent megtettek, hogy korosztálytól függetlenül, mindenki változatos programokból válogathasson. Mint ahogy azt már megszokhattuk, a három napos rendezvény első napja főleg a fiataloknak szólt. A focipálya már reggel megtelt élettel, sorra érkeztek a főzésre felkészült fiatalok. A középiskolás diákok, akárcsak az elmúlt években, most is gulyással készültek, melyből egy-egy kijelölt általános iskolás osztályt meg is vendégeltek. A gulyásfőzésbe az S. Illyés Lajos Általános Iskola néhány osztálya is bekapcsolódott. S bár a gulyásfőzés nem ment zökkenőmentesen, mégis minden diák jól szórakozott, és a végén, a sok munkától megéhezve, jóízűen fogyasztotta el az osztályközösség által készített ebédet. Amíg zajlott a főzés, a kisebb diákok is megérkeztek a pályára, ahol különböző versenyek, vetélkedők várták, mint például egy énekverseny. Itt természetesen nem a győzelem volt a lényeg, hanem a részvétel, így minden bátor kis daloló ajándékot kapott. Ezt követően kezdődtek a nagyobbaknak szóló programok. A Szovátai Ifjúsági Szervezet idén is csapatvetélkedőt szervezett a DK-s diákok számára. Ezen a versenyen a helyi líceum diákjai osztályonként vehettek részt, minden osztályból egy-egy csapat, ami akár a teljes osztályközösségből is állhatott. A verseny egy izgalmas táncmaratonnal kezdődött. A táncmaraton lényege az volt, hogy minden csapatból két ember a színpadon táncolt egy órán keresztül, különböző műfajú és stílusú zenére. A táncospárokat egy zsűri értékelte, az így szerzett pontok hozzáadódtak a csapat pontjaihoz. A táncmaraton kezdetekor a csapatok kihúztak egy- egy mesét, amelyet majd a tánc után közösen elő kellett adjanak. A mese mellé, nehezítésképpen különböző érdekes szavakat kellett húzniuk, amelyeket bele kellett foglalniuk a mesébe. Erre a feladatra is pontokat kaptak a csapatok. A feladatok után újabb ügyességi próbák következtek. A focipálya különböző pontjain állomások voltak felállítva, minden állomáson egy új feladat várt a versenyzőkre. A feladatok között volt lufi pukkasztás, kvíz, kekszes játék és számos egyéb szórakoztató feladat. Ugyan volt olyan csapat, aki idő közben meggondolta magát és kiszállt a játékból, de a csapatok többsége fergetegesen szórakozott és rengeteget nevetett a feladatok megoldása során. Miután lejártak a próbák, egy kis szünet következett, majd megkezdődtek a koncertek. A szünet alatt a SZISZ csapata összesítette a pontokat. A Sószórók zenekar koncertje után elérkezett a sokak által várt pillanat, az eredményhirdetés. Az első díjat a Matequila csapat nyerte, a második a Mateking csapat lett, a harmadik pedig a Buisness-elek csapat. A különdíj nyertese a Naturals csapat lett. A csapatok nyereménye, a helyezésnek megfelelően: egy Adrenalin puls belépő, egy belépő a parajdi strandra, egy vonatozás, illetve egy fagyizás. Az eredményhirdetés után koncertekkel folytatódott a rendezvénysorozat. Minden diák, legyen a szervező- vagy a versenyző csapat tagja, egyaránt nagyon élvezte a vetélkedőt és az egész napot. Természetesen a nap fénypontja az esti Hooligans koncert volt, ahol mindenki nagyon jót bulizott a fárasztó nap után. A visszajelzések alapján, a résztvevő diákoknak nagyon tetszettek a feladatok, örültek, hogy a szervezők külön figyelmet fordítottak rájuk, és már várják a jövő évet, hogy újra versenybe szállhassanak. Kozma Boglárka

6 6 Szovátai Hírmondó, 158. szám június beszámoló Szakrális maraton 2017 Kaufland Szovátán Az idén második alkalommal szervezték meg a keresztény értékekért és a békéért a következő jelszóval: In hoc signo vinces azaz E jelben győzni fogsz. E szakasz főszervezője a parajdi Moldován László volt. A mikházi célpontú maraton összesen hetven résztvevővel két ágról indult: Korondról (50) illetve Marosvásárhelyről (20). Négyük kivételével valamennyien kerékpárral mentek a célig. A Korondról induló Csizmadi Zsolt, a Szovátán társuló Kozomos Lajos, a Szakadátban csatlakozó Gáll Kriszta illetve Király Ágnes futva tették meg a különböző távokat. Ez pedig nagyon szép teljesítmény mindnyájuk részéről. Különösen dicséretes Csizmadia Zsolt és Kozomos Lajos erőfeszítése, akik egy nappal korábban a tusnádi maratonon is részt vettek (kitűnő eredménnyel, korosztályukban a második illetve az első helyezéssel). Korondról Lázár Levente unitárius lelkész indította őket jó szóval, Parajdon a református lelkész várta őket egy kávéra, Szovátán Kozomoséknál tartottak pihenőt, aztán Kiss Ferenc alpolgármester fogadta, Nyárádremetén dr. Köllő Gábor plébános áldotta meg a menetelőket. A mikházi kolostornál találkoztak a Marosvásárhelyről érkezőkkel, ahol hálaadás és ima után a helyi önkormányzat vendégei voltak egy ebédre. Ilyen sem volt még: idényjellegű sátoros áruházat nyitott a Kaufland Szovátán. Sátoros ünnepeken na, persze, más napokon is lesz hol vásároljon a sóvidéki egy ideig. Az 1350 négyzetméteres sátrat a MOL üzemanyagtöltő állomás mellett verték fel kísérleti céllal, hogy kipróbálják e vidék vásárlópotenciálját. Egyelőre szeptember 17-ig várja a vásárlókat, aztán, ha beválik, ha a nyár folyamán nagy lesz a kereslet, véglegesen megveti lábát az áruház Szovátán, s tán tartósabb anyagból újraépítik. A Kaufland stratégái azért választották Szovátát az első idényjellegű üzletük helyszínéül, mert fontos turisztikai pontja az országnak és rengetegen látogatják. De, persze, vonzáskörzete sem mellékes, hiszen Sóvidék, Felső-Küküllő mente, Felső- Nyárád mente megannyi településének lakói számára lehet fontos bevásárlóközpont. Árukészlete megegyezik az átlagos Kaufland-hiper-marketekével. Az árlistája is, hiszen egységes szabályok szerint működnek. A német áruházlánc Európa hét országában üzletet működtet, Romániában 115-öt. A hazai piacot uraló külföldi áruházláncok egyike, a Kaufland. Hétfőtől szombatig reggel 8 órától este 21 óráig, vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig várja vásárlóit az áruház.

7 morfondír Szovátai Hírmondó, 158. szám június 7 A szívünkben létezik Hány meg hány ember van a világon, akinek e név, Trianon, teljesen ismeretlen, számukra nem mond semmit. De a földteke eme részén vannak, akik tudják, hogy egy Párizs melletti palota viseli ezt a nevet, s azt is, hogy az első világháborút lezáró békediktátum kötődik hozzá. És vannak, akik hálával gondolnak rá, mert nemzeti eszményeik kiteljesedése, országuk kikerekedése Trianon révén lehetett valósággá. Nekünk viszont egészen mást jelent. A mi országunk volt, amelyet darabokra szaggattak és szétosztottak a világháborút lezáró békediktátummal. A mi országunk volt, amely volt területeinek közel háromnegyedét ily módon másoknak adták. A mi nemzetünk az, amelynek minden harmadik tagját, anélkül, hogy elhagyta volna a szülőföldjét, idegenbe kényszerítették. Ekkor 3,3 millió magyar lett hazátlan. Ekkor ennyien. De azóta is még hányan. Hányan nem találták a hazát, mert nehéz ott megtalálni, ahol nem esik egybe a szülőfölddel, ahol nagyon masszív első sorban határ menti betelepítéssel, no meg puskával vigyáznak rá, hogy még csak ne is érintkezhessen vele. Egy erdélyi költő így írt erről: Mint akit egyszer arrébb tettek, itt voltunk mi, ott volt az ország, s amikor átment a határon, a verebet is megmotozták. De mert nem lehet hazátlanul élni hiába mondták neki, hogy bozgor, azaz hazátlan az erdélyi magyar túlélési technikákat alkalmaz. A hazát leszűkítette a szülőföldre, egy országnál kisebb földrajzi térségre, a hegyekkel, dombokkal koszorúzott tájra, amelyen élt, és amelyhez generációk vérével és verejtékével szerzett jogon is kötődött. A hazát felemelte a magasba, s ha már nem lehetett a talpa alatt, kitágította szellemi térré. A hazát a szívébe zárta, ott őrizte és dédelgette, és igyekezett belopni gyermeke szívébe is. Ha sehol sem lehetett otthon, hát megpróbált ott lenni otthon, ahol éppen volt, megpróbált legalább egy kicsi hazát teremteni maga köré. Hazát keresett a könyvekben, nagyapja, nagyanyja régi történeteiben, tán sosem látott rokonok leveleiben. Hazát keresett a rádióban, amely recsegveropogva a határon át naponta hírt hozott neki. Volt egy hazánk a rádióban, hol minden délben harangoztak, és éltették a szabadságot, Kossuth Lajosnak toboroztak. Volt egy hazánk a messzeségben. Képzeletünk gyakran eljátszott vele, álmodtunk róla, vágytunk saját szemünkkel látni mindazt, amit már tudtunk róla, s új dolgokat is felfedezni. Vágytunk arra, hogy gyermekeinek szólítson, hogy fejünk búbját megsimítsa, hogy minket is magához öleljen. Aztán eljött az is, hogy testvérként kerestetek és találtatok meg minket. Köszönet érte! Aztán eljött az is, hogy fiaivá fogadott minket is a magyar haza. Pedig micsoda ellenállás volt itt! Hányan ijesztgettek velünk, hogy elárasztjuk az országot, pénzt és lehetőséget veszünk el másoktól. Akik ma migránst simogatnak, egy picit sem szerettek, hátunk mögött leoláhoztak, de egytől egyig rettegtek tőlünk, mert mi komolyan hisszük, hogy az a haza, amit szívünkben oly régóta őriztünk, az ma már nem csak vágy, nem csak álom, de valóban létezik. molnos Szülőföldem dicsérete Szováta a város, ahol a csorgóból sósvíz folyik, a tavak szintén sósak és az emberek, ha nem is sósak, de barátságosak, jószívűek. Ha jellemeznem kell Szovátát, akkor azt örömmel teszem, hiszen megannyi emlék, pillanat köt ide, amelyet máshol nem élhettem volna meg sem én, sem pedig az itteniek. Szováta a megyehatárral kettéosztott Sóvidéken a szemközti Parajdhoz hasonlóan határmenti település. A 400 éves fürdővárosról szinte mindenki hallott már, de arról, hogyan élünk kevesen. Kiskoromban még nem realizálódott bennem, hogy mekkora kincs is egy ilyen városban élni. Mások tűzön-vízen át jönnek, hogy akár csak egy hétre is, de kezeltethessék reumás fájdalmaikat, meddőségüket, asztmájukat. Mi itt élünk, minden nap látjuk a só hegyeket, érezzük a már mindennapivá vált a sós levegőt. Ez egy életforma, amelyet csak azok ismernek, akik itt laknak már huzamosabb ideje. Vannak előnyei és hátrányai is annak, hogy itt élünk. Itt a káposztát úgy szokás eltenni, hogy a Géra csorgó sós vizét használjuk, ha csonttörésünk van, akkor a Medve-tóba lubickolva gyógyítjuk, az eltévedt vendégeket már gyerekkorunk óta tájékoztatjuk, hogy merre is van a fürdőtelep. A fürdőtelepen minden építkezéskor nagyobb munka a támfal megépítése, mint a házépítés, hiszen a sós talaj ezt eredményezi. Nem megyünk nyaralni nyáron, mint más ember, hiszen a szezont ekkor kell kihasználni, s ha ősszel mégis elmegyünk mi vendéglátók, akkor a legkritikusabb szemmel nézünk minden turistahelyszínt. Viszont ha van egy kis időnk, akkor Szovátán az egész nyár egy nagy nyaralás. Télen adott a só az utak szórásához, az ételbe, na és persze az említett káposztához. Szánkózni a Pap erdőbe megyünk, vagy a Fülemüle utcába, mivel ott legmeredekebb. Szinte mindenki fürdött már az összes tóban, s mindenki tudja, hogy melyik a legsósabb, vagy épp a legmelegebb. A középiskolánk már hatvan éves, oda járt Szováta lakosságának nagy része: nagyszüleink, szüleink és testvéreink, de még a tanárok is naiv diákként kezdték itt, s tértek viszsza diplomával tanítani. A vállalkozók, egyházi képviselők, önkormányzati dolgozók történetét a felnőttek fejből tudják: ki, hogyan kezdte, s hová jutott. Na de most hogy állunk? A fiatalok, akik elballagtak, vissza se nézve rohannak az ismeretlenbe, a tömbházzal telített nagyvárosokba. Szováta népessége az idősek és az elballagott diákok, no meg a még nem ballagott diákok szüleiből tevődik össze, akik gyermekeik tervét támogatják. Pedig nem a kincses város a lényeg, hanem a sóval telített, hiszen Szováta gyermekkort, családot teremtett nekünk ezen a vidéken, mi meg nem vesszük észre, csak amikor már késő. Farkas Júlia Dorottya

8 8 Szovátai Hírmondó, 158. szám június beszámoló A KIS EGÉSZSÉGÜGYIEK vöröskeresztes versenye városi szakasz A VÖRÖSKERESZT a legnagyobb múltra visszatekintő hazai humanitárius szervezet. Alapvető feladatunknak tartjuk az elsősegélynyújtó ismeretek terjesztését és az elsősegélynyújtás népszerűsítését valamint a szakszerű elsősegélynyújtás módszereinek alkalmazását. A szakszerű elsősegélynyújtás életet menthet! FELKÉ- SZÍTÜNK, HOGY SEGÍT- HESS! A felkészítő programokon a diákok megtanulhatják, hogy mi a teendő, ha mások sürgős segítségre szorulnak. A városi VÖRÖSKERESZT életében kiemelt feladatunk és egyik legfontosabb tevékenysége az iskolák közötti verseny, a KIS EGÉSZSÉG- ÜGYIEK vöröskeresztes versenyének megszervezése amely kiemelt jelentőséggel bír és nagy hagyománnyal rendelkezik. Ennek keretében széleskörű tevékenységi kör mentén vállaljuk fel az elsősegélynyújtás népszerűsítését, oktatását. Az idén május 25-én szerveztük meg a KIS EGÉSZSÉG- ÜGYIEK vöröskeresztes versenyének a városi szakaszát, ahol az iskolák tanulói komoly felkészülést tanúsítottak. Az üdvözlés és a megnyitó után ismertettük a diákokkal a verseny szakaszait, amelyek két próbából : elméleti és gyakorlati megmérettetésből álltak. Az elméleti próba 20 kérdésből tevődött össze, ahol a Vöröskereszt története, felépítése valamint elsősegélynyújtási és egészségügyi ismeretek voltak. A zsűri nagyra értékelte a csapatok hozzáállását ls munkáját. Dr. Fekete Erzsébet, a zsűri elnöke külön megdicsérte a csapatok felkészülését, tudását. Az iskolák csapatainak minden résztvevőjét valamint felkészítő tanárait diplomával és ajándékokkal jutalmaztuk meg. Az első helyen az S. Illyés Lajos Gimnázium végzett, a második helyen a Domokos Kázmér Szakközépiskola, a harmadik helyen a Sóváradi Gimnázium végzett. Köszönetemet fejezem ki a szponzorainknak, akiknek segítségével biztosítani tudtuk a csapatok, tanárok, felkészítők, zsűritagok megajándékoztatását. Szeretném megköszönni a támogatást Bercea Magdának, a megyei Vöröskereszt igazgatójának, Szováta város önkormányzatának, Kiss Ferenc alpolgármesternek, Jámbor Imrének, a tatai Vöröskereszt területi titkárának, Nagy Klára tanárnőnek, Kovács Rozália igazgatónőnek valamint Hajdu Ibolya tanítónőnek a terem biztosítását és a kedves megvendégelést. Köszönöm mindenkinek a diákok versenyre való felkészítését és a zsűrinek a részvételt! Hálásak vagyunk, hogy mindig vannak diákok, akik szívvel-lélekkel elsajátítják a helyes elsősegélynyújtást és így bármikor a helyes beavatkozással életet tudnak menteni, hisz a VÖRÖSKERESZT jelszava is kifejezi: ÉLETET MENTHETSZ, HA TUDSZ HELYESEN CSELEKEDNI! és LÉGY HŐS! MENTS ÉLETET! Dénes Magdolna a szovátai Vöröskereszt elnöke

9 zöld Szovátai Hírmondó, 158. szám június 9 Álljunk meg egy szóra... A minap megkérdezte egy ismerősöm: Most, hogy Trump felrúgta azt a valamit Párizsban, mi lesz? Felborul a klíma? Az első vigyor után elgondolkodtam, mert van benne valami. Igaz is, meg nem is. Magamba fordultam, s a környezetvédő tárgyalt az ökológussal... Lássuk, hát, ki mit rúgott fel, mi borul és hova! Az ENSZ 21. Klímacsúcsán, Párizsban, december 12.én, közel kétszáz ország által elfogadott globális éghajlat-változási megállapodás született. Ez az úgynevezett párizsi megállapodás vagy párizsi klímaegyezmény, s célja, hogy a globális felmelegedés (a föld légkörének melegedése) a kritikus 2 C alatt maradjon, de..erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hgy az emelkedés mindössze 1,5 C legyen (Európai Tanács). A megállapodás a 2020 utáni időszakra vonatkozik. Az Európai Tanács fogalmazása szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátásainak legkésőbb 2020-ig el kell érniük a legmagasabb szintjüket, majd 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 50 %-kal kell csökkenniük, és 2100-ra nulla körüli vagy az alatti értéket kell elérniük. Középtávon pedig 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását... A 2015-ben elfogadott megállapodás 2016 november 4.én lépett hatályba. Előírások vannak, a kormányok klímastratégiáikkal komoly erőfeszítéseket kell tegyenek a kibocsátások csökkentésére. Szorgalmazni kell az energiahatékonyságot meg az energiatakarékosságot a zöld energia termelés, a fosszilis energiahordozók visszaszorítását (Pl. A nálunk ismert Zöld ház program: napelem-szerelése, épületek hőszigetelése, stb.). A teljes cél elérése (nulla emisszió, de akár a nagyarányú csökkentés is) még nem teljesen egyértelmű, miként valósítható meg. Pl. különféle szén(dioxid)megkötő, tároló berendezésekkel, stb. A fejlődő (nagy ökológiai lábnyomú) országok, mint pl. Kína, India azonban még fejlődhetnek kissé, majd azután csökkentik a kibocsátásukat. Amerika nevében Obama elnök vállalta a megállapodást, tiszta energiát és üzemanyag-hatékonyságot ígérve, ezt akarja most utódja felrúgni. De mi is az a klímaváltozás? A klímaváltozások annak ellenére, hogy a fogalom nemrég jelent meg a modern kor emberének a szótárában mindig jelen voltak a Föld életében ideértve a történelem előtti időket és azokat az időket is, amikor a földtörténet utolsó percében megjelent ember együtt tudott élni a természettel. Az éghajlat változása a földtörténeti korok évmilliói során rendkívül széles skálán mozgott. Volt melegebb és volt hidegebb a mostaninál. Voltak glaciális, illetve eljegesedési periódusok, meg köztes, ú.n interglaciálisok. Ha csak az utolsó, kb ezer évről a holocén (jelen) korról beszélünk megfigyelhetünk kisebb-nagyobb klíma mozzanatokat, kisebb felmelegedéseket, lehűléseket, melyek meghatározták az emberiség történelmét is. Az is tény, hogy a (100 ezer év előtti nagy eljegesedéshez képest hirtelen felmelegedő jelenkor végét járva, a melegedés egyre fokozódik. Az utolsó (előtti) évszázadban (is) ez egyértelmű. De, hogy ez meddig fokozódhat, vagy netalán majd egy újabb hideg periódus következik, még nem annyira egyértelmű. Az tény, hogy most globális felmelegedés van. Klímaváltozás is. Mondták, tanították, de tapasztaltuk is. Már hazai tájakon sem idegen ( téli kabátból egyenesen a strandpapucsba öltözhetünk. Ismerős?! Egyre dőlnek a meleg-rekordok, helyi, országos, meg világviszonylatban is. Most maradjunk csak a mi száraz kontinentális éghajlatunknál a közismert, tavasz-nyár-ősz-tél felállásnál, s emberi mértékkel számolva, írott történelmünkre szorítkozva: a két évszázados tudományos időjárási megfigyelések, s az azokat is megelőző, tapasztalatokon alapuló népi bölcsességekre alapozva kijelenthetjük: természetesen, régebb is voltak időnként hőmérsékleti rendellenességek, eltérések a megszokottól, rekordok, de (több) évtizedes gyakorisággal. Manapság pedig egyre-másra dőlnek a rekordok, folyamatosan, évenként újabb csúcsértékekkel számolva. Ma a tudósok már egy újabb földtörténeti korról az antropocénról beszélnek, vagyis az emberi tevékenységek által alakított, változtatott korszakról. Csak azt vitatják még, hogy az 1600-as vagy az 1950-es évektől számítsák, de mára bolygóméretűnek számítható. Az emberi tevékenységek közvetlen vagy közvetett formában, minden földrajzi övezetben, jóformán minden élettérben felellhetők, s ez hozzájárul a klímaváltozás fokozódásához is. folytatás a következő oldalon

10 10 Szovátai Hírmondó, 158. szám június zöld S ha antropocénről beszélünk, akkor elérkeztünk a probléma lényegéhez. Mivel az ember minden életteret benépesít, a legkisebb klímaváltozás is jóval észlelhetőbb, kézzel foghatóbb, mint például évezredekkel ezelőtt, amikor a mai népesség alig töredéke létezett, s a nagy változások, nem érintettek akkora tömegeket, esetleg a színfalak mögött zajlottak. Másrészt pedig, éppen a túlnépesedés, a bolygó erőforrásainak fokozott kiaknázása, az élőhelyek folyamatos antropizálása ( beemberesítése ami általában a természet számára embertelen körülményeket jelent), fajok kiirtása, invazív fajok terjesztése stb. még fokozzák is a klímaváltozás veszélyeit, s főként csökkentik az alkalmazkodási lehetőségeket. A klímaváltozás következményeit naponta megtapasztalhatjuk. Heves esőzések, viharok, árvizek vagy akár szárazság, sűrű havazás vagy ennek ellenkezője, nagy hőmérsékletingadozások akár 24 óra alatt, stb. A kérdés mindössze az, hogy meddig terjed ami természetes és mettől meddig természetellenes illetve más tehát ember által okozott? Hogyan tudják az emberi tevékenységek befolyásolni az evolucíó folyamán jól kialakult és kipróbált természeti folyamatokat. Például egy vulkán kitörése természetes folyamat éppen úgy, mint az ebből adódó szennyezés. Egy erdőtűznek okozója lehet például az emberi tevékenység, de természetes kiváltó okai is lehetnek (villám) akár komoly következménnyel, ha a környezeti változások miatt száradni kezdenek az erdők. Ebben az esetben az erdő a klímaváltozást fokozó tényezővé, ugyanakkor szenvedő alanyává is válik. A világ tovább fejlődik, s ehhez hatalmas mennyiségű energiára van szüksége. A népesség száma tovább emelkedik. Ha a múltban a népesség számának a megkétszerezéséhez 1000 év kellett most ehhez elegendő néhány évtized is. Napjaink életstílusa, a túlzott fogyasztás erőltetése egy úgynevezett energiaéhségnek nevezett állapotot vált ki, amely több irányból fejt ki hatalmas nyomást. Ha az iparosodás időszakában a cél a termelés és a termelékenység növelése volt a felmerülő környezeti problémák mellőzésével, napjainkban az ökó -divatú, fenntartható fejlődési korszakban a cél nem változott, csak kirakatba került a természet védelme. Az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás csökkentésére a megújuló energiaforrásokat szorgalmazzák. Ami egyébként, környezetvédő szemmel nézve, nem rossz, sőt. De mindezt a gazdasági fejlődés nevében, érdekében teszik. Vagyis, van klímaváltozás, van üzlet. Sok esetben, a megújuló energiaforrások használata súlyos károkat idézhet elő a természetben. Mindezen tartalékforrások (felszín alatti vagy felszíni vizek, biomassza, stb.) alá vannak rendelve a gazdasági érdekeknek. Az érdekek rohama amely egy nem fenntartható energiafogyasztásra és a profit utáni hajszára irányul veszélybe sodorja az utolsó érintetlen területeket is, a biológiai sokféleséget. A gazdasági növekedés jegyében alkalmazott "bio/ökó" jelszó sok esetben a természetre nézve romboló munkálatokat, beavatkozásokat jelent. Ilyen körülmények között az anyagi haszon jelentéktelenné válik összehasonlítva az élő természetnek okozott károkkal. Végérvényesen károsodhatnak elvesztődnek élőhelyek akár természetvédelmi területeken is, kihalás szélére jutnak fajok, vagy netán el is tűnnek, megjelennek, elszaporodnak a nem kívánt, ú.n invaziv fajok, stb. A nap, a szél, a víz, a geotermikus energia, a biomaszsza kifogyhatatlan forrásként van nyilvántartva, és az ebből nyert energiát pedig megújulónak könyvelik el. Zöld energiának is nevezik őket mert nincs üvegházhatásuk. Ha azonban felelőtlen a felhasználásuk akár úgymond környezetvédelmi ürügyekkel is akkor a zöld energia ára a természet lerombolása lesz, a hasznot elhomályosítja a természet visszafordíthatatlan károsítása. Elég ha csak hazai példánál maradva, a törpe vízierőművekre gondolunk több száz illegális vagy akár legalizált beavatkozás dúlja hegyvidéki vizeinket, patakokat, folyókat terelnek csövekbe, nemzeti parkok felbecsülhetetlen értékeit ledózerolva hogy zöld energiát nyerjenek. Az az elenyésző mennyiségű áram-nyereség (amiből főleg egyesek részesednek) egész ökoszisztémák lerombolása, vízháztartások felborítása mellett történik, amit mellékes vesztességként tekintenek. S a klímaváltozás mérséklésére hatalmas beruházások kellenek. Ezzel biztosítjuk a gazdasági növekedést (vajon meddig). Meg kell kötni a veszélyes széndioxidot, pedig nem is egyértelmű, hogy ez az egyedüli főbűnös. Kérdés, a társadalom mozgató rugói, a gazdasági érdekek, a fejlődés meddig fokozhatók, tudva, hogy már hivatalosan is kinőttük a Földet. Másfél bolygóra van szükségünk a szükségleteink előállításához, vagy másként szólva, egy év alatt termeli ki a bolygó azt, amit közel fél év alatt elfogyasztunk. Vagyis hitelből élünk. A gyerekeinktől hitelezünk, s ha felelőtlenül gazdálkodunk, klíma-megállapodással vagy anélkül, majd hiába mondjuk, hogy értük tettük tönkre a Földet. Nem kell várni, amíg magas szinten kormányok egyezkednek, mindenki saját képességéhez és a lehetőségeihez képest környezetbarát életmódra a helyi adottságok ésszerű kihasználására kellene törekedjen. Szakács László - ökológus

11 kiskert Szovátai Hírmondó, 158. szám június 11 Júliusi teendők a kiskertben Zöldségeskertben Júliusban is még vethetünk különböző zöldségnövényeket, mint például különböző kelkáposztákat, karalábét, cukkinit, uborkát, céklát stb. Szintén július havában még palántálhatjuk a korai káposzta, karfiol, karalábé fajtákat. Júliusban az ápolási munkákra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, főleg a kapálásra, gyomlálásra, oldalgyökereinek levágására, amelyet késsel végzünk vagy valamilyen más éles tárggyal végzünk, hogy gumója kialakuljon és növekedjen. Ugyanígy az uborka, tökfélék támrendszeres irányítása, kötözése. Továbbá végezzük a kiegészítő trágyázást (lehetőleg szerves trágyával lapunk májusi számában már leírtuk használata mikéntjét) Különös figyelmet fordítunk a vegyszeres védekezésre, így: - a paradicsomnak (főként esős időjárás esetén) gombabetegség elleni (paradicsomvész, szeptóriás levélfoltosság) megelőző védelmét különböző gombaölő szerekkel végezzük., pl RIDOMIL PLUS, RIDOMIL MZ 0,25%, DITHANE M-45 / 0,25%, CURZATE MANOX / 0,25% stb., de a bordói léről se feledkezzünk meg; - ha paradicsomainkat megtámadta a kékfoltos takácsatka (szabad szemmel nem láthatók, de a megtámadott növény levélfonákja finom potos, a levelek megsárgultak), ez ellen atkaölő szer permetezésével védekezünk, pl. NISSORUN 0,03%, NEORON / 0,O5%, OMITE / 0,2% stb., s a gombaölő valamint az atkaölő szereket vegyítve (egyszerre) használjuk; - a káposztafélék esetében július folyamán fontos a káposztalégy második nemzedéke kártételének megelőzése valamint a hernyókártevők és a káposztalevél-tetű elleni permetezéses védekezés különböző elnevezésú rovarölő szereket használva: MOSPILAN, DECIS, FASTAC, CONFIDOR stb.; - az uborka a nyár folyamán különböző gomba és baktériumok okozta betegségek áldozata ezek a peronoszpóra, szögletes levélfoltosság, lisztharmat. itt is, mint a paradicsom esetében, az említett szereket használjuk; - persze, a védekezést minden zöldségünkön, a mi a zöldségeskertünkben van (paprika, paszuly, zeller stb.) elvégezzük, mert minden faj fenyegetve van különböző betegségek meg kártevők által; Gyümölcsösben Mindenképpen vizsgáljuk meg az újonnan ültetett gyümölcsfáinkat, szárazság esetén bő vízzel öntözzük meg, a körülötte felkapált részt takarjuk le fűvel, szalmával stb., mert így lecsökkentjük a talajpárolgást. A karóhoz kötött fák karót megerősítjük, hogy a szél ne mozgassa a fiatal fát, hajszálgyökerei talajba kapaszkodását biztosítsuk vele. Július hónapban folytatni kell a növényvédelmi munkálatokat, habár egyes fajoknál, fajtáknál megtörtént már a betakarodás. Továbbá óvnunk kell a lombozatukat. Általában több faj is van egy kertben, amely komplexebb kezelést is igényelhet. Az egyik legveszélyesebb kártevőnk a kaliforniai pajzstetű, amely ellen, ha nem végeztünk lemosó permetezést, most nyári időszakban feltétlenül végezzünk védekező permetezést! Továbbá támad a lombtalanító hernyó, vértetű, az aknázó molyok, a a levéltetvek és egyéb kártevők. Ezek ellen használhatunk különböző rovarölő szereket, pl. CARBETOX 37 CE 0,4%, SINORATOX 35 CE 0,2%, SINTOX 25 CE 0,2%, DECIS 2,5 CE 0,05%, stb. Atkatámadás esetén: NISSORUN 10 WP 0,03%, NEORON 0,05%, OMITE 0,2%, MITAC CE 0,2%. Gombabetegségek (varasodás, lisztharmat, monilia, piros foltosodás, levélfodrosodás, levéllyukacsosodás) ellen különböző gombaölő szereket használhatunk: TOPSIN 0,5%, nedvesíthető kén 0,4%, CHINOIN FUNDAZOL 0,1%, KARATHANE 0,1%, CAPTADIN 0,2%, Dithane 0,2%, de nem utolsó sorban bordói lé -1%. Virágoskertben A kibújt kétnyári virágpalántáinkat (árvácska, kéknefelejcs, boglárka stb.) pikérozzuk hidegágyakba, hogy őszig erőteljes palántát nyerjünk! Ha pedig még nem vetettük, akkor sürgessük meg a vetést! Ez az időszak már kedvező a fás-szárú dísznövények (futórózsa, díszbokrok) zölddugványozására. Elkezdhetjük a szabadban tartott muskátlik dugványozását is. Az elvirágzott rózsák magházait eltávolítjuk. Az orgona elnyílt virágzatát szintén. E hónap vége felé elkezdhetjük évelő növényeink szaporítását tőosztással. Magot is gyűjthetünk a jövő évre gondolva. A karbantartási munkálatokat (gyomtalanítás, kapálás, öntözés, póttrágyázás) végezzük el idejében! Továbbá nyírjuk rendszeresen növényeinket, gyepjeinket! A virágoskertjeinket is óvjuk a betegségektől, kártevőktől, használva az említett szereket! Barabás Tibor

12 12 Szovátai Hírmondó, 158. szám június a múlt emlékezete Gróf Apponyi Albert védőbeszéde A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak január 16-án a béketervezet végleges lezárása után nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres védőbeszédét. Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára. Igen tisztelt Elnök úr, Uraim! Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem, hogy alkalmat adtak nekünk álláspontunk kifejtésére. Tulajdonképpen szóbeli tárgyalást kívántam, mert nézetem szerint ez az egyedüli eszköz, amely bennünket a megértéshez és az előttünk fekvő szövevényes kérdések helyes megismeréséhez vezethet. A Legfelsőbb Tanács azonban akaratát más irányban már megállapította, így meg kell ez előtt hajolnom. Elfogadom tehát az elém állított helyzetet és hogy idejüket túlságosan igénybe ne vegyem, egyenesen a tárgyra térek. A mi szemünkben a tegnapot a mai naptól a békefeltételek hivatalos megismerése választja el. Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről a békefeltételeket illetőleg az első szót kimondom. Nem tétovázom azonban és nyíltan kijelentem, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítás nélkül elfogadhatatlanok. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék. Szerencsére még nem tartunk ilyen messze. Önök felszólítottak bennünket, hogy tegyük meg észrevételeinket. Ezek közül bátrak voltunk már egynéhányat a békefeltételek átvétele előtt átnyújtani. Meg vagyunk győződve róla, hogy Önök a már átnyújtott és a jövőben átnyújtandó megjegyzéseinket a viszonyok nehézsége által követelt komolysággal és lelkiismeretességgel fogják áttanulmányozni. Reméljük tehát, hogy meg fogjuk győzni Önöket. Reméljük ezt annál is inkább, mert nem áll szándékunkban sem ma, sem későbben érzelmeinkkel kérkedni, vagy kizárólag azoknak az érdekeknek szempontjára helyezkedni, amelyeket feladatunk megvédelmezni. A legjobb akarattal iparkodunk keresni oly álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. És, Uraim, ezt az álláspontot már megtaláltuk. Ez a nemzetközi igazságosságnak, a népek szabadságának nagy eszméje, amelyet a Szövetséges Hatalmak oly fennen hirdettek, továbbá a béke közös nagy érdekei, az állandóság és Európa rekonstrukciója biztosítékainak keresése. Ezeknek az elveknek és érdekeknek szempontjából vizsgáljuk meg a nekünk felajánlott béke feltételeit. Nem titkolhatjuk el, mindenekelőtt, megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett. E megütközés könnyen megmagyarázható. A többi háborút viselt nemzettel, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei mindenesetre szintén szigorúak. De közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére lényeges oly területi változtatásokat, mint azok, amelyeket velünk elfogadtatni akarnak. Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad- és népességének majdnem kétharmadrészét, és hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételei megvonassanak. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva határaitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányáinak legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jórészétől, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és eszközétől, ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és különös helyzet előtt állva, kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán az ítélkezés ténye lenne ez Magyarországgal szemben? Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bűnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb. Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák-Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök. Nem hiszem továbbá, hogy ítélettel állunk szemben, mert hiszen az ítélet oly eljárást tételez fel, amelyben a felek egyforma körülmények között hallgattatnak meg és egyformán tudják érveiket érvényre juttatni. Magyarországot azonban mindeddig nem hallgatták meg; lehetetlen tehát, hogy a békefeltételek ítélet jellegével bírjanak. Vagy talán a nemzetközi igazságosság elvének oly alkalmazásáról van szó, amelynek célja a poliglott államalakulatok helyett, amelyek közé Magyarország is tartozik, olyan új alakulatokat létrehozni, amelyek igazságosabban oldják meg a területi kérdést a különböző nemzetiségek között és amelyek hatásosabban biztosítják azok szabadságát? Ha a tényeket tekintem, úgy kénytelen vagyok kételkedni, hogy ez a törekvés eredményezte a kérdés ily módon való megoldását. Mindenekelőtt a Magyarországtól elszakítandó léleknek 35%-a magyar, amely három és félmilliót jelent akkor is, ha a mi érdekeinkre legkedvezőtlenebb számítást vesszük is alapul. Elszakítanak még a békefeltételek körülbelül egy és egynegyed millió németet, ami a magyarság százalékszámával együtt az egésznek 45%-át jelenti. Ezekre nézve a nemzetiségi elv ilyen alkalmazási módja nem előnyt, hanem a szenvedések sorát jelentené. Ha feltesszük tehát - amitől távol állok -, hogy a nemzetiségi elv alkalmazása a fennmaradó 55%-ra nézve előnyösebb állapotot teremtene,

13 a múlt emlékezete Szovátai Hírmondó, 158. szám június 13 mint a történelmi Magyarországon, még mindig az elszakítandó népesség majdnem felére nézve ez az elv nem vonatkozhat, vagy ha vonatkozik, úgy fordított értelemben. Nézetem szerint pedig, ha elvekről van szó, úgy azokat egyenlő módon kell alkalmazni mindazokra, akiket a szerződés rendelkezései érintenek. Menjünk azonban tovább és tekintsük a Magyarország romjain megnövekedett államokat. Megállapíthatjuk, hogy faji szempontból ezek is éppen úgy, vagy talán még jobban részekre lesznek darabolva, mint az egykori Magyarország. Nem célom Önöket, Uraim, kifárasztani azoknak az adatoknak felsorolásával, amelyeket az e kérdésben benyújtandó okmányaink különben is tartalmazni fognak. Addig is azonban, amíg ezeket megismerhetik, kérem Önöket, fogadják el állításaimat, hogy követhessék következtetéseimet, amelyeket levezetni bátor leszek. Nem látom be, hogy a nemzetiségi elv, a nemzeti egység elve nyerne ezáltal a feldarabolás által. Egyetlen következménye volna ennek, amelyet bátor leszek megemlíteni, anélkül, hogy bárkivel szemben is támadó szándékom lenne. Csak egyszerűen megállapítani kívánom azt a tényt, hogy e következmény a nemzeti hegemóniának átruházása volna oly fajokra, amelyek jelenleg többnyire alacsonyabb kulturális fokon állanak. Következtetésem igazolására egy pár számadatot idézek. A magyarságnál az írni és olvasni tudók arányszáma megközelíti a 80%-ot; a magyarországi németeknél a 82%-ot; a románoknál a 33%-ot; a szerbeknél az 59 és egynéhány tizedet, majdnem a 60%-ot. Ha a felsőbb társadalmi osztályokat tekintjük és számításba vesszük azokat, akik gimnáziumot végeztek és letették azt a vizsgát, amely Franciaországban a baccalaureat-nak felel meg, úgy megállapíthatjuk, hogy a magyarok arányszáma azok között, akik ily tanulmányokat végeztek, vagy az érettséginek megfelelő képzettséget érték el, 84%, jóllehet a magyarok az összes népességnek csak 54,5%-át teszik; a románok arányszáma az ily tanulmányokat végzettek között 4%, pedig az egész népesség 16%-át alkotják; a szerbeké 1%, jóllehet számuk az egész népesség 2,5%-a. Ismétlem, hogy ez a megjegyzésem nem bír senkivel szemben bántó éllel. Ennek a helyzetnek egyedüli oka, hogy ezek a szomszédos népek történelmük szerencsétlen eseményei folytán későbben léptek be a művelt népek családjába, mint mi. A tény azonban tagadhatatlan. Nézetem szerint a nemzeti hegemóniának egy alacsonyabb kulturális fokra való átruházása nem közömbös az emberiség nagy kulturális érdekei szempontjából. Ebben az irányban már most vannak bizonyítékaink. Szomszédaink, akik területünk egy részére törnek, már legalább egy éve hatalmukba kerítették azokat; a fegyverszüneti szerződés értelmében ugyan joguk lett volna ezeknek a területeknek katonai megszállására, de ők kisajátították a kormányzás egész gépezetét is. Ennek látjuk már a következményeit. Külön okmányban fogjuk bemutatni, hogy ez alatt az egy év alatt mily nagy kulturális értékek romboltattak le. Látni fogják, Uraim, ezekben az okmányokban, hogy két egyetemünk, amelyek a kultúra legmagasabb fokán állanak, a kolozsvári, a magyar kultúra egyik régi székhelye és az újabb keletű pozsonyi egyetem, tönkretétettek. A tanárok elűzettek és szeretném, ha megtudnák Önök, hogy kiket ültettek a helyükbe. Felhívom Önöket, hogy küldjenek ki tudósokból álló bizottságokat, hogy a való helyzetet megismerjék és hogy az összehasonlítást megtehessék. Lehetetlen, hogy ezek az egyetemek és ezek a tanári karok, amelyeknek történelme a messze múltba visszanyúlik és amelyek most megsemmisíttettek, helyettesíthetők legyenek a megszálló nemzetek szellemi erőtartalékaiból. Ezek a nagy kulturális intézmények belátható időben nem pótolhatók. Hasonló a helyzet az egész közigazgatási gépezetnél és a tanítótestület mindegyik fokánál. Csupán a román megszállott területeken több mint kétszázezer gyermek az utca porában nevelődik a tanítóhiány folytán, mivel a magyar tanítók kiutasíttattak és pótolni őket nem bírják. Uraim! Azt hiszem, hogy az emberiség nagy érdekei szempontjából nem lehet sem közömbösen, sem megelégedettséggel szemlélni azt a körülményt, hogy a nemzeti hegemónia oly fajokra száll át, amelyek ha a legjobb reménységgel kecsegtetnek is a jövőre nézve, de ma még a kultúra alacsony fokán állanak. Láttuk már, hogy a szigor, amellyel Magyarországot sújtják, nem eredhet az ítélkezés tényéből. Láttuk, hogy a nemzetiségi elv sem nyerne ezáltal semmit. Talán akkor oly szándékkal állunk szemben, amely a népek szabadságának eszméjét követi? Úgy látszik, hogy ennek a szándéknak kiinduló pontja az a feltevés, amely szerint Magyarország idegennyelvű lakosai szívesebben tartoznának oly államhoz, amelyben az államfenntartó elemet fajrokonaik alkotják, mint Magyarországhoz, ahol a magyar hegemónia érvényesül. Ez azonban csak feltevés; és ha a feltevések útjára léptünk, úgy bátor vagyok megjegyezni, hogy e feltevés fordított értelemben alkalmazható arra a 45% magyarra és németre, akik most egy új államhoz csatoltatnak és akikről feltehető, hogy szívesebben maradnának a magyar állam polgárai. Ez az okoskodás nem jelentene mást, minthogy az előnyöket a másik oldalra helyezzük. De miért induljunk ki sejtésekből és miért helyezkedjünk feltevésekre, amikor a valóság megállapítására rendelkezésünkre áll az eszköz, egyszerű, de egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás. Amidőn ezt követeljük, hivatkozunk Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének a nevében, amely különben az erkölcsi alapon nyugvó egészséges emberi felfogásnak egy axiómája, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen. A népszavazás annál is inkább szükséges, mivel a Nemzetgyűlés, amely végső fokon hivatott a javasolt békefeltételek fölött dönteni, csonka lesz. A megszállt területek lakói nem lesznek itt képviselve. Nincsen olyan kormány vagy Nemzetgyűlés, amely jogi vagy erkölcsi szempontból jogosult volna dönteni azoknak a sorsa fölött, akik ott képviselve nincsenek. Különben a békeszerződés e tekintetben oly kifejezéseket tartalmaz, amelyekben e nehézség sejtelme rejlik. Magyarország a maga részéről lemond, amennyiben számottarthatna... ; ezek körülbelül a békeszerződés szavai. Valóban nem érezzük magunkat feljogosítva oly határozatok hozatalára, amelyek akár jogi, akár morális kötelezettségeket rónának a lakosságnak arra a részére is, amely a Nemzetgyűlésben képviselve nem lesz. Maga az eszme kívánja, hogy ezt a követelésünket a Békekonferencia elé terjesszük. Ha egykori területünk, a történelmi Magyarország érdekében felhozandó érveink az önök szemében nem lesznek eléggé döntőek, úgy azt javasoljuk, hogy kérdezzük meg az érdekelt népességet. Előre is alávetjük magunkat ítéletüknek. Ha pedig mi ezt az álláspontot foglaljuk el és ha ellenfeleink követeléseiket és aspirációikat nem merik a nép ítélete alá bocsátani, úgy vajon kinek a javára szól a föltevés? Még egy szempontból vehetjük tekintetbe a népek önrendelkezési jogát. Megkockáztatható volna az az állítás, hogy talán a nemzeti kisebbségek jogai hatásosabban lennének biztosítva az új államok területén, mint ahogyan Magyarországon voltak. Ez alkalommal nem akarok védőbeszédet tartani azon eljárás fölött, amelyet Magyarországon a nem magyar fajok állítólagos