PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁN VÉGZETTEKRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁN VÉGZETTEKRE"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁN VÉGZETTEKRE Budapest, Készítette: Kiss Anita

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés I.1. Kutatás céljai I.2. Kutatás módszerei II. Pályakezdő diplomások helyzete általában II.1. Felsőoktatási intézmények és a végzős hallgatók számának alakulása az utóbbi 10 évben, és ennek hatása a munkaerőpiacra II.2. Állami segítség a kezdő diplomások elhelyezkedésében, és ennek jogi háttere III. Pályakezdő közgazdászok helyzete III.1. Gazdasági képzés és a közgazdász végzettség iránti kereslet alakulása az elmúlt években III.2. A kibocsátó intézmények rangsorának, illetve a diploma minősítésének jelentősége a munkáltató szemszögéből IV. A Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzettek elhelyezkedési lehetőségei IV.1. Álláskeresési technikák IV.2. Munkahelyválasztás szempontjai IV.3. Munkáltatók elvárásai IV.4. Álláskeresés átlagos időtartama IV.5. Állásinterjúk és jelentőségük IV.6. Beosztás, jövedelem, munkakör IV.7. Elégedettségi mutatók IV.8. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatóival készített interjúkból, illetve az általuk kitöltött kérdőívből levont következtetések V. A gazdasági világválság V.1. A válságról általában V.2. A válság hatása a munkaerő-piacra VI. Befejezés VII. Felhasznált irodalom VIII. Mellékletek VIII.1. Táblázatok VIII.2. Kérdőív VIII.3. Interjúk

3 I. Bevezetés I.1. Kutatás céljai Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan nő a felsőoktatási intézmények, valamint a felsőoktatásban résztvevők száma, ami azt eredményezi, hogy az utóbbi években egyre több a diplomás pályakezdő. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülők megjelenéséből a munkaerőpiacon az következik, hogy az összes regisztrált álláskeresőn belül a diplomás álláskeresők aránya is nő. Az elhelyezkedést nehezíti, hogy a hallgatók nagy része a felsőoktatási tanulmányai előtt vagy alatt nem szerzett gyakorlati tapasztalatot, nem ismeri a munkaerőpiac elvárásait, valamint nem rendelkezik azokkal a képességekkel és ismeretekkel, amik segítenék munkahelyi beilleszkedését. Sokan tévednek, amikor azt hiszik, hogy önmagában elég a diploma. A frissen végzetteknél gyakran hiányzik a megfelelő nyelvtudás, pedig az angoltudás alapfeltétel, a cégek közel száz százaléka e nélkül interjúra sem hívja a jelentkezőket. A tapasztalat szintén sokat számít, ezért valóban ajánlott az egyetemi évek alatt elmenni gyakorlatra. Sajnos a hallgatók kétharmada ezt nem teszi meg. A pályakezdők elhelyezkedésének növekvő nehézségei ösztönöztek jelen téma kutatására, hiszen ez a probléma számos ismerősömmel együtt engem is személyesen érint. Bízom abban, hogy kutatásommal a magam és mások segítségére lehetek. I.2. Kutatás módszerei A dolgozat elkészítéséhez kérdőívet állítottam össze, az általam legfontosabbnak tartott szempontok alapján, melyet 30, a Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzett hallgató töltött ki. A válaszaikból levont következtetéseket felhasználtam a dolgozatom megírásához. Egy multinacionális cég HR vezetőjével, egy kft. ügyvezető igazgatójával, valamint egy iskolánkban diplomát szerző volt diákkal interjút készítettem, melyekből szintén hasznos információkat nyertem. Igyekeztem megismerni a kezdő munkavállalókra vonatkozó jogszabályi hátteret, az állami segítségnyújtás különböző formáit, valamint éltem az internet adta lehetőségekkel ismereteim bővítése céljából. Természetesen a vonatkozó szakirodalom tanulmányozása is sokat segített munkámban. 3

4 II. Pályakezdő diplomások helyzete általában II.1. Felsőoktatási intézmények és a végzős hallgatók számának alakulása az utóbbi 10 évben, és ennek hatása a munkaerőpiacra Az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők számának alakulását többek között meghatározzák a demográfiai folyamatok is. Mára az 1974 és 1980 között születettek korcsoportja kinőtt a felsőoktatási életkorból. Ahhoz, hogy a felsőoktatásban résztvevők száma folyamatosan nőtt az is hozzájárult, hogy az 1990-es években a demográfiai hullám elérte azt. A éves korcsoport népességen belüli aránya 1999-ben volt a legmagasabb, ( 8,7% ) majd fokozatosan visszaesett az 1990-es évek legelején mért szintre. A rendszerváltás utáni első években az oktatási piac expanziójával a felsőfokú képzést nyújtó intézmények és képzési helyek száma rohamosan emelkedett. A 2000/2001.-es tanévben szervezeti integrációt hajtottak végre, mely az állami egyetemeket és főiskolákat érintette. Ennek az lett a következménye, hogy a felsőoktatási intézmények száma 89-ről 62-re csökkent, később aztán újra növekedni kezdett. Számuk a 2007/2008.-as tanévre elérte a 71-et, míg a karoké a 173-at, bár ezen utóbbiak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. A felsőoktatásban tanuló diákok száma a 2000-es évek közepére megnégyszereződött. Magyarországon ( kb. 100 ezer főről több mint 400 ezerre nőtt ). Ez a fajta növekedés leginkább az Európai Unió új tagállamaiban figyelhető meg, de a jelenség egész Európára jellemző. Magyarországon az összes hallgatói létszám 2005-től ( köszönhetően egyrészt a demográfiai változásoknak, hiszen a jellemző korcsoportba tartozók száma eddigre kisebb lett ) enyhén bár, de csökkenő tendenciát mutat: a 2007/2008-as tanévben az már csak közel 398 ezer fő volt, ami 4,5 százalékos visszaesést jelent az előző tanévhez képest. Érdekes azonban, hogy az összes hallgatói létszámon belül a nappali tagozatos hallgatók létszáma azóta is növekszik, igaz, egyre lassuló mértékben. A 2007/2008-as tanévben közel 243 ezren voltak a nappali tagozatos hallgatók, ami 1,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A 2007/2008. tanévben a korábbi oktatási rendszer szerinti főiskolai képzésre és az új rendszer szerinti alapképzésre együtt 256 ezer fő járt, ami nem tér el jelentősen az előző tanévben mérttől. A régi típusú egyetemi képzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre együtt közel 103 ezer fő járt után mind a jelentkezők, mind a felvettek száma csökkenő tendenciát mutat, de nem azonos mértékben, hiszen a felvettek aránya folyamatosan nő. Ami a pályaválasztást illeti, hazánkban a 2007/2008.-as tanévben az összes felsőoktatási intézménybe járó hallgató közül legtöbben a gazdasági és menedzsment szakterület valamely 4

5 szakán tanultak, összesen fő (25,7%), ezt követte a népszerűségi listán a műszaki szakterület, ahová összesen fő (13,6%) járt. Legkisebb számban és arányban a művészeti (1,8%), az agrártudományi (2,7%) és a természettudományi (3,1%) tanulmányokat folytatók voltak az összes főiskolai, egyetemi szintű oktatásban részt vevő diák között. A későbbiekben gondot okoz, hogy a leendő hallgatók érdeklődését általában nem a munkaerőpiac kereslete befolyásolja, valamint az is, hogy 18 évesen az emberek nagy része nincs igazán tisztában a diplomák értékével. A diákok gyakran olyan képzésekre felvételiznek, amelyektől ők a biztos megélhetést remélik, végül mégis a munkanélküliség vár rájuk. A boldoguláshoz tisztában kell lenni azzal is, hogy a diplomagyártásra szakosodott intézmények papírjaival nem lehet a munkaerő-piacon labdába rúgni. Szinte az összes vállalatnál létezik valamiféle lista, amely alapján bizonyos diplomásokat szinte automatikusan elutasítanak. Az oktatáspolitika keretszámok alkalmazásával igyekszik ösztönözni a diákokat, hogy olyan szakterületet válasszanak, amire valóban szükség van, valamint próbálják az egyetemeket és főiskolákat érdekeltté tenni abban, hogy versenyképes friss diplomásokat bocsássanak a munkaerő-piacra és ne munkanélküliségre ítélt végzősöket ontsanak ki magukból. A 2007/2008. tanévben a főiskolai ( az alapképzéssel együtt ) és egyetemi ( a mester- és osztatlan képzéssel együtt ) hallgatók szakterület szerinti összetételét vizsgálva észrevehető egy fontos változás a 2006/2007. tanévhez képest, mégpedig az, hogy eddigre 20 százalékkal csökkent a tanárképzés és pedagógia szakterület, valamint 10 százalékkal az agrár szakterület hallgatóinak száma. 17 százalékkal nőtt viszont a hallgatói létszám a természettudományi, 14 százalékkal a művészeti és 5 százalékkal a műszaki tudományi szakterületen. Ugyanezen tanévben közel 344 ezren jártak állami, több mint 30 ezren magán és alapítványi, és közel 24 ezren egyházi felsőoktatási intézménybe. A felsőoktatás rendszerváltás utáni expanziójának egyik valószínű oka, hogy gyorsan megnőtt a kereslet a diplomás fiatalok iránt, így azok könnyedén el tudtak helyezkedni, ráadásul az oktatásra fordított pénz gyorsan meg is térült. Ezzel szemben az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők nemcsak bérhátrányban voltak, hanem nagyobb eséllyel váltak munkanélkülivé is. A nemzetközi statisztikák ma is azt mutatják, hogy minél magasabb képzettséggel rendelkezik valaki, annál kisebb munkanélküliségi kockázattal kell számolnia. A magasabb iskolai végzettség jellemzően Magyarországon is védelmet nyújt a munkanélküliséggel szemben, hiszen 2007-ben a felsőfokú végzettségűekre vonatkoztatott munkanélküliségi ráta mindössze 2,6 százalék volt, a középfokú végzettségűek 5,9, és az alapfokú végzettséggel rendelkezők 16 százalékával szemben. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági rátája azonban ( a 25 és 64 év közötti népességen belül ) 2005 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, ráadásul 5

6 nemzetközi szinten 2007-ben az egyik legalacsonyabb volt 80,4 százalékkal, ami öt százalékponttal az EU-átlag alatt van. A legmagasabb arányt Litvániában ( 89,4 százalék ) és Svédországban ( 88,5 százalék ) mérték. 1 Nehéz tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok dolga a diploma megszerzése után. Egy az Eurostat által 2004-ben végzett felmérés adatai szerint a friss diplomásoknak kevesebb mint a fele talál munkát a végzéstől számított egy éven belül az Európai Unió tagállamainak nagy részében. Ráadásul a felmérés szerint Magyarországon ez az arány alig 13 százalék! Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai azt mutatják, hogy Hollandia messze jobban szerepel a többieknél a maga 73 százalékos értékével. Az élbolyba tartozik még Dánia, Németország és Nagy-Britannia 60 százalék körüli eredménnyel. A középmezőnyt Ausztria vezeti 44 százalékkal, utána pedig Finnország következik a maga 41, és Svédország a maga 38 százalékával. A tíz 2004-ben csatlakozott tagállam közül Máltán és a balti országokban vannak a legjobb helyzetben a frissen végzettek, a szigetországban a fiatal álláskeresők több mint 30 százaléka talál munkát egy éven belül, míg ez az adat Litvániában 28, Észtországban 27, Lettországban pedig valamivel több mint 23 százalék. Meglepő, hogy Franciaország mindössze tizennegyedik a rangsorban a maga közel 23 százalékával. Némileg elmarad tőle Belgium 21 százalékkal, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország százalékkal, valamint Luxemburg 18 százalékkal. A rangsor végén találjuk Magyarországot (12,7 százalék), melynél csak Görögország (12,2 százalék) szerepelt rosszabbul. A diplomás munkanélküliség mértéke a felmérés adatai szerint csak jó pár év elteltével kezd kiegyenlítődni az Európai Unió országaiban. Négy évvel az iskola befejezése után ben még mindig csak nyolc tagállamban (Hollandiában, Dániában, Németországban, Nagy- Britanniában, Svédországban, Finnországban, Írországban és Máltán) haladta meg az 50 százalékot az állással rendelkező diplomások száma. Spanyolországban és Franciaországban még ekkor is csak alig több mint 30 százalékuknak volt munkája, Olaszországban és Lengyelországban pedig még a 25 százalékuknak sem. Ez az arány öt évvel a diploma megszerzése után sem kecsegtet minket sok jóval, hiszen még ekkor is csak 13 tagállamban éri el a foglalkoztatási ráta átlagos európai értékének megfelelő 60 százalék fölötti szintet. 2 Ez a felmérés tehát meglehetősen kedvezőtlen képet mutat, különösen ami Magyarországot illeti. Igaz ugyan, hogy pont a vizsgálat évében értük el a szomorú rekordot, miszerint ekkor átlagosan 15 ezer diplomás munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok országszerte, ami 19 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot nyarán a 1 Statisztikai Tükör III. évfolyam 15. szám 2 A friss diplomások 87 százaléka nem talál munkát egy éven belül 6

7 felsőfokú végzettségűek aránya a pályakezdő munkanélküliek számán belül az addig példátlan 15,6 százalékra emelkedett. Egészen addig ez az arány éveken keresztül három és öt százalék között mozgott, a kilenc százalékot pedig csak 2002-ben közelítette meg először. Ráadásul a valódi helyzet valószínűleg még a statisztikák által mutatottnál is lényegesen rosszabb. A munkaügyi szakértők szerint a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma igazából akár háromszor-négyszer is nagyobb a hivatalos számnál. A tapasztalatok szerint az alacsonyabb végzettségűek körül-belül fele regisztráltatja magát munkanélküliként, a diplomások pedig még ennél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi központoknál. Ennek oka, hogy a felsőfokú végzettségűek többsége nem a munkaügyi kirendeltségektől várja a megoldást, ráadásul a munkanélküliség meglehetősen rossz ajánlólevélnek számít az álláskeresésben. A helyzetet valamelyest enyhíti, hogy a tartósan munka nélkül maradtak között még mindig viszonylag kevés a felsőfokú végzettségű. A diplomások tehát előbb vagy utóbb el tudnak helyezkedni, legfeljebb nem a képzettségüknek megfelelően, pedig 93,6 százalékuk saját szakmájában szeretne dolgozni. Nyugat-Európában már a 80-as években kénytelenek voltak szembenézni ezzel a jelenséggel, ott ugyanis hamarabb megnőtt a felsőoktatási intézményből kikerülők száma. Mindez oda vezetett, hogy mára már az alacsonyabb státusú munkakörökhöz is minimum érettségi kell, és a diploma sem feltétlenül garantálja, hogy birtokosa mesést karriert fog befutni. Régebben a közgazdász- és a jogászdiplomával rendelkezők biztos megélhetésre számíthattak, ám az elmúlt években e szakmák pályakezdői is egyre több nehézséggel néznek szembe az álláskeresés során. Náluk is nehezebb azonban a pedagógusok, a művelődésszervezők, valamint az agrár és a könnyűipari szakot végzettek dolga. A bölcsészeknél és a tanító végzettségűeknél megfigyelhető, hogy azok jó része csak a diplomáért tanult, s valójában nem is akar a szakmájában elhelyezkedni. Telítetté váltak azonban az elmúlt évek olyan népszerű szakmái is, mint a marketing, a PR vagy a reklám. Ma leginkább a műszaki végzettségűek és az informatikusok a kelendőek, legkönnyebben a villamos- és gépészmérnökök találnak munkát 3, ráadásul ők magasabb munkabérre is számíthatnak, mint mondjuk a gazdasági végzettséggel rendelkezők. Ugyanakkor ezekkel a végzettségekkel nagyon sokan azért maradnak mégis állás nélkül, mert nem tudnak angolul vagy németül. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet tavaszán készült elemzése szerint a diplomás pályakezdőket inkább a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő, középmagyarországi, főként exportra termelő cégek alkalmaznak előszeretettel. Azt is megállapították, hogy a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltatói és turisztikai vállalatok az átlagosnál nagyobb arányban vesznek fel friss diplomásokat. 7

8 A felmérés során, melyből az eredmények születtek, több mint 3000 vállalkozást kerestek meg a kutatók. Jó hír a frissen végzetteknek, hogy a megkeresett vállalatok közel egyhatoda tervezi fiatal diplomások felvételét. A kutatás alapján a szakemberek arra számítanak, hogy a foglalkoztatottak száma valamelyest emelkedni fog, ugyanis a megkérdezett vállalkozások csaknem egynegyede úgy nyilatkozott, hogy tervez létszámbővítést, ráadásul 17 százalékuk diplomásokat, 16 százalékuk pedig diplomás pályakezdőket szeretne felvenni. A felmérésből az is kiderül, hogy míg a kicsi, ( 1 19 főt foglalkoztató ) cégek kevesebb mint egyötöde, addig a 250 fősnél nagyobbak egyharmada tervezi új munkatársak felvételét. Utóbbiak körében a létszámbővülés főképp a diplomás pályakezdőknek kedvez, hiszen ezen cégek 36 százaléka jelezte, hogy egy éven belül tervezi frissen végzettek felvételét. Az is kiderül, hogy a pénzügyi szektorban számíthatunk leginkább diplomás pályakezdők felvételére, hiszen az idetartozó cégek egyharmada jelezte a felmérésben erre irányuló szándékát. Nehezebb lesz a dolguk azoknak, akik a szállítási vagy raktározási szektorban szeretnének elhelyezkedni, hiszen az ezzel foglalkozó vállalkozások ugyan 23 százaléka tervezi, hogy létszámot bővít, alig több mint 10 százalékuk valószínűsítette, hogy alkalmazna diplomás pályakezdőt. Ami a területi eloszlást illeti, a Közép-Magyarország régióban várható a legnagyobb, ( 28 százalékos ) és Észak-Alföldön a legkisebb (12 százalékos) létszámbővülés. A kutatás azt is kiemeli, hogy annak ellenére, hogy Észak-Magyarországon meglehetősen nagy az esélye az új munkaerő felvételének, csak a cégek 14 százaléka fontolgatja, hogy frissen végzetteket is alkalmazna. 4 Összességében meg kell állapítanunk, hogy meglehetősen nehéz a diplomás pályakezdők dolga, amiért nem csak a diplomát szerzők számának folyamatos emelkedése, hanem a nyugdíjkorhatár megemelése is felelős, hiszen így kevesebb álláshely üresedik meg. Mivel a frissen végzettek nagy része hasonló hátérrel rendelkezik ( egy diploma, némi nyelvtudás, kevés szakmai tapasztalat ) ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a jövőben lesz állásunk valamivel ki kell tűnnünk a többiek közül. Nem elég tehát megszerezni a diplomát, hanem több nyelvet magas szinten kell beszélnünk, értenünk kell különböző számítógépes programokhoz, valamint jó, ha még az iskolaévek alatt munkát vállalunk. Ha ezt nem tesszük meg könnyen a huszonkettes csapdájába eshetünk, hiszen a cégek első sorban nem a pályakezdőket keresik. Azt várják tőlünk, hogy fiatal diplomások legyünk, de rendelkezzünk munkatapasztalattal. Ezeket az embereket ugyanis a vállalatok rövidebb időn belül munkába tudják állítani, hiszen betanításuk rövidebb ideig tart és olcsóbb is. Ki kell tehát emelni a 3 Rekordszámú a friss diplomás munkanélküli 4 Friss diplomások állásesélyei 8

9 szakmai gyakorlatok fontosságát, melyek során beleláthatunk egy munkahely működésébe, szakmai tapasztalatot szerezhetünk és tisztább képet kaphatunk arról, hogy milyen tudást, ismereteket várnak el tőlünk a munkáltatók. Akkor is könnyebb lenne a dolgunk, ha mobilabbak lennénk, a magyar hallgatói mobilitás ugyanis nemzetközi összehasonlításban alacsony szintű, mindannak ellenére, hogy számos kitűnő lehetőség áll a rendelkezésünkre, például ösztöndíjprogramok formájában ban az összes hallgató mindössze 1,7%-a tanult más európai uniós országban, míg az EU-27 átlaga 2,7% volt. A külföldi hallgatók fogadásában Magyarország szintén elmaradt az európai uniós átlagtól: míg a Magyarországon tanuló összes hallgató 2,1%-a külföldi, addig ez az EU-27 tagállamokban ez az adat átlagosan 3% volt. Biztató viszont, hogy a külföldi szakmai tapasztalattal rendelkező vagy ösztöndíj programban részt vevő magyar diákok száma évről-évre nő. 5 Az állásbörzék tapasztalataiból az látszik, hogy egyre többen érdeklődnek a külföldi munkalehetőségek iránt is. Azok számára, akik megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkeznek nyitva áll a lehetőség a külföldi munkavállalásra. Persze sokkal többen vannak azok, akik ragaszkodnak Magyarországhoz, nem akarnak innen elmenni, így hazánkban tevékenykedő vállalatoknál próbálnak elhelyezkedni. Ebből is látszik, hogy a magyar fiatalok nagy része nem rendelkezik azzal a vállalkozó szellemmel és önbizalommal, amivel nyugateurópai társaik. Az európai álláshirdetéseket tartalmazó EURES internetes portál kimutatásai alapján a magyar friss diplomások az angliai és a németországi álláslehetőségek iránt érdeklődnek első sorban. 6 A jövőbeli kilátásokat illetően a szakértők azt mondják, hogy a friss diplomások iránti keresletet alapvetően a külföldi vállalatok Magyarországra települése határozza majd meg. Ha a jövőben újabb nagyvállalatok települnek hazánkba, valószínűleg tovább fog nőni az igény a műszaki végzettségű szakemberek iránt, így a megfelelő végzettséggel rendelkező pályakezdők munkapiaci helyzete tovább javul. Ehhez azonban megfelelő nyelvtudással is rendelkezni kell majd. Azt, hogy a nem műszaki végzettségű pályakezdőknek milyen elhelyezkedési esélyei lesznek a jövőben, a szolgáltató központok mozgása határozza meg, ugyanis ezekben a pozíciók százalékát akár pályakezdők is betölthetik. A szolgáltató központok ráadásul elsősorban az olyan végzettséggel rendelkező friss diplomásoknak adhatnak lehetőséget, akikből egyébként túlkínálat van. Ilyenek például a bölcsészek, közgazdászok, de még jogász végzettségűek is találhatnak itt munkát. Ezeket a pozíciókat akár középfokú végzettségűek is betölthetnék, de a 5 Statisztikai Tükör III. évfolyam 15. száma 6 Consultation magazin 2005/12 Tòth Sàndor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete 9

10 tapasztalatok szerint Magyarországon toboroznak inkább. 7 a szolgáltató központok a friss diplomások között II.2. Állami segítség a kezdő diplomások elhelyezkedésében, és ennek jogi háttere A már korábban említett jelenség, miszerint a diplomával munkaerő-piacra lépő fiatalok száma megnőtt, elhelyezkedésük megnehezült, ösztönözte a kormányt azon kormányrendelet meghozatalára, amely szerint óta a pályakezdők kiemelt munkaerő-piaci támogatásban részesülhetnek. A kormányrendeletben foglalt támogatások azonban nehézkesen érik el a felsőfokú végzettségűeket. A munkaügyi központok beszámolói alapján a diplomás pályakezdő munkanélküliek jelentős része nem regisztráltatja magát, de ha mégis, akkor a szokásos foglalkoztatáspolitikai eszközök - így pl. az átképzés - esetükben csak nehezen voltak alkalmazhatók, ezért speciális megoldásokat volt célszerű kidolgozni. Így született meg a évi CXXIII. törvény, amely a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szól. A törvény a munkaadók számára normatív jellegű kedvezményeket biztosít, a korábban hatályos járulékfizetési szabályokhoz képest, továbbá bővíti a munkatapasztalat-szerzés lehetőségeit. A törvény nem az elhelyezkedők támogatására irányul közvetlenül, hanem a munkaadókat ösztönözni azáltal, hogy kedvezményes mértékű járulékfizetési kötelezettséget állapít meg a munkaadók számára a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatásának esetére. A járulékkedvezmény alapvető feltétele az, hogy a foglalkoztatás időtartama legalább kilenc hónapos időtartamot elérjen. Ilyen járulékkedvezmények az alábbiak: a) a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség; b) a három százalékos munkaadói járulék és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség. A munkaadó a fenti kedvezményt felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Ezen kedvezmény igénybe vételének feltétele továbbá, hogy a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezzen START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. ( A START programot a későbbiekben mutatom be. ) A törvény számol azzal, hogy a fiatal pályakezdők esetében több tanulmány elvégzésére 7 Gazdasági- és Vállalkozáselemzo Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati 10

11 is sor kerülhet, ezért nem kívánja leszűkíteni a kedvezmény nyújtását a középfokú vagy a felsőfokú tanulmány elvégzésének egyszeri esetére. Kedvezmény nyújtására a törvényben meghatározott életkor betöltéséig több alkalommal nyílik lehetőség, feltéve, hogy állam által elismert tanulmány elvégzéséről és azt igazoló oklevél megszerzéséről van szó. A törvény ezen felül csak egy abszolút korlátot állapít meg a kedvezmény folyósítása oldaláról, mégpedig azt, hogy a kedvezmény nyújtására a tanulmány befejezését, illetőleg az ezt igazoló oklevél megszerzésének időpontját követő három éven belül csak egy alkalommal kerülhet sor. A törvény a foglalkoztatás új jogi eszközeként megteremti a lehetőségét, hogy a gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából, garanciális jelleggel törvényben meghatározott időtartamig (1 év) speciális jogviszonyban álljon. Az ún. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony törvény által meghatározott speciális foglalkoztatás, amely gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz a felsőfokú végzettségű pályakezdők számára. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra érvényesek a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony bizonyos kötöttségei (pl. munkahelyen való jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése), kapcsolódó jogosultságai (szolgálati idő szerzése), más kötöttségek (pl. felmondási idő, kártérítési felelősségvállalás) azonban enyhébbek mindkét fél számára. A munkavégzés munkatapasztalat-szerzési céljánál és a feladatok speciális jellegénél fogva, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony jogszabály (törvény) által meghatározott speciális, foglalkoztatással, gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzési formát is jelent a felsőfokú végzettségűek számára. A pályakezdőknek az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egyéves gyakorlati képzést, jövedelemszerzési lehetőséget jelent, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottá válnak, és szolgálati időt szereznek, így könnyebbé válik a kezdés, az első munkahely megszerzése. A munkatapasztalat szerzés egyéni program alapján történik, az ösztöndíjas foglalkoztatás végén a munkáltató értékelést készít, amely a továbblépésnél - ajánlólevélként - is felhasználható. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ugyanakkor sokszoros előnyt jelent a munkáltatók számára is, mert az érdekeltségük megteremtése érdekében - a munkaadói terheket illetően - kedvezményekben részesülnek és egyben előválogatási lehetőséget kapnak, mivel a legtehetségesebb fiatalok közül választhatják ki a legjobbakat. 8 Egyéb lépések is születtek a frissen végzett fiatalok megsegítésének érdekében. Ilyen például az a kormány által 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvénytervezet, melyben többek között szerepel a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás harmonizálása, valamint az egyetemek és főiskolák finanszírozásának módosításával érdekeltté tenni ezeket, hogy szemszögből évi CXXIII. törvény 11

12 versenyképes friss diplomásokat bocsássanak a munkaerő-piacra, és ne az legyen a lényeg számukra, hogy minél több hallgatóval rendelkezzenek. Az, hogy a korábbi finanszírozási rendszer nem volt megfelelő abból is látszik, hogy 2003-ban a kiosztott közel 53 ezer diploma harmada gazdasági felsőoktatási intézményből került ki, pedig a frissen végzett közgazdászok már évekkel korábban is nehezen kaptak munkát. A tervezet nem változtatta meg alapvetően az egyetemek és főiskolák finanszírozását. Azok továbbra is a felvett hallgatók után kaptak támogatást, az azonban a pályakövetési rendszer értékelése alapján legfeljebb tíz százalékkal volt növelhető, illetve csökkenthető. ( A pályakövetés azt jelenti, hogy az intézmények után követik a náluk végzettek munkaerő-piaci sorsát. ) Szintén változás, hogy míg régebben a hallgatói létszám meghatározása az Oktatási Minisztérium feladata volt, 2005-ben átruházták ezt a kormányra. Mindebbe bevonták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a gazdasági kamarákat, valamint a Magyar Akkreditciós Bizottság 4, a versenyszférából delegálása tagját. Ehhez nyújtott segítséget a Felsőoktatási és Tudományos tanács újonnan felállított szakbizottsága is, amelyet a munkaerő-piac figyelésével bíztak meg. Ugyanebben a törvényben szerepel a bolognai folyamat beültetése a magyar felsőoktatásba. Az alapképzések kevésbé elméletiek, az azt végzettek hamar munkába állhatnak, hisz a képzés mindössze 3 éves. Az innen kikerülők folytathatják tanulmányaikat a 2 éves mesterképzésben. 9 Szintén ebben az évben lépett életbe a pályakezdők elhelyezkedését kedvezményekkel segítő, úgynevezett Start program. Ez minden eddiginél nagyobb járulékkedvezményt ad azoknak a munkáltatóknak, akik pályakezdőket alkalmaznak legalább két éven keresztül. A programban szereplők szerint a munkáltatót az első évben a pályakezdő bruttó keresetének 15, a második évben 25 százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli ( ami egyébként százalék lenne ), ráadásul nem kell egészségügyi hozzájárulást és 3 százalékos munkaadói járulékot fizetnie. Mindez lényegesen csökkenti a foglalkoztatási költségeket. A kedvezmény a 30 évesnél fiatalabb, első alkalommal munkát vállaló felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig vehető igénybe. A Start program legfontosabb eleme a Start-kártya, amely két éven át nyomon követi a fiatal útját. Mutatja például, hogy mennyi van még hátra a 2 évből. A kártya kiváltására minden 30 évnél nem idősebb diplomás jogosult, aki első alkalommal vállal munkát. A programban való részvételnek azonban egyéb feltételei is vannak. Abban csak olyan fiatalok vehetnek részt, akik a diploma kézhezvétele és a Start programba történő belépés között még nem dolgoztak. ( Az iskolaévek 12

13 alatt végzett munka vagy szakmai gyakorlat ebbe tehát nem számít bele. ) A Start-kártyára az adóhatóságnál tehetünk szert. 10 Ami a cégeket illeti, azok mérete és a START kártyás munkavállalók száma között egyértelmű összefüggést figyelhetünk meg, hiszen a nagyobb vállalatoknál jóval többször találkozhatunk START kártyával rendelkező fiatalokkal. Ennek persze részben az az oka, hogy a nagyvállalatok eleve sűrűbben és több pályakezdőt alkalmaznak, ezen kívül általában tájékozottabbak a hatályos jogszabályokat illetően. A cégek területi elhelyezkedését véve alapul látható, hogy 2006 és 2007 között a legtöbb régióban nőtt a START kártyával rendelkező fiatalokat alkalmazók száma. Ezen cégek aránya a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön a legmagasabb, és a dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb. Meglepő, hogy éppen a közép-magyarországi vállalatok azok, akiknél kevésbé terjedt el a START kártya használata, pedig pontosan ők azok, akik a legnagyobb valószínűséggel foglalkoztatnak friss diplomásokat. 11 A Start program és a Startkártya segítséget nyújt a pályakezdő diplomásoknak, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, de önmagában persze nem elég a munkanélküliség megoldására. A Fővárosi Munkaügyi Központ által Budapesten létrehozott információs és szolgáltató iroda, valamint számos pályakezdő diplomások foglalkoztatására indított ösztöndíjas program is rendelkezésünkre áll. Emellett a Fővárosi Munkaügyi Központ kifejezetten a pályakezdők megsegítésére hozta létre az Ifjúsági Irodát. Az ő adataik szerint a pályakezdők által betöltendő munkakörök többsége a szakképzett, fizikai munkát végzőknek nyújt lehetőséget ( pl. eladók, gépjárműszerelők, esztergályosok, biztonságtechnikai szerelők ). A közép- és felsőfokú végzettségűek közül titkárnő-ügyintézőkre, könyvelőkre, gazdasági ügyintézőkre, recepciósokra, szociális munkásokra, valamint fejlesztőmérnökökre van leginkább igény. Azokat a fiatalokat, akik piacképes szakmával rendelkeznek, megpróbálják a lehető leggyorsabban munkába állítani. Akiknek nincs szakmája, vagy az már nem piacképes, számos átképzési lehetőséget kínálnak. 12 A munkaügyi központokon kívül vannak a diplomás állástalanok munkához juttatására szakosodott civil szervezetek is. Ilyen például A Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány. Ők a felsőfokú végzettségű munkanélkülieknek többek között beszélgetéseket, tréningeket szerveznek, valamint munkatársaik saját kapcsolati tőkéjük bevetésével különböző cégeket, vállalatokat, intézményeket keresnek fel, megüresedő munkahelyeket keresve A diplomás munkanélküliség vége? 10 Álláskereső diplomások - A Munkaadó Lapja XIII. évfolyam 7.szám 11 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből Consultation magazin 2005/12 Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete 13 Márk Edina Neumann Ottó: Állás nélkül, friss diplomával 13

14 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkahelyteremtő pályázati programot indított, mellyel első sorban a diplomás pályakezdőket kívánta támogatni. Erre azért volt szükség, mert 2007 és 2008 között 4 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Ezen kívül több pályakezdő került ki a munkaerő-piacra, létszámuk 2,7 százalékkal emelkedett februárja óta. Mindezeket figyelembe véve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium úgy döntött, meghirdet 2 pályázatot, melyekkel a munkahelyteremtő beruházásokat ösztönözné. Ezek keretében egyrészt új gépek, berendezések, technológiák beszerzését, másrészt olyan vállalkozásokat támogatnak, melyek viszonylag gyorsan, kis beruházással számos új munkahelyet képesek teremteni. Ettől remélik a friss diplomások helyzetének néminemű javulását. 14 A legtöbb felsőoktatási intézményben működik már karrier iroda, melyek különböző kiadványokkal, állásbörzék szervezésével, munkaerő-közvetítéssel igyekeznek a végzősök segítségére lenni. Részt lehet venni náluk csoportos, vagy személyes tanácsadáson, melyek során rengeteg hasznos információhoz juthatunk többek között az álláskeresési technikákról, a jó önéletrajz illetve kísérőlevél megírásáról, a kiválasztási folyamatról, állásinterjúkról, a külföldi munkavállaláshoz szükséges teendőkről, a munkaszerződésekről, munkajogról és még sok minden másról, amire szükségünk lehet az egyetem vagy főiskola falainak elhagyása után. Hasonló szolgáltatást nyújtanak a munkaügyi központok mellett működőd FIT irodák is, melyeket bárki felkereshet, aki a pályaválasztásához illetve az álláskereséséhez információkat, segítséget szeretne kapni. Minden állami segítség hiábavaló viszont, ha a pályakezdők nem veszik komolyan az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést. Ki kell használniuk a rendelkezésükre álló lehetőségeket, érdemes látogatniuk az állásbörzéket, felkeresni a karrier irodákat, a munkaügyi kirendeltségeket. Ezek az intézmények ugyanis pont a pályakezdők esetén legfontosabb tudatos, megtervezett álláskeresésben, a saját preferenciák tisztázásában, a kiválasztási folyamatra való felkészülésben nyújtanak segítséget. 14 Kormányzati munkahelyteremtő program pályakezdőknek 14

15 között. 15 Míg a kilencvenes években még a végzős közgazdászok voltak a legjobban keresett III. Pályakezdő közgazdászok helyzete III.1. Gazdasági képzés és a pályakezdő közgazdászok iránti kereslet alakulása az elmúlt években Kétség sem férhet hozzá, hogy Magyarországon a gazdasági felsőoktatás központja a nagy múltra visszatekintő Budapesti Corvinus Egyetem. A hetvenes évekig nem is folyt máshol közgazdász képzés, akkor azonban megkezdődött ezen tudomány vidéki oktatása is. Először Pécsett, a Janus Pannonius Egyetemen, valamint három fővárosi intézményben: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. ( E három kar egyesüléséből született 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola. ) A rendszerváltással megindult a gazdasági képzés intézmények közötti felaprózódása, mely jelenleg is tart. Ekkor jelentek meg az alapítványi illetve magánfőiskolák. Ebben az időben nemcsak az intézmények száma nőtt meg jelentősen, hanem az általuk oktatott ismeretek rendszerezésével számos új szak is létrejött. Napjainkban harminc felsőoktatási intézmény képezi a gazdasági felsőoktatás részét. A szakok túlburjánzásának aztán a Magyarországon 2006-ban induló bolognai folyamat vetett véget. Ez azt jelentette, hogy az Európai Felsőoktatási Térségbe tartozó országok egységesítették a felsőoktatás szerkezetét, három fokozatra osztva azt: Bachelor (B.A.; Bsc), Master (M.A.; Msc), Doktor (PhD). Az új rendszerben önálló képzési területként szerepel a gazdaságtudomány, és ezen belül különbséget tesznek a közgazdasági és az üzleti képzések szakemberek a munkaerőpiacon, és ha szerencséjük volt akár ezer forintos kezdő fizetéssel, cégautóval és céges mobiltelefonnal állhattak munkába. Manapság ez már csak álom, hiszen egyre több a végzős, ami a piac átrendeződését eredményezte, az új körülmények között pedig egyre fukarabbak a cégek. Nem kell azonban elkeseredniük a diplomás pályakezdőknek az egyre csökkenő kezdő fizetés miatt, ugyanis ha tehetségesnek bizonyulnak nagyon hamar és látványos mértékben hajlandóak megemelni fizetésüket a vállalatok. Ha egy pályakezdő tehetségesnek bizonyul, egy éven belül átlagosan 24,2 százalékos béremelésre számíthat, míg ha átlagosnak minősül, csupán 5,04 százalékos emelést várhat. Mindezt figyelembe véve érdemes az elképzeltnél alacsonyabb kezdő fizetéssel is elhelyezkedni egy cégnél, hiszen ha a munka során bizonyít a pályakezdő, 15 Dr. Marinovich Endre: A gazdasági felsőoktatás dilemmái 15

16 hamar előre léphet a fizetési ranglistán. 16 A most végző diákok közül mindenkinek problémát jelent az elhelyezkedés, hiszen a hallgatói létszám jelentősen megemelkedett, és először a munkaerőpiacon kerülnek versenyhelyzetbe a fiatalok. A diákok első szűrését már nem az oktatási intézmények, hanem a munkaadók végzik. A munkaerő-piacra kerülve sokakat csalódás ér, mert csak ekkor szembesülnek azzal, hogy diplomájuk értéktelen. Szinte minden szakmából kerülnek ki munkanélküliek, de az utóbbi időben egyre több közöttük a jogász és a közgazdász is. A munkaügyi központok korábban csak elvétve regisztráltak ilyen végzettségű fiatalokat, az utóbbi években azonban egyre több ilyen pályakezdő jelentkezik náluk ben a friss diplomás állástalanok listáját a végzettséget tekintve a pedagógusok vezették 1754 regisztrált munkakeresővel, míg a közgazdászoknál ez a szám 765 volt. Ami a területi megoszlást illeti, a közgazdász-munkanélküliség az északi régióban, Békés megyében és Budapesten volt ekkor a legnagyobb. 17 Az országos statisztikák szerint 2005-ben már több pályakezdő közgazdász volt munka nélkül, mint fodrász, varrónő vagy éppen kőműves, de még az állástalan középiskolai tanárok számát is túlszárnyalták a gazdasági végzettségű munkahelykeresők. Ennek egyrészt az az oka, hogy a munkaerő-piaci kereslet érezhetően visszaesett irántuk, másrészt pedig növekedett a kínálat, vagyis egyre több jogászt és közgazdászt képeznek. Mindez az Országos Felsőoktatási Információs Központ 2007-es adataiból is látszik: az államilag támogatott, nappali tagozatos képzések közül a legnépszerűbb a gazdaságtudományi képzési terület volt ebben az évben. Akkor több mint 22 ezren döntöttek úgy, hogy kereskedelemmel, marketinggel, pénzüggyel, vagy számvitellel szeretnének a jövőben foglalkozni. Ez a túlképzés egyrészt jelentősen megnöveli az álláskeresés időtartamát, másrészt erősíti a versenyt, hiszen a keresettebb diplomákkal el tudnak helyezkedni a fiatalok, a többiek viszont rákényszerülnek arra, hogy hacsak átmenetileg is, de a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkakörben dolgozzanak. A munkáltatók ráadásul gyakran olyan pozíciókhoz is diplomát és nyelvtudást kérnek, amikhez régebben egy érettségi is elég volt. Sokaknak be kell érniük a nem túl jól fizető ügyfélszolgálati, értékesítési, asszisztensi állásokkal, főleg azoknak, akik vidéken végeztek. A munkáltatók által jónak vélt diplomán kívül előnyt jelent ha jó nyelvtudással, több éves gyakorlattal és összetett szakmai ismeretekkel rendelkezünk, van egy MBA diplománk és az informatikai eszközöket is megfelelő szinten tudjuk kezelni. Ez főleg a multinacionális vállalatoknál fontos. Persze mindez nem elég, jó kommunikációs és önmenedzselő képességre is 16 Mennyit ér a diploma? ( gazdasági pálya ) 17 Javult a diplomások helyzete egyre többen jutnak munkához 16

17 szükségünk van, ha növelni akarjuk az elhelyezkedés esélyeit. Napjainkban tehát a gazdasági végzettségűek sincsenek könnyebb helyzetben mint bárki más ban már közgazdászokkal, informatikusokkal, jogászokkal és marketingkommunikációs szakemberekkel is telítődött a piac től ezeken a szakokon is túlképzés folyik, és mivel a gazdaság nem élénkül kellő mértékben, a közszférában elbocsátásokkal találkozunk, a multinacionális vállalatok kereslete nem igazán nő, az új beruházások száma korlátozott, a hazai kisvállalkozások felvevőképessége pedig véges, pozitív változásra nemigen lehet számítani a jövőben sem. Pályakezdőkkel sajnos általában nem szívesen foglalkoznak a munkaerőpiac szereplői. Az állásajánlatok csupán négy-öt százaléka vonatkozik rájuk. Többségében ezek is olyan munkák, amikhez valójában nem is kell felsőfokú végzettség ( pl. ügyfélszolgálatokban, call centerekben való munka, titkárnő, biztosítási ügynök, stb. ) Ráadásul a hazai KKVK nál se könnyű elhelyezkedniük. Egy általam megkérdezett kft. igazgatója például elmondta, hogy nekik olyan fiatalok kellenének, akik mindenesek. Azt várnák a közgazdászoktól, hogy ne csak piaci stratégiát tudjanak készíteni, hanem könyvelni és mérleget készíteni is. A fiatal gazdasági szakemberek számára másik lehetőség lenne a multiknál való elhelyezkedés, de azok sem vesznek fel annyi friss diplomást, amekkora részt vállalnak a magyar GDP előállításából. Nem mindig látják szívesen a pályakezdőket, mert többségük tapasztalatlan, be kell tanítani őket, s mivel mobilabbak, mint a családos szakemberek, semmi garancia nincs arra, hogy a drága pénzért biztosított betanításuk után a cégnél maradnak. Persze a pályakezdők alkalmazása előnyös is lehet, gondoljunk csak az alacsonyabb fizetési igényekre, a nagyobb rugalmasságra vagy a formálhatóságra. Nem véletlen tehát, hogy a multinacionális nagyvállalatok jelentős része rendelkezik a friss diplomások betanítására létrehozott programokkal, melyeknek célja az improduktív időszak lerövidítése. Néhány pályakezdőt tehát felvesznek, őket betanítják, valamivel jobb fizetést ajánlanak nekik, mint a közszférában, viszont ezért napi órát dolgoztatják őket. A legnagyobb baj pedig az, hogy minimális az esély az előrelépésre a multiknál is. Néhány év után egy-két ember előbbre lép, a többit pedig elküldik, így ők visszakerülnek a munkanélküliek közé. Több tényező is befolyásolja, hogy egy munkaadó mennyire vár pályakezdőket egy-egy meghirdetett pozíciónál. Ilyen például a költséghatékonyság, a vállalati kultúra, vagy az, hogy a cég milyen ágazaton belül tevékenykedik. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó szerepet játszhatnak a külföldi multinacionális cégek által Magyarországon létrehozott olyan szolgáltató központokat, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR- vagy logisztikai tevékenységét végzik regionális, illetve világszinten. Ezek a központok jól képzett, angolul és a célterület nyelvén beszélő szakemberek segítségével 17

18 igyekeznek költséghatékonyan ellátni ezeket a feladatokat. Ők tehát nem érzik, hogy túl sok lenne a friss diplomás a munkaerőpiacon, mivel valósággal versengenek a fiatal munkaerőért. Nagy az igényük többek között nyelveket beszélő közgazdászra, pénzügyesre, HR-esre, logisztikusra, kereskedő és külkereskedő pályakezdőkre. A munkáltatók elvárásai között többek között szerepel, hogy a pályakezdő tisztában legyen a munka jelentésével, egy szervezet működésének módjával, és fontos, hogy legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről, valamint arról, hogy mivel foglalkozna szívesen. A kiválasztásban előtérbe kerültek olyan tényezők, mint a személyiségjegyek, például az önismeret, a céltudatosság, a felelősségtudat. Azt is gyakran megkövetelik a pályakezdőktől, hogy képesek legyenek csapatban dolgozni, jól kommunikáljanak, és tudják kezelni a munkahelyi konfliktusokat. 18 Mindezekből leszűrhető, hogy a gazdasági diploma nem feltétlenül rossz kiindulópont, főleg, ha jó szakirányt választunk hozzá. ( Ilyen például a pénzügy vagy a számvitel. ) Az idegen nyelve(ke)t magas szinten beszélők elhelyezkedési esélyei pedig kifejezetten jók. A pénzügyi területen végzettek a kisebb magyar vállalatoknál el tudnak éppen helyezkedni, viszont jó, ha tisztában vannak azzal, hogy ezek a cégek nem kínálnak olyan előrelépési lehetőségeket, mint a nemzetközi vállalatok. Másik lehetőség számukra pénzügyi tanácsadást tanulni. A tanácsadói munka érettségi után, tanfolyamok elvégzésével is megtanulható, de pénzügy szakirányon szerzett gazdasági diplomával könnyebben megteremthető az a szakmai háttér, amivel ügyfelek szerezhetők, befektetési, biztosítási vagy adózási tanácsok adhatók. Ezen a területen az egyéni teljesítmény a meghatározó, a fizetés is nagyrészt ettől függ. Ha gazdasági diplomásként valaki szereti a számvitelt érdemes nemzetközi könyvvizsgáló céghez mennie gyakorlatra, hiszen a négy nagy könyvvizsgáló cég szinte mindig keres pályakezdő gyakornokokat. Persze a cégek könyvelését ellenőrző könyvvizsgálói pozícióhoz hosszú út vezet. Nem elég ugyanis a szakirányú diploma, mérlegképes könyvelői képesítésre, három év szakmai gyakorlatra, valamint egy hároméves tanfolyam elvégzésére is szükség van hozzá. Szintén közgazdasági diploma és pénzügyi vagy számviteli szakirány kell ahhoz, hogy valakiből kontroller legyen. Itt az előrelépési lehetőségek is jók, ugyanis sok kontrollerből lesz később pénzügyi igazgató. A kereskedelem és marketing szakok végzősei előtt kétféle választási lehetőség kínálkozik a későbbiekben. Ha a kereskedelem és értékesítés felé fordulnak, jobbak az esélyeik, hiszen a jó sales-es mindig keresett. Fizetésben és előrelépési lehetőségben a fogyasztási 18

19 lehet. 19 Nem kell tehát megijednünk, hiszen a közgazdász végzettség még mindig keresett a cikkeket forgalmazó multiknál nyílik a legjobb esély, itt is főként gyakornoki programok keretében. Ha viszont inkább a marketinget választják nem lesz elég a szaktudás, kapcsolati tőkére és szerencsére is szükségük lesz. Ezen a területen ugyanis gyakorlatilag nincsenek nyitott pályakezdői pozíciók. A marketingesek számára tehát szinte az egyetlen lehetőség az elhelyezkedésre a vezetőképző-programokban való részvétel, de ezek segítségével is mindössze an kaphatnak munkát. A marketingen belül a piackutatási ág az, ahol még valamivel könnyebb elhelyezkedni. Gazdasági vagy gazdaságinformatikai diplomával remek választás vállalatirányítási rendszer ( SAP ) tanácsadónak menni, mely a legjobban fizető állások között szerepel a szektorban. A baj vele az, hogy a munkához szükséges tudás nem része az egyetemi, főiskolai tananyagnak, hanem a diploma után képzésekkel és a gyakorlatban sajátítható el. Megfelelő nyelvismerettel külföldön is könnyű elhelyezkedni ezen a területen. A logisztika, a szállítmányozás, a fuvarszervezés szintén olyan terület, ahol könnyen álláshoz lehet jutni. Részben az ország földrajzi elhelyezkedése miatt további bővülés várható, ezért gazdasági hallgatóként nem rossz választás a tanulmányok második felében a logisztika szakirány választása. Ráadásul a logisztikusok keresettek külföldön is. A HR vonal is jó lehetőségnek ígérkezik, hiszen a tehetséges fiatalok, a hozzáértő szakemberek és a cégnek megfelelő menedzserek felkutatása fontos feladat. Ez egy siker- és teljesítményorientált szakma, ami a kihívásokat szeretőknek és jó emberismerőknek nyerő munkaerőpiacon, csupán annyi történt az elmúlt években, hogy a közgazdászokkal szembeni elvárások megváltoztak. A piac által elvárt szaktudás és képességek súlypontja a minőség és a speciális tudás irányába tolódott el. Napjainkban a munkaerőpiacon a műszaki területek dominálnak, és az informatikai szektor is pozitív tendenciát mutat. Éppen ezért a közgazdászok között is azok a legsikeresebbek, akik valamilyen összetett tudást képesek felmutatni, pl. mérnök közgazdász vagy informatikus közgazdász. A helyzet javításához egyébként a felsőoktatási intézmények is nagy részben hozzá tudnának járulni. Hasznos lenne például a gyakornoki programok fejlesztése és az egyetemeken, főiskolákon működő karrierirodák tevékenységének kiterjesztése. A cégek ugyanis nagy problémának látják, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudja, milyen irányba induljon, milyen lehetőségei vannak, mik az erősségei, és hol kell még fejlődnie. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, az 18 Változik a helyzet a friss diplomások piacán számos egyetem a munkaadók feketelistáján 19 Haszon Magazin 2008.febr.06. A 33 legkeresettebb szakma 19

20 együttműködés magasabb szintre emelése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, főiskolákkal, így nagyobb figyelmet kellene fordítani rájuk is. Az ugyanakkor a kormány feladata lenne, hogy a keresletet és a kínálatot egyensúlyba hozza. Neki kellene koordinálni, hogy milyen szakokat engednek indítani, és hogy van-e azokra a munkaerőpiacon igény. A kormányzatnak megvannak az eszközei arra, hogy felméréseket végezzen és megnézze, hogy a munkaerőpiacon kikre is van szükség. Mindehhez humánpolitikai szakemberek segítségét is igénybe veheti. Nyugat-Európában már régóta működnek olyan szervezetek, melyek folyamatosan kapcsolatot tartanak az egyetemek illetve főiskolák, és a munkaerőpiac között. Pontosan előre tervezni nem lehet ugyan a munkaerő-piaci keresletet, ám azt sem lehet folytatni, hogy a felsőoktatás és a gazdasági kamarák nem cserélik ki rendszeresen az információikat. III.2. A kibocsátó intézmények rangsorának, illetve a diploma minősítésének jelentősége a munkáltató szemszögéből Az utóbbi években a piac kényszere miatt jelentősen kibővült a felsőoktatási képzés, számos új intézmény jött létre, ráadásul ezek jelentős része gazdasági képzést nyújtó főiskola. Ez a folyamat többek szerint felhígulást okozott az oktatásban, és a színvonal egyértelmű romlását eredményezte. Mindez, egyes vélemények szerint rossz hatással volt a jó hírű, patinás egyetemekre is, az alacsony színvonal szerintük azokra is átterjedt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékese úgy gondolja, a munkáltatók ennek ellenére alig tesznek különbséget a főiskolai és az egyetemi diploma között. Szerinte leginkább a munkakör jellegétől, gyakorlatiasságától függ, kire esik a választásuk. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a kibocsátó intézmények között viszont igenis szelektálnak. Megfigyelhető például az, hogy a fizetős képzésekhez általában fenntartással állnak a cégek, hiszen úgy gondolják, hogy ahova könnyű bejutni, ott a képzés színvonala is alacsonyabb lehet. A vezető fejvadászok véleménye szerint is hatást gyakorolnak a képző intézmények az elhelyezkedési esélyekre. A tapasztalatok szerint a jobb hírű egyetemről vagy főiskoláról kikerülőket jobb jelöltnek tartják, és általában jobban is teljesítenek a kiválasztási procedúra során valamint a munka világában egyaránt. A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-ban készített egy olyan tanulmányt, melyben a vállalati vezetők felsőoktatási intézményekről alkotott képét vizsgálta. Két szemszögből vizsgálták a versenyszféra felsőoktatási intézményekről alkotott véleményét, mely alapján kétféle rangsort állítottak fel. Az egyik az általános presztízsrangsor, a másik a 20

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.10.24 Tartalom Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Friss diplomások foglalkoztatása Kereslet Toborzási nehézségek Kedvező vállalati körbe való bekerülés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei 2009. február 9. Veszprém Tartalom A vizsgálat jellemzői

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Tanácsadók álláskeresési álmai Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Cél Megtalálni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a friss diplomások elhelyezkedési esélyeit. Ezek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Start-plusz, Start-extra programok

Start-plusz, Start-extra programok Start-plusz, Start-extra programok Kiss Péter miniszter Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előzmények célzott járulék-kedvezmények a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében célcsoportok:

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami Felvételi 2015. A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal A felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban - az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban - az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban - az EURES hálózat Témák ismertetése Az EURES hálózat bemutatása A munkavállalás általános szabályai Álláskeresés Élet- és munkakörülmények A válság okozta változások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A Miskolci Egyetem és az Ém-i. Regionális Munkaügyi Központ együttműködésének eredményei a DPR projektben

A Miskolci Egyetem és az Ém-i. Regionális Munkaügyi Központ együttműködésének eredményei a DPR projektben A Miskolci Egyetem és az Ém-i. Regionális Munkaügyi Központ együttműködésének eredményei a DPR projektben Dr. Stadinger Csaba 1 A diplomás pályakezdők helyzete Észak-Magyarországon A diplomás pályakezdõ

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben