Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatásban Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai

Átírás

1 Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatásban Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai Busznyák János 1 Magyar Miklós 2 Nagy Sándor 1 Berke József Pannon Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék, Informatikai Csoport 8360 Keszthely, Deák F. u. 57., Tel: bjs@georgikon.hu 2 Kaposvári Egyetem, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. miklos@csoki.csvmtkf.hu Absztrakt A Multimédia az oktatásban 2005 konferencián beszámoltunk arról a kísérletről, amely a művelődésszervező hallgatók körében végzett távoktatási felkészítésben és multimédia fejlesztésben elért eredményeket mutatta be. Ennek megállapításai a következők: Fontos egy új kommunikációs és tanulási kultúra elsajátítása a multimédia használatától idegenkedőknek is, mert ennek hiányában nem működik a technológiai alapú tudáselsajátítás, és nincs médiakompetencia. A tanulási szocializáció eredménye és a jelenléti oktatásban kiosztott tanulói (tanári) szerep működtetése között kialakult összefüggés feloldása lehetséges. A tanulás élettevékenységként való kezelése szemléletváltást igényel minden szereplőtől. A tanár dominanciájú tanulási szocializáció következményének átalakítása, módosítása nélkülözhetetlen. A művelődésszervezők tevékenységfejlesztésében a médiakompetencia megjeleníthető hasonló képzési modulok sikeres megvalósításával és a hallgatók kreatív közreműködésével. A szerzők a kísérlet folytatásában a következő, még nyitott kérdésekre keresik a választ: A megismételhető-e és általánossá tehető-e a korábbi fejlesztési, tanulásirányítási eljárás? hasonló tapasztalatok szerezhetők e, vagy a többtényezős tanulásirányítási munka, tevékenység csupán a szerencsés véletlen eredménye? mely elemei építhetők be a fejlesztési modulnak az Andragógia BA képzésbe, és milyen funkcióval? A lehetséges válaszok a képzési, távoktatási, tanulásirányítási tapasztalatok és a hallgatói visszajelzések, multimédia fejlesztések eredményeként adhatók meg. Erről tájékoztatják a szerzők a konferencia résztvevőit. Kaposvár Keszthely, június

2 A MULTIMÉDIA ÉS A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ KÉPZÉS 2 Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatásban Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai Busznyák János 1 Magyar Miklós 2 Nagy Sándor 1 Berke József Pannon Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék, Informatikai Csoport 8360 Keszthely, Deák F. u. 57., Tel: bjs@georgikon.hu 2 Kaposvári Egyetem, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. miklos@csoki.csvmtkf.hu Előzmények A Multimédia az oktatásban 2005 konferencián beszámoltunk arról a kísérletről, amely a művelődésszervező hallgatók körében végzett távoktatási felkészítésben és multimédia fejlesztésben elért eredményeket mutatta be. Ennek megállapításai a következők: Fontos egy új kommunikációs és tanulási kultúra elsajátítása a multimédia használatától idegenkedőknek is, mert ennek hiányában nem működik a technológiai alapú tudáselsajátítás, és nincs médiakompetencia. A tanulási szocializáció eredménye és a jelenléti oktatásban kiosztott tanulói (tanári) szerep működtetése között kialakult összefüggés feloldása lehetséges. A tanulás élettevékenységként való kezelése szemléletváltást igényel minden szereplőtől. A tanár dominanciájú tanulási szocializáció következményének átalakítása, módosítása nélkülözhetetlen. A művelődésszervezők tevékenységfejlesztésében a médiakompetencia megjeleníthető hasonló képzési modulok sikeres megvalósításával és a hallgatók kreatív közreműködésével. A szerzők a kísérlet folytatásában a következő, még nyitott kérdésekre keresik a választ: A megismételhető-e és általánossá tehető-e a korábbi fejlesztési, tanulásirányítási eljárás? hasonló tapasztalatok szerezhetők e, vagy a többtényezős tanulásirányítási munka, tevékenység csupán a szerencsés véletlen eredménye? mely elemei építhetők be a fejlesztési modulnak az Andragógia BA képzésbe, és milyen funkcióval? A korábbi tapasztalatok ismeretében a folytatásban azokra a meghatározó elemekre összpontosítottunk, amelyek a fejlesztés általánossá tételét célozzák. Ezek lehetnek: Technikai - technológiai feltételek. Pedagógiai - szakmai feltételek. Tudásközvetítés (a képzés keretei). 17

3 Technikai - technológiai feltételek A multimédiaoktatás eszközigényes, a korszerű technológiák azonnali alkalmazását igénylő munka. Nemcsak az oktatónak, de az intézmény felszereltségének is lépést kell tartania az eszközök és technológiák fejlődésével. Az eszközrendszer folyamatos fejlesztése komoly gazdasági kihívást támaszt az oktatási intézmények irányába. A gyakran előforduló oktatásszervezési hiányosságok ellenére nem engedhető meg, hogy a felsőoktatásban résztvevők tudásanyagából hiányozzon a korszerű kommunikációs és információs technológiák ismerete készségszintű alkalmazása. Fel kell készítenünk a hallgatókat a folyamatosan változó és bővülő lehetőségek használatára, ismereteik állandó frissítésére. Mindezt a művelődésszervező levelező képzés esetén hat-nyolc tantárgy keretében kellett felépítenünk, úgy, hogy havonta egyszer van lehetőség kontakt órákat (egy teljes nap) tartani. Így aztán nincs más lehetőség, mint egyesíteni a célt az eszközzel. Azért is fontos az új technológiákat megismertetnünk, mert ezzel eszközt kapunk, hogy folyamatos kapcsolatot építhessünk a tanár és hallgató, de talán még fontosabb, hogy hallgató és hallgató között. Bemutatjuk azt az elektronikus tananyagot, amelyet az oktatás során használtunk (Kreatív Műhely, Elektronikus Tananyaggyűjtemény 2.0. Keszthely, 2005), és ismertetjük azokat a módszereket, amelyeket céljaink elérésének érdekében használtunk. Indulási alapállapot Kiindulási feltételeink a következők voltak (művelődésszervező hallgatók, távoktatás szakirány, levelező tagozat): a távoktatási szakirány több szakirány közül szabadon választható, a hallgatók jelentős része nem rendelkezett saját használatú számítógéppel, jelentős számban az oktatásba több év szünet után visszakerült, harminc év feletti (más területen sikeres) hallgatóknak kellett számukra idegen terület ismeretanyagát elsajátítani, az informatikai - számítástechnikai alapozó felkészítés része a művelődésszervező képzésnek, a hallgatók tanulási szocializációja ezen a területen is eltérő, az oktatótermek felszereltsége (kivetítő, helyi hálózat, internet, teljes számítógép ellátottság) a kor követelményeinek megfelelő volt, és a kurzus közben fejlesztésre is sor került. Pedagógiai szakmai feltételek Oktatóanyag A felkészítést támogató, távoktatás jellegű, A tanulás = élettevékenység című önálló tanulást segítő tananyagot. egyéni tanulással dolgozták fel a hallgatók.[1]. A képzés igényeihez 2004 őszén elkészült elektronikus tananyaggyűjtemény javított, v.2 változatát használtuk. [2]. Az oktatóanyagot a kurzushoz illesztett tartalommal és stílusban, önálló feldolgozásra alkalmas formában készítettük el. A tananyaggyűjtemény hat önálló tananyagot és számos segédanyagot tartalmaz. A tananyagok pdf formátumban, jelszavas védelemmel kerültek fel a html szervezésű CD-re. 18

4 1. kép Kreatív Műhely oktatóanyag 2. kép Kreatív Műhely oktatóanyag nyitólapja ToolBook II. Instructor a gyakorlatban. Fejlesztés a HTML nyelv elemeivel. Digitális videó a gyakorlatban. Eszközök, eszközhasználat. Hangsúlyváltozás és szerepmódosulás a tanítási-tanulási folyamatban. ICT használata és legmodernebb eszközei a távoktatásban. A gyűjtemény CD-s változatán a hallgatók megtalálhatják a tananyagok megtekintéséhez szükséges pdf olvasó szoftver, mintamédiák és feladatok mellett a kurzusban használt szoftverek telepítéséhez szükséges fájlokat is. A CD-re, szemben az internetes változattal nagyobb méretű állományok is felkerülhettek. 19

5 Az oktatás segédanyagai közt támaszkodtunk a 2004 tavaszán elkészült MAMIKA (Multimédia alapú, multifunkcionális informatikai oktatási és kutatási anyagok fejlesztése) tananyaggyűjtemény elkészítése során összegyűjtött tapasztalatainkra [3], a gyűjtemény Mobilkommunikációs eszközök alkalmazása című tananyagát pedig több témánál is jól tudtuk hasznosítani a képzés során. Ez a gyűjtemény CD-n, asztali PC-n internetes hozzáféréssel, illetve akár mobiltelefonon is elérhető [4]. Az oktatás folyamán áttekintettük még a hallgatókkal a fontosabb szoftverekhez a gyártó honlapján, vagy felhasználói kézikönyvként rendelkezésre álló ismeretanyag felhasználásának technikai és módszertani kérdéseit. A tudásközvetítés (A képzés keretei) A tudásközvetítésre sajátos megoldást alkalmaztuk, mivel a megvalósítandó cél a távoktatási és a jelenléti oktatási formát is igényelte. Ezért e kettő integrált változatát alakítottuk ki. Minden olyan esetben találkoztunk a hallgatóval, amikor a pedagógusi jelenlét nélkülözhetetlen volt a fejlesztési, tanulási folyamatban. Az egyes találkozások közötti időszakban pedig elektronikus úton biztosítottuk az elérhetőséget és a kommunikációt. Az oktatás- és tanulásszervezésen túl a tudásközvetítés modellezte a hallgató számára azt a helyzetet is, hogy a meglévő eszközrendszer és technológia lehetőségeit kihasználva, hogyan lehet megoldani önállóan a feladatokat, hogyan lehet élni és hasznosítani a hallgatótársakkal is kialakított kapcsolatrendszert. Fontos volt annak a szemléletnek az elfogadtatása, hogy ezen a képzési szinten a partnerkapcsolat, a hallgató, mint alkotótárs megjelenése és működése segíti a fejlesztést. Így megtapasztalhatták a valódi alkotás örömét, a teljesítmény sikerét. Céljaink eléréséhez tárgyakra bontottuk le a szükséges ismeretanyagot és meghatároztuk a számonkérés módjait, kijelöltük az elkészítendő feladatokat [5] [6]. Kreatív Műhely I. A hallgatókat felkészítettük arra, hogy önállóan, pedagógiai, pszichológiai, ergonómiai szempontok figyelembevételével tudjanak bemutatókat készíteni. Tudják alkalmazni azon alaptechnikákat /külső, belső hivatkozás/, melyek segítségével nem lineáris struktúrák építhetők. Legyenek képesek tetszőleges multimédia elem bemutatóba illesztésére. Kreatív Műhely II. Megismertettük a hallgatókat a videó-és audió anyagok felhasználásához szükséges ismeretekkel, és azok alkotó módon történő alkalmazásával. A felkészítés eredményeként: Legyenek képesek a már elkészített anyagokat saját céljaikra átalakítani. Ismerjék az analóg és digitális audió- és videóeszközöket, a digitalizálás hardver és szoftver eszközeit, technológiáját, audió- és videószerkesztés elemeit és mindezen technikák alkalmazásának, pedagógiai, pszichológiai, ergonómiai követelményeit. Tudják integrálni a különböző szoftvereszközökkel készített anyagokat /HTML, PPT, PDF, ToolBook /. Tananyagfejlesztés Átfogó képet igyekeztünk nyújtani a távoktatásban szokásosan használt informatikai technológiákról, különös tekintettel a komplex oktatási anyagok készítése során felmerülő kérdésekre. A hallgatók megismerték az oktatási anyagok tervezésének, kivitelezésének folyamatát. Felkészítettük őket arra, hogy képesek legyenek megtervezni, elkészíteni, dokumentálni saját fejlesztéseiket az oktatási anyagok teljes eszközkészletével. 20

6 ICT - multimédia Megismertettük a hallgatókat, multimédia elemeket integrálni tudó, oktatásban, ismeretátadásban interaktívan használható informatikai eszközrendszerek lehetőségeivel. A legmodernebb kommunikációs és információs technológiák bemutatásával felkészítettük őket a folyamatosan váltózó és bővülő lehetőségek használatára, ismereteik állandó frissítésére. A távoktatás módszertana Fontos feladatnak éreztük, hogy a hallgatók legyenek tisztában a távoktatás speciális igényeivel, lehetőségeivel a jelenléti oktatáshoz képest. Szemléletmódjukban tudjanak azonosulni a távoktatás új típusú, folyamatos megújulást kívánó tutori szerepével. Pedagógiai, pszichológiai ismereteikre támaszkodva megfelelő módszertani ismereteket szerezzenek a távoktatás eszközrendszerének alkalmazásáról, illetve képesek legyenek akár önállóan eligazodni napjaink egyre gyorsabban fejlődő információs és kommunikációs technológiáinak távoktatási felhasználási lehetőségei között. Nyitott képzési laboratórium A szakirányú képzés szintetizáló tantárgya. Áttekintettük és összefoglaltuk a távoktatás lényegi kérdéseit. Foglalkoztunk a még hiányzó tudáselemek pótlásával és az új, korszerű technológiák kihívásaival (pl.: az e-learning és a virtualitás). Lehetőséget biztosítottunk az önálló teljesítmények bemutatására, korrekciójára, a kreatív alkotó munkára. Mindez segíti a hallgatói önértékelés tudatosítását, az eltérő megoldások szembesítését és elfogadását, támogatja a hallgatók szigorlatra történő felkészülését [7]. 3. kép Munkában a hallgatók A hallgatók által a kurzus során előállított fontosabb szellemi termékek: IV. félév Saját fejlesztésű hagyományos távoktatási tananyag és annak bemutatása. V. félév Saját fejlesztésű elektronikus távoktatási tananyag, és annak bemutatása. VI. félév Saját fejlesztésű távoktatási tananyag és annak bemutatása. 21

7 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés az ingóvégrehajtásba II. Ellenőrző kérdések I. Ingóvégrehajtás Ellenőrző kérdések II. III. Speciális eljárások Ellenőrző kérdések III. IV. Ingóárverés Ellenőrző kérdések IV. Feladatlap Értékelő lap Gyakorló feladat Diagram Felhasznált irodalom KILÉPÉS Video: TV ügyvédje (A továbbhaladáshoz nyomja le az egér bal billentyűjét!) 4. kép Távoktatási tananyag menülapja Oktatás, motiváció, és a Multimédia az oktatásban konferencia A hallgatók motivációja nagyon fontos számunkra. Ebben jelentett nagy segítséget a Multimédia az oktatásban országos, tudományos konferencia sorozat. A konferenciára minden hallgatónak lehetőséget adtunk absztrakt és jelentkezés beadására. A 2005-ös rendezvényen négy, a évi konferencián két hallgatói előadással képviseltette magát a kurzus. Ezek a következők voltak [8]: MMO 2005 ANDRÁSFAY ENDRE: Multimédia alkalmazása a kémia oktatásban CSIZMADIA GYULÁNÉ: Tájékozódás fontossága, a tájfutás oktatása hagyományos és távoktatás formájában ISTÓKOVICS NÓRA: Kulcskompetenciák kereszttüzében idegennyelv-tanulás és a kommunikációs és információs technológia kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül VADKERTI-TÓTH ANITA: Triatlon és duatlon sportág népszerűsítésének lehetőségei MMO 2006 KÓNYA PIROSKA: Helyi érték a "helyiérték" FÜLÖP LEVENTE: A multimédia szerepe a közösségfejlesztésben. A hallgatók mintegy ötven százaléka ráadásul minimális előismerettel vágott neki a szakirányú képzésnek, nagy energiaráfordítással hozott létre olyan multimédiás oktatóanyagot, amely elnyerte a programbizottság elismerését. A tantárgycsoport szigorlatának teljesítése után a hallgatók mindannyian rendkívül büszkék voltak teljesítményükre, amelyet kemény - saját megítélésük szerint - olykor reménytelennek látszó erőfeszítések árán értek el. A művelődésszervező szakon belül a távoktatási szakirány különlegessége, hogy olyan kézzel fogható produktum fejlesztésére, előállítására kerül sor, amely a hallgató számára is egyértelműen bizonyítja teljesítményképes tudását. Valóságosan, a gyakorlatban érzékelteti a közösen megtett utat, az erőfeszítéseket és az eredményt. Megvalósul a felnőttek számára is fontos pedagógiai elv: a teljesítmény és az elégedettség összhangja. Elfogadja, hogy olyan területen is lehet eredményes és sikeres, amelynek elvárásait kezdetben teljesíthetetlennek ítélt meg. A szeme láttára, az erőfeszítései, a tevékenységének eredményeként születik meg a csoda. 22

8 5. kép Hallgatói absztrakt a konferenciára Kapcsolattartás Napjainkban az internet elterjedtsége már lehetővé teszi, hogy a kapcsolattartást szinte kizárólagosan, annak szolgáltatásai ( , csoportwebhely, azonnali üzenetküldés ) segítségével végezzük. Ezen eszközök segítségével napi kapcsolatban maradhattunk a konzultációs időpontokon túl is [9]. 6. kép Művelődésszervezők csoportwebhelye 23

9 Fontos segítséget jelentett a weboldal, ahol a hallgatók azonosítás után a kurzussal kapcsolatos feladataikhoz, munkájukhoz teljes körű információhoz juthattak [10]. 7. kép A csoport weboldala Oktatás, motiváció és Videókonferencia azonnali üzenetküldéssel Külön ki kell emelnünk egy érdekes próbálkozásunkat. Rendkívül jó eredményeket értünk el az azonnali üzenetküldés felhasználása terén. A hallgatók nagyon hatékonyan, néha még az oktatókat is megszégyenítő ötletességgel vették használatba a kurzus előtt számukra teljesen ismeretlen eszközrendszert. Nagyon hasznos segítőtársnak bizonyult a kapcsolattartásban az oktatókkal, de talán még nagyobb volt az eredményessége hallgatók egymás közötti kommunikációjában. A szolgáltatások közül nemcsak a szöveges üzenetküldést, de a hang- és videóbeszélgetést, fájlok küldését is rendszeresen használták többi érdekes lehetőséggel együtt. A Kreatív Műhely II. tárgy keretében kísérletképpen egy négy órás HTML gyakorlatot MSN videókonferencia keretében bonyolítottunk le. Miért választottuk ezt a megoldást? Korábban elsősorban céleszközökkel (Apple videókonferencia, kari videókonferencia labor) volt lehetőségünk kipróbálni az oktatás ezen speciális lehetőségét. Úgy gondoltuk érdemes megvizsgálni, hogy éles helyzetben mire alkalmasak napjaink akár ingyenesen hozzáférhető eszközei. A felhasznált hardver és szoftver feltételek teljesen azonosak volt az oktatás során már használt eszközrendszerrel (webkamera, miktofonos fejhallgató, számítógéptermi gépek hálózatban, kivetítő). Két ponton tértünk el, de mindkettő csak személyi fejlesztés volt. Egyrészt szükségünk volt a képzés helyszínén, a Kaposvári Egyetemen a rendszergazda segítségére a tűzfal áttöréséhez, másrészt oktató kollégánkra Keszthelyen a Georgikon Karon. Az oktatás sikerességét elsősorban a hallgatók munkái alapján tudtuk lemérni, amelyek azt mutatták, hogy az anyagot elsajátították és érdeklődésüket sikerült felkelteni. Technikai 24

10 tapasztalataink már vegyesebbek ennél. Egyelőre még nagy fába vágja a fejszéjét, aki ilyen olcsó videókonferenciát szervez. A kis sávszélesség és a tűzfalak dzsungele a szöveges üzenetváltást általában lehetővé teszi. Viszonylag egyszerű a hangüzenetek átvitele is, de a videókonferencia élvezhető minőségű lebonyolítása már nem egyszerű feladat. Sajnos a teszt során is akadtak gondjaink a videóátvitellel. A megoldást a távsegítség használata illetve a képminőséggel szembeni tolerancia jelentette. Más szempontból viszont pozitívumokról is be tudunk számolni. Nagyon érdekes volt, hogy a hallgatók minden felszólítás nélkül küldtek saját számítógépükről szöveges üzeneteket kérdéseikkel az oktatónak és ez sokkal gördülékenyebbé tette az órát. Ez hagyományos videókonferencia esetén nehézkesebb az egy mikrofon és a szereplési kényszer hárítása miatt. 8. kép Azonnali üzenetküldés Érdekes tapasztalat volt, hogy helyszínen tartózkodó személynek valóban csak technikai kérdésekkel kellett foglalkoznia. Ez azt jelenti, hogy az a szkeptikus megközelítés, hogy a videókonferenciával segített oktatás a legtöbb esetben, csak abban különbözik a hagyományostól, hogy két tanárra van szükség (egy a helyszínen egy pedig a távolban) nem feltétlenül igaz, ha a kapcsolattartás többsíkú (hang, szöveges üzenet, videó, távsegítség). Következtetések A kurzus fontos tanulságának tartjuk, hogy bár a hallgatók nagyon szerény előzetes ismeretekkel és eszközrendszerrel vágtak neki a feladatnak, meglepően gyorsan felvették az oktatás ritmusát, megkeresték a helyet és időt az internetes szolgáltatások használatára, fejlesztették saját eszközeiket. Jelentős számban voltak köztük olyanok, akiket frusztrált, hogy korábban kimaradtak ilyen jellegű képzésekből, de jól motiválhatónak bizonyultak a megfelelően szervezet oktatási struktúra és a kurzusra szabott tananyag segítségével. Mindez lehetőséget teremtett valódi virtuális tanterem kialakítására, amelyet a csoportwebhelyből kiindulva próbáltunk fejleszteni, tesztelni. Az eszközök és technológiák fejlődése összekapcsolódva a hozzáférés egyre szélesebb körű lehetőségeivel és a web 2.0. szolgáltatásaival adhat igazán lehetőséget a távoktatás minőségi átrendeződéséhez. 25

11 A szerzők a kísérlet folytatásában a következő, még nyitott kérdésekre keresték a választ: A megismételhető-e és általánossá tehető-e a korábbi fejlesztési, tanulásirányítási eljárás? hasonló tapasztalatok szerezhetők e, vagy a többtényezős tanulásirányítási munka, tevékenység csupán a szerencsés véletlen eredménye? mely elemei építhetők be a fejlesztési modulnak az Andragógia BA képzésbe, és milyen funkcióval? A kísérelt második szakaszának lezárásával megfogalmazható válaszok a következők: Igen. Megismételhető és általánossá tehető. Lezárult egy korszak az ember és a gép együttműködésének folyamatában. Kezdődik egy új korszak, amelyben meghatározó az enciklopédikus tudás, a tudásbázis alapú tananyagok előállítása és használata. A szakértői és a pedagógusi tudás fontos részeként jelenik meg (médiakompetencia). A képzés valamennyi eleme beépíthető az új Andragógia BA szak felkészítésébe. A tantárgyak egy része (tudástranszfer, távoktatás, e-learning) a szakmai képzési modulban kerül feldolgozásra, a többi (ICT multimédia, kreatív műhely 1-2, távoktatás módszertana, nyitott képzési laboratórium) a távoktatási fakultáció elemei. Funkciója: előkészítő modulként szerepelhet az MA szakra történő felkészítésben. Irodalomjegyzék [1] MAGYAR, M. (2002): A tanulás = élettevékenység. Csokonai Kiadó, Kaposvár, ISSN [2] BERKE, J. MAGYAR, M. - BUSZNYÁK, J. - NAGY, S. (2005): Kreatív műhely, Elektronikus tananyaggyűjtemény v 2.0. VE GMK, ISBN: X. [3] NAGY, S. (2004): Mobilkommunikációs eszközök alkalmazása, MAMIKA Elektronikus tananyaggyűjtemény v VE GMK, Keszthely, ISBN: [4] BUSZNYÁK, J. (2004): Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése, X. Multimédia az Oktatásban Konferencia, Szeged, old. ISBN [5] BUSZNYÁK J.-CSÁK M.-HEGEDŰS G.-NAGY S.-KOVÁCS E.-BERKE J.(2002): Az informatika-oktatás helyzete a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán. Informatika a felsőoktatásban konferencia. Debrecen, ISBN [6] BUSZNYÁK J.-CSÁK M.-HEGEDŰS G.-NAGY S.-SZOLCSÁNYI É.-BERKE J.(2003): Information Technology Instruction and Mobile Information Systems at the University of Veszprém Georgikon Faculty of Agriculture. IX. European Conference Information Systems in Agriculture and Forestry., Sec, ISBN

12 [7] BOYLE, T.(2002): Towards a Theoretical Base for Educational Multimedia Design. Journal of Interactive Multimedia in Education, ISSN: X [8] MAGYAR, M. BERKE, J. BUSZNYÁK, J. GERŐ, P. KRISZTIÁN, B. (2005): A Multimédia a Művelődésszervezők Képzésében, XI. Multimédia az Oktatásban Konferencia, Budapest, ISBN X [9] ASHRAF, B. (2006): Podcast in Higher Education : Case Study, Apple EBC London [10] BUSZNYÁK, J. (2004): The Development of Geographical Information System and Other Accessable through Mobile Equipments as well, Acta Agraria Kaposváriensis, Kaposvár, pp ISSN