TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A JOGELŐDÖK INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEINEK ÉRTÉKELÉSE HELYZETELEMZÉS...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A JOGELŐDÖK INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEINEK ÉRTÉKELÉSE... 6 3. HELYZETELEMZÉS..."

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A JOGELŐDÖK INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEINEK ÉRTÉKELÉSE HELYZETELEMZÉS Helyzetértékelés A társadalmi és gazdasági környezet értékelése A gazdasági környezet bemutatása A demográfiai környezet bemutatása A foglalkoztatási környezet bemutatása Az oktatási környezet bemutatása A vonzáskörzet és a hallgatói kereslet bemutatása Ágazati és szakpolitikai megfelelés A képzési tevékenység értékelése A képzési portfólió Szakmai gyakorlati képzés Felnőttképzés Képzésfejlesztés Képzési eredményesség Nemzetközi dimenzió értékelése Tehetséggondozás A K+F+I tevékenységek értékelése Kutatási portfólió értékelése K+F kapacitások értékelése K+F eredményesség Az intézményirányítás értékelése Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése A gazdálkodási tevékenység értékelése Pályázati abszorpció Infrastruktúra és vagyongazdálkodás Humánerőforrás A szolgáltatások értékelése Az intézmény versenytárselemzése Oktatási terület Kutatási terület A gazdasági, társadalmi hatások értékelése A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS TERÜLETEI A jövőkép meghatározása A tevékenységre vonatkozó jövőkép meghatározása A szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározása A stratégiai irányok meghatározása Az általános stratégiai irányok A stratégiai célok meghatározása

3 4.4. A stratégiai mutatószámok meghatározása Az éves működési terv kialakítása A stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása A stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS

4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) január 1-én jött létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar és a Rendőrtiszti Főiskola átalakulásával, a felsőfokú közszolgálati szakemberképzés bázisintézményeként, az érintett intézmények általános jogutódjaként. A jogelőd intézmények átalakulásának célja, hogy a közszolgálaton belül a honvédelem, a polgári közigazgatás, a rendészet és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése az összehangolt és tervezett utánpótlásképzésen, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzés pedig egységes intézményi bázison alapuljon. A létesítés tekintetében kiemelt cél, hogy az egyetem az érintett hivatásrendek erősségeinek kiemelésével, az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodva működjön, továbbá meghatározó szerepet játsszon az életpálya és előmeneteli rendszerben egyaránt. Az egyetem utat nyit egy integráltabb képzési szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések és az átképzések területén. A képzési felületek közötti harmonizáció kiemelt jelentőséggel bír az állam működésének tágabb összefüggéseit is értő tisztek, kormány- és köztisztviselők, közalkalmazottak nevelésében, valamint a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében, továbbá elősegíti a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztését. Az egyetem szoros kapcsolatban áll a mindenkori kormányzattal, biztosítva számára a megfelelően felkészített utánpótlást júniusában a Honvédelmi Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium, valamint az érintett felsőoktatási intézmények képviselőiből munkabizottság jött létre. A munkabizottság előzetes koncepciót fogadott el az egységes egyetem létrehozására vonatkozóan. A kormányhatározat előkészítésére három albizottság megalakítására került sor (képzés-kutatási, szervezeti-vezetési és infrastruktúra-finanszírozási, jogi-felügyeleti albizottság). A három albizottság feltáró jelentést készített több témakörben. A 1278/2010. (XII.15.) Korm. határozat december 15-én került elfogadásra, amely egyebek mellett előírta a létesítésről szóló törvény, illetve a szervezetre, működésre és hallgatói, oktatói jogállásra vonatkozó törvény megalkotását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Létesítési tv.) március közepén fogadta el az Országgyűlés. E törvény rendezi a létesítés alapvető szabályait, a megvalósítás ütemtervét és a résztvevő intézmények, testületek feladatait, működését. A törvény rendelkezéseinek megfelelően, megalakult az Előkészítő Testület, és a Gazdálkodási Előkészítő Bizottság. Az egyetem fenntartói jogait a Fenntartói Testület útján a honvédelemért, a közigazgatásfejlesztésért és a rendészetért felelős miniszterek közösen gyakorolják. A fenntartói jogok gyakorlására feljogosított Fenntartói Testület az alakuló ülését határidőben megtartotta, a fenntartó miniszterek által delegált tagok kijelölése megtörtént, a Testület folyamatosan működik. Az egyetem létesítésének előkészítésére öt albizottság alakult (gazdasági-működési, oktatási, nemzetközi, felnőttképzési, tudományos albizottság). Az albizottságok helyzetfeltáró elemzését és a szervezeti, működési javaslatokat egyaránt tartalmazó szakértői anyag április közepére készült el. Az albizottságok munkájában a fenntartók és a jogelőd intézmények képviselői vettek részt. 4

5 Az Előkészítő Testület előterjesztése alapján a Fenntartói Testület elfogadta az Ideiglenes Szenátus választási szabályzatát. Az Ideiglenes Szenátus (ISZ) tagjainak megválasztása megtörtént, és a testület július 12-én megtartotta alakuló ülését január 1-től az ISZ ellátja az Egyetem szenátusának feladatait, gyakorolja jogköreit. Az egyetem december 31-ig új szenátust választ. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Szervezeti tv.) 10.. szerint a szenátus javaslatot tesz a Fenntartói Testületnek az Intézményfejlesztési Terv elfogadására. Az Intézményfejlesztési Tervben foglaltak megvalósulása esetén lehetővé válik, hogy felhasználva az eddigi intézményi átalakítások tapasztalatait, eredményeit tökéletesítsük egyetemünk oktatói, kutatói működési és szervezeti rendszerét. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy az Intézményfejlesztési Tervet évente felülvizsgáljuk. Az Intézményfejlesztési Terv a működési hatékonyság fokozását célozza. A megfogalmazott célok lehetőséget biztosítanak a korábban létrejött szervezet hatékonyságának növelésére és az alapvető infrastrukturális lemaradások megszüntetésére. Az egyetem létrehozása a Kormányprogram több célkitűzéséhez kapcsolódik. A magyar állam tekintélyének helyreállítása, a közbiztonság és a törvényes rend erősítése a közigazgatás és a közszolgálat személyi állományának elkötelezettségén és szakmai felkészültségén alapul. A polgári közigazgatási, a honvédelmi, a nemzetbiztonsági és a rendészeti szerveknek olyan életpályamodellt kell kínálnia, amely már a felsőfokú szakemberképzés időszakában megteremti a hivatás iránti elkötelezettséget, biztosítja a professzionális képzést és a gyakorlatorientált oktatást, valamint a hivatásrendek közötti átjárhatóságot. A fenntartó és az intézmény egyaránt érdekelt az Intézményfejlesztési Terv célkitűzéseinek teljesítésében, mert az hosszabb távon az oktatói és adminisztrációs létszám racionálisabb kihasználását, a megtakarítások növelését, ezáltal a fenntartási-üzemeltetési költségek csökkenését eredményezi. 5

6 2. A JOGELŐDÖK INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEINEK ÉRTÉKELÉSE 1. táblázat A jogelőd IFT-k értékelése Stratégiai cél Megvalósítás értékelése Eredmény indoklása Kapcsolódó stratégiai akció Megvalósítás értékelése Eredmény indoklása A természettudományi képzések bővítése 0 A fenntartói akaratnak megfelelően csak az marad, ami HM tárcaérdekű Teljes körű átállás a bolognai rendszerre 2 A duális rendszerű kifutó képzések befejeződtek, minden szakon az új képzések futnak ZMNE Az oktatási portfólió megújítása 1 A nemzetközi oktatási portfólió nem bővült a kívánt mértékben Gyakorlatiasabb képzés oktatói feltételeinek javítása 1 Az oktatók csapatgyakoroltatása nem, de a missziós részvétele javult Idegennyelvű képzések arányának növelése 1 Részben valósult meg, néhány ERASMUS kurzus és a doktori képzés vonatkozásában Nemzetközi oktatói-hallgatói mobilitás növelése 1 Az ERASMUS program sikeres (nulláról euróra nőtt a keret). Emellett a nemzetközi gyakorlataink hoznak eredményt. Növelni a K+F bevételeket 2 Tízszeresére nőtt a K+F bevétel (500 millió) ZMNE Kutatóegyetemi jelleg megalapozása 0 Az intézmény nem lett kutatóegyetem Sikeres kutatóegyetemi pályázat Kutatói munkakörök számának növelése 0 Sikertelen volt a pályázat 0 Nem valósult meg Ösztönző rendszer kialakítása az oktatói kutatói munkában 0 Minimálisan valósult meg (kutató év), de egyéb ösztönző rendszer nem alakult ki 6

7 Stratégiai cél Megvalósítás értékelése Eredmény indoklása Kapcsolódó stratégiai akció Megvalósítás értékelése Eredmény indoklása ZMNE Infrastruktúra fejlesztése 1 A jelentős beruházások ellenére sem valósult meg a teljes felújítás Szolgáltató és Szabadidő Központ, Multifunkcionális Konferencia- és Oktató-központ kialakítása 0 Nem jött létre Kollégiumi felújítás 1 A D épület kivételével megvalósult ZMNE Versenyképes minőségbiztosítá si rendszer kialakítása az akkreditációra való felkészülés jegyében 2 Sikeres akkreditáció és két alkalommal megszerzett Felsőoktatási Minőségi Díj Szervezeti feltételek megteremtése A szabályozási környezet kialakítása 2 2 Létrejött a Minőségbiztosítási Iroda Elkészült a Minőségfejlesztési Program BCE KIK Oktatási portfólió átalakítása 1 A pozitív folyamatok folytatásának feltételei megteremtődtek Önkormányzati Akadémia elindítása Két mester-szak indítása, több szakirány létrehozása Alap-, (verseny-) és szakvizsgáztatás Mobilitás növelése 2 Létrejött A mesterszakok igen, a szakirányok nem jöttek létre Intézményesen nem sikerült bekapcsolódni az NKI működtette rendszerbe ERASMUS mobilitás nőtt, Leonardo program sikeres Idegen nyelvű képzések arányának növelése 1 Részben valósult meg (nyári egyetemen angol nyelvű oktatás) BCE KIK Kutatásfejlesztési tevékenység bővítése BCE KIK Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése 1 2 Komoly hiányosság, hogy a doktori iskola nem jött létre Megfelelő volt a fejlődés ezen a területen mind minőségileg, mind mennyiségileg Önálló doktori iskola létrehozása Interdiszciplinaritás növelése Közös szakok és képzési együttműködések előkészítése (angol, cseh, francia, orosz, német) Kínai kapcsolatok fejlesztése 0 Nem jött létre Megtörtént a nyitás más tudományágak felé Részben valósult meg (orosz tanulmányi csereprogram, német szakmai gyakorlat) Kínai hallgatók száma nőtt, intenzívebb kapcsolatok kínai egyetemekkel 7

8 Stratégiai cél BCE KIK Infrastruktúra fejlesztése BCE KIK Humán erőforrás fejlesztése BCE KIK Gazdálkodás stabilizálása BCE KIK Külső és belső kapcsolatok fejlesztése RTF Oktatási portfólió megújítása Megvalósítás értékelése Eredmény indoklása Nem valósultak meg a tervezett fejlesztések Csak részeredményeket sikerült elérni Rövidtávon a működőképesség rendben, de a hosszú távú fejlődés és fenntarthatóság feltételei nem teremtődtek meg. A kommunikáció javult, rendszeres a hírlevelek kiküldése, a dolgozók és a sajtó tájékoztatása. A kari kapcsolatok fejlődtek. Az új típusú képzések egy része elindult, a hagyományos képzések befejeződnek. Kapcsolódó stratégiai akció Oktatási infrastruktúra fejlesztése (termek irodák, oktatás-technika) Akadálymentesítés, szállás, mosdó, gépészet, internetvég-pont, árnyékolás, sport Teljesítményértékelési rendszer kialakítása Minősített oktatók megtartása Egyéni karriermenedzsment Kiegyensúlyozot tabb korösszetétel kialakítása Kiadások racionalizálása, új források bevonása Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése Belső kohézió erősödött Külső kapcsolatok javultak Külső és belső kommunikáció fejlesztése Hagyományos rendszerű képzések kifuttatása Új szakok és szakirányok indítása Szakirányú továbbképzések indítása Megvalósítás értékelése 1 Eredmény indoklása Csak a 101-es laboratórium készült el 0 Nem valósult meg 1 Csak a többletmunka honorálása volt rendszeres 1 Nőtt az arányuk 0 Nem valósult meg 1 Javult a korfa 1 A kiadás csökkentése igen, a bevétel-növelés nem valósult meg 0 Nem valósult meg HÖK, szakkollégium, egyetemi karok, de az ALUMNI nem fejlődött TÖOSZ, önkormányzatok, érdekkép-viselet, Jelentős javulás állt be 2012-ben az utolsó évfolyam is kimegy Részben valósult meg (rendészeti vezető MA, BA képzések indítása két szakon és 11 szakirányon. Részben valósult meg (kriminalisztikai szakértő), de igazságügyi szakértő nem 8

9 Stratégiai cél Megvalósítás értékelése Eredmény indoklása Kapcsolódó stratégiai akció OKJ-s képzés indítása Megvalósítás értékelése 0 Eredmény indoklása Nem versenyképes (közterület felügyelet) Felsőfokú szakképzés (tiszthelyettes képzés fejlesztése) 0 Képzési igény nem támasztotta alá RTF Doktori képzés 0 RTF Infrastruktúra fejlesztése 1 Doktori iskola létrehozása nem valósult meg Részeredmények születtek, de meghatározó beruházások elmaradtak (fűtéskorszerűsítés, közúthálózat) Épületek felújítása Mobil internet kiépítése Számítógépes hálózat bővítése 1 Részben sikerült megoldani (szituációs lőtér, határrendész kabinet) 0 Nem valósult meg 1 Megvalósult, de csúcsidőben a sávszélesség nem elegendő Telefonhálózat felújítása 2 Megvalósult Minősített oktatók arányának növelése 2 Nőtt a számuk, de még mindig alatta van a szükségesnek (28%) RTF Versenyképesség növelése 2 A reálisan kitűzött célok megvalósultak Növekvő részvétel a mobilitási programokban Hallgatói tehetséggondozá s 2 2 Sikeres és folyamatosan növekvő részvétel (ERASMUS, Tempus, Leonardo, Socrates) Sikeres TDK, demonstrátori rendszer, szakkollégium, Gazdasági stabilitás megőrzése 2 Gazdasági működőképesség folyamatos volt, nincs adóssága a karnak 9

10 3.1. Helyzetértékelés 3. HELYZETELEMZÉS A helyzetértékelés célja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai irányaira, céljaira vonatkozó elképzelések megfogalmazása. Törekvésünk arra irányul, hogy az intézményt a megadott szempontok szerinti értékeljük. A helyzetértékelés során a hangsúlyt az intézmény társadalmi, gazdasági környezetének elemzésére helyeztük, figyelemmel az NKE sajátos helyzetére is. Az NKE jelenlegi telephelyei szerint a Közép-Magyarországra és az Észak-Magyarországra jellemző adatokat vettük figyelembe. A szegedi (Dél-Alföld) 2013-ban kifutó képzés nem számottevő, a szolnoki képzés (Észak-Alföld) tekintetében a környezet értékelése nem releváns, hiszen a jelentkezés Budapestre történik A társadalmi és gazdasági környezet értékelése A gazdasági környezet bemutatása Az NKE az itt tanuló hivatásrendek (közigazgatási szakemberek, rendőrök, honvédtisztek, nemzetbiztonsági szakemberek) jellegéből adódóan országos vonzerővel bíró felsőoktatási intézmény. A Közép-Magyarországra jellemző gazdasági teljesítmény alapján kiemelkedő helyzetben van az intézmény, ugyanakkor a képzés jellege miatt ez az adat csak érintőlegesen határozza meg a környezetet (1. grafikon). Kétségkívül hozzájárul a jelentkezési hajlandósághoz, de a hivatásrendek jellege és a későbbi elhelyezkedési lehetőségek miatt, nem döntő ez a szempont. A legtöbb itt oktatott hivatásrend (kivétel a közigazgatási szakember) képviselője az ország bármely régiójába jó eséllyel pályázik, illetve a szolgálat érdekében áthelyezhető. 1. grafikon A gazdasági teljesítmény mutatói Gazdasági teljesítmény az NKE vonzáskörzetében érintett régiókban Régió részesedése az előállított bruttó hazai termékből (GDP) (millió FT) Közép- Magyarország Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld év év év

11 Bár a Dél-alföldi régiónak gazdasági fejlettsége is alacsony, de Szegeden megtalálható a partnerként szóba jöhető felsőoktatási infrastruktúra. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán, valamint a Juhász Gyula Pedagógiai Karon folyik a HHK védelmi igazgatási szak alap- és mesterképzése (kifutó jelleggel). Hasonlóképpen az Észak-alföldi képzés is a HHK-nak ott meglevő oktatói és infrastruktúrális kapacitására alapozódik. Az NKE az ország egyetlen felsőoktatási intézménye, amely a szolnoki bázison képes a nemzetközi és hazai előírásoknak megfelelő akkreditált felsőfokú repülő-szakemberképzést folytatni, annak valamennyi polgári és katonai szakterületén, a bolognai folyamatban is óta létezik repülésirányító képzés Magyarországon, a szakma büszke rá, hogy azóta repülésirányítás hibájából nem történt katasztrófa. A Ludovika zászlóalj egyetlen nem Budapesten, hanem Szolnokon állomásozó alegysége az 5. század A demográfiai környezet bemutatása A napjaink demográfiai jellegzetességeit az a tendencia határozza meg, amely a 80-as években kezdődött és napjainkban is tart, és a népesség fogyásában nyilvánul meg. A felsőoktatásban megjelenő hallgatók számának előrejelzését illetően kiemelten fontos, hogy a népesség számához hasonlóan az (élve) születések száma is fokozatosan csökken. Ennél azonban meghatározóbb, hogy adott társadalmi népességből mekkora az a számszerűsíthető tömeg, amely a felsőoktatási szolgáltatások iránti igénnyel lép fel (2. grafikon). 2. grafikon Népesedési folyamatok Az oktatásra ható népesedési folyamatok ( ) FŐ éves népesség A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma a 90-es évek eleje óta fokozatosan növekedett 2004-ig, 2005 óta azonban folyamatos visszaesés tapasztalható. A felvettek száma esetében hasonló tendencia figyelhető meg, azonban elmarad a jelentkezések számának csökkenésétől. Ez évben vélhetően a csökkenő keretszámok és a hallgatói szerződések bevezetésének hírére összesen 109 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, szemben a tavalyi 141 ezer felvételizővel. AZ NKE-re első helyes jelentkezés érkezett be, a további helyes jelentkezések száma további Összességében tehát több mint jelentkező jelölte meg egyetemünket továbbtanulási szándékkal. Az első helyen jelentkezők esetében mintegy kétszeres, de van olyan szakunk, ahol 15-szörös a túljelentkezés. 11

12 Az integráció előtti évben az NKE jogelőd karokra összesen első helyes jelentkezés érkezett be. Tehát ehhez képest is érzékelhető a csökkenés, azonban ez bizonyos mértékben az integráció miatt bekövetkezett átalakításoknak és a felsőoktatásban általában is megjelenő tendenciáknak köszönhető A foglalkoztatási környezet bemutatása Elemezve a jogelődök által nyújtott szolgáltatások iránti regionális vállalati, vállalkozási igényt, nem túl biztató a kép. A vállalkozások nem mutatnak kiemelkedő érdeklődést a szolgáltatások iránt. A speciális ismeretek iránt nagyobb a kereslet (biztonsági szektor, védelmi szektor egyes területei). Elsősorban a közös pályázatok területén nyújtott egyetemi szolgáltatások jelentettek üdítő kivételt (felsőoktatási indikátorok megszerzésének lehetősége: publikációk, egyéb disszeminációs lehetőségek, kutatók, laboratóriumi infrastruktúra). A vállalkozások információ ellátottsága esetleges, döntően a korábbi személyes kapcsolatok, esetenként az intézményi honlap segítette ezt a munkát. Az elmúlt évtizedben a gazdaság korszerűsödése rendkívül egyenlőtlen módon ment végbe hazánkban, így a régiók között jelentős munkaerő-piaci különbségek alakultak ki. A munkanélküliek munkához jutásának esélye a végzettség szerint változó Az oktatási környezet bemutatása 3. grafikon Az ózdi képzés hallgatóinak megoszlása Az NKE ózdi képzésében résztvevő hallgatók megoszlása régiók szerint (2011) 9% 0% 3% 3% 1% 3% 81% Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Az Ózdon 2007-től folyó képzés népszerűségét a régió felsőoktatási intézményekkel való ellátatlansága fokozza. Ezt erősíti a markáns politikai akarat bár a kettő nyilván összefügg a képzés folytatására. Jellemző adata az itt folyó képzésnek, hogy a hallgatók 81%-a régióból érkezik (3. grafikon). A jelentkező hallgatók előképzettségét vizsgálva azt látjuk, hogy Közép-Magyarország ebből a szempontból is messze kiemelkedik (4. grafikon). Ez a tény, valamint az, hogy a jogelődök hallgatói elsősorban ebből a régióból érkeznek, biztató de nem kizárólagos a minőség szempontjából (5. grafikon). 12

13 4. grafikon Az érettségizettek száma régiók szerint Érettségizett tanulók száma Magyarország régióiban ( ) átlag: átlag: Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A demográfiai mutatók alapján az is körvonalazódik, hogy a következő öt évben 20%-al csökken a 18 éves korcsoport (2011-ben 120 ezer, 2017-ben várhatóan 95 ezer. 5. grafikon Az NKE hallgatóinak megoszlása régióként Az NKE hallgatóinak megoszlása régiók szerint (2011) % Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél-Dunántúl Közép- Magyarország Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régió összes 6,7 9,9 7,2 36,9 11,3 15,9 12,2 HHK 1,83 4,56 2,39 16,84 3,94 5,47 4,23 KTK 2,06 2,58 1,88 11,63 3 2,74 2,64 RTK 2,81 2,72 2,91 8,42 4,31 7,73 5,3 Katonai alapismeretek tantárgyat országszerte nagyjából ezer diák tanul a középiskolákban. Jelenleg kilenc fővárosi intézménnyel folynak tárgyalások a tárgy bevezetését illetően a IX., a X. és a XIII. kerületben, így remélhetőleg ősztől újabb iskolák kapcsolódnak majd be a 13

14 programba. Belügyi rendészeti ismeretek oktatása is folyik, jelenleg 76 középiskolákban, több mint 1000 diák részére. A KTK több mint 20 középiskolával működik együtt, a jelentkezési időszak előtt tájékoztatja a diákokat a Kar által kínált képzésekről. Az NKE rendszeres Roadshow-k rendezésével ad betekintést az Intézmény által kínált képzésekbe A vonzáskörzet és a hallgatói kereslet bemutatása Az 5. grafikon világosan mutatja azt a tényt, hogy a jogelődök elsődleges merítése Közép- Magyarország. Az egyetem hallgatói láthatóan az egész ország területéről érkeznek, azonban megfigyelhető a Közép-Magyarországi régió közel 40%-ot képviselő kiemelkedése és kismértékű asszimetria figyelhető meg a Dunántúli régiók hátrányára, melyek 10% alatti részesedést mutatnak. Összhangban a 4-5. grafikon adataival, azt látjuk, hogy az elővégzettség szempontjából nappali tagozaton domináns a gimnáziumi érettségi (6. grafikon). 6. grafikon A belépő hallgatók végzettsége Az új belépő hallgatók elővégzettsége (nappali tagozat) Fő /2009 Gimnázi umi 2009/ / / /2009 Szakköz ép- 2009/ / / kar össz HHK KTK RTK Ágazati és szakpolitikai megfelelés A fenntartói elvárások mint ágazati és szakpolitikai igények egyértelműek és megfelelnek a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban, a Kormányzati Személyzeti Stratégiában, a Létesítési és Szervezeti törvényekben megfogalmazottaknak. A honvédelmi tárca elvárása az, hogy az egyetem (ezen belül elsősorban a HHK) a honvédtisztképzés letéteményeseként, a tárca humán stratégiájának megfelelően végezze a honvédtisztek képzését, az át- és továbbképzéseket, a nyelvképzést, folytassa a hazai és nemzetközi együttműködésben folyó gyakorlatokat és adjon helyet a szövetséges igények alapján folyó tanfolyamoknak. Ezen túl új igényként jelent meg a honvédtisztek előmeneteli rendszerét szolgáló Katonai Vizsgaközpont működtetése a HHK rendszerébe integrálva. A HHK-n folyó képzés biztosítja a tárca igényeit és a honvédtisztekkel szemben támasztott követelmények mentén felkészíti a honvéd tisztjelölteket első tiszti beosztásukra, végzi az MSc szintű képzéseket, biztosítja a katonai felsővezető és felsőfokú vezetőképzés feltételeit. 14

15 Ezen túl végrehajtja a fegyvernemi átképző, a törzstiszti és a hadműveleti tanfolyamokat. Végzi a szerződéses tisztek képzését, benne a harcászati és hadműveleti tanfolyamokat, valamint a törzstiszti tanfolyamot. Az át- és továbbképzés területén mind a hivatásos, mind a szerződéses tisztek számára szervez tanfolyamokat, minősítő vizsgákat és képzéseket. Részt vesz továbbá a hivatásos állomány visszaillesztését szolgáló rendszer át- és továbbképzési rendszerének működtetésében. Mindezekkel azoknak a tárcaérdekeknek a megvalósítását szolgálja, amelyek: A vezetői képesség központú képzésre helyezi a hangsúlyt; Rugalmasabb és tervezhetőbb személyügyi tevékenység, fegyvernemek közötti átjárhatóság, átképezhetőség lehetőségét teremti meg. Egyéves, hatékony, intenzív nappali MSc képzést biztosít. Kétszintű (felső) vezetőképző tanfolyamot tervez. Közszolgálati átjárhatóság feltételeinek megteremtését biztosítja. Kezelhetőbb előmeneteli rendszer elemeit valósítja meg. A hivatásos életpályához igazodó visszailleszkedés lehetőségét teremti meg. A közigazgatási képzés területén a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programnak megfelelően teljesülnek az ágazati követelmények. Ebben megfogalmazzák: A képzés szakmai színvonalának erősítése, átjárhatóságának biztosítása céljából 2012-től elindul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a közszolgálati képzés alapintézménye. A továbbképzés új rendszerét az egyetemi oktató- és kutatóhelyekkel való stratégiai partnerségre kell építeni. A megyei kormányhivatalok képzési centrumának a régió egyetemi tudásbázisán kell működnie. A kormánytisztviselői előmeneteli rendszerbe illeszthető kreditrendszerű, kompetencia alapú, moduláris szerkezetű közigazgatási vezetőképzési rendszerre van szükség, amelyre ráépülhet egy tisztviselői vezetői elit (senior civil service) szervezésének koncepciója. Vissza kell állítani a közigazgatási alapvizsgát, oly módon, hogy annak teljesítése a közigazgatási pályára való érettséget bizonyítsa. Az alapvizsga átfogó tartalmi és módszertani megújításával párhuzamosan a közigazgatási szakvizsga rendszerbeli helyét is szorosabban kell illeszteni az előmeneteli és a vezetői karrier-koncepcióhoz. Ezen koncepció mentén kezdődött meg a KTK szervezetfejlesztése. Olyan kar létrehozását tűztük ki célul, amely: biztosítja a közszolgálati megrendelői igényeknek megfelelő képzési struktúrát; egyértelműen és elkülöníthetően államtudományi irányultságú szervezetté válik; alkalmas az új közigazgatási alap- és mesterképzési szak tananyagának kifejlesztésére és megvalósítására; készen áll az államtudományi doktori iskola megalapítására; az oktatásban az általános társadalomelméleti és társadalomismereti tudásanyag és humánerőforrás bázisa; képes a köztisztviselői képzési és az ÁROP feladatokban meghatározott feladatok ellátására, az egyes fejlesztési projektek képzési tartalmának befogadására, a képzésfejlesztés végrehajtására; képes a közszolgálati életpályák teljes körű elemzésére, bemutatására, valamint a közszolgálati humánerőforrás ismeretanyag megújítására. A rendészeti képzés területén a meglévő képzési és vizsgarendszer átalakításával és fejlesztésével biztosítani kell, hogy az szerves részévé váljon a karrierrendszernek, egyaránt szolgálja a vertikális (felmenő) és a horizontális (szakmai) karrier ív megvalósulását. Egyben 15

16 teremtse meg a különböző közszolgálati életpályák átjárhatóságát. Elvárt eredménye mindennek, hogy kiépüljön az a képzési és továbbképzési rendszer, amely biztosítja az állami iskolai végzettségen túl szükségessé váló szakmai ismeretek megszerzését, fejlesztését; a rendészeti vezető és mestervezető képzés fenntartásával biztosított legyen a kellő kompetenciákkal rendelkező, vezetői feladatokra felkészített utánpótlás, illetve a vezetői készségek irányított fejlesztése; az alap és szakvizsgarendszerének megújításával, illetve a továbbképzési rendszerek összehangolásával megteremtődnek a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság képzési feltételeinek alapjai, a beszámíthatóság. Ennek megfelelően a közigazgatási alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga rendszerét össze kell hangolni a rendészeti szakvizsga, a rendészeti vezetővé képző, a rendészeti mester-vezetővé képző, valamint rendészeti vezetői továbbképzések követelményrendszerével, ki kell dolgozni a megfeleltetés, a beszámítás feltételrendszerét. A hatályos jogszabályi környezet is lehetőséget ad a kölcsönös elismerésre és megfeleltetésre, illetőleg a felhatalmazások megnyitják az utat, hogy külön szabályok megalkotásával az átjárhatóság minél szélesebb körben biztosítható legyen. A képzési szerkezet tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy a továbbképzési rendszer korszerűsítése szükséglet, melynek az elmúlt években tapasztalt hiányosságai részben korrigálásra kerültek, ugyanakkor átfogó megújítása indokolttá vált. A kormánytisztviselők és a hivatásosok képzési, vezetőképzési, és átképzési rendszerének, az előmeneteli rendszerbe illeszthető, kreditrendszerű, kompetencia alapú, és moduláris szerkezetű megvalósítása a célkitűzés. A közszolgálati életpályák szempontjából létre kell hozni az általános közigazgatási vizsgák rendszerét, amelyek a közszolgálati életpálya elválaszthatatlan részét képezik, általános közigazgatási ismereteket kérnek számon, és nem elsődlegesen a munkakör betöltéséhez szükségesek. A Rendészeti Személyzeti Stratégiában megfogalmazottakra is figyelemmel folyik az RTK szervezeti átalakítása. Ebben egyrészt megjelenik a kari intézeti modell, másrészt maradnak önálló tanszékek is. A kar a bűnügyi tudományok egyetemi szintű koncentrációja érdekében létrehozza a Bűnügyi Tudományok Intézetét. Profiltisztítást hajt végre az alkotmányjog, a büntetőjog, a közigazgatási jog, továbbá a társadalomtudományok területén. Együttműködésben a KTK-val biztosítja a testnevelési feladatok ellátását, az indokolt humán erőforrás átcsoportosítás mellett. 16

17 A képzési tevékenység értékelése A képzési portfólió A HHK oktatási portfóliója a közigazgatási, rendészeti és katonai-, a műszaki, a gazdaságtudományok-, és a társadalomtudományi képzési területen folytatott alapfokú-, mesterfokú és doktori képzéseket foglalja magában. A kar a teljes védelmi szféra kiemelten a Honvédelmi Minisztérium illetve a Honvéd Vezérkar részére teljes- és részidejű munkarendben, a honvédelmi és katonai képzési ágban 4 éves időtartamú alapképzésben, illetve 1 éves időtartamú mesterképzésben, a műszaki, a társadalomtudományi, és gazdaságtudományok képzési területeken 3 éves időtartamú alapképzésben, illetve 2 éves mesterképzésben képez honvédtiszti, közalkalmazotti, köztisztviselői és kormánytisztviselői munkakörök betöltésére hivatott felsőfokú szakképzettségű szakembereket. A 2011/12. tanévben alapképzésben négy képzési területen, tíz akkreditált alapképzési (BSc.) szak, mesterképzésben két képzési területen, hat akkreditált mesterképzési (MSc.) szak került meghirdetésre és indításra. A katonai vezetői alapszakra való túljelentkezés a vizsgált években a felvehető tisztjelöltek függvényében többszörös volt. Megítélésünk szerint a társadalmi igény enyhén növekedhet az elkövetkezendő években, azonban a mindenkor felvehetőek száma felülről korlátos a megrendelői igényeknek megfelelően. A nemzetvédelmi és katonai képzési területen a rangsor-helyezéseket a képzések egyedisége miatt, csak a Karoknál lehet vizsgálni. A volt Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, a HVG rangsorolása szerint: Felvi 2012-es, összesített kari rangsor 12. helyezett (4. az oktatói kiválóság alapján); Felvi 2011-es, összesített kari rangsor 21. helyezett (9. az oktatói kiválóság alapján); Felvi 2010-es, összesített kari rangsor 17. helyezett (11. az oktatói kiválóság alapján); Felvi 2009-es, összesített kari rangsor 13. helyezett (21. az oktatói kiválóság alapján); A katonai vezetői alapszak népszerűségét jelzi a következő adatsor (év, jelentkezettek száma, felvettek száma): 2008 (332, 43 fő), 2009 (550, 303 fő), 2010 (654, 32 fő), 2011 (591, 63 fő). A képzési volumen az országos arányban levelező képzés esetén 15-20%, nappali képzés vonatkozásában 5-10% között helyezkedik el. A KTK a Budapesti Corvinus Egyetem karaként 2006-tól újította meg képzési portfólióját: a bolognai követelményeknek megfelelően több alap- és mesterszakot indított. Jelenleg tehát a KTK két alapszakon (igazgatásszervező; nemzetközi igazgatási) és két mesterszakon (közigazgatási; európai és nemzetközi igazgatás) végzi a képzést. Az igazgatásszervező alapképzés az országos népszerűségi listák élén helyezkedik el, igazi profilt adva a karnak. Az igazgatásszervező alapképzési szakon folyó, hagyományos igazgatásszervező képzés célja széles szakmai alapműveltséget biztosító graduális képzés, amelyet követően a végzettek megkezdhetik a közszolgálatot, illetve felvételüket kérhetik az igazgatási képzési ág adekvát mesterképzési szakjaira. Az igazgatásszervező alapképzési szakra épül szorosan a közigazgatási mesterképzési szak. A képzés ideje 4 félév, amely magában foglalja a közigazgatási szakmai gyakorlat idejét is. A közigazgatási mesterszakot a KTK először 2008 februárjában indította meg levelező, majd 2008 szeptemberétől nappali munkarendben is. A évtől a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a ráépülő európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak bővítette a KTK oktatási portfólióját. 17

18 A nemzetközi igazgatási alapszak elvégzésével, a nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel rendelkezők alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalatokon belül a nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására; a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre, közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére. A fenti alapszakra épülő európai és nemzetközi igazgatás mesterképzés célja olyan szakértők képzése, akik képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. Amíg a KTK a 90-es évekre a magyar közigazgatás személyi állományának több mint 25%- át adta, addig mára az igazgatási képzési ág alap- és mesterszakjai a KTK-n kívül más egyetemek állam- és jogtudományi karain is működnek. A évtől a nemzetközi igazgatási alapképzési szak indítását a Fenntartói Testület döntése alapján felfüggesztettük, kivezetését tervezzük. Az RTK a doktori képzést kivéve valamennyi képzési szinten, a bolognai rendszernek megfelelő osztott képzést folytat. Kifutó főiskolai, illetve osztatlan képzése nincs. A Rendészeti, és Bűnügyi igazgatási BA szakokra Rendészeti vezető MA szak épül. A kar jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola 2006-ban a jogi és igazgatási képzési területen akkreditálta az általa folytatott képzéseket. A 2006-ban megkezdett első képzési ciklusban az integrált Bűnügyi igazgatási szakon a korábbi bűnügyi nyomozó, a gazdaságvédelmi nyomozó és a pénzügyi nyomozó szakok, illetve a Rendészeti igazgatási szakon a büntetés-végrehajtási, a határrendészeti, az igazgatásrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi és a vámigazgatási szakok szakirányokká váltak. Új szakirányként 2006-tól belépett a biztonsági, amely a magánbiztonsági szféra fogyasztói igényeit hivatott kielégíteni. A képzési kínálat 2012-től egészül ki a rendészeti igazgatási szak migrációs szakirányával. A Magyarországon akkreditált alap és mesterszakok képzési területenkénti besorolása a Kormány döntésével október 29-én megváltozott. Az RTF által kezdeményezett és a RTK által továbbfolytatott alap- és mesterképzések a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre kerültek át. A kar képzési portfoliója kiegészült a Kriminalisztikai szakértő, a Bűnmegelőzési szervező szakirányú továbbképzési szakokkal és a Rendészeti asszisztens felsőfokú szakképzéssel. A bűnmegelőzési szakirányú továbbképzési szakon sem az értékelt időszakban, sem jelenleg nem folyik képzés. Horizontálisan a kar képzési kínálata BA szinten lefedi a magyarországi rendvédelmi szervek igényeit a 12 szakiránnyal. Az MA képzés esetében a rendvédelmi szervek igényeit is figyelembe véve a 12 szakirányon végzettséget szerzett hallgatók a Rendészeti vezető MA szakon együtt folytathatják tanulmányaikat. A Rendészeti vezető MA szak átalakítása szükséges abban az irányban, hogy a szakon ne csak általános rendészeti vezetői ismereteket szerezzenek a hallgatók, hanem a munkahelyüknek megfelelő szakmai ismereteiket is tovább fejleszthessék. Magyarországon más felsőoktatási intézmény a rendészeti képzési ágba tartozó Bűnügyi igazgatási, és Rendészeti igazgatási alapszakokon, illetve a Rendészeti vezető mesterszakon nem folytat képzést, ezért a képzés volumene 100%. A Kriminalisztikai szakértő szakirányú 18

19 továbbképzési szak esetében a DE, PTE, és a PPKE is képzést folytat. A saját képzés volumene ebből 42,77%. A vizsgált időszakban a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület hallgatóinak 19,05-19,81%-a, a jogi igazgatási képzési terület hallgatóinak pedig kevesebb mint 0,16%-a tanul, tanult a karon, illetve a jogelőd intézménynél. A jogi és igazgatási képzési területen a felvettek pontátlaga alapján az 2010-ben az RTF a tizedik ben az intézménybe való bejutás nehézsége szerint a második helyen volt. Az első helyen szerepel folyamatosan az egy oktatóra jutó nappali munkarendű hallgatók száma alapján. Ötödik a rangsorban a szakterület elismert képviselőjének jelenléte az oktatásban mutató alapján. Az akadémiai doktorok arányát tekintve csak a kilencedik Szakmai gyakorlati képzés A HHK-n a szakmai képzés rendszere alapvetően, a katonai vezetővé válás gyakorlati műhelye. A gyakorlati képzés a katonai szakok tanterveiben, meghatározott formában és módon kerül végrehajtásra. A gyakorlások és a gyakorlatok rendszerének a honvéd tisztjelöltek parancsnokká válásában, vezetői-irányítói képességének kialakításában jelentős és nélkülözhetetlen a szerepe. A polgári szakokon a hallgatók a tantervben rögzített időtartamokban, alapvetően a közszolgálati szférában meghirdetett lehetőségeket kihasználva a védelmi igazgatási és közigazgatási területeken illetve ipai-, iparbiztonsági és védelmi ágazati szakterületen hajtják végre. A hallgatói gyakorlat a szakért felelős oktatók irányításával kerül megszervezésre. A szakértelem, a képességek, jártasságok szintje, tehát a fogadóhelyeken nyújtott teljesítményt a munkahelyi vezető értékelése szerint kerül megítélésre. A biztonság- és védelempolitikai, valamint a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóink az intézet oktatóinak közreműködésével és velük egyeztetve választanak szakmai gyakorlati helyet. A képzések széleskörű spektrumának köszönhetően a hallgatók a minisztériumi, kormányzat, hivatalos szerveken túl a civil szféra, kutatóintézetek és elemzőközpontoknál is teljesíthetik a tanterv által előírt szakmai gyakorlatukat. A biztonság- és védelempolitikai szakos hallgatók többek között rendszeresen töltenek szakmai gyakorlatot a Honvédelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, rendőrségi szervek, kutatóintézetek, vagy akár a tanszék/intézet szervezeteinél. A nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók többek között a Külügyminisztérium szerveinél, nemzetközi szervezeteknél, konzulátusokon és egyéb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézményeknél töltenek el szakmai gyakorlatot. Közlekedésmérnöki alapszak: a képzés gyakorlati helyeit az állami és a versenyszektor közlekedési, szállítmányozási, logisztikai vállalkozásai (BKV, Volán MÁV, Közlekedési Hatóság) adják. Az adott vállalatokkal megkötött szerződések biztosítják a tantervben előírt egybefüggő hathetes szakmai gyakorlat teljesítését. A Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézetnek évekre visszanyúló kapcsolatai vannak a két szakon tanuló hallgatók által szívesen választott szakmai gyakorlati helyekkel. A vonatkozó minisztériumi szervek, kutatóintézetek, vagy egyéb szervezetek készségesen fogadják megkeresésünket és segítséget nyújtanak a megfelelő gyakorlati hely megtalálásában. Katasztrófavédelmi mérnöki szakon a szak hallgatói gyakorlati képzésének szakmai gyakorlat végrehajtásában lehetőséget biztosítanak a katasztrófavédelmi tevékenységekben résztvevő védelmi igazgatási szervek, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a 19

20 megyei igazgatóságok, minisztériumok, országos hatáskörű szervek védelmi szervezeti egységei, illetőleg a veszélyes és a kiemelten veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodó szervek. Velük kialakított kapcsolataink jó szintűek. Közlekedésmérnöki alapszak: a gyakorlati képzésben részt vevő partnerek messzemenően támogatták és támogatják ma is a hallgatók gyakorlati felkészítését. A KTK a szakmai gyakorlatot terepre, a magyar közigazgatási praxisba utalja. A kari Életpálya Iroda koordinálásában fogja össze a hallgatók szakmai gyakorlatának adminisztrációját (2. táblázat). 2. táblázat Szakmai gyakorlatok mutatói Szak Tagozat Gyakorlat letöltésének ideje Gyakorlat időtartama Gyakorlat teljesítéséről szóló igazolások leadási határideje igazgatásszervező alapképzési szak nappali 4. félév nyara 6 hét 5. félév: szorgalmi időszak vége. levelező 3-5. félévben lehetséges 6 hét Legkésőbb 6. félév: szorgalmi időszak vége közigazgatási mesterképzési szak nappali levelező 2. félév nyara és 4. félév vagy 4. félév 2. félév nyara és 4. félév vagy 4. félév kétszer 5 hét kétszer 5 hét 3. félév: szorgalmi időszak vége 4. félév: szorgalmi időszak vége 3. félév: szorgalmi időszak vége 4. félév: szorgalmi időszak vége nemzetközi igazgatás alapképzési szak európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak nappali 4. félév nyara 6 hét 5. félév: szorgalmi időszak vége levelező 3-5. félévben lehetséges 6 hét Legkésőbb: 6. félév: szorgalmi időszak vége nappali 4. félév 4 hét 4. félév: szorgalmi időszak vége levelező 4. félév 4 hét 4. félév: szorgalmi időszak vége A szakmai gyakorlatot a hallgatók tervezik és intézik, ezek elfogadása, adminisztrálása történik a Kari Életpálya Irodában. Az Iroda jelenleg kapacitáshiány miatt nem proaktív, így nem (vagy csak elvétve) szerez, közvetít gyakorlati lehetőségeket. Az egyetemet alternatív utakon megkereső potenciális munkáltatók becsatornázása és összekötése a hallgatókkal gyakorta ad hoc módon történik. Az RTK szakmai gyakorlati rendszerének jogi alapját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII törvény képezi, melynek 30. (2). bekezdése lehetővé teszi, hogy a hallgatók a rendvédelmi szerveknél gyakorolhassanak, a különböző intézkedéseknél jelen lehessenek, kényszerítő eszközt alkalmazhassanak. A rendvédelmi szervek a gyakoroltatáshoz szükséges gyakorlóhelyeket, a kihelyezett szakmai foglalkozások, speciális technikai bemutatók, nyári és évközi szakmai gyakorlatok formájában biztosítják. A karon a gyakorlati ismeretek elsajátítását kriminalisztikai, közlekedési, határrendészeti kabinetek, a pszichológiai labor és a szituációs terem lőtér biztosítja. A képzést nagyban elősegítené egy intézkedéstaktikai gyakorlóhely kialakítása. A szakmai gyakorlatok szervezése az évfolyamok, a szakok és szakirányok sajátosságait figyelembe véve tanszékenként eltérően történik. 20

21 A nyári szakmai gyakorlatok a szakok illetve szakirányok tantárgy, óra- és vizsgarendjének megfelelően valamennyi szakirányon a 2. és 4. félévet követően órában kerül végrehajtásra. Az első éves rendőri szakirányos hallgatók a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságon teljesítik a gyakorlatot. A másodéves rendőri szakirányos hallgatók a rendőrkapitányságokon a szakirányuknak megfelelő szolgálati ágaknál gyakorolnak. Az első éves büntetés-végrehajtási szakirányos hallgatók minden büntetés-végrehajtás szakterületen eltöltenek egy meghatározott időszakot. A másodéves hallgatók a tervezett beosztásától függően az adott szakterület munkájáról szereznek részletes ismereteket. Az első éves katasztrófa szakirányos a hallgatók egységesen a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon teljesítenek gyakorlati szolgálatot. A másodéves hallgatók nyári gyakorlatukat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon illetőleg a polgári védelem szerveinél töltik. Az első éves pénzügyi nyomozói és vám- és jövedéki igazgatási szakirányos hallgatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatóságánál majd ezt követően helyi szervnél gyakorolnak. A másodéves hallgatók szakirányuknak megfelelően kerülnek nyomozati, illetőleg vám- és jövedéki területre. Az első éves biztonsági szakirányos hallgatók a Közbiztonsági Tanszék által kijelölt vagyonvédelmi szervezeteknél teljesítik a gyakorlatot. Másodévben a hallgatók által választott vagyonvédelmi szervezeteknél kerül sor a gyakorlatok végrehajtására. A nyári gyakorlatokat a Kiképzési és Nevelési Intézet Kiképzési és Nevelési Osztálya koordinálja a szaktanszékekkel együttműködve. Valamennyi gyakorlóhely tájékoztatást kap a nyári szakmai gyakorlat időtartamáról, a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatókról. A gyakorlatok szervezése, koordinálása és végrehajtása során a kar szorosan együttműködik a rendvédelmi szervek országos hatáskörű szerveivel és a fogadó szervekkel. A kijelölt gyakorlati helyek infrastruktúrája biztosítja, hogy a hallgatók a gyakorlatokat eredményesen hajtsák végre Felnőttképzés A HHK jogelődje, a ZMNE a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által akkreditált intézményként, a vonatkozó jogszabályok alapján végezte felnőttképzési tevékenységét. Képzési kínálata egyrészt illeszkedett a graduális képzésekhez: a műszaki képzési területen pl.: CNC forgácsoló, CAD/CAM, CNC programozótechnológus szakmai képzések (évente 5-8 tanfolyam, hallgató), a katonai képzési területen a Honvédelmi Minisztérium által igényelt általános katonai és katonai-szakmai belső tanfolyamok (évente féle tanfolyam, tancsoport, hallgató). Másrészt, általános informatikai képzések (pl.: ECDL, évente 4-8 csoport, hallgató), illetve aktuális piaci igények (pl.: tűzvédelmi előadó, biztosításközvetítő, biztonsági őr, évente 5-8 tanfolyam, hallgató) kielégítésére irányult. A továbbképzések az egyetemi infrastruktúrára alapozva, zömében saját előadók bevonásával valósultak meg. A katonai tanfolyamok területén szinte kizárólagos képző volt az intézmény. A műszaki és az informatikai továbbképzések az infrastruktúra és az oktató állomány által megengedett maximális létszámkeretekkel folytak. A képzések minősége megfelelt a képzési programok és a hallgatók elvárásainak. Az egyetem sikeresen alkalmazta a hagyományos, jelenléti oktatás mellett az elektronikus tananyagokra és tanulástámogató keretrendszerre alapozott blendedlearning módszert is, az itt kialakított élethelyzethez igazított oktatás módszertanával együtt. 21

22 A jövőre vonatkozóan, a fenntartó és megrendelő Honvédelmi Minisztérium képzéssel kapcsolatos állásfoglalása alapján az ECDL és a nyelvi képzések mellet, csak az általános katonai és a katonai-szakmai továbbképzések maradnak meg. Ez utóbbiak új típusú, a Magyar Honvédség Humán stratégiájában megfogalmazott katonai életpályához igazodó statikus tanfolyamokkal (harcászati, törzstiszti, hadműveleti, szakmai átképző, felsőfokú vezetői) egészülnek ki, melyek képzési programjai az év végéig kerülnek kidolgozásra és elfogadásra. A középfokú képzésben választható érettségi tantárgyat, a Katonai alapismereteket oktató pedagógusok részére kidolgoztunk egy 60 órás továbbképzési programot (A katonai alapismeretek közismereti választható érettségi tantárgy gyakorlati oktatásának és számonkérésének módszertana a középiskolák évfolyamán. PED/236-1/2011. számon ig akkreditálva). A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. alapján, a honvédelmi nevelésre történő felkészítés érdekében jelenleg folyik az óvoda- és az általános iskolai pedagógusok részére a továbbképzési program kidolgozása. A KTK keretében korábban működő április 16-ától az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézetébe integrálódott Közigazgatási Továbbképző Intézet jelenleg több szakirányú továbbképzést, felnőttképzést, szakképzést és tanfolyamot hirdet és üzemeltet. A képzési kínálat megfelelő, bár folyamatosan körvonalazódnak újabb szükségletek, újabb képzések iránt. Az Intézet tevékenységének fő területe a diplomára épülő, újabb oklevelet adó, 2-4 féléves szakirányú továbbképzési szakokon folyó képzések megszervezése. Államháztartási költségvetési ellenőrzés szakirányú továbbképzési szak. Esélyegyenlőség és kisebbségvédelmi igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Igazgatási szoftverkezelő szakirányú továbbképzési szak. Környezetvédelmi igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Közigazgatási modernizáció, e-government szakirányú továbbképzési szak. Közmenedzsment szakirányú továbbképzési szak. Közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak. Önkormányzati pénzügyek szakirányú továbbképzési szak. Személyzeti igazgatás a közszférában szakirányú továbbképzési szak. Szociális igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Vámigazgatás szakirányú továbbképzési szak. Az Intézet közbeszerzési, igazgatási ügyintézői, jövedéki ügyintézői és ingatlanközvetítői területen OKJ-s képzéseket szervez a jelentkezők számának függvényében, valamint akkreditált felnőttképzési tanfolyamokat indít (jogalkotástani pályázati, ügyirat-kezelési és elektronikus közigazgatási területeken), illetve szakmailag indokolt esetben a soron kívüli akkreditációt követően a megrendelővel történt megállapodás szerint. A meghirdetést követően jelentős érdeklődés mellett részben az intézet infrastruktúráján belül, részben azon kívül került sor az érvelés és tárgyalástechnikák, a konfliktuskezelési technikák, a protokoll a közigazgatásban és a változásmenedzsment a közigazgatásban című tréningek meghirdetésére. A programok iránti kereslet az utóbbi időben érezhetően csökkent, de ez a gazdasági recesszió, és az Intézet propagálási tevékenysége alábbhagyásának köszönhető. Nem tesz jót az Intézet külsős (meghívott) oktatói számára meghatározott rendkívül alacsony óradíj sem, mely erodálja a jobb szakemberek jelenlétét e képzéseknél. Az Intézet az eddigi években jelentős nyereséget tudott felmutatni, mely igazolja létjogosultságát. 22

23 Az RTK a felnőttképzés vonatkozásában az alábbi két területen folytatott képzési tevékenységet: rendőrszervező; közterületfelügyelő. A kar a fent említett képzések tekintetében rendelkezik a felnőttképzésről szóló törvény szerinti képzési programmal, amelyek megfelelnek a jogszabályban előírt követelményeknek. A képzések esetében a kar rendelkezik a szükséges képzési, és vizsgáztatási gyakorlattal, kapacitással. Rendőrszervező képzés A képzés a felsőfokú végzettséggel rendelkező a rendőrségnél dolgozók számára lett meghirdetve. A képzésben résztvevők számát, és személyét az ORFK Humánszolgálata határozta meg. Az RTF a képzés során a munkáltatói igényeket elégítette ki. A rendőrség szervéinél dolgozó munkavállalók önállóan nem, csak az ORFK-n keresztül jelentkezhettek a képzésre. A képzésen 2009 februárjától februárjáig 624 fő vett részt. A rendőrszervező képzés esetében a jogelőd intézmény kidolgozta a modulári típusú képzési, és vizsgáztatási rendszert. Közterület felügyelő képzés Tanfolyami képzés formájában 360 óra időtartamú képzés, amelyre bárki szabadon jelentkezhetett. Az RTF 2009 decemberében vizsgáztatta utoljára a közterület felügyelő képzésen az intézményben felkészített tanulókat. Azóta ilyen képzés - érdeklődés hiányában - nem folyik. Ennek az az oka, hogy jogszabály változás miatt számos magánvállalkozás kapott felhatalmazást a képzés és a vizsgáztatás lefolytatására, amelyek minőségi követelményeket figyelmen kívül hagyva jóval alacsonyabb áron tudtak ilyen képzést szervezni Képzésfejlesztés A HHK minőségügyi, illetve infrastrukturális szempontból minden tekintetben megfelel a felsőoktatási törvényben, illetve más szabályzókban megfogalmazott egyetemi karok működésével, illetve működtetésével szemben támasztott követelményeknek. A HHK-n a Honvédelmi Miniszter, illetve a Honvéd Vezérkar Főnökének szakmailag megalapozott elvárásai alapján megkezdődött a képzési struktúra és tartalom megrendelő igényekhez történő igazítása. A Honvédelmi Minisztériumban kidolgozott új humánstratégiára alapozva átalakítjuk a Nemzeti Tisztképzés rendszerét, melyhez hozzáigazítjuk, illetve az igényeknek megfelelően bővítjük a tiszti át- és továbbképzési rendszert. Pontosítjuk a Honvédelmi Tárca igénye alapján a védelmi képzési ágban működtetett alap és mesterképzési szakok körét. Jövőbeni tevékenységünk középpontjában a mindenre kiterjedő minőségi fejlesztés áll. A megrendelői igényekkel összhangban tevőlegesen, hatékonyan kívánunk közreműködni a közszolgálati életpályák megújításával kapcsolatosan kialakított stratégiai célkitűzések megvalósításában. A kar képzései által gondozott speciális és aktuális tananyagok, területek megkövetelik, hogy az adott tantárgy anyagát folyamatosan frissítsék és aktualizálják. A tanszéki értekezletek keretében minden félév kezdésekor megtörténik a tantárgyi tematikák és azok képzési anyagainak felülvizsgálata, aktualizálása, frissítése. A szakok oktatói köre a MAB érvényes akkreditációs követelményeinek alapvetően megfelelnek. 23

24 A szükséges tananyagok előállítása folyamatosan zajlik az egyetem és a kar keretein belül. Amikor lehetőség és anyagi keret van rá oktatóink igyekeznek új tankönyvekkel és jegyzetekkel bővíteni a hallgatók rendelkezésére álló tananyagbázist. A szak tantárgyainak tananyaga egyes területeken korszerű jegyzetek formájában rendelkezésre áll, más területeken a kidolgozás többek között a tanév oktatási tapasztalataira is alapozva folytatódik. Az egyetemi elképzeléseknek megfelelően, ahol ezt a tartalom (információbiztonság) lehetővé teszi, előtérbe kerülnek az elektronikus formában rendelkezésre álló tananyagok. A tananyag fejlesztés megvalósítását egyes területeken az oktatók magas fokú leterheltsége, általánosságban pedig az intézményi támogató kapacitás alacsonyabb szintje megnehezíti. A tananyagok fejlesztése mellett gondot fordítunk a tantárgyi programok korszerűsítésére is. Minden évben felülvizsgáljuk a tantárgyi programokat és frissítjük tartalom és felhasználható irodalom tekintetében. A felhasználói igényeknek, elvárásoknak ezen a területen is eleget kívánunk tenni. A folyamatosan érkező generációk közötti különbségek és a technikai színvonal emelkedése szükségessé teszik az oktatók számára az új körülményekhez alkalmazkodó tanítási módszerek elsajátítását és alkalmazását. A kar vezetésének folyamatos elvárása, hogy az oktatók saját szakterületükön és a képzést érintő kérdésekben aktuális tudással rendelkezzenek és fejlesszék azt. Az oktatók lehetőség szerint igyekeznek tudományos munkáik, kutatásuk eredményeit megjeleníteni az oktatásban. A kar hallgatóival az oktatók szoros kapcsolatot tartanak fent. Igyekeznek minden lehető módon segíteni és ösztönözni a hallgatókat tanulmányaik elmélyítésében és továbbvitelében. Teljesítményüket folyamatosan figyelemmel kísérik és támogatják őket tudományos kutatásaikban, munkájukban. A karon a belső rendszeres minőségbiztosítási tevékenység az oktató tanszékek oktatóinak bevonásával, véleményük kikérésével folyik. A kar az egyes hallgatókon keresztül folyamatos visszajelzést szerez a képzésben részt vevő hallgatóktól, valamint a képesítést megszerzett munkaerő piacon elhelyezkedett volt hallgatóinktól. A szakfejlesztési fórum lehetőséget biztosít az oktatók mellett a megrendelői, felhasználói (piaci) oldal igényei, elvárásai megismerésére, ezáltal a képzés rendszerének a megrendelői oldal igényeinek megfelelő korszerűsítésére is. A hallgatók évente (félévente) kerülnek megkérdezésre az oktatókkal, az oktatással, az ellátottsággal kapcsolatban. A hallgatók véleményezhetik az oktatók munkáját, a tananyag korszerűségét. Rendszeres a hallgatói fórum megtartása. Összevonásokon rendszeresen megkérdezzük a hallgatókat és összegyűjtjük a hallgatókat érintő kérdéseket, problémákat, hogy időben intézkedés történjen azok megoldására. A karon folyamatos a tananyagfejlesztés, értékelik a különböző szakmai konferenciák anyagait, tudományos kutatások eredményeit és a változások legfontosabb elemeit beviszik az oktatásba. A KTK képzésfejlesztése az egyetemi integráció óta lelassult. Néhány szabadon választható, és/vagy idegen nyelvű kurzust leszámítva érdemi átalakítás a képzések vonatkozásában nem történt. Ennek oka, hogy az intézményi struktúra megszilárdításáig felesleges tervezni, hiszen mind a végrehajtás felelősségi rendszere, mind a szakértők személye változhat. Az oktatás frissen tartásához rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra, azonban ennek állapota folyamatosan romlik. A K+F tevékenységek megjelennek az oktatásban, hiszen az oktató-kutatók visszaforgatják legújabb anyagaikat az oktatásba. Egy oktatás módszertani 24

25 Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Egyéb munkaviszonyban áll Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Egyéb munkaviszonyban áll képzés régóta hiányzik a KTK-nak. A HÖK tanulmányi ügyvivőjével jó kapcsolatot ápol a KTK, véleményüket gyakran kikérjük, beépítjük. Az RTK rendelkezik megbízott szak-, szakirány- és tantárgyfelelősökkel. A szak- és szakirány-felelősök feladat és hatáskörét intézményi szabályzat állapítja meg. A hallgatók az idegen nyelv tanulásán kívül, egy viszonylag kis létszámú tanuló csoportban (szakaszok) töltik el a három évet többségében a karon lévő szállón. A kis közösségen belüli kapcsolatok, irányzatok személyiségformáló erejűek. A karon a hivatásos rendvédelmi szolgálat sajátosságait a hivatásos állományú oktatók, osztályfőnökök, valamint a rendészeti kiképző és nevelő szervezet közvetíti. A fokozott fizikai követelmények elvárások miatt a hallgatók nagy része sportol. A sport a különböző sportszakosztályokban a kar sportegyesülete a DSE égisze alatt szerveződik. A hallgatók részt vesznek a belügyminisztérium és a rendvédelmi szervek által szervezett sportversenyeken. Az oktatás-menedzsment hallgató centrikus megszervezésének mechanizmusai viszonylag korlátozottak voltak a karon, és a jogelőd intézményben. A ZH-k egyenletes elosztását a tanóratervezésnél a tanulmányi osztály koordinálta. A hallgatók tanulócsoportonként vizsgáztak. Vizsgaidőpontjaikat a tanárral egyeztetve, alakították ki, úgy hogy a két vizsgaidőpont között megfelelő távolság legyen től bevezetésre került a NEPTUN rendszer Képzési eredményesség A KTK-n folyó képzések hatékonyságát és eredményességét értékelve elmondható, hogy a hallgatói előrehaladás így a lemorzsolódás mértéke is átlagos. Az oktatók megközelítőleg a törvényi előírásoknak megfelelően leterheltek. A kar oktatási kapacitása a határon van. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete jó, sok végzősünk talál munkát a közszférában is. A végzett hallgatókat a kar Alumni szervezete támogatja, követi nyomon (DPR). 7. grafikon A munkaviszony jellege a végzett hallgatóknál Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek munkaviszonyának jellege (a válaszadók százalékában) ,5 59,1 2 7,6 74,5 33,3 68,8 12,9 8,6 8,8 78,6 22, Forrás: BCE-KIK ZMNE 25

26 A 7. grafikon amely hasonlóan ezen alpont többi mutatójához, a BCE-KIK és a ZMNE adataira támaszkodik, hiszen az RTF nem szerepel az FELVI adattárban azt tükrözi, hogy a ZMNE-n végzett hallgatók jelentős része a közszférában helyezkedett el ebben az időszakban (67%-87%). Érdekesebb az a tendencia, amely a BCE-KIK végzőseit jellemzi, hiszen itt a közszférában elhelyezkedett végzős hallgatók aránya csak 25,5%-21,7%. Az RTK-n az eddigiekben nem gyűjtöttek adatokat az abszolutórium és az oklevél megszerzésének átlagos idejéről és a felhasználható statisztikákban sincs adat erre vonatkozóan. Az, hogy a hallgató hány félév alatt szerez diplomát, eddig azért nem került a figyelem középpontjába, mert a nappali munkarendben tanulóknál a kötött tanrend, a hallgató által a rendvédelmi szervvel kötött ösztöndíjszerződés, jelentős ösztönző erőt jelentett a tanulmányok mielőbbi befejezésére. A levelező munkarendben a hivatásos hallgatóknál az tényező, hogy a szolgálati helynek is hozzá kell járulnia az évhalasztáshoz, olyan feltételrendszert teremtett, amely a legtöbb hallgatónál korlátozta annak lehetőségét, hogy diplomáját a mintatantervben foglaltnál hosszabb idő alatt szerezze meg. A hallgatói lemorzsolódás a BA képzéseken a vizsgált időszakban 0,3 2,36% közötti, az MA képzésen 0-3,5%. A kriminalisztikai szakértő továbbképzési szak esetében a lemorzsolódás 0-25% közötti. Ez az adat azonban a képzésen részt vevő hallgatók alacsony létszáma miatt félrevezető (2010-ben a képzésen résztvevő 12 főből 3 fő kimaradt 25%). A karon az között tanévenként egy oktatóra 15 (+- 0,1-2) beiratkozott hallgató jutott első félévében ez a szám a beiratkozott hallgatók magasabb száma és a 2 fővel kevesebb oktató miatt 18,25. Az átlagos oktatói kontaktóra terhelés a vizsgált időintervallumban 30 hetes tanévet számolva 5,19 óra/hét/oktató. Az ilyen oktatói terhelés nagyon alacsonynak mondható. Ennek az oka, hogy a képzési portfólióban, a BA szakokon 11 szakirány van. A szakirányok képzési struktúrája jelentős számban tartalmaz olyan szaktantárgyakat, amelyek csak az adott szakirányon kerülnek oktatásra. Ezen speciális ismereteket oktatók esetében a tanóraszám nem növelhető, mivel a többi szakirányon az itt oktatott ismeret felesleges. Az oktató szaktudására viszont a szakmai felkészítés minőségének fenntartása miatt szükség van. Ugyanakkor az oktatók számának közötti viszonylag állandó volta a romló költségvetési körülmények között azt is mutatja, hogy a képzés ilyen színvonalú ellátásához az intézmény elérte a minimális oktatói létszámot, az tovább nem csökkenthető. A terhek oktatók közötti arányosabb elosztása szükséges. A kurzuskínálat az adott időszakban megfelelőnek értékelhető. A hallgatók az idegennyelv kivételével szakasz kötelékben látogatták a kurzusokat. Ebből következően a kurzusokat felvett legkisebb létszám megegyezik a legkisebb létszámú szakasz tagjainak számával. Az átlagos szakasz létszám a vizsgált időszakban nappali és levelező tagozaton együttesen között évenként 19; 20; 19 fő. Ugyanakkor sok évfolyam szintű előadás került megtartásra. A kurzusok összetétele szakirányonként jelentősen eltér. Az értékelt időszakban a kurzusok számáról, és a kurzust felvett hallgatók átlagos számáról az RTF nem gyűjtött adatokat. A végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetéről nincs adat a módszertani útmutatóban megjelölt adatbázisokban. Ilyen irányú kutatás a jogelőd intézményben nem folyt. Figyelembe kell azonban venni a kérdés elemzésénél, hogy a kar a nappali munkarendű képzésben résztvevő hallgatói a biztonsági szakirányon tanulók kivételével tanulmányaik befejezése után szinte kivétel nélkül a rendészeti szerveknél kapnak beosztást. A biztonsági szakirányon végzettek elhelyezkedéséről nincs információja a karnak. 26

27 A levelező munkarendű hallgatók esetében a biztonsági, és a katasztrófavédelmi szakirány kivételével a jelentkezés feltétele, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozzanak. E szakok, szakirányok esetében a diploma megszerzése után az elhelyezkedés teljes egészében megoldott. Az oktatás minőségét illetően, a rendvédelmi szervektől érkezett visszajelzések alapján pozitívan ítélik meg az RTF-en diplomát szerzett munkatársak szaktudását. A HHK szakjai esetében elmondható, hogy a hallgatók előrehaladása folyamatos. A tantárgyi csúszások, féléves csúszások csak néhány hallgatónál jelentkeznek. A szakokat a magyar felsőoktatásra jellemző lemorzsolódási szintnél némileg alacsonyabb érték jellemzi. A specifikus jellegnek köszönhetően a beiratkozott hallgatók igyekeznek elvégezni a szakot és képzésüknek megfelelő szakterületen elhelyezkedni. Ennek sikerességét a 4. grafikon mutatja. A vizsgált időszakban a BCE-KIK hallgatói körében nőtt (16,7%-24%), míg a ZMNE hallgató körében csökkent a munkanélküli periódus előfordulása (17,3%- 14,9%). 8. grafikon A munkanélküli periódus előfordulása a jogelődöknél Munkanélküli periódus előfordulása az NKE jogelődein ban és 2010-ben végzetteknél a végzettség megszerzése óta (a válaszadók százalékában) % BCE-KIK 16,7 24 ZMNE 17,3 14,9 Forrás: A lemorzsolódás évfolyamonként 2-3 fő. A lemorzsolódás legjellemzőbb oka az előtanulmányi hiányosság. Ami a munkaerőpiaci státuszt illeti, elsöprő a végzett hallgatóknál az alkalmazotti arány (9. grafikon). 27

28 Alkalmazott Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozatos hallgató Inaktív Alkalmazott Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozatos hallgató Inaktív 9. grafikon Munkaerőpiaci státusz mutatói Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek munkaerő-piaci státusa (a válaszadók százalékában) BCE-KIK Forrás: ZMNE 10. grafikon Nettó átlagjövedelem változása Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek havi nettó átlagjövedelme (a foglalkoztatottak körében) eft BCE-KIK 163,7 168,9 ZMNE 195,7 184,3 Forrás: A munkaerő piaci mozgásokat és értékelést mutatja a 10. grafikon, amely a nettő átlagjövedelem adatait tartalmazza. Szembetűnő a tendencia, hiszen a BCE-KIK hallgatói esetében érzékelhető növekedés, addig a ZMNE hallgatói esetében erős csökkenés tapasztalható. Igaz utóbbiak átlagjövedelme még így is meghaladja a másik csoport átlagjövedelmét. 28

29 Szakmai tartalom Szakmai előmenetel Szakmai presztizs Jövedelem és juttatások Személyi körülmények Tárgyi körülmények A munka összességét Szakmai tartalom Szakmai előmenetel Szakmai presztizs Jövedelem és juttatások Személyi körülmények Tárgyi körülmények A munka összességét 11. grafikon Elégedettség Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek elégedettsége a munka egyes szempontjaival (a foglalkoztatottak körében, 1-4-ig adható pontok átlaga) 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, BCE-KIK Forrás: ZMNE Ennek megfelelő aztán az elégedettségi adatsor is, ami azt mutatja, hogy a jogelődöknél végzett hallgatók általában elégedetlenek a munkájukkal, hiszen 14 mutatóból, mindössze négynél haladja meg a közepes értékelést a vélemény (11. grafikon) Nemzetközi dimenzió értékelése A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés megszerzéséhez és megtartásához a nemzetstratégia célokhoz való közvetlen megfelelés mellett a nemzetközi ismertség, elismertség növelése illetve a magyar felsőoktatás nemzetközi szintéren való képviselete a leglényegesebb kritériumok. Középtávon éppen ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai főiránya is ebben a vonatkozásban a nemzetközi ismertség folyamatos javítása, a külföldi hallgatók és vendégoktatók vonzóképességének növelése. 2010/ táblázat A karok mobilitási tehetsége Kar Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz (%) Kreditelismert résztanulmányok száma (db. kifelé irányuló mobilitás esetében) Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (%) Kiutazó oktatók és munkatársak aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest (%) Idegen nyelven meghirdetett szakok száma Külföldi telephelyek száma Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma RTK 1,14 1 0, HHK/ZMNE 0,21 6 0, KTK/KIK 0,49 n.a. 0, Összes 0,50% 7 0,35 8,

30 A 3. táblázat világosan mutatja azt a kiindulási helyzetet, amit az NKE januári megalakulásakor a jogelődöktől a nemzetközi mobilitás és idegen nyelven folyó képzés területén örökölt. Ez alapján mind a hallgatói mind az oktatói/személyzeti mobilitás rendkívül alacsony, a hallgatói az 1%-ot sem éri el, az oktató/személyzeti pedig 8% körül mozog. Az adatok alapján egyedül a Közigazgatás-tudományi Kar oktatói/személyzeti mobilitása mutat olyan nagyságrendet, amely más felsőoktatási intézmények arányainak felel meg. Különösen riasztóak ezek a számok akkor, amikor tudjuk, hogy a magyar hallgatók nemzetközi mobilitási aránya fele (3%) az EU átlagnak. Ez a röghöz kötöttség jelentősen hátráltatja versenyképességünket. 12. grafikon Elnyert ERASMUS támogatás Az ERASMUS programban nyert támogatás összege az NKE jogelődeinél (2008/ /2012) /2009 (EUR) 2009/2010 (EUR) 2010/2011 (EUR) 2011/2012-re megítélt (EUR) HHK RTK KTK Kedvezőbb a kép, ha csak az elnyert összegeket nézzük (12. grafikon). Itt a tendencia az érdekes, hiszen az RTK esetében csökkenő, míg a HHK és a KTK esetében növekvő. A kapcsolatok kiterjedtségét, egyúttal a jogelődök nemzetközi beágyazottságát mutatja a 13. grafikon. Az ERASMUS szerződések száma a KTK-n, míg a célországok száma az RTK-n a legnagyobb. Természetesen az NKE igen sajátos képzési és tudományos profilja olyan méretű mobilitást egyszerűen nem tesz lehetővé, mint például a gazdasági, orvosi vagy általános társadalomtudományi képzési területekkel foglalkozó felsőoktatási intézményekben. Ugyanakkor minden képzésben feltétlenül növelni kell középtávon mind a bejövő, mind a kiutazó elsősorban részképzésben résztvevő hallgatók számát, közelítve a 2020-as EU és nemzeti mobilitási célszámokhoz. 30

31 13. grafikon Bilaterális szerződések száma az ERASMUS programban Az NKE bilaterális szerződései és a partner országok száma az ERASMUS programban (2012) Db HHK RTK KTK Szerződés Ország Idegen nyelven folyó képzés, kreditelismerés Az idegen nyelvű tárgyak kínálatának növelése, közös képzések kialakítása, kettős illetve közös diplomát adó szerződéses együttműködések kialakítása az egyik legfontosabb előmozdítója a mobilitás növelésének. Ebben a vonatkozásban a KTK-n zajlanak előkészítő munkálatok, konzorciális együttműködés (Ludwigsburgh-Gent-NKE) közös képzés kialakítására. Az NKE-n jelenleg nincsenek idegen nyelven meghirdetett szakok és az idegen nyelven oktatott tárgyak száma is kevés, illetve ezek nem illeszkednek a magyar nyelvű tárgyak operatív tantervi rendszeréhez. Ezen a területen előrelépés szükséges, különösen a tárgyak számának növelésével, az operatív tantervben való meghirdetéssel, illetve a magyar hallhatók számára való megnyitásával kapcsolatban. Ezzel szoros összefüggésben növelendő a kreditelismert résztanulmányok száma, amerre egyébként az NKE az első fontos lépést megtette. Egy korszerű és az ERASMUS szabályoknak megfelelő kreditátviteli szabályzat elfogadásával 2012 tavaszán megteremtettük az adminisztratív lehetőségét a rugalmas tantárgy beszámításnak illetve elismertetésnek. Nyelvi felkészültség, hallgatói motiváció A mobilitást gátló tényezők második nagy csoportja a hallgatók nyelvtudása, készségeinek hiánya vagy gyengesége. Ez azután alacsony motiváltsággal párosul, illetve a nemzetközi tapasztalatok megszerzésének alulértékelésével. Ezért igen nagy jelentősége van a hallgatói nyelvtudás fejlesztésének, amelyeket az NKE három karának szervezeti kereteiben működő egységek végeznek (KTK: Idegen Nyelvi Központ; RTK: Idegen Nyelvi Központ; HHK: Nyelvoktatási Központ). A három nyelvi képző szervezeti egység mellett különös lehetőséget jelent a KTK-n működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, amely nyelvoktatással, kutatással és oktatásszervezéssel foglalkozó intézmény. 31

32 Ezek a szervezeti egységek és bennük elhelyezkedő oktatási kapacitás és potenciál komoly lehetőséget jelent az NKE számára a hallgatók nyelvtudásának fejlesztésében, motivációjuknak növelésében. A klasszikus nyelvtanítást ugyanakkor háttérbe szorítja egyrészt az a tény, hogy a hallgatók egyre jobb felkészültséggel érkeznek a középiskolákból, másrészt korlátozza a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló óraszám illetve nyelvtanári kapacitás is. Ugyanakkor a készségfejlesztő tárgyak meghirdetése és a szakmai kommunikáció fejlesztése még hatékonyabb lehet ilyen körülmények között. Alátámasztja mindezt, hogy már jelenleg is pl. a honvédtiszt képzés terén STANAG nyelvvizsgák inkább ilyen jellegű szakmai kommunikációs képességeket tesztelnek, mintsem klasszikus nyelvtudást. Mindezen komplex tevékenységek koordinálására, illetve a szakmai munka stratégiai irányainak kijelölésére a tudományos és nemzetközi rektor-helyettes irányítása alatt kialakuló Nemzetközi Intézet műhelyében fog sor kerülni. Határon túli magyar nyelvű képzés helyzete, lehetőségek Kihelyezett képzésünk nincs, illetve határon túli magyar hallgatók nem vesznek részt a képzési programjainkban rendszeresen. Az oktatói mobilitás is rendkívül alacsony ebben a relációban, amit középtávon az általános irányú mobilitáshoz hasonlóan fejlesztenünk kell. Erre különösen kiváló lehetőséget jelent az a speciális kapcsolatépítés, amelyet az NKE a fenntartói kezdeményezéseknek megfelelően megkezdett a Hét Határon átnyúló Önkormányzati Szövetséggel (HHÖSZ), és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Középeurópai Segítő Szolgálatával (CESCI). A két szervezettel kötött együttműködési szerződések lehetőséget biztosítanak arra, hogy az NKE közszolgálati humánerőforrás fejlesztési tevékenysége hasznosuljon az EUs és nem-eus szomszédok magyarságával való kapcsolattartásban Tehetséggondozás OTDK és TDK összesített eredmények grafikon TDK eredmények OTDK résztvevők OTDK helyezettek TDK résztvevők TDK helyezettek Pro Scientia aranyérem Összesen KTK HHK (ZMNE) RTK

33 A 3. grafikonban a kari megoszláson látszik, hogy a KTK-n folyt és folyik abszolút értelemben a legaktívabb TDK munka, és a hallgatók tudományos eredményei is itt a legjobbak. A rendészeti és honvédelmi képzésben hasonló a résztvevők és helyezettek száma, a HHK-n ugyanakkor ezekhez az arányokhoz képest magas a Pro Scientia díjazottak száma, ami fontos minőségi mutatója az itt folyó munkának. Az egyetemi tehetséggondozás tudományos szervezeti kereteit az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács adja, amely az EHÖK-kel működik együtt. Az ETDT fogja össze a Kari Tudományos Diákköri Tanácsokat, amelyek a Tudományos Diákköröket koordinálják, illetve képviselik. A tehetséggondozásnak ez a rendszere autonóm hálózatként működik a tanárok és diákok együttműködésével és testületi munkájával. Az ETDT elnökét a szenátus választja. Fontos stratégiai irány a tehetséggondozás vonatkozásában az összevont egyetem kapcsán az OTDT-vel való együttműködés kialakítása és újraszervezése. Két fontos elemet azonosíthatunk ezen a területen: A Had és Rendészettudományi szekció gyakorlatilag egy intézményt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jelenti január 1-től. Az egyéb szekciókban való részvétel stratégiájának kidolgozása, különösen az Állam és Jogtudományi szekcióban (de természetesen más pl. informatika tudomány, közgazdaságtudomány stb. esetében is). A tehetséggondozás másik kihívása egyúttal lehetősége az NKE fejlesztésében a nappali doktori képzés domináns megjelenése rövid és középtávon egyaránt. Rövidtávon a Hadtudományi Doktori Iskolában és Katona Műszaki Doktori Iskolában 2012 szeptemberében 13 nappali doktori hallgató kezdi meg tanulmányait, de 2013 őszétől terveink szerint két újabb doktori iskola lép be a képzésbe (államtudomány és rendészettudomány). A TDK munka, a tudományos publikálás, a kutatás illetve az intenzívebb mentori munka így kiemelt fontosságú lesz a tehetséges doktorandusz jelöltek megtalálásában, a hallgatók motiválásában illetve az általános oktató-hallgató együttműködés színvonalának emelésében. 15. grafikon Szakkollégiumok Fő Az NKE-n működö szakkollégiumok Tagok száma Aktív hallgatói tagok száma Bevont oktatók, kutatók száma évente 33

34 A tehetséggondozás másik fontos szervezeti formája, a szakkollégiumok (15. grafikon). A HHK-n kettő, a KTK-n és az RTK-n egy-egy szakkollégium működik, lefedve az egyetem tudományos területeit. A Biztonságpolitikai Szakkollégium a társadalomtudományok, a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium a műszaki tudományok, a Magyary Zoltán Szakkollégium a vezetés- és igazgatástudomány, míg a Szent György Szakkollégium a rendészettudomány területén fejti ki tevékenységét (16. grafikon). A közszolgálati ethosz kialakításában, az értékek megóvásában és a nemzet irányában elkötelezett gondolkodású szakemberek képzésében ennek a szervezeti modellnek igen komoly szerepet szánunk középtávon. Ezért az együttműködés a foglalkoztatási rendek között, a létszámok növelése, a hallgatók és tanárok vonatkozásában is fontos stratégiai feladat. A szakkollégiumok akkreditációja fontos lépés ezen az úton. 16. grafikon A szakkollégiumi létszámok Az NKE Szakkollégiumi tagok megoszlása (fő) Szent György Szakkollégium (RTK) 21 Biztonságpolitikai Szakkollégium (HHK) Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium (HHK) 80 Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium (KTK) 34

35 kutatók létszáma ebből főállású Pályázati bevétel (m Ft) Megbízások összértéke (m Ft) Kapcsolódó hasznosító vállalkozások száma A K+F+I tevékenységek értékelése Kutatási portfólió értékelése Az egyetem tudományos munkásságának is azt az alapvető küldetést kell szolgálnia, hogy a nemzeti közszolgálat minőségét javítsa, folyamatos megújítását lehetővé tegye, megkerülhetetlen tudásközpont és fejlesztő műhely legyen. Éppen ezért a képzés mellett folyamatosan szükség van a közszolgálati politikaalkotás gyakorlata szempontjából is releváns, empirikus jellegű, szervezeti, folyamat illetve technológia innovációval foglalkozó projektekre, amelyek kutatási terepet adnak az egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységeinek, és eredményeik a közigazgatás területein és a képzésben is hasznosulnak. 4. táblázat A karok által művelt tudományterületek Publikációk száma Tudományterület doktori iskolák Kapcsolódó graduális szakok (lista) Rendészettudomány Társadalomtudomány, Pszichológia, Nincs saját (RTK) Büntetés-végrehajtási vezető MSc Rendészeti Vezető MA Határrendészeti ésvédelmi vezetői MSc Társadalomtudomány (Hadtudományok tudományág) Hadtudományi Doktori Iskola (HHK) Biztonság- és védelempolitikai MA Katonai vezetői MA Nemzetbiztonsági MA Védelmi igazgatási MA Nemzetközi Tanulmányok MA Műszaki tudományterület (Katonai műszaki tudományok tudományág) Katonai Műszaki Doktor Iskola (HHK) Biztonságtechnikai mérnöki MSc Katasztrófavédelmi mérnöki MSc Katonai logisztikai MSc Védelmi vezetéstechnikai rendszertervező Msc Államtudomány Közigazgatástudomány Nincs saját (KTK) 75 N. A Közigazgatás MA Európai és nemzetközi igazgatási M.A. N.A. N.A. N.A. Összes A 4. táblázatban összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy az NKE a három alapító jogelőd tudományos szakterületein túl (rendészettudomány, közigazgatás-tudomány és hadtudomány), a műszaki, a tágabb értelemben vett társadalomtudományi (pl. szociológia, pszichológia, politikatudomány) illetve a jogtudományi területeken is rendelkezik kapacitásokkal. A es kiinduló helyzetben két doktori iskolával rendelkezik, és számos olyan graduális szakkal, 35

36 amelyekre újabb doktori iskolák építhetők. Mivel a szakstruktúrában a gépészettudományi jellegű képzések a fenntartói elvárásoknak megfelelően fokozatosan kifutnak, ezért a műszaki területen ezzel párhuzamos átalakításra van szükség, amely különösen az informatika tudományok, ezen belül a műszaki informatika illetve a gazdaságinformatika bizonyos területeinek fejlesztését teszik lehetővé (biztonságtechnikai, közigazgatási informatika, rendszerfejlesztés stb.). Az NKE kutatási és innovációs tevékenységének hasznosulása nem vállalati szinten értelmezhető, hanem a közigazgatás, a rendészet, a nemzetbiztonság és honvédelem rendszereinek fejlesztésében. Doktori iskolák grafikon A doktori iskolák adatai Katonai Műszaki Doktori Iskola Hadtudományi Doktori Iskola Felvett hallgatók száma Végzett hallgatók száma Kiadott fokozatok száma Az egyetem kettő akkreditált doktori iskolával Hadtudományi Doktori Iskola (HDI) és Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) rendelkezik (17. grafikon). A HDI december 31-ig, a KMDI december 31-ig rendelkezik a MAB, illetve az Országos Doktori Tanács akkreditációjával. A HDI jelenleg 11 törzstaggal, 97 oktatóval, a KMDI 12 törzstaggal és 94 oktatóval végzi munkáját. Az egyetemen folyó munkát a január 1-től hatályos doktori szabályzat fogja keretbe. A jogelőd BCE-KIK és a BCE Társadalomtudományi Kara közösen működtette a Politikatudományi Doktori Iskolát, a politikatudományi- és a közigazgatás-tudományi alprogrammal. 36

37 K+F kapacitások értékelése Az NKE oktat-kutató állományának K+F szempontú, tudományos minősítés szerinti minőségi és mennyiségi értékélését az 5. táblázat foglalja össze. 5. táblázat Minősített oktatók-kutatók száma 2011 Kutatók/oktatók összesen (minősítettek aránya) A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai Összes Minősített MTA tag DSc CSc PhD DLA HHK összesen (84,7%) KTK összesen (44,00%) RTK összesen (33,33%) Összesen (61,53%) Egyetemi szinten a 60% feletti minősített oktatói arány már a 2012 őszén hatályba lépő Ftv. minőségi követelményeinek is megfelel, de belső struktúrájában komoly kihívásokat és fejlesztendő területeket jelent. 6. táblázat A minősítettek kor szerinti megoszlása 2011 A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai Életkor Összes Minősített MTA tag DSc CSc PhD DLA < > Összes Egyrészt igen nagyok a kari illetve tudományterületi eltérések például az RTK (33%) és a HHK (84%) minősített oktatói arányok között. Ebben a vonatkozásban az RTK és a KTK - állományt dinamikusan fejleszteni kell, egyrészt a jelenlegi oktatók PhD fokozatszerzésével, másrészt minősített kollégák felvételével. Ennek a doktori iskolák alapítása vonatkozásában is komoly jelentősége van. Ugyancsak nehezíti a minőség szinten tartását az, hogy az átszervezések miatt a minősített oktatók aránya kedvezőtlenül változik. A generációs problématérkép is kirajzolódik, ami egyébként nemcsak az NKE, hanem az egész felsőoktatás sajátossága (6. táblázat). A kandidátusi fokozatok kifutásával megnőtt a 37

38 jelentősége a tudomány doktora (DSc) fokozatnak, aminek a követelményrendszere lényegében biztosítja az egyetemi tanári oktatói fokozat megszerzését. Ezért humán erőforrás fejlesztési szempontból a 40 év alatti PhD fokozattal rendelkező oktató/kutatók számára mindenképp ennek megszerzése a kitűzendő cél, ami a megfelelő MAB és MTA követelmények ismeretében, jól megalapozott előtanulmányokkal és publikációs tevékenységgel 5-10 év alatt teljesíthető. A K+F humánerőforrás harmadik jellemző értékelési tényezője a dedikáltan kutatással foglalkozó szakemberek és szervezeti egységek száma. Az NKE megalakulásának idejében két ilyen típusú szervezeti egység azonosítható az RTK-n működő Társadalomtudományi tanszék illetve a HM számára rendszeres elemzéséket készítő komoly hagyományokkal rendelkező Stratégiai és Védelemi Kutatóközpont a HHK-n belül. Ezek alapadatait tartalmazza a 7. táblázat. Kutatóközpontok Kutatásfejlesztési tevékenységet végző kutatók létszáma (fő) Segédszemélyzet létszáma (fő) Egyéb kutatási foglalkoztatottak létszáma (fő) 7. táblázat A kutatói kapacitások A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma (fő) Főállású kutatók száma (fő) tényleges (fő) számított tényleges számított tényleges (fő) számított tényleges (fő) számított tényleges (fő) (FTE) (fő) (FTE) (FTE) (FTE) RTK Társadalomtudományi Tanszék HHK Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont 3,0 0,8 1,0 0,8 3,0 1,6 3,0 1,6 3,0 7,0 1,0 1,,0 6,0 6,0 7,0 7,0 7,0 6,0 Összesen 10,0 1,8 2,0 6,8 9,0 8,6 10,0 8,6 9,0 A kutatáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra a karok, intézetek kutatási-, személyi-, laboratóriumi- és műhelyinfrastruktúrájában ölt testet. A Hungária krt-on és a szolnoki kampuszon 57, a Farkasvölgyi úti kampuszon 13 labor és szaktanterem szolgálja az oktatáskutatás céljait (8. táblázat). 38

39 Kar K+F+I célú helyiségek hasznos alapterülete (m2) K+F+I célú helyiségek kapacitása (fő) K+F+I célú helyiségek rendelkezésre állása (óra/hét) 8. táblázat Kutatás-fejlesztési infrastruktúra K+F+Ii célú kapacitások kihasználtsága (%) Országos viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista) Nemzetközi viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista) RTK 710, HHK felsorolás 1 0 KTK K+F eredményesség Az NKE tudományos publikációs teljesítményét a 18. grafikonban foglaltuk össze. Az oktatási és tudományos profil nemzeti közszolgálat fejlesztési jellege miatt a magyar nyelvű publikációk dominálnak, ugyanakkor fejlődési trendjében látszik az idegen nyelvű cikkek és monográfiák irányába tett erőfeszítések hatása a es periódusban. Ugyanakkor a publikációs teljesítmény összevetve a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségével igencsak alacsony (például 2011-ben az egy oktatóra vetített megjelentetett cikk száma 0,42, azaz az NKE oktatóinak több mint fele nem publikált szakcikket), és szerkezetében is kihívásokkal terhes (idegen nyelvű cikkek alacsony száma). Még élesebben kirajzolódnak a stratégiai irányok a tudományos különösen az impakt faktoros hivatkozások vonatkozásában. Ezen a területen egyedül a HHK oktatói mutatnak fel eredményeket, itt is elsősorban a műszaki területen illetve a doktori iskolák által adott lehetőségek kihasználásával. A HHK-n is érdemes azonban észrevenni a tudományos out-put ingadozását, a 2011-es visszaesését, valószínűsíthetően a 2009-től kezdődő komoly szervezeti átalakulásoknak a következményeként. A grafikonok egyértelműen jelzik, hogy a kiemelt felsőoktatási intézmény támogatás elnyeréséhez a publikációs téren határozott, feszes és gyors eredmények elérése a cél különösen a nemzetközi területeken (konferenciák, szakcikkek, monográfiák stb.) Ebben a vonatkozásban a doktori képzés fejlesztése, az oktató 1 Egyedülálló berendezések, illetve rendszerek, amelyek alapvető célja a katonai (haditechnikai) K+F segítése: Repülés-meteorológiai laboratórium (HAWK munkaállomás, EUMETCast műholdvevő rendszer, WRF numerikus modell szerver, KODEN kísérleti meteorológiai radar); LETVIS radar-szimulátor; 2 komplett micropilot rendszer UAV-khoz; Hicom/HiPath távközlési szakkabinet 2*15 munkahely; Anyagvizsgáló laboratórium szakítógéppel; Ionmozgékonysági spektrometriás elven működő mérgező harcanyag detektor; Sokcsatornás gamma spektrometriás mérőműszer (számítógép vezérlésű); Interjam rádióelektronikai felderítő és zavaró állomás. Nem egyedülálló berendezések, illetve rendszerek, de alapvetően katonai (haditechnikai) K+F kutatásokra alkalmazzuk: FESTO elektro-pneumatikus rendszer; FESTO Compact workstation; Cisco Hálózati Akadémia 2*15 munkahely; FESTO hidraulika-oktató rendszer; BET felületmérő készülék; Kapilláris gázkromatográf lángionizációs detektorral (számítógép vezérlésű laboratóriumi nagyműszer); Béta sugárzás mérő készülék. 39

40 teljesítményértékelés új rendszere, minőségi oktatócsere illetve a kinevezések és előmenetel ennek megfelelő átalakítása vezethet eredményre. 18. grafikon Publikációs mutatók 19. grafikon Impakt faktor mutatók A kutatás-fejlesztés eredményességét az országos és nemzetközi díjak is jelzik, ezek vonatkozásában viszonylag kiegyensúlyozottság jellemzi az NKE karait illetve tudományterületeit, különösen az országos személyes ismertség vonatkozásában. A 9. táblázat is alátámasztja a nemzetközi stratégia és fejlesztés szükségességét, ezen a téren ugyanis mind a személyes, mind az intézményi elismertség tekintetében sok tennivaló van. HHK összes Tudományterület Hadtudomány Nemzetközi tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉLY 2011 Nemzetközi tudományos szervezeti tagságok száma INTÉZMÉNY 9. táblázat Nemzetközi ismertség és elismertség Országos tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉY Országos tudományos szervezeti tagságok száma INTÉZMÉNY Műszaki tudomány KTK összes Közigazgatás-tudomány RTK összes Rendészettudomány Összes

41 A táblázatok a K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményességét foglalja össze. K+F sajátbevételek az elmúlt 3 évben rendkívül kis mértékben voltak csak jellemzőek, elsősorban az oktatási és továbbképzési bevételi fókusz eredményeként. Ösztönzők sem működtek ebben az irányban, ez látható a tudományos publikációk arányaiban alacsony számában. Ugyanakkor a fenntartói elvárások a K+F+I tevékenységgel kapcsolatban nem az egyetem jogelődjeihez kapcsolódtak költségvetés szempontjából (RTK és HHK), hanem a belügyi illetve honvédelmi tárca speciális szervezeteihez illetve programjaihoz. Többek között ezért sem értelmezhető az IFT sablon 28. táblázatának vállalkozói szemléletű hasznosulási kritériumrendszere, hiszen a kutatási hasznosulás a közszolgálat terén különösen a fegyveres szolgálatok esetében sok esetben nem is publikus. 10. táblázat K+F+I eredmények I. K+F+I célú pályázati bevétel (m Ft) Kar Hazai forrásból Költségvetési forrásból ÚMFT ÚSZT Nemzetközi forrásból Hazai forrásból Költségvetési forrásból ÚMFT ÚSZT Nemzetközi forrásból Hazai forrásból Költségvetési forrásból ÚMFT ÚSZT Nemzetközi forrásból HHK KTK 6,49 0,00 0,85 15,62 0,00 4,39 3,44 0,00 0,00 RTF Összes 6,49 155,00 0,85 15,62 75,00 4,39 3,44 506,00 0, táblázat K+F+I eredmények II. Kar K+F+I célú megrendelésből származó saját bevétel (m Ft) HHK KTK 1,4 0 0 RTF Összes 1,4 0 0 A K+F+I együttműködések komoly lehetőséget jelentenek az NKE kiemelt intézményi státuszának megerősítésében és fejlesztésében. A 20. grafikon illusztrálja, hogy nemzetközi területen kimondottan ígéretes már a jogelődök portfóliójából összegyűjtött szerződéssel alátámasztott 51 intézményi kapcsolat és 11 szervezeti tagság is. Emellett az NKE 10 nonprofit intézménnyel és néhány kiemelkedő vállalattal is kapcsolatban van, amelyek tovább erősítik a K+F+I relevanciáját. 41

42 Az NKE testültei közül a K+F+I stratégiai irányainak kijelölésében, az erőforrások koordinálásában, a tudományos teljesítmény javításában az SZMSZ szerint működő a) Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak (EDHT) b) Egyetemi Tudományos Tanácsnak (ETT) kitüntetett szerepe van. Emellett a Stratégiai és Intézményfejlesztési Rektorhelyettes irányítása alatt álló pályázati referensek, illetve a TNRH alatt működő Tudományszervező Központ, mint állandó szervezeti egységek támogatják a feladatok végrehajtását. 20. grafikon Intézményi kapcsolatok 42

43 Az intézményirányítás értékelése Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése Az egyetem az alapításának körülményei folytán erősen determinált a feladat ellátásában. Mindhárom fenntartó megrendelőként lép fel az egyetemmel szemben. A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium teljes egészében meghatározza az érintett karok képzési koncepcióját és kapacitásait. Már a minisztériumokban megtörténik a sajátos hivatásrendi stratégiai tervezés, illetve a megrendelői kontroll a végzős hallgatók beosztásba helyezésével teljesen zárt rendszert alkot. Ettől eltérő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felügyelt közigazgatási képzés. Itt a minisztérium a magyar köz- és államigazgatás egésze és egyes ágazatai számára határoz meg stratégiai célokat, amelyekhez az egyetemnek kell a megoldásokat hozzárendelni. Ezen túlmenően közös fenntartói elvárás az is, hogy a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság a képzések közelítése, esetenként közös modulokba történő szervezéssel valósuljon meg. Az egyetem ezen erős fenntartói elvárás-rendszer mentén alakítja stratégiai tervező és kontroll rendszerét. Létrehoztuk mindazon szervezeteket, amelyek a Felsőoktatási törvénynek megfelelő keretekben ellátják az egyetem oktató-kutató munka stratégiai tervezését, a közszolgálatiság képviselete mellett. Elfogadásra kerül és megkezdi indikátor adatokkal történő feltöltéssel működését az oktatók egységes terhelésmérése és az ehhez kapcsolódó teljesítményértékelési rendszer. Az intézményben a stratégiai tervezés összehangolását a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes irányítja. Az egyetem döntéshozatali rendszerét két törvény is befolyásolja. Egyrészt a Felsőoktatási törvény, másrészt a évi CXXXII. törvény. Ezen jogszabályokon felül az egyetem belső működési szabályai határozzák meg a döntéshozatalt. Valamennyi feladat magasabb vezetőhöz van rendelve, akik heti rendszerességgel tanácskoznak. Ezen a fórumon informálisan, majd az egyeztetések után szabályozott, írásbeli formában lehet döntést kezdeményezni. A Rektori Tanács egyeztet a Szenátus elé kerülő ügyekről, egyidejűleg kéri a Kari Tanácsi véleményeket is. Az egyetem sajátossága, hogy a Szenátus döntéseinek jelentős részéhez a három fenntartó miniszter képviselőiből álló Fenntartói Testület jóváhagyása szükséges. Emiatt az egyetemek gyakorlatától eltérően nagyon intenzív a fenntartói kapcsolat, ahol heti rendszerességgel tárgyalják meg az egyetem jóváhagyásra felterjesztett döntéseit. Összességében megállapítható, hogy az egyetem döntéshozatali modellje több lépcsős volta ellenére gyors és hatékony. Az oktatói-, kutatói (a továbbiakban: dolgozói) teljesítményértékelés célja, hogy megfogalmazódjanak azok az általános elvárások, amelyek alapján az egyetem dolgozói évi rendszerességgel szembesülnek az elvégzett munkájuk minőségével. A rendszer jellemzői: Kompetencia alapú mérési és értékelési rendszer, amely munkakörelemzésen alapul és rendszert alkot. A digitális alapú rendszer jelszóval védett, csak a felhasználók számára elérhető. A teljesítményértékelési rendszer kapcsolatban van a dolgozók ösztönzési rendszerével, motivációs szereppel bír, biztosítja a kiemelkedő teljesítmény megkülönböztetését és elismerését. A kompetenciákon kívül méri a munkakörhöz kapcsolódó azon feladatokat is, amelyek számszerűsíthetőek. (Tudományos fokozat megszerzése, publikációs kötelezettségek 43

44 teljesítése, külföldi, hazai kiadványokban való megjelenés, könyv, jegyzetírás, óratartási kötelezettségek teljesítése, konferencia kiadványok, osztályfőnöki munka stb.) A súlyozás a vonatkozó szabályzókon alapul. Az értékelési rendszer dolgozói önértékelésből (ezen van a hangsúly), vezetői értékelésből és e kettő közösen történő ütköztetéséből épül fel, a végső értékelés konszenzus eredménye. Eltérő az oktatók és a kutatók kompetenciáinak meghatározása, munkakör-specifikus értékelő lapok készülnek, külön a nem oktatói munkakörökben foglalkoztatott állományra (tanár, szakoktató), az oktatókra (tanársegéd, adjunktus, docens, e. tanár) és a kutatókra. A vezetői kompetenciákat a vezetői beosztásban lévőknél külön méri. Az értékelési rendszer új elemekkel és munkakörökkel bővíthető, igény szerint kiterjeszthető az egyetem más szervezeti elemeire is. Az értékelés tartalmazza az éves célkitűzéseket, és képes az év közben keletkezett új feladatok dokumentálására és értékelésére. Tartalmazza a következő időszak feladatainak meghatározását. A rendszer motiváló hatású, növeli az egyéni teljesítményt, biztosítja az azonos munkakört betöltők között a kiemelkedő teljesítmény megkülönböztetését és elismerését. A minőségirányítás területén meghatározó eszköz az intézményi minőségfejlesztés és minőségbiztosítás. Az intézményi minőségfejlesztés a következő alapelvekre épít: minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások; teljes elkötelezettség, aktív szerepvállalás; a működés folyamatos javítása; partnerközpontúság; programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése; az oktatók minőségének biztosítása; tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások; a differenciált szakmai profil kiegyensúlyozott, harmonikusan együttműködő szervezetének és működésének az érvényesítése; belső információs rendszer; külső és belső nyilvánosság. Az egyetem minőségbiztosítási rendszere Az egyetem az integrálódó karokkal lefolytatott széleskörű konzultáció és egyeztetés után megalkotta Minőségbiztosítási Szabályzatát. Az NKE teljes tevékenysége minőségbiztosítási rendszerbe történő foglalásának célja az oktatás, kutatás-fejlesztés, és a kisegítő és kiegészítő tevékenységek, valamint az intézményi irányítás magas színvonalú ellátásának, folyamatos tökéletesítésének támogatása. Az NKE minőségbiztosítási rendszerének lényege a minőségértékelés és a minőségközpontú irányítás megvalósítása. A minőségértékelés megvalósításának szerepe, hogy segítségével az egyetem értékelje adottságait, eredményeit, valamint hiányosságait, ezáltal meghatározza mindazon tényezőket, melyek fejlesztésének, változtatásának a szükségessége indokolt. A rendszer meghatározó eszköze az Egyetemi Minőségbiztosítási Értékelő-Elemző Rendszer (EMIÉR). A minőségközpontú irányítás feladata, hogy a minőségértékelés eredményeképpen feltárt fejlesztési pontokra fókuszálva célokat jelöljön ki, valamint a célok megvalósítását támogató, mérő mutatókat határozzon meg. Emellett szabályozott keretet és erőforrásokat biztosítson a célok eléréséhez szükséges tevékenységek megtervezéséhez és végrehajtásához. 44

45 Az egyetem minőségfejlesztési programja A program az egyetemi minőségfejlesztés fő hangsúlyait az egységes minőségbiztosítási rendszer szervezeti és funkcionális elemeinek létrehozására helyezi, meghatározza a fejlesztési célokat és a célok elérését szolgáló folyamatokat. Az egyetem minőségirányítási rendszere megalapozásának és fejlesztésének legfontosabb, időszerű feladatai az alábbiakban foglalhatók össze: Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások Az egyetem minőségpolitikájának kialakítása, megfogalmazása, hivatalos kinyilvánítása. A minőségirányítási rendszer működtetéséhez a formális szervezet és testület(ek) létrehozása. Az egyetemi minőségirányítási rendszer dokumentációs rendszerének kialakítása, a meglévő minőségügyi eljárások átdolgozása, valamint újak kialakítása, az átalakításokkal kapcsolatos rendszermódosítások végrehajtása. Az akkreditációra történő felkészülés megkezdése (az induló adatbázisok és okmányok létrehozása). Az egyetem éves minőségcéljainak rendszeres megfogalmazása, a megvalósulást mérő, és igazoló indikátorok meghatározása, a teljesülés ellenőrzése. Az intézmény szervezeti modelljének értékelése Az egyetem szervezetfejlesztése több lépcsőben valósult és valósul meg ben a fenntartók meghatározták az egyetem induló, az oktatás folyamatosságát biztosító szervezeti modelljét azzal, hogy 2012-ben jelentős struktúra váltást kell végrehajtani. Első lépésként az egyetem központi vezetési és funkcionális szervezeti kerültek kialakításra és fejlesztésre. Ez a funkcionális területeken erősen centralizált modellt hozott létre azzal a céllal, hogy a karok oktatási szerkezetének átalakítása a lehető legjobban támogatott és egységes lehessen. A karok oktatási szervezetének átalakítása a 2012/2013-as tanév kezdetéhez igazodik. Célja kettős: egyrészt a fenntartói, megrendelői igényekhez a legrugalmasabban igazodó kari struktúrák alakuljanak ki, másrészt minden olyan terület, ahol egyetemi szinten egységes képzés valósítható meg, kerüljön közös intézeti, tanszéki szervezetbe. Ezek, vagy általános közszolgálati, vagy tárcaközi feladatokat látnak el. A kialakulás alatt lévő oktatási szerkezet a karokon: HHK: A fenntartó középtávú tárcastratégiájához igazodó képzési szerkezet, figyelembe véve a honvédelmi át- és továbbképzési célokat és elvárásokat is. RTK: A nagyon heterogén megrendelői szakigények és az egységes alapismereti igényeket is kielégítő új intézeti, tanszéki vegyes modell jön létre. KTK: A kormány Államreform Operatív Programjának, a köz- és az államigazgatás átfogó és folyamatos átalakítását kiszolgálni képes új oktatási struktúra kerül kialakításra. Cél a megrendelői igények rugalmas megvalósítása, az új igazgatási szerkezethez igazodó képzés. A kari átalakításokon túl megjelennek azok a karközi intézeti képzési helyek is, amelyek új igényként merültek fel az Egyetemmel szemben: katasztrófavédelem, nemzetbiztonsági, nemzetközi tanulmányok. A szervezetfejlesztés olyan nagy volumenű, hogy magában foglalja a korrekciós igényeket is. Ennek érdekében tervezetten félévente, de minden tanév végén kötelezően felül kell vizsgálni az intézmény szervezeti modelljét. 45

46 További fontos szempont, hogy a funkcionális szervezeti egységekkel szembeni elvárás a teljes rugalmasság. A külső körülmények, vagy a belső oktatási változásokra mindig reagálni képes moduláris szerkezetű felépítésre törekszünk ezen a területen. Az NKE organogramja (2012. május) azt a vezetői akaratot tükrözi, amely az oktatás megújításának egyik eszközeként karok szervezeti megújítását tűzte ki célul (1. melléklet). A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény egyértelmű célként fogalmazta meg az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtését. Az egyetem létesítésének előkészülete során az Ideiglenes Szenátus egyik legfontosabb döntése a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadása volt. Az SZMSZ meghatározta az egyetem szervezeti és vezetési rendjét, a testületek és bizottságok rendszerét, a központ és a karok kapcsolatrendszerét, a funkcionális feladat megosztását. A mellékletként elfogadott organogram tartalmazza a központ és a karok belső szervezetrendszerét ben a jogelőd intézmények oktatási szervezetfejlesztése eltérő ütemben valósult meg. A HHK esetében gyakorlatilag kialakult a fenntartó által elvárt új szervezeti rend. Az RTK és a KTK szervezeti változás nélkül integrálódott. Továbbá meghatározásra kerültek azok az intézetek, amelyek tárcaközi oktatási, képzési igényeket elégítenek ki rektorhelyettesi felügyelettel. A csatolt organogram a folyamatos egyetemi szervezetfejlesztés kiemelt jelentőségű állomása. Az átalakítási folyamat, ami a HHK-n 2011-ben lezajlott, ebben az organogramban teljesedik ki az RTK és a KTK vonatkozásában. Az itt realizált változások választ adnak azokra az elvárásokra, amelyeket a fenntartók és az Országgyűlés megfogalmaztak az egységesülő közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság, és a sajátos munkaerő piaci igények miatt. Jelentősnek mondható profiltisztítás és feladat koncentráció is megindult az egyetemen. HHK: a évben elvégzett szervezetfejlesztés miatt a kart csak kis mértékben érinti a mostani változás. A megkezdett átalakulás lezárásának is tekinthető a változás. RTK: a jelenlegi struktúra átalakítása kétirányú. Egyrészt megjelenik a kari intézeti modell, másrészt az eltérő megrendelői igények miatt, továbbá a vezényelt állományúak és a vezénylési megállapodásokra való tekintettel maradnak önálló tanszékek is. KTK: a legnagyobb volumenű és mélységű fejlesztésre ezen a karon kerül sor. Ennek legfőbb oka, hogy a közigazgatás területén ma nem biztosított a közszolgálati megrendelői igényeknek megfelelő képzési struktúra. Az egyetem létrehozásának és szervezetfejlesztésének egyik alapkritériuma a köz- és államigazgatási igényeknek is megfelelő képzési portfólió kialakítása, és az átalakuló közigazgatási rendszerhez igazodó szakemberképzés. 46

47 A gazdálkodási tevékenység értékelése Az intézmény jogelődeinél folytatott gazdálkodás összességében kiegyensúlyozottnak mondható, hiszen fenntartható módon eladósodás nélkül folyt az intézményfejlesztés. Az is látszik, hogy folyamatosan csökkenő támogatás és csökkenő bevételek mellett kellett biztosítani a minőségi oktatás-kutatás feltételeit (12. táblázat). 12. táblázat Bevételi adatok Bevételek típusai (m Ft) Állami támogatás (RTF) 1 498, , , ,6 Állami támogatás (KTK) 480,1 493,8 398,3 463,8 Állami támogatás (ZMNE) 4 759, , , ,6 Összesen 6 738, , , ,0 Működési (saját) bevétel (RTF) 263,0 259,0 341,5 342,6 Működési (saját) bevétel (KTK) 758,0 674,9 651,8 480,0 Működési (saját) bevétel (ZMNE) 576,3 858,8 713,3 706,2 Összesen 1 597, , , ,8 Átvett pénzeszköz (RTF) 60,3 85,9 74,2 56,6 Átvett pénzeszköz (KTK) 63,7 88,5 38,5 27,7 Átvett pénzeszköz (ZMNE) 30,6 59,9 61,9 115,1 Összesen 154,6 234,3 174,6 199,4 ebből működési célra (RTF) 21,3 76,5 33,9 29,6 ebből működési célra (KTK) 63,7 85,6 38,5 27,7 ebből működési célra (ZMNE) 6,6 8,8 79,9 Összesen 85,0 168,7 81,2 137,2 ebből felhalmozási célra (RTF) 39,0 9,4 40,3 27,0 ebből felhalmozási célra (KTK) 2,9 ebből felhalmozási célra (ZMNE) 30,6 53,3 53,1 35,2 Összesen 69,6 65,6 93,4 62,2 Egyéb bevétel (RTF) 16,2 34,7 12,2 Egyéb bevétel (KTK) 174,5 1,6 35,0 1,2 Egyéb bevétel (ZMNE) 15,4 53,4 83,4 61,6 Összesen 189,9 71,2 153,1 75,0 Pénzmaradvány igénybevétele (RTF) 18,9 110,2 84,8 206,4 Pénzmaradvány igénybevétele (KTK) 67,7 54,1 8,7 11,6 Pénzmaradvány igénybevétele (ZMNE) 273,7 369,8 292,7 315,1 Összesen 360,3 534,1 386,2 533,1 A kiadási oldalon is hasonló gondok és tendenciák jellemzik a jogelődök gazdálkodását. A működésre fordított kiadások (személyi 67%, és dologi 20%) nagyságrendekkel haladják meg a felhalmozási kiadásokat, ami 2,58% (12. táblázat). A ZMNE és az RTF költségvetési gazdálkodása alapvetően eltért a NEFMI költségvetési alárendeltségébe tartozó felsőoktatási intézmények költségvetési gazdálkodási rendjétől. A költségvetés tervezése nem a felsőoktatási intézményekre meghatározott normatívákon alapult, hanem a fenntartók által központilag meghatározott költségvetési keretszámokon A KTK gazdálkodásában ezen időszakban rövid távú célkitűzésként jelentkezett az egyensúlyteremtés, amely a gazdasági stabilitás visszaállítását célozta új bevételi források bevonásával, valamint a kiadások racionalizálásával, hosszú távú célkitűzés volt a fenntartható fejlődés amely a működőképesség fenntartása mellett a folyamatos fejlesztésre irányult. 47

48 13. táblázat Kiadási adatok Kiadások típusai (m Ft) Működési kiadások (RTF) 1 690, , , ,1 Működési kiadások (KTK) 1 319, , , ,7 Működési kiadások (ZMNE) 5 137, , , ,1 Összesen 8 147, , , ,9 ebből Személyi kiadás (RTF) 1 017,4 986,4 914,3 940,6 ebből Személyi kiadás (KTK) 586,2 524,1 505,8 483,9 ebből Személyi kiadás (ZMNE) 3 951, , , ,8 Összesen 5 554, , , ,3 ebből Dologi kiadás (RTF) 387,3 316,2 357,8 422,2 ebből Dologi kiadás (KTK) 426,4 406,6 353,5 443,6 ebből Dologi kiadás (ZMNE) 1 177, ,9 990,7 507,5 Összesen 1 990, , , ,3 Felhalmozási kiadások (RTF) 39,0 86,1 17,5 88,3 Felhalmozási kiadások (KTK) 252,8 10,2 4,9 10,6 Felhalmozási kiadások (ZMNE) 201,5 212,3 119,0 77,3 Összesen 493,3 308,6 141,4 176,2 ebből Beruházás (RTF) 37,9 31,4 12,3 72,4 ebből Beruházás (KTK) 45,1 9,9 3,7 4,3 ebből Beruházás (ZMNE) 201,5 208,1 119,0 77,3 Összesen 284,5 249,4 135,0 154,0 ebből Felújítás (RTF) 1,1 54,7 5,2 15,9 ebből Felújítás (KTK) 207,7 0,3 1,2 6,3 ebből Felújítás (ZMNE) 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 208,8 55,0 6,4 22,2 ebből Egyéb felhalmozás (RTF) ebből Egyéb felhalmozás (KTK) ebből Egyéb felhalmozás (ZMNE) 0,0 4,2 0,0 0,0 Összesen 0,0 4,2 0,0 0,0 14. táblázat Kötelezettségek Lejárt kötelezettségállomány (m Ft) nap között (RTF) 0,2 19,9 10,9 2, nap között (KTK) 1-30 nap között (ZMNE) 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 0,2 19,9 10,9 2, nap között (RTF) 0, nap között (KTK) nap között (ZMNE) 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 0,0 0,0 0,1 0, nap között (RTF) nap között (KTK) nap között (ZMNE) 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 90 napon túl lejárt (RTF) 90 napon túl lejárt (KTK) 90 napon túl lejárt (ZMNE) 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 48

49 Ami a jogelődök vagyoni helyzetét illeti, a táblázatból pontosan követhető, hogy az ingatlanok területén az RTF, míg a gépek, berendezések, felszerelések területén a ZMNE rendelkezett számottevő vagyonnal (15. táblázat). Utóbbi a saját gépjárművek terén is kiemelkedik a többiek közül. A jogelődök gyakorlatában nem volt az elmúlt években intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozás, így innen bevétel sem. 15. táblázat Vagyoni adatok Vagyon (m Ft) Immateriális javak (RTF) 1,3 0,8 0,4 0,2 Immateriális javak (KTK) Immateriális javak (ZMNE) 14,3 13,9 22,3 17,4 Összesen 15,6 14,7 22,7 17,6 Vagyoni értékű jogokra adott előleg (RTF) Vagyoni értékű jogokra adott előleg (KTK) Vagyoni értékű jogokra adott előleg (ZMNE) Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 Ingatlanok és vagyoni értékű jogok (RTF) 1 146, , , ,6 Ingatlanok és vagyoni értékű jogok (KTK) Ingatlanok és vagyoni értékű jogok (ZMNE) Összesen 1 146, , , ,6 Gépek, berendezések, felszerelések (RTF) 93,6 74,5 59,0 95,6 Gépek, berendezések, felszerelések (KTK) Gépek, berendezések, felszerelések (ZMNE) 820,7 772,4 775,1 412,3 Összesen 914,3 846,9 834,1 507,9 Járművek (RTF) 8,0 5,3 3,3 8,1 Járművek (KTK) Járművek (ZMNE) 28,7 17,8 14,0 9,6 Összesen 36,7 23,1 17,3 17,7 Tenyészállatok (RTF) Tenyészállatok (KTK) Tenyészállatok (ZMNE) Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 Beruházások, felújítások (RTF) 80,6 5,2 6,2 10,5 Beruházások, felújítások (KTK) Beruházások, felújítások (ZMNE) 187,7 52,9 50,8 26,1 Összesen 268,3 58,1 57,0 36,6 Beruházásra adott előlegek (RTF) Beruházásra adott előlegek (KTK) Beruházásra adott előlegek (ZMNE) Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 Tárgyi eszközök értéke összesen (RTF) 182,2 85,0 68,5 114,2 Tárgyi eszközök értéke összesen (KTK) 0,0 0,0 0,0 0,0 Tárgyi eszközök értéke összesen (ZMNE) 1 037,1 843,1 839,9 448,0 Összesen 1 219,3 928,1 908,4 562,2 Befektetett eszközök öszesen (RTF) 1 330, , , ,0 Befektetett eszközök öszesen (KTK) 0,0 0,0 0,0 0,0 Befektetett eszközök öszesen (ZMNE) 1 051,4 861,2 866,4 469,6 Összesen 2 381, , , ,6 49

50 Pályázati abszorpció 16. táblázat Pályázati adatok A Jogelőd Beadott pályázatok száma Elnyert pályázatok száma Elnyert támogatások összértéke (m Ft) Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi RTF ,9 20,7 10,5 18,9 0 67,6 BCE KIK ZMNE Jogelőd Biztosított önerő mértéke (m Ft) Visszafizetett támogatások összértéke (m Ft) Hazai Nemzetközi 17. táblázat Pályázati adatok B Pályázati bevételből foglalkoztatott munkatársak száma RTF 13, ,9 3, BCE KIK ZMNE A jogelődöknél szükségszerűség volt a pályázati aktivitás növelése. A ZMNE ezen a területen 2008-ban hajtott végre minőségi ugrást, amikor a pályázati rendszer humán erőforrásának létrehozásával nagyságrenddel növelte ilyen irányú bevételeit (12 millióról, 170 millióra). Az RTF-en referens figyelte a kar profiljába tartozó pályázatokat, végezte a pályázatok elkészítését és az elnyert pályázatok bonyolítását. A sikeres részvételt hátráltatta, hogy a kar költségvetése nem tette lehetővé az olyan pályázatokban való részvételt, amely saját forrás biztosítását követelte meg. Már az is nehézséget okozott, ha a pályázat előfinanszírozású, illetve a pályázati összeg bizonyos része a pályázat lezárását követően a beszámoló elfogadása után került megtérítésre. A KTK esetében a pályázati tevékenység indikátorai köztük a pályázati forrásból elnyert támogatások összege a hazai pályázati lehetőségek körének szűkülését tükrözték és utalnak arra, hogy a nemzetközi alapok egyébként bővülő forrásait sem sikerült jobban hasznosítania a karnak ( táblázatok). 50

51 Infrastruktúra és vagyongazdálkodás A HHK infrastruktúrája fejlett, kielégíti a felsőoktatásban elvárható igényeket (18. és 19. táblázatok). Kivétel ez alól a kollégiumi elhelyezés, amely csak részben (a honvédtisztek BSc szintű képzésében) felel meg. Ugyanakkor az építményekkel a kar nem gazdálkodik, annak használója csupán. Így sem kiadni, sem bérbe adni nincs lehetősége, igaz fenntartási költségekkel sem kell számolni. A kar vagyongazdálkodása hasonlóképpen korlátozott, ebből bevételszerzési lehetősége nincs. Mennyiségi megítélés 18. táblázat A sportolás infrastruktúrája a HHK-n Felhasználás Erőforrások jól ellátott elegendő kevés, túlterhelt Órarendi keretek között Órarenden kívül tornaterem, X X X szabadtéri sportpálya X X X közelharc szaktanterem X X X kondicionáló terem X X X akadálypálya X X X Öltözők X X X sporteszközök X X X teniszpályák X X X Az RTF földrajzilag egységesen, egyetlen telephelyen terül el, amely négy helyrajzi számmal azonosítható telken foglal helyet. A terület beépítettsége 25%, az RTF kezelésében lévő épületek összes alapterülete ~ m2. Az infrastruktúra állapota és színvonala az elmaradt felújítások, a különböző korok, különböző igényeinek megfelelően épült épületek miatt vegyes összképet mutat. Az épületek az aktuális igényeknek megfelelően, fokozatosan kerültek kivitelezésre a jelenlegi elhelyezés szerint. Az RTF további épületekkel történő fejlesztésére, a területre vonatkozó hatályos övezeti besorolás előírásainak figyelembevételével, a jelenlegi beépítettség és egyéb terepadottságok miatt (erdővel, bozóttal benőtt meredek, sziklás hegyoldal) nincs lehetőség. Az alaptevékenységből adódó feladatok végrehajtását nehezíti a tantermi ellátottság elégtelensége, 53 db tanterem áll rendelkezésre, illetve az összevont létszámmal zajló képzések lebonyolításához biztosítandó nagy férőhely-kapacitású tantermek szűkössége. A bevételi előirányzat teljesítéséhez elengedhetetlen szakképzések lebonyolításához, illetve eseti jelleggel felmerülő külső igénylők (rendvédelmi szervek, egyéb oktatásszervezők) részére tantermi férőhely nehezen biztosítható. Többségben vannak a közepes fő kapacitású tantermek, ebből 45 db áll rendelkezésre az RTK-n. Ugyanakkor csak kettő, 200 főt meghaladó befogadóképességű tanteremmel rendelkezik. A színvonal javítását igénylik az oktatók és dolgozók elhelyezési- és munkakörülményei is. Csekély a könyvtári 50 db olvasóhely, az 500 fős szálló férőhely. A tornatermi kapacitás és a kültéri sporttevékenységre alkalmas létesítmények szűkösek. 51

52 Megnevezés Terület (m²) 19. táblázat Egyéb rekreációs lehetőségek a HHK-n Kapacitás Száma Állapota Műszaki igény 1 Színházterem fő 10. épület megfelelő 2 Könyvtár tétel 2. épület megfelelő 3 Csapatmúzeum 200 A épület megfelelő Bővítés 4 Tornaterem db 46. épület megfelelő 5 Tornaterem db 44. épület megfelelő 6 Tornacsarnok db 33. épület megfelelő 7 Fedett uszoda előzetes egyeztetés alapján a Készenléti rendőrség objektumában, elsősorban a honvéd tisztjelöltek oktatására 8 Szauna 20 1 db 42. épület megfelelő 9 Konditerem db 42. épület megfelelő 10 Futballpálya megfelelő 11 Teniszpálya db megfelelő 12 Futópálya m megfelelő 13 Akadálypálya db megfelelő 14 Sportkert 400 megfelelő Karbahelyezés karbahelyezés karbahelyezés 15 Sportöltöző épület megfelelő épület megfelelő épület megfelelő épület megfelelő A szálló 1980-ban épült háromszintes épület, szintenként 47 szobával. Kezdetben minden szoba három ágyas volt, a földszinten 2 szoba vendégszobává lett alakítva, így a szálló 417 férőhellyel kezdte meg működését ban az A és B épületben lévő 48 szobát fürdőszobássá alakították át. Jelenleg 134 szobában közel 500 hallgató elhelyezése oldható meg. A tornaterem alapterülete 547,2 m², 2005-ben a sportpadló burkolat és az épületgépészet belsőleg felújításra került. Az erdei judo-terem alapterülete 97,12 m², 2003-ban teljesen felújították. A kondicionáló-terem alapterülete 93,5 m², 2005-ben lett belsőleg felújítva. A Közigazgatás-tudományi Kar elhelyezésének meghatározó tényezője az infrastruktúra szűkössége, mely a képzési és az azt kiszolgáló tevékenységeket is egyaránt jellemzik. 52

53 A Budapesti Corvinus Egyetem Intézményfejlesztési Tervének a ig terjedő időszakban jelentkező célkitűzései az infrastruktúra vonatkozásában az alábbiak voltak: Épületek az épületrészek felújítása az olcsóbb és biztonságosabb üzemeltetés érdekében, valamint teljes akadálymentesítés Tantermek, oktatási helyiségek szemináriumi és előadótermek számának növelése Oktató és adminisztratív munkatársak elhelyezése - a megnövekedett hallgatói létszám miatt alapszak (BA), mesterszak (MA), egyetemi szak, továbbképzés szükségessé vált oktatói és adminisztratív személyzet elhelyezése Kari szakkönyvtár (Bibliotheca Publica) a belső tér felújítása, a tároló-kapacitás bővítése Informatika internetvégpontok számának növelése, WIFI lefedettség kiépítése, számítógépek számának növelése, minőségi cseréje, projektorok számának növelése Nyelvi laboratórium eszközpark cseréje Kollégium a hallgatók közösségi tevékenységéhez klub kiépítése, felszerelése, Sportlétesítmény a szabadtéri sportpálya csúszásveszélyes burkolatának cseréje, világítás, kerítés felújítása. A fenti célok megvalósítása során csak részeredmények születtek (pl. új tantermek, mosdók), de az alapproblémát, az infrastruktúra szűkösségét nem sikerült megoldani. Az épület olcsóbb és biztonságosabb üzemeltetése területén is csak részben sikerült előre lépni. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy a nyári időszakban ki nem használt helyiségek hasznosításából származó bevételt a kar nem tudta növelni. Összességében azt kell mondanunk, hogy a jogelődök infrastruktúrája a HHK kivételével csak szűkösen biztosította a szükségleteket. A vagyongazdálkodás területén pedig a rendelkezésre álló vagyoni elemek minimális bevételszerző képességet biztosítottak, amelyek költségvetés szempontjából nem számottevőek. A Ludovika Campus ebből a szempontból is áttörést jelent, hiszen egyrészt javítja az infrastrukturális helyzetet, másrészt mozgásteret biztosít a mindenkori rektor számára, a bevételek esetleges növelésével. A felsorolt hiányosságok mellett is jeleznünk kell, hogy a jogelődök eredményeire alapozva az egyik fontos hívószavunk a sportos egyetem képének kialakítása. Erre ösztönöznek minket az eddigi eredményeink, a Ludovika Campus nyújtotta lehetőségek és a hivatásrendekkel szemben megfogalmazott megrendelői igények. 53

54 Humánerőforrás 21. grafikon Az oktatók megoszlása a karok és a központ között Az NKE oktatóinak megoszlása a karok és az egyetemi központ között EK 9% HHK 44% KTK 22% RTK 25% Az oktatók és kutatók megoszlás a karok és a központ (benne az intézetek) között jelentős eltéréseket mutat (21. grafikon), de ez csak az adminisztratív munkatársak arányával együtt értelmezhető (22. grafikon). 22. grafikon Az adminisztratív munkatársak aránya Az NKE adminisztratív munkatársak aránya az összes, foglalkoztatott létszámhoz % % 23% 27% 26% 0 NKE EK HHK RTK KTK Összes foglalkoztatott Adminisztratív munkatárs

55 A két grafikon áttekintése alapján kimondhatjuk, hogy a karok között a HHK-n ahol az összes oktató 44%-a dolgozik van a legalacsonyabb arányú adminisztratív létszám (23%). Ugyanakkor a KTK-n és az RTK-n ahol az összes oktató 22%-a, illetve 25%-a dolgozik magasabb az adminisztrációs létszám aránya (26% és 27%). Ennek egyik oka az, hogy a HHK 2011-ben racionalizálta struktúráját és a kari belső arányokat, míg a másik két kar most dolgozik ezen. Önmagában az adminisztratív létszám magasabb aránya csak egy mérőszám, az egészséges struktúra és arányok kialakítását inkább a karhoz rendelt oktatási-kutatási portfólió határozza meg. Belátható, hogy a speciális sok esetben néhány fős osztályokat jelentő képzéseket folytató HHK és RTK esetében a magas oktatói létszám szükségszerűség, míg a nagyobb csoportlétszámokkal dolgozó KTK-nál ez nem indokolt. Év 23. grafikon Az oktatói-kutatói korösszetétel Az NKE oktatóinak és kutatóinak korösszetétele 61-19, , ,53 % , , % 6,87 16,96 20,53 36,3 19,34 Az oktatók-kutatók korfája arra utal, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tennünk az utánpótlás tervszerű biztosítására (23. grafikon). Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a megemelt nyugdíjkorhatár miatt kitolódik a korfa. A kiugróan magas arány az éves állománynál azt vetíti előre, hogy tíz éven belül az oktató-kutató állomány majd 60%-a ebben a minőségében befejezi munkáját. A minősített oktatók-kutatók korfája hasonló arányokat mutat. Különösen az MTA doktora cím esetében rossz a helyzet, hiszen ennek megszerzése időben és elvégzett munkában is a legnagyobb igényű (24. grafikon). 55

56 24. grafikon A minősített oktatók-kutatók korfája Az NKE teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatóinak és kutatóinak korösszetétele > ,48 5,71 6,67 10,48 11,43 14,76 15,24 13,81 % 21,43 0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25, >65 % 0,48 6,67 5,71 10,48 11,43 13,81 15,24 21,43 14, A szolgáltatások értékelése 25. grafikon Könyvállomány nagysága és megoszlása NKE jogelődök könyvtárainak könyv állománya ( ) HHK RTK KTK Össz HHK RTK KTK Össz HHK RTK KTK Össz Könyv A jogelődöknél működő könyvtárak dokumentum ellátottsága megfelelőnek mondható. Kiemelkedik ebből a szempontból a ZMNE könyvállománya, ami nagyságrendekkel nagyobb a másik két karnál (25. grafikon). A mai helyzetet jellemző, összesen közel félmilliós könyvállomány mennyiségileg, míg a gyűjtőkörnek megfelelő hadtudományi, 56

57 rendészettudományi, jogi és közigazgatási anyag minőségileg garancia az oktató-kutató munka kiszolgálására. Utóbbit jól szolgálják azok a külön gyűjtemények, amelyek adományozás útján jutottak az intézmény birtokába: Király Béla könyvtára, amely idegen nyelvű gyűjtemény és felöleli a XX. századi magyar történelem, a hadtudományok és a politika tudományok legjavát; Müeller Otthmár könyvtára, amely európai szintű, egyedülálló gazdagságú és minőségű gyűjteménye a robbantástechnika irodalmának. Árnyalja a képet, ha a könyvállomány mennyiségének változását is megnézzük között. Itt a számok alapján, mintegy 2%-os csökkenés mutatható ki, ami önmagában nem sok, de a felsőoktatási térben növekedés és nem csökkenés az elvárás. Különösen igaz ez akkor, amikor a felhasználók száma ugyanebben az időben 19%-al nőtt (26. grafikon). 26. grafikon A felhasználók számának változása Beiratkozott felhasználók számának változása az NKE jogelődök összesített adataiból ( ) Beiratkozott felhasználók száma Beszédes adatokat tartalmaz a 27. grafikon, amely a könyvtárhasználat néhány jellemzőjét mutatja. Ebből az látszik, hogy a távhasználat dinamikusan nő (120%), míg a helyben használt dokumentumok száma csökken (45%), miközben a kölcsönzött dokumentumok száma stagnál. Ebből egyenesen következik, hogy rohamosan növekszik az igény az elektronikus elérhetőség iránt, ami a könyvtári szolgáltatások fejlesztésénél meghatározó szempont kell legyen. Az informatikai szolgáltatások területén ellentmondásos a kép. A jogelőd intézmények jelentősen eltérő informatikai háttérrel kezdték meg az integrációt. Három eltérő hardver és szoftver állapot, három, a felügyeleti szervektől is függő, kultúra és környezet került összevonásra, hálózati kapcsolatok nélkül. A KTK informatikai szolgáltatásait korábban a BCE ISZK nyújtotta, mivel a kar nem rendelkezett önálló informatikai szervezettel és infrastruktúrával. Az egyetemi integráció egyik legfontosabb funkcionális kérdése az egységes informatikai rendszer kialakítása. Ennek érdekében megtörtént az infokommunikációs hálózati összeköttetés, a központi alkalmazások integrációja (Tanulmányi rendszer, Gazdálkodási rendszer, Tárhelyszolgáltatás, Levelező rendszer). Több mint gép van hálózatba kötve a telephelyeken. Folyamatban van a jogelődök által használt alkalmazások egységesítése. 57

58 27. grafikon Könyvtárhasználati szokások NKE jogelődök könyvtárhasználati adatai HHK RTK KTK Össz HHK RTK KTK Össz HHK RTK KTK Össz Beiratkozott felhasználók száma Kölcsönzők száma Távhasználatok száma Kölcsönzött dokumentumok száma Helyben használt dokumentumok száma

59 Az intézmény versenytárselemzése Oktatási terület Jelenleg a következő intézmények hirdetnek a KTK képzési profiljával azonos igazgatásszervező BA, nemzetközi igazgatási BA, európai és nemzetközi igazgatási MA, közigazgatási MA képzéseket: 20. táblázat Versenytársak az oktatásban Intézmény Andrásy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Azonosítható versenyelőny (valamennyi karral szemben) A KTK kurrikulumai szolgáltak mintaként a többi (követő) intézmény számára. A KTK az első közigazgatási képző intézmény. A KTK-n a legmagasabb az állami finanszírozású helyek száma. A KTK-n valamennyi igazgatási képzési képzés megtalálható: jelenleg valamennyi alapképzésnek mester kifutása, és (tervezetten) doktori kézpési lehetősége is elérhető. A KTK-n oktató szakemberek publikációi alkotják a legtöbb kar oktatási törzsanyagát. A KTK erősebb e- közigazgatási képzést, erősebb nyelvi kínálatot nyújt. A KTK kutatási és publikációs potenciálja magas, a kutatási eredmények integrációja könnyen megvalósulhat. A KTK-n valósulhat meg legkönnyebben a hivatásrendek közötti átjárás. (Közös képzési modul) Azonosítható hátrány Német nyelven folytatja mesterképzését, így a nemzetközi mesterképzésre adekvátabb képzési arculatot mutat. A mesterszak költségtérítés mértéke 20%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Német nyelven folytatja képzését, így a nemzetközi mesterképzésre adekvát képzési arculatot mutat. Az alapképzési költségtérítés mértéke 40%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Az alapképzési költségtérítés mértéke 40%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Az alapképzési költségtérítés mértéke 30%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Az alapképzési költségtérítés mértéke 20%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. A mesterszak költségtérítés mértéke 10%-kal alacsonyabb. Az alapképzési költségtérítés mértéke 30%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Összefoglalva a 20. táblázatot, a legtöbb versenytárs alacsonyabb kerettel, olcsóbb képzési formákat biztosít. Fontos továbbá, hogy a jelenlegi tendenciákból következtetve - valamennyi versenytárs kar vonatkozásában kötetlenebb, kisebb tanulmányi terhet adó, így könnyebben elvégezhető képzésekkel találkozhatunk. A KTK potenciális partnerei, velük kapcsolatban azonosítható együttműködési lehetőségek és szinergiák értékelése (21. táblázat). 59

60 21. táblázat Partnerek az oktatásban Intézmény Andrásy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Valamennyi felsoktatási intézmény Együttműködés lehetséges területe Német nyelven folytatott mesterképzésére becsatornázhatjuk az alapképzésen végzettek egy részét. Az Államtudományi Doktori Iskola számára hallgatókat fogadhatunk. Az alapképzés után jogi tanulmányokat folytatni kívánók számára könnyített képzési kurrikulumot munkálhatunk ki. Közös kutatásokban vehetünk részt, amelyek eredményeit közös tantárgyfejlesztésekké konvertálhatjuk. Közös államtudományi konferenciákat szervezhetünk. Közös továbbképzésekben gondolkodhatunk, optimalizálva erőforrásainkat. A korábbi együttműködések a továbbiakban is fennállnak. Ezen kívül számos oktatásiés kutatási együttműködésre nyílik tér, gazdasági, társadalomtudományi, műszaki területen. Valamennyi felsőoktatási intézménnyel körvonalazható egy együttműködés, az aktuális fenntartói elvárások függvényében. Az RTK fő célja, hogy magas szintű rendészeti szakmai felkészítést nyújtson a rendvédelmi szervek jövőbeni tiszti állománya számára. A kar az Európai Unióba integrálódott magyar közigazgatás egyik legjelentősebb területének, a rendészetnek hazai és nemzetközi relációban egyaránt elismert tudományos kutatási és oktatási bázisa, amely eurokompatibilis felkészültségű szakembereket, vezetőket képez. Magyarországon más felsőoktatási intézmény a rendészeti képzési ágba tartozó Bűnügyi igazgatási, és Rendészeti igazgatási alapszakokon, illetve a Rendészeti vezető mesterszakon nem folytat képzést, ezért ezen a területen versenytárssal nem rendelkezik. A rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány esetében érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon biztonsági szakemberek főiskolai, egyetemi képzésével az RTK és az Óbudai Egyetem foglalkozik, mely intézmények alapjában véve nem versenytársai egymásnak. A Rendőrtiszti Főiskolán 2006-ban megindított biztonsági szakirány elsősorban a civil személy- és vagyonvédelmi vállalkozások menedzselésére, alsó és középszintű vezetésére készít fel. Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara ezzel szemben mérnököket képez, akik a mérnökképzés általános céljaival összhangban, természet-tudományos, műszaki, gazdasági, szervezési és jogi ismereteket is szereznek. Az Óbudai Egyetem előnye az RTK-val szemben, hogy az alapképzés befejezése után a hadés biztonságtechnikai mérnökök tanulmányaikat tovább folytathatják a Biztonságtechnikai mérnöki mesterszakon. Ezzel szemben az RTK-n képzett biztonsági szakemberek MA továbbképzése nem megoldott. A kar dolgozik a Biztonsági vezető MA szak indításán, melynek akkreditációs anyagát még ez évben be kívánja nyújtani a MAB részére. A HHK-nak a honvédtisztképzés területén nincs versenytársa, mivel ilyen képzés az országban máshol nem folyik. A had- és biztonságtechnikai mérnökképzés amelyet az Óbudai Egyetemmel közösen művelt a kar kifutó jelleggel megszűnik. A biztonság és védelempolitikai képzés szintén egyedi a hazai felsőoktatásban. 60

61 Kutatási terület Az NKE kutatási területének versenypozíciója részben egyszerű, más közelítésben viszont rendkívül komplex. Az egyszerűség abban jelentkezik, hogy az integrált egyetemmel intézményszerű monopólium jött létre illetve erősödött meg a had-, rendészet- és közigazgatás tudomány területén. Ez kiváló lehetőséget ad a hatékony erőforrás koncentrációra, az állam érdekeinek és fókuszainak érvényesítésére, a tudományterületek szinergiáinak szervezeti megteremtésére. A versenyhelyzet komplexitását ugyanakkor a társtudományokhoz való kapcsolatrendszer (például a jogtudomány, közgazdaságtudomány, informatikatudomány) jelenti, amely az NKE kutatóinak személyes tudományos beágyazottságán keresztül jelentkezik. Az egyetem számos minősített kutatója ugyanis ezekhez a társtudományokhoz kötődik egyetemi végzettsége, doktori fokozata illetve köztestületi munkája alapján. 22. táblázat A doktori képzés versenyhelyzete Egyetem Doktori Iskola Kutatási terület Verseny/Együttműködés Óbudai Egyetem Debreceni Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Biztonságtudományi Marton Géza Állam- és Jogtudományi Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Jog- és Államtudományi Nagyon jó kapcsolat az egyetemek között, de számos elemében konkurencia. Verseny semleges helyzet, földrajzi távolság Verseny semleges helyzet, földrajzi távolság Szoros együttműködés, partnerség ELTE Állam- és Jogtudományi Versenyhelyzet, ELTE komoly hagyomány és erőforrás. Pécsi Egyetem Szegedi Egyetem Széchenyi Egyetem, Győr Andrássy Egyetem, Budapest KGR Állam- és Jogtudományi Állam- és jogtudományi Állam- és Jogtudományi Interdiszciplináris Állam- és Jogtudományi (nem akkreditált) Partneri viszony, tradicionális együttműködés Partneri viszony, tradicionális együttműködés Partneri viszony, tradicionális együttműködés Partneri viszony, tradicionális együttműködés ELTE Politikatudományi Inkább versenyhelyzet BCE Politikatudományi politikai rendszerek komparatív elemzése Együttműködésben van a KTK-val, de saját iskola esetén versenytárs. BCE Nemzetközi kapcsolatok Szűkös erőforrások miatt inkább versenyhelyzet és konkurencia. Pécsi Egyetem Interdiszciplináris Helyettesítő kategoria, mint számos hasonló DI esetében 61

62 A HHK kivételével sem a rendészeti, sem a közigazgatási területen nem folyt saját tudományos utánpótlás nevelés, hanem más egyetemek, karok, egyéb területeihez kapcsolódva zajlott ez (pl. közigazgatási karon a Pázmány, a Széchenyi Egyetem vagy a Corvinus Egyetem doktori iskoláiban illetve a rendészeti karon a Pécsi Egyetem jogi doktori iskolájában). Ebben a vonatkozásban tehát az NKE tudományos versenyhelyzete kimondottan éles, hiszen önálló reputációval megalakulásakor csak a Hadtudományi Doktori Iskola, illetve a Katona Műszaki Doktori Iskola révén rendelkezik (22. táblázat). Mivel a közszolgálat tudományterületei egy intézménybe kerültek, ezért az OTDK részvétel hasonló kihívásokat fog jelenteni hallgatóinknak mint a doktori képzés. Részben az egyetemi szekciók szinte azonnal országosak lettek, részben viszont a diverzitás biztosítása miatt komoly nehézség támadt a társterületek szekcióiban való sikeres szereplés biztosítására. A kihívást jelenleg az jelenti, hogy a Had- és Rendészettudományi Szakmai Bizottság, illetve az általa rendezett OTDK szekció belterjessé válhat, mert mind a rendészettudományi, mind a hadtudományi terület potenciális pályázói, TDK résztvevői az NKE-ről lesznek. Ezt elkerülendő az olyan társ téma területeken, mint a jog, a történelem, a szociológia, vagy akár az informatika, alkalmazott informatika más egyetemeken is hirdetni kell ezt a szekciót, azaz onnan is kell toborozni OTDK résztvevőket. NKE és a kutatóintézetek illetve minisztériumi háttérintézmények Az NKE versenyhelyzetben van a kutatás területén néhány MTA intézettel vagy minisztériumi háttérintézménnyel: pl. Jogtudományi Intézet, Magyar Külügyi Intézet. A Stratégiai Védelmi Kutató Intézet közel 20 éves múltra tekint vissza. Bár mind létszámában, mind lehetőségeiben komoly kihívásokkal küzd, mégis a területen az egyik vezető kutató intézet. Ugyanakkor ezekkel az intézményekkel nem a verseny erősítése, hanem az együttműködés a cél, az NKE kapacitásainak fokozatos megerősödésével úgy, hogy bizonyos területeken pl. külügyi kutatások, tanulmányok, ennek súlypontja az NKE-re kerüljön. Az NKE átfogó és integrált módon képes a rendészettudomány művelésére és megfelelően koncentrálja az ehhez szükséges szakembereket és kutatási eszközöket. Ebben a vonatkozásban monopol versenyhelyzetben van. Ez vonatkozik a rendészettudomány belső szakmai, szubsztantív területeinek tanulmányozására, (például a rendőri közrendvédelmi működés vagy a bűnügyi hírszerzés sajátos szakmai ismeretei) és a közigazgatási és jogi kontextus tanulmányozására egyaránt. A rendészet alapvető jogi és közigazgatási meghatározottsága miatt a rendészeti jog és a rendészeti igazgatás tudományos kutatása a rendészettudomány egyik stratégiai területe. További stratégiai területet alkot a rendészeti vezetés, a rendészeti menedzsment, a parancsnoki működés kutatása. A rendészet társadalmi beágyazottsága lényegessé teszi a tág értelembe vett társadalmi összefüggésrendszer szociológiai, történelemtudományi, stb. szempontú figyelembevételét. A kutatási helyzet szempontjából a rendészettudomány belső, kifejezetten szakmai témái nem jelentenek problémát. Éles versenyhelyzet az igazgatási, jogi, vezetési és társadalmi kontextus tudományos kutatásával keletkezhet. A versenyhelyzet pontos felmérését bonyolulttá teszi az önálló rendészettudomány viszonylag fiatal jellege az, hogy ez a fiatal tudományosság jelenleg is keresi tudomány-rendszertani helyét. A rendészettudományt hosszú ideig az állam- és jogtudományok keretében művelték és ebből fakadóan a rendészet jogtudományi megközelítése a mai napig döntő jellegű. Ilyen értelemben potenciális versenytársak az államés jogtudományi karok, illetve az állam- és jogtudományok különböző műhelyei. Az 62

63 államtudományok közül a közigazgatás-tudomány, a szakjogtudományok közül a közigazgatási-jogtudomány foglalkozik aktívan a rendészet különböző területeivel. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez a jogtudományi, illetve közigazgatás-tudományi érdeklődés a dolog természeténél fogva kevésbé vonatkozik a rendészet belső, kifejezetten szakmai jellegű működésére. A rendészettudomány integrált művelésében kevesebb, a jogi és igazgatási, valamint a menedzseri, illetve társadalmi vagy éppen informatikai aspektusok kutatásában jóval több potenciális versenytárs. A rendészettudomány egyik sui generis műhelye kétségkívül az RTK. Hasonló átfogó rendészettudományi műhely a Magyar Rendészettudományi Társaság és annak különböző bizottságai és szakmai testületei, illetve az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának Rendészettudományi Albizottsága. Ezek azonban az RTK-tól teljesen különböző szervezeti formában működnek, illetve jelentős részben az RTK munkatársaiból állnak. Megítélésünk szerint az RTK vonatkozásában is az a helyes megközelítés, hogy azokat az intézményeket, amelyek érintkező kutatási területtel rendelkeznek, inkább együttműködő partnereknek tekintjük. Így például az állam- és jogtudományi karokkal való együttműködés megnyilvánulhat hazai és nemzetközi pályázatokon való közös részvételben. Az NKE sajátos profiljából adódóan a nemzetközi szintéren is inkább partnerek, mint versenytársak környezetében működik. Ugyanakkor amennyiben az egyetem Közép- és Kelet Európai régióban markáns szerepre tör, szem előtt kell tartani a versenytársak által a térségben kínált közszolgálati/közigazgatási képzések sajátosságait. A Best Masters.com közigazgatási mesterprogramok rangsorolása szerint az alábbi felsőoktatási intézmények jelennek meg az első 10 helyen 2 : 1. Lomonosov Moscow State University Master in Public Administration 2. University of Economics Prague, VSE Master in Public Administration and Regional Development 3. Corvinus University of Budapest MA in Public Administration 4. SGH - Warsaw School of Economics Master in Social Policy (Public Administration) 5. Central European University Master of Arts in Public Policy 6. State University of Management - Higher School of Business Master of Public Administration 7. KNEU - Kiev National Economic University Master in Public Service 8. Facultatea de Administratie Si Afaceri Universitatea Din Bucuresti Master in Public administration 9. Nicolaus Copernicus University Master in Economics of the Public System 10. Master s School of Excellence in Business and Economics Master in Public Administration Management 2 forrás: 63

64 A felmérésben közigazgatási mesterképzésben piacvezető Lomonosov egyetem Graduate School of Public Administration-al szemben az alábbi azonosítható hátrányokkal kell jelen pillanatban számolni; - jelentős adminisztratív és menedzsment jellegű készségfejlesztést magában foglaló, konkrét közigazgatási problémák elemzésére épülő, szeminárium jellegű gyakorlatias képzés, - oktatás-módszertani sokszínűség, folyamatos tematikai és módszertani/technológiai innováció, - stratégiai nemzetközi partnerségek nagy presztízsű intézményekkel (ENA, LSE), - globális nemzetközi beágyazódás és együttműködések (EGPA, IASIA, ASPA), - négy nyelvű honlap (angol, francia, orosz, spanyol). A katonai felsőoktatás minden országba eltérő. Vannak olyan országok, mint például Csehország és Lengyelországok, ahol a felsőoktatás integráns részét képezik a katonai felsőoktatási intézmények (pl.: Csehországban a brnoi Nemzetvédelmi Egyetem), de vannak olyan országok, mint például Ausztria, ahol a közelmúltig nem is adtak diplomát ezen intézmények. Ennek megfelelően nem készül katonai tanintézeteket magába foglaló rangsorolás. Ezt lehet mondani, ahány ország, annyi példa van a tisztképzésre, a katonai felsőoktatásra. Ez alapvetően történelmi, politikai és a hadseregek szervezési kérdéseire és okokra vezethető vissza. Hangsúlyos az NKE számára, hogy tekintve a nemzeti tisztképzés meghatározottságát nem versenytársaknak, hanem együttműködő partnereknek tekintjük ezeket az intézményeket. Az NKE-HHK nemzetközi kapcsolatai jelentős részben ilyen tanintézetekkel kialakult együttműködések. 64

65 A gazdasági, társadalmi hatások értékelése 28. grafikon Átlagkeresetek az egyetemen Az NKE évi átlagkeresetei (Ft/fő/hó) Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft egyetemi összes oktató, kutató felsőfokú végzettségű középfokú végzettségű alapfokú végzettségű Ft/fő/hó Ft Ft Ft Ft Ft Az NKE költségvetési létszáma 618. Emellett 170 fő hivatásos állományú, 55 fő egyéb kirendelt, 10 fő megbízási szerződéssel dolgozik az egyetemen. Az átlagkeresetek azt mutatják, hogy az egyetemen dolgozó közalkalmazott munkatársak bére (28. grafikon) összehasonlítva a KSH megfelelő adataival egészében megfelel az ágazat átlagának (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli012.html). Az NKE földrajzilag elkülönülő telephelyeken működik, ennek következtében, illetve a több ezer fős hallgatói létszám figyelembevételével jelentős gazdasági hatást gyakorol a közvetlen közelében lévő gazdasági szereplőkre. Keresletet befolyásoló hatása nehezen meghatározható, de ha a hallgatói juttatások adatait vesszük alapul ez több 100 millió Ft-os vásárlóerőt képvisel. A HHK elsősorban a védelmi szektorban érdekelt, ott beruházó-fejlesztő cégekkel örökölt kapcsolatokat a jogelődtől. Ezek a kapcsolatok elsősorban a K+F területén kecsegtetnek eredménnyel. Az RTK tevékenysége sem nélkülözheti a kiterjedt kapcsolatokat a különféle szakmai, tudományos szervezetekkel. Ilyenek például: Magyar Rektori Konferencia, Személy-, Vagyonvédelmi-, Magánnyomozói Szakmai Kamara, Magyar Rendészettudományi Társaság, IAPA Nemzetközi Polgárőr Szövetség, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Korszerű Rendőrtisztképzésért Alapítvány. A gazdasági szféra szereplőivel kialakított kapcsolatok lényeges bővítésére van szükség. Az RTK profilját tekintve a biztonsági szférához tartozó vállalkozások potenciálisan partnereinknek tekinthetők. Ezekkel közvetlen kapcsolatok fejlesztése szükséges, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetén (Személy-, Vagyonvédelmi-, Magánnyomozói Szakmai 65

66 Kamara) keresztül a kapcsolatok szervezettségét és hatékonyságát (pl. forrásbővítésben mérve: szakképzési fejlesztési hozzájárulás) fokozni lehet. 29. grafikon Együttműködési megállapodások fajtái Együttműködési megállapodások megoszlása az NKE jogelődöknél ( össszesített adat) Egyéb, más intézmény 41% Külföldi felsőoktatási intézmény 7% Hazai felsőoktatási intézmény 52% A jogelődök számos megállapodást kötöttek. A 29. grafikon azt mutatja, hogy elsősorban a hazai felsőoktatási térben volt igen nagyarányú ez a tevékenység (52%). Sajnálatos ugyanakkor, hogy a nemzetközi megállapodások volumene igen alacsony, mindössze 7%. Az együttműködések intenzitása is változó, egyrészt egy-egy pályázat kapcsán élénkülnek fel a kapcsolatok, másrészt sok a formális, tartalom nélküli együttműködési megállapodás. Ami az együttműködések jellegét illeti, kiegyensúlyozottabb a kép (30. grafikon). Döntő többségében oktatási megállapodásokat kötöttek a jogelődök, illetve szakmai és tudományos jellegű megállapodások születtek. Az adatok azt mutatják, hogy tekintettel a közös oktatási tevékenység alacsony számára formalizált, tartalommal kevéssé megtöltött szerződéseket kötöttek a jogelődök. Az együttműködések jövedelmezősége nehezen forintosítható. Kivétel ez alól az Óbudai Egyetemmel kötött pályázati megállapodás, amely mögött közel 900 millió forint áll. A jogelőd intézmények tudomány és kultúra közvetítő szerepe számottevő. A konferenciák, fesztiválok, kerületekkel közös rendezvények (Ludovika fesztivál) jelentős szerepet játszanak az intézmények és a környezet életében. Jó példa erre a ZMNE által támogatott Zrínyi fesztivál, amelyet együttműködési megállapodásban rögzített elvek mentén évente rendeznek meg a horvát-magyar határ mentén fekvő falvak adózva Zrínyi Miklós kultuszának és a hazaszeretetnek. A Zrínyi-Újvár Várjáték- és Kulturális Fesztivál a közös összefogás eredményeként 2007 óta működik ben Őrtilos, 2008-ban Légrád, 2009-ben Murakeresztúr, 2010-ben Donja Dubrava rendezte az eseményt. Az 5. jubileumi rendezvénynek Belezna adott otthont, szeptember 10-én ben Zákányfalu, ban Donja Vidovec, 2014-ben Molnári települések a rendezők. 66

67 A konferenciák és más tudományos rendezvények néhány kivételtől eltekintve nyilvánosak, így jelentős vonzást gyakorolnak az adott tudomány művelőire, másrészt az érdeklődők számára is nyitottak. 30. grafikon Az együttműködési megállapodások jellege Együttműködési megállapodások jellege az NKE jogelődöknél ( össszesített adat) Szakmai 22% Tudományos 16% Oktatási 62% A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése Az NKE és jogelődjeinek értékelését a fenntartható fejlődés szempontrendszerében négy területen végezzük el: A képzések területén eddig is azt a célt követtük, hogy a fenntartható fejlődés szempontjai ne egy tantárgyhoz kötődjenek, hanem a gondolkodásban, a későbbi munkakörben kibontakozó szemléletben realizálódjanak. Mindezt úgy, hogy szakma specifikusan, a hivatásrendek sajátosságainak megfelelően és súllyal kerüljön be a tananyagok fejlesztésébe. A fenti célkitűzést egyre inkább a gyakorlat- és problémaorientált képzésekkel valósítjuk meg. Ebben a valamennyi hivatásrendet érintő éves zárógyakorlat, a szakmai gyakorlatok rendszere, a hallgatói kutatómunka (TDK) és a gyakorlati életet jól ismerő külső előadók intenzív bevonása egyaránt segítségünkre van. Különböző szintű elismerések rendszerét kialakítva motiváljuk mind az oktatókat, mind a hallgatókat a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre. Az állam- és jogtudományok területén a szociális érzékenység kialakítása, a hadtudományok és a rendészettudományok területén a civil kapcsolatok erősítése, valamennyi hivatásrendnél a környezetvédelem oktatásának, fontosságának hangsúlyozása segítheti ezt a területet. Az intézményi gazdálkodás területén mind a jogelődöknél, mind az NKE viszonylatában ellentmondásos a kép. A racionalitás azt diktálja, hogy erősen központosított gazdálkodást folytassunk, míg a fenntartható fejlődés elvei szerint a decentralizált modell a preferált. 67

68 Az NKE esetében a vizsgált időszak végére kitűzhető cél a jelenlegi rendszer lassú, lépcsőzetes elmozdítása, a karok (intézetek) gazdálkodási szabadságának növelése. Elsősorban a K+F bevételek esetében követhető ez a módszer, egyúttal motiválva is a szervezeti egységek ilyen irányú tevékenységét. Fontos támogató eleme a racionalizált gazdálkodásnak az adattár alapú vezetői információs rendszer (VIR), amellyel a jogelődök közül a ZMNE rendelkezett egyedül. Ennek a rendszernek az aktualizálása az NKE szervezetére 6 millió forintos ráfordítással oldható meg. A kutatás-fejlesztés és innováció területén is elengedhetetlen a minőségirányítás bevezetése. Ez biztosítja a fenntartható fejlődést szolgáló kutatások támogatását, az egységes követelmények és az elvégzett munkát elismerő ösztönző rendszer kialakítását. Különösen hasznos ezen a területen az a szoros együttműködés, amely a jelenleg is futó TÁMOP pályázatokban a KKV-kal kialakult. A kutatási területek az intézmény jellegéből adódóan országos hatókörűek, elegendő itt talán a kritikus infrastruktúrák védelmére, vagy a közigazgatási szakemberek át- és továbbképzésére gondolnunk. A szolgáltatások szintjén is érvényesítjük a fenntartható fejlődés szempontjait. Egy felsőoktatási intézmény infrastrukturálisan, működési és kommunikatív jellegénél fogva is ideális színtere a konferenciáknak, előadássorozatoknak, és egyéb rendezvényeknek. Minden ilyen jellegű rendezvény lehetőség arra, hogy a fenntartható fejlődés követelményeit megismertessük. Ugyancsak ide tartozik a könyvári szolgáltatások rendszere, a keresőszolgáltatások biztosítása. Ide sorolhatjuk az ALUMNI és diplomás pályakövető rendszereket is. A jogelődöknél ezek a rendszerek működtek, az NKE viszonylatában Életpálya Iroda segíti ezt a szolgáltatási formát. A hivatásrendekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelően a szolgáltatások fejlesztésének kiemelt színtere a fizikai és szellemi rekreáció. Az infrastrukturális adottságok, a Ludovika Campus fejlesztési tervei kiemelt figyelmet fordítanak erre a területre, a sportos egyetem képének kialakítására és fenntartására. Ezt a célt szolgálja a Bárka Színház egyetemi színpadi szerepének kialakítása is. Az intézményi működés és infrastruktúra fejlesztése területén is érvényesítjük a fenntartható fejlődés szempontjait. A képzés során keletkezett veszélyes anyagok szakszerű és szervezett begyűjtése (Hungária krt-i Campuson használt elemgyűjtők kihelyezése, szelektív hulladékgyűjtés), újra feldolgozott papír felhasználási arányának növelése, a továbbfejleszthető technológiák és rendszerek bevezetése mind ezt a célt szolgálják. Nehezíti a helyzetet, hogy a fenntartó minisztériumok szabályozó rendszere nem egységes, így karonként eltérő a követelmények érvényesíthetősége. Örömteli, hogy mindhárom karon szervezetten folyik a veszélyes anyagok kezelése, ártalmatlanítása, ami az évi 500 kg-os felhasználást tekintve indokolt. Ugyanakkor egyik jogelőd sem rendelkezett fenntarthatósági tervvel, vagy programmal. Az NKE vonatkozásában ez elengedhetetlen a 2012-es év végére. Az infrastruktúra fejlesztések során a fenntarthatósági szempontok a Ludovika-projektben is érvényesülnek. a kijelölt területen és a szomszédos utcákban úgy tud megvalósulni a beruházás, hogy bővül a zöldterület, az épületek egy része a szomszédos utcákban üres, vagy mára rossz műszaki állapotba került épületeket befogadó, köztulajdonban álló telkeken valósul meg; 68

69 a beruházással és telepítéssel a történeti kulturális örökség ápolása, történeti hagyományok megelevenedése valósul meg, hiszen az épületegyüttes eredendően is felsőoktatási funkciót szolgált; jelenleg az Orczy kert jelentős része elzárt a közcélú használattól, ipari funkciót szolgál, vagy szolgált a közelmúltig, és most megvalósulhat ezek zöldterületté alakítása, bekapcsolása a szabadidős funkcióba, az egyetemi campusba; a Campus és a park rehabilitáció együttesen megvalósítja egy szlömösödő, részben rozsdaövezetivé vált korábbi történeti kert és közterület városrészi rehabilitációját, revitalizálását; egy közbiztonságilag érzékeny területen jó tájolással jelenik meg a rendőrtiszti képzéshez szükséges létesítmények egy része, így bizonyosan javul a közbiztonság a Józsefvárosban; a fejlesztés kisugárzó hatása révén egy megújulásra szoruló budapesti-józsefvárosi városrész fejődése, rendbetétele válik lehetségessé. hosszú távon jól működő funkcionális és építészeti megoldás jön létre. Fontos középületeket hosszú évtizedekre tervezünk és építünk föl a magyar adófizetők pénzéből, időtálló megoldást adva. A beruházás START mintaprogramban valósul meg. Kézi bontásban, romeltakarításban, kertészeti, parkrendezési munkában kínál majd foglalkoztatási lehetőséget a program. A évtől bevezetésre kerülő új típusú közfoglalkoztatás keretében az állam maga szervezi a közfoglalkoztatást. A programban a munkaerő piacon hátrányban lévő, köztük az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát is elérjük Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése Az NKE a három jogelőd intézmény integrációjával jött létre. Az integráció során eltérő kultúrájú hivatásrendek, különböző hagyományrendszerek, eltérő felkészültségű felsőoktatási szervezetek alkottak újat. Az elkövetkező négy évben az integráció kiteljesítése az egyik legfontosabb feladat, amely elvezet a hazai felsőoktatási paletta meghatározó egyeteméhez. Olyan egyetemhez, amelyet nemzetközi szinten is jegyeznek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény egyértelmű célként fogalmazta meg az egységesülő közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtését. A létesítés tekintetében kiemelt cél, hogy az egyetem az érintett hivatásrendek életpályastratégiájának integrált képzési központja legyen és hatékonyabbá váljon a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztése. Az egyetem létesítése utat nyit egy integráltabb képzési szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések és az átképzések területén. A képzési területek közötti integráció meghatározó az állam működésének tágabb összefüggéseit értő tisztviselők, tisztek nevelésében, és szükséges a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében. Az oktatási portfólió egyedisége, az integráció során megfogalmazott célok egyértelművé teszik, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jövőjét önállóan képzeli el és ennek megfelelően tervezi szervezetfejlesztését, szervezi struktúráját, vezetés-irányítási rendjét, csoportosítja erőforrásait. Ugyanakkor a nemzeti közszolgálati felsőoktatási együttműködési zóna meghatározó tagjaként a közszolgálati továbbképzési-vezetőképzési rendszerben szoros kapcsolatokat épít ki az ebben a zónában szolgáltató hét egyetemmel, és a kormányhivatalokkal. 69

70 4.1. A jövőkép meghatározása 4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS TERÜLETEI A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az a felismerés hozta létre, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést igényel. Másrészt, a képzett, tapasztalt és elkötelezett közszolgák számára pályaelhagyás esetén olyan, a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, amely a társadalom számára a további hatékony munkavégzést lehetővé teszi. Harmadrészt, célszerű a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra helyezni, úgy, hogy az egyetem az érintett hivatásrendek életpályastratégiájának integrált képzési központja legyen és hatékonyabbá váljon a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztése. Az intézmény létrejötte megteremti a lehetőségét annak, hogy integráltabb képzési szerkezet jöhessen létre az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések és az átképzések területén. Ez az oktatási-kutatási-szervezeti integráció meghatározó keret az állam működésének tágabb összefüggéseit értő tisztviselők, tisztek nevelésében, és szükséges a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében. Az intézmény olyan területeken oktat és kutat, amelyek egyedülállóak a hazai felsőoktatási palettán és nemzetközileg is egyedi ez a fajta integráció. Ennek megfelelően adottak a tartalmi alapok ahhoz, hogy itthon az egyetem vezető és meghatározó műhelye legyen az államtudomány, a hadtudomány, a katonai műszaki tudomány a rendészettudomány és a határterületen kapcsolódó tudományágak művelésének. Nemzetközi színtéren pedig jó eséllyel pályázhat egy olyan pozícióra, amely megkerülhetetlen szellemi műhellyé teszi a fenti tudományterületeken. Az egyetem gazdasági és műszaki funkcióinak működtetése és fejlesztése egy olyan folyamat kell, hogy legyen, mely egy jól meghatározott Jövőkép felé tereli a mindennapi működést. Az egyetemi működés célja az alapfeladatok ellátása, a kibocsátás minőségének javítása. E két cél finanszírozása pusztán állami támogatásból nem oldható meg, hiszen az a béreket és azok terheit sem fedezi. Az egyetem jelenlegi gazdálkodási lehetőségeit a stratégiai tervezéssel növelni szeretnénk. Ennek elérése csak úgy képzelhető el, ha kiegészítő forrásokat tudunk bevonni. A többletbevétel szerzés célja az egyetemi küldetés megvalósításához szükséges kiadások fenntarthatósága, s emellett az élet-, munka- és szolgáltatási körülmények javítása. Mindezek alapján az egyetem gazdálkodási stratégiájának is arra kell választ adni, hogy miként tudunk forrásokat teremteni az egyetemi műszaki fejlesztésekhez, forrásokat teremteni az egyetemi szakmai fejlesztésekhez, innovációkhoz, összhangot teremteni az Egyetem bevételteremtő képessége és kiadási szintje között, továbbá a teljesítményt elismerő jövedelemszintet kialakítani, beleértve az ehhez szükséges források biztosítását is. A jövőre vonatkozóan azzal számolunk, hogy az állami finanszírozású hallgatók képzési költségtérítését figyelembe véve a költségvetés egyre nagyobb hányadát teszik ki ezen saját bevételek. Célunk a saját bevételek arányának növelése. A relatíve csökkenő állami rész pótlására a saját bevételek egyre nagyobb hányadát kell bevonni közcélokra (nem csak a 70

71 megtermelőik finanszírozására), ami a teljesítmény ösztönzés és elosztás új rendszerének kidolgozását igényli. A karok gazdálkodási jövőképében megjelölt célok természetesen csak akkor töltik be küldetésüket, ha azok pontosan illeszkednek az intézményi célok rendszerébe. A karok gazdálkodási tevékenységének és szervezetének jövőképe: a karok gazdasági és műszaki szervezete hatékonyan, magas szakmai színvonallal és a megkívánt időzítéssel legyen képes kiszolgálni a hazai és a nemzetközi felsőoktatásban, kutatásban elérni kívánt célokat, a karok belső környezetükben folyamatosan fenntartják a rendezett, kiszámítható, teljesítményelvű és költséghatékony munkavégzés feltételeit, külső és belső kapcsolataikat az átláthatóság, a kezdeményezés, a hagyománytisztelet és a rugalmasság jellemzi A tevékenységre vonatkozó jövőkép meghatározása A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a következő négy évben folytatja az integráció kiteljesítését, megújítja oktatási és kutatási portfólióját, ehhez kialakítja és folyamatosan fejleszti szervezeti és vezetési struktúráját, stabilizálja gazdálkodását és a szolgáltatások széles palettáját hozza létre. Fenntartói elvárás, hogy az időszak végére az egyetem az államtudományok kiemelkedő oktatási-kutatási műhelye legyen. Olyan műhely, amely az alkotmányjogi ismeretek első számú művelője, stabil és elismert nemzetközi beágyazottsággal, teljes hazai lefedettséggel. Ennek elsődleges letéteményese a KTK, együttműködve az egyetem más karaival és intézeteivel. Az egyetem azokon a területeken, ahol sajátos jellegénél fogva eddig is egyedüli képzési hely volt (hadtudományok, rendészettudományok, nemzetbiztonság), korszerűsíti oktatásikutatási kínálatát, növeli nemzetközi elismertségét. Ahhoz, hogy a fenti célok megvalósuljanak az oktatás-, kutatás-, szervezet-, infrastruktúra-, humán erőforrás és szolgáltatásfejlesztés területein kell előbbre lépnünk A szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározása Az egyetemi integrációt három karral valósítottuk meg. Hosszabb távon reálisnak tűnik egy negyedik nemzetközi kar létrehozása is. Az államtudományi profilú KTK Államtudományi Karrá fejlesztése, esetleg Állm- és Közigazgatás-tudományi Kar néven reális célkitűzése lehet egy következő fejlesztési ciklusnak. A karok közötti intézetek az integrációs szakaszban jól szolgálják a kiemelt területek fejlesztését, de hosszabb távon a kari képzés felé kell elmozdulnunk mind szervezeti, mind adminisztratív okokból. A KTK-n létrehozott intézeti szakcsoportok a kari szervezeti átalakításnak ebben a szakaszában megfelelnek, de rövid időn belül az életképes szakcsoportokra alapozva tanszékeket hozunk létre. Az integrációs célokat szolgáló közös kutatói szervezet még ebben a fejlesztési ciklusban létrehozható. 71

72 4.2. A stratégiai irányok meghatározása Az általános stratégiai irányok 23. táblázat Stratégiai irányok elméleti összefoglalása Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Stratégiai opciók Oktatás Képzési terület Képzési területek Fejlesztés Kutatás-fejlesztés és innovácó Intézményirányítás Képzési szint Képzési területek és szintek Fejlesztés Tevékenységi hatókör Intézmény egészére Országos Felnőttképzési aktivitás Intézmény egészére Fejlesztés Képzési kínálat kialakításának motivációja Tevékenység súly az alaptevékenységekben Intézményi szerep az innovációs láncban Tevékenység kiemelt területei Intézmény egészére Intézmény egészére Intézmény egészére Minden művelt tudományágban Munkapiaci (megrendelői) igények Fejlesztés Elsősorban tudományos kutatás Fejlesztés Tevékenység hatóköre Intézmény egészére Nemzetközi Belső működési struktúra átalakítása Intézmény egészére Nem tervezünk jelentős változásokat Szervezeti önállóság Integráció Intézmény egészére Laza tematikus vagy hálózatos együttműködés Gazdálkodás Gazdálkodás stratégiája Intézmény egészére Fenntartható módon Gazdálkodási egyensúly fenntartása Vállalkozási tevékenység intenzitása Szolgáltatási tevékenység intenzitása Intézmény egészére Intézmény egészére Intézmény egészére Kiadáscsökkentés és bevételnövelés egyszerre Fejlesztés Szolgáltatások minőségének fejlesztése, és változatosabbá tétele Humánerőforrás Oktatók-kutatók státusza Intézmény egészére Döntően főállású Infrastruktúra Szervezet átalakítás Kiválóságra törekvés Kapacitások fenntartása Intézmény egészére Fejlesztés Oktatói-kutatói utánpótlás Intézmény egészére Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával Létesítményi kapacitások megőrzése Hungária krt. Ménesi út, Farkasvölgyi út Szinten tartás Létesítménygazdálkodás Ludovica Campus Fejlesztés Vezetés-irányításeszközrendszer Intézmény egészére Fejlesztés Intézményfejlesztési célok Intézmény egészére Kiemelt felsőoktatási ennek alárendelve intézmény minősítés megszerzése 72

73 A 23. táblázatban összefoglaltuk azokat a stratégiai opciókat, amelyeket reálisan kitűzhetünk a vizsgált időszakra. Az oktatás, a kutatás, az intézményirányítás, a szervezet átalakítás, a humánerőforrás fejlesztés, a gazdálkodás, az infrastrukturális fejlesztések végrehajtása biztosítja azt, hogy megfeleljünk a stratégia célnak: a kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés megszerzése. Ez olvasatunkban nem cím, hanem valóban olyan minősítés, amely tartalmában felel meg a követelményeknek. 73

74 4.3. A stratégiai célok meghatározása Oktatásfejlesztés Az NKE oktatási stratégiai célkitűzése, hogy a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás többciklusú, autonóm és többkarú egyetemeként, a fenntartó minisztériumok követelményeinek eleget téve, valamint a jogelődök értékeit és hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve: biztosítsa a versenyképes szakmai tudás elsajátítását, a nemzeti, az európai és a szövetségesi értékek iránt elkötelezett közigazgatási, rendészeti, honvédelmi és nemzetbiztonsági értelmiség nevelését; alapozza meg és segítse elő a hivatásrendek (és az általuk képviselt állami szolgálatok) közötti átképezhetőséget és átjárhatóságot; erősítse tudományos-szellemi központ jellegét, fokozza a közös, illetve összehangolt kutatásokkal a tudományos kutatás gyakorlat-orientáltságát és hatékonyságát; közvetlenül illeszkedve a hazai, valamint közvetve a külföldi felnőttképzési rendszerekhez, át- és továbbképző programjaival biztosítsa az élethosszig tartó tanulás periodikus, célorientált lehetőségét; biztosítsa a közigazgatási, a rendészeti, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági személyi állomány ideális kompetenciáinak és személyiségjegyeinek kialakítását, ahol a végzett hallgató: feladatmegoldó, kreatív, innovatív gondolkodású, nyelveket beszélő, széles szakmai alapműveltséggel és együttműködési készséggel rendelkezik; növelje a gyakorlatorientált képzés súlyát valamennyi képzési területen, szinten és formában; hatékony képzéseivel szolgálja a Magyary Programban megfogalmazott célok elérését. Az egyetem átfogó felkészítést, biztos tudást és biztos életpályát biztosít a közigazgatás valamennyi szintjén és típusánál, a közszolgálati szerveknél, a fegyveres és rendészeti szerveknél, valamint olyan gazdasági társaságoknál és non-profit intézményeknél, melyek kapcsolatban állnak a közigazgatási szervekkel. Az itt szerzett végzettség a munkaerő piacon jól hasznosítható. Lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve intézményeiben, valamint nemzetközi szervezetekben, az azokhoz kapcsolódó vagy konkrét kapcsolattartó állami, önkormányzati, gazdasági és más hazai szervezetekben és szervekben történő munkavállalásra. Az NKE tevékenységének fókuszában az oktatás-nevelés-kutatás egysége, valamint a mindezeket szolgáló képzési környezet folyamatosan ellenőrzött minősége áll. Minden kar valamennyi alapszakán 2013-tól felmenő rendszerben megkezdődik az egységes egyetemi közös képzési modul oktatása. Az új képzési struktúra bevezetése érdekében ben már nem indulnak el a korábban kialakított, de a profilhoz közvetlenül nem illeszkedő képzések. Az egyetemi közös képzés kialakítja az egységes közszolgálati attitűdöt; megalapozza a karok közötti esetleges szak- és szakirányváltást; erősíti a közszolgálati pályaíven a különböző szakemberek közötti együttműködést; megkönnyíti az átképző tanfolyamok eredményes elvégzését és mindezek eredményeként a hivatásrendek közötti majdani mobilizációt, az esetleges pályamódosítást. Legfontosabb feladataink: a közös tantárgyi modul kialakítása, illetve tantervbe iktatása mindhárom karon; az alap- és mesterszakok, valamint doktori képzések összehangolása; a tantárgyi struktúra és a tantervi háló elemzése, összehangolása; egyes speciális követelményrendszerek vizsgálata, így különösen: o speciális felvételi alkalmassági kritériumok; o kar-, illetve szakváltás lehetőségei (alkalmassági kritériumok, feltételek, lehetőségek); 74

75 képzési szinergiák kihasználása, oktatási erőforrások közös hasznosítása; az oktatási portfólió változtatásának lehetősége, illetve szükségessége; a képzési struktúra munkaerő piaci szempontokat is tükröző felülvizsgálata; a nemzetközi diszciplínák felülvizsgálata; az idegen nyelvi képzések integrációs lehetőségei; a jogszabályi háttér vizsgálata, kodifikációs javaslatok; a hallgatói létszámtervezés. A képzésfejlesztés, a közszolgálati attitűd kialakításának meghatározó eszköze az évente megrendezendő zárógyakorlat (válságkezelési szimuláció), amely lehetőséget biztosít az egyetemen tanuló hallgatók számára a közös feladatmegoldásra, a közös felelősségvállalásra, a megszerzett szakmai ismeretek közös hasznosítására, a közös sikerélmény megszerzésére. A képzés fehér foltja, amit érdemes lenne vizsgálnunk, hogy a közszolgálat számára hol képződnek a jogászok, a közszolgálati irányultságú, komplex tudású, államközpontú tananyagot szerzett jogi doktorok? Ennek vizsgálata, fenntartói (megrendelő) döntés elé vitele fontos fejlesztési feladatunk. Kari szintű feladatok A HHK képzésfejlesztési terveit a hazai, illetve külföldi felhasználói igények szerinti, minőségi színvonalú végrehajtás determinálja. Kiemelt szerepet kap a kar képzési képességeinek fejlesztése, így különösen a következők: a létező szakok és szakirányok tanterveinek folyamatos pontosítása, korrekciója; az új típusú tisztképzés rendszeréhez igazodó alap- és mesterképzési szakok szakindítási kérelmeinek kidolgozása; a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági képzési ágakban működtetett alapés mesterképzési szakok tanterveinek kidolgozása; a tiszti hivatásra történő felkészítés nevelési feladatrendszerének, illetve gyakorlatának újragondolása. az oktatást, képzést biztosító technikai eszközpark és kiképző bázis megváltozott körülmények szerinti működtetése; a megváltozott követelmények szerinti eredményes, hatékony oktatást, képzést biztosító számítógépes alapú szakkabinetek kialakítása, illetve a meglévők fejlesztése; a megváltozott követelmények szerinti csapat-bázisú gyakoroltatás rendszerének megalkotása, gyakorlati alkalmazásának bevezetése; a tisztképzés új rendszeréhez igazodó csapatgyakorlati rendszer kialakítása és gyakorlati alkalmazása; a tanfolyami rendszerű képzés személyi, technikai és technológiai feltételeinek tanszéki, intézeti, valamint kari kiépítése. A KTK képzésfejlesztési terveit és irányait alapvetően a közigazgatás-fejlesztési stratégia célrendszere határozza meg. Ennek mentén különösen a következő feladatok végrehajtására kell nagy hangsúlyt fektetni: Tartalomfejlesztés: A civil közigazgatási képzések tananyagának fejlesztése a szeptemberi tanévkezdésre el kell, hogy induljon, erre 2011/2012 tanév II. féléve során és a két tanév közti szünetben fel kell készülni. A bent lévő hallgatók számára kiírt tárgyakat és az azok oktatásához használt tananyagot át kell tekinteni, és meg kell kezdeni azok kiegészítését, átszerkesztését, ha kell újraírását. Erre a kar intézkedési tervet készít. Az átalakítással legkevésbé érinthető a 2012-ben induló 3. BA évfolyam és 2. MA évfolyam, de a tananyag súlypontjainak áthelyezését ott is el kell végezni. A szeptemberben belépő hallgatók már ebben, tartalom szempontjából fejlesztett képzésben vesznek részt. Itt tehát a hangsúly a tartalom (curriculum) átalakításán van, melyet kiegészít a fakultatív tárgyak kínálatának tervszerű átalakítása. 75

76 Képzésfejlesztés: ez a 2013-ban induló egészében megújított közigazgatási alap- és mesterképzést jelenti, melyben a fentiek szerint megújított tartalmú tárgyak mellett már teljesen új tantárgyak is meg kell, hogy jelenjenek [Stratégia és tervezés, közigazgatási (szervezeti és intézményi) szabályzatalkotás, jogalkotás és hatásvizsgálat, államháztartás és ellenőrzés, programfejlesztés és programelemzés, személyes kommunikációs készségek, stb]. Mind a tartalomfejlesztés mind a képzésfejlesztés egyik alapvető feladata, hogy reagáljon a közigazgatás átalakítása számára értelmezési keretként szolgáló, a célokat és a beavatkozási területeket meghatározó Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési program alapvető célkitűzésire. Bár az egyetem maga a személyzeti beavatkozási területhez sorolt (Intézkedési terv 32. pontja), működése mind a négy területre (feladat, szervezet, eljárás, személyzet) kihat. A tartalomfejlesztés és a képzésfejlesztés eredményeként olyan tananyagnak és oktatási struktúrának kell fokozatosan létrejönnie, mely egyrészt a végzetteket alkalmassá teszi a három alapvető közszolgálati munkakörcsalád közötti választásra (mindhárom alapjaival megismerkedik), illetve beosztásra: végrehajtó, tervezői (stratégia-, és programalkotás, tervezés, szabályozás) és tárgyalói munkakörök. Mivel nem mindenki alkalmas mindhárom munkakörcsaládon belüli munkavégzésre, a képzés során fakultatív tárgyakkal kell elősegíteni a specializációt. A karnak értelemszerűen alkalmasnak kell lennie mind a három (és a vezetői munkakörcsaláddal együtt mind a négy) terület teljes körű képzési kiszolgálására. Ehhez az új tantárgyakat és tartalmakat ütemezetten elő kell állítani. A mesterképzésnek nemcsak a magasabb szintű tananyag átadásában, hanem a vezetői munkakörökre való felkészítésben is el kell térnie az alapszaktól. Nem lesz minden MA végzett vezető, de az alaptárgyaknak szerepelnie kell a kínálatban. Számos készség és képesség tantárgyszerű átadásában (annak megtervezésében) a karnak támaszkodnia kell az alapvetően kidolgozottabb és strukturáltabb katonai ismeretekre: jó példák erre a stratégiai, a vezetői, elemzői, koordinációs, szervezeten belüli kommunikáció, együttműködési készségek, stb. területei. A tananyag-megújítás állandó mozgási irányai egyrészt horizontálisak: az alapképzések közt az egyetemen nagy a távolság (ez így is marad), de az értelmes áthatásokra nyitottnak kell lenni. Ennek alapformája az áttanítás lehet, de nagyon fontos a tananyag egymás számára való bemutatása is. A mesterszinten több közös tárgy is lehet. A másik alapirány a vertikális: a vezető- és továbbképzésekben megjelenő új ismeretek (készségek, képességek) elindulnak lefelé, a szakirányú továbbképzési szakok, a mester és az alapképzés felé, illetve az alapképzésekhez írott valóban új tananyagok (amelynek elsajátítói majd csak évek múlva lépnének be a közszolgálatba) egyszerűsítve/átalakítva bekerülhetnek a szakirányú szakok és továbbképzések anyagába. Mindezt biztosítja/támogatja az új továbbképzési rendszer: a regionális egyetemi központok és a Kormányhivatalok szimbiózisa, egy módszertani központtal. A generalista képzési programunkban a jogi megközelítésre épülő filozófiát erősítjük a közigazgatás fejlesztés és menedzsment, a közpénzügyi, a közpolitikai és a közigazgatási személyzeti politikára irányuló ismeretek támogatásával. Hallgatóink közigazgatási attitűdjének kialakítása érdekében képzéseink során a tudásközvetítés mellett nagy hangsúlyt kívánunk fordítani a pedagógiára, a képességfejlesztésre, a szemléletformálásra és a személyiség fejlesztésére. A specialista-képzés keretében szükséges a közigazgatás megújuló, munkakör-alapú képesítési szabályaihoz igazodó olyan képzési programok tartalmi és módszertani fejlesztése, amely egy közigazgatási tudásbázis létrehozásának alapjául szolgál és támogatást ad a mindenkori kormányzati közszolgálati fejlesztésekhez 76

77 Ki kell alakítani a hazai közigazgatási vezetőképzés olyan differenciált rendszerét, amelyben a résztvevők a vezetési képesség (leadership), a stratégiai-szakpolitikai szintű gondolkodásmód, az eredmény-centrikus szemlélet, a szervezési képesség, a kommunikáció, a döntési képesség egyéni fejlesztése következtében a közszolgálat dinamizálásának élenjárói lehetnek A képzésfejlesztés háttere az azt támogatni és kiszolgálni képes oktatói/kutatói szervezet. A KTK mai tanszéki szervezete részben spontán jelleggel alakult ki, így nem tükrözi a közszolgálat valódi igényeit. Alapirány az intézeti szerkezet, mely nemcsak a tárgyakat és az oktatókat osztja újra, hanem megteremti az egészséges szinergiák természetes összekapcsolódását a karon belül. Vezethető méretű, de kellően nagy egységeket hoz létre, hogy az összetartozó tárgyak, tartalmak és kutatási területek között ne húzódjanak szervezeti határok. Tervezett intézeti portfóliók (kompetenciák): Állam- és társadalomelmélet; Közszervezés és szakigazgatás; Közjog; Civilisztika és nemzetgazdaság; Életpálya és emberi erőforrás; E-közszolgálat fejlesztés. Az RTK tervei szerint 2013-tól önálló alapképzési szakként indulhat meg a katasztrófavédelmi. A Belügyminisztérium a rendészeti pályamodellel szoros összhangban a következő öt-tíz évben fokozatosan emelni kívánja a rendészeti vezető mesterszak beiskolázási létszámát. A nappali tagozatos munkarendben a hat rendőri szakirányban és az új katasztrófavédelmi alapszakon a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben megkezdődik a kötelező belügyi alapmodul oktatása. Szoros összefüggés van az oktatás- és szervezetfejlesztési elképzelések között, melyek legjobban az intézetek létrehozására irányuló törekvésekben jelennek meg januárjában megkezdődik az oktatás a Katasztrófavédelmi Intézetben, még ebben az évben megalakul a Nemzetbiztonsági Intézet és közeli terv a Nemzetközi Intézet létrehozása. A katasztrófavédelmi MA szak külön nem indul, egyetértésben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal. Az ilyen irányú tanulmányok folytatására a rendészeti vezető MA szak keretében van lehetőség. Alkalmazkodva a változó kihívásokhoz és a megrendelők igényeihez, megteremtjük a rendészettörténeti, és a nemzetközi rendvédelmi tevékenység oktatásának feltételeit, és kielégítjük a bűnügyi hírszerzés ismeretanyagának megújítására vonatkozó fenntartói igényeket is. 77

78 A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése 24. táblázat A HHK-n a következő alapképzési szakokon nem indul képzés Fsz A szak megnevezése Az utolsó indítás éve Megjegyzés 1. Büntetés-végrehajtási nevelő alapképzési szak 2011/ Közlekedésmérnöki alapképzési szak 2010/ Nemzetbiztonsági alapképzési szak 2010/ Nemzetközi tanulmányok alapképzési szak 2011/ Gépészmérnöki alapképzési szak 2010/ Had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak 2012/ Katonai gazdálkodási alapképzési szak 2012/ Védelmi igazgatási alapképzési szak 2012/ Pénzügy és számvitel alapképzési szak 2010/ Mérnök informatikus alapképzési szak nem indult Fsz A szak megnevezése 25. táblázat A HHK-n a következő mesterképzési szakokon nem indul képzés Az utolsó indítás éve Megjegyzés 1. Büntetés-végrehajtási vezető mesterképzési szak nem indult 2. Katonai logisztikai mesterképzési szak 2011/ Biztonságtechnikai mérnöki mesterképzési szak 2011/ Katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szak 2011/ Védelmi igazgatási mesterképzési szak 2012/ Védelmi vezetéstechnikai rendszerszervező mesterképzési szak 2011/2012. Lényeges változás várható a nemzetközi alapképzés terén, ugyanis a Fenntartói Testület döntésének megfelelően a KTK és a HHK nemzetközi alapszakai 2012-től már nem indulnak, így a 2011-ben indult utolsó évfolyamok 2014-ig, illetve legkésőbb 2016-ig kifutnak. A KTK nemzetközi igazgatási alapszak önálló szak jellegének fenntartása nem indokolt, ugyanakkor az igazgatásszervező (közigazgatási) alapszak nemzetközi szakirányaként, a KKK jelentős átdolgozása és racionalizálása mellett továbbra is fenntartandó. A jelenlegi helyzet intézményünk számára előnytelen: egyetemünk 2012-ben nem indíthatta el az igen népszerű nemzetközi igazgatási alapszakot és az európai és nemzetközi igazgatási mesterszakot, míg másik két intézmény, melynek erre engedélye volt igen. Az indítási tilalom fő oka az volt, hogy e szakok önmagukban nem egészen jók, a végzettség nem megfelelő, a közigazgatás nem kívánja e szakok végzettjeit felszívni. Mivel a gond a szakokkal van, ezért célszerűnek tűnik azok átdolgozása, a KKK-k módosítása. 78

79 A módosítás lényege, hogy az említett szakokat szakiránnyá dolgozzuk át. Mivel ezzel a két közigazgatási szak csak egy szakiránnyal rendelkezne, megteremtjük további (három, négy a szakma által igényelt) szakirány helyét is. Alapképzési szakirányok lehetnek: intézményirányítási, közpénzügyi/államháztartási, e-közigazgatási, közszolgálati életpálya. Mesterképzésen szakirány lehet: közpénzügyi, stratégiai és fejlesztési (ennek részeként közbeszerzés), közszolgálati életpálya, közigazgatási informatikai szakirány. Mindaddig, míg a szakirányok kidolgozása és jóváhagyása/hatályba léptetése megtörténik, a leendő szakirányokat specializációként (intézményi jogkörben) indítjuk el. A specializációkban és s majdani szakirányokban figyelemmel kell lennünk a Vezető- és Továbbképzési Intézet által gondozott szakirányú továbbképzési szakokra is, hiszen azokból a legkönnyebb és legegyszerűbb specializációra, szakirányra fejleszteni. A karok közötti áthallgatást bátorítandó, szükséges egy karközi specializáció is, pl. igazgatásszervező alapszak (rendészeti/honvédelmi/katasztrófavédelmi/adó- és vámügyi, stb specializációval). Megfontolandó olyan, most még más képzési területekhez tartozó szakokon való megjelenésünk, melyek szoros kapcsolatban állnak a közigazgatás szervek és a közintézmények tevékenységével. Másként fogalmazva, fontos célunk a közigazgatási működés és szolgáltató tevékenység minél szélesebb területeit lefedni szakemberkínálatunkkal. Az RTK rendészeti igazgatási alapszakon megszűnik a katasztrófavédelmi szakirány; ben utolsó alkalommal lesz felvétel e szakirányra, és mint kifutó képzés 2015-ig, illetve legkésőbb 2017-ig befejeződik. Ezeket a képzéseket az NKE Katasztrófavédelmi Intézete gondozza tovább. Alapképzés A HHK új és kifutó jelleggel megszűnő alapképzési szakjai: katonai vezetői 2013/2014-től megújult tartalommal folytatódik; had- és biztonságtechnikai mérnöki (katonai) 2013/2014-től megszűnik; katonai gazdálkodási 2013/2014-től nem indul; katonai logisztikai 2013/2014-től induló új szak; katonai üzemeltetői 2013/2014-től induló új szak; biztonság és védelempolitikai szak megmarad (átkerül a Nemzetközi Intézethez); A részidős képzés: védelmi igazgatási szak 2013/2014-től nem indul; védelmi igazgatási (Ózd) átkerült a Katasztrófavédelmi Intézethez. A KTK igazgatásszervező, illetve nemzetközi igazgatási alapképzéseket folytat, ez utóbbit kifutó jelleggel. A kar fő profilját az igazgatásszervező képzés adja, mind a nappali, mind a részidős képzésben. A KTK-n az igazgatásszervező alapszak az egyetemi közös képzési modullal bővül 2013 szeptemberétől, vagy az igazgatásszervező alapszak helyett megkezdődik az új, közigazgatási alapszakon az oktatás. Az RTK a bűnügyi igazgatási alapszakon három szakirányt működtet: bűnügyi nyomozó; gazdaságvédelmi nyomozó; pénzügyi nyomozó. A rendészeti igazgatási alapszak szakirányai: biztonsági; büntetés-végrehajtási; határrendészeti; igazgatásrendészeti; katasztrófavédelmi; közlekedésrendészeti; közrendvédelmi; migrációs; vám- és jövedéki igazgatási. A katasztrófavédelmi szakirány utolsó, illetve a migrációs szakirány első alkalommal lett meghirdetve 2012-ben. A katasztrófavédelmi szakirányt kiváltó új, egységes 79

80 katasztrófavédelmi alapszakon, három szakiránnyal 2013-ban kezdődik meg a képzés, a Katasztrófavédelmi Intézetben. A büntetetés-végrehajtási nevelő alapszak 2012-től kerül a kar portfoliójába, amely a megrendelő igényének megfelelően nem lett meghirdetve, mert a rendészeti igazgatási alapszak büntetés-végrehajtási szakiránya kielégíti az igényeket. Mesterképzés A HHK új és megszűnő mesterképzési szakjai: katonai vezetői megújult tartalommal; biztonság és védelempolitikai: marad; nemzetbiztonsági átkerült a Nemzetbiztonsági Intézethez; katonai műveleti logisztikai 2013/2014-től induló új szak; katonai üzemeltetői 2013/2014-től induló új szak; nemzetközi kapcsolatok 2012/2013-től induló új szak a Nemzetközi Intézetnél; A részidős képzés: biztonság és védelempolitikai átkerül a Nemzetközi Intézethez, ahol folytatódik a képzés; védelmi igazgatási (Budapest) marad; védelmi igazgatási (Ózd) 2012/13-ban nem indul. A KTK közigazgatási, valamint európai és nemzetközi mesterképzést folytat. Az előbbi mesterszakon a nappali munkarendben, állami támogatású, levelező munkarendben, költségtérítéses képzést biztosít. A közigazgatási képzésrendszer korábban kialakított struktúrája erodálódott, hatásfoka nem megfelelő ezért megújítása időszerű. Annak érdekében, hogy a megrendelő igényeinek megfelelő alapképzettséggel rendelkező személyek kerüljenek az ágazatba, új közigazgatási életpályát támogató képzési rendszer kialakítása indokolt. Ennek megalkotása során a közigazgatási feladatellátáshoz szükséges képességek, ismeretek fejlesztésére irányuló stúdiumok rendszerbe állítása, a meglévők tartalmi és módszertani megújítása a legfontosabb szempont. A mesterképzéseken a stratégiai szintű gondolkodás fejlesztésére kívánjuk helyezni a hangsúlyt, ennek megfelelően pl. a stratégiai menedzsment, stratégiai projektmenedzsment képzési területek fejlesztése szükséges és indokolt. Folyamatban van a KTK meglévő alap és a mester szakjaira vonatkozó képzési és kimeneti követelmények átdolgozása, valamint az ide vonatkozó átstrukturált mintatantervek elkészítése is. Már az alapképzés során előtérbe kell helyeznünk a hallgatók közszolgálati attitűdjének formálására, kialakítására irányuló képzéseket, mint pl. közigazgatási/közszolgálati etika. Elengedhetetlen ezen kívül újabb közigazgatás/közszolgálat-centrikus stúdiumok rendszerbe állítása is, mint a tárgyalás- és érvelés-technika a közigazgatásban vagy az integrált közszolgálati ismeretek. A képzési rendszer újrastrukturálása a közigazgatási felsőoktatásban összefügg az oktatási szervezeti egységek átalakításával is. Ennélfogva a KTK már a 2012/13 tanévtől kezdődően egy, a képzési portfólióval adekvát, az új közigazgatási képzéscsoportokra épülő, de egyúttal az egyetemi oktatásszervezeti struktúrába is illeszkedő intézeti szervezet létrehozását irányozta elő (lásd 1. melléklet: Az NKE organogramja). Az RTK folyamatosan működteti levelező munkarendben a rendészeti vezető mesterszakot. A korábbi 30 fős létszámot ez évtől 80 főre emelte a megrendelő Belügyminisztérium, és további ütemezett növeléssel, tíz év alatt várhatóan évi 300 fő lesz a beiskolázási létszám. 80

81 Az RTK létesítési engedéllyel rendelkezik a biztonsági szervező mesterszakra, amelynek indítási engedélyeztetése folyamatban van. A büntetés-végrehajtási vezető mesterszak ugyancsak 2012-től került a kar portfoliójába, amely a megrendelő igényének megfelelően nem lesz meghirdetve, mert az évi, mindössze néhány fős igényt a rendészeti vezető mesterszak kielégíti. Doktori képzés Tekintettel a felsőoktatási térben elvárt követelményekre, ezen a területen igen nagy kihívás elé nézünk ben meg kell kezdenünk a KTK és RTK képzési portfóliójához tartozó doktori iskolák alapítási feltételeinek megteremtését. Ehhez a meglévő iskolák és az érintett karok minőségi alapot jelentenek. Ugyanakkor elengedhetetlennek látszik külső, minősített oktatók bevonása a szervezetfejlesztésben és az iskola működtetésében. Az NKE két doktori iskolájának működése alapvetően levelező jellegű képzésben zajlott az elmúlt években. Ebben a vonatkozásban két jelentős stratégiai irányváltás kezdődik meg 2012-vel: A 2012/13-as tanévben 13 nappali doktorandusz kezdi meg tanulmányait a KMDI illetve HDI programjában, ezáltal megerősítve a tudományos kapacitás bővítés ezen intenzívebb formáját azzal, hogy tanszékeken, kutatóközpontokban megjelennek azok a fiatalok, akik az NKE rendszerében készülhetnek fel kutató-oktató pályájukra. A 2012-es év folyamán két újabb doktori iskola akkreditációs anyag készül el, illetve kerül beadásra a MAB-hoz, azzal a céllal, hogy 2013 szeptemberében megindulhasson ezeken is a képzés. Ezek a kezdeményezések a KTK illetve RTK tudományos képességeit lesznek hivatottak fejleszteni azokon a tudományterületeken, amelyek kapcsolódnak a karok szakjaihoz illetve oktató-kutató erőforrásaihoz. A KTK doktori iskoláját úgy kell felépítenünk, hogy annak oktatási és kutatási területei felöleljék az államtudományok egészét. Az egyetem méretéből és az alapító karok helyzetéből kiindulva az építkezést a következő irányokba kezdjük: a doktori iskolák alapításának előkészítése mind adminisztratív mind tartalmi vonatkozásban; kiemelkedő hazai és nemzetközi szaktekintélyekkel való együttműködés kezdeményezése, különböző erősségű szövetségek és közös doktori kurzusok indítása; nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer kiépítésének megkezdése a doktori képzésekhez, a közszolgálat, közszolgálat-menedzsment, közszolgálati jog, gazdaságtan és politikaalkotás jelentős műhelyeinek tanulmányozása és az NKE pozicionálása ezekhez viszonyítva; ben a két új doktori iskolában a képzés elindítása. Az NKE működésének első négy évében, nemcsak hogy ezeknek a doktori iskolának kell beindulnia, de ezeknek kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezniük kell, valamint alkalmasnak lenniük vendégoktatók és kutatók fogadására és bizonyos területeken idegen nyelven folyó képzés biztosítására. A saját doktoranduszainkat fél-egy éves részképzésre kell tudnunk küldeni, és rendszeres doktori konzorciumokon való részvétel során fokozatosan felkészíteni a nemzetközi hálózatépítésre és a közös kutatásra. A doktori és a habilitációs munka minőségét a választott testületek garantálják. Az egyetem ez irányú tevékenységét reprezentáló Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács létrehozása 2012 januárjában megtörtént. A tudományos képzési és a kutatási feladatok koordinálására létrejött az Egyetemi Tudományszervező Központ. 81

82 Az elkövetkező időszakban a minősített oktatói, kutatói utánpótlás biztosításának kérdése meghatározó jelentőségűvé válik, amely szükségszerűen felveti a hallgatók még szélesebb bevonását az egyetemi kutatási tevékenységekbe. Alapvető igény mutatkozik egy, az oktatók és tudományos kutatók motiválását javító rendszer kidolgozása és bevezetése iránt. Ennek formája lehet egyfajta pénzügyi támogatás a nívós, külföldi publikációs tevékenység támogatására, illetve a pályázati források egy részének ilyen irányú felhasználása. A minősített oktatói utánpótlás biztosítása érdekében elértük, hogy az egyetem hozzájutott azokhoz az állami ösztöndíjas doktorandusz helyekhez, amelyek a jogelőd intézmények eddigi teljesítménye alapján megilletik. Szakirányú továbbképzések, vezetőképzés, tanfolyamok A Vezető- és Továbbképzési Intézet amely ezen képzések területén meghatározó szervezeti egysége az intézménynek a közszolgálati rektorhelyettes szakmai felügyeletével végzi a vezetőképzést. Az egyetem ilyen irányú fejlesztési céljainak meghatározásánál támaszkodunk a Kormányzati Személyzeti Stratégiában megfogalmazottakra. Ebből az derül ki, hogy az elmúlt években elkészült felmérések, szakmai értékelések és monitoring vizsgálatok szerint a közigazgatás továbbképzés rendszerének 1999-ben kialakított formája, szabályozási háttere, irányítási, tervezési, finanszírozási és metodikai kerete fokozatosan erodálódott, hatásfoka megkopott, ezért megújítása indokolttá vált. A továbbképzések: zömében nem az adott munkakörhöz, feladatellátáshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére irányulnak, ennél fogva differenciálatlanul folynak; nem vagy csak véletlenszerűen kapcsolódnak a szervezeti karrierrendszerhez, nem támogatják teljes körűen a rendszeren belüli előmenetelt, a közigazgatás belső mobilitását, nem adnak kézzel fogható segítséget az egyéni életpálya tervezéshez, nem tudnak érdemi hatást kifejteni a tehetségmenedzsmentre; a közigazgatási szervek többségénél nem vagy csak formálisan kapcsolódnak a teljesítményértékeléshez, a minősítéshez és az ösztönzésmenedzsmenthez; jelentéktelen szerepet kapnak a munkaerő-tervezés, a munkakörtervezés, a szervezetfejlesztés, és a szervezeti kultúra átalakítása során; nem valós képzési igényeket elégítenek ki; tartalmi és módszertani irányításának területén az elmúlt években a piacról történő koncepciótlan és finanszírozhatatlan training-shopping elv dominált. Ennek megfelelően a közigazgatásban dolgozók felkészültségének javításában egyetemünkre nagy felelősség hárul, hiszen a képzések tartalmi és módszertani megújításával az új közigazgatási életpályát támogató továbbképzési rendszert kell kialakítanunk. Olyan továbbképzési rendszert, amely alkalmas a fejlesztésalapú teljesítményértékelés kimenő eredményeinek fogadására is. A továbbképzések teljesítése az előmenetel és a pályán maradás feltételévé válik, így a hallgatók motivációja erős. A továbbképzésben a kompetenciafejlesztés stratégiai szinten történik (pl. stratégiai menedzsment, projektmenedzsment, stratégiai gondolkodás, tárgyalástechnika), emellett a szakmai jellegű képzések (jogszabályi környezet változásából eredő továbbképzések, változó tartalmú, adott szakterület aktualitását tárgyaló témák) dominálnak. A képzés alapjaként kialakított kompetenciahálóval a továbbképzési rendszer egésze kompetencia alapúvá válik. A továbbképzések katalógusa igen széles: az általános és vezetői kompetenciák fejlesztésétől a szakmai ismeretek bővítésén és nyelvi fejlesztésen át egészen az IKT kompetenciák fejlesztéséig minden területet lefed. 82

83 A fenti célok elérése érdekében egyetemünkön: meg kell teremtenünk a továbbképzések közigazgatási tudásbázisát. ki kell alakítanunk a közigazgatási szemléletváltásnak megfelelő szakmai-tartalmi kereteket; ki kell dolgoznunk az önálló tanulást támogató módszertant; részt kell vennünk az érdemi minőségirányítási (értékelés) és a minősítési (akkreditáció) eljárások kifejlesztésében; meg kell teremtenünk a közigazgatási továbbképzésben a felsőfokú iskolarendszerű továbbképzések, az egyetemi mesterképzési és doktori kurzusok integrációját; a hagyományos, tantermi oktatás helyett a munkaidőalap- kímélő, távoktatás alapú oktatást kell preferálnunk, amihez fejlesztenünk kell az informatikai hátteret; a közigazgatási szakvizsga követelményrendszerét egységesíteni szükséges oly módon, hogy az ágazati ismeretek elsajátítása is a szükséges mértékben helyet kapjon. Szakirányú továbbképzések Az egységes közszolgálati szakirányú továbbképzés rendszerének kimunkálása alapjául az integrálódó intézmények szakirányú továbbképzési szakok működtetése során megszerzett tapasztalatai, a fenntartók igényei, a közszolgálati szakmai terület elvárásai és esetleg a korábban végzett hallgatók részvételének arányszámai kell, hogy szolgáljanak. A közszolgálati szakirányú továbbképzési szakok fejlesztése, bővítése során ki kell használni annak lehetőségét, hogy a szakirányú továbbképzések regisztrációja egyetemi hatáskörben van, így az újonnan létrehozott szakok tekintetében az egységes közszolgálatiság letéteményese éppen maga az egyetem lehet. Figyelemmel kell lenni ugyan a felsőoktatás rendszerében működtetett szakirányú továbbképzésekre, ugyanakkor a közszolgálati terület annyira specifikus, hogy a piacon nagy valószínűséggel a közszolgálati szakirányú továbbképzésekhez hasonló képzés sem jelenik meg. Ennek ellenére az egyetem célja mind a meglévő, mind pedig az újonnan beindítandó szakirányú továbbképzések minőségének megőrzése, fejlesztése, amelynek érdekében a tizenkét szakirányú továbbképzési szakot korábban gondozó KTK Közigazgatási Továbbképző Intézetének tapasztalatai jól hasznosíthatók Meg kell vizsgálni a szakirányú továbbképzésekben rejlő stratégiai potenciált a korábban végzett hallgatók továbbképzései tekintetében. A közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI.28.) Korm. határozatban meghatározott feladat a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi továbbképzések egységesítése, részleges integrációja. Az összehangolás szükségessége, valamint a kapacitások jobb kihasználása egyaránt indokolja, hogy létrejöjjön egy integrált közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési rendszer. Egy változatban a közszolgálati továbbképzések egész feladata az NKE hatáskörébe kerülhet. Az egyetem a megyei kormányhivataloknál lévő telephelyein végezné a továbbképzések szervezését. Az oktatói kapacitást az NKE a Kormányhivatalok szakemberei segítségével és az állami egyetemeken dolgozók támogatásával biztosítaná. Az érintett egyetemekkel az NKE feladatátadási megállapodásokat kötne. Bármely szervezeti megoldás valósul meg, az NKE kulcsfontosságú szerepét fog betölteni ezen a területen, a fent említett együttműködésekre támaszkodva. Az RTK a megrendelői igényeknek megfelelő gyakorisággal és létszámban végzi és folytatja a jövőben is a kriminalisztikai szakértő szakirányú továbbképzési szakon, öt szakterületen (okmány-, nyom-, ujjnyom-, írás- és fegyverszakértő) az oktatást. 83

84 Szakirányú továbbképzési kérdés a szakjogász-képzés (jogvégzettek szakirányú továbbképzései). A közigazgatásban számos jogász dolgozik, akiknek a szakirányú továbbképzését a jogi karok végzik, de a közszolgálati szakismeret jelentős része az egyetemünkön van pl. katonai szakjogász. Megvizsgálandó ezért, hogy erre a speciális, de elég nagy piacon, miként tudnánk érvényesíteni az érdekeinket. Alapvetően közös képzésekkel (közös diplomákkal), melynek egyik példája a már folyó NKE-ELTE-PPKE közös kodifikátor szakjogászi képzés. E területen kezdeményezőnek kell lennünk, nekünk kell felmérni, milyen szakjogászi diplomákra vár, áll készen a közszolgálat. Vezetőképzés Fokozott figyelmet fordítunk a felsővezetők képzésére. Ebben a körben kiemelt integratív témakörök oktatására kell törekednünk. Ilyenek az állam szerepe a fenntartható gazdaságban, válságmenedzsment, az informatikai rendszerek biztonsági kérdései. Hosszabb távon elkerülhetetlen az idegen nyelvű felsővezető képzés bevezetése is. A vezetőképzés szektorsemleges képzési témaköreiként a vezetői készségfejlesztő tréningek valamennyi érintett ágazatra jellemző kurzusait rögzíthetjük. Az általános vezetői készségfejlesztés körébe tartozó témakörök (vezetői önismeret, kommunikáció, csoportos együttműködés, vezetési stílus) jellemzően a vezetővé képzés keretében használhatók fel. A felsővezetői képzés keretében a stratégiai gondolkodás, stratégiai menedzsment, stratégiai erőforrás-gazdálkodás témakörű képzések alkotják az ágazatsemleges témaköröket. A kurzusok párhuzamos fejlesztésének megszüntetésével és a kínálat egységesítésével a közigazgatási, rendészeti, nemzetbiztonsági és a honvédelmi terület vezetői értékrendjének, módszerének és stílusának egységes értékelvű kialakítására nyílik mód. A kurzusok egységesítése egyúttal azt is jelenti, hogy az életpályák közötti átjárás esetén a kurzusokon való részvétel elismertethető. A vezetőképzés szervesen illeszkedik a közigazgatási továbbképzés rendszerébe. Ily módon a vezetőképzési kreditrendszer a munkakörhöz meghatározott követelményekhez igazított előmeneteli rendszer részévé válik. Az előmeneteli rendszerbe illeszthető kreditrendszerű, kompetencia alapú, moduláris szerkezetű közigazgatási vezetőképzési rendszer jön létre, amelyre ráépül tisztviselői vezetői elit (senior civil service) szervezésének koncepciója. Az egyetemi képzési rendszert úgy kell kialakítanunk, hogy az megfeleljen a vezetőképzés két alapvető elemének: a vezetői utánpótlásképzésnek, amely elsősorban a vezetési készségek fejlesztésére, a vezetési stílusokra és attitűdformálásra összpontosít, illetve a vezetői kiválósági képzésnek. Mindkét képzést különböző vezetői továbbképzések egészítik ki. A Honvédelmi Minisztérium állásfoglalásának megfelelően a kétszintű katonai felsővezetői képzés a HHK Katonai Át- és Továbbképző Központban folytatódik a jövőben, ahol a végzetteknek a következő követelményeknek kell megfelelni: a tanfolyam végén megfelelő hadelméleti és szakmai kompetenciákkal rendelkezik; felső szintű ismeretekkel rendelkezik a biztonságpolitikai, geopolitikai, geostratégiai folyamatok elemzése, értékelése területén; képes békében és háborúban katonai egység, magasabb egység vagy törzs vezetésére, valamint szövetségi törzsben végzendő vezetői feladatra; vezetői szintű közszolgálati ismeretek, a kormányzati szektor és munkáltatói jogkör jogszabályainak ismerete, így pályaelhagyás esetén alkalmazható az állami, önkormányzati és a civil szférában egyaránt; kiváló mentális, fizikai, pszichikai állapot; vezetői szintű angol nyelvű kommunikációs készség, protokoll és média ismeretek. 84

85 Tanfolyamok A jogelőd intézményekben a tanfolyami képzéseknek nagy hagyományai vannak. Az NKE a közszolgálati munkaerőpiac igényeinek megfelelő tanfolyamok megindítására vállalkozhat. Az egy-két napos kurzusok mellett szükség van a néhány hetes tanfolyamok megszervezésére is. A tanfolyamokon a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően széles módszertani eszközök alkalmazása szükséges. Ennek során lehetőség szerint az e-learning alkalmazások és a tréningmódszerek felhasználása is indokolt. Az új rendszerű tisztképzéshez kapcsolódó tanfolyami rendszer struktúrája kialakult, jelenleg folyik a megrendelő által a tanfolyamok be- és kimeneti követelményeinek meghatározása, ezek alapján kerülhet sor 2012 első negyedévében a képzési- és tantárgyprogramok kidolgozására és véglegesítésére. Az oktatói létszám csökkenése miatt a katonai tanfolyamokon külső, oktatási tapasztalattal nem rendelkező szakemberek bevonása válhat szükségessé. A közigazgatási tanfolyamok és szakirányú továbbképzések a Közigazgatási Továbbképző Intézetben folynak. Egyéves szakirányú képzései: közigazgatási modernizáció (egovernment); közmenedzsment; esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi igazgatás; igazgatási szoftverkezelő; környezetvédelmi igazgatás, közszolgálati kommunikáció; önkormányzati pénzügyek, személyzeti igazgatás a közszférában, választási igazgatási szakirány. Kétéves szakirányú képzései: államháztartási és költségvetési ellenőrzési; szociális igazgatási; vámigazgatási szakirány. A bűnmegelőzési szervező szakirányú továbbképzési szakon ahol éveken keresztül eredményes képzés folyt a felvételizők alacsony száma miatt a képzés szünetel. Felsőfokú szakképzés A közigazgatási képzés területének három szakképzése a Vezető- és Továbbképzési Intézetben folyik. Ingatlanközvetítő, igazgatási ügyintéző, valamint közbeszerzési referens képzései OKJ-s végzettséget adnak az itt folyó képzések. A rendészeti asszisztens OKJ-s felsőfokú szakképzés az Európai Üzleti Polytechnikum és Szakközépiskolával együttműködve folyik. A várható szakképzési és felsőoktatási változásokhoz igazodva mérlegelni kell a felsőfokú szakképzés önálló folytatását. A RTK és jogelődje közel másfél évtizede folytatja a rendészeti szervező OKJ-s képzést. Kiegészítő jellegű képzések A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának egyik célja a közigazgatási területre történő átképzés megszervezése. A Rekonverziós Program célja, hogy az abban részt vevő minél előbb képesítést szerezzen, és minél előbb elhelyezkedjen a közigazgatásban, illetve a képesítési idő folytatása alatt közigazgatási gyakorlatot folytatva aktív résztvevője legyen vagy maradjon a közszolgálati területnek. A HHK kiegészítő jellegű képzést nem folytat. A KTK a mesterszakra felvételizni kívánó azon jelentkezőknek, akiknek alapdiplomájuk nem biztosítana felvételt, részismereti képzést is folytat, költségtérítéses formában. Az RTK rövidebb-hosszabb időtartamú jogi és rendészeti szakmai (bűnüldözési, szabálysértési, uniós határellenőrzési, légi biztonságvédelmi, közterület-felügyeleti és más) továbbképzéseket szervez a megrendelő, valamint más együttműködő szerveknek, és a megrendelői igényekkel összhangban azokat a jövőben is biztosítja. Külföldi képzés, részképzés, mobilitási programok, idegen nyelvű képzés 85

86 Mindhárom kar részese az Erasmus keretei között folyó csereprogramoknak, bár a részvétel mértéke jelentősen különbözik. A széleskörű Erasmus együttműködést magáénak tudó KTK, illetve az ilyen együttműködésekbe csak a közelmúltban belépett HHK és az RTK között. A csereprogramokon részt vevő hallgatók száma alacsony, s még a KTK-nál is csak tízes nagyságrendről beszélhetünk. Az érkező oktatói mobilitás még korlátozottabb, csak nagyon ritkán fogadunk vendégoktatókat. Az NKE keretében tehát mindenképp indokolt a szakmaspecifikus hallgatói, oktatói és munkatársi mobilitás erősítése. A hallgatói mobilitás mindhárom karon az azonos profilú felsőoktatási intézményekhez köthető, ezért mind a tanulmányi, mind pedig a szakmai gyakorlati célú mobilitást a jövőben is a karok szervezésében célszerű megoldani. Stratégiai cél mindhárom kar esetében, hogy mindkét területen a hallgatói létszám, a partnerintézmények száma, valamint nemzetközi kiterjedtsége is növekedjen. Ennek érdekében elengedhetetlen a hallgatók idegen nyelvi kompetenciájának további fejlesztése, valamint a vendéghallgatók fogadási feltételeinek szélesítése minél több idegen, elsősorban angol nyelvű kurzus beindításával. Nagyobb volumenű hallgatói mobilitás elérése érdekében pedig hosszabb távon mindhárom karon szükséges egy önálló idegen nyelvű képzés elindítása. Az oktatói mobilitás bővítése is elengedhetetlen. Ennek érdekében az szükséges, hogy a karok a jövőben nagyobb hangsúlyt fektessenek az oktatók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztésére. Megfontolandó, hogy az egyetem keretei között lehetőség nyíljon az oktatók intézményen belüli nyelvi fejlesztésére. Ezzel szorosan összefügg az a követelmény, hogy az egyetem oktatói követelményrendszerébe, valamint az oktatók javadalmazási rendszerébe épüljön be az idegen nyelven is oktatói kollégák nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése. A munkatársi mobilitás megteremtése, illetve az elért eredmények fenntartása szintén minőségi kérdés. Az Erasmus program ezen a területen is nyújt lehetőségeket. A modern nézetek, a mindig friss ismeretek és az európai munkamorál elsajátításának, illetve a legjobb gyakorlati eljárások (best practices) és tapasztalatok (lessons learnt) megismerésének, megszerzésének egyik legjobb lehetősége és egyben garanciája az Erasmus ösztöndíj-program lehet. Mint ahogy a jogelőd intézmények is részt vettek nemzetközi oktatási, kutatási és közigazgatási csereprogramokban, az NKE hallgatói és munkatársai számára is széles lehetőségeket rejt e projekt, amellyel tudatosan és tervezetten kell élni. A kettős diplomák és hozzájuk kapcsolódó külföldi oktatás kidolgozása és fejlesztése elengedhetetlen egy kiválóságra törekvő egyetem esetében. Az angol nyelvű képzések beindításánál a kettős diplomák (double degree) növelik az egyetem presztízsét és erősítik nemzetközi kapcsolatait. Az idegen nyelvű képzés portfoliójának bővítése szerves része a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztésének és a csereprogramok kialakításának. Kiterjedt és széles tantárgy-kínálatú idegen nyelvű képzés nélkül egyrészt nem lehet sem a hallgatói cserék kiterjesztését, a mobilitás növelését, sem a vendégtanári rendszer bevezetését megvalósítani. Jelenleg az egyetem alapító karainak nincs elegendő mennyiségű és szakmai tartalmú angol nyelvű kurzusa, amelyek széles körben kiajánlhatók lennének ERASMUS vagy más cserehallgatóknak. Ezért ezek bővítése a nemzetközi kapcsolatépítéshez szükséges egyik legfontosabb stratégiai képességnek számít. Első lépésként a meglévő idegen nyelvű kurzusokat más egyetemekkel való együttműködéssel lehet bővíteni, és ezáltal a beérkező cserehallgatók érdeklődési igényét kielégíteni. Ezzel párhuzamosan az egyetemi oktatók és kutatók teljesítményértékelésében érvényesíteni kell az idegen nyelvű képzésben való részvételt. Ebben a vonatkozásban az egyik legfontosabb elem az, hogy az angol nyelvű kurzusok kidolgozása és rendszeres 86

87 oktatása remek gyakorló terep egyrészt a nyelvgyakorlásra, másrészt az innovatív tananyagok kipróbálására és a nemzetközi hallgatósággal való letesztelésére. Második lépésben, rugalmas kredit-elismeréssel az idegen nyelvű tárgyakat be kell illeszteni a megfelelő szakok tantervébe, és fokozatosan lehetővé kell tenni, hogy az egyetem reguláris hallgatói is hallgathassanak angol nyelven szaktárgyakat és ezzel kiválthassák azok magyar nyelvű változatait. Ennek két fontos eredménye lesz. Egyrészt a nemzetközi cserehallgatók keveredni tudnak az NKE hallgatóival, megvalósítva a mobilitás igazán mély célját, azaz hogy a diákok egymás kultúráját, gondolkodását megismerjék, és ki tudják alakítani a munkájukhoz szükséges kapcsolatrendszer alapjait. Másrészt, lehetővé válik, hogy minél több hallgatónk tudjon külföldi vendégtanárt hallgatni hosszabb vagy rövidebb ideig. Ez nemcsak a hallgatók látókörét szélesíti, hanem kitűnő alapját adja annak is, hogy az itt tartózkodó vendégprofesszorok tartalmasan tudják eltölteni idejüket egyrészt oktatással, másrészt a kollégákkal közös kutatással, ráadásul finanszírozható módon. Harmadszor a kialakuló idegen nyelvű kurzusportfólió minőségbiztosítását kell kialakítani a tervezéstől a meghirdetésen át a hallgatói értékelésig illetve az oktatói teljesítménybe való beszámításig. Ebben a vonatkozásban nagyon szoros együttműködésre van szükség a karok és egyes szakok oktatási vezetőivel, a tanszékekkel és az intézetekkel, annak érdekében, hogy a potenciális erőforrás-konfliktusok elkerülhetők legyenek, és mindegyik szaknak és programnak rendelkezésére álljanak az oktatói és adminisztratív erőforrások. Fontos rögzíteni, hogy bár az idegen nyelven folytatott képzések, a kettős diplomák, illetve a speciális idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, a kreditek elismertetése, a tanulmányi rendszerekbe való beillesztése határozottan oktatási terület (vagyis ezekért az oktatási rektorhelyettes illetve a központi/kari tanulmányi adminisztráció felel), ugyanakkor ezeknek illeszkednie kell az egyetem kapcsolatrendszerébe és egy irányba kell mutatniuk a nemzetközi stratégiával. Mindezek miatt célszerű az idegen nyelvű képzés teljes folyamatát egy központban kezelni és adminisztrálni, ami lehetővé teszi a szűkös erőforrások hatékonyabb kihasználását és a konzisztens minőségbiztosítást. Az idegen nyelvű képzés bővülésével és a nemzetközi együttműködési szerződések növekedésével az egyetem egyre nagyobb mértékben tud bekapcsolódni az ERASMUS csereprogramba, a kettős diplomát adó együttműködésekbe illetve akár több egyetem által működtetett konzorciális képzésekbe is. Az 2016-ban záruló első vezetői ciklus végére bizonyos programok nemzetközi akkreditációját is meg kell kezdeni. Az egyetem nyelvi képzéseinek is az idegen nyelven folyó tanulást, illetve oktatást kell támogatnia (természetesen a speciális fenntartói nyelvi képzési igények kiszolgálása mellett!) Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetem hallgatói és oktatói felkészüljenek a nemzetközi kapcsolatok és az idegen nyelvű képzés és a kutatás fejlesztésére. A klasszikus nyelvtanítást háttérbe szorítja egyrészt az a tény, hogy a hallgatók egyre jobb felkészültséggel érkeznek a középiskolákból, másrészt korlátozza a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló óraszám illetve nyelvtanári kapacitás is. Ugyanakkor a készségfejlesztő tárgyak meghirdetése és a szakmai kommunikáció fejlesztése még hatékonyabb lehet ilyen körülmények között. Alátámasztja mindezt, hogy már jelenleg is pl. a STANAG nyelvvizsgák inkább ilyen jellegű szakmai kommunikációs képességeket tesztelnek, mintsem klasszikus nyelvtudást. Intézményi beiskolázási stratégia A Honvédelmi Minisztérium beiskolázási stratégiájában hangsúlyos eltolódás következett be. A megrendelő határozott szándékának megfelelően elsősorban a katonai hivatásrend szakembereinek képzésére fordítja a kar meglévő erőforrásait. Ez ugyanakkor nem zárja ki, 87

88 hogy a kar rugalmasan reagálva a kihívásokra megőrizze és fejlessze azon képességeit, amely az új típusú veszélyeztetésekre adott válaszokhoz tartozik (cyber fenyegetések, terrorizmus, többrendeltetésű képzések). A katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szakembereinek képzése zárt, a megrendelő szervezetek igényének megfelelően történik, elsősorban levelező formában. A közigazgatás-tudomány területén a beiskolázási stratégiát a Kormányzati Személyügyi Stratégia, ezen belül a Közigazgatási Személyzeti Stratégia határozza meg. Ez határozza meg az intézményfejlesztési célokat a kormánytisztviselőkre, a helyi önkormányzatoknál, és az autonóm szerveknél alkalmazásban álló köztisztviselőkre, továbbá a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra, figyelemmel azonban az eltérő jogviszonyok sajátosságaira. Az RTK stratégiája ezen a területen négy évtizede változatlan, és a jövőben is a rendvédelmi szervek felsőfokú állami és szakmai végzettséggel rendelkező utánpótlását kívánja biztosítani. Az egyetem nyitott a külföldi hallgatók fogadására, legyen az a normál képzési program, vagy mobilitási program. A jogelődök nemzetközi beágyazottságának megőrzése ebből a szempontból is elsőrendű fontosságú. Távoktatás és e-learning A HHK az elmúlt években gazdag tapasztalatokat szerzett a távoktatási tevékenysége során az internet alkalmazása, az oktatásszervezés és az oktatási módszertan területein. A távoktatási tevékenység két legjelentősebb, legnagyobb létszámú területe: az általános (rendfokozati) előmeneteli tanfolyamok és a Honvédelmi alapismeretek tantárgy oktatása a civil felsőoktatási intézményekben. Az általános előmeneteli tanfolyamokra 2005-től több mint főt iskoláztak be, a Honvédelmi alapismereteket 2007-től mintegy hallgató vette fel, 7 felsőoktatási intézményben. A HHK rendelkezik korszerű elektronikus tanulástámogató rendszerekkel (Oracle ilearning, Ilias), melyek bármelyik képzési formában alkalmazhatóak, azonban ezek hatékony működtetéséhez, a digitális tartalomfejlesztéshez nem rendelkezik szervezeti elemekkel és kompetenciákkal. A képzés módszertanának korszerűsítése, az önképzés szerepének erősítése érdekében a HHK kidolgozta az élethelyzethez igazított tanulás módszertanát (Life-Tailored Learning: a kompetencia-alapú felnőttkori kötetlen és önálló tanulás tananyag-fejlesztési és tanulássegítési módszertanának továbbfejlesztése és széleskörű alkalmazása a képzésben). Elengedhetetlen fejlesztési feladat, hogy szervezetté tegyük a felnőttképzésben (szakképzésben) és a távoktatásban részt vevő személyek szakmai felkészítését. Ki kell dolgozni, és alkalmazni kell a távoktatásban résztvevők nem hagyományos oktatói tevékenységének (tutor, mentor) elismerési formáit. Az internet és tágabb értelemben vett infokommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztése az oktatás támogatására illetve korszerűsítésére az egyetem sajátos képzési igényeinek kielégítésére komoly lehetőséget jelentenek. Az oktatási munka hatékonysága annál nagyobb, minél kevesebb egyedi és/vagy mechanikus, ismétlődő erőfeszítéssel oldható meg azonos számú hallgató változatlan minőségű oktatása. Az alapképzések (azaz a tömeges hallgatói oktatás) minősége nagyban javítható. Az e- learning platformon a tanulás önellenőrző feladatok segítségével hatékonyabbá, autonómabbá tehető. Természetesen ennek a célnak az elérését egy oktatástámogató rendszer magától nem garantálja, szükséges hozzá tutori előkészítés, illetve nyitó, támogató és záró konzultációk a kurzusok során. Az alapképzésben is lehetséges kreatív és/vagy kollaboratív feladatokat 88

89 kiadni a hallgatóknak, amelyhez az e-learning platform jelenti a közös munka színterét. Ebben az esetben a szemináriumok funkciója a konzultáció marad, így számuk ésszerű mértékben csökkenthető. Az alapképzésbe belépők (elsőévesek) zöme készségszintű webes alkalmazáshasználati rutinnal érkezik, ezért csak az e-learning platformra specifikusan jellemző tudnivalókról kell az oktatás megkezdése előtt tájékoztatni őket, azaz a rendszer bevezetésével és fejlesztésével járó oktatási feladatok megmaradnak az oktatók képzésének szintjén. A posztgraduális, levelező (és más hasonló, részben vagy egészben távoktatási-konzultációs jellegű) képzésekben a kontaktórák száma általában nem elegendő a tananyag minőségi átadásához, e-learning segítségével azonban ez a probléma áthidalható. További problémát old fel a kihelyezett képzések kapcsán egy e-learning platform: a jelenléti órák száma ésszerűen kiegészíthető önálló munkával, mialatt a kurzusfelelősök, a hallgatók és az oktatók (a rendszer egy későbbi fejlődési stádiumában már a tanulmányi előadók is) közös online felületen lehetnek jelen, és akár egymástól földrajzilag távol is képesek egymással együttműködve haladni a tananyaggal. Továbbá áthidaló megoldást jelenthet a mobilkészülékek, táblagépek e-learning-elérésre való alkalmassá tétele. A továbbképzések köre nagymértékben kibővíthető, ismét a távolsági oktatás és a konzultációs rendszer, illetve a már meglévő tananyagok könnyű átszerkeszthetőségére alapozva. A tananyagok nem kerülnek kinyomtatásra, így környezetkímélő oktatási gyakorlatot alapoz meg az e-learning-rendszer. Az archiválás (amely minden hivatalosan mért és értékelt hallgatói teljesítmény esetében 5 éven át kötelező) automatikus, papírmentes, illetve nincs fizikai helyigénye. Ez a célkitűzés összhangban van a Kormányzati Személyügyi Stratégiával is. Kutatásfejlesztés Az egyetem hazai és nemzetközi felsőoktatásban és kutatásban elfoglalt helyére vonatkozó stratégiai célkitűzések csak akkor valósíthatók meg, ha az itt művelt tudományágakban végzett színvonalas munkával megőrzi és fejleszti erőforrásait. Ennek érdekében: a tárcák tudományos tevékenységekről szóló irányelveihez igazodva határozza meg az egyetem oktatási és kutatási szervezeteinél végzendő tudományos tevékenységek alapelveit, követelményeit; biztosítja a tudományágak hazai művelésének és más tudományterületekhez kapcsolódásának feltételeit; tudományos tevékenysége hatékonyságának növelése révén elősegíti a művelt tudományágak általános fejlődését, a kutatások eredményeiből származó következtetések, javaslatok hasznosítását; tudományos tevékenysége eredményeit az elmélet és gyakorlat egysége megteremtésével az ország biztonságának, védelmének és a közigazgatás fejlesztésének szolgálatába állítja; tovább szélesíti, és tartalommal tölti meg a hazai és külföldi tudományos együttműködést; elősegíti a társtudományok védelmi vonatkozású eredményeinek megszületését és alkalmazásba vételét; az erőforrások hatékony felhasználásával biztosítja a követelmények, és célkitűzések közötti összhang megteremtését; a kutatási eredményeket széles körben megismerteti és beépíti az oktatásba; ösztönzi a döntéshozókat a tudományos kutatások eredményeinek mielőbbi gyakorlati hasznosítására. Az egyetem tudományos munkásságának is azt az alapvető küldetést kell szolgálnia, hogy a magyar nemzeti közszolgálat minőségét javítsa, folyamatos megújítását lehetővé tegye, és ennek hátteréül megkerülhetetlen tudásközpont és fejlesztő műhely legyen. Éppen ezért az 89

90 elméleti tudományos képzés mellett folyamatosan szükség van a közszolgálati politikaalkotás gyakorlata szempontjából is releváns, empirikus jellegű, szervezeti, folyamat illetve technológia innovációval foglalkozó projektekre, amelyek mintegy kutatási terepet adnak az egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységeinek. Az egyetem egyedülálló jellegéből adódóan kiemelkedő lehetőségek nyílnak a karokat és intézeteket átfogó interdiszciplináris kutatásokra a művelt tudományágak, valamint a legszélesebb értelemben vett védelem problémáit érintő határtudományok területén. Az interdiszciplinaritás intézményesülését például sok tekintetben megkönnyíti a projektjellegű vagy hosszú távú, tematikus karközi kutatócsoportok, kutatóközpontok létrehozása. Az említett interdiszciplináris és hagyományos kutatások, továbbá a kutatói utánpótlás kinevelése, a tehetséggondozás érdekében feltétlenül szükséges az intézmény kutatási laboratóriumainak, műhelyeinek bővítése, korszerűsítése. A kutatás személyi feltételeit az egyetem oktatói, kutatói, doktoranduszai, a kutatótevékenység végzésére alkalmas hallgatói, tanszéki, illetve intézeti alkalmazottai, valamint a felkért külső szakemberek biztosítják. A jogelőd intézményekben a főállású kutatók száma alacsony volt, összesen 8 munkakör (ZMNE). A kutatótevékenység hatékonyságának és minőségének fejlesztése csak a meglévő belső kutatói kapacitások hatékonyabb kiaknázásával, a kutatói helyek a lehetőségekhez mért növelésével, és a külső együttműködők bevonásával valósulhat meg. A fentieken túl az egyetemen folyó képzés, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatások rendszere is a rendelkezésre álló laboratóriumi és műhelykapacitás átalakítását és fejlesztését indokolja. Ennek elemei: a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet komplex módon átfogó, koordináló szervezet működtetése, illetve működési feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése; a tudományos tevékenység rendszerébe tartozó alrendszerek hatékony és célszerű szervezése, tevékenységük összehangolása; a kutatást és fejlesztést végző tudományos műhelyek hatékonyságának növelése, az elért eredmények megismertetésének, hasznosításának elősegítése. A kutatási stratégia elvei: erősítse a három intézmény integrációjával a művelt tudományterületeken az országos tudományos, szellemi központ szerepkört; segítse az oktatás és a kutatás egymásra épülését, egységét; szolgálja hatékonyan a hadtudományi, a közigazgatás-tudományi, és a rendészettudományi kutatások közös műhelyeként a kutatások gyakorlatorientáltságát; az egyetem szakterületein a nemzetközi szintéren is számon tartott, a nemzetközi partnereink számára is hozzáadott értéket előállító intézmény legyen a közszolgálat általánosan vett tudományos fejlesztésében. Az NKE-n a magas szintű interdiszciplinaritásban rejlő lehetőségek kihasználásával az oktatáskutatás-szaktanácsadás szimbiózisa valósul meg. Az oktatáson keresztül lehet megismertetni az új kutatási eredményeket, a szaktanácsadáson keresztül érintkezhet a tudomány és a gyakorlat, s így a kutatás felé új kihívások és feladatok fogalmazódnak meg. Ez az ismereti háttér szolgálja továbbá az adekvát vezető- és szakmai továbbképzési rendszert is. Az NKE integrációs szerkezete ugyancsak különleges lehetőségeket teremt az alakuló intézmény tudományos versenyképességének növelésére. A kutatás-fejlesztési stratégiában megfogalmazott irányok, kiemelt kutatási programok az MTA-val, más egyetemekkel, kutatóintézetekkel, különböző nemzeti kutatóközpontokkal új alapokra helyezik a tudományos együttműködést. A korszerű állam- és közigazgatás kihívásának, nemzeti- és európai értékeinek vizsgálata, a biztonságpolitika és a rendvédelem globális problémáinak 90

91 elemzése egyértelműen új felismerésekhez, eredményekhez vezet. Az egyetemi minőség eléréséhez és megtartáshoz ezen a területen a következőre kell összpontosítanunk: a folyamatos stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény működésének meghatározó részét képezi; jelentős hazai-nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység, amelynek eredményei magas hatásfaktorú folyóiratokban, könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban, közhasznú alkotásokban jelennek meg és azokat az oktatásba közvetítik; ezeket támogató és egyúttal számonkérő oktatói-kutatói motivációs és teljesítmény mérő rendszer; a tehetséggondozás a képzés minden szintjének sajátja, és kiemelkedő a teljesítmény a doktori képzésben; széleskörű, elismert a nemzetközi együttműködés. A bevételek növeléséről ha minőségi oktatásról és intézményről akarunk beszélni, valamint meg akarunk felelni a fenntartói igényeknek (bevétel előirányzat) nem mondhatunk le. Ennek egyik sikerrel kecsegtető útja lehet a pályázati sikeresség. Az egyetemnek olyan innovációs stratégia megalkotására van lehetősége, amely figyelembe veszi, hogy az egyetemen belül eltérő a kutatási, fejlesztési, innovációs folyamat szervezeti kultúrája. Vannak olyan szervezeti egységek, ahol a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység alapvetően központilag, a kar/intézet/tanszék vezetése által tervezetten, irányítottan, ellenőrzötten zajlik. Más oldalról léteznek olyan szervezeti egységek ahol a kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatok meghatározóan a professzorok, vezető oktatók aktivitására épülnek, és a centrumvezetés lényegében csak összegyűjti, lazán koordinálja ezeket a tevékenységeket. Különös előnye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, hogy mind a társadalomtudományok, mind a műszaki tudományok terén képes felmutatni kutatói potenciált. Az NKE innovációs stratégiája a következő súlypontokra épül Célok: Az egyetemi innovációs tevékenység fejlesztése, erőteljes növelése, olyan innovációs potenciál kialakítása, amely gyorsan és rugalmasan képes válaszolni a kihívásokra (kutatásfejlesztés). Az innovációs folyamat során feltárt ismeretnek a tananyagba építése, s ezáltal a képzés korszerűsítése (oktatásfejlesztés, minőségbiztosítás). Az egyetem gazdasági kapcsolatainak erősítése, a tudományos és technológiai tudás elterjesztése, az intézmény beágyazottságának megteremtés és folyamatos növelése. Az egyetemi bevételek növelése, az innovációs folyamatban résztvevők érdekeltségének és elismertségének megteremtése (humán erőforrás fejlesztés). A pályázati források megszerzéséhez szükséges előfinanszírozási önerő és önrész megteremtése. Az innovációs stratégia legfontosabb elemei A potenciális kutató, fejlesztő, innovatív kiskollektívák, oktatók, kutatók feltérképezése, s az innovációs tevékenység érdekeltségi és motivációs rendszerének megteremtése. Az innovációt kiszolgáló, támogató háttérrendszer (háttérszervezet) megteremtése, amelynek legfontosabb szolgáltatásai a következők: a.) Piackutató és innovációs információrendszer (az innovációs folyamatba bevonható egyetemi kutatási eredmények és a gazdasági szféra, a piac innovációs igényeinek felmérése, a kapcsolódási pontok meghatározása). b.) Partnerközvetítés. c.) Pályázatfigyelés. 91

92 d.) Pályázat menedzsment. Jogi, szervezési támogatási rendszer (az innovációk, pályázati ügyek jogi, szabadalmi ügyeit támogatja és segíti az innovációk gazdaságba vitelét). Pénzügyi rendszer, amely az innovációs folyamat pénzügyi forrásainak szervezésével foglalkozik, illetve szakmailag támogatja a pályázati tevékenységet. Az elért kutatási eredmények disszeminációja, a publikálási lehetőségek megőrzésének eszközrendszere megújítást követel. Ezért 2012 szeptemberéig racionalizálni kell a karok meglévő periodikáit és létre kell hozni egy új, egyetemi közös, tudományos lapot. A pályázati tevékenység szervezeti-szervezési, humán és technikai erőforrásainak fejlesztése Tekintettel a szervezetfejlesztés anyagi korlátaira, meg kell elégednünk a pályázati referensek munkakörének létrehozásával, a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes alárendeltségében. A referensek felelőssége: a pályázati lehetőségek folyamatos figyelése és megosztása az egyetemi polgárok felé; a pályázatok adminisztratív előkészítésének koordinálása; a pályázatok előrehaladásának figyelése; a pályázatok adminisztratív támogatása. A pályázatok vezetői szinten is integráltan kell, hogy megvalósuljanak. A tudományos és nemzetközi rektorhelyettes a K+F pályázatok tartalmi, a gazdasági főigazgató a pénzügyigazdasági, a főtitkár a humán erőforrás kérdések felelőse. A stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes koordinálja a pályázatokat és a humán erőforrások felhasználását. Hazai és nemzetközi kutatási programokban való részvétel Az NKE három tudományterület szellemi bázisa. Ez a körülmény, továbbá az egyetem sajátos helyzete, képzési feladatai együttesen határozzák meg a kutatatási feladatokat. A kutatások három típusának rendszerét kell kiépíteni, a következők szerint: a Grand Strategy témák, mint országos kutatási főirányok az érintett tárca megrendelői pozíciójával és a kapcsolódó Kar gesztori szerepkörével; az oktatást, a fenntartó tárcák jogalkotási, igazgatási feladatait segítő résztémák, s végül a szabad kapacitás terhére történő kutatások. A feladatvégzés tekintetében az első kettő párhuzamosan egyenrangú prioritás, míg a harmadik értelemszerűen a fentieket követő lehetőség csupán. A Grand Strategy témák A modern fegyveres küzdelem problémái, technikai-technológiai fejlődésének vizsgálata, társadalmi aspektusai. Fenntartó finanszírozó: HM Gesztor: HHK A magyar állam megújításának és újjászervezésének közszolgálati kérdései. Fenntartó finanszírozó: KIM Gesztor: KTK A migrációs stratégia (és vagy) A rendvédelmi szervek új előmeneteli és illetményrendszere. Fenntartó finanszírozó: BM Gesztor: RTK A stratégiai résztémák A hadtudományok és katonai műszaki tudományok területén Stratégia és katonai biztonság. 92

93 Új típusú kihívások (cyber hadviselés, éghajlatváltozás, CIMIC). Védelmi- és haderőtervezés. Haditechnikai és technológiai fejlesztések. Társadalom és honvédelem. Katonai logisztika és gazdálkodás. Geoinformációs támogatás. Humán stratégia. A tartalékos rendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos kérdések. A Magyar Honvédség honi alkalmazása. Ipari robotok katonai alkalmazása. Védelmi (honvédelmi) igazgatás. A közigazgatás-tudomány területén Az alkotmány funkciójának, a kormányzás jellegének változásai. A jogvédelem intézményei és az új társadalmi kihívások. Az állami és az önkormányzati igazgatás. Közigazgatási kormánypolitika, személyi állomány képzés-továbbképzés. A gazdasági kormányzás. Környezetvédelmi igazgatás. Államháztartás, közpénzügyi rendszer megújítása. Elektronikus közszolgálat. Közigazgatási eljárás Nemzetközi válságkezelő igazgatás. A rendészettudomány területén A rendészettudomány helyzete. Konfliktusmegoldás, mediáció és helyreállító igazságszolgáltatás. Jövedéki adójog. A kriminalisztika elméleti kérdései. Rendvédelmi adatkezelés, nyilvántartások. Rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmények. A családon belüli erőszak rendészete. A rendőrségi drogstratégia. A szabálysértési jogterület korszerűsítése. Mentalizáció és impulzív viselkedés. A fenti kutatási témák hazai és nemzetközi relációban egyaránt megvalósíthatók. Az egyetem azzal, hogy bevételre kötelezett szükségszerűen kell, hogy keresse a forrásokat. A kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenység hatékonyságát az uniós pályázatok mellett, a tematikus hazai pályázati források, az állami megrendelések, a gazdasági szereplők igényeinek kiszolgálása biztosítja. A kutatási eredmények hasznosítására, a szellemi termékek piacra vitelére érdemes megfontolni egy egyetemi cég alapítását. Ki kell dolgoznunk az egyetemi oktatók és kutatók érdekeltségi rendszerét az innovációs járulék felhasználására; a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételre illetve hazai, Uniós és akár tengeren túli szaktanácsadási projektekben való részvételre. Természetesen ezeknek a projekteknek egyetemi keretek között kell zajlaniuk, és megfelelő adminisztratív elvonásokkal finanszírozott szolgáltatásokkal ezt a területet az egyetem vezetésének támogatnia kell. 93

94 A kutatási eredmények bevitele az oktatásba A kutatási eredmények megismertetésének egyik eszköze a publikáció. A publikációs tevékenység minőségének folyamatos emelése és nemzetközi vonatkozásban is szinten tartása érdekében az egyetemnek ott ahol még nem történt meg a közszolgálat általános és a karok által művelt specifikus szakterületein is el kell készítse a folyóiratok besorolásának listáját (alapozva az MTA osztályai és tudományos bizottságai által elvégzett besorolásra), és impakt faktor elemzését. Ez egyértelmű és világos célrendszert jelent az oktatóink és kutatóink számára a publikációs stratégia megtervezéséhez, és ezen keresztül a doktori, habilitációs és MTA minősítésék követelményének teljesítéséhez. Ennek megfelelően az egyetemen megjelenő szakfolyóiratoknál meg kell vizsgálni melyik tehető nemzetközileg jelentőssé ( impakt-faktorossá ), illetőleg minél inkább belföldi A kategóriássá. A nemzetközi publikálás megkönnyítésére anyanyelvi lektor alkalmazásának lehetőségét is meg kell vizsgálnunk vagy legalább egy-két olyan személyt, aki igazoltan sikerrel fordított magasan referált nemzetközi tudományos lap számára. Össze kell hangolni a különböző karok tananyagkiadásait és közös jó minőségű és elismert egyetemi kiadót létrehozni, illetve együttműködést kialakítani ilyenekkel. Ennek realizálását jelentheti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadóval tervezett együttműködés, amely megfelelő NKE részesedés mellett támogatná az egyetemi tankönyvkiadást. Az éves tananyagkiadás tervezése során a teljesíthetőség és frissesség, a közös modul tananyagbázisa, az új szakok és szakirányok igénye kell, hogy prioritást kapjon. A modern közszolgálati irányzatok nemzetközi tudástranszferéhez külföldi jeles szerzők alapműveinek lefordítására és népszerűsítésére is folyamatosan szükség lesz. Az egyetemnek fel kell vállalnia ezt a szerepet is elsősorban tanszékeinek és kutatóközpontjának ilyen irányú motiválásával. Megfontolandó, hogy a kötelező tantárgyak vonatkozásában a gondozó tanszékek illetve intézetek azonosítsák azokat az alapnak számító nemzetközi tankönyveket (vagy monográfiákat), amelyek az adott anyag nemzetközi főáramát foglalják össze, és gondozzák ennek hazai kiadását. Ezzel a szemlélettel három fontos lépést tesz az egyetem: biztosítja, hogy a hallgatók olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek a nemzetközi kapcsolatépítésben, a csereprogramokban felhasználhatóak és ezen keresztül az egyetem képzési színvonalának egyértelmű indikátorai partnereink számára; az egyetemi oktatók-kutatók több időt tudnak érdemi kutatásra fordítani a kerék újra feltalálása illetve felesleges és a tudományos előmenetelbe nem igazán számító tankönyv írás helyett; az idegen nyelvű képzéshez standard és külföldi hallgatók számára is kiajánlható tantárgyak lesznek meghirdethetőek. Infrastruktúra fejlesztés Oktatási infrastruktúra A HHK oktatás-fejlesztésének elsődleges célja a honvéd tisztjelöltek, illetve a mesterképzésben részt vevő és a megrendelő által beiskolázott tisztek oktatástechnikai hátterének fejlesztése, az automatizált vezetési rendszerek oktatásba történő mind szélesebb körű alkalmazása, a döntés-előkészítés számítógépes támogatásához szükséges hardverek, szoftverek, módszerek, eljárások széleskörű bevezetése. Ezen a területen fontos feladatként jelentkezik az oktatási portfólió jelentős változása miatt kihasználatlan laboratóriumok és szakkabinetek (CNC, had- és biztonságtechnika) átalakítása, az új igényeknek megfelelően. A KTK oktatás-fejlesztési elképzeléseiben a blended-learning formák erősítése szerepel. Ennek érdekében a tananyagok digitalizációja és a módszertani megújulás egyaránt a célok 94

95 között szerepel. Az ehhez szükséges számítástechnikai hátteret részben szponzorált oktatási laborokkal, részben a termek PC alapú fejlesztésével kívánja elérni. Az RTK a Ludovika-projekt várható évi befejezésében bízva jelenlegi székhelyén nem tervez infrastrukturális fejlesztést, feladatait a jelenlegi infrastruktúra szinten tartásával oldja meg. A évtől kezdve a KTK-hoz hasonló oktatási infrastrukturális fejlesztéseket tervez. Ludovika Campus A 1158/2012. (V.18.) Kormányhatározat 4,7 milliárd forintot biztosít a projekt indulásához. Ebből elkészül a főépület teljes rekonstrukciója, valamint minden egyéb előkészítő és tervezési munkálat. A tervek szerint a projekt egy részét európai uniós forrásból valósul meg. Optimális esetben a teljes beruházási összeg ami négy év alatt 24,5 milliárd forint fele részben uniós pénzekből, részben pedig a megüresedő egyetemi ingatlanok eladásából befolyt összegből biztosítható. Az egyetemi infrastruktúra fejlesztését alapvetően a Ludovika-projekt határozza meg. A KTK és az RTK, valamint az egyetem központi szervei költözésének időpontja a kivitelezés függvénye. A tervek szerint több ütemben történik a fejlesztés, melyet a 26. táblázat mutat. A HHK marad a Hungária krt-on és az eddig használt telephelyeken. A honvédtisztképzés hagyományait megjelenítő elemek kialakítása azonban megtörténik a Ludovika-projektben. Így az Alakulótér a szobrokkal, a Ludovika Múzeum, a Kápolnák és a Hősök Csarnoka helyreállítása része a Ludovika-projektnek. Fontos eleme a beruházásnak a Hungária krt-i telephelyen lévő D jelű épület részleges felújítása, amely így egy 370 fő befogadására alkalmas szálló lesz. Ez a kapacitás a meglévőkkel együtt már elegendő a HHK képzésén részt vevő hallgatók elhelyezésére. A projektben nagy hangsúlyt kap a sportlétesítmények építése-fejlesztése, amely megalapozza a sportos egyetem kép kialakítását és elmélyítését. Annak eldöntése, hogy a Ludovika Campust, az ottani létesítményeket milyen formában működtetjük, a rendezvényeket milyen formában szervezzük későbbre vár. Megoldást jelenthet egy Hallgatói Szolgáltató Kft. Létrehozása. Ez egy olyan szolgáltató központ, amely képes az egyetemi szervezeti egységeknek segítséget nyújtani, valamint az egyetemi polgárok egyéb igényeit kielégíteni. Ilyen tevékenység lehet: rendezvényszervezés; menza, catering; büfék üzemeltetése; Egyetemi Kávézó és Egyetemi Klub (Tiszti Klub) üzemeltetése; kollégiumok nyári üzemeltetése; információszolgáltatás; porta, ruhatár működtetése; takarítás; hallgatói bolt; ABC; albérlet közvetítés; sportfinanszírozás, egyetemi csapatok fenntartása; médiatér; marketing szolgálat; pályázatok. Természetesen nem lehetséges valamennyi szolgáltatást azonnal beindítani, azokat szakaszosan, az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően fokozatosan érdemes életre kelteni. 95

96 TARTALÉK ALAPFUNKCIÓK Induló szolgáltatások lehetnek: rendezvényszervezés (első sorban egyetemi és hallgatói szolgáltatások, mint díjátadók, gólyabálok, konferenciák, fogadások, stb.); egyetemi bolt (egyetemi logózott termékek, papír és írószerek forgalmazása, jegyzetek, tankönyvek értékesítése, akár online rendszerben is); hallgatói szolgáltatásokat érintő pályázatok felderítése, végrehajtása; információszolgáltatás (hallgatók számára nyújtana hasznos tájékoztatást, levéve a terhet a tanulmányi hivatalok válláról); marketingszolgáltatások. Informatikai fejlesztések Az NKE előkészítésének időszakában és a 2012-es évben megvalósult fejlesztésekre alapozva folytatjuk az informatikai rendszerek összehangolását és fejlesztését. Az eddig megvalósult rendszerek: levelező rendszer; tanulmányi rendszer (Neptun); gazdálkodási rendszer (Forrás SQL) (utóbbi kettő teljes összekapcsolása a szeptemberére valósul meg); egységes egyetemi portál (internet, intranet); központi tárhely szolgáltatás. 26. táblázat A Ludovika Campus építésének ütemezése BERUHÁZÁSI PROGRAMELEM LUDOVIKA FŐÉPÜLET KTK, RTK ÚJ OKTATÁSI ÉPÜLET RTK TAKTIKAI BLOKK, SPECIÁLIS KÉPZÉS RTK KOLLÉGIUM HALLGATÓI KÖZPONT KÜLTÉRI SPORT LÉTESÍTMÉNYEK SPORTCSARNOK, USZODA EGYÉB ÉPÜLETEK PARK HUNGÁRIA KÖRÚTI NKE KOLLÉGIUM FELÚJÍTÁSA LOVARDA, ISTÁLLÓ GYALOGHÍD AZ RTK KOLLÁGIUMHOZ LŐTÉR KTK, HHK KOLLÉGIUM LELÁTÓBŐVÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET BEFEJEZÉSI HATÁRIDŐ III. né II. né II. né II. né II. né III. né II. né II. né II. né III. né III. né II. né II. né III. né II. né III. né. ESÉLY ISKOLA 2016.III. né. Halaszthatatlan feladat az egyetem rövid és középtávú informatikai fejlesztési terveinek elkészítése úgy, hogy az a Ludovika Campust is magába foglaló informatikai feltételrendszert 96

97 tartalmazza. Kiemelt célként kell kezelni az egyetem képzési és továbbképzési feladatainak e- learning alapú megvalósítását. Mindez feltételezi és megköveteli a valós, elkülönített pénzügyi tervezést és megvalósítást a szerverpark és az alkalmazások megújítása és bővítése érdekében (27. táblázat). Hasonló konszolidációt kell elvégezni a nyomtató-másoló kapacitások optimalizálása érdekében is. További informatikai alapú feladat az oktatástechnikai megújulás. A jelenlegi frontális oktatást jelentősen átalakítjuk az audiovizuális eszközök és internetes alkalmazások használatával. Szervezetek Jelenlegi PC állomány Tervezett PC állomány (2014) 27. táblázat A számítógépes háttér változása Szükséges csere Központ + Intézetek HHK KTK RTK Az IFT idősávjában megvalósítandó informatikai rendszerek: központi jogosultsági és azonosítási rendszer (továbbfejlesztés alatt, 2012 végéig készül el); hálózat menedzsment rendszer (2012 végéig készül el); mentési rendszer egységesítése, kiterjesztése forrásigényes fejlesztés, megvalósulás a források függvényében; adatbázis alapú vezetői információs rendszer, AVIR, (forrásigényes, kiterjesztése az egész egyetemre 3 hónap); távoktatási rendszer (tesztelés alatt, 2012 végére elkészül); egységes könyvtár-informatikai rendszer, vezetői döntést igényel, melyiket válasszuk. A megvalósítás ennek függvénye. központi kisalkalmazások (felhasználói ügybejelentő, önéletrajz kezelő, oktatói értékelő, tananyagmegosztó és értékelő alkalmazás). Bevezetésük a 2012/2013 tanév kezdésére. a Ludovika-projekt keretében az új campus területén kialakítandó, az egyetem jelenlegi rendszeréhez illeszkedő, korszerű infokommunikációs hálózat. A korszerű oktatás-kutatás szempontjából meghatározó a Ludovika-projekt eredményeképpen létrejövő, egységes informatikai hálózat, amely a kijelölt épületeket köti össze. Szolgáltatásfejlesztés Az egyetemi vezetői információs rendszer és távlati fejlesztése, használata A vezetői információs rendszer egy olyan informatikai szolgáltatás, amely hivatott egyrészt az egyetem vezetői számára optimális támogatást nyújtani döntéseikhez, másrészt kielégíteni a fenntartók által támasztott adatszolgáltatási követelményeket. Ehhez alapvető fontosságú a releváns adatokhoz való jogosultság alapú hozzáférés biztosítása úgy, hogy az adatforrások az egyetem teljes tevékenységi körére, oktatási, kutatási és gazdasági aktivitására utaló információkat tartalmaznak. Az NKE karainak jogelőd intézményeiben éppen a 2011-es évben indultak ilyen jellegű központilag támogatott fejlesztések. Mivel a KTK kivált a Corvinus Egyetemről, korábbi vezetői információs rendszerétől is meg kellett válnia. Az RTK lokális fejlesztései sem alkalmasak az új egyetem integrált vezetői információs rendszerének szerepét betölteni. A jelenlegi helyzetben a HHK rendelkezik azzal a platformmal, amely a jövőben is kielégíthetné a vezetői információs és a fenntartói (kötelező, ad hoc és rendszeres) 97

98 adatszolgáltatási igényeket. A HHK-n 2011-ben bevezetett AVIR (Adatbázisalapú Vezetői Információs Rendszer) licencdíj mentes, nyílt forráskódú rendszer, amelynek fenntartása költséghatékonynak mondható, és amelynek működtetése elengedhetetlen a stratégiai tervezés szempontjából. Szabályzatalkotás Abban, hogy az egyetemnek legyenek karai és ne a karoknak egyeteme, elengedhetetlen az integrált szervezeti és működési rendnek a megteremtése. A rend feltétele a szabályozás és a szabályozásnak megfelelő működés. Ennek felelőse a főtitkár. Mindhárom jogelőd intézmény rendelkezett a Felsőoktatási törvényben előírt szabályzatokkal. Ezek a szabályzatok azonban önmagukban nem alkalmasak arra, hogy az NKE szabályzati rendszerét alkossák oly módon, hogy az azonos tartalmú szabályzatokat egymás mellé helyezzük. Az egyetem előkészítésének 2011.évi feladatai között kiemelt helyet foglalt el a 2012.évi induláshoz szükséges szabályzatok létrehozása. Mindez a munka azonban nem lehetett teljes, hisz a szabályzatok közötti hierarchia rendszerét is ki kellett alakítani. Ebben a folyamatban a Létesítési és a Szabályozási törvények határozták meg a sajátos jogi környezetet. Az egyetem szabályzati rendszerét ezen körülményeknek megfelelően kell felépíteni úgy, hogy több követelménynek kell megfelelni. A szabályzati rendszer egyidejűleg szolgálja a stabilitást; legyen kellően rugalmas; biztosítsa az integráció feltételeit. A szabályzatok legyenek stabilak, kiszámítható jogi környezetet teremtve az egyetem polgárainak és partnereinek. Ezzel egyidejűleg a szabályzatok rendszerét úgy kell felépíteni, hogy a változásokhoz gyorsan és rugalmasan lehessen alakítani. Az integráció tartalmi megvalósítása pedig megköveteli, hogy a szabályzatalkotás tervszerű, tudatos és programozott legyen. A szabályzati rendszer főbb kategóriái: Szervezeti és Működési Rend; Foglalkoztatási követelményrendszer; Hallgatói követelményrendszer; Gazdasági szabályzatok; Könyvtári, levéltári,iratkezelési szabályzatok; Egyéb szabályzatok A szabályzatalkotás folyamatát több szakaszra kell osztani: 2011-ben megtörtént az egyetem létesítéséhez szükséges szabályzatok megalkotása; 2012-ben az egyetem működéséhez szükséges szabályzatalkotás történik; 2013-ban az egyetem hatékony és fenntartható fejlődéséhez szükséges teljes körű szabályzat konszolidáció megvalósítása történik. Az egyetemi szabályzatalkotással szembeni kihívás a fenntartói elvárásoknak és az integrációnak is megfelelő szabályzati rend megvalósítása. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az egyetem szabályzatalkotási programja tudatosan törekedjen arra, hogy az egyetemi célok, és a kari specialitások mindig az egyetemi szabályzatok által kijelölt keretek szerint valósulhassanak meg. Ez a gyakorlat biztosítja az egyetem leghatékonyabb és fenntartható működést oly módon, hogy a közszolgálatiság gondolata és a képzések iránti kormányzati elvárások megvalósuljanak. 98

99 Életminőség-fejlesztés Az életminőség fejlesztésével összefüggésben három fő területre, illetve célcsoportra kell figyelemmel lennünk annak megvalósítása érdekében, hogy intézményünk optimálisan, a legnagyobb hatásfokkal, a lehetőségeket maximálisan kihasználva az összes érintett számára megelégedést nyújtóan működjön: a) az egyetem munkatársainak életminősége; b) a hallgatók elégedettsége, életminősége; c) a végzettek életminősége javításának támogatása. a) Az egyetem oktatói, kutatói, adminisztratív állománya és minden munkatársa életminőségének fejlesztése elsősorban a humán erőforrás fejlesztés témaköréhez. kapcsolódik. Azonban ezen túlmenően is vannak lehetőségei az intézménynek e téren. Az életminőségre jelentős hatással vannak azok a szolgáltatások is, amelyeket az egyetem, mint munkáltató nyújthat. Ide sorolható a munkakörnyezet javítása, a sport- és egyéb jóléti létesítmények igénybevétele, kulturális programok szervezése, az egészségügyi ellátás biztosítása, az üdülés támogatása, a munkatársaknak nyújtott jogsegélyszolgálat, a továbbképzések támogatása (nyelvtanulás, ECDL, jogosítvány, doktori képzés, stb.). b) Az egyetem legtöbbet saját hallgatói életminőségének fejlesztése érdekében tehet, amely feladat jogszabályi és hivatásbéli kötelezettsége is az intézménynek. E feladat fő letéteményese és koordinálója az Életpálya Iroda, szoros együttműködésben mind az oktatói állománnyal, mind a hallgatók részére egyéb szolgáltatásokat nyújtó belső szervezeti egységekkel és a külső partnerekkel. Elsődleges cél tudatosítani a hallgatókban, hogy életminőségük javításáért mely területeken tehetnek, ehhez milyen támogatásokat vehetnek igénybe az egyetemtől. Láttatni kell hallgatókkal, hogy úgy társadalmi, mint egyéni szempontból nem csak és nem elsősorban gazdasági mutatókkal mérhető a fejlődés és a jólét, hanem az emberi élet minőségének mérőszámaiban keresendő ezek megvalósítása. Az oktatásnak e szakaszában, azaz a felsőoktatásban is feladat a hallgatókat rávezetni arra, hogy a fenti célokat akkor tudják maradéktalanul megvalósítani, ha képesek saját képességeiket megismerni és fejleszteni, és ennek segítségével ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket, valamint képesek energiájukat mozgósítani kitűzött céljaik elérése érdekében. Tudatosítani kell a hallgatóinkban, hogy az egyéni családi regionális országos egyetemes célok elérésének egyik legfontosabb feltétele a tudás és az emberi készségek fejlesztése, az emberi viselkedés alakítása. Ehhez fel kell készíteni hallgatókat a XXI. század kihívásai által teremtődött új társadalmi és emberi szerepekre, a kihívásokra adható megfelelő válaszok és megoldások elsajátítására. Mindehhez az alapot a társadalom tagjainak együttműködési képessége és hajlandósága szolgálja, amely társas környezetben a bizalom, a kölcsönös egymásra figyelés, a szolidaritás és a tolerancia alapkövei a meghatározóak. Ezek az alapelvek tekintettel az intézmény sajátosságaira hivatalból jelen vannak a jogelőd intézmények szellemiségében és oktatási tevékenységének ellátásában, így az integrált intézményen belül megvalósul ezeknek magasabb szintre emelése, szintetizálása. Ezeknek szellemében az oktatás és a kutatás a továbbiakban is összekapcsolható az innovációs folyamattal, és a fentiek alapján felkészített hallgatók mind egyéni sorsukon keresztül, mind a tanulmányaik befejezését követően a munkaerőpiacon elfoglalt helyükön, a közszolgálatban betöltött szerepükön keresztül hozzájárulnak az életminőség fejlesztéséhez. c) Az intézmény végzett hallgatói életminőségének fejlesztéséért, javításáért oly módon tehet a legtöbbet, ha a már kiépített ALUMNI rendszer nyújtotta szolgáltatásokkal és lehetőségek 99

100 biztosításával továbbra is rendszerben tartja volt hallgatóit, folyamatos, élő kapcsolatot tart fenn velük. Ennek a feladatnak a megvalósítását támogatja a Diplomás Pályakövetési Rendszeren keresztül megvalósuló azon kérdőíves kutatás, amely segítséget nyújt intézményünknek azoknak a céloknak és feladatoknak a meghatározásában, amelyekkel alma materként továbbra is hátországot nyújthat volt hallgatóinknak, hozzájárulva ezzel életminőségük javításához, fejlesztéséhez. Sajátos lehetőséget teremt az életminőség-fejlesztés területén az a döntés, amely egyetemi fenntartásúvá teszi a Bárka Színházat. Ez lehetőséget ad arra, hogy az oktatási feladatokon túl (drámapedagógia, nyilvános szereplésre felkészítés), igénybe vegyük a színházi szolgáltatásokat az egyetem polgárainak érdekében. Külső és belső tájékoztató rendszerek fejlesztése A külső tájékoztatás egyik legfontosabb eszköze az intézmény honlapja, amelynek fejlesztésére különös gondot kell fordítani. Kialakításakor alkalmazni kell a legújabb technológiákat, tekintettel kell lenni a kialakult konvenciókra, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a karok hagyományaira és sajátosságaira is. A tartalomszolgáltatás kivitelezéséért, technikai támogatásáért egyetemi szintű szervezet, az Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK) felel, így biztosítva az egységes megjelenést és minőséget. Megfontolandó a különösen a fiatalok körében rendkívül népszerű közösségi média bevonása a tájékoztatásba. A belső tájékoztató rendszerek közül a legnagyobb szerep az intranetnek jut. A honlap fejlesztésével egyidejűleg kell kialakítani az egyetem polgárai számára, a megfelelő azonosítás után elérhető belső tartalmakat, ahol a napi híreken kívül dokumentumokat, közös használatú adatbázisokat lehet elhelyezni. Itt kaphat helyet a faliújság, és igény esetén fórum is üzemeltethető. Fontos tájékoztatási eszköz az elektronikus levelezőrendszer, amelynek kényelmes és hatékony használatát levelezőlisták, elosztók kialakításával is támogatni kell. Szerepet kap a belső tájékoztatásban a képújság is, ahol a napi eseményekről kaphatnak információt az egyetem polgárai. Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Az egyetemen folyó képzés és kutatásfejlesztés minőségi támogatásának meghatározó mutatója a kari könyvtárak kondíciója, felszereltsége és infrastrukturális helyzete. Az NKE egészére kiterjedő integrált könyvtári szolgáltatások fejlesztésének alapvető feltétele az egyetem kari könyvtárainak célirányos és hatékony működését, illetve költséghatékony gazdálkodását összefogó és koordináló központi könyvtári szerepkör kijelölése, személyi feltételeinek megteremtése. Az NKE, mint a felsőoktatási tér meghatározó szereplője olyan Egyetemi Központi Könyvtárral (EKK) kell rendelkezzen, amely képes a könyvtári szolgáltatásfejlesztés központi koordinálására; a beszerzések (könyv, folyóirat, adatbázis) terén külföldi és belföldi relációban egyaránt széles körű piackutatási gyakorlattal, kiadói és terjesztői kapcsolatokkal, a beszerzési árakat jelentősen csökkentő nagykereskedelmi lehetőségekkel rendelkezik; integrált könyvtári rendszere (OLIB7) stabilan kiépített informatikai alapokon működik, testre szabott, biztonsági útvonalai megbízhatóak. Osztott működésre alkalmas, az országos és nemzetközi rendszerekhez szabványos protokollal csatlakoztatható. Az alkalmazott szoftver valamennyi könyvtári munkafolyamat (gyarapítás, menedzsment, kölcsönzés, katalogizálás) automatizálását és racionalizálását lehetővé teszi, egyben 100

101 támogatja a különböző telephelyeken lévő, hálózatban együttműködő könyvtárak közös katalogizáláson alapuló koordinált információ-feldolgozó tevékenységét, az együttműködő könyvtárak dokumentumállományának egységes felületen való megjelenítését; online elektronikus katalógusa 24 órán át szolgáltat, a világ bármely pontjáról elérhető; kölcsönzési modulja web2 alapon jól kezeli az előjegyzéseket, hosszabbításokat; Enquiry Management modulja központi eszközként a kari könyvtárak diszpécseri feladatainak központi ellátására alkalmas. Elektronikusan biztosítja az információk kezelését a feladat indításától kezdve a teljesítés, végrehajtás és az eredmény tárolása mellett az újra felhasználásáig; Web2 alapú interaktív szolgáltatásokat (tematikus listák, széljegyzet, mentett keresés, címkézés) nyújt a különböző státuszú felhasználók részére dedikált tartalmak eléréséhez; a rendszer pénzügyi és statisztikai modulja megbízható, bejáratott; a rendszer automatikus kiértesítéseket generál; az elektronikus tartalomszolgáltatás terén digitális repozitóriumot, önálló adatbázist épít, digitális tartalmakat és archívumokat állít elő; a pályázati tevékenység területén folyamatosan él az országos és uniós pályázati lehetőségekkel, további támogatási forrásokat szerezve. Az egyetem kari könyvtárainak virtuális integrációja érdekében kiemelt feladat az E- tartalomszolgáltatás megvalósítása: A kutatási eredmények közzététele, a kutatók, oktatók személyes teljesítménye mérésének elősegítése, eredményeik nyilvánosságának növelése, az intézmény együttes tudományos teljesítményének, kutatási produktivitásának reprezentációja, a tudományos eredmények hosszú távú megőrzése intézményi érdek. A PhD értekezések teljes szövegű hozzáférésének biztosítása az ODT követelményeinek megfelelő több szempontú keresési lehetőség megvalósítása (szerző, védés dátuma, doktori iskola, témavezető). Az egyetemen (ill. annak jogelődjeinél) megvédett egyetemi doktori, kandidátusi és nagydoktori értekezések tartalomjegyzékei egyetemi portálról történő elérésének biztosítása. A hivatásrendek szempontjából mértékadó folyóiratok tartalomjegyzék-szolgáltatása, lehetőség szerint a folyóiratok teljes szövegeinek egyetemi portálon történő kurrens és retrospektív megjelenítése. Az elektronikus jegyzetadatbázis folyamatos feltöltése, az egyetemi portálról NEPTUN kóddal történő elérésének biztosítása. A képzést és kutatást támogató elektronikus tartalomszolgáltatás másik fontos forrása az online interdiszciplináris és a karok képzési irányait támogató szakadatbázisok biztosítása. A digitális tartalomszolgáltatás kiemelt területe a karokhoz tartozó szellemi örökség digitalizálása, online hozzáférhetővé tétele és archiválása. Fejlesztési célok az e-tartalomszolgáltatás területén: Hagyományos és elektronikus kötelespéldány-szolgáltatás rendszerének az egyetem egészére érvényes kidolgozása és megvalósítása. Az NKE egységes intézményi repozitóriumának létrehozása. A más egyetemi és országos repozitóriumokkal való információcsere kommunikációs protokolljához szükséges szoftver és hardver feltételek biztosítása. Központi könyvtári portál létrehozása, a kari könyvtárak elektronikus katalógusai közös keresőfelületének kialakítása. Központi E-learning fejlesztése. E-learning felület kialakítása a könyvtári portálon, e- learning anyagok feltöltése, dedikált hozzáférések biztosítása. Az online szakadatbázisokhoz szükséges források biztosítása. 101

102 E-felhasználóképzés Az erőteljesen előtérbe kerülő virtuális használat támogatása, a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében a könyvtár kiemelten kell kezelje az elektronikus források használatát segítő egyéni és csoportos, modulárisan felépített felhasználóképzést. Fejlesztési célok az e-felhasználóképzés területén: Tréningek házhoz (intézethez, tanszékhez, oktatóhoz) szállítása. Az NKE kari könyvtárai egységes felhasználó-képzési keretrendszerének kidolgozása. Fejlesztési cél a humánerőforrás infrastruktúra területén: A könyvtári alaptevékenységek és szolgáltatások ellátása, továbbá célirányosan a tartalomszolgáltatási fejlesztések megvalósítása érdekében az EKK létszámának optimalizálása a feladatoknak megfelelően. Mivel az egyetem igen hamar a közszolgálat speciális és kritikus tömeget képviselő tudományos műhelye lesz, egyedülálló adat- és tudásbázisok fognak rendelkezésre állni. Ezek felhasználására, hasonló jellegű ismeretek nemzetközi vonatkozású kiegészítésére az Egyetem Könyvtára kell, hogy stratégiát kidolgozzon. Különösen nagy jelentősége lesz az interneten elérhető, szabadon felhasználható, illetve valamilyen előfizetéshez vagy regisztrációhoz kötött információk disszeminációjának. Az Egyetemi Könyvtár rendkívül sokat tehet az NKE oktatóinak digitális láthatóvá tételében azzal, hogy a rendelkezésére álló publikációikat a fontos internetes keresők számára arathatóvá teszi. Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalom-átalakító programokban Az egyetem nemzetközi és ezzel szorosan összefüggő tudományos területe négy fő fejlesztési funkciót foglal magában. Ebben a vonatkozásban lényegében azt kell biztosítani, hogy az egyetem végrehajtsa az alapítók és a fenntartó szervezetek által képviselt küldetési szándékot. A négy funkció a következő: tudományos tevékenység; nemzetközi kapcsolatrendszer; idegen nyelvű képzések (lásd részletesen a mobilitásnál); nyelvi képzések (lásd részletesen a mobilitásnál). A versenyképes egyetem nem képzelhető el általában sem nemzetközileg beágyazott kutatási és publikációs tevékenység, idegen nyelvű képzés és magas színvonalú hallgatói mobilitás nélkül. Ezeken keresztül ugyanis hosszútávon és tartósan biztosítható a legkorszerűbb tudás előállítása és oktatása, a professzori és oktatói kar felkészültségének magas szinten tartása, illetve olyan hallgatók képzése és kibocsátása, akik a munkaerőpiacnak kiválóan felkészített szakemberei lesznek. Az egyetem küldetésében kiemelt szerepe van a nemzeti elkötelezettségnek, a közjó iránti érzékenység kialakításának és a közszolgálat ethoszának. Az egyetem tudományos munkásságának, a kutatási tevékenységnek és az ezzel párhuzamosan a szükséges nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításának igen komoly jelentősége van ebben a vonatkozásban is. Szilárd európai beágyazottságunk, nemzetközi politikai és gazdasági szövetségi rendszereink szükségessé teszik a nemzeti közszolgálatunk fejlesztésének a nemzetközi fejlődési trendjei alapján való kialakítását. Fontos számunkra a leghasznosabb, a legjobb gyakorlatok adaptálása a hatékony nemzeti közszolgálati szemlélet és stratégia kiépítése érdekében. Különösen jelentős a határon túli magyarsággal fenntartott kapcsolatrendszerünk, illetve éppen ezért a szomszédos országokkal való együttműködéseink folyamatos fejlesztése. 102

103 A magas színvonalú kutatómunkához és ahhoz az alapítói küldetéshez is, hogy az egyetem a nemzetközi felsőoktatási térség meghatározó szereplője legyen, nemzetközi kapcsolatrendszert kell építeni és fejleszteni. Ennek vannak olyan elemei, amelyek az általános egyetemi léthez kötődnek, és olyanok is, amelyek speciálisak az NKE számára. Az NKE az alapítók szándéka szerint képes kell hogy legyen a feladatkörébe tartozó korszerű szakmai és tudományos ismeretek létrehozásával, közvetítésével és átadásával helytállni az Unióban működő közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatásban. Ez a küldetés nemcsak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásából, illetve a hazai felsőoktatásnak az egységes európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez történő illeszkedési és felzárkózási törekvéseiből következik, hanem az európai egyetemek Magna Chartájában és a bolognai folyamat nyilatkozataiban rögzített értékek alapján is. Az egyetemnek törekednie kell arra, hogy olyan tudást közvetítsen, amely lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve az Unió intézményeiben valamint más nemzetközi szervezetekben az azokhoz kapcsolódó vagy konkrét kapcsolattartó állami, önkormányzati, gazdasági és más hazai szervezetekben és szervekben történő magas színvonalú munkavégzésre. Az egyetemet minél gyorsabban be kell kapcsolni az európai és globális egyetemi hálózatokba, és az általános márkaépítést ezekben meg kell kezdeni. Stratégiai szintű együttműködéseket kell kezdeményeznünk azokkal a hasonló jellegű intézményekkel, amelyek egyrészt a karok munkáját segíthetik, másrészt benchmark-ként szolgálhatnak eredményeik alapján és tudástranszfert tehetnek lehetővé mind az egyetem irányába, mind az egyetem eredményeinek felhasználására más földrajzi régiókban. Az integrálódó karok tapasztalatai alapján látjuk, hogy nemcsak nyugati illetve transzatlanti relációban lényeges ez, hanem a jelenlegi világpolitikai helyzet alapján a Távol-Kelet, az arab világ, a Közép-Kelet európai régió, és kiemelten a szomszédos országok vonatkozásában is. Az általános jellegű bilaterális és többoldalú (hálózatos) kapcsolatok kialakítása két irányból képzelhető el: egyrészt a karok meglévő kapcsolatainak kiterjesztésével, amennyiben azok jól működnek és az egyetem egésze számára beilleszthetők annak stratégiai irányaiba; másrészt az egyetem új programjainak, kialakítandó új tudományterületeinek megfelelően új intézmények bekapcsolásával. A nemzetközi kapcsolatrendszer építésével kapcsolatban, különösen az akkreditációs feltételek alapján néhány általános sikerkritériumot feltétlenül szem előtt kell tartanunk. Először is nem a kapcsolatok számossága a döntő, hanem azok minősége. A minőség ebben az esetben úgy értendő, hogy az adott intézmény mennyire illeszkedik az egyetem stratégiájához és milyen szinergiák és közös innovációs képesség áll elő az együttműködéssel. Tehát egy-egy reláció nem abszolút értelemben értékelendő, hanem mindig az NKE küldetésének nézőpontjából. Másodszor a kapcsolatok mélysége, minél sokrétűbb kihasználása illetve intézményesítése is rendkívül fontos. Természetesen minden nemzetközi együttműködés személyes kapcsolatrendszereken alapszik, amelyek lehetnek egészen szűk területet érintőek, de igen hatásosak és alapvetően nem kiterjeszthetőek más programok vagy munkacsoportok felé. Törekednünk kell arra, hogy a stratégiai partnerekkel ne csak személyfüggő, hanem minél szélesebb tevékenységkört átölelő, fenntartható, dinamikusan fejlődő és kritikus tömegű hatás legyen elérhető. Harmadszor kiemeljük a partner intézmények más egyéb nemzetközi hálózatokban játszott szerepét, ez ugyanis felerősíti (vagy hiányában gyengítheti) az NKE hálózatosodási törekvéseit. A külföldi sikerek egyik alapfeltétele a szakági nemzetközi szervezetek 103

104 munkájában való részvétel, amely a jogelődöknél kialakított és működtetett kapcsolatokra van alapozva. Ezek között is kiemelt helyet foglal el a Nemzetközi Igazgatástudományi Intézet magyar tagságával és tagozatával kapcsolatos teendők ellátása. Ugyancsak a nemzetközi kapcsolatok területéhez tartozik az a célkitűzésünk, amely a külföldi szervezetfejlesztési jó példákon keresztül ad hasznosítható tapasztalatokat (Institute for Defense & Business). Ezért megkezdjük a hasonló elvek mentén szervezett külföldi felsőoktatási intézmények kataszterének összeállítását, illetve a velük való kapcsolatfelvételt. Az együttműködések fő területei a humántőke-fejlesztés (oktató- és hallgatócsere), közös projektek és pályázatok kialakítása, kettős diploma vagy egyéb közös tantárgy és tananyagfejlesztés, konzorciumok kialakítása. Különösen fontos a doktori képzés vonatkozásában az NKE doktoranduszainak hosszabb ideig való partnerintézményekben való részképzési lehetőségének megteremtése, ezzel az oktatói utánpótlás megteremtése. Az együttműködés sajátos és fontos területe a Jezsuita Roma Szakkollégiummal kötött megállapodás és tervezett közös munka. A szakkollégium és az egyetem együttműködése olyan kiválóan képzett, szakmailag felkészült fiatal Roma értelmiségi elit kialakítását célozza, mely a felekezeti hovatartozástól függetlenül a keresztény alapértékek mentén képes a köz szolgálatára és tudatosan vállal szerepet cigány-magyar kettős identitásával a jó állam megteremtésében. Közszolgálati kapcsolatok új közszolgálati továbbképzési rendszer Az egyetemnek a közszolgálati kapcsolatok megerősítése és működtetése érdekében folyamatosan kapcsolatot kell tartania a helyi és központi közszolgálati szervekkel, melynek keretében be kell mutatni az aktuális képzési szakokat, szakirányokat. Ki kell építeni azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek segítségével a kereslet-kínálat mechanizmusára építve a közszolgálati szervek, mint képzés-megrendelők léphetnek fel. Ez utóbbi funkció jelenti: a képzési, továbbképzési igények jelzését, folyamatos információnyújtását; a közszolgálati szervek részéről megnyíló álláslehetőségek összegyűjtését, strukturált közvetítését; a képzett munkaerő biztosítás érdekében megnyíló ösztöndíj-lehetőségekről való tájékoztatást; olyan munkakörök kialakításának ösztönzését, melyek a közszolgálat egyes területeiről átképzéssel betölthetők; külföldi egyetemekkel testvér-kapcsolatok kialakítását, csereprogramok támogatását. A közszolgálati kapcsolatok minőségi javítását szolgálják a nyílt napok, a médiaszereplések, továbbá egy-egy témában tematikus napok szervezése, a képzési lehetőségek folyamatos bemutatása. A közszolgálati kapcsolatokat erősítik a tudományos igényű szakmai napok és konferenciák. Ezek megvilágítják a jogszabály-módosítások szakmai, elméleti oldalát és aktív eszmecsere révén segítik az egységes jogalkalmazás kialakítását. Lehetőség nyílik a közszolgálati életpályán jelentős eredményeket elért személyek díjakkal történő elismerésére. Ugyancsak esély kínálkozik szakmai periodikák megjelentetésére. Meg kell teremteni az NKE képzési szakirányaiban tudományos és/vagy szakmai tapasztalatot szerzett szakemberekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségét: szakértői hálózatok kialakítását. Ez a szakértői hálózat képezheti az alapját a tananyagfejlesztéseknek, oktatásnak, továbbá a 104

105 tudományos igényű kutatásoknak, vagy az ez irányú kormányzati megrendelések kielégítésének. Szükséges a közszolgálati és az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel való kapcsolatfelvétel. Az együttműködési keretek biztosítják az érdekképviseleti szerveknél felhalmozott szakmai ismeretek és tapasztaltok becsatornázását az NKE felnőttképzési programjaiba. Továbbá ezen együttműködések nagyban segíthetik az Életpálya Iroda végzett hallgatókkal való kapcsolattartását, illetve az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők szakmai gyakorlatának megszerzéséhez is segítséget nyújthatnak. A működés megindulásával az egyetem vezetésének a fenntartókkal együttműködve számos sajátos versenyhelyzettel illetve ezzel párhuzamos kooperációval és együttműködéssel kapcsolatban kell állást foglalnia. Szervezeti szinten többek között a következő intézményekkel való versenyt és együttműködést kell tisztázni: Nemzeti Közigazgatási Intézet. BM Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ. BM Rendészeti Vezetőképző és Kutató Intézet. BVOP Büntetés-végrehajtási Oktatási Központ. NAV Oktatási és Kulturális Központja. Közpolitikai Kutatások Intézete. Ecostat. Az oktatási programok kialakítása és a doktori iskolák megalapítása vonatkozásában ugyancsak világos irányelvek kidolgozására lesz szükség abban, hogy milyen területeken vállal fel az egyetem versenyző stratégiát a felsőoktatási piacon (mi az, hogy lesz szükség? itt, ebben a fejlesztési tervben kell az irányokat kijelölni, nem majd valamikor máskor!!), és hol törekszik együttműködési szerződésekkel szabályozni a képzések piacra vitelét. Különösen jelentős lesz ez a probléma a jogi, közgazdasági, és társadalomtudományi képzést folytató egyetemekkel. Szervezetfejlesztés Az egyetem életében egyszerre van jelen az a kettősség, amely a szakemberképzés (alapképzés, vezetőképzés, továbbképzés, átképzés) gyakorlati követelményei és a tudomány művelésének elméleti jellegében mutatkozik meg. A tudományos műhelyek és a képző szervezetek alapegysége a tanszék. Ott valósul meg a kutatási eredmények bevitele az oktatásba. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy az egyetemen nem csak típusos tanszékek működnek, hiszen a kutató-oktató tanszékek mellett jelen vannak a gyakorlati ismeretek átadására létrehozott tanszékek és intézetek is. Foglalkoztatási terv, foglalkoztatási követelményrendszer, humán erőforrás-fejlesztés Az oktatói minőség területén nagy kihívás előtt áll az egyetem. A évi CCIV. törvény A nemzeti felsőoktatásról 9.. (3) bekezdésének megfelelően az egyetem munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább 50%-a tudományos fokozattal kell rendelkezzen. Ez 2012 januárjában egyetemi szinten ugyan meghaladja a 61%-ot, de két karon alacsony az arány (lásd 5. táblázat), míg a HHK-n a fiatal nyugdíjasok változó nyugdíjazási feltételei miatt, több mint 20 minősített oktató távozhat a 2012-es tanév végén. Segítheti ezt a fejlesztést egy hatékony motivációs rendszer kidolgozása és bevezetése. Sajátos követelmény jelenik meg a Honvédelmi Minisztérium részéről a hivatásos és szerződéses katona oktatók szakmai fejlődése területén. A fenntartó elvárása, hogy a gyakorlatiasabb, életszerűbb és hitelesebb oktatás érdekében a katona oktatók öt évente 105

106 csapatgyakorlaton és/vagy missziós feladatban vegyenek részt fél év időtartamban. Ugyancsak a honvédtisztek oktatásának minőségét javítja az a törekvés, hogy a misszióból hazatérő, nagy tapasztalatokkal rendelkező és ismereteit átadni képes hivatásos és szerződéses állomány, határozott idejű vezényléssel részt vegyek az oktatásban. Ez egyrészt friss és hiteles ismereteket jelent, másrészt hosszabb távon megteremti az oktatói utánpótlás megbízható biztosítását. Az egyetemmé válás egyik legfontosabb eleme a tudományos tevékenység, a kutatás megerősítése és az ezt támogató infrastruktúra és humánpolitika kialakítása. A tudományos kutatás jelentőségét és eredményességét a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók aránya jellemzi elsősorban, ezen belül is az MTA doktora címmel, illetve MTA tagsággal rendelkezők száma. Nélkülük nem lehet doktori iskolákat akkreditálni, komoly nehézségek jelentkezhetnek a szakok akkreditációjában, illetve a jelentős nemzetközi kutatási projektekbe való bekapcsolódás is jóval könnyebben elérhető fokozattal rendelkező vezető oktatók irányításával. Ráadásul mindezt célszerű éves korra elérni. A fokozatszerzés konkrét feltételrendszerének alakulásától függetlenül, arra törekszünk, hogy a publikációs tevékenység és a mérhető hivatkozások szerepe meghatározó legyen. Különösen a nemzetközi referált folyóiratokban, lektorált konferenciákon, közös projektekben és szakmai műhelyekben végzett tevékenység kiemelt fontosságú, ezért a fokozatszerzéshez vezető úton ezeket a feltételeket kell figyelembe vennünk. Az egyetem minden oktatójától és kutatójától jól meghatározott, és számon kért teljesítményt várunk el a publikálás terén, mégpedig úgy, hogy a PhD fokozatszerzéstől számítva ezen követelmények teljesítésével a tudomány doktora cím év alatt elérhető legyen. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség területén három célcsoportra kell figyelemmel lenni annak érdekében, hogy a XXI. századi kihívásokkal változatlanul együtt járó, bizonyos területeken a mai napig nem rendezett gondokkal és jelenségekkel szembenézzünk, és azokra hathatós megoldásokat találjunk: esélyegyenlőség az egyetem munkatársainak viszonylatában; hallgatói esélyegyenlőség; a végzettek esélyegyenlősége megvalósításának támogatása. Az egyetem dolgozói esetében egyrészt a vonatkozó jogszabályok szerint és az abban foglaltak gyakorlatban történő alkalmazásával, másrészt saját, intézményi eszközökkel kell biztosítani az esélyegyenlőséget. Ennek törvényi és egyéb szintű jogszabályi háttere ismert. Az intézményi szabályozási, szervezeti és egyéb eszközök, amelyek az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósítását mozdítják elő a következők: a szakszervezeti érdekképviselet és érdekvédelem; az Esélyegyenlőségi Szabályzat megalkotása és alkalmazása; az Esélyegyenlőségi Bizottság érdemi működtetése; az Esélyegyenlőségi Terv kimunkálása az új intézményre. A hallgatói esélyegyenlőség biztosítása egyrészt szintén jogszabályi háttérrel rendelkező kötelezettség az egyetem számára, másrészt több területet is érintően megvalósítandó feladat: a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek biztosítása; különböző szolgáltatásokkal történő hozzájárulás a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához; tájékoztató és tanácsadó rendszer működtetése, amely segíti a hallgatók beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején; 106

107 különböző fogyatékkal élő, illetve tanulási nehézséggel küzdő hallgatók ügyeinek rendezése; egyéb speciális szükségletű hallgatók igényeinek kezelése; hátrányos helyzetű hallgatók felzárkóztatása; nemi, vallási, etnikai, kor független esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése; Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges bizonyos feladatok megvalósítása (pl. tanulási nehézségek kezelése, mentorálás, tutorálás) az egyetem jól körülhatárolható, nevesíthető szervezeti egységeinek (Esélyegyenlőségi Bizottság, Központi Tanulmányi Hivatal, kari Tanulmányi Osztályok, Életpálya Iroda, központi és kari szintű továbbképzési intézetek) és személyeinek (pl. intézményi koordinátor) önálló és/vagy együttes munkáját igényli. Végzettjeink esélyegyenlősége megvalósításának támogatásában az egyetem hasonló módszerek és eszközök igénybevételével élhet, mint volt hallgatóink életminősége fejlesztésének előmozdítása terén. Intézményünk az ALUMNI és a Diplomás Pályakövető Rendszer segítségével elvégezhető igényfelmérés eredményeként tehet volt hallgatói szakmai előmenetele érdekében, a tanulmányaik befejezését követően is, biztosítva az át- és továbbképzéseket, a rekonverzió megvalósítását. Az esélyegyenlőség témájánál ki kell térnünk arra a szempontra is, hogy nemcsak három fő célcsoportra kell figyelemmel lennünk, hanem a feladatmegoldás három megközelítési módot, szintet is igényel: általános; különös és egyedi. Az általános elvek érvényesítésénél hangsúlyt kell kapnia annak a gyakorlatnak, hogy a jogszabályokban lefektetett generális elvek (pl. nemek közötti megkülönböztetés megszüntetése a bérezési és egyéb területen, fogyatékkal élők esélyegyenlősége, hátrányos megkülönböztetés tilalma) jelenjenek meg az intézményi belső szabályzókban, és valósuljon meg a gyakorlatba történő átültetésük. Ennek a célnak az elérését az is szolgálja, hogy az Egyetem Esélyegyenlőségi Szabályzatának hatálya kiterjed mind a munkavállalókra, mind a hallgatókra. Az egyetem esetében fokozott figyelemmel kell lenni: a karok specialitásaira vonatkozó jogszabályokban foglaltak megjelenítésére és megvalósítására; a közszolgálati életpálya modellben lefektetett alapelvekre; Törekedni kell a kisebb célcsoportok, illetve az egyes egyének hátrányos helyzetét ellensúlyozó egyedi megoldások mint pl. a Lippai Balázs esélyegyenlőséget elősegítő ösztöndíj megőrzésére, valamint az ilyen és hasonló típusú lehetőségek bővítésére. Tehetséggondozás A hallgatók kutatómunkába történő bevonásának fő területe a tudományos diákköri tevékenység. Ebben meghatározó jelentőségű az Országos Tudományos Diákköri Tanács Had- és Rendészettudományi Szekciójának fenntartása, illetve az egyetem súlyának megteremtése és megőrzése az OTDK-n belül. A tudományos diákkörök építése, szervezeti életük koordinálása, a külföldi partnerekkel kiépített együttműködés és a közös pályázatok megfelelő bázist képeznek a jövő kutatásaihoz. A tudományos diákköri tevékenység jelenlegi eredményességét jól tükrözi az országos konferenciákon elért eredmények, illetve helyezések magas száma. Az eredményesség 107

108 kérdéséhez viszont az is hozzátartozik, hogy az elkészített pályamunkák száma, aránya karonként jelentősen elérő. Fontos célkitűzésünk és feladatunk a tehetséggondozás terén, hogy: A kiemelkedő képességű hallgatók esetében teremtsünk lehetőséget a különböző ösztöndíjak elnyerésére, esetleges külföldi részképzésben való részvételre, különös tekintettel a mobilitási programokra. A tudományos együttműködés kiszélesítése révén lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a legkiemelkedőbb eredményeket elérő hallgatók pályázatukat bemutathassák a külföldi társintézmények diákköri konferenciáin, illetve az egyetem által kezdeményezett nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon. Az átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatók esetében lehetőséget biztosítsunk a kutatott témakörökben való elmélyült munkára, illetve demonstrátorként az adott tanszék munkájába való bekapcsolódásra. Elősegítsük a kiemelkedő hallgatók tudományos továbbfejlődését, doktori (PhD) képzésben való részvételét. Az oktatói munka értékelésében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a tehetséges hallgatókkal való foglalkozás, a tutori tevékenység elismerése, a tudományos diákköri munka során végzett konzulensi tevékenység. A mentorok eredményessége a rendszer kiépítettségétől függ. Ennek érdekében infrastrukturális és módszertani alkalmazhatósági vizsgálatok eredményeire alapozva növelni kell a fejlett oktatástámogatási rendszerek szerepét. A hallgatók bevonásának másik fontos területe a doktori képzés. Ennek keretében napjainkra már állandónak tekinthető, hogy átlagosan 50 új doktorandusz hallgató kezdi meg tudományos kutatási tevékenységét minden oktatási évben. Az egyetemen folyó doktori képzés alapvető formája a munka melletti levelező képzés. Az utóbbi években jellemzővé vált a védelmi szférán kívüli jelentkezők számarányának növekedése. A minőségbiztosítás, illetve a követelménytámasztás szempontjából nagy jelentőséggel bír a doktori iskolákba felvettek és az abszolutóriumot szerzők, illetve ez utóbbiak és a doktori fokozatot elnyerők aránya. Míg az előbbi nagyjából megfelel a magyar doktori képzés átlagának, addig az utóbbi felülmúlja azt. Ugyancsak minőségi követelménynek és mutatónak tekintjük azt, hogy növekedjen a külföldi hallgatók száma a doktori képzésben. Szakkollégiumok fejlesztése Az egyetemen jelenleg működő szakkollégiumok (Biztonságpolitikai Szakkollégium, Műszaki Szakkollégium, Magyary Zoltán Szakkollégium, Szent György Szakkollégium) szükségszerűen betöltik hivatásukat. Fejlesztésüket elsősorban tehetséggondozást támogató pályázatokból tervezzük. Elengedhetetlen követelmény velük szemben az akkreditáció megszerzése (ezzel jelenleg csak a Biztonságpolitikai Szakkollégium rendelkezik). Fontos stratégiai irány a tehetséggondozás vonatkozásában az összevont egyetem kapcsán az OTDT-vel való együttműködés kialakítása és újraszervezése. Két fontos elemet azonosíthatunk ezen a területen: A Had és Rendészettudományi szekció gyakorlatilag egy intézményt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jelenti január 1-től. Az egyéb szekciókban való részvétel stratégiájának kidolgozása, különösen az Állam és Jogtudományi szekcióban (de természetesen más pl. informatika tudomány, közgazdaságtudomány stb. esetében is). A sportos egyetem képének kialakítását is szolgálja a kiemelkedő képességű sportolók tehetséggondozása (egyéni tanrend, mentori rendszer, ösztöndíj program). 108

109 A gazdálkodási rendszer Az egyetem gazdálkodási rendszerét a következő rendezőelvek mentén kell kialakítani: az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság); a nyújtott szolgáltatások, az előállított termékek, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat (hatékonyság); a kitűzött célok az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség); a gazdálkodás irányítása és működtetése tekintetében valamennyi adat, adatszolgáltatás, elemzés, dokumentum hozzáférhető legyen az érdeklődők számára (átláthatóság). Az egyetem gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a saját tulajdonában lévő dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja és hasznosíthatja amely hozzájárul az Alapító Okiratban meghatározott feladatok végrehajtásához. Az egyetem centralizált gazdálkodást folytat, melynek során a gazdálkodás egészéért felelős rektor kötelezettségvállalási jogosultságot biztosít és ehhez meghatározott feltételekkel bevételi és kiadási tételeket is tartalmazó gazdálkodási keretet rendel, a keretek közötti kötött gazdálkodás érdekében (dekoncentrált gazdálkodás). A karokra biztosított keret részét képezi az NKE törvény 36. (1) bekezdése szerinti fenntartói kiegészítő támogatás, melyről a fenntartóval a Rektor köt megállapodást. Az egyetem költségvetési tervezését az elemi költségvetés, az előirányzat-felhasználási terv és a likviditási terv alrendszerei határozzák meg. A gazdálkodási rendszer meghatározó összetevői a Szenátus, a rektor, a gazdasági főigazgató, a Gazdasági Hivatal, a dékán, a Gazdasági Igazgatóságok. A gazdasági szervezet kiépítése az egyetem működésének egyik kulcskérdése. A feszes, hatékony és jogkövető gazdálkodásra képes szervezet kialakítása alapkövetelmény, amelyre a magas fokon centralizált gazdasági szervezet lehet igazán képes. A bevételi előirányzat (mintegy 1,8 MRD forint) továbbra is igényli a bevétel-centrikus gazdálkodást úgy, hogy közben a vártnál kisebb a kiadási előirányzat, illetve kisebb a költségvetési támogatás. Ebből következik az is, hogy a többletforrások megszerzésére és hatékony felhasználására képes és kész, rugalmas és operatív gazdasági szervezetre van szükség. A gazdasági szervezet kialakítása az egyetem működésének szempontjából meghatározó jelentőségű január 1-től a gazdálkodásnak képesnek kell lennie a folyamatban lévő ügyek átvételére (be- és kifizetések, pályázatok gazdasági feladatai), március 31-ig el kell készíteni a még hiányzó szabályzatokat március 31-ig a gazdasági szervezeti elemeknek el kell érni a teljes működőképességet. Erre az időszakra a jogelőd intézmények gazdasági szervezetei befejezik a jogelődök felszámolását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem indulásakor évben bevezette a gazdálkodási tevékenység teljes egészét kiszolgáló Forrás SQL integrált pénzügyi és számviteli rendszert 109

110 (továbbiakban Forrás SQL). A Forrás SQL rendszer eleget tesz a vonatkozó jogszabályi előírásainak. Integráltan tartalmazza karonként és egyetemi szinten a gazdálkodás valamennyi elemét, abból elkészíthető az egyetemi költségvetési beszámoló. A kötelezettségvállalási modullal ellenőrzi a gazdálkodási-, költségvetési keretek betartását, az egyetem likviditását. A Forrás SQL rendszerben a jövőben a tapasztalati adatok figyelembevételével pontosításra kerülnek az egyetem működésének megfelelő gazdálkodási követelmények. Középtávon az oktatási struktúrához igazodva át kell alakítani a gazdálkodás struktúráját, az egységes alapokon nyugvó, konzisztens és átlátható intézményi gazdálkodás kialakításával. A vezetőképzés, a közszolgálati továbbképzések, átképzések kialakítására felhasználható uniós források megszerzése azonnali feladat, türelmi idő nem áll rendelkezésünkre. Azaz, az integrált gazdasági szervezet megalakításával párhuzamosan, azonnal nagy ívű feladatokat kell megoldanunk. Ennek humán erőforrás igényét (pályázati menedzsment) igényét azonnal, a források megérkezésének első ütemében ki kell elégíteni. Az átmenetet segítheti az NKI és az egyetem együttműködése, egyes NKI-s pályázati szakemberek munkavégzési helyének és munkájának célirányos fókuszálása az érkező projektekre. A hosszú távú megoldást azonban az egyetem munkaköri jegyzékébe integrált, a K+F pályázatok fogadására, adminisztrációs és gazdálkodási kérdéseinek hatékony kezelésére képes szervezet és eljárásrend kialakítása jelenti. Ezen szervezet gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakembereinek a Gazdálkodási Irodán a helye. A gazdálkodást megnehezíti az a körülmény, hogy az állami támogatás csökkentése és a gazdasági önállóság megnyirbálása az intézmények innovatív kapacitását és forráslekötő képességét jelentősen visszavetette, ezért éppen akkor kezd el lehűlni az ágazat, lelassulni a saját bevétel szerzés, csökkenni a pályázati pénzek felhasználási aránya, amikor a legnagyobb szükség lenne az ágazat dinamizálására. Stratégiai cél bár az NKE ez alól alapvetően kivétel hogy ezeket a negatív trendeket elkerüljük. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása Az NKE által nyújtott szolgáltatások, az oktatási és kutatási, valamint az ezekhez kapcsolódó adminisztratív támogató és szervezési feladatok igen eltérőek, ezért menedzselésük speciális kihívást jelent. Olyan működési modellt és irányítási struktúrát kell kialakítani és működtetni (beleértve a szervezet felépítését, a működési mechanizmusait és az informatikai hátteret is), amely garantálja az egyetemi autonómia és a hagyományosan bevált döntési folyamatok érvényesülését, a feladat- és hatáskörök, valamint a felelősség összhangját, és ezzel együtt optimálisan szolgálja az alaptevékenységek magas minőségű és egyben gazdasági stabilitást is biztosító ellátását. Egyetemi központ karok viszonya A központosítás területei: Szenátus döntéseinek előkészítési folyamata; kormányzati, közigazgatási és nemzetközi kapcsolatok alakítása, gondozása, ügyintézése; nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi képzések; központi kommunikációs tevékenység irányítása; társadalmi kapcsolatoknak a felső vezetést támogató elemei; a tanulmányi rendszerhez kapcsolódó fejlesztési-, működtetési-, szolgáltatási és adatelőállítási elemei (egyetemi összesítések, statisztikák), a jelenleg (a jogelődöknél) fejlesztés alatt álló vezetői információs rendszer keretében; a külső kapcsolattartási, karrier-követési feladatok ellátása; pénzügy és számvitel; o költségvetés-tervezés (a jogelődök költségevetési tervei alapján), 110

111 o kontrolling, o a humánerőforrás-nyilvántartás és bérezés, o a vagyongyarapítás és vagyonértékesítés, o az infrastruktúra-fejlesztés. Az intézmény döntéshozatali mechanizmusa Az egyetem működtetése során a szervezeti hierarchiának megfelelő centralizált vezetési módszer valósul meg, az egyetem vezetési rendszere a szervezeti struktúrának megfelelően épül fel. A vezetési szintek hatás-, feladat- és felelősségi körök alapján differenciáltak. A szervezetek vezetői vonatkozásában az egyszemélyi vezetés és felelősség elve érvényesül. Az egyetem polgárainak lehetőségük van a döntések befolyásolására a szervezeti hierarchia minden szintjén. A Szenátus összetétele is ezt tükrözi, hiszen a kari, hallgatói képviselet mellett a reprezentatív szakszervezetek képviselői is teljes joggal vesznek részt a munkában. A döntéshozatali folyamatban helyet kapott a jogorvoslati lehetőség is, vonatkozzon bármely egyetemi polgárra. Az EHÖK részvétele a döntéshozatali folyamatban biztosított, képviselőik jelen vannak a szenátusban és más elsősorban a hallgatók szempontjából fontos testületekben. Az egyetem döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor, titkára a főtitkár. A Szenátus az egyetem legfelsőbb szintű vezető testülete, amely döntési, véleményezési, javaslattételi, jóváhagyási, valamint ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A felsőoktatási intézmények működésének specialitása, hogy kiemelt szerepe van működésükben a testületeknek, bizottságoknak. Ebből következően a fő feladatok alrendszereiben, a szervezeti folyamatok egyes lépéseiben is megjelennek olyan testületi, bizottsági kompetenciák, melyek nélkül nem lehet tovább lépni, illetve döntéseket hozni. Ezen sajátosságok miatt az előkészítő, kidolgozói folyamatokban sem kerülhetők meg a testületek és bizottságok, sőt nem egyszer felülírhatják a hierarchia egyes lépcsőit. Az intézményi struktúrát tehát a már említett sajátosságok miatt az organogramban is látható hierarchia-, és a különböző testületek bizottságok működési hatáskörei, folyamatai által alkotott hálók együttesen alkotják. Egyes kiemelten fontos feladatok (Intézményfejlesztési Terv; akkreditációra való felkészülés) elvégzésére a rektor eseti testületeket is létrehozhat. Az egyetem testületei és bizottságai: Szenátus; Rektori Tanács; Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács; Egyetemi Tudományos Tanács; Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács; Egyetemi Minőségügyi Bizottság; Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat; Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács; Hallgatói Tanulmányi, Vizsga- és Szociális Ügyek Bizottsága; Egyetemi Kreditátviteli és Validációs Bizottság; Hallgatói Jogorvoslati Bizottság; Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság; Egyetemi Közalkalmazotti Tanács; Egyetemi Érdekegyeztető Tanács; Kockázatkezelési Bizottság. 111

112 Az intézményi szintű döntés-előkészítés fontos eszköze a Rektori Tanács, amelyen a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok, a főtitkár, a gazdasági főigazgató vesz részt. Ennek a megoldásnak az előnye az, hogy így operatívabbá válik a döntés-előkészítés. A szakterületek, illetve karok a javaslataikat elektronikusan vagy papír alapon megküldik az illetékes magasabb vezetői körnek, ahol az észrevételeket és a módosító javaslatokat beépítik az intézkedéseikbe. Ezt követően kerülhetnek a javaslatok a rektor elé, vagy a Szenátushoz, ahol további észrevételekkel módosíthatóak. Amikor a döntések hatékonyságát vizsgáljuk, érdemes a stratégiai célokat tartalmazó Intézményfejlesztési Terv megvalósulását értékelnünk, hiszen annak lebontása megjelenik a mindennapok döntéseiben. A négy éves időszakot átfogó tervezés alapokmánya tartalmazza a képzés-, a kutatás-, a szervezet- és az infrastruktúra fejlesztés valamennyi célját és az indikátorokat. A változások következményeinek átvezetése, a megváltozott célok beillesztése a rendszerbe meghatározó a hatékonyság szempontjából. Az egyetem jövőjét meghatározó stratégiai tervek célkitűzéseinek összehangolása javítja a mindennapi döntések megalapozását és hatékonyságát. Az egyetemi szintű döntéseket funkcionális és szolgáltató szervezeti egységek támogatják (ISZK, gazdasági szervezetek), biztosítva a gazdálkodási, igazgatási, informatikai hátteret az egyetem működéséhez. A döntéshozatali feltételek között kell említenünk a szervezeti egységek közötti egyeztetéseket, a döntési-végrehajtási folyamat egészét végig kísérő előkészítő, tanácsadó, döntést támogató, a végrehajtást ellenőrző testületek munkáját. Segítik a döntéshozatalt az egyéni szakértői megbízások (belső-külső), a külső-eseti-átvilágító bizottságok, valamint a fenntartók célzott ellenőrzései is. Fontos megjegyeznünk, hogy az eredményorientált döntéshozatal milyenségét az egyéni ambíciókon túl az eredményekből való erkölcsi és anyagi elismerés (részesedés) biztosíthatja. Ennek a szegmensnek a működtetése a saját bevételek növelésével érhető el. A motiváció anyagi forrásainak biztosítása az egyetemi bevételek differenciált, átlátható és kiszámítható, a befektetett munkának megfelelő elosztása a javak megtermelésében közvetlenül vagy közvetve résztvevő szervezetek és személyek között. Munkamegosztás a nemzetközi kapcsolatokban Az egyetem szervezetében a nemzetközi ügyek irányítása komplex feladat, mert a nemzetköziesedés átszövi az egyetem teljes kapcsolatrendszerét, az oktatást, a kutatást és bizonyos mértékben a személyzeti munka funkciókat is. Ezért olyan nemzetközi kapcsolatépítési stratégiát kell kialakítanunk, amely alapvetően két irányban nyitja meg a lehetőségeket illetve erősíti meg az integrálódó karok eredményeit: Először is lehetőséget kell biztosítanunk az egyetem oktatási és kutatási stratégiájában a nemzetközi célok megvalósítására, ezen belül is a meglévő eredmények fenntartására és szinergikus továbbfejlesztésére, de egyúttal új programok, és kezdeményezések kialakítására. Ezen túl harmonizálja a karok erőforrásainak és az integrált egyetem stratégiájának összehangolását úgy, hogy az egyetem rektori szintjén hatáskört biztosít az egyetemi szintű nemzetközi stratégia megvalósítására, ugyanakkor megtartja a kari önállóságot a tekintetben, hogy speciális szakterületeiken a fenntartók igénye szerint saját fejlesztéseket és kezdeményezéseket is végezzenek. A nemzetközi kapcsolatok és az idegen nyelvű képzés illetve a kutatás nemzetközi irányítását célszerű bizonyos vonatkozásban megosztani a kari és egyetemi szint között. A megosztás 112

113 alapvető szakmai oka az, hogy a három kar esetében számos nagyon elkülönülő feladat található, elsősorban a HHK és az RTK esetében. Ehhez kapcsolódóan a felügyeleti minisztériumok a képzés esetében speciális, a többi karokat nem érintő, igényekkel léphetnek fel. Ezeket célszerű egyetemi szinten is ellenőrizni, és a minőségbiztosítási rendszereket működtetni, de a végrehajtás nagy részét a karok meg tudják oldani saját apparátusukkal, saját elképzeléseiknek megfelelően. Az irányításért továbbra is a dékánok kell, hogy felelősök legyenek. Az egyetem alapításával ugyanakkor az alapítók integrált, közös és a három kar erőforrásait kihasználó nemzetközi stratégia kialakítását is elvárják. Ezt a feladatot rektori szinten kell elvégezni megfelelő hatáskörök hozzárendelésével. A hatáskör elég egyértelmű, hiszen a dékánokat a rektor irányítja helyetteseinek funkcionális támogatásával. Ily módon az egyetem vezetése meg tud fogalmazni olyan egyetemi fejlesztési irányokat, amelyek mellett az egyetem elkötelezi magát. A nemzetközi rektorhelyettes ezután ezeket a kezdeményezéseket, új folyamatok, szervezetek kialakítását saját hatáskörben irányítja. Munkamegosztás a kutatás-fejlesztési pályázatok területén Az egyetem költségvetése, az egyetemi központ kialakítása, a pályázatok fogadása és menedzselése szükségessé teszi a kutatás-fejlesztési pályázatok területén a megfelelő munkamegosztást a magasabb vezetők között. Az adott projekt menedzsmentje a projekthez kötött, annak kezelésére létrehozott szervezet. Felelős az adott projekt tartalmi kérdéseiért, a határidők és a minőség betartásáért. Vezetője a projekt tartalma által meghatározott oktatókutató (projekt menedzser, szakmai vezető). Minden projektet egy egyetemi magasabb vezető monitoroz, akinek a szakterületéhez funkcionálisan illeszkedik az adott feladat (KRH, NTRH, SIRH, dékánok). projekt menedzsment adminisztratív támogatás pénzügyi, gazdasági támogatás A projekt adminisztratív támogatását a Stratégiai és Intézményfejlesztési Iroda referensei végzik. Feladatuk a pályázati lehetőségek terítése, a pályázatok adminisztratív egyetemre háruló feladatainak elvégzése (aláírások, egyetemi dokumentumok, igazolások előkészítése). Munkájukat a SIRH szakmai irányításával végzik. A SIRH feladata valamennyi K+F projekt koordinációja, a felhasználható humán erőforrások figyelemmel kísérése, a túlvállalás és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében. 113

114 A projekt pénzügyi, gazdasági tervezését, elszámolását ha az adott projektnek nincs ilyen jellegű támogatási blokkja a GF alárendelt szervezetei végzik. A K+F pályázatok fogadásának, felhasználásának és elszámolásának eljárásrendjét kialakítottuk. Minden projektnek saját Szervezeti és Működési Rendje van, amely tartalmazza az adott projektre jellemző folyamatokat, a menedzsment nevét és feladatát. Elkészültek az eljárásrendek és a projektekhez szükséges adminisztratív okmányok csomagja. Új szervezeti egységek kialakításának lehetőségei Doktori iskolák A kutatóműhellyé válás alapvető feltétele, hogy az RTK-n és a KTK-n doktori iskola kezdje meg a működését. A szervezést a lehető legkorábbi sikeres akkreditáció elérését a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes szakmai irányításával és a nemzetközi és tudományos rektorhelyettes közreműködésével, az érintett karoknak kell elvégezniük. Az alapvetően államtudományi irányultságú doktori képzés teljes spektrumának kiépítése olyan alapfeltétel, amely mindig az erőfeszítések központjában kell, hogy álljon. Egyetemi kar doktori iskola nélkül tartósan nem képes tartalmilag is egyetemi kar maradni. Az NKE doktori iskoláinak befogadónak kell lenniük, alapvető követelmény, hogy az itt szerzett doktori (PhD) fokozat más intézmények dolgozóinak is vonzó legyen, itthon és külföldön egyaránt. Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) Az egységes katasztrófavédelmi rendszer szakember igényének kiszolgálására január 1- jén létrejött a Katasztrófavédelmi Intézet. Az intézeten belül Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék, Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék, valamint Iparbiztonsági Tanszék végzi az oktatási és kutatási feladatokat. Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) A Nemzetbiztonsági Intézet létrehozásával meg kell teremtenünk a titkosszolgálati eszközök alkalmazására felhatalmazott szervezetek szakember utánpótlásának, humán erőforrás fejlesztésének támogatását. Az intézet két tanszéke (a már működő Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék és a megalakítandó Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék) egységes oktatási elvek mentén, de a megrendelők sajátosságainak teljes figyelembe vételével végzik az oktatást és kutatást. Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vezetői kifejezték együttműködési szándékukat a Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék humán és technikai erőforrásainak megteremtésére. Az intézet létrehozását 2012-ben be kell fejezni, a képzés 2013-ban indulhat a teljes képzési portfólióban. A megrendelők nyilatkozata alapján elsősorban levelező formában, a képzés minden szintjén differenciáltan kívánnak hallgatókat küldeni az egyetemre. A tanszékek elhelyezése a Hungária krt-on, az oktatás más telephelyeken történik. A nemzetbiztonsági képzés jelenléte az egyetemen arra is lehetőséget ad, hogy valamennyi képzési formában és szinten, az egyetem valamennyi hallgatója kapjon olyan ismereteket, amelyek erősítik a nemzetbiztonsági tudatosságot minden oktatott hivatásrendnél. A tanszékek humán erőforrás igényének kielégítésében a szolgálatok olyan szakembereket biztosítanak, akik hitelességét a mindennapi szakmai megméretés alapozta meg. A tananyagfejlesztésnél a szolgálatok elvárt igénye, egy közös szakmai minimumon alapuló képzés, amely aztán a szakterületeknek megfelelően specializálódik. 114

115 Nemzetközi Intézet (NI) A fenntartók fontos alapítói szándéka, hogy az NKE a nemzetközi szolgálat (külszolgálat) karrierképzésének bázisa legyen, illetve ennek keretében a tisztségviselők nemzetközi és európai szakismeretét fejlessze. Ezt négy hangsúlyos területen kell, hogy tegye: nemzetközi tanulmányok mesterképzés; az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzés (összhangban a polgári közigazgatás által meghatározott igényekkel); szaknyelvi képzés koordinálása; menedzsment továbbképzés illetve diplomáciai továbbképzés. Az intézet az egyetem rektorának irányítása alatt létrejövő önálló szervezeti egység lesz; a tevékenység szakmai irányítását a nemzetközi rektorhelyettessel együttműködő testület végzi, amelynek vezetőjét a KüM, tagjait a KüM és az egyetem fenntartói közösen jelölik. A Nemzetközi Intézet koncepcionális modellje Az NI két forrás és ezáltal kétféle fenntartói feladat összekapcsolásából jön létre: a) A jogelőd karok oktatói-kutatói erőforrásainak összekapcsolásából, és a jogelődök képzési programjainak átcsoportosításával (tanszékek, szakok, oktatók, tananyagok, adminisztráció stb.). b) A KÜM-NKI-KIM konzorciumi szerződésben meghatározott ÁROP támogatási program megvalósításával és az ehhez rendelt mintegy 350 mft támogatás felhasználásával. A két erőforráscsoport közös része szimbolizálja egyrészt azokat az NKE erőforrásokat, amelyeket felhasználunk az ÁROP projekt végrehajtása során (pl. NKE tanárok, NKE adminisztráció stb.), másrészt azokat az ÁROP során kialakított fejlesztéseket, amelyeket a projekt zárása után be tudunk építeni maradandóan az NKE-be (pl. új tananyagok, véglegesített státuszok, képzési programok, újonnan kialakított nemzetközi kapcsolatok, stb.). 115

Felvételi adatok elemzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Felvételi adatok elemzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Felvételi adatok elemzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2014 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Karai és Intézetei a 2014-2015-ös tanévben is széles körű kínálattal várták az intézményben továbbtanulni

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Tudásalapú közszolgálati előmenetel

Tudásalapú közszolgálati előmenetel Tudásalapú közszolgálati előmenetel 980 millió Ft támogatás 7 fejlesztett terület 3 bevont egyetemi kar 2 új doktori iskola 3000 fő képzésbe bevont személy A projekt tevékenységei A közszolgálat közös

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Jelentkezési adatok elemzése 2014-ben

Jelentkezési adatok elemzése 2014-ben Jelentkezési adatok elemzése 2014-ben A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Karai és Intézetei a 2014-2015-ös tanévben is széles körű kínálattal várják az intézményben továbbtanulni vágyó fiatalokat. Az

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

Kossuth Lajos Hadtudományi Kar

Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Telefon: 432-9000/29-357 Telefax: 432-9027 Szakok, képzési idő, vizsgatárgyak Képz. Választható szak, szakpár A N Biztonság-és védelempolitikai

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MNE rínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MNE felvehető összlétszáma: 2217 fő. Képzési terület Felvehető (fő) Esti, TelepülésNyelv Nappali képzés levelező munkarend Képzési Távoktatásterület/Szakmacsoport

Részletesebben

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen

Részletesebben

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia

Részletesebben

IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok

IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. KÁTAI-URBÁN Lajos tű. alezredes, PhD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági szakértői napok Visegrád,

Részletesebben

ALAPKÉPZÉSBEN, EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK. Képz. terület. KRK bűnügyi igazgatásigazdaságvédelmi

ALAPKÉPZÉSBEN, EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK. Képz. terület. KRK bűnügyi igazgatásigazdaságvédelmi NKE-RTK Intézmény elérhetősége: 1121 Budapest, Farkasvölgyi u. 12. Telefon: (1) 432-9000, (1) 392-3565 Fax: (1) 392-3562 Honlap: http://www.uni-nke.hu Felvételivel kapcsolatos egyéb elérhetőség: Kari Tanulmányi

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1 /2013. (..) Korm. rendelet egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1., valamint a 6. és 8. tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Részletesebben

Kormányablakok munkatársainak képzése ÁROP

Kormányablakok munkatársainak képzése ÁROP Kormányablakok munkatársainak képzése ÁROP 2.2.20 1 BEVEZETŐ 2010 tavaszán megkezdődött a magyar közigazgatás, a magyar állam újászervezése. Célként egy olyan állam megteremtése fogalmazódott meg, amely

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

Életpálya és mobilitás a honvédelemben

Életpálya és mobilitás a honvédelemben Életpálya és mobilitás a honvédelemben ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel Mobilitás Társadalmi mobilitás Vándorlás Karriermobilitás Munkaerőáramlás Átjárhatóság Vándorlás lakhatási támogatás

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

BELÜGYMINISZTER PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA RENDÉSZETI SZAKVIZSGA VIZSGABIZOTTSÁGI NÉVJEGYZÉKÉBE

BELÜGYMINISZTER PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA RENDÉSZETI SZAKVIZSGA VIZSGABIZOTTSÁGI NÉVJEGYZÉKÉBE BELÜGYMINISZTER PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA RENDÉSZETI SZAKVIZSGA VIZSGABIZOTTSÁGI NÉVJEGYZÉKÉBE Belügyminiszter a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról,

Részletesebben

A Rendészettudományi Karon alapképzésben és mesterképzésben meghirdetett szakok és a szakokhoz kapcsolódó felvételi/érettségi követelmények

A Rendészettudományi Karon alapképzésben és mesterképzésben meghirdetett szakok és a szakokhoz kapcsolódó felvételi/érettségi követelmények NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR NKE-RTK Cím: Budapest, Farkasvölgyi u 12. 1121 Telefonszám: 392-3565, 392-3500/19-240 Fax: 392-3562, illetve 19-416 E-mail: tanig@rtf.hu Honlap: www.rtf.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar. - Rendőrtiszti Főiskola Rendészettudományi Kar

- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar. - Rendőrtiszti Főiskola Rendészettudományi Kar DR. KÁTAI-URBÁN LAJOS tű. alezredes egyetemi docens MKE Vegyipari Biztonságtechnikai Szakosztály Biztonságtechnika 2015. Továbbképző szeminárium Balatonalmádi, 2015. május 27. - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ szakirányú továbbképzési szak A gazdasági büntetőjogi és a kriminalisztikai szakjogász posztgraduális jogi szakirányú továbbképzési

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete A belügyminiszter./2015. ( ) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosításáról A rendvédelmi feladatokat

Részletesebben

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ NE FÉLJÜNK NAGYOT LÉPNI, HA EZ TŰNIK SZÜKSÉGESNEK. KÉT KIS UGRÁSSAL NEM JUTUNK ÁT A SZAKADÉKON.

Részletesebben

ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ZMNE felvehető összlétszáma: 2217 fő. Képzési terület Felvehető (fő) Esti, TelepülésNyelv Nappali képzés levelező munkarend Képzési Távoktatásterület/Szakmacsoport

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

Lehetőségek és dilemmák. Közigazgatási vezetőképzés. ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel

Lehetőségek és dilemmák. Közigazgatási vezetőképzés. ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel Lehetőségek és dilemmák Közigazgatási vezetőképzés A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban II. szekció dr. Princzinger Péter NKE Vezető és

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ

2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ 2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet ágazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA 1. Fejezet megnevezése: XX Oktatási Minisztérium 2. Széchenyi István Egyetem a) azonosító adatai PIR törzsszáma: 308900 az egyetem

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok:

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok: Információ a 2016-2017. évi Megyei Pályaválasztási Tájékoztatóhoz Intézmény neve: Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola Intézmény címe: 3300 Eger, Mátyás király

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

VAS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

VAS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG VAS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG PÁLYÁZATI FELHÍVÁS AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG A VAS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÚTJÁN PÁLYÁZATOT HIRDET: a középfokú oktatási intézmények első, második vagy harmadik

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ

SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ 468 Tantárgyak, témakörök Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. A magyarországi fegyveres szervek története Fegyveres szervek alapismeretek A fegyveres szervek

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzés célja Az iskolarendszeren kívüli rendőr szakképzés célja, hogy a rendőrség középfokú szakképesítéshez kötött beosztásaiba előírt szakképzettség megszerzését

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

osztott költségvállalás fokozatos bevezetése, pályázati lehetőségek maximális kihasználása

osztott költségvállalás fokozatos bevezetése, pályázati lehetőségek maximális kihasználása A magyar közigazgatás emberi erőforrás fejlesztésének áttekintése: a közelmúlt eredményei ié és tapasztalatai t t Összeállította: dr. Szakács Gábor CSc. képzési főigazgató helyettes Fő célunk az emberi

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának szakirányú továbbképzés kínálata 2012-ben:

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának szakirányú továbbképzés kínálata 2012-ben: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának szakirányú továbbképzés kínálata 2012-ben: Intézmény Választható szak Finanszírozás NKE-KTK államháztartási költségvetési ellenőrzés L K NKE-KTK

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2013.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2013. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2013. A JELENTKEZÉS MÓDJA nyomtatvány felsőoktatási jelentkezési lapon (1380 Budapest Pf. 1190 címre) e-jelentkezés e-felvételi

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 56. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG BUDAPEST,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Az oktatással szembeni elvárások Gazdaság részéről Képzettségi szint növekedése Élethosszig

Részletesebben