A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA

2

3 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA A DKMT Eurorégió Fejlesztési Kht. megbízásából készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Békéscsabai Osztálya Szakértői névsor: Dr. Nagy Imre, kandidátus, projektvezető, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Dr. Nagy Gábor, kandidátus, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Dr. Hardi Tamás, PhD Magyar Tudományos Akadémia RKK Nyugat-Dunántúli Intézet MSc. Valentina Ivanic, Gazdaságstratégiai Kutatóközpont Vojvodina CESS Újvidék, Szerbia/Montenegró Pásztor István, privatizációs miniszter, Vajdasági Tartományi Kormány Újvidék, Szerbia/Montenegró Ratko Soro, közlekedésügyi tanácsadó, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Dr. Bodó Barna, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Dr. Nicolae Popa, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Nicolae Munteanu, tudományos főmunkatárs, Nyugat-Régió Regionális Fejlesztési Központ, Temesvár, Románia További szakértők: Dr. Timár Judit, kandidátus, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály, Olgica Lucar, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Mira Kostic, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Dr. Martin Olaru, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Juray Tünde, tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Gazdasági Földrajzi Tanszék, Szeged Dr. Kugler József PhD, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Duray Balázs, kutató, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Technikai szerkesztők: Bencsikné Szőke Margit Vámosné Zöld Márta Vetési Sándor

4 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA 4 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

5 TARTALOM ELŐSZÓ... 7 A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK SZEREPE A HATÁR MENTI TÉRSÉGEK FÖLZÁRKÓZTATÁSÁBAN... 7 I. A DKMT EURORÉGIÓ FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI HELYZETI POTENCIÁL TERMÉSZETIERŐFORRÁS-POTENCIÁL TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS POTENCIÁL Népesedés A városhálózat és a régió térkapcsolatai Innováció, oktatás, kutatás Kultúra, kulturális örökség Az NGO-k (civil szervezetek) Média, kiadói tevékenység, nyomdák KÖZIGAZGATÁS GAZDASÁGI FOLYAMATOK A foglalkoztatás Idegenforgalom KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Természetvédelem Környezeti problémák Hulladékgazdálkodás...42 II. SWOT-ANALÍZIS...45 III. A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA PRIORITÁS- ÉS INTÉZKEDÉSI RENDSZERE AZ EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJÁNAK ALAPGONDOLATA A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Társadalmi-gazdasági-környezeti fenntarthatóság Partnerség Hálózatépítés Marketing A STRATÉGIA PRIORITÁS- ÉS INTÉZKEDÉSRENDSZERE JAVASOLT FEJLESZTÉSI PROJEKTEK...69 IV. AZ OPERATÍV PROGRAMOK KIDOLGOZOTT OPERATÍV PROGRAMOK operatív program operatív program operatív program operatív program MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 5

6 5. operatív program A PROJEKTEK FINANSZÍROZÁSÁNAK VÁRHATÓ FORRÁSAI A PHARE CBC CARDS források Az INTERREG támogatás INTERREG IIIA (határon átnyúló együttműködések támogatása) A Magyar román INTERREG IIIA/PHARE CBC Program és a Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program Az INTERREG jövője A nemzeti források Magyarország Romániai nemzeti források A SZÖVEGBEN ELŐFORDULÓ FONTOSABB EURORÉGIÓS ROMÁNIAI ÉS SZERBIA-MONTENEGRÓI TELEPÜLÉSEK MAGYAR ÉS HIVATALOS NEVEI FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ÉS DOKUMENTUMOK MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

7 ELŐSZÓ A Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés fejlesztési stratégiájának szerepe a határ menti térségek fölzárkóztatásában Az november 21-én Szegeden megalakított Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés, azaz a DKMT Eurorégió történeti léptékű feladatra vállalkozott: három ország határ menti területeinek kooperációját kívánta megszervezni annak érdekében, hogy a térség a lehető legelőnyösebb pozícióhoz juthasson a kibővülő-újraegyesülő Európa színpadán. Az Európai Uniós tag Magyarország három megyéje, a Dél-alföldi Régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, az uniós csatlakozási okmányt már aláírt, de még nem EU-tag Románia négy megyéje, a West Régiót alkotó Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye, valamint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat még meg sem kezdő Szerbia és Montenegróhoz tartozó Vajdaság Autonóm Tartomány politikusai mellett a gazdasági és tudományos élet, valamint a civil szféra képviselői dolgoznak együtt azért, hogy a határmentiség eddig tapasztalt hátrányait előnnyé, lehetőséggé formálják, és helyzetbe hozzák az itt élő embereket, gazdasági szervezeteket, tudományos intézményeket és mindazon szereplőket, akik megértették, hogy csakis az együttműködés, a határok átjárhatóvá tétele lehet e térség fejlődésének záloga. A DKMT Eurorégió hivatása a fentiekből következően három pontba sűríthető: az együttműködést egymás érdekeinek szem előtt tartásával, a kölcsönös bizalom légkörében, a demokrácia eszményei, továbbá az európai területfejlesztési politika elvei alapján kell megszervezni; a kooperációnak biztosítania kell a térségben rejlő adottságok és lehetőségek lehető legoptimálisabb kiaknázását; és végül el kell érni, hogy az Eurorégió az erős, sokszínű és intézményesített együttműködés révén a globalizálódó világ kihívásai nyomán egységesülő Európa integráns részeként újjászerveződő Közép-Kelet-Európa egyik gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és innovációs centrumává váljon. E célkitűzések megvalósításának igénye maga után vonja a DKMT-t érintő legfontosabb feladatok meghatározását is. Így a DKMT-nek: a határon átnyúló kapcsolatok generálásával elő kell segítenie a térség versenyképességének javítását és adszorpciós kapacitásainak bővítését; támogatnia kell a hatókörében élő emberek életminőségének és életszínvonalának javítását szolgáló, valamint a határmentiségből fakadó periférikus helyzetek fölszámolását is biztosító koordinált fejlesztési programok megvalósítását, mindezekkel megalapozva a térség tartós és dinamikus gazdasági növekedésének feltételeit; a Balkáni Stabilizációs egyezményben és más Európai Uniós alapdokumentumokban foglaltak figyelembe vételével a multikulturális örökség megőrzése mellett támogatnia és segítenie kell a térség demokratizálását, az intézményes kapcsolatokon túl az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét, a demokratikus mechanizmusok elmélyítését, valamint az előítéletek és látens ellenszenvek oldását. A DKMT Eurorégió működésének elmúlt évei bizonyítják, hogy a térségi kapcsolat már túllépett az azt kezdeményező önkormányzati szereplők kompetenciáin, és számos új területet érintve a közös hírszolgáltatástól az egyetemi kutatási kooperációkig, az ifjúsági szervezetek együttes programjaitól a katasztrófavédelmi szervek működésének összehangolásáig ma már széles az együttműködés palettája, melynek elemei egyre jobban elmélyítik, egyúttal intenzívebbé is teszik a kapcsolatokat. E mind szerteágazóbb kontaktusok mederbe terelésének és programszerűvé tételének igénye tette halaszthatatlan feladattá, hogy a DKMT megalkossa a jövőképét megalapozó fejlesztési stratégiáját. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 7

8 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA A DKMT Regionális Együttműködés Közgyűlése május 22-i ülésén döntött arról, hogy elkészítteti az Eurorégió fejlesztési tervét. A döntéshozók célja egyrészt az volt, hogy készüljön egy olyan alapdokumentum, amely akként szintetizálja a már elkészült megyei, tartományi és regionális fejlesztési elképzeléseket, hogy az azokban foglalt prioritásokat a határmentiség szűrőjén keresztül vizsgálja, másrészt cél volt az is, hogy olyan megközelítések, együttműködési területek nevesítődjenek, melyek az addigi lokális tervekben nem, vagy csak érintőlegesen szerepeltek, és végül, de nem utolsósorban célként fogalmazódott meg, hogy egy olyan tervezési dokumentum szülessen, amely minden szempontból megfelel az Európai Unió szakmai elvárásainak, így alkalmassá teszi az Eurórégiót az uniós támogatások megszerzésére. Az elkészülő tervnek tehát egyszerre kellett alapoznia a már meglévő tervezési dokumentumokra, s kimunkálnia azokat a stratégiai irányokat, melyek a határon átnyúló kapcsolatok optimális kiaknázásával újabb erőforrásokat indukálhatnak a térségben, olyanokat, melyek a kooperáció nélkül nem aktiválódhattak volna. E komplex elvárás teljesítése egy 9 fős országonként 3-3 fős szakértői munkacsoportra várt, akiknek a szintetizáláson túl feladata volt még a DKMT Eurorégiónak mint új típusú és egységes fejlesztéspolitikai célterületnek a definiálása is. Munkájukat számos szakértő és háttéranyag segítette. 1. kép Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma Az egy éves programozási folyamat részeként a DKMT területét első ízben egységes tervezési egységként kezelve elkészült a helyzetelemzés és SWOT-analízis, majd ezek nyomán fogalmazódtak meg a célkitűzések, a stratégiai irányok, továbbá a végrehajtást célzó operatív programok és néhány konkrét projekttervezet is. A munkaanyag több körben és több olvasatban vitatódott meg, menet közben számos vélemény, javaslat, indítvány tette teljesebbé a tervezési dokumentumot. A konzultációk megszervezésében, egyúttal a nyugat-európai regionális fejlesztési tapasztalatok megismerésében és átvételében nagy segítséget jelentett az e projekt kapcsán a Német Külügyminisztérium Stabilitási Alapjának képviseletét is ellátó Friedrich Ebert Alapítvány anyagi és szakmai támogatása, melyért e helyütt is köszönetet kell mondanunk. Az elkészült dokumentum, noha teljességre törekedett, bizonyosan nem ölelte fel a határ menti együttműködés minden lehetséges területét. Célja nem is ez volt, hiszen a konkrét megvalósulásnak ezernyi formája lehet. Fontosabb volt az együttműködés irányainak és módszereinek meghatározása, és ezzel együtt annak mérlegelése, hogy ezek az irányok és módszerek mennyiben segítik elő az eredeti célok, az Eurorégió versenyképessége erősítésének és az itt élő emberek életfeltételei javulásának megvalósulását. A fejlesztési 8 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

9 ELŐSZÓ stratégia e tekintetben valóban olyan alapdokumentuma lesz a DKMT-nek, amely orientálja és ösztönözi az együttműködésben érdekelt szereplőket, hogy valósítsák meg elképzeléseiket, hiszen minden egyes small vagy hard projekt, mely az e stratégiában foglalt prioritásokkal szinkronban van, erősíti a térség pozícióit és közelebb visz a fenti célok megvalósulásához. E fejlesztési stratégia a DKMT Eurorégió jövőképének foglalata. Célok, módszerek, program-lehetőségek gyűjteménye, melyek külön-külön is és együttesen is egy dinamikus, fejlődőképes, szoros együttműködésre és a helyi adottságok optimális kiaknázására épülő európai nagytérséget alapoznak meg, melynek legfőbb összetartó ereje a bizalom és a kölcsönösség. Ezek az Eurorégió növekedését biztosító energiák legfontosabb szegmensei. Őszintén hisszük, hogy ez a hosszú távon életképesnek bizonyuló program az Eurorégió-építés hatékony eszköze lesz, és még inkább hiszünk abban, hogy a helyi akaraton túl azok a közös fejlesztési források és döntési kompetenciák is mielőbb rendelkezésre fognak állni, melyek a stratégiai tervben foglalt nagyobb léptékű fejlesztési elképzelések valóra váltását is biztosítani fogják majd. Szeged, május 7. Marosvári Attila MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 9

10

11 I. A DKMT EURORÉGIÓ FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI 1.1. Helyzeti potenciál A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három délkeleti állam, Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró területének részeit tartalmazza. A három szomszédos területi-statisztikai egységnek a történelmileg fajsúlyos, központi Bánát térsége körül kialakuló együttműködése, a DKMT (NUTS 2 szint) km2 területén közel 5,4 millió lakos él, ami átlagosan 82 fő/km2 népsűrűséget jelent. Ezzel az eurorégió sok európai államot is megelőz mind területe, mind népessége tekintetében. A DKMT Eurorégió a Kárpátok és a Pannon-medence találkozásánál fekszik, aminek gazdasági jelentősége nagy, mivel útvonalak kereszteződésében található, és kapu szerepet tölt be Közép-Európa és a Balkán között. A Pannon-medencéből sugárirányban kiinduló sok természeti folyosó a térséget demográfiai, gazdasági és kulturális kölcsönhatások jellegzetes területévé teszi, és kapcsolatot teremt Közép- és Nyugat-Európa felé (a Duna vonalát követve), a Mediterrán-vidék nyugati részébe (a Száva-korridor mentén), a Balkán irányában (a Morava-Vardar és a Nisava-Szófia folyosón át), a Kárpát-medencébe és a Fekete-tenger felé (a Kárpátokon át az Al-Duna mentén). Mindemellett, a legfontosabb a Duna folyosója, amely átszeli a térséget nyugatról délre, és kapcsolatot teremt, és kedvező vízi közlekedési feltételeket biztosít az Atlanti-óceán és a Feketetenger között (további összeköttetést teremtve a Közel-Kelettel és a Kaszpi-tengerrel), habár ezek a potenciálok még jelenleg sincsenek kihasználva (ami a balkáni háború következménye). Mivel a DKMT Euroregió jelenlegi térsége igen jó földrajzi elhelyezkedésű Európában, ez az adottság jelentős kommunikációs és szállítási tengelyek kialakulását indukálta. Meg kell említeni a Bécs Szeged Isztambul Thessaloniki és a Budapest Arad Bukarest transz-európai vasútvonalakat, az E68, az E70 és az E75 transzeurópai autóútvonalakat, a 4., a 10A. és a 7. számú fontos transz-európai folyosókat (Duna) és elágazásaikat. Ezek az európai infrastrukturális beruházások fő célterületei. Ez komoly lehetőséget biztosít az Eurorégió területének a dinamikusan fejlődő Európához való becsatlakoztatására. A DKMT euroregió, amelyben három dinamikusan fejlődő urbánus centrum, Temesvár, Újvidék és Szeged játszik domináns szerepet, olyan térség, amelynek 600 km-es rádiuszában 10 állam fővárosa elérhető. Nyitottságának, valamint történelmileg kialakult kulturális és civilizációs értékeinek köszönhetően a DKMT Eurorégió a földrész ezen részének legsikeresebb integrációs rendszerének bizonyult, ami bizonyos társadalmi és politikai egyensúlyt, valamint gazdasági és szellemi dinamizmust generált. Ezt bizonyítja a lakosság etnikai és vallási sokszínűsége elsősorban a romániai és a szerbiai részeken. A tolerancia elvének és a közmegegyezésnek erősödésével a térség különböző nyelvű, román, szerb, magyar, stb. kulturális és médiaintézmények széles skálájával rendelkezik, ami segíti a nyitott kapcsolatok kialakulását, felkelti a külföldi befektetők érdeklődését, valamint gazdasági és kulturális megtelepedését. Ebben a vonatkozásban a legjelentősebb veszély a Nyugat-Balkán közelsége, amely időről időre feszültségekkel és konfliktusokkal terhes, ami megszakíthatja a gazdasági kapcsolatokat az Eurorégión belül, a külföldi befektetőket pedig elbizonytalaníthatja. Összességében, a belső erőforrásoknak és a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően, ami a fő kommunikációs csatornákon át sok lehetőséget nyújt a külső kapcsolatokban, a DKMT Eurorégió mára MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 11

12 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA jelentős társadalmi-kulturális dinamizmussal jellemezhető területté, nagy számú gazdasági érdek találkozási pontjává vált. Régészeti leletek tanúsága szerint a térség már több ezer év óta lakott. A Kr. u században a terület egy része a Római Birodalom fennhatósága alá került (Dácia és Pannónia provincia), amit szintén számos régészeti lelet igazol. A népvándorlás hullámai (4-9. század) érintették a vidéket. Gótok, gepidák, hunok, avarok és szlávok váltották hosszabb-rövidebb időszakra egymást. E korszak két utolsó évszázadának emlékét őrzi a Bécsben található világhírű nagyszentmiklósi aranykincs is. A középkor századaiban Temesvár, Szeged és Csanád voltak a térség legjelentősebb települései, ez utóbbi egyházi központként, a tíz magyarországi római katolikus püspökség egyikeként. A 16. század elejétől török fennhatóság alá kerül a vidék nagyobbik (nyugati és déli) fele. A török uralom közel két évszázadára a hanyatlás, a népességszám és a mezőgazdasági termelés nagyarányú visszaesése volt a jellemző. A török sereg kiűzése után, főleg a bécsi császári udvar irányítása alatt megkezdődött a térség újbóli benépesítése. A mai vajdasági és bánsági területek népességfogyása volt jelentős, míg a mai magyarországi részeken (Dél-Alföldi Régió) nagyobb számban élte túl a lakosság a török időket. Az újonnan érkezők részben a továbbra is török elnyomás alatt sínylődő szerbek és románok közül kerültek ki, de a 18. század közepétől jelentős német telepítésre is sor került. A telepítések és a bevándorlás eredményeként főként a Bánság (ideértve a Vajdaság Tiszától keletre fekvő részét is) a kontinens etnikailag és felekezetileg legsokszínűbb területévé vált. A római katolikus német, magyar, bolgár, horvát, cseh közösségek mellett ortodox román és szerb gyülekezetek egész sorát találjuk a térség településein. Kisebb számban protestáns (református és evangélikus) magyar, szlovák és német ajkú községek is megszerveződtek. 2. kép: Pétervárad Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Eurorégió mai területe jelentős fejlődést könyvelhetett el. Mindenekelőtt az infrastruktúra, a vasúthálózat kiépítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás megszervezése történt meg. Az 1850-es évektől egymás után teremtettek vasúti összeköttetést a térség városai (Szeged, Újvidék, Békéscsaba, Arad, Temesvár, Szabadka), valamint Budapest és Bécs között, továbbá a balkáni országok felé. Ekkorra tehető az urbanizációs fejlődés első szakasza is; Arad, Temesvár, Újvidék, Szabadka, Szeged mai városképe a század fordulóján épült ki. Az első világháborút lezáró 12 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

13 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG trianoni békeszerződés a máig érvényben levő határokat alakította ki; a korábbi gazdasági kapcsolatok hosszú ideig politikai okok miatt nem működhettek, bár a térség lakóiban mindmáig él a közös történelem, az összetartozás egyfajta tudata Természetierőforrás-potenciál Földrajzi értelemben a régió a Kárpátok térségéhez és a Pannon-medencéhez tartozik. A kárpáti hegységképződés szerkezetei az Eurorégió keleti részeire jellemzőek. Ezek több tektonikus-magmatikus ciklus során gyűrődéssel és vulkánossággal keletkeztek, szemben az alpesi hegységképződés eróziós fázisaival. A kiemelkedések és süllyedések váltakozása a számtalan törésvonal mentén fragmentált hegyvidéki domborzat kialakulását eredményezte, amely különböző magasságú hegytömbökből és a közöttük elhelyezkedő széles tektonikus-eróziós völgyekből áll, s amelyet nyugaton fragmentált hegylábfelszínek ölelnek körül (Bánát-Körösi-dombság). A hegyek és dombok elrendeződése a Neocénban, a post-tektonikus felszínemelkedéssel egyidejűen, valamint a negyedidőszakban az ismétlődő, erős eróziós-akkumulációs folyamatokkal járó glaciális és post-glaciális ciklusok eredményeként alakult ki. Ez a magyarázata annak, hogy a Bánáti- (1447 m) és a Bihar-hegység (1889 m) alacsonyabb, mint a Déli- Kárpátok Eurorégióra eső tömbjei (2519 m-es csúcs a Paring-hegységben és 2509 m-es a Retyezátban). A mély geológiai szerkezeteket átszelő számtalan törésvonal által kialakított kiemelkedések és süllyedések eredményeként a nyugati hegységtömbök elkülönültek egymástól a síkságra kifutó széles völgytalpak és a hegycsúcsok közötti völgyek mentén. Hasonló formák alakultak ki a Temes és a Cserna kárpáti depressziós átvágása és a dunai áttörés esetében a Kazán-szorosban a Vaskapunál, valamint a Maros és a Zsil völgye között, amelyek mind a Kárpátokon átívelő kapcsolatokat segítik. A DKMT Eurorégió legnagyobb (több, mint kétharmad) része a Pannon-medencében kialakult síkvidéki egységekből áll. A Kainozoikum folyamán kialakult folyóhálózattal szabdalt, vastag üledékkel borított síkságok gyűrt és megsüllyedt kristályos szerkezeteken alakultak ki, amelyeken termékeny talajok telepedtek meg. Gyűrt szerkezetek csak helyenként jelennek meg a felszínen, a szerbiai részen, lesüllyedt tömbök formájában, mint a Verseci-hegyek és a Fruska Gora (539 m), amelyek a tájnak változatosságot adnak. A síkvidéki egységek két genetikai-morfológiai típusa jellemző. Az egyik az alacsonyabb (80-90 m), enyhén lejtős, gyakorta mocsarakkal tarkított, különböző irányú folyókkal szabdalt, elöntés-veszélyes (ezért árvízvédelmet feltétlenül igénylő) süllyedékes síkság, a másik a magasabb ( m), jellemzően egyenletes, lösszel fedett, rendkívül termékeny, feltöltéses, táblás síkság. Ezek közül a Pancsova Versecisíkság felszínének legnagyobb része homokdűnékkel fedett (Delibláti-homokpuszta dűnéi). Megtalálhatók továbbá törmelék-síkságok is keskeny sávokban a Bánáti- és a Bihar-hegység lábánál. A jellemző éghajlat a térségben mérsékelt, enyhén kontinentális, gyenge mediterrán hatásokkal, amelyek főként a déli részen érzékelhetők. A keleti hegyvidékeken teraszos, areális éghajlat uralkodik, egészen az alpesi klímáig (2000 m felett). Az éghajlati elemek közül mindössze a csapadék mennyisége (síkvidékeken mm többéves átlagban) és különösen szezonális megoszlása okoz gondot időről időre. A nyár eleji esőzések, különösen a Kárpátokban (évi átlag mm) a megelőző hóolvadás után, vagy az őszi csapadék könnyen áradásokat és elöntéseket okozhatnak, míg nyáron aszály fenyeget. Ezért szükséges a biztonságos mezőgazdasági termeléshez a folyók szabályozása, a belvízveszélyes területek vízelvezetése, a melioráció kiterjesztése (Ferencz-csatorna, Duna-Tisza-csatorna, Bega-csatorna, stb). A vizeket kizárólag a Duna vezeti le, amely nyugatról és délről határolja a régiót. A területet átszelő folyók közül néhány eleve hajózható, mások hajózhatóvá alakítottak vagy alakíthatók (Duna, Tisza, Bega, Maros), megint mások kitűnnek festői hegyi szakaszaikkal és vízienergia-potenciáljukkal (Körösök, Riumare, Temes MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 13

14 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA és Cserna folyók). A hegyi tavak, különösen a Kárpátok glaciális eredetű tavai (Bucura, Zanoaga, Gemenele, stb) rendkívül látványosak, csakúgy, mint a tározó tavak (Gura Apelor, Surduc, Trei Ape, stb). A síkvidékre a sztyepp és az erdőssztyepp növényzet jellemző, amelyet a folyók és a nedvesebb területek növényzete tarkít. A keleti részeket lomblevelű (tölgy, bükk) és tűlevelű (luc- és erdeifenyő-) erdők övezete borítja, ami fontos fa-nyersanyagot biztosít a feldolgozóipar fejlesztése számára. Az öntéstalajok a folyók mentén és a Bánát mélyen fekvő síkvidékei elsősorban gabonafélék, ipari növények és zöldségfélék termesztésére alkalmasak, míg a bácskai, a békési és a csanádi lösz a legtermékenyebb talajokat (csernozjom) biztosítja, amelyeken a mérsékelt égöv gyakorlatilag minden kultúrája sikerrel termeszthető. A szőlő- és gyümölcskultúra a múlt században mély gyökereket vert Délkelet-Magyarország homokos területein, de helyenként a Vajdaság északi részén is előfordul, továbbá a bánáti hegylábfelszíneken (itt inkább a gyümölcsösök). 3. kép: Romániai táj Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma A természeti eredetű rizikó-faktorok közül kiemelkednek a természeti korlátozó tényezők valamint az ár- és belvizek által veszélyeztetett felszínek a főbb folyók mentén és a süllyedékes síkságokon. Meg kell említeni a hatalmas homokkal fedett területeket is (a szerbiai Bánátban és Magyarország délkeleti részein) és a kissé vagy közepesen földrengésveszélyes térségeket (romániai Bánát). A nyári időszakban a viharokat néha zivatarok kísérik, amelyek komoly anyagi károkat okozhatnak. A DKMT területe sokféle ásványkinccsel rendelkezik. A változatosságot a síkságokat, a hegy- és dombvidékeket alakító geológiai szerkezetek és kőzetfélék biztosítják. Így a Déli-Kárpátokban és a Bánátihegyekben fémes és nem-fémes ércek találhatók főleg gránitban és kristályos palákban. A belső feltöltéses medencék szénben gazdagok (kőszén a Zsil völgyében és a Bánáti-hegyekben), a Bihar-hegység vulkáni kőzetei pedig talán Európa legnagyobb aranytartalékát rejtik jelentős más nem-fémes és nemesfém- (ezüst-, ólom-, réz-, cink-), valamint radioaktív (uránium-) ércekkel együtt. Az egész hegyvidék végtelen tárháza az építőipari alapanyagoknak: a márványnak, a gránitnak, a bazaltnak, a homokkőnek, stb. A síkvidéki részeken a legértékesebb tartalékok a kőolaj és a földgáz, amelyeket sokfelé tárnak fel a romániai (Ópécska, Zádorlak, Tornya, Sándorháza, Varjas, Temekalácsa, Óbesenyő, Billéd), a magyarországi (Szeged) és a vajdasági (Ürményháza, Velika Greda, Turija, Szabadka) szektorokban. Meg kell említeni még az építőipari ásványokat is (agyag, homok). A termálés ásványvíz-források szintén a térség fontos természeti erőforrásai, mivel ezeket régóta ismerik és 14 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

15 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG hasznosítják. Szintén értékes a fürdő-potenciál: Herkulesfürdő (Krassó-Szörény), Algyógy (Hunyad), Menyháza (Arad), Gyopárosfürdő, Gyula (Békés), Magyarkanizsa, Junakovic (Vajdaság) termálvizei, és intenzíven hasznosítják Lippafüred (Arad megye), Buzias fürdő (Temes megye), valamint Herkules-fürdő (Krassó-Szörény megye) ásványvizeit is. A felszíni természeti erőforrások közül legnagyobb potenciállal a mezőgazdaság rendelkezik, ami a síkvidéki területek talajainak magas termékenységével, a keleti hegyvidékek erdőterületeinek potenciáljával (Hunyad és Krassó-Szörény megyékben az erdők aránya 44-46% ), valamint a vízienergia-tartalékokkal magyarázható. A táji adottságok szintén kiemelkedők a síkvidékek nedves területeitől a folyók mentén a változatos hegyvidéki tájakig. A Bánság hegyeiben található Románia legnagyobb karszthegysége. A jurakori és krétakori mészkő hasznosítása a Resicabányától a Dunáig tartó sávban jelentős. A térségben felfedezett karsztjelenségek száma lenyűgöző, mintegy ezerötszáz, melyek között változatos karsztformák (barlangok, karsztfigurák, barlangtavak, búvópatakok) és a kárpáti völgyek, hágók, hegyszorosok vad glaciális domborzata található, ami ideális lehetőségeket nyújt a turizmus számára. 1. táblázat:. A DKMT Eurorégió főbb adatai Mutató Arad Krassó- Szörény Hunyad Temes Bács- Kiskun Békés Csongrád Vajdaság DKMT Terület (km 2 ) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Vidéki népesség (fő) Aktív népesség (fő) Munkanélküliségi ráta (%) A működő vállalkozások száma Az összes vasútvonal hossza (km) Vasútvonalsűrűség (km/1000 km 2 ) Közutak hossza (km)* Közútsűrűség (km/100 km 2 )* Vezetékes ivóvízzel ellátott települések száma Szennyvízcsa tornával rendelkező tele- 59,6 39,1 68,8 77,9 64,4 70,3 100,1 94,5 74, ,0 9,8 9,8 3,9 6,2 6,9 5,5 30,8 9, ,5 46,9 48,0 90,5 76,1 80,7 71, ,9 22,8 44,0 33,3 26,2 25,7 31,7 15,80 25, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 15

16 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA pülések száma Gázvezetékkel ellátott települések száma Távfűtéssel ellátott települések száma Forrás: 2002 Census, Statistical Vademecum West Region 2003, General Office for Regional Statistics, Timis * Megjegyzés: a román megyékre az önkormányzati úthálózattal együtt számolva! 1.3. Társadalmi és kulturális potenciál Népesedés A DKMT multikulturális, vegyes etnikumú és vallású térség, amelynek népességszáma a 2002-es adatok szerint csaknem 5,4 milló fő. Az Eurorégió népességének változása a szinusz-görbe szerint alakult. A II. világháború után kezdetben csökkent a népességszám, ami egyrészt a háború közvetlen következménye, másrészt a kényszerített áttelepítések (deportálások) eredménye. Később a népességszám az 1980-as évek végéig növekedett, majd az 1990-es években ismét csökkenést mutatott. A népességszám alakulására hatást gyakorolt az ötvenes-hatvanas évektől kibontakozó ún. szocialista gazdasági és társadalmi átalakulás is. Főként a magyarországi régiórész vándorlási vesztesége volt számottevő, míg a romániai és a vajdasági oldalon inkább a régión belüli népességmozgás volt a jellemző. Valamelyest eltérően alakult Vajdaság demográfiai helyzete. Itt ugyanis a titói Jugoszlávia kedvező politikai megítélésének köszönhetően a hatvanas-hetvenes évektől egyrészt a nyugat-európai munkavállalási lehetőségek, másrészt pedig a tenger túlra történő kivándorlás apasztotta a népességet. Az ezredfordulótól a Jugoszlávia felbomlását kísérő polgárháborúk és etnikai viszályok indították el a szerbek nagyobb arányú beköltözését (Koszovóból, Horvátországból) a Vajdaságba. A természetes szaporodási ráta mindhárom országban a kilencvenes évek óta negatívra fordult, a halálozási arány mintegy másfélszerese a születésekének, ennek eredményeként a lakosság korösszetétele egyre kedvezőtlenebbé válik. Míg másfél évtizeddel ezelőtt a 14 éven aluliak aránya még 20% körüli volt, addig jelenleg ez az arány már csak 16% körüli. A 20. században az egyes országokon belül nagyarányú etnikai homogenizálódás ment végbe, vagyis az államalkotó népesség egyre nagyobb arányban van jelen az egyes régiórészekben. 4. kép: Kecskeméti szecesszió 16 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

17 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma Ennek ellenére az Eurorégió még megőrzött valamit multikulturális hagyományaiból. Az egymás nyelvét beszélő polgárok (magyarországi szerbek, románok, romániai magyarok, szerbek, szerbiai magyarok és románok) hatékonyan közreműködhetnek a regionális együttműködés elmélyítésében. Az egyre csökkenő számú német közösség pedig a kontinens gazdasági hatalma, Németország, illetve annak egyes régiói felé jelenthet kapcsolatot. A népsűrűség nem egyenletes az Eurorégióban, jelentősen különböző az egyes közigazgatási területeken: Csongrádban a népsűrűség 101 fő/km2, míg Krassó-Szörényben 39 fő/km2. A régiók közötti és a régión belüli migráció elsősorban Temes és Arad megyék, közelebbről Temesvár és Arad központok vonzerejének köszönhető. Az utóbbi évtizedekben ebbe a térségbe Románia északkeleti és délnyugati részeiből költöztek emberek. Ezek aránya a két megye lakosságának mintegy 20% -át teszi ki. Ennek során sok ukrán és magyar települt át az ország ezen részébe. A korábbi Jugoszláv Köztársaságban a belső konfliktusok következtében sok szerb költözött a Vajdaságba a háború által érintett területekről A városhálózat és a régió térkapcsolatai Az Eurorégió területén a városhálózat legmagasabb szintű központjai a regionális központok. Három olyan nagyváros található itt, amely az egész térség központjaként is funkcionálhat. Közülük kettő, Temesvár ( fő) és Újvidék ( fő) lakosságszámánál fogva is az európai középvárosok kategóriájába tartozik, míg Szeged ( fő) lakosainak száma kevesebb ugyan, de intézményi, funkcionális fejlettségénél fogva jelentős régióközpont. Ezek a városok nemzeti központok is; 2-3. helyen állnak országaikban a főváros után. Temesvár és Szeged történelmi léptékben is regionális jelentőségűek voltak, míg Újvidék a 20. század során érte el ezt a rangot. Ezeknek a városoknak a vonzáskörzete jóval túlterjed az adminisztratív térségük határain, nemzetközi jelentőséggel bírnak, különösen Szeged, amelynek felsőoktatási, kulturális és gazdasági vonzáskörzete kiterjed a Vajdaságra és Románia nyugati részére is. 2. táblázat:. A nagyobb városok népességszáma Városhálózat Népesség* Szeged (HU) Kecskemét (HU) Békéscsaba (HU) Temesvár (RO) * Arad (RO) Resica (RO) Vajdahunyad (RO) Déva (RO) Újvidék (SM) Szabadka (SM) Nagybecskerek (SM) Pancsova (SM) Zombor (SM) Nagykikinda (SM) *A népességszám-adatok időpontjai: HU 2001, RO 2002, SM 1991; SM esetében a községi adatok szerepelnek Temesvár ugyanakkor a régió egyik közlekedési kapuja. Repülőtere az egész térség számára fontos lehet. Újvidék és Temesvár Délkelet-Európa kapui, az Eurorégió számára fontos logisztikai (folyami és légi közlekedés, főutak, vasutak találkozási pontjai) feladatot látnak el. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 17

18 A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA A következő szinten a nagyobb városok találhatók, amelyek azonban jóval kisebbek az előbbieknél. Lakosságszámuk 50 és 150 ezer között van. Ezek gazdasági és kulturális központok, jelenlegi vagy korábbi megyeszékhelyek, Romániában például Arad, Resica, Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, Lugos, Magyarországon Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szerbia és Montenegróban Szabadka, Nagybecskerek, Pancsova, Zombor, Nagykikinda. Sok kisváros is található a régióban, amelyek fontos közintézményekkel rendelkeznek az oktatás és a közegészségügy területén. Közülük az államhatárokhoz közelebb eső városok nemzetközi funkciót is ellátnak; elsősorban kereskedelmi és kulturális vonzáskörzetük terjed túl a határokon. 18 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

19 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 19

20 FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG A térkapcsolatokra alapvetően jellemző, hogy ahol az államhatárok nem esnek egybe a nemzetiségi határokkal, ott a lakossági, gazdasági mozgásokat befolyásolják a nemzetiségi viszonyok. Így Szeged vagy Békéscsaba térkapcsolatai kiterjednek a Vajdaság egészére, de hasonlóan jelentős mozgás tapasztalható román-szerb viszonylatban is. A térkapcsolatok irányait és erősségét befolyásolják a közlekedési, határátlépési lehetőségek is. Ezek elsősorban Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Szerbia viszonylatában mondhatók jónak, míg Románia és Szerbia között ezek a lehetőségek gyengébbek. Euroregionális szinten mindhárom országban vannak városok, amelyek a régió központjai lehetnek: ezek Újvidék, Szeged, Temesvár. 3. táblázat: A népesség főbb mutatói a DKMT Euroregióban Arad Krassó- Bács- Hunyad Temes Szörény Kiskun Békés Csongrád Vajdaság DKMT Népességszám Népsűrűség fő/km² 59,5 39,1 69,0 77,9 64,4 70,3 100,1 94,5 74,5 Vidéki népesség Vidéki népesség aránya (%) 49,3 45,1 24,1 39,9 37,9 30,8 28,1 43,3 37,3 Aktivitási arány (% ) * 56,5 33,4 37,5 63,2 52,8 47,6 51,8 30,9 45,3 Aktív keresők száma (e fő) 193,3 124,4 195,8 301,8 217,8 157,8 168,5 382, ,4 Mezőgazdaság és erdőgazda-ság (%) 36,2 45,3 30,3 35,2 13,7 11,5 12,6 11,7 25,9 Ipar és építőipar (% ) 26,7 26,1 38,3 30,3 32,4 33,4 31,4 44,4 31,4 A tercier szektor (% ) 37,1 28,6 31,4 34,5 53,9 55,1 56,0 43,9 42,6 Munkanélküliségi ráta (%) 5,0 9,8 9,8 3,9 6,2 6,9 5,5 22,5 9,7 Forrás: 2002 Census, Statistical Vademecum West Region 2003, General Office for Regional Statistics, Timis Területi Statisztikai Évkönyv 2002, Budapest (A KSH munkaerő felmérése alapján) * Megjegyzés: a éves népesség arányában Innováció, oktatás, kutatás A DKMT Eurorégióban olyan oktatási hálózat működik, amely általános az alsóbb szinteken, és teljesítményorientált a felsőoktatásban. A régió erős egyetemi központjainak következtében az oktatók szinte kizárólag magasan képzettek, s tevékenységüket rendszeresen ellenőrzik és értékelik. Az oktatási infrastruktúra az alábbi táblázatban található. A hallgatók száma az utóbbi 5 évben kb. 10% -kal csökkent. Az 5. táblázat az oktatás általános szintjét és a különböző oktatási intézmények tanulói létszámát mutatja. Az egy oktatóra jutó diákok száma kissé alacsonyabb (18,4%), mint a nemzeti átlag (18,6%). Az Eurorégióban az egyetemi hallgatók száma kb. 150 ezer, ez 10 ezer lakosra vetítve 28 fő. A felsőoktatásban a korábban említett központok dominálnak. A legerősebb egyetemi központ Temesvár az oktatási intézmények széles palettájával a filológiától a természettudományokig, a műszaki képzéstől a művészetekig, a teológiától a testnevelésig. Szeged szintén az oktatás széles skálájával rendelkezik, mindössze a műszaki irány hiányzik. Újvidék is erős egyetemi központ a tudományok nagy képviseletével. Az Eurorégió legjelentősebb egyetemei a temesvári állami egyetemek (a Nyugati Egyetem, a Műszaki Egyetem, a V. Babes Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Bánát Mezőgazdasági és Állatgyógyászati Egyetem), az 20 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ. Javítási-értékelési útmutató. I. Dél-Ázsia tájain (21 pont)

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ. Javítási-értékelési útmutató. I. Dél-Ázsia tájain (21 pont) Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ Javítási-értékelési útmutató 1. C 2. B, D 3. 2 4. B, D 6. J 7. E 8. C 9. B 10. 1 11. B, D 12. H 13.

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Romániai magyar felsőoktatás: helyzetkép és stratégiai kihívások

Romániai magyar felsőoktatás: helyzetkép és stratégiai kihívások Romániai magyar felsőoktatás: helyzetkép és stratégiai kihívások dr. Tonk Márton egyetemi tanár Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Erdélyi Szövetség, Budapest 2015. november 14. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSAROMÁNIÁBAN(1992-2011)

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben