BGF KKFK Elektronikus Könyvtár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BGF KKFK Elektronikus Könyvtár"

Átírás

1 1 SZAKDOLGOZAT

2 2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK LEVELEZŐ tagozat SZAKDIPLOMÁCIA szakirány ENERGIA: VÁLSÁG VAGY BUSINESS? A környezetvédelmi konferenciák és az USA szerepe Készítette: Mesterházy Gabriella Budapest, április

3 3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS KONFERENCIÁK TÖRTÉNETE A KONFERENCIÁK Stockholm Fenntartható fejlődés KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGÉRTEKEZLET RIO DE JANEIRO, COP konferenciák: Berlin, Genf, New York Kiotó COP konferenciák: Buenos Aires, Bonn, Hága, Marrakesh Millenniumi Nyilatkozat JOHANNESBURG FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS VILÁGKONFERENCIA A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet főbb eredményei: A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet stratégiai értékelése A Johannesburgi Föld Csúcs Értékelése JOHANNESBURG UTÁN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HOZZÁÁLLÁSA A KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS KONFERENCIÁKHOZ A legeslegfontosabbak azok, akik Amerikában élnek A SZÉNHIDROGÉNEK HASZNOSÍTÁSA NAPJAINKIG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Az USA kérdései az energiával kapcsolatban A KIBOCSÁTÁS KÉRDÉSEI A Flexibilis Mechanizmusok: BEFEJEZÉS FÜGGELÉK IRODALOMJEGYZÉK... 68

4 4

5 5 1. BEVEZETÉS Dolgozatomat elsősorban a klímával és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos konferenciákról szerettem volna írni. Arról, hogyan kerültek eddig ezek a kérdések a világ minden tájáról érkező delegációk elé, mi a véleményük a problémáról a fejlődő és a fejlett világ képviselőinek, súlyos problémának tartják-e őket, amit azonnal, késlekedés nélkül orvosolni kell, vagy nem érzik a jelentőségét. Ahogy azonban egyre többet olvastam a konferenciák anyagait, eredmények helyett inkább az eredménytelenségekről, a kudarcokról és a meghiúsított döntésekről szóló beszámolókkal találkoztam. És kétségbeesett hangú nyilatkozatokkal. Vagy már azzal sem, inkább cinizmussal. Mint említettem, a legtöbbet a környezettel kapcsolatos konferenciákkal foglalkoztam, s ezek közül szeretném kiemelni a legfontosabbakat, ahol valami eredmény is született. Ilyen az egyik első, a riói, ahol körvonalazódott a fenntartható fejlődés fogalma, vázolták a problémákat, s megtervezték a tennivalókat az elkövetkezendő évtizedekre. A kiotói konferenciáról is bővebben lesz szó, ahol az éghajlatváltozás problémája került előtérbe, s vele az Amerikai Egyesült Államok ellenállása, melynek hátterét a későbbi fejezetekben kicsit részletesebben kifejtek. Majd a johannesburgi Föld Csúcs értékelése következik, amely sok tekintetben eredményesnek mondható, azonban az energia vonatkozásában mégis szinte eredménytelen. A konferenciák fejezete után az Egyesült Államok reakcióit vizsgálom, döntéseiket, és azt, ami ezeket a döntéseket indokolja: energiapolitikájukat és energiafelhasználásukat, mely a legnagyobb a világon. Elsősorban az USA kezdeményezésére jött létre a kibocsátáskereskedelem, és annak különféle mechanizmusai, az utolsó fejezet erről szól, képet adva arról, hogyan működnek jelenleg ezek a mechanizmusok.

6 6 2. A környezettel kapcsolatos konferenciák története A környezettel, éghajlatváltozással, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos konferenciák, megállapodások közül az alábbi események a legjelentősebbek: 1972 "A növekedés határai" riport Stockholmi konferencia az emberi környezetről (UN) Berni konvenció a lakókörnyezet védelméről (Európai Bizottság) Genovai konvenció a légszennyezésről (UN) Global 2000 riport (USA) Környezet és Fejlesztési Világ Bizottság (UN) Montreáli megállapodás az ózonkárosító gázok ellen "Közös jövőnk" (a Brundtland Bizottság és az UN közös jelentése) Green Paper a városi környezetről (EU) Riói csúcstalálkozó (UN) Európai Környezetvédelmi Ügynökség megalakulása (EU) 1995 Berlin COP-1 a Rióban részt vevő országok első konferenciája 1996 Genf COP Kiotói konferencia a globális felmelegedésről (COP-3) 1997 Amszterdami Szerződés (EU) 1998 Buenos Aires COP Bonn COP Hágai konferencia a globális felmelegedésről (COP-6) 2000 Millenniumi Nyilatkozat (UN) 2001 Bonni klímakonferencia (COP-6bis) 2001 Marrakesh COP Johannesburgi világkonferencia a fenntartható fejlődésről Delhi COP Milánó COP-9

7 7 Az alábbiakban röviden összefoglalom azokat a lényeges eseményeket konferenciákat, jelentéseket, különböző bizottságok alakulását, melyek megelőzték a johannesburgi Föld Csúcsot, majd kicsit részletesebben megvizsgálom a Johannesburgban történteket, s ezután röviden említést teszek a további tárgyalásokról egészen napjainkig A konferenciák A huszadik század második felében tudós körökben egyre többet foglalkoztak a termelésnövekedés korlátaival, melyekre az 1970-es évek elején a Római Klub tudósai hívták fel először a figyelmet. Különböző feltételek és folyamatok alapul vételével több különböző, a jövőben lehetségesen bekövetkező világmodellt alkottak meg (Meadows-féle világmodell), amelyek a népesség növekedése, az erőforrások felhasználása, a nyersanyagkészletek, a környezet szennyeződése és degradálódása között keresték az összefüggéseket. Az első jelentést A növekedés határai címmel 1972-ben publikálták. A végkövetkeztetések igen pesszimisták voltak: a világmodell szerint az egy főre jutó élelmiszermennyiség és az ipari termelés ig nő, majd a kimerülő nyersanyagkészletek miatt ugrásszerűen lecsökken. A népesség szintén nő, majd 2050 táján az éhínségek és járványok hatására ugyancsak csökken. A szennyeződések a népesség fogyásával kezdenek majd csak mérséklődni, s a krízis csak úgy kerülhető el, ha az emberiség termelő, fogyasztó tevékenységét, lélekszámát mielőbb eredményesen korlátozza. A rendelkezésre álló és felhasználható források ugyanis végesek és a jelenlegi növekedés folytatása óriási hanyatlást fog eredményezni. A világ népességének növekedése ebben az időszakban gyorsult fel. A hatvanas évtizedben évente 41 millió fővel, a hetvenesben évente 77 millió fővel gyarapodott az emberiség. Előtérbe kerültek a globális problémák, a környezet fokozódó pusztulása. A második évezred utolsó évtizedének elejére egyre érzékelhetőbb lett, hogy súlyos ökológiai katasztrófa fenyegeti világunkat. Az egyébként rugalmas és alkalmazkodni képes ökológiai rendszer teljesítőképességének, biológiai létfenntartó képességének határai felé közeledik Stockholm

8 8 A Római Klub kutatási eredményei és U Thant ENSZ főtitkár 1969-ben tett nagy hatású bejelentése nyomán ben rendezték meg Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciáját Stockholmban. A konferencián az iparilag fejlett és a fejlődő országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérő feltételrendszerének és szemléletmódjának lényegét. A fejlődő országok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett országok környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az övékhez, de az is, hogy a szegénység is gerjeszti a környezeti problémákat. A természeti erőforrások csökkenése, ember és természet viszonyában az összhang megbomlása csak globális szinten értelmezhető. A konferencia legfőbb eredménye az volt, hogy kísérletet tett a fejlett és fejlődő országok között a környezet védelme és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben vallott szemléleti különbségek áthidalására, s általánosan elfogadtatta az ökológiailag egészséges fejlődés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát. Először a Stockhomi Konferencián szembesültek a világ vezetői azzal, hogy békés körülmények között is veszélyhelyzetbe kerülhetnek a Föld lakosai a környezet szennyeződése és az erőforrások kimerülése miatt. A konferencia óta a környezetvédelem önálló ágazattá vált az egyes országokban. Stockholm után tíz évvel egyre jobban érlelődött az a felismerés, hogy a környezetvédelmi problémákat önmagukban véve nem lehet megoldani, hanem együtt kell szemlélni őket a gazdasági szektorok tevékenységével. Más szavakkal: a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát integrálni kell. Kiderült, hogy a környezetromlás nem csupán regionális, hanem globális probléma is, a keletkezett károk többsége csak hosszú idő múltán számolható fel, és a probléma jellege komplex: természeti, gazdasági és szociális elemeket foglal magában. Kezdett kialakulni egy új koncepció, amelyet fenntartható fejlődésnek neveztek el. A környezet és a fejlődés fogalma fokozatosan összekapcsolódott ben az ENSZ közgyűlés határozatára megalakult a Környezet és Fejlődés Világbizottsága. Elnökéül Gro Harlem Brundtland asszonyt, Norvégia akkori miniszterelnökét kérték fel. A Világbizottság négy évig működött, és 1987-ben fogadta el a Közös jövőnk (Our Common Future) című jelentést, mely 27 nyelven, több millió példányban jelent meg. A Világbizottság fő feladata az volt, hogy vázolja fel az ezredforduló és az azt 1 ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet bolygónkon.

9 9 követő időszak várható tendenciáit, és tegyen ajánlásokat az új kihívásokra adandó új válaszokra. Ezzel egyúttal megalapozta egy következő ENSZ világkonferencia alapvető koncepcionális tételeit. A Brundtland-jelentés fő üzenete a fenntartható fejlődés szükségességének felerősítése volt. A fenntartható fejlődés fogalmát nem a Brundtland Bizottság találta ki; abban az időben a szakirodalom már foglalkozott ezzel a témával, de kétségkívül tény, hogy a Közös jövőnk jelentés tette széleskörűen ismertté Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés lényegesen több mint a manapság sokszor emlegetett fenntartható gazdasági fejlődés, s épp ezért nem szerencsés összemosni ezt a két fogalmat. A fenntartható gazdasági fejlődés csupán a gazdaság folyamatos ütemű fejlődését jelenti, míg a fenntartható fejlődést, vagy fenntarthatóságot a következőképpen definiálták: A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. 2 A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. 3 A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy a Föld az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekedne. A fenntarthatóság értelmezésekor fontos elkülöníteni a növekedést és a fejlődést. Egyszerűen fogalmazva a növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. 4 És így tovább. Az ökoszféra súlyos károsodása nélkül globálisan most már nincs mód a jelentősebb mértékű növekedésre. A fejlődés lehetőségei azonban végtelenek, ez nincs fizikai korlátokhoz kötve, nincsenek határai. Ezek figyelembevétele a gyakorlatban azonban igen nehéz. A gazdasági szerkezet jelentős átalakítását igényli az anyagi növekedés korlátozása, ami azonban sérti a jelenlegi termeléshez kötődő érdekeket. 2 ENSZ Közös jövőnk jelentés, Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja, Tokió, Herman Daly: A közgazdaságtudomány lehetetlenségi tétele. Harmadik Part, 1993.

10 10 A fenntartható fejlődés globális, regionális és nemzeti megvalósítása a nemzetközi együttműködés hatékony formáit igényli, hiszen a gazdasági globalizáció korában egyetlen demokratikus ország sem lehet önállóan a fenntarthatóság szigete. 5 A fenntarthatóság az utóbbi időszakban (különösen szeptember 11. óta) erőteljesebben feltöltődik biztonságpolitikai tartalommal, hiszen a biztonságérzet alapfeltétele a kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi, egyéni fejlődésnek. A fejlett országok fenntartható fejlődési politikáinak fontos elemei lehetnek a következők: - hosszú távú stratégiai tervezés - megfelelő árképzés - közjavak szolgáltatása (kutatás, oktatás, egészségügy, tájékoztatás, stb) - költséghatékonyság - környezeti hatékonyság - az elővigyázatosság elvének alkalmazása - nemzetközi együttműködés - átláthatóság és számonkérhetőség a fenntartható fejlődési politikákban A fogalom az évek során egyre több tartalommal bővült, hiszen a kérdéssel foglalkozó konferenciák eredményei vagy éppen eredménytelenségei egyre több jelentéssel ruházták fel, s éppen ezért egységes értelmezése aligha várható, hanem annak többféle felfogása formálódik, körvonalazódik a világban. A fent említett két fejlődés-fogalom közt a lényegi különbség tehát az, hogy a fenntartható fejlődés középpontjában a szükségletek kielégítése, a szociális jólét fejlesztése áll a természeti erőforrások megtartása mellett, míg a fenntartható gazdasági fejlődés magába foglalja azt a lehetőséget, hogy a gazdaság látványosan nő a szociális olló nyílik a leszakadó rétegek esélytelenekké válnak, a természeti környezet látványosan, sok esetben visszavonhatatlanul pusztul. A Brundtland Bizottság jelentésének főbb megállapításai egy olyan fejlődési modellt vázoltak fel, mely a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A fenntartható fejlődés három alappillére, a környezet-gazdaság-társadalom egymással összefügg, a döntéseknél mindhármat figyelembe kell venni. 5 Pomázi István: A fenntartható fejlődés nemzetközi dimenziói: a megvalósítás első lépései a fejlett világban. In: Vissza vagy hova. Útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon

11 Környezetvédelmi Világértekezlet Rio de Janeiro, 1992 A Brundtland Bizottság ajánlásainak figyelembevételével az ENSZ közgyűlés 1989-ben úgy döntött, hogy 1992-re konferenciát szerveznek Rio de Janeiróba, hivatalos nevén az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáját (UN Conference on the Environment and Development) 6. Ekkorra már a környezetvédelem mellett a gazdasági szektor szerepe is előtérbe került, természetesen abban az értelemben, hogy miként egyeztethető össze a gazdasági érdek a környezeti érdekkel. Ezen a rendezvényen már Magyarország is részt vett. A magyar delegációt Keresztes K. Sándor akkori környezetvédelmi miniszter vezette. A Konferencia záró szakaszában megtartott Föld-csúcs értekezleten pedig Göncz Árpád köztársasági elnök volt jelen, ő írta alá a jogilag kötelező nemzetközi egyezményeket. 7 A következő főbb dokumentumokat fogadták el a Riói Konferencián 8 : Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz 9 Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek. Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról 10 - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták Láng István: Környezetvédelem-fenntartható fejlődés. Elhangzott a Mindentudás Egyeteme előadásán. 8 Forrás: uo. 9 a fenntartható fejlődés középpontjában az ember áll (1. elv) az államok szuverén joga saját erőforrásainak hasznosítása, de eközben nem okozhatnak kárt a határaikon túli területek környezetében (2. elv) a fejlődés során a ma élő és a jövő nemzedékek szükségleteire egyaránt tekintettel kell lenni (3. elv) a környezetvédelem a fejlődési folyamat szerves részét alkotja, nem kezelhető attól elkülönülten (4. elv) a fenntartható fejlődés keretén belül a szegénység leküzdése az elsődleges feladat (5. elv) a világméretű környezetpusztításban az államok közös, de megkülönböztetett felelősséget viselnek, különös tekintettel a fejlett országokra (7. elv) minden állampolgár részére biztosítani kell a környezeti információkhoz való hozzájutást és a döntéshozatali folyamatban való részvételt (10. elv)

12 12 Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező. (Ez utóbbi két egyezményt nevezik Riói Egyezmények -nek) Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynek indult, de csak irányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező. A Riói Konferencia eredményeként erősítették meg a Globális Környezeti Alapot (GEF), melynek feladata lett többek között a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének működtetése. Nagy elhatározás született Rióban: a fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődőknek adják környezetkímélő technológiák bevezetésére, illetve harmadik világbeli segélyprogramokra. Az ígéreteknek (világátlagban) a fele sem valósult meg. A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba. Úgy tűnt, hogy sikerült a világot egy új fejlődési pályára helyezni. A nemzetközi gazdasági körök nem voltak megelégedve a Riói Konferencia eredményével. A WTO égisze alatt megalkották a maguk egyezségokmányát, amelynek fő feladata, hogy elhárítsa a környezetvédők és más közügyekben tevékenykedő csoportok által világgazdaság folyamatos növekedése elé állított akadályokat. Mindenekelőtt a tőke és a javak szabad áramlását, valamint a természeti erőforrások korlátlan kiaknázásának lehetőségét kívánják biztosítani. A Riói Konferencia kétségkívül jelentős pozitív hatással volt a világ környezeti állapotára. Elsősorban nemzeti szinten lehet kedvező eredményekről beszámolni. Több országban olyan nemzeti környezetvédelmi programokat valósítottak meg, amelyek kedvezően hatottak a levegőtisztaság védelmére, a vízkészletek racionális felhasználására vagy a hulladékgazdálkodásra, illetve a vállalatok környezettudatos irányítási rendszerére. A nemzetközi pénzintézetek (Világbank, a regionális fejlesztési bankok) szigorúbb környezeti hatásvizsgálatokat követeltek meg a segélyek és a hitelek folyósításához. 10 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény UN Framework Convention on Climate Change, UNFCCC

13 13 Globális méretekben azonban tovább folytatódott az erőforrás-tartalékok felélése és a környezet romlása; elsősorban a világ népességének növekedése, a városok túlzsúfoltsága és az anyag- és energiaigényes fogyasztási szokások konzerválódása miatt. 11 A Riói Konferencia sikerén fellelkesülve környezetvédő körök az IUCN 12 égisze alatt megfogalmazták A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Egyezségokmányát, amely először öntötte formába a környezetvédelem világetikáját, első helyen kiemelve, hogy "az élet bármely formája tiszteletre méltó és védelemre érdemes". Az egyezségokmány a nemzetközi egyezményekben szokatlan részletességgel szabályozza a részes államok és az állampolgárok jogait és kötelességeit, az együttműködés szabályait, valamint az egyes környezeti elemekkel, - beleértve a kultúrát -, és a környezeti ártalmakkal - beleértve a határokon túlterjedő környezeti hatásokat - kapcsolatos feladatokat. Megalkotta a globalizáció okozta környezeti problémák megoldásával kapcsolatos szabályokat, a fejlődéshez, a tanuláshoz, az egészséges életkörülményekhez való jogok biztosításának keretszabályait, a szegénység felszámolásával és a szükséges források biztosításával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a fentiekhez kapcsolódó felelősségi elveket. Az egyezmény nem jött létre, viszont azóta is megtermékenyítő hatással van a nemzetközi környezetvédelmi eseményekre. 13 Évente egyszer a részes felek konferenciát tartanak (COP-és a konferencia sorszáma) 14, amin az adott évben tartott előkészítő tárgyalások ( Sessions of Subsidiary Bodies) javaslatait vitatják meg, fogadják vagy nem fogadják el. A klímatárgyalásokat az ENSZ Környezetvédelmi Programján belül működő, az éghajlatváltozási keretegyezményért felelős titkárság szervezi. A tárgyalásokon a Rióban elfogadott keretegyezmény, majd a későbbiekben a kiotói jegyzőkönyv céljai megvalósulásának technikai, jogi kereteit igyekeznek meghatározni, pontosítani, hogy az a gyakorlatban is érvényesülhessen. Természetesen az elfogadott határozatok a részes felekre nézve kötelező érvényűek, így 11 Forrás:Láng István: Stockholm - Rió Johannesburg. Lesz-e új a nap alatt a környezetvédelemben? Magyar Tudomány, 2001/12 12 Nemzetközi Természetvédelmi Unió 13 FELÉBREDT a VILÁG, a mérkőzés állása: Rió ± 0. Beszámoló az ENSZ Fenntartható Fejlődés Világ Csúcsértekezletről 14 Conference of Participans, Részesek konferenciája, majd a Kiotói jegyzőkönyvet aláíró felek éves konferenciája.

14 14 minden országnak elemi érdeke, hogy érdemben, szakértőkkel képviseltesse magát a tárgyalásokon. A klímatárgyalásokon folyamatosan szereplő legfontosabb területek, amelyek sok fő- és még több részletkérdésében nem született megállapodás, az egyik legfőbb kérdés, hogy a keretegyezményben elismert felelősségi elv alapján hogyan, milyen módon támogassák a fejlett/fejlettebb országok a fejletlen/fejletlenebb országokat azok kibocsátásának csökkentésében, az ehhez szükséges kapacitások kiépítésében, és milyen módon kompenzálják a kibocsátás-csökkentés miatt esetleg felmerülő negatív hatásokat elszenvedőket. Az országok természetes módon törekszenek a maximális érdekérvényesítésre. A klímatárgyalásokon a probléma egyrészt az, hogy az országok adott időben gyakran ellentétes érdekűek, ugyanakkor még egy-egy ország hosszú és rövid távú érdekei sem minden esetben egyeznek meg. Mivel a döntések meghozatalához, illetve a javaslatok életbelépéséhez konszenzusos döntés kell, és sajnos a különböző, a markánsan képviselt érdekek ezeken a tárgyalásokon gyakran rendkívül messze vannak egymástól, kétséges, vajon születhet-e a gyakorlatban is működő egyezmény COP konferenciák: Berlin, Genf, New York Az első konferenciát 1995-ben Berlinben tartották (COP-1), ahol Helmut Kohl még azt mondta: Rióban elfogadtuk, hogy az üvegház-hatású gázok kibocsátását 2000-ig az 1990-es szintre szorítjuk vissza de ez, azóta tudjuk, nem sikerült. A konferencia gyakorlatilag eredmények nélkül zárult, mert az többnyire az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló energiaiparban érdekelt cégek valamint az olajexportban érdekelt országok szövetsége megakadályozott minden érdemi döntést. A részes felek második konferenciája 1996-ban Genfben került megrendezésre, s bár itt is sok kérdés maradt megoldatlan, Berlinhez képest történtek előrelépések. Az ENSZ 1997-ben közgyűlést hívott össze New Yorkba, a Riói Konferencián elfogadott feladatok áttekintése céljából. (ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka, vagy Rió+5) A konferencia megállapította, hogy a Rió utáni öt évben voltak pozitív fejlemények, elsősorban nemzeti vonatkozásban, de az alapvető globális problémák tekintetében szinte semmilyen kézzelfogható eredmény nem született. A riói alapelvek állandó hivatkozási forrássá váltak; az Agenda 21 ajánlásai beépültek az országok döntéshozatalába és cselekvési stratégiájába.

15 15 Ugyanakkor több területen romlott a helyzet: a fejlett Észak és a fejletlen Dél közötti különbségek tovább nőttek a Föld lakosságának kevesebb, mint húsz százaléka használja el a Föld erőforrásainak most már több, mint nyolcvan százalékát, s ötmilliárd ember osztozik a maradék húsz százalékon. A természeti erőforrások kihasználása nemhogy nem lassult, de felgyorsult: egyre nagyobb erdőterületek tűnnek el, 1970 óta az állat- és növényfajok harminc százaléka pusztult ki. A fejlődő országok súlyos szemrehányásokat fogalmaztak meg, többek között az ígért 0,7 %-os GDP-támogatással kapcsolatban, amely a megvalósuláskor csupán 0,25-0,30 %-ot jelentett. A szegények és a gazdagok közötti szakadék tovább nőtt, a FAO adatai szerint a világon mintegy 800 millió ember éhezik. Az ENSZ Közgyűlés elismerte, hogy a riói ajánlások jelentős részét nem sikerült megvalósítani. A továbblépéshez új akcióprogramot nem dolgoztak ki, hanem az Agenda-21 dokumentumot tekintették változatlanul a további cselekvések alapjának Az Európai Unió határozott lépéseket tett a térség környezeti állapotának javítására ben meghirdette az 5. Környezetvédelmi Programot, amely 2000-ig tartott. Ennek keretében a hangsúlyt a környezeti elemek megőrzésére (levegő, víz, talaj, élővilág, települések) és az egyes gazdasági szektorok (energetika, ipar, mezőgazdaság, közlekedés, turizmus) környezetkímélő működtetésére helyezték. Igen szigorú egyedi környezetvédelmi direktívákat fogadott el az EU, amelyeket a tagjelölt országok is kötelesek beépíteni jogrendjükbe. Jaques Delors, az EU elnöke az évi esseni csúcstalálkozón kijelentette: "Hibás a gazdasági ösztönzőrendszerünk. A nagyobb mértékű foglalkoztatást büntetjük, és nem a szennyezést. Pedig a környezetvédelmi adók részben átvehetnék a munkaerő adóztatásának szerepét versenyképességünk veszélyeztetése nélkül." 1997-ben az Európai Unió vezetői elfogadták az Amszterdami Szerződést. Ez a dokumentum lényeges elemmel gazdagította az EU környezetpolitikáját azzal, hogy a fenntartható fejlődést helyezte a középpontba. A Szerződés ugyanis kimondta: úgy kell a környezet magas szintű védelmét és minőségének javítását elérni, hogy az harmonikus és kiegyensúlyozott legyen, és a fenntartható fejlődést mozdítsa elő. A dokumentumban megjelent az az igény, hogy a környezetvédelmet integrálni kell más szektorpolitikákba is. A későbbi elemzések, jelentések azonban elismerték, hogy ez az integráció igen lassan megy végbe, és számos gazdasági érdekellentétet hoz a felszínre.

16 16 A Rió utáni időszak egyik legtöbbet vitatott kérdése a klímaváltozás körül bontakozott ki. A Riói Konferencián elfogadták ugyan a Klímaváltozási Keretegyezményt, azonban a dokumentum nem tartalmazott sem konkrét CO2-csökkentési határértékeket, sem időpontokat Kiotó Rió után öt évig tartott a vita és egyezkedés, míg végül a keretegyezmény aláírói Kiotóban 1997 decemberében elfogadtak egy olyan jegyzőkönyvet, amely pótolta a korábbi hiányosságokat, s amelyben az országok már konkrét határidőket és számszerűsített kibocsátás-csökkentést vállaltak. A Kiotóban aláírt szerződés a legjelentősebb nemzetközi megállapodásnak számít mindazok közül, melyek a civilizáció környezetre gyakorolt káros hatásait igyekeznek korlátozni. Tétje a résztvevő államok önkorlátozása a légkörromboló gázok (mint a széndioxid, a dinnitrogén-oxid, a metán és három fluortartalmú vegyület) kibocsátásában 15. Globális szinten a felek (az átmeneti gazdaságú országok kivételével) az 1990-es év kibocsátási értékének 5,2%-os csökkentését célozták meg a közötti időszakra. A vállalás értéke országtól függően változik, 8%-os kibocsátás-csökkentéstől a 10%-os növekedés lehetőségéig. Így, az üvegházhatású gázok kibocsátásában az Európai Unió átlagosan 8% csökkentést vállalt 2012-ig, az USA elvileg 7%-ot, Magyarország pedig 6%-ot. (Az eredményt azonban sem a Greenpeace, sem Ritt Bjerregaard, az Európai Unió környezetvédelmi felelőse nem tartotta kielégítőnek.) Noha Kína küldötte üdvözölte a konferenciát, kormánya álláspontját képviselve kijelentette, hogy az elkövetkező ötven évben semmiféle kötelezettséget nem kívánnak vállalni. Hasonló véleményre helyezkedett India is. Amerikai részről ekkor merült fel először a gondolat, hogy a fejlődő országok kimaradása esetén ők sem kívánnák ratifikálni az egyezményt. A Kiotói Jegyzőkönyv nem lépett hatályba. Az érintett országok többsége nem ratifikálta. Csupán 55, a kibocsátások 52%-áért felelős ország írta alá. (Magyarország sem, nem elvi okok miatt, hanem mert egyszerűen nem terjesztettek az országgyűlés elé ilyen javaslatot.) George W. Bush, az USA elnöke kijelentette, hogy Amerikának nem érdeke a kiotói megállapodás végrehajtása. Az Egyesült Államok és a kiotói jegyzőkönyv kapcsolatáról még

17 17 lesz szó a dolgozatban, akkor egy kicsit részletesebben is foglalkozunk azzal, melyek ezek az érdekek COP konferenciák: Buenos Aires, Bonn, Hága, Marrakesh A soron következő éves konferencia helyszíne Buenos Aires volt, 1998-ban. A Kiotóban fölvetett emisszió-kereskedelemről szólt a legtöbb vita, de megegyezés nem született. Csak egy Akciótervet sikerült létrehozni, melyben az elkövetkezendő évre vonatkozó tárgyalási javaslatokat rögzítették. Érdekesség, hogy ezen a konferencián az USA végre a Jegyzőkönyv aláírása mellett dönt, habár, mint tudjuk, később kihátrál a protokollból. Az 1999-es bonni COP-5-ön elmarad a megállapodás, ami születik, az a CAN (Climate Action Network) 16, valamint a gondolat, hogy azonnali korlátozás és teljes technológiai irányváltás szükséges. A évi hágai, két hétig tartó klímakonferencián nem született megegyezés az államok között a széndioxid tartalmú, üvegházhatást növelő gázok kibocsátásának csökkentéséről. A 2001-es bonni klímakonferenciának is az lett volna a célja, hogy a Kiotóban ratifikált széndioxid-csökkentés mikéntjét elfogadják az államok. Augusztus elején sikerült Bonnban egy olyan kompromisszumot elérni, amely reális reményt jelent a kiotói jegyzőkönyv jogi alapjainak megőrzésére annak ellenére, hogy az USA távol tartja magát a kötelezettségvállalástól. Megállapodás születik 5,2 %-os csökkentésről az 1990-es szinthez képest, valamint egyezmény az ellenőrzésről, s a megállapodást megszegők elleni szankciókról. Az egyezmény értéke tulajdonképpen nem a vállalt százalék, hanem hogy végre sikerült egyetértést elérni ben Marrakeshben is tartottak konferenciát (COP-7), 165 ország négyezer delegáltjának közreműködésével, akik megállapodnak: a kiotói jegyzőkönyv jogerőre emelkedhet, ha a szennyezés 55 %-át produkáló, legalább 55 ország ratifikálja. Az EU 15 A jegyzőkönyv az üvegházhatást erősítő gázok közül a következőkkel foglalkozik: CO 2, CH 4, N 2 O, SF 6, valamint a halogénezett szénvegyületek és perfluoro-karbonok. 16 CAN: (Climate Action Network): Nemzetközi NGO hálózat, amely a klímakérdéssel foglalkozik. CAN CEE: (Climate Action Network Central and Eastern Europe): a CAN közép- és kelet-európai tagozata.

18 18 elhatározza: akkor is ratifikálja a jegyzőkönyvet 2002-ben, ha Ausztrália, Japán és Kanada nem írja alá. Millenniumi Nyilatkozat Az ENSZ 2000-ben kiadta a Millenniumi Nyilatkozatot, amelyben az emberiség fejlődésének 2015-ig elérendő céljait sorolták fel. A fenntartható fejlődés céljai 2015-ig 17 : Környezeti célok: Meg kell valósítani és ki kell terjeszteni a kiotói jegyzőkönyv céljait az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. Meg kell akadályozni, hogy a természetes erdők összterülete tovább zsugorodjon. Tovább kell fejleszteni és teljesíteni kell a WHO irányelvein alapuló országos szabványokat a levegő minőségére vonatkozóan. A talaj eróziójának mértékét felére kell csökkenteni. Véget kell vetni a vízkészletek túlzott kimerítésének. Millenniumi Nyilatkozat: Felére kell csökkenteni azoknak az arányát, akik rendkívül nagy nyomorban élnek, éheznek, és nem jutnak tiszta ivóvízhez. Háromnegyedével csökkenteni kell az anyák halálozási arányát. Kétharmadával csökkenteni kell az öt év alatti gyermekek halálozási arányát. El kell érni, hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és meg kell valósítani a nemek egyenlőségét az oktatásban. Meg kell állítani, majd vissza kell szorítani a HIV/AIDS, a malária és más fő betegségek terjedését. Gazdasági célok: Fel kell állítani és be kell vezetni az országokban az olyan könyvelést, amely beépíti a környezeti költségeket is. Fel kell számolni az olyan szubvenciókat, amelyek a nyersanyagok és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát támogatják. Az anyagráfordítás 4-10-szeres csökkentésére kell ösztönözni az ipari országokat. Ösztönözni kell az önmérséklet morálját a fogyasztásban Johannesburg Fenntartható Fejlődés Világkonferencia A Riói Konferencia óta eltelt tíz év alatt egyértelművé vált, hogy a nem kötelező érvényű nemzetközi ajánlások nem működnek, és megszeghetetlen, konkrét, megvalósítható célok 17 Forrás: Millenniumi nyilatkozat az ENSZ Fejlődési Programjából, Human Development Report 2001 (New York: Oxford University Press, 2001), pp. 21., 24.

19 19 kitűzésére van szükség. Az is teljesen egyértelmű immár, hogy a környezeti kérdések véglegesen bekerültek a politikai döntéshozatalba. Az ENSZ Közgyűlése decemberében hozott határozatot arról, hogy szeptemberében a Dél-Afrikai Köztársaságban, Johannesburgban megtartja a Világcsúcs Konferencia a Fenntartható Fejlődésről (World Summit on Sustainable Development) 18 című rendezvényt. A konferencia augusztus 26-tól szeptember 4-ig tartott. Kiemelt feladatai között a kormányzatok, a gazdasági szektor és a civil társadalom együttműködésének erősítése, valamint a szegénység elleni küzdelem szerepelt a fejlett országok sérülékeny csoportjait is ideértve. Az előkészítést és a szervezést az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága 19 koordinálta az ENSZ Titkárság egyes részlegeinek közreműködésével. A szervezés főbb elemei a következők voltak: Az ENSZ-család szakosított szervezetei (UNEP, UNDP, WHO és mások) összefoglaló jelentéseket készítettek a szakterületük globális helyzetéről, koncentrálva a környezeti kérdésekre és a fenntartható fejlődésre. Az ENSZ regionális szervezetei (pl. Európai Gazdasági Bizottság) területi értekezleteket tartottak a kormányzati szervek számára ben négy előkészítő értekezletre 20 került sor 21. Az előkészítő értekezlet-sorozatot 2002 nyarán a Baliban, Indonéziában tartott miniszteri szintű előkészítő értekezlet zárta. A nem-kormányzati és az üzleti szféra neves képviselői számára öt regionális kerekasztal értekezletet szervezett az ENSZ Titkárság. Több nemzetközi szervezet, intézmény saját kezdeményezésére állított össze értékeléseket és javaslatokat a Világcsúcs Konferencia számára. A konferencia előkészületei az előkészítő konferenciák és tárgyalások ellenére meglehetősen akadoztak, mert a kormányok jelentős része csak az utolsó pillanatban készült 18 Rövidítése: WSSD 19 UN Commission on Sustainable Development. (CSD10) 20 Preparatory Committee for the Summit (PrepCom) 21 PrepCom 1: április 30 - május 2 New York PrepCom 2: január 28 - február 8 New York PrepCom 3: március 2 április 4 New York PrepCom 4: május 27 június 7 Bali, Indonesia

20 20 el a környezeti állapotfelmérésével, a Rio óta eltelt évtized összegzésével, s az elfogadandó dokumentumok egy része is háttéranyag- és szöveghiányos volt. De nem csak az előkészítés körül adódtak problémák. A kilencvenes évekhez képest sokkal nagyobbak lettek az érdekellentétek, illetve világnézeti- és értelmezésbeli különbségek is feszültek a részt vevő országok között. A Johannesburgi Föld Csúcs résztvevői a tárgyalások megkezdése előtt kötelezettséget vállaltak arra, hogy az alábbi, legfontosabbnak ítélt kérdéseket minden döntésnél számításba veszik: A Johannesburgi Föld Csúcson részt vevő megbízottak elkötelezték magukat arra, hogy egy emberi, igazságos és egymással törődő globális társadalmat építenek ki, elismerve mindenki számára az emberi méltóság fontosságát. Elhatározták továbbá, hogy a világ összes gyermeke számára biztosítják, hogy egy szabad, igazságos világot kapjon örökségül, melyben nincs szegénység, ahol megóvják a környezetet és létezik a fenntartható fejlődés. A Föld Csúcs résztvevői a konferencia megkezdésekor kollektív kötelezettséget vállaltak arra vonatkozólag, hogy előrelépést tesznek és megerősítik az egymástól függő és egymást kölcsönösen erősítő fenntartható fejlődés alapjait - gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem - helyi, nemzeti, regionális és globális szinten. Megállapodtak abban, hogy közös erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megszűntessék a szegénységet és elérjék az emberiség fejlődését. A stratégiai feladatok közül a legfontosabbak a következők voltak: - a gazdasági növekedés GDP-ben kifejezett mutatóinak helyesbítése a társadalmi és környezeti költségekkel; - a képzés, a nevelés és az ismeretterjesztés - mint a jövő egyik kulcskérdése -, valamint a tudományok - mint a cselekvési irányok feltárója - erősítése; - a környezetbarát termelési és fogyasztási minták megvalósítása; - a természeti erőforrások megőrzése;

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11.

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11. A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás Tatabánya, 2015. december 11. Klímaváltozás, alkalmazkodás, fenntartható fejlődés kapcsolata Fenntartható fejlődés fogalma Nemzeti Fenntartható

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája

ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. január 15. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz?

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 11874/05 DCL 1 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA 1 A dokumentum száma: ST 11874/05 RESTREINT UE Dátuma: 2005. szeptember 1. Új státusz: Tárgy: nyilvános

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Magyar Tudomány, 2001/12. Láng István. Stockholm - Rió - Johannesburg. Lesz-e új a nap alatt a környezetvédelemben?

Magyar Tudomány, 2001/12. Láng István. Stockholm - Rió - Johannesburg. Lesz-e új a nap alatt a környezetvédelemben? Magyar Tudomány, 2001/12 Láng István Stockholm - Rió - Johannesburg Lesz-e új a nap alatt a környezetvédelemben? Rachel Carson (1907-1964) amerikai írónő 1962-ben publikálta a Néma tavasz című könyvét,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben