A munkavédelemr. Munkaegészs munkavédelemben, kapcsolata a munkavédelmi érdekképviselettel. Dr. Nagy Imre

Átírás

1 A munkavédelemr delemről l szóló évi XCIII. törvt rvény évi munkaegészs szségügyet gyet érintő módosításasa Munkaegészs szségügyi gyi szaktevékenys kenység g bővítése b a munkavédelemben, kapcsolata a munkavédelmi érdekképviselettel Dr. Nagy Imre Fodor József Országos Közegészségügyi Központ

2 Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók munkahelyükön és az egész munkában eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti tényezőknek vannak kitéve. (89/391/EGK irányelv) A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmének javítását nem szabad csak gazdasági megfontolásnak alávetni. (89/391/EGK irányelv) munkabalesetek (GDP 3-5%-a) foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedések munkaképesség átmeneti vagy végleges csökkenése születéskor várható időtartam csökkenése idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás korai elhalálozás krónikus megbetegedések magas száma és korai kialakulása

3 Jogharmonizáci ció % 100 Egészs szségügygy KÖZEGÉSZSÉGÜGYGY környezet-egészségügygy 75 Sugáreg regészségügygy Élelmezés-egészségügygy Kémiai biztonság munkaegészs szségügygy

4 Foglalkoztatás és szociális ügyek egyéni védőeszkv eszközök k (89/656/EGK) képernyő előtt végzett v munka (90/270/EGK) munkavállal llalók k biológiai hatóanyagokkal anyagokkal szembeni védelme v (90/679/EGK) munkahelyi rákkeltr kkeltő anyagok hatása elleni védelem (90/394/EGK) vinilklorid monomernek kitett munkavállal llalók védelme (78/610/EGK) munkavállal llalók k azbesztterhelésével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelme v (83/477/EGK) munkavállal llalók k vegyi, fizikai, biológiai hatóanyagokkal anyagokkal szembeni védelme v (80/1107/EGK) munkahelyi határért rtékek (91/322/EGK, 96/94/EGK) munkavállal llalók k hátsh tsérülésének veszély lyével járój kézi tehermozgatás s minimális egészs szségi és biztonsági követelmk vetelményei (90/269/EGK) munkavállal llalók k zajexpozíci ció okozta kockázatokkal szembeni védelme v (86/188/EGK) Foglalkozási megbetegedések (90/326/EGK) Kockázat zat-becslés Kockázat zat-kezelés Kockázat zat-kommunikáció

5 1 törvt rvény 2 kormány ny-rendelet 6 miniszteri rendelet 11 miniszteri rendelet 1 kormányrendelet 5 miniszteri rendelet

6 1 törvény 3 kormány rendelet 21 miniszteri rendelet

7 Az egészs szséget nem veszélyeztet lyeztető és s biztonságos munkavégz gzési feltételek telek megteremtéséé éért a munkáltat ltató a felelős! Három felügyelet: OMMF, ÁNTSZ, MBH + érdekképviseletek

8 MUNKAVÉDELEM cél: Jelen irányelv célja, c hogy intézked zkedéseket hozzon a munkavállal llalók munkahelyi biztonsága és s egészs szségvédelme fejlesztésének szorgalmazására. ra. az Alkotmányban foglalt elvek alapján n szabályozni az egészs szséget nem veszélyeztet lyeztető és s biztonságos munkavégz gzés s személyi, tárgyi t és s szervezeti feltételeit teleit a szervezetten munkát t végzv gzők k egészs szségének, munkavégz gző képességének megóvása és s a munkakörülm lmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és s a foglalkozással összefüggő (foglalkozási +foglalkozással összefüggő) megbetegedéseket. A Magyar KöztK ztársaság g terület letén n munkát t végzv gzőknek joguk van a biztonságos és s egészs szséges munkafeltételekhez! telekhez!

9 Az egészség, a munkavégző képesség megőrzése, védelme, a munka világában alapvető cél és feladat. A munkahelyen az egészséget és a biztonságot garantálni kell. Meg kell valósítani, hogy a munkavégzésből származó megterhelés, a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.

10 Munkavédelemre vonatkozó szabályok Mvt.. 1. (1) E törvt rvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégz gzésre vonatkozó biztonsági és s egészs szségügyigyi követelmények, tovább bbá e törvt rvény céljc ljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, si, intézm zményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtv grehajtása. 53. A munkaegészs szségügyi gyi tevékenys kenység g célja c a munkavégz gzés s során a) a munkakörnyezetb rnyezetből l származ rmazó egészs szségkárosító veszélyek és kockázatok előrel relátása, felismerése, se, értékelése és s kezelése, valamint b) a munkakörnyezeti kóroki k tényezt nyezők k okozta és s a munkavégz gzésből származ rmazó megterhelések, illetőleg leg igénybev nybevétel vizsgálata és befolyásol solása, sa, tovább bbá a munkát t végzv gző személyek munkaköri egészs szségi alkalmasságának megállap llapítása, ellenőrz rzése és s előseg segítése révén n a munkát t végzv gző személy egészs szségének megóvása. (1997. évi CLIV törvény az egészségügyről)

11 2004. évi XI. törvt rvény a munkavédelemr delemről l szóló évi XCIII. törvt rvény módosm dosításáról (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. 8. Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

12 21. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. 23. (2) munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

13 54. (2) A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. Mvt. 54. (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; Megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. 54. új (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani. 56. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

14 Mvt. 82. (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. (2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen d) az 54. (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében; II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 01 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás 02 Erdőgazdálkodás 15.1 Húsfeldolgozás 19 Bőrkikészítés, táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása 22 Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység 28 Fémfeldolgozási termék gyártása 36 Bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása

15 munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat egészs szséget, testi épséget közvetlenk zvetlenül l veszélyeztet lyeztető körülmény soron kívüli k vizsgálata kockázat zat-értékelés s (kockázat zat-analízis) Megelőzési stratégia kialakítása Védőeszköz z juttatás s belső rendjének nek kialakítása

16 A munkaegészségügy és munkabiztonság az EU társadalompolitikájának egyik legösszetettebb és legfontosabb részét jelentik ben, az Európai Szén és Acél Közösség kezdte meg a dolgozók biztonságának javítását, amit a Római Szerződés az összes foglalkoztatottra kiterjesztett. Ennek eredményeképpen jelentős számú, a biztonság és egészség normáinak emelését célzó jogszabály lépett életbe az 1970-es évek végétől kezdődően, különösen az Európai Egységes Okmány 1987-ben történő elfogadása után. Globális megközelítést alkalmaz a jó munkahelyi közérzettel (well-being at work) kapcsolatban, figyelembe veszi a munka világában jelentkező változásokat, valamint az új kockázatokat, különösen a pszichoszociális jellegűeket. Célja a munka minőségének a javítása, a biztonságot és az egészséges munkakörnyezetet alapvető összetevőnek tekinti. A kockázat-megelőzés kultúrájának megerősítésén, valamint változatos politikai eszközök kombinálásán alapul - jogszabályi rendszer, társadalmi párbeszéd, progresszív intézkedések és legjobb gyakorlatok, társadalmi felelősség és gazdasági ösztönzés - partnerség kialakítása a biztonság és egészség kérdésében érdekeltek között. Rámutat arra, hogy egy ambiciózus szociálpolitika a versenyképesség megteremtésének fontos tényezője, a másik oldalról viszont, e politika hiányáért a gazdaságnak és a társadalomnak nagy árat kell fizetnie.

17 Változások a társadalombant a) A társadalom t növekvn vekvő elnőiesed iesedése foglalkoztatott nők n k 83%-a a a szolgáltat ltatásban dolgozik, ez magyarázza alacsonyabb arányukat a munkabalesetekben és s a foglalkozási megbetegedésekben. A trend azonban nem kedvező,, mivel a szolgáltat ltatásoknál l nőn a balesetek száma. Bizonyos csoportokban magasabb a nők n k aránya: az allergiákn knál l 45%, a fertőző betegségekn geknél l 61%, a neurológiai panaszoknál l 55% és s a bőrgyb rgyógyászati panaszoknál l 48%. A megelőző intézked zkedéseknél, a becslésekn seknél és s a kártk rtérítések odaítélésénél l szem előtt kell tartani a nők n k nagyobb arány nyát. Ezeket az intézked zkedéseket az ergonómiai aspektusokat is figyelembe vevő kutatásra, a munkahelyek megtervezésére, re, a fizikai, kémiai, k biológiai ágensek expozíci ciójának hatásaira, tovább bbá a fiziológiai és s pszichológiai különbsk nbségekre kell alapozni. b) Elöreged regedő aktív v népessn pesség Európa aktív v népessn pességében az elkövetkez vetkező évtizedekben meg fog nőni n ni az 50 éven felüliek liek száma, míg m g a fiatalok aránya csökkeni fog. A kor szerinti összehasonlítá- sok azt mutatják, hogy a fiatalabbak többszt bbször r szenvednek balesetet a munkahelyen, másrm srészt szt az 55 év v felettieknél l a halálos los balesetek aránya meghaladja az átlagot. Az 55 éven felüli li dolgozókn knál l a hosszabb távon t kialakuló foglalkozási eredetű megbetegedések a jellemzők k (rosszindulatú daganatos-, kardiovaszkuláris ris megbetegedések, míg m g a fiatalokat jobban sújtjs jtják k az allergiák és a fertőző megbetegedések.

18 Foglalkoztatás s formáinak változv ltozása Változatos foglalkoztatási formák k jelentek meg, különösen k erőteljesen nőtt n az ideiglenes munka aránya. A kockázatot növeli n a részmunkaidr szmunkaidő és s a nem hagyományos munkaidő-beoszt beosztás s (váltot és éjszakai műszak). m Ezt a jelenséget a megfelelő képzés s hiány nyával, a műszakban m törtt rténő munkavégz gzéssel járój pszichoszomatikus problémákkal, a vállalati v vezetők k tudatosságának hiány nyával és s a munkavállal llalók k alacsony motiváci ciójával lehet magyarázni. A munkaszervezetek sokkal rugalmasabb formát öltenek manapság. Az informáci ciótechnológia elterjedése miatt a munkahely és s a munkavégz gzés s konkrét t helye közötti k fizikai kapcsolat gyengül. Speciális problémák k merülnek fel ezzel kapcsolatban, példp ldául a távmunkt vmunkát t végzv gzők k esetében: a munkaadó felelős s a dolgozók k egészs szségéért és s biztonságáé áért, függetlenf ggetlenül l attól, hogy hol kerül l so a munkavégz gzésre. Kockázatok jellegének változv ltozása A rugalmas munkaidő és s a humán n erőforr forrásnak az egyén n szintjén n törtt rténő kezelése, aminek alapja egy meghatározott eredmény elérése, közvetlen k hatással van a jój munkahelyi közérzetrek A stressz, a depresszió,, az idegesség, g, a munkahelyi erőszak, zaklatás és s megféleml lemlítés s a foglalkozás-eg egészségügyi gyi problémák k 18%-áé áért felelősek. Ezek a panaszok kétszer k gyakrabban fordulnak elő az oktatásügyben, az egészs szségügyben gyben és s a szociális szolgáltat ltatásoknál. Kevésb sbé függnek egy konkrét t kockázatt zattól, inkább a munkaszervezést stől, a munkaidő-beoszt beosztástól, a hierarchikus viszonyoktól, a közlekedk zlekedés s okozta fáradsf radságtól, valamint a cégen c belül l az etikai és kulturális lis eltérések elfogadottságának mértm rtékétől. Az új j társadalmi t kockázatok kezelésére kidolgozott stratégi giáknak foglalkozniuk kell az alkohollal és s a drogokkal kapcsolatos problémákkal is.

19 1. JóJ munkahelyi közérzet k globális lis megközel zelítése 1.1 A munkahelyi balesetek és s foglalkozási megbetegedések folyamatos csökkent kkentése. 1.2 A nemi dimenzió beépítése a kockázat zat-értékelésbe, a megelőző és s kártalank rtalanítási intézked zkedésekbe. 1.3 A társadalmi t kockázatok megelőzése 1.4 A foglalkozási megbetegedések fokozott megelőzése 1.5 A demográfiai változv ltozás s szem előtt tartása a kockázatokn zatoknál, a baleseteknél és s a betegségekn geknél. 1.6 A foglalkoztatásban, a munkaszervezésben sben és s a munkaidőben bekövetkez vetkező változások figyelemmel kísérése. k se. 1.7 A vállalatok v méretm retének figyelembevétele. 1.8 Az új j kockázatok elemzése. 2. A prevenció kultúrájának megerősítése se 2.1 oktatás, tudatosság, előrel relátás 2.2 fogyatékoss kossággal élők k integrálásának nak fontossága 2.3 új j kockázatok előrejelz rejelzése (kockázat zat-figyelő rendszer) 2.4 jogszabályok jobb alkalmazása 2.5 multidiszciplinaritás a megelőzéssel foglalkozó szolgáltat ltatásoknál 3. Partnerség g kialakítása

20 Fehér r Könyv K Fenntartható fejlődés A vegyipar Európában közvetlenül 1, 7 millió, közvetve 3 millió embert foglalkoztat ~15 millió vegyi anyag legalább 1 kóroki tényező WHO) szenvedés s (daganatok, progresszív fibrózisok zisok,, stb.) Idő előtti halál (akut, krónikus mérgezm rgezések) Reprodukció károsodás s (madarak, emlősök) Fiatal férfiak f hererákja Allergiás s megbetegedések gyakorisága ga megnőtt Gyerekjátékszerek kszerek (ftal( ftalátok) Anyatejben égésgátló pentabrómdifenil mdifeniléterek Fő cél: fenntartható fejlődés, amelyet az Egyetlen piac keretén n belül l kell elérni az ember egészs szségének és s a környezet k védelme; v a versenyképess pesség g fenntartása és s fokozása az EU vegyiparában a belső piac felaprózódásának megelőzése Megnövekedett áttekinthetőség (a a fogyasztónak informáci cióhoz kell jutni a vegyi anyagokról, hogy képesek k legyenek ezen informáci ciók k alapján n dönteni d a vegyi anyagok vásárlásáról, l, felhasználásáról) l) Integráci ció a nemzetközi zi törekvt rekvésekkel vegyipar globális lis jellege, országhat ghatárokon túl t l terjedő hatások Nem állatokon végzett v tesztelés s előseg segítése Konformitás szüks kséges az EU-nak a WTO-val szembeni kötelezettségeivel szüks kségtelen kereskedelmi akadályok lebontása Bizottság g javaslata: REACH 2012-ig a létező és az új anyagokat egyetlen, ugyan-olyan eljárásokból álló vizsgálati rendszernek vessék alá Registration, Evaluation and Authorisation of CHemicals (vеgyi anyagok rеgisztrr gisztrációja, értékelése és engedélyez lyezése) Regisztráció 30 ezer vegyi anyag > 1 tonna Értékelés 5 ezer vegyi anyag > 100 tonna Engedélyezés : 850 CMT anyag, POP vegyületek, endokrin disruptorok, további 500 CMT anyag Ipari felhasználóknak felelősséget kell vállalni a termék biztonságáért. Lakosságnak információt kell adni az adott anyag hatásáról (emberi egészségre, környezetre veszélytelen felhasználás). Aggodalmat okozó anyagok engedélyezése Veszélyes anyagok helyettesítése Kikényszerítő hatóságok.

21 Európai Szociális Charta (1961. okt. 18.) évi C törvény, 34/2004. (IV.26. OGY) határozat 1. - a munkához való jog, 2. - az igazságos gos munkafeltételekhez telekhez való jog, 3. - a biztonságos és s egészs szséges munkakörülm lményekhez való jog, 4. - a tisztességes munkadíjaz jazáshoz való jog, 5. - a szervezkedéshez shez való jog, 6. - a kollektív v alkuhoz való jog (beleértve a sztrájkhoz való jogot is), 7. - a gyermekek és s a fiatalok védelemhez v való jog, 8. - a szakmai pályavp lyaválasztáshoz shoz való jog, 9. - a szakmai képzk pzéshez való jog, az egészs szség g védelmv delmének joga, a szociális biztonsághoz való jog, a szociális és s orvosi segíts tségnyújtáshoz való jog, a szociális jóléti j szolgáltat ltatásokból történõ részesedés s joga, a fizikailag vagy mentálisan rokkant személyek joga a szakmai képzésre, rehabilitáci cióra és s a szociális ellátásra a családok szociális, jogi és s gazdasági gi védelemre v való joga, az anyák és s gyermekek joga a szociális és s gazdasági gi védelemre, v a bevándorl ndorló munkások és s családjuk védelemre v és s segíts tségre való jogát.

22 A magasabb szintű védelem biztosítása érdekében a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatni kell a biztonságukat és egészségüket fenyegető veszélyekről és ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére vagy elhárítására szolgáló intézkedésekről; mivel nekik is abban a helyzetben kell lenniük, hogy a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően kiegyensúlyozott részvétellel hozzájárulhassanak a szükséges védőintézkedések végrehajtásának a vizsgálatához. Megfelelő eljárások és eszközök révén a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat szerint ki kell alakítani a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló tájékoztatást, párbeszédet és kiegyensúlyozott részvételt a munkáltatók és munkavállalók, illetve képviselőik között. A munkáltatókat kötelezni kell arra, hogy tájékozódjanak a munkahelyek tervezésével kapcsolatos legfrissebb technológiai fejlesztésekről és tudományos felfedezésekről, számolva az ezzel járó veszélyekkel a vállalkozásaikban, és hogy ennek megfelelően tájékoztassák a munkavállalók részvételi jogokat gyakorló képviselőit úgy, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának magasabb szintű védelmét biztosítani tudják. 89/391/EGK

23 MUNKAVÁLLAL LLALÓK K TÁJÉKOZTATT KOZTATÁSA, INFORMÁCI CIÓK MUNKÁLTAT LTATÓ a biztonságot és s egészs szséget érintő kockázatokr zatokról; a védőv és s megelőző intézked zkedésekről; súlyos és s közvetlen k veszély elhárítását t végzv gző dolgozók k kijelölése; Munkavállal llalók, illetve képviselk pviselőik ik hozzájuthassanak a kockázatértékelés megállapításaihoz, információt kapjanak a szükséges védőintézkedésekről, felügyeletek ellenőrzési tapasztalatairól; KONZULTÁCI CIÓ a biztonságot és s egészs szséget érintő kockázatokr zatokról; Javaslattételi teli jog kockázatok csökkent kkentésére, eliminálására; Oktatás s megszervezése; se; Felügyeletekhez fordulhatnak

24 Oktatás Valamennyi a munkavállaló egészségét, testi épségét veszélyeztető kockázatról! munkába állásakor, munkahely vagy a munkakör r megváltoztat ltoztatása esetén, új j munkaeszköz z bevezetése vagy a munkaeszköz változása esetén, új j technológia bevezetése esetén. Az oktatás: igazodik az új j vagy megváltozott kockázatokhoz, és szüks kség g esetén n időszakosan ismétl tlődik; az oktatás s költsk ltsége nem terhelheti a munkavállal llalót, vagy a munkavállal llalók k képviselk pviselőit. it. az oktatásra munkaidőben kerül l sor.

25 Munkakörnyezeti expozíci ciók % zaj rezgés magas hőmérséklet alacsony hőmérséklet Magyarország EU teheremelés kényszertesthelyzet vegyi expozíció gyors munkaritmus gép által diktált munkaritmus monoton munka védőeszköz használat mvállaló tájékozottsága

26 Az egészség, a munkavégző képesség megőrzése, védelme, a munka világában alapvető cél és feladat. A munkahelyen az egészséget és a biztonságot garantálni kell. Meg kell valósítani, hogy a munkavégzésből származó megterhelés, a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.

27