Helyzetelemzés Szatymaz település jövőképe c. projekthez

Átírás

1 Helyzetelemzés Szatymaz település jövőképe c. projekthez Készítette: Dr. Mészáros Rezső egyetemi tanár, akadémikus Dr. Abonyiné Dr. Palotás Jolán kandidátus, egyetemi docens Komarek Levente Ph.D hallgató Szeged 27

2 Bevezetés Szatymaz a Duna-Tisza közötti homokhátság területén fekvő, Szegedtől 4 km-re lévő agglomerációs település. Szeged egykori külterületi kapitányságaiból összevonásokkal egyesült községgé. Önálló településsé válása óta markáns változások következtek be a falu életében, amelyek időnként felerősödtek és viszonylag rövid idő alatt jelentős társadalmi-gazdaságifunkcionális módosulásokat eredményeztek. Szatymaz a szegedi kistérség egyik dinamikusan fejlődő települése. Különösen kitűnik a magas életminőséget biztosító belterületével, városias jellegű korszerű épületeivel. Lakóinak száma a negatív természetes szaporodás ellenére a rendszerváltozás óta nőtt. Az évi vándorlási egyenlegek kumulált értéke mintegy fő. A népesség 5 %-a külterületen él. A lakosság jövedelemviszonyai és a vagyoni helyzete igen nagy szóródást mutat. Míg egyik oldalról a Szegedről kiköltöző jól kereső a gazdaság különböző szféráiban tevékenykedő családok minden igényt kielégítő gyönyörű családi házakban laknak, mások pedig a panel lakások fenntartási költségeinél is olcsóbb, a település központjától távol eső, változó állagú komforthiányos tanyákon élnek. Szatymaz jövőképének körvonalazásához a jelenlegi helyzet sokoldalú elemzése szükséges. A mai helyzetet azonban nem statikusan, hanem dinamikusan, folyamatában kell vizsgálni. Így a különböző demográfiai folyamatokat is változásaikban kell nyomon követni, rávilágítva az idősorokban tartósan érvényesülő tendenciákra, sajátosságokra. Az infrastrukturális ágak, illetve elemek fejlődését, fejlettségi szintjét is úgy kell megvizsgálni, hogy a különböző időkeresztmetszetekben lássuk hogy miként alakult, milyen volt az abszolút fejlettségük és relatív helyzetük a környezetükben, mennyiben tettek eleget a lakosság elvárásainak. Csak így tudjuk feltárni a tartalékokat, a szűk keresztmetszeteket és így tudjuk körvonalazni a fejlődés irányát, meghatározni a fejlesztési prioritásokat. Szatymaz demográfiai helyzetének főbb vonásai Szatymaz lakónépessége 25 végén 4479 fő volt. Ezzel Csongrád megye 6 települése között a 3. legnépesebb. A jelenlegi jogállású községek közül csak Algyő, Szegvár és Domaszék lakosságszáma nagyobb a Szatymazinál. 2

3 Szatymaz sajátos tanyás község, ahol ma is a külterületi népesség száma közel azonos a belterületivel. Ez a fejlesztések során sok nehézséget jelent és erre maximálisan tekintettel kell lenni. 25-ben az élveszületések száma 42, a halálozások száma pedig 56 volt. Így a természetes szaporodás negatív előjelű volt, vagyis tulajdonképpen 4 fős természetes fogyás következett be. 25-ben a vándorlási különbözet 2 volt, ami erősítette az előző évhez viszonyítva a népességszám csökkenését. Ugyanakkor 24-ben is negatív előjelű volt a természetes szaporodás, mert a születések és a halálozások számából következően 8 fővel csökkent a népesség (ez -,78 -es természetes szaporodási rátát jelentett), de ekkor a belföldi vándorlási egyenleg 79 volt, vagyis bőven kompenzálta a vándorlási többlet a természetes szaporodásból fakadó enyhe népességszám csökkenést. Sajnos nem rendelkezünk a be- és a kiköltözők részletes pontos adataival, de a kérdőíves felmérés alapján rendelkezünk némi információval arról, hogy Szatymazra sokan költöztek ki Szegedről és a megye más településeiből. Jó lett volna tudni ezek időbeni, területi és kor szerinti összetételét is. Ha Szatymaz lakosságának kor szerinti összetételét összehasonlítjuk a megye más településeivel, akkor 26-ban Szatymazé relatíve nagyon jónak mondható. Térképen ábrázoltuk Csongrád megye 59-6 települése népességének korcsoportonkénti és időbeni alakulását. A korcsoportokat -4, a 5-39, a 4-59 és a 6 feletti évesek alkották. A vizsgált időpontok a statisztikai adatok hozzáférhetősége miatt az 97, az 98, az 99 és a 2 évi népszámlálási évek voltak. A megye településeiben élő lakosság egyes korcsoportjaiba tartozók hányadának horizontális aránytalanságát (illetve arányosságát) vetettük össze és öt fokozatú skálán ábrázoltuk, amelyek szintén alátámasztották fenti megállapításunkat. Egy település kor szerinti összetételét egzaktan fejezhetjük ki az öregedési index értékkel és méginkább a folyamatok alakulását is figyelembe véve az index érték időbeni alakulásával. (Az öregedési indexet úgy kapjuk meg, hogy a 6 év feletti lakosságszámot elosztjuk a -4 év közöttiek számával. Ha ez egész, akkor a két korcsoport azonos számú. Minél nagyobb -nél, annál nagyobb, minél kisebb -nél, annál kisebb a 6 év felettiek száma a -4 év közöttiekéhez viszonyítva.) Szatymaz öregedési indexe 26. január -jei állapot szerint,22 volt (894/728 =,22). Ez igen jó érték. Ennél jobb indikátor értéke Csongrád megye 6 települése közül csak -nek (Klárafalva, Domaszék, Újszentiván, Ambrózfalva, Nagymárocs, Tiszasziget, Nagyér, Deszk, Dóc, és Szatymazéval megegyező értéket mutat Kiszombor) van. Tehát Szatymaz 3

4 jelenlegi korstruktúrája viszonylag kedvező. Ha a jelenlegi helyzetet összevetjük a rendszerváltozás utáni két népszámlálás adataira alapozott index értékekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 6 évben Szatymaz lakossága dinamikusan fiatalodott, mégpedig elmondható, hogy Szatymaz a Szeged város szuburbanizációs övezetében lévő másik négy faluval (Deszk, Zsombó, Domaszék, Dóc) együtt a leginkább fiatalodó települések egyike. Miként alakult Szatymazon a nyugdíjban, és nyugdíj szerű ellátásban részesülők száma? 25-ben Szatymaz lakosai közül 46 fő részesült nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban. Ebből 58 főt öregségi nyugdíj illetett meg. 269 fő rendelkezett közgyógyellátási igazolvánnyal. A fentiekből kitűnik, hogy a 4479 fős lakosság 32,62 %-a volt nyugdíjas 25-ben. Ez magas hányad. (A megyei átlag 33,3, a megye községeinek az átlaga pedig 34,38 %). Összehasonlításul bemutatjuk a szóbanforgó legdinamikusabban fiatalodó Deszk 27,43 % Zsombó 24,45 % Domaszék 26,75 % Dóc 35, % települések nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő lakossági hányadot. Tehát Szatymaz lakosságának - az általában pozitív vándorlási egyenlege ellenére igen magas a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők hányada, amelyet a település fejlesztése során messzemenően figyelembe kell venni. A beköltözések életkor és forrás település szerinti megoszlását eddig adatok hiányában nem sikerült feldolgoznunk, de az önkormányzat segítségével remélhetőleg ezeket rövidesen pótolni fogjuk. Miért vonzó a beköltözők számára Szatymaz? Ebben sok tényező együttes hatása érvényesül. Elsőként a jó földrajzi fekvés, Szegedhez való közelség, a gyors megközelíthetőség közúton, de vasútállomása lévén vasúton is. Vonzó a településben a nyugalom, a csend, a tisztaság, a tágas utcák, a gondozott parkok és a szegedi ingatlanárakhoz viszonyított telkek és a lakóházak relatív olcsósága. Sokan úgy nyilatkoztak a kérdőíves felmérésünk során tömören, hogy jó Szatymazon élni. (Fejlesztési elvárások, türelmetlenségek a beruházások megvalósítására vonatkozóan, hiányérzetek természetesen nagy számban merültek fel, de ezek nem közömbösítették Szatymaz pozitívumait.) 4

5 A továbbiakban tekintsük át Szatymaz 7 éves és idősebb népessége legmagasabb iskolai végzettségének alakulását. (A közelmúltban lejátszódó folyamat értékelését az 97, az 98, az 99 és a 2 évi népszámlálási adatok teszik lehetővé. Az áttekintést kezdjük az alsó szélső értékű képzettségekkel. 97-ben az analfabéták és azok, akik nem végezték el az általános iskola 8 osztályát, az össz lakosság 6,5 %-át tették ki. 2-re ez (elsősorban a befejezetlen 8 osztállyal rendelkezők részarányának erőteljes csökkenése miatt) 2,8 %-ra csökkent. A négy időpontra képzett megoszlási viszonyszámokat ábrázoló diagramokat a mellékletben szemléltetjük. A derékhadot az általános iskolai 8 osztályos és a szakmunkásképzőt és befejezetlen középfokú iskolai végzettségűek képezik. Ezektől azonban 2-ben alig maradt el az érettségivel rendelkezők részaránya. Ha másként csoportosítjuk az iskolai végzettség alapján a lakosságot, akkor azt is mondhatjuk, hogy míg 97-ben a szakmunkás-bizonyítvánnyal- és érettségivel rendelkezők a lakosságnak csupán 7,6 %-át adták, 2-re 43,5 %-ot tett ki. Legdinamikusabb növekedést a befejezett felsőfokú végzettségűek száma és részaránya mutatott, ugyanis ez az arány 97-ben,5 %, 98-ban,9 % és 2-ben 6,2 % volt. Ez igen elismerésre méltó javulást jelent és lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint a Csongrád megyei községi megoszlás. Tekintsük át az iskolázottsági struktúrát Szatymazra, községi átlagra, és megyei átlagra. Az iskolázottság főbb jellemzői 2-ben (%) Iskolázottság Analfabéta Általános iskola 8 évf. alacsonyabb Általános iskola 8 osztály Szakmunkásképző és befejezetlen középfokú iskola Befejezett középiskola érettségivel Befejezetlen felsőfokú Befejezett felsőfokú Szatymaz,5 9,3 28,2 24, Községi átlag,6 22,4 33,9 23,2 Megyei átlag,4 7,7 26,6 2,2 9,4,3 6,2 4,4,8 3,7 2,2 3,2 9,7 Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ha nem a teljes lakosság iskolai végzettségének struktúráját tekintjük át, hanem a munkaképes korosztályét akkor még magasabb növekedés és színvonal adódik. 5

6 A Dél-alföldi Munkaügyi Központ adatai szerint 26. júniusában Szatymazon 62 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami, %-os munkanélküliségi rátának felelt meg. Ez a Csongrád megyei,3 %-nál árnyalattal alacsonyabb értéket mutat. Szatymaz infrastrukturális ellátottsága Ahhoz, hogy egy település lakossága jól érezze magát a lakóhelyén sok minden szükséges, de elsősorban biztos megélhetési forrás, munkahely, elegendő jövedelem (vagy megfelelő nyugdíj, járadék stb.), másodsorban pedig a kor színvonalának megfelelő infrastruktúra. A sorrend azért fontos, mert az infrastrukturális szolgáltatások egy részéért is fizetnünk kell, s ha nincs miből, akkor nem tudjuk igénybe venni. Mi az infrastruktúra? Az infrastruktúra azon hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések, ismeretek, intézmények rendszere, valamint ezek tevékenysége és az általuk nyújtott szolgáltatások, amelyek a gazdaság működéséhez, valamint növekedéséhez és hosszú távon fenntartható versenyképességének emeléséhez, a lakosság életviteléhez, életminőségéhez, a települések fejlődéséhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlenek, illetve szükségesek. A helybeni munkahelyteremtéshez, a vállalkozások létesítéséhez és versenyképes működéséhez színvonalas termelői (műszaki) infrastruktúrára van szükség. A lakosság pedig a lakás- és kommunális a kereskedelem, vendéglátás az oktatás, művelődés az egészségügyi ellátottsággal szemben támaszt elvárásokat, valamint a közigazgatás a környezetvédelem a zöld területek, a sport létesítmények helyzete érdekli. A kettő nem különül el élesen egymástól. Sőt közvetve a lakosságot ugyanúgy érinti a termelői infrastrukturális fejlesztés, vagy a meglévő színvonala, mint a szociális, vagy települési infrastruktúra. A megfelelő infrastrukturális ellátottság, a folyton növekvő igények kielégítése nagyon fontos a jó közérzetünkhöz. Ha valamely szolgáltatás újonnan elérhetővé válik, valamilyen infrastrukturális létesítmény elkészül, mindjárt napirendre térünk felette, viszont valamilyen ellátottság hiánya, vagy zavar jelentkezése a működésben, ami gyakorlatilag egy kis 6

7 visszalépés, az mindjárt központi kérdéssé lesz. (Gondoljunk csak pl. egy pár órás áramszünetre, vagy a közlekedés terén előforduló fennakadásra.) Tekintsük át vázlatosan Szatymaz ellátottságában néhány infrastrukturális ágazat helyzetét. Lakás- és kommunális ellátottság Szatymaz lakásállománya 25 végén 92 volt. Ebben az évben 8 lakást építettek újonnan és 9 lakás szűnt meg. Csongrád megye 6 települése közül csak Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón, Mindszenten, Deszken és Domaszéken épült ennél több lakás. Szatymaz a. lakosra jutó újonnan épített lakások számát tekintve is rendre az élvonalban van. A lakásépítés dinamizmusát az is mutatja, hogy 988-tól évi átlagban 6 új lakás épült a faluban. Nagyon fontos a lakásépítési dinamizmus, mert minél több új lakás épül, annál inkább fiatalodik a lakásállomány, általában nő a mérete, és mindenképpen magasabb a komfort fokozata. A lakásépítési dinamizmus még jó ütemű lakásépítést mutató településekben is hektikusan mozog, amit éppen a Szatymazon jellemző hullámzás is bizonyít. 988-ban az főre jutó újonnan épített lakások száma 8,3 volt, amely értékkel a második helyen állt Csongrád megye valamennyi települése között (csupán Zsombó előzte meg 7,2-es értékkel) és 24-re a mutató értéke 2-re módosult. Ezzel a megye 6 települése között a. helyre került. Ez még mindig előkelő hely és azt bizonyítja, hogy Szatymaz tartósan vonzó település még az építkezők számára is. Mivel egy település lakásállományának átlagos életkora, korszerűsége, kommunális ellátottsága nem máról holnapra alakul ki, ezért folyamatában kívánjuk bemutatni a mai helyzetet. Bázisul az 988-as évet választottuk, míg tényidőszaknak 24-et. Naturális mutatókat, az ellátottság színvonalát kifejező indikátorokat képeztünk annak érdekében, hogy a fejlődés ütemét (abszolút és relatív változásokat) érzékeltessük és a horizontális arányosságokra, illetve aránytalanságokra rámutassunk. Az egy lakásra jutó lakosok száma 988-ban 2, volt, ami 24-re 2,4-re nőtt. Ennek a laksűrűségi mutatónak az alakulásában pozitív és negatív társadalmi-gazdasági jelenségek is belejátszhatnak. Pl. akkor is csökkenhet a laksűrűség, ha gyors ütemben épülnek új lakások és ha a több generációs nagy családok szétköltöznek és akkor is, ha munkahely hiányában, vagy különböző okok miatt a fiatalok (vagy a lakosok egy része) elhagyják a települést és az 7

8 öregek (esetleg az özvegyek) maradnak a nagy otthonokban. Szatymaz esetében a kedvező folyamatok miatt emelkedett a mutató nagysága. A továbbiakban a kommunális fejlődés mozzanatait tekintsük át. Elsőként a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások részarány növekedéséről szólunk. 988-ban Szatymaz lakásállományának csak 22, %-a volt ellátva vezetékes vízzel, ami 24-re 65, %-ra nőtt. Míg 988-ban a megyében csupán 4 településben volt ennél kisebb ellátottsági szint, most 6 település áll mögötte. Nehéz a rangsorban előre jutni, mert nagyon költséges infrastrukturális beruházásról van szó és minden település küzd az előrejutásért. Sajnos a közcsatorna-hálózat kiépítése elmaradt. De míg 988-ban a megye községei közül csak négyben (Balástya, Ruzsa, Székkutas és Üllés) volt közcsatorna hálózat, 25-re már 3 település részesedett ebből az infrastrukturális ellátottságból. Más a helyzet a vezetékes gázhálózat kiépítése terén. Míg 988-ban a lakásra jutó vezetékes gázfogyasztók száma 24 volt, addig 24-re 74-re emelkedett. Ezekkel az ellátottsági értékekkel Szatymaz 988-ban a középmezőnybe volt (a rangsorban a 3.), 24re pedig a 25. helyre jött fel. Oktatás-művelődési ellátottság Nem városi települések oktatási ellátottságán az óvodai és az iskolai infrastruktúrát értjük. Szatymazon 25-ben az óvodai férőhelyek száma 3 volt, amelyben 22 óvodás gyermek kapott elhelyezést. Az óvodai pedagógusok száma volt. 97-ben 44 óvodai férőhely volt és csupán 35 óvodás gyermek vette igénybe. Ekkor a férőhely kihasználtság 79 %-os volt. 98-ra -re bővült az óvodai férőhely, amelyben 3 óvodással foglalkoztak. Ekkor a férőhelyre jutó óvodások száma 8 fő volt. 24-ben már 3-ra nőtt a férőhelyek száma és a helykihasználás 5-6 volt. Egy óvodai pedagógusra -2 gyermek jut. A gyermekek átlagban a szülők nagymértékű elfoglaltsága miatt napi 9 órát töltenek az óvodában. Becslések szerint az óvodás korúak 75 %-a jár a települési óvodába. Az óvodával a szülők elégedettek (minőségbiztosítási rendszer működik). A személyi feltételek, az óvónők felkészültsége nagyon jó, korstruktúrájuk egészséges. Kedvező, hogy minden óvónő helybeli lakos. Az óvoda erőssége a nyitottság, egyénileg szabott fejlesztési programok szerint folyik a munka. Igény lenne az óvodapark kialakítására, és a tervezett tetőcsere megvalósítására. 8

9 A szatymazi általános iskolában 97-ben 45 tanuló oktatásával, nevelésével 28 pedagógus foglalkozott. 989-ben 346 tanulójuk volt. A pedagógusok száma ben 6 teremben folyik 355 tanuló képzése. Jelenleg 2 körüli napközis és 5 a tanulószobás. Becslések szerint a helyi iskolás korúak 85-9 %-a tanul a szatymazi iskolában. A tantestület szakmai felkészültsége nagyon jó és előnyös, hogy a tanárok kétharmada helybeli lakos. Kiemelkedő a tehetséggondozás, a versenyekre való felkészítés és a művészeti képzés. Az új ebédlő és a sportpálya felújítása látványosan emelte az iskola infrastruktúráját, de a vizesblokk korszerűtlensége is javításra szorul. A továbbtanulási arány igen jó. Legnagyobb érdeklődés a szakközépiskolák felé nyilvánul meg. Szatymazon a könyvtár könyvtári egységeinek a száma 6 ezer. A könyvtári olvasók száma 97-ben 78 fő volt, 98-ban 73, 985-ben 533, 989ben 326, azóta pedig a hivatalos statisztika nem is gyűjti ezt az adatot. A lakosra jutó könyvtári egységek száma 24-ben relatíve alacsony. Egészségügyi ellátás Szatymazon 25-ben a háziorvos- és a házigyermekorvosok száma 3 fő volt. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma 985-ben ben 735 és 24-ben 5 fő volt. Ez megközelítőleg a Csongrád megyei községi átlag. (A községi átlag ekkor 55 volt.) Kereskedelem vendéglátás Szatymaz kereskedelmi ellátottsága jó. Az lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma,7. A tényleges boltszám Szatymazon 53. A településben az élelmiszeren kívül különböző profilú üzletek is megtalálhatók. Saját gyógyszertára van. A kérdőíves felmérés is általában a kereskedelmi ellátottságot jónak tartotta, csupán néhányan tettek bíráló megjegyzést a színvonalra. Szatymaz esetében a megkérdezett 43 főből 2 belterületi és 5 külterületi lakos nyilatkozott úgy, hogy a településben vonzónak tartja a kereskedelmi ellátottságot (jó bevásárlási lehetőség, tanyán mozgó bolt). 9

10 Arra a kérdésre, hogy mit hiányol a településben, Szatymazon összesen 9 fő említette a kereskedelmet. Közülük 4 fő az üzleti ellátás hiányosságaira utalt, 6 fő a piac hiányát említette, 2 fő a gyógyszertár hiányát kifogásolta, pedig a totózó fejlesztését igényelte. Általánosságban elmondható, hogy a település kereskedelmi ellátottsága a lakosság igényeit kielégíti, sőt alapjaiban véve elégedett is azzal. A kereskedelmi ellátottság elfogadott voltáról mind a statisztikai adatok (naturális mutatók), mind pedig a lakosság véleménye tehát összecseng. Szatymaz mezőgazdasága Szatymaz gazdaságában kiemelkedő fontosságú a mezőgazdasági termelés. A lakosság meghatározó hányada zöldség- és gyümölcstermelésből él. A kiterjedt tanyavilág nagyon sok embernek munka- és lakóhelye. A termelők nagy része őstermelő. Ma a magyar mezőgazdaság a szakértők szerint markáns változások előtt áll. Ennek okait a hozzáértők már részletesen kifejtették, ezért most csak ezek lényegi elemeit foglaljuk össze. Azért tartjuk szükségesnek ezeket ismertetni, mert enélkül a Szatymazra vonatkozó elemezésünk sem lenne megalapozott. Melyek a hazai agrárium rendszerváltozás óta felhalmozódott problémái?. Az állattenyésztés túlzottan háttérbe szorulása 2. A növénytermesztésen belül a gabonafélék túlzott térnyerése 3. A mennyiség központú termelés túlsúlyba kerülése 4. Elaprózott birtokstruktúra. 5. A szövetkezéstől, és bármiféle változástól, újdonságtól való termelői idegenkedés. 6. A központi iránymutatás hiánya, a támogatások szerény mértéke, szétaprózottsága. 7. Tőkehiány Szatymaz mezőgazdasági területének nagysága 2789 ha (2), amely 984-től 4,4 % ponttal csökkent. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 28 fő, az összes foglalkoztatottak 8,9 %.

11 A mezőgazdasági terület művelési ágak szerinti hasznosítása (%) Művelési ág Szántó Kert, gyümölcsös Szőlő Gyep Az erdővel borított terület 25 ha-t tesz ki. A mezőgazdasági terület művelési ágak szerinti hasznosítása Szatymazon 984-ről 2-re úgy módosult, hogy a szántó részaránya markánsan nőtt, minden más csökkent. Legdurvább visszaesés a szőlő terület terén következett be, ami igen összezsugorodott. Tehát a rendszerváltozás óta a növénytermesztés legnagyobb vesztese Szatymazon is a szőlőtermelés volt. Az elmúlt másfél évtizedben a zöldség- és a gyümölcstermesztés alapjaiban véve megőrizte a korábbi pozícióját. A falu mezőgazdaságában a növénytermesztésben bekövetkezett hanyatlásnál is nagyobb csökkenést élt meg az állattenyésztés. Igaz ugyan, hogy a szatymazi lóállomány 994 és 2 között megháromszorozódott, de a tyúkállomány nem jelentős. A szarvasmarha létszám 448-ról 28-ra, a sertésállomány 3488-ról 3376-ra esett vissza. A juh állomány viszont 65-ről 498-ra ugrott fel. A szatymazi állatállomány szerkezete számosállatban (2) Megnevezés Szarvasmarha Sertés Ló Tyúkfélék Juh Részarány (%) Szatymaz mezőgazdaságában nagy felfutások és jelentős visszaesések voltak. Az első nagy fellendülés a 8-9. században a szőlőtermeléshez kötődött. Szatymaz Magyarország legjelentősebb szőlőtermelő térségéhez tartozott. A trianoni határrendezés után a szatymazi bor elvesztette korábbi piacait és a szőlőtermelésben a mai napig tartó változó ütemű visszaesés következett be. A második nagy fellendülés az őszibarack termeléshez köthető. (Szatymaz nevének hallatán ma is a legtöbb embernek az őszibarack jut eszébe.) A faluban az őszibarack termelés

12 fellendülése a második világháború után vett nagyobb lendületet, de az 96-as évekre már komoly ismeretségre tett szert, és évente több ezer vagon őszibarack hagyta el a községet. Ezt a gyors karriert a bő termő Szatymazi Ford-nak és az óriási keleti felvevőpiacnak köszönhette. Azóta sok változás következett be (óriási fajtadiverzitás, kedvezőtlen éghajlati változások, szárazódás, fagykár, a keleti piacok összeomlottak stb.). Ma már csak kb. 2 ha gyümölcsös van Szatymazon, amelynek azonban legnagyobb része ma is őszibarack. Napjainkban azonban az őszibarack ültetvények túlzottan elaprózódottak, és az értékesítési nehézségek is fokozódtak, az árak pedig nyomottak. Növelné a jövedelmezőséget, ha meghonosítanák a biobarack termelést, vagy ha a barackfák közé szamócát ültetnének. Ma biztatóbbnak tűnik a sárgabarack termelés. (Az almára is rossz évek várnak, a szőlőnek pedig nincs jövője.) A zöldségtermelés terén újabban a hajtatott korai burgonyának jó esélyei vannak és piaca is lenne. Másik sikernövény a sárgarépa lenne. Bíztató lehet a fűszerpaprika, és a falu sokadik kitörési pontja a gyógynövénytermesztés lehetne. (Az Európai Unió támogatását is élvezné.) Fontos azonban az öntözés feltételeinek biztosítása. Divat Szatymazon is a törekvés a több lábon állásra. Ezáltal méginkább elaprózott a termelési szerkezet. Szinten minden szatymazi gazdálkodó a kedvezőtlen adottságok ellenére is földterületének túlnyomó részén gabonaféléket termeszt. A magyarázat kézenfekvő: ez biztos bevételi forrás. A gabonával vetett területek után elégséges, a területalapú támogatás és elfogadható áron lehet értékesíteni. A leggyengébb adottságú területeken a gazdák általában rozst vetnek, amelyet a jövőben energiafű termesztése válthat fel. A településen a közeljövőben épülő energiafű-feldolgozó már keresi a beszállítókat. Ez is támogatásban fog részesülni. (Az energiacélú hasznosítású növények közé tartozik a burgonya, a csicsóka, a nád és a kender is.) Az intenzív művelés alól kivett terület a jövőben növekedhet. Jelenleg az Agrárkörnyezetvédelmi Programban való részvételnek óriási költségvonzata van, amelyet az ezért járó plusz támogatás nem tud ellensúlyozni. Ez a támogatás azonban várhatóan növekedni fog. Jelenleg 8-2 termelő vesz részt a programban, ami minden bizonnyal emelkedni fog. Komoly tartalék van az erdőgazdálkodásban is. ma is vonzó a településben az erdőtelepítés (ami részben az EU-s támogatásnak köszönhető). Az erdőtelepítésre csak bizonyos fafajták ajánlottak, mint pl. az akác, a fűz és a nyár. Ezek gyorsan növekednek és magas a fűtőértékük is. 2

13 A gyepterületek is komoly jövő előtt állnak az extenzív állattartás lehetősége miatt. Igaz, ma a külterjes állattartás a településben jórészt a juhlegeltetésre korlátozódik. Ma az állatlétszám koncentráltsága nagyon kicsi. (Mindössze 5 jelentősebb nyáj van a községben, de feletti juh állomány egy sem fordul elő.) A jövő az extenzív racka és a magyar merinó juhtenyésztés mellett a rideg szürkemarha és a mangalicatartásé lehet. (A Pick Zrt. a vágóhídján megkezdte a mangalica sertések feldolgozását és bevezette a piacra a prémium kategóriás mangalica termékcsaládot.) Szatymaz gyenge aranykorona értékű külterületén elképzelhető még a húsló és a kecske tartása is. Hogyan lehetne a falu mezőgazdaságának az értékesítési gondjain javítani? elsőként a kiváló minőségű őszibarack és más gyümölcsök és zöldségfélék jobb reklámozására lenne szükség. A termékek kiváló beltartalmi mutatóinak hangsúlyozásával jobb marketing munkával biztos piacokat kellene szerezni. javítana a helyzeten, ha erősödne az élelmiszeripari alapanyagok feldolgozottsági szintje. Több helyben termelt jó minőségű alapanyagot dolgozhatnának fel élelmiszeripari termékké, esetleg végeznék annak tárolását, kiszerelését, értékesítését is. Ez azért lenne hasznos, mert az élelmiszergazdasági vertikum elemeinek a jövedelmezőségi mutatója nagyon eltérő, így a vertikális integráció erősödésével a mezőgazdasági szférában is javulna a helyzet. az elaprózott birtokstruktúra rontja a magyar mezőgazdaság versenyképességét. komoly problémát jelent, hogy a múltbéli tapasztalatok miatt a magyar gazdák mindenfajta szövetkezéstől rendkívüli mértékben idegenkednek. Pedig a mai összefogásnak önkéntes alapúnak, alulról építkezőnek kellene lennie, mert a termelők érdeke, hogy kooperáljanak egymással. probléma, hogy ha léteznek is helyi összefogások, mégis ezek tőkeereje ma még egy-két kivételtől eltekintve nem jelentős. A tőkeerős, saját tagjainak érdekeit képviselni tudó termelői-értékesítői-beszerzési szövetkezetek létrehozása a mai magyar mezőgazdaság egyik legsürgetőbb tennivalója. bátran kellene a piachoz igazodó termelési struktúrán változtatni. Különösen kívánatos lenne néhány új növény termesztésének fokozottabb előtérbe kerülése. fontos lehet az EU dömping piacait elkerülve az úgynevezett réspiacokat megragadni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a magyar gazdák nemcsak a szövetkezéstől, hanem bármiféle változtatástól félnek. Nagyon óvatosak. Ragaszkodnak a hagyományos termelési szerkezethez, és figyelmen kívül hagyják a piac folyton változó kívánalmait. 3

14 A szatymazi kérdőíves felmérés elemzése A továbbiakban a projekt részeként végzett kérdőíves felmérés témánkhoz kapcsolodó kérdéseit fogjuk elemezni Szatymaz vonatkozásában. A kérdőíves felmérés során 43 megválaszolt és értékelhető kérdőívünk gyűlt össze. Külön összesítettük a bel- illetve külterület adatait. Szatymazon 3 kérdőív származott belterületről, míg 3 külterületről. A kérdőív az alábbi mezőgazdaságra vonatkozó kérdéseket tartalmazta: 3. Ha eladásra is termel mezőgazdasági terméket, hol adja el? Helyben, Szegeden, máshol? Saját maga szállítja-e a piacra? Igen Nem Ha igen, havonta hányszor? Milyen eszközzel? 2. Véleménye szerint a mezőgazdaság helyzete hogyan fog alakulni a jövőben? 22. Véleménye szerint meg kell-e változtatni a jelenlegi termelési struktúrát? Ha igen, miként? Elsőként azt vizsgáljuk meg, hogy Szatymazon milyen válaszokat adtak arra a kérdésre, hogy hol értékesítik áruikat. A belterületen jóval kisebb arányban (%) adtak választ a termék értékesítését firtató kérdésre, mint külterületen (25%). Ha Szatymaz belterületéről származó összesítést nézzük meg, akkor a szegedi Nagybani és Mars téri piac részesedése az értékesítés terén meghaladja a 65%-ot (sajnos itt a két kategóriát nem lehetett egymástól elkülöníteni). A Budapesti Nagybani piac aránya is viszonylag magas (6%), de jelentős még a helyben értékesítés (9%) is. A Mórakert Szövetkezet itt is csekély részesedéssel (6%) rendelkezik. A válaszolók közül egyetlen személy szállította áruját Balástyára. Szatymaz külterületén is a szegedi piacokon történő értékesítés a legjellemzőbb (43%), de magas a helyben történő értékesítés aránya (29%) is, melyet a helyi piac megléte indokol. A Budapesti Nagybani piacra a válaszadók tizede szállítja áruját, míg Balástyára és Bordányba ketten, és a Mórakerthez mindössze egyetlen termelő. Mindezen adatokat érdemesnek tartjuk összevetni egy hasonló jellegű országos kutatás eredményével. Ezen ugyancsak kérdőíves felmérés volt, amely 24-ben azt állapította meg, hogy a magyar zöldségtermelők 4%-a a Tészek felé, 26%-uk közvetlen termelői értékesítésen keresztül, 8%-uk nagykereskedőknek, %-uk nagybani piacokon, és 6%-uk illegális módon értékesíti áruját. 4

15 Ezek után térjünk át a kérdőív következő mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésére, arra, hogy véleménye szerint a jövőben hogyan fog alakulni a mezőgazdaság helyzete. Szatymaz belterületén a megkérdezettek 73%-a vélte úgy, hogy a jövőben a mezőgazdaságban hanyatlás fog bekövetkezni, csak 6%-uk reménykedik pozitív irányú változásban, és %-uk szerint stagnálás lesz jellemző a mezőgazdaságra. Szatymaz külterületén hasonlóképp 73% gondolta úgy, hogy rosszabbodni fog a helyzet, és 6%-uk volt optimista, és mindössze 6% várt stagnálást és 5% a polarizációt hangsúlyozta. Összegzésül elmondható, hogy a szatymaziak többségében borúlátóak a mezőgazdaság jövőjét illetően. Az is jól látszik, hogy a külterületen élők valamelyest még pesszimistábbak, ami talán összefüggésben áll a külterületen élők magasabb átlagéletkorával is. Ezek után érdemes megnézni, hogy ha a helyiek ilyen sötéten látják a jövőt, akkor mit gondolnak, milyen módon kellene megváltoztatni mezőgazdaságunk szerkezetét? Elöljáróban szeretném kiemelni, hogy mindkét településen számosan voltak olyan személyek, akik azt mondták, hogy romlani fog a mezőgazdaságunk helyzete, mégis úgy vélték, hogy nem kell semmit sem változtatni. Ez a fajta hozzáállás igencsak elgondolkodtató. 5

16 A kérdésre adott válasz Több támogatás Importkorlátozás Agrárvertikumok, szövetkezetek, termelési koncentráció kialakítása Megfelelő piac megteremtése Eladható terméket kell termelni Értékesítéssel van a baj, Tész-eket kellene létrehozni Specializálódni kellene Minőségi termelés Több információ, tanácsadás kellene Energianövények termesztése Több zöldséget, gyümölcsöt kell termelni Több beruházás kell Biotermelés fokozása Ökológiai gazdálkodás A szabályozás rossz Export fellendítése Erdősítés A gabonatermelés túlsúlyban van Gyógynövénytermesztés Vetőmagtermesztés Sertéstenyésztés Marketing Fólia arányát kellene növelni A pályázati rendszer rossz Szemléleti változás Mindent meg kellene változtatni Szárazságtűrő-növények termesztése Fajtacsere Az új polgármester majd tesz valamit Fűszerpaprika termelés fokozása A hazai vásárlóerő fokozása Abba kellene hagyni a mezőgazdasági termelést Szatymaz Szatymaz belterület külterület Szatymazon a legtöbben nagyobb arányú állami illetve EU támogatást igényelnének ahhoz, hogy a jelenlegi mezőgazdasági helyzet megváltozzon, amely jól jelzi, hogy ma a magyar mezőgazdaság egyik legégetőbb problémája a tőkehiány. A 6

17 támogatásokkal azonban már közép távon is gondok fognak felmerülni. Az EU ugyanis bejelentette, hogy az ún. belső támogatásait fokozatosan, jelentősen (6-7%-kal) fogja csökkenteni 23-ig. Így aztán habár rövid távon nőni fog a magyar termelőknek nyújtott támogatások összege, közép távon biztos csökkenés fog bekövetkezni. Arról nem is beszélve, hogy az EU 23-ig az exporttámogatásait teljesen fel kívánja számolni. Csak a támogatásokra tehát nem lehet alapozni a jövő magyar mezőgazdaságát. Saját lábra kell állni. A szatymazi lakosok a második legfontosabb teendőnek a mezőgazdasági import azonnali korlátozását tartják. Erre alapot szolgáltathat, hogy valóban sok esetben a hazainál olcsóbb, de rosszabb minőségű külföldi áruval találkozunk az áruházak polcain. A nyílt korlátozásra nincs lehetőségünk uniós tagságunk miatt, de egy piacgazdaságban nem is ez a járható út. Sokkal inkább a hazai fogyasztókat kellene rádöbbenteni arra, hogy a vásárláskor ne csak az árakat vegyék figyelembe, hanem előnyben részesítsék a magyar termékeket is. Ehhez egy a jelenleginél hatékonyabb marketing-programra, marketing-tevékenységre lenne szükség. Érdekes módon, főleg a Szatymaz belterületén élők nagy előszeretettel emlegetik, hogy a régi mezőgazdasági termelő szövetkezet nem is volt olyan rossz, és ma is ezekhez hasonló, vagy legalábbis a termelést koncentráló szervezeteket kellene létrehozni. Hasonlóképp felmerül már az emberekben a Tész-ekbe való tömörülés gondolata is. Keveseket foglalkoztatnak ugyanakkor az újdonságok, a biotermelés, az energia-, illetve gyógynövénytermesztés lehetőségei. Különösen feltűnő, hogy a szakirodalom szerint legfontosabb teendőkre a jobb marketingre, a hazai fogyasztás növelésére, vagy a gabonafélék súlyának csökkentésére és az állattenyésztés arányának javítására nagyon kevesen gondoltak Szatymazon. Mindenesetre pozitívum, hogy sokan vélik úgy, hogy a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó új termelési szerkezetre van szükség. Üdvözlendő, hogy néhányan a minőségi termelést és a specializációt is megemlítették, mint lehetséges kiutat. 7

18 MELLÉKLET 8

19 . ábra 2. ábra

20 3. ábra 2