Az Ön szociális biztonsági jogai. Lengyelországban

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Lengyelországban

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 8 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 8 Finanszírozott ellátások... 8 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 9 III. fejezet: Táppénz...10 Mikor jogosult táppénzre?...10 Finanszírozott ellátások...11 A táppénz igénybevétele...12 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...13 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...13 Finanszírozott ellátások...13 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...14 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...15 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...15 Finanszírozott ellátások...16 A rokkantsági ellátások igénybevétele...16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...18 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...18 Finanszírozott ellátások...19 Az öregségi ellátások igénybevétele...20 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...22 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...22 Finanszírozott ellátások...23 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...23 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...24 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...25 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...25 IX. fejezet: Családi ellátások...26 Mikor jogosult családi ellátásokra?...26 Finanszírozott ellátások...26 A családi ellátások igénybevétele...27 X. fejezet: Munkanélküliség...28 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...28 Finanszírozott ellátások...28 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...29 XI. fejezet: Minimumjövedelem...30 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...30 Finanszírozott ellátások...30 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...30 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...31 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...31 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...32 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók Lengyelországban a szociális biztonsági rendszer a következő elemeket foglalja magában: öregségi nyugdíj; rokkantsági nyugdíj; betegség- és anyasági biztosítás; munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére vonatkozó biztosítás; egészségbiztosítás. Ehhez kapcsolódik még a családi ellátások, a szociális segítségnyújtási ellátások és a munkanélküli-ellátások rendszere. A szociális biztonsági rendszer hatálya szinte minden keresőtevékenységet folytató személyre, azaz a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra, valamint családtagjaikra kiterjed. A társadalombiztosítás lehet kötelező és szabadon választható. Mindenki, aki keresőtevékenységet folytat, azaz munkavállaló, önálló vállalkozó és mezőgazdasági termelő, kötelező biztosítással rendelkezik. Az e személyek társadalombiztosításba történő bejelentése a járulékbefizetők (munkáltatók), illetve az önálló vállalkozók és az egyházi személyek esetében az érintettek feladata. A szociális védelem szerkezete A szociális biztonsági rendszer a Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium (Ministerstwo Pracy i Polityki Społecznej) és az Egészségügyi Minisztérium (Ministerstwo Zdrowia) általános keretrendszerébe tartozik, de a rendszer jogi, igazgatási és pénzügyi szervezete e minisztériumok szervezetétől független. A szociális biztonsági rendszereket a következő intézmények igazgatják: A Társadalombiztosítási Intézet (Zakład Ubezpieczeń Społecznych, ZUS) és regionális szolgálatai, amelyek a táppénzért és az anyasági pénzbeli ellátásokért és az öregségi, a rokkantsági, a túlélő hozzátartozói, valamint a munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedések esetén járó nyugdíjakért felel. A Társadalombiztosítási Intézet szed be minden szociális biztonsági járulékot és azokat a megfelelő szervezetekhez utalja. Ugyanakkor a lengyelországi kötelező nyugdíjrendszerbe a magán pénzügyi intézmények által kezelt nyílt nyugdíjalapok is beletartoznak. Ezeket azonban az állam szigorúan ellenőrzi és felügyeli. A biztosított a járulékokat nem közvetlenül a nyugdíjalapoknak, hanem más társadalombiztosítási járulékokkal együtt a ZUS-nak fizeti. A nyugdíjbiztosítási járulék egy részének a biztosított által választott nyugdíjalapba történő átutalásáért a ZUS felel. regionális egészségbiztosítási pénztárak, amelyek betegbiztosítási és anyasági egészségügyi ellátások nyújtásáért felelnek; Közösségi Szociálpolitikai Központok, amelyek családi ellátásokat nyújtanak; július 5

6 helyi és regionális munkaügyi hivatalok, amelyek munkanélküli ellátásokat nyújtanak; A Fogyatékkal Élők Rehabilitációjáért Felelős Állami Alap (Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych, PFRON), amely a fogyatékkal élők foglalkoztatáshoz és rehabilitációhoz való hozzáférését ellenőrzi. Minden rehabilitációs és foglalkoztatási programot, köztük a védett munkahelyekre vonatkozó programokat is a fogyatékossági kvótát nem teljesítő munkáltatók által fizetett díjakból finanszíroznak. Lengyelországban a Nemzeti Egészségalap (NFZ) és annak helyi szervezetei az egészségbiztosítás keretében működtetik az egészségügyi ellátási rendszert. A szolgáltatókkal kötött szerződések alapján az NFZ működteti azoknak a rendelkezésre álló egységeknek a hálózatát, amelyek az egészségügyi ellátásokat biztosítják. Finanszírozza az egészségügyi ellátásokat, és a gyógyszer-visszatérítéseket saját költségvetéséből biztosítja. Finanszírozás A mezőgazdasági ágazatokon kívül dolgozó személyek társadalombiztosítási (öregségi nyugdíjbiztosítási, rokkantsági nyugdíjbiztosítási, betegbiztosítási, balesetbiztosítási és egészségbiztosítási) járulékainak beszedéséért, valamint az ellátások folyósításáért főként a Központi Társadalombiztosítási Intézet (ZUS) felelős. A járulékok képezik az ellátások finanszírozásának fő forrását. Valamennyi biztosított tekintetében egyforma mértékűek és a következőképpen alakulnak: a számítási alap 19,52%-a az öregségi nyugdíjbiztosításra vonatkozóan; a számítási alap 8,00%-a a rokkantsági nyugdíjbiztosításra vonatkozóan; a számítási alap 2,45%-a a betegbiztosításra vonatkozóan; a számítási alap 0,67%-a és 3,33%-a közötti érték a balesetbiztosításra vonatkozóan; 9,00% az egészségbiztosításra vonatkozóan; 2,45% a Foglalkoztatási Alapra vonatkozóan. Az öregségi nyugdíjbiztosítás címén fizetendő járulékok egyformán oszlanak meg a biztosítottak és a munkáltatók között, azaz mindkét csoport a számítási alap 9,76%-át fizeti, ami összesen 19,52%-ot jelent. A rokkantsági nyugdíjbiztosítás címén fizetendő járulékokat a kedvezményezettek (a számítási alap 1,5%-a) és a munkáltatók (a számítási alap 6,5%-a) fizetik. A balesetbiztosítási járulékok és a Foglalkoztatási Alapra vonatkozó járulékok teljes egészében a járulékbefizetőket (a munkáltatókat) terhelik. A munkahelyi balesetbiztosítás és a Foglalkoztatási Alap címén fizetendő járulékokat teljes egészében a munkáltatók fizetik. Léteznek a munkavállalók általános és kötelező nyugdíjrendszere keretében működő, pénzügyi magánintézmények által ajánlott nyílt nyugdíjalapok is. Az öregségi nyugdíjbiztosítási járulékok egy részének a biztosítottak által kiválasztott nyílt nyugdíjalapokba történő átutalásáért a ZUS felel. Ennek összege 2012-ben a járulék 2,3%-a, ami 2013-ban 2,8%-ra, 2014-ben 3,1%-ra, 2015-ben 3,3%-ra és 2017-ben 3,8%-ra fog emelkedni. Azon biztosítottak esetében, akik nem fizetnek járulékot egyik nyílt nyugdíjalapba sem, az öregségi nyugdíjbiztosítási járulék teljes július 6

7 összege az öregségi nyugdíjakat, a rokkantsági nyugdíjakat, a betegség- és balesetbiztosítási ellátásokat finanszírozó ZUS-hoz kerül átutalásra július 7

8 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Lengyelország területén ingyenes egészségügyi ellátásra a következő személyek jogosultak: az általános egészségbiztosítással rendelkező személyek (kötelező vagy önkéntes alapon); a biztosítottakon kívüli más személyek, akik a szociális segítségnyújtásról szóló törvény által meghatározott, jövedelemre vonatkozó feltételnek megfelelnek, feltéve, hogy lengyel állampolgárok. Egészségügyi ellátás igénybevétele ideiglenes lengyelországi tartózkodás esetén A Lengyelországban ideiglenesen tartózkodó jogosultak ugyanolyan ellátásokban részesülhetnek, mint a lengyel állampolgárok. Minden, Lengyelországban ideiglenesen tartózkodó jogosult a következő területeken jogosult egészségügyi szolgáltatásokra: elsődleges egészségügyi ellátás, szakorvosok által nyújtott járóbeteg-ellátás, kórházi ápolás, fogászati ellátások, betegszállítási szolgáltatások és mentővel történő szállítás. Finanszírozott ellátások Az ingyenes egészségügyi ellátásra való jogosultság az NFZ-vel szerződést kötött, és ezáltal ilyen szolgáltatások nyújtására kötelezett szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételére jogosítja Önt. A legfontosabbak az alábbiak: az egészségbiztosítás keretében működő orvosok (orvosok, fogorvosok), az egészségügyi intézmények (kórházak, elsősegélyszolgálatok, egészségügyi központok, járóbeteg-ellátások stb.) és orvosi magánrendelők (egyéni, szakorvosi, csoportos). Elsődleges egészségügyi ellátás Az elsődleges egészségügyi ellátások közé tartoznak elsősorban az orvosi vizsgálatok és az orvos által adott tanácsok. Az előzetes diagnózis megerősítése érdekében az orvos a beteget diagnosztikai vizsgálatokra szakorvoshoz vagy kórházba utalhatja. Fogászati ellátások Az NFZ-vel szerződött fogorvosok által nyújtott fogászati ellátások költségeinek nagy része a szolgáltatást igénybe vevőt terheli. Az általános egészségbiztosítási rendszerben ingyenes fogászati ellátás csak az egészségügyi miniszteri rendeletben meghatározott korlátozott keretben biztosított. Az ezen a kereten kívül eső ellátások és termékek költségei a beteget terhelik július 8

9 Kórházi ellátás A kórházi ápolás alatt a kezelések, a vizsgálatok és a gyógyszerek ingyenesek. Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök A kedvezményezett vagy a jogosult az egészségügyi rendszerben működő orvos által, vagy nem ebben a rendszerben működő, de az NFZ-vel szerződött és rendelvények kiadására feljogosított orvos által kiadott rendelvény alapján gyógyszereket, illetve gyógyászati segédeszközöket kaphat. A hivatalos gyógyszerlista a gyógyszerkészítményeket három kategóriára osztja: alapgyógyszerek, amelyek esetében a betegek az egészségügyi miniszter (Minister Zdrowia) által meghatározott rögzített árat (3,25 PLN (0,77 EUR) vagy 5,00 PLN (1,18 EUR)) fizetnek, amely nem haladhatja meg a minimálbér 0,5%-át; meghatározott további gyógyszerek esetében a biztosított az ár 30-50%-át fizeti; más gyógyszerek esetében a biztosított az ár 100%-át fizeti. Kórházi ápolás esetén a gyógyszerek ingyenesek. Az egészségügyi ellátások igénybevétele A betegek szabadon választhatnak általános orvost. A járóbeteg-ellátások (egészségügyi központok) hétfőtől péntekig 8 és 18 óra között tartanak nyitva. 18 óra után munkanapokon és szombaton, vasár- és ünnepnapokon 24 órás ügyeletet biztosítanak az ilyen szolgáltatásokra szerződött intézmények. Ide tartoznak a járóbeteg-ellátások és az ambuláns ellátások, azaz az otthoni orvosi vizsgálatok, ha a beteg állapota miatt nem tud otthonról kimozdulni. Ezen intézmények címe és telefonszáma az elsődleges egészségügyi szolgáltatóknál megtalálható. Szakorvosi ellátáshoz egy egészségügyi biztosítási rendszerben működő orvos (általános orvos) beutalójára van szükség. A következő szakorvosoknál történő vizsgálatokhoz nincs szükség beutalóra: szülész-nőgyógyászok, fogorvosok, bőrgyógyászok, nemi betegségekkel foglalkozó orvosok, onkológusok, szemészek, pszichiáterek, valamint a következő betegek esetében: tuberkulózisban szenvedő betegek, HIV-vírussal fertőzöttek, hadirokkantak és az elnyomások áldozatai, elvonókúrán lévő alkoholfüggők, kábítószerfüggők és pszichoaktív anyagoktól függők. Baleset, sérülés, mérgezés vagy életveszély esetén a jogosult a szükséges orvosi ellátásokat ugyancsak beutaló nélkül megkapja. A kórházi ápolásra szoruló betegeknek orvosi beutalóra van szükségük július 9

10 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A betegbiztosítás a biztosított vagy családtagja betegsége, vagy anyaság esetén pénzbeli ellátásokat biztosít. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a következő egészségügyi ellátásokat téríti meg: táppénz, rehabilitációs ellátás, kompenzációs ellátás, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás. Táppénz (Zasiłek chorobowy) A táppénz a betegbiztosítás által fizetett alapellátás. Minden biztosított, aki a betegbiztosítás érvényességi időtartamán belül megbetegszik, a betegség 34. napjától (vagy ha a munkavállaló betöltötte az 50 életévét, a betegség 15. napjától) jogosult erre a juttatásra. A biztosítottak táppénzre a biztosítás 30 napos folyamatos fennállása után válnak jogosulttá, ha kötelező alapon biztosítottak, és a biztosítás 90 napos folyamatos fennállása után válnak jogosulttá, ha önkéntes alapon biztosítottak. A következő személyek a betegbiztosítás első napjától jogosultak táppénzre: a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményekben végzett pályakezdők, akik betegbiztosítással rendelkeznek, illetve akik tanulmányaik befejezését vagy a diploma megszerzését követő 90 napon belül betegbiztosítást kötöttek; azok a személyek, akiknek a munkaképtelenségét a munkába vezető úton vagy onnan visszafelé bekövetkezett baleset okozta; a legalább 10 éves kötelező betegbiztosítással rendelkező biztosítottak; azok a képviselők és szenátorok, akik a megbízásuk lejártát követő 90 napon belül betegbiztosítást kötöttek. A táppénzt a ZUS ZLA-formanyomtatványán kibocsátott, az ideiglenes munkaképtelenséget igazoló orvosi igazolás alapján biztosítják. Gyermeknevelési támogatás (Zasiłek opiekuńczy) Gyermeknevelési támogatást minden olyan munkavégzési kötelezettség alól mentesített biztosítottnak folyósítanak, akinek 8 évesnél fiatalabb egészséges vagy 14 évesnél fiatalabb beteg gyermekét, illetve egy másik beteg családtagját személyesen gondoznia kell. Gyermeknek tekinthetők a következők: a munkavállaló vagy házastársa saját gyermekei, illetve örökbefogadott gyermekeik; továbbá a munkavállaló vagy házastársa által nevelt és eltartott más gyermekek. Családtagnak minősülnek a következők: házastárs; szülők; a házastárs szülei; nagyszülők; unokák; testvérek; és 14 évnél idősebb gyermekek, ha a gondozás ideje alatt a biztosítottal közös háztartásban élnek. A gyermek anyja és apja egyaránt jogosultak a támogatásra, amelyet azonban annak a szülőnek folyósítanak, aki egy megadott időszakra vonatkozóan támogatás iránti igénylést nyújt be. A támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a közös háztartásban nincs olyan másik személy, aki el tudná látni a gyermek vagy a beteg családtag gondozását. Nem tekinthetők azonban ilyen személynek többek között a következők: teljesen munkaképtelen személyek, betegek, idős koruk miatt fizikai vagy szellemi fogyatékkal élő személyek, és a mezőgazdasági üzemet vezető vagy nem július 10

11 mezőgazdasági jellegű gazdasági tevékenységet végző azon személyek, akik nem rendelkezhetnek szabadon munkaóráik felett. Rehabilitációs támogatás (Zasiłek rehabilitacyjny) Rehabilitációs ellátásban azok a biztosítottak részesülnek, akik már nem jogosultak táppénzre, de akiknél a munkaképtelenség továbbra is fennáll. A munkaképesség visszaállításához szükséges időre, de legfeljebb 12 hónapra nyújtható. Az ellátás biztosítására vonatkozó döntést a ZUS által elismert orvos értékelése alapján az illetékes ZUS-részleg hozza meg. Kompenzációs támogatás (Zasiłek wyrównawczy) A kompenzációs ellátást kizárólag a biztosított munkavállalóknak folyósítják. Azok a személyek kapják, akiknek a havi bérét azért csökkentették, mert szakmai átképzésben vesznek részt. Az átképzés szükségességéről az érintett régió (voïvodie) ZUS által elismert foglalkozás-egészségügyi központja dönt. Finanszírozott ellátások Táppénz Az első 33 napban a munkavállalónak munkáltatója továbbra is fizeti keresetét. A juttatás a keresőképtelenség mindenegyes napjára, a munkaszüneti napokra is jár. Összege a számítás alapját képező kereset harmincad része. A juttatást a munkaképtelenség időtartamára folyósítják, amely azonban nem haladhatja meg a 182, illetve tuberkulózis miatti vagy terhesség ideje alatt bekövetkezett munkaképtelenség esetében a 270 napot. A táppénz összege a számítási alap 80%-áig terjedhet, valamint kórházi ápolás esetén a számítási alap 70%-a. Amennyiben a munkaképtelenséget munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés okozza, ha a terhesség alatt következik be, vagy ha sejtet, szövetet vagy szervet adományozni kívánó személy által az emiatt szükséges orvosi vizsgálatok következménye vagy sejt-, szövet- vagy szervkivételi eljárás következménye, a kifizetendő táppénz a számítási alap 100%-a (a kórházi ápolás idejére is). Gyermeknevelési támogatás A gyermeknevelési támogatást a gyermek személyes gondozása miatti szabadság idejére folyósítják, amely nem haladhatja meg az évi 60 naptári napot, ha 8 évesnél fiatalabb egészséges vagy 14 évesnél fiatalabb beteg gyermek részesül gondozásban, és nem haladhatja meg az évi 14 naptári napot, ha 14 évesnél idősebb beteg gyermek vagy egy másik beteg családtag részesül gondozásban. A különféle okokból a gyermekek vagy a család más tagjainak nyújtott ápolás esetén biztosított ápolási támogatás folyósításának teljes ideje, az ápolásra szoruló családtagok számától függetlenül nem haladhatja meg az évi 60 naptári napot. A juttatás összege a számítási alap 80%-a. Munkavállalók esetében ez a munkaképtelenség bekövetkezését megelőző 12 hónapban szerzett havi átlagbér. Rehabilitációs támogatás A rehabilitációs támogatás a folyósítás első 90 napjában legfeljebb a számítási alap 90%-a, a további időszakban a számítási alap 75%-a. Amennyiben a július 11

12 munkaképtelenség munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt, vagy ha a terhesség alatt következik be, az ellátás összege a táppénz számítási alapjának 100%-a. Kiegészítő támogatás A kompenzációs ellátást a szakmai átképzés idejére, de legfeljebb 24 hónapra folyósítják. Összege az átképzést megelőző 6-12 hónap alatt keresett havi átlagbér és a csökkentett bér különbözete. A táppénz igénybevétele A munkaképtelenséget a betegség első napjától egy szerződött orvos igazolja. Elképzelhető, hogy a szociális biztonság tekintetében engedéllyel rendelkező orvos által végzett felülvizsgálatra lesz szükség. A biztosított jogszabály által előírt kötelessége, hogy az orvosi igazolás kézhezvételét követő hét napon belül az igazolást benyújtsa a járulékfizetőnek. Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tesznek eleget, az igazolás kézhezvétele utáni nyolcadik naptól a táppénz és az ápolási támogatás összege 25%-kal csökken július 12

13 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? Anyasági támogatást (zasiłek macierzyński) folyósítnak minden olyan biztosítottnak, aki a betegbiztosítás érvényessége vagy a szülési szabadság alatt: gyermeket szül; egy évnél fiatalabb gyermeket gondozásba vesz, és a gyermek örökbefogadása iránti kérelmet nyújt be a gyámügyi bírósághoz; egy évnél fiatalabb gyermeket gondozásba vesz, hogy nevelőszülőként nevelje. Az anyasági támogatásra való jogosultsággal a gyermek apja akkor is élhet, ha biztosított, és ha a gyermek anyja legalább 14 hét szülői szabadságot kivett. Ebben az esetben a szülési szabadság hátralévő részét a gyermek apja veheti át, aki erre a szabadságra jogosult, és aki megszakította jövedelemszerző tevékenységét azért, hogy a gyermeket személyesen gondozza. Amennyiben az apa nem kívánja igénybe venni a fennmaradó szülési szabadságot, a gyermek anyja azt nem rövidítheti le és köteles azt teljes egészében kivenni. Az anyasági támogatásra való jogosultsággal, amennyiben biztosított, úgy a gyermek apja vagy egy másik biztosított családtag is élhet, ha: a gyermek anyja elhalálozik vagy elhagyja a gyermeket és/vagy ezek a személyek felhagynak munkájukkal vagy minden egyéb jövedelemszerző tevékenységgel azért, hogy a gyermeket gondozzák. Finanszírozott ellátások Az anyasági támogatást a szülési szabadság idejére folyósítják. Ennek időtartama függ az egyazon szülés keretében született gyermekek számától és a következő időtartamú lehet: 20 hét egy gyermek születése esetén; 31 hét ikerszülés esetén; 33 hét hármas ikrek születése esetén; 35 hét négyes ikrek születése esetén; 37 hét ötös ikrek vagy ennél több iker születése esetén; január 1-jétől a gyermeket szülő biztosított nő a Munka Törvénykönyve által, további szülési szabadságként meghatározott időszakra anyasági támogatásra is jogosult a következő időtartamra: egy gyermek születése esetén: legfeljebb két hét; ikerszülés esetén: legfeljebb három hét. A juttatás összege a számítási alap 100%-a. Munkavállalók esetében ez a munkaképtelenség bekövetkezését megelőző 12 hónapban szerzett havi átlagbér július 13

14 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az anyasági támogatást a ZUS vagy a munkáltató folyósítja, és a Társadalombiztosítási Pénztár finanszírozza. Az anyasági támogatást a szülést megelőző időszakra a szülés várható időpontját tartalmazó igazolás alapján, a szülés időpontjától kezdődő időszakra a születési anyakönyvi kivonat alapján nyújtják. Amennyiben a ZUS folyósítja, a Z-3 formanyomtatványt kell használni július 14

15 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? A rokkantsági nyugdíjbiztosítás rokkantság (munkaképtelenség) bekövetkezése miatti jövedelemvesztés esetén pénzbeli ellátást biztosít. Ebben az esetben az ennek a biztosításnak járulékot fizető személyek a kieső bér vagy jövedelem ellentételezéseként rokkantsági nyugdíjban részesülnek. A rokkantsági nyugdíjbiztosítás a következő ellátásokat fizeti: munkaképtelenség alapján járó rokkantsági nyugdíj (renta z tytułu niezdolności do pracy); képzési nyugdíj (renta szkoleniowa); túlélő hozzátartozói nyugdíj (renta rodzinna). A munkaképtelenség alapján járó rokkantsági nyugdíjat azok a személyek kapják, akiket egészségi állapotuk miatt bármilyen keresőtevékenység gyakorlására részlegesen vagy teljesen munkaképtelennek nyilvánítottak. Teljesen munkaképtelennek nyilvánítják azt a személyt, aki bármilyen munka elvégzésére való képességét elveszítette. Részlegesen munkaképtelennek nyilvánítják azt a személyt, aki jelentős részben elveszítette a szakmai képzettségének megfelelő munka végzésére való képességét. A rokkantsági nyugdíj igénybevételére vonatkozó alapfeltétel a testi vagy szellemi képességek csökkenéséből adódó, a keresőtevékenység gyakorlására való teljes vagy részleges képtelenség, valamint az újrabeilleszkedést követően a munkaképesség helyreállításának ellehetetlenülése. A munkaképtelenséget legalább ötévente felülvizsgálják, kivéve, ha az orvosi ismeretek alapján nem feltételezhető, hogy a munkaképtelenség ezen időszak leteltéig megszűnik. Ebben az esetben a felülvizsgálat öt évnél hosszabb idő elteltével történik. A munkaképtelenség alapján járó rokkantsági nyugdíjat a következő feltételeknek megfelelő személynek folyósítják: munkaképtelenség; a járulékfizetési és a járulékfizetés nélküli időszakok igazolása; a munkaképtelenség a törvény által kifejezetten meghatározott időszakok alatt következett be, például biztosítási idő alatt, munkavállalóként való foglalkoztatás alatt, munkanélküli-járadék folyósítása alatt, társadalombiztosítási (betegbiztosítási vagy ápolási) juttatások folyósítása alatt, vagy legkésőbb az ezek megszűnését követő 18 hónapon belül. Az előírt járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakok attól függnek, hogy a biztosított hány éves korában vált munkaképtelenné: 1 év, ha a munkaképtelenség a 20. életév betöltése előtt következett be; 2 év, ha a munkaképtelenség a 20. és 22. életév között következett be; 3 év, ha a munkaképtelenség a 22. és 25. életév között következett be; 4 év, ha a munkaképtelenség a 25. és 30. életév között következett be; 5 év, ha a munkaképtelenség a 30. életév betöltése után következett be július 15

16 A 30. életévük után munkaképtelenné vált személyek esetében az előírt 5 év a rokkantsági nyugdíjigénylést megelőző 10 évben vagy a munkaképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző 5 évben értendő. Képzési nyugdíj (renta szkoleniowa); Képzési nyugdíjjogosultsággal azok a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó feltételeknek megfelelő személyek rendelkeznek, akik értékelési igazolást kaptak arról, hogy a jelenleg gyakorolt tevékenységük tekintetében fennálló munkaképtelenség alapján a szakmaváltoztatásnak van értelme. Amennyiben a képzési nyugdíjat biztosítják, a nyugdíjszervezet az érintett személyt a poviat munkaügyi hivatalához irányítja annak érdekében, hogy az új tevékenység gyakorlásához szükséges képzést megszervezzék számára. A képzési nyugdíjat 6 hónapra nyújtják. Ez az időtartam lerövidíthető vagy meghosszabbítható. A folyósítás időtartamát lerövidítik, ha a starost (poviat felelős tisztviselője) a következőkről tájékoztatja a nyugdíjbiztosítási szervet: az érintett személy nem képezhető át új foglalkozásra; az érintett személy nem akar átképzésben részt venni. A meghatározott időtartam az átképzéshez szükséges idővel meghosszabbítható, de a hosszabbítás semmi esetre sem haladhatja meg a 30 hónapot. Ez azt jelenti, hogy a képzési nyugdíjat legfeljebb 36 hónapra folyósítják. Finanszírozott ellátások A munkaképtelenségi ellátások összegét a következőképpen számítják ki: munkaképtelenség alapján járó rokkantsági nyugdíj; i. az alapösszeg 24%-a; ii. a számítási alap 1,3%-a minden egyes járulékfizetési évre vonatkozóan; iii. a számítási alap 0,7%-a minden egyes járulékfizetési évre vonatkozóan; iv. - a számítási alap 0,7%-a minden egyes feltételezett évre vonatkozóan, azaz a 25 éves járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakhoz még hiányzó évekre a rokkantsági nyugdíjigénylés napjától addig a napig, amíg a kedvezményezett eléri a 60 éves kort. munkaképtelenség alapján járó rokkantsági nyugdíj; 75%-os munkaképtelenség alapján járó rokkantsági nyugdíj; teljes munkaképtelenség alapján járó és önellátásra való képtelenség miatt nyújtott rokkantsági nyugdíj, további ápolási támogatással; képzési nyugdíj; a rokkantsági nyugdíj számítási alapjának 75%-a, amelynek összege nem lehet alacsonyabb a részleges munkaképtelenség alapján járó legkisebb rokkantsági nyugdíj összegénél. A rokkantsági ellátások igénybevétele A munkaképtelenséget a Társadalombiztosítási Intézet (ZUS) által jóváhagyott orvos értékeli, amelyről értékelési igazolást bocsát ki. Az illetékes nyugdíjszervezet ezen igazolás alapján a munkaképtelenség mértékétől függően határoz az ellátásokról július 16

17 Az érintett személy a ZUS által jóváhagyott orvos által kiállított értékelést a ZUS értékelést végző csoportjánál az első értékelést követő 14 napon belül megfellebbezheti. A fellebbezést az érintett személy lakóhelye szerint illetékes ZUS szervezeti egység közvetítésével lehet benyújtani július 17

18 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? A társadalombiztosítási rendszer 1999-i évi lengyelországi reformja bevezette az öregségi nyugdíjra való jogosultsági feltételek biztosítottak kora szerinti megkülönböztetését. Különböző rendelkezések vonatkoznak tehát a következő három korcsoportra: az január 1-je előtt születtek; az január 1-je és december 31. között születtek; az december 31. után születettek. Az január 1-je előtt születettek öregségi nyugdíjra jogosultak, ha a következő feltételeknek megfelelnek: elérték a nyugdíjkorhatárt, azaz a nők esetében a 60, a férfiak esetében a 65 éves kort; igazolni tudják az előírt biztosítási időt, azaz a nők esetében a 20, a férfiak esetében a 25 évet; január 1-jétől a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedni fog, három havonta egy hónappal minden korcsoportban, míg a nők és a férfiak esetében is el nem éri a 67 évet. Az emelkedés elsőként az 1953-ban született nőket és az 1949-ben született férfiakat érinti. Az öregségi nyugdíjjogosultság a nők esetében 15 év, a férfiak esetében 20 év biztosítási idővel is megszerezhető. Amennyiben azonban e személyek öregségi nyugdíja alacsonyabb a biztosítási rendszer által garantált öregségi nyugdíjminimumnál, azt nem emelik a nyugdíjminimum szintjére. Az január 1-je előtt születettek korengedményes nyugdíjjogosultságot is szerezhetnek, ha a következő feltételeknek megfelelnek: minden nő, aki elérte az 55 éves kort, és aki legalább 30 év járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakot, vagy ha teljesen munkaképtelennek nyilvánították, akkor legalább 20 év járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakot igazolni tud; minden férfi, aki elérte a 60 éves kort, és aki legalább 35 év járulékfizetési és járulékfizetés nélküli, vagy legalább 25 év járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakot igazolni tud, valamint akit teljesen munkaképtelennek nyilvánították. A korengedményes nyugdíjat azok a személyek is megkaphatják, akik a nők esetében 20 év, a férfiak esetében 25 év biztosítási időt tudnak igazolni, amelyből legalább 15 év (bizonyos esetekben 10 év) különleges feltételek mellett vagy különös jellegű munkahelyeken végzett munka. Az előzőekben említett feltételeknek megfelelő személyek a különleges feltételek között dolgozó vagy különös jellegű feladatot végző munkavállalók nyugdíjkorhatáráról szóló rendelet által, a különleges foglalkozási kategóriákra vonatkozóan meghatározott életkorban nyugdíjba vonulhatnak. A biztosítottak bizonyos kategóriáira, mint például a hadirokkantakra vagy a katonákra, a köztisztviselőkre, a pedagógusokra, a bányászokra és a vasutasokra az július 18

19 öregségi nyugdíj igénybevétele tekintetében szintén kedvezőbb feltételek vonatkoznak. Az január 1. és december 31. között születettek a fent leírt kikötésekkel megegyező kikötések alapján korábban vonulhatnak nyugdíjba, amennyiben a következő két feltétel mindegyikének megfelelnek: nem tagjai egyetlen nyílt nyugdíjalapnak sem; az öregségi nyugdíjba vonulás feltételeit december 31-ig teljesítették. Azok az december 31. után születettek, akik december 31-ig nem töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt (különleges feltételek között vagy különleges állásban történő munkavégzés alapján, kreatív vagy művészeti munka alapján), a bányászok öregségi nyugdíjára vonatkozó korhatárt a bányászként eltöltött meghatározott idejű munkavégzés alapján, vagy a vasutasokra vonatkozó nyugdíjkorhatárt, a nők esetében 60 éves koruk előtt, a férfiak esetében 65 éves koruk előtt nyugdíjba vonulhatnak január 1-jén, ha igazolni tudnak: a 60 éves kor (nők esetében) és 65 éves kor (férfiak esetében) előtt öregségi nyugdíjjogosultságot biztosító, különleges feltételek közötti vagy különös jellegű munkavégzési időszakot; a nők esetében 20 év, a férfiak esetében 25 év járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakot től az január 1-je előtt és/vagy december 31. után a különleges körülmények között vagy különleges állásban foglalkoztatottak szintén jogosultak lehetnek átmeneti nyugdíjra (emerytura pomostowa). Átmeneti nyugdíjat igényelhetnek azok, akik többek között nők esetében elérték 55., férfiak esetében a 60. életévüket és a nők esetében 20 év, a férfiak esetében pedig legalább 20 év biztosítási idővel rendelkeznek, beleértve a különleges körülmények között vagy különleges állásban történő, legalább 15 éves foglalkoztatási időszakot. A munkaviszony megszűnése a nyugdíj folyósításának további feltétele. A nyugdíj összegét az új öregségi nyugdíj összegének számításával megegyező módon számítják ki. Az érintett személyre vonatkozó tényleges nyugdíjkorhatártól függetlenül azonban a 60 éves személyek várható átlagéletkorát mindig figyelembe veszik. Az átmeneti nyugdíjra való jogosultság az öregségi nyugdíjjogosultság elérését megelőző napon, vagy ha az érintett személy nem jogosult öregségi nyugdíjra, akkor a törvényes nyugdíjkorhatár elérését megelőző napon szűnik meg. Az december 31. után születettek a nők esetében 60, a férfiak esetében 65 éves korukban jogosultak öregségi nyugdíjra. Ebben az esetben a nyugdíjjogosultsághoz nem kell minimális biztosítási időt igazolni. A biztosítottak ezen kategóriája tekintetében az öregségi nyugdíj összegét úgy határozzák meg, hogy a számítási alapot elosztják annak a korosztálynak a várható átlagéletkorával, amikor a biztosított nyugdíjba vonul. Finanszírozott ellátások A fent említett öregségi nyugdíjak összege a következőktől függ: a számítási alap összege; a biztosított által igazolható járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakok hossza; a nyugdíjjogosultság kezdetén a tényleges alapösszeg július 19

20 Az öregségi nyugdíj számítási alapja a lengyel jogszabályi rendelkezések alapján a nyugdíjigénylés évét közvetlenül megelőző 20 évben a kiválasztott egymást követő 10 naptári év során fizetett társadalombiztosítási vagy öregségi nyugdíjbiztosítási járulékok alapja. A öregségi nyugdíj számítási alapjának meghatározásához a biztosított a teljes biztosítási időből a társadalombiztosítási járulékok átlagos számítási alapjául szabadon kiválasztott 20 naptári évet is megjelölhet. Ezt a számítási alapot úgy határozzák meg, hogy a számítási alap egyedi együtthatójával megszorozzák az alapösszeget. Az alapösszeg a megelőző naptári évben fizetett, társadalombiztosítási járulékokkal csökkentett átlagbér 100%-a. Az alapösszeget éves alapon határozzák meg, amely minden naptári év március 1-jétől a következő naptári év februárjának utolsó napjáig érvényes. Az öregségi nyugdíj összege: a fent említettek szerint meghatározott alapösszeg 24%-a; a számítási alap 1,3%-a minden egyes járulékfizetési évre vonatkozóan; a számítási alap 0,7%-a minden egyes olyan évre, amikor nem történt járulékfizetés, figyelembe véve a különös szabályozásokat; A törvényes nyugdíjminimum 799,18 PLN (189 EUR), a maximum pedig a referenciabér 100%-a. A figyelembe vett járulékfizetés nélküli időszakok nem haladhatják meg a járulékfizetési időszakok egyharmadát. Az december 31 után születetteknél a nyugdíj számítási alapja a biztosított által az öregségi nyugdíjjogosultság elérését megelőző hónap végéig fizetett járulékok összege. Ez az összeg tartalmazza a nyugdíjbiztosítási járulékokat, az éves valorizációt és a hivatalosan valorizált tőkét (ha biztosított január 1-je előtt biztosítási fedezettel rendelkezett). A biztosított korát a nyugdíjba vonulás napján években és hónapokban határozzák meg. A várható átlagéletkor annak a hónapszámnak a meghatározására szolgáló statisztikai adat, amelyekre átlagosan új öregségi nyugdíjat fognak folyósítani. E hónapszám túllépése semmi esetre sem befolyásolja a jövőben folyósítandó nyugdíj összegét vagy a valorizációra vonatkozó elvet. Az öregségi ellátások igénybevétele A biztosítási kötelezettség kezdetétől (azaz a munkaszerződés aláírásától, vagy önálló vállalkozó esetében a saját tevékenység megkezdésétől) számított 7 napon belül minden járulékbefizetőnek társadalombiztosítási kérelmet kell benyújtania. Ezt a kérelmet minden, a kötelező öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás alá tartozó személynek be kell nyújtania. Az önkéntes társadalombiztosítással rendelkező személyek kérelmüket bármely időpontban benyújthatják. A társadalombiztosítási kérelmeket a ZUS-hoz külön formanyomtatványon, a ZUS által létrehozott és a járulékbefizetők rendelkezésére július 20

21 bocsátott elektronikus dokumentumon vagy ezen dokumentum jó minőségű kinyomtatott verzióján kell benyújtani július 21

22 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Túlélő hozzátartozói nyugdíjat a halálakor öregségi vagy munkaképtelenség alapján járó rokkantsági nyugdíjban részesülő biztosított, illetve az öregségi vagy munkaképtelenségi nyugdíj igénybevételére vonatkozó feltételeknek megfelelő biztosítottat túlélő családtagoknak folyósítanak. A túlélő hozzátartozói nyugdíjjogosultság megállapítása során feltételezik, hogy az elhunyt személy teljesen munkaképtelen volt. A következő személyek jogosultak túlélő hozzátartozói nyugdíjra: a gyermekek, beleértve a biztosított és a házastárs gyermekeit, az örökbefogadott gyermekeket, akik még nem érték el a 16 éves kort, vagy ha még tanulmányokat folytatnak, akkor a 25 éves kort. A nyugdíjat a 16 éves koruk előtt, vagy ha még tanulmányokat folytatnak, akkor 25 éves koruk előtt munkaképtelennek nyilvánított gyermekek esetében kortól függetlenül folyósítják. z unokák, a testvérek és a biztosított által gondozott és eltartott többi gyermek a nagykorúság eléréséig, ha a következő két feltételnek megfelelnek: i. gondozásukat a munkavállaló vagy a nyugdíjas halála előtt legalább egy évvel már átvállalta, hacsak a halált nem baleset okozta; ii. nincs túlélő hozzátartozói nyugdíjjogosultságuk, amennyiben szüleiket túlélik, ha szüleik nem tudják őket eltartani, vagy ha a munkavállaló, a nyugdíjas vagy házastársa a bíróság által kijelölt törvényes gyám; az özvegy, ha házastársa halála időpontjában betöltötte az 50. életévét vagy munkaképtelen volt. Amennyiben nem töltötte be ezt az életkort, de legalább egy 16 évesnél fiatalabb, az elhunyt személy után túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult gyermeket, unokát vagy testvért nevel, szintén jogosult erre a nyugdíjra. Amennyiben az elhunyt személy gyermeke, unokája vagy testvére tanulmányokat folytat, az özvegy a gyermek 18 éves koráig szintén jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra. Abban az esetben is igénybe veheti ezt a nyugdíjat, ha teljesen munkaképtelen gyermeket gondoz. Túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult továbbá az 50. életévét betöltött özvegy, vagy akit a házastársa halálát vagy a 16 év alatti (vagy ha a gyermek tanulmányokat folytat, akkor a 18 év alatti) gyermek vagy a teljesen munkaképtelennek nyilvánított gyermek gondozásának befejezését követő 5 éven belül munkaképtelennek nyilvánítanak. Túlélő hozzátartozói nyugdíjat vehet igénybe az az elvált vagy özvegy személy, aki a házastársa halálakor nem élt vele közös háztartásban, amennyiben a házastárs halálakor az özvegyre vonatkozó feltételeknek való megfelelésen túl bírósági ítélet alapján vagy a bíróság előtt kötött megállapodás alapján tartásdíjat kapott az elhunyttól; a szülők túlélő hozzátartozói nyugdíjat vehetnek igénybe, ha ugyanazoknak a feltételeknek megfelelnek, mint amelyek az özvegyre vonatkoznak, vagy ha elhunyt gyermekük jelentősen hozzájárult eltartásukhoz. Házasságkötés esetén az özvegy vagy a gyermek nem esik el a túlélő hozzátartozói nyugdíjjogosultságtól július 22

23 Temetési segély (Zasiłek pogrzebowy) A temetési költségekre nyújtott támogatást a következő személyek halála esetén biztosítják: biztosított személy; öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy; az a személy, aki halála időpontjában ilyen nyugdíjban nem részesül, de az arra való jogosultság feltételeinek megfelel; a fenti 1. és 2. pontban említett személy családtagja. Finanszírozott ellátások A túlélő hozzátartozói nyugdíj összege: egyedülálló jogosult esetében: azon nyugdíj 85%-a, amelyet az elhunyt biztosított igényelhetett volna; két jogosult esetében: igényelhetett volna; azon nyugdíj 90%-a, amelyet az elhunyt biztosított három vagy több jogosult esetében: azon nyugdíj 95%-a, amelyet az elhunyt biztosított igényelhetett volna; A törvényes nyugdíjminimum 799,18 PLN (189 EUR). A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult valamennyi családtag kombinált túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesül, amelyet szükség esetén a jogosultak között egyenlő arányban megosztanak. A temetési költségekre nyújtott támogatást egyszer fizetik. A támogatást a temetési költségeket fedező személynek, a munkáltatónak, a szociális segítségnyújtási központnak, az önkormányzatnak, a területnek (poviat), illetve egy egyházi vagy egyházi jellegű jogi személynek fizethetik ki, amennyiben a temetési költségeket ezek állták. A támogatás összege, amely egy átalányösszeg, 4000 PLN (948 EUR). A támogatásra való jogosultság érvényét veszti, ha a támogatásra jogosult személy halálát követő 12 hónapon belül nem nyújtják be. A hozzátartozói ellátások igénybevétele Az öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj biztosítására vonatkozó határozatot az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjszervezet hozza meg. A nyugdíj megállapítására vonatkozó eljárás az érintett személy igénybenyújtásával kezdődik. A nyugdíjszervezet minden esetben a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt feltételek közül az utoljára teljesülő feltétel időpontjától számított 30 napon belül határozatot hoz. A nyugdíjintézet határozata ellen az igénylőnek fellebbezési joga van. Mindenki, aki a hozott határozattal nem ért egyet, a határozatról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül a területi munkaügyi és társadalombiztosítási bíróságnál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozatot hozó nyugdíjszervezet közvetítésével kell benyújtani július 23

24 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? A keresőtevékenységet folytatók többsége munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések ellen kötelező biztosítás megkötésére kötelezett. Önkéntes alapon nem lehet ilyen biztosítást kötni. A munkahelyi balesethez vagy a foglalkozási megbetegedéshez kapcsolódó betegbiztosítási ellátásokat, rokkantsági nyugdíjat és támogatásokat a balesetbiztosítás fizeti. Betegségi pótlék Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt munkaképtelen biztosított számára folyósított táppénz (zasiłek chorobowy) A táppénz a balesetbiztosítási idő hosszától függetlenül a munkahelyi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés miatti munkaképtelenség első napjától jár; Annak a táppénzre már nem jogosult biztosítottnak folyósított rehabilitációs ellátás (świadczenie rehabilitacyjne), aki még munkaképtelen, de akinek a kezelése vagy rehabilitációs kezelése a munkaképesség visszanyerését szolgálja. Legfeljebb 12 hónapra folyósítható; Annak a biztosított munkavállalónak folyósított kompenzációs ellátás (zasiłek wyrównawczy), akinek a bérét tartós vagy hosszan tartó munkaképtelenség miatt csökkentették. Ezen ellátásokra vonatkozó bővebb tájékoztatást lásd a táppénzről szóló részben. Rokkantsági nyugdíj (Renta) annak a biztosítottnak folyósított képzési nyugdíj (renta szkoleniowa), akinél a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében a korábban gyakorolt tevékenysége tekintetében fennálló munkaképtelenség alapján felmérték a szakmai átképzés hasznosságát, lásd a túlélő hozzátartozói ellátásokról szóló részt; a biztosított családtagjának vagy munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek folyósított túlélő hozzátartozói nyugdíj (renta rodzinna). Bővebb információkért (lásd a VII. fejezetet); munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében munkaképtelenné vált biztosítottnak folyósított rokkantsági nyugdíj (renta ztytułu niezdolnosci do pracy). Támogatások (Zasiłki) munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt tartósan vagy hosszan tartóan munkaképtelen biztosítottnak folyósított átalánytámogatás (jednorazowe odszkodowanie); július 24

25 munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt biztosított, illetve munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt rokkantsági nyugdíjban részesülő személy családtagjainak folyósított átalánytámogatás (jednorazowe odszkodowanie); a fogászati kezelésekkel és a megelőző oltásokkal kapcsolatos, valamint a törvényben meghatározott mértékig az ortopédiai segédeszközökre vonatkozó valamennyi költség térítése. Finanszírozott ellátások A munkaképtelenség miatti rokkantsági nyugdíj összege: az alapösszeg 24%-a; a számítási alap 1,3%-a minden egyes járulékfizetési évre vonatkozóan; a számítási alap 0,7%-a minden egyes járulékfizetési évre vonatkozóan; a számítási alap 0,7%-a minden egyes feltételezett évre vonatkozóan, azaz a 25 éves járulékfizetési és járulékfizetés nélküli időszakhoz még hiányzó évekre a rokkantsági nyugdíjigénylés napjától addig a napig, amíg a kedvezményezett eléri a 60 éves kort. A munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő munkaképtelenség miatt járó rokkantsági nyugdíj és a képzési nyugdíj nem lehet kevesebb, mint: a rokkantsági nyugdíj számítási alapjának 60%-a a részlegesen munkaképtelen személy esetében; a rokkantsági nyugdíj számítási alapjának 80%-a a teljesen munkaképtelen személy esetében; a rokkantsági nyugdíj számítási alapjának 100%-a a képzési nyugdíjban részesülő személy esetében. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele Foglalkozási megbetegedés, munkahelyi baleset miatt bekövetkezett betegség vagy a terhesség alatt felmerülő betegség esetén a Társadalombiztosítási Intézet a referenciabér 100%-át folyósítja. Amennyiben a foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy több munkáltatónál is ki volt téve kockázatnak, a támogatást az utolsó munkáltató fizeti július 25

26 IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? A családi ellátásokat a következő két feltételnek megfelelő személyek igényelhetik: a támogatások folyósítása idején Lengyelországban lakóhellyel rendelkeznek; havi családi jövedelmük nem haladja meg a személyenkénti 504 PLN-t (119 EUR-t), vagy a fogyatékkal élő gyermeket nevelő család esetében az 583 PLN-t (138 EUR-t). Finanszírozott ellátások A családi alapellátás a pótlékokkal (dodatki) kiegészített családi támogatás (zasiłek rodzinny). A családi támogatás a gyermek születésétől 18 éves koráig vagy tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb 21 éves koráig, vagy ha a gyermek tanulmányokat folytat és közepes vagy súlyos fogyatékossággal él, akkor 24 éves koráig jár. Kifizetése havonta történik. A családi támogatással párhuzamosan bizonyos kiegészítések is biztosíthatók: gyermekszületéshez kapcsolódó átalányösszegű pótlék (dodatek z tytułu urodzenia dziecka), amely a gyermek egy éves koráig folyósítható; gyermeknevelési támogatás, amely szülői szabadságon lévő személynek folyósítható (dodatek z tytułu opieki nad dzieckiem w okresie korzystania z urlopu wychowawczego), ha közvetlenül a szabadságra való jogosultság megszerzése előtt legalább 6 hónapig dolgozott. Ezt a pótlékot legfeljebb 24 hónapra biztosítják. Amennyiben az érintett személy ikreket nevel, a pótlék folyósításának ideje 36 hónap, és ha a gyermek fogyatékkal él, akkor 72 hónap; egyedülálló szülőnek járó gyermeknevelési pótlékot (dodatek z tytułu samotnego wychowywania dziecka) a gyermeket egyedül nevelő anya vagy apa, illetve a gyermek tényleges vagy jogi gyámja kaphat, ha a másik szülő halála miatt vagy ismeretlen apa esetén nincs a gyermek másik szülője által fizetendő tartásdíjat megítélő bírósági határozat. Ez a pótlék tanulmányokat folytató személynek is biztosítható, ha a szülei elhunytak. A pótlék összegét fogyatékkal élő gyermeket nevelő vagy a személyenként meghatározott felső határérték 50%-ánál nem magasabb családi jövedelemmel rendelkező család esetében megemelik. a nagycsaládosok támogatását (dodatek z tytułu wychowywania dziecka w rodzinie wielodzietnej) a harmadik gyermek és minden következő, családi támogatásra jogosult gyermek után havonta fizetik; fogyatékkal élő gyermek képzése és rehabilitációja esetén járó pótlék (dodatek z tytułu kształcenia i rehabilitacji dziecka niepełnosprawnego) legfeljebb 16 éves gyermek számára adható, ha a fogyatékosságot hivatalos igazolás bizonyítja, vagy ha a gyermek 16 és 24 év közötti, a mérsékelt vagy súlyos fogyatékosságot hivatalos igazolás tanúsítja; iskolakezdési pótlék (dodatek z tytułu rozpoczęcia roku szkolnego), amelyet évente egyszer, az iskolaév kezdetekor fizetnek; a gyermek lakóhelyén kívüli oktatás esetén járó pótlék (dodatek z tytułu podjęcia przez dziecko nauki poza miejscem zamieszkania), amelynek célja az iskola helyszínén felmerülő szállás- és utazási költségek fedezése. Ezt a pótlékot évente 10 hónapon át folyósítják július 26

27 A családi ellátások közé tartoznak az ápolási ellátások, azaz az egészségügyi ellátási támogatás és az ápolási ellátás is. Egészségügyi ellátási támogatás (Zasiłek pielęgnacyjny) Egészségügyi ellátási támogatásra jogosultak a 16 évnél fiatalabb, fogyatékkal élő gyermekek és hivatalos dokumentum által igazoltan súlyos vagy közepes fogyatékossággal élő 16 évesnél idősebbek, akiknél a fogyatékosság 21 éves koruk előtt következett be. Ezt a támogatást azok a 75 évnél idősebbek is megkapják, akik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjkiegészítésként segítségnyújtási támogatásra nem jogosultak. Az ellátást a család anyagi helyzetétől függetlenül biztosítják. Ápolási ellátás (Świadczenie pielęgnacyjne) Ápolási ellátás a gyermeket ápoló és a munkáját emiatt feladó személynek jár. Folyósítható az anyának, az apának, a gyermek tényleges gyámjának, vagy bármely más, tartásdíj fizetésére kötelezett személynek, ha ez a személy nem dolgozik, és állását vagy minden más jövedelemszerző tevékenységét feladja azért, hogy gondozza azt a gyermeket, aki: hivatalos okmánnyal igazoltan fogyatékkal él és állandó vagy tartós ápolásra vagy egy másik személy segítségére szorul az önellátásra való képesség nagyfokú csökkenése miatt, valamint kezelése, a rehabilitációja és nevelése során gondozója állandó, napi jelenlétére van szükség vagy hivatalos okmánnyal igazoltan súlyos fogyatékkal él. Az ellátást a család anyagi helyzetétől függetlenül biztosítják. A családi ellátások igénybevétele A családi ellátásokat a következők igényelhetik: mindkét szülő; az egyik szülő; a gyermek törvényes gyámja; a gyermek tényleges gyámja, azaz a gyermeket gondozó és a bírósághoz a gyermek örökbefogadása iránti kérelmet benyújtott személy; minden nagykorú, tanulmányokat folytató személy, akit nem a szülei tartanak el, mivel elhunytak, vagy aki bírósági ítélet alapján szüleitől tartásdíjat kap, feltéve, hogy a tanulmányokat folytató személy a tartásdíj elrendelése előtt még nem volt nagykorú július 27