STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Átírás

1 STATISTIKAI SEMLE A KÖPONTI STATISTIKAI HIVATAL FOLÓIRATA SERKESTŐBIOTTSÁG: DR. BELÓ PÁL ÉLTETŐ ÖDÖN DR. HARCSA ISTVÁN DR. HUNADI LÁSLÓ (főszekesztő) DR. HÜTTL ANTÓNIA DR. KŐRÖSI GÁBOR DR. MÁTÁS LÁSLÓ DR. MELLÁR TAMÁS (a Szekesztőbizottság elnöke) NITRAI FERENCNÉ DR. OROS IVÁN DR. RAPPAI GÁBOR DR. SIPOS BÉLA DR. SILÁGI GÖRG TÓTH ISTVÁN GÖRG DR. VITA LÁSLÓ DR. VUKOVICH GABRIELLA 79. ÉVFOLAM SÁM 001. OKTÓBER NOVEMBER

2 E SÁM SERŐI: D. Fóti János a KSH ny. főosztályvezető-helyettese; D. Hajdu Ottó kandidátus a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem docense; Jakobi Ákos az Eötvös Loánd Tudományegyetem tanásegéde; D. Nemes Nagy József az Eötvös Loánd Tudományegyetem tanszékcsopot-vezető egyetemi tanáa; Németh Nándo az Eötvös Loánd Tudományegyetem PhDhallgatója; Révész Tamás a Gazdasági Minisztéium főosztályvezetőhelyettese; Szivós Péte a TÁRKI pogamvezető kutatója; Tóth István Gyögy a TÁRKI vezéigazgatója. * Hajnal Béla kandidátus a KSH Szabolcs-Szatmá-Beeg Megyei Igazgatóság igazgatója; Izsó Tamás a KSH fogalmazója; Maton Ádám kandidátus a KSH ny. osztályvezetője; Nádudvai oltán a KSH főtanácsosa; Waffenschmidt Jánosné a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság főigazgatója. ISSN Megjelenik havonta egysze Főszekesztő: d. Hunyadi László Osztályvezető: Dobokayné Szabó Osolya Kiadja: a Központi Statisztikai Hivatal A kiadásét felel: d. Mellá Tamás 3339 Akadémiai Nyomda Matonvásá 001 Felelős vezető: Reisenleitne Lajos Szekesztők: d. Domokos Attila Polyák Andea Szűcsné Buckne Maiann Visi Lakatos Máia Tödelőszekesztők: Bálinthné Batha Éva Simonné Káli Ágnes Szekesztőség: Budapest II. Keleti Káoly utca 5 7. Postacím: Budapest 155. Postafiók 51. Telefon: Telefax: Intenet: statszemle@ksh.gov.hu Kiadóhivatal: Központi Statisztikai Hivatal Budapest II. Keleti Káoly utca 5 7. Postacím: Postafiók 51. Budapest 155. Telefon: Előfizetésben tejeszti a Magya Posta Rt. Előfizethető bámely hílapkézbesítő postahivatalnál és a Üzleti és Logisztikai Központ Hílapelőfizetési Iodájánál (Budapest VIII. Oczy té 1. Telefax: ) közvetlenül vagy postautalványon valamint átutalással Postabank Rt pénzfogalmi jelzőszáma. Előfizetési díj: fél éve 3000 Ft egy éve 5400 Ft Beszeezhető a KSH Könyvesboltban. Budapest II. Keleti Káoly u. 10. Telefon:

3 TARTALOM STATISTIKAI ELEMÉSEK A tuizmus költséghatás-elemzése SAM-modellel. Révész Tamás.. 85 A jövedelmi szegénység: tend és pofil 000-ben. Szivós Péte Tóth István Gyögy A jövedelemegyenlőtlenségek téségi és településszekezeti összetevői. Nemes Nagy József Jakobi Ákos Németh Nándo MÓDSERTANI TANULMÁNOK Összefüggések a lineáis egessziós modellben. D. Hajdu Ottó SEMLE A Statisztikatöténeti Szakosztály VIII. vándoülése Szegeden. D. Fóti János STATISTIKAI HÍRADÓ Szevezeti híek Közlemények STATISTIKAI IRODALMI FIGELŐ Külföldi statisztikai iodalom Montgomey D. C.: Az ipai statisztikus lehetőségei és kihívásai. (Izsó Tamás) Kokosi M.: Altenatív súlyozású fogyasztói áindexek. (Maton Ádám) Vandamme F.: Munkaeő-mobilitás az Euópai Unióban. (Hajnal Béla) Hube P. Palme G.: Kelet- és Közép-Euópa égióinak eltéő fejlettsége. (Nádudvai oltán)

4 Fünoh M. Rimmelspache B.: A egiszteeke épülő népszámlálás előkészületei Németoszágban. (Waffenschmidt Jánosné) Külföldi folyóiatszemle Bibliogáfia... 9 A Statisztikai Szemlében megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tüköznek amelyek nem esnek szükségképp egybe a KSH vagy a szezők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Utánnyomás csak a foás megjelölésével!

5 STATISTIKAI ELEMÉSEK A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL* RÉVÉS TAMÁS A Tásadalmi Elszámolási Mátixon (SAM) alapuló kiadási szekezeteket gyakan használják különféle exogén vagy kiinduló kiadások tovagyűűző hatásának köfogásának becslésée. A cikk e módszet a beutazó tuisták kiadásainak elemzésée alkalmazza. Ehhez a SAM megfelelő ágazati és étegbontásban töténő meghatáozásáa volt szükség aminek soán a szező a nemég megjelent évi Ágazati Kapcsolatok Mélegét a háztatás-statisztikát és számos egyéb adatfoást használt fel. Ez a sok tekintetben újszeű feladat a statisztikai szakétők észéől sok segítséget és nagy eőfeszítést igényelt különösen a különböző adatok konzisztenssé tétele. A cikk bemutatja az elkészült adatbázisnak az adott elemzés szempontjából legfontosabb észeit és ézékelteti a sokétű felhasználási lehetőségeit. A szokásos SAM-multiplikáto modell konketizálásánál a szező figyelembe vette a tuizmus a magya gazdaság és a magya statisztikai adatok jellegzetességeit. A beutazó tuisták pognosztizált többletköltései hatásainak kiszámítása mellett a cikk számos viszonyszámot is bemutat. A számítások azt mutatják hogy egységnyi tuistaköltésnek az átlagosnál nagyobb a temelést beuházást állami bevételeket munkajövedelmeket és foglalkoztatást eősítő hatása. A konfeenciatuizmus hatásai még ennél is kedvezőbbnek mutatkoznak. A hatékonyság számításához és megbízhatóbb következtetések levonásához azonban több alapadata és megfelelően továbbfinomított modelle van szükség. A TÁRGSÓ: Tuizmus. Költséghatás-elemzés. SAM-modell. világon és különösen hazánkban több éve töetlenül tató fellendülés a gazdaság egyes teületeit nem egyöntetűen éinti. A többletkeesletek egy észe a piaci szeeplők autonóm döntései évén keletkezik (például tuizmus) de újabban az állam is számos fontos jelentős észben a ecesszió idején meglehetősen elhanyagolt teületen jelenik meg mint a keesletet növelő tényező. Gyakan az állami beavatkozás éppen valamilyen stuktuális aánytalanság kiküszöbölését igyekszik előmozdítani. Ehhez viszont szükség van egy elemzési eszköze amely képes a keeslet növekedésének a beszállítóka és az eőfoások tulajdonosainak jövedelmée gyakoolt hatásokat ágazati vállalatméet és tulajdonfoma szeinti vagy aká egionális éteg- és egyéb bontásokban bemutatni. E tanulmányban egy matematikailag egyszeű modell ilyen célú alkalmazási lehetőségeit kí- * Tekintettel aa hogy a tanulmányban szeeplő táblák nagy méeteik miatt nyomtatásban nehezen áttekinthetők a teljes táblaanyag a tanulmány megjelenésével egy időben felkeül a Statisztikai Szemle honlapjáa ( ahol megtekinthető és ahonnan letölthető. Statisztikai Szemle 79. évfolyam szám

6 86 RÉVÉS TAMÁS vánom bemutatni amelyik az 1980-as években tejedt el a nemzetközi gyakolatban (lásd például Pyatt Round; 1985) de amelynek hazai alkalmazásáa (feltehetően a gazdasági átalakulással is összefüggésben) eddig meglehetősen kevés esetben keült so. Ilyen alkalmazásól amelyben szezőként jómagam is észt vettem számol be az S. I. Cohen (1993) által szekesztett mű a tuizmust illetően pedig Hováth (1999) étekezése vagy az e tanulmány előzményéül szolgáló a Tuizmus Bulletinben övidített fomában megjelent tanulmányom (Révész; 000). A tanulmány a címében jelzett modell vázlatos ismetetése után a módszenek a tuizmusa való alkalmazását mutatja be. Ezen belül a konfeenciatuizmus hatásait külön is számszeűsíti többek között a diffeenciált kezelésmód fontosságának alátámasztásáa. A tuizmussal kapcsolatos vizsgálatok kitejedhetnek a beutazó tuisták költéseinek a hazai háztatások belföldi tuistaköltéseinek az állam tuisztikai célú (infastuktuális) beuházásainak valamint az állam tuisztikai célú támogatásainak hatásaia. E tanulmányban csak a beutazó tuizmus elemzésével foglalkozom a többi kédés elemzése bonyolultabb módszet és több infomációt (átfutási idők eedménymutatók viselkedési eakciók stb.) igényel. A jelen számításokban alkalmazott költséghatás-elemzés a közvetlen és a közvetett hatásokat méi legalábbis addig ameddig bizonyos jövedelmek és kiadások között megfelelő aányosság feltételezhető. Kiszámítottam a szakiodalomban alkalmazott különféle multiplikátookat valamint költségvetési visszatéülési és impotvonzat-mutatókat. A számításokat a tényleges tovagyűűzések és a éteghatások bemutatása végett 10 tásadalmi gazdasági étege bontva végeztem. Az állami infastuktuális pogamok (Széchenyi-tev stb.) jelentős beuházási igényée való tekintettel a beuházási folyamatokat is ágazati észletezettségben számítottam. A ALKALMAOTT MODELL Az ágazatközi közvetlen és közvetett hatások bemutatásának képessége az egyszeűség átláthatóság ekonstuálhatóság (tanszpotabilitás) összehasonlíthatóság és gyos kivitelezhetőség követelményének valamint a endelkezése álló szoftveek és megoldó algoitmusok az adatigény a nemzetközi szakiodalmi ajánlások és hazai előzmények figyelembevételével az ún. tásadalmi elszámolási mátix (Social Accounting Matix SAM) modell alkalmazása mellett döntöttem. A SAM-modell közbülső helyet foglal el az alkalmazott többszektoos makogazdasági modellezés másik két szóba jöhető eszköze az ágazati kapcsolati méleg (ÁKM) modell és a számszeűsített általános egyensúlyi (Computable Geneal Equilibium CGE) modell között. A SAM-modell e viszonyát is megvilágítóan észletesen tágyalja alai E. (000). Esetünkben az ÁKM-modell nem bizonyult kielégítőnek mivel még a zátság fokának növelése mellett is csak meglehetősen kolátozottan képes figyelembe venni a jövedelmi hatásokat. Az elsősoban á- adó- és általában a jövedelemelosztási szabályok megváltozása hatásának vizsgálatáa alkalmas általános egyensúlyi modell pedig jelen elemzésünk számáa meglehetősen felesleges lenne a modelltípus által kínált többlet elemzési lehetőségek közül csak keveset tudnánk kihasználni miközben számolnunk kellene az egyensúlyi modellezés közismet nehézségeivel (viszonylagos bonyolult-

7 A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 87 ság vitatható viselkedési függvények széles köű adatigény a makoökonómiai lezáása valamint az eőfoások állományáa és mobilitásáa vonatkozó hipotézisek ingatagsága stb.). A tásadalmi elszámolási mátix olyan azonos számú sot és oszlopot tatalmazó tábla amelynek egy-egy soa mutatja az adott gazdasági szeeplő illetve kategóia (összefoglaló néven: számlák) jövedelmeit (foását) oszlopai pedig az adott szeeplő (kategóia) kiadásait (felhasználását). Temészetesen a foás és a felhasználás megjelölés attól függően felcseélendő hogy a jövedelmek áamlásáól vagy az ezzel ellentétes iányú temékáamlásokól beszélünk. A SAM-számlák szokásos elnevezései a közgazdaságelmélet logikáját illetve a nemzetközi statisztikai gyakolatot követik de a konkét elemzési teület és cél valamint az adatok függvényében a számlák tatalma és elendezése ugalmasan változtatható. Az 1. tábla 5 (észben szak-) ágazatos bontásban tatalmazza a modellszámításokban használt ágazatok tatalmát. A. tábla pedig aggegált fomában mutatja az általunk alkalmazott konkét elendezést évi (észben becsült) adatokkal azok foásának és az egyes cellák tatalmának leíásával kiegészítve. Emellett a háztatások esetében tíz étege való bontást is alkalmaztunk amely étegek a következők: aktív községi gyemek nélküli AR0 aktív községi gyemekes átlag alatti jövedelem ARCL aktív községi gyemekes átlag feletti jövedelem ARCH aktív váosi gyemek nélküli AU0 aktív váosi gyemekes átlag alatti jövedelem AUCL aktív váosi gyemekes átlag feletti jövedelem AUCH inaktív községi átlag alatti jövedelem IRL inaktív községi átlag feletti jövedelem IRH inaktív váosi átlag alatti jövedelem IUL inaktív váosi átlag feletti jövedelem IUH A modellszámításokban használt ágazati és étegbontások tatalma 1. tábla soszáma Az új ágazat neve övidítése Eedeti soszám Összetevő szakágazatok TEÁOR-kódja és megnevezése Buttó temelés millió foint Impot 1 Élelmisze-gazdaság ELELMI 5 01 Mezőgazdaság vadgazdálkodás Halászat halgazdálkodás Élelmisze ital gyátása Dohánytemék gyátása Ruházati ipa RUHA Textília gyátása Ruházati temék; szőmekikészítés -konfekcionálás Bőkikészítés; táskafélék szíjazat lábbeli gyátása Egyéb könnyűipa FAPABU 17 0 Fafeldolgozás fonottáu gyátása Papí papítemék gyátása Kiadói nyomdai tevékenység egyéb sokszoosítás Bútogyátás; egyéb feldolgozóipai temék gyátása Nyesanyag visszanyeése hulladékból (A tábla folytatása a következő oldalon.)

8 88 RÉVÉS TAMÁS soszáma Az új ágazat neve övidítése Eedeti soszám Összetevő szakágazatok TEÁOR-kódja és megnevezése Buttó temelés (Folytatás.) millió foint Impot 4 Kőolaj-feldolgozás KOOFEL 0 3 Kokszgyátás kőolaj-feldolgozás nukleáis fűtőanyag gyátása Egyéb vegyipa VEGI 4 Vegyi alapanyag (41 a 4-ből) Vegyi anyag temék gyátása Gumi- műanyagtemék gyátása Alapanyagipa ANAG 6 0 Edőgazdálkodás Uán- és fémtatalmú écek bányászata Egyéb bányászat Egyéb nemfém ásványi temék gyátása Fém alapanyag gyátása Fémfeldolgozási temék gyátása Kőolaj- földgáztemelés KFOLDG Kőolaj- földgáztemelés (MOL-ban) Kőolaj- földgázkitemelés -szolgáltatás (Rotay Szolnoki Kkv) Gépipa GEPIPA 6 9 Gép beendezés gyátása Ioda- számítógépgyátás Máshova nem soolt villamos gép készülék gyátása Híadás-technikai temék készülék gyátása Műszegyátás Közúti jámű gyátása Egyéb jámű gyátása Egyéb enegiaipa VIGAHO 1 Integált szénbányák (40-ből) Gázelosztás (40-ből) Szénbányászat tőzegkitemelés Villamosenegia- gáz- gőz- melegvízellátás Vízgazdálkodás VITER Víztemelés -kezelés és elosztás Építőipa EPITES Építőipa Keeskedelem KERESK Jámű- üzemanyag-keeskedelem Nagykeeskedelem Kiskeeskedelem Vendéglátás VENDEG Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás Száazföldi szállítás UTSAL 4 60 Száazföldi csővezetékes szállítás Egyéb szállítás VILES Vízi szállítás Légi szállítás Szállítást kiegészítő SKIEG Szállítást kiegészítő tevékenység utazásszevezés Posta távközlés TAVKO Posta távközlés Pénzügyi tevékenység BANKBI Pénzügyi tevékenység (biztosítás nélkül) Biztosítás (kivéve: kötelező tásadalombiztosítás) Pénzügyi kiegészítő tevékenység Ingatlanügyletek INGATL Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatás GASOL Kölcsönzés Számítástechnikai tevékenység Kutatás fejlesztés Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Közigazgatás KOIGA Közigazgatás védelem; kötelező tásadalombiztosítás Oktatás OKTATA Oktatás Egészségügy EGESS Egészségügyi szociális ellátás Köztisztasági szolgáltatás TISTA Szennyvíz- hulladékkezelés köztisztasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás ESOLG Édekképviseleti tevékenység Szóakoztatás kultúa spot Egyéb szolgáltatás Összesen

9 A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 89 A. tábla 1. soa a temékek és szolgáltatások összfoásának (impot+hazai foás) felhasználónkénti elosztását mutatja: az 1. so 1. oszlopbeli adatai a folyó temelőfelhasználást a 0. oszlopbeli a kományzati fogyasztást a 19. oszlopbeli a hagyományos (cég-) expotot a 18. oszlopbeli pedig a beutazó tuisták hivatalosan kimutatott (és általam a hazai fogyasztásból levont) kiadásainak (idegenfogalmi bevétel) összegét tatalmazza kisebb temékadótételeknek később az adatbázis tágyalásako észletezett leválasztásával. Hasonlóan az 1. oszlop mutatja a foások összetevődését az impot és a hazai temelés étékéből ahol ez utóbbi közvetlen temelési költségeke és jövedelmeke bontva is megjelenik. Az egyes kategóiák e mátixban való elendezésének fő szempontja hogy minden abban az oszlopban szeepeljen amivel aányosnak tekinthető. Ezt temészetesen nem lehet minden esetben feltételezni illetve teljesíteni. A követelmény teljesítéséhez néhány további ún. átvezető számlát is definiálni kellett volna ami azonban az áttekinthetőséget és a számítástechnikai kezelhetőséget nehezítette volna. Az emiatt esetleg jelentkező bizonyos (nem túl jelentős) tozításokat a tozítások ismet iányának figyelembevételével a számítási eedmények étékelésénél kell figyelembe venni. Fontos hogy az egyes számlák főösszegét úgy definiáljuk hogy az megfelelő vetítési alap lehessen a kiadások szekezetének meghatáozásában. Például mivel a magas infláció miatt a kamatjövedelem nagy észe csak fel nem vett kamatjóváíás inflációs kompenzáció ezét azt nem a bevételi oldalon hanem negatív étékkel a kiadási oldalon szeepeltettem. Így a kiadási oldalon negatív étékkel szeeplő kamatjóváíást az általa okozott ellentétes előjelű azaz pozitív pénzügyi pozícióváltozással összeadva zéus adódik tehát ez a többi kiadás aányát valóban nem éinti. Hasonlóan kezeltem a pénzügyi pozíciót éintő egyéb átétékelési hatásokat is csak ezeket az egyéb tanszfeek között számoltam el. Így a pénzügyi pozícióváltozást a kamatokkal és átétékelésekkel összevonva lényegében a folyó (vagy tanzakciós ) pénzügyi megtakaítások kategóiája állítható elő. A SAM-modell lényegében abból áll hogy endogén és exogén számlákat megkülönböztetve az exogén kiadások változásának az endogén számláka gyakoolt hatását számítja. Az endogén számlák azok amelyeknek a bevétele a modellben kiadást idéz elő azaz azon szeeplők és kategóiák amelyeknél a bevételek (foások) elköltésée (felosztásáa) viszonylag automatikusan és előelátható szekezetben keült so. A béek elköltése például nagyjából előelátható szekezetben töténik. Az impot azonban nem vált ki automatikusan expotot sem az állami bevételek állami kiadásokat. Ezét a külföld és az államháztatás kiadásait a nemzetközi gyakolatnak megfelelően exogénnek tekintettem. Noha ez utóbbin belül felmeül az igény bizonyos visszafogatási mechanizmusoka (például a nyugdíjjáulék nyugdíjfizetése való fodításáa) az ezekől való döntést e gyakan éppen döntés-előkészítő céllal használt modelltípus nem ábázolja. Temészetesen a számított eedmények függvényében célszeűnek látszó állami kiadási változásokat átvezethetjük a kományzati kiadások oszlopán és így ezzel módosított számításokat is végezhetünk. Ez azonban nem tatozik jelen vizsgálataink köébe. Az endogén számlák tehát a temékek és szolgáltatások számlái (a keeslet áfodításokat illetve impotot idéz elő) a háztatások számlái (a munkajövedelmeket és az ún. vegyes jövedelmet a étegek a ájuk jellemző kiadási szekezetben elköltik) és a felhalmozási számlák (a készletfelhalmozás gyűjtőszámlája valamint az egyes ágazatok beuházási számlái az egyes gazdasági szeeplőknek az adott jellegű felhalmozása fodított összegeit az ágazata jellemző szekezetben beuházási javaka illetve készletfelhalmozása költik).

10 . tábla Soszám Számla Az évi aggegált tásadalmi elszámolási mátix milliád fointban (a színezés itt és a továbbiakban azon jövedelemelemeket jelöli amelyek elköltését a modellben nyomon követi) számla 1 Ágazatok Háztatás Beuházási ágak Készlet Háztatások nettó működési eedménye Kamat Hitel Egyéb tanzakció Pótvám Állami működési eedmény Béjáulék Temelési adó Üzemanyagadó Jövedelemadó Áfa Tuistaimpot Vám Tuistaexpot Külföld főszámla Állam főszámla Összesen Temelés Összes tanszfe Összadó A cellák tatalma (soszám oszlopszám): (11) folyó temelő felhasználás egységes áon (üzemanyagadóval impottal temékcsopoton belül egységes vámokkal) (1) háztatások fogyasztása tuistaimpot nélkül egységes áon (áfa nélkül de üzemanyagadóval) (13) ágazatok (lakás állami is) állóeszközfelhalmozási kiadása egységes áon (áfa nélkül) (14) készletfelhalmozás temékcsopotonként egységes áon (118) tuisztikai bevétel fogyasztási észe egységes áon (áfa leválasztásával) (119) expot egységes áon (expottámogatásokkal) (10) államháztatás (non-pofittal) fogyasztási kiadásai (közfogyasztás+temészetbeni tásadalmi juttatás) (11) foások összesen (tuistaimpot nélkül) egységes áon (temelés+impot+vámok+üzemanyagadó) (1) buttó munkajövedelmek+ a háztatások vegyes jövedelmének temelő beuházáson felüli észe (5) a vegyes (ingatlan) jövedelem elosztása háztatási étegek között (8) háztatások egyéb tanszfejövedelme (főleg pénzbeni tásadalmi juttatások) (31) vállalatok és háztatások temelőbeuházási saját kiadásai (összesenből felhalmozási juttatások levonásával) (3) lakossági lakásbeuházási kiadások (30) államháztatás állóeszközfelhalmozási kiadásai (felhalmozási juttatásokkal) (41) készletfelhalmozás felhalmozó ágazatonként (háztatásoké is ami tanszfeként kezelendő) (40) államháztatás készletfelhalmozási kiadásai (51) háztatási szekto működési eedménye (ingatlan) (61) ágazatok nettó kamatfizetése (ezen belül bankendsze negatív összeg) (6) háztatások által fizetendő (negatív számnál kapott) nettó kamatjövedelem (nemzeti számlából) (60) államháztatás nettó kamatfizetése (71) ágazatok nettó pénzügyi pozícióváltozása ( hitelnyújtása a észesedések átétékelődése nélkül) (7) háztatások nettó pénzügyi pozícióváltozása ( hitelnyújtása a észesedések átétékelődése nélkül) (70) államháztatás nettó pénzügyi pozícióváltozása ( hitelnyújtása a észesedések átétékelődése nélkül) (81) ágazatok egyéb nettó tanszfekiadásai (osztalék biztosítás az átétékelések kivételével stb.) (819)(80) külföld és államháztatás egyéb nettó tanszfekiadásai (statisztikai eltééssel eziduumként) (91) ágazatok anyagfelhasználása tényleges vámjának eltéése az egységes météktől

11 (9) háztatások fogyasztási kiadásai tényleges vámjának eltéése az egységes météktől (93) (94) felhalmozások tényleges vámjának eltéése az egységes météktől (90) államháztatás fogyasztási kiadásai tényleges vámjának eltéése az egységes météktől (101) államháztatás működési eedménye (zömmel amotizáció de például epülőtéi illetékkel is) (111) munkaadói tb és munkanélküliségi jáulékok (11) munkavállalók tb és munkanélküliségi jáulékai (magánnyugdíj- és imputált jáulékok nélkül) (11) egyéb temelési adók és a támogatások egyenlege koncessziós díjak vissza nem téített temelőfelhasználási áfa (131) üzemanyagok adója (befizetőjeként a kőolaj-feldolgozás ágazat szeepeltetve) (141) ágazatok jövedelemadója és osztalékadója (14) személyi jövedelemadó étegenként (15) háztatások fogyasztásán belföldi áfa és egyéb fogyasztási adó (kávé szesz stb.) (153) állóeszköz-felhalmozás nettó belföldi temékadója (1518) tuisták egisztált költésének közvetlen temékadó-tatalma (tuisztikai hozzájáulást is beleétve) (16) háztatások egisztált idegenfogalmi kiadásai étegenként (171) vám és egyéb impotadók és illetékek temékcsopotonként (magánimpoton kimutatott 1 milliád nélkül) (1819) az idegenfogalmi bevételek átvezetése a külföld számlájáól (191) impot temékcsopotos bontásban áfolyamétéken (tuistaimpot nélkül) (196) a külföld nettó kamatbevétele (197) az oszág külső nettó pénzügyi pozícióváltozása (észesedések átétékelése nélkül) (1916) a tuistaimpot átvezetése a külföld bevételi számlájáa (010) (101) (011) (015) a különféle adók átvezetése az állam bevételi számlájáa (017) a vámbevételek átvezetése az állam bevételi számlájáa (019) expotadók a támogatásokkal csökkentve (1 ) kiadások összesen (meg kell egyeznie az azonos számla soösszegével) (1) buttó temelési éték ágazatonként (felosztása az 1-1. és 14. sookban) Megjegyzés. A pótló és fejlesztő beuházások valamint az egyéb tanszfeekből lakásbeuházáshoz kapcsolódó állami juttatások különválasztandók; a készletfelhalmozási mátix állítandó elő a temelési adókból a béadók (szakképzési jáulék stb.) a béjáulékokhoz soolandók át; a kiegészítő adatok (állóeszköz amotizáció létszám könyezetszennyezés stb.) utólag kapcsolhatók a számított temelésekhez (nem foásokhoz!); a temékcsopotos impothányadok helyett felhasználónként is diffeenciált impotkoefficiensek is alkalmazhatók (Impotmátix előállítása 1998-a). Az adatokat az alábbi foásmunkáka támaszkodva állítottam össze: Ágazati Kapcsolatok Mélege 1998; Nemzeti Számlák ; APEH TÁSA gyosjelentés; MNB éves jelentések; Költségvetési zászámadások; Statisztikai Évkönyv; Ipastatisztikai Évkönyv; Fogyasztásstatisztika; Háztatás-statisztika 1998; Enegiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv; MOL éves beszámoló; Az állóeszköz-felhalmozás ; A nemzetgazdaság fizetési mélege és egyéb MNB-kiadvány és intenet-infomációk; egyéb statisztikai adattáblák; Gfk Hungáia felméés a beutazó tuizmusól 1998-a; a Wold Tade & Touism Concil 000-ben készített Tuizmus szatellit számla c. tanulmánya.

12 83 RÉVÉS TAMÁS A modellben újaelköltése nem keülő a köfogásból kieső (a szakiodalomban elszivágónak illetve elfolyónak hívott) jövedelmek tehát az adókból az impotból és a vegyes tatalmú (és ezét nehezen követhető) különféle tanszfeekből állnak. Minden a köfogásba kívülől bekeülő jövedelem előbb vagy utóbb e tételek valamelyikében jelenik meg temészetesen közben különféle egyéb gazdasági hatásokat (temelés foglakoztatás lakossági jövedelmek beuházás eőfoás-lekötés stb.) okozva. Matematikailag az eljáás öviden a következő. Jelöljük y vektoal az exogén számláknak az endogén számlák felé való kiadásait (amelynek i-edik eleme tehát az i-edik endogén számla felé töténő összes exogén fizetést mutatja) x vektoal az egyes endogén számlák kiadási-bevételi főösszegeit S mátixszal pedig az endogén számlák kiadási stuktúáinak endogén számlákat tatalmazó soait. Ekko az endogén számlák x = S x + y képlettel felíható bevételi mélegazonosságaiból az implicit x vektot kifejezve az x = 1 ( E S) y képlettel számítható az exogén kiadások és fogyasztási szekezetek függvényében az endogén számlák szintje (a képletben a 1 kitevő a mátix invetálásáa utal E pedig az ún. egységmátix azaz főátlójában egyeseket többi elemében zéusokat tatalmazó mátix). Az endogén számlák szintjének ismeetében most má temészetesen meghatáozhatók azok kiadásai is az exogén számlák felé. Ezt az alábbi képlet fejezi ki: z = R x ahol R az a mátix amelynek j-edik soának k-adik eleme megmutatja a k-adik endogén számla fajlagos kiadását (igényét) a j-edik exogén számla felé z pedig az exogén számlák számított bevétele az endogén számláktól. E képlettel számolhatunk eőfoásigényeket és temészeti hatásokat is csak akko az R mátixot a megfelelő fajlagos igényekkel (hatásokkal) mint toldaléksookkal ki kell egészíteni. Ha közvetlenül csak egy-egy endogén számlát éintő és egységnyi exogén kiadások hatásait számítjuk ki (azaz y helyébe valamelyik egységvektot helyettesítjük) akko a különféle multiplikátookat kapjuk meg. A multiplikátookat elsőendűen aszeint osztályozzák hogy melyik kategóiáa (számláa) vonatkozó hatásokat mutatnak. Eszeint beszélhetünk temelési foglalkoztatási jövedelmi beuházási stb. multiplikátookól. Attól függően hogy az adott kategóia endogén vagy exogén számlának felel meg a modellben (avagy kiegészítő soként mint például a foglalkoztatás) a szóban fogó multiplikáto az (E S) 1 vagy az R mátix megfelelő soából olvasható le. (A multiplikátook észletesebb osztályozása és magyaázata található például Hováth (1999) tanulmányában.) A további szükséges magyaázó megjegyzéseket a számítási eedmények étékelésénél tesszük meg. Mint a módszeből is látjuk technikailag is az a célszeű ha a SAM-modell szekesztéseko a modellben az endogén számlákat vesszük előe. Temészetesen amennyiben az elemzések a kiinduló állapothoz képesti többletkiadások hatásáa vonatkoznak akko a többletkiadási (maginális) szekezetekkel kell számolni. Jelen számításban azonban nem vállalkoztunk hipotetikus maginális szekezetek

13 A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 833 becslésée így az ismetetendő számítások a megfigyelt időszak átlagos szekezetei alapján készültek. Temészetesen konkét teület (például szállodabeuházás) elemzéseko az adott teületől és a gazdasági szeeplők maginális viselkedéséől endelkezése álló konkét adatok (például temékek jövedelemugalmasságai kapacitáskihasználtsági szintek) függvényében az előbbi képletekkel növekményi hatások is számíthatók. Édemes hangsúlyozni hogy a szélesebb köben ismet (ÁKM-modellel végezhető) tatalomszámításokkal szemben a SAM-modell nemcsak az eőfoások technológiai pótlási igényeit (illetve ÁKM-ámodell esetében az eőfoások endogén indexált áalakulását) képes számítani hanem az ettől eltéő és általánosabb köű a jövedelmek elköltéséből eedő igényeket is. A számítási eedmények étékelése előtt á szeetnénk mutatni a jelen modellnek azoka a számos esetben újszeű másfél évtizedes a témában végzett kutatói oktatói tapasztalataimon alapuló vonásaia amelyek eltének a hazai ÁKM-modellezésben alkalmazott szokványos gyakolattól és amelyeket az eedmények esetleges összehasonlítása soán figyelembe kell venni. E kédésköök teljes köű kifejtése nem fé e tanulmányba. Így csak észleges ételmező megjegyzéseke szoítkozhatunk. 1. Az impotnak a hasonló hazai temékkel való összekapcsolása (A-típusú ÁKM). A KSH az ÁKM-eihez mellékeli az ún. impot mátixot is pontosabban az alaptáblában csak a hazai temékek áamlását tünteti fel. Ennek alapján az elemzők többsége az ún. B-típusú modellel számol ami nemcsak temékcsopotonként hanem felhasználónként is eltéő impotaányokkal számol (például Matolcsy Sebestyén; 1999). Sok (ún. homogén) temék esetében azonban az impot elosztása az egyes felhasználók között teljesen esetleges. Temészetesen semmi technológiai közgazdasági jelentősége nincs hogy éppen ki kapott impotot és ki hazai teméket (például földgázt) a jövőben lehetne éppen fodítva is. Ezét a számításokban csak az impotnak az összes foáson belüli aányát ögzítjük (a hazai temelési kolátokat illetve foásdivezifikációs stb. szempontokat is figyelembe véve) ami a nemzetközi gyakolatban használt A-típusú ÁKM-modellnek (pontosabban annak a foásoka vetített fajlagosokkal módosított változatának) felel meg. (Egyes temékek esetében az ÁKM összeállítói is a teljes impotot építik be egyidejűleg a hasonló hazai ágazat önfogyasztásába és temelési étékébe.) Ettől függetlenül fontos lenne az impot viselkedésée vonatkozó altenatív hipotézisek következményeinek összehasonlítása ez azonban külön tanulmányt igényelne.. Az egyes háztatási étegek eltéő fogyasztási stuktúájának és megtakaítási hányadának figyelembevétele. A 10 étege való bontásko megkülönböztettük az aktív és az inaktív étegeket. Így a többlettemelés okozta többlet-békifizetések elköltését az aktív étegek kiadási szekezetével követhetjük nyomon ami lényegesen megnöveli a számított hatások valósághűségét. Ezen túlmenően azt is figyelembe vesszük (a szokásos elemzésekkel szemben) hogy a többletjövedelmet nem teljesen fogyasztják el hanem észben meg is takaítják a háztatások. Így édekes összevetést lehet tenni a háztatások számított többletmegtakaításai és az ágazatok számított többletbeuházásához szükséges számított többlethiteligények között. 3. A modell szokásosnál nagyobb zátsága a felhalmozási indukált hatások figyelembevétele a beuházási mátix alkalmazásával. A modellben figyelembe vesszük hogy az ágazatok és a lakosság jövedelmük egy észét felhalmozása fodítják mégpedig az adott beuházó szevezete jellemző építés gép egyéb temékösszetételben. Így attól függően hogy a jövedelem a feldolgozóipaban vagy a szolgáltatásoknál jelentkezik a beuházások építőipat vagy gépipat élénkítő (gépimpotkiadásokat növelő) hatását eálisan lehet felméni. Itt említendő meg hogy mint látható az indukált beuházási hatásokat nem technológiai ételemben mint az amotizáció pótlásához technológiailag szükséges beuházásokat hanem mint jövedelmi folyamatot a pótlási szintnél több vagy kevesebb keletkező beuházási foás (beleétve a külföldi működőtőke visszafogatott jövedelmét is) felhasználását definiáljuk. Ennek egyik oka hogy a statisztika nem mutat valós amotizációt amiből a pótlási igény számítható lenne másfelől pedig az átalakuló és gyos technológiaváltásban élő gazdaságban a pótlás különösen nehezen ételmezhető. 4. A statisztikában fel nem osztott pénzintézeti szolgáltatásnak önfogyasztásként való kezelése. A statisztikában a képzett szekto (temelő-) felhasználásaként elszámolt fel nem osztott pénzintézeti szolgáltatásnak önfogyasztásként való elszámolása közvetve a má felosztott ésszel aányosan teheli a felhasználóka a sta-

14 834 RÉVÉS TAMÁS tisztikában fel nem osztott összeget. Bá ez is vitatható az SNA folyamatban levő átdolgozásának egyik kitűzött feladata éppen a helyes megoldás megtalálása de azt hiszem még mindig jobb mint a buttó temelések aányában való elosztás (Hováth; 1999) vagy végső felhasználásként való hagyás. 5. A tuistaimpot (étegspecifikus) ábázolása. A tuistaimpotot gyakan figyelmen kívül hagyják főleg mivel temékösszetételée nincs hivatalos statisztikai adat. Elvi poblémát jelent az is hogy a külföldi kiadások közvetlenül a hasonló teméke való hazai kiadásokkal (azok áával) vesenyeznek vagy a döntés magasabb szinten (csomagban) töténik a nyaalásól illetve annak belföldi vagy külföldi eltöltéséől hozott döntés eedményeként. Modellünk megközelítése inkább az utóbbi esetnek felel meg a háztatások külföldi fogyasztását az összjövedelem ögzített aányával számítva. 6. A szokásosnál mélyebb ipai (szak-) ágazati bontás. A mélyebb bontás lehetővé teszi hogy például a tuisták vegyipai cikkek iánti keesletén belül megkülönböztethessük a gyógysze- (gyógytuizmus) és a benzinkiadásokat amelyeknek igencsak eltéő tovagyűűző hatásai (impot- adótatalom stb.) vannak. A eálisabb ipaági hatások számításához és enegetikai temészeti hatások eális elemzéséhez is szükséges a bányászat kohászat és vegyipa felbontása bá ez kétségtelenül hallatlan nehéz adatbeszezési és adatfeldolgozási feladatokkal já amelyeknek még összefoglaló ismetetése is csak külön tanulmányban oldható meg. 7. Az évi nagy ÁKM felhasználása. A KSH 001. febuában tette közzé az évi ÁKM-et. Jelen tanulmány valószínűleg az első az ezt (különösen nemzeti számlákkal és a háztatás-statisztikával integáltan) felhasználó szakiodalmi publikációk köül. Az ÁKM nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően fiss adatbázist jelent és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokban is megfelelő kiindulási alap lehet. Sőt megkockáztatható hogy egy későbbi éve vonatkozó hasonló adatbázist is meglehetősen megbízhatóan lehet becsülni ennek és a szóban fogó későbbi évnek néhány kulcsadata (mint peemfeltétel) alapján (például a Robinson (001) cikkben is felhasznált módszeel). 8. A jövedelemelosztás (adók stb.) szokásosnál nagyobb észletezettsége és valósághoz hűbb az ágazatoknál való elszámolása. A költségvetési kiadások és azok megtéülésének elemzése megköveteli a hozzáadott éték szokásosnál nagyobb (a KSH által ágazati bontásban csak a működési eedményig levezetett) bontását figyelembe véve a kamatokat osztalékokat nyeeségadókat felhalmozási juttatásokat valamint hiteleket (mint átmeneti tanszfeeket) is. Nem mindegy hogy az elvonás jáulékfomát ölt (aminek visszafogatásáa nagy nyomás van) vámként ealizálódik (egye kisebb métékben illetve az EU-csatlakozásko teljesen eltűnve) avagy a kományzat szabadon felhasználható foásaként keletkezik. Ezen túlmenően kívánatos lenne a jövőben az idegenfogalommal kapcsolatos specifikus adókat és támogatásokat (helyi adók epülőtéi illeték útlevélilleték magánimpot vámja tuisztikai hozzájáulás idegenfogalmi célú adókedvezmények stb.) egyidejűleg de elkülönítve megjeleníteni ee azonban az időkolátok és az adatpoblémák (például a tuizmusa jellemző sok egyéni vállalkozó akiktől kevés adat áll endelkezése) miatt nem volt mód. 9. Az egységes á bevezetésével és egyes tételek (főleg a tanszfeek) speciális elendezésével a valóságos hatások szokásosnál pontosabb feltáása. A temelési hatások pontosabb megismeése édekében szükséges az ún. áhomogenitás biztosítása azaz hogy az ágazatok soaiban azonos adatok mögött azonos mennyiség álljon. Ezét a csak egyes felhasználóka (lakosság tuisták beuházások) évényesített temékadókat leválasztva az impotot viszont a nomál vámokkal megnövelve a belföldi temelői ához közelálló ún. egységes áal számoltam az ágazatok soait. A tanszfeeknél a kamatok és a pénzügyi megtakaítások kezelését má említettük de itt említhető a háztatások külföldi kiadásainak és vegyes jövedelmének a étegek közötti köültekintő felosztása is. 10. Új mutatószámok bevezetése (beuházási aánymultiplikáto belső hatások halmozások kiszűése stb.). A beuházási aánymultiplikáto egyfelől itkán másfelől eltéő ételemben (lásd a 3. ponthoz fűzött megjegyzéseket) található meg a szakiodalomban. A modell szokásosnál nagyobb zátsága felveti a halmozódások poblémáját a jövedelmi hatásokban azaz azt hogy adott jövedelem hatását egysze keletkezéseko másszo pedig újaelköltéseko is beszámítsuk. A kiszűése elvileg két lehetőség van: vagy a kezdeti fázisban vagy a következő fázisban vesszük figyelembe. Az általam alkalmazott konkét megoldásokat a számszeű eedmények ismetetésénél mutatom be. Számszeűsítünk önmagáa való hatásokat is ami az ÁKM-elemzésben közvetlen ételmezésnek felel meg. Eszeint önmagáa való hatásnak azt nevezzük ami az indukált hatásokból abban a számlában jelentkezik amelyikből a folyamat kiindult. Egy külföldi tuista által kifizetett szállásdíj önmagáa való (az 5. tábla végén a C és D soban belső -nek övidített) hatásának tehát azt nevezzük amit ez a fogalomba keülő jövedelem összesen okoz magában a szálláshely-szolgáltatás ágazatban beleétve a más ágazatok és a háztatás által jelentkező közvetett szálláshely-szolgáltatás igényt is. Megjegyzem hogy Stone (lásd Pyatt Round; 1985) csopoton belüli csopotközi és csopoton kívüli hatásokat (intagoup integoup extagoup) definiál de szeintem ezek legalábbis magya fodításban semmivel sem magától étetődőbb elnevezések mint az önmagáa való hatás elnevezés.

15 A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 835 A MODELL ADATAI ÉS A EREDMÉNEK A modellhez szükséges az általános egyensúlyi modellünkhöz is felhasznált évi többszektoos adatbázis összeállítása két éve kezdődött el (Révész; 1999) és azóta legalább háomszo átdolgozása keült az újabb statisztikai adatok megjelenése a modellalkalmazásokból eedő visszajelzések és a becslési módszeek fejlődése következtében. Ennek ellenée a jelenlegi adatbázis előállítása az évi ÁKM megjelenése után még csaknem négyhónapi intenzív munkát igényelt. E folyamatól (a észleges kudacok tekintetében is) igen tanulságos tanulmányokat lehetne íni de jelen íásban ezzel kapcsolatban csak néhány főbb megállapítása szoítkozunk. 1 Az adatok feldolgozása mindenekelőtt az egyes adatfoások összeillesztését igényelte. Köztudott hogy a különféle intézményektől (PM MNB KSH APEH) számazó adatállományok milyen nehezen illeszthetők össze és még egyazon intézmény által kiadott publikációk is olyan legalábbis látszólag ellentmondó adatokat tatalmaztak amelyeket az egyes kiadványok összeállítói sem tudtak megmagyaázni. Például a KSH (igaz jóészt APEH-adatokon alapuló) A vállalatok pénzügyi adatai c. nagyon hasznos kiadványában összességében véve is akkoa nettó eáleszköz- és sajáttőkenövekedés mutatkozik amit sem az állóeszköz-felhalmozási adatokból sem a visszafogatott nyeeség és észvénykibocsátási (működőtőke-bevonási) oldalól messze nem lehet alátámasztani. Ezen belül különösen az ingatlanszolgáltatás és a vízgazdálkodás nettó tágyieszköz-növekedése látszik megmagyaázhatatlannak amit a vállalati eszköz foás méleg első esetben saját tőke növekedéssel másik esetben nettó tatozásnövekedéssel magyaáz. Eddig minden kíséletem meghiúsult az adatok megnyugtató összeegyeztetésée aká a cégvagyon átétékelését (ami viszont megjelent volna a nyeeségben) aká nagymétékű telekvásálást (önkományzattól hogy a vállalati szekto egészének többlete is eltűnjön) aká a számviteli tövény szeint esetenként az eedménykimutatáson át nem vezetendő közvetlenül tőketatalékba helyezendő felhalmozási juttatásokat póbáltam az eltéés okaként feltételezni. Főleg e köülmény és az átétékelések nagy észének a két éintett félnél nem szimmetikus módon töténő megjelenése miatt a pénzügyi vagyonváltozások egyensúlya csak egyes szektook kimutatott nettó pénzügyi vagyonának koekciója évén volt biztosítható. E koekciók esetében igyekeztem a maximális gondossággal eljáni a háztatásoknál az év végéig ki nem fizetett munkabé-jáandóságokat az állami adó- és jáulékkintlevőségek változását a bankendszeben aszimmetikusan megjelenő eszközcéltatalék állományváltozásokat a vállalatoknál pedig a biztosítóknál elszámolt díjtatalék-változásokat is figyelembe véve. A cégtulajdonok esetében azonban nemcsak az adathiány és az aszimmetikus elszámolások hanem a követendő étékelési elvek tisztázatlansága miatt se számoltam egyelőe átétékelődési hatásokkal. Így a észesedések változásának csak a tanzakciók a észesedések vétele illetve eladása még viszonylag megbízhatóan számszeűsíthető - egyenlegét tekintettem. 1 A munkához az íásos anyagokon túlmenően felbecsülhetetlen segítséget kaptam elsősoban a KSH munkatásaitól de az MNB az ECOSTAT a Kopint Datog és a PM szakétőitől is. Különösen hasznos módszetani segítséget nyújtott Fogon Máia Hüttl Antónia Szőkéné Boos suzsanna Dénes Feenc Gábiel Katalin Ime József Emi Istvánné Kelemen László Fiáth Andea Buckne Józsefné Huszá Gábo és P. Kiss Gábo akiknek ezét ezúton is köszönetemet szeetném kifejezni. Takács Tibonak és Nagyné Pozsgai Máiának főleg a háztatás-statisztika feldolgozásában való segítségükét tatozom köszönettel. (Az egyéb infomációkét a nevek felsoolása nélkül mondok köszönetet.) A felhasznált fontosabb íásos foásokat a. táblánál soolom fel.

16 836 RÉVÉS TAMÁS Az így kapott teljes pénzügyi vagyonváltozásnak az évközi folyamatokból (bevételek és kiadások egyenlegéből) le nem vezethető észét az egyéb tanszfeek között számoltam el. Ennek a lényegében csak a (végleges és ideiglenes) tanszfeek blokkján belüli felosztási bizonytalanságnak azonban a modell működésée a temelési az adó- és az impotvonzatok meghatáozásáa nincs hatása csak amennyiben a számított tanszfefolyamatokat is be akajuk vonni az étékelésbe akko kell szem előtt tatani. A folyamatoka vonatkozó adatoknál az ÁKM-et vettem alapul (a nemzeti számlák adataihoz képesti későbbi és dezaggegált mélegekkel jobban alátámasztott továbbá az egységesség és az ÁKM-adatok koekciójának nehézkesebb mivel so- és oszlopegyensúlyt egyaánt biztosítani kell volta miatt) az ettől eltéő adatokat az ÁKM-beli étékekhez igazítottam. Az ÁKM-ben aggegált módon fomailag szeeplő valójában ott lényegtelen idegenfogalmi adatok esetében azonban az MNB által átdolgozott (jóval nagyobb idegenfogalmi bevételt mutató) fizetési méleg adatait használtam. A koekciókból eedő eltéések százalékosan az aggegált szektooka nézve nem túl jelentős egyenlegét egyéb tanszfeként számoltam el. Az ÁKM által má nem tatalmazott hozzáadottéték-felosztás tekintetében a nemzeti számla kiadványt használtam (bá ez tudomásom szeint még koábbi TEÁOR szeinti ágazati besoolást tatalmaz ami azonban csak egyes szektooknál okoz édemleges poblémát) az említett koekciók miatt a vállalati működési eedményt maadványelven hatáozva meg. A működési eedmény további sosának ekonstuálásához má lényegében csak a tásaságiadó-bevallások adatait használhattam. A külföld ÁKM-ben és a nemzeti számlákban nem szeeplő adatai a nemzetközi fizetési mélegből számaznak. Hasonlóan az államháztatás hiányzó adatait a költségvetési zászámadások az APEH az ÁPV Rt. az Állami Számvevőszék és egyéb foásokból számazó infomációk alapján hatáoztam meg. Az elemzésben az államháztatás észeként kezeljük a nonpofit szevezeteket is ami az államháztatás exogén kezelése miatt semmilyen következménnyel nem já csak helytakaékosságot jelent. A fizetési mélegben található tuistaexpotot a KSH-nak évi valamint a GFK Hungaia cég 1998-as felméésének adatai valamint a Wold Tade & Touism Council (WTTC) Tuizmus Szatellit Számla c. tanulmánya alapján osztottam szét ágazatoka. A konfeenciatuizmusnak közvetlen fomában meg nem jelenő kiadási stuktuáját a meglevő adatok további tanszfomációjával és szakétők véleményén is alapuló becslésekkel tudtam számszeűsíteni. A kiutazó tuisták költségeinek szekezetét szakétői becsléssel illetve a háztatásstatisztika alapján állapítottam meg. Ebben temészetesen nagyfokú a bizonytalanság de ez a jelen számítások szempontjából elhanyagolható jelentőségű. A háztatás-statisztika fogyasztási kategóiáinak étegek szeint bontott az össznépessége felszozott adatait a KSH évi fogyasztás-statisztikai adatai valamint egy koábban kidolgozott fogyasztás-tanszfomációs mátix alapján osztottam szét ágazatoka. A háztatások munkajövedelmének ágazati eedet szeinti felosztását egyelőe a fő keeső ágazati hovatatozása alapján az ECOSTAT munkatásai készítették. Az ebből a leegyszeűsített hozzáendelésből eedő a étegek szintjén valószínűleg jelentős észben kiegyenlítődő tozulások kiküszöbölésée a jövőben meg kívánom vizsgálni hogy lehetséges-e a munkajövedelmek személyenkénti besoolása és hogy ez megbízhatóbb-e mint az eddigi módsze. Végül a háztatás-statisztika bevételi és kiadási adatait egy külön ee a céla kifejlesztett nemlineáis pogamozási feladatmegoldó pogammal a makostatisztikai pe-

17 A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 837 emadatokhoz illesztettem. Az eljáás az S. Robinson (001) dolgozatában általánosan tágyalt entópia-módszeek csopotjába tatozik. Temészetesen a háztatás-statisztika e többszeeplős bonyolult és most előszö elkészült feldolgozása még további ellenőzése és fejlesztése szoul amiben támaszkodni kívánunk az alkalmazás és publikálás soán kapott visszajelzéseke is. A beuházási mátix előállításánál a diagonális elemeket (saját kivitelezésű beuházások) az ÁKM beuházási oszlopa valamint altenatív módon az adóbevallásokban szeeplő aktivált saját teljesítmények étéke és a saját temelésű készletek állományváltozása figyelembevételével (ezek különbségeként) hatáoztuk meg. Ez utóbbia az egyes foások többé-kevésbé eltéő adatot adtak ezét gondos mélegelést igényelt a végső becslés (néhol átlagolással aányok mélegelésével vagy a foások többsége által mutatott módusz elfogadásával). A gépbeuházások szakágazati felosztásáa gyakan az évi ÁKM (technológiailag meglehetősen stabil) aányai alapján keült so. Végül édemes megjegyezni hogy az esetenként a nemzeti számlák kiadványánál is észletesebb nehézipai szakágazati bontásokhoz az Ipastatisztikai évkönyv adatait egyes vállalatok (például a MOL) pénzügyi jelentéseit a tásaságiadó-bevallási adatokat az Enegiastatisztikai évkönyv adatait az évi ÁKM tábláit és egyéb munkatáblákat használtam fel. Ennek a jelen (pl. könyezeti hatásokat sem becslő) hatásvizsgálat szempontjából azonban nincs nagy jelentősége inkább az adatbázis jövőbeni felhasználási lehetőségének ézékeltetése végett említettem. Az elkészült adatbázist aggegált teljes fomájában abszolút számokkal a. tábla mutatja be módszetani megjegyzésekkel is ellátva. Tejedelmi kolátok miatt a dezaggegált adatbázisnak csak egyes észeit és csak stuktúájában mutatja be a 3. tábla. Temészetesen mint említettük az adatbázis tovább finomítható. Köztudott azonban hogy a pontos adatok délibábja kegetésének nincs ételme tekintve a feketegazdaság nagy (mintegy 0 százalékos a tuizmusban különösen magas) aányát amelyől aligha lehet teljes köű adatokhoz jutni. A számítások a közismet Excel táblázatkezelő pogammal készültek ami lehetővé teszi az elemzés más gépe való telepítését és egyéni továbbfejlesztését. A számítási eedményeket a 4 7. táblák foglalják össze. Elsőként az ún. paciális folyó temelési multiplikátookat mutatjuk be a tuizmus szempontjából fontos néhány ágazata a 4. táblában. Ezek az 1. oszlop szeinti ágazatok hazai teméke iánti egységnyi megendeléseknek az egyes ágazatoka gyakoolt hatását mutatják de csak az ágazatok közötti technológiai kapcsolatokat figyelembe véve. A 13. ágazatként szeeplő szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat hazai teméke iánti egységnyi keeslet például a temelési beszállítói kapcsolatok évén összesen 179 egység buttó temelést eedményez amiből 10 a saját észesedése (1 az eedeti megendelés 00 pedig a visszacsatolódó közvetett keeslet). E vetikumból összesen 056 egység munkajövedelem számazik. Fel kell hívnunk a figyelmet hogy az e táblában bemutatott hatások csak akko jelentkeznek ilyen métékben ha a folyamatot elindító elsődleges megendelés specifikusan hazai teméke iányul. Ez különösen állami megendeléseknél megvalósítható a beutazó tuisták költésénél azonban aligha feltételezhető. Ha például a gyógykezelése ékezett tuista valamilyen gyógyszet vásáol az éppolyan métékben (sőt valószínűleg nagyobb métékben) számazhat impotból mint amekkoa az összfoásokon belüli átlagos impotaány.

18 Soszám Számla éteg Ágazatok átlaga Egyes kategóiák kiadási (foás-) szekezete a 78. so adatainak százalékában (75.=Tuistaexpot 77.=Állam 78.=Összes számla) számla éteg 3. tábla 1 Élelmisze-gazdaság Ruházati ipa Egyéb könnyűipa Kőolaj-feldolgozás Egyéb vegyipa Alapanyagipa Kőolaj- földgáztemelés Gépipa Egyéb enegiaipa Vízgazdálkodás Építőipa Keeskedelem Vendéglátás Száazföldi szállítás Egyéb szállítás Szállítást kiegészítő Posta távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Köztisztasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás AR ARCL ARCH AU AUCL AUCH IRL IRH IUL IUH Készlet Háztatási vegyes jövedelem Kamat Hitel Egyéb tanszfe Állami működési eedmény Béjáulék Temelési adó Üzemanyagadó Jövedelemadó Áfa Összesen foás (milliád foint) Ebből: Temelés Folyó temelőfelhasználás volumene Összes munkajövedelem Összes magánbeuházás Összes tanszfe Összadó+állami működési eedmény Vám (vámeltééssel) Külföld (impot dft???)

19 Soszám A folyó (ágazatközi technológiai) temelési multiplikátook (néhány tuizmusban fontos ágazata)* Számla számla 4. tábla Temelés/foás (százalék) 1 Élelmisze-gazdaság Ruházati ipa Egyéb könnyűipa Kőolaj-feldolgozás Egyéb vegyipa Alapanyagipa Kőolaj- földgáztemelés Gépipa Egyéb enegiaipa Vízgazdálkodás Építőipa Keeskedelem Vendéglátás Száazföldi szállítás Egyéb szállítás Szállítást kiegészítő Posta távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Köztisztasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Összesen Indukált munkajövedelem * Az oszlop szeinti ágazat teméke iánti egységnyi keeslet hatása a so szeinti ágazatok temelésée és a háztatások munkajövedelmée.

20 5. tábla A teljes multiplikátook (néhány tuizmusban fontos ágazata)* Soszám Számla számla Impot/foás aány (százalék) 1 Élelmisze-gazdaság Ruházati ipa Egyéb könnyűipa Kőolaj-feldolgozás Egyéb vegyipa Alapanyagipa Kőolaj- földgáztemelés Gépipa Egyéb enegiaipa Vízgazdálkodás Építőipa Keeskedelem Vendéglátás Száazföldi szállítás Egyéb szállítás Szállítást kiegészítő Posta távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Köztisztasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Összesen (temelési multiplikátook) Aktív községi gyemektelen Aktív községi gyemekkel kisjövedelmű Aktív községi gyemekkel nagyjövedelmű Aktív váosi gyemektelen Aktív váosi gyemekkel kisjövedelmű