Lakossági hulladék keletkezése és sorsa a Dél-Dunántúli régióban (helyzetfeltáró tanulmány)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lakossági hulladék keletkezése és sorsa a Dél-Dunántúli régióban (helyzetfeltáró tanulmány)"

Átírás

1 Borító

2 (helyzetfeltáró tanulmány) Az ÖKO-FERR Hulladékkezelési Kht. Dunaújváros megbízásából készítette Az EG-VÉD Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság Szekszárd munkatársai Dr. Hangay István Dr. Hangayné Paksi Éva Kőrösiné Furák Annamária Kaszás János Előszó: Nagy Árpád ISBN EG-VÉD Bt oldal

3 Előszó A Dél-dunántúli régió Környezetfejlesztés Stratégiai Fejlesztési Programjában megfogalmazott hosszú távú stratégiai célja a fenntartható fejlődés alapelvein nyugvó környezetgazdálkodás megvalósítása, olyan természeti környezet megőrzése, amely biztonságos alapot nyújt az egészséges életmód kialakításához, fenntartásához. A fenntartható környezetgazdálkodás egyik alappillére a hulladékok által okozott környezetterhelés csökkentése, amelynek alapfeltétele a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása, a hulladékszegény technológiák alkalmazása, és ami talán a legfőbb, a lakosság környezettudatosságának fokozása. Jelen tanulmány átfogó képet nyújt a Dél-dunántúli régió hulladékgazdálkodásának jelenlegi helyzetéről, bemutatva a fennálló társadalmigazdasági viszonyokat, valamint a lakossági fogyasztói szokásokat, amelyek figyelembevétele a hulladékgazdálkodás problémáinak jövőbeni megoldásához elengedhetetlenül szükséges. A helyzetfeltáró tanulmány előremutatóan a jelenlegi tényállapot rögzítésén túl foglalkozik a régióban jelenleg tervezés, előkészítés alatt álló térségi hulladékgazdálkodási programok bemutatásával, kiemelten a szelektív hulladékgyűjtés perspektíváival. Napjainkban egyre fontosabbá válik az a felismerés, hogy a fenntartható környezetgazdálkodás kialakításának előfeltétele a megfelelő környezeti nevelés, környezeti tudatformálás, így e tanulmány is részletesen tárgyalja a környezeti nevelés jelenét és lehetőségeit. A vonatkozó hatályos jogszabályok, helyi rendeletek ismertetése, minden hulladékgazdálkodásban érintett szervezet számára hasznos segítséget jelent, csakúgy, mint a más európai országok hulladékgazdálkodási gyakorlatának bemutatását szolgáló nemzetközi példák. A tanulmányban megfogalmazott számos előremutató megoldási javaslat mindenképpen megfontolásra érdemes a hulladékgazdálkodással foglalkozó tervezők és szolgáltatók számára. Nagy Árpád Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kaposvár 3. oldal

4 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ...3 LAKOSSÁGI HULLADÉK KELETKEZÉSE ÉS SORSA A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN...6 (helyzetfeltáró tanulmány)...6 BEVEZETÉS...7 I. DÉL-DUNÁNTÚL BEMUTATÁSA TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETKÉP...13 Földrajzi helyzet...13 Településszerkezet...13 Demográfiai helyzet...15 Lakáshelyzet...16 Háztartások jellemzői MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK...20 Átlagkeresetek és adófizetők aránya A RÉGIÓ SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS HELYZETE...24 Térszerkezeti adottságokból fakadóan...24 Belföldi vándorlások...25 Közlekedési adottságok...25 Iskolázottságra vonatkozó adatok FOGLALKOZTATOTTSÁGI HELYZET...31 Munkanélküliség...31 A foglalkoztatás struktúrája...32 Cigány népesség...33 Belső periférián élők...35 Fogyatékossággal élő emberek...36 Megállapítás:...38 II. A LAKOSSÁG FOGYASZTÓI MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA LAKOSSÁGI ÉLETMÓD A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK TÜKRÉBEN...42 Felmérőlapok értékelése...42 Általános adatok VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK...45 Egy kis kitérő...46 Folytatás KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELE, MENNYISÉGE...57 III. JELENLEGI HULLADÉKGYŰJTÉSI ÉS ELHELYEZÉSI MEGOLDÁSOK MÁR MEGVALÓSULT SZELEKTÍV GYŰJTÉS MÓDJA, SZOLGÁLTATÓJA...64 Előzmények...64 Hulladékgazdálkodás...65 A szelektív hulladékgyűjtés...67 Megállapítás A SZELEKTÍV GYŰJTÉS HELYZETE A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN...70 Szelektív hulladékgyűjtés Somogy megyében...70 Szelektív hulladékgyűjtés Baranya megyében...71 Szelektív hulladékgyűjtés Tolna megyében A JÖVŐ, AZAZ A RÉGIÓ SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA...74 Dél-Balaton és Sió-völgye hulladékgazdálkodási projekt...74 A projekt 2006-ban...77 Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program...78 Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási projekt LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, TUDATFORMÁLÁS, AKCIÓK OKTATÁSI, NEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN, TUDATFORMÁLÁS, VERSENYEK...93 Óvodák...93 Iskolák LOMTALANÍTÁSI AKCIÓK ÉS AZOK SIKERE oldal

5 Megállapítás IV. ÉRTÉKELÉS, HELYZETELEMZÉS AZ ELVÁRHATÓ KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK HELYI RENDELETEK Ami közös a helyi rendeletekben Különbségek a helyi rendeletekben Hiányosságok Szankciók Megállapítás V. AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA AZ ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK PÉLDÁJA ALAPJÁN ELSŐ GONDOLAT MÁSODIK GONDOLAT VI. KÖRÜLTEKINTÉS EURÓPÁBAN NÉMETORSZÁG ROMÁNIA Hulladékgazdálkodás Székelyföldön a Rubin stúdió riportjai alapján SVÉDORSZÁG Lakossági megkérdezés alapján ANGLIA Lakossági megkérdezés alapján VII. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK ÖSSZEGZÉSE ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÖSSZEGZÉS VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM oldal

6 Lakossági hulladék keletkezése és sorsa a Dél-Dunántúli régióban (helyzetfeltáró tanulmány) 6. oldal

7 Bevezetés Hulladék, hulladék és hulladék! Kihívás, nagy kihívás, óriási kihívás! A háztartásokból kikerülő hulladék tömege egyre növekszik. Ez önmagában is probléma, melyet tovább fokoz, hogy a hulladék eltüntetésének technikája ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani. A növekvő hulladékmennyiségben folyamatosan jelennek meg új és ismeretlen összetevők, ráadásul növekvő mennyiségben. Nem lebecsülve a háztartások folyékony hulladékát, illetve az ipari termelésből és egyéb úton keletkező szilárd és folyékony hulladékokat, jelen anyag kizárólag a háztartási szilárd frakcióval foglakozik. A kommunális szilárd hulladék egy nagyon rossz, de el nem kerülhető időzített bomba! A gyújtózsinór ég, és az egyes országok eltérő intenzitással igyekeznek eloltani még a robbanás bekövetkezte előtt. A szilárd kommunális hulladék frakciói híven tükrözik életmódunkat, szokásainkat, környezetkultúránkat. Vajon, elég bátrak vagyunk szembenézni önmagunkkal? A szilárd kommunális hulladék valójában egy megtűrt és elkerülhetetlen végtermék! Tartalmaz semmire sem használható szemetet, és újrahasznosítható hulladékot. Mindkét részben előfordulhatnak az életre és a környezetre veszélyes anyagok. A szemét és újrahasznosítható frakció aránya folyamatosan változik, elvárhatóan a szemét rovására. A sötét időkben (nevezhetjük ezt az egyik szélsőséges formának) a keletkező hulladékot maximum a közvetlen lakótértől igyekeztek eltávolítani. Ennek meg is lett az eredménye, már ami a fertőzéseket és az egyéb, életre veszélyes következményeket illeti. A másik (eddig el nem ért) szélsőséges forma a kommunális szilárd hulladék teljes eliminálása (pláne újrahasznosítása) lenne! Nagy kérdés az, hogy a hulladékgazdálkodás e tekintetben mit kér a lakosságtól és mit vár a technológiától! 7. oldal

8 Legyen a cél a következő: a háztartásokban keletkező valamennyi szilárd hulladék eltávolítása oly módon, hogy abból minden hasznosítható hasznosuljon, illetve minden veszélyes teljes mértékben veszélytelenné váljon! Ezt a célt elérhetjük úgy is, hogy a háztartási hulladék teljes egészében egy biztonságos, zárt tartályba kerül, melyet aztán elszállítanak egy üzembe. Itt, a fejlett technológia folytán, a kimeneten többnyire csak újrahasznosítható anyagok jelennek meg, miközben a káros anyag kibocsátás lehetőleg alacsony. Végül a haszontalan, de minél kisebb mennyiségű szemét kerül elhelyezésre a szeméttelepen. A fenti cél elérése úgy is lehetséges, hogy a lakosságot megkérjük, hogy bizonyos hulladékfrakciókat gyűjtsön külön tárolóban. Egy tárolóba pedig kerüljön mindaz, ami máshová nem kerül. Ez utóbbi tárolót a közszolgáltató vagy közvetlenül elszállítja a hulladéklerakóba, vagy az ideiglenes átrakóba. Az előbbi tartályokat pedig elszállítják a megfelelő technológia színterére, ahol a lehető legkevesebb kibocsátás mellett, a lehető legkevesebb maradék képzésével újrahasznosítható anyaggá alakítják Mivel minden pénz kérdése, alapjában ez dönti el, hogy a fenti két forma közül adott ország melyiket részesíti előnyben. De pénz kérdése az is, hogy a második megoldás szerint mit kérünk a lakosságtól! Kérhetjük, hogy bizonyos hulladékokat ne tartályba helyezzen, hanem vigye el például hulladékgyűjtő udvarba, vagy közvetlenül a bontóba. Lehetséges olyan megoldás is, hogy új termék vásárlása esetén leadhatja a régit. Lehetséges kampányokat is szervezni, melyek keretében adott ponton, pontokon leadhatóak bizonyos hulladékok. Szervezhető a kampány úgy is, hogy a ház elé kikészített bizonyos hulladékokat elszállítják. Ennek a formának a hiányosságait szinte teljesen kiküszöböli, ha a lakosság telefonon jelezheti ez irányú igényét adott időszakban. Végül kérhetjük a lakosságtól azt is, hogy adott pontokon elhelyezett konténerekbe dobja be bizonyos hulladékfrakcióit. Kiemelve a lényeget, a kommunális szilád hulladék mennyisége folyamatosan nő, összetétele változik. Már átléptük azt a küszöböt, hogy arra reális esély legyen, 8. oldal

9 hogy ezt a hulladéktömeget hulladéklerakókba helyezzük el. Részint tömegüknél fogva okoznak környezetterhelést, részint összetételüknél fogva. Mindez igaz lenne akkor is, ha az előírások pontos betartásával létesült hulladéklerakókban gondolkodnánk. (Hát még ha a jelenlegi viszonyokat vesszük figyelembe!) A hulladékgazdálkodás fejlődése során a kommunális hulladékból kiemelésre kerülnek frakciók, melyek veszélyességük és/vagy újrahasznosíthatóságuk okán eltérő kezelésben részesülnek. Ezáltal a kommunális szilárd hulladék mennyisége csökken. Természetesen a szilárd kommunális hulladék egyetlen egy összetevője sem veszélytelen! Más szavakkal, a kommunális hulladék is veszélyes hulladék! Mindig tudatában kell lenni annak, hogy az almahéj is mint bomlani képes szerves anyag veszélyes, főleg ha igen nagy mennyiségben van jelen. Ezért úgy kell tekintenünk, hogy a hulladéklerakó az a rossz, de nélkülözhetetlen megoldás, ahol a kommunális szilárd hulladék, mint veszélyes hulladék ártalmatlanítása megtörténik. Miért az idézőjel? Mert ez az ártalmatlanítás nem más, mint talajjal való összekeverés és beborítás, miáltal a lejátszódó lassú folyamatok közbenső- és végső termékeit igyekszünk elzárni az élővilágtól, a talajtól, a levegőtől, a felszíniés a felszínalatti vizektől. Vegyük szemügyre mint tanulságos példát a háztartási elektromos berendezések kérdését. Ezek a berendezések veszélyes hulladéknak minősülnek, következésképpen a kommunális szilárd hulladékba nem kerülhetnek. Felmerül a kérdés: mitől veszélyes hulladék például egy mosógép?! Naponta használjuk, kezünkkel érintjük, benne mossuk a ruháinkat, mitől válik hát veszélyessé? Attól, hogy elromlik, és nem akarjuk használni? És valóban! A mosógép acéllemezből, rézből, valamint alumíniumból áll. Van benne kevés műanyag, szigetelt vezeték, és üveg! Mi hát a veszélyes? Elsősorban az a veszélyes, ha azt hisszük, hogy olyan gazdagok vagyunk, hogy mosógépenként kb. 40 kg acéllemezt, 30 kg vasat, 1 kg rezet, 0,5 kg alumíniumot elföldelhetünk az örökkévalóság számára. Másodsorban nem lehetünk nyugodtak a hulladéklerakóban elhelyezett sok (mosógépből és másból származó) réz gondolata miatt sem. Gondolni kell a jövőre is, mert egy ilyen mértékben rézzel (még ha csak 9. oldal

10 réz volna!) elszennyezett területen ugyan mikor lesz (ha lesz egyáltalán) oly mértékű az öntisztulás, hogy a terület más célra is felhasználható legyen? Gondolatban lépjünk tovább! Nagyon szeretnénk Magyarországon is haladni a fogyasztói társadalom irányába. Ez pedig sok, és még több elektromos berendezést jelent elérhető formában. Továbbá gondoljuk meg, mennyi egy számítógép elavulási ideje? Van azonban egy bökkenő. Azáltal, hogy a háztartási elektromos berendezések kikerültek a kommunális hulladékból, valakinek fizetnie kell azért, hogy a járulékos technológia finanszírozható legyen. Mi ez a járulékos technológia? Az elektromos berendezések összegyűjtése, szétszerelése, és az alapanyagok eljuttatása oda, ahová valóak. Ezt a költséget fizetheti a költségvetés, a lakosság, vagy a gyártó. Magyarországon a költségek viselője a gyártó, ami például az elektronikai hulladékot illeti. Valójában csak az általa forgalmazott termékek egy részének mértékéig. A gyártó azonban nem közvetlenül fizet (erre jogszabályból adódó alapos anyagi kényszere van), hanem az úgynevezett koordinátor-szervezeteken keresztül. A koordinátorhoz csatlakozott gyártó nem kötött összegű termékdíjat fizet, hanem egy a koordinátor által megszabott összeget. Már csak egy dolog hiányzik, és a kör bezárul! A gyártó koordinátor szervezetet alakíthat. Felmerül a kérdés: Ezek ismeretében a gyártó érdekelt abban, hogy az elektronikai berendezések kezeléséért reális összeget fizessen? Egy biztos: óriási veszélyeket rejt magában, ha ez a finanszírozás elmarad, vagy elégtelen. Ez a veszély a következő: A közszolgáltat nem viszi el az elektromos berendezéseket, mert az veszélyes hulladék. A lakosság viszont szabadulni akar tőle. Természetesen azonnal jelentkeznek olyanok, akik vállalják az elszállítást. Mindent, ami pénzé tehető ki is termelnek, a többi meg az illegális lerakók tartalmát növeli. Nem elég tehát egy hulladékfrakciót kiemelni a kommunális hulladék köréből, hanem biztosítani kell azokat a járulékos költségeket is, melyek során a kérdéses hulladék elveszti veszélyes tulajdonságait, illetve újrahasznosításra kerül. A 10. oldal

11 finanszírozásnak ki kell terjednie arra is, hogy az ártalmatlanítás minél jobb technológiával történjék, a kibocsátások minimalizálása érdekében. Ez utóbbi kérdésre jó példát kínál egy másik elektromos berendezés: a televízió. Nagyon helyesen, a televízió is - veszélyes hulladék lévén - kezelésre kell hogy kerüljön. Feltéve, de nem megengedve, hogy a koordinátor reális értéken fizeti a begyűjtés és bontás költségeit, még egy kérdés nyitva marad. Nevezetesen, hogy mi történjék a képcső ólomüvegével és a készülék műanyag dobozával. Mert a bontott műanyagot megtisztítani, vasmentésíteni, fajtánként gyűjteni, és gazdaságosan szállíthatóvá tenni olyan költség, amit jelenleg senki sem hajlandó finanszírozni és ráadásul még akkor sem biztos, hogy a fröccsöntő (akár ingyen is) átveszi. Az ólmozott üveg meg néhány kacsa külföldi értékesítési lehetőség nyomán csak gyűlik, gyűlik Nem elég tehát a kommunális hulladék közül folyamatosan kiemelni frakciókat gazdaságossági és veszélyességi alapon! Ezt az előremutató tevékenységet úgy kell véghezvinni, hogy a kérdéses hulladékok további begyűjtéséhez és kezeléséhez elegendő anyagi eszköz álljon rendelkezésre. Érdekeltté kell tenni a hulladékgazdát, a begyűjtőt és a kezelőt a tevékenységben. Szigorúan ellenőrizni kell, hogy az adott hulladék csakis az előírt úton haladhasson, semmilyen megkerülési lehetőség ne adódjon. Ki kell munkálni a begyűjtés optimális megoldásait, melyek során a lehető legkevesebb terhet célszerű a lakosságra róni. A kezelés során keletkező valamennyi köztes- és végterméket számba kell venni, és mindegyik esetében ki kell munkálni az ártalmatlanítás és újrahasznosítás lehetőségét. Nos ez az a nem kevés teendő, amely biztosíthatja, hogy a szilárd kommunális hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen azáltal, hogy mind több és több frakciója ártalmatlanításra és újrahasznosításra kerül. Ennek a nem kis feladatnak egy pillanatfelvétele a jelen tanulmány. 11. oldal

12 I. Dél-Dunántúl bemutatása 12. oldal

13 1. Társadalmi-gazdasági helyzetkép Földrajzi helyzet A Dél-Dunántúli régió Magyarország dél-nyugati részén, a Duna, a Dráva, és a Balaton között terül el, közigazgatásilag három megyét Baranyát, Somogyot, Tolnát foglalja magában. A régió délen Horvátországgal határos. A régió területével régiónak közepes számít, az km2-es méretű ország területének 15%-át foglalja el. Az ország lakosságának közel 10%-a lakik itt fő -, országos viszonylatban itt a legkisebb a népsűrűség. Településszerkezet Az ország 168 kistérsége közül a Dél-Dunántúli régióban 24 található, ebből 9 Baranya, 10 Somogy, 5 pedig Tolna megye területén. A fenti kistérségeket összesen 653 település alkotja, közülük 34 városi, 619 községi jogállással rendelkezik. Valamennyi kistérségi központ város. Baranya és Somogy megye 2-2 (mohácsi, siklósi, illetve fonyódi, kaposvári), valamint Tolna megye 3 (paksi, szekszárdi és tamási) kistérsége területén egynél több város helyezkedik el (2 vagy 3). Az egy kistérségre jutó települések átlagos száma számottevően meghaladja az országosat: míg a régióban 27 település jut egy területi egységre, addig országosan ez a szám 19. A legtöbb települést tömörítő kistérségek a kaposvári (77), a siklósi (53), valamint a szigetvári (46). Ezzel szemben a lengyeltóti és a siófoki térség 10-10, a balatonföldvári 13, továbbá a fonyódi, hasonlóan a paksihoz, 14 települést foglal magába. 13. oldal

14 A Dél-Dunántúl településszerkezete jellemzően aprófalvas, a települések több mint fele (51,38%) 500 fős lélekszámot el nem érő falu. Ebbe a kategóriába tartozó községek legnagyobb arányban Baranyában (66,7%) fordulnak elő, de gyakori a jelenlétük a somogyi térségben is (aránya 43,27%). A régióban a lakosság 9,4%-a él ezekben az ún. aprófalvakban, jelentősen meghaladva ezzel az országos átlagot (2,8%). Az aprófalvak zöme a Zselic és a Mecsek vidékén helyezkedik el. A településhálózat összetettségét jelzi, hogy Tolnában és Külső-Somogyban, a Villányi-hegység környékén és a mohácsi síkságon az aprófalvak kis- és nagyfalvakkal keverednek. A jelenlegi városhálózat a viszonylag gyéren előforduló néhány ezer lakosnál népesebb, szerény városi funkciókat teljesítő tömörülésekből (Bonyhád, Dombóvár, Tamási, Nagyatád, Szigetvár, Marcali, Barcs) nőtt ki. 1 Ezen városok lélekszáma zömében alig haladja meg a 10 ezer főt. Az elmúlt másfél évtizedben városi rangot nyert települések (Sásd, Simontornya, Bátaszék, Szentlőrinc, Sellye, Bóly, Villány, Harkány) lakosságszáma még az előzőeknél is gyérebb. A 90-es években lezajlódott intenzív városodási folyamat ellenére a régió egyes térségei jelenleg is városhiányosak (pl. Tolna megye középső része, vagy a Somogyi Dombvidék). A Dél-Dunántúlon egyedül a baranyai megyeszékhely, Pécs, tartozik lakosságszáma alapján a nagyvárosok kategóriájába. Az aprófalvas jelleget az átlagos népességszám is tükrözi. Az egy településre jutó lakosságszám 9 körzetben (a pécsváradi, sásdi, sellyei, siklósi, szentlőrinci, szigetvári, balatonföldvári, marcali, és a tabi) még a városokkal együtt sem éri el az főt. Részben a településhálózatnak tudható be, hogy a Dél-Dunántúl a legritkábban lakott régió. Megyei szinten az országos értékhez képest a legnagyobb elmaradás Somogyban tapasztalható (55 fő/km2). Baranya relatíve jobb helyzetét a Pécsi kistérség kiugróan magas népességkoncentrációjának köszönheti. Azonban 1 Magyarország régiói 4 Dél-Dunántúl (12. o.) KSH, Pécs, Kaposvár, Szekszárd, oldal

15 Baranyában még 3 (sásdi, sellyei, szigetvári), Somogyban 6 (barcsi, csurgói, lengyeltóti, marcali, nagyatádi, tabi), valamint Tolna megyében egy (tamási) kistérség népsűrűsége nem éri el az országos átlag 50%-át sem. A kedvezőtlen lélekszámú településnagyságból adódó hátrányokat tovább súlyosbítja a települések viszonylagos területi elzártsága is. A zsáktelepülések száma a régión belül Baranyában a legmagasabb (115), majd Somogy megye (50) követi. Tolnában 25 olyan település található, mely egyetlen bekötőúttal rendelkezik. Megközelíthetőség szempontjából, az előnytelen települések számát tovább növeli, hogy számos településről csak zsáktelepülés felé vezet tovább az út. A fentiek nagyban meghatározzák a települések lakosságának demográfiai, iskolázottsági összetételét, jövedelmi helyzetét, életminőségét és környezeti kultúráját, nem utolsó sorban a munkaerő-piaci mozgáslehetőségét. Demográfiai helyzet A népességszám alakulására a 80-as években kezdődő kedvezőtlen előjelű természetes népmozgás 90-es évekre történő felerősödése hatott leginkább között közel kétszer akkora veszteséget könyvelhetett el a Dél-Dunántúl, mint az azt megelőző tíz évben. Baranyában csaknem háromszoros, Tolnában pedig 2,5-szeres volt a természetes fogyás az előző évtizedhez képest. A halandóság eltérése az országos mutatóhoz (13,0 fő/1000 lakos) képest Baranya (12,9 fő/1000 lakos) és Tolna (13,2 fő/1000 lakos) megye esetében nem számottevő, míg Somogy megye (13,8 fő/1000 lakos) vonatkozásában jelentősebb. Somogy-ország az 1000 főre jutó halálozások számát tekintve a megyék között országos viszonylatban is a legmagasabb halandósággal bíró területi egységek táborába tartozik. Kistérségi szinten jelentős különbségek tapasztalhatók. A legrosszabb mutatókat a tabi (17,1) és a tamási (16,5) térségben regisztrálták, a legkedvezőbb helyzetben a lengyeltóti körzet (11,5) volt. A régió megyéi körében a 14 év alatti gyermekek aránya nem mutat lényeges eltérést, sőt megegyezik az országos átlaggal is. A kistérségek közül a sellyeiben és a lengyeltótiban kimagasló a gyermekkorúak hányada. Ennek az ellenkezője 15. oldal

16 igaz a pécsi (15,1%), a balatonföldvári (15%) és a fonyódi (15,1%) körzetre. A következő korcsoportból, a 15 és 29 év közöttiek köréből legnagyobb arányban a Pécsi kistérségben élnek. Ennek oka lehet, hogy a fiatal felnőtteket a Pécsi Egyetem a megyeszékhelyre koncentrálja, s a tanulmányok befejezését követően is sokan, ha csak időlegesen is, a városban maradnak. A balatonföldvári és a tabi térségben az átlagosnál alacsonyabb arányban élnek az említett korcsoporthoz tartozók. A korosztály népességen belüli aránya a Dél-Dunántúl megyéiben lényegében az országos hányadnak megfelelő. A 70 év felettiek esetében elenyésző különbség tapasztalható lefelé (Baranya), illetve felfelé (Somogy, Tolna). A kistérségek vonatkozásában azonban már látványosabb eltérések mutatkoznak. Az előbbi korcsoportba tartozók népességen belüli aránya 54,9% (szentlőrinci kistérség) és 59,6% (kaposvári kistérség) között szóródik, a 70 éven felüliek részesedése, pedig 61,4% és 67,7% között változik. A 70 év feletti idős népesség legkisebb arányban Sásd körzetében él, míg legnagyobb arányban a csurgói kistérségben képviselteti magát. A népesség nemek szerinti összetételéről elmondható, hogy a 60 év alattiak esetében a férfiak és a nők aránya közel azonos, ezzel szemben a 60 évesnél idősebb populáció körében a nők aránya számottevően meghaladja a férfiakét, amely az életkor előrehaladtával tovább fokozódik. Míg a évesek körében a nők részaránya átlagosan alig több mint 10 százalékponttal haladta meg a férfiakét, addig a 70 éven felüliek körében a két nem közötti különbség már 25 százalékpont körül alakult. Ennek oka a férfiak nőknél - kedvezőtlenebb életkilátásával függ össze. Lakáshelyzet A dél-dunántúli régióban a lakások száma a 2001-es népszámlálás idején meghaladta a 380 ezret ( ), amely Magyarország lakásállományának közel egytizedét tette ki re re gyarapodott a régió lakásállománya. 16. oldal

17 2002-ben a lakássűrűség az országoshoz hasonlóan alakult, a három megye átlagát tekintve 100 lakott lakásra 260 lakó jutott. Ezen belül csupán jelentéktelen a megyénkénti különbség. A lakások komfortfokozata A Dél-Dunántúlon az összkomfortos és komfortos lakások aránya (78,6%) 2001-ben megközelítően megegyezik az országos átlaggal, ugyanakkor elmarad a másik két dunántúli régió lakásminőségétől. A régióban az egyes megyék között tapasztalható némi eltérés. Legkedvezőbb helyzetben a pécsi kistérség van, ahol 89,2%-os az összkomfortos és komfortos lakások elterjedtsége. Ellenpólusa a sellyei térség, ahol ugyanez az arányszám 56,7%. Jelentősen elmarad a lakásállomány minősége az átlagtól a gazdaságilag kedvezőtlen helyzetben lévő, stagnáló, illetve lemaradó kistérségekben. Ezen térségekben a komfort nélküli lakások aránya meghaladja a 20%-ot is: a sásdi kistérségben 21,9%, a sellyeiben 30,9%, a csurgóiban 21,5%, a tabiban 24,8%, valamint a tamásiban 21,5%, szemben a regionális 11,9%-kal. A lakások közművel való ellátottsága A Dél-Dunántúli régió kommunális ellátottsága 2001 évi adatok szerint a terület aprófalvas jellegének köszönhetően - kedvezőtlenebb az országosnál. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a régióban 88,8%, hasonlóan az országoshoz. A vízhálózat lefedettsége mindhárom megyében megközelítőleg azonos (Baranya 89,7%, Somogy 87,9% Tolna 88,7%). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a vízellátás terén jelenleg is gondot jelent a régi vízművek felújításának, korszerűsítésének megoldása, az ivóvizek minősége, megfelelő tisztításuk biztosítása. 2 A vízhálózatnál jóval gyérebb a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége. A szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a régióban 48,4%, mellyel az utolsó a dunántúli régiók sorában. Baranya megye ugyan meghaladja a 60%-ot, azonban Somogy 41,2%-al és Tolna 39,1%-al a régiós átlag alatt van. 2 Magyarország régiói 4 Dél-Dunántúl KSH, Pécs, Kaposvár, Szekszárd, 1998 (27. o.) 17. oldal

18 Sőt! Van olyan térsége a régiónak (lengyeltóti) ahol a szennyvízcsatorna-hálózat egyetlen településen sem épült ki! A régió vezetékes gázzal történő ellátottsága (lakások számát tekintve) kétharmada az országos kiépítettségnek (47,9%). Ezzel az arányszámmal valamennyi régió közül az utolsó helyet foglalja el. A vezetékes gáz elterjedtsége Somogy megyében a legkedvezőbb (57,2%), melyet Baranya (44,3%), majd Tolna (41,1%) megye követ. A régióban a palackos gázzal ellátott lakások előfordulási gyakorisága (37,3%) lényegesen közel kétszeresével haladja meg az országosat (21,2%). A palackos gáz elterjedtsége szorosan összefügg a vezetékes gázellátás kiépítettségével. Ez utóbbi gyér elterjedtsége miatt, mintegy kényszermegoldásként választják a háztartások a lakások komfortosítására a palackos gáz használatát. Mindhárom megyében a palackos gázt használó lakások aránya az országos megoszlás felett található, melytől legjobban Tolna megye 21 százalékponttal, legkevésbé pedig (13 ) Somogy megye tért el, csupán néhány százalékponttal megelőzve Baranyát. Központi fűtéssel a településeknek kevesebb, mint fele rendelkezik (47,9%), mely az országos átlagot sem éri el. E közművel való ellátottság tekintetében is a Dél-Dunántúl a legrosszabb helyzetű a dunántúli régiók közül. Baranyában a másik két megyéhez képest (Somogy 36,9%, Tolna 46,3% )lényegesen elterjedtebb a központi fűtés, a lakások 58,1%-a rendelkezik vele. Az egyéni távbeszélő fővonallal ellátott lakások aránya a Dél-Dunántúlon regionálisan is, és megyei szinten is elmarad az országostól. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya regionálisan (49,5%) is, és a három megye (56,3, 43,0, 47,3%) vonatkozásában is meghaladja az országos arányt (42,9%). A régión belül Baranya, Tolna és Somogy megye az ellátottsági sorrend. Azon kistérségek tartoznak a jobban ellátott körzetek közé, melyeknek a központja a megyeszékhely vagy nagyobb város (komlói, mohácsi, pécsi, kaposvári, bonyhádi és szekszárdi). A jellemzően falusias kistérségek ellátottsága (sellyei, lengyeltóti, tamási) lényegesen a megyei, illetve az országos átlag alatt található. 18. oldal

19 Háztartások jellemzői A magánháztartásokban élők közül az országos átlagnál (26,3%) valamivel alacsonyabb az egy fős háztartásokban élők aránya a régióban (24,1%). A régión belül a megyék viszonylatában számottevő különbségek nem mutathatóak ki a háztartások nagyság szerinti megoszlásában, de egyes kistérségek tekintetében jelentős eltérések figyelhetőek meg. Néhány kistérség esetében a 4, illetve az 5 vagy több fős háztartások előfordulási gyakorisága lényegesen nagyobb, mint megyei vagy országos viszonylatban. Például a sellyei, a csurgói, vagy lengyeltóti térségeken az egy háztartásban élő nagycsaládok száma az országos és megyei átlagot is meghaladja. Az egy háztartásban élők gazdasági aktivitás szerinti összetétele a DélDunántúlon kismértékben eltért az országos átlagtól. A megyék vonatkozásában nem tapasztalhatóak lényeges különbségek. A háztartásban élő munkanélküliek aránya az összes háztartásban élőhöz viszonyítva, mindhárom megyében (4,6; 4,8; illetve 4,3%) kismértékben magasabb az országosnál (4,1%). Az egyes kistérségek vonatkozásában azonban lényeges szóródások tapasztalhatóak. Az eltartottak aránya többnyire a magas munkanélküliséggel sújtott körzetekben a legnagyobb. Így Baranyában a sellyei, és szentlőrinci, illetve Somogy megyében a lengyeltóti kistérségekben. A háztartásban élő munkanélküliek aránya az összes háztartásban élőhöz viszonyítva a legkedvezőbb képet a pécsi (3,3%), a pécsváradi (3,3%), valamint a bonyhádi (3,6%) térségben mutatja. Jó néhány kistérségben a háztartásban élő foglalkoztatottak és az inaktív keresők aránya megfordult, az utóbbiak javára. Az elmondottak a komlói, a pécsváradi, a siklósi, a szigetvári, a csurgói, a fonyódi, a lengyeltóti, a marcali és a tamási kistérségre a legjellemzőbbek. 19. oldal

20 2. Makrogazdasági folyamatok A régió gazdasági teljesítménye országos összehasonlításban közepesnek tekinthető. Az egy főre jutó GDP tekintetében Tolna megye mutatója a legkedvezőbb, melyet Baranya, majd végül Somogy követ. A Dél-Dunántúl részesedése az országos GDP-ből a legkisebb a régiók között, mindössze 7,4%. A megyék gazdasági mutatói mögött azonban markáns területi különbségek húzódnak. Ezt támasztja alá, hogy a régió 24 kistérségéből 18 területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérség (Baranya 8, Somogy 8, Tolna 2). A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek a régióban, 2004 megye, kistérség társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott ipari szerkezetváltás Baranya Komlói Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsváradi Szentlőrinci Somogy Balatonföldvári Barcsi Csurgói Fónyodi Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Tabi Tolna Dombóvári Tamási Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 1. sz. melléklete A fenti településcsoportok fele vidékfejlesztés területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérség a leghátrányosabbak területfejlesztési szempontból is. 20. oldal közé tartozik

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 2013/16 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 16. szám 2013. március 1. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 A nyugdíjrendszer szerkezete a Dél-Dunántúlon a 2012. évi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben