Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai Gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai

Átírás

1 Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai Gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai május 8. Dr. Mattenheim Gréta EMMI Szociális Jogi Osztály.

2 Jogszabályi háttér Sokrétű jogi szabályozás; gyermekvédelmi rendelkezések, speciális szabályok a legkülönbözőbb ágazati jogszabályokban is (eljárásjogok, egészségügyi, köznevelési, fogyatékosságügyi, szociális stb. terület). Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szempontjából lényeges jogszabályok: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változások január 1-jétől, március 15-től és július 1-jétől A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.): Második Könyv Az ember mint jogalany; Negyedik Könyv Családjog; hatálybalépés: március 15! A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) Gyvt.-nek, Ptk.-nak is végrehajtási rendelete! A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.)

3 Fogalmak I. Gyermekvédelem: A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat [Gyvt. 14. ].

4 Fogalmak II. Gyámügy: A jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek [Gyvt. 5. l) pont]. Tételes hatásköri lista: Gyár. Nem csak a Gyvt., hanem a Ptk. és más ágazati jogszabályok is (pl. egészségügyi törvény, távoltartási törvény) is határoznak meg feladatot a gyámhatóság számára. Nem csak a gyermekekkel összefüggő ügyek tartoznak a gyámügyek közé! L. gondnokoltak ügyei, előzetes jognyilatkozat, támogatott döntéshozatal

5 Gyermekvédelmi rendszer felépítése I. Egymásra épülő rendszer, fokozatosság elve 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás 2. Gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. 3. Gyermekvédelmi szakellátások: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

6 Gyermekvédelmi rendszer felépítése II. 4. Hatósági intézkedések: hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, védelembe vétel, családbafogadás (szabályait március 15-étől nem a Gyvt., hanem a Ptk. tartalmazza), ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel (2014. január 1-jétől egységes nevelésbe vétel, megszűnt az átmeneti és tartós nevelésbe vétel), nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése, megelőző pártfogás elrendelése. Javítóintézeti ellátás: gyermekvédelmi rendszer része.

7 Gyermekvédelmi feladatok ellátása I. Állami és önkormányzati feladat. Települési önkormányzat feladatai: gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása (lakosságszámtól függetlenül) gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása: - bölcsőde működtetése (10 ezer fő feletti település) gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása: - gyermekek átmeneti otthona (20 ezer fő feletti település) - családok átmeneti otthona (30 ezer fő feletti település) gyermekjóléti központ (40 ezer fő feletti település, megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül) szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást Feladatellátás módja: önállóan ellátási szerződés útján (egyházi, civil szolgáltatókkal kötött ellátási szerződések) más önkormányzattal társulásban

8 Gyermekvédelmi feladatok ellátása II. Állam feladatai: otthont nyújtó ellátás biztosítása (nevelőszülő, gyermekotthon) utógondozói ellátás biztosítása területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása állam fenntartói feladatainak ellátására kijelölt szerv: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Feladatellátás módja: önállóan egyházi, civil szolgáltatókkal kötött ellátási szerződés útján, kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, ami kizárólagosan állami szerv hatásköre

9 Gyermekvédelmi feladatok ellátása III. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF, január 1-jétől): központi szerv + megyei (fővárosi) kirendeltségek (megyei önkormányzatok, megyei intézményfenntartó központok feladatainak átvétele) megyei kirendeltségek feladatai: gyermekotthonok, nevelőszülői hálózatok fenntartása; területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása; utógondozás, utógondozói ellátás biztosítása SZGYF központi szervének feladatai: országos intézmények fenntartása (javítóintézetek és központi speciális gyermekotthonok), ellátási szerződések, Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése, módszertani feladatok ellátása

10 Gyermekvédelmi feladatok ellátása IV. Minisztérium feladatai: ágazati irányítás és szakmai felügyelet központi hatósági feladatok (nemzetközi örökbefogadások/tartásdíj-ügyek, szülői felelősségről szóló 2201/2003/EK rendelet) országos örökbefogadást elősegítő szerv feladatainak ellátása örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek működésének engedélyezése és ellenőrzése

11 Gyermekvédelmi feladatok ellátása V. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH): másodfok: szolgáltatói nyilvántartásba vétel ( ex működési engedélyezési ügyek), szolgáltatói nyilvántartás vezetése Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék vezetése hivatásos gondnoki, hivatásos támogatói képzésben, továbbképzésben eredményesen részt vett személyekről nyilvántartás vezetése egységes örökbefogadási nyilvántartás adatfeldolgozója ( technikai működtetője ) Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet: kutatási feladatok

12 Gyermekvédelmi feladatok ellátása VI. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység folytatásának feltétele: szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés (2013. december 1-jétől, július 1-jétől: kizárólagos elektronikus ügyintézés; papír alapú működési engedélyezést elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer váltja fel) főszabály: nyilvántartás adatai nyilvánosak; kivéve: nevelőszülők neve, címe, gyermekek és családok átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri gyermekjogi képviselő jogvédelmi feladatainak ellátása céljából a nyilvántartás nem nyilvános adatait is megismerheti! szolgáltatói nyilvántartásba vétel első fok: szociális és gyámhivatal, másodfok: NRSZH

13 Gyermekvédelmi feladatok ellátása VII. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység folytatásának ellenőrzése: a szolgáltatást a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell működtetni, ellenőrzés: szociális és gyámhivatal, szankciók: gyermekvédelmi igazgatási bírság, szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítása, szolgáltatói nyilvántartásból törlés, egyéb jogkövetkezmények (felszólítás a hiányosságok megszüntetésére, új ellátottak felvételének megtiltása, épületrész lezárása, egyeztető megbeszélés tartása, továbbképzésre kötelezés stb.)

14 Gyermekvédelmi feladatok ellátása VIII. Gyermekvédelmi igazgatási bírság I.: szociális és gyámhivatal szabhatja ki, gyermekjogi képviselő javaslatot tehet a bírság kiszabására, egyeztető megbeszélés tartására és a jogsértő személy továbbképzésére, maximális összege: jogsértésenként 200 ezer forint, esetei: gyermeki jogok megsértése, tájékoztatási kötelezettség megszegése; a gyermek, a szülő, az érdek-képviseleti szerv akadályozása jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a szociális és gyámhivatalhoz, a gyermekjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki; szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos kötelezettség nem teljesítése; a fenntartó a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás biztosításával jogellenesen hagy fel; tevékenység szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzés nélküli végzése,

15 Gyermekvédelmi feladatok ellátása IX. Gyermekvédelmi igazgatási bírság II: címzettje lehet: működtető, intézményvezető, fenntartó, fenntartó nevében eljárni jogosult személy, a bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértéssel érintett gyermekek számára, a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni, több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható, ismételten is kiszabható, más jogkövetkezményekkel, illetve a feljelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg is alkalmazható.

16 Gyermekvédelmi feladatok ellátása X. A gyermekvédelmi rendszer finanszírozása: központi költségvetés, önkormányzat hozzájárulása, térítési díj / gondozási díj.

17 Gyámhatósági szervezetrendszer I. Gyámhatóság mint gyűjtőfogalom : jegyzői gyámhatóság, járási gyámhivatal (korábbi városi gyámhivatal), szociális és gyámhivatal (korábbi megyei gyámhivatal) A települési önkormányzat jegyzője, mint jegyzői gyámhatóság: meghatározott ügyekben elsőfokú gyámhatóság járások kialakulásával (2013. január 1.) jelentősen csökkenő hatáskörök rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítása, óvodáztatási támogatás megállapítása, gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készítése

18 Gyámhatósági szervezetrendszer II. Járási gyámhivatalok: A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szervei. Általános elsőfokú gyámhatóság: eljár minden olyan gyámhatósági ügyben, amelyet jogszabály nem utal más gyámhatóság hatáskörébe. Főbb hatáskörök I.: - gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek (gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele, nevelési felügyelet elrendelése), - gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás megállapítása, - gyámsági, gondnoksági ügyek, előzetes jognyilatkozattal, támogatott döntéshozatallal kapcsolatos ügyek,

19 Gyámhatósági szervezetrendszer III. Főbb hatáskörök II.: szülői felügyelettel összefüggő ügyek (kapcsolattartás, vagyonkezelés stb.), családi jogállás rendezésével kapcsolatos ügyek, terhességét eltitkoló, válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében megtett intézkedések, örökbefogadási ügyek: minden járási gyámhivatal: alkalmasság megállapítása, titkos örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; csak a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal: örökbe fogadhatónak nyilvánítás, örökbefogadás engedélyezése, utánkövetés elrendelése, örökbefogadás felbontása, vér szerinti szülő adatairól felvilágosítás,

20 Gyámhatósági szervezetrendszer IV. Főbb hatáskörök III.: feljelentési kötelezettség (gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén), holtnak nyilvánítás kérése a bíróságtól, családvédelmi koordinációért felelős szerv feladatainak ellátása (hozzátartozók közötti erőszak); Budapest V. kerületi járási gyámhivatal jár el az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nem magyar állampolgárságú gyermek ügyében.

21 Gyámhatósági szervezetrendszer V. Szociális és gyámhivatalok: A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei. Szakmai irányító: gyermekek és ifjúság védelméért felelős miniszter. Másodfokú gyámhatóság: másodfokú hatósági jogkört gyakorol a jegyzői gyámhatóság és a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.

22 Gyámhatósági szervezetrendszer VI. Szociális és gyámhivatal egyéb főbb hatáskörei: ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, ellátja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét, közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében, elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára, hivatásos gondnokok, hivatásos támogatók foglalkoztatása, képzése, továbbképzése.

23 Gyámhatósági szervezetrendszer VII. Megyei kormányhivatalok felépítése: törzshivatal (kormánymegbízott közvetlenül vezeti) ágazati szakigazgatási szervek (szociális és gyámhivatal, megyei földhivatal, megyei munkaügyi központ stb.) hatáskörüket önállóan gyakorolják járási hivatalok mint a megyei kormányhivatalok kirendeltségei Egy költségvetési szervet képeznek. Járási kormányhivatalok felépítése: törzshivatal (járási hivatalvezető közvetlenül vezeti) járási szakigazgatási szervek (járási gyámhivatal, járási földhivatal stb.) hatáskörüket önállóan gyakorolják

24 Gyámhatósági szervezetrendszer VIII. Gyámhatóság illetékessége: Általános illetékesség: gyermek szülőjének, gyámjának lakóhelye / gondnoksággal érintett személy lakóhelye; lakóhely hiányában tartózkodási hely; belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely, ennek hiányában a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője vagy a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala illetékes. Egyéb illetékesség: speciális szabályok: Gyár Bármely járási gyámhivatal illetékes: intézkedni a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt; titkos örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; apai elismerő nyilatkozat felvétele; a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyének megállapítása.

25 Cél: Gyermekvédelmi jelzőrendszer I. a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése Tagjai: az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos; a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ; a köznevelési intézmények; a rendőrség; az ügyészség; a bíróság; a pártfogó felügyelői szolgálat; az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek; a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása; az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek és a munkaügyi hatóság

26 Gyermekvédelmi jelzőrendszer II. Jelzőrendszeri tagok kötelezettsége: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén, egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (A gyermekjogi képviselő is!) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik [Gyvt. 11. (1) bek.]!!!

27 Gyermekvédelmi jelzőrendszer III. Gyermekjóléti szolgálat működteti a jelzőrendszert és koordinálja a tevékenységét. Jelzési kötelezettség elmulasztásának szankciója: szociális és gyámhivatal értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására + ezzel egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál esetmegbeszélés megtartását kezdeményezi Zárt adatkezelés március 15-től: A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. Nehézségek, hiányok a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében; alapvető jogok biztosának jelentései

28 Gyermekvédelmi jelzőrendszer IV. A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való joga március 15-től hatályba lépő módosítások: Gyvt.-ben új gyermeki jog: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el [6. (5a) bek.]. Az Európa Tanács a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló, Lanzarote-ban, október 25-én kelt Egyezményének való megfelelést is szolgálja. A gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást biztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozó szervek és személyek (gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával járnak el. A módszertani útmutató véglegezése folyik, a minisztérium honlapján lesz elérhető.

29 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások I. Általános jellemzők: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt és az óvodáztatási támogatást a jegyzői gyámhatóság állapítja meg, a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg, gyermektartásdíj megelőlegezését, otthonteremtési támogatást a járási gyámhivatal állapítja meg

30 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások II. Változások: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás január 1-jével megszűnt és beleolvadt a szociális törvényben szabályozott önkormányzati segélybe. Ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetés tekintetében pontosítás: Cél: családban nevelkedő gyermekek étkeztetésének biztosítása, ahhoz való hozzájárulás; a családjukból kiemelt gyermekek után nem vehető igénybe. Ingyenes gyermekétkeztetésre déli meleg főétkezésre + két további kisétkezésre (tízórai, uzsonna) jogosult: rgyk-ban részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek. 50%-os kedvezményre jogosult: rgyk-ás és ingyenes étkezésre nem jogosult gyermek, három- vagy többgyermekes családok, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek. Önkormányzat és az iskola vezetője további kedvezményeket állapíthat meg. Szociális nyári gyermekétkeztetés.

31 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások III. Otthonteremtési támogatás tekintetében pontosítás január 1-től: - támogatás felhasználásának jogcímei, - a támogatás részletekben történő kifizetése az ingatlan felújítása, bővítése céljából is

32 Gyermekjóléti alapellátások Cél: a családban történő nevelkedés elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének elősegítése; gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárása, szocializációs hátrányainak csökkentése Változások: - Biztos Kezdet Gyerekház szeptember 1-jétől - Gyermekek átmeneti gondozása: szülő egészségügyi, életvezetési problémája, indokolt távolléte, akadályoztatása esetén ideiglenes jelleggel teljes körű ellátást biztosítani a gyermeknek. Teljes körű ellátás: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés lakhatás. Változás január 1-jétől: 12. életévét be nem töltött gyermek átmeneti gondozását főszabály szerint helyettes szülőnél kell biztosítani.

33 Cél: Gyermekvédelmi szakellátások I. az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának, a fiatal felnőtt utógondozói ellátásának és a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátásának biztosítása Változások: Otthont nyújtó ellátás tekintetében: július 1.: Különleges és speciális ellátást együttesen kell biztosítani a kettős szükségletű gyermekek számára (különleges és speciális szükségletet egyidejűleg mutató gyermek) január 1-jétől: 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a nevelőszülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása. Átmeneti rendelkezés: a január 1-jén szakellátott, gyermekotthonban élő 0 12 éves korú gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezését fokozatosan december 31-ig kell biztosítani.

34 Gyermekvédelmi szakellátások II. Nevelőszülők tekintetében január 1-től: Követelmények: 24. életév betöltése, cselekvőképesség, büntetlen előélet, min. 18, max. 50 évvel idősebb a gyermeknél, alkalmas a feladatra, tanfolyamon részt vett Speciális nevelőszülő, különleges nevelőszülő Befogadó szülő: jan. 1-től: gyűjtőfogalom: a helyettes szülőt és nevelőszülőt értjük alatta egységes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése! Gyermekotthon tekintetében: július 1-jétől: a speciális gyermekotthon mellett megjelenik a speciális és különleges lakásotthon fogalma is a Gyvt.-ben, a Gyvt. tartalmazza azt a max. időtartamot (2 év), ameddig a gyermek gondozási helye a speciális gyermekotthon lehet + az ellátás időtartamának meghosszabbítására okot adó eseteket: terápia, képzés, tanítási év befejezése, speciális szükséglet fennállása. Lehetőség: speciális szükségletű gyermek nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban történő integrált elhelyezése, mely a gyermek állandósághoz és családban való nevelkedéséhez fűződő jogának érvényesítését segíti elő.

35 Gyermekvédelmi szakellátások III. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás tekintetében: Feladatai változnak, kiegészülnek: január 1-től: gyermekvédelmi gyámok foglalkoztatása március 15-től: örökbefogadás előkészítése, örökbefogadás utánkövetése július 1-jétől: Önálló szakszolgálat: elsősorban szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat fog végezni, leválasztódik a területi gyermekvédelmi szakszolgálatról az otthont nyújtó ellátás biztosítása, továbbá a külső férőhelyek működtetése. Megmarad az a lehetőség, hogy a fenntartó döntése alapján ideiglenes hatályú elhelyezést biztosító nevelőszülői hálózatot, gyermekotthont működtethessen.

36 Gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések I. Mikor kerülhet rá sor? - Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása szeptember 1-től) Védelembe vétel: Alkalmazható: Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható

37 Gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések II. Megelőző pártfogás (2015. január 1-től): Cél: bűnismétlés megelőzése Alkalmazható: a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén kötelező elrendelni, közepes foka esetén elrendelhető Elrendeli: járási gyámhivatal Alapja: pártfogó felügyelői szolgálat és gyermekjóléti szolgálat együttműködésében készített környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése Tartalma: a gyámhivatal kötelezi a gyermeket és a szülőt a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, a megelőző pártfogó felügyelővel az általa meghatározott időközönként történő személyes találkozásra, és a megállapított magatartási szabályok betartására (kivel tart kapcsolatot a gyermek, hol tölti a szabadidejét stb.) Éves kötelező felülvizsgálat Indokolt esetben a gyermek nevelésbe vétele esetén is fenntartható!

38 Gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések III. Családbafogadás: Alkalmazható: a szülő kérelmére a szülő egészségi állapota, távolléte v. más ok miatt a gyermeket egy másik család átmenetileg befogadja március 15-től: nem a Gyvt., hanem az új Ptk. [4: ] tartalmazza a törvényi szintű rendelkezéseket, kivéve Gyvt. 81. (1a) bek.: a nevelésbe vétel családbafogadással történő megszüntetése Ideiglenes hatályú elhelyezés: Alkalmazható: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges Dönt róla: beutaló szerv: a gyámhatóság, a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága

39 Gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések IV. Nevelésbe vétel: január 1-jétől: átmeneti és tartós nevelésbe vétel összevonása Cél: a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek családja képessé válik a visszafogadására vagy a gyermeknek családbafogadó gyámot rendelnek vagy örökbe fogadják, vagy ha ezekre nincs lehetőség, eléri a nagykorúságát Nevelési felügyelet: július 1-jétől: gyermek személyes szabadságának korlátozása egyértelműen elhatárolásra kerül a nevelési felügyelettől. Mindkettő alkalmazható: speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban és gyermekotthon speciális csoportjában Személyes szabadság korlátozása: Cél: gyermek képessé váljon részt venni a terápiás munkában Tartalma: gyermekotthon területét nem hagyhatja el a gyermek, köteles a kijelölt helyiségekben tartózkodni vagy a biztonsági elkülönítőben

40 Gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések V. 36 órán belül értesíteni kell a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjogi képviselőt, a gyermekvédelmi szakértői bizottságot és a gyámhivatalt Gyermekvédelmi gyám és gyermekjogi képviselő panasszal élhetnek a fenntartónál, panaszt tájékoztatásul megküldik a gyámhivatalnak Nevelési felügyelet: Gyámhivatal hivatalból megvizsgálja a szükségességét, ha 4 héten belül min. 2x személyes szabadság korlátozására került sor Speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi az elrendelését, ha személyes szabadság korlátozása várhatóan 48 órát meghaladóan szükséges Tartalma: meghatározott helyiségekben tartózkodás, korlátozott kapcsolattartás, gyógykezelés, gyógyító eljárás Határozathozatal előtt gyámhivatal meghallgatja a gyermekjogi képviselőt + gyermekjogi képviselő felülvizsgálatot kezdeményezhet Kötelező bírósági felülvizsgálat, amelynek során a gyermeket a gyermekjogi képviselő vagy a gyermekvédelmi gyám képviseli

41 Gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések VI. Gyermekvédelmi szakértői bizottság: Megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság; országos gyermekvédelmi szakértői bizottság; tegyesz működteti Feladatai júl. 1.: nem Ket. szerinti szakértői szerv, nem szakvéleményt ad ki Gyermekvédelmi gyám: január 1-jétől 2014, az átmenet éve: újonnan nevelésbe vett gyermekeknek már gyermekvédelmi gyámot rendelnek + nevelésbe vétel éves rendes felülvizsgálatánál is Cél: a gyermek törvényes képviseletét a gondozási helytől független személy lássa el Területi gyermekvédelmi szakszolgálattal létesített közalkalmazotti jogviszonyban, önálló munkakörben látható el Egy gyermekvédelmi gyám egyszerre max. 30 gyermek gyermekvédelmi gyámságát láthatja el Egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként kirendelhető

42 Gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések VII. Utógondozás: Nevelésbe vétel megszüntetését követően min. 1 év időtartamra, de max. 18. életév betöltéséig Nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére max. 1 év időtartamra Otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára Utógondozói ellátás: Ha a nevelésbe vétel a nagykorúsággal szűnt meg a fiatal felnőtt kérelmére rendeli el a gyámhivatal, feltéve, hogy a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja vagy tanul, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja

43 Gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai I. Általános megállapítások: Gyámhatósági eljárás is a közigazgatási hatósági eljárások közé tartozik, nincs a kivett eljárások között. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól (2004. évi CXL. törvény, Ket.) csak akkor lehet eltérni, ha a Ket. azt megengedi. A Ket. számos ponton enged eltérést + kiegészítő jellegű rendelkezéseket ágazati eljárási jogszabályok megállapíthatnak + EU kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából el lehet térni + nemzetközi szerződést kihirdető törvény eltérhet a Ket.-től. Gyámügyeket érintően sajátos eljárási szabályokat kell alkalmazni: Hágai Örökbefogadási Egyezmény, gyermektartásdíj tárgyában született nemzetközi egyezmények, szülői felelősségről szóló 2201/2003/EK rendelet. Speciális eljárási szabályokat indokolja: gyermekvédelmi és gyámügyekkel érintett személyek fokozott védelmének szükségessége, az érintett viszonyok érzékenysége. Ket., Gyvt. [ /B. ] és Gyer. együttes alkalmazása nagyon fontos!!! Gyakori nehézség: csak az ágazati jogszabályt nézik a jogalkalmazók.

44 Gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai II. Eljárási alapelvek: Ket. alapelvei érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is: hatáskörrel való visszaélés tilalma, határidőn belül meghozott döntéshez való jog, anyanyelv használatának joga, tájékoztatási kötelezettség, iratbetekintési jog, személyes adatok védelme, költségtakarékosság, hatékonyság elve. Gyermek mindenekfelett álló érdeke. Nyelvhasználat: Ket. szabályai érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is. Az eljárás hivatalos nyelve a magyar. Azonnali intézkedést igénylő esetekben a hatóság gondoskodik róla, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Főszabály: fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli.