IFJÚSÁG r ES SZÍNHÁZ. Magyar Színházi Intézet Budapest 1976

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IFJÚSÁG r ES SZÍNHÁZ. Magyar Színházi Intézet Budapest 1976"

Átírás

1 IFJÚSÁG r ES A SZÍNHÁZ Magyar Színházi Intézet Budapest 1976

2

3 IFJÚSÁG ÉS A SZÍNHÁZ Szociológiai vizsgálat Készítette: a Magyar Szinházi Intézet munkacsoportja Almási Miklós (témafelelős) Kérész Gyula Gervai András Szakértő-tanácsadó: Somlai Péter ELTE Szociológiai tanszék

4 ISBN A szerkesztésért és kiadásért felelős a Magyar Szinházi Intézet igazgatója. - Készült a Magyar Szinházi Intézet sokszorosító üzemében. lol6. Budapest, Krisztina krt. 57. A/5 méretben. 5oo példányban, 12o oldal terjedelemben. Felelős vezető: Dr. Osváth László gazdasági igazgató

5 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető megjegyzések 1. A felvétel módszerei 2. Elemi adatok I I. A fiatalok színházzal kapcsolatos beállítódásai (Mit várnak az előadásoktól) I I I. Televízió és a szinházi kultúra terjedése IV. A színházlátogatás társas viszonyai V. Színházra nevelés az iskolában VI. Ajánlásaink Bibliográfia Mellékletek: l.sz. Kérdőivek 2.SZ. Közönségszervezők és a fiatalok

6

7 I Bevezető megjegyzések A Magyar Színházi Intézet a Kulturális Minisztérium támogatásával ben szociológiai vizsgálatot folytatott a fiatalok körében, azzal a céllal, hogy felmérje az ifjúság színházbajárási szokásait, művelődési igényeit, színházzal kapcsolatos elvárásait. Ezt a munkát természetesen azzal a "háttérigénnyel" végeztük, hogy miképp lehetne hatékonyabban elősegíteni ennek a csoportnak szinházhoz kötését. Pontosabban: milyen eszközökkel, kulturális intézkedésekkel lehetne elősegíteni a szinházbajáró fiatalok számának radikális emelését. A két feladat nyilván egymásra épül: ahhoz, hogy a színházat meg tudjuk szerettetni, hogy tehát "be tudjuk vezetni" a fiatalokat, ismernünk kell szokásaikat, valamint azokat a közösségi, családi, demográfiai és művelődésben összetevőket, melyek ma a szinházhoz vezetik őket, vagy éppen távoltartják őket. Arra ugyanis már korábban rájöttünk, hogy a közönségszervezés jelenlegi formái, az iskolai oktatás szinház-látogatásai, a szinházi propaganda kialakult mechanizmusa már nem elégséges: nem tudja bővíteni a fiatalok színház igényét, legfeljebb a már meglévő szinten tudja tartani a szinházbajárók számát. A közművelődési feladatok, az ifjúságpolitikai törekvések viszont azt irják elő számunkra, hogy ezt az alapvető kulturális tevékenységet, emberformáló tényezőt még elterjedtebbé, közkedveltebbé tegyük az ifjúság körében, üj "csatornákat" kellett tehát keresnünk,

8 s ezekre egy alaposabb szociológiai elemzés segítségével próbáltunk rátalálni. Ez a vizsgalat tehát gyakorlatra, teendőkre centrale felmérés, célja az, hogy bizonyos ajánlásokat tudjunk tenni. Ezért számos olyan mozzanat is szerepel majd az adatok között, melyeket pestiesen szólva "zsebből" is ki lehetne következtetni* Csakhogy ami kézenfekvőnek láiszik, sokszor előítéletnek tűnik, tehát nem árt tudományosan próbára tenni, másrészt a nyilvánvaló összefüggések is csak ugy szolgálhatnak hatékony intézkedések alapjául, ha a tényeken ellenőriztük őket. (illúziónak bizonyult az, hogy a tévé szinházi közvetítései önmagukban is közelebb viszik a fiatalokat az élő színházhoz. Ez persze nem je lenti azt, hogy a televíziót nem lehet felhasználni a fiatalok sz. -1 nházra-nevelósében, s a szinházi közvetítések nem jelentenek sokat azok számára, akik nem juthatnak el színházba. ) Ha igy fogjuk fel az itt bemutatásra kerülő adatokat, akkor két tény ötlik azonnal a szemünkbe. Az egyik: 1064 óta - ha nem is meredeken - állandóan emelkedik a szinházbajáró fiatalok száma, tehát a kulturális politika, a szinházi propaganda, az ifjúsági szervezetek és az iskola jó munkája ilyen közvetett adatokon is lemérhető. A másik: e jelentős eredmények ellenére hatalmas fehér foltokkal kell még ma is számolnunk, s e fehér folt-tömeg "sokkirozó" hatását még egy ilyen vizsgálat szürke számai is elárulják. Vizsgálatunk 2,5 millió fiatalról számol be. A mellékelt táblázatból pl. kiderül, hogy ezek közül 358 ezer életében még egyszer sem volt színházban; több, mint egy millió fiatal nem tud egyetlen müvet sem említeni Shakespeare-től vagy Erkeltől vagy Kodálytól vagy Verditől és legismertebb müveiket sem tudta szerzőjükkel azonosítani; 2 millió fiatal nem tudja kicsoda Brecht, Illyés, Mozart, Wagner - legfeljebb annyit tudtak róluk, hogy

9 színpadi müveket Írtait. Adataink azonban arról is tanúskodnak, hogy az elmúlt tiz évben (egy 1064 ben végzett MRT vizsgálathoz viszonyítva) minden iskolázottsági szinten megemelkedett a klasszikus szerzőket (Csehovot,Ibsent stb.) ismerő fiatalok aránya. (Ebben a televizió- és rádióvetélkedőknek is része lehet, ami nem feltétlenül adott indíttatást a kultúra magasabb szintjének eléréséhez is.) A éves korú fiatalok közül hányan járnak rendszeresen vagy ritkábban szinházba, és mennyien nem járnak (ezer főben, reprezentatív vizsgálatunkban kapott arányszámok alapján): 2,5 millió fiatal közül Ebből: 0,5 millió fővárosi fiatal közül szezonban legalább havonta évente többször, de nem havonta évente egy-két alkalommal néhány alkalommal volt élétében egyszer volt életében még nem volt életében Az ifjúság szinházi kultúrájának vizsgálatakor tisztázni kellett, mit értünk "ifjúságon", meddig terjed az az életkor, és milyen társadalmi dinamikát képvisel. Abból a feltevésből indultunk ki, amit Fred Mahler, román szociológus dolgozott ki: ő a fiatalságot, mint olyan társadalmi kategóriát kezeli, melynek létét és tudatát két dinamikus erő határozza meg: az egyik a jelenbeli státusz és szerep,a másik a jövőbeli, remélt, célul kitűzött státusz és szerep. Az ifjúságot ennek a két pólusnak a dialektikus ellentétes viszonya hajtja, fesziti. A mi szempontunkból ez annyit jelentett, hogy a jelenbeli szinházbajárás a jövővel kapcsolatos tervek függvénye is: valamilyen

10 céllal megy a legtöbb fiatal színházba - későbbi szakmájára készülve, későbbi érdeklődését figyelembe vére választ igy, ugyanakkor a jelenbeli társadalmi, családi, közösségbeli helyzete is "löki" vagy tartja vissza döntésében. Ez a feszültség magyarázza azután azokat a társadalmi feszültségeket és feszítő erőket is, melyek az i f júság viselkedését meghatározzák, s nyilván irodalommal, művészeti intézményekkel szembeni magatartását is befolyásolják. Problémát jelentett e csoport életkorát behatárolni, hiszen nehéz megmondani hol kezdődik, és hol végződik az ifjúság. Egyesek a serdülő kort is az ifjúsághoz számítják, mások csak 18 év után kezdik számítani a csoportspecifikus viselkedést. Ujabb problémát jelentett a felső határ: társadalmi átlagban is meglehetősen kitolódott az ifjúság határa, olykor egészségtelenül is belenyúlik a felnőttkorba. Ezért a felső hányad már bizonyos fokig a felnőtt társadalom viselkedéséről is ad némi útmutatást. A mi mintánk a 16 és 30 év közötti fiatalokat reprezentálja országos vizsgálatunkban. A korhatárt az döntötte el, hogy milyen mintát kaptunk a Központi Statisztikai Hivataltól. Bizonyos témáknál ez mellékes kérdés (a szinházlátogatottság esetében kis szerepet játszik az életkor) más témáknál viszont, ahol életkorok szerint egyenletes változást tapasztalunk (pl. mit vár a színháztól?) jobb lett volna, ha a belső tagoltságot is meg tudiuk volna adni. A magyarországi társadalmi helyzetet azonban végül is jól reprezentálja ez a blokk: az ifjúság mint a felnőttkorral érintkező társadalmi csoport maga is egy valós probléma. A vizsgálat egy több év óta érlelődő igényt próbál kielégíteni. Számos fórumon esett szó arról, hogy a szinházi igényeket, illetve a közművelődés stratégiáját ne találomra, vagy a szinházi rókák szimatára bizzuk, hanem szociológiai felmérésekre. (Vö.: Földes Anna: Színház és

11 ifjuság, Szinház szept.; Molnár G.Pétert Lehet-e színházjegyet kapni? Népszabadság E szerzők nem számoltak az olyan, már létező vizsgálati előzményekkel, ered-> menyekkel, melyek 1964 óta folyamatosan készültek, részint a KSH műhelyeiben (az évenként megjelenő Kulturális adatok köteteiben), részint egyéb intézményekben (Népművelési Intézet vizsgálatai Budapesten a Kulturális blokkok körében Józsa Péter munkája, 1972), Gazsó - Pataki - Várhegyi: Diákéletmód Budapesten, 1971; A budapesti lakosság véleménye a színházakról, Piackut.Int.1972; Bácskai M.: Diákszinpad és diákszintjátszás, Tankönyvkiadó, Ide számítanám - vizsgálatunk legfontosabb, statisztikailag is igen alapos előzményét, a Magyar Szinházi Intézet 1968-as reprezentatív elemzését (Hatezren a szinházró1), mely máig a leghasználhatóbb szociológiai áttekintés a társadalom és a szinház kapcsolatairól. (Részletes irodalomjegyzék a beszámoló végén található.) E kutatási előzmények ellenére az ifjúság és a szinház találkozásának különböző csomópontjai valóban csak érintőleges kutatásokban szerepeltek. A mi vállalkozásunk is csupán néhány, közművelődési stratégiánkat elósegitő problémakörre szoritkozik, és ennyiben akarja csak kielégíteni a fent jelzett szakmai, kultúrpolitikai igényt. 1. A felvétel módszeréről Az az országos reprezentatív minta, melyet a KSH bocsájtott rendelkezésünkre, mintegy ezer főt jelentett - országos eloszlásban, és - mint emiitettük - kb. 2,5 millió korú fiatalt reprezentált. Ezt a kiemelt csoportot kerestük meg kérdőivünkkel (l.sz. melléklet) és 43 kérdezőbiztossal. A beérkezett és értékelhető kérdőivek száma 857. A számszerűsített válaszokat számitógépen dolgoztuk fel. Országos vizsgálatunk - néhány oknyomozó kérdéstől eltekintve - problémafeltáró és leiró jellegű volt,

12 alapvetően azonban az érdekelt bennünket, hogy egy ember miért lesz szinházbajáró, hogy divat leaz-e és hogyan lesz divat a színházbajárás, hogy a lehetséges drámai irányzatok közül melyik érdekli leginkább a fiatalokat, hogy a hangadó kisebbség milyen törvények alapján alakul ki, ezért azoknak az ismereteknek fényében, melyeket a makrovizsgálattal nyertünk, kutatásunkat kiegészítettük kiscsoportos vizsgálattal és csoportos interjúkkal. Ehhez járult még néhány kiegészítő vizsgálati mélyinterjú a budapesti szinházak közönségszervezőivel (2.sz. melléklet) és különféle cimmel Íratott iskolai dolgozatok tartalomelemzése. Ezek a kiegószitő anyagok más irányból segítettek hozzá a színházba szoktatás motívumainak kereséséhez. A vizsgálat módszerének változása, az a krimihez, vagy vakrepüléshez hasonlítható tapogatódzás, mellyel "a szinházi jelenség" megragadhatóságával kísérleteztünk, egy elvi problémára is fényt vetett. Arra, hogy a szinház nem csak kollektiv tevékenység - másokkal együtt megyünk, követünk bizonyos divatokat, mi is kiváncsiak vagyunk a s i kerdarabokra stb. -, hanem át- meg átszövik a presztizs- -szempontok (szinházba járni ma is elsősorban értelmiségi szokás), van bizonyos kifelé mutatott mozzanata, azaz a néző is "szerepel", legalábbis a szomszédok, barátok, osztálytársak stb. szemében. (Szerepel: jól vagy rosszul, a- szerint, hogy miképp itéli meg őt az a csoport, melyben él.) S ez a szereplési mozzanat teszi nehézzé a jelenség megragadását. A komplex vizsgálat eredményei alapján négy problémakört emeltünk ki: 1. Mit várnak a fiatalok a szinháztól, s mennyire találják meg a színházakban, amit elvárnak? 2. Hogyan viszonyulnak a fiatalok a színmüvek különböző kommunikációs formáihoz (élő szinház, rádió- és tévészinház, szinmü-olvasás)?

13 3. Milyen társulási szokások jellemzik a fiatalok színházlátogatását, milyen szerepet játszanak az informális osoportok színházlátogatási szo- ' kásáik kialakulásában? 4. Mennyire hatékonyak az iskolai közös színházlátogatások, és milyen "kölcsönhatás" Tan az iskola és a szinház között? E témakörök kitálasztását az indokolta, hogy e területeken tudtuk a legtöbb művelődéspolitikai, pedagógiai és szinházpropagandára vonatkozó lehetőséget megragadni. 2. Alapadatok Vizsgálatunk kiinduló pontja az Tolt, hogy a fiatalok közül hányan, milyen rendszerességgel járnak színházba. A látogatási adatok önmagukban, összehasonlítás nélkül kereset mondanak* Sajnos, a rendelkezésünkre álló rizsgálatok módszertanilag nem egyneműek ragy még tág becslésre sem alkalmasak. Az ÁIB által készített felmérés szerint például a éres fiatalok 3/4-része színházlátogató (adataink szerint az ilyen korú fiataloknak még 1/3-a sem megy érente többször szinházba). Az eltérés oka az, hogy az ÁIB felmérés postai módszerrel készült, s akik nem szeretik a színházat, nem küldték vissza a kérdőivet. Pedig saját rizsgálatunk is inkább felfelé torzit, mert a rálaszadók igyekeztek müreltebbnek látsznai a kérdezőbiztosok előtt. Ezt onnan tudjuk, hogy a megkérdezett fiatalok 13%-a állitotta, hogy haronta egyszer szinházba szokott menni, ami önmagában 800 ezer látogatót jelent, márpedig a rizsgálat érében eladott összes színházjegyek száma sem tesz ki ennyit (hari átlagot rére), s tapasztalataink szerint a jegyek eladásából nem feltétlenül köretkezik, hogy el is mennek rele szinházba.

14 , A gyérszámú összehasonlítható vizsgálat közül csak néhány vethető egybe, többé kevésbé megbízható módon. A Központi Statisztikai Hivatal 1064-ben és 1074-ben végzett vizsgálatában a fiatalok színházlátogatására is közöl adatokat, az utóbbit azonban még nem tették közzé. Az 1064-es KSH vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 15 évnél idősebb népesség 6 %-a. járt rendszeresen (szezonban legalább havonta) szinházba, 26 % évente legalább egyszer, 65 % nem, vagy ennél is ritkábban. A éveseknél es vizsgálatunk szerint kedvezőbbek ezek az arányok, ebben azonban az eltelt évtized művelődési viszonyai és kulturális politikája is szerepet játszott. (Havonta 13 %\ ennél ritkábban, de évente legalább egyszer 46 %, nem jár szinházba 40 %.) A teljesség kedvéért lássuk abszolút számokban is az "alaphelyzetet": Hányan járnak szinházba, milyen formákban (és hányan) ismerkednek szinházszerü művészi tevékenységekkel. 2,5 millió éves korú fiatal közül - reprezentatív vizsgálatunk alapján - hányan folytatták a felsorolt kulturális tevékenységeket (ezer főben) a kérdezés évében szokott Régebben szokott Régebben sem szokott Prózai szinházba járni Operába járni Amatőr előadásokra járni Tévében szindarabot nézni Rádióban szindarabot hallgatni Színdarabokban szerepelni Színdarabokat olvasni, Verseket szavalni Kórusban énekelni Hangszeren játszani

15 Lakóhely Milyen gyakran jár szinházba? e D DOJ Olyan város, belső perem ahol nincs állandó kerülni társulat Budaévesek pest együtt Olyan helység, ahol nincs állandó társulat. de szezonban minden ban ritkáb hónapban szokott vendégszerepelni társulat Szezonban legalább minden hónapban Ennél ritkábban, de évente többször S Évente 1-2 alkalommal Néhányszor életében Egyszer volt életében Még nem volt A válaszadók száma = IQOfa

16 A Magyar Színházi Intézet 1068-as vizsgálatában nem volt gyakorisági kérdés, arra azonban ran adat, hogy - nagyjából azonos két csoportban - a fiatalok milyen hányada nem járt szinházba. Mivel az 1068-as vizsgálat csak a szinházi városokra terjedt ki, az arányszámok 1074-ben magasabbak as 1074-es vizsgálat vizsgálat /15-16/ - /20-21/ 16 7 /20-21/ - /24-25/ 8 4 Az a tény azonban, hogy egy városban szinház van, nem egyértelműen meghatározó ben végzett vizsgálatunk területileg, illetve az ellátottság tipusa szerint csoportosított adatai arról tanúskodnak, hogy azokban a helységekben, ahol szezonban rendszeresen vendégszerepelnek társulatok, magasabbak a gyakorisági mutatók, mint vidéki szinházi városokban és a főváros peremkerületeiben. Ez feltehetően azzal is magyarázható, hogy több társulat változatosabb programot biztosithat, mint egy (a körzetesítést tehát nem szabad bürokratikusán értelmezni)* A fiatalok színházlátogatását - az általunk vizsgált tényezők közül - elsősorban a szülő iskolai végzettsége és társadalmi helyzete (státusza) határozza meg - és csak másodsorban a fiatalok saját végzettsége és státusza. A fiatalok saját iskolázottsági színvonala viszont - egybevágóan Józsa Péter filmmel kapcsolatban végzett kutatásaival - jobban differenciál, mint a fiatalok életkora. (Az életkorok szerinti eltérések, természetesen, a különböző korosztályok eltérő iskolázottság és státusz szerinti összetételéből is adódhatnak.) A szülők közül elsősorban az anya iskolai végzettsége a meghatározó. Oka elsősorban az lehet, hogy a nők iskolázottságának foka egyelőre még alacsonyabb, mint a férfiaké, s a nők legalább

17 azonos iskolázottságit házastársat keresnek.* Az a tény, hogy a nők között nagyobb a humán végzettségűek aránya, feltehetően nem annyira a színházlátogatás gyakoriságával, mint inkább a minőségével függ össze. A színházlátogatás szokása a táblázatba felvett többi változóval is szignifikáns összefüggésben van, ennek foka azonban a családi állapotnál és különösen a nemnél igen gyenge, ami persze abból is adódhat, hogy ellentétes irányú hatások kiegyenlítik egymást. A házasok azért járnak kisebb arányban színházba, mert már nem viszi őket az iskola, nincs kire hagyni a gyereket, otthontart a különmunka, vannak, akik délután vagy éjszaka járnak dolgozni stb», ugyanakkor a házasok között ebben a korban nagyobb lehet a nők és az egyetemet végzettek aránya. Adatainkból arra lehet következtetni, hogy a harmadik szektor térnyerésével, az általános iskolázottság emelkedésével ós - tekintettel arra, hogy a gyerekek szinházbajáratása, mint látni fogjuk, elsősorban az anyára hárul - különösen az iskolázott nők arányának növekedésével növekedni fog a színházlátogató fiatalok száma és aránya, feltéve, természetesen, hogy más tényezők (pl. a technika fejlődése) nem hatnak ellenkező irányban.

18 Különféle társadalmi-demográfiai ismérrek összefüggése a színházlátogatás! szokással ïule féle Q Hibahatár anya iskolai végzettsége (8 osztály felett és alatt) 0,81 apa iskolai végzettsége (8 osztály felett és alatt) 0,70 a fiatalok iskolai végzettsége (8. osztály felett - alatt) 0,57 a ferde eloszlás miatt nem számit ha tó a fiatalok foglalkozása (nem fizikai - fizikai) 0,61 i 0,08 a fiatalok neme (lány - fiu) 0,10-0,14 a fiatalok életkora (20 év alatt és felett) 0,30 í 0,12 lakóhelye (Budapest - vidék) 0,44-0,14 családi állapota (nem házas - házas) 0,25-0,14 Megjegyzés: minél közelebb van Q értéke 1--hez, annál nagyobb valószinüsóggel szoktak szinházba járni a zárójelben elől emiitett kategóriához tartozó fiatalok a másik kategóriához képest.

19 Milyen arányban kedvelik a éves fiatalok a különféle műfajokat (1-9 helyen)! «6.? válasz- össze- H = 857 fő hiány sen helyen említette balett kabaré lû ' vigjátéjc mai társadalmi dráma történelmi dráma opera operett 7 i l musical bűnügyi válaszhiány összesen

20 I I. A fiatalok színházzal kapcsolatos beállítódásai (Mit rárnak az előadásoktól) Az eladott jegyek száma és a megtelt széksorok nem feltétlenül a szinház és a közönségszervezés jő munkáját dicsérik, s még azt sem feltétlenül, hogy a szinház alkalmazkodik a tömegek igényéhez. Az eladott jegyekből, elsősorban az adminisztratív színházlátogatások miatt, nehéz áz elégedettségekre következtetni, de a látogatottság emelkedhet akkor i s, ha a pénzbefektetés lehetőségei csökkennek és a mellékmunkák korlátozásával megnő az emberek szabad ideje, a reáljövedelem növekedési ütemének csökkenése viszont nyilván ellenkező irányban hat, de mindez nem befolyásolja a szinház megitélését. Egy olyan időszakban (1972-ben), amikor pangásról nemigen beszélhettünk a színházakban, az Országos Piackutató Intézet szerint a szinház iránt érdeklődő 11 évnél idősebb fővárosi lakosok 70 %-a elégedetlen volt a színházzal, bár ez zömében nem a műsorral volt kapcsolatos. (Az I fedetlenek aránya 70 % volt az általunk vizsgált, éves korcsoportban i s, a éveseknél azonban ez az arány 80 %-ot is meghaladja.) Ettől lefelé és felfelé haladva a korlétrán fokozatosan kisebbednek az arányszámok, 60 % alá azonban csak a éveseknél süllyed.) A rendelkezésünkre álló tanulmányból ugyan nem derül ki, hogyan szólta kérdés, annyi azonban világosan látszik, hogy az elégedetlenség döntően a színházlátogatás körülményeiből (mindenekelőtt a jegyvásárlás nehézségeiből és a helyi közönsógszertezésbő1) adódott. Tartalmi kifogást (müsorpolitika, szereposztás, szinészi játék stb.) a válaszadóknak - köztük a éteseknek is - alig l/5-e emi i t e t t. Az elégedettség Tiszont elsősorban a "tartalmi" tényezőkből eredt.

21 Mindebből természetesen nem körétkezik, hogy a színpadon minden rendben ran, abből a mintegy,80 j6-ból ugyanis, akik nem emiitettek tartalmi kifogást, mindössze 30 % elégedett a tartalommal, 50 % - ugyanis mondhatnók - elégedetlenebb a külső körülményekkel, mintsem a tartalomról pro vagy kontra nyilatkozzék. Ez a kép,herzberg munkaszociológiából ismert modelljére emlékeztet, melyben az elégedetlenség nem azonos az elégedettség hiányával (vagyis az elégedettség és elégedetlenség nem egy skála két végpontja, hanem két skála); tartós motiváció csak tartalmi tényezőkből (Herzbergné1 : a munkateljesítményből) származhat, amelyek állandóan jelentkező, un. magasabb rendű szükségleteket elégítenek ki (önérvényesülés, önmegvalósítás stb.), mig a külsődleges (un. higiénia) tényezők a szükséglet kielégítése után nem motiválnak tovább (triviális példával: jóllakott embert nem lehet ennivalóval ösztönözni), csupán gátolják a tartalmi tényezők (un. motivátorok) működését (innen az elégedetlenség). Eltekintve attól, hogy a motivációt összetettebb jelenségnek gondoljuk, melyet csak végső soron lehet viszszavezetni a szükségletekre, nem hozhatjuk teljesen párhuzamba a színházlátogatást a munkavégzéssel. Kétségtelen azonban, hogy a tartalmi (mondanivalóval, rendezéssel, szereposztással stb. kapcsolatos) igények kielégitésével növelhető a színházlátogatók köre (ami a műsorok esztétikai színvonalának emelkedését és romlását egyaránt eredményezheti), s az igények megváltoztatását célzó törekvések ellenállásba ütköznek, kivéve azoknál, akiket éppen az eredetiség igénye jellemez (manapság, különösen a nyugati metropoliszokban, a polgárok szinte elvárják, hogy pukaszszák őket). A színházlátogatás kedvező körülményei (pl. ingyenjegyek) csak esetileg, átmenetileg ösztönözhetnek színházlátogatásra (egy-egy ilyen látogatás természetesen alkalmul

22 szolgálhat a magasabb rendu - nem feltétlenül művészi élményre irányuld - szükségletek kialakulásához, illetve tudatosításához), a kedvezőtlen külső feltételek viszont a motivált embereket is távol tarthatják a szinháztól. Jelenleg ugy tűnik, művelődéspolitikánkban a gazdasági ösztönzésnek jut a fő szerep (ártámogatás, teltházakciók, kedvezményes bérletek és utalványok), jóllehet a éves fővárosi fiatalok mindössze 5 %-a közölte, hogy azért elégedetlen a színházzal, mert nem tudja megfizetni á jegyek árát. Ez az alacsony arányszám az árkiegészítésnek és egyéb kedvezményeknek is köszönhető, de inkább annak, hogy a szinház iránt érdeklődők jövedelmi szintje - saját vizsgálatunk szerint is - magasabb, mint azoké, akiket nem érdekel a szinház. Érthető tehát, hogy a kedvezményes ÁIB - utalványok nem érték el céljukat: a szinház iránt érdeklődő fiatalok túlnyomó részének nem sokat jelent 5 forint, akiknek meg jelentene valamit, azokat többnyire nem érdekli a szinház, vagy azok az előadások, amelyekre az utalvány értékesíthető. A kedvezményes utalványok hatékonyságát mindazonáltal valamelyest jobb szervezéssel is növelni lehetne, az utalványok szétosztása ugyanis meglehetősen körülményes és visszaélésekre is alkalmat ad. Az ifjúsági bérlet nagyobb megtakarítást jelent a fiataloknak, mint az utalványok, az árukapcsolás azonban, amit Eloskowska "mechanikus homogenizációnak" nevez, az értékrendek megingását eredményezheti (a színházak nem érzékelik, milyen sikere van a daraboknak, s nem tudjuk, hogy a bérletvásárlók megnézik-e azokat a darabokat is, amelyek nem érdeklik őket, s ha igen, milyen következtetésre jutnak). A Herzberg-féle modell, amelyre az OPI (Országos Piackutató Intézet) vizsgálati eredményei emlékeztettek, a valóságnak csupán egy szeletét magyarázza, ezért átfogó módszer hiján - célszerű, ha több oldalról közelitünk.

23 Saját vizsgálatunkban a Morse-Mann-fóle elemző modellt alkalmaztuk, amely ugyancsak a munkaszociológiában használatos. Ennek lényege az, hogy az elégedettség az egyén "elvárásaitól" és a "környezet válaszától" függ. (AZ "elvárás" az "expectation" rossz magyar forditása, de nem helyettesíthető a szükséglettel, igénnyel, vagy törekvéssel.) A színházzal tehát akkor elégedett valaki, ha azt kapja, amit elvár* Paradox kérdés: elégedett lehet-e az a gimnazista válaszadónk, aki szerint a színháznak nem azt kell nyújtania, amit a közönség elvár, hanem amit "várnia kellene". Szerintünk igen, mert ha szeretjük, amit kapunk, nem biztos, hogy azt kapjuk, amit szeretünk, vagyis a nem tudatosult szükségletek kielégítése is elégedettségre vezet, ennek mérésére azonban modellünk nem alkalmas. (A modell ezért inkább a kereslet-kinálat viszonyával hozható párhuzamba, mint a társadalmi szükségletek és a kultúra funkcióinak - szükségletkielégitő apparátusának - viszonyával.) Mivel a közönség nem tudja pontosan meghatározni, hogy mi kell neki, előfordulhat, hogy fiktiv közvéleményt teremtünk. Ennek veszélyét azonban a több oldalú elemzés csökkenti. A évesek körében végzett országos vizsgálatunkban csak "a kereslet"-tel foglalkozunk (ehhez szolgál adalékul az OPI vizsgálatának egy másik kérdése is), ugyanis az általánosítás a kereslet oldalán is meglehetős nehézséget okozott a válaszadók egy részének, ezért a kinálat oldalt, ahol még nehezebb általánosítani, csak a rendszeresebben szinházba járó gimnazisták kisebb körénél vizsgáltuk. Célunk csak a színházlátogatás állandósult motivációjának a vizsgálata volt, de nem tartjuk érdektelennek az un. "higiénia tényezők" vizsgálatát sem (pl. mennyire tartják a fiatalok fontosnak, hogy kevés vagy sok férőhely legyen-e a szinházban, számit-e nekik valamit, hogy - a nagyvárosokban - a lakóhelyhez közel vagy a központban van-e a szinház stb.). Egy diáklány például, emlékezetes

24 szinházlátogatásának leírásában nagy teret szentel annak, hogy a székek között olyan kicsi volt a távolság, hogy a lába teljesen elzsibbadt. Kevéssé motivált embert egy ilyen élmény is távol tarthat a színháztól. Az OPI által feltett kérdésre ("Mit jelent önnek színházlátogatás?") négy válasz egyikének megjelölésével lehetett válaszolni (szórakozás, pihenés-kikapcsolódás, művészi élmény és ismeretszerzés). A vagylagos válaszok miatt az eredményeket óvatosan kell interpretálni, a szórakozás, ugyanis nem választható szét a pihenéstől és a műélvezettől, de az ismeretszerzést sem zárja ki; ugyanígy: a művészi élmény is lehet pihentető az értő színházlátogató számára, azonkívül a motiváció esetenként változ hat is (a fáradt ember olykor színvonaltalan bohózatot is megnéz, hogy kikapcsolódhasson, bár erre ma már inkább a mozi és a televiziő szolgál, már csak azért is, mert szin házba hetekkel előbb kell megvenni a jegyet, s az emberek ugy intézhetik a dolgukat, hogy ne legyenek fáradtak), a válaszokat tehát ugy lehet értelmeznünk, hogy a megkérdezetteknél általában melyik indjték dominál a darabok kivá 1ásatásánál és megtekintésekor. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a fővárosi válaszadók minden korcsoportban a szórakozást emelik ki leg többen a négy válaszlehetőség közül. (Mivel itt csak a fiatalokkal foglalkozunk, a 40 éven felüliek adatait súlyozva összevontuk.) Nem találunk jelentős különbséget a művészi élménynél sem (bár év között kissé magasabbak az arányok, mint a többi korcsoportban, ami talán a magasabb iskolázottsági színvonalnak köszönhető). Jelentő eltérést tapasztalunk viszont a másik két tényezőnélt a teenager-korosztályok számára a szinház sokkal inkább jelenti az ismeretszerzés lehetőségét, mint pihenést, kikap csolódást, az idősebb korosztályoknál fokozatosan megfordul ez a tendencia.

25 Mit jelent önnek a színházlátogatás? Életkor Szórakozást Pihenést, kikapcsolódást Művé szi é lményt I smeretszerzé st x Együtt Ez minden bizonnyal életkori sajátosság, de az is közrejátszhat, hogy a mai fiataloknál fontosabb szerepet játszik az ismeretszerzés, mint a mai felnőttek fiatal korában, s ez az igény esetleg jobban meg is marad. A szinházi előadásokból való ismeretszerzés igénye, amely Escarpit szerint "eszköz-jellegü motiváció", két célra irányulhat a fiataloknál (nem feltétlenül elszigetelten az esztétikai reakcióktól): a szinházi kultúra megszerzésére (ismerni akarják a darabokat, a szerzőket és élesíteni kritikai készségüket) és az un. társadalmasulásra (a cselekmény segit eligazodni a társadalomban, a felnőttek világában; a fiatalok viselkedési mintákat, szakmákat sajátítanak el stb.). Ehhez a törekvéshez ösztönzést ad az, hogy - mint ezt középiskolában végzett vizsgálatunk mutatja - számos értelmiségi és "feltörekvő" szülő számára a szinház a műveltség szinonimája és az értelmiséghez tartozás szimbóluma, az irodalomtanárok részére pedig a tanulók színházlátogatása alapvetően a tananyag része, s ilyen irányba mutat a brechti koncepció túlzásaira vagy inkább félreértelmezésére épülő irodalomoktatás is. Egy Brechtről tartott irodalomóra után Íratott dolgozataikban, az egyik

26 gimnázium negyedikes tanulói ilyesmiket irtak: (A jó színházhoz) "szükséges, hogy a darabokból valamit tanuljanak, valami uj tudással gyarapodjanak, tehát hasznos legyen az emberek számára a színházban eltöltött 2 3 óra." (Drámát akkor nézek meg, ha) "uj, komoly ismereteket akarok szerezni", "A diákok többsége általában a (irodalmi, történelmi) tananyaggal kapcsolatos előadásokat látogatja vagy a mai problémákkal foglalkozókat". "Szerintem egy normális ember azért jár a szinházba, hogy szórakozzon, kikapcsolódjon, tanuljon." (A jő szinház) "nem csak szórakoztat, nevel, hanem az emberek intellektusának gazdagítására is törekszik" "Ezenkívül azért járunk szinházba (minden korosztály és minden ember), hogy a látottakból tanuljunk is valamit... A szinház által olyan Írókat is megismerhetünk, akikről eddig nem hallottunk tul sokat, vagy nem ismerjük müveiket." A fővárosi színházak közül a Thália épít leginkább az ismeretszerzés igényére, ez valamennyire a számokban is megmutatkozik: a szinház iránt érdeklődd 11 évnél idősebb fővárosi lakosok 2 %-a közölte, hogy a Tháliába jár legszívesebben (ezzel a színházak között a 12. helyen állt), a tanulóknál, illetve a éveseknél ez az arány 7 % (ezzel a 7, helyen állt). Hasonló tendenciát tükröznek a "Melyik színházban volt utoljára?" kérdésre adott válaszok i s. A Thália megítélése azonban korántsem egyértelmű a fiatalok körében, egy gimnáziumi tanuló például elmeséli dolgozatában, hogy az osztályban elmondta, hogy a Gandhit fogja megnézni, mire legtöbben azt mondták "fuj a Tháliának nagyon gyengék az előadásai". A évesek körében végzett országos vizsgálatunkban más módszerrel vizsgáltuk & fiatalok beállítódásait: a válaszadóknak 5 fokú skálán kellett megjelölni,

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XXII. Nemzeti Konferenciájára vonatkozó elégedettségi felmérés eredményeit.

Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XXII. Nemzeti Konferenciájára vonatkozó elégedettségi felmérés eredményeit. ISO 9000 FÓRUM 1124 Budapest Fürj u. 18. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére (személyes és bizalmas). Tisztelt Rózsa András úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XXII. Nemzeti Konferenciájára

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Dr. Letenyei Róbert jegyző

Dr. Letenyei Róbert jegyző 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 215. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a lakosság Művelődési Házzal szemben elvárt igényeiről

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11.

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11. Eredmények S z ü lői elégedettségi kérdőív 2 0 1 0 / 2 0 11. A kérdőívek száma 250 213 200 150 100 93 50 0 kiadott kitöltött 2 Az Ön gyermeke 60 56 50 40 34 30 20 10 0 fiú lány nincs válasz 2 3 A kérdőív

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Horváthné Bácsi Judit Gödöllő

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 65. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Népességtudományi Kutató Intézet

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt?

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? Simonovits András: Bevezetés Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? A kedvezményes nyugdíjazásról szóló népszavazási kezdeményezés a 2011-ben nők számára bevezetett kedvezményt kiterjesztené a férfiakra

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben