Finisben ÖN K O R K É P. Pécs, a határtalan város. Esélyek és lehetőségek. Történelmi pillanatok 2. Épül, szépül a húszéves város 7

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P tizenkilencedik évfolyam, 183. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Történelmi pillanatok 2 Épül, szépül a húszéves város 7 Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak 10 Finisben Pécs, a határtalan város

2 KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2010 Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítjuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével, és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2010 fejezetei Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám stb.) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban) Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2010-es összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország, Budapest színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni.) MEGRENDELHETŐ en: onkorkep@chello.hu; Telefonon: (06-1) ; faxon: (06-1) , vagy az alábbi megrendelőlapot küldjék a következő címre:1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Várható megjelenés: december Bővebb információ: (06-30) Ha szeptember 20-ig megrendeli, tavalyi áron juthat hozzá (+posta- és csomagolási költség)! társ a munkában MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2010 című kiadványt példányban. Számlázási cím: Szállítási cím: Kelt:, Aláírás

3 Július Drámai változások történtek a parlament tavaszi ülésszakán, amely a nyári, rendkívüli hosszabbítás után június 29-én zárult le. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a szocialisták kormányfőt váltottak, Gyurcsány Ferenc helyét Bajnai Gordon foglalta el. Megszűnt az MDF frakciója és kérdéses a szabad demokrata képviselő-csoport sorsának őszi alakulása is. Ennek ellenére az MSZP-nek sikerült többséget biztosítania az adótörvények módosításához, és bizakodóak a 2010-es költségvetés elfogadtatásával kapcsolatban is. Az Országgyűlés szeptember 14-én ül újra össze. 2 Épül, szépül Martfű, az egykor virágzó cipőipari nagyfoglalkoztató település egyesek szerint megtorpant a fejlődésben, mások szerint most is gyarapodik. Tény, hogy a turizmusélénkítő fürdőfejlesztéstől sokat várnak. Ha nem is minden területen látványosan, de napjainkban is épül, szépül Martfű, a 7200 lakosú Tisza-parti kisváros. Amikor a települést átvettem 2006-ban, nagyon komoly racionalizálással és pénzügyi korrekcióval kellett kezdenem, hogy újra lehessen dinamizálni a várost, amihez a mostani viszonyok kevésbé kedveznek, noha ez általános, nem martfűi sajátosság mondja dr. Bakonyi Péter polgármester. 7 Beszélgetés Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével. Valószínűleg minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár gondterhelten figyeli, mi lesz Péccsel, hogyan tud felkészülni arra a megmérettetésre, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése von maga után. Bizonytalanná vált az anyagi háttér, a szükséges épületek elkészülte is kétségesnek tűnik. Váltották egymást a projektvezetők és a város polgármesterei. 9 Beszélgetés Kincses Veronikával Domingo nemzetközi énekverseny. A július 25. és augusztus 1. között Pécsett, illetve Budapesten zajlik a Plácido Domingo nemzetközi énekverseny. A világhírű tenorista 16 évvel ezelőtt hívta életre az Operaliát, amely idén a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódik. A bíráló testületben a rangos külföldi szakértők mellett az egyetlen magyar zsűritag Kincses Veronika Kossuthdíjas szopránénekes. 10 Tartalom PARL A M ENT KÓ R-KÉP Történelmi pillanatok 2 Működött a törvénygyár 2 Ismét módosítani kell a költségtérítéssel kapcsolatos szabályt 3 KOR-KÉP Döntöttek 4 Az új/módosított törvény július 1-től hatályos Bejegyzett élettársi kapcsolat 24 KULTÚR A Finisben Beszélgetés Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével 9 Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak Beszélgetés Kincses Veronikával 10 ESÉLY EK ÉS LEHETŐ SÉGEK Az ENSZ-ben már nem csak díszpintyek a nők 11 Konferenciasorozat magyar kezdeményezésre 12 Lezárult az első kormányzati szintű női esélyegyenlőségi képzés 13 Partvonalról a fősodorba 14 A gender mainstreaming 14 Érvényesüljenek a női szempontok 15 Esélyegyenlőségből is vizsgáznak a köztisztviselők 18 A versenyvizsga 18 A diszkrimináció, a korrupció mérgezi a társadalom közérzetét 19 TELEPÜLÉSÜG Y Új városok 5 Épül, szépül A húszéves város 7 Segít-Hetek? tábor Martfűn 7 Magánerős fürdőfejlesztés 8 Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell új munkahely Gödöllőn 21 A legjobbakat keresik Példát átadó gyakorlatok pályázata Pályázati felhívás Polgármester Akadémia 22 Oroszlányi pillanatok 22 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Helyi építészeti örökség Szakrális terek 28 Önkormányzati, közéleti hírportál OLVASSA! info@onkornet.hu Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Címlapfotó: Körtvélyesi László Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: július 20. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

4 PARLAMENT KÓR-KÉP A kisebbségi kormányzáshoz nagyobb kompromisszumkészségre van szükség. Történelmi pillanatok Drámai változások történtek a parlament tavaszi ülésszakán, amely némi nyári, rendkívüli hosszabbítás után június 29-én zárult le. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a szocialisták kormányfőt váltottak, Gyurcsány Ferenc helyét Bajnai Gordon foglalta el. Megszűnt az MDF frakciója és kérdéses a szabad demokrata képviselő-csoport sorsának őszi alakulása is. Ennek ellenére az MSZP-nek sikerült többséget biztosítania az adótörvények módosításához, és bizakodóak a 2010-es költségvetés elfogadtatásával kapcsolatban is. Az Országgyűlés szeptember 14-én ül újra össze. Ahogy a kormányét, úgy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának munkáját is a válságkezelés határozta meg értékelte a törvényhozás február óta eltelt időszakát a ciklust lezáró tájékoztatóján, június végén Szili Katalin házelnök. Mint amikor egy hajó viharba kerül és a kormányt egyszerre sokan rángatják így látta a parlament elnöke a törvényhozás helyzetét. E hektikus időszakban történt ugyanis, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal miniszterelnököt cserélt a kisebbségben kormányzó MSZP, ami példa nélküli a rendszerváltás történetében. Így alakíthatott az április 14-én leváltott Gyurcsány Ferenc helyett új kormányt Bajnai Gordon. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazatok nélkül, 8 tartózkodással hozták meg a képviselők. A kabinetbe 15 miniszter került, mivel egy tárca nélküli miniszteri poszt megszűnt, egy másikat viszont létrehoztak. Bajnai még kormányfő-jelölti hozzászólásában azt mondta: szándéka szerint a változás és a folyamatosság egyszerre jellemzi majd a válságkezelő kormányt. Nem politizálni akarok az ország élén, hanem válságot kezelni az országért. Ezért a válságkezelő kormányom egyes meghatározó posztjain is olyan nemzetközileg elismert, és ami talán Magyarországon még nagyobb dolog: idehaza is egyöntetűen elismert szakemberek dolgoznak majd, akiknek szintén nincs politikai ambíciójuk közölte. A kabinetbe hat új tárcavezető kinevezését jelentette be: Balázs Péter külügyminiszterét, Herczog László szociális és munkaügyi miniszterét, Hónig Péterét, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium új vezetői posztjára, Oszkó Péter pénzügyminiszterét, Varga Zoltán önkormányzati miniszterét és Vahl Tamásét, aki Bajnait követte volna a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca élén. Csakhogy később kiderült, a jelölt üzleti múltja nem makulátlan, így a posztot végül Varga István töltötte be. A kormány új tagja lett Ficsor Ádám, aki tárca nélküli miniszterként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli, a Miniszterelnöki Hivatal vezetését pedig Molnár Csabára bízták. A folytonosságot az új kormányban Kiss Péter a társadalmi egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, Gráf József, az agrártárca vezetője, Hiller István oktatási miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi tárcavezető, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Székely Tamás, az egészségügyi tárca vezetője képviseli. Nem bukott meg az adócsomag Működött a törvénygyár Az Országgyűlés nyári, rendkívüli ülésszakának utolsó ülésén előző lapszámunk zárásával egy időben szavaztak A törvényhozás döntött egy, az önmaga feloszlatását indítványozó javaslatról is, amelyet természetesen elvetettek. Az első félév krónikájához tartozik, hogy megszűnt az MDF frakció. Tagjai a függetlenek közé ültek. Ettől függetlenül a parlament tovább gyártotta a jogszabályokat: a 33 ülésnapon összesen 240 órát ülésező Országgyűlés 161 határozatot és törvényt fogadott el összegzett Szili Katalin. A megalkotott jogszabályok száma 91, ezek közül 22 önálló képviselői indítvány nyomán született. A házelnök hangsúlyozta, hogy ezek közül 3 ellenzéki, 6 pedig közös ellenzéki kormánypárti kezdeményezés nyomán került a Tisztelt Ház elé. A tervezetekhez benyújtott mintegy 3 ezer módosító indítvány közül 1700-at támogattak és építettek be a végül elfogadott törvényekbe. A házelnök úgy vélte, mindez azt a korábbi feltételezését igazolja, hogy a kisebbségi kormányzáshoz nagyobb kompromisszumkészségre van szükség. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze. A miniszterelnök azonban július közepén, egy tévéinterjúban felvetette: nem lehet kizárni, hogy nyáron kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: ha azt látja, hogy egy-két döntés nem bírja ki szeptemberig, akkor kéri az Országgyűlés összehívását. 2 ÖN KOR KÉP július

5 PARLAMENT KÓR-KÉP A tavaszi ülésszakon elhangzott interpellációk és kérdések túlnyomó többsége az egészségügy és a szociális ellátás sorsának alakulását érintette. (Akkor még nem tudtak a képviselők Bajnai Gordon bejelentéséről, miszerint 120 milliárdot készülnek jövőre elvonni az önkormányzatok forrásaiból.) A csaknem kizárólag ellenzéka képviselők a va gyonadóról és a jö vő évi adó törvé nyekről. Ahogy korábbi számunkban jeleztük, a szabad demokraták és a függetlenek soraiban ülő MDF-esek segítségével s néhány fideszes honatya állítólagos véletlen átszavazása mellett az Országgyűlés elfogadta az adómódosításokat, köztük az úgynevezett vagyonadóét, amelyet korábban ingatlanadóként akartak bevezetni. A kormány eredeti terveivel ellentétben jelentős módosítás történt a tekintetben, hogy azoknak, akik a vagyonadónál felfüggesztik annak befizetését nyugdíjasok, munkanélküliek és kiskorúak, azoknak mégsem kell a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot fizetniük. Az utolsó ülésnapon fontos személyi kérdésben is sikerült végre dűlőre jutniuk a képviselőknek. Így negyedik nekifutásra Baka Andrást választották a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A titkos szavazáson 309-en szavaztak igennel és 36-an nemmel, így a jelölt megkapta a szükséges kétharmados támogatást. Sólyom László köztársasági elnök Bakát először 2008 májusában, majd idén májusban, végül június közepén jelölte, akkor még sikertelenül a posztra. Visszadobott törvények Ismét módosítani kell a költségtérítéssel kapcsolatos szabályt Magukkal viszont nem voltak szigorúak a képviselők, amikor megelőzve a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást elfogadták a képviselői költségtérítés megadóztatását. Pontosabban: jövőre megszüntették a költségtérítést, azt választókörzeti juttatásnak nevezték el, s az adóköteles jövedelmek közé sorolták. Csakhogy egy utolsó pillanatban beadott módosítás nyomán ennek összegét úgy határozták meg, hogy a parlament legalább egyötödének alaposan megugrott a jövedelme, némelyeknél háromnégyszeresére nőtt. A kisebbfajta sajtóbotrány hatására Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese végül bakinak minősítette a döntést, amelyet ígérete szerint ősszel korrigálnak. A képviselők ezen túl bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A döntés után az Alkotmánybíróság egyébként kimondta, a képviselők költségtérítéséről nem tartható népszavazás. Sorjáztak az Országgyűlés tavaszi ülésszakán az államfő, illetőleg az Alkotmánybíróság által kifogásolt és a parlamentnek visszaküldött törvények is. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó törvénymódosítást, a gyes háromról két évre csökkentését, a gyed lerövidítését némi módosítással, szintén az utolsó ülésnapon fogadta el a parlament. Ezt első olvasatban Sólyom azért küldte viszsza, mert a bölcsődei és óvodai helyek hiánya miatt egyebek között nem látta biztosítottnak a munkába állásra kötelezett anyák gyermekeinek elhelyezését. A kormány végül bölcsődeépítési ígéreteit foglalta bele a jogszabályba, ahogy azt is, hogy a közalkalmazott anyák munkába állásuk után egy évig részmunkaidőben dolgozhatnak. Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása is a visszaküldött törvények közé került, ahogy nem írta alá az államfő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt sem. A visszaküldött jogszabály bizonyos kereskedői magatartásokat tisztességtelennek minősít, és ezekhez polgári jogi és közigazgatási jogi szankciókat fűz. Szintén a ciklus zárónapján, június 29-én fogadták el a képviselők a társasházakról szóló törvénymódosítást. Csakhogy Sólyom László köztársasági elnök ezt sem írta alá, s azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő szerint a törvény alapján a jövőben az ügyészek gyakorolták volna a törvényességi felügyeletet a társasházak felett. Így betekinthetettek volna a társasház dokumentumaiba, intézkedéseket kezdeményezhetettek volna, illetőleg, ha megítélésük szerint a törvényesség másként nem állítható helyre, bírósághoz fordulhattak volna. A köztársasági elnök azonban úgy látta, az ügyész törvényességi felügyelete nem összeegyeztethető a közös tulajdonnak azzal a sajátos formájával, amely a társasházakat jellemzi. A törvény kapcsán Sólyom arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozást nem támasztják alá felmérések, statisztikai adatok, az előterjesztők nem végeztek semmilyen hatásvizsgálatot, továbbá, hogy a törvény szövegébe lényeges szövegezési hiba került, amely lényegében lehetetlenné tenné az alkalmazását. A törvényjavaslattal szemben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a legfőbb ügyész is szót emelt írta indoklásában az államfő. A jogszabály egyébként abból a szempontból nem tűnt ki a többiek közül, hogy az Országgyűlés bár a jogalkotási törvény a kormányt kötelezné rá hatásvizsgálatok nélkül, legtöbbször ad hoc módon fogadja el a jogszabályokat. A legégetőbb kérdések: az egészségügy és a gyermekek ellátása július ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT ből érkező kifogások lényege az volt, hogy a kormány folyamatosan forrást von ki az egészségügyből, számításaik szerint a finanszírozás csak a 2006-os lépések nyomán százalékkal romlott. Az önkormányzatok és más fenntartók így képtelenek lesznek működtetni az intézményeket jelezték szinte minden héten a kabinetnek az aggódó képviselők. Ehhez képest kiemelkedő eredmény, hogy a kórházak fele ilyen nehéz körülmények közepette eddig elkerülte a csődöt, igaz, a másik felük csődközelbe került. Velük pedig nagy bajba a működtető önkormányzatok. Figyelmeztettek arra is, hogy a még 2007-ben bezárt egészségügyi intézmények köztük az OPNI, a svábhegyi gyermekszanatórium, a Schöpf-Merei kórház, a kecskeméti honvédkórház repülő-orvostani intézete 70 milliárdos vagyonával nem tudni, mi is történt. Az épületek állaga romlik, az ott tárolt egészségügyi dokumentáció jelentős része megsérült. Őrzésükre pedig milliárdokat költ az állam. A kormány eközben azonban folyamatosan cáfolta a forráskivonást. Székely Tamás egészségügyi miniszter azt állította, nominálértéken növekedett a kórházi szféra támogatása. A tárca számításai szerint 2007-ben ez 718 milliárd forint volt, 2008-ban 741 milliárd forint, míg a évi terv szintén 741 milliárd forint. A tárcavazető arra is felhívta a figyelmet, hogy 2007 első félévében a kórházi szerkezet mintegy 20 ezer aktív ággyal csökkent. Növekvő forráshiánnyal küzdenek az önkormányzatok A témára a tavaszi ülészak végén a gyes és a gyed megkurtítása irányította a figyelmet. A gyermekek óvodáztatása például 1993 óta önkormányzati feladat, csakhogy a normatív támogatások itt sem fedezik a költségeket, és a pályázati pénzek felhasználása, illetőleg lehívása nagyon szigorú feltételekhez kötött. Az önkormányzatok, amelyek soha ilyen rossz helyzetben nem voltak, ha igénybe is kívánják venni a pályázatok által kínált lehetőségeket, elegendő önrész hiányában nem képesek óvodai férőhelyeket létrehozni. A kormány azon ígéretét, amely szerint szinte korlátlan mennyiségű pályázati támogatást biztosítanak majd óvoda- és bölcsődefejlesztésre, egyelőre csak papíron látták. S bár e ciklusban is voltak próbálkozások, a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalán ülőknek nem sikerült megegyezniük az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatkörének meghatározásáról. Ez lehetne ugyanis az első lépés ahhoz, hogy a mindenkori központi hatalom mondvacsinált indokokkal ne tudja megkurtítani az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátására szolgáló támogatásokat. (N.E.) Mezőnagymihály. Vályi László független jelöltet választották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőnagymihály új polgármesterévé a július 5-én tartott időközi választáson. A tisztségért négy független jelölt indult. A névjegyzékben szereplő 876 lakos közül 522-en szavaztak, a legtöbb voksot, 335-öt Vályi László kapta, így ő lett az 1172 lakosú település első embere. Demeter Péter 99, ifj. Holló Ferenc 75, míg Molnár Márta 9 szavazatot szerzett. A település korábbi polgármestere, Juhász János (független) lemondott posztjáról, ezért kellett kiírni az időközi választást. Egyházashollós. Németh Tamást, a Vas megyei település korábbi alpolgármesterét választották polgármesterré a július 12-i időközi választáson. A 481 szavazásra jogosult lakosból 149-en járultak az urnákhoz, a szavazatok között két érvénytelen volt. A polgármesteri posztért egyedül Németh Tamás indult független jelöltként. Az időközi választást a korábbi polgármester, Büki Zoltán (Fidesz) lemondása miatt írták ki. Gánt. Spergelné Rádl Ibolya független jelölt lett a Fejér megyei Gánt község új polgármestere a július 19-i időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri székért 3 független jelölt indult, a hét képviselői helyre 15 jelölt közül választottak a 860 fős község Döntöttek Korábbi jelentkezésünk óta öt településen tartottak időközi önkormányzati választásokat. Mind az öt esetben új polgármestert választottak, két településen önfeloszlatás indokolta az időközi referendumot. A Fejér megyei Gánton és a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei Tardonán ahol önfeloszlatás miatt a képviselő-testületi jelöltekre is szavaztak a települések lakói a testületek 14 fős összlétszámát figyelembe véve három főt választottak újra. lakói. A képviselő-testület megválasztott tagjai: Baross Botond, Brandl Zsolt, Spergel Karolina, Boros Norbert, Rádl Anikó, Brandl Krisztina és Muszkáné Gömöry Zsuzsanna lettek. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki. Tardona. Danada János független jelölt lett a Borsod megyei Tardona község új polgármestere a július 19- én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult, a győztes Danada János 237, Balla Balázs137, Szűcs László 22, Tóth József korábbi polgármester pedig 123 voksot nyert el. A 17 képviselő-jelölt közül Balla Bálint, Földesi Aranka, Kulcsár Gyula, Miklósné Kónya Ildikó, Pető Zoltán, Pál Miklós és Anga István került be a hétfős testületbe. Az időközi választást a képviselő-testület áprilisi önfeloszlatása miatt kellett kiírni. Teresztenye. Brogli Attilát választották a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Teresztenye polgármesterévé július 19-én. A polgármesteri székért két független jelölt indult. Brogli Attilára huszonheten, míg a másik jelöltre, Kopcsik Istvánra kilencen voksoltak. A választási névjegyzékben szerepelő 38 főből 36-an éltek szavazati jogukkal. Az időközi választást a korábbi polgármester halála miatt írták ki. Kolin Péter 4 ÖN KOR KÉP július

7 TELEPÜLÉSÜGY Új városok Július elsejével 22-vel gyarapodott és immár 329 városa van Magyarországnak. A folyamat, bár lassú, ám megállíthatatlan, hiszen a települések létszámától nagyrészt független a lehetőség, hogy közigazgatásilag egy lépcsőfokkal feljebb lépjenek. Talán nem tud sokkal többet nyújtani a gyakorlati életben ez a cím, ám ad öntudatot, segít abban, hogy a nagyközség lakosai és vezetése végiggondolja az eddigi fejlődést, a megtett út helyes és esetleg sikertelen lépéseit, kitérőit, és azt is, hogyan, merre lépjenek tovább, milyen célokat érdemes kitűzni közép- és hosszú távon. Persze számolva a megvalósíthatósággal és a közösség támogatásával. A polgármesterek többsége, akikkel beszéltem, megjegyezte, nem mindenki örült a városi címnek, volt és mindig van aki erre alkatilag képtelen, mások viszont mint az állattartásból élők például lehetőségeik megnehezedésétől tartanak. Fokozottan figyelni kell az utóbbiakra, hiszen lehet, hogy fenntartásaik könnyen eloszlathatóak. Harmincegy nagyközség pályázott a városi címre, a várossá nyilvánítási kezdeményezéseket elbíráló bizottság döntése után végül az önkormányzati miniszter huszonkettőt terjesztett a köztársasági elnök elé, aki július 1-i hatállyal az érintett nagyközségeknek városi rangot adományozott*. Ám a sok évtizedes beidegződés nem tűnik el egy pillanat alatt, sokszor és sokan fognak még az érintett településeken nagyközséget mondani város helyett, majd gyorsan javítva és biztos, hogy büszkén, hiszen munka van az elért cím mögött, kiigazítják: már város vagyunk. Az érintett települések polgármestereit szólaltatjuk meg lapunkban; a nyaralási idény és a lapzárta közelsége miatt azonban most csak elkezdjük, és következő számunkban folytatjuk a kérdéseinkre adott válaszok közlését. Rákóczifalva: vonzó, élhető kisvárost építünk * Lásd a Csalódottak című cikkünket a júniusi ÖN-KOR-KÉP 6. oldalán Már 2005-ben mazódott az igény a település megfogalfejlesztési koncepciójának öszszeállításakor, hogy Rákóczifalva a helyi társadalom hoszszú távú érdekeit érvényesítő, harmóniaigényeit kielégítő, a településkörnyezeti rendszer tudatos fejlesztését előtérbe helyező, fenntartható kisvárossá váljék. Kistérségi és mikrotérségi szerepünk biztosítja a hosszabb távú fejlődés lehetőségét. Környezetünkben mezőváros település nincs, és Rákóczifalva mezőgazdasági múltja és jelene lehetővé teszi az ilyen irányú fejlesztés megvalósítását. Rendelkezünk minden olyan követelménnyel, amely a várossá váláshoz szükséges: a rendezett utcakép, a lakosság polgári mentalitása, a közösségért felelősséget vállaló, lokálpatrióta szellemiség jellemzi az itt élőket, ez napjainkban a rendkívül tevékeny és nagyszámú civil szervezetben realizálódik. A település sokat fordított, illetve áldoz az infrastruktúra fejlesztésére. Rákóczifalva lakói a térségben közismerten szorgalmasak, vállalkozó szelleműek, képesek és hajlandóak az értelmes erőfeszítésekre. Megragadnak minden lehetőséget, amivel a településen fejlesztő folyamatokat tudnak generálni. Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete alapos előkészítő munka után kezdeményezte a várossá nyilvánítást. A városi cím és rang sok-sok feladatot ad a közösségnek, előtérbe kell, hogy kerüljön a pozitív gondolkodás, amely képessé tesz bennünket az előttünk lévő akadályok minél hatékonyabb leküzdésére. A felelősség mellett a városi címmel lehetőséget is kaptunk a településkép, az infrastruktúra és az intézményrendszer fejlesztésére, felújítására. Hoszszabb távon pedig biztosítja településünk számára önállóságának megőrzését. Történelmi múltunk és jelenünk kötelez bennünket arra, hogy a jövő generációja számára egy vonzó, élhető kisvárost építsünk fel ismertette Tóth Lajos polgármester. Jászkisér: új főteret kap a város A képviselő-testület a sikertelen tavalyi pályázatot követően most második alkalommal nyújtotta be a várossá nyilvánítás iránti kezdeményezést. A település 1818-ban kapta meg először a városi rangot, melyet később elvesztett. Jászkisérnek az 1990-es éveket követő fejlődése, az infrastruktúra teljes kiépítése, a térségi szerep erősödése folytán alakult ki a nagyközség vezetőiben az elképzelés, hogy Jászkisér visszaszerezze városi rangját. Jelenleg mintegy 5800 lakosunk van. Folyamatosan fejlesztjük az úthálózatot, és bár középiskolával nem rendelkezünk kiemelném a helyi alapfokú oktatás magas színvonalát ben iskolafenntartói társulást létesítettünk Pély községgel, illetve megalakult Jászkiséren a Köztestületi Tűzoltóság, ami közel 40 ezer ember biztonságára ügyel, ezzel is erősítve a térségi szerepet. A városban működő mentőállomás, fizikoterápia, a kiemelkedő fogorvosi ellátás az egészségügyi színvonalat növeli. A település életében meghatározó szerepet töltenek be a civil szervezetek és az általuk szervezett rendezvények, ilyen például a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, a Civil Majális. A városi önkormányzat rendezvényei közül különösen fontos a Pünkösdi Vigadalmi Napok július ÖN KOR KÉP 5

8 TELEPÜLÉSÜGY Szinte a várossá nyilvánítással egy időben kaptuk meg a támogatói döntéseket, így örömmel tudathatom, hogy Jászkiséren és Pélyen nagyarányú iskola- és óvodaépület-felújítási, illetve fejlesztési projekt indul meg ben. Ez a nyertes TÁMOP pályázattal együtt csaknem 600 millió forintos beruházási értéket jelent. Megújulnak az iskola, az óvoda épületei, illetve befedetjük az eddig csak nyáron üzemelő iskolai tanmedencét is. Továbbá terveket készíttetünk a város új főterének kialakítására is. A városavatás augusztus 21-én lesz. Kapcsolódik a XVI. Pendzsom Nemzetközi Néptáncfesztiválhoz (augusztus ), így a várossá nyilvánítást csaknem háromnapos rendezvény keretében ünnepelhetjük meg válaszolta dr. Gócza Tamás, Jászkisér város jegyzője kérdéseinkre. Csanádpalota: folyamatban van a szennyvízberuházás előkészítése Első alkalommal került sor a kezdeményezés benyújtására. Csanádpalota térségközponti szerepének erősítése, a pályázati lehetőségek bővülése szempontjából volt fontos elsősorban a városi cím elnyerése. De jelenti az uniós pályázati lehetőségek kiteljesedését, a vállalkozásfejlesztést, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének emelkedését. A pályázatot pályázatíró cég készítette el, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeinek aktív közreműködésével. Csanádpalota lélekszáma 3144 fő. Fontosnak tartjuk a közel 600 éves múltat, valamint azt, hogy a település történelme során többször is képes volt új helyen megtelepedni és fejlődni. A lakosság kedvezően fogadta várossá nyilvánításunkat. Elsősorban a helyi gazdaság fellendülését, munkahelyek létesülését várják a közigazgatási rangban bekövetkezett változástól. A településen folyamatban van a szennyvízberuházás előkészítése, pályázat útján nyert támogatással. A csatornahálózat kiépítésének és a szennyvíztisztító megépítésének kivitelezése várhatóan 2010-ben elkezdődik. Másik előkészítés alatt álló beruházásunk az egyik volt iskolaépület átalakítása óvodai nevelés céljaira. A pályázat eredményének függvényében a kivitelezés ez év decemberében elkezdődik. Önkormányzatunk tervezi még a bölcsőde másik épületbe történő áthelyezését, ezáltal a férőhelyszám növelését. E célkitűzés megvalósítására a pályázat előkészítése folyik. A fentieken kívül az önkormányzat közötti évekre szóló fejlesztési tervében egyéb infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, többek közt a piactér átépítése, a lezárt régi temető kegyeleti parkká történő átalakítása, belterületi kerékpárút létesítése is szerepel. A városavató ünnepséget a korábbi Csanádpalotai Napok elnevezésű rendezvénysorozat keretében, augusztus 15-én tartjuk. Avatónak Varga Zoltán önkormányzati miniszter urat kértük fel, aki vállalta ezt tudtuk meg Kovács Sándor polgármestertől. Zsámbék: célunk a saját rendőrőrs telepítése Másodszor pályáztunk a városi rangra. Tavaly formai hiba miatt nem bírálták el a beadványunkat. Zsámbék évek óta kisvárosként működik. Intézményhálózatunkat, orvosi ügyeletünket, zeneiskolánkat, középiskoláinkat, regionális munkaügyi központunkat, regionális tourinform irodánkat kilenc környező település is használja. A városi ranggal lehetőséget kapunk az ezzel járó előnyök kiaknázására, valamint kedvezőbb feltételekkel pályázhatunk az uniós és hazai forrásokra is. Évek óta minden feltételnek megfelelünk. A törvény egyébként csak azt írja elő, hogy nagyközségnek kell lenni, illetve a kisebbségi önkormányzatok támogatását kéri. A városokkal szemben támasztott követelmények így kevéssé kézzelfoghatóak, azokat egy szakmai bizottság értékeli minden aspiráns esetében. Zsámbék a négy legjobb pályázó között volt idén állandó lakosunk van, a bejelentett lakosokkal együtt pedig 5404-en vagyunk, de sokan nem jelentkeztek még át az új lakóövezetekből. Nehéz kiválasztani egyetlen legfőbb értéket Zsámbékon. A leghíresebb műemlékünk a XIII. századi Romtemplom, de négy múzeumot is működtetünk. Többek között a világhírű Lámpamúzeumot és a Hadtörténeti Múzeumot. Büszkék vagyunk a Zsámbéki Szomba- tok nyári színházi fesztiválra, a Zsámbék Jazz Openre, a Szín- házi Bázisra és hosszan sorol- hatnám még Kevés kivételtől eltekintve a lakosság támogatta a várossá válási kezdeményezést. Ennek előnyeit elég könnyű volt belátni. Következő célunk a város térfigyelőrendszerrel való ellátása és a városőrség kialakítása mellett saját rendőrőrs telepítése. Másik nagy feladatunk a városközpont felújítása. A városi rang többek között segít abban, hogy városként tízszeres öszszegre pályázhatunk a központ felújítására. Augusztus 20-tól 23-ig ünnepelünk. A várossá válási ünnepség mellett ekkor tartjuk nálunk Pest megye fennállásának évfordulóját. Partnerkapcsolati megállapodást kötünk az erdélyi Homoródszentpállal, és ekkor lesznek a hagyományos Lovasnapok is mondta a várossá válásról, terveikről, lehetőségeikről Lovas Lajos, Zsámbék polgármestere. Hajós Anna 6 ÖN KOR KÉP július

9 TELEPÜLÉSÜGY FEJLESZTÉSPOLITIKA ÉPÜL, SZÉPÜL Martfű, az egykor virágzó cipőipari nagyfoglalkoztató település egyesek szerint megtorpant a fejlődésben, mások szerint most is gyarapodik. Tény, hogy a turizmusélénkítő fürdőfejlesztéstől sokat várnak. Ha nem is minden területen látványosan, de napjainkban is épül, szépül Martfű, a 7200 lakosú Tisza-parti kisváros. Amikor a települést átvettem 2006-ban, nagyon komoly racionalizálással és pénzügyi korrekcióval kellett kezdenem, hogy újra lehessen dinamizálni a várost, amihez a mostani viszonyok kevésbé kedveznek, noha ez általános, nem martfűi sajátosság mondja dr. Bakonyi Péter polgármester. A húszéves város Mennyire maradt meg az 1989-ben városi rangot kapott Martfű iparváros jellege napjainkra? A Tisza Cipőgyár az 1940-es évek elejétől kezdett termelni, az ország legnagyobb cipőgyáraként. E köré szerveződött a település, korszerű elvek szerint. Fénykorában az üzem több mint ötezer embert foglalkoztatott. Kihelyezett leányvállalatai működtek az ország különböző részein. Komoly visszalépés volt a gazdasági rendszerváltás, amikor megtörtént ennek a hatalmas cégnek a szétdarabolása. Jelenleg a Tisza Cipőgyár Kft. áll felszámolás alatt. Lezajlott egy privatizáció, amit elleneztünk, hiába kértük az ÁPV Rt.-t, ne adja magánkézbe a céget, mert nem biztos, hogy pozitív eredményekkel jár. Sajnos, ez be is következett. A Tisza ipartelepen ennek ellenére még mindig ezer embernek van munkahelye. Szerencsére nem csak a cipőipar honosodott meg Martfűn. Az 1970-es években idetelepült egy növényolajgyár, ami Közép-Európa legnagyobb növényolajgyárává vált, és most az ország egyetlen ilyen működő gyára ben megépült az Első Szövetkezeti Sörgyár, amely ma a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. egyik hazai gyára. Az élelmiszeripar hazai privatizációja nem volt sikertörténet. Martfűn, még ha idegen kézben is, de megmaradtak ezek az üzemek. A rendszerváltáskor bevezetett iparűzési adó között komoly fejlődést jelentett a városnak, amit másként ítéltek meg a martfűiek és másként a kívülállók. Időközben a szabályok változtak, mint ahogy változott az önkormányzatok helyzete is tól lényegesen romlottak a lehetőségek az adóváltozások miatt. A város gazdálkodásáról készített legutóbbi pénzügyi beszámolóban is olvasható: a helyi adóbevétel továbbra is nehezen tervezhető, bizonytalan és így kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatot. Nem szerencsés ez a körülmény, ennek ellenére nagyon örülünk a helyi adónak, mert nagyon fontos a város további fejlődése szempontjából. Próbálkozunk Martfű ipari jellegét megőrizni, további beruházásokat idecsábítani. A ciklus eddig eltelt két és fél évében inkább a rehabilitációs foglalkoztatás terén voltak sikereink. Úgy tűnik, a Tisza ipartelep helyzete stabilizálódik. Másfél milliárdos költségvetésünk van, ez egy kisvárosnál jónak mondható. Segít-Hetek? tábor Martfűn. A Hetednapi Adventista Egyház július második hetében Segít-Hetek? tábort szervezett Martfűn. A Miskolcról, Debrecenből, Abonyból, Szolnokról érkezett egyetemista és középiskolás fiatalok ingyen dolgoztak, ellenszolgáltatás nélkül, a munka öröméért és hogy segítsenek a településen mondta lapunknak Jónás Tibor táborvezető. Az önkéntesek a főút melletti virágágyásokat gyomlálták és az általános iskola tantermeinek falait készítették elő festésre, illetve a művelődési központban működő 62 ezer kötetes városi könyvtárban zajló festéssel összehangolt állományrendezésbe kapcsolódtak be. Különösen ez utóbbi helyen fogadták örömmel őket, mert amint Pápai Jánosné könyvtáros fogalmazott 12 éve nem volt ilyen horderejű munkára lehetőségük, a fiatalok pedig lelkesek, szorgalmasak voltak, nagyban megkönnyítették ezt a munkát. Dr. Bakonyi Péter polgármester is örömmel vette a fiatalok jelentkezését a városszépítő önkéntes munkára, a táborozókat olcsó kollégiumi szállással segítette július ÖN KOR KÉP 7

10 TELEPÜLÉSÜGY FEJLESZTÉSPOLITIKA 350 millió forintos működési célú folyószámlahitellel vettem át a települést, az volt a célom, hogy ezt lefaragjam. Az adósság idén lecsökkent 70 millióra, amit igyekszünk tovább faragni, hogy kipréselhessük néhány beruházás önrészét. Milyen megvalósult vagy tervezett fejlesztésekről tud beszámolni? Zajlanak az útfelújítások, átadtunk egy igényes, többgenerációs játszóteret, a Szolnok Martfű kerékpárút hiányzó szakaszai most épülnek. A szennyvíztisztító és az ipari park beruházással Kisváros nagy városházával A Termálhotel impozáns épülete Szent István szobra és a katolikus templom a főtéren Uszoda magánerős beruházásból Magánerős fürdőfejlesztés A Martfűi Rekreációs Központ részeként néhány hete adták át az impozáns Gyógyfürdő és Uszodát. A Toma Bau Zrt. nevű magánvállalkozás nagy ívű fejlesztésekbe kezdett: 2005-ben megnyitotta a Martfű Gyógykempinget, azt követően felújította a Kastélyszálló Panziót, két évvel ezelőtt pedig megépítette a Termálhotelt. A mostani uszodamegnyitóval egy ötéves fejlesztési projekt zárult le. A fedett fürdőben, a régióban is hiánypótlónak számító, trambulinnal felszerelt 33 méteres sportmedence, gyógymedencék, tan-, illetve gyermekmedence található. A fürdőfejlesztés kültéri medencék, wellness központ építésével tovább folytatódik. A fürdő- és uszodaberuházás magánerőből valósult meg, állami támogatásként ötmillió forintot nyert a Toma Bau. A korábban átadott szálloda 200 millió forintos uniós támogatásban, a gyógykemping 37,4 millió forintos hazai vissza nem térítendő támogatásban részesült. még adósak vagyunk. Sajnos a külső környezet romlik, három éve nem nőnek az állami normatívák, nem túl bíztató a tervezett kilencszázalékos elvonás sem a normatívából. Van egy turisztikai vállalkozás is a városban, igaz nem önkormányzati kézben, de folyton fejleszt, és bíztató együttműködési lehetőségek körvonalazódnak az önkormányzat és az üzemeltető cég között, amely gyógykempinget, szállodát, kastélyszállót és legutóbb egy uszodát is épített. Élhető városnak ítéli meg Martfűt? Feltétlen, hiszen a feszültségek talán kisebbek, mint máshol, az infrastruktúra elég fejlett, a város elhelyezkedése a négy kistérség határán igen kedvező. A település továbbra is fiatalnak számít az átlagéletkor alapján, de már elkezdődött az öregedése, ezért szeretnénk helyben tartani a fiatalokat. Ehhez megfelelő munkahelyek kellenek, de telekkialakítással is próbálkozik az önkormányzat. Sajnos, a csökkenő gyereklétszám miatt a korábbi kettő helyett már csak egy általános iskolát működtetünk. A város kulturális élete nagyon gazdag, harmonikus a generációk együttélése. A nyugdíjasok aktív, kreatív tevékenységet folytatnak, a fiataloknak sok programot kínál a művelődési központ. A közbiztonság jó, annak ellenére, hogy a szomszédos településekről kedvezőtlen jelenségek is mint a kukázás, kábítószerezés, uzsora be-beszivárognak. Bízom a jövőben, szeretném, ha minél többen ellátogatnának Martfűre, és a város megtalálná a helyét a térségben a többi településsel együttműködve. A környék szép, közel van Cserkeszőlő, a Tiszakürti Arborétum, és itt folyik a Tisza. Kép és szöveg: Simon Cs. József 8 ÖN KOR KÉP július

11 KULTÚRA Finisben Beszélgetés Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével Valószínűleg minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár gondterhelten figyeli, mi lesz Péccsel, hogyan tud felkészülni arra a megmérettetésre, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése von maga után. Bizonytalanná vált az anyagi háttér, a szükséges épületek elkészülte is kétségesnek tűnik. Váltották egymást a projektvezetők és a város polgármesterei. Pedig 2004-ben, a címért folyó versengésben kiváló pályázatot sikerült beadni Pécs, a határtalan város címmel, amely a közeli országhatárra, a környező és itt élő kultúrák sokszínűségére épített. Hol tartanak most? kérdeztük dr. Páva Zsoltot, a város új polgármesterét, aki szinte az utolsó órákban kapta kezébe a stafétabotot. A felvezető év legrangosabb eseménye az Operalia, Plácido Domingo nemzetközi énekversenye, amelyre a világ minden tájáról érkeznek versenyzők és az opera műfajának elismert nagyjai. Az elődöntők és a középdöntő helyszíne Pécs lesz, valamint annak a hangversenynek is, amely a budapesti Operaház-beli döntő után nálunk is lehetőséget kínál a verseny legjobbjainak a bemutatkozásra. Mindvégig a pécsi Pannon Filharmonikusok kísérik az énekeseket, és őket vezényli Plácido Domingo. Az eddig felmerült problémákból mi az, ami megoldódott, amelyekről látszik, hogy meg fog oldódni és melyek azok, amelyek továbbra is nehézséget jelentenek? Ez az egy év sok gondot és lehetőséget tartalmaz. A választás után úgy döntöttem, nem túlélni kell az eseményt, hanem Pécs városát olyan helyzetbe hozni, hogy alakítója, irányítója legyen a folyamatnak, és végül nyertesen kerüljön ki belőle. Sok munka van mögöttünk, és most már vannak jó híreink is. Elfogadtuk a januártól decemberig tartó programot, aláírtuk két fontos beruházás, a Zsolnay Kulturális Negyed és a koncertterem szerződését. Sajnos a késést nem tudjuk behozni, de a Zsolnay negyed 2010 végére, a koncertterem pedig 2010 októberére elkészül, tehát a késedelemből valamennyit lefaragtunk. Viszont minden közterület-felújítás befejeződik a jövő év elejére, köztük a főtér, a Széchenyi tér is. Sikerült a polgárokat visszahozni az EKF-rendezvénysorozat közelébe, 100 millió forintos civil alapot különítettünk el. Pályázhatnak ők is, hogy megmutassák, mit tudnak a pécsi polgárok hozzátenni az eddigi programokhoz. Szeretnénk, ha a fiatalokat, a gyerekeket támogató, az ő életüket, valamint a fogyatékossággal élők helyzetét bemutató rendezvényeket hoznának. Mi lesz a tervezett szállodaépítésekkel? A szállodai kapacitás terén nincs okunk a büszkeségre, a válság elvette az előtte érezhetően létező beruházási kedvet, lelassult a különböző kategóriájú hotelek építése. Az utóbbi hetek pozitív fejleménye, hogy az egyik jelentős, négycsillagos belvárosi szálloda, ami úgy volt, hogy nem épül meg, mégis elkészül. Most arról tárgyalunk az érintettekkel, hogyan lehet a meglévő hoteleket felújítani, magasabb szintre hozni. Talán az év végére ezek a beruházások is megvalósulnak. Milyen a város megközelítése, az út, a vasút területén lesz-e előrelépés? Az építésben résztvevő szakemberek megerősítették azt az információt, hogy az időpont tartható: március 31-én átadják a hozzánk vezető autópályát. Az Intercity ügyében nincsenek jó híreink. A menetidő csökkenésére nem lehet számítani, jó esetben is csak a szinten tartást sikerül megőrizni, vagyis a két óra ötven perces utazási időt. Repülőterünk regisztrált nemzetközi légikikötő, közepes vagy annál kisebb gépek fogadására alkalmas. Miután az önkormányzat számára jelentős többletfinanszírozási kötelezettséggel jár a fenntartása, ezért szakmai befektetőt keresünk. A 2004-ben elhangzott koncepció szerint határon átnyúló programokat is beiktatnak. Ezek megvalósulnak? A Balkán kapuja volt az üzenet. Talán halványabban lesz jelen, mint akkor gondoltuk, ám ez továbbra is filozófiája a programnak. Elsősorban Kelet-Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Szerbia és a Balkán többi állama szerepel zenei, irodalmi, kulturális eseményekkel ebben a sorozatban. Az EKFcímet velünk együtt elnyert Essennel és Isztambullal napi kapcsolatban állunk, együtt is működünk az irodalomtól a táncon át a zenéig több területen. Jönnek hozzánk, illetve mi is viszünk hozzájuk rendezvényeket. Ugyancsak tartjuk a kapcsolatot Grazcal, a testvérvárosunkkal, amely néhány éve nyerte el ezt a rangot. A mostani programgazda, Linz is sok segítséget ad, és Vilniusszal szintén szoros és jó az együttműködésünk. Hajós Anna július ÖN KOR KÉP 9

12 KULTÚRA Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak Kincses Veronikával Szegvári Katalin beszélgetett Egy civil számára óriási rangnak számít, ha egy énekest felkérnek egy ilyen verseny zsűrijébe A szakmabelinek még inkább óriási rang Mi több, kitüntetés, hiszen a zsűri tagjai közül többen már kezdő énekes koromban is szaktekintélyek voltak. Például Ioan Holender, a bécsi Staatsoper jelenlegi igazgatója, aki menedzserként már főiskolás koromban szerződtetni akart a Grazi Operaházba. És miért nem ment? Akkortájt ez különösen nagy lehetőség volt Mert nem engedtek el a Zeneakadémiáról, de különben is a magyar énekesek számára mindennél fontosabb a Magyar Állami Operaház színpadán énekelni. Nekünk az a szentély. A három tenor közül Carerassal és Pavarottival énekelt Sajnos Domingoval még nem hozott össze a sors. De ami késik, nem múlik. Személyesen most találkozunk először. Hogyan jellemezné a nagy trió tagjait? Pavarotti hangszínétől elolvadok. Nagyszerű volt vele a Bohéméletben. Amikor évekkel később Buenos Airesben találkoztunk, ő is szeretettel idézte fel közös előadásunkat. Carreras személyisége, lírája, lenyűgöz. Nagy élmény volt, amikor két éve Pécsett énekelhettem vele. Domingo igazi renszánsz ember. Énekel, vezényel, majd elrepül a Forma 1- re, énekversenyt rendez, de Kincses Veronika tanulmányait a Zeneakadémián végezte, illetve a római Accademia di Santa Cecilián ban a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. A világ számtalan operaszínpadán énekelt már. Számos komplett operalemezen énekelt főszerepeket, magyar és külföldi hanglemezcégek felkérésére, hét szólólemez, előadások felvételei és önálló film- és televiziós produkciók jelentek meg DVD-n. Lemezei nemzetközi hanglemezdíjak nyertesei (Párizs, New York). A világ számtalan operaszínpadán énekelt már visszatérő vendégként nagy sikerrel. A bécsi Staatsoperben, a berlini Deutsche Operben, a velencei Teatro La Feniceben, a római operaházban, a barcelonai Teatro Liceuban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, a bostoni, San Francisco-i, montreali operákban. Neves fesztiválok vendégeként Salzburgban, Bécsben, Athénban, Thesszalonikiben, Bard-fesztiválon (New York), Firenzében, Drezdában stb. énekelt. Szingapúr, Hongkong, Izrael koncerttermeiben, valamint a Carnegie Hall-ban is fellépett. Törökországi bemutatóként Bartók: A kékszakállú herceg vára című operájában Judit szerepét énekelte. A Pécsi Tudományegyetem-Művészeti Kar professzoraként az énektanszék megalapítója, tanára és tanszékvezetője volt. egy napot sem bír ki éneklés nélkül. És ha felmegy a színpadra, ő maga Radames, Lohengrin, Otthelo és a többi hős, akiket megformál. Árad belőle a jóság, elképesztő pozitív kisugárzása van. Igazi latin férfi. Az ember úgy érzi, hogy Domingo az apja, a mentora, a fivére, a barátja. Kollégák, akik már énekeltek vele, mesélik, hogy előadás előtt mindenkihez van egy bíztató szava. Ideális partner. Pedig saját tapasztalatból tudom nem könynyű a színpadra lépés előtti egy-két óra. Nagy teher és felelősség minden este azonos színvonalon énekelni, de annyi öröm van benne, hogy igen nehéz abbahagyni. Pedig Domingo sem húsz éves már Mikor dőlt el, hogy énekesnő lesz? A Magyar Rádió Gyermekkórusában már 12 évesen szólót énekeltem. Akkor határoztam el, hogy ha törik, ha szakad operaénekes leszek. Olykor temetik az operát. Azt mondják elavult műfaj Ehhez képest a Domingo versenyre 900 fiatal jelentkezett. Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak, a maguk örömére, a kisgyereküknek ki ne emlékezne édesanyja altatódalára? vagy a színpadon. Milyen szempontok alapján zsűrizik a versenyen? Mivel a jelentkezők közül nem egészen kezdőket választott ki az előzsűri, hanem 48, már részben Domingo nemzetközi énekverseny. A július 25. és augusztus 1. között Pécsett, illetve Budapesten zajlik a Plácido Domingo nemzetközi énekverseny. A világhírű tenorista 16 évvel ezelőtt hívta életre az Operaliát, amely idén a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódik. A zsűri tagjai: Jean-Luc Choplin, a párizsi Théatre du Chatelet főigazgatója, Marta Domingo, Plácido Domingo felesége, aki rendező is, Thierry Fouqet, a Bordeaux-i Operaház művészeti vezetője, Jonathan Friend, a New York-i Metropolitan Opera menedzsere, Juan Matabosch, a barcelonai Gran Teatre del Liceu művészeti igazgatója, Antonio Moral, a Teatro Real del Madrid művészeti igazgatója, Andrés Rodríguez, a Teatro Municipal de Santiago de Chile művészeti igazgatója, Helga Schmidt, a valenciai Palau de les Arts Reina Sofia igazgatója, Jean-Louis Grinda, az Opéra de Monte-Carlo igazgatója, Ioan Holender, a bécsi Staatsoper igazgatója, Peter Katona, a londoni Covent Garden művészeti vezetője és Grégoire Legendre, a Québeci Opera főigazgatója. A bíráló testületben a rangos külföldi szakértők mellett az egyetlen magyar zsűritag Kincses Veronika Kossuth-díjas szopránénekes. pályán lévő versenyzőt, ezért mások a szempontok, mintha kezdőket ítélnék meg. Természetesen nagyon fontos a hang, a muzikalitás, de hallottam én már kevésbé szép hangot, amit az énekes az előadásával, a személyiségével ellensúlyozott. Nem leszek szőrös szívű, még jól emlékszem, milyen nagy megpróbáltatás egy fiatal énekesnek megmérettetni magát. 10 ÖN KOR KÉP július

13 A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. (Denis Diderot) MELLÉKLET ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet július Az ENSZ-ben már nem csak díszpintyek a nők Beszélgetés Akóts Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövettel, a Magyar Köztársaság Állandó ENSZ Képviselete (Genf) vezetőjével Amikor elfoglalta pozícióját Genfben, mit tett ki először az irodájában? Azokat a tárgyakat, melyeket az itthoni kollégáktól, barátoktól kaptam útravalóul. Volt köztük szakkönyv, de humoros irodalom is. A központi helyre egy vaskos kötet került, amiben az összes Genfben működő, kb. 920 nemzetközi szervezet megtalálható. Ez a könyv emlékeztet arra, hogy Magyarországot milyen sok irányban kellene bemutatni, és milyen sok irányban kell a magyar érdekeket képviselni. Női tárgy is került az íróasztalra? Virág mindig van az asztalomon. És a lánya képe? A lányom már 24 éves, komoly, önálló egyéniség. Ő úgy tartja, hogy a családi életet és a munkát élesen el kell választani. Nem szeretné, hogy a mama munkahelyén kint legyen a képe. Ráadásul az enyémhez hasonló szakmai irányba indult el, és úgy döntött, hogy minden meccsét maga vívja meg. Ön hogyan került kapcsolatba a külpolitikával? A közgazdasági egyetem nemzetközi szakán végeztem, amikor még nagyon kevés nő volt a szakmában. Most is kevés van. Igen, de a fiatalok körében egyre többen választják ezt a pályát. Tehát remélem, hogy idővel kiegyenlítődik az arány. Sok akadályt kellett leküzdenie, hogy előre jusson? Elsősorban ahhoz kellett hozzá szoknom, hogy rendszeresen olyan megbeszéléseken vettem és veszek részt ma is, ahol egyedül vagyok nő, valamint, hogy bizonyos élethelyzetekben vannak, akik furcsán néznek rám, nemcsak azért mert nő vagyok, hanem mert fiatalabb, mint férfi diplomatatársaim. Azt is furcsállották a kollégák, hogy nő létemre olykor férfiasan keményen mondok véleményt. Ráadásul még csinos is. Na, hát ezzel soha nem éltem. Ez nálam alapszabály. A kezdetektől fogva szigorú szakmai síkon haladok. Inkább tekintsenek vaskalaposnak, merevnek. Ugyanakkor azt vallom, vállalni kell, hogy nő vagyok. Megjelenésben és véleményalkotásban egyaránt. Tehát, ha már gyárilag érzékenyebbek vagyunk problémákra, inkább észreveszünk árnyalatokat, más módszerrel kívánjuk a partnereket meggyőzni, nem feltétlenül erőből, szkanderből, mint a férfiak többsége, hanem esetleg még három érv felvetésével, vagy egy szokatlan gondolat bevetésével, akkor ezeket az előnyöket hasznosítani kell. És ezzel mindenki nyer, hiszen egy vitás kérdést könnyebb eldönteni, ha legalább az egyik fél kompromisszumkereső. Minek következtében, adott esetben győztesen tud felállni az asztaltól. Nekem is szilárd meggyőződésem, hogy azok a nők, akik anyák is, bármilyen pozícióban vannak, egy-egy döntés meghozatalakor ösztönösen a gyerekeik jövőjére is gondolnak, ami fontosabb egy pillanatnyi győzelemnél. Ezért is örülök annak, hogy az ENSZben egyre több a nő diplomata. Amerika nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nők ne csak díszpintyek legyenek. Hol a helyünk, nekünk magyaroknak, a genfi nemzetközi szervezetek központjában? Ott tulajdonképpen egy furcsa kettősség érzékelhető. Az egyik oldalról úgy tűnik, mintha a nemzetközi szervezetek hatalmas nagy székházaikban, mint elefántcsont-tornyokban, a világtól távol dolgoznának. Nehezen hagyják magukat a valóságtól befolyásolni? Olykor még ez is igaz. És ezt a távolságot nagyon konkrét magyar érdekek érvényesítésével kell áthidalnunk. Felmérve azt, hogy közepes méretű országként mi a lehetőségünk, mekkora a játékterünk. Ennek tudatában kell megtalálni a Magyarország számára fontos hangsúlyokat. Az ötszáz oldalas könyvben lévő szervezetek között prioritásokat kell felállítani. El kell dönteni, hogy a mi kis, négy diplomatából álló csapatunknak mi a missziója. Konkrét példaként a legfrissebbet említeném, ami azt hiszem, igen komoly sikere a magyar diplomáciának. Május 12-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja lettünk. Ez a szervezet 47 ország képviselőiből áll ban jött létre. És most van az első olyan szakasz, amikor újabb és újabb országok kerülnek be, és mindig vannak kifutók, amelyek búcsúznak. Ez egy három évre szóló tagság, egybeesik a ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július 11

14 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK magyar európai uniós elnökség időszakával, ami 2011 első felében kezdődik. Nagyon remélem, és meggyőződésem, hogy addigra életbe lép a Lisszaboni Szerződés, ami azt jelenti, hogy 2010 januárjától Spanyolország, Belgium és Magyarország lesz az első olyan három ország, ami az új felfogású trió-elnökségben tizennyolc hónapos egységes munkát tud végezni. Ez mindenképpen előnyösebb, mint a korábbi hat hónapig tartó működés, amikor nem volt idő az elkezdett munkák befejezésére. Az emberi jogi tanácsi tagság komoly presztízst jelent Magyarországnak Sokszorosan erősebbek vagyunk tőle. Mert az én értelmezésemben, nem egyszerűen megduplázódnak a lehetőségeink, hanem sokszorosára növekednek azáltal, hogy ugyan a keleti csoport kvótáján, de EU-tagállamként, a nyugat-európai csoport országaival közös értékrendet képviselve tudunk magyarként reményeim szerint aktív és kezdeményező szerepet vállalni. Hiszen a kelet-európai térség múltját, gazdaságát, az elmúlt 20 év történetét a tagok közül mi ismerjük a legjobban. Ez azt is jelenti, hogy segíteni tudunk azoknak az országoknak, amelyek még csak az út elején járnak, most térnek át a modern gazdaságra, most változik a parlamentjük, most alakulnak a társadalmi szervezeteik. És nemcsak a mi térségünkben tudunk segítséget nyújtani, hanem Ázsia és Afrika számos országának is, amelyekkel hagyományosan jók a gazdasági és kulturális kapcsolataink. Ugyanis ezen államokból az elmúlt évtizedekben sok II. Budapesti Emberi Jogi Fórum június Konferenciasorozat magyar kezdeményezésre A Külügyminisztérium 2008-ban döntést hozott arról, hogy Budapest Human Rights Forum néven évente megrendezésre kerülő nemzetközi emberi jogi konferenciasorozatot indít. Az I. Budapesti Emberi Jogi Fórumot augusztus 28-án és 29-én tartották az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 60. évfordulója alkalmából. A konferencia központi témája az emberi jogvédők helyzetének elemzése volt. Magyarország jelezve az emberi jogok iránti elkötelezettségét az ENSZ emberi jogi tanácsi jelölése során is kötelezettséget vállalt az emberi jogi fórum éves rendszerességgel történő megrendezésére. A II. Budapesti Emberi Jogi Fórumot ez év június 25-én és 26-án rendezte a Külügyminisztérium, ahol a négy panelvita keretében a közönségnek is lehetősége nyílt bekapcsolódni a vitába. A II. Budapesti Emberi Jogi Fórumra meghívást kaptak fontos nemzetközi szervezetek, így az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió képviselői, számos nem kormányzati szervezet, továbbá az egyes témákban érintett, illetve az aktív kormányok képviselői. A nyitóbeszédet Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára mondta, ezt Javier Solana-nak, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselőjének, majd Navanethem Pillaynak, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának videoüzenete követte. Az első panel a népirtás megelőzésére kívánt összpontosítani, amelynek előzményeként Magyarország egy Népirtást Megelőző Központ megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére tett ígéretet az I. Budapesti Emberi Jogi Fórumon. A második panel az Európai Unió keleti szomszédság-politikájának emberi jogi aspektusait helyezte vizsgálódásának középpontjába. Tekintettel arra, hogy a Keleti Partnerség beindításával új lendületet vett a párbeszéd az EU keleti szomszédaival, kiemelten fontos az emberi jogi aspektusok körüljárása. A harmadik panel vezérvonala a mozgásszabadság, különös tekintettel a migráció kihívásaira a vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulója és Magyarország nyugati határainak megnyitása alkalmából. Ez az május 18-án meghozott döntés teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárai szabadon a Német Szövetségi Köztársaságba utazhassanak. Végül a többi között ezek a lépések vezettek el Németország újraegyesítéséhez. Tekintettel arra, hogy a határaink megnyitása fontos lépés volt a demokratizálódás folyamatában, a fórum negyedik paneljának fókuszában a szabad és törvényes választások álltak, megvitatva a kérdéskörben aktív nemzetközi szervezetek választási megfigyelői misszióinak munkáját. diák tanult Magyarországon, akik már visszamentek a hazájukba, ahol nemcsak az államigazgatásban, hanem a gazdasági életben is komoly pozíciókat töltenek be. Vietnam, Laosz, Mongólia, hogy csak néhányat említsek. És ami nagyon fontos, hogy nekünk nincsen nehéz gyarmati hátizsákunk, ami az érintettek számára kétségessé teszi, hogy amikor egykori gyarmattartóik irányt akarnak mutatni, vagy kritizálnak valamit, az tényleg őszinte vélemény-e, vagy netán valami mögöttes szándék vezérli őket. Velük szemben mi megbízható, hiteles, kiszámítható partner vagyunk. Elsősorban milyen kérdésekben akarnak megnyilvánulni a tanácsban? A mi prioritásaink: a nemzeti kisebbségek helyzete, az emberi jogok szélesebb összefüggése, legyenek ezek a nők, a gyermekek jogai vagy a diszkriminációmentes élethez való jog. A mostani időszakban, amikor a pénzügyi és gazdasági válság különösen sebezhetővé teszi a kisebbségeket, fokozott figyelemmel kell lennünk irányukba. Tehát azt hiszem, hogy egy ilyen történelmi időszakban talán túlzás és elfogultság nélkül azt lehet mondani, hogy megnő az emberi joggal foglalkozó szervezetek, intézmények szerepe, különös tekintettel az ENSZ-re, ami az emberi jogokkal foglalkozó univerzális, átfogó, intézmény. Vannak természetesen olyan egyezmények, amelyek speciálisan a gyermekek vagy a nők jogaival foglalkoznak, de az ENSZ az, ami átfogóan egyaránt foglalkozik a politikai és polgári és az egyes társadalmi csoportok jogaival. Mi a II. Budapesti Emberi Jogi Fórum jelentősége? Magyarország azon kevés országok egyike, amelynek emberi jogi nagykövete van. Ez azt jelenti, hogy különösen kiemelten és következetesen foglalkozunk az emberi jogi kérdésekkel, amit ez a tanácskozás is bizonyított. Most azon dolgozunk, hogy a szakmai és politikai szándékaink a nemzetközi közvélemény számára is megismerhetők legyenek. Ebben a folyamatban sokat jelentett, hogy a konferencián komoly nemzetközi részvétel volt. Négy nagy blokkban foglalkoztunk különböző emberi jogi kérdéskörökkel. Ebből az egyik egy magyar kezdeményezés, ami egy budapesti székhelyű népirtás elleni nemzetközi központ életre hívása lenne. Az öt kon- 12 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július

15 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK tinensről dolgoznának itt olyan kutatók, akik a legjobban ismerik saját régiójukat. A feladatuk a többi között az lenne, hogy időben felhívják a figyelmet azokra a területekre, ahol olyan feszültséggócok alakulnak ki, amelyekből bármikor népirtás lehet. Sok elemző állítja, hogy ez nem egy hirtelen kirobbant politikai feszültségből keletkezik. A népirtás előzménye, szinte minden esetben, a hosszú időn keresztül lappangó gyűlölet, politikai, gazdasági, szociális feszültség. Magyarországon a cigánykérdés is erről szól, mert nem hiszem, hogy régen a nem cigányok imádták a cigányokat. Számunkra a nagy prioritások között két fő vonulat a legfontosabb: az emberi jogi kérdések, ezen belül a kisebbségek, a nemzeti kisebbségek helyzete. A másik ilyen kérdéskör a leszerelés. Mind a két területen hosszú éveken keresztül eléggé fagyos volt az USA-val az együttműködés. Olyannyira, hogy Genfben hosszú évekig nem volt amerikai nagykövet. A missziót ügyvivő vezette. Az Obama-adminisztráció hivatalba lépése óta nagyon pozitív, kezdeményező, együttműködési készséget mutató üzeneteket küldött a legkülönbözőbb területekre. Már hónapok óta jól érzékelhető, hogy visszatértek a nemzetközi együttműködésbe. Ennek most már egyértelmű bizonyítékai vannak: velünk együtt az Egyesült Államokat is beválasztották az Emberi Jogi Tanácsba. A szembenézést nem lehet halogatni Elég nehéz lehet bizonyos kardinális kérdésekben úgy döntéseket hozni, hogy a legerősebb hatalom nincs jelen. Igen, most minőségi változás történt. Visszatérve az eredeti kérdéshez: mint misszióvezetőnek, nekem is vannak személyes prioritásaim. Az egyik a romakérdés, a másik a női ügyek és a harmadik a környezetvédelem, klímaváltozás, a vízhez kapcsolódó modern témák. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak egyrészt meg kellene próbálni jobban tudatosítani a nemzetközi partnerekben, a nemzetközi közvéleményben, hogy mit tesz ezeken a területeken, milyen kiváló szakembereink és eredményes projektjeink vannak. Ez azért is fontos, mert kialakult egy sajátos negatív trend, ami már elérte a nemzetközi sajtó szintjét. Például a romakérdésben. Ezért sem lehet halogatni, hogy elmondjuk, mi az, amit tenni próbálunk, és be kell mutatnunk, hogy ez nem csupán magyar probléma. Nem nemzeti sajátosság? Az egész régióban komoly probléma, amiben igenis vannak jó tapasztalatok, projektek. Ezeket kell egymással szorosabb regionális együttműködésben megosztani. Ugyanis egy olyan népcsoportról van szó, amely komoly migrációs és történelmi hagyományokkal rendelkezik. Ezeket tiszteletben kell tartanunk. Nemzetközi összefogással kellene eljutnunk odáig, hogy megismerjük a roma népesség hagyományait, művészetét, kultúráját, azokat a tradíciókat, amelyek az európai kultúra, mi több a nemzetközi kultúra részét képezik. A szembenézést nem lehet halogatni, és nem csak azért, mert az Emberi Jogi Tanács egyik munkaformája az úgynevezett felülvizsgálati folyamat, aminek keretében minden országnak jelentést kell adnia, amelynek kapcsán a bizottság egy ülésén a tagok kérdéseket tesznek fel, keményen firtatva a kényes témákat. Ahhoz, hogy erre felkészüljünk, már most elő kell venni a tükröt, ami a valós helyzetet mutatja. Ugyanakkor a nemzetközi megítéléshez egy szempontot hozzátennék, amit ön nyilván jó diplomataként udvariasságból nem említ. A rólunk kialakult képben óriási szerepe van a hazai médiának is, amely nyitottabb a botrányokra, mint az eredményekre. Sz. K. Lezárult az első kormányzati szintű női esélyegyenlőségi képzés A politikai döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a nemek közötti esélyegyenlőséget közölte Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára Budapesten, a kormányzati gender mainstreaming képzési program zárókonferenciáján. A szakállamtitkár elmondta: a gender mainstreaming olyan politikai célt és stratégiát jelent, amely a nemek közötti esélyegyenlőséget a politikaformálás középpontjába helyezi. A Magyarországon mérföldkőnek tekinthető képzésben a kormányzati szféra közel 150 munkatársa vett részt. A program összköltsége 85 ezer euró volt, amelynek nagy része európai uniós támogatás, a 15 ezer eurós önrészt pedig a tárca biztosította. A képzés 2009 tavaszán, az Európai Bizottság Progress Programja pályázatának keretében valósult meg, ez a bizottság 2007 és 2013 közötti foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja. Az esélyegyenlőségi képzésben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Miniszterelnöki Hivatal, az Önkormányzati Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az APEH és a Magyar Államkincstár munkatársai vettek részt. A fő célkitűzés az volt, hogy a nemek egyenlőségének érvényesítéséhez a részt vevő szakemberek számára átfogó ismereteket, továbbá saját működési területüket érintő praktikus tudást nyújtsanak és terjesszék a gyakorlatban már jól működő példákat közölte Rauh Edit. A képzéshez kapcsolódóan elkészült egy általános ismereteket tartalmazó kézikönyv, valamint nyolc munkafüzet, amelyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz igazodva ismertetik a irányító hatóságok feladatait. A programban szakmai közreműködőként részt vett a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Konszenzus Alapítvány budapesti szervezete. Forrás: hu/cikk.html?cikk_id=15280 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2009.július 13

16 Partvonalról a fősodorba ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK El kell érni, hogy a közigazgatás szolgáltasson, és ne hatalmat gyakoroljon Beszélgetés Rauh Edit szakállamtitkárral Kinek az ötlete volt a képzés? A tréning-sorozat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárságának kezdeményezésére indult el és az Európai Bizottság Progress Program pályázatának keretében valósult meg. Kezdeményezésünk az Európai Unió azon világos politikai akaratát tükrözi, mely szerint a nemek egyenlőségének eléréséhez mind az elméleti kereteket és módszertant, mind a sikeres gyakorlati alkalmazás feltételeit meg kell teremteni. A magyar államigazgatásban ez volt az első ilyen jellegű képzés, s mérföldkőnek tekinthető a vállalkozás amiatt is, hogy a tréning kormányzati szintű szakemberek bevonását célozta meg. A gender mainstreaming -nek még nincs bejáratott magyar megfelelője. A kifejezés olyan politikai célt és stratégiát jelöl, amely a nemek közti esélyegyenlőséget a politikaformálás központjába helyezi. Erre a kívánatos tendenciára utal a tréningek kézikönyveként megjelentetett kötetünk címe is: Partvonalról a fősodorba. A gender mainstreaming tehát a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítását szolgáló átfogó politika, mely arra irányul, hogy a nemek közti egyenjogúság kérdése bekerüljön az általános politikába, a programtervezésbe, valamint a szektoriális politikába és tevékenységekbe, s azt célozza, hogy ez a szemlélet minden egyes politikai, igazgatási lépés és intézkedés során érvényre jusson. Mit tanultak a tréning résztvevői? A résztvevő államigazgatási szervezetek munkatársai egy-egy elméleti és gyakorlati blokkból álló képzés során foglalkoztak a gender mainstreaming alkalmazásához kapcsolódó témakörökkel. Az egyes a tréningek a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (népszerűbb nevén Női Érdek) gender szakértőinek és a Konszenzus Budapest trénereinek együttműködésében zajlottak. Az elméleti előadások során a Női Érdekből érkezett trénerek ismertették a gender mainstreaming fogalmát és a hagyományos egyenlőségi politikákhoz való viszonyát, felsorolták gyakorlatba ültetésének szükséges előfeltételeit, valamint beszámoltak az előforduló fő problémákról és ezek megoldási lehetőségeiről. A képzés máso- A gender mainstreaming segíti a szegénység visszaszorítását, hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, erősíti az állampolgári összetartozást. Hatékony eszköz az egyenlőtlenségek leküzdésére, akár nőket, akár férfiakat ér hátrányos megkülönböztetés. Nagyszabású gazdasági és társadalmi intézkedésekhez s ezek révén jelentős többletforrások felszabadításához vezet. Értelmes közgazdasági környezetet teremt, a nőknek éppúgy biztosítva az aktivitás lehetőségét, mint a férfiaknak, lehetővé téve ezzel a munkaerő alkotóképességének 100 százalékos kihasználását. Újabb lépés az egyenlőség felé vezető úton: mindenkiben tudatosítja, hogy a társadalmi nem egyike az ember életét a születésétől fogva meghatározó legfontosabb szabályozó elveknek. A női és férfi identitás tiszteletben tartására ösztönöz, természetesnek veszi, hogy a nők és a férfiak élete eltérően alakul, ezért mások a szükségleteik, más az élményviláguk és más az értékrendjük is. A nők és férfiak közötti kiegyensúlyozottabb felelősség-megosztást célozza, érvényesítése határozott politikai cselekvést és támogatást, világos, érthető célkitűzéseket és mutatókat igényel. Megvalósítása nem megy egyik pillanatról a másikra, hosszú folyamatot jelent. Tartalma. A gender mainstreaming azt jelenti, hogy a nők és férfiak közötti különbségek soha nem képezhetik a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) alapját. dik részében a Női Érdek és a Konszenzus Budapest trénerei együtt dolgoztak; ezeken a foglalkozásokon a résztvevők terület-specifikusan foglalkozhattak a gender mainstreaming sikeres alkalmazhatóságának kérdésével. Ekkor került sor olyan gyakorlati ismeretek átadására is, mint a gender érzékeny költségvetés, gender érzékeny akcióterv és pályázati kiírás készítése. A tréning-sorozathoz kapcsolódóan kiadtunk egy általános ismereteket tartalmazó kézikönyvet arra számítva, hogy az öszszeállított anyag a jövőben is használható ismeretanyagot nyújt a résztvevőknek. Ezen felül az egyes Irányító Hatóságok munkatársai és vezetői számára egy-egy munkafüzetet is összeállítottunk, melyek tartalmát az Irányító Hatóságok legfontosabb feladataihoz illeszkedve igyekeztünk kialakítani, mindvégig azt az alapkérdést szem előtt tartva, hogy mit jelent a gender manistreaming elv alkalmazása az Irányító Ható- Újra kell gondolni a munkaerőpiac működését és annak a nők és a férfiak foglalkoztatására gyakorolt hatását. Tartós változásokra van szükség a társadalomban: át kell alakítani a szülői szerepeket, a családszerkezetet, a munka- és időbeosztást, akár az intézmények működését is. Nem a nőket kell valahol a lehetőségek peremén hozzáigazítani a fennálló viszonyokhoz, hanem magukat a társadalmi viszonyokat kell átformálni. Olyan együttműködést kell kialakítani nők és férfiak között, amely lehetővé teszi, hogy mindkét nem egyaránt részt vehessen a társadalom fejlődésében, és egyaránt részesedhessen e fejlődés eredményeiből. Fel kell tárni az egyenlőtlenség valódi okait, és ezekre ható célzott beavatkozásokat kell alkalmazni. Gondoskodni kell arról, hogy intézkedéseink ne csupán érzékenyek legyenek a nemek közötti különbségekre, de hozzájáruljanak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is. Jól kell föltenni a kérdéseket, hogy világos legyen, mire kell fordítani a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat. Több figyelmet kell fordítanunk a férfiakra, és arra, hogy mit tehetnek ők egy igazságosabb társadalomért. Elemei. A gender mainstreaming magában foglalja a cselekvési stratégiát, a döntéshozatalt, az információkhoz való hozzáférést, az eljárásokat és módszereket, a módszertant, az alkalmazást, az ellenőrzést és az értékelést. 14 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ságoknál és az Operatív Programokban? A kézikönyvet mely a Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkársága, a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete, valamint a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség együttműködésében jött létre természetesen egy szélesebb olvasóréteg számára is ajánljuk: politikusoknak, női érdekvédő szervezeteknek, civil szervezeteknek és egyéb szakembereknek. Reméljük, hogy a közreadott anyag a társadalom különböző szintjein működő további szervezeteket ösztönöz arra, hogy gender mainstreaming stratégiákat dolgozzanak ki és léptessenek életbe. Nagy a lemaradásunk e téren? Én úgy látom, hogy az uniós csatlakozásunkat megelőzően és azzal egy időben Magyarország a demokratikus intézményrendszerét rendbe tette, és igazodott az Európai Unió másodlagos jogrendszeréhez is. Ez azt jelenti, hogy minden olyan direktívát átvettünk, harmonizáltunk, ami a csatlakozásunkhoz szükséges volt. Természetesen vannak még hiányok és hiányosságok, de ezek pótlása folyamatban van. Magyarországon az esélyegyenlőség terén kormányzati és civil szervezeti szinten is igen nagy gondot fordítunk a fogyatékossággal élőkre, a roma lakosság integrációjára, az életkorral kapcsolatos diszkrimizáció megszűntetésére, ugyanakkor a közgondolkodásba nem ment át a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének még a problematikája sem. Tehát ha ma Magyarországon megnézzük a foglalkoztatást vagy a nők közéletben való részvételét, akkor a felmérésekből világosan látszik, hogy sok még a tennivaló. De addig, amíg az államigazgatásban a gender mainstreaming szemlélet nem kerül be a tervezésbe, addig nem fogunk eredményeket elérni. Az a véleményem, hogy csak az válik társadalmi normává, ami rendszer-szerűen működik. Nem véletlen tehát, hogy ilyen típusú képzéseket indítottunk. Gyakorta tapasztaljuk hogy egy pályázat elbírálásakor nem egyformán pontozzák az esélyegyenlőségi vállalásokat. Nagy valószínűséggel azért, mert a bírálók sincsenek tisztában azzal, hogy miként kell megítélni a nők és férfiak szerepét egy-egy projektben. Ahhoz, hogy a döntéshozók egy ilyen típusú gondolkodást át tudjanak venni, meg kell ismerniük a nők és a férfiak közötti problémákat. Persze vannak jó példák is. Az előző lapszámban olvashattuk, hogy Szentendre polgármestere miként érvényesíti a városfejlesztésben a női szempontokat. De legalább ilyen fontos, hogy maguk a nők is felismerjék, hogy milyen szerepük lehet egy településen vagy az országos közéletben. Ami nem egyszerű, mert még a reklámok is azt sugallják, hogy mi, nők főleg háziasszonyok vagyunk. Mostanság fut egy igen szellemes reklám, amiben egy fiatalember azt ecseteli, hogy miért szereti Magyarországot. A többi között felsorol híres embereket, de ők mind férfiak. A nők csak úgy kerülnek szóba, hogy nálunk milyen csinosak a lányok. Igazi szexista alapállás. Pedig jó néhány női tudóst, művészt ismerünk. Ugyanakkor, ha megnézzük a statisztikákat, igen szembetűnő, hogy milyen kevés a női akadémikusunk van. Aminek egyik oka az lehet, hogy a családi szerepeknek megosztása a magyar családokban még mindig igen tradicionális. Ehhez képest Norvégiában, Svédországban az apáknak is van hosszabb idejű szülési szabadsága. Bizonyos juttatásokat ahhoz kötnek, hogy az apa is részt vállal-e a gyermekgondozásban, amivel egyértelműen az a cél, hogy az anya és apa demokratikusan ossza meg a feladatokat. A saját életében is érzékelte, érzékeli az egyenlőtlen bánásmódot? Igen. Sok férfi főnököm volt, akikkel nagyon jól tudtunk együttműködni, de ahhoz, hogy egy saját gondolatot vagy elképzelést megvalósíthassak, bizony többnyire háromszor kellett neki futnom. Persze nem panaszkodom, mert szinte mindig vezető beosztásban dolgoztam, tehát az én példám nem tipikus. Az önkormányzatoknak milyen szerepük van a gender mainstreaming szemlélet elterjedésében? Óriási! A nők és férfiak társadalmi kérdésében akkor tudunk eredményeket elérni Magyarországon, ha ez nem marad központi közigazgatási szinten, hanem gyakorlattá válik. Ehhez pedig a helyi önkormányzatok együttműködésére van szükség. Ez pedig azt igényli, hogy a helyi önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkhöz is el kell juttatni a tudnivalókat. Ez a jövőbeni legfontosabb feladatunk. El kell érni, hogy a közigazgatás szolgáltasson, és ne hatalmat gyakoroljon, ami akkor valósulhat meg, ha köztisztviselők megtanulják, hogy mit jelent az egyenlő bánásmód a kommunikációban, az ügyintézésben és milyen egy valódi partneri kapcsolat. A képzésben közreműködött a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Érvényesüljenek a női szempontok Beszélgetés Geskó Sándor mediátorral, az alapítvány vezetőjével Mióta foglalkozik mediálással? 1991 óta, különböző szervezeti keretek között. Először az ELTE Szociológiai Tanszékén voltak konfliktuskezelési és esélyegyenlőségi programok, majd létrehoztuk a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetét, ahol esélyegyenlőségi és konfliktuskezelési tevékenységet folytatunk. Egyik fő célcsoportunk az önkormányzatok, és ezen belül olyan ügyek, amelyek helyi társadalmi csoportokat érintenek. A roma kérdés most különösen aktuális A cigánykérdés. Nem szeretem a roma kifejezést, mert ez valójában a probléma verbális kommunikációs elfedése. Nem átkeresztelni kell embereket, hanem olyan viszonyokat teremteni, ahol nem stigmatizáló, megszégyenítő kimondani azt a szót, hogy cigány, mint ahogy nem probléma, ha azt mondjuk szlovák, szerb, francia, kurd. Igen sok olyan ügyben mediálunk, amelyekben a cigányok az érintettek. Ezek esélyegyenlőségi, illetve konfliktuskezelési ügyek, például helyi lakossági csoportok között. Vannak köztük olyan konfliktusok, amelyek valamilyen helyi társadalmi problémából ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2009.július 15

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK indulnak ki, de lehetnek olyanok is, amik egy beruházás vagy helyben megvalósított projekt kapcsán alakulnak ki. Ilyenkor a különböző érdekcsoportok között lehet közvetíteni. Például? Például egy cigánytelep-felszámolási program során. Ami egy rendkívül fontos, társadalmilag előremutató, ugyanakkor érzékeny folyamat egy településen belül. Számos érdek jelenik meg: helyiek és országosak egyaránt. Nyomon követi, hogy hasznos volt-e konfliktuskezelés? Egy darabig nyomon követem. Sok helyütt használják a tanulságokat, de ahhoz, hogy egy programot tokkal, vonóval megvalósítsanak, két dolog kell: egy minden oldalú elhatározás, másrészt pedig egy bizonyos mennyiségű pénz. Általában ez utóbbi hiányzik. De vannak olyan helyzetek, amelyek megoldásához nem kell feltétlenül pénz. Persze, így van. Erre mondok is egy példát. Néhány évvel ezelőtt egy Pest megyei településről kerestek meg azzal, hogy van a város közepén egy teljesen lerobbant, 6 8 egykori cselédlakásból álló háztömb, amelyben részben jogcím nélküli lakók élnek. Az egész épület lerobbant, az udvar-rész minősíthetetlen állapotban volt. Csúfította a városképet, ám az önkormányzat nem tudott vele mit kezdeni. Az önkéntes lakásfoglalóknak küldözgették a felszólításokat, hogy költözzenek ki, de senki nem volt hajlandó elhagyni a lakását. Márpedig így kilátástalan volt a telep felszámolása. Ugyanakkor a település többi lakója részéről egyre nagyobb volt a nyomás, hogy tessék már valamit csinálni. Egyébként a ház egy értékes Duna-parti telken állt. Amikor engem megkerestek az önkormányzattól, azt javasoltam, hogy menjünk oda, és beszéljünk az emberekkel. Majd írnak levelet, mondták a hivatalnokok. Mondtam, az nem lesz jó, mert ezek az emberek nem biztos, hogy tudnak olvasni. És ha el is olvassák a levelet, nem biztos, hogy megértik annak tartalmát. Egyébként is már kaptak levelet, akármennyit. No, mondták, akkor menjünk ki. Érkezésünk óriási meglepetés volt az ott lakók számára. Micsoda? Ide jönnek az öltönyösök, és szóba állnak velük? Egy ilyen beszélgetést ön vezet? Igen. És nem hagyom, hogy bármelyik fél megfenyegesse a másikat, de azt sem, hogy túltengjen. Ez esetben igen hamar megszűnt az a gát, ami az önkormányzat és az emberek között állt. Ha úgy tetszik, leomlott egy fal. Elkezdtek egymással beszélni, és már az első alkalommal kiderült, hogy mind a két fél szeretné, ha a probléma megoldódna. Megszületett a szándék, de még csak elvi szinten. Mit kell ez után tenni? Ki kellett számolni, hogy mennyibe kerül a telep felszámolása. Ehhez megint kellett egy szándék az önkormányzat részéről, hogy kimondja, hajlandó vagyok valamennyi pénzt rákölteni a kiköltözésre, még akkor is, ha jogszerűen, bírósági határozat alapján kivághatnám őket az utcára. Elkezdtünk számolni Leültünk egy kockás papírhoz és azt mondtuk, van öt jogcím nélküli lakó, nézzük meg, hogy mi az igényük. Ezt a felmérést mi elvégeztük. Volt, aki azt mondta, ő szeretne elköltözni Dunaújvárosba, ott kapna munkát, és a fizetéséből vehetne egy lakást, amihez 800 ezer forint önrészre van szüksége. Egy másik lakó azt mondta, ő egy önkormányzati lakást szeretne stb. Az önkormányzat szakértője kiszámolta, hogy ez mennyibe kerül. Mondok egy számot, mondjuk 20 millió forintba. Majd melléírtak egy másik számot, a telek eladási árát, ami mondjuk 40 millió volt. A többiek pedig, akik jogcímmel laktak ott, nyilván saját jogon jutottak otthonhoz. Persze. Mi csak a jogcím nélküliekre fordítandó pénzt számoltuk ki. Végül is az derült ki, hogy ebből az akcióból pozitív szaldóval jönne ki az önkormányzat. Ma ennek a kisvárosnak a közepén egy gyönyörű társasház áll. Hozzáteszem, a polgármestert újraválasztották. Nyilvánvalóan nem csak, vagy nem kizárólag ezen ügy folyományaként, de úgy vélem, ennek nagyon jelentős szerepe volt a választási győzelemben. Ebből a történetből nekem leginkább az önkormányzat rugalmassága a figyelemre méltó. Mert ugye ahhoz, hogy egy ilyen mediálás létrejöjjön, elsősorban kell egy olyan település-vezetés, amelyik nem karhatalommal akar egy ilyen problémát megoldani. Ez az alap. De kell még valami. Nevezetesen, hogy a településvezetőknek legyen ismeretük arról, hogy léteznek más eljárások is mint a levelezés meg a karhatalom. Volt egy másik ügy, aminek kapcsán életem egyik legnagyobb dicséretét kaptam. Nem titok a helyszín, mert a sajtóban rengeteg cikk jelent meg az esetről. Néhány évvel ezelőtt Szegeden egy közel 150 embert érintő kilakoltatási ügyön dolgoztunk. A helyi vezetés célja a kilakoltatás elkerülése, a lakókkal való megegyezés volt, ehhez kérték a segítségünket. A helyi jegyző nagyon szkeptikus volt, de nem gátolta a munkánkat. Botka László polgármester hívott oda minket. Ő egy másik országgyűlési képviselő polgármestertől, akinek már dolgoztunk, hallott rólunk. Az önkormányzat egy hajdani orosz tiszti épületet akart kiüríteni. A program végén a szegedi jegyző a következőt mondta: be kell vallanom, hogy rendkívül hitetlen voltam a program sikerét illetően, de meg kell mondanom így a végén, nagyon örülök, hogy a világot nem csak jogászok igazgatják. Érdemes még a sajtó szerepéről beszélni. A média mostanság nem szereti a probléma-megoldásokat. Annál inkább a botrányokat. A szegedi ügyben, a program közepén megkeresett egy helyi újságíró, hogy ugyan tájékoztassam, mi is történik a telepen. Mondtam, hogy én, mint mediátor és konfliktuskezelő, nem nyilatkozhatok folyamatban lévő ügyről, mert titoktartás kötelez. De beszélhet a helyi lakókkal és az önkormányzattal is. Ők nyilván szívesen adnak információt. Erre az újságírónő megsértődött, és a következő 16 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK jelent meg a helyi újságban: a Konszenzus Alapítvány náci módszerekkel, az éj leple alatt teherautókon telepíti ki a repülőtéri cigányokat. Ebből csupán annyi volt igaz, hogy a bútorokat valóban teherautón szállították el, mindenkinek az új lakásába. A lakók pedig külön busszal hagyták el a laktanya épületét. Tehát valóban voltak teherautók, igaz, hogy reggel 6 és délelőtt 10 között. És azért egyszerre költöztettük őket, hogy miután elmennek, az önkormányzat azonnal ledózerolhassa az épületeket, még mielőtt új lakásfoglalók költöznének be. Egyszer mesélt nekem egy érdekes Hajdú-Bihar megyei ügyről Egy tízezer lakosú település önkormányzatnál minden hónapban egy bizonyos napon volt segélyosztás. Ilyenkor már hajnaltól sorban álltak az emberek. Mindenki tudja, hogy egyszerűbb lenne postán kiküldeni a segélyeket, de a szociális törvény nem teszi lehetővé, hogy a segélyből a feladás díját fedezzék. Az önkormányzat viszont, mivel általában forráshiányos, nem teszi, nem tudja hozzá tenni a segélyhez a postaköltséget. Nos, egy ilyen segélyosztáson hat-, hét-, nyolcszáz ember jelenik meg. Egy alkalommal az egyik segélyre váró ember elveszítette a türelmét, berontott az ügyintézőhöz, és fenyegetőzni kezdett. A hivatalnok fölhívta a jegyzőt, hogy balhé van. A jegyző fölhívta a polgármestert, hogy mit tegyen. A polgármester azt mondta, fogalma sincs. Ő oda nem megy, ami arról is árulkodik, hogy milyen lehet a viszonya a választóival. Végül tárcsázta a helyi rendőrkapitányt, aki azt mondta, hogy neki összesen két járőre van szolgálatban, azok is a helyszíntől igen meszsze, és éppen intézkednek. Ezért beszólt a megyének. Ott kérdezték, mi a probléma? Nem tudom, most hívott a polgármesterünk, három-, négyszáz ember cirkuszol az önkormányzatnál. Három-, négyszáz ember? Kommandó! Kiküldték a megyei kommandót. A kommandósokat ugye egy bizonyos feladat végrehajtására képezik ki. Á pontból B pontba el kell menni, ők ezt végrehajtják. Nem kérdezősködnek, nem vizsgálódnak. Ez esetben is, valóban nem túl finom, de szabályos módon rendet teremtettek, aminek óriási sajtóvisszhangja lett. Ekkor kért fel a Belügyminisztérium egyik főosztályvezetője, hogy próbáljak meg közvetíteni. Mi volt a kiindulópont? Az első kérdésem az volt, hogy vajon véletlenül jártak-e arra a kommandósok, és csak úgy kedvtelésből, na meg mert rasszisták, ugrottak le a teherautóról, és oszlatták fel a tömeget? Amikor kiderítettem, hogy valójában miként kerültek oda, nyilvánvaló lett számomra, hogy ugyan lehet, hogy van a rendőrök között rasszista, de ez esetben nem ez volt az indíték. Bármennyire is ezt sugallta néhány médium. Az ügy kapcsán nem az volt a feladatom, hogy X, Y vagy Z kommandóst vagy kommandós parancsnokot, úgymond, megtanítsam arra, hogy az emberek nemtől, bőrszíntől, származástól függetlenül egyenlőek, hanem hogy az önkormányzatot világosítsam fel, miként lehet a segélyosztást úgy megszervezni, hogy az ne idézzen elő konfliktust. A gender képzés, ha távolabbról is, de kapcsolódik a konfliktuskezeléshez. Put the main increase, tehát a fő sodorba emelés. Ez azt jelenti, el kell odáig jutnunk, hogy a társadalmi élet minden területén érvényesüljenek a női szempontok. Nem jogegyenlőségről vagy nem esélyegyenlőségről, vagy nem pusztán jogegyenlőségről vagy esélyegyenlőségről beszélünk, hanem arról, hogy különböző tervezési folyamatokban mondjuk egy önkormányzati költségvetés vagy egy projekt kialakításánál határozottan érvényesüljenek a női szempontok. És mik ezek? Nem elsősorban vagy kizárólagosan arra gondolunk, hogy ugyanannyi nő legyen a parlamentben, ahány férfi, vagy ugyanannyi buszsofőr legyen nő, mint ahány férfi. Azt azonban el kell érni, hogy egy autóbuszbeszerzési tender kiírásánál érvényesítsék azt a szempontot is, hogy a babakocsival föl lehessen szállni a járműre. Igen, ez női szempont, hiszen babakocsival főként nők közlekednek. Mondok más példát: amikor munkahely-teremtési programot akarunk megvalósítani, foglalkozzunk azzal is, hogy milyen háttérintézményeket kell létrehozni, és milyen jogszabályokat, helyi rendeleteket kell megalkotni, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők is elmenjenek dolgozni. Mi több, az illetékeseknek tárgyalásokat kell folytatniuk a helyi közlekedési vállalattal, hogy a menetrend kialakításánál gondoljanak arra is, hogy miután az édesanya beadta a gyerekét az óvodába, pontosan beérhessen a munkahelyére. A kormányzati szintű gender képzésen olyan emberek vettek részt, akik különböző minisztériumokban, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és ennek különböző irányító hatóságainál pályázati kiírásokat készítenek, akcióterveket fogalmaznak meg. A képzés adott némi általános ismeretet, ugyanakkor foglalkoztunk a napi gyakorlattal is. Például azt elemeztük, hogy kell kinéznie egy genderérzékeny pályázati kiírásnak, vagy egy költségvetésnek. Ha mediál, mennyire él át egy-egy konfliktust? Mert az orvosok azt szokták mondani, hogy nem lehet minden beteggel meghalni. Nekem a legnagyobb hibám, hogy a szakmailag indokoltnál jobban akarom segíteni a résztvevőket. Például abban a szegedi ügyben, amiről meséltem, hét hónapig tartott az előkészítő folyamat. Ez idő alatt harmincnégyszer voltam Szegeden, és gyakran előfordult, hogy hajnali háromkor fölébredtem, és azon törtem a fejemet, hogy mit lehet még tenni. A siker tudatában most azt mondom: megérte. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET 2009.július 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Július elsejétől kötelező a versenyvizsga Esélyegyenlőségből is vizsgáznak a köztisztviselők A közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) kormányrendelet június 18-án lépett hatályba. Az, aki a rendelet hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban áll, és legalább kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, közszolgálati jogviszonya megszűnését követő öt éven keresztül mentes a versenyvizsga letétele alól. Az a köztisztviselő, aki július 15- én már közszolgálati jogviszonyban állt és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének július 15-ig nem tett eleget, december 31-ig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha december 31-ig az alapvizsga letétele alól mentesül. Az, aki július 15-ét követően, de még a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség hatálybalépése előtt vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kapott, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve, ha ezen időpontig az alapvizsga alól mentesül. Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. A köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, illetve kinevezést kapott vizsgázó versenyvizsga díját a megismételt versenyvizsga díjának kivételével a munkáltató megtéríti. A teljesített versenyvizsga nem korlátlan ideig, hanem csak a letételétől számított öt évig érvényes, ha azonban a vizsgázó a vizsga teljesítését követően köztisztviselői kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a közszolgálati jogviszony fennállásáig, de legalább öt évig, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnését követő egy évig érvényes. Az ügykezelőknek ugyanezen követelményeknek kell megfelelniük, azzal a különbséggel, hogy esetükben nem szükséges versenyvizsga és a középfokú szakképesítés (nem végzettség) is elegendő. Külön meghatározott fontos és bizalmas munkakörben köztisztviselő csak az lehet, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ügykezelői feladatkör esetén az említett fontos és bizalmas ügykezelői munkakörök, és az ügykezelői vezető megbízás esetét kivéve a magyar állampolgárság nem követelmény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekkel szemben, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkeznek. Ha a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, neki az előbbieken túl angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő nyelvvizsga az angol, francia vagy német helyett alkalmazási feltételként elfogadható. Véleménye szerint mennyire szigorúak a versenyvizsgák? Szerintem szigorúak, de nem teljesíthetetlenek. Miért kellett a korábbi metóduson változtatni? Főként azért, mert korábban a felvétel előtt nem derült ki a köztisztviselő-jelölt alkalmassága. Csak miután már egy éve dolgozott. De sokan kifogásolták azt is, hogy túlzottak a lexikális követelmények. Ezért aztán, amikor az intézet élére kerültem, elindítottam a modernizálási folyamatot. A versenyvizsga. Az írásbeli vizsgán a jelölt először számítógépen egy, véletlenszerűen a számítógép által generált teszt-feladatsort old meg 60 perc alatt. Itt a versenyvizsgatémakörökkel kapcsolatos tárgyi ismereteket és a számítógépes készségeket mérjük fel. A teszt-feladatsor eredményéről a vizsgázó helyben, a teszt-feladatsor kitöltését követően tájékoztatást kap a számítógépen keresztül. Ha a teszt-feladatsor megoldása sikeres volt, a jelölt szintén számítógépen, két, véletlenszerűen a számítógép által generált esszé kérdés közül választja ki a neki megfelelőt és ezt oldja meg, szintén 60 perc alatt. Itt a jelölt írásbeli fogalmazási képességét, logikai gondolkodásának a menetét, tájékozottságának a körét, és szerkesztőképességét mérjük. Az esszé megírása azonosító kód segítségével történik, amely csak a jelölt számára ismeretes. A dolgozatot a javító tanár otthon, számítógépen javítja (a jelölt személyét ő nem tudja beazonosítani, csak a kódot látja), az eredményeket felviszi a versenyvizsga elektronikus információs portáljára, erről a jelölt rögtön értesítést kap, és az eredményt megtekintheti. Ha az írásbeli vizsga sikeres volt, a jelölt szóbeli vizsgán vehet részt. A szóbeli vizsgán a számítógép véletlenszerűen az öt versenyvizsga-témakörből egy-egy (összesen öt) kérdést generál. A szóbeli vizsgán az öt kérdésből két klasszikus kifejtős kérdés, három pedig szituációs gyakorlat megoldását jelenti. Szituációs gyakorlatok esetén a vizsgázónak bele kell helyezkednie az adott helyzetbe (a leírás alapján), és a vizsgáztató is vállalhat bizonyos szerepet a probléma megoldása során. A szóbeli vizsga során a jelölt tárgyi tudása mellett a döntési képesség, a kommunikációs és beszédkészség, valamint a problémamegoldó képesség is értékelésre kerül. 18 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július