Első Budapesti Nemzetközi Hidrogén Energetikai Fórum megrendezése a Magyar Energetikai Társasággal közösen (2006. október 9-10.)

Átírás

1 A referenciamunkák bővebb bemutatása Renewable Energy in Hungary tanulmányok készítése a Norvég Királyi Nagykövetség Kereskedelmi Képviselete részére (2005. augusztus és február) Átfogó piaci tanulmány készült 2005-ben a magyar megújuló energia hasznosítási piac helyzetéről, a várható perspektíváról, mely a következő témaköröket tartalmazta: a magyar kormány energiahatékonysági és megújuló energia hasznosítási programját; az energiatakarékossági és megújuló energia hasznosítási potenciál felmérését, a hasznosítási lehetőségeket; a magyar alternatív energia politika illeszkedését az EU energiapolitikájához; a jogszabályi környezetet; a piac jelenlegi helyzetét és várható alakulását a főbb piaci szegmensekben; az alternatív energia piacon működő legfontosabb magyarországi vállalkozások szakmai hátterének, referenciáinak bemutatását a norvég és magyar vállalkozások közötti partnerkeresés és együttműködés lehetőségeinek elemzését 2007-ben sor került a tanulmány megújítására, a hazai megújuló energia piac változásainak figyelembe vételével. Első Budapesti Nemzetközi Hidrogén Energetikai Fórum megrendezése a Magyar Energetikai Társasággal közösen (2006. október 9-10.) A CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. (CHIC Kht.) és a Magyar Energetikai Társaság (MET) közösen október 9-10-én, elsőként a Közép-európai régióban Első Nemzetközi Hidrogén Energetikai Fórum címmel konferenciát rendezett Budapesten. A rendezvény helyszíne az Európa Kongresszusi Központ (1021 Budapest, Hárshegyi út 5-7.) volt. A konferencián 103 résztvevő regisztrált. A konferencia résztvevői és előadói a hidrogén energetika és a tüzelőanyag cella szakterület hazai és külföldi képviselői voltak (kutatók, ipari fejlesztők, berendezésgyártók, forgalmazók, energetikai szakértők, tanácsadók). Első Nemzetközi Hidrogén Energetikai Fórum néven rendezett konferencia elérte célját: a világon és Európában folyamatban lévő hidrogén energetikai és tüzelőanyag-cella fejlesztéseket és az eddig elért eredményeket szélesebb körben is megismerhették az energetikai döntéshozók, a kutatásfejlesztésben érdekelt intézetek, kutatók, a berendezés gyártók, a potenciális befektetők, valamint a potenciális felhasználók. Kiskőrösi kistérség bioenergetikai program és megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásában nyújtott szakmai közreműködés (2006) Kiskőrösi kistérségre vonatkozóan számos térségfejlesztési dokumentum, illetve gazdaság-fejlesztési tanulmány készült az elmúlt néhány év során, amelyek mindegyike a térség egyik fő kitörési pontjaként jelölte meg a bioenergia-hasznosítás lehetőségét. A térség mezőgazdasági termelőinek megélhetése jelenleg - hasonlóan az országos helyzethez - bizonytalan, a felvásárlók nyomása, a globális gazdasági kihívások miatt szükséges alternatív megoldások kialakítása azok számára, akiknek a mezőgazdasági

2 termelés jelenti az egyetlen lehetséges megélhetési módot tapasztalataik, alkalmazkodóképességük elégtelensége, valamint a tradíciók miatt. Ahhoz, hogy reális esély legyen nagyobb számú termelőnek alternatív növényi kultúra termesztésére való átállásra, feltétlenül szükséges egy a kistérségi speciális adottságok magas szintű kihasználását lehetővé tevő bioerőmű komplexum létrehozása. A bioenergia park megvalósítása alapvetően azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon megalapozza a mezőgazdaság szerkezeti átalakításából adódó foglalkoztatási feszültségek csökkentése elleni küzdelmet, hozzájáruljon a vidéki munkahelyek megőrzéséhez és bővítéséhez, alternatívát biztosítson az értékesítési problémákkal küzdő mezőgazdasági termelők számára, valamint hozzájáruljon a környezetvédelmi kötelezettségek lokális teljesítéséhez is. A tanulmány koordinátora a NOS Szeged Kft. Vác Város önkormányzati intézményi energiahatékonyság-növelési stratégiájának elkészítése (2008) Az önkormányzatok jelentős szerepet játszanak az általuk működtetett önkormányzati intézmények energiagazdálkodásának javításában, az intézmények hatékony energiafelhasználásának befolyásolásában. Adott település, vagy térség esetén az önkormányzat végzi az energiastratégiai tervezést, felelős a közintézmények működtetéséért, a költségvetési források ésszerű felhasználásáért, a megfelelő energiaszolgáltatás biztosításáért, és nem utolsó sorban a fenntartható emberi környezet és a fenntartható fejlődés biztosításáért, amelyek egyik fontos része az energiahatékonyság javítása és a megújuló energia hasznosítás növelése. Az önkormányzati intézményi energiahatékonysági stratégia keretében készülő felmérés, információgyűjtés és helyzetértékelés az önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő intézményekre vonatkozott, és nem terjedt ki a város energetikai rendszerének teljes körű és részletes vizsgálatára, továbbá a készítendő stratégiának nem volt célja egy városi energiaellátási rendszer koncepció kidolgozása sem. A tanulmány keretében az önkormányzati intézmények energiafogyasztásának, energiaköltségének meghatározása, energiahatékonysági stratégiai feladatainak és az energetikai információs rendszer elveinek kidolgozása készült el. Feltételezve, hogy az önkormányzat nem tud minden intézményben, egy időben nagyobb volumenű munkálatokat elindítani, a tanulmányban javaslatot tettünk arra vonatkozóan is, hogy az önkormányzat a vizsgálatba bevont intézmények közül milyen szempontok szerint szelektálhat és ütemezheti be azok energetikai célú fejlesztését. A KEOP 5.1, 5.2 támogatási konstrukciók hazai tapasztalatainak vizsgálata, új pályázati konstrukcióik kialakítására, illetve a jelenlegi konstrukciók átalakítására, továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása az Energia Központ Kht. megbízásából. (2008) A 2008 júliusától decemberig tartó munka során az első fázisban személyes interjúk és kérdőíves felmérés keretében igyekeztünk feltérképezni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint irányító hatóság és az Energia Központ Kht., mint közreműködő szervezet által kezelt, az intézményi energiahatékonyság fokozására irányuló pályázatok működési tapasztalatait. Különösen fontos volt a felhasználók, a konstrukciók célcsoportjainak oldaláról összegyűjteni a támogatások hatékonyabb felhasználására vonatkozó javaslatokat. Többek között felméréseket készítettünk a korábbi sikeres és sikertelenpályázók, a potenciális jövőbeli pályázók, a pályázatíró szervezetek, a harmadik feles finanszírozással foglalkozó vállalkozások körében. Ezzel párhuzamosan a pályázati konstrukciókat kiíró és kezelő szervezetek képviselőivel, így kormányzati tisztviselőkkel,

3 projektmenedzserekkel, pályázati értékelőkkel is rendszeres konzultációkat folytattunk a pályázati konstrukciók javítási lehetőségeiről, a pályázói aktivitás növelésének lehetséges eszközeiről. A felmérések eredményeit összefoglaltuk, majd ezek és a saját szakértői javaslataink felhasználásával összeállítottuk a 2009-ben meghirdetésre kerülő energiahatékonysági pályázati konstrukciókra vonatkozó szakmai anyagokat, amelyek segítségével a munkát koordináló Energia Központ Kht. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával elkészítette az új pályázati konstrukciók dokumentációit. Az új pályázati kiírások várhatóan 2009 márciusában jelennek meg. Környezetvédelmi szakmai anyagok készítése Budaörs Város Önkormányzata részére: Települési Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata (2007. június) Önkormányzati Környezetmenedzsment (2007. június) Települési Környezetvédelmi Stratégia (2007. június) Önkormányzati Környezetmenedzsment című tanulmány keretében kidolgozott települési környezetgazdálkodási terv az elkészült stratégiában megfogalmazott célok elérését és a program-stratégiai lépések gyakorlati megvalósításának eszközeit, tennivalóit tartalmazza. A tanulmány készítői fontosnak tartják, hogy Budaörs a környezetkímélő fejlődés egyik országos mintatelepülése legyen. Ehhez az Önkormányzat részéről már jelenleg is meglévő elkötelezettség mellett maximálisan ki kell használni a környezetvédelmi programok finanszírozását lehetővé tevő külső forrásokat is ezen belül különösen az Európai Unió által biztosított lehetőségeket kell kiemelni. E források elérhetőségének elengedhetetlen feltétele, hogy Budaörs szakmailag megalapozott és a helyi társadalom által elfogadott környezetvédelmi program-stratégiával és környezetgazdálkodási rendszerrel rendelkezzen. Budaörs város önkormányzata felismerte a környezetvédelmi program-alkotás jelentőségét és fontosságát és ennek első lépéseként, független szakértők közreműködésével 2006 nyarán megkezdte Budaörs környezetvédelmi programstratégiájának kidolgozását. A stratégia arra a vezér-gondolatra épül, hogy nemcsak költséges állami és önkormányzati beruházással (fejlesztéssel) lehet a környezetvédelmi célokat elérni. Budaörs önkormányzatának számos olyan szabályozási és együttműködési lehetőség áll rendelkezésére, amellyel akár önkormányzati ráfordítás nélkül is számottevő környezetvédelmi eredmény érhető el. Budaörs környezetvédelmi stratégiájának mozgásterét a második Nemzeti Környezetvédelmi Program jelöli ki, és elkészültével meghatározhatjuk a környezetvédelemben alkalmazandó helyi stratégiai tervezés lépéseit. Budaörs Város Önkormányzatának települési hulladékgazdálkodási terve (THT) időszakára készült évben az önkormányzat kezdeményezte a hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatát, mellyel a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht-t bízta meg. A hulladékgazdálkodási tervet Budaörs Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 19/2005. (II. 23.) számú rendelettel fogadta el. A település hulladékgazdálkodásának hosszú távú célja a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentése, ezáltal helyi hulladékgazdálkodási gondok megoldása és környezeti állapot javítása. A települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatával a jogszabályi előírásokkal összhangban adatokkal alátámasztva bemutattuk és értékeltük a hulladékgazdálkodás helyzetét, valamint a tervben meghatározott intézkedések végrehajtását és annak jelenlegi előrehaladását.

4 Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon című kiadvány összeállítása, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozók Európában kiadványsorozat keretében. (2008) A hazai kis- és középvállalkozói szektor versenyképességének megőrzése érdekében a hatékonyság további növelése elengedhetetlen. Ennek egyik fontos eszköze az energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazása. A takarékos és környezetbarát energiagazdálkodás egyrészről közvetlenül hozzájárul a vállalkozás hatékony működésének elősegítéséhez az energiaköltségek csökkentése által, másrészt segíti az egészséges és fenntartható környezet kialakítását és a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni tevékenységeket. A Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon című kiadvány ehhez kíván segítséget nyújtani a hazai kis- és középvállalkozások számára, bemutatva az Európai Unió számos tagországában eredményesen alkalmazott vállalati energiamenedzsment rendszer kialakításának módját, az energiahatékonyság-növelési és a megújuló energia hasznosítási lehetőségeket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett megújuló energia témájú előadás sorozat megtartása az alábbi helyszíneken: Békéscsaba, Szolnok, Zalaegerszeg, Veszprém, Kaposvár, Budapest. (2008) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szeminárium sorozatot rendezett Hatékony energiafelhasználás és megújuló energiaforrások címmel, amely az alábbi városokat érintette: Békéscsaba, Szolnok, Zalaegerszeg, Veszprém, Kaposvár, Budapest. A regionális

5 rendezvényeken bemutattuk az Európai Unió energiahatékonysági politikáját, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére kialakított európai stratégiát és eszközrendszert, az európai tapasztalatokat, és a magyar vállalkozások lehetőségeit az energiahatékonysági programok megvalósítása, energia-megtakarítást eredményező intézkedések bevezetése és a megújuló energiaforrások felhasználása területén. Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform létrehozása és működtetése, az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett pályázat keretében. ( ) További információt a projekt honlapon olvashat: A Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform (HTC Platform) hosszú távú és általános jellegű célkitűzése a hidrogéngazdaság magyarországi kiépítésének elősegítése az Európai Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Platformmal szoros együttműködésben. A Platform egy kétéves projekt keretében a szakterületen érdekeltek összefogásával és együttműködésével részletes iparági elemzést végez, amelynek eredményeire alapozva helyzetelemzést végez, jövőképet fogalmaza meg, stratégiai kutatási programot és erre alapozva megvalósítási tervet dolgoz ki, valamint energiaés környezetpolitikai ajánlásokat kíván tenni a szakpolitikák készítői felé. A HTC Platform létrehozása és első két éves működtetése az NKTH-tól nyert pályázati forrásból valósulhat meg. A Platform közgyűlése létrehozta vezető testületeit: a Tudományos Tanácsadó Testületet és a Végrehajtó Testületet. A HTC Platform önkéntes szerveződés, amelyhez bármely olyan szervezet csatlakozhat, amelyik egyetért a Platform céljaival, és részt kíván venni a Platform munkájában. A Platform működésével kapcsolatban további információ a MET Hidrogén Tagozata honlapján található ( de a HTC Platformnak áprilistól saját honlapja is elérhető ( COACH BioEnergy projekt, az European Regional Development Fund (EU) pályázati kiírás keretében ( ). Konzorciumvezető: Fraunhofer Gesellschaft zur Förderung der angewadten Forschung e. V. A résztvevő partnerek az energetikai célú biomassza-hasznosítás népszerűsítését tűzték ki célul a kelet-közép-európai régió országaiban. A projekt ötlete azon a felismerésen alapul, hogy a biomassza hasznosítás egyik legnagyobb gátja az információk hiánya a technológiákkal, és a felhasználás technológiai-, gazdasági-, környezeti- és társadalmi feltételeivel kapcsolatban. Éppen ezért a projekt egyik legfőbb célja egy tudáselosztó hálózat felállítása a projektben résztvevő szervezetek részvételével. A projekt végeredményeként egy olyan regionális tanácsadó iroda-hálózat jön létre, mely képes a felhasználók széles körének (önkormányzatok, beruházók, lakosság stb.) használható, naprakész információkat közvetíteni a fenntartható, energetikai célú biomassza-hasznosításról. Az információk szakmai hitelességét a projektben részt vevő, nagy tapasztalattal rendelkező egyetemek és kutatóintézetek garantálják. A megvalósításban 7 országból 18 partner vesz részt, akik között kutatóintézetek és tanácsadó irodák egyaránt megtalálhatóak. A CHIC hivatalosan, mint jövőbeni tanácsadó iroda vesz részt a projektben, a gyakorlatban pedig a további hazai partnerekkel együtt a már eddig felgyülemlett kutatási eredmények rendszerezésében is aktívan együttműködik. A projektről és az együttműködő partnerekről bővebben a oldalon olvashat.

6 European Management Programme on Renewable Energy Sources (rövid nevén: EMPRES) projekt, a Leonardo da Vinci pályázati kiírás keretében ( ). Konzorciumvezető: Fundación para la Formación en Energías Renovables (FFER-CENIFER). Bővebben A két éves projekt célja egy olyan moduláris menedzsment képzés kifejlesztése, amely kifejezetten a megújuló energia piacon aktív termelő, forgalmazó, tanácsadó cégek közép- és felső vezetőinek szól. A képzés tematikájában helyet kapnak a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos ismeretek mellett olyan menedzsment készségekről szóló ismeretek is, melyek elengedhetetlenek az egyébként műszakilag megfelelően képzett szakemberek számára a megújulós piacon történő cégvezetésben. A projekt eredményeként kifejlesztett képzés rendszerében alkalmazkodva a piaci igényekhez ún. b-learning típusú lesz, mely ötvözi a hagyományos tantermi és a számítógép alapú távoktatás (elearning) jellemzőit. Szakmai alapot egy a projektet vezető spanyol partner által már három éve működtetett képzés ad, melynek részbeni adaptációja és újabb szakmai ismeretekkel való kiegészítése történik a projekt során a résztvevő országokban. A CHIC a nemzetközi együttműködés minden fázisában aktívan részt vesz, de elsősorban a képzés magyarországi adaptációjáért felel. A főbb projektelemek a következők: - piackutatás - képzési tematika kialakítása - a képzési program magyarországi tesztelése - népszerűsítés - a képzési program piaci bevezetése A projektről és az együttműködő partnerekről bővebben a oldalon olvashat.