Útmutató a horvát-magyar határmenti térség kkv-i számára 2. kötet. Pénzügyi forráslehetőségek a megújuló energia területén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Útmutató a horvát-magyar határmenti térség kkv-i számára 2. kötet. Pénzügyi forráslehetőségek a megújuló energia területén"

Átírás

1 Útmutató a horvát-magyar határmenti térség kkv-i számára 2. kötet Pénzügyi forráslehetőségek a megújuló energia területén

2 Tartalom 1 Abstract 5 2 A projektről 7 3 Bevezető 8 4 Európai uniós források Hazai kezelésű programok uniós társfinanszírozással Környezet és Energia Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Közösségi kezelésű programok Versenyképességi és innovációs keretprogram LIFE Hazai támogatási források Zöld Beruházási Rendszer 22 6 Visszatérítendő pénzügyi eszközök a fejlesztéspolitika szolgálatában Közösségi hitelprogramok Európai Beruházási Bank Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank JEREMIE JESSICA Hazai hitelprogramok Gazdaságfejlesztési Operatív Program Új Széchenyi Hitel programok Regionális Fejlesztési Holding Zrt Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 33 7 Piaci hitelintézetek Takarékszövetkezetek Kereskedelmi bankok 37 8 Alternatív tőkepiaci finanszírozás Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület Üzleti Angyalok Kickstarter 41 9 Egyéb lehetőségek Tanácsadás igénybevétele Nemzeti Külgazdasági Hivatal, HITA 42 1

3 9.1.2 Enterprise Europe Network Kkv-k közötti együttműködés A klaszter Összefoglalás 47 2

4 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A KEOP forrásainak évenkénti megoszlása (folyó áron, euró) táblázat: A magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értékének, a befektetések számának és az egy tranzakció keretében befektetett tőke átlagos értékének évenkénti alakulása, (millió euró, darab)

5 Rövidítések CEB CIP ERFA EBRD EEN EIB EMVA ERFA EU EUR GOP HITA IKT JEREMIE JESSICA KEOP kkv MFB MHP MKME MV Zrt. NKP NUTS II régiók OMA THM ÚMFT ÚMVP ZBR ZMVA Council of Europe Development Bank Európa Tanács Fejlesztési Bank Competitiveness and Innovation Framework Program Versenyképességi és innovációs keretprogram Európai Regionális Fejlesztési Alap European Bank for Reconstruction and Development Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Enterprise Europe Network European Investment Bank Európai Beruházási Bank Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Unió euró Gazdaságfejlesztési Operatív Program Hungarian Investment and Trade Agency Nemzeti Külgazdasági Hivatal információs és kommunikációs technológia Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Közös európai források mikro-, kis és középvállalkozások számára Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas A fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés Környezet és Energia Operatív Program mikro-, kis- és középvállalkozás Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Mikrohitel Program Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Nemzeti Környezetvédelmi Program a magyarországi hét tervezési statisztikai régiók Országos Mikrohitel Alap teljes hiteldíj mutató Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program Zöld Beruházási Rendszer Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 4

6 1 Abstract English title: Guide for SME-s in the Hungarian-Croatian Cross Border Region Volume II: Identification of possible financing sources in the renewable energy sector This Guide is to provide small and medium enterprises (SME-s) in Zala, Somogy or Baranya Counties of Hungary with easily comprehensible information on what sort of financial incentives may be available for them to develop their business. The Guide focuses above all on the renewable energy and the environmental sectors. It aims to lead the managers of SME-s through the maze of the confusingly large variety of funds, operational programs, and bank loans, thus to assist them in making their choice. 5 Contents include: - EU subsidies: o national operational programs co-financed by the EU o community programs and initiatives - Hungarian state subsidies - bank loans - alternative funding sources - consultancy services It was not an objective of this Guide to display the conditions of each funding program in detail. Even so, Authors express their hope that they managed to compile and briefly describe most if not all of the funding options that are of relevance in the subjected sector today. It is concluded that most funds are available through EU subsidies in Hungary at present. The role of national subsidies is mainly in the co-financing; pure state subsidies are a rarity. Several funds have been developed over the past decade, which have gone through considerable changes restructuring and rearrangement from one programing period to the other. Despite the constant effort to simplify, the system of subsidizing is still rather complex, thus might appear too complicated for interested managers. Based on the gained experiences the financing programs are continuously improved. On the brink of the next programing period ( ) fundamental changes can be expected. The present work was prepared in frames of the Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Program under the project titled Fostering economic development of the City of Osijek and County of Zala through trade development and investment promotion with a special focus on renewable energy and environment sector (acronym: FEDREE). The project area of FEDREE covers both the Croatian and the Hungarian side of the shared borderline; however, the present Guide focuses solely on SME-s seated on the Hungarian side as a

7 primary target group, to avoid duplication with the study prepared by the Croatian counterpart (title: Analysis of the economy and business environment in Osijek with an emphasis on the RES and environment sector, Chapter 8: Available incentives and reliefs, Knowledge Network Ltd., February 2012). The Authors deemed it necessary to publish this Guide in Hungarian since that is the only language spoken by most native people in Hungary, including the entrepreneurs in South and West Transdanubia (i.e. the target group). Project partners in the FEDREE project are 6 Lead Partner Project Partner 1 Project Partner 2 City of Osijek Association for Sustainable Development EUROPÉER Foundation of Public Benefit for European Development and Cooperation Franje Kuhača Osijek Croatia Csíkfa utca Eszteregnye Hungary Szent László utca Siófok Hungary

8 2 A projektről Ez az útmutató az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Eszék város és Zala megye gazdasági fejlődésének ösztönzése a kereskedelmen és befektetések előmozdításán keresztül, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra és a környezetvédelemre című projekt (angol betűszóval: FEDREE) keretében készítették az együttműködés részvevői. 7 A FEDREE projektterülete a horvát-magyar határmenti térség egészére kiterjed, ugyanakkor jelen útmutatóban kizárólag a magyar oldalra összpontosítunk, tekintve, hogy a horvát Vezető Partner Eszék Város Önkormányzata külön tanulmányt készített a horvátországi piaci lehetőségekről. A horvát társtanulmány címe: Analysis of the economy and business environment in Osijek with an emphasis on the RES and environment sector (Eszék város gazdasági és üzleti környezetének vizsgálata a megújuló energiaforrásokra és a környezetvédelemre való figyelemmel), Chapter 8: Available incentives and reliefs (8. fejezet: Elérhető ösztönzők és támogatások), Knowledge Network Ltd., február. A projekt célja többek között a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésének segítése és a határmenti együttműködések ösztönzése. Az együttműködés keretében több képzés lezajlott, amelyeken különböző szervezetek és helyi vállalkozások munkatársai, a megújuló energiák ágait képviselő szakemberek vettek részt. E kézikönyv számos szakember részvétele révén gyarapodott és felhasználja a képzéseken szerzett tapasztalatokat is. A projekt bővebb leírása és a horvát projektpartner tanulmánya a honlapon érhető el. EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány Siófok, augusztus Felelős kiadó: Dr. Pásztor Zsolt, a FEDREE Projektpartner 2 projekt-koordinátora Jogi nyilatkozat A kézikönyvben megjelenített vagy hivatkozott tartalom nem teljes körű. Kérjük, hogy bármely pénzügyi konstrukció kiválasztása előtt az illetékes alap kezelőjénél tájékozódjon a részletes feltételekről. (Tekintve, hogy a feltételrendszerek folyamatosan változnak, a kivonatolt tartalom is elsősorban év 2. és 3. negyedévére érvényes.) Az útmutatóban megfogalmazott ajánlások nem feltétlen egyeznek meg a projektben társfinanszírozó szerepet betöltő Európai Bizottság mindenkori hivatalos álláspontjával.

9 3 Bevezető A megújuló energiaforrások kiaknázásához szükséges létesítmények, berendezések beszerzéséhez hasonlóképpen a környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések, beruházások megvalósításához napjainkban már jelentős erőforrásokra van szükség. Mind a környezetvédelmi, mind a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházások korszerű berendezésekből összetett, költséges létesítmények, amelyek csak megfelelő pénzügyi háttérrel biztosíthatók. 8 Jelen útmutatóban azokat a támogatási lehetőségeket kívánjuk ismertetni, amelyek ebben az ágazatban biztosíthatják a pénzügyi forrás és fedezet rendelkezésre állását. Célja ezen útmutatónak, hogy gyakorlatban hasznavehető segítséget nyújtson a Zala, Somogy vagy Baranya megyében székhellyel rendelkező a kkv-k számára a vállalkozás fejlesztéséhez, egyúttal közvetve elősegítse a megújuló energiák hasznosításának terjedését, a fenntartható szemlélet meghonosodását a térségben. A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódóan az elmúlt években egyre nagyobb mértékben álltak rendelkezésre fejlesztési források. Ezzel párhuzamosan az új kockázati tőke programok és a kereskedelmi bankok is bátrabban fordulnak az ilyen jellegű projektek finanszírozása felé. Mindemellett a hazai kormányzat is felismerte és fokozottan hangsúlyozza az ágazat szerepének jelentőségét és az EU-s támogatások növelésének szükségét. Jelen útmutatóban szándékunk szerint minden olyan forráslehetőséget felsoroltunk, amely a mai üzleti világban rendelkezésre állhat a magyarországi kkv-k számára beruházásuk megvalósításához. Csoportosítva mutatjuk be azokat a forrásokat, amelyek segíthetik egy-egy beruházás vagy akár csak egy ötlet projektté válását. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pénzügyi forráslehetőségek útmutatónkban leírt ismertetés csak és kizárólag a fő adatokra korlátozódik. A pályázati feltételek, kamatfeltételek, visszafizetési biztosítékok és egyéb feltételek folyamatosan változnak, illetve egyes forrást biztosító szervezetek az adott vállalkozó igényeihez és lehetőségeihez mérten alakítják. Ezért amennyiben Ön tervei megvalósításához külső forrást kíván igénybe venni, akkor a jelen útmutatóban írtakon túl részleteiben meg kell ismernie azokat a támogató/hitelező intézmények által közzétett tájékoztatókat, amelyek a támogatás megszerzésére, vagy hitel felvételére, visszafizetésére vonatkozó feltételeket ismertetik. Mindezeket figyelembe véve ezen útmutatóban közölt adatok és feltételek minden egyes meghatározott ügylet esetén ellenőrizendők, felülvizsgálandók.

10 4 Európai uniós források Magyarország május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A Csatlakozási Szerződés alapján Magyarország jogosulttá vált a tagállamokat megillető támogatások igénybevételére, melyek alapvetően az alábbi két csoportba oszthatók: hazai kezelésű programok közösségi kezdeményezések, programok 9 Az EU-tól érkező források folyamatosan növekvő mértéket értek el. Az európai uniós támogatások mértékének növekedésével jelentős mértékben csökkent a tisztán hazai forráson alapuló támogatások összege, részben a korábbi célok európai uniós forrásokból történő támogathatósága, részben pedig az egyre szűkösebben rendelkezésre álló hazai pénzügyi források miatt. Az európai uniós források mértékének növekedését az 1. számú ábra szemlélteti. 1. ábra: EU-támogatások (az agrártámogatások kivételével) Forrás: NFÜ, ÁSZ

11 4.1 Hazai kezelésű programok uniós társfinanszírozással A közötti programozási időszakban a korábbi támogatási szint jelentősen növekedett. Emellett teljesen átalakult a támogatások szerkezete is: a strukturális alapok közül két alap maradt meg, mégpedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Európai Szociális Alap. Ezen forrásokból az Új Széchenyi Terv (korábban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretein belül 15 operatív program kezeli és biztosítja a forrásokat és a pályázatokat, az ennek megfelelően bővített és fejlesztett intézményi háttér segítségével. A 15 operatív program közül a legjelentősebb források a környezetvédelmi és a megújuló energiaforrások fejlesztési lehetőségeinek biztosításához: Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Környezet és Energia Operatív Program Jelen fejezetben a teljes Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) felépítését és stratégiáját szeretnénk bemutatni, hiszen mint ahogy azt az operatív program neve is elárulja, ez a program teljes egészében olyan beruházásokra és fejlesztésekre biztosít forrást, amelyet jelen útmutató keretében tárgyalunk. Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy kkv-k közvetlenül (kedvezményezettként) KEOP-ra nem pályázhatnak, ugyanakkor a kapcsolódó közbeszerzéseken beszállítóként, kivitelezőként vagy szolgáltatást nyújtó cégként jelentős megbízásokhoz juthatnak. A KEOP az Európai Unió (EU) 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike volt. Az NSRK eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése és a megújuló energiaforrások növekedése nélkül. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. [1] A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy: a környezetvédelem erősítése az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását, a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez, a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést, és javítja az ország versenyképességét,

12 a fentiek térben megfelelő kialakítása elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben. A KEOP támogatja a lisszaboni és göteborgi stratégiák céljainak megvalósítását. Az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiáját strukturális célokká transzformáló Integrált Irányelvek tíz mikrogazdasági célkitűzése közül hármat közvetlenül, négy másikat (köztük a fenntartható erőforrás-használatot) és egy foglalkoztatási célt közvetve támogat. A horizontális célok közül továbbá hangsúlyos az energiahatékonyság növelése és a leghátrányosabb térségek (foglalkoztatási) elmaradásainak csökkentése. 11 A KEOP fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője. Fejlesztések: 1. Egészséges tiszta települések Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Ivóvízminőség-javítás 2. Vizeink jó kezelése Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása Komplex vízgyűjtő-fejlesztés Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja Környezeti kármentesítés Vízgazdálkodási tervezés 3. Természeti értékeink jó kezelése Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) Az erdei iskola hálózat fejlesztése 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 5. Hatékony energia-felhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás Fenntartható fogyasztás elősegítése Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések 7. Projekt előkészítés 8. Az operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) Az Egészséges, tiszta települések; a Vizeink jó kezelése és a Hatékony energia-felhasználás prioritásokhoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást, így támogatásra az ország egész területe

13 jogosult. A Természeti értékeink jó kezelése; a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése és a fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást, amelyekre a konvergencia NUTS II régióink (Nyugat-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Dél- Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) jogosultak. A hazai környezetpolitika főbb irányai A hazai környezetpolitika főbb irányait a környezetvédelem általános szabályairól szóló évi LIII. törvény által előírt, és az Országgyűlés által elfogadott, közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) tartalmazza. A törvény 40.. (4) bekezdése alapján az NKP-II-ben foglaltakat az ország társadalmi-gazdasági tervének meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében az NKP környezetvédelmi céljai így kiindulási feltételként jelentkeztek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és operatív programjainak kidolgozása és végrehajtása során tehát a mindenkori aktuális NKP célkitűzéseit jogszabályi feladat érvényre juttatni. 12 Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramban jelöli ki a terület specifikus és operatív céljait, amelyek alapján évente készülő végrehajtási tervek határozzák majd meg a megvalósítandó főbb környezetvédelmi projekteket. A kilenc tematikus akcióprogram a következő: környezettudatosság növelése akcióprogram, éghajlat-változási akcióprogram, környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram, városi környezetminőség akcióprogram, biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram, vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram, vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram, hulladékgazdálkodási akcióprogram, környezetbiztonság akcióprogram. A KEOP-ban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. A KEOP energiaszektor változásaira fókuszáló prioritási tengelyének, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengelynek a célja, hogy az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolásával, nevezetesen a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezetés klímavédelem céljainak eléréséhez. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely keretében megvalósuló fejlesztésekhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást a Konvergencia célkitűzés elérése érdekében, amely támogatásra a következő NUTS II régiók jogosultak: Nyugat- Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld.

14 Az Európai Unió energiapolitikájában rangos helyet foglal el a környezetvédelem erősítésével összhangban a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése, amelynek számos nemzetgazdasági előnye van, ugyanis a megújuló energiaforrások: nem, vagy a fosszilis energiahordozóknál lényegesen kisebb mértékben terhelik a környezetet, hozzájárulnak a kiotói vállalások eléréséhez (klímapolitika), továbbá nemzetközi piacokon értékesíthető CO 2 -megtakarítás keletkezhet, fosszilis energiahordozót váltanak ki, mérséklődik a hagyományos energiahordozóktól való energiaimport-függőség, ezáltal javulhat a fizetési mérleg egyensúlya új munkahelyek keletkezhetnek, elősegíthetik a mezőgazdasági struktúra megváltoztatását, ami kedvezően hat a lakosság helyben tartására, csökkenhetnek a költségvetés gabona intervencióra fordított kiadásai, új, magas szintű technológiák alkalmazását teszi lehetővé, az egyébként környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává történő átalakításával jelentősen csökkenthető a környezet terhelése. 13 Az EU márciusi stratégiai elképzelései szerint 2020-ig az összes megújuló energiaforrásnak 20%-os részarányt, a bioüzemanyagok részarányának pedig 10%-ot kell elérnie. A KEOP keretében rendelkezésre álló támogatások segítségével az prognosztizálható, hogy a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelésben (zöld áram) 2015-re mintegy 870 GWh/év, az összes megújuló energiahordozó felhasználásban pedig bioüzemanyagok nélkül hozzávetőleg 14 PJ/év mértékű növekedés valósulhat megprognosztizálható (ugyanezek a bioüzemanyaggal és a bioüzemanyag-gyárak üzemi erőműveinek adataival együtt rendre GWh/év, illetve 41 PJ/év) mértékben. A zöldáram részaránya a évi 4,6%-ról (41,97 GWh villamosenergia-felhasználás mellett) 2015-re várhatóan 6,5%-ra növekszik. Az összes megújuló energiaforrás részaránya a évi 4,6%-ról a 2015-re, a KEOP révén, 7,9%-ra nő (mindkét évi érték a bioüzemanyag-gyártás vonzatával együtt értendő). A KEOP forrásait részben az ÚMVP (EMVA), részben a hazai finanszírozású programok (Energiahatékonysági Hitel Alap, illetve a Nemzeti Energiatakarékossági Program) egészítik ki. Tovább növelik a megújuló energiafelhasználást a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztések (pl. hálózatfüggő szélerőművek, illetve nagyobb kapacitású biomassza erőművek). A KEOP támogatások által elérhető növekményt ezek a programok jelentősen tovább növelhetik, így 2015-ig összesen GWh/év zöldáram növekménnyel lehet számolni. A KEOP segítségével között elérni tervezett összesen GWh/év zöldáram növekmény legnagyobb tételeit a szilárd biomasszából és a biogázból történő villamosenergiatermelés növekményei teszik ki, aminek az is a feltétele, hogy a mezőgazdaságban megvalósuljon az energetikai célú növénytermelés tervezett mértékű felfutása. A hazai összes megújuló energiahordozó felhasználás bioüzemanyagokkal együtt az előzetes becslések szerint 41 PJ/év mértékben növekedhet a tervezési időszak végére, 2015-re.

15 Ez a növekmény tartalmazza a villamos energia növekmény hőértékre átszámított, 14 PJ/év volumenét, a hőenergia termelés/felhasználás 9 PJ/év és a bioüzemanyag-termelés ~18 PJ/év növekményét. Tervezett műveletek (a végrehajtás során alkalmazandó prioritási sorrend szerint): a) biomassza-felhasználás támogatása: Magyarország mezőgazdasági adottságai kiemelkedően kedvezőek a biomassza-felhasználás tervszerű növelése terén, ezért a környezeti szempontokat is szem előtt tartó, elsősorban energia növényekre és mezőgazdasági hulladékokra alapozó, mezőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó, energiatermelést végző biomassza projektek támogatása a cél (szilárd biomassza, biogáz, illetve bioüzemanyag). Az erőltetett ütemű erdészeti fafelhasználás helyett törekedni kell arra, hogy helyreálljon az egyensúly az erdőállomány védelme szempontjai és az energetikai felhasználás által támasztott kereslet között. A fenntartható erdőgazdálkodás érvényesülése tehát kiemelt fontosságú szempont a projektek bírálata és megvalósulása során. Támogatott területek részletesebben: szilárd biomasszával történő, kis kapacitású kapcsolt és kondenzációs villamosenergia-termelés, illetve közvetlen hőenergia termelés, biogázzal történő kis kapacitású kapcsolt és kondenzációs villamosenergia-termelés, illetve közvetlen hőenergia termelés. A bioüzemanyag felhasználás tervezett növeléséhez termelői és felhasználói oldalon is szükséges lehet a támogatás. b) hulladék-felhasználás támogatása: fontos terület a nagy tömegben keletkező használt sütőolaj, illetve állati zsiradék energetikai és/vagy bio-motorhajtóanyag alapanyagként történő hasznosítása (visszagyűjtésének támogatása másik prioritásban, vagy komplex projekt keretében is történhet). c) biológiai hulladék alapú biogáz termelés és használat támogatása: a növényi és állati eredetű hulladékból, kommunális hulladékból illetve szennyvíztisztító telepeken képződő szennyvíziszapból előállított biogáz energetikai hasznosítása környezetvédelmi szempontból is indokolt (hulladékkezelés, klímavédelem) Részletesebben: regionális biogáz-hasznosítók kialakítása, kisméretű egyedi fogyasztói biogáz-hasznosítók létesítése, a szennyvíziszap energetikai és mezőgazdasági hasznosítása. d) geotermikus hő- és/vagy villamosenergia-termelés és használat támogatása: a megtermelt energia a helyi lakossági, intézményi, termelői igények kielégítésére fordítható. A magyarországi évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 15. (3) szerint a kizárólag energetikai célból kitermelt termálvizet kötelező visszatáplálni, amelynek értelmében csak olyan beruházások támogathatók, amelyek keretében a kötelező visszasajtolást a vonatkozó törvény értelmében megvalósítják, illetve olyan beruházások, amelyek esetében a visszasajtolási kötelezettség alól a törvény mentességet biztosít. e) a legkorszerűbb fűtési és hűtési célú hőszivattyús rendszerek telepítésének támogatása. f) napenergiát hasznosító rendszerek telepítésének támogatása: részben vagy egészben biztosítható a fogyasztók saját energiafelhasználása. A napelemek (fotovoltaikus rendszerek) a villamos energia, a napkollektoros rendszerek működtetése pedig a melegvíz és fűtési hőenergia előállítására fordított fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentését segítik elő. g) energiatudatos építészeti megoldások támogatása, passzív nap-energiahasználat az épületek energiafogyasztásának csökkentése érdekében. 14

16 h) a már meglévő vízerőművek élettartamának növelése, hatékonyságának, energiaátalakítási hatásfokának javítása, illetve kisebb vízerőművek létesítésének támogatása. i) a szélenergiával történő villamosenergia-termelés támogatása: a rendszer-szabályozási problémák megoldásáig csak lokális vagy közösségi, hálózatra nem termelő, szélerőgépek támogathatók. j) a megújuló energiaforrások villamos és egyéb energia rendszerbe történő integrálhatóságát elősegítő, a rendszer kapacitáskorlátait kezelő eszközök, szabályozási módszerek bevezetése és alkalmazása, az ellátásbiztonság elvének szem előtt tartásával. A műveletek gyakorlati megvalósítása (támogatási elvek, kiválasztási kritériumok, preferált területek, forrásallokáció, stb.) az OP tervezésének idején még elkészítés alatt álló Energiapolitika és az ahhoz kapcsolódó Megújuló energiaforrás felhasználás növelési stratégia elveire támaszkodik majd. A stratégia elfogadását a Kormány a év végére tűzte ki. A stratégia megállapításai átvezetésre kerülnek a KEOP kétéves akcióterveiben is, a es részidőszakra készülő akciótervek pedig már e dokumentumok alapján készülnek majd el. 15 A fejlesztéseknél a következő elveket kell érvényesíteni: a beruházásoknak kimutatható módon kell befolyásolnia az adott térség fosszilis alapú energiafelhasználását, a térség szintjén növelni kell a megújuló energiaforrások energetikai hasznosítását. különösen preferált, ha a fejlesztésekhez kapcsolódó alapanyag-előállítás, -feldolgozás, energiatermelés és -felhasználás egyaránt jól körülhatárolható, összefüggő rendszerben, térségi alapon valósul meg. A térség, a fejlesztések méretétől függően egy településrészre, településre, települések csoportjára, kistérségre, kistérségek csoportjára terjedhet ki, igazodva a helyi adottságokhoz és a leghatékonyabban előállítható helyi megújuló energiaforrásokhoz. preferált, ha a fejlesztések közösségi beruházások keretében, közösségi hozzájárulással valósulnak meg és a beruházások eredményei közösségi érdeket is szolgálnak. preferált a különböző megújuló energiaforrások együttes használata, amennyiben azok együttesen költség- és környezethatékonyabbak, mintha csak külön-külön, vagy egy nem megújulóval kombinált felhasználásuk valósul meg. korlátozott mértékben támogathatóak a megújuló energiaforrások használatát más, fosszilis energiaforrások használatával kombináló fejlesztések is, amennyiben ezek elősegítik a megújuló energiaforrások arányának növekedését és mérséklik a fosszilis energiahordozó-felhasználást. szintén preferáltak a kombinált tehát energiahatékonysági megoldásokat és megújuló energiaforrásokat egyaránt alkalmazó beruházások. E területen előtérbe kell helyezni a kapcsolt hő és villamosenergia-termelést. A támogatási politika kialakításánál, a támogatások megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a villamosenergia-termelés esetében kötelező átvételi ár már tartalmaz támogatást. 1. táblázat: A KEOP forrásainak évenkénti megoszlása (folyó áron, euró) Év ERFA Kohéziós Alap Európai Unió összesen

17 Forrás: saját szerkesztés az NFÜ adatbázis alapján A fenti táblázatból is látható, hogy a kormány az ÚMFT keretein belül évről évre egyre jelentősebb forrásokat biztosít a fejlesztésekre. Feltételezhető egyrészről a fentiek alapján, másrészről Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételek alapján, hogy a 2014-től kezdődő 7 éves támogatási periódusban is növekvő arányban egyre jelentősebb forrásokat biztosít környezetvédelmi beruházásokra és a megújuló energiaforrások biztosítására mind a Kormány, mind az Európai Unió Gazdaságfejlesztési Operatív Program A KEOP-on túlmenően jelentős forrást a 15 operatív programból a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) biztosít a környezetvédelem fejlesztésére és a megújuló energiaforrások növelésére. A GOP alapvető célja a gazdaság fejlesztése, ezen túlmenően a tudásalapú gazdaság erősítése, a vállalkozások nemzetközi versenyben való helytállása, a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése, a gazdasági és társadalmi változások miatt szükséges alkalmazkodóképesség javítása, elsősorban pedig a gazdaság tartós növekedésének elősegítése. A vállalkozásfejlesztési projektek keretében komplex fejlesztések valósulhatnak meg, amely nagymértékben megkönnyíti a vállalkozások életét mind a projekttervezés, mind a pályázás során. Mindez kiemelten szolgálja a kkv szektor fejlődését. A fenti leírásból is látható, hogy nem minden célja azonosul csak és kizárólag a környezetvédelemmel és az energetikai fejlesztésekkel, azonban kiemelt a GOP jelentősége jelen útmutató szempontjából, hiszen a kkv szektor finanszírozását és támogatását célozza az GOP és jelen fejezetben is a kkv szektor számára szükséges források lehetőségeit emeljük ki. Mindenképpen említésre méltó, hogy a vállalkozásfejlesztési konstrukciókon nyertes pályázatok 95%-át kkv-k nyújtották be az eddigi kimutatások és statisztikák szerint. Ennek megfelelőn egy rövid áttekintés után azokat a lehetőségeket (prioritásokat, programokat) kívánjuk kiemelni, amely a környezetvédelmi és energetikai fejlesztésekben és beruházásokban segíti a kkv szektor szereplőit. Ugyanúgy, ahogy minden operatív programnál a GOP-nál is meghatározásra kerültek a prioritások: 1.) A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, és együttműködés növelése: [2] A prioritás ösztönzi a gazdaságban hasznosuló olyan ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységet, amely a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros innovációs együttműködésben valósul meg, valamint támogatást biztosít korszerű kutatási

18 infrastruktúra kialakításához, szabadalmak bejelentéséhez, bizonyos kiemelt jelentőségű területeken a hasznosítható tudás utánpótlásának megteremtése és a piaci hasznosíthatóság érdekében. A prioritás célja továbbá a kutatási tevékenységnek és az innovatív vállalkozásoknak fizikailag is helyet adó innovációs és technológiai parkok létesítése és a meglévő intézmények fejlesztése. A prioritás tartalmaz továbbá olyan pályázati elemeket, amelyek egyidejűleg több oldalról segítik a hazai vállalati innovációt. 2.) A vállalati kapacitások komplex fejlesztése: A prioritás keretében a növekedési potenciállal rendelkező és nagy hozzáadott érték tartalmú versenyképes, magas minőségű termékek/szolgáltatások gyártására/nyújtására alkalmas csúcstechnológiának számító termelőkapacitások létrehozását, bővítése kerül támogatásra. Az intézkedésen belül felállításra kerül egy vállalkozásfejlesztési rendszert, valamint cél a vállalati informatizáltság szintjének emelése egy komplex vállalati infokommunikációs fejlesztési programok támogatásával. Ezen kívül támogatást adható a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetést megcélzó vállalkozásoknak is. 3.) Az üzleti környezet fejlesztése: A modern üzleti környezetért prioritási tengely keretében a vállalkozások külső, működési környezetének fejlesztése részesülhet támogatásban, a Nemzeti Akcióprogramban megfogalmazott szabályozási intézkedéseket kiegészítve. A versenyképesség javításához kapcsolódó IKT-infrastruktúra fejlesztése érdekében szükséges egy korszerű IKT hálózati infrastruktúra kialakítása, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés elősegítésén keresztül. Ezen kívül cél a térségi, üzleti infrastruktúra kiépítettségének fejlesztése, valamint a vállalatok megfelelő információval való ellátása, emeltszintű üzleti, piaci tanácsadás nyújtása. 4.) A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése: Az intézkedés keretében azok a mikrovállalkozások kerülnek támogatásra, amelyek beruházásaik megvalósításához, valamint tevékenységük bővítéséhez szükséges forgóeszközök, szolgáltatások finanszírozáshoz szeretnének kis összegű hitelekhez jutni. A hitelgarancia intézményrendszerének javításával, támogatásként (garanciaként) a ténylegesen nyújtott összeg sokszorosát lehetséges piaci hitelek útján megmozgatni. Ezen kívül a tőkealapok számára társfinanszírozási lehetőséget biztosítunk. 17 A GOP 4 prioritási tengelye közül a környezetvédelmi és az energetikai fejlesztések szempontjából az első két prioritás érdekes a kkv-k számára, ugyanis itt találhatóak olyan célú források, amelyek felhasználhatóak környezetvédelmi és energetikai fejlesztésekre: 1.) a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, és együttműködés növelése. 2.) a vállalati kapacitások komplex fejlesztése. A két prioritásból jelentősebb lehet a határmenti régiókban a 2. számú prioritás, a vállalati kapacitások komplex fejlesztése. Itt számos olyan pályázati konstrukció van, amely biztosíthatja a kkv szektor fejlődését. A teljesség igénye nélkül kiemelünk olyan pályázatokat, amelyek ilyen típusú fejlesztésekre készültek: kkv-k technológia fejlesztése, komplex vállalati technológiafejlesztés kkv-k számára,

19 munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kkv-k számára, komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére, környezetközpontú technológiafejlesztés, hulladékhasznosítási célú technológiafejlesztés, minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése, hálózati infrastruktúra létrehozása, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, mikrohitel programok, környezeti célú fejlesztések. 18 A fenti felsorolásból is látható a korábban említett cél, amely elsősorban a kkv szektor lehetőségeinek bővítésére szolgáló komplex fejlesztéseket támogatja, azonban számos olyan pályázati kiírás is található, amely környezetvédelmi célú fejlesztéseket és beruházásokat ösztönöz. 4.2 Közösségi kezelésű programok A közösségi kezdeményezések a strukturális alapokhoz hasonlóan a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működnek, a lényeges eltérés az alkalmazott munkamódszerek között van: míg a strukturális alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálják, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, közvetlen Brüsszelből irányítják. Ezen EU-s források nem jelennek meg közvetlenül nemzeti/tagállami szinten, hanem külön általában angol nyelven lehet rájuk pályázni az EU illetékes szerveinél. Az alábbiakban a lehetőségek és források közül igyekszünk néhány olyan forrás alapjait ismertetni, amelyek támogatást biztosíthatnak a térség kkv-i számára. Amennyiben Ön a tárgyaltakon kívüli kkv-támogatás iránt érdeklődik, ajánljuk figyelmébe Az Európai Unió támogatási programjai Az európai kkv-k rendelkezésére álló főbb finanszírozási lehetőségek áttekintése, január című kiadványt, amelynek magyar nyelvű változata letölthető innen: Versenyképességi és innovációs keretprogram A Versenyképességi és innovációs keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Program, CIP) válasz a növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos megújított lisszaboni stratégiai célokra. A 2007 és 2013 között futó program költségvetése mintegy 3,6 milliárd euró. A környezeti és energia problémákkal kapcsolatban a CIP a következőket tartalmazza:

20 a) Vállalkozási és Innovációs Program ökológiai innovációs résszel, amelyre körülbelül 430 millió eurót különítettek el. A cél a környezeti technológiák teljes potenciáljának kihasználása a környezet védelme érdekében, és egyben a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez történő hozzájárulás. b) Intelligens energia Európa Program, amelyre körülbelül 727 millió eurót különítettek el. A program olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek célja az energiahatékonyság népszerűsítése és az iránta mutatkozó igény növelése, a megújuló energiaforrások és az energia diverzifikálásának a támogatása, valamint az üzemanyagok diverzifikálásának, továbbá az energiahatékonyságnak a közlekedés területén történő előmozdítása. c) Infokommunikációs Technológiák Támogatási Program, amelynek költségvetése megközelítőleg 730 millió euró. A támogatás jelentős része kísérleti programokat finanszíroz. 19 További részletek: A következőkben az CIP öko-innovációs programját részleteiben is ismertetjük CIP Eco-Innovation Az öko-innováció célja, hogy megváltoztassa a fogyasztási és termelési szokásokat, illetve, hogy a folyamatosan fejlődő technológiák, termékek és szolgáltatások révén csökkentse az emberiség környezetterhelését. Az üzleti érdek és az innováció összefonódik egy magasztosabb cél eléréséért, hogy fenntartható megoldásokat találjon, melyek segítségével eredményesebben hasznosíthatjuk értékes erőforrásainkat és csökkenthetjük a gazdaságunk környezetre gyakorolt káros mellékhatásait. Az öko-innovációból ugyanakkor nem csupán a természet profitál: a környezetbarát termékek és szolgáltatások világpiaca évről évre nő. Tehát befektetni ebbe a viszonylag új ágazatba, üzleti szempontból is időszerű és nagyszerű lehetőség Európa számára. Vállalkozások támogatása, a környezet védelme Az EU-hoz számos olyan kezdeményezés fűződik, melyek célja az öko-innováció támogatása és az Environmental Technologies Action Plan megvalósításának elősegítése a Competitiveness and Innovation Programme (CIP) keretein belül és 2013 között közel 200 millió euró áll rendelkezésre az európai öko-innovációs projektek finanszírozására. A célkitűzés Európa versenyképességének és környezetterhelésének javítása olyan innovatív megoldások által, melyek egyre bővülő piacot teremtenek a zöld technológiák, eljárások, termékek és szolgáltatások számára. A CIP Eco-innovation pályázat projektjeit az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága (Executive Agency for Competetiveness and Innovation) kezeli szoros együttműködésben az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságával (Environment Directorate-General). Támogatás célja: támogatni az úttörő pályázatokat, és a piacokat, hogy alkalmazzák az innovatív technológiákat és gyakorlatokat;

21 segíteni áthidalni a szakadékot a kutatás-fejlesztés és az üzleti világ szereplői között; valamint segíteni leküzdeni a még fennálló piaci akadályokat, melyek jelenleg meggátolják az ökoinnovatív termékek és szolgáltatások sikerét, különös tekintettel azokra, amelyekkel az európai kkv-k találják szembe magukat. Prioritások Azok az ágazatok élveznek prioritást, amelyek eljárásaik, termékeik és szolgáltatásaik jelentős potenciális fejlődést hordoznak magukban a környezetre gyakorolt hatásukat illetően. A finanszírozható ágazatok köre évről évre változik, a korábbi kifizetésektől és a korábbi projektek eredményétől függően. 20 Az eddigi prioritások között szerepelt: Anyagok újrahasznosítása: szortírozó eljárások kifejlesztése a hulladékgazdálkodásban; az újrahasznosítási iparág versenyképességének növelése; olyan új technológiai megoldások és innovatív termékek kifejlesztése, amelyek újrahasznosított anyagokat használnak fel. Épületek és építőipar: innovatív termékek kifejlesztése az építőipar számára; fenntartható építési anyagok gyártása illetve technikák alkalmazása; újrahasznosított anyagok és megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználása építkezéseken; új vízkezelési technológiák alkalmazása a takarékoskodás jegyében. Az élelmiszeripar: tisztább előállítási és csomagolási eljárások; hatékonyabb vízgazdálkodási eljárások kifejlesztése; a hulladék újrafelhasználást, újrahasznosítást és csökkentését célzó innovációk; erőforrások hatékony felhasználásának fokozása. Újabban azok az ágazatok kapnak prioritást, amelyek nagyobb környezeti hatással bírnak, pl.: tejés húsipar. Zöldgazdaság: vállalatok ösztönzése a környezettudatosságra a beszerzések és az erőforrások hatékony felhasználása terén; a cégek támogatása eljárásaik és termelésük zöldebbé tételéhez; valamint segítség az ellátási lánc öko-innovációs technikáinak integrálásához. Ki pályázhat? Prioritást élveznek a kkv-k, de a pályázati felhívásokra nyíltan pályázhat minden jogi személyiséggel bíró szervezet. Hogyan kaphat támogatást? Ahhoz, hogy egy pályázat finanszírozást nyerhessen a CIP Eco-Innovation kezdeményezés keretében, először is újszerűnek és közérthetőnek kell lennie, valamint jelentősen hozzá kell, járuljon Európa környezetvédelmi politikáinak megvalósulásához. Ugyanakkor olyan projekteket részesítenek előnyben, amelyek valamelyest lemásolhatók, piacképesek és szélesebb körben is alkalmazhatók. Kizárólag olyan pályázatok támogatására van lehetőség, amelyek magas színvonalat képviselnek mind technológiai, mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból. A pályázati felhívásokat rendszerint minden év áprilisában teszik közzé, a benyújtás határideje szeptember eleje. Az Európai Bizottság nagyjából 30 millió eurót különített el minden egyes

22 felhívásra, amely összeg 2013 közeledtével még növekedni is fog. A pályázatok benyújtását elsősorban kkv-któl várják. A nyertes projektek elszámolható költségeinek 50%-át fedezi a Bizottság. Számos EU által finanszírozott program kínál támogatási lehetőséget, melyek lehet még sokkal inkább megfelelőek projektje számára, különösen akkor, ha az Ön főprofilja a kutatás-fejlesztés vagy a közszféra. Mielőtt pályázna, kérjük, látogasson el az Eco-Innovation honlapjára, ahol leellenőrizheti, hogy a pályázata valóban megfelel-e minden kritériumnak: LIFE+ Mire lehet pályázni? A LIFE+ programon belül a támogatást három témakörben osztják, ezek: természet és biodiverzitás kategóriába tartozó projektek a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védettségi állapotának javítására irányulnak, valamint a biodiverzitással kapcsolatos szélesebb körű kísérleti projektekkel foglalkoznak. környezetvédelmi politika és irányítás kategória az innovatív szakpolitikai ötletek, technológiák, módszerek és eszközök fejlesztését segítené elő. Ebben a kategóriában a legnépszerűbb terület, ami a benyújtott pályázatok számát illeti, a hulladékgazdálkodás és a természeti erőforrások voltak, ezt követte a vízgazdálkodás és az innováció. A fennmaradó projektek különböző témákkal foglalkoznak, többek között a levegővel, a vegyi anyagokkal, az éghajlatváltozással, energiával, környezet és az egészség kapcsolatával, az erdőkkel, az innovációval, a zajártalommal, a talajvédelemmel, a stratégiai módszerekkel és a városi környezettel. információ és kommunikáció kategória környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő projekteket, valamint az erdőtüzek megelőzését szolgáló képzéseket és tudatosságnövelő intézkedéseket foglal magában. Prioritások A támogatás prioritási területeit a LIFE+ Environment Policy and Governance Guidelines for applicants 2012 című dokumentum 2. fejezete tartalmazza (angol nyelvű). Ki pályázhat? A LIFE+ programra bármely jogi személy pályázhat, aki az EU területén rendelkezik székhellyel, így: civilszervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok, közintézmények. A közötti időszakban a LIFE+ költségvetése 2,1 milliárd euró. További részletek:

23 5 Hazai támogatási források Az EU-tól érkező strukturális támogatások mértéke lényegesen megnőtt, és ezzel párhuzamosan a magyar társfinanszírozási szükséglet is. Ennek megfelelően csökkent az a hányad, amely a nem közvetlenül az EU által támogatott programokhoz kapcsolódó fejlesztési célokra áll rendelkezésre től az uniós fejlesztéspolitika számos, korábban csak a hazai célú támogatásokban létező támogatható területet magába integrált. Ennek ellenére számos tisztán hazai finanszírozású program maradt, azonban ezek többsége meglehetősen szerény keretből gazdálkodik. Jelen útmutatóban egy, a megújuló energia és környezetvédelem ágazatához szorosabban kapcsolódó program kerül bemutatásra Zöld Beruházási Rendszer A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó hazai pályázati rendszer. A ZBR jelenleg a széndioxidkibocsátás-csökkentést legradikálisabban támogató rendszer Magyarországon. Az ENSZ Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve bevezette a csatlakozott fejlett államok közötti nemzetközi kvótakereskedelmet, azaz az üvegházhatású gáz kibocsátási jogok kereskedelmét. Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. Hazánk 2008-ban a világon elsőként értékesített kvótákat, amellyel úttörő szerepet töltött be a rendszer formálásában. A kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek legfeljebb 5%-a a törvényi szabályozás (323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet 22. (4) bekezdés) és a kvótaszerződések előírásai alapján felhasználható a ZBR kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére, illetve a ZBR bevételeinek, mint pályázati pénzeknek a Vevővel kötött szerződésben előírtak szerinti felhasználására, a pályázatok megvalósulására, monitorozására, és az elért kibocsátás-csökkentés számszerűsítésére, valamint jogszabályban meghatározott követelmények teljesülésére vonatkozó pénzügyi és műszaki szempontú értékeltetésére. A magyar ZBR keretében 2011-ig négy alprogram került meghirdetésre, elsődleges fókusszal az épületenergetikai szektorra: az eddigi kvótabevételek több mint háromnegyede energiahatékony épületek támogatására került allokálásra. E terület kiemelkedő fontosságú, mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30%-át. További részletek:

24 6 Visszatérítendő pénzügyi eszközök a fejlesztéspolitika szolgálatában 6.1 Közösségi hitelprogramok A finanszírozáshoz való hozzájutás a vállalkozások indításának és kibővítésének létfontosságú feltétele, az EU pedig különböző formákban támogatás, hitel, valamint bizonyos esetekben garancia biztosít finanszírozást a kis cégek javára. Az uniós finanszírozás két kategóriára sorolható: Közvetlen finanszírozás támogatások formájában, adott projektek finanszírozására. Közvetett finanszírozás nemzeti és helyi pénzügyi közvetítőkön keresztül (pl. bankok, hitelintézetek vagy befektetési alapok). Ezen támogatások célja, hogy növeljék a kkv-k rendelkezésére álló hitelek mennyiségét és arra ösztönözzék a közvetítőket, hogy bővítsék a kkv-k rendelkezésére álló hitelezési kapacitásaikat Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) az EU hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó pénzintézete, amely az EU tagállamainak tulajdonában áll. A bank az uniós szakpolitikai irányelvek előmozdítása érdekében biztosít hosszú lejáratú finanszírozási lehetőségeket. Az EIBhitel elérhetőbbé teszi a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-k számára is a hosszú lejáratú finanszírozási lehetőségeket, ezzel új munkahelyek teremtését segíti elő, és hozzájárul Magyarország versenyképességének erősítéséhez. A hitelek a kkv-k által eszközölt tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokra szólnak. Az EIB hiteleit a kkvk felhasználhatják a stabil forgótőke-alap biztosítására is, azaz például a kkv-k kereskedelmi ciklusához kapcsolódó kötelezettségek finanszírozására nyújtott, és a kkv hosszú távú finanszírozási igényeit tükröző hitelek szintén bekerülhetnek az EIB által támogatott körbe EIB finanszírozás nemzeti pénzügyi közvetítőn keresztül Az EIB a eurónál nagyobb és 25 millió eurónál kisebb beruházási költséget képviselő projekteket közvetlenül, helyi pénzintézeteken keresztül finanszírozza ún. közvetített hitelek (kerethitelek) alakjában. Az ilyen kisebb beruházásokat általában kkv-k, vagy állami szervek, helyhatóságok kezdeményezik. Az EIB a teljes beruházási költség maximum 50%-ára biztosíthat forrást, egy-egy beruházás esetében tehát és 12,5 millió euró közötti összeget. Az EIB partnerbankja és a kedvezményezett között kötendő egyéb kiegészítő finanszírozási megállapodások (pl. hitel- vagy lízingszerződések) futamideje legalább 4 év kell, hogy legyen. Mivel a finanszírozással kapcsolatos döntés a közvetítő pénzintézet hatásköre, a finanszírozási kérelemmel közvetlenül a partnerbankokhoz kell fordulni.

25 Az EIB pénzügyi közvetítői Magyarországon 2012-ben (angol+magyar nyelvű dokumentum): Az Európai Bizottság által is támogatott Kkv-finanszírozási eszköz (SME FF), mint keretprogram ugyancsak közvetített hitel formájában érhető el. Célja az erős és versenyképes kkv szektor megteremtése a tagországokban. A Magyar Fejlesztési Bank, mint nemzeti közvetítő Az EIB a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) stratégiai partnereként az elmúlt évtizedekben összesen 835 millió euró összegre írt alá finanszírozási szerződéseket, amelyek mintegy kétezer beruházás kivitelezését tették lehetővé Magyarországon, főként az önkormányzati és a kkv-szektorokban EIB finanszírozás helyi közvetítőn keresztül Az EIB Global Loan hitelprogramjának célja a vállalatok és önkormányzatok hosszú távú hitelfelvételének ösztönzése elsősorban a környezetvédelem, infrastruktúra, tudásalapú gazdaság, oktatás és egészségügy területén. Ezen hitelcélok széles értelemben értendőek. A finanszírozható hitelcélok pl. a környezetvédelem területén részletesen a következőek: ivóvízhálózat fejlesztés, szennyvízelvezetés és tisztítás, környezetvédelmi eszközök, berendezések gyártása, fejlesztése (mérő és figyelő rendszerek is), megszűnt ipari területek rehabilitációja, zaj- és rezgéscsökkentés, hulladékgazdálkodás: gyűjtés, szállítás, újra feldolgozás, szelektív háztartási, ipari és kereskedelmi hulladékgyűjtés (nem veszélyes), városfejlesztés (életminőség fejlesztés kizárólag szociális céllal), védett műemlékek, épületek helyreállítása (kulturális örökség), közúti forgalommal, szállítással kapcsolatos környezetvédelem, energiával kapcsolatos fejlesztések. A kkv-k bármilyen hitelcél finanszírozását igényelhetik a hitelezésből kizárt tevékenységeket folytató vállalkozások, illetve nem finanszírozható hitelcélok kivételével. A kkv-k esetében hitel felhasználható a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, normál működéséhez szükséges tartós forgóeszköz finanszírozásához is. Az EIB hitel igénybevételének feltétele úgynevezett allokációs kérelem kitöltése a megvalósítandó beruházás, illetve a finanszírozás részletezésével. Az EIB Global Loan főbb jellemzőiről bővebben tájékozódhat a kereskedelmi bankok honlapján, melyek közül példáként kettőt ismertetünk: OTP Bank: https://www.otpbank.hu/portal/hu/knv/finanszirozas/refinanszirozotthitelek/eib_glob al_loan

26 UniCredit Bank: an Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank A kelet-európai átalakulás finanszírozására alakult londoni pénzintézet, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) kelet-európai bankoknak, lízingelő társaságoknak nyújtott hiteleken, valamint magántőke-befektetési alapokba történő beruházáson keresztül járul hozzá kis cégek finanszírozásához. 25 Az EBRD február végén jelentette be, hogy százmillió euróig terjedő finanszírozási csomagot nyújt az Intesa Sanpaolo bankcsoport magyarországi, bosznia-hercegovinai és szerbiai leányvállalatainak. Az összeget a három ország kkv-inak lehet továbbhitelezni. Az összegből 50 millió eurót a magyarországi CIB Bank kapott. A finanszírozási csomag része annak a közös tőkejuttatási kezdeményezésnek, amelyet február végén indított el az EBRD, a Világbankcsoport és az EIB Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok Az alábbiakban egy olyan hazai projektet mutatunk be, amely a közösségi fejlesztési hitelek kihasználásában példaértékű. Geotermikus erőművek létesítése 110 millió eurós EIB-hitelkerettel A PannErgy Nyrt ben kezdett stratégiájának alapvető célja 20 létesítmény és legalább 60 megawatt energiatermelő kapacitás megteremtése. A PannErgy több önkormányzattal alakított közös vállalatot a kutatásra és az energiaszolgáltatásra, beleértve a Baranya megyei Szentlőrincet és a Somogy megyei Tamásit is. A PannErgy és az önkormányzat célja a közösen alapított, illetve működtetett gazdasági társaság által létesített és üzemeltetett villamos- és/vagy hőenergiát termelő geotermikus erőmű létrehozása és a kitermelt hőenergia értékesítése. A PannErgy Nyrt ben vette fel a kapcsolatot a luxemburgi EIB-vel, hogy elsődleges és közvetlen pénzintézeti finanszírozóként vegyen részt a PannErgy geotermikus hő- és elektromos áram termelési stratégiájának megvalósításában. Az elbírálási folyamat egyik fázisaként április 15-én az EIB nyilvánosságra hozta a PannErgy projektsorozatának bírálatra való befogadását. A december 14-i jóváhagyás megközelítőleg 110 millió eurós hitelkeret felállítását jelentette, kedvező kondíciókkal. A hitelkeret nagysága lefedi a PannErgy 2007-ben kitűzött stratégiájának teljes hosszútávú hiteligényét. (Az elbírálás során bizonyára nem lehetett mellékes szempont, hogy a PannErgy olyan szakmai partnercéget választott a geotermikus energia kutatásában, amely több évtizedes múltja révén biztosítani tudta a program kiemelkedő szakmai színvonalát. Ez az izlandi Mannvit, korábbi nevén VGK Hönnun.) Amennyiben az együttműködési szerződés keretén belül elkészülő geológiai elemzés szerint eredményesen működtethető erőmű és/vagy fűtőmű építhető, akkor a PannErgy és az önkormányzat közös projekttársaságot, zártkörűen működő részvénytársaságot alapít

27 100 millió Ft jegyzett tőkével. A társfinanszírozó európai bankok (EIB, EBRD) ajánlása szerint az önkormányzat tulajdonrésze 10%. Az alapításkor az önkormányzat által befizetendő 10 millió Ft-ot a PannErgy alapítási kölcsön formájában az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, öt éves futamidőre, kamat és egyéb költségektől mentesen. A szerződésben kikötésre kerül, hogy projekttársaságban az önkormányzatot megillető vagyonjuttatásokat, mint például az osztalékot, az alapítási kölcsön törlesztésére kell fordítani, amíg a tartozás fennáll. A megállapodás tartalmaz egy mátrixot is, amely azt mutatja, az önkormányzat milyen kifizetésekre jogosult a megépíthető villamosenergia-termelő kapacitás és a lehetséges, de finanszírozás miatt nem szükséges, EU támogatás függvényében ábra: A PannErgy futó és tervezett projektjeinek helyszínei, 2012 Forrás: Referenciaüzem a régióban: Geotermikus mintaprojekt a Baranya megyei Szentlőrincen Szentlőrincen a mintegy 1,3 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően január elsejétől 900 lakást, a második felétől már több közintézményt is geotermikus (zöld)energiával fűtenek, amely gazdaságosabb is, mint a fosszilis alapú energiahordozók. A projekt KEOP /B/09 forrásból Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A PannErgy Nyrt. leányvállalata, a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. 90 százalékos tulajdonában álló Szentlőrinci Geotermia Zrt. idén júniusban hosszú távú, 15 évre szóló, és további öt évre meghosszabbítható hőenergia-szállítási szerződést kötött a város 100 százalékos tulajdonában álló Szentlőrinci Közüzemi Közhasznú Nonprofit Kft-vel. A szerződés értelmében a Szentlőrinci Geotermia Zrt. mint távhőtermelő szállítja a Szentlőrinc jelenlegi távhőrendszerét üzemeltető távhőszolgáltató cég számára a geotermikus energiaforrásból származó hőenergiát. A szentlőrinci geotermikus erőmű műszaki adatairól bővebben az 1. kötetben olvashat.

28 6.1.3 JEREMIE A JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, azaz Közös európai források kkv-k számára) az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Alappal (EBA) közösen létrehozott kezdeményezés, melyet az EBRD és annak kockázati tőketársasága, az EIB finanszíroz. A JEREMIE kifejezetten a kkv-k számára tervezett pénzügyi konstrukciók segítségével mozdítja elő azok pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférését. Célja a kkv-k fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül az egyik legfontosabb, a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való korlátozott hozzáférés orvoslása, mivel a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak fejlett üzleti és pénzügyi környezet mellett is finanszírozási problémái lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs aszimmetria következtében. A vállalkozások finanszírozáshoz jutásának segítése a létrejövő fejlesztések eredményeként egyaránt hozzájárul a foglalkoztatás és a beruházások növekedéséhez, valamint fizikai tőke minőségének javulásához. 27 Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében 2010-ben létrejött nyolc kockázati tőkealap a cégbírósági adatok szerint június 30-áig 54 befektetést valósított meg magyarországi vállalkozásokban. Az érintett kockázati tőkealapoknak 2013 végéig kell kihelyeznie a rendelkezésükre álló tőke 75%-át. (A várhatóan 2013 elején, az Új Széchenyi Terv Kockázati Tőkeprogramja keretében induló tíz új alap komoly versenyre készteti majd a már működő alapokat.) A tőkealapok 70 százalékban az EU-s JEREMIE program forrásait használják fel; kizárólag öt éven belül alakult, évi legfeljebb 1,5 milliárd forintos árbevétellel bíró hazai kkv-kba fektethetnek be. Kikötés az is, hogy a befektetések legalább 30%-a innovatív és startup cégekbe irányuljon, valamint, hogy a források mindössze 9%-a kerülhet a Közép-Magyarországi Régióba. Mivel a JEREMIE célja a növekedési mellett a korai életszakaszban lévő kkv-k tőkekihelyezésének javítása is, így érdemes a magvető és induló cégeknek is JEREMIE-ben gondolkodniuk. [3] A konstrukció keretében Magyarország megközelítőleg 190 milliárd Ft forráshoz juthat, ami az egyes konstrukciók áttételes hatásain keresztül akár milliárd Ft plusz forrást is jelenthet a gazdaságnak. A JEREMIE irányítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) programjainak szerves részeként történik, és a projekteket a megfelelő nemzeti és regionális szinten választják ki JESSICA A JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Area, azaz a Fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés) az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bank (Council of Europe Development Bank, CEB) partnerségi együttműködése. A JESSICA a fenntartható városfejlesztést ösztönzi a következő területekhez kötődő projektek támogatásával:[4] városi infrastruktúra beleértve a közlekedést, a víz- és szennyvízhálózatot és az energiaszolgáltatást;

29 helyszínekhez kötődő kulturális örökség turizmus és egyéb fenntartható felhasználás céljára; barnamezős övezetek regenerálása beleértve az övezet megtisztítását és szennyeződésmentesítését; új üzlethelyiségek létrehozása kkv-k, az információtechnológiai és/vagy a kutatási és fejlesztési ágazatok számára; egyetemi épületek orvosi, biotechnológiai és egyéb speciális létesítmények; az energiafelhasználás hatékonyságának javítása. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által nyújtott hozzájárulásokat olyan városfejlesztési alapok (Urban Development Fund, UDF) között osztják el, amelyek az állami és a magánszektor közötti partnerségekbe vagy a fenntartható városfejlesztésre vonatkozó integrált tervekben szereplő egyéb projektekbe fektetik be azokat. Ezek a befektetések megvalósulhatnak tőke, kölcsön és/vagy garanciák formájában. 28 Ehelyett az irányító hatóságok dönthetnek úgy, hogy alapokat folyósítanak az UDF-ek számára a holdingalapokon keresztül, amelyeket azzal a feladattal hoznak létre, hogy több befektetési alapba ruházzanak be. Ez nem kötelező, de azzal az előnnyel jár, hogy így az irányító hatóságok a JESSICA végrehajtásához szükséges feladatok egy részének elvégzését hozzáértő szakemberekre bízhatják rá. Az eszközök megújíthatóságának köszönhetően a beruházásokból származó hozamot ismét befektetik újabb városfejlesztési projektekbe, ezáltal újrahasznosíthatják az állami forrásokat és növelik az uniós, illetve nemzeti közpénzek fenntarthatóságát és hatását. 6.2 Hazai hitelprogramok A magyar kkv-fejlesztést támogató intézményrendszer többfajta szervezetből, intézményből, illetve hálózatból áll. A kormány határozata alapján a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) alakítja ki a vállalkozói banki feladatokat és hajtja végre a vállalkozásfejlesztési, különösen a kkv-k támogatását szolgáló tevékenységek bővítését. A kkv szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények alábbiak lehetnek: hitelezéssel és mikrohitelezéssel foglalkozó szervezetek, kockázati tőke-, faktoring társaságok, garanciaszervezetek, export-import támogató szervezetek.

30 6.2.1 Gazdaságfejlesztési Operatív Program A GOP jelentős újdonsága, amely a forráshoz jutás lehetőségét biztosítja a felzárkózni, vagy megerősödni képes vállalkozások számára is, a as költségvetési periódusban meghirdetett pénzügyi program. A pénzügyi programon belül meghirdetésre kerülő konstrukciók különböző nyílt pályázati felhívással kerülnek kiírásra, amely alapján kiválasztásra kerülnek azok a pénzügyi közvetítők, amelyek segítségével a program forrásai eljutnak majd a végső kedvezményezett kkv-khoz. A programok alap-szerűen működnek, a visszatérített pénzügyi eszközök ismételten felhasználhatók a programok futamideje alatt Új Széchenyi Hitel programok Az Új Széchenyi Hitel Programok célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikro- és kisvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. [5] Jelenleg a magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Számos jól fejlődő mikro- és kisvállalkozás működik, amelyek hitelképesek lennének, azonban mégsem tudnak bekerülni a banki finanszírozás körébe. Ennek fő oka, hogy a bankrendszer számára a mikro- és kisvállalkozások kis összegű hiteligényei nehezen kezelhetők, méretgazdaságossági problémák miatt túl magasak a relatív tranzakciós költségek, illetve a vállalkozások nehezen tudják teljesíteni a bankok biztosítéki elvárásait. Az Új Széchenyi Hitel Programok célja, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem kellő mértékben finanszírozható, de hitelképes magyarországi székhelyű, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező Mikrovállalkozások számára pénzügyi közvetítő bevonásával vissza nem térítendő támogatást, illetve hitelt együttesen biztosítson. Az Új Széchenyi Hitel Program keretében a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) refinanszírozási hitelkeretet, illetve garancia lehetőséget közvetít szerződött pénzügyi közvetítők számára, ily módon visszatérítendő, kedvező kamatozású forrásokat biztosít a mikro-, és kisvállalkozások részére, valamint kezességvállalással könnyít a kkv-k felé megfogalmazott fedezeti elvárásokon. A pénzügyi közvetítőknek nyújtott refinanszírozási forrás kamata évi 0,4%, a refinanszírozási arány pedig 100%. A pénzügyi közvetítők állnak kapcsolatban a végső kedvezményezett mikro-, és kisvállalkozásokkal, ők végzik a hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a szerződéskötést, a folyósítást, illetve a hitelszámlák kezelését. A pénzügyi közvetítők viselik az általuk folyósított hitelek kockázatát.

31 Az Új Széchenyi Hitel Program a következők: Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel, Új Széchenyi Hitel, Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitel, Új Magyarország Forgóeszköz Hitel. A Program keretében folyósítható kkv hitelekről és azok feltételeiről az MV Zrt. honlapján (www.mvzrt.hu) lehet tájékozódni Regionális Fejlesztési Holding Zrt. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. stratégiai csoport tagjaként 2000-ben alakult, 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság, amely országos leányvállalati hálózattal és széles körű partnerkapcsolatokkal rendelkezik. Elsősorban önkormányzatok, illetve kkv-k számára biztosít fejlesztési forrásokat. Tevékenységének célja a térségi gazdaságfejlesztés, szerkezetváltás és versenyképesség elősegítése oly módon, hogy az európai uniós és hazai fejlesztési programok menedzselését és finanszírozását végzi. Az RFH Zrt. segítséget nyújt pályázatok komplett elkészítéséhez, a forrásigények összeállításához, a projektek teljes körű megvalósításához, valamint a szükséges képzések lebonyolításához. Az RFH Zrt. kockázati tőke és fejlesztési hitelek kihelyezésével, 3-5 éves finanszírozási konstrukciókkal elsősorban magántőkét kiegészítő társfinanszírozóként is részt vesz az ígéretes projektek indításában. A Magyar Fejlesztési Bank fejlesztési hiteleihez pedig a Holding-vállalatok ügynöki közvetítésével juthatnak hozzá az érdeklődők. Az ország minden régiójában jelen lévő cégcsoport szolgáltatásainak fókuszában az innovatív kkvk, illetve a helyi és térségi önkormányzatok, valamint önkormányzati társulások állnak. RFH Nyugat-dunántúli regionális leányvállalata a szombathelyi székhelyű Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., amelyben az RFH 87,15%-ban tulajdonos. A Nyugat-Pannon Zrt. támogatási politikája a gazdasági válság hatására megszigorodott banki hitelezés okozta forráshiányt igyekszik mérsékelni, és így teret nyit a pályázók számára a támogatások elnyerésében és a projektek végrehajtásában. A kkv-k üzleti célú fejlesztéseit a cégcsoport, pénzügyi termékein túl, a projektek komplex megtervezésével és megszervezésével, a megfelelő finanszírozási konstrukciók kidolgozásával, valamint az elérhető hazai és európai uniós források felkutatásával is segíti.

32 RFH pénzügyi termékei kkv-k számára A Nyugat-Pannon Zrt. célja zárt tőkebefektetései során, hogy elősegítse a térségi gazdaságfejlesztést, a szerkezetváltást és a versenyképességet, ezért befektetései elsősorban termelő beruházáshoz kötődnek. Ebből adódóan a Társaság olyan tőkebefektetéseket hajt végre, melyek a komparatív előnyök kiaknázását segítik elő, lehetőség szerint új munkahelyek megteremtését eredményezik, illetve az innovációra és a gazdasági növekedés fokozására vonatkoznak. Befektetési célterület: jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Befektetés összege: maximum 150 millió forint Futamidő: 3-5 év Konstrukciók: fix hozamon kihelyezett, minimális hozamelvárással kihelyezett tőke. 31 Kiemelt támogatási területek: Vállalkozásfejlesztés (telephelyfejlesztés; ipartelepítés; komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása; kísérleti fejlesztések; ipari parkok fejlesztése, ipari területek, inkubátor házak fejlesztése; logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése; piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása); Környezetvédelem, energetika (épületenergetikai fejlesztés; távhő szolgáltatási rendszer kialakítása és fejlesztése; távhő-szektor energetikai korszerűsítése megújuló energia alapú térségfejlesztés); Közlekedés és infrastruktúra fejlesztés (közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése; Turizmus (egészségügyi turisztikai szolgáltatások fejlesztése; turisztikai szolgáltatások fejlesztése; versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés; turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése; Vidékfejlesztés, mezőgazdaság (a baromfi telepek korszerűsítése; borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése; öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése) RFH Ecospinning Programja Az Ecospinning Program azért indult, hogy hatékony és komplex finanszírozási menedzsmenttámogatást biztosítson hazai vállalkozások (és önkormányzatok) számára annak érdekében, hogy az életképes, a mai gazdasági körülmények között is helytálló fejlesztési tervek, projektek megvalósulása előremozdítsa a magyar gazdaságot. A RFH Zrt. az Ecospinning Programmal kíván hozzájárulni a magyar vállalkozások és az önkormányzatok versenyképességének megtartásához, illetve növeléséhez. Az RFH Ecospinning Program megoldást nyújt mindazok számára, akik energiáikat, kapacitásukat saját üzleti, szakmai feladataikra kívánják összpontosítani a finanszírozás-felkutatás, pályázatírás, pályázati adminisztráció részfeladatainak sokasága helyett, akik tisztában vannak azzal, hogy fennmaradni és fejlődni csak akkor lehet, ha mindenki a saját szakterületén nyújt maximális teljesítményt,

33 akik olyan partnert keresnek fejlesztési projektjeik megvalósításához, ötleteik projektszintű kidolgozásához és finanszírozásához, aki a maga szakterületein maximális teljesítményt nyújt, megoldás- és sikercentrikus, ezért biztosítja számukra az optimális feltételeket, akiknek tagi kölcsönre van szükségük. Átlagos esetben fejlesztési tervekkel a vállalkozások vagy önkormányzatok felkeresik a pályazatfigyelő, pályázati tanácsadó, pályázatíró szervezeteket, elmennek a pénzintézetekhez, hitel-előminősítő cégekhez, majd megbíznak egy projektmenedzsert, vagy ők maguk vezetik végig, nem kevés nehézséggel küzdve, a fejlesztés valamennyi fázisát és az utómunkálatokat. 32 Az RFH Ecospinning Program keretében az ügyfelek megtalálják a válságállóság a fejlesztés nélkülözhetetlen feltételét, az RFH komplex megoldáscsomagját, amely kkv-k esetében a következő elemeket tartalmazza: Projektelőkészítés: projektötletek előzetes értékelése, tanácsadás a projektötletek feltárásában, konkurens projektek esetén projektkiválasztás. Projektfejlesztés: komplex projektfejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok írása, üzleti terv készítése, építési tervek beszerzése, engedélyeztetés, forrástérkép összeállítása, szükség esetén előfinanszírozás. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Pályazatfigyelés, pályázatírás. Projektmenedzsment: nyertes pályázat esetén teljes körű projektmenedzsment szolgáltatás. Segítség a projekt lebonyolításában, beszerzési eljárások bonyolítása, beszerzések értékelése, minőségbiztosítása, műszaki szakértő megbízása, szakmai és pénzügyi beszámolók elkészítése mind a közbenső, mind a záró fázisban, kapcsolattartás a támogatást nyújtóval. Érdekképviselet: folyamatos kapcsolattartás a projektgazda/pályázó és a támogatást nyújtó szerv (minisztériumok, regionális fejlesztési ügynökségek stb.) között a programozási és pályázati szakaszban. Külső tőkebevonás esetén a projektgazda képviselete a finanszírozónál. Kkv pályázati támogatást megelőlegező kölcsön. Kkv fejlesztési kölcsön. Zárt tőkebefektetés vállalkozások részére. Tagi kölcsön Referenciaprojektek Zala megyében Városközpont funkcióbővítő megújítása Zalaszentgróton A Zalaszentgrót Város Önkormányzata és a GRÓT-COOP Zrt. által a Nyugat-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszerében megvalósított funkcióbővítő célú városrehabilitációs projekt év augusztusában vette kezdetét, és mintegy bruttó Ft összköltség mellett 77% mértékű európai uniós, illetve hazai támogatásból ment végbe. A Nyugat-Pannon Zrt. a megvalósítás során a projekt menedzsment feladatok ellátásáért felelt.

34 A városközponti akcióterületen egy integrált fejlesztési-, beruházási program valósult meg, amely a fizikai megújulás mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségi szolgáltatások és erőforrások fejlesztésére, valamint a helyi vállalkozások bevonására. A projekt központi eleme a Szabadság tér, valamint a Piac tér rekonstrukciója és az ún. foghíj beépítése révén egy új közösségi turisztikai-információs központ kialakítása volt. A helyi gazdaság fejlesztése céljából megtörtént továbbá a GRÓT-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. által használt városközponti üzletház bővítése, felújítása, emellett a lakosság tájékoztatását, bevonását és a beavatkozások sikerét szolgáló tájékoztatási és marketing akciók, valamint rendezvények valósultak meg. 33 Inkubátorház létrehozása Zalaegerszegen Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán Ft összegű támogatást nyert el Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata egy új Inkubátorház létesítése céljából. A kivitelezési munkálatok év novemberében kezdődtek meg és év júniusában fejeződtek be. A fejlesztési program megvalósításához a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. a kapcsolódó pályázat elkészítése révén, valamint a projektmenedzsment szervezet munkáját segítő szakértői szolgáltatással járult hozzá. A projekt keretében egy bruttó m 2 hasznos alapterületű inkubátorház jött létre Zalaegerszeg Északi Ipari Zónájában. Az épület alap, emelt illetve kiemelt szintű egységeket (15 db ún. alap szintű, 3 db ún. emelt szintű és 3 db kiemelt műhely), 5 db irodát, valamint tárgyalókat és közös szociális blokkot foglal magában. Az inkubátorház 25 mikrovállalkozás számára kínál betelepülési lehetőséget, illetve a hagyományos irodai szolgáltatásokon túl lehetőséget biztosít üzletviteli- jogi tanácsadás, titkári, fordítói tevékenység, piac- és közvélemény kutatás, valamint egyéb üzletviteli tanácsadás igénybevételére is Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Az 1990-ben alapított Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) közhasznú alapítvány, független szervezet. Az MVA olyan szolgáltató szervezet, amelynek fő feladata a hazai kkv-knak nyújtott szolgáltatásain keresztül e társadalom-, illetve gazdaságpolitikai értelemben egyaránt kiemelkedő jelentőségű csoport fejlődésének előmozdítása. A szolgáltatások köre kiterjed mind az induló mikro vállalkozások, mind a gazdasági és piaci megerősödésre képes kkv-k segítésére. [6] Az MVA által biztosított Mikrohitel Program (MHP) általános célja a magyarországi mikro- és kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. Az MHP másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak.

35 Az MHP keretében folyósítható kkv hitelekről és azok feltételeiről az MVA honlapján (www.mva.hu) lehet tájékozódni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványok Az 1990-es évek elején az Európai Unió Phare programja és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által elindított vállalkozásfejlesztési program keretében Magyarország minden megyéjében létrejött az adott térség vállalkozásainak támogatását, a vállalkozói kultúra közvetítését szolgáló helyi vállalkozói központ, összesen 18 ilyen vállalkozói központ áll többnyire a megyeszékhelyeken a kkv-k rendelkezésére. Ezek közül emeltük ki a régióban érintett vállalkozásfejlesztési alapítványokat: Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 34 Ismereteink szerint Baranya megyében Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nem működik. A két említett vállalkozásfejlesztési alapítvány közül a Zala megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységéről szólunk részletesebben. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat, mint egyedüli alapító közreműködésével 1992-ben alakult meg a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA). A megalapításkor megfogalmazott célkitűzések az elmúlt évek alatt lényegében nem változtak: Zala megye gazdasági fejlődésének elősegítése, a kkv-k kialakulásának, életben maradásának és elsősorbannövekedésének támogatása, egy hosszútávon önfenntartó vállalkozásfejlesztési irodahálózat, azaz egy központi iroda és a megyei alirodák működtetésével, amely magas színvonalú, megfelelő és hozzáférhető szolgáltatásokkal és projektekkel segíti a megye vállalkozóit. [7] Ennek keretében igénybe vehető szolgáltatások közül (pl. képzés, oktatás, tanácsadás) jelen útmutatóban csak a pénzügyi szolgáltatását fejtjük ki. A ZMVA is biztosít mikrohitelt mikrovállalkozások számára beruházási célokra. A régióban a helyi vállalkozói központok hálózata által működtetett Mikrohitel Program olyan több elemből álló támogatási rendszert jelent, amely komplex pénzügyi és szakmai segítségnyújtást valósít meg a kkv-k számára. A program szerves részét képezi a Magyar Kormány gazdaságfejlesztési politikájának. Az MVA a megyei rendszerben szerveződött Helyi Vállalkozásfejlesztési Központokkal (HVK) és más lebonyolítókkal, helyi bankfiókokkal együttműködve biztosítja a Mikrohitel Program országos elérhetőségét. Kezdő kkv-k részére, akik üzleti tapasztalattal nem rendelkeznek, megfelelő tőkeerőt, fedezetet nem tudnak felmutatni a bankok számára, gyakorlatilag Magyarországon nincs más hitellehetőség, mint a Mikrohitel. A ZMVA egy komplex szaktanácsadási, képzési rendszerrel kiegészítve kedvező kamatozással folyósítja a kölcsönt. Jelentős segítséget jelent a kkv-k számára, hogy a hitel elbírálása során nem a szigorú banki elvárások érvényesülnek és az eljárás is egyszerűsített.

36 A ZMVA jelenleg 3 közvetlen, saját döntési hatáskörébe tartozó forrásból, valamint 1 közvetett forrásból a REGINET Kft-n keresztül képes ellátni a vállalkozók igényeit: Országos Mikrohitel Alap (OMA) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által meghatározott feltételrendszer; GOP 4 Mikrohitel az MV Zrt. által meghatározott feltételrendszer; Helyi Mikrohitel Alap (HMA) a ZMVA által meghatározott feltételrendszer. A mikrohitelek feltételeiről a ZMVA tud bővebb felvilágosítást adni. 35

37 7 Piaci hitelintézetek A környezetvédelmi és megújuló energetikai források hasznosítására irányuló beruházások megvalósításához szükséges forrást önerőből és pályázati támogatásokból megvalósítani hazánkban kevés vállalkozás képes biztosítani. Az önerő biztosítása a piaci hitelintézeti szektor igénybevételével is történhet: kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek segítségével. 36 A hitelintézetek által kínált különböző hitelekről részletes tájékoztatást nem kívánunk adni, hiszen 35 különböző bank és 129 szövetkezet kínál különböző típusú hiteleket, 1 hitelintézet akár többféle konstrukcióban képes hitelt nyújtani a vállalkozásoknak. Mindemellett elképzelhető egyedi megállapodás is valamely hitelintézettel. A fenitek figyelembe vételével, a hitelkonstrukciókról minden vállalkozásnak a beruházási igény és az üzleti terv figyelembe vételével kell megállapodást kötnie azzal a hitelintézettel, amely a legjobb feltételeket képes biztosítani a beruházás megvalósításához. Ennek érdekében több hitelintézetet is érdemes felkeresni és ajánlatot kérni. Javasoljuk, hogy hitel felvétele előtt minden banktól a következő információk bekérése történjen meg: a hitelszerződés mintapéldányát kérjük be és tanulmányozzuk azokat át a következők figyelembe vételével, THM (teljes hiteldíj mutató; egy egységes mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. A THM a következő tételeket tartalmazza: kamat, kezelési költség, értékbecslés és helyszíni szemle díja, ingatlan-nyilvántartási eljárás díja, a hitelközvetítőnek fizetendő díj, bankszámlavezetés díja, stb. A THM kiszámításánál azonban nem minden költséget vesznek figyelembe a bankok, ezért ezeket is érdemes áttekinteni. Mindenesetre azonban az tény, hogy ez a legegységesebb mutató és minél alacsonyabb a THM, a kölcsön az ügyfél számára annál kedvezőbb.), törlesztőrészlet (ezen belül az egyes tételek aránya: tőketörlesztés, kamattörlesztés, kezelési költség, stb.), akciós kamatlábak időkorlátai (pl. 20 éves lejáratú hitelnél maximum 6 évig érvényesek), ajánlatos részletesen megvizsgálni a kezelési költségeket és azok mértékét, ugyanis a különböző bankok különböző neveken nevezik ezt a tételt és annak mértéke a felvett összeg függvényében változik, kamatláb, futamidő, egyéb részletek (késedelmi kamat mértéke, nemfizetés következményei, stb.). Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a hitel lefolyása alatt a hitellel felmerülő költség a hitelezettet terheli (pl. ingatlanbiztosítás, közjegyzői költségek stb.). Azzal is legyünk tisztában,

38 hogy ha elmulasztjuk, avagy késedelemmel tesszük a hitel visszafizetését, rövidebb, vagy hosszabb idő után elindulhat egy folyamat, amivel a bank visszaszerzi adósságait: első lépésként amennyiben a hitelezettnek bankszámlája (hitelkerete) van a hitelt biztosító banknál, a bank az ezeken a számlákon levő pénzből átutalja magának a részleteket; miután elfogy a banknál található pénz/hitelkeret, késedelmi kamatokat számít fel a bank az elmaradt részletekre; a kölcsönszerződés aláírásakor a hitelezett aláír egy ún. fehér csekk -et, amely feljogosítja a bankot, hogy más bankoknál létrehozott számláiról a hitelezett kötelezettségeit behajthassa; amennyiben ez sem elegendő a fennmaradt hitel összegének behajtására, a bank az egyéb biztosítékok (ingatlan, jelzálogszerződés, nagyértékű gépek) értékesítésével biztosítja a felvett hitelösszeg fedezetét; a hitelezett bekerül abba az országos adatbázisba, amely a rosszul fizető ügyfeleket tartja nyilván. Egy ilyen adatbázisban való jelenlét a bank követeléseinek teljes visszafizetéséig esedékes és lehetetleníti további kölcsönök elérését más bankoktól. 37 Tagadhatatlan, hogy egy kölcsön sok esetben életmentő lehet, de mielőtt beleesnénk a számunkra láthatatlan, viszont a bankok számára tökéletesre megalkotott csapdába, akkurátusan vizsgáljuk át az ajánlatot, szükség esetén pedig forduljunk szakemberhez. 7.1 Takarékszövetkezetek A 2. számú melléklet tartalmazza a június 30-án Zala, Somogy és Baranya megyékben megtalálható, szövetkezeti formában működő hitelintézeteket. 7.2 Kereskedelmi bankok A 3. számú melléklet tartalmazza a június 30-án Magyarországon megtalálható összes részvénytársasági formában működő hitelintézetet nagybankok, kis- és közepes bankok, illetve szakosított hitelintézetek bontásban.

39 8 Alternatív tőkepiaci finanszírozás Az alternatív tőkepiaci finanszírozás során egy idegen befektető vizsgálja meg a vállalkozás üzleti tervét. Amennyiben az üzleti terv számára megfelelő haszonnal rendelkezik és biztosítva látja az üzleti terv alapján, hogy az általa befektetett pénz olyan vállalkozásba kerül befektetésre, amely megfelelő haszonnal kecsegtet, tőkét biztosít a beruházás megvalósításához. A tőke biztosításának feltétele azonban, hogy a vállalkozásban tulajdonosi jogokat is szerez. Sok esetben ez akár nyereség is lehet a vállalkozás számára, hiszen egy profi befektető akár a vállalkozás előremenetelét is biztosítani tudja, hiszen eddigi üzleti tapasztalatait beépíti a vállalkozás ügymenetébe. Általában az ilyen finanszírozás esetében ezt a befektetők meg is követelik ben is tartott a válság miatti megtorpanás a közép-kelet-európai kockázati- és magántőkeiparban. Európa egészéhez hasonlóan 2011 első fele még a kezdődő fellendülés jeleit mutatta, így a régióban is beindultak a befektetések és jelentős értékű kilépésekre is sor került. Az év közepén azonban az európai adósságválság újabb hulláma megtörte az emelkedő trendet. A régió ben változatlanul az európai befektetések közel 3%-át képviselte, azonban versenyhelyzetének romlását vetíti előre, hogy a befektetések céljára odaígért tőke volumenének itteni növekedése mindössze az európai dinamika tizedét érte el. Ugyanakkor a befektetők portfolió cégeiből történő kilépése terén a régió néhány nagy értékű kiszállás következtében javított Európán belüli pozícióján. A magyar kockázati- és magántőke-piac 2011-ben visszanyerte a korábban jellemző második helyét a régióbeli befektetések volumenét tekintve, sőt a kilépések értékét nézve első lett a régióban. A magyar piac a JEREMIE alapok tevékenységének beindulása nyomán nemcsak régiós, de európai viszonylatban is kiugró helyezést ért el ben a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázatitőke-befektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve az európai mezőnyben 6. lett. A korai fázisú kockázatitőke-befektetése mellett a növekedési tőkét és a kivásárlásokat is magában foglaló európai rangsorban pedig a 14. helyre jött fel a 2010-ben elfoglalt 22. helyről. 2. táblázat: A magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értékének, a befektetések számának és az egy tranzakció keretében befektetett tőke átlagos értékének évenkénti alakulása, (millió euró, darab) Befektetés éve Befektetett tőke értéke [millió ] Befektetési ügyletek száma [db] Átlagos befektetési érték [millió ] , , , ,0

40 , , , , , * 5,3 * a finanszírozott cégek száma Forrás: : HVCA adatbázis; : PEREP_Analytics Míg 2010 előtt a magyar vállalkozások körében a cégek indulásához, korai fejlődéséhez és növekedéséhez biztosított klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke és darabszáma igen alacsony volt, az elmúlt két évben a JEREMIE Alapok befektetései nyomán, e téren jelentős változás következett be. Megváltozott a kockázati- és magántőke-tranzakciók méretbeli eloszlása: a kisméretű ügyletek részaránya megnőtt, a nagy értékű befektetéseké pedig visszaesett ben a befektetések értékének több mint ötöde, darabszámának pedig közel 90%-a klasszikus kockázati tőke funkciót töltött be a finanszírozott cégeknél. A korai fázisban nyújtott finanszírozás fellendülése elsősorban annak a 2010 elején felállított nyolc új JEREMIE alapnak volt köszönhető, amelyek a közösségi források mellé magánszektorbeli befektetőktől is tőkét szerezve jöttek létre. E kockázatitőke-alapok széles spektrumban választották ki portfolió cégeiket, s igen sokféle induló és korai fázisban tartó, ígéretes növekedés előtt álló hazai céget finanszíroztak. Nagyrészt ezen alapok befektetéseinek köszönhetően 2011-ben a korai fázisú befektetések értékének már közel fele a high-tech kategóriába volt sorolható. [8] Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) a magántőke és kockázati tőke szektor érdekeit képviseli Magyarországon a tagjai támogatása, valamint a lehető legmagasabb szintű szakmai és etikai mércék betartásának előmozdítása által. Az MKME 1991-ben jött létre. Az MKME-t jelenleg a közép-kelet-európai régió egyik legdinamikusabb és legaktívabb szakmai szervezeteként ismerik. Az MKME képviseli lényegében a magántőke és kockázati tőke szektor valamennyi jelentős szereplőjét Magyarországon, és elkötelezett a magántőke és kockázati tőke szektor támogatása iránt az alapok, a vállalkozók, a magántőke szakértők és összességében az egész gazdaság érdekében. Az MKME célja a szektor fejlődésének, és a tagjai közti kommunikációnak az előmozdítása, a tagjai által követendő szigorú szakmai és etikai normák meghatározása, továbbá a lehetséges befektetési célpont társaságok tájékoztatása különböző csatornákon keresztül a magántőke és a kockázati tőke, mint finanszírozási mechanizmus elérhetőségéről és előnyeiről. Ezen cél elérése érdekében az MKME megkísérli összegyűjteni tagjait és az ilyen típusú finanszírozás iránt érdeklődő vállalkozókat az éves konferenciánk, továbbá a havi rendszerességgel szervezett exkluzív szakmai és kapcsolatépítési célú események segítségével, valamint rendszeres publikációk útján.

41 Az MKME tagjai közé tartozik a szektor összes jelentős, tőzsdén nem jegyzett társaságokkal foglalkozó befektetője és tanácsadója. Az MKME rendszeres fórumot biztosít a tagjai közötti véleménycserére, valamint a kockázati és magántőke szektor egyes lényeges témáit érintő, illetve a jövőbeli tendenciákkal kapcsolatos magas szintű párbeszédre. Mint a szektor egyetlen és legjelentősebb képviselője, az MKME folyamatos párbeszédet folytat Magyarország törvényhozó és pénzügyi intézményeivel, valamint más szakmai szervezetekkel. Az MKME szoros partneri kapcsolatot tart fenn a kockázati és magántőke szektor más nemzetközi szervezeteivel. Az Egyesület teljes jogú tagja az Európai Magántőke és Kockázati Tőke Egyesületnek. Ezen kapcsolatok lehetővé teszik az MKME számára, hogy megossza a tapasztalatait a világ más részein működő hasonló szervezetekkel, és megvitassa velük a régió kockázati tőkét és magántőkét érintő kérdéseit. 40 Tevékenységük: képviselik a kockázati tőke és a magántőke érdekeit Magyarországon és a régióban; terjesztik a szektor által képviselt koncepciót; tagjai számára rendszeresen szervez szakmai találkozókat. Ezeken a találkozókon a szektorral kapcsolatos különböző témák kerülnek bemutatásra és megvitatásra, különösen olyan témák, amelyek befolyásolják a szektor működésének feltételeit. évkönyvet, valamint hírleveleket publikálnak; képviseltetik magukat különböző, a szektorral foglalkozó helyi és külföldi testületekben. kapcsolatokat ápolnak azonos, illetve hasonló profilú külföldi és nemzetközi szervezetekkel; magántőke és kockázati tőkebefektetésekkel foglalkozó konferenciát szerveznek évente. 8.2 Üzleti Angyalok Jelenleg Magyarországon alulfejlett a kockázati tőke és üzleti angyal befektetések piaca. Nagyon nehéz egy kkv-nak komoly tőkéhez jutnia komoly ismeretségek és kapcsolatok nélkül. Sajnos kevesen gondolkoztak azon, hogy ez miért van, és hogyan lehetne megoldani. Kevés emberben merült fel, hogy erre a problémára is vannak kreatív megoldások. [9] Mint minden országban, itt is vannak kockázati tőkével rendelkező emberek, valamit üzleti angyalok, akik saját pénzüket teszik kockára. Mindenki keresi a jó hozamot a pénzére, és egy befektető angyal megfelelő lehet erre. Ezek az emberek szívesen adnak pénzt megfelelő feltételek mellett, ha ebből vállalkozása komolyan tud nőni, ezáltal mindenki jól jár. Honlapjukat azért hozták létre, hogy az információ-szakadékot, amely jelenleg van, kicsit szűkítsék. Szeretnék összehozni a vállalkozókat a befektetőkkel, hogy mindenki jól járjon. Nagyon felhasználóbarát lett a honlap, azt nyújtja, amire a feleknek szüksége van. A befektetőt kereső át tudja nézni rajta a regisztrált üzleti angyalokat, és kapcsolatba is tud lépni velük. A legfontosabb, hogy a befektetőt kereső regisztráljon a honlapra (http://uzletiangyalok.hu/register.php), és utána töltse föl az üzleti lehetőség részleteit, minden

42 szükséges adattal együtt. Az ötlet leírása mellett fel tud tölteni képeket és alátámasztó dokumentumokat, valamint később híreket tud beírni blog-szerűen az ötlet fejlődéséről. 8.3 Kickstarter Számos külföldi társaság is rendelkezik tőkepiaci finanszírozási formával. Ezek közül ragadtunk ki egyet: a Kickstarter-t. A Kickstarter elsősorban a kreatív ötleteket támogatja, ami előnyt jelent azok számára, akiknek újítása van valamely szakterületen. A Kickstarter is ugyanazon az elven működik, mint a korábban említett kockázati tőkét biztosító cégek, azonban itt az internetes honlapra kell feltölteni a projektötletet, amelyet a Kickstarter szakemberei néznek át üzleti, tartalmi és egyéb szempontok alapján. 41 A projektötletet feltöltése első hallásra ijesztőnek tűnhet, hiszen arra a következtetésre juthatunk, hogy elveszik az ötletünket, azonban ez nem így van. A Kickstarter szabályzataikban titoktartást vállal, azaz felelősen áll a megvalósítandó ötlethez. Üzletük fenntartása szempontjából sem lehet érdekük az ötletek eltulajdonítása, hiszen ha ezt tennék, az ötlettulajdonosok elzárkóznának előlük és nem találnának további befektetésre váró projekteket. Ahogy a honlapjukon láthatjuk, számos projektötlet megvalósításához járultak már hozzá anyagilag, így biztosítva az életképes ötletek piacra jutását. A Kickstarter is rendelkezik vezérelvekkel, amely biztosítja, hogy csak olyan projektet támogasson, amely megfelel az általuk kialakított feltételeknek és közképnek. A Kickstarter elsősorban a következő területeken támogat projekteket: művészet, zene, technológia, PR és marketing tervezés, publikáció, stb. A Kickstarter egyetlen hátránya, hogy angol nyelven íródott, így közvetlenül nem mindenki számára hozzáférhető. Ettől még hazai projektek lehetnek életképesek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Kickstarter honlapján (www.kickstarter.com) számos magyar projektet találunk, amelyeket a Kickstarter támogat.

43 9 Egyéb lehetőségek Az üzleti tevékenység finanszírozásához a pénzügyi ágazatban, illetve azon kívül is létezik számos olyan egyéb lehetőség, amelyet érdemes igénybe vennie a kkv-knak. Az egyéb lehetőségek közül kettőt emelnénk ki, amely hazánkban jelentős szerepet játszik a kkv-k növekedésének elősegítésében: tanácsadás igénybevétele, kkv-k közötti együttműködés (klaszter) Tanácsadás igénybevétele A kkv-k szempontjából egyrészről üzletviteli, illetve az üzleti tevékenységgel összefüggő tanácsadást tartjuk relevánsnak, másrészről a hitellel kapcsolatos kérdésekben fontos a tanácsadó szerepét kiemelni. A pénzügyi tanácsadásra itt bővebben nem kívánunk kitérni, csupán megemlítjük, hogy a hitelintézeteknek jellemzően van külön tanácsadói tevékenységet folytató üzletága. Ezeket érdemes igénybe venni, hiszen egyedi kérdésekre is választ adhatnak. A másik említésre méltó része a tanácsadói szektornak az előző fejezetekben említett pályázatokat kezelő közreműködő szervezetek, alapkezelők tanácsadói szolgáltatása. A felsorolt hivatkozások alatt rendre megtaláljuk a tanácsadás lehetőségét. A korábban említett állami intézményeken és cégeken túlmenően az alábbiakban a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról és az Enterprise Europe Network-ről adunk egy rövid tájékoztatást Nemzeti Külgazdasági Hivatal, HITA A Magyar Kormány által létrehozott, s immáron több mint másfél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency, HITA) feladata egyfelől a hazai kkv-k külpiaci tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A HITA a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. [10] január 1-vel kezdte meg működését, jelenleg 150 munkatárs támogatja a külföldi befektetők magyarországi beruházásainak előkészítését, illetve a hazai kkv-k exporttevékenységét.

44 A HITA legfontosabb relációs fókuszai a Széchenyi-tervhez és a külgazdasági stratégiához igazodnak: a régi, tradicionális exportpiacok megtartása (Németország, környező országok) mellett cél az új, dinamikusan fejlődő piacok meghódítása (Balkán, Kelet-Európa, Távol-Kelet). A központi hivatal mellett hat vidéki kirendeltséget is létrehozott a HITA, továbbá belföldi regionális hálózatuk keretében minden megyében van egy-egy munkatársuk, akihez bizalommal fordulhatnak mind a befektetni szándékozók, mind a külpiacra törekvő cégek, mind pedig a befektetéseket vonzani kívánó helyi önkormányzatok, ipari parkok, klaszterek. A HITA foglalkozik ezen túlmenően kétirányú befektetés-ösztönzéssel, amely egyrészről a Magyarországról külföldre irányuló üzleti és befektetési lehetőségeket deríti fel és ezekkel kapcsolatosan ad tanácsot, illetve segíti a befektetéseket, a másik oldalról a külföldi tőke hazánkba történő beáramlását kívánja elősegíteni. A következő eszközökkel igyekszik támogatni a befektetés-ösztönzést: egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait; magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára; információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről; tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról; a barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése; telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására; az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására; regionális projektek menedzselése; cégadatbázisok készítése, promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése Enterprise Europe Network Az Enterprise Europe Network (EEN) a legnagyobb vállalkozásfejlesztő és innovációs hálózat Európában, amely magas színvonalú szolgáltatásokat kínál a kkv-k számára. Az EEN-t az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága hozta létre azzal a céllal, hogy a kkv-k üzletfejlesztési törekvéseit támogassa az EU-ban. A hálózat integrált tájékoztatást nyújtó, üzleti együttműködést támogató, innováció- és technológiaátadást elősegítő szolgáltatásokat hivatott nyújtani a kisvállalkozások és az innovatív kkv-k részére. A hálózat egyik központi tevékenysége, hogy tájékoztatja a vállalkozásokat az EU-val kapcsolatos témákról, és továbbítja a kkv-k visszajelzéseit a Bizottság felé annak érdekében, hogy a jövőbeli jogalkotás igazodjon a kkv-k igényeihez. A hálózat tagjai olyan a társaságokat különösen érintő területeken rendelkeznek szakértelemmel, mint a közbeszerzés, az üzleti együttműködés, a finanszírozás, az innováció, a technológiaátadás, a piackutatás és az európai jogalkotás. A hálózat tagjai emellett a Bizottság projektjeire történő pályázás során és a közigazgatási szabályoknak

45 történő megfelelésben is segítenek a vállalatoknak. Közvetlen kapcsolatban állnak az Európai Bizottsággal, és a Brüsszelben működő Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal elhivatott munkatársai segítik őket a legbonyolultabb kérdések megválaszolásában is. A társaságok a tudatosságot fokozó különböző tevékenységek (például kiállításokon történő részvétel, szemináriumok, előadások, műhelyviták szervezése), valamint a helyi nyelveken rendelkezésre álló egész sor kiadvány (útmutatók, hírlevelek, weboldalak, stb.) révén is információkhoz juthatnak. Az EEN technológia- és tudásátadás célú közvetítő szolgáltatások nyújtása révén az innovációt is támogatja. Emellett az innováció különböző típusú szereplői közötti partneri kapcsolatok kiépítését szolgáló tevékenységeket is segíti, valamint innovációs kérdésekkel kapcsolatos információk terjesztésével, illetve kutatáson alapuló technológiák kiaknázásával is foglalkozik. Egy több mint vállalkozásokat érintő ajánlatot és igényt tartalmazó partnerségi adatbázist működtetnek. 44 Az EEN mindenkor tud segíteni, tekintet nélkül arra, hogy egy társaság milyen üzleti ciklusban van, vagy mennyire ismeri az európai ügyeket. Segíti a társaságokat az üzleti lehetőségek kihasználásában, és 47 országban működő partnerei révén meg tudja számukra nyitni az európai és a nemzetközi piacokat. Az EEN Európában és harmadik országokban közel 600 irodával rendelkezik. Ezek között szerepelnek az EU tagállamai, a tagjelölt országok, az innovációs és versenyképességi keretprogram társult országai, az Európai Gazdasági Térség tagjai, az európai szomszédsági politikában érintett országok stb. Az EEN magyarországi konzorciumát az előző fejezetben bemutatott HITA vezeti. A magyarországi EEN hálózatról és tagjairól bővebben a következő címen tájékozódhat: A horvát-magyar hátármenti térségben található Enterprise Europe Network hálózati tagok: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) 7625 Pécs, Majorossy Imre utca 36 Tel: 06 72/ Fax: 06 72/ Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság utca 17. Tel: 06 92/ Fax: 06 92/ Kkv-k közötti együttműködés A kkv-k közötti gazdasági kapcsolatoknak különböző formái létezhetnek, melyek egyúttal az együttműködésnek más-más szintjét képviselik. Ezek a következők: beszállítói, beszerzési kooperáció,

46 konzorcium, stratégiai szövetség, iparági szövetség, franchise, klaszter együttműködés. Egy 2010-ben a Dél-alföldi Régióban elvégzett felmérés szerint a magyar vállalkozások többsége nem vesz részt együttműködésekben. Ha mégis, a leggyakrabban előforduló forma az iparági, szakmai szövetségekben való részvétel, ezen kívül viszonylag gyakoriak a beszállítói és a beszerzési célú kooperációk. 45 A vállalkozások számos intézménnyel és szervezettel is állhatnak kapcsolatban, amely kapcsolatok adott térségre jellemzőek és szintén egyfajta együttműködésként értelmezhetők. Ilyen együttműködő intézmények lehetnek: helyi önkormányzatok, kamarák, szakmai szervezetek, szövetségek, helyi vállalkozásfejlesztési központok, munkaügyi központok, felsőoktatás, bankok, magánbefektetők, kockázati tőkebefektetők, tanácsadó cégek. A évi dél-alföldi felmérés alapján a magyar vállalkozások jellemzően elsősorban a bankokat, mellettük a helyi önkormányzatokat és a munkaügyi központokat érzik fontosnak. A felsőoktatási intézmények szerepét sajnálatos módon kevésbé becsülik nagyra, ami gátja lehet a kutatásfejlesztésnek, innovációnak A klaszter A klaszter földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást kiegészítő mivoltuk köt össze. (Michael E. Porter, 1998) A klaszter olyan laza, vállalatok közötti önkéntes és kölcsönös együttműködési forma, amelynek célja a vállalkozások hatékonyságának növelése az általuk közösen kialakított stratégia mentén. Létrehozhatnak klasztert azonos termelési ágban működő, hasonló terméket gyártó vállalkozások vagy egy termékláncba kapcsolódó, különféle termelő és szolgáltató vállalkozások, akár egy cég beszállítói vagy egy adott utca kiskereskedői is. A hangsúly (általában) a földrajzi közelségen és a közös célon van. A klasztert alkotó vállalkozások általában bejegyeztetnek egy egyesületet, amely jogi keretet ad a klaszternek és lehetővé teszi a pályázást.

47 A klaszter stratégia kkv-k esetében leggyakrabban a közös piaci megjelenés és marketing kialakítását célozza meg, ezáltal lehetővé téve a kkv-k számára költségeik csökkentése mellett a hatékonyabb piaci munkát (pl. könnyebb piacra lépést). Lehet a klaszter célja szolgáltatások közös létrehozása vagy megvásárlása, például szakképző, minőségellenőrző, oktatási intézmény térségbe vonzása vagy a K+F tevékenység feltételeinek közös kialakítása. A helyi gazdaság fejlesztése, ezáltal a foglalkoztatás növelése minden település egyik legfontosabb érdeke a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között. Az okosan létrehozott és jól működtetett klaszterek a nemzetközi tapasztalatok szerint hatásosan szolgálhatják ezeket a célokat. Mint bizalomra épülő hálózatok segíthetik a kisvállalatokat speciális erőforrások kihasználásában a tudás megosztása által, illetve azáltal, hogy ezek előnyei alacsonyabb költség árán érhetőek el, mint a klaszter környezeten kívül. 46 A megújuló energia terén tevékenykedő magyarországi klaszterek jegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza.

48 10 Összefoglalás Jelen tanulmányban a következő kkv-k támogatásának alábbi fajtáit tárgyaltuk: - EU támogatások: o hazai kezelésű programok európai uniós társfinanszírozással, o közvetlen közösségi támogatások, - tisztán hazai támogatási források, - visszatérítendő pénzügyi eszközök a fejlesztéspolitika szolgálatában (közösségi és hazai), - piaci hitelintézetek (takarékszövetkezetek, kereskedelmi bankok), - alternatív tőkepiaci támogatások, - egyéb lehetőségek (tanácsadás, kkv együttműködés) 47 A támogatási források kapcsán megállapítható: A rendelkezésre álló támogatási források jelentős része európai uniós forrás. A hazai források elsősorban az európai uniós támogatást kiegészítő hazai társfinanszírozás formájában jelennek meg, a tisztán hazai finanszírozású támogatási összeg viszonylag csekély. Számos pénzügyi rendszer (alap) került kialakításra a támogatási források felhasználása érdekében. Ezekben egyik programozási időszakról a másikra jelentős változások, átszervezések, átcsoportosítások történtek. A támogatási források rendszere, a folyamatos egyszerűsítések ellenére is, meglehetősen bonyolult, külső szemlélő számára áttekinthetetlenek tűnhet. A támogatási rendszert a korábbi tapasztalatokat is feldolgozva folyamatosan fejlesztik, így a közötti pénzügyi időszak esetén is további változtatások várhatók. Összességében kijelenthetjük, hogy a kkv-k fejlesztéséhez számos feltétel adott: az EU támogató szándéka és a kormányzat céljai találkoznak a helyi kkv-k akaratával és végeredményben a lakosság érdekeivel. A megújuló energiák és a környezetvédelem területén a Dél- és Nyugat- Dunántúl kedvező adottságokkal és még kiaknázatlan lehetőségekkel bír.

49 1. számú melléklet Szervezetek elérhetőségei Szervezet Szerepe Elérhetőségek Nemzeti Külgazdasági Hivatal A Magyar Kormány által létrehozott, s immáron több mint másfél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal feladata egyfelől a hazai kkv-k külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. Központi Hivatal: 1055 Budapest, Honvéd utca 20. tel: 06 1/ fax: 06 1/ Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Az MV Zrt második felében alakult, azzal a céllal, hogy a magyarországi kkvszektor finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. A pénzügyi programok forrásainak 85%-át az Európai Unió biztosítja, 15% pedig hazai hozzájárulással valósul meg. A Társaságot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2 milliárd Ft-os saját tőké biztosításával alapította. Az MV Zrt. fő tevékenysége kezességvállalás, egyéb tevékenységként támogatásközvetítést végez. Központi hivatal: 1074 Budapest, Dohány utca 12. tel: 06 1/ fax: 06 1/ Nyugat Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. A Nyugat-Pannon Zrt. célja a térségi kkv-k megerősítése, tőkeerejük növelése, valamint forráslehetőségeik kibővítése a fejlesztések, a reorganizáció, illetve a munkahelyteremtés és -megőrzés érdekében. A Nyugat-Pannon Zrt. különböző szolgáltatások nyújtásával vesz részt a vállalkozások tőkeellátásában, emellett széleskörű szakértői és tanácsadási tevékenységet végez. Iroda: 9700 Szombathely, Kőszegi utca 23. tel: 06 94/ fax: 06 94/ CIP Eco-Innovation A program támogatja környezetvédelmet is szolgáló innovációs projekteket elsősorban a hulladékhasznosítás, az építkezés / épülettechnológia, az élelmiszeripar és a vállalkozások zöldítése területén A nemzeti kapcsolattartó: Holly Sára, Nemzeti Külgazdasági Hivatal 48

50 2. számú melléklet Szövetkezetként működő hitelintézetek Zala, Somogy és Baranya megyékben 2012-ben Takarékszövetkezet neve Központ Bak és Vidéke Takarékszövetkezet Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Somogy Takarék Szövetkezet Zalavölgye Takarékszövetkezet Drávamenti Takarékszövetkezet Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Somogy Takarékszövetkezet Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet Hungária Takarék Takarékszövetkezet Zala megye 8945 Bak, Széchenyi tér 2. tel: 06 92/ ; 06 92/ Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. tel: 06 93/ ; 06 93/ Hévíz, Széchenyi utca 66. tel: 06 83/ Zalaegerszeg, Petőfi utca 20. tel: 06 92/ Nagykanizsa, Huszti tér 1-2. tel: 06 93/ Zalaegerszeg, Dísz tér 7. tel: 06 92/ Somogy megye 7570 Barcs, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 57. tel: 06 82/ Kaposvár, Berzsenyi utca 44. tel: 06 82/ Nagyatád, Kossuth Lajos utca 16. tel: 06 87/ Baranya megye 7754 Bóly, Rákóczi utca 7./a tel: 06 69/ Hodász, Széchenyi utca 8. tel: 06 44/ hodasz-takszov.hu 7150 Bonyhád, Szabadság tér 9. tel: 06 74/

51 Kaposmenti Takarékszövetkezet Mecsekvidéke Takarékszövetkezet Mohácsi Takarék Bank Zrt. Szentlőrinc-Ormánság Szigetvári Takarékszövetkezet 7228 Döbrököz, Páhy utca 5./a tel: 06 74/ , 06 74/ Mecseknádasd, Rákóczi utca 40. tel: 06 72/ Mohács, Dózsa György u. 31. tel: 06 69/ Szentlőrinc, Munkácsy Mihály utca 19. tel: 06 73/ ; 06 73/ Pécs, Bajcsy-Zsilinszky út 7. tel: 06 72/ Forrás: A hitelintézeti szektor II. negyedéves részletes adatai 50

52 3. számú melléklet Részvénytársaságként működő hitelintézetek Magyarországon 2012-ben Osztályozás Sorszám Bank megnevezése Nagybankok Kis- és közepes bankok Szakosított hitelintézetek 1 BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. 2 CIB Bank Zrt. 3 ERSTE Bank Hungary Nyrt. 4 Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 5 MKB Bank Zrt. 6 OTP Bank Nyrt. 7 Raiffeisen Bank Zrt. 8 UniCredit Bank Hungary Zrt. 1 Banco Popolare Hungary Bank Zrt. 2 Banif Plus Bank Zrt. 3 Bank of China (Hungária) Hitelintézet Zrt. 4 Commerzbank Zrt. 5 Credigen Bank Zrt. 6 DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. 7 FHB Kereskedelmi Bank Zrt. 8 GRÁNIT Bank Zrt. 9 Hanwha Bank Magyarország Zrt. 10 KDB Bank (Magyarország) Zrt. 11 Kinizsi bank Zrt. 12 MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. 13 Magyar Cetelem Bank Zrt. 14 Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 15 Magyarországi Volksbank Zrt. 16 Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt. 17 Mohácsi Takarék bank Zrt. 18 Pannon Takarék Bank Zrt. 19 Porsche Bank Hungaria Zrt. 20 Sopron Bank Burgenland Zrt. 21 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 ERSTE Lakás-takarékpénztár Zrt. 2 FHB Jelzálogbank Nyrt. 3 Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. 4 OTP Jelzálogbank Zrt. 5 OTP Lakástakarékpénztár Zrt. 6 UniCredit Jelzálogbank Zrt. Forrás: A hitelintézeti szektor II. negyedéves részletes adatai (eszközök, források, eredmény, egyéb) 51

53 4. számú melléklet A megújuló energiaforrások területén tevékenykedő klaszterek magyarországi jegyzéke 2012-ben Kezdeményezés elnevezése Közép-dunántúli Napenergia Klaszter Első Magyar Napelem Erőmű Klaszter Országos Biomassza Klaszter Ökopoliszklaszter Zöld Energia Klaszter Zöld Technológiai Klaszter Bioenergetikai Innovációs Klaszter Zöldipari Klaszter Archenerg Klaszter Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter GreenTech Megújuló Energetikai Klaszter Panenerg Klaszter Elérhetőség 8000 Székesfehérvár, Zichy liget Vác, Derecske dűlő 10. tel: 06 20/ Budapest, Fehérvári út 130. tel: 06 1/ Veszprém, Egyetem utca 10. tel: 06 88/ Pécs, Nyírfa utca 20. tel: 06 72/ Debrecen, Köntösgát sor 1-3. tel: 06 52/ Gyöngyös, Mátrai út 36. tel: 06 37/ Debrecen, Jókai utca Szeged, Vadász utca 5. tel: 06 62/ Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. tel: 06 30/ Budapest, Monostori út 10. tel: 06 1/ Zalaegerszeg, Tompa utca 1-3. I./14. tel: 06 94/

54 Forrásjegyzék [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] Dr. Karsai Judit: A kockázati- és magántőke-ipar évi eredményei [9] [10] 53 Borítókép:

55 Székhely: 8600 Siófok, Szent László utca 187. Iroda: 1065 Budapest, Révay utca 10., 207. iroda Tel/fax: 06 1/

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek Vámosi Gábor igazgató Tartalom Nemzetközi pályázati rendszerek bemutatása 1. ELENA 2. JESSICA 3. LIFE + program

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS A pályázat beadási A pályázat beadási Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1./E-11 A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKVk) működési helyszínéül szolgáló

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020

Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020 Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020 PAs / Ops im Zeitraum 2014-2020 Partnerschaftsvereinbarungen und operationelle Programme Stand der Dinge

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben