Somai Miklós: Egy konferencia margójára. Bevezetı

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Somai Miklós: Egy konferencia margójára. Bevezetı"

Átírás

1 Somai Miklós: Egy konferencia margójára Bevezetı Július elsı felében, a Fertı-tó melletti Rusztban a Bécsi Gazdasági és Üzleti Egyetemhez tartozó Osztrák és Nemzetközi Adójogi Intézet szervezésében, döntıen a tagországokból, kisebb részben az EU-n kívülrıl érkezı jogászok és közgazdászok részvételével kétnapos, konferenciát tartottak az ún. EU-adó témájában. Az európai adó bevezetésérıl szóló viták az 1990-es évek derekától kerültek a figyelem középpontjába. Azért éppen ekkor, mert az EU közös költségvetésének finanszírozásában kb. az elmúlt évtized közepére fulladtak ki a saját források 1970-es években bevezetett rendszerében rejlı lehetıségek: a vámokból, cukorilletékbıl és a harmonizált ÁFA-alapból befolyó pénzek egyre kevésbé fedezték a közös politikák kiadásait, s napjainkra az európai integráció kezdeteihez hasonlóan újból, a szinte kizárólag a tagországok hozzájárulási képessége arányában történı befizetések váltak jellemzıvé. Minthogy a bruttó nemzeti jövedelemmel arányos tagországi befizetések rendszere inkább megfelel egy klasszikus nemzetközi intézmény, semmint egy fejlett, számos közös politikával rendelkezı, ötvenéves gazdasági integráció igényeinek, a brüsszeli bizottság folyamatosan napirenden tartja az európai adó esetleges bevezetésének kérdését. A ruszti konferencia is döntıen egy bizottsági tanulmányban a Philippe Cattoir, az Adófıosztály munkatársa által fémjelzett 2004/1-es working paper-ben felvetett, s az EU-adóra vonatkozó különbözı alternatívákat járta körül. 1 A kérdés aktualitását az adja, hogy belátható közelségbe került az unió közös költségvetési rendszerének 2008/2009-ben esedékes, átfogó felülvizsgálata. A konferencia az adó fogalmának meghatározásával indult. Az elıadók igen sokféle defíniciót hoztak föl, különbözı lexikonokból idéztek. A magyar résztvevı ezen a ponton nem kívánt beavatkozni, de azért megvan a maga viszonylag egyszerő értelmezése. Eszerint: adózni azért kell, mert egy modern társadalomban: - egyrészt vannak olyan közszolgáltatások, amelyek hogyha teljesen piaci alapon nyújtanák ıket, csak a társadalom egy igen szők rétege számára válnának elérhetıvé; - másrészt, a társadalmi szolidaritás jegyében a szociálpolitikán keresztül megvalósuló közvetlen újraelosztásra is szükség van. Az EU-ban, a fenti értelemben, sem közszolgáltatásokról, sem szociálipolitikáról nem beszélhetünk, vagyis egy európai adó nem szolgálna redisztributív célokat. 2 Mielıtt rátérnénk a már említett bizottsági anyag a 2004/1-es working paper által javasolt adófajták egyenkénti elemzésére, feltétlenül jelezni kell, hogy az EU egyes tagországaiból érkezett tudósok, illetve szakértık még abban sem igen értettek egyet, vajon joga van-e az 1 A továbbiakban a Cattoir-anyag és a bizottsági anyag kifejezést szinonimaként használjuk. 2 Az EU-ban a közös költségvetés forrásai a közös politikák finanszírozása révén hasznosulnak. A közös politikák nyertesei pedig egyértelmően a gazdagok: - a közös agrárpolitika keretében kiutalt pénzek 80 százaléka a farmerek legmódosabb 20 százalékához jut, - a strukturális és kohéziós pénzek zöme pedig a nagyberuházásokat megvalósító multiknál csapódik le.

2 2 uniónak saját hatáskörben adót kivetni. Az európai adó mellett érvelık szerint az EK- Szerzıdés 269. és 308. cikkelye elegendı jogi bázis egy ilyen adó bevezetéséhez. 3 Az ellenzık akik között elsısorban az EU északi tagországaiból érkezıket találunk elég egyértelmően megkérdıjelezték az említett jogi bázist, mondván: új adó bevezetésérıl csak a nemzeti parlament dönthet. Hazájuk alkotmányát hozták föl, amely nem engedi, hogy minden jogot az Uniónak delegáljanak. Volt, aki egyenesen a Magna Cartára hivakozott, mely szerint adót csak a nép által választott képviseleti szerv vethet ki ( no taxation without representation csak választott testület vethessen ki adót ) 4. Röviden: az adókivetés nemzeti hatáskör. Ugyanakkor a bizottsági anyag szerzıjeként jelenlévı Cattoir fölhívta a figyelmet arra, hogy már ma is létezik európai adó : az unió külsı határain beszedett vámok évtizedek óta a közös költségvetést gyarapítják. Vagyis egy, korábban nemzeti forrásnak számító bevétel ma már közösségi forrás. Miért ne lehetne valamilyen hasonló megoldást alkalmazni egy már minden tagországban létezı adónemre, vagy akár egy újat bevezetni? A kérdés mindenesetre nyitva maradt. A konferencia alapdokumentumának tekinthetı bizottsági anyagban, az európai adóra nézve kilenc alternatíva szerepelt: módosított ÁFA, vállalati nyereségadó, személyi jövedelemadó, energiaadó, fogyasztási adó (dohányra, szeszesitalra), seigniorage, kommunikációs adó, klímadó (repülésre), s végül tızsdei tranzakciókra kivetett adó. Az egyes alternatívák elemzésekor három fı szempontot vettek figyelembe, nevezetesen, hogy a javasolt adónem: - közelebb hozza-e a polgárokhoz az EU-t (fiskális autonómia, átláthatóság, egyszerőség, az erıforrások hatékony allokációja); - megfelel-e a legfıbb költségvetési szempontoknak (elegendıség, stabilitás, az adóbeszedés költséghatékonysága); - arányosan terheli-e az adófizetıket (horizontális és vertikális igazságosság [értsd: azonos illetve különbözı helyzető polgárok azonos illetve különbözı érintettsége], tagállamok közötti teherelosztás). Érdekes módon s ezt a magyar résztvevı szóvá is tette a konferencián az egyáltalán nem volt szempont, hogy az európai adó elsısorban azokat sújtsa, akik a legtöbbet profitálnak az egységes piacból és általában az integrációból, például: - a vállalatokat és vállalkozókat (gazdasági méretük, export-import tevékenységük alapján), - az európai intézmények, sok tekintetben, kivételes helyzetben lévı, s igen jól megfizetett munkatársait; - a politikusokat, az igen tágan értelmezett holdudvarukkal (pl. az állandóan úton lévı tanácsadóikkal) együtt. A felvetés már a jelenlévık egy részének érintettsége folytán sem aratott osztatlan sikert, és nem alakult ki róla érdemi vita. Ezek után lássuk a részleteket! 3 A 269. cikkely szerint a közös költségvetést saját forrásokból kell finanszírozni, a 308. cikkely pedig úgy fogalmaz, hogy amennyiben a közös piac mőködése során, valamely közösségi cél elérésével kapcsolatban a Szerzıdés nem ruházza fel kellı hatalommal a Tanácsot, akkor ez utóbbi a Bizottság javaslatára és a Parlamenttel való konzultáció után, egyhangú döntéssel meghozhatja a szükséges intézkedéseket. 4 Az idézet az amerikai függetlenségi háború idejébıl származik, amikor a gyarmatiak zokon vették, hogy Londonban döntöttek a gyarmatokon kivetendı adókról.

3 3 Módosított ÁFA A módosított kitétel arra utal, hogy az ÁFA további jelentıs harmonizációjára lesz szükség: míg az adó alapját EU-szerte sikerült többé-kevésbé egységesíteni, továbbra is vannak zéró-kulcsot alkalmazó tagállamok, és az ÁFA-visszatérítés szabályai is országonként jelentıs eltéréseket mutatnak. Komoly gondot okozhat, hogy a feketegazdaság igen különbözı mértékben téríti el az adóbevételeket az egyes tagországokban. 5 Ugyanakkor igen sok érv szól az ÁFA mellett: - már meglévı adónem (nem kell kitalálni, ergo alacsony a politikai kockázat és az adminisztrációs költség); - stabil és növekvı bevételt biztosít (2 százalékos ÁFA a teljes EU-költségvetésre fedezetet nyújtana); - teljesíti az egyszerőség és átláthatóság feltételeit (az uniós polgár tisztában lenne vele, hogy az ÁFA-ból mekkora rész illeti az EU-t) stb. Érdekes módon, a konferencia szlovák és román elıadója egyaránt elvetette az adónem európai adóként történı kiterjesztését. Mintha attól félnének, hogy egy 2 százalékos EU-ÁFA vagy mint ahogyan a Cattoir-anyagban szerepelt: 1,5% alapvetı cikkekre, 3 % a többire felborítaná adórendszerüket. A szlovák kolléga az ország gazdaságának az egykulcsos adóból származó elsısorban a külföldiekre gyakorolt vonzerejének elvesztését említette, a román pedig a hihetetlenül kiterjedt nullakulcsos termékkör miatt aggódott. Valójában az ÁFA elleni egyetlen igazi ellenérv annak degresszív jellege: az, hogy a szegényebb relatíve azaz a jövedelméhez képest többet fizetne, mint a gazdagabb, legyen szó polgárról vagy országról. Bár az országok esetében még ez sem lenne feltétlenül igaz, mert a degresszív hatást valószínőleg minimum kiegyenlítené a szegényebb országokban általában markánsabb méreteket öltı feketegazdaság adókímélı képessége. Vállalati nyereségadó Egyelıre elég kialakulatlan, hogy pontosan kik és milyen rátával fizetnék ezt az adónemet: az összes vállalkozás vagy csak egy meghatározott csoport? Például a tızsdén jegyzett cégek, vagy egy bizonyos üzleti forgalmat elérı cégek (multik)? Maga a Cattoir-anyag is kissé zavaros ezen a téren: hol arról beszél, hogy az EU-adót fizetı cégeknél ez az adónem a nemzeti adó helyébe lép, máshol meg nem zárja ki, hogy az EU-adóra nemzeti pótadót vessenek ki. Egyvalami azonban eléggé világosnak tőnik: az egységes adóráta igen kedvezıen hatna az EU-n belüli forrásallokáció hatékonyságára, hiszen a vállalkozások minden tagországban azonos adózási feltételek közt mőködhetnének. Csakhogy ami EU-szinten kedvezınek és hasznosnak tetszik, végsı soron a nemzeti szinten mutatkozó hatásoknak átlaga csupán. Az a kilátás, hogy a beruházási döntések meghozatalában csökken a tagországonként változó adóterhelésnek, és nı a ténylegesen 5 Nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezı vállalatvezetık szerint, ezen a téren kettıs, egy észak-déli és egy kelet-nyugati határvonal alakult ki Európában: vagyis az EU-15-ök déli tagországai és a 2004-tıl csatlakozott országok kiterjedt feketegazdaságuk miatt jövedelmükhöz képest kevesebb ÁFA-forrást fizetnének a közös európai kasszába, mint a többiek.

4 4 várható termelékenységnek a szerepe, egészen más köntösben láttatja a dolgot a gazdag és a feltörekvı gazdaságú országokban. Ez a jelenség a konferencián is tapintható volt: - a cseh elıadó szerint: o országában nagy tere lenne az adóelkerülésnek; o az adóbevételek a gazdasági ciklusok függvényében igen jelentıs hullámzást mutatnának; o és az uniformizált ráta miatt Csehország potenciális külföldi befektetıktıl esne el. - a portugál kolléga szerint: o az egységes európai nyereségadó igen erıs politikai ellenállásba ütközne; o csorbulna a szubszidiaritás elve; o és fıként: egyáltalán nem véletlen, hogy az egyes tagországokban milyen adórátát alkalmaznak. Az adórendszert ugyanis nem lehet elemenként, illetve a gazdaságpolitika egészétıl függetlenül vizsgálni (lásd pl. az adópolitika és a foglalkoztatáspolitika kölcsönhatása). - a holland részvevı bár lelkiismeretesen szólt az EU-adó hátrányairól is azért a hangsúlyt annak elınyeire helyezte: o torzításmentes forrásallokáció az egységes piacon; o egységes jogértelmezés az Európai Bíróság számára; o csökkenı költségek az egységesített adóadminisztráció révén. A holland résztvevı ötletként megemlítette, hogy az egységes európai nyereségadót valamiképpen össze kellene kötni környezetvédelmi célokkal: például úgy, hogy a legnagyobb szennyezı vállalatok többet fizetnének. A vita során, az európai nyereségadóval kapcsolatban, még az alábbi megállapítások fogalmazódtak meg: - elválaszthatatlan a részvényesi-tulajdonosi érdekektıl; - szoros összefüggésben van a személyi jövedelemadóval; - megvalósíthatóságát hátráltatják az EU-nak harmadik országokkal kötött egyezményei; - s végül: minthogy az adóból származó bevétel igen változékony, legfeljebb reziduális (a többi forrás elégtelensége esetén, kiegészítı) jelleggel lehet alkalmazni. Az európai nyereségadó témaköre végsı soron azt a kérdést veti föl: hogyan lehet, lehet-e, kell-e méltányos és igazságos adózási versenyfeltételek teremteni az unióban? Személyi jövedelemadó Bár eme adófajtáról egy német, egy cseh és egy portugál résztvevı jóvoltából három elıadás is elhangzott, a konferencia nem igazán tudott hozzátenni a bizottsági anyag megállapításaihoz. Ez utóbbi szerint három opció képzelhetı el: - fejadó; - a nemzeti adók kiegészítése; - és egy önálló európai személyi jövedelemadó. Az elsı opció, nyilvánvaló elınyei egyszerőség, átláthatóság stb. ellenére Európa szerte elfogadhatatlan, mert az adóalanyok fizetıképességbeli jelentıs eltéréseit teljesen figyelmen

5 5 kívül hagyja. Az európai bürokraták sohasem mernének megkockáztatni egy, a rosszemlékő brit poll tax -ra hasonlító verziót. 6 A harmadik opció rendkívüli adminisztrációs költségigénye miatt esik ki, hiszen az uniós állampolgároknak a nemzeti adóbevallás mellett egy európai adóbevallást is ki kellene tölteniük. 7 Még talán a második opció volna a leginkább mőködıképes, feltéve, hogy a nemzeti jövedelemadó-rendszereket elıtte megfelelıen összehangolják. Bár a vizsgált adónem sok tekintetben megfelelne az európai adóval szembeni elvárásoknak átláthatóság, stabilitás, elegendıség 8 a konferencia résztvevıi egyetértettek abban, hogy mivel az ÁFA mellett a személyi jövedelemadóból származó bevételek képezik a nemzeti költségvetések legjelentısebb forrásait, ezért igen csekély az esély rá, hogy ezeket az adójogosítványokat a tagállamok akár részlegesen is kiadnák a kezükbıl. Energiaadó A brüsszeli bizottság elıször 1992-ben javasolt európai adót kivetni az energetikai termékekre, melynek mértéke hordónként (kıolaj-egyenértékben számolva), között, a kezdeti 3-ról 10 $-ra szökött volna fel. A javaslat akkor olyan heves ellenállásba ütközött, hogy a bizottság késıbbi dokumentumai már lényegesen alacsonyabb adótételeket tartalmaztak. A kérdésben nagy elırelépést jelentett a 2004 óta érvényben lévı ún. energiaadó-direktíva (Európai Tanács direktíva 2003/96/EK), mely egyrészt egy sor termék esetében harmonizálta az adóalapot, másrészt kötelezı, minimális adómértékeket írt elı a tagországok számára a különbözı energiahordozók (főtı- és üzemanyagok) fogyasztási adójára nézve. A konferencia energiaügyi elıadói egyébként felhívták a figyelmet arra, hogy az EK- Szerzıdés 175. cikkely 2. paragrafusa megteremti a jogi bázisát annak, hogy az Európai Tanács az elızı, azaz 174. cikkelyben szereplı környezetvédelmi célok elérése érdekében adójellegő intézkedésekrıl döntsön. 9 Amikor tehát a Cattoir-féle anyag az európai adó egyik lehetséges alternatívájaként az energiaadó bevezetését taglalja, meglehetısen elıkészített talajon mozog, hiszen: - egyrészt megvan a jogi bázis; - másrészt, az energiaadó-direktíva révén, viszonylag harmonizált állapotok uralkodnak az egységes piacon. Ráadásul, a közös költségvetés céljaira bıségesen és stabilan rendelkezésre álló sıt, jellemzıen a GDP-vel együttmozgó saját forrást jelentene az európai energiaadó. Magára az adóra nézve két változat szerepel a bizottsági anyagban: 6 A második világháború utáni brit történelemben egyedülállóan sikeres háromszor is miniszterelnöki mandátumot szerzett Margaret Thatcher bukásában, egyebek között, éppen a poll tax bevezetésére vonatkozó, elvetélt kísérlet játszott közre, amely miatt a Vaslady jelentısen veszített a népszerőségébıl. 7 Bár például Québec-ben létezik ilyen rendszer: az ottani polgárok külön bevallást készítenek a tartománynak és a szövetségi államnak. 8 A tagállamok ez irányú bevételeinek kb. 10 százalékából fedezhetı lenne a teljes EU-költségvetés. 9 Természetesen a szokásos döntéshozatali mechanizmus betartásával: azaz a bizottság javaslatára, és az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával való egyeztetés után.

6 6 - egy szélesebb, minden energiaforrásra kiterjedı adó; - és egy szőkebb, csak a közlekedés által használt üzemanyagokra érvényes adó (kivétel volna a tengeri hajózásban és a légi közlekedésben elégetett energiahordozók, mert itt nemzetközi egyezmények, illetve a nemzetközi piaci verseny szab gátat az adókivetésnek). Az utóbbi változat tőnik használhatóbbnak, amennyiben: - egyrészt kikerüli az energiaadó-direktívában fıleg a főtıanyagokra és az elektromos áramra vonatkozó széleskörő mentességeket, illetve azok bevételszőkítı hatását; - másrészt a vertikális igazságosságnak is jobban megfelel, mint a minden energiafajtára kiterjedı adó, hiszen míg a háztartási energia adóztatását a szegényebb háztartások arányaiban jobban megéreznék, addig a közlekedési üzemanyagok adóztatása inkább a tehetısebbeket sújtja. Az európai energiaadó elınyei mellett azonban az érem másik oldalát is látni kell: - az adó igen egyenetlenül érintené az egyes tagországokat: o a bevétel zöme négy országból: Németországból, Franciaországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból származna; o másik négy (ráadásul új) tagország (Csehország, Észtország, Lettország és Szlovákia) esetében pedig, az adóbevétel a bruttó nemzeti jövedelemnek viszonylag jelentıs részét képezné; - az adó a környezetre igen ártalmas tevékenységet terhelne, miközben az adóból származó bevétel zömét egészen más célra, az unió közös költségvetésének táplálására fordítanák. Ezen a ponton Lang professzor, a konferencia házigazdája, nem állhatta meg, hogy közbe ne szóljon. Szerinte nem lehet egy adótól elvárni, hogy egyszerre minden problémát megoldjon. Amennyiben a bevezetendı európai adó legfıbb célja, hogy valódi saját forrást biztosítson az EU-költségvetésnek, úgy nem feltétlenül kell, hogy megfeleljen egyéb (pl. a feketegazdaság vagy a klímaváltozás elleni harc során megfogalmazott) céloknak. Fogyasztási adó dohányra és szeszesitalra Fogyasztási adót az EU minden tagállamában három fı termékkörre vetnek ki: dohányárukra, szeszesitalokra és ásványi olajokra. Mivel az utóbbi áruféleségek adóztatását az energiaadó témakörében már érintettük, ezúttal csak a dohánnyal és a szeszesitalokkal foglalkozunk. Az unióban a fogyasztási adókra egy sor direktíva van érvényben. Ezek meghatározzák az adó által érintett termékek körét, valamint az egyes termékekre nézve kötelezı, minimális adórátát. Az egységes szabályozás azonban nem jelent uniformizált piaci feltételeket, mert a minimális ráta olykor nulla százalék, ami azzal az eredménnyel járhat, hogy míg egyik tagállamban több száz eurós adót vetnek ki egy bizonyos termék egységnyi mennyiségére, addig a nagy gyártó országokban esetleg nulla százalékosat (lásd pl. habzóborok). A meglévı szabályozás arra mindenesetre jó lehet, hogy ennek bázisán, a rendszert némileg megváltoztatva (tovább egységesítve), a dohány és a szeszesitalok fogyasztási adójából európai költségvetési saját forrás válhasson. A még meglévı kivételek, derogációk eltörlésével, meg lehetne határozni minimális rátákat a harmonizált bázisra vonatkozóan. A

7 7 tagállamok szabadon dönthetnének arról, hogy az EU-s rátákat kiegészítik-e akár az egyes termékekre külön-külön is nemzeti rátákkal. A konferencia elıadói (egy szlovák, egy portugál és egy cseh kolléga) egyetértettek abban, hogy az alacsony ár-rugalmasságú termékekre kivetett adókból az uniónak stabil bevételei származnának. Ugyanakkor, minthogy a szegényebb háztartásokban aránylag vagyis a rendelkezésre álló jövedelemhez képest sokat költenek a nevezett termékekre, az európai fogyasztási adó megbukna a vertikális igazságosság és a tagállamok közötti teherelosztás tekintetében. Ráadásul, a tagállamok adófizetési terheit jelentısen befolyásolnák bizonyos kulturális (sıt: klimatikus) adottságokból következı, a fogyasztási szokásokban megmutatkozó eltérések (pl. északi országok szeszesital-fogyasztása). Denys, a konferencián igen aktív belga professzor szerint, mindenképpen nemzeti kompenzációkra lenne szükség. Fentieken túlmenıen, a cseh kolléga felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgált adónem ún. nevelési célzatú adó, ami annyit tesz, hogy a dohány és a szeszesitalok fogyasztásának visszafogására ösztönöz, vagyis ha sikeres, úgy csökken az adóalap. Ráadásul az adó nem nı párhuzamosan a GDP-vel, mert nem érték-, hanem mennyiségarányosan vetik ki: ergo, azonos bevételhez folyamatosan növelni kell az adórátát. Szlovák részrıl vetıdött fel, hogy míg mind a 27 tagállam be nem lép a Gazdasági és Monetáris Unióba, addig az árfolyamingadozások egyik évrıl a másikra esetleg érzékeny változásokat okozhatnak az adóbevételekben. További hátrány, hogy jelenleg az ilyen jellegő adóbevétel nagy része egészségügyi célokat szolgál, vagyis ha a bevételeket más (jelen esetben: EU-költségvetési) célokra irányítják át, a tagországoknak át kell alakítaniuk az egészségügyi szektoruk finanszírozását. Az adónem védelmében hangzott el, hogy az európai szinten harmonizált fogyasztási adók elısegítenék az egységes piacon jelenleg tapasztalható s a nemzetállami szabályozások különbözıségeibıl adódó versenyt torzító hatások tompulását, s az ezzel szorosan összefüggı csempészet visszaszorulását. Seigniorage Definíció szerint a seignorage a központi bank bankjegy-kibocsátási monopóliumából származó haszna. Minthogy egy monetáris unióban a bankjegyek és érmék szabadon áramlanak a különbözı országok között (ahogyan a monetáris unió határain túlra is), s így nehéz lenne pontosan megmondani, hogy melyik tagországot milyen arányban illesse a seignorage, magától adódik a lehetıség, hogy váljék ez a jövedelem a közös költségvetés forrásává. 10 Csakhogy jelenleg, az EU-tagországok kevesebb mint fele tartozik a monetáris unióhoz. A központi bankok többsége számára a seignorage stabil jövedelmet jelent, míg az egyéb jövedelmek jóval bizonytalanabbak. Amennyiben a seignorage a közös költségvetés saját forrásává válik, a tagországi jegybankoknak komoly változtatásokat kell életbe léptetni kiadási és bevételi szerkezetükben egyaránt, ami gyakorlati és politikai nehézségekbe ütközhet. Nem is beszélve arról, hogy egyes jegybankok (pl. olasz, görög) részben 10 Ma a seignorage-t, az egyes tagországoknak, az Európai Központi Bankban lévı részesedésük alapján osztják vissza. A bankban lévı részesedésük pedig GDP-jük és lakosságuk arányában lett meghatározva.

8 8 magántulajdonban vannak, vagyis a seignorage központosítása a magánrészvényesek pénzét rövidítené meg. Ezek nyilvánvalóan kárpótlási igénnyel lépnének föl. További problémát jelent a jegybankok, s köztük az Európai Központi Bank (EKB) függetlensége, melyet az EK-Szerzıdés 108-as cikkelye garantál: sem az EKB, sem a nemzeti jegybankok, sem a döntéshozó testületeik tagjai, sem a közösségi intézményektıl, sem a tagországok kormányaitól, sem semmilyen más testülettıl nem kérhetnek, illetve fogadhatnak el utasítást. Ezek után, Denys professzor feltette a költıi kérdést: ugyan ki kényszeríthetné pl. az EKB-t, hogy a seignorage-ból származó jövedelmét a közös költségvetésbe utalja át. Kényes kérdésként merült föl különös tekintettel a konferencia résztvevıinek összetételére, hogy a jegybankok a seignorage-ból különféle melléktevékenységeket (például statisztikák győjtését és tudományos kutatási projekteket) is finanszíroznak. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy ebbıl az adóból a közös költségvetésnek évi maximum milliárd euró bevétele származna, ami alig egytizede a szükséges összegnek. Röviden: bár a seignorage könnyen adminisztrálható, megbízható és természetes (magától értetıdı) saját forrása lehetne a közös büdzsének, a belıle remélhetı bevételek nagysága oly csekély, hogy emiatt valószínőleg nem érdemes technikai és politika bonyodalmakat vállalni sem a tagállamok, sem az unió szintjén. Kommunikációs adó A Cattoir-anyag a kommunikációs adó témakörében három területet említ: a közúti közlekedést, a légi közlekedést és a távközlést. A vasúti és tengeri közlekedés két okból maradt ki. Ezek a tevékenységek: - egyrészt, az uniót földrajzilag nem elég egyenletesen fedik le; - másrészt, környezeti szempontból nem olyan kártékonyak, mint akár a légi, akár a közúti közlekedés, s ezért a kormányok támogatását élvezik. Az Európai Parlament egy 1997-es elemzése nyomán, három konkrét adófajta került szóba: - a távközlés témakörében egy, a telefonvonalakra bevezetendı, fix adó; - a közúti közlekedésben egy harmonizált gépjármőadó; - a légi közlekedésben pedig egy, az utasokra kivetett fejadó. Az elsı esetben egy teljesen újonnan bevezetendı adóról van szó, a másik két eset pedig jelentıs adóharmonizációs kényszert jelent a tagországok számára, ami nem tőnik egyszerő feladatnak. A konferencián, a témában elıadók és a hozzászólók meglehetısen sok ellenérvet vetettek fel az egyes adófajtákkal kapcsolatban, melyek zöme azonban egyáltalán nem volt új, már a Cattoir-anyagban is szerepelt. Dióhéjban: - a távközlésben végbemenı, gyors technológiai változások nyomán egyre kevésbé lehet meghatározni, mi is az a telefonvonal, amit meg szeretnénk adóztatni; - az adókivetés indokoltságával is baj van:

9 9 o egyrészt, a légi és a közúti közlekedés esetén még ugyan világosak a környezetvédelmi célok, bár ez utóbbiak sokkal szorosabban kapcsolódó eszközökkel is elérhetık: a légi közlekedésben a szennyezéssel arányos adóval (lásd a klímaadót a következı fejezetben), a közúti közlekedésben pedig a gépjármőhasználattal arányos útdíj kivetésével, illetve CO 2 -emisszióval arányos adóval; o a telekommunikáció terén azonban egyáltalán nem beszélhetünk káros externáliákról; - ha valami közöset kell keresnünk a három adójavaslatban, akkor talán azt lehet megemlíteni, hogy az arányos teherviselésre (igazságosságra) vonatkozó kritériumoknak megfelelnek. 11 Ebbıl a szempontból érdekes volt a spanyol elıadó azon megjegyzése, miszerint a telefonadó egy nonszensz, hiszen a legszegényebb pireneusi pásztornak is van mobil készüléke. Ellenben ugyanez a kolléga a gépjármőadózásban annak lenne híve, hogy minél tisztább üzemő egy autó, annál kevesebbet kelljen adózni utána. Ezen a ponton a magyar résztvevı nem állhatta meg, hogy föl ne hívja kollégája figyelmét a tényre: Magyarországon és valószínőleg bárhol a világban a szegényeknek csak használt, ökológiai szempontból idejétmúlt, azaz viszonylag jobban szennyezı autómodellekre telik (ha egyáltalán), vagyis ha a telefonadónál szempont a társadalmi helyzet, akkor ugyanezt a gépjármővek adóztatásánál is észben kellene tartani; - s végül: az egyes javasolt adófajták egyenként a közös költségvetés forrásigényének alig százalékát elégítenék ki, vagyis tekintettel a jelentıs harmonizációs feladatokra nem érdemes komolyan foglalkozni velük. A konferencia résztvevıi rövid idı alatt kitaláltak még 4-5 olyan adófajtát, amelyek a kommunikációs adó részeiként ugyanúgy szóba jöhetnének, mint a felsorolt három (például Internet-használat során az egérrel történı klikkelésekkel, vagy a letöltött file-ok méretével arányos adók stb.). Klímaadó (repülésre) A klímaadóra vonatkozó javaslat két célt kapcsol össze: - a környezetvédelemét; - és az EU-büdzsé finanszírozásáét. A repülés széndioxid- és nitrogénoxid-kibocsátásával, valamint a cirruszfelhıkké alakuló kondenzcsíkok révén jelentıs mértékben hozzájárul az üvegházhatás, s ezáltal a globális felmelegedés fokozódásához. Ráadásul, a legújabb kutatások szerint, a repülés klimatikus változást okozó hatása 2-4-szerese annak, ami önmagában a széndioxid-kibocsátásából következne. És akkor még nem is említettük azt a kikerülhetetlen zajártalmat, amelytıl elsısorban a repterek szőkebb-tágabb körzetében világszerte milliók szenvednek. A repülésre vonatkozó európai klímaadót kétféleképpen lehetne alkalmazni: - ex ante, a repülıgépek technikai leírását tartalmazó kézikönyvekre alapozva; - ex post, a tényleges repülési adatokra támaszkodva. 11 Jellemzıen minél tehetısebb egy háztartás, annál több személygépkocsival rendelkezik, annál többet költ távközlésre, és annál többet repül.

10 10 Az új adó szinte minden fontos kritériumnak (pl. átláthatóság, beszedhetıség, forrásallokáció, igazságosság stb.) megfelelne, azonban lenne néhány komolyan latba esı hátránya: - elıször is, számítások szerint az adóból származó bevétel már amennyiben nem szándék az európai légitársaságok globális versenyképességének megrendítése a közös költségvetés szükségleteinek alig egytizedét fedezné; - másodszor, szeptember 11-e megmutatta, milyen érzékenyen reagál a repülés iránti kereslet a terrortámadásokra, vagyis az erre a szektorra építı adóbevétel nem kellıen stabil ahhoz, hogy egyedüli forrása legyen a közös költségvetésnek; - s végül harmadszor, bármilyen alacsony rátát is alkalmazzanak, a klímaadó drágítja az európai repülıjegyeket, s ezáltal gyengíti a légitársaságok globális versenyképességét. A klímaadó tekintetében a magyar résztvevı nem tekinthetett el nézetei bıvebb ismertetésétıl. Ezek dióhéjban a következık: - egyrészt, az ellenérvek részben leszerelhetık. Amennyiben az adót az európai légtérben kibocsátott káros anyagokra vetik ki, úgy: o figyelembe lehet venni azt, hogy a repülésnek 2-4-szer akkora a klímakárosító hatása, mint ami a széndioxid-kibocsátásából következne, vagyis a Cattoiranyagban szereplınél jóval magasabb adót is ki lehetne vetni; o az adó normatív a piac minden szereplıjét egyaránt sújtó alkalmazása miatt az európai légitársaságokat a globális versenyben nem érné hátrány; o ráadásul az európai légteret használó (és szennyezı) külföldi légitársaságokat is be lehetne vonni az unió finanszírozásába; - másrészt, az adót érdemes (és logikus) lenne kiterjeszteni más szennyezı-forrásokra is. Köztudott, hogy a jármővek üzemanyag-fogyasztása exponenciális arányban emelkedik a sebességgel. Következésképpen a károsanyag-kibocsátásuk is. Ez alapján, a klímaadót mindazokkal meg kellene fizettetni, akik valamilyen ok miatt az átlagosnál lényegesen gyorsabban közlekednek: repülıt vagy gyorsvasutat, valamint nagy (pl km/h-nál nagyobb utazósebességre) képes autót vesznek igénybe. Minthogy a konferencia résztvevıi zömmel olyan emberek voltak, akik rendszeresen repülnek, - néhány fiatal kollégát kivéve nem lelkesedtek túlságosan a fenti javaslatokért. Egy brit professzor egyenesen alapvetı szabadságjogait, az emberek helyváltoztatási szabadságát féltette a túlságosan radikális klímaadótól. Holott a magyar javaslat semmilyen alapvetı szabadságot nem korlátozna. Az adó csupán azt büntetné, ha valaki azzal az ürüggyel, hogy az ı saját személye vagy munkája sokkal fontosabb másokénál az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben szennyezné a környezetet. Tızsdei tranzakciók A tızsdepiaci tranzakciók közül a bizottsági anyag a részvény- (és lehetıség szerint a kötvény-) forgalom adóztatásával számolt. Az adót a tranzakciók értékének arányában vetnék ki. Bár ennek az adófajtának is meglennének az elınyei (például a rendkívül nagy összegő adóalap), európai léptékő bevezetésére mégis csekély az esély. A tızsdepiaci szereplık ugyanis rendkívül érzékenyek a pénzügyi szabályozás különbözı változásaira, és tekintettel a tıke globális mozgékonyságára akár a legkisebb többletteher is a piac elhagyására késztetheti ıket.

11 11 A fentiek alapján nem meglepı, ha az eme forrásból származó bevételek összegszerőségére és stabilitására vonatkozó számítások azt sugallják, hogy nem érdemes ilyen adófajta bevezetésével kísérletezni. 12 További gond, hogy az adónemmel kapcsolatos vitát könnyen megnehezítheti, illetve zavarossá teheti, ha az elemzık szándékosan vagy pontatlanságból belekeverik az ügybe a Tobin-adót, vagyis a valutaátváltás esetleges adóztatását. Ettıl a balesettıl, sajnos, a konferencia sem volt ment. A vitára szánt idı jelentıs részét elvette az a fölvetés, miszerint nem ellentétes-e az EK-Szerzıdés 56. (a tıkék szabad áramlására) és 25. (az export-import útjában álló, akár adójellegő akadályok tiltására vonatkozó) cikkelyével, ha egy külföldinek egy dániai beruházás megvalósítása során olyan terhet kellene elviselnie, amely teher dán vállalkozók esetében fel sem merülne. Ezen a ponton a konferencia egyik résztvevıje azonnal emlékeztetett rá, hogy az ÁFA-direktíva szerint a pénzváltás adóztatandó tevékenység. A vita tehát félrement, olyasmirıl kezdtünk el beszélni, ami a bizottsági anyagban nem is szerepelt. Ugyanakkor volt egy igen érdekes ellenvélemény, mely a horizontális igazságosság teljes hiányára világított rá. Tudniillik, az unióban a tranzakciók 60 százalékát a londoni tızsde bonyolítja. Vagyis az adó bevezetésével, az EU-költségvetés bevételeinek zöme egyetlen tagállamból származna, míg az újonnan csatlakozottak, vagy a régiek közül például Finnország hozzájárulása csupán fillérekre rúgna. Végszó A konferencia igen érdekes, fontos és aktuális témát járt körül, amennyiben az EU közös költségvetésének átfogó fölülvizsgálatáig már csupán egy-két esztendı van hátra. Érdekes módon, az európai adó vonatkozásában megvizsgált kilenc alternatíva közül egyikrıl sem sikerült bebizonyítani, hogy minden tekintetben megfelelne a saját forrásokkal szemben támasztott követelményeknek. A különbözı tagországokból érkezett elıadók egymás után arra a következtetésre jutottak, hogy az illetı adónemet valószínőleg nem lenne érdemes, sıt nem is lehetne bevezetni a saját országukban. A vita során alkotmányossági, jogi, gazdasági, szociális és egyéb ellenérvek mindegyik változat esetében bıséggel felsorakoztathatók voltak, csupán abban volt különbség, hogy melyik adónemet mennyire egyértelmően vetették el a résztvevık. A konferencia kicsiben elırevetítette azoknak a nehézségeknek (esetleges kudarcnak) a lehetıségét, ami a tagországok közötti, s az uniós intézményekben folyó egyeztetések során is felmerülhetnek. Köztudott, hogy az EU-költségvetés bevételi oldaláról egyhangú döntést kell hozni. Tulajdonképpen ez teszi szinte megoldhatatlanná a kérdést. Ugyanakkor mégis van, lehet remény a megoldásra, amellyel kapcsolatban álljon itt a konferencián két, látszólag oda nem illı elıadás tanulsága: - az elsı a svájci adórendszerrıl szólt. Az országban a kantonok teljes önállóságot élveznek adóügyekben, 1977-ben mégis sikerült döntést hozni a harmonizáció kérdésében. Bár az összehangolás folyamata nyolc évig tartott, mára a svájciak elmondhatják, hogy adórendszerük lényegében biztosítja a források hatékony allokációját, vagyis az 12 A tızsdepiacok életét egyébként az európai adó bevezetése nélkül is annyi egyéb tényezı befolyásolja, hogy a tranzakciók összegszerősége rendkívül változékony. Vagyis valóban kétséges, alapulhat-e az unió költségvetésének finanszírozása egy ennyire instabil adóbázison.

12 12 erıforrások vonzásában egyik kanton sem próbál a többiekénél lényegesen alacsonyabb rátákkal tisztességtelen versenyt támasztani; - a másik elıadás az Egyesült Államokról szólt. Kiderült, az USA-ban általában a háborús idıszakokban nıttek meg az adóráták (akár 94 százalékos szintig is), vagyis a szükségletekhez mérték az adót. Csupán a Reagan-adminisztráció óta divat az adórendszert gazdaságpolitikai célok szolgálatába állítani. Az USA-ban egyébként nincs ÁFA-jellegő forgalmi adó. A két elıadásból egyértelmően kiderült, hogy az adók mértékérıl, harmonizációjáról és céljairól kell és lehetséges is politikai döntést hozni. A jelenleg érvényesülı szabályokon a közös gazdasági/társadalmi/környezeti, általában emberi célok érdekében közös felelısséggel, európai szintő politikai döntéssel kell és lehet túllépni.

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

Adózás az Európai Unióban*

Adózás az Európai Unióban* 2010/100 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 100. szám 2010. szeptember 24. Adózás az Európai Unióban* A tartalomból 1 Bevezetés 2 A) Az adóbevételek megoszlása a teherviselés

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 Miért van szükség államra? A tıkeáramlási mátrix elméleti keretében az állami szektor

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya

Részletesebben

12. Pénzügyi szolgáltatások

12. Pénzügyi szolgáltatások 12. Pénzügyi szolgáltatások 57 A Pappas Auto a pénzügyi tevékenységek területén a Mercedes-Benz Financial Services széleskörő, szolgáltatását veszi igénybe A Pappas Auto, a Daimler konszern erre szakosodott

Részletesebben

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel)

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel) Zárótanulmány Elemzı vizsgálat és módszertani ajánlások megfogalmazása: hogyan segítheti a Kormány a gazdasági szereplık versenyképesség javítására törekvı összefogásait (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-1/2008/77. sz. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Magyar Ingatlanszövetség (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı- testületnek - Sárospatak Város

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe

Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe (Az elıadás 2007. április 13-án az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett a Függetlenség

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN/445 Az uniós közlekedéspolitikák szociális szempontjai Brüsszel, 2011. június 15. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Az uniós politikák hatása

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2014. október 1 - i rendkívüli nyilvános testületi ülésére az Tárgy: napirendi pont mellékletei 1. sz. napirendi

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Mellékletek jegyzéke

Mellékletek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tartalomjegyzék Az OTP befektetési alapok állandó adatai...3 A befektetési alapok teljesítményére hatással bíró -piaci események

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésérıl szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN DR. LADOS MIHÁLY Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék S z é c h e n y i I s t v á n E

Részletesebben

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIRİL SZÓLÓ ELİTERJESZTÉS SZÖVEGÉHEZ ÉS TARTALMÁHOZ 1 Fleischer Tamás 2 BEVEZETÉS A jelzett Elıterjesztés a következı érdemi részekbıl

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2008. évi önkormányzati adózás tapasztalatairól Elıkészítette: dr. Csarnai Judit osztályvezetı Babinszki Szilárd ügyintézı Benczéné Simcsik Ágnes ügyintézı Csapó Lászlóné ügyintézı Lászlóné

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Elhangzott az Adótanácsadók Egyesülete X. Adójogi Konferenciáján 2007 április Tartalom Helyzetértékelés: a magyar adórendszer csapdája Az adófizetők körének

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben