PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁN VÉGZETTEKRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁN VÉGZETTEKRE"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁN VÉGZETTEKRE Budapest, Készítette: Kiss Anita

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés I.1. Kutatás céljai I.2. Kutatás módszerei II. Pályakezdő diplomások helyzete általában II.1. Felsőoktatási intézmények és a végzős hallgatók számának alakulása az utóbbi 10 évben, és ennek hatása a munkaerőpiacra II.2. Állami segítség a kezdő diplomások elhelyezkedésében, és ennek jogi háttere III. Pályakezdő közgazdászok helyzete III.1. Gazdasági képzés és a közgazdász végzettség iránti kereslet alakulása az elmúlt években III.2. A kibocsátó intézmények rangsorának, illetve a diploma minősítésének jelentősége a munkáltató szemszögéből IV. A Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzettek elhelyezkedési lehetőségei IV.1. Álláskeresési technikák IV.2. Munkahelyválasztás szempontjai IV.3. Munkáltatók elvárásai IV.4. Álláskeresés átlagos időtartama IV.5. Állásinterjúk és jelentőségük IV.6. Beosztás, jövedelem, munkakör IV.7. Elégedettségi mutatók IV.8. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatóival készített interjúkból, illetve az általuk kitöltött kérdőívből levont következtetések V. A gazdasági világválság V.1. A válságról általában V.2. A válság hatása a munkaerő-piacra VI. Befejezés VII. Felhasznált irodalom VIII. Mellékletek VIII.1. Táblázatok VIII.2. Kérdőív VIII.3. Interjúk

3 I. Bevezetés I.1. Kutatás céljai Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan nő a felsőoktatási intézmények, valamint a felsőoktatásban résztvevők száma, ami azt eredményezi, hogy az utóbbi években egyre több a diplomás pályakezdő. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülők megjelenéséből a munkaerőpiacon az következik, hogy az összes regisztrált álláskeresőn belül a diplomás álláskeresők aránya is nő. Az elhelyezkedést nehezíti, hogy a hallgatók nagy része a felsőoktatási tanulmányai előtt vagy alatt nem szerzett gyakorlati tapasztalatot, nem ismeri a munkaerőpiac elvárásait, valamint nem rendelkezik azokkal a képességekkel és ismeretekkel, amik segítenék munkahelyi beilleszkedését. Sokan tévednek, amikor azt hiszik, hogy önmagában elég a diploma. A frissen végzetteknél gyakran hiányzik a megfelelő nyelvtudás, pedig az angoltudás alapfeltétel, a cégek közel száz százaléka e nélkül interjúra sem hívja a jelentkezőket. A tapasztalat szintén sokat számít, ezért valóban ajánlott az egyetemi évek alatt elmenni gyakorlatra. Sajnos a hallgatók kétharmada ezt nem teszi meg. A pályakezdők elhelyezkedésének növekvő nehézségei ösztönöztek jelen téma kutatására, hiszen ez a probléma számos ismerősömmel együtt engem is személyesen érint. Bízom abban, hogy kutatásommal a magam és mások segítségére lehetek. I.2. Kutatás módszerei A dolgozat elkészítéséhez kérdőívet állítottam össze, az általam legfontosabbnak tartott szempontok alapján, melyet 30, a Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzett hallgató töltött ki. A válaszaikból levont következtetéseket felhasználtam a dolgozatom megírásához. Egy multinacionális cég HR vezetőjével, egy kft. ügyvezető igazgatójával, valamint egy iskolánkban diplomát szerző volt diákkal interjút készítettem, melyekből szintén hasznos információkat nyertem. Igyekeztem megismerni a kezdő munkavállalókra vonatkozó jogszabályi hátteret, az állami segítségnyújtás különböző formáit, valamint éltem az internet adta lehetőségekkel ismereteim bővítése céljából. Természetesen a vonatkozó szakirodalom tanulmányozása is sokat segített munkámban. 3

4 II. Pályakezdő diplomások helyzete általában II.1. Felsőoktatási intézmények és a végzős hallgatók számának alakulása az utóbbi 10 évben, és ennek hatása a munkaerőpiacra Az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők számának alakulását többek között meghatározzák a demográfiai folyamatok is. Mára az 1974 és 1980 között születettek korcsoportja kinőtt a felsőoktatási életkorból. Ahhoz, hogy a felsőoktatásban résztvevők száma folyamatosan nőtt az is hozzájárult, hogy az 1990-es években a demográfiai hullám elérte azt. A éves korcsoport népességen belüli aránya 1999-ben volt a legmagasabb, ( 8,7% ) majd fokozatosan visszaesett az 1990-es évek legelején mért szintre. A rendszerváltás utáni első években az oktatási piac expanziójával a felsőfokú képzést nyújtó intézmények és képzési helyek száma rohamosan emelkedett. A 2000/2001.-es tanévben szervezeti integrációt hajtottak végre, mely az állami egyetemeket és főiskolákat érintette. Ennek az lett a következménye, hogy a felsőoktatási intézmények száma 89-ről 62-re csökkent, később aztán újra növekedni kezdett. Számuk a 2007/2008.-as tanévre elérte a 71-et, míg a karoké a 173-at, bár ezen utóbbiak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. A felsőoktatásban tanuló diákok száma a 2000-es évek közepére megnégyszereződött. Magyarországon ( kb. 100 ezer főről több mint 400 ezerre nőtt ). Ez a fajta növekedés leginkább az Európai Unió új tagállamaiban figyelhető meg, de a jelenség egész Európára jellemző. Magyarországon az összes hallgatói létszám 2005-től ( köszönhetően egyrészt a demográfiai változásoknak, hiszen a jellemző korcsoportba tartozók száma eddigre kisebb lett ) enyhén bár, de csökkenő tendenciát mutat: a 2007/2008-as tanévben az már csak közel 398 ezer fő volt, ami 4,5 százalékos visszaesést jelent az előző tanévhez képest. Érdekes azonban, hogy az összes hallgatói létszámon belül a nappali tagozatos hallgatók létszáma azóta is növekszik, igaz, egyre lassuló mértékben. A 2007/2008-as tanévben közel 243 ezren voltak a nappali tagozatos hallgatók, ami 1,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A 2007/2008. tanévben a korábbi oktatási rendszer szerinti főiskolai képzésre és az új rendszer szerinti alapképzésre együtt 256 ezer fő járt, ami nem tér el jelentősen az előző tanévben mérttől. A régi típusú egyetemi képzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre együtt közel 103 ezer fő járt után mind a jelentkezők, mind a felvettek száma csökkenő tendenciát mutat, de nem azonos mértékben, hiszen a felvettek aránya folyamatosan nő. Ami a pályaválasztást illeti, hazánkban a 2007/2008.-as tanévben az összes felsőoktatási intézménybe járó hallgató közül legtöbben a gazdasági és menedzsment szakterület valamely 4

5 szakán tanultak, összesen fő (25,7%), ezt követte a népszerűségi listán a műszaki szakterület, ahová összesen fő (13,6%) járt. Legkisebb számban és arányban a művészeti (1,8%), az agrártudományi (2,7%) és a természettudományi (3,1%) tanulmányokat folytatók voltak az összes főiskolai, egyetemi szintű oktatásban részt vevő diák között. A későbbiekben gondot okoz, hogy a leendő hallgatók érdeklődését általában nem a munkaerőpiac kereslete befolyásolja, valamint az is, hogy 18 évesen az emberek nagy része nincs igazán tisztában a diplomák értékével. A diákok gyakran olyan képzésekre felvételiznek, amelyektől ők a biztos megélhetést remélik, végül mégis a munkanélküliség vár rájuk. A boldoguláshoz tisztában kell lenni azzal is, hogy a diplomagyártásra szakosodott intézmények papírjaival nem lehet a munkaerő-piacon labdába rúgni. Szinte az összes vállalatnál létezik valamiféle lista, amely alapján bizonyos diplomásokat szinte automatikusan elutasítanak. Az oktatáspolitika keretszámok alkalmazásával igyekszik ösztönözni a diákokat, hogy olyan szakterületet válasszanak, amire valóban szükség van, valamint próbálják az egyetemeket és főiskolákat érdekeltté tenni abban, hogy versenyképes friss diplomásokat bocsássanak a munkaerő-piacra és ne munkanélküliségre ítélt végzősöket ontsanak ki magukból. A 2007/2008. tanévben a főiskolai ( az alapképzéssel együtt ) és egyetemi ( a mester- és osztatlan képzéssel együtt ) hallgatók szakterület szerinti összetételét vizsgálva észrevehető egy fontos változás a 2006/2007. tanévhez képest, mégpedig az, hogy eddigre 20 százalékkal csökkent a tanárképzés és pedagógia szakterület, valamint 10 százalékkal az agrár szakterület hallgatóinak száma. 17 százalékkal nőtt viszont a hallgatói létszám a természettudományi, 14 százalékkal a művészeti és 5 százalékkal a műszaki tudományi szakterületen. Ugyanezen tanévben közel 344 ezren jártak állami, több mint 30 ezren magán és alapítványi, és közel 24 ezren egyházi felsőoktatási intézménybe. A felsőoktatás rendszerváltás utáni expanziójának egyik valószínű oka, hogy gyorsan megnőtt a kereslet a diplomás fiatalok iránt, így azok könnyedén el tudtak helyezkedni, ráadásul az oktatásra fordított pénz gyorsan meg is térült. Ezzel szemben az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők nemcsak bérhátrányban voltak, hanem nagyobb eséllyel váltak munkanélkülivé is. A nemzetközi statisztikák ma is azt mutatják, hogy minél magasabb képzettséggel rendelkezik valaki, annál kisebb munkanélküliségi kockázattal kell számolnia. A magasabb iskolai végzettség jellemzően Magyarországon is védelmet nyújt a munkanélküliséggel szemben, hiszen 2007-ben a felsőfokú végzettségűekre vonatkoztatott munkanélküliségi ráta mindössze 2,6 százalék volt, a középfokú végzettségűek 5,9, és az alapfokú végzettséggel rendelkezők 16 százalékával szemben. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági rátája azonban ( a 25 és 64 év közötti népességen belül ) 2005 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, ráadásul 5

6 nemzetközi szinten 2007-ben az egyik legalacsonyabb volt 80,4 százalékkal, ami öt százalékponttal az EU-átlag alatt van. A legmagasabb arányt Litvániában ( 89,4 százalék ) és Svédországban ( 88,5 százalék ) mérték. 1 Nehéz tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok dolga a diploma megszerzése után. Egy az Eurostat által 2004-ben végzett felmérés adatai szerint a friss diplomásoknak kevesebb mint a fele talál munkát a végzéstől számított egy éven belül az Európai Unió tagállamainak nagy részében. Ráadásul a felmérés szerint Magyarországon ez az arány alig 13 százalék! Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai azt mutatják, hogy Hollandia messze jobban szerepel a többieknél a maga 73 százalékos értékével. Az élbolyba tartozik még Dánia, Németország és Nagy-Britannia 60 százalék körüli eredménnyel. A középmezőnyt Ausztria vezeti 44 százalékkal, utána pedig Finnország következik a maga 41, és Svédország a maga 38 százalékával. A tíz 2004-ben csatlakozott tagállam közül Máltán és a balti országokban vannak a legjobb helyzetben a frissen végzettek, a szigetországban a fiatal álláskeresők több mint 30 százaléka talál munkát egy éven belül, míg ez az adat Litvániában 28, Észtországban 27, Lettországban pedig valamivel több mint 23 százalék. Meglepő, hogy Franciaország mindössze tizennegyedik a rangsorban a maga közel 23 százalékával. Némileg elmarad tőle Belgium 21 százalékkal, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország százalékkal, valamint Luxemburg 18 százalékkal. A rangsor végén találjuk Magyarországot (12,7 százalék), melynél csak Görögország (12,2 százalék) szerepelt rosszabbul. A diplomás munkanélküliség mértéke a felmérés adatai szerint csak jó pár év elteltével kezd kiegyenlítődni az Európai Unió országaiban. Négy évvel az iskola befejezése után ben még mindig csak nyolc tagállamban (Hollandiában, Dániában, Németországban, Nagy- Britanniában, Svédországban, Finnországban, Írországban és Máltán) haladta meg az 50 százalékot az állással rendelkező diplomások száma. Spanyolországban és Franciaországban még ekkor is csak alig több mint 30 százalékuknak volt munkája, Olaszországban és Lengyelországban pedig még a 25 százalékuknak sem. Ez az arány öt évvel a diploma megszerzése után sem kecsegtet minket sok jóval, hiszen még ekkor is csak 13 tagállamban éri el a foglalkoztatási ráta átlagos európai értékének megfelelő 60 százalék fölötti szintet. 2 Ez a felmérés tehát meglehetősen kedvezőtlen képet mutat, különösen ami Magyarországot illeti. Igaz ugyan, hogy pont a vizsgálat évében értük el a szomorú rekordot, miszerint ekkor átlagosan 15 ezer diplomás munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok országszerte, ami 19 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot nyarán a 1 Statisztikai Tükör III. évfolyam 15. szám 2 A friss diplomások 87 százaléka nem talál munkát egy éven belül 6

7 felsőfokú végzettségűek aránya a pályakezdő munkanélküliek számán belül az addig példátlan 15,6 százalékra emelkedett. Egészen addig ez az arány éveken keresztül három és öt százalék között mozgott, a kilenc százalékot pedig csak 2002-ben közelítette meg először. Ráadásul a valódi helyzet valószínűleg még a statisztikák által mutatottnál is lényegesen rosszabb. A munkaügyi szakértők szerint a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma igazából akár háromszor-négyszer is nagyobb a hivatalos számnál. A tapasztalatok szerint az alacsonyabb végzettségűek körül-belül fele regisztráltatja magát munkanélküliként, a diplomások pedig még ennél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi központoknál. Ennek oka, hogy a felsőfokú végzettségűek többsége nem a munkaügyi kirendeltségektől várja a megoldást, ráadásul a munkanélküliség meglehetősen rossz ajánlólevélnek számít az álláskeresésben. A helyzetet valamelyest enyhíti, hogy a tartósan munka nélkül maradtak között még mindig viszonylag kevés a felsőfokú végzettségű. A diplomások tehát előbb vagy utóbb el tudnak helyezkedni, legfeljebb nem a képzettségüknek megfelelően, pedig 93,6 százalékuk saját szakmájában szeretne dolgozni. Nyugat-Európában már a 80-as években kénytelenek voltak szembenézni ezzel a jelenséggel, ott ugyanis hamarabb megnőtt a felsőoktatási intézményből kikerülők száma. Mindez oda vezetett, hogy mára már az alacsonyabb státusú munkakörökhöz is minimum érettségi kell, és a diploma sem feltétlenül garantálja, hogy birtokosa mesést karriert fog befutni. Régebben a közgazdász- és a jogászdiplomával rendelkezők biztos megélhetésre számíthattak, ám az elmúlt években e szakmák pályakezdői is egyre több nehézséggel néznek szembe az álláskeresés során. Náluk is nehezebb azonban a pedagógusok, a művelődésszervezők, valamint az agrár és a könnyűipari szakot végzettek dolga. A bölcsészeknél és a tanító végzettségűeknél megfigyelhető, hogy azok jó része csak a diplomáért tanult, s valójában nem is akar a szakmájában elhelyezkedni. Telítetté váltak azonban az elmúlt évek olyan népszerű szakmái is, mint a marketing, a PR vagy a reklám. Ma leginkább a műszaki végzettségűek és az informatikusok a kelendőek, legkönnyebben a villamos- és gépészmérnökök találnak munkát 3, ráadásul ők magasabb munkabérre is számíthatnak, mint mondjuk a gazdasági végzettséggel rendelkezők. Ugyanakkor ezekkel a végzettségekkel nagyon sokan azért maradnak mégis állás nélkül, mert nem tudnak angolul vagy németül. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet tavaszán készült elemzése szerint a diplomás pályakezdőket inkább a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő, középmagyarországi, főként exportra termelő cégek alkalmaznak előszeretettel. Azt is megállapították, hogy a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltatói és turisztikai vállalatok az átlagosnál nagyobb arányban vesznek fel friss diplomásokat. 7

8 A felmérés során, melyből az eredmények születtek, több mint 3000 vállalkozást kerestek meg a kutatók. Jó hír a frissen végzetteknek, hogy a megkeresett vállalatok közel egyhatoda tervezi fiatal diplomások felvételét. A kutatás alapján a szakemberek arra számítanak, hogy a foglalkoztatottak száma valamelyest emelkedni fog, ugyanis a megkérdezett vállalkozások csaknem egynegyede úgy nyilatkozott, hogy tervez létszámbővítést, ráadásul 17 százalékuk diplomásokat, 16 százalékuk pedig diplomás pályakezdőket szeretne felvenni. A felmérésből az is kiderül, hogy míg a kicsi, ( 1 19 főt foglalkoztató ) cégek kevesebb mint egyötöde, addig a 250 fősnél nagyobbak egyharmada tervezi új munkatársak felvételét. Utóbbiak körében a létszámbővülés főképp a diplomás pályakezdőknek kedvez, hiszen ezen cégek 36 százaléka jelezte, hogy egy éven belül tervezi frissen végzettek felvételét. Az is kiderül, hogy a pénzügyi szektorban számíthatunk leginkább diplomás pályakezdők felvételére, hiszen az idetartozó cégek egyharmada jelezte a felmérésben erre irányuló szándékát. Nehezebb lesz a dolguk azoknak, akik a szállítási vagy raktározási szektorban szeretnének elhelyezkedni, hiszen az ezzel foglalkozó vállalkozások ugyan 23 százaléka tervezi, hogy létszámot bővít, alig több mint 10 százalékuk valószínűsítette, hogy alkalmazna diplomás pályakezdőt. Ami a területi eloszlást illeti, a Közép-Magyarország régióban várható a legnagyobb, ( 28 százalékos ) és Észak-Alföldön a legkisebb (12 százalékos) létszámbővülés. A kutatás azt is kiemeli, hogy annak ellenére, hogy Észak-Magyarországon meglehetősen nagy az esélye az új munkaerő felvételének, csak a cégek 14 százaléka fontolgatja, hogy frissen végzetteket is alkalmazna. 4 Összességében meg kell állapítanunk, hogy meglehetősen nehéz a diplomás pályakezdők dolga, amiért nem csak a diplomát szerzők számának folyamatos emelkedése, hanem a nyugdíjkorhatár megemelése is felelős, hiszen így kevesebb álláshely üresedik meg. Mivel a frissen végzettek nagy része hasonló hátérrel rendelkezik ( egy diploma, némi nyelvtudás, kevés szakmai tapasztalat ) ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a jövőben lesz állásunk valamivel ki kell tűnnünk a többiek közül. Nem elég tehát megszerezni a diplomát, hanem több nyelvet magas szinten kell beszélnünk, értenünk kell különböző számítógépes programokhoz, valamint jó, ha még az iskolaévek alatt munkát vállalunk. Ha ezt nem tesszük meg könnyen a huszonkettes csapdájába eshetünk, hiszen a cégek első sorban nem a pályakezdőket keresik. Azt várják tőlünk, hogy fiatal diplomások legyünk, de rendelkezzünk munkatapasztalattal. Ezeket az embereket ugyanis a vállalatok rövidebb időn belül munkába tudják állítani, hiszen betanításuk rövidebb ideig tart és olcsóbb is. Ki kell tehát emelni a 3 Rekordszámú a friss diplomás munkanélküli 4 Friss diplomások állásesélyei 8

9 szakmai gyakorlatok fontosságát, melyek során beleláthatunk egy munkahely működésébe, szakmai tapasztalatot szerezhetünk és tisztább képet kaphatunk arról, hogy milyen tudást, ismereteket várnak el tőlünk a munkáltatók. Akkor is könnyebb lenne a dolgunk, ha mobilabbak lennénk, a magyar hallgatói mobilitás ugyanis nemzetközi összehasonlításban alacsony szintű, mindannak ellenére, hogy számos kitűnő lehetőség áll a rendelkezésünkre, például ösztöndíjprogramok formájában ban az összes hallgató mindössze 1,7%-a tanult más európai uniós országban, míg az EU-27 átlaga 2,7% volt. A külföldi hallgatók fogadásában Magyarország szintén elmaradt az európai uniós átlagtól: míg a Magyarországon tanuló összes hallgató 2,1%-a külföldi, addig ez az EU-27 tagállamokban ez az adat átlagosan 3% volt. Biztató viszont, hogy a külföldi szakmai tapasztalattal rendelkező vagy ösztöndíj programban részt vevő magyar diákok száma évről-évre nő. 5 Az állásbörzék tapasztalataiból az látszik, hogy egyre többen érdeklődnek a külföldi munkalehetőségek iránt is. Azok számára, akik megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkeznek nyitva áll a lehetőség a külföldi munkavállalásra. Persze sokkal többen vannak azok, akik ragaszkodnak Magyarországhoz, nem akarnak innen elmenni, így hazánkban tevékenykedő vállalatoknál próbálnak elhelyezkedni. Ebből is látszik, hogy a magyar fiatalok nagy része nem rendelkezik azzal a vállalkozó szellemmel és önbizalommal, amivel nyugateurópai társaik. Az európai álláshirdetéseket tartalmazó EURES internetes portál kimutatásai alapján a magyar friss diplomások az angliai és a németországi álláslehetőségek iránt érdeklődnek első sorban. 6 A jövőbeli kilátásokat illetően a szakértők azt mondják, hogy a friss diplomások iránti keresletet alapvetően a külföldi vállalatok Magyarországra települése határozza majd meg. Ha a jövőben újabb nagyvállalatok települnek hazánkba, valószínűleg tovább fog nőni az igény a műszaki végzettségű szakemberek iránt, így a megfelelő végzettséggel rendelkező pályakezdők munkapiaci helyzete tovább javul. Ehhez azonban megfelelő nyelvtudással is rendelkezni kell majd. Azt, hogy a nem műszaki végzettségű pályakezdőknek milyen elhelyezkedési esélyei lesznek a jövőben, a szolgáltató központok mozgása határozza meg, ugyanis ezekben a pozíciók százalékát akár pályakezdők is betölthetik. A szolgáltató központok ráadásul elsősorban az olyan végzettséggel rendelkező friss diplomásoknak adhatnak lehetőséget, akikből egyébként túlkínálat van. Ilyenek például a bölcsészek, közgazdászok, de még jogász végzettségűek is találhatnak itt munkát. Ezeket a pozíciókat akár középfokú végzettségűek is betölthetnék, de a 5 Statisztikai Tükör III. évfolyam 15. száma 6 Consultation magazin 2005/12 Tòth Sàndor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete 9

10 tapasztalatok szerint Magyarországon toboroznak inkább. 7 a szolgáltató központok a friss diplomások között II.2. Állami segítség a kezdő diplomások elhelyezkedésében, és ennek jogi háttere A már korábban említett jelenség, miszerint a diplomával munkaerő-piacra lépő fiatalok száma megnőtt, elhelyezkedésük megnehezült, ösztönözte a kormányt azon kormányrendelet meghozatalára, amely szerint óta a pályakezdők kiemelt munkaerő-piaci támogatásban részesülhetnek. A kormányrendeletben foglalt támogatások azonban nehézkesen érik el a felsőfokú végzettségűeket. A munkaügyi központok beszámolói alapján a diplomás pályakezdő munkanélküliek jelentős része nem regisztráltatja magát, de ha mégis, akkor a szokásos foglalkoztatáspolitikai eszközök - így pl. az átképzés - esetükben csak nehezen voltak alkalmazhatók, ezért speciális megoldásokat volt célszerű kidolgozni. Így született meg a évi CXXIII. törvény, amely a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szól. A törvény a munkaadók számára normatív jellegű kedvezményeket biztosít, a korábban hatályos járulékfizetési szabályokhoz képest, továbbá bővíti a munkatapasztalat-szerzés lehetőségeit. A törvény nem az elhelyezkedők támogatására irányul közvetlenül, hanem a munkaadókat ösztönözni azáltal, hogy kedvezményes mértékű járulékfizetési kötelezettséget állapít meg a munkaadók számára a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatásának esetére. A járulékkedvezmény alapvető feltétele az, hogy a foglalkoztatás időtartama legalább kilenc hónapos időtartamot elérjen. Ilyen járulékkedvezmények az alábbiak: a) a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség; b) a három százalékos munkaadói járulék és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség. A munkaadó a fenti kedvezményt felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Ezen kedvezmény igénybe vételének feltétele továbbá, hogy a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezzen START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. ( A START programot a későbbiekben mutatom be. ) A törvény számol azzal, hogy a fiatal pályakezdők esetében több tanulmány elvégzésére 7 Gazdasági- és Vállalkozáselemzo Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati 10

11 is sor kerülhet, ezért nem kívánja leszűkíteni a kedvezmény nyújtását a középfokú vagy a felsőfokú tanulmány elvégzésének egyszeri esetére. Kedvezmény nyújtására a törvényben meghatározott életkor betöltéséig több alkalommal nyílik lehetőség, feltéve, hogy állam által elismert tanulmány elvégzéséről és azt igazoló oklevél megszerzéséről van szó. A törvény ezen felül csak egy abszolút korlátot állapít meg a kedvezmény folyósítása oldaláról, mégpedig azt, hogy a kedvezmény nyújtására a tanulmány befejezését, illetőleg az ezt igazoló oklevél megszerzésének időpontját követő három éven belül csak egy alkalommal kerülhet sor. A törvény a foglalkoztatás új jogi eszközeként megteremti a lehetőségét, hogy a gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából, garanciális jelleggel törvényben meghatározott időtartamig (1 év) speciális jogviszonyban álljon. Az ún. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony törvény által meghatározott speciális foglalkoztatás, amely gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz a felsőfokú végzettségű pályakezdők számára. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra érvényesek a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony bizonyos kötöttségei (pl. munkahelyen való jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése), kapcsolódó jogosultságai (szolgálati idő szerzése), más kötöttségek (pl. felmondási idő, kártérítési felelősségvállalás) azonban enyhébbek mindkét fél számára. A munkavégzés munkatapasztalat-szerzési céljánál és a feladatok speciális jellegénél fogva, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony jogszabály (törvény) által meghatározott speciális, foglalkoztatással, gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzési formát is jelent a felsőfokú végzettségűek számára. A pályakezdőknek az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egyéves gyakorlati képzést, jövedelemszerzési lehetőséget jelent, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottá válnak, és szolgálati időt szereznek, így könnyebbé válik a kezdés, az első munkahely megszerzése. A munkatapasztalat szerzés egyéni program alapján történik, az ösztöndíjas foglalkoztatás végén a munkáltató értékelést készít, amely a továbblépésnél - ajánlólevélként - is felhasználható. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ugyanakkor sokszoros előnyt jelent a munkáltatók számára is, mert az érdekeltségük megteremtése érdekében - a munkaadói terheket illetően - kedvezményekben részesülnek és egyben előválogatási lehetőséget kapnak, mivel a legtehetségesebb fiatalok közül választhatják ki a legjobbakat. 8 Egyéb lépések is születtek a frissen végzett fiatalok megsegítésének érdekében. Ilyen például az a kormány által 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvénytervezet, melyben többek között szerepel a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás harmonizálása, valamint az egyetemek és főiskolák finanszírozásának módosításával érdekeltté tenni ezeket, hogy szemszögből évi CXXIII. törvény 11

12 versenyképes friss diplomásokat bocsássanak a munkaerő-piacra, és ne az legyen a lényeg számukra, hogy minél több hallgatóval rendelkezzenek. Az, hogy a korábbi finanszírozási rendszer nem volt megfelelő abból is látszik, hogy 2003-ban a kiosztott közel 53 ezer diploma harmada gazdasági felsőoktatási intézményből került ki, pedig a frissen végzett közgazdászok már évekkel korábban is nehezen kaptak munkát. A tervezet nem változtatta meg alapvetően az egyetemek és főiskolák finanszírozását. Azok továbbra is a felvett hallgatók után kaptak támogatást, az azonban a pályakövetési rendszer értékelése alapján legfeljebb tíz százalékkal volt növelhető, illetve csökkenthető. ( A pályakövetés azt jelenti, hogy az intézmények után követik a náluk végzettek munkaerő-piaci sorsát. ) Szintén változás, hogy míg régebben a hallgatói létszám meghatározása az Oktatási Minisztérium feladata volt, 2005-ben átruházták ezt a kormányra. Mindebbe bevonták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a gazdasági kamarákat, valamint a Magyar Akkreditciós Bizottság 4, a versenyszférából delegálása tagját. Ehhez nyújtott segítséget a Felsőoktatási és Tudományos tanács újonnan felállított szakbizottsága is, amelyet a munkaerő-piac figyelésével bíztak meg. Ugyanebben a törvényben szerepel a bolognai folyamat beültetése a magyar felsőoktatásba. Az alapképzések kevésbé elméletiek, az azt végzettek hamar munkába állhatnak, hisz a képzés mindössze 3 éves. Az innen kikerülők folytathatják tanulmányaikat a 2 éves mesterképzésben. 9 Szintén ebben az évben lépett életbe a pályakezdők elhelyezkedését kedvezményekkel segítő, úgynevezett Start program. Ez minden eddiginél nagyobb járulékkedvezményt ad azoknak a munkáltatóknak, akik pályakezdőket alkalmaznak legalább két éven keresztül. A programban szereplők szerint a munkáltatót az első évben a pályakezdő bruttó keresetének 15, a második évben 25 százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli ( ami egyébként százalék lenne ), ráadásul nem kell egészségügyi hozzájárulást és 3 százalékos munkaadói járulékot fizetnie. Mindez lényegesen csökkenti a foglalkoztatási költségeket. A kedvezmény a 30 évesnél fiatalabb, első alkalommal munkát vállaló felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig vehető igénybe. A Start program legfontosabb eleme a Start-kártya, amely két éven át nyomon követi a fiatal útját. Mutatja például, hogy mennyi van még hátra a 2 évből. A kártya kiváltására minden 30 évnél nem idősebb diplomás jogosult, aki első alkalommal vállal munkát. A programban való részvételnek azonban egyéb feltételei is vannak. Abban csak olyan fiatalok vehetnek részt, akik a diploma kézhezvétele és a Start programba történő belépés között még nem dolgoztak. ( Az iskolaévek 12

13 alatt végzett munka vagy szakmai gyakorlat ebbe tehát nem számít bele. ) A Start-kártyára az adóhatóságnál tehetünk szert. 10 Ami a cégeket illeti, azok mérete és a START kártyás munkavállalók száma között egyértelmű összefüggést figyelhetünk meg, hiszen a nagyobb vállalatoknál jóval többször találkozhatunk START kártyával rendelkező fiatalokkal. Ennek persze részben az az oka, hogy a nagyvállalatok eleve sűrűbben és több pályakezdőt alkalmaznak, ezen kívül általában tájékozottabbak a hatályos jogszabályokat illetően. A cégek területi elhelyezkedését véve alapul látható, hogy 2006 és 2007 között a legtöbb régióban nőtt a START kártyával rendelkező fiatalokat alkalmazók száma. Ezen cégek aránya a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön a legmagasabb, és a dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb. Meglepő, hogy éppen a közép-magyarországi vállalatok azok, akiknél kevésbé terjedt el a START kártya használata, pedig pontosan ők azok, akik a legnagyobb valószínűséggel foglalkoztatnak friss diplomásokat. 11 A Start program és a Startkártya segítséget nyújt a pályakezdő diplomásoknak, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, de önmagában persze nem elég a munkanélküliség megoldására. A Fővárosi Munkaügyi Központ által Budapesten létrehozott információs és szolgáltató iroda, valamint számos pályakezdő diplomások foglalkoztatására indított ösztöndíjas program is rendelkezésünkre áll. Emellett a Fővárosi Munkaügyi Központ kifejezetten a pályakezdők megsegítésére hozta létre az Ifjúsági Irodát. Az ő adataik szerint a pályakezdők által betöltendő munkakörök többsége a szakképzett, fizikai munkát végzőknek nyújt lehetőséget ( pl. eladók, gépjárműszerelők, esztergályosok, biztonságtechnikai szerelők ). A közép- és felsőfokú végzettségűek közül titkárnő-ügyintézőkre, könyvelőkre, gazdasági ügyintézőkre, recepciósokra, szociális munkásokra, valamint fejlesztőmérnökökre van leginkább igény. Azokat a fiatalokat, akik piacképes szakmával rendelkeznek, megpróbálják a lehető leggyorsabban munkába állítani. Akiknek nincs szakmája, vagy az már nem piacképes, számos átképzési lehetőséget kínálnak. 12 A munkaügyi központokon kívül vannak a diplomás állástalanok munkához juttatására szakosodott civil szervezetek is. Ilyen például A Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány. Ők a felsőfokú végzettségű munkanélkülieknek többek között beszélgetéseket, tréningeket szerveznek, valamint munkatársaik saját kapcsolati tőkéjük bevetésével különböző cégeket, vállalatokat, intézményeket keresnek fel, megüresedő munkahelyeket keresve A diplomás munkanélküliség vége? 10 Álláskereső diplomások - A Munkaadó Lapja XIII. évfolyam 7.szám 11 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből Consultation magazin 2005/12 Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete 13 Márk Edina Neumann Ottó: Állás nélkül, friss diplomával 13

14 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkahelyteremtő pályázati programot indított, mellyel első sorban a diplomás pályakezdőket kívánta támogatni. Erre azért volt szükség, mert 2007 és 2008 között 4 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Ezen kívül több pályakezdő került ki a munkaerő-piacra, létszámuk 2,7 százalékkal emelkedett februárja óta. Mindezeket figyelembe véve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium úgy döntött, meghirdet 2 pályázatot, melyekkel a munkahelyteremtő beruházásokat ösztönözné. Ezek keretében egyrészt új gépek, berendezések, technológiák beszerzését, másrészt olyan vállalkozásokat támogatnak, melyek viszonylag gyorsan, kis beruházással számos új munkahelyet képesek teremteni. Ettől remélik a friss diplomások helyzetének néminemű javulását. 14 A legtöbb felsőoktatási intézményben működik már karrier iroda, melyek különböző kiadványokkal, állásbörzék szervezésével, munkaerő-közvetítéssel igyekeznek a végzősök segítségére lenni. Részt lehet venni náluk csoportos, vagy személyes tanácsadáson, melyek során rengeteg hasznos információhoz juthatunk többek között az álláskeresési technikákról, a jó önéletrajz illetve kísérőlevél megírásáról, a kiválasztási folyamatról, állásinterjúkról, a külföldi munkavállaláshoz szükséges teendőkről, a munkaszerződésekről, munkajogról és még sok minden másról, amire szükségünk lehet az egyetem vagy főiskola falainak elhagyása után. Hasonló szolgáltatást nyújtanak a munkaügyi központok mellett működőd FIT irodák is, melyeket bárki felkereshet, aki a pályaválasztásához illetve az álláskereséséhez információkat, segítséget szeretne kapni. Minden állami segítség hiábavaló viszont, ha a pályakezdők nem veszik komolyan az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést. Ki kell használniuk a rendelkezésükre álló lehetőségeket, érdemes látogatniuk az állásbörzéket, felkeresni a karrier irodákat, a munkaügyi kirendeltségeket. Ezek az intézmények ugyanis pont a pályakezdők esetén legfontosabb tudatos, megtervezett álláskeresésben, a saját preferenciák tisztázásában, a kiválasztási folyamatra való felkészülésben nyújtanak segítséget. 14 Kormányzati munkahelyteremtő program pályakezdőknek 14

15 között. 15 Míg a kilencvenes években még a végzős közgazdászok voltak a legjobban keresett III. Pályakezdő közgazdászok helyzete III.1. Gazdasági képzés és a pályakezdő közgazdászok iránti kereslet alakulása az elmúlt években Kétség sem férhet hozzá, hogy Magyarországon a gazdasági felsőoktatás központja a nagy múltra visszatekintő Budapesti Corvinus Egyetem. A hetvenes évekig nem is folyt máshol közgazdász képzés, akkor azonban megkezdődött ezen tudomány vidéki oktatása is. Először Pécsett, a Janus Pannonius Egyetemen, valamint három fővárosi intézményben: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. ( E három kar egyesüléséből született 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola. ) A rendszerváltással megindult a gazdasági képzés intézmények közötti felaprózódása, mely jelenleg is tart. Ekkor jelentek meg az alapítványi illetve magánfőiskolák. Ebben az időben nemcsak az intézmények száma nőtt meg jelentősen, hanem az általuk oktatott ismeretek rendszerezésével számos új szak is létrejött. Napjainkban harminc felsőoktatási intézmény képezi a gazdasági felsőoktatás részét. A szakok túlburjánzásának aztán a Magyarországon 2006-ban induló bolognai folyamat vetett véget. Ez azt jelentette, hogy az Európai Felsőoktatási Térségbe tartozó országok egységesítették a felsőoktatás szerkezetét, három fokozatra osztva azt: Bachelor (B.A.; Bsc), Master (M.A.; Msc), Doktor (PhD). Az új rendszerben önálló képzési területként szerepel a gazdaságtudomány, és ezen belül különbséget tesznek a közgazdasági és az üzleti képzések szakemberek a munkaerőpiacon, és ha szerencséjük volt akár ezer forintos kezdő fizetéssel, cégautóval és céges mobiltelefonnal állhattak munkába. Manapság ez már csak álom, hiszen egyre több a végzős, ami a piac átrendeződését eredményezte, az új körülmények között pedig egyre fukarabbak a cégek. Nem kell azonban elkeseredniük a diplomás pályakezdőknek az egyre csökkenő kezdő fizetés miatt, ugyanis ha tehetségesnek bizonyulnak nagyon hamar és látványos mértékben hajlandóak megemelni fizetésüket a vállalatok. Ha egy pályakezdő tehetségesnek bizonyul, egy éven belül átlagosan 24,2 százalékos béremelésre számíthat, míg ha átlagosnak minősül, csupán 5,04 százalékos emelést várhat. Mindezt figyelembe véve érdemes az elképzeltnél alacsonyabb kezdő fizetéssel is elhelyezkedni egy cégnél, hiszen ha a munka során bizonyít a pályakezdő, 15 Dr. Marinovich Endre: A gazdasági felsőoktatás dilemmái 15

16 hamar előre léphet a fizetési ranglistán. 16 A most végző diákok közül mindenkinek problémát jelent az elhelyezkedés, hiszen a hallgatói létszám jelentősen megemelkedett, és először a munkaerőpiacon kerülnek versenyhelyzetbe a fiatalok. A diákok első szűrését már nem az oktatási intézmények, hanem a munkaadók végzik. A munkaerő-piacra kerülve sokakat csalódás ér, mert csak ekkor szembesülnek azzal, hogy diplomájuk értéktelen. Szinte minden szakmából kerülnek ki munkanélküliek, de az utóbbi időben egyre több közöttük a jogász és a közgazdász is. A munkaügyi központok korábban csak elvétve regisztráltak ilyen végzettségű fiatalokat, az utóbbi években azonban egyre több ilyen pályakezdő jelentkezik náluk ben a friss diplomás állástalanok listáját a végzettséget tekintve a pedagógusok vezették 1754 regisztrált munkakeresővel, míg a közgazdászoknál ez a szám 765 volt. Ami a területi megoszlást illeti, a közgazdász-munkanélküliség az északi régióban, Békés megyében és Budapesten volt ekkor a legnagyobb. 17 Az országos statisztikák szerint 2005-ben már több pályakezdő közgazdász volt munka nélkül, mint fodrász, varrónő vagy éppen kőműves, de még az állástalan középiskolai tanárok számát is túlszárnyalták a gazdasági végzettségű munkahelykeresők. Ennek egyrészt az az oka, hogy a munkaerő-piaci kereslet érezhetően visszaesett irántuk, másrészt pedig növekedett a kínálat, vagyis egyre több jogászt és közgazdászt képeznek. Mindez az Országos Felsőoktatási Információs Központ 2007-es adataiból is látszik: az államilag támogatott, nappali tagozatos képzések közül a legnépszerűbb a gazdaságtudományi képzési terület volt ebben az évben. Akkor több mint 22 ezren döntöttek úgy, hogy kereskedelemmel, marketinggel, pénzüggyel, vagy számvitellel szeretnének a jövőben foglalkozni. Ez a túlképzés egyrészt jelentősen megnöveli az álláskeresés időtartamát, másrészt erősíti a versenyt, hiszen a keresettebb diplomákkal el tudnak helyezkedni a fiatalok, a többiek viszont rákényszerülnek arra, hogy hacsak átmenetileg is, de a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkakörben dolgozzanak. A munkáltatók ráadásul gyakran olyan pozíciókhoz is diplomát és nyelvtudást kérnek, amikhez régebben egy érettségi is elég volt. Sokaknak be kell érniük a nem túl jól fizető ügyfélszolgálati, értékesítési, asszisztensi állásokkal, főleg azoknak, akik vidéken végeztek. A munkáltatók által jónak vélt diplomán kívül előnyt jelent ha jó nyelvtudással, több éves gyakorlattal és összetett szakmai ismeretekkel rendelkezünk, van egy MBA diplománk és az informatikai eszközöket is megfelelő szinten tudjuk kezelni. Ez főleg a multinacionális vállalatoknál fontos. Persze mindez nem elég, jó kommunikációs és önmenedzselő képességre is 16 Mennyit ér a diploma? ( gazdasági pálya ) 17 Javult a diplomások helyzete egyre többen jutnak munkához 16

17 szükségünk van, ha növelni akarjuk az elhelyezkedés esélyeit. Napjainkban tehát a gazdasági végzettségűek sincsenek könnyebb helyzetben mint bárki más ban már közgazdászokkal, informatikusokkal, jogászokkal és marketingkommunikációs szakemberekkel is telítődött a piac től ezeken a szakokon is túlképzés folyik, és mivel a gazdaság nem élénkül kellő mértékben, a közszférában elbocsátásokkal találkozunk, a multinacionális vállalatok kereslete nem igazán nő, az új beruházások száma korlátozott, a hazai kisvállalkozások felvevőképessége pedig véges, pozitív változásra nemigen lehet számítani a jövőben sem. Pályakezdőkkel sajnos általában nem szívesen foglalkoznak a munkaerőpiac szereplői. Az állásajánlatok csupán négy-öt százaléka vonatkozik rájuk. Többségében ezek is olyan munkák, amikhez valójában nem is kell felsőfokú végzettség ( pl. ügyfélszolgálatokban, call centerekben való munka, titkárnő, biztosítási ügynök, stb. ) Ráadásul a hazai KKVK nál se könnyű elhelyezkedniük. Egy általam megkérdezett kft. igazgatója például elmondta, hogy nekik olyan fiatalok kellenének, akik mindenesek. Azt várnák a közgazdászoktól, hogy ne csak piaci stratégiát tudjanak készíteni, hanem könyvelni és mérleget készíteni is. A fiatal gazdasági szakemberek számára másik lehetőség lenne a multiknál való elhelyezkedés, de azok sem vesznek fel annyi friss diplomást, amekkora részt vállalnak a magyar GDP előállításából. Nem mindig látják szívesen a pályakezdőket, mert többségük tapasztalatlan, be kell tanítani őket, s mivel mobilabbak, mint a családos szakemberek, semmi garancia nincs arra, hogy a drága pénzért biztosított betanításuk után a cégnél maradnak. Persze a pályakezdők alkalmazása előnyös is lehet, gondoljunk csak az alacsonyabb fizetési igényekre, a nagyobb rugalmasságra vagy a formálhatóságra. Nem véletlen tehát, hogy a multinacionális nagyvállalatok jelentős része rendelkezik a friss diplomások betanítására létrehozott programokkal, melyeknek célja az improduktív időszak lerövidítése. Néhány pályakezdőt tehát felvesznek, őket betanítják, valamivel jobb fizetést ajánlanak nekik, mint a közszférában, viszont ezért napi órát dolgoztatják őket. A legnagyobb baj pedig az, hogy minimális az esély az előrelépésre a multiknál is. Néhány év után egy-két ember előbbre lép, a többit pedig elküldik, így ők visszakerülnek a munkanélküliek közé. Több tényező is befolyásolja, hogy egy munkaadó mennyire vár pályakezdőket egy-egy meghirdetett pozíciónál. Ilyen például a költséghatékonyság, a vállalati kultúra, vagy az, hogy a cég milyen ágazaton belül tevékenykedik. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó szerepet játszhatnak a külföldi multinacionális cégek által Magyarországon létrehozott olyan szolgáltató központokat, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR- vagy logisztikai tevékenységét végzik regionális, illetve világszinten. Ezek a központok jól képzett, angolul és a célterület nyelvén beszélő szakemberek segítségével 17

18 igyekeznek költséghatékonyan ellátni ezeket a feladatokat. Ők tehát nem érzik, hogy túl sok lenne a friss diplomás a munkaerőpiacon, mivel valósággal versengenek a fiatal munkaerőért. Nagy az igényük többek között nyelveket beszélő közgazdászra, pénzügyesre, HR-esre, logisztikusra, kereskedő és külkereskedő pályakezdőkre. A munkáltatók elvárásai között többek között szerepel, hogy a pályakezdő tisztában legyen a munka jelentésével, egy szervezet működésének módjával, és fontos, hogy legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről, valamint arról, hogy mivel foglalkozna szívesen. A kiválasztásban előtérbe kerültek olyan tényezők, mint a személyiségjegyek, például az önismeret, a céltudatosság, a felelősségtudat. Azt is gyakran megkövetelik a pályakezdőktől, hogy képesek legyenek csapatban dolgozni, jól kommunikáljanak, és tudják kezelni a munkahelyi konfliktusokat. 18 Mindezekből leszűrhető, hogy a gazdasági diploma nem feltétlenül rossz kiindulópont, főleg, ha jó szakirányt választunk hozzá. ( Ilyen például a pénzügy vagy a számvitel. ) Az idegen nyelve(ke)t magas szinten beszélők elhelyezkedési esélyei pedig kifejezetten jók. A pénzügyi területen végzettek a kisebb magyar vállalatoknál el tudnak éppen helyezkedni, viszont jó, ha tisztában vannak azzal, hogy ezek a cégek nem kínálnak olyan előrelépési lehetőségeket, mint a nemzetközi vállalatok. Másik lehetőség számukra pénzügyi tanácsadást tanulni. A tanácsadói munka érettségi után, tanfolyamok elvégzésével is megtanulható, de pénzügy szakirányon szerzett gazdasági diplomával könnyebben megteremthető az a szakmai háttér, amivel ügyfelek szerezhetők, befektetési, biztosítási vagy adózási tanácsok adhatók. Ezen a területen az egyéni teljesítmény a meghatározó, a fizetés is nagyrészt ettől függ. Ha gazdasági diplomásként valaki szereti a számvitelt érdemes nemzetközi könyvvizsgáló céghez mennie gyakorlatra, hiszen a négy nagy könyvvizsgáló cég szinte mindig keres pályakezdő gyakornokokat. Persze a cégek könyvelését ellenőrző könyvvizsgálói pozícióhoz hosszú út vezet. Nem elég ugyanis a szakirányú diploma, mérlegképes könyvelői képesítésre, három év szakmai gyakorlatra, valamint egy hároméves tanfolyam elvégzésére is szükség van hozzá. Szintén közgazdasági diploma és pénzügyi vagy számviteli szakirány kell ahhoz, hogy valakiből kontroller legyen. Itt az előrelépési lehetőségek is jók, ugyanis sok kontrollerből lesz később pénzügyi igazgató. A kereskedelem és marketing szakok végzősei előtt kétféle választási lehetőség kínálkozik a későbbiekben. Ha a kereskedelem és értékesítés felé fordulnak, jobbak az esélyeik, hiszen a jó sales-es mindig keresett. Fizetésben és előrelépési lehetőségben a fogyasztási 18

19 lehet. 19 Nem kell tehát megijednünk, hiszen a közgazdász végzettség még mindig keresett a cikkeket forgalmazó multiknál nyílik a legjobb esély, itt is főként gyakornoki programok keretében. Ha viszont inkább a marketinget választják nem lesz elég a szaktudás, kapcsolati tőkére és szerencsére is szükségük lesz. Ezen a területen ugyanis gyakorlatilag nincsenek nyitott pályakezdői pozíciók. A marketingesek számára tehát szinte az egyetlen lehetőség az elhelyezkedésre a vezetőképző-programokban való részvétel, de ezek segítségével is mindössze an kaphatnak munkát. A marketingen belül a piackutatási ág az, ahol még valamivel könnyebb elhelyezkedni. Gazdasági vagy gazdaságinformatikai diplomával remek választás vállalatirányítási rendszer ( SAP ) tanácsadónak menni, mely a legjobban fizető állások között szerepel a szektorban. A baj vele az, hogy a munkához szükséges tudás nem része az egyetemi, főiskolai tananyagnak, hanem a diploma után képzésekkel és a gyakorlatban sajátítható el. Megfelelő nyelvismerettel külföldön is könnyű elhelyezkedni ezen a területen. A logisztika, a szállítmányozás, a fuvarszervezés szintén olyan terület, ahol könnyen álláshoz lehet jutni. Részben az ország földrajzi elhelyezkedése miatt további bővülés várható, ezért gazdasági hallgatóként nem rossz választás a tanulmányok második felében a logisztika szakirány választása. Ráadásul a logisztikusok keresettek külföldön is. A HR vonal is jó lehetőségnek ígérkezik, hiszen a tehetséges fiatalok, a hozzáértő szakemberek és a cégnek megfelelő menedzserek felkutatása fontos feladat. Ez egy siker- és teljesítményorientált szakma, ami a kihívásokat szeretőknek és jó emberismerőknek nyerő munkaerőpiacon, csupán annyi történt az elmúlt években, hogy a közgazdászokkal szembeni elvárások megváltoztak. A piac által elvárt szaktudás és képességek súlypontja a minőség és a speciális tudás irányába tolódott el. Napjainkban a munkaerőpiacon a műszaki területek dominálnak, és az informatikai szektor is pozitív tendenciát mutat. Éppen ezért a közgazdászok között is azok a legsikeresebbek, akik valamilyen összetett tudást képesek felmutatni, pl. mérnök közgazdász vagy informatikus közgazdász. A helyzet javításához egyébként a felsőoktatási intézmények is nagy részben hozzá tudnának járulni. Hasznos lenne például a gyakornoki programok fejlesztése és az egyetemeken, főiskolákon működő karrierirodák tevékenységének kiterjesztése. A cégek ugyanis nagy problémának látják, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudja, milyen irányba induljon, milyen lehetőségei vannak, mik az erősségei, és hol kell még fejlődnie. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, az 18 Változik a helyzet a friss diplomások piacán számos egyetem a munkaadók feketelistáján 19 Haszon Magazin 2008.febr.06. A 33 legkeresettebb szakma 19

20 együttműködés magasabb szintre emelése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, főiskolákkal, így nagyobb figyelmet kellene fordítani rájuk is. Az ugyanakkor a kormány feladata lenne, hogy a keresletet és a kínálatot egyensúlyba hozza. Neki kellene koordinálni, hogy milyen szakokat engednek indítani, és hogy van-e azokra a munkaerőpiacon igény. A kormányzatnak megvannak az eszközei arra, hogy felméréseket végezzen és megnézze, hogy a munkaerőpiacon kikre is van szükség. Mindehhez humánpolitikai szakemberek segítségét is igénybe veheti. Nyugat-Európában már régóta működnek olyan szervezetek, melyek folyamatosan kapcsolatot tartanak az egyetemek illetve főiskolák, és a munkaerőpiac között. Pontosan előre tervezni nem lehet ugyan a munkaerő-piaci keresletet, ám azt sem lehet folytatni, hogy a felsőoktatás és a gazdasági kamarák nem cserélik ki rendszeresen az információikat. III.2. A kibocsátó intézmények rangsorának, illetve a diploma minősítésének jelentősége a munkáltató szemszögéből Az utóbbi években a piac kényszere miatt jelentősen kibővült a felsőoktatási képzés, számos új intézmény jött létre, ráadásul ezek jelentős része gazdasági képzést nyújtó főiskola. Ez a folyamat többek szerint felhígulást okozott az oktatásban, és a színvonal egyértelmű romlását eredményezte. Mindez, egyes vélemények szerint rossz hatással volt a jó hírű, patinás egyetemekre is, az alacsony színvonal szerintük azokra is átterjedt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékese úgy gondolja, a munkáltatók ennek ellenére alig tesznek különbséget a főiskolai és az egyetemi diploma között. Szerinte leginkább a munkakör jellegétől, gyakorlatiasságától függ, kire esik a választásuk. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a kibocsátó intézmények között viszont igenis szelektálnak. Megfigyelhető például az, hogy a fizetős képzésekhez általában fenntartással állnak a cégek, hiszen úgy gondolják, hogy ahova könnyű bejutni, ott a képzés színvonala is alacsonyabb lehet. A vezető fejvadászok véleménye szerint is hatást gyakorolnak a képző intézmények az elhelyezkedési esélyekre. A tapasztalatok szerint a jobb hírű egyetemről vagy főiskoláról kikerülőket jobb jelöltnek tartják, és általában jobban is teljesítenek a kiválasztási procedúra során valamint a munka világában egyaránt. A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-ban készített egy olyan tanulmányt, melyben a vállalati vezetők felsőoktatási intézményekről alkotott képét vizsgálta. Két szemszögből vizsgálták a versenyszféra felsőoktatási intézményekről alkotott véleményét, mely alapján kétféle rangsort állítottak fel. Az egyik az általános presztízsrangsor, a másik a 20

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami Felvételi 2015. A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal A felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012 Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Mi a lényege a változásnak? 2011. december 23.: új Felsőoktatási törvény gyakorlatilag megszűnt az ingyenes

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet MSC MSc mérnöki 3. A felmérés kérdéscsoportjainak kiértékelése 3.1. A végzést követő továbbtanulás az aktív hallgatók körében

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete

Új Szöveges dokumentum. Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Új Szöveges dokumentum A mai pályakezdőknek fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő állást. Aggodalomra ad okot,

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Mi is érdekel? Hol tanuljak tovább? Milyenek a bejutási esélyeim? Milyen szakmával tudok jól elhelyezkedni vagy továbbtanulni? 2 Biztos

Részletesebben

Felsőoktatási felvételi eljárások 2010

Felsőoktatási felvételi eljárások 2010 Felsőoktatási felvételi eljárások 2010 Dr. Manherz Károly, szakállamtitkár Bakonyi László, elnök (Oktatási Hivatal) Kerekes Gábor, ügyvezető általános helyettese (Educatio Társ. Szolg. Nonprofit Kft.)

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 KÖZGAZDASÁGI Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 Végzettek Jelentkezők Egyetemre Felvételt nyert Főiskolára Felsőfokú szakképzésbe 130 fő 122 fő 23 fő (Szegedi Tudományegyetem, Veszprémi

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD A PM szakma tükre 2015 Török L. Gábor PhD Az üzleti kilátások megítélése Üzleti kilátások/prognózisok 2015-re, és a korábbi prognózisok adatai Várakozások 2015-re vonatkozóan Induló projektek Pesszimista

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% RKK_H Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

központi programok Pályakezdők Ösztöndíjas Foglalkoztatási Programja) és a kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok összegzése

központi programok Pályakezdők Ösztöndíjas Foglalkoztatási Programja) és a kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok összegzése A KSZK részvételével megvalósuló központi programok (Roma Diplomások Programja Pályakezdők Ösztöndíjas Foglalkoztatási Programja) és a kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok összegzése dr. Barta Zsuzsanna

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek EvaSys MISKOLCI EGYETEM Válasz jelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar

Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde. Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Főiskolai Kar Természettudományi Kar Munkaerő-piaci helyzetkép a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a természettudományi szakos hallgatók esetében Gyurácz József Sümeginé Törőcsik Tünde Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben