A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA

2

3 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA A DKMT Eurorégió Fejlesztési Kht. megbízásából készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Békéscsabai Osztálya Szakértői névsor: Dr. Nagy Imre, kandidátus, projektvezető, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Dr. Nagy Gábor, kandidátus, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Dr. Hardi Tamás, PhD Magyar Tudományos Akadémia RKK Nyugat-Dunántúli Intézet MSc. Valentina Ivanic, Gazdaságstratégiai Kutatóközpont Vojvodina CESS Újvidék, Szerbia/Montenegró Pásztor István, privatizációs miniszter, Vajdasági Tartományi Kormány Újvidék, Szerbia/Montenegró Ratko Soro, közlekedésügyi tanácsadó, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Dr. Bodó Barna, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Dr. Nicolae Popa, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Nicolae Munteanu, tudományos főmunkatárs, Nyugat-Régió Regionális Fejlesztési Központ, Temesvár, Románia További szakértők: Dr. Timár Judit, kandidátus, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály, Olgica Lucar, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Mira Kostic, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Dr. Martin Olaru, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Juray Tünde, tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Gazdasági Földrajzi Tanszék, Szeged Dr. Kugler József PhD, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Duray Balázs, kutató, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Technikai szerkesztők: Bencsikné Szőke Margit Vámosné Zöld Márta Vetési Sándor

4 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA 4 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

5 TARTALOM ELŐSZÓ... 7 A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK SZEREPE A HATÁR MENTI TÉRSÉGEK FÖLZÁRKÓZTATÁSÁBAN... 7 I. A DKMT EURORÉGIÓ FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI HELYZETI POTENCIÁL TERMÉSZETIERŐFORRÁS-POTENCIÁL TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS POTENCIÁL Népesedés A városhálózat és a régió térkapcsolatai Innováció, oktatás, kutatás Kultúra, kulturális örökség Az NGO-k (civil szervezetek) Média, kiadói tevékenység, nyomdák KÖZIGAZGATÁS GAZDASÁGI FOLYAMATOK A foglalkoztatás Idegenforgalom KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Természetvédelem Környezeti problémák Hulladékgazdálkodás...42 II. SWOT-ANALÍZIS...45 III. A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA PRIORITÁS- ÉS INTÉZKEDÉSI RENDSZERE AZ EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJÁNAK ALAPGONDOLATA A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Társadalmi-gazdasági-környezeti fenntarthatóság Partnerség Hálózatépítés Marketing A STRATÉGIA PRIORITÁS- ÉS INTÉZKEDÉSRENDSZERE JAVASOLT FEJLESZTÉSI PROJEKTEK...69 IV. AZ OPERATÍV PROGRAMOK KIDOLGOZOTT OPERATÍV PROGRAMOK operatív program operatív program operatív program operatív program MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 5

6 5. operatív program A PROJEKTEK FINANSZÍROZÁSÁNAK VÁRHATÓ FORRÁSAI A PHARE CBC CARDS források Az INTERREG támogatás INTERREG IIIA (határon átnyúló együttműködések támogatása) A Magyar román INTERREG IIIA/PHARE CBC Program és a Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program Az INTERREG jövője A nemzeti források Magyarország Romániai nemzeti források A SZÖVEGBEN ELŐFORDULÓ FONTOSABB EURORÉGIÓS ROMÁNIAI ÉS SZERBIA-MONTENEGRÓI TELEPÜLÉSEK MAGYAR ÉS HIVATALOS NEVEI FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ÉS DOKUMENTUMOK MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

7 ELŐSZÓ A Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés fejlesztési stratégiájának szerepe a határ menti térségek fölzárkóztatásában Az november 21-én Szegeden megalakított Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés, azaz a DKMT Eurorégió történeti léptékű feladatra vállalkozott: három ország határ menti területeinek kooperációját kívánta megszervezni annak érdekében, hogy a térség a lehető legelőnyösebb pozícióhoz juthasson a kibővülő-újraegyesülő Európa színpadán. Az Európai Uniós tag Magyarország három megyéje, a Dél-alföldi Régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, az uniós csatlakozási okmányt már aláírt, de még nem EU-tag Románia négy megyéje, a West Régiót alkotó Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye, valamint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat még meg sem kezdő Szerbia és Montenegróhoz tartozó Vajdaság Autonóm Tartomány politikusai mellett a gazdasági és tudományos élet, valamint a civil szféra képviselői dolgoznak együtt azért, hogy a határmentiség eddig tapasztalt hátrányait előnnyé, lehetőséggé formálják, és helyzetbe hozzák az itt élő embereket, gazdasági szervezeteket, tudományos intézményeket és mindazon szereplőket, akik megértették, hogy csakis az együttműködés, a határok átjárhatóvá tétele lehet e térség fejlődésének záloga. A DKMT Eurorégió hivatása a fentiekből következően három pontba sűríthető: az együttműködést egymás érdekeinek szem előtt tartásával, a kölcsönös bizalom légkörében, a demokrácia eszményei, továbbá az európai területfejlesztési politika elvei alapján kell megszervezni; a kooperációnak biztosítania kell a térségben rejlő adottságok és lehetőségek lehető legoptimálisabb kiaknázását; és végül el kell érni, hogy az Eurorégió az erős, sokszínű és intézményesített együttműködés révén a globalizálódó világ kihívásai nyomán egységesülő Európa integráns részeként újjászerveződő Közép-Kelet-Európa egyik gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és innovációs centrumává váljon. E célkitűzések megvalósításának igénye maga után vonja a DKMT-t érintő legfontosabb feladatok meghatározását is. Így a DKMT-nek: a határon átnyúló kapcsolatok generálásával elő kell segítenie a térség versenyképességének javítását és adszorpciós kapacitásainak bővítését; támogatnia kell a hatókörében élő emberek életminőségének és életszínvonalának javítását szolgáló, valamint a határmentiségből fakadó periférikus helyzetek fölszámolását is biztosító koordinált fejlesztési programok megvalósítását, mindezekkel megalapozva a térség tartós és dinamikus gazdasági növekedésének feltételeit; a Balkáni Stabilizációs egyezményben és más Európai Uniós alapdokumentumokban foglaltak figyelembe vételével a multikulturális örökség megőrzése mellett támogatnia és segítenie kell a térség demokratizálását, az intézményes kapcsolatokon túl az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét, a demokratikus mechanizmusok elmélyítését, valamint az előítéletek és látens ellenszenvek oldását. A DKMT Eurorégió működésének elmúlt évei bizonyítják, hogy a térségi kapcsolat már túllépett az azt kezdeményező önkormányzati szereplők kompetenciáin, és számos új területet érintve a közös hírszolgáltatástól az egyetemi kutatási kooperációkig, az ifjúsági szervezetek együttes programjaitól a katasztrófavédelmi szervek működésének összehangolásáig ma már széles az együttműködés palettája, melynek elemei egyre jobban elmélyítik, egyúttal intenzívebbé is teszik a kapcsolatokat. E mind szerteágazóbb kontaktusok mederbe terelésének és programszerűvé tételének igénye tette halaszthatatlan feladattá, hogy a DKMT megalkossa a jövőképét megalapozó fejlesztési stratégiáját. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 7

8 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA A DKMT Regionális Együttműködés Közgyűlése május 22-i ülésén döntött arról, hogy elkészítteti az Eurorégió fejlesztési tervét. A döntéshozók célja egyrészt az volt, hogy készüljön egy olyan alapdokumentum, amely akként szintetizálja a már elkészült megyei, tartományi és regionális fejlesztési elképzeléseket, hogy az azokban foglalt prioritásokat a határmentiség szűrőjén keresztül vizsgálja, másrészt cél volt az is, hogy olyan megközelítések, együttműködési területek nevesítődjenek, melyek az addigi lokális tervekben nem, vagy csak érintőlegesen szerepeltek, és végül, de nem utolsósorban célként fogalmazódott meg, hogy egy olyan tervezési dokumentum szülessen, amely minden szempontból megfelel az Európai Unió szakmai elvárásainak, így alkalmassá teszi az Eurórégiót az uniós támogatások megszerzésére. Az elkészülő tervnek tehát egyszerre kellett alapoznia a már meglévő tervezési dokumentumokra, s kimunkálnia azokat a stratégiai irányokat, melyek a határon átnyúló kapcsolatok optimális kiaknázásával újabb erőforrásokat indukálhatnak a térségben, olyanokat, melyek a kooperáció nélkül nem aktiválódhattak volna. E komplex elvárás teljesítése egy 9 fős országonként 3-3 fős szakértői munkacsoportra várt, akiknek a szintetizáláson túl feladata volt még a DKMT Eurorégiónak mint új típusú és egységes fejlesztéspolitikai célterületnek a definiálása is. Munkájukat számos szakértő és háttéranyag segítette. 1. kép Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma Az egy éves programozási folyamat részeként a DKMT területét első ízben egységes tervezési egységként kezelve elkészült a helyzetelemzés és SWOT-analízis, majd ezek nyomán fogalmazódtak meg a célkitűzések, a stratégiai irányok, továbbá a végrehajtást célzó operatív programok és néhány konkrét projekttervezet is. A munkaanyag több körben és több olvasatban vitatódott meg, menet közben számos vélemény, javaslat, indítvány tette teljesebbé a tervezési dokumentumot. A konzultációk megszervezésében, egyúttal a nyugat-európai regionális fejlesztési tapasztalatok megismerésében és átvételében nagy segítséget jelentett az e projekt kapcsán a Német Külügyminisztérium Stabilitási Alapjának képviseletét is ellátó Friedrich Ebert Alapítvány anyagi és szakmai támogatása, melyért e helyütt is köszönetet kell mondanunk. Az elkészült dokumentum, noha teljességre törekedett, bizonyosan nem ölelte fel a határ menti együttműködés minden lehetséges területét. Célja nem is ez volt, hiszen a konkrét megvalósulásnak ezernyi formája lehet. Fontosabb volt az együttműködés irányainak és módszereinek meghatározása, és ezzel együtt annak mérlegelése, hogy ezek az irányok és módszerek mennyiben segítik elő az eredeti célok, az Eurorégió versenyképessége erősítésének és az itt élő emberek életfeltételei javulásának megvalósulását. A fejlesztési 8 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

9 ELŐSZÓ stratégia e tekintetben valóban olyan alapdokumentuma lesz a DKMT-nek, amely orientálja és ösztönözi az együttműködésben érdekelt szereplőket, hogy valósítsák meg elképzeléseiket, hiszen minden egyes small vagy hard projekt, mely az e stratégiában foglalt prioritásokkal szinkronban van, erősíti a térség pozícióit és közelebb visz a fenti célok megvalósulásához. E fejlesztési stratégia a DKMT Eurorégió jövőképének foglalata. Célok, módszerek, program-lehetőségek gyűjteménye, melyek külön-külön is és együttesen is egy dinamikus, fejlődőképes, szoros együttműködésre és a helyi adottságok optimális kiaknázására épülő európai nagytérséget alapoznak meg, melynek legfőbb összetartó ereje a bizalom és a kölcsönösség. Ezek az Eurorégió növekedését biztosító energiák legfontosabb szegmensei. Őszintén hisszük, hogy ez a hosszú távon életképesnek bizonyuló program az Eurorégió-építés hatékony eszköze lesz, és még inkább hiszünk abban, hogy a helyi akaraton túl azok a közös fejlesztési források és döntési kompetenciák is mielőbb rendelkezésre fognak állni, melyek a stratégiai tervben foglalt nagyobb léptékű fejlesztési elképzelések valóra váltását is biztosítani fogják majd. Szeged, május 7. Marosvári Attila MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 9

10

11 I. A DKMT EURORÉGIÓ FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI 1.1. Helyzeti potenciál A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három délkeleti állam, Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró területének részeit tartalmazza. A három szomszédos területi-statisztikai egységnek a történelmileg fajsúlyos, központi Bánát térsége körül kialakuló együttműködése, a DKMT (NUTS 2 szint) km2 területén közel 5,4 millió lakos él, ami átlagosan 82 fő/km2 népsűrűséget jelent. Ezzel az eurorégió sok európai államot is megelőz mind területe, mind népessége tekintetében. A DKMT Eurorégió a Kárpátok és a Pannon-medence találkozásánál fekszik, aminek gazdasági jelentősége nagy, mivel útvonalak kereszteződésében található, és kapu szerepet tölt be Közép-Európa és a Balkán között. A Pannon-medencéből sugárirányban kiinduló sok természeti folyosó a térséget demográfiai, gazdasági és kulturális kölcsönhatások jellegzetes területévé teszi, és kapcsolatot teremt Közép- és Nyugat-Európa felé (a Duna vonalát követve), a Mediterrán-vidék nyugati részébe (a Száva-korridor mentén), a Balkán irányában (a Morava-Vardar és a Nisava-Szófia folyosón át), a Kárpát-medencébe és a Fekete-tenger felé (a Kárpátokon át az Al-Duna mentén). Mindemellett, a legfontosabb a Duna folyosója, amely átszeli a térséget nyugatról délre, és kapcsolatot teremt, és kedvező vízi közlekedési feltételeket biztosít az Atlanti-óceán és a Feketetenger között (további összeköttetést teremtve a Közel-Kelettel és a Kaszpi-tengerrel), habár ezek a potenciálok még jelenleg sincsenek kihasználva (ami a balkáni háború következménye). Mivel a DKMT Euroregió jelenlegi térsége igen jó földrajzi elhelyezkedésű Európában, ez az adottság jelentős kommunikációs és szállítási tengelyek kialakulását indukálta. Meg kell említeni a Bécs Szeged Isztambul Thessaloniki és a Budapest Arad Bukarest transz-európai vasútvonalakat, az E68, az E70 és az E75 transzeurópai autóútvonalakat, a 4., a 10A. és a 7. számú fontos transz-európai folyosókat (Duna) és elágazásaikat. Ezek az európai infrastrukturális beruházások fő célterületei. Ez komoly lehetőséget biztosít az Eurorégió területének a dinamikusan fejlődő Európához való becsatlakoztatására. A DKMT euroregió, amelyben három dinamikusan fejlődő urbánus centrum, Temesvár, Újvidék és Szeged játszik domináns szerepet, olyan térség, amelynek 600 km-es rádiuszában 10 állam fővárosa elérhető. Nyitottságának, valamint történelmileg kialakult kulturális és civilizációs értékeinek köszönhetően a DKMT Eurorégió a földrész ezen részének legsikeresebb integrációs rendszerének bizonyult, ami bizonyos társadalmi és politikai egyensúlyt, valamint gazdasági és szellemi dinamizmust generált. Ezt bizonyítja a lakosság etnikai és vallási sokszínűsége elsősorban a romániai és a szerbiai részeken. A tolerancia elvének és a közmegegyezésnek erősödésével a térség különböző nyelvű, román, szerb, magyar, stb. kulturális és médiaintézmények széles skálájával rendelkezik, ami segíti a nyitott kapcsolatok kialakulását, felkelti a külföldi befektetők érdeklődését, valamint gazdasági és kulturális megtelepedését. Ebben a vonatkozásban a legjelentősebb veszély a Nyugat-Balkán közelsége, amely időről időre feszültségekkel és konfliktusokkal terhes, ami megszakíthatja a gazdasági kapcsolatokat az Eurorégión belül, a külföldi befektetőket pedig elbizonytalaníthatja. Összességében, a belső erőforrásoknak és a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően, ami a fő kommunikációs csatornákon át sok lehetőséget nyújt a külső kapcsolatokban, a DKMT Eurorégió mára MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 11

12 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA jelentős társadalmi-kulturális dinamizmussal jellemezhető területté, nagy számú gazdasági érdek találkozási pontjává vált. Régészeti leletek tanúsága szerint a térség már több ezer év óta lakott. A Kr. u században a terület egy része a Római Birodalom fennhatósága alá került (Dácia és Pannónia provincia), amit szintén számos régészeti lelet igazol. A népvándorlás hullámai (4-9. század) érintették a vidéket. Gótok, gepidák, hunok, avarok és szlávok váltották hosszabb-rövidebb időszakra egymást. E korszak két utolsó évszázadának emlékét őrzi a Bécsben található világhírű nagyszentmiklósi aranykincs is. A középkor századaiban Temesvár, Szeged és Csanád voltak a térség legjelentősebb települései, ez utóbbi egyházi központként, a tíz magyarországi római katolikus püspökség egyikeként. A 16. század elejétől török fennhatóság alá kerül a vidék nagyobbik (nyugati és déli) fele. A török uralom közel két évszázadára a hanyatlás, a népességszám és a mezőgazdasági termelés nagyarányú visszaesése volt a jellemző. A török sereg kiűzése után, főleg a bécsi császári udvar irányítása alatt megkezdődött a térség újbóli benépesítése. A mai vajdasági és bánsági területek népességfogyása volt jelentős, míg a mai magyarországi részeken (Dél-Alföldi Régió) nagyobb számban élte túl a lakosság a török időket. Az újonnan érkezők részben a továbbra is török elnyomás alatt sínylődő szerbek és románok közül kerültek ki, de a 18. század közepétől jelentős német telepítésre is sor került. A telepítések és a bevándorlás eredményeként főként a Bánság (ideértve a Vajdaság Tiszától keletre fekvő részét is) a kontinens etnikailag és felekezetileg legsokszínűbb területévé vált. A római katolikus német, magyar, bolgár, horvát, cseh közösségek mellett ortodox román és szerb gyülekezetek egész sorát találjuk a térség településein. Kisebb számban protestáns (református és evangélikus) magyar, szlovák és német ajkú községek is megszerveződtek. 2. kép: Pétervárad Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Eurorégió mai területe jelentős fejlődést könyvelhetett el. Mindenekelőtt az infrastruktúra, a vasúthálózat kiépítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás megszervezése történt meg. Az 1850-es évektől egymás után teremtettek vasúti összeköttetést a térség városai (Szeged, Újvidék, Békéscsaba, Arad, Temesvár, Szabadka), valamint Budapest és Bécs között, továbbá a balkáni országok felé. Ekkorra tehető az urbanizációs fejlődés első szakasza is; Arad, Temesvár, Újvidék, Szabadka, Szeged mai városképe a század fordulóján épült ki. Az első világháborút lezáró 12 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

13 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG trianoni békeszerződés a máig érvényben levő határokat alakította ki; a korábbi gazdasági kapcsolatok hosszú ideig politikai okok miatt nem működhettek, bár a térség lakóiban mindmáig él a közös történelem, az összetartozás egyfajta tudata Természetierőforrás-potenciál Földrajzi értelemben a régió a Kárpátok térségéhez és a Pannon-medencéhez tartozik. A kárpáti hegységképződés szerkezetei az Eurorégió keleti részeire jellemzőek. Ezek több tektonikus-magmatikus ciklus során gyűrődéssel és vulkánossággal keletkeztek, szemben az alpesi hegységképződés eróziós fázisaival. A kiemelkedések és süllyedések váltakozása a számtalan törésvonal mentén fragmentált hegyvidéki domborzat kialakulását eredményezte, amely különböző magasságú hegytömbökből és a közöttük elhelyezkedő széles tektonikus-eróziós völgyekből áll, s amelyet nyugaton fragmentált hegylábfelszínek ölelnek körül (Bánát-Körösi-dombság). A hegyek és dombok elrendeződése a Neocénban, a post-tektonikus felszínemelkedéssel egyidejűen, valamint a negyedidőszakban az ismétlődő, erős eróziós-akkumulációs folyamatokkal járó glaciális és post-glaciális ciklusok eredményeként alakult ki. Ez a magyarázata annak, hogy a Bánáti- (1447 m) és a Bihar-hegység (1889 m) alacsonyabb, mint a Déli- Kárpátok Eurorégióra eső tömbjei (2519 m-es csúcs a Paring-hegységben és 2509 m-es a Retyezátban). A mély geológiai szerkezeteket átszelő számtalan törésvonal által kialakított kiemelkedések és süllyedések eredményeként a nyugati hegységtömbök elkülönültek egymástól a síkságra kifutó széles völgytalpak és a hegycsúcsok közötti völgyek mentén. Hasonló formák alakultak ki a Temes és a Cserna kárpáti depressziós átvágása és a dunai áttörés esetében a Kazán-szorosban a Vaskapunál, valamint a Maros és a Zsil völgye között, amelyek mind a Kárpátokon átívelő kapcsolatokat segítik. A DKMT Eurorégió legnagyobb (több, mint kétharmad) része a Pannon-medencében kialakult síkvidéki egységekből áll. A Kainozoikum folyamán kialakult folyóhálózattal szabdalt, vastag üledékkel borított síkságok gyűrt és megsüllyedt kristályos szerkezeteken alakultak ki, amelyeken termékeny talajok telepedtek meg. Gyűrt szerkezetek csak helyenként jelennek meg a felszínen, a szerbiai részen, lesüllyedt tömbök formájában, mint a Verseci-hegyek és a Fruska Gora (539 m), amelyek a tájnak változatosságot adnak. A síkvidéki egységek két genetikai-morfológiai típusa jellemző. Az egyik az alacsonyabb (80-90 m), enyhén lejtős, gyakorta mocsarakkal tarkított, különböző irányú folyókkal szabdalt, elöntés-veszélyes (ezért árvízvédelmet feltétlenül igénylő) süllyedékes síkság, a másik a magasabb ( m), jellemzően egyenletes, lösszel fedett, rendkívül termékeny, feltöltéses, táblás síkság. Ezek közül a Pancsova Versecisíkság felszínének legnagyobb része homokdűnékkel fedett (Delibláti-homokpuszta dűnéi). Megtalálhatók továbbá törmelék-síkságok is keskeny sávokban a Bánáti- és a Bihar-hegység lábánál. A jellemző éghajlat a térségben mérsékelt, enyhén kontinentális, gyenge mediterrán hatásokkal, amelyek főként a déli részen érzékelhetők. A keleti hegyvidékeken teraszos, areális éghajlat uralkodik, egészen az alpesi klímáig (2000 m felett). Az éghajlati elemek közül mindössze a csapadék mennyisége (síkvidékeken mm többéves átlagban) és különösen szezonális megoszlása okoz gondot időről időre. A nyár eleji esőzések, különösen a Kárpátokban (évi átlag mm) a megelőző hóolvadás után, vagy az őszi csapadék könnyen áradásokat és elöntéseket okozhatnak, míg nyáron aszály fenyeget. Ezért szükséges a biztonságos mezőgazdasági termeléshez a folyók szabályozása, a belvízveszélyes területek vízelvezetése, a melioráció kiterjesztése (Ferencz-csatorna, Duna-Tisza-csatorna, Bega-csatorna, stb). A vizeket kizárólag a Duna vezeti le, amely nyugatról és délről határolja a régiót. A területet átszelő folyók közül néhány eleve hajózható, mások hajózhatóvá alakítottak vagy alakíthatók (Duna, Tisza, Bega, Maros), megint mások kitűnnek festői hegyi szakaszaikkal és vízienergia-potenciáljukkal (Körösök, Riumare, Temes MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 13

14 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA és Cserna folyók). A hegyi tavak, különösen a Kárpátok glaciális eredetű tavai (Bucura, Zanoaga, Gemenele, stb) rendkívül látványosak, csakúgy, mint a tározó tavak (Gura Apelor, Surduc, Trei Ape, stb). A síkvidékre a sztyepp és az erdőssztyepp növényzet jellemző, amelyet a folyók és a nedvesebb területek növényzete tarkít. A keleti részeket lomblevelű (tölgy, bükk) és tűlevelű (luc- és erdeifenyő-) erdők övezete borítja, ami fontos fa-nyersanyagot biztosít a feldolgozóipar fejlesztése számára. Az öntéstalajok a folyók mentén és a Bánát mélyen fekvő síkvidékei elsősorban gabonafélék, ipari növények és zöldségfélék termesztésére alkalmasak, míg a bácskai, a békési és a csanádi lösz a legtermékenyebb talajokat (csernozjom) biztosítja, amelyeken a mérsékelt égöv gyakorlatilag minden kultúrája sikerrel termeszthető. A szőlő- és gyümölcskultúra a múlt században mély gyökereket vert Délkelet-Magyarország homokos területein, de helyenként a Vajdaság északi részén is előfordul, továbbá a bánáti hegylábfelszíneken (itt inkább a gyümölcsösök). 3. kép: Romániai táj Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma A természeti eredetű rizikó-faktorok közül kiemelkednek a természeti korlátozó tényezők valamint az ár- és belvizek által veszélyeztetett felszínek a főbb folyók mentén és a süllyedékes síkságokon. Meg kell említeni a hatalmas homokkal fedett területeket is (a szerbiai Bánátban és Magyarország délkeleti részein) és a kissé vagy közepesen földrengésveszélyes térségeket (romániai Bánát). A nyári időszakban a viharokat néha zivatarok kísérik, amelyek komoly anyagi károkat okozhatnak. A DKMT területe sokféle ásványkinccsel rendelkezik. A változatosságot a síkságokat, a hegy- és dombvidékeket alakító geológiai szerkezetek és kőzetfélék biztosítják. Így a Déli-Kárpátokban és a Bánátihegyekben fémes és nem-fémes ércek találhatók főleg gránitban és kristályos palákban. A belső feltöltéses medencék szénben gazdagok (kőszén a Zsil völgyében és a Bánáti-hegyekben), a Bihar-hegység vulkáni kőzetei pedig talán Európa legnagyobb aranytartalékát rejtik jelentős más nem-fémes és nemesfém- (ezüst-, ólom-, réz-, cink-), valamint radioaktív (uránium-) ércekkel együtt. Az egész hegyvidék végtelen tárháza az építőipari alapanyagoknak: a márványnak, a gránitnak, a bazaltnak, a homokkőnek, stb. A síkvidéki részeken a legértékesebb tartalékok a kőolaj és a földgáz, amelyeket sokfelé tárnak fel a romániai (Ópécska, Zádorlak, Tornya, Sándorháza, Varjas, Temekalácsa, Óbesenyő, Billéd), a magyarországi (Szeged) és a vajdasági (Ürményháza, Velika Greda, Turija, Szabadka) szektorokban. Meg kell említeni még az építőipari ásványokat is (agyag, homok). A termálés ásványvíz-források szintén a térség fontos természeti erőforrásai, mivel ezeket régóta ismerik és 14 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

15 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG hasznosítják. Szintén értékes a fürdő-potenciál: Herkulesfürdő (Krassó-Szörény), Algyógy (Hunyad), Menyháza (Arad), Gyopárosfürdő, Gyula (Békés), Magyarkanizsa, Junakovic (Vajdaság) termálvizei, és intenzíven hasznosítják Lippafüred (Arad megye), Buzias fürdő (Temes megye), valamint Herkules-fürdő (Krassó-Szörény megye) ásványvizeit is. A felszíni természeti erőforrások közül legnagyobb potenciállal a mezőgazdaság rendelkezik, ami a síkvidéki területek talajainak magas termékenységével, a keleti hegyvidékek erdőterületeinek potenciáljával (Hunyad és Krassó-Szörény megyékben az erdők aránya 44-46% ), valamint a vízienergia-tartalékokkal magyarázható. A táji adottságok szintén kiemelkedők a síkvidékek nedves területeitől a folyók mentén a változatos hegyvidéki tájakig. A Bánság hegyeiben található Románia legnagyobb karszthegysége. A jurakori és krétakori mészkő hasznosítása a Resicabányától a Dunáig tartó sávban jelentős. A térségben felfedezett karsztjelenségek száma lenyűgöző, mintegy ezerötszáz, melyek között változatos karsztformák (barlangok, karsztfigurák, barlangtavak, búvópatakok) és a kárpáti völgyek, hágók, hegyszorosok vad glaciális domborzata található, ami ideális lehetőségeket nyújt a turizmus számára. 1. táblázat:. A DKMT Eurorégió főbb adatai Mutató Arad Krassó- Szörény Hunyad Temes Bács- Kiskun Békés Csongrád Vajdaság DKMT Terület (km 2 ) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Vidéki népesség (fő) Aktív népesség (fő) Munkanélküliségi ráta (%) A működő vállalkozások száma Az összes vasútvonal hossza (km) Vasútvonalsűrűség (km/1000 km 2 ) Közutak hossza (km)* Közútsűrűség (km/100 km 2 )* Vezetékes ivóvízzel ellátott települések száma Szennyvízcsa tornával rendelkező tele- 59,6 39,1 68,8 77,9 64,4 70,3 100,1 94,5 74, ,0 9,8 9,8 3,9 6,2 6,9 5,5 30,8 9, ,5 46,9 48,0 90,5 76,1 80,7 71, ,9 22,8 44,0 33,3 26,2 25,7 31,7 15,80 25, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 15

16 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA pülések száma Gázvezetékkel ellátott települések száma Távfűtéssel ellátott települések száma Forrás: 2002 Census, Statistical Vademecum West Region 2003, General Office for Regional Statistics, Timis * Megjegyzés: a román megyékre az önkormányzati úthálózattal együtt számolva! 1.3. Társadalmi és kulturális potenciál Népesedés A DKMT multikulturális, vegyes etnikumú és vallású térség, amelynek népességszáma a 2002-es adatok szerint csaknem 5,4 milló fő. Az Eurorégió népességének változása a szinusz-görbe szerint alakult. A II. világháború után kezdetben csökkent a népességszám, ami egyrészt a háború közvetlen következménye, másrészt a kényszerített áttelepítések (deportálások) eredménye. Később a népességszám az 1980-as évek végéig növekedett, majd az 1990-es években ismét csökkenést mutatott. A népességszám alakulására hatást gyakorolt az ötvenes-hatvanas évektől kibontakozó ún. szocialista gazdasági és társadalmi átalakulás is. Főként a magyarországi régiórész vándorlási vesztesége volt számottevő, míg a romániai és a vajdasági oldalon inkább a régión belüli népességmozgás volt a jellemző. Valamelyest eltérően alakult Vajdaság demográfiai helyzete. Itt ugyanis a titói Jugoszlávia kedvező politikai megítélésének köszönhetően a hatvanas-hetvenes évektől egyrészt a nyugat-európai munkavállalási lehetőségek, másrészt pedig a tenger túlra történő kivándorlás apasztotta a népességet. Az ezredfordulótól a Jugoszlávia felbomlását kísérő polgárháborúk és etnikai viszályok indították el a szerbek nagyobb arányú beköltözését (Koszovóból, Horvátországból) a Vajdaságba. A természetes szaporodási ráta mindhárom országban a kilencvenes évek óta negatívra fordult, a halálozási arány mintegy másfélszerese a születésekének, ennek eredményeként a lakosság korösszetétele egyre kedvezőtlenebbé válik. Míg másfél évtizeddel ezelőtt a 14 éven aluliak aránya még 20% körüli volt, addig jelenleg ez az arány már csak 16% körüli. A 20. században az egyes országokon belül nagyarányú etnikai homogenizálódás ment végbe, vagyis az államalkotó népesség egyre nagyobb arányban van jelen az egyes régiórészekben. 4. kép: Kecskeméti szecesszió 16 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

17 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma Ennek ellenére az Eurorégió még megőrzött valamit multikulturális hagyományaiból. Az egymás nyelvét beszélő polgárok (magyarországi szerbek, románok, romániai magyarok, szerbek, szerbiai magyarok és románok) hatékonyan közreműködhetnek a regionális együttműködés elmélyítésében. Az egyre csökkenő számú német közösség pedig a kontinens gazdasági hatalma, Németország, illetve annak egyes régiói felé jelenthet kapcsolatot. A népsűrűség nem egyenletes az Eurorégióban, jelentősen különböző az egyes közigazgatási területeken: Csongrádban a népsűrűség 101 fő/km2, míg Krassó-Szörényben 39 fő/km2. A régiók közötti és a régión belüli migráció elsősorban Temes és Arad megyék, közelebbről Temesvár és Arad központok vonzerejének köszönhető. Az utóbbi évtizedekben ebbe a térségbe Románia északkeleti és délnyugati részeiből költöztek emberek. Ezek aránya a két megye lakosságának mintegy 20% -át teszi ki. Ennek során sok ukrán és magyar települt át az ország ezen részébe. A korábbi Jugoszláv Köztársaságban a belső konfliktusok következtében sok szerb költözött a Vajdaságba a háború által érintett területekről A városhálózat és a régió térkapcsolatai Az Eurorégió területén a városhálózat legmagasabb szintű központjai a regionális központok. Három olyan nagyváros található itt, amely az egész térség központjaként is funkcionálhat. Közülük kettő, Temesvár ( fő) és Újvidék ( fő) lakosságszámánál fogva is az európai középvárosok kategóriájába tartozik, míg Szeged ( fő) lakosainak száma kevesebb ugyan, de intézményi, funkcionális fejlettségénél fogva jelentős régióközpont. Ezek a városok nemzeti központok is; 2-3. helyen állnak országaikban a főváros után. Temesvár és Szeged történelmi léptékben is regionális jelentőségűek voltak, míg Újvidék a 20. század során érte el ezt a rangot. Ezeknek a városoknak a vonzáskörzete jóval túlterjed az adminisztratív térségük határain, nemzetközi jelentőséggel bírnak, különösen Szeged, amelynek felsőoktatási, kulturális és gazdasági vonzáskörzete kiterjed a Vajdaságra és Románia nyugati részére is. 2. táblázat:. A nagyobb városok népességszáma Városhálózat Népesség* Szeged (HU) Kecskemét (HU) Békéscsaba (HU) Temesvár (RO) * Arad (RO) Resica (RO) Vajdahunyad (RO) Déva (RO) Újvidék (SM) Szabadka (SM) Nagybecskerek (SM) Pancsova (SM) Zombor (SM) Nagykikinda (SM) *A népességszám-adatok időpontjai: HU 2001, RO 2002, SM 1991; SM esetében a községi adatok szerepelnek Temesvár ugyanakkor a régió egyik közlekedési kapuja. Repülőtere az egész térség számára fontos lehet. Újvidék és Temesvár Délkelet-Európa kapui, az Eurorégió számára fontos logisztikai (folyami és légi közlekedés, főutak, vasutak találkozási pontjai) feladatot látnak el. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 17

18 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA A következő szinten a nagyobb városok találhatók, amelyek azonban jóval kisebbek az előbbieknél. Lakosságszámuk 50 és 150 ezer között van. Ezek gazdasági és kulturális központok, jelenlegi vagy korábbi megyeszékhelyek, Romániában például Arad, Resica, Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, Lugos, Magyarországon Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szerbia és Montenegróban Szabadka, Nagybecskerek, Pancsova, Zombor, Nagykikinda. Sok kisváros is található a régióban, amelyek fontos közintézményekkel rendelkeznek az oktatás és a közegészségügy területén. Közülük az államhatárokhoz közelebb eső városok nemzetközi funkciót is ellátnak; elsősorban kereskedelmi és kulturális vonzáskörzetük terjed túl a határokon. 18 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

19 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 19

20 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG A térkapcsolatokra alapvetően jellemző, hogy ahol az államhatárok nem esnek egybe a nemzetiségi határokkal, ott a lakossági, gazdasági mozgásokat befolyásolják a nemzetiségi viszonyok. Így Szeged vagy Békéscsaba térkapcsolatai kiterjednek a Vajdaság egészére, de hasonlóan jelentős mozgás tapasztalható román-szerb viszonylatban is. A térkapcsolatok irányait és erősségét befolyásolják a közlekedési, határátlépési lehetőségek is. Ezek elsősorban Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Szerbia viszonylatában mondhatók jónak, míg Románia és Szerbia között ezek a lehetőségek gyengébbek. Euroregionális szinten mindhárom országban vannak városok, amelyek a régió központjai lehetnek: ezek Újvidék, Szeged, Temesvár. 3. táblázat: A népesség főbb mutatói a DKMT Euroregióban Arad Krassó- Bács- Hunyad Temes Szörény Kiskun Békés Csongrád Vajdaság DKMT Népességszám Népsűrűség fő/km² 59,5 39,1 69,0 77,9 64,4 70,3 100,1 94,5 74,5 Vidéki népesség Vidéki népesség aránya (%) 49,3 45,1 24,1 39,9 37,9 30,8 28,1 43,3 37,3 Aktivitási arány (% ) * 56,5 33,4 37,5 63,2 52,8 47,6 51,8 30,9 45,3 Aktív keresők száma (e fő) 193,3 124,4 195,8 301,8 217,8 157,8 168,5 382, ,4 Mezőgazdaság és erdőgazda-ság (%) 36,2 45,3 30,3 35,2 13,7 11,5 12,6 11,7 25,9 Ipar és építőipar (% ) 26,7 26,1 38,3 30,3 32,4 33,4 31,4 44,4 31,4 A tercier szektor (% ) 37,1 28,6 31,4 34,5 53,9 55,1 56,0 43,9 42,6 Munkanélküliségi ráta (%) 5,0 9,8 9,8 3,9 6,2 6,9 5,5 22,5 9,7 Forrás: 2002 Census, Statistical Vademecum West Region 2003, General Office for Regional Statistics, Timis Területi Statisztikai Évkönyv 2002, Budapest (A KSH munkaerő felmérése alapján) * Megjegyzés: a éves népesség arányában Innováció, oktatás, kutatás A DKMT Eurorégióban olyan oktatási hálózat működik, amely általános az alsóbb szinteken, és teljesítményorientált a felsőoktatásban. A régió erős egyetemi központjainak következtében az oktatók szinte kizárólag magasan képzettek, s tevékenységüket rendszeresen ellenőrzik és értékelik. Az oktatási infrastruktúra az alábbi táblázatban található. A hallgatók száma az utóbbi 5 évben kb. 10% -kal csökkent. Az 5. táblázat az oktatás általános szintjét és a különböző oktatási intézmények tanulói létszámát mutatja. Az egy oktatóra jutó diákok száma kissé alacsonyabb (18,4%), mint a nemzeti átlag (18,6%). Az Eurorégióban az egyetemi hallgatók száma kb. 150 ezer, ez 10 ezer lakosra vetítve 28 fő. A felsőoktatásban a korábban említett központok dominálnak. A legerősebb egyetemi központ Temesvár az oktatási intézmények széles palettájával a filológiától a természettudományokig, a műszaki képzéstől a művészetekig, a teológiától a testnevelésig. Szeged szintén az oktatás széles skálájával rendelkezik, mindössze a műszaki irány hiányzik. Újvidék is erős egyetemi központ a tudományok nagy képviseletével. Az Eurorégió legjelentősebb egyetemei a temesvári állami egyetemek (a Nyugati Egyetem, a Műszaki Egyetem, a V. Babes Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Bánát Mezőgazdasági és Állatgyógyászati Egyetem), az 20 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben