BEVEZETÉS. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat hatálya

Átírás

1 Az Országos Polgárır Szövetség Szervezeti és Mőködési Szabályzata (Az SZMSZ-t jóváhagyta az OPSZ Elnöksége november 11-én, az ELN/41/2005. számú határozatával) BEVEZETÉS A Szervezeti és Mőködési Szabályzat hatálya SZMSZ 1. Az Országos Polgárır Szövetség Szervezeti és Mőködési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Országos Polgárır Szövetségre (a továbbiakban: OPSZ), továbbá az OPSZ Alapszabálya 15. pontja alapján az OSZ tagjának minısülı megyei és a budapesti polgárır szövetségekre (a továbbiakban: területi szövetségek), a polgárır szervezetek regionális szövetségeire és a polgárır egyesületekre (a továbbiakban együtt: egyesületek) és azok tagjaira. SZMSZ 2. A Szabályzatot a szervezeti és a mőködési kérdéseket érintıen az Országos Polgárır Szövetség Alapszabályával együtt kell kezelni és alkalmazni. Az OPSZ Alapszabályban rögzített jogállása SZMSZ 3. Az Országos Polgárır Szövetség (a továbbiakban: OPSZ) önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján, a közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerint kiemelkedıen közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. Az OPSZ a demokratikus önkormányzatiság elve alapján mőködik, önálló ügyintézı és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. SZMSZ 4. Az OPSZ: a) a közrend és közlekedésbiztonság terén a Kszt. 26. c) 15. alapján kiemelkedıen, valamint b) a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26. c) 10. pontja alapján, továbbá c) a környezetvédelem terén a Kszt. 26. c) 9. pontja alapján közhasznú tevékenységet folytat. SZMSZ 5. Az OPSZ célja és feladatai: a) A közrend és közlekedésbiztonság, a bőncselekmények megelızése és a balesetmegelızés, az államhatár ırizete, a határrend fenntartása, a gyermek- és ifjúságvédelem, a katasztrófa-elhárítás valamint a környezetvédelem érdekében önkéntes társadalmi tevékenységet kifejtı szervezetek, a polgárır egyesületek és ezek területi (fıvárosi/megyei) szövetségei tevékenységének összefogása, rendszeres és hatékony mőködésének támogatása. b) A polgárır szervezetek (a továbbiakban együtt: Polgárırség) tevékenységéhez nélkülözhetetlen egységes jogi szabályozás és jogi védelem kialakításának és alkalmazásának elısegítése. Érdekeik képviselete és védelme minden fórumon a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével összhangban. c) A társadalmi munkában végzett bőnmegelızési, közbiztonsági, határırizeti, megelızı vagyonvédelmi, a gyermek- és ifjúságvédelmi, baleset-megelızési, katasztrófaelhárítási és a környezetvédelmi tevékenység, valamint a Szomszédok Egymásért Mozgalom (a továbbiakban: SZEM) népszerősítése, az e tevékenységekre vonatkozó ajánlások, javaslatok véleményezése, kidolgozása és közvetítése a tagszervezetekhez;

2 - 2 - d) Az OPSZ és a polgárır mozgalom céljait megvalósító szervezetek munkáját elısegítı információk, különösen - a jogszabályváltozások; - a mőködési környezet változásai; - a módszertani ajánlások és útmutatók; - a bőnmegelızési feladatok változásai; - az egyéb, a mőködéssel és a feladatokkal kapcsolatos megoldások közvetítése; - nemzetközi tapasztalatok, módszerek, ajánlások honosítása, népszerősítése. e) Külföldi, azonos profilú szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolatlétesítés és a kapcsolatok folyamatos ápolása. f) Szakmai konferenciák, továbbképzések szervezése, lebonyolítása, segédletek kiadása, terjesztése. g) A rendıri és más rendvédelmi szervekkel, valamint a helyi (települési) önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásának elısegítése, a lakosság és a hatóságok közötti bizalom és együttmőködés erısítése; h) A polgárır mozgalom, a polgárır szervezetek általános érdekvédelme. AZ OPSZ ELNÖKSÉGÉNEK MUNKARENDJE SZMSZ 6. Az Elnökség a feladatait félévre elıre maga állapítja meg és munkatervben rögzíti. A munkatervet nyílt szavazással, egyszerő többséggel fogadja el, ezt követıen megküldi a területi szövetségek részére is. Az Elnökség éves munkaterv készítését is megállapíthatja. A munkaterv tartalmazza: a) a tervezési idıszak fı célkitőzéseit, b) a tervezési idıszak kiemelt eseményeit (az OPSZ által szervezésre kerülı rendezvények, konferenciák, bőnmegelızési, közlekedésbiztonsági programok, stb.) a cél, a helyszín, az idıpont és a felelıs megjelölésével, c) az elnökség üléstervét az idıpont, a napirendi pontok, és az elıterjesztık megjelölésével, d) mindazon határidıhöz kötött feladatokat, amelyek elvégzése az Elnökség hatáskörébe tartozik, de az elızıkben felsoroltak körébe nem sorolható. SZMSZ 7. Az Elnökség ülésére elıterjesztést a tájékoztatók kivételével kizárólag írásban lehet benyújtani az ülés tervezett idıpontja elıtt legalább 10 nappal az OPSZ Központi Iroda részére történı megküldésével. Az elıterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az elıterjesztés tárgyát, b) az elıterjesztı nevét, tisztségét, elérhetıségét (telefon, , stb.) c) az elıterjesztés idıpontját, d) az elıterjesztés szöveges részét, valamint e) a határozati javaslatot. SZMSZ 8. Az elıterjesztéseket és az ülésre szóló meghívót az Elnökség tagjai részére az OPSZ Központi Iroda postán vagy elektronikus úton küldi meg úgy, hogy az a címzettek részére legalább 5 nappal az ülés tervezett idıpontja elıtt megérkezzen. SZMSZ 9. Az Elnökség valamennyi ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helyét, idıpontját, b) a napirendi pontokat, c) a határozatképesség megállapítását,

3 - 3 - d) napirendi pontonként a hozzászólók nevét és a hozzászólás lényegét, e) a napirendi pont végén az elnökség szó szerinti határozatát a határozat számának (ELN/ /200..), szövegének, valamint a szavazás eredményének (igen, nem, tartózkodott) feltüntetésével. SZMSZ 10. A jegyzıkönyvet az OPSZ Központi Iroda állományából kijelölt jegyzıkönyvvezetı és az adminisztratív igazgató írja alá, és az OPSZ elnöke hitelesíti. Az elkészült jegyzıkönyvet az Elnökség tagjainak meg kell küldeni, amelyhez csatolni kell a jelenléti ív másolatát. A SZAKMAI TAGOZATOK ÉS MUNKABIZOTTSÁGOK A szakmai tagozat SZMSZ 11. A szakmai tagozat a polgárırség bőnmegelızési, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, baleset-megelızési, bőnfelderítés-támogatási, és tömegsport szakmai feladatainak operatív, gyakorlati összefogására, a polgárır egyesületek és polgárırök mozgósítására, együttes tevékenységük szervezésére, koordinálására hivatott szervezeti egység. SZMSZ 12. Az OPSZ a polgárırség alaptevékenységéhez tartozó szakmai feladatok szervezésére, koordinációjára az alábbi tagozatokat mőködteti: a) a Határır Tagozat, b) a Szomszédok Egymásért Mozgalom Tagozat, c) a Közlekedési Tagozat, d) az Ifjúsági Tagozat, e) a Polgárır Gépjármő Felderítı Tagozat, valamint f) a Sport Tagozat. SZMSZ 13. A szakmai tagozat az Elnökség döntése alapján önálló költségvetéssel rendelkezhet. A munkabizottság SZMSZ 14. Munkabizottságot az Elnökség határozattal hoz létre állandó tanácsadói vagy ideiglenesen jelentkezı célfeladatok (pl. az idegenforgalmi idény bőnmegelızési tevékenységének, vagy más országos jelentıségő polgárır program elıkészítése, lebonyolítása) megoldása érdekében. SZMSZ 15. A munkabizottság alapvetı rendeltetése az OPSZ Elnöksége döntéseinek támogatása. Ennek keretében: a) elemzéseket készít, vizsgálatokat végez, elıterjesztéseket, szakanyagokat dolgoz ki a feladatkörébe tartozó ügyekben, b) elnöke útján közvetlenül részt vesz az OPSZ Elnöksége, felkérés esetén a vezetı tisztségviselık döntéseinek elıkészítésében, c) figyelemmel kíséri és segíti mindazon döntések megvalósítását, amelyek elıkészítésében közremőködött, vagy amelyek megbízatása, ügyrendje alapján feladatkörébe tartozik,

4 - 4 - d) szakterületének megfelelı, egyes külön meghatározott döntıen eseti tevékenységeket (pl. regionális polgárır akció, országos találkozó, konferencia, kiadványok, stb.) önállóan szervez, vagy végez. SZMSZ 16. Az OPSZ Elnökségének munkáját az alábbi munkabizottságok segítik: a) a Bőnmegelızési Munkabizottság, b) a Környezetvédelmi Munkabizottság, c) a Jogi és Etikai Bizottság, d) a Gyermek-, Ifjúságvédelmi és Nıbizottság, e) az OPSZ Tudományos Tanácsa. A szakmai tagozatra és a munkabizottságra vonatkozó közös szabályok SZMSZ 17. Az OPSZ Alapszabályában foglaltaknak megfelelıen a szakmai tagozatok és a munka-bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg, amelyet a szakmai tagozatok és a munkabizottságok elnökei kötelesek az OPSZ Elnöksége részére jóváhagyásra beterjeszteni. SZMSZ 18. Az Ügyrend a szakmai tagozat és a munkabizottság belsı mőködésének rendjét, feladatvégzését meghatározó, az OPSZ Alapszabályában kötelezıen elıírt szabályozás, amely tartalmazza mindkét szervezeti elemre vonatkozóan: a) a szakmai tagozat, munkabizottság megnevezését, rendeltetését, b) a szakmai tagozat, munkabizottság tisztségviselıit (tisztség szerint), feladat- és hatáskörét, felelısségét, c) a képviselet szabályait, d) a szakmai tagozat, munkabizottság mőködésére vonatkozó elıírásokat (pl. a célkitőzések, a feladatok megvalósítására alkalmazott munkamódszerek, eljárások, állandó programok, fórumrendszer, kapcsolat a polgárır szervezetekkel, a tagsággal, a közvetlen részvétel lehetısége a szakmai tagozat, a munkabizottság munkájában, a külsı kapcsolatok, az együttmőködés rendje, formája, stb.). e) a szakmai tagozat, munkabizottság részére biztosított források felhasználásának szabályait. SZMSZ 19. A szakmai tagozatok és munkabizottságok elnökeit az OPSZ Elnöksége évente beszámoltatja a végzett munkáról. AZ OPSZ MUNKASZERVEZETE SZMSZ 20. Az OPSZ szervezeti felépítését a Szabályzat melléklete, a munkaszervezet tagjainak feladatkörét az OPSZ Alapszabálya tartalmazza. SZMSZ 21. Az elnök-helyettesek és alelnökök részletes feladatait az elnök állapítja meg. A POLGÁRİR SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE A polgárır mozgalom SZMSZ 22. A polgárır mozgalom alapvetı célja a bőncselekmények megelızése. Széleskörő társadalmi összefogásra épül, alapja az állampolgárok pozitív érzelmi kötıdése szőkebb

5 - 5 - környezetükhöz, tenni akarása a lokális környezet életfeltételeire kedvezıtlenül ható jelenségek távoltartása, megszüntetése vagy visszaszorítása érdekében. A polgárır mozgalmat az önkéntesség, a törvényesség, az emberi jogok messzemenı tiszteletben tartása, az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység, a bizalomra épülı felelısségvállalás és a politikasemlegesség jellemzi. SZMSZ 23. A polgárır mozgalom fı iránya a bőnözés elleni fellépés, a bőnmegelızés, ezen belül különösen a vagyonvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a közlekedés biztonsága, a katasztrófavédelem valamint a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában való közremőködés. A polgárır szervezet SZMSZ 24. Polgárır szervezet: a) a polgárır mozgalomban részt venni kívánó polgárok vagy a települési önkormányzat kezdeményezésére, településenként, település-részenként vagy több település összefogásával létrehozott önálló polgárır egyesület, b) feladataik összehangolása, tagjaik képzése, érdekeik képviselete, védelme érdekében az egyesületek által a megyében (fıvárosban) megalakított területi szövetség, c) az egyesületi, tagszövetségi érdekvédelem, a polgárır mozgalom célkitőzéseinek társadalmi képviselete, az egyesületek, tagszövetségek mőködését elısegítı információk közvetítése, a hazai és külföldi tapasztalatok hasznosítása, népszerősítése, más hazai vagy külföldi társadalmi szervezettel, állami vagy gazdasági szervvel történı, kölcsönös elınyökön alapuló együttmőködés kialakítása, a polgárır mozgalomban résztvevık képzése, az egyesületek, tagszövetségek anyagi támogatása érdekében a területi szövetségek által létrehozott országos szövetség (OPSZ). SZMSZ 25. Polgárır egyesületek céljaik elérése, érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében a nagyvárosokban, valamint az idegenforgalom, a kiemelt céltámogatások által érintett kistérségekben regionális szövetséget hozhatnak létre. A regionális szövetség a Szabályzat alkalmazásában nem területi szövetségnek, hanem egyesületnek minısül, és a mőködés,vagy az OPSZ tagság kérdésében más polgárır egyesületet nem befolyásolhat. SZMSZ 26. A polgárır egyesület (regionális szövetség) és a területi szövetség az OPSZ tagságát az országos szövetség által kiadott tanúsítvánnyal igazolja. SZMSZ 27. Polgárır szervezettel szemben alapvetı követelmény, hogy a) tegye lehetıvé a közbiztonság javításáért és megszilárdításáért önként tenni akaró állampolgárok szervezett és célirányos részvételét a bőnözés elleni fellépés, a bőnmegelızés, a közlekedés biztonsága, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában; b) kapcsolódjon be a célkitőzéseivel azonos tevékenységet végzı állami, önkormányzati, más társadalmi szervek, szervezetek munkájának népszerősítésébe; c) biztosítson teret és lehetıséget az állampolgárok közbiztonsági ismereteinek bıvítéséhez; d) járuljon hozzá a települések (lakókörnyezet) közbiztonságának fenntartásához, a polgárok személy- és vagyonbiztonságát veszélyeztetı cselekmények, események megelızéséhez, ezen keresztül szubjektív biztonságérzetük javításához; e) képviselje az állampolgárok legszélesebb rétegeit a helyi, területi önkormányzati-

6 - 6 - rendırségi bőnmegelızési és társadalmi bizottságokban; f) érdekképviseleti tevékenységével, tagjai és a lakosság mozgósításával segítse elı a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a közbiztonság javítására irányuló törekvéseket; g) az állampolgárokat megilletı jogi lehetıségek legszélesebb kihasználásával nyújtson segítséget a közbiztonság fenntartásával, javításával hivatásszerően foglalkozó szervek munkájához. SZMSZ 28. A polgárır szervezet határolódjon el az erıszak, az önbíráskodás, másokat sértı provokatív magatartás, a felfegyverkezés, a félkatonai jellegő szervezeti és mőködési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától. SZMSZ 29. A polgárır szervezet a helyileg illetékes önkormányzat egyetértésével a település, városrész nevére utalással a POLGÁRİRSÉG (például Kecskeméti Polgárırség, Békásmegyeri Polgárırség, Nagyegyháza Polgárırsége) megnevezést is használhatja. A polgárır tevékenység területei SZMSZ 30. A polgárır mozgalom célkitőzéseinek megvalósítása érdekében a polgárır szervezet tevékenysége kiterjedhet a) a polgárırök közbiztonsági alapképzésére, folyamatos továbbképzésére; b) rendszeres egyesületi foglalkozások keretében az egyesületi tagok és a lakosság részére közbiztonsági vonatkozású tájékoztató elıadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére; c) a közösségi biztonsághoz szükséges állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére; d) bőnmegelızési, közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi kiadványok terjesztésére; e) a közbiztonság megítélésérıl, az önkormányzat, a rendırség, más rendvédelmi szervek mőködésérıl a lakossági vélemények közvetítésére a helyi önkormányzati és állami szervek fórumain; f) az iskolai bőnmegelızési nevelımunkában történı részvételre; g) a polgárırök testedzésének támogatására, a tömegsport népszerősítésére; h) lakókörnyezeti közösségek biztonságát, önvédelmi jellegő együttmőködését biztosító mozgalmak (például Szomszédok Egymásért - SZEM) támogatására; i) a polgári védelmi tevékenységgel összefüggı biztonsági feladatok ellátásában való közremőködésre; j) a köztisztaságra, a közegészségügyre, a közterületek igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó kedvezıtlen jelenségek feltárására, folyamatos figyelemmel kísérésére; k) lakóközösségek által magánerıbıl létesített vagy más jellegő vagyonvédelmi biztonsági jelzıberendezések diszpécserközpontjainak felügyeletére, szükség esetén az eljárásra jogosult hatóságoknál intézkedések kezdeményezésére; l) lakossági, önkormányzati vagy más rendezvényeken rendezıi feladatok ellátására, m) a közrend, a közbiztonság és a határırizet védelmében, az államhatár rendjének fenntartásában, a katasztrófa- és veszélyhelyzet megelızésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közremőködésre, n) a bőn- és baleset-megelızési, az áldozatvédelmi és közlekedésbiztonsági tevékenység támogatására, a lakosság és a települési önkormányzatok közötti kapcsolat erısítésére,

7 - 7 - o) a Rendırségrıl szóló törvény alapján a rendırkapitányok, a megyék (fıváros) tekintetében a rendırfıkapitány és az illetékességi területen mőködı önkormányzatok által létrehozott bőnmegelızési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvételre, p) folyamatos kapcsolattartásra az együttmőködı helyi, területi és országos hatáskörő állami szervekkel, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában, q) közremőködésre a bőncselekmények megelızésében és felderítésében, eltőnt személyek felkutatásában, r) önálló illetve közös szolgálat teljesítésével való részvételre az együttmőködı szervek szakmai tevékenységének segítésében, s) az állampolgárok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában történı közremőködésre. SZMSZ 31. A tevékenységi területeit a polgárır szervezet a helyi lakossági, önkormányzati és rendırségi igények figyelembe vételével önállóan határozza meg. A kiválasztott tevékenységi területek feladatainak ellátása érdekében a polgárır szervezet szakcsoportokat, munkabizottságokat, szekciókat (pl.: oktatási, propaganda, médiafelelısi; bőnmegelızési; ifjúsági-nevelési; közlekedésbiztonsági, baleset-megelızési; környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, ügyeleti-felügyeleti; közterületi figyelı-jelzı; vagyonvédelmi, SZEM, stb.) hozhat létre. Az együttmőködés SZMSZ 32. A polgárır szervezet széleskörő együttmőködést alakít ki a települések biztonságában, a közbiztonság fenntartásában érdekelt állami, önkormányzati szervekkel és társadalmi szervezetekkel. Kiemelt figyelmet fordít a helyi és a megyei (megyei jogú városi, fıvárosi) önkormányzatok, a rendırség, határırség, vám- és pénzügyırség helyi, területi és központi szervei, a katasztrófa-védelmi szervek, az egészségügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságok együttmőködési készségének elnyerésére. A társadalmi szervezetek közül elsısorban azokkal alakít ki kapcsolatokat, hangolja össze tevékenységét, amelyek mőködése a településfejlesztés, közlekedésbiztonság növelése, a lakosság egészségügyi helyzete, a természet- és a környezetvédelem, a vagyonbiztonság, az állampolgárok érdekeinek érvényesítése, a nevelésügy területére irányul. SZMSZ 33. Az együttmőködés keretében külsı szervezet közremőködhet a polgárırök alapismereti és továbbképzésében; infrastruktúrát, tárgyi eszközöket bocsáthat a polgárır egyesületek rendelkezésére; szakmai tájékoztató anyagokat biztosíthat; pénzügyi támogatást nyújthat; az egyesületeket, szervezeteket tervezetek véleményezésére, javaslattételre kérheti fel. A rendvédelmi szervek segítséget nyújthatnak a polgárır egyesületek tagfelvételi munkájához; rendszeresen igényelhetik a közterületek és nyilvános helyek rendjének, létesítmények vagyonbiztonsági helyzetének folyamatos figyelemmel kisérését, a veszélyt jelentı eseményekrıl a jelzésadást, a polgárır egyesületek eszközeinek eseti igénybevételét, a polgárırök közremőködését a hivatalos eljárások lebonyolításában. Kezdeményezhetik közös szolgálat ellátását; kérhetik tevékenységük népszerősítését, kiadványaik terjesztését a lakosság körében. SZMSZ 34. A Felek az együttmőködés területeit, a közösen illetve az egymás érdekében ellátandó feladatokat, a felelısöket, határidıket illetve a felek által fontosnak ítélt egyéb kérdéseket írás rögzítik. A polgárır szervezet évenként egy alkalommal áttekinti és értékeli

8 - 8 - az együttmőködési megállapodásban foglaltak teljesülését, szükség esetén kezdeményezi felülvizsgálatát, a szükséges módosítások elvégzését. A POLGÁRİR SZMSZ 35. Polgárır lehet minden büntetlen elıélető magyar vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár, aki a mozgalom célkitőzéseivel egyetért; azok megvalósítása érdekében önként, díjazás nélkül, szabadidejében tenni kíván; polgárır egyesület a tagjai közé felveszi és sikeres polgárır alapismereti vizsgát tett. SZMSZ 36. A polgárır szervezet számára jelentıs anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtó jogi vagy természetes személyek a közgyőlés döntése alapján a polgárır mozgalom (egyesület, szervezet) pártoló tagja címet nyerheti el. A pártoló tagságot a szervezet oklevéllel ismeri el. SZMSZ 37. A polgárır szervezet a polgárır mozgalom érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján természetes személynek tiszteletbeli tag címet adományozhat. A polgárırrel szemben támasztott elvárások SZMSZ 38. A polgárır a) aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a mozgalom célkitőzéseinek megvalósításában, a polgárır szolgálatok teljesítésében; b) tekintse fontos feladatának a szőkebb és tágabb környezetében élık egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevı korrekt emberi kapcsolatok kialakítását; c) érezzen felelısséget szőkebb és tágabb környezete biztonságáért, nyugalmáért, vállaljon kezdeményezı szerepet annak megvalósításában; d) ne valljon magáénak, ne fogadjon el és ne terjesszen szélsıséges nézeteket, utasítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatartozáshoz, vallási meggyızıdéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkriminatív magatartást vagy megnyilvánulást; e) ápolja a polgárır mozgalomra és az egyesületek életére jellemzı bajtársi szellemet, képviselje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, bajba jutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget; f) támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerően tevékenykedı állami és önkormányzati szervek munkáját, mőködjön közre a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezések felkarolásában; g) ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek; h) vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütközı magatartásformák, jelenségek megelızésében, mőködjön közre azok elhárításában. A polgárır jogai SZMSZ 39. A polgárır a magyar állampolgárt megilletı jogosultságok keretében polgárır szolgálatban és azon kívül egyaránt a) bőncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghat, az intézkedésre jogosult

9 - 9 - hatóság képviselıinek megérkezéséig a helyszínen visszatarthat; b) a jogos védelem, a birtokvédelem és a végszükség szabályai szerint mások személyét és vagyonát az adott helyzetnek megfelelı védelemben részesítheti. SZMSZ 40. A polgárır a) a közbiztonság fenntartását hivatásszerően végzı szerv (pl.: rendırség, határırség, katasztrófavédelem stb.) tagjának jogszerő intézkedéséhez nyújtott segítsége során és azzal összefüggésben a hivatalos személy támogatójára; b) a külön jogszabály által meghatározott állami szervvel, önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján végzett, közfeladatnak minısülı tevékenysége során a közfeladatot ellátó személyre vonatkozó jogi védelemben részesül. A polgárır kötelezettségei SZMSZ 41. A polgárır köteles a) a mozgalom célkitőzései, az egyesület által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében aktív tevékenységet folytatni; b) a polgárır szervezetek saját és ideiglenes használatra kapott vagyontárgyait a tıle elvárható gondossággal megóvni, azokat rendeltetésszerően használni; c) az általa észlelt vagy tudomására jutott bőncselekményekrıl, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegetı cselekményekrıl az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni; d) felkérésre segítséget nyújtani az eljáró hivatalos szervek munkájához; e) a rendvédelmi vagy más szervekkel történı együttmőködés során tudomására jutott állam- vagy szolgálati (gazdasági) titkot megırizni. A POLGÁRİR SZOLGÁLAT SZMSZ 42. Polgárır szolgálatnak minısül valamennyi, a polgárır mozgalom célkitőzéseinek megvalósítása érdekében végzett oktatási, képzési, felvilágosító, propaganda, kiadványterjesztési, ügyeleti, felügyeleti, közterületi figyelı-jelzı, vagy hatósági eljárásban való közremőködıi tevékenység, amely a) a polgárır szervezet szolgálat-tervezetében elızetesen hivatalosan rögzítésre került; b) a hatóság hivatalos eljárásában soron kívüli felkérés alapján, vagy c) bőncselekmény, súlyos szabálysértés, baleset, elemi csapás, katasztrófahelyzet észlelése esetén azonnali közremőködést igényel. A polgárır akkor tekinthetı szolgálatban állónak, ha a fenti követelményeknek megfelelı feladatokat teljesít. A polgárır szolgálatának teljesítését a polgárır egyesületnél nyílván kell tartani. SZMSZ 43. A polgárır a szolgálat teljesítése során: a) nem állhat alkohol vagy más bódító hatású szer befolyása alatt, b) szeszes italt nem fogyaszthat, c) közbiztonságra különösen veszélyes eszközt nem tarthat magánál, d) tanúsítson jogkövetı magatartást, e) köteles magánál tartani polgárır igazolványát. SZMSZ 44. A településeken, lakókörnyezetben elıforduló bőncselekmények megelızése érdekében a polgárırök figyelı-jelzı szolgálatot teljesítenek.

10 SZMSZ 45. Az álló figyelı-jelzı szolgálat célja a lakókörnyezetben, a lakóházak, lakások, gazdasági épületek, gépjármőtároló helyek, egyes közintézmények (pl.: polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, stb.), közterületek (pl. parkok, játszóterek, gépjármőparkolók, stb.) betöréstıl, lopástól, rongálástól, egyéb káreseménytıl való megóvása, stb. Ez megvalósítható az érintett létesítményeknek, azok környezetének folyamatos, vagy kisebb megszakításokkal történı figyelésével, nemkívánatos jelenségek észlelése esetén az intézkedésre jogosult szervek (pl.: rendırség, határırség, vám-és pénzügyırség, tőzoltóság, mentık, stb.) azonnali értesítésével. SZMSZ 46. A mozgó figyelı-jelzı szolgálat célja különösen: a) a település egészén, vagy egy részén a közbiztonság általános állapotának, b) a személy- és vagyonbiztonság helyzetének, c) ismeretlen személyek mozgásának figyelemmel kísérése, d) a gyermekek biztonságára veszélyt jelenı (pl.: kábítószert forgalmazó, beteges hajlamú) személyek távoltartása, e) a közlekedés biztonságára veszélyt jelentı cselekmények, helyzetek (pl.: közlekedési jelzıtáblák eltulajdonítása, nehezen áttekinthetı vagy célszerőtlen forgalmi rend, nem észlelhetı burkolati jelek, sorozatosan súlyos szabálysértést elkövetı jármővek, stb.) felfedése, f) illegális szemétlerakó helyeket kialakítók kilétének megállapítása, g) mezıgazdasági területeken a termény, gépek, haszonállatok megóvása. SZMSZ 47. A polgárır fellépés sajátos formájának lehet tekinteni azokat a tevékenységeket, amelyek bizonyos személyek biztonságának fokozására irányulnak. Ilyenek lehetnek például: a) pénzt kézbesítı postás (pl. nyugdíjfizetéskor), vagy a díjbeszedı elkísérése, b) mezıgazdasági ırrel, halászati ırrel, hegyırrel, természetvédelmi ırrel közös szolgálat teljesítése, c) körzeti megbízott rendır vagy rendırjárır (határır járır) támogatása intézkedései végrehajtása során. SZMSZ 48. A polgárırök a közterületen, mezıgazdasági területeken feladatukat: a) legalább ketten együtt, b) a polgárır vagy a polgárır szolgálatot támogató (pl.: rendırségi, határırségi) diszpécser-központokkal, ügyeletekkel megfelelı összeköttetési lehetıséggel, c) a polgárır mozgalomhoz, szervezethez tartozást jelölı, jól látható jelzés vagy polgárır formaruha, vagy polgárır jelvény - viselésével látják el. Az együttmőködı rendvédelmi vagy más szervekkel történı egyeztetést követıen polgárır szolgálat a polgárır jelleg rejtésével is teljesíthetı. SZMSZ 49. A polgárır soha nem élhet vissza polgárır szervezethez tartozásával, polgárır igazolványával, magát nem tüntetheti fel hivatalos személyként, erre hivatkozva hivatalos eljárásra utaló intézkedést nem kezdeményezhet. A POLGÁRİRÖK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE Az alapismereti képzés SZMSZ 50. A polgárır egyesületbe jelentkezı polgár (polgárır-jelölt) alapismereti képzésen köteles részt venni, majd bizottság elıtt letett sikeres alapismereti vizsgát követıen

11 nyerheti el a polgárır címet, veheti át az OPSZ polgárır igazolványát s láthat el önállóan polgárır szolgálatot. SZMSZ 51. A polgárır alapismereti képzés keretében szervezett tanfolyam alatt a polgárır jelöltek megismerkednek: a) a közbiztonság érdekében elvárt állampolgári jogokkal és kötelességekkel, b) a közbiztonság, közrend fogalmával, tartalmával, c) az általános és az egyesület mőködési területének közbiztonsági helyzetével, d) az állampolgárok biztonsága érdekében hivatásszerően dolgozó rendvédelmi és más szervek felépítésével, jogállásával, kötelezettségeivel, mőködésük rendjével, e) a polgárır mozgalom célkitőzéseivel, f) a polgárır tevékenység tartalmával, feladataival, etikai szabályokkal, g) a különbözı szakfeladatok (pl.: közlekedési, ifjúságvédelmi, bőnmegelızési propaganda, stb.) sajátosságaival, eljárási szabályaival, módszereivel. SZMSZ 52. Az alapismereti képzés tematikáját az OPSZ Elnöksége határozza meg. A tanfolyamokat a polgárır egyesületek szervezik és a területi szövetségek felügyelik. A tanfolyam sikeres elvégzését az egyesület tagjaiból választott bizottság a polgárır-jelölt szóbeli alapismereti vizsgáját követıen oklevéllel ismeri el. A polgárır továbbképzés SZMSZ 53. A polgárır továbbképzés a mozgalom egészének és az egyes egyesületek mőködésének tapasztalatain alapuló képzési forma, amely az ismeretek felfrissítését, bıvítését szolgálja. A továbbképzés keretében történhet az egyes szakfeladatokra (pl.: bőnmegelızési, információs és médiafelelısi, közlekedésbiztonsági, stb.) való konkrét, részletes felkészítés is. SZMSZ 54. A továbbképzést évente az egyesületekkel történı egyeztetést követıen, az OPSZ Elnöksége ajánlásainak figyelembe vételével, az együttmőködı szervek bevonásával a területi szövetségek szervezik és vezetik. A polgárır vezetıképzés SZMSZ 55. A polgárır vezetıképzés megszervezése és lebonyolítása az országos szövetség feladata. Az egyesületek és a területi szövetségek tisztségviselıinek felkészítését szolgálja: a) az egyesületek, szövetségek mőködtetésére, b) a polgárır tevékenység egységes szemléletének és munkamódszereinek kialakítására, fejlesztésére, c) a mozgalom tapasztalatainak feldolgozására, területi és helyi hasznosítására, d) a polgárır képzés és továbbképzés feladatainak ellátására. A POLGÁRİR TEVÉKENYSÉG NYILVÁNOSSÁGA SZMSZ 56. A polgárır mozgalom népszerősítése, eredményeinek ismertetése, a nyilvánosság biztosítása érdekében a polgárır szervezetek: a) kiadványokat készíthetnek, b) újságot, folyóiratot indíthatnak, c) kezdeményezik az írott és az elektronikus sajtóban a rendszeres megjelenésüket, d) nyilvános rendezvényeket szervezhetnek,

12 e) idıszakonként mőködésükrıl tájékoztatókat készítenek az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek részére. SZMSZ 57. A szövetségek a tagegyesületeik, tagjaik (az országos szövetség a tagszövetségek, az egyesületek) részére a szövetségi élethez szükséges információk rendelkezésre bocsátása, a mozgalom tapasztalatainak széleskörő megismertetése, a polgárır feladatok ellátásához ajánlások vagy kötelezı érvényő elıírások közzététele érdekében körlevelet, hírlevelet, tájékoztatót bocsáthatnak ki. A POLGÁRİR TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA A polgárır egyesület SZMSZ 58. A polgárır egyesület a polgárırök szolgálatát az egyesület szolgálatért felelıs megbízottja név szerint, a feladat, a hely és az idıpontok feltüntetésével hetente, kéthetente vagy havonta elıre tervezi. A szolgálat-tervezet folyamatosan vezethetı, a szükségnek és az igényeknek megfelelıen bármikor kiegészíthetı, vagy módosítható úgy, hogy abban a tervezett szolgálat minden esetben elıre rögzítésre kerüljön. SZMSZ 59. A végrehajtott polgárır szolgálatot a név, hely, idı, feladat, eredmények feltüntetésével külön kell nyilvántartani. A nyilvántartó könyvet (lapot) az egyesület ügykezelési rendje szerint az utolsó bejegyzéstıl számított 5 évig meg kell ırizni. SZMSZ 60. A polgárır egyesület az elvégzett munkájáról évente beszámolót készít, amelyben tájékoztatást ad taglétszámának alakulásáról, tevékenységi területei szerint a teljesített polgárır szolgálatról (önállóan, más szerv tagjával hány esetben, hány fıvel, milyen szolgálatot láttak el, milyen eredményeket értek el), a bőnmegelızési tájékoztató, propagandamunkáról, a rendezvényeirıl, gazdálkodásáról. Az éves beszámolót a területi szövetség részére minden esetben, a területileg illetékes önkormányzat, a helyi rendıri szerv részére az együttmőködési megállapodásokban foglaltak szerint kell megküldeni. SZMSZ 61. A polgárır egyesületek gondoskodnak arról, hogy a tagjaik által a bőnmegelızés területén elért kiemelkedı eredményekrıl a területi szövetséget a legrövidebb idın belül tájékoztassák, valamint kezdeményezik annak közzétételét a polgárır sajtóban. A területi polgárır szövetség SZMSZ 62. A szövetség a rendezvényeit, az általa végzendı feladatokat éves vagy féléves munkatervben rögzíti, annak egy példányát a tagegyesületeknek (tagszövetségeknek), egy példányát az országos szövetségnek a tájékoztatás érdekében megküldi. SZMSZ 63. A szövetség a tagegyesületek (tagszövetségek) és az együttmőködı szervezetek tájékoztatói, a szövetség vezetıségének megállapításai alapján évenként értékeli a polgárır tevékenységet, feldolgozza annak tapasztalatait, ajánlásokat tesz a tagegyesületek (tagszövetségek) részére a további munka módszereire, irányaira. Az értékelı jelentés egy példányát az országos szövetség részére a tájékoztatás érdekében minden esetben, a területileg illetékes rendıri (határır) szerv, önkormányzat részére az együttmőködési megállapodásban foglaltak szerint kell megküldeni. Az értékelı jelentésbe a tagegyesület betekinthet, arról másolatot készíthet.

13 A POLGÁRİR MOZGALOMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ELISMERÉSE SZMSZ 64. A társadalmi bőnmegelızésben, a polgárır mozgalomban, illetve mindezek támogatásában elévülhetetlen érdemeket szerzı, köztiszteletben álló közéleti és közszolgálati személyiségek tevékenységét, munkásságát vagy életmővét az országos szövetség a polgárırség legmagasabb elismerésével, a Kopácsi Sándor Polgárır Érdemrend adományozásával ismeri el. Az érdemrend évente két alkalommal és az alapítás évében tíz, az ezt követı években öt-öt személy részére adományozható. Az adományozás idıpontjairól és a kitüntetettekrıl az országos szövetség elnökének elıterjesztése alapján az OPSZ Elnöksége határoz. SZMSZ 65. A polgárır mozgalomban huzamosabb idı óta tevékenykedı, kiemelt eredményeket elérı polgárırök valamint a pártoló tagok munkájának erkölcsi elismerése érdekében az országos szövetség arany, ezüst és bronz fokozatú polgárır érdemkeresztet alapít. SZMSZ 66. Az érdemkereszt arany fokozata adományozható a) annak a polgárırvezetınek, együttmőködı szerv vezetıjének, valamint polgárırnek, aki a polgárır mozgalom érdekében legalább 5 éve kiemelkedı tevékenységet végez és munkájával jelentısen hozzájárult a település, régió közbiztonságának javításához, a polgárır mozgalom társadalmi elismeréséhez; b) annak a polgárırnek, aki szolgálatban önfeláldozó magatartásával, életét, testi épségét fenyegetı veszélyhelyzet vállalásával járult hozzá bőncselekmény megelızéséhez, elhárításához, tetten ért bőnelkövetı elfogásához, káresemény megelızéséhez vagy hatásainak csökkentéséhez. SZMSZ 67. Az érdemkereszt arany, ezüst és bronz fokozatát a területi szövetség felterjesztése, vagy az állami vagy önkormányzati szervek javaslata alapján az országos szövetség elnöke adományozza. A kitüntetettekrıl az országos szövetség nyilvántartást vezet. SZMSZ 68. A legkiemelkedıbb tevékenységet végzı polgárırök részére az országos szövetség Elnöksége évente egy alkalommal, az országos szövetség elnökének elıterjesztése alapján, az elıterjesztésekben foglaltak elbírálását követıen AZ ÉV POLGÁRİRE továbbá "AZ ÉV POLGÁRİR EGYESÜLETE" kitüntetı címet adományoz. "Az év polgárıre" kitüntetı címben évente megyei (fıvárosi) szövetségenként legfeljebb 2-2 fı, "az év polgárır egyesülete" címet megyei (fıvárosi) szövetségenként 1-1 egyesület részesülhet. SZMSZ 69. A polgárırök folyamatosan végzett kiemelkedı munkájának vagy a bőnmegelızés szempontjai alapján nagy jelentıségő feladat végrehajtásának elismerésére a területi és az országos szövetség elnöke legfeljebb Ft összeghatárig pénzjutalmat vagy tárgyjutalmat ítélhet oda. A pénzjutalom vagy tárgyjutalom biztosítása a szövetség saját keretébıl, az elnök határozatának megfelelı összegben, rendben és formában történhet. A jutalmazottakat az országos szövetség nyilvántartja. SZMSZ 70. A területi szövetség a tagegyesülete tagjának a polgárır mozgalomban eltöltött minden öt év után elismerı oklevelet adományoz. A polgárır elismerésre felterjesztésérıl és a polgárır mozgalomban eltöltött idı igazolásáról az egyesület gondoskodik. Az elismerı okleveleket a területi szövetség igénylésére az országos szövetség biztosítja.

14 SZMSZ 71. Polgárırt a polgárır egyesület, a megyei (fıvárosi) és országos szövetség a helyi, területi és országos önkormányzati vagy állami szerv vezetıjéhez vagy a polgárır munkahelyi vezetıjéhez elismerésre felterjesztheti. A külsı elismerések lehetıségeit az együttmőködı szervekkel elızetesen egyeztetni kell. Az elismerésben részesülteket a felterjesztı egyesület, szövetség tartja nyílván. A POLGÁRİR TEVÉKENYSÉG ETIKAI SZABÁLYAI SZMSZ 72. A polgárır a tevékenységét a polgárır szervezet alapszabályában, a polgárırség szabályozásaiban és a testületi határozatokban foglaltaknak megfelelıen, a törvényesség és a társadalmi együttélés szabályainak szem elıtt tartásával köteles végezni. A polgárır sem szolgálatban, sem magánéletében nem tanúsíthat olyan magatartást, amely rombolja a polgárırség társadalmi elismertségét, megítélését, összeegyeztethetetlen a mozgalom szellemiségével, a társadalmi bőnmegelızés és a közbiztonság megóvásának érdekeivel. SZMSZ 73. A polgárır szervezet az etikai normákat megsértı tagjával szemben az esemény körülményeit etikai eljárás keretében vizsgálja. Az etikai eljárást az elnökség koordinálásával a polgárır szervezet alapszabálya szerint erre jogosult vezetı testület által létrehozott állandó vagy eseti, legalább 3 fıs bizottság (a továbbiakban: etikai bizottság) végzi. SZMSZ 74. Etikai eljárást csak az a polgárır szervezet kezdeményezhet illetve folytathat, amelynek az érintett polgárır tagja vagy amelyben választott tisztséget tölt be. SZMSZ 75. Az etikai eljárás keretében meg kell hallgatni az érintett polgárırt, az adott ügyben érdemi ismeretekkel rendelkezı személyeket, tanulmányozni kell az ügyben keletkezett és rendelkezésre álló dokumentumokat. Az etikai bizottság a megállapításait és javaslatait írásban terjeszti a polgárır szervezet döntésre jogosult testülete elé. SZMSZ 76. Az etikai eljárást folytató polgárır szervezet az eljárás befejezéséig az érintett polgárır tagsági jogviszonyát az erre jogosult testületének határozatával felfüggesztheti. A felfüggesztett polgárır a polgárır tagságából, választott tisztségébıl eredı jogait nem gyakorolhatja sem az eljárást folytató, sem más polgárır szervezetben. Polgárır szervezet etikai eljárás alatt álló polgárırrel semmilyen jogviszonyt nem létesíthet. SZMSZ 77. A polgárır egyesület az etikai eljárás nélkül köteles kizárni tagjai sorából azt a polgárırt, aki a) szándékos bőncselekményt követett el és a bíróság jogerısen elítélte; b) bizonyíthatóan szenvedélybeteg (alkohol, kábítószer). SZMSZ 78. Etikai eljárást követıen kizárható az egyesület tagjai sorából az a polgárır a) akivel szemben az illetékes hatóság büntetıeljárást indított; b) a Szabályzatban foglalt kötelezettségeket sorozatosan megszegte; c) legalább fél évig önhibájából nem vesz részt a polgárır egyesület munkájában; d) az egyesület által meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségének az erre irányuló felhívást követıen sem tesz eleget; e) olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely az egyesület vezetı testületének megítélése szerint a polgárır tagsággal összeegyeztethetetlen.

15 SZMSZ 79. A kizárt polgárırtıl az OPSZ és az egyesületi polgárır igazolványt, az egyesületi, szövetségi jelvényt, az egyesület tulajdonát képezı vagy kezelésébe adott dolgokat a kizárási határozat ismertetésével egy idıben be kell vonni. SZMSZ 80. A területi szövetség közgyőlése a tagegyesületei közül kizárja azt, amelyik a) tevékenysége eltér a polgárır mozgalom célkitőzéseitıl, munkamódszereitıl; b) tevékenysége sérti az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseit; c) politikai tevékenységet végez; d) a területi szövetség által meghatározott tagsági díj befizetését a szövetség felszólítása ellenére is elmulasztja. SZMSZ 81. Az országos szövetség a területi szövetséget érintıen fegyelmi, vagy etikai vizsgálatot folytathat le abban az esetben, ha a tagszövetség vagy tisztségviselıi: a) tevékenysége sérti a polgárır mozgalom célkitőzéseit; b) munkamódszerei ellentétesek a Szabályzatban foglaltakkal; c) a tagegyesületeitıl kapott felhatalmazás alapján végzendı feladatainak nem tesz eleget; d) tagsági díj fizetési kötelezettségét elmulasztja; e) gazdálkodásában súlyos mulasztások merülnek fel. SZMSZ 82. Az országos szövetség elnöke állásfoglalást tehet közzé bármely etikai ügyben. SZMSZ 83. Az országos szövetség a vizsgálat eredményérıl szóló tájékoztatás érdekében az érintett területi szövetség tagegyesületeinek képviselıit közvetlenül is összehívhatja, kezdeményezheti közgyőlés megtartását, a szövetséget érintı döntések meghozatalát. Területi szövetség tagsági viszonyának megszüntetését az országos küldött-közgyőlés mondhatja ki. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK SZMSZ 84. A Szabályzat december 1-jén lép hatályba. Ezzel egy idıben az Országos Polgárır Szövetség Választmányának szeptember 7-i ülésén a VÁL/28/2001. számú határozattal jóváhagyott Polgárırség Mőködési Szabályzata hatályát veszti. Budapest, április 2. Dr. Túrós András sk. Az OPSZ Elnöke

16 Melléklet az Országos Polgárır Szövetség Szervezeti és Mőködési Szabályzatához AZ ORSZÁGOS POLGÁRİR SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Tiszteletbeli tagok Tiszteletbeli tagok Rendes tagok Rendes tagok Pártoló tagok Pártoló tagok Közgyőlési képviselık Közgyőlési képviselık KÜLDÖTT KÖZGYŐLÉS KÜLDÖTT KÖZGYŐLÉS Felügyelı Bizottság Felügyelı Bizottság ELNÖKSÉG ELNÖKSÉG Jelölı és Választási Bizottság Jelölı és Választási Bizottság Bőnmegelızési Munkabizottság IFJÚSÁGI TAGOZAT Jogi és Etikai Munkabizottság SPORT TAGOZAT KÖZLEKEDÉSI TAGOZAT Gyermek-, Ifjúságvédelmi és Nıbizottság Környezetvédelmi Munkabizottság KÖRÖZÖTT GÉPJÁRMŐ FELDERÍTİ TAGOZAT munkaszervezet HATÁRİR TAGOZAT SZEM TAGOZAT Polgárırség Tudományos Tanácsa Gazdasági igazgató Adminisztratív igazgató Jogtanácsos Szóvivı OPSZ Központi Iroda PM Szerkesztıség