Az útépítési projktek mőszaki dokumentációinak. geotechnikai tartalmai

Átírás

1 Munkaszám az ÁKMI Kht.-nál: Munkaszám a SZIF-nél: Állami Közúti Mőszaki és Információs Kht. Kutatás- fejlesztési pályázat 1997 Az útépítési projktek mőszaki dokumentációinak geotechnikai tartalmai Készítette: Kutatási jelentés SZIF Építı- és Településmérnöki Tanszék Tanszékvezetı: dr. Koren Csaba egyetemi tanár Témafelelıs: dr. Szepesházi Róbert fıiskolai docens Konzulens: dr. Boromissza Tibor okleveles mérnök (ÁKMI Kht.) Megrendelıi témafelelıs: Maszlov Balázs (ÁKMI Kht.) Gyır 1998 június

2 1. A kutatás elızményei Az Állami Közúti Mőszaki és Információs Közhasznú Társaság (1024 Budapest, Fényes E. u ) május 29-én kutatási pályázatot írt útügyi mőszaki fejlesztésekre, kutatásokra. A kiírásban meghatározták a követelményeket, melyek szerint - tudományosan és mőszakilag új eredményeket várnak el, melyeknek - gazdasági hasznot is kell hozniuk, s - hasznosulásuk módját is ki kell dolgozni. A magyar közlekedéspolitikával összhangban a következı prioritásokat jelölték meg: - EU-kompatibilitás, - gazdaságosság, - környezetkímélés, - biztonság, - minıség. Megkívánták, hogy legalább ezek egyikéhez illeszkedjék a pályázat. Az OECD Nemzetközi Útügyi Kutatási Dokumentációs Rendszer szerint témacsoportokat alakítottak ki, melyek a következık voltak: - gazdálkodás és igazgatás (beleértve a munkábaadás kérdéseit is), - tervezés és fejlesztés, - építıanyagok, - talajok, - építési munkák, - üzemeltetés-fenntartás, - forgalom, - balesetek és biztonság. A Széchenyi István Fıiskola Építı- és Településmérnöki Tanszéke e pályázatra egyebek mellett "Az útépítési projektek mőszaki dokumentációinak geotechnikai/talajmechanikai tartalma" címen nyújtott be pályázatot. A pályázat témáját azon tapasztalataink alapján választottuk, miszerint e kérdéskörben az elmúlt tíz esztendıben a körülmények és a feltételrendszer megváltozása miatt nagyfokú bizonytalanság mutatkozik, s ez esetenként szakmai hibákat, gazdaságtalan megoldásokat is eredményezett. Arra kívántunk vállalkozni, hogy meghatározzuk az útépítések elıkészítése, tervezése és kivitelezése során készülı mőszaki dokumentációk szükséges és elégséges geotechnikai tartalmát. Szándékunk az volt, hogy - meghatározzuk, milyen geotechnikai tartalmú munkarészeket kell tartalmaznia a dokumentumoknak; - megjelöljük, milyen mélységőeknek és részletességőeknek kell lenniük e munkáknak; - ajánlásokat adjunk e követelmények teljesítésének módjára. Mindezeket természetszerőleg az európai szokásokat, elvárásokat rögzítı Eurocode-ok figyelembevételével, a gazdaságosabb megoldásokra való törekvés jegyében és a minıségjavítás szándékával kívántuk megfogalmazni. Vállalásunk tehát messzemenıen illeszkedik három pályázati prioritáshoz is, valamint a biztonság és a környezetkímélés követelményét is szolgálja. 1

3 A munka hasznosulását, értékeit a következıkben jelöltük meg: - az útépítési projektek zökkenımentes lebonyolítását segítheti elı - mintegy útmutatóként szolgálva; - az útépítési szabályozások fejlesztéséhez adhat támpontokat; - a geotechnikusok munkájához nyújthat információbázist; - oktatási anyag alapját képezheti. Pályázatunk témacsoportjaként a "Tervezés-fejlesztés" csoportot jelöltük meg, de jeleztük, hogy valójában több témakört is érintenénk. A munkára egy kutatócsoportot szerveztünk, melynek tagjai a következık voltak: - a SZIF-részérıl Benák Ferenc fıiskolai adjunktus, projektvezetı dr. Szepesházi Róbert fıiskolai docens, dr. Varga László ny. fıiskolai tanár, - ipari konzulensek Béni Katalin, UTIBER Kft. dr. Schváb János Sarokpont Kft. Vértes Mária ÁKMI MVO, Gyır Pályázatunkat a bírálók kedvezıen értékelték és ennek nyomán a munkára 1997-ben szerzıdés jött létre a SZIF-Universitas Kft. (9026 Gyır Hédervári út 3.) és az ÁKMI Kht. között. A szerzıdés értelmében a megrendelı részérıl segíti a munkát - szakmai konzulensként dr. Boromissza Tibor (ÁKMI Kht.) - megrendelıi témafelelısként Maszlov Balázs (ÁKMI Kht.). A szerzıdés mellékletét képezı tématerv a pályázattal összhangban a következı célokat tőzte ki: - egységes szemlélető ajánlás összeállítása a címben megjelölt területre, - EU-konform hazai szabályozási anyag elıkészítése, - szakmai továbbképzési anyag alapjaként is alkalmas ismeretanyag összeállítása. A szerzıdés eredeti, a SZIF által vállalt határideje január 30. volt. A szerzıdéskötés elhúzódása (a végsı aláírásra csak okt. 15-én került sor), a témához kapcsolódó szabályzatok éppen folyó átdolgozása és a közremőködık egyéb irányú leterheltsége miatt azonban a határidıt június 30-ra kellett módosítani. 2

4 2. A kutatás indokoltsága, célja 2.1. Útépítési projektek néhány geotechnikai anomáliája Az elmúlt években viszonylag jelentıs útépítési projektek valósultak meg. Az infrastruktúra és ezen belül az utak fejlesztése olyan politikai cél volt, amelyre lehetett finanszírozási forrásokat találni. Ebben szerepet játszhatott, hogy ez az idetelepülı nemzetközi tıkének is érdekében állt, és hogy az útépítı vállalatok jelentıs részben külföldi kézbe kerültek. A projektek gazdaságilag általában hasznosak voltak, s a fejlesztések egészében szakmailag is sikerültek. Az átadások alkalmával mindig is csak ez a vélemény kapott hangot, ugyanakkor utóbb egészében is megkérdıjeleztek egy-egy projektet - elsısorban a minıséget és a költségek mértékét kifogásolva. A projektek közremőködıi persze már menet közben is érzékelték, hogy bizonyos kérdések nincsenek megnyugtatóan megoldva, a munkábaadási rendszer nem feltétlenül vezet költségoptimumhoz, s a szakmai kérdésekben sok a megalkuvás. Sokszor kell felfedeznünk röviddel az átadás után romlásokat, holott pl. az autópályáknál csak I. oszt. minıség vehetı át. Valószínőleg azonban inkább az a jellemzı, hogy feleslegesen túlbiztosítanak: olyan mőszaki megoldásokat alkalmaznak a gondos elıkészítés, a megoldás kiérleléséhez szükséges idı hiányában, melyek valójában nem szükségesek. Munkacsoportunk is számos munkának részese volt, és így tanúja is ilyen anomáliáknak. E munka keretében szükségét éreztük annak, hogy néhány olyan konkrét példát bemutassunk, melyekben a geotechnikai kérdések megoldása nem volt kifogástalan. Ezzel két célt szolgálunk: - témánk indokoltságát, ill. fıként majdani javaslataink szükségességét a legmarkánsabban talán a konkrét negatív példák láttatják, - a példák elemzésébıl juthatunk el a hibaokok feltárásáig, és határozhatjuk meg a teendıket. Megjegyzzük, hogy a bemutatandó esetek kisebb részleteit általában nem tanulmányoztuk, ezért esetleg bizonyos kérdéseket nem pontosan ítéltünk meg. Megengedtük azonban magunknak ezt, mert nem káresetek vizsgálatáról van szó, nem kívántunk vádolni, még csak kritizálni sem, nem is említünk természetesen pontos helyeket és cégneveket sem. Az M1 Gyırt elkerülı szakaszának egyik hídját a terv szerint kb. 8 m hosszú vert vb. cölöpökre kellett alapozni, melyeknek a tendertervhez készített talajmechanikai szakvélemény által feltárt homoktalajokban kellett volna állniuk. Ám a kb. 50 cölöp többségét csak kb. 4 m-ig lehetett leverni, mert ott egy homokkıpadban elakadtak. Az összes cölöpöt felében el kellett vágni és betontörmelékként tudták csak értékesíteni. Mint kiderült, közvetlenül a hídfınél a kiviteli tervhez sem készültek fúrások, de a kivitelezı egyébként sem módosította volna a terveket. Az ugyanis csak idıveszteséget okozott volna neki, s a cölöpök elhagyása, vagy rövidítése haszonnal nem járt volna számára. A talajfeltárás elégtelensége és a lebonyolítás hibás érdekeltségi rendszere tehát egyértelmően pazarlást eredményezett. Az M1 elkerülı szakaszán épült vasalt földtámfalak közül egy leszakadt, többnek a mozgása kétségeket kelt. A vizsgálatok tartanak, itt most csak annyit említünk, hogy ezek során kiderült, hogy pl. a tervezés során nem volt egyértelmő a felelısség kérdése, s a mőanyag szalagok minıségét a kivitelezéskor nem ellenırizték. A geotechnikai szerkezet tervezésének szabályozási bizonytalanságával és a minıségbiztosítás hiányosságaival kellett itt találkoznunk. Az M1 koncessziós szakaszának egy viszonylag nagy területére elızetesen a fúrások alapján mindössze 50 cm talajcserét talált szükségesnek a talajmechanikai szakvélemény. A kivitelezés során derült ki, hogy 1,5-2,0 m talajcsere szükséges, ami jelentıs többletköltséget, idıveszteséget és ezzel messzegyőrőzı vitákat okozott, hiszen egy ilyen - úgymond - apróság miatt lehetetlen volt a szerzıdéseket módosítani. Az elızetes talajfeltárás tulajdonképpen nem is túl durva hiányossága az új vállalási rendben nehezen volt kezelhetı. 3

5 Az M0-M2 közös szakaszán a kedvezıtlen tızeges altalaj cseréjét irányozta elı a kiírási terv, de nem volt teljes mértékben tisztázva a talajcsere helyszínrajzi és mélységi kiterjedése. A pontosabb adatok beszerzése után és a szerzıdéskötés elhúzódása következtében szorossá váló határidık miatt a kivitelezı kavicscölöpös talajjavításra kívánt áttérni, és érvényesíteni próbálta ennek nagyobb költségeit. A döntéshozók a kavicscölöpös technológia elvi kifogásolásával kerülték meg a döntést, s ezzel egy idıre (indokolatlanul) alighanem visszavetették e külföldön elterjedt megoldás hazai bevezetését. Az M1 autópálya földmőveinek tömörségellenırzésnél gyakran tapasztaltuk, hogy az elıírt 90 % tömörségi fokot néhány tized százalékkal alulmúlták. Mivel I. osztályú minıséget kellett elérni, a már föléje került réteget a mérési helyen visszabontották, és tömörítés után újra mérték a tömörséget, örömmel nyugtázva a 90 % meghaladását. Nyilvánvaló, hogy ha egyszer mértek valahol 90 % alatti értéket, akkor az máshol is elıfordulhat, s ezen nem segít a mérési helyen való többletmunka. Másrészrıl valószínő, hogy néhány tized %-ot a rákerült réteg tömörítésekor is javulhat még az eredetileg nem kellı tömörségő rész. A minıségellenırzés hibás felfogása, a statisztikai szemléletmód hiánya mutatkozott meg ezekben az esetekben. Az M1 autópálya egyes tömörségellenırzéseinél olyan törekvések voltak, hogy a viszonyítási alapot, a Proctor vizsgálat szerinti legnagyobb száraz térfogatsőrőséget egy szakaszra elızetesen megállapodásban rögzítsék. Javaslatunkat, miszerint annak megítélése mindenkor a minısítı szakértı feladata és felelıssége, a szubjektivitás lehetısége miatt nem kívánták elfogadni. Itt ütközött a geotechnika és az útépítés szakembereinek eltérı szemléletmódja. Egy határátkelıhely építésénél a kötött talajú földmő teherbírását tárcsás terheléssel vizsgálták, aminek alapján vita támadt a védıréteg szükséges vastagságáról. Az egyik fél rendkívül alacsony teherbírási adatokat mutatott be, mint utóbb kiderült, esıs idıben felázott pályán végzett mérésekbıl. A másik oldal nagyon jó adatokkal rukkolt elı, több napos hıség utáni mérések alapján. A teherbírás és a talajállapot közötti kapcsolat bizonytalansága, figyelembevételének szabályozatlansága volt tehát a vita hátterében. Egy dunántúli fıút szélesítése egy évvel az építés után hosszú szakaszokon tönkrement. A szélesítés módjának tanulmányozása alapján az ok nagy valószínőséggel megállapítható volt: kavicsból készült a földmőszélesítés és a padka, s így a szikkasztóárokból a víz a régi földmő-höz szivárog. Így éppen annak a zónának a teherbírása romlik le, amely felett a régi és az új pálya nyírási ígénybevételt szenvedı csatlakozása van. A tervezık a szélesítést csak egy szolgáltatási szintet javító feladatként értelmezték, szerkezeti-mechanikai problémaként nem elemezték Az útépítési projektek körülményeinek változása Az elmúlt tíz esztendı életünk szinte minden területén jelentıs változásokat hozott, így az útépítések területén is. A változások egy része már a 80-as évek végén jelentkezett, egy részük napjainkban is zajlik, s noha talán a változások mértéke már csökkenıben van, még bizonyára sok minden elıttünk áll. Az útépítések jelenlegi körülményeit, peremfeltételeit a 3. fejezetben majd tételesen felvázoljuk, itt csak a változást érzékeltetendı emelünk ki néhány fontos elemet. a) A törvényi háttér változásai A sok új törvény közül különösen a közbeszerzési törvény megjelenése volt meghatározó, hiszen minden útépítés ennek alapján zajlik. A pályázati rendszer a mőszaki megoldások kialakítását is nagyban módosította, ami témánk szempontjából különösen lényeges. Alkalmazásában ma már sok a tapasztalat, de - számunkra úgy tőnik - a menedzsment és a mőszaki szempontrendszer összehangolásában még sok a javítani való. 4

6 A koncessziós törvény is új elemeket hozott az útépítési projektek megvalósításában, mert ezzel egy új eljárási rendhez, egy új érdekrendszerhez is igazodni kellett az útépítések szereplıinek. A nemzeti szabványosítás törvényét is említeni kell. Ez új helyzetet teremtett a szabványok alkalmazásának tekintetében. Ezeken túl természetesen még más törvényi változások is érintik az útépítéseket, de ezek hatása talán kevésbé fontos. b) Az intézményrendszer megváltozása A jelentıs változások egy része spontán változás, a piacgazdaság kialakulásának következménye. Más részük az államigazgatási rendszer változásainak eredménye, ezeket tehát "felülrıl", törvényi úton alakították. A nagy kivitelezı vállalatok többé-kevésbé megmaradtak, de döntı részben külföldi tulajdonba kerültek. Ez az érdekeltségi rendszert, a vállalatirányítást módosította, de mőszakilag - a gépellátottságukat kivéve - talán kevesebb változást hozott. Az útépítési munkák nagy részét - elsısorban tıkeerejük miatt - e nagy cégek kapják. A helyi képviseleteik általában fennmaradtak, a személyi állományban azonban nagy a mobilitás, ezért nagynevő cégek mögött is gyakran helyileg ad-hoc verbuvált csapatok vannak. Jellemzı az is, hogy a "nagynevő" vállalkozók néha valójában egészen kicsi, bizonytalan felkészültségő alvállalkozókkal dolgoztatnak, amelyek szakmai színvonala nagyon változó. A nagy tervezı vállalatok többnyire felbomlottak, átalakultak kisebb kft-ké. Ezekben a hagyományos minıségbiztosítási rendszer (belsı tervellenırzés) általában nem mőködik, meghatározó a vezetı személyek szaktudása, s referenciájukat is ez adja. Külsı kapcsolataikban is e személyek szerepe a döntı, s ez nagy teret enged a szubjektívitásnak. A lebonyolító szerepe az új rendszerben jelentısen megnıtt. E terület korábbi vezetı cége az UTIBER Kft. alighanem megırizte vezetı helyét, de újak is megjelentek, köztük külföldiek is. A közintézmények közül a közúti igazgatóságok jogi státusza megváltozott, jelenleg Állami Közútkezelı Közhasznú Társaságként mőködnek. Megbízás alapján látják el útkezelıi tevékenységüket, ami kiterjed az üzemeltetés, a fenntartás és a fejlesztés területére. Feladatkörük az útépítések megvalósításában valamelyest megváltozott. A hatósági szerepük már 1988-ban megszőnt, és függıségük a Minisztériumtól, illetve az Útügyi Koordinációs Igazgatóságtól valamelyest nıtt. Létrejöttek a közlekedési felügyeletek. Feladatuk többek között a hatósági engedélyezés, ami döntı eleme a projektek megvalósításának. c) A közgondolkodás változásai A közélet, a politika változásai, az emberek gondolkodásának átalakulása is sok tekintetben befolyást gyakorol az útépítésekre. Ezek közül emeljünk ki egy-két jelenséget. A környezetvédelem jelentıségének megnövekedése közismert. Noha a mérnökök gondolkodása is jelentıs mértékben módosult e tekintetben, még sok a konfliktus. Ennek az is az oka, hogy a valós, jogos követelések gyakran a környezetvédelem ernyıje alá bújtatott hamis szándékokkal párosulnak. A demokrácia fórumai és intézményei, illetve az emberek állampolgári tudata gyorsan fejlıdik. Ezért a közpénzek elköltését sokféle irányból ellenırzik, s néha itt is keveredik a jó s a rossz szándék. A személyes érdekek erısödése, tudatosodása is az elmúlt évtized terméke. Nem kívánunk itt filozófiai fejtegetésekbe kezdeni, de úgy véljük, hiba volna nem számolni az ebbıl eredı olyan jelenségekkel, mint a korrupció, a vállalat iránti elkötelezettség hiánya, profithajhászás, stb. 5

7 Ez a három körülmény fontos követelményeket állít az útépítési projektek szereplıi elé: - a projekteknek átláthatóvá kell válnia, a felelısöket mindig egyértelmővé kell tenni, ehhez korszerő minıségbiztosítási rendszereket kell alkalmazni, - a laikusok (lakosság, politikusok), ill. a közremőködık (finanszírozók, tulajdonosok, munkavállalók) megnyeréséhez a mőszakiaktól új kvalitásokat, ismereteket kívánnak meg, amit a korszerő projektmenedzselési módszerekbıl lehet elsajátítani. Ez utóbbi elvárások ma már mintegy önálló életet is élnek, a közgondolkodás ma már célként, jellemzı vonásként várja el ıket. Megfigyeléseink szerint így van ez az útépítések területén is, ám sokszor csak formálisan teljesülnek az elvárások és hiányoznak a valódi tartalmak. d) Piaci hatások A finanszírozás módja, a gazdasági vonatkozások hatása jelentıs szerepet játszik az útépítések megvalósításában. A sokféle finanszírozási forma (koncesszió, Világbank, PHARE, útalap, önkormányzati pénzek, hitelek, stb.) sokféle szempontrendszert is behoz, a szereplıktıl sokirányú gazdasági ismereteket vár el. A mőszaki szempontok sokszor alárendeltekké válnak, mert a pénzügyi kérdések a mőszaki tartalmakat és az organizációt is meghatározzák. Mindezeket a mőszaki szakemberek sokszor nehezen fogadják el. A verseny óriási lett, ami a vállaláskor gyakran túlzott kockázatvállalást, "veszteséggyanús" árat, irreálisan rövid határidıt kényszerít ki a cégekbıl. A megvalósításkor azután a cég gazdasági érdekei kerülnek szembe a mőszaki szempontokkal, szintén nehezen kezelhetı helyzeteket teremtve. Ezt gyakran éppen a geotechnikai szerkezetek, munkák szenvedik meg, mert: - azokkal kezdıdik a kivitelezés, s az elején az elıkészítés hiánya még sok zavart kelt, és erıs a veszteségtıl és a határidıtıl való félelem, - a geotechnikai mő, pl. egy töltés sokak szemében nem képvisel olyan használati értéket, mint pl. a burkolat, ezért ezen kívánnak takarékoskodni. e) Szakmai változások A technikai lehetıségek számottevıen javultak. A külföldi cégek belépése, a világpiacon ajánlott termékek, gépek, mőszerek beszerezhetısége révén számos új anyag, új berendezések, új eljárás alkalmazására nyílik lehetıség. Ez egészében örömteli jelenség, a mőszaki színvonal javulhat, korábban megoldhatatlan feladatok válnak teljesíthetıvé, a mőszakiak kiélhetik szakmai ambícióikat. Ugyanakkor sok vitát is kivált az "új" bevezetésének bizonyos fokú tisztázatlansága, a szakmai tapasztalatok korlátozottsága, a nyelvtudás hiánya, stb. A külföldiek megjelenése ezen túl is okoz ellentmondásokat. A különbözı szokásokon, szakmai alapokon, feltételek között dolgozó szakemberek együttmőködése nem zökkenımentes. Gondot jelent, hogy a nem az elsı vonalból idejövı külföldiek erejüket meghaladó feladatokat kapnak. A geotechnikai szempontok érvényesülése az útépítés területén - véleményünk szerint, s ezért is pályáztunk e témával - az utóbbi idıben romlott. Ennek fı okai a következık lehetnek: - hiányzik a geotechnika állami képviselete, - a geotechnikai szakterület egy sokat tapasztalat generációja lett az utóbbi évtizedben inaktív. - az útépítés és geotechnika területén eltérı gondolkodásmód vált uralkodóvá, amint azt a késıbbiekben majd kifejtjük. A mőszaki szabályozás változásai is figyelemre méltóak. Egyrészt Európában megjelentek az Eurocode-ok, s már idehaza is használatosak. Másrészrıl az új szabványosítási törvénnyel bejövı új szabályozási rendszer, új elıírások is jelentenek bizonyos szakmai változásokat, elég a kiadás elıtt álló Közúti Tervezési Szabályzatot említeni. Itt is gondot jelentett eddig, hogy a geotechnikai alapszabványok korszerősítését eddig nem vállalta magára az útépítési szakterület. 6

8 E sokféle változás nyilvánvalóan megnehezíti a szereplık eligazodását, együttmőködését. Sokszor halljuk, hogy sokan inkább a változások elszenvedıinek érzik magukat. Mi a változások számbavételével, a belılük fakadó ellentmondások, nehézségek jelzésével természetesen semmiképpen sem a változások ellenzıi sorába kívánunk állni. A változások túlnyomó része helyeselhetı, mert elıre mutatnak, más részük szükségszerő, ezekhez alkalmazkodnunk kell. A változások egy részét maga a szakma is indukálja, illetve az alkalmazkodás is aktív tevékenységet kell jelentsen, nem passzív beletörıdést. Ki kell alakítanunk a megfelelı eljárásokat, szabályokat, elı kell segíteni szakembereink fejlıdését, hogy megfeleljünk ezeknek a követelményeknek. E folyamatban kívánunk szerepet vállalni e tanulmánnyal magunk is A kutatás célja, a tanulmány tartalma A munka célját az elızıekben vázoltakból kiindulva a pályázatban megjelölt és elfogadott tervvel összhangban a következıképpen fogalmazhatjuk meg. Célunk az útépítési projektek elıkészítése, tervezése és megvalósítása során szükséges mőszaki dokumentumok geotechnikai tartalmának meghatározása a geotechnikai szakmai sajátosságok, lehetıségek és követelmények érvényesítésével, az útépítés rendszeréhez, szokásaihoz értelemszerően igazodva, a megváltozott körülményekre és feltételrendszerre való tekintettel és a geotechnikai eredető hibák, ill. indokolatlanul óvatos megoldások elkerülése érdekében. E célok pontosítása egyben azt is jelenti, hogy mivel nem kívánunk foglakozni, nevezetesen: - az utak fenntartásának geotechnikai kérdéseivel, - az utakhoz kapcsolódó hidak és más mőtárgyak geotechnikai kérdéseivel. Érdemes azt is megjegyeznünk, hogy e tanulmány - azon útépítı szakemberek számára készül, akik a geotechnika szakterületén talán kevésbé mélyedtek el, de együtt kell mőködniük a geotechnikusokkal, ill. - azoknak a geotechnikusoknak szól akik kevésbé ismerik az útépítés rendjét, szabályozását, igényeit, de az útépítési talajmechanika területén tevékenykednek. Ebbıl az is következik, hogy bizonyos részletek egyik vagy másik olvasó számára esetleg természetszerőek lesznek, nem mondanak újat. A tanulmány a következı részfeladatok elemzésével kíván e célok teljesítéséhez eljutni. a) A kérdést befolyásoló elıírások, követelmények Számba vesszük az általános követelmények mellett a konkrét útügyi szabályozó anyagokat. A 2.2. fejezetben már utaltunk rájuk, ott azonban csak ezek változásainak útépítésbeli hatásaira hívtuk fel a figyelmet, itt majd arra törekszünk majd, hogy részletesebben - tényszerően bemutassuk ıket, jelezve jelenlegi változásaikat is; - rámutassunk útépítési-geotechnikai vonatkozásaikra. E fejezet keretében elemzés alá kerül - a törvényi háttér, - az útügyi mőszaki szabályozás, - a minıségbiztosítás. 7

9 b) Az útépítési projektek megvalósításának áttekintése E részfeladat keretében áttekintjük a projektek - folyamatát, - szereplıit, - mőszaki dokumentációit. A résztvevık sorában témánk szempontjából vizsgáljuk, mi a feladata, milyen szempontokkal, érdekekkel és kapcsolatokkal bír - a Beruházó, - az Építtetı, - az Engedélyezı, - a Mérnök, - a Konzultáns (szakértı) - a Vállalkozó, - az alvállalkozók és a beszállítók, - a Tervezık. A lebonyolítási folyamatot tekintve elemezzük - az elıtervezés, - döntéshozatal, - az engedélyezés, - az ajánlatkérés, - az ajánlatadás, - a szerzıdéskötés, - a kiviteli terv készítése, - a kivitelezés, - a minıségellenırzés, - az átadás-átvétel, - a hiánypótlás, javítás körében felmerülı kérdéseket, különös tekintettel a geotechnikai vonatkozásokra. A mőszaki dokumentációk között áttekintjük - az elıtervek, koncepciótervek, - a tanulmánytervek, megvalósíthatósági tanulmányok, - az engedélyezési tervek, - az ajánlatkérı (kiírási) tervek, - az ajánlatok, ajánlati tervek, - a szerzıdés, - a kiviteli tervek, - a technológiai tervek, - a mintavételi és minıségellenırzési tervek, - az organizációs tervek, idıtervek, - a munkahelyi (építési, felmérési, stb.) naplók, - a minıségtanúsítási nyilatkozatok, 8

10 - az átadás-átvételi jegyzıkönyvek, - a megvalósulási dokumentum (terv). általános célját, elıírt vagy szokásos tartalmát, hogy megállapítható legyen a geotechnikai részletek szükséges és elégséges terjedelme, illetve minısége. c) A geotechnika sajátosságainak, fejlıdési irányainak felvázolása E fejezetben érzékeltetni kívánjuk a geotechnika néhány általános sajátosságát, fejlıdési irányait. Ebben elsısorban az Eurocode 7 európai alapszabvány témánk szempontjából fontos részleteit foglaljuk össze, ezzel vázolva fel azt a megközelítésmódot, amelyet ma Európa követ és amelyhez illeszkednünk kell. Áttekintjük: - a geotechnikai tervezés alapjait, - a geotechnikai adatokat, - a mőszaki felügyelet, a monitoring és a fenntartás kérdéseit, - a töltések, víztelenítések, talajjavítások fı kérdéseit, - a töltések és a rézsők tervezési elveit. E fejezet részben a szakmai mércét jelöli ki számunkra, részben konkrét tennivalókat ismertet a vállalt feladat megoldásához. d) Az útépítések geotechnikai feladatainak áttekintése E fejezet keretében megvizsgáljuk, milyen geotechnikai jellegő feladatok merülnek fel az útépítések során. Kitérünk a következıkre: - a mérnökgeológiai-talajmechanikai elıkészítés, - a földmővek geometriai tervezése és állékonyságának biztosítása, - a töltésalapozás tervezése és kivitelezése, - a töltésképzı anyagok kiválasztása, kitermelése - a földmőépítési technológiák megtervezése és megvalósítása, - a földmő, mint alépítmény teherbírásának tervezése és ellenırzése, - a földmővek minıségellenırzése, - a földmővek felszíni és felszín alatti víztelenítésének tervezése. Röviden rámutatunk e feladatok legproblematikusabb elemeire, a korszerő megoldásokra, a fejlıdési trendekre. Vizsgáljuk a vonatkozó elıírásokat, ill. szakmai kérdések megoldásának eljárási vonatkozásait. e) A mőszaki dokumentumok geotechnikai tartalmának meghatározása Ezután egyenként végigvesszük a mőszaki dokumentumokat és - felmérjük a szükséges geotechnikai tartalmakat, - megfogalmazzuk a geotechnikai fejezetek szintjét és mélységét és - ajánlásokat adunk a megoldási módokra. f) Ajánlások a javaslatok érvényesítésére Befejezésül arra adunk ajánlásokat, hogy milyen formákban lehet az elıbbi javaslatok megvalósítását elısegíteni. Javaslatokat teszünk: - a mőszaki szabályozás fejlesztésére, - az eljárások (tenderezés) javítására - a szakemberképzésre. 9

11 3. A kérdést befolyásoló elıírások, követelmények A jelen fejezetben az 1988 év I. félévében hatályos törvényeket, a jogi helyzetet tekintjük át. Úgy gondoljuk, hogy a jövıben esetleg bekövetkezı változások, jogkör átrendezések témánk szempontjából lényeges tartalmi változást már nem hoznak A törvényi háttér a) A közúti közlekedésrıl szóló 1988 évi I. törvény E többször módosított törvény szabályozza a legmagasabb szinten a közutakkal kapcsolatos alapvetı kérdéseket. Ebben rögzítették többek között a alapvetı fogalmakat, tulajdonlási kérdéseket, igazgatási és kezelési feladatokat, s ezek gyakorlóit. Ennek alapján hozták létre a közlekedési felügyeleteket és a közútkezelı szervezeteket. Témánkat közvetlenül érintı részleteket valójában nem szabályoz, de megszabja annak feltételeit, hogy miként lehet valamely célt, így pl. kutatásunk célját érvényesíteni. b) A koncesszióról szóló 1991 évi XVI. törvény Ez állapítja meg annak az alapvetı szabályait, hogy az állam és az önkormányzatok - egyebek mellett - közutakat és mőtárgyaikat koncessziós szerzıdés keretében átengedhetik. Mint tudjuk, ez úgy valósult (és valósul) meg, hogy a koncessziós társaságok építenek e szerzıdések alapján közutakat, és használatbavételükért pénzt szednek. (Az elıbbi törvény módosításai egyébként ezen törvény ágazati kiegészítését is tartalmazzák.) Témánkat illetıen ennek csak annyi a jelentısége, hogy a koncessziós útépítések a többiektıl kissé eltérı szempontokat is felvetnek. c) A nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény Az útépítéseket illetıen szintén lényeges változásokat hozott. Megszüntette a szabványok addigi hatósági, államigazgatási jellegő hatályát és a kétszintes szabványosítási rendszert. A szabványok alkalmazása e törvény alapján nem kötelezı, hanem önkéntes jellegő, illetve az alkalmazásukat az adott tevékenységre kötött tervezési, vállalkozási szerzıdésekben kell rögzíteni, vagy egyéb (pl. a szakági illetékesség körében meghozott) jogszabályok rendezhetik a tennivalókat. A nemzeti szabványok kiadását, módosítását, nyilvántartását és a nemzetközi szabványok honosítását a Magyar Szabványügyi Testület végzi, mely a szabványosításban érdekelt szervezetek önkéntes, de közfeladatokat is ellátó társulása. Szerepét tekintve viszont lényeges az a változás, hogy nem feladata a szabványok korszerősítésének, új szabványok bevezetésének kezdeményezése, mint elıdjéé volt. A törvény szerint ezt a szabványosításban érdekelt cégek, intézmények, szakmai körök kezdeményezhetik, ám a költségek is ıket terhelik. Így a kidolgozás és bevezetés nem kis díja is, melyet az MSZT-nek kell befizetni. Ez még az állami szerveket is visszariaszthat a nemzeti szabványok bevezetésétıl, ill. kezdeményezésétıl. Az új helyzetben az illetékes minisztériumok (KHVM, KTM, IKM, NM, BM, FM) 1994 és 1996 között rendeletekben határozták meg a kötelezıen alkalmazandó nemzeti szabványok körét, hogy biztosítsák az egységes szolgáltatási színvonalat többek között a közúti alágazatra vonatkozóan is. Ezeken túl a KHVM Közúti Fıosztály még további nemzeti szabványok alkalmazását tette az országos közúthálózaton kötelezıvé. A közbeszerzési törvény említett paragrafusa miatt (mely szerint a mőszaki leírást jogszabályba foglalt, vagy jogszabály alapján kiadott elıírásokra hivatkozva kell meghatározni) a KHVM /1994. sz. utasítása megadta még azoknak az útügyi mőszaki elıírások körét, amelyeket az országos közúthálózaton kötelezıen alkalmazni kell. E szabályozási anyagok jegyzékét az ÁKMI idırıl idıre kiadja, aktualizálja. Rendszerükkel, tartalmukkal majd a következı fejezetekben foglalkozunk. 10

12 d) A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenırzı szervek akkreditálásáról szóló 1995 évi XXIX. törvény Ez is új elemként jelent meg az útépítésben. E törvény alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület tanúsítja, hogy egy laboratórium felszereltsége, személyi feltételei és felkészültsége alapján képes bizonyos vizsgálatok tárgyilagos, hiteles elvégzésére. A laboroknak egy Minıségi Kézikönyvet kell készíteniük, azt kell elfogadtatniuk és tulajdonképpen azt kell betartaniuk. A Nemzeti Akkreditálási Testület ezt ellenırzi. Általában mindez úgy valósul meg, hogy a vizsgálatokat az érvényes szabvány alapján végzik, de akkreditálható nem szabványos vizsgálat is. Az akkreditálás részletes követelményeit az MSZ tartalmazza. Az útépítési vizsgálatokkal foglalkozó nagyobb vállalti laboratóriumok, a Közúti Tudományos Intézet és az ÁKMI Minıségvizsgáló Osztályainak akkreditálása megtörtént, de az útépítés területén még egy külön szabályozási rendszer is mőködik, amelyre majd még kitérünk. e) A közbeszerzésrıl szóló 1995 évi XL. törvény Egyebek között a közpénzek felhasználásával létrejövı építmények (így az utak) létesítésének rendjét szabályozza. E közismert törvény alapvetıen módosította az útépítések lebonyolítását, mert kötelezı az utak kivitelezésére alkalmazni. A törvény szerint egy kivitelezési munkát nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárással lefolytatott pályázaton (tenderen) lehet elnyerni. Erre ajánlati felhívást kell kiadni, melynek mőszaki leírására vonatkozóan a törvény azt írja elı, hogy "részletes legyen, különösen a mőszaki és minıségi követelmények, a megfelelıség tanúsítása és ellenırzése, a minıségbiztosítási rendszer tanúsítása tárgyában". Elıírja, hogy a kiíró "a mőszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott mőszaki elıírásra, illetve nemzeti szabványra való hivatkozással írhatja elı". Megadja azonban az ettıl való eltérés lehetıségét is arra az esetre ha "mőszaki elıírás, vagy nemzeti szabvány - nem tartalmaz olyan leírást, mely biztosítaná a közbeszerzés megfelelıségét, - alkalmazása nem illeszkedik a korábbi beszerzésekhez, gondot okozna a beszerzınek, - nem teszi lehetıvé a kifejezetten fejlesztésre irányuló beszerzést. Végeredményben tehát - úgy tőnik - meglehetısen szabad teret enged az egyedi specifikációnak is. Elıírja viszont, hogy az eltérés indokát rögzíteni kell. Kiemelésre érdemes még az a követelmény, mely szerint az ajánlatban a pályázónak saját mőszaki alkalmasságát igazolnia kell. A közbeszerzési törvény alkalmazása új helyzetet teremtett a mőszaki tervezésben. Az ajánlati felhíváshoz általában ajánlatkérı tervet (tendertervet) adnak, mely egy újfajta tervformát jelent. Az erre adott ajánlatok már alapvetıen meghatározzák a végleges mővet, ezért tartalmuk nagyon nagy jelentıséggel bír. Ugyanakkor a törvény értelmében nem lehet a terv "túlhatározott", mert nem zárhat ki vállalkozókat, illetve teret kell engednie az esetleges új, gazdaságos megoldásoknak. A közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes mőszaki tartalmáról címő, 1/1996 (II.7.) KTM számú rendeletet a közbeszerzési törvényhez kapcsolódva adták ki, s amint az a mellékletébıl megállapítható, egyértelmően vonatkozik a vonalas létesítményekre is. E rendelet "ajánlatkérési mőszaki dokumentációnak" nevezi a kiadandó anyagot, s kiköti, hogy e rendelet csak olyan kiírásokra vonatkozik, melyek érvényes hatósági engedéllyel bírnak. A rendelet tartalmát késıbb részletesebben idézni fogjuk. 11

13 f) A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény A környezethasználattal szemben azt az általános követelményt állítja, hogy a környezet legkisebb terhelését és igénybevételét idézze elı, megelızze a szennyezését, és kizárja a károsítását. Elıírja a környezetre jelentıs hatást gyakorló tevékenységek a környezetvédelmi engedély megszerzésének kötelezettségét, melynek alapja a környezeti hatásvizsgálat, illetve dokumentuma a környezeti hatástanulmány. A természet védelmérıl szóló évi LIII: törvény sok tekintetben kapcsolódik az elıbbi törvényhez, tartalmában kiegészíti azt. A természeti értékek, területek, a táj, a természeti rendszerek biológiai sokféleségének védelmét szolgálja. Az útépítés szempontjából különösen a tájvédelem követelménye meghatározó. A területhasználattal kapcsolatos természetvédelmi tevékenységeket a környezeti hatásvizsgálathoz rendeli, annak részeként kell a természeti állapotot is felmérni. Az elıbbi törvényhez kapcsolódó 152/1995 (XII.12.) kormányrendelet rögzítette a hatásvizsgálatra köteles útépítéseket is (autópálya, autóút, I. rendő fıút, II. rendő fıút bizonyos esetekben, védett területen haladó bármely út, nagyobb forgalmú belterületi utak, átkelési szakaszok), és a két (elızetes és részletes) vizsgálati fázist. Az engedélyeket a környezetvédelmi felügyelıség adja ki. E törvények sok tekintetben befolyásolják az utakkal kapcsolatos geotechnikai kérdéseket is, különösen a föld-, a víz-, a talaj- és a tájvédelem követelményeivel. Az optimális vonalvezetés és a útszerkezetek keresésekor a funkcionális és a gazdaságossági követelmények mellett legalább is egyenrangú követelményként kell kezelnünk a környezet védelmét. g) Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény Ez szabályozza a településfejlesztés és az építésügy alapvetı kérdéseit. Rögzíti az állam és az önkormányzatok építési feladatait, a településrendezés ügyét, az építési folyamatok szabályozását valamint az épített környezet fenntartásának, használatának és értékeinek védelmét. Elıírásai vonatkoznak minden építményre, azok tervezésére, engedélyezésére és kivitelezésére, illetve az építési termékek, berendezések és módszerekre. Minthogy az utak is építménynek minısülnek, e törvény az utakra is érvényes, de a törvény egy paragrafusa szerint csak a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt. Témánk szempontjából a törvény II. fejezetét érdemes kiemelni, melynek címe "Az építési folyamatot szabályozása". Ez a következıket rögzíti. Az építményekkel kapcsolatos általános követelményekben egyebek közt elıírja, hogy biztosítani kell - az építmény, valamint a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerő és biztonságos használhatóságát, - a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok betartását, - az építési szakmai követelmények teljesítését, köztük "a mechanikai ellenállást és stabilitást". A tervezéssel kapcsolatban általánosságban rögzíti - a tervezés kötelezettségét (a terv szükségességét), - a tervezıkkel szemben támasztott szakmai alapkövetelményeket, - a tervezıi felelısséget a minıségi, biztonsági és szakmai szabályok, illetve építési elıírások betartásáért, a tervek szakszerőségéért. Elıírják, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá esı építményekre és az engedélyezési tervdokumentáció elıkészítésére tervpályázatot kell kiírni majd az eredményes tervpályázatot követıen annak figyelembevételével kell az engedélyezési tervre szerzıdést kötni. 12

14 A építés engedélyezését is szabályozza a törvény, mely szerint az engedély funkciója, hogy érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti-mőszaki szakszerőség követelményeinek. Azt vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény, ill. maga a terv - a jogszabályokban külön kötelezıvé tett nemzeti szabványoknak megfelel-e; - a terület és az építmények védettségét vagy azokra külön feltételeket megállapító szabályokat teljesíti-e; - a szakhatósági elıírásokat kielégíti-e; - a környezetet és a közérdeket nem veszélyezteti-e; és végül, hogy - a tervezı és az építtetı jogosult-e a tervezésre, ill. az építésre. Az építés esetében külön foglalkozik a kivitelezı és az építtetı kötelezettségeivel, valamint a felhasznált elemek kérdésével. A kivitelezıtıl elvárja, hogy - tevékenységi körében általában is szerepeljen a vállalt feladat; - mőszaki vezetıje a munkára vonatkozó jogszabályokban rögzített képesítéssel rendelkezzen; - tartsa be az engedélyezési terv követelményeit, a szakmai, minıségi és biztonsági elıírásokat és legyen szakszerő; - vezessen építési naplót. Az építtetınek kötelessége szakképzett mőszaki ellenırt állítani. A felhasznált anyagok, szerkezetek és berendezések vonatkozásában elıírja a törvény, hogy a megfelelıséget csak hazai intézmény igazolhatja, ami annak írásos megerısítése, hogy az illetı anyag, a szerkezet vagy a berendezés a szállítói vagy a független tanúsító által végzett megfelelıségi vizsgálat szerint megfelel - a nemzeti szabványoknak, - az ágazati mőszaki elıírásoknak, - az építıipari mőszaki engedélyekben elıírtnak, - e törvény építményekkel szemben támasztott általános követelményeinek. A törvény megadja még a használatbavétel, a hatósági ellenırzés, az építésfelügyeleti ellenırzés, a kötelezés, a fennmaradás engedély és a bírságolás szabályait is. Külön tárgyalja a hatóság kijelölésének szabályait, melyben elıírja a hatósággal szembeni szakszerőségi követelményeket is, illetve rögzíti, hogy sajátos építményeknél (így az utaknál is) a hatóság az önkormányzatok helyett valamely államigazgatási szerv is lehet. Végül elıírja a kormány, ill. az illetékes miniszterek számára, hogy alkossanak jogszabályt a részletek szabályozására. Ennek nyomán elıbb kormány, majd a KTM és KHVM a közelmúltban számos jogszabályt adott ki. Ezeket az 3.1. táblázat foglalja össze. Kiemeljük, hogy a 58/1997. Korm. sz. rendelet külön szakágként ismerte el a geotechnikát, a szakértıi és tervezıi jogosultság szabályait pedig a KTM rendeletei határozták meg. Ugyanakkor a KHVM is szabályozta a tervezıi jogosultságot, s ebben a geotechnika nem szerepel, ami azt jelenti, hogy a geotechnikusi tevékenységben hallgatólagosan elfogadja a KTM-rendeletet. A 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet szabályozta a tervdokumentációk tartalmi követelményeit is. Ennek hatályát megadva nem jelezték külön, hogy az utakra nem érvényes, ugyanakkor nem is hatálytalanították a 8/1970 (XI.13.) KPM-ÉVM sz., "Az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezésére" c. együttes rendeletet, az tehát még érvényben van. Az új KTM-rendelet jól érzékelhetıen épületekre készült. A 8/1970 KPM-ÉVM együttes rendelet viszont azt írja elı, hogy a mőszaki tervezést illetıen "Az Országos Építésügyi Szabályzat", az OÉSZ irányadó és a geotechnikát illetıen csak annyit mond, hogy egy "Általános talaj- 13

15 mechanikai szakvélemény" melléklendı, aminek tartalmi követelményeirıl nem szól. E kérdés tehát jelenleg bizonytalan. Úgy tőnik, az utak mőszaki tervezése a két minisztérium illetékessége között nem egészen tisztázott helyzető tevékenység. A 253/1997 (XII.20.) Kormány-rendeletben egyébként kiadták "Az országos település-rendezési és építési követelményeket", az OTÉK-ot, mely az OÉSZ helyére lépve az építési törvénynél pontosabban az építésügy kérdéseit szabályozza. Ez azonban a témánkra vonatkozóan nem tartalmaz többet a törvénynél, mert az építményekre vonatkozó általános követelményeket a törvénnyel szinte azonos módon rögzíti, az utakkal pedig külön nem foglalkozik táblázat. Az építési törvényhez csatlakozóan kiadott rendeletek évi LXXVIII. törvény évi LVIII. törvény 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet 241/1997. (XII.19.) Korm. rendelet 220/1997. (XII.5.) Korm. rendelet 159/1997. (IX.26.) Korm. rendelet 158/1997. (IX.26.) Korm. rendelet 157/1997. (IX.26.) Korm. rendelet 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 43/1997. (XII.29.) KTM rendelet 40/1997. (XII.21.) KTM rendelet 39/1997. (XII.19.) KTM-IKIM együttes rendelet 38/1997. (XII.18.) KTM-IKIM rendelet 32/1997. (XI.19.) KTM rendelet 1/1996. (II.7.) KTM rendelet Az épített környezet alakításáról és védelmérıl A tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az országos településrendezési és építési követelményekrıl Az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és mőködésének feltételeirıl A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területérıl, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekrıl Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos mőszaki szakértıi tevékenység gyakorlásának általános szabályairól Az építési mőszaki ellenıri tevékenységrıl Az építészeti-mőszaki tervezési jogosultság általános szabályairól Az építésfelügyeleti ellenırzési eljárásról Az építésügyi és a mőemlékvédelmi hatósági ellenırzés részletes szakmai szabályairól Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról Az építészeti-mőszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirıl Az építésügyi bírságról Az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról Az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mőszaki követelményeinek és megfelelıség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól Az építésügy körébe tartozó szakértıi tevékenység gyakorlásának részletes szabályairól Az építészeti-mőszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól A közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes mőszaki tartalmáról 14

16 Az anyagokra, szerkezetekre és berendezésekre vonatkozóan is - mint látjuk - adott már ki a KTM rendeletet, amely irányadó az utakra is, hiszen számtalan útelem más építményekével azonos lehet, az utasítás nem is vonja ki az utakat a hatálya alól. A KHVM (még) nem adott ki külön utasítást, csak - mint majd látni fogjuk - tervezi azt. Az elıbbiekkel azonos módon a mőszaki ellenırökkel kapcsolatos szakmai követelményeket rögzítı KTM rendelet is alkalmazható az utakra. Az építési törvény szerint még további rendeleteknek kell születnie kivitelezıi tevékenység feltételeirıl és az ilyen területen dolgozó köztisztviselık képzésérıl Az útügyi mőszaki szabályozás rendszere és geotechnikai vonatkozásai A 3.1. fejezetben említett törvények alapján a KHVM idézett /1994. sz. utasítása az útügyi mőszaki elıírások körének megadása mellett kialakított egy szabályozási rendszert, melyet azután ben felülvizsgáltak és módosítottak január 1-tıl lépett életbe az új rendszer, ennek tartalommal való megtöltése megkezdıdött, illetve a meglévı szabályozási anyagokat e rendszerbe építik be. A rendszer a következı szabályozási területekre vonatkozik: - a közutak létesítése során felhasznált termékekre, elkészült építményekre, berendezésekre vonatkozó mőszaki követelmények, méret és minıségválaszték, vizsgálati és számítási módszerek, mintavételi elıírások, minısítési, szállítási, tárolási feltételek; - a mőszaki és gazdasági tevékenység körében használatos fogalmak, meghatározások; - az út és hídüzemeltetés, ill. -fenntartás során végzett javító, karbantartó tevékenységekre vonatkozó mőszaki követelmények, vizsgálati elıírások, minısítési feltételek; - a minıség értékelésére, tanúsítására vonatkozó elıírások. A szabályozás szintjei a következık. a) A nemzeti szabványok MSZ, MSZ EN, MSZ ISO jellel ezek jelentik a rendszer elsı szintjét. Kötelezıen alkalmazandó közülük - a közúti alágazatban (tehát valamennyi közútra vonatkozóan) az említett miniszteri rendeletek alapján egy bizonyos kör, melyek közül a geotechnikai vonatkozású szabványokat a 3.2. táblázat foglalja össze, - az országos közutakra vonatkozóan a KHVM Közúti Fıosztály /1994. sz. utasítása alapján egy további nemzeti szabványsorozat, melyekbıl a geotechnikai tartalmú anyagokat a 3.3 táblázat összesíti. Alkalmazásra ajánlott nemzeti szabványokat is tartalmaz az ÁKMI említett jegyzéke a közúti alágazat számára, ezek közül geotechnikai tartalmúak a 3.4 táblázatban láthatók. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a "Talajmechanikai vizsgálatok" c sorozat is ebben a "csak" ajánlott körben szerepel, ugyanakkor az ebben szabályozottakra épít pl. a kötelezı es sorozat, illetve némelyik kötelezı útügyi mőszaki elıírás is. Ezzel nem lehet egyet érteni, véleményünk szerint a sorozatot kötelezıvé kellene tenni. Alkalmazható persze bármely más nemzeti szabvány is, ám ezeket a szerzıdésekben kell rögzíteni. 15

17 A KHVM, ill. az ÁKMI - ismereteink szerint - jelenleg nem kezdeményezi nemzeti szabványok bevezetését, illetve korszerősítését. Ez azután azt eredményezi pl. a geotechnika tekintetében, hogy a korszerősítés alatt álló és korszerősíteni tervezett geotechnikai vonatkozású útügyi szabályzatok és elıírások a jelenlegi, részben elavult geotechnikai szabványokra támaszkodnak. A geotechnikai szabványok korszerősítésében elvileg érdekelt, s egyben tıkeerıs cégek, intézmények ugyanis jelenleg nem törekednek az ellenkezıre. b) Az útügyi mőszaki szabályzatok Ezek képezik a szabályozás második szintjét. Kötelezıen alkalmazandók minden közhasználatú útra, a biztonságot érintı, általános érvényő, alapvetıen fontos mőszaki követelményekre vonatkoznak. Elfogadásukról a KHVM Közúti és a Jogi Fıosztálya együtt dönt, majd a KHVM minisztere jogszabályban rendeli el ıket. Tudomásunk szerint jelenleg azt tervezik, hogy három, ilyen, a témánk szempontjából lényeges szabályzatot fognak kiadni, illetve ezek részben már kiadás elıtt állnak. Ezek a következık: - Közutak Tervezési Szabályzata, - Útpályaszerkezetek méretezése, - Közúti Hídszabályzat. Ezek közül az elsı kettı jelenleg átdolgozás alatt van, tervezetüket volt módunkban tanulmányozni. Tartalmukra még visszatérünk táblázat Kötelezıen alkalmazandó geotechnikai vonatkozású nemzeti szabványok a közúti alágazatban Jel Szám Év Cím MSZ : 1979 Közmő- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Fogalommeghatározások. MSZ : 1980 Közmő- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt. MSZ : 1980 Közmő- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett. MSZ 15001: 1987 Alapozások tervezésének általános elıírásai. MSZ : 1987 Építmények alapozásának erıtani tervezése. Általános méretezési elıírások. MSZ : 1987 Építmények alapozásának erıtani tervezése. Földnyomások meghatározása. MSZ 15003: 1989 Tervezési elıírások a munkagödrök határolására, megtámasztására és víztelenítésére. MSZ 15004: 1989 Síkalapok teherbírásának és süllyedésének meghatározása. MSZ : 1989 Alapozások tervezése. A cölöpalapozás tervezési elıírásai. MSZ 15006: 1990 Kút- és szekrényalapok tervezési elıírásai. MSZ 15008: 1989 Alapozások tervezése roskadó talajokban. MSZ 21476: 1986 Környezetvédelem. A talaj termırétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor. MSZ Munkavédelem. Építıipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei. ME Közutak tervezése 16

18 3.3. táblázat Az országos közutakon kötelezıen alkalmazandó geotechnikai vonatkozású nemzeti szabványok Jel Szám Év Cím MSZ : 1985 Építési tervek. Mérnöki építmények terveinek általános követelményei. MSZ : 1987 Építési tervek. Építmények helyszínrajzi elrendezésének jelölése. MSZ : 1983 Úttervezési rajzok. Általános követelmények és rajzjelek. MSZ : 1979 Úttervezési rajzok. Közmővek és vezetékek. Itt vetjük fel, hogy véleményünk szerint célszerő lenne az utak geotechnikai kérdéseit is egy e csoportba sorolható rangú szabályzatban rögzíteni. A funkcionális, geometriai kérdésekkel (vonalvezetéssel, forgalmi méretezéssel, stb.), a pályaszerkezettel és a mőtárgyakkal foglalkozó szabályzatok sora ezzel válna teljessé, hiszen az utaknak ezekkel azonos rangú, jelentıségő eleme a földmő is. Ebben tisztázhatók volnának az építésügyi rendeleteknek az utak mőszaki tervezésére való alkalmazása, (mely az elıbbiek szerint nem egészen egyértelmő kérdés,) illetve a es és a as szabványsorozatok adaptálása is. Ennek alapja, illetve része lehetne - a Közutak Tervezési Szabályzatának néhány, a geometrián és a funkción már túlmutató részlete (természetesen kibıvítve), - az Útépítési földmunkák c. útügyi mőszaki elıírás, - a fagyvédelemmel foglalkozó elıírás és - az Útpályaszerkezetek méretezésével foglakozó szabályzat talajjal kapcsolatos része. Úgy véljük, hogy e három kérdés annyira összefügg, hogy érdemes egyetlen anyagban rögzíteni. E szabályzat foglakozhatna még - a mérnökgeológiai-talajmechanikai elıtervezés kérdésével, - a töltések, mint szerkezetek tervezésével, azok állékonyságával alapozásával, erısítésével, - a bevágások állékonyságával, - a földmegtámasztással, legalább valamilyen követelményrendszer szintjén és a vonatkozó nemzeti szabványokra való utalással, - a felszín alatti víztelenítéssel. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a kérdések hazánkban szinte egyáltalán nincsenek szabványosítva, pl. nincs rézsőállékonyságra vonatkozó elıírás vagy támfaltervezési szabvány. E szabályzat ráépülhetne az Eurocode 7 Európai Elıszabványra, amellyel a következıkben majd részletesebben is foglalkozunk. Ez egy-két év múlva bizonyára idehaza is kötelezı lesz, és szabvány (MSZ) szintjén még kiegészítés sem lesz majd hozzátehetı. Az útügyi szabályozás szintjén viszont a törvényekkel összhangban meg kellene alkotni egy ilyen kiegészítı szabályzatot c) Az útügyi mőszaki elıírások ÚT jellel a KHVM minisztere jogszabályban rendeli el ıket a szabályozás harmadik szintjeként. Elfogadásukról a Közúti Fıosztály dönt. Kötelezıen alkalmazandók az országos közutakra, azok kezelıire saját tevékenységükben és amikor megrendelıként járnak el. Mőszaki-technikai megoldásokat tartalmaz az egységes szolgáltatási szint biztosítása érdekében. 17

19 Ebbe a körbe jelenleg az ÁKMI jegyzéke szerint a 3.5. táblázatban felsorolt geotechnikai tartalmú szabályzatok tartoznak. A következıkben majd kitérünk a témánk szempontjából legfontosabb vonatkozásaikra. Megemlítjük, hogy a fagyvédelemmel és a tömörségméréssel foglalkozó anyag most van átdolgozás alatt és vitájukban mi is kifejtettük véleményünket. Úgy véljük, hogy e sorozatba még további geotechnikai tartalmú anyagokat kellene elkészíteni. Ezek tartalmáról azután lehetne dönteni, miután az elıbbi b) pontban javasolt szabályzatról, szükségességérıl és tartalmáról döntenek. Mindenesetre a mőszaki elıírások azt kiegészíthetnék, a benne elıírt legfontosabb vizsgálatok, követelmények módszerére javasolhatnának megoldást, mint pl. a most átdolgozás alatt álló tömörségvizsgálati szabvány teszi. Például ilyen elıírás szólhatna a töltéserısítés tervezési módszereirıl vagy a felszín alatti víztelenítés elemeinek (elsısorban a szivárgók) kialakításáról, anyagairól. d) Az alkalmazási hozzájárulás A szabályozás negyedik szintjén az ÁKMI Kht. adja ki ıket, új termékek és mőszaki megoldások alkalmazásához a mőszaki megalapozottság, a koordináltság és a biztonság növelése érdekében. Kötelezıek az országos közutak kezelıire saját tevékenységükben és megrendelıként az országos közutakra vonatkozóan. Az alkalmazási hozzájárulás a mellékletüket képezı Mőszaki Feltétellel érvényes. 1-5 évre adják ki ıket olyan termékre, vagy megoldásra, mely ún. Közútépítési Alkalmassági Tanúsítvánnyal rendelkezik. Ebben valamely akkreditált szakintézménynek kell igazolnia, hogy a termék teljesíti a tartósságra, mechanikai szilárdságra és állékonyságra, tőzvédelemre, higiéniára, egészség- és környezetvédelemre, használati biztonságra, zajvédelemre, az energia-takarékosságra és hıvédelemre vonatkozó, a szabványokban és elıírásokban rögzített követelményeket. Nincs információnk arra vonatkozóan, hogy ebben a rendszerben ez idáig milyen geotechnikai tárgyú alkalmazási engedélyeket adtak ki. e) A kísérleti alkalmazási hozzájárulás A szabályozás ötödik szintjén az ÁKMI Kht. adja ki ıket. Kötelezıen alkalmaznia kell a hozzájárulásban megadott országos közút kezelıjének valamely meghatározott helyen és idıben végzett kísérletre. Új termékek és mőszaki megoldások alkalmazásának elısegítését szolgálják, azok mőszaki megalapozottsága, koordináltsága, biztonságának növelése érdekében. Ide kapcsolódik a kísérleti munkák szabályozására kiadott ÚT /1996 sz. "Útkísérletek lebonyolítása" c anyag is. 18

20 3.4. táblázat Alkalmazásra ajánlott, a közúti alágazathoz kapcsolódó geotechnikai vonatkozású nemzeti szabványok Jel Szám Év Cím MSZ : 1989 Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. CBR-vizsgálat. MSZ : 1989 Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. Tárcsás-vizsgálat. MSZ : 1989 Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. Behajlás mérése. MSZ 2635: 1965 Talajvizsgálat nehéz verıszondával MSZ 4488: 1976 Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz MSZ 11311: 1954 Nyomtatvány vonalas földmunkák tömegszámítására és -eloszlására MSZ : 1979 Talajmechanikai vizsgálatok. Általános elıírások és jelölések. MSZ : 1979 Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból. MSZ : 1979 Talajmechanikai vizsgálatok. Szemeloszlás meghatározása. MSZ : 1980 Talajmechanikai vizsgálatok. Konzisztencia határok. MSZ : 1980 Talajmechanikai vizsgálatok. A talaj anyagsőrősége. MSZ : 1980 Talajmechanikai vizsgálatok. A talajt alkotó fázisok térfogat és tömegarányai. MSZ : 1981 Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok tömöríthetıségének és tömörségének vizsgálata. MSZ : 1981 Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok alakváltozásának vizsgálata ödométerrel. MSZ : 1982 Talajmechanikai vizsgálatok. Szervesanyag-tartalom meghatározása. MSZ : 1982 Talajmechanikai vizsgálatok. A talajvíz szulfátiontartalmának és ph értékének meghatározása. MSZ : 1983 Talajmechanikai vizsgálatok. Az eredmények összefoglalása. MSZ 15032: 1986 Földmunkák és földmővek fogalommeghatározásai MSZ 15105: 1965 Építıipari földmunka MSZ 18776: 1984 A minıségszabályozás fogalommeghatározásai MSZ 18922: 1988 Alternatív átvételi ellenırzés nulla átvételi szám esetén MSZ 18973: 1986 A minıség statisztikai ellenırzésének fogalommeghatározásai MSZ 20164: 1988 Az építıipari méretpontosság statisztikai elemei MSZ 21482: 1988 A talajok osztályozása (talaj-környezetvédelmi szempontból) kémiai szennyezettség alapján MSZ 21483: 1988 Földek rekultiválásának általános környezetvédelmi követelményei. MSZ : 1985 Környezetszennyezı részecskék és részecskerendszerek vizsgálata. Sőrőség meghatározása. MSZ 23004: 1983 Szöveges mőszaki dokumentációk fı követelményei MSZ : 1990 Építı- és szerelıipari segédszerkezetek. Szádfalak, résfalak. MSZ : 1990 Építı- és szerelıipari segédszerkezetek. Munkaterületek víztelenítése. MSZ : 1990 Építı- és szerelıipari alépítmények. Földmunkák, földmővek. MSZ : 1990 Építı- és szerelıipari alépítmények. Síkalapok. MSZ : 1990 Építı- és szerelıipari alépítmények. Cölöpalapok. MSZ : 1990 Építı- és szerelıipari alépítmények. Kút- és szekrényalapok. 19