VajDasági generáció. Ki kicsoda a fiatal magyar értelmiség körében. Szerkesztette: Takács Zoltán Novák Anikó Rózsa Rita

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VajDasági generáció. Ki kicsoda a fiatal magyar értelmiség körében. Szerkesztette: Takács Zoltán Novák Anikó Rózsa Rita"

Átírás

1 VajDasági generáció Ki kicsoda a fiatal magyar értelmiség körében Szerkesztette: Takács Zoltán Novák Anikó Rózsa Rita Szabadka,

2 Támogatók: 2

3 Tartalomjegyzék Tanulmányok a vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal kutatók társadalmi helyzetéről Takács Zoltán: Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról? Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita: Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az ARANYMETSZÉS 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpályavizsgálat tükrében Takács Zoltán Novák Anikó: Tudományos utánpótlás Vajdaságban Bemutatkozók Ágyas Réka Apró Melinda Atyimcsev Lívia Bagány Ágnes Bajtai Anna Bálint Anita Barta Holló Berta Beke Ottó Bencsik Orsolya Berényi Ágnes Berényi Emőke Beretka Katinka Beretka Sándor Berta Irma Bezzegh Alpár Bicskei Marianna Bodo Nándor Bózsity Noémi Bús Natália Crnkovity Gábor Czékus Ábel Csabai Zsolt Cselyuszka Norbert Csíkos Tímea Csorba Gábriel Divéki Zsolt Dudás Attila Faludi Ildikó Fogas Renáta Fridrich Beáta Gábor Melinda Gábrity Eszter Gazdag Emma Glässer Norbert Gogolák László Grabovac Beáta Grósz Tímea Gruber Enikő Gruik Zsófia Halasi Szabolcs Harmathy Norbert Hegedűs Katalin Horák Rita Horváth Edit Huszák Árpád Jurkovic Mónika Kajdocsi Lovász Gabriella Kalmár Zsuzsanna Kiss Ferenc Klenanc Miklós Kollár Árpád Kovács Áron Kovács Sárkány Hajnalka Kovács Vilmos Laki Boglárka László Endre Lázár Tibor Lendák Imre Lendák-Kabók Karolina Lengyel Róbert Léphaft Áron Lipinszki Zoltán Lódi Gabriella Lovra Éva Magyar Attila Major Lenke Murényi Sztella Nagy Viktor Námesztovszki Zsolt Novák Anikó Ódri Ágnes Orcsik Roland Ózer Katalin Ördög Attila 3

4 Ördögh Tibor Palatinus Brigitta Pap Ági Pap Szabolcs Pap Tibor Papp Zoltán Papp Zsigmond Patócs László Pecze Anna Pfeiffer Attila Pósa Mihály Póth Miklós Rácz Krisztina Rekecki Róbert Ricz András Roginer Oszkár Romoda Renáta Rózsa Rita Šabić Norbert Samu János Samu Veronika Sánta Róbert Sendula Róbert Simon János Simon Vilmos Szabó Anita Szabó Lality Dóra Szakály József Szálas Tímea Szedmina Lívia Szerda Zsófia Szervó Mária Szilágyi Mária Szlávicz Ágnes Szlivka Andrea Szöllőssy Dóra Takács Ágnes Takács Izabella Takács Zoltán Takarics Béla Tarján László Tarján Tobolka Albina Thomas Éva Törteli Telek Márta Trombitás Tímea Ujvári Tóth Anita Varga Ákos Varga Valéria Vass Dorottea Vatai Emil Velisek-Braskó Ottilia Zélity Attila 4

5 Takács Zoltán Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról? Bevezető A tanulmány a vajdasági magyar doktoranduszok aktuális helyzetének, karrierlehetőségeinek és mobilitási pályájának kérdésével foglalkozik. Előzetes megállapításként ki kell hangsúlyozni, hogy az elmúlt két évtized történéseinek eredményeként, markáns generációs árok jelenik meg a vajdasági magyar tudós elit körében. Ennek oka többek között a fokozódó emigráció a rendszerváltás, a politikai körülmények, a polgárháború, a gazdasági kilátástalanság, az erősödő nacionalizmus következtében. Mindez a kisebbségi tudós elit bezárkózását, önértékelésbeli megingását, az anyaország felé történő fordulását hozta magával. A tudományos elitet érintő generációs különbség több éves szisztematikus és pontosan megfogalmazott ösztöndíj-politikával, céltudatos személyi és mentori munkával csökkenthető csak. A teljes rehabilitálás több okból szinte lehetetlen: Az értelmiségi emigráció veszélye továbbra is fennáll, főleg az EU és Magyarország által biztosított szakmai továbbképzések és Ph.D. képzési lehetőségek támogatása okán, miközben a vajdasági magyar fiatal tudós elit színe-java, karrierépítése során hosszabb időre az anyaország, vagy más EU-s országok felé sodródik. Azok, akik alkalmas tudományos vagy kutatói tevékenység után kutatva mégis hazajönnének, valós felsőoktatási intézményi háttér (egyetemi állás) hiányában, nem tudnak érdemileg aktívan és tevékenyen részt venni a regionális (még kevésbé a nemzetközi) tudományos életben. A vajdasági magyar fiatal tudós értelmiség előtt főleg két lehetőség áll: a magyarországi (esetleg EU-s) karrierút és érvényesülési perspektívák, vagy a Ph.D. fokozat itthoni/vajdasági hasznosítása. A szerbiai felsőoktatási intézményekben a vajdasági magyar Ph.D. hallgatók, a folyamatos tudós-karrier reményében, csak kevés tudományterületen tudnak érdemben felzárkózni. A magyar érdekeltségű tudományos hálózatépítés és mentorálás nem mutatkozik elég hatékonynak. A doktori fokozatok megszerzése után a vajdasági magyar fiatalok Szerbiában nehezen kerülnek be olyan egzisztenciális érvényesülési pályára, amely mögött biztos intézményi háttér áll a nemzetközi minőségbiztosítás és megmérettetés lehetőségével. Az aktuális helyzet feltárásának szándékával, a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság pályázati pénzeszközökből májusában, megszervezte az I. Vajdasági Doktorandusz Konferenciát, mintegy 40 résztvevővel. Az összejövetel célja a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének újrajegyzése, az elnökségválasztás és a Kárpát-medencei doktorandusz szervezetek 2 meghívott vezetőin keresztül, az intézményi kapcsolatfelvétel, együttműködések kezdeményezése volt. A vajdasági szervezet újrajegyzésére 2011-ben sor került. A konferencia fontos gyakorlati célja volt egy 1 Támogató: Balassi Bálint Intézet, Hallgatói szervezetek támogatása 2010, PI/45-12/ Szlovákia: TéKa Társulás Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása (Morvai Tünde), Ukrajna: Momentum Doctorandus (Ferenc Viktória), Románia: RODOSZ Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (Székely Tünde), Magyarország: DOSZ Doktoranduszok Országos Szövetsége (Czene Gréta és további elnökségi tagok) valamint a vajdasági szervezet (Dudás Attila). 5

6 fókuszcsoport-vizsgálat elvégzése a vajdasági magyar doktoranduszok bevonásával, azzal a céllal, hogy minél többet tudjunk meg a vajdasági magyar doktoranduszokról. Fókuszcsoportos beszélgetés a vajdasági magyar doktoranduszokkal A konferencián részt vettek Magyarországon és Szerbiában tanuló vajdasági magyar doktoranduszok, valamennyi tudományterületet lefedve. A módszertani gyakorlattól eltérve, a beszélgetésbe nagyobb számú (15) alanyt vontunk be hat tudományterületi csoportot létrehozva (irodalom-, nyelvészet, neveléstudomány; jog és hittudomány; közgazdaságtudomány; műszaki tudomány; természettudományok; egészségtudomány). 3 Az empirikus kutatás során a következő feltételezések fogalmazódtak meg: A Ph.D. képzés kiválasztása során a vajdasági magyar doktoranduszok tudatos döntéseket hoznak (karrierépítésükben elkötelezettek, ösztöndíjasok, az előrehaladásuk legtöbbször a szakmai-akadémiai hálózatok segítségével biztosított). A doktori fokozattal rendelkezők konkrét elképzelésekkel rendelkeznek arról, hogy milyen egy jó munkahely, mire van szükségük (személyi képességek, kapcsolatok). A tudományos fokozatszerzés és a munka világa közötti átmenet egyre bizonytalanabb, nem zökkenőmentes. A Ph.D. fokozat, különböző tudományterületek esetében, eltérő munkaerőpiaci hasznosulást biztosít számukra Vajdaságban vagy Magyarországon, illetve az EU más országaiban. A Ph.D. fokozatok tudományterületektől függően eltérő regionális és nemzetközi hasznosulási esélyeket biztosítanak. Míg egyesek esetében (medikus, mikrobiológus, genetikus) akár amerikai, európai karrierutat is jelenthet, másoknak (jogász, közgazdász, bölcsész) az észak-vajdasági előrehaladás is kérdéses lehet. A tudományos fokozat megszerzése látens emigrációs hajlandóság hordozója, ami magában hordozza a vajdasági magyar értelmiség kivándorlásának a folyamatosságát is. A régiófejlesztés perspektívája éppen akkor válik bizonytalanná, amikor szakembereink nagy hányada nem talál magának itthon perspektívát. Fókuszvizsgálat célja: adatgyűjtés, vélemények elemzése, valamint tényfeltárás a vajdasági magyar doktoranduszokkal kapcsolatban (tipikus karrierutak, hol tanulnak/dolgoznak, nemzetközi aktivitás, konferenciák, projektek) és milyen jövőképpel rendelkeznek. A doktoranduszok társadalmi-demográfiai jellemzőinek bemutatása Az identifikációs adatok alapján összegezhető a fókuszcsoportos beszélgetés résztvevőiről, vagyis a mintáról: korosztály szerinti megoszlásuk év, a nemi megoszlás: 5 nő, 10 férfi. Tanulmányaikat hatan Szerbiában, nyolcan Magyarországon, illetve egy személy Horvátországban végzi. A fókuszcsoport résztvevőinek földrajzi megoszlása (lakhelye): Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Szabadka, Hajdújárás, Csantavér, Bajsa, Kishegyes, Feketics és Nagybecskerek. A fókuszcsoportban résztvevő Ph.D. hallgatók mindössze harmada házas, a 3 A fókuszcsoport helyszíne: Szabadka, Regionális Tudományi Társaság konferenciaterme, Corvin utca 9, időpontja május 28. Moderátorok: Dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár és Takács Zoltán doktorjelölt. A beszélgetés teljes időtartama: 93:08 perc (a hanganyag a Regionális Tudományi Társaság archívumában elérhető). 6

7 gyermekvállalás is csak a 33 életév feletti korosztályra jellemző (2 személynek van gyermeke). A doktoranduszok szülei egyik esetben sem rendelkeztek doktorátussal, vagy befejezett posztgraduális képzéssel. A csoport felénél a szülők (apa vagy anya) középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A mintával egy elsőgenerációs vajdasági magyar elit érvényesülési pályáit tudjuk ezáltal bemutatni. A szülők anyagi helyzetét a fiatalok átlagosnak ítélik meg. Saját személyi jövedelmük (a foglalkoztatottak esetében) maximum a szerbiai átlag duplája, de leginkább a szerbiai átlag felett alakul, vagy annak szintjén. A felsőoktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozók karakteres csoportja emelkedik ki (tudományterülettől függetlenül), akik személyi jövedelme az országos átlag felett van. A gazdaságban dolgozó személyek, illetve a műszaki tudományos kutatásokkal foglalkozó doktoranduszok keresnek legtöbbet Vajdaságban, illetve Magyarországon is. A vajdasági magyar doktoranduszok általában saját lakással rendelkeznek, és autójuk is van. A fókuszcsoportba bekerülő vajdasági magyar doktoranduszok közül nyolcan magyar nyelven szereztek egyetemi végzettséget (négyen Magyarországon: egészségügyi tudományok, hittudományok, műszaki és közgazdaságtudományok; szintén négyen Szerbiában: irodalom-, nyelvészet, neveléstudományok területén). Közülük kettő kivétellel, mindenki magyar nyelven folytatta doktori tanulmányait (többségük Magyarországon). Az egyetemi képzést szerb nyelven végzők (jogtudomány, közgazdaság, műszaki és természettudományok) egy kivétellel szerb nyelven tanultak tovább, vagyis szerb nyelven folytatták doktori képzésüket az Újvidéki Egyetem valamely doktori programján. 4 A tanulmányaikat Szerbiában/Vajdaságban folytató hallgatók kivétel nélkül az akadémiai szférában tevékenykednek, állami alapítású, felsőoktatási intézmények alkalmazottai. A Magyarországon tanuló Ph.D. hallgatók két karakteres csoportja választható külön: az egészségügyi és műszaki tudományok területén kutatással foglalkozók (1), illetve azok a társadalom- és humán tudományterületek képviselői, akik nehezen tudják magukat Magyarországon és Szerbiában is becsatornázni, azaz megfelelő munkát találni felsőoktatási intézményekben (2). Az utóbbiak az átmeneti ösztöndíjasok, esetleg cégben dolgozók, vagy civil szervezethez kapcsolódók. Felvetődik a kérdés: milyen érvényesülési lehetőségeket tartogat Vajdaság felsőoktatása a Magyarországon tanuló hallgatók számára? Létezik-e a jövőre nézve pozitív kimenetelű doktorandusz-életvitel, aminek hasznát a vajdasági magyar közösség is kamatoztatni tudja majd? Szomorú az a tény, hogy a résztvevők egyharmadaa semmilyen munkakapcsolattal nem rendelkezik a felsőoktatási intézményekkel (óraadás, oktatás, kutatás, szakmai tanácsadás). Pozitív szakmai mobilitási eredményként kezelendő, hogy két kivétellel minden doktorandusz részt vesz kutatói projektumokban (vajdasági/szerbiai, magyarországi vagy nemzetközi szinteken). A mintában fele-fele arányban politikával egyáltalán nem foglalkozó, illetve a politikai szimpatizánsok csoportját véljük felfedezni. A politikai fejleményeket mindenki követi, de senki sem tagja egy politikai pártnak sem. A nyelvismerettel kapcsolatban a vajdasági magyar doktoranduszok egy általános elvárással szembesülnek: a magyar, a szerb és az angol nyelvet funkcionális szinten (jobbik esetben akadémiai szinten) kell ismerniük. Előadást (konferencia, óraadás) a résztvevők fele (7 8 személy) tart idegen nyelven, publikálni viszont, magas részaránnyal, minden résztvevő angol nyelven igyekszik. A szerb nyelvvel nehézségeik vannak azoknak a fiataloknak, akik tanulmányaikat Magyarországon végzik. 4 A (mintába bekerülő) vajdasági magyar doktoranduszok az Újvidéki Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Belgrádi Egyetem, illetve a Juraj Strossmayer University of Osijek doktori képzéseit fejezik. 7

8 A vajdasági magyar doktoranduszok személyes kapcsolatait a munkatársi kommunikáció jellemzi. Legtöbben személyes kapcsolatkörük helyszíneként egyetemüket jelölték meg. Tudományterületi megoszlásban mutatkoznak eltérések. Az irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok területén, a doktoranduszok főleg az anyaországi egyetemi központokkal ápolnak kiterjedt személyes kapcsolatokat (nyelvi specifikus eset). Ugyanez elmondható a jogtudományok késviselője és a Magyarországon tanuló, kutatóintézetben tevékenykedő gépész doktorandusz esetében is. Ugyanakkor, kifejezetten gyenge a természettudományok és az orvostudományok képviselőinek a személyi kapcsolathálója a magyarországi, de a szerbiai egyetemeken és kutatóintézetekben is. A társadalom- és humántudományok területén az egyéni kapcsolatok inkább a Kárpát-medence, a Balkán és Kelet-Európa irányába mutatnak. A műszaki, természet- és egészségtudományok képviselői Nyugat-Európa, Japán, Ausztrália, Amerika, Anglia irányában is rendelkeznek személyi kapcsolatokkal. Általánosságban, e kapcsolatok tartalma kimeríti a kutatási projektekben való részvételt, konferenciaszerepléseket, illetve a publikálást. A felsőoktatási intézményi háttérrel rendelkezők (tanársegédek) esetében az akadémiai együttműködések teljes vertikuma lehetséges: oktatás, tanár-, diákcsere, konferencia-részvétel, publikáció, kutatási projekt. A vajdasági magyar Ph.D. hallgatók konferenciákra elsősorban Vajdaságba, Magyarországra járnak és csak ritkán távolabbi országokba. Tudományterületi érvényesülésüket mindenki határozottan Vajdaságban és Magyarországon keresi. A jövőt sokan EU-s országokban látnák szívesen (közgazdasági, műszaki, természet- és egészségügyi tudományok), kevesebben Amerikában (műszaki, természet- és egészségügyi tudományok). Ph.D. tanulmányok A doktori fokozat megszerzéséhez átlagosan 7 8 évre van szükség. Többségében tudatosan választják a továbbképzést, kisebb részük viszont moratóriumként tekint a továbbtanulásra, ők a főállású Ph.D. hallgatók. Harmadsorban pedig vannak olyan karrierpályák, ahol a jelenlegi munkától függetlenül (bank, újságírás, könyvelés) egy jobb munkahely, szebb jövő reményében iratkoznak doktori képzésre a fiatalok. A Ph.D. képzés választásának tudatosságát bizonyítandó, a vajdasági magyar doktoranduszok kiemelték, hogy számukra a következő szempontok fontosak: szakmai hálózati kapcsolatok (akadémiai szférán belüli mobilitás, mentorok szerepe) tudományos elkötelezettség társadalmi státusz. A kurzusválasztáskor a műszaki tudományok területén tevékenykedő fiatalok a piacorientáltságot tették az első helyre, a közgazdászok a magyar tannyelvű tanulást helyezték előtérbe. Nem játszanak jelentősebb szerepet a tanulmányi költségek, vagy a távolság és az intézmény székhelye sem, és a fiatalok nem említették a jobb anyagi lehetőségeket, de a politikai ambíciók szempontjait sem. A doktoranduszok kurzusválasztásakor a reprodukciós pálya szerepe (a családon belüli tradicionális pályaválasztás) nem játszik jelentős szerepet. A fókuszcsoportban résztvevők érezhetően kifejezték tudományterületi (tudomány iránti) elkötelezettségüket. Ha a többéves képzés után újra kellene választaniuk, többségük akkor is megmaradna az eredetileg választott tudományterületen. Az irodalom- és nyelvtudományok képviselői említettek váltási lehetőséget újabb szakirányok felé: összehasonlító irodalomtudományok, interdiszciplináris társadalomtudományok. 8

9 1. táblázat: A Ph.D. kurzusválasztási szempontok Tudományterületek Irodalom-, nyelvészet, neveléstudomány Jog- és hittudomány Közgazdaságtudomány Műszaki tudományok Természettudományok Egészségügyi tudományok Forrás: fókuszcsoportos jegyzetek, Szempontok (rangsor) 1. szakmai hálózati kapcsolatok 1. elkötelezettség 1. továbbtanulni magyarul 2. szakmai hálózati kapcsolatok 3. társadalmi státusz 1. piacorientáltság 2. társadalmi státusz 3. vezetői beosztás 4. elkötelezettség 1. elkötelezettség 2. szakmai hálózati kapcsolatok 3. a tudomány szeretete 1. szakmai hálózati kapcsolatok 2. elkötelezettség A képzést követő szakmai hasznosulás (előrelátása) kapcsán, megosztott az egyes tudományi ágak képviselőinek a véleménye. A társadalomtudományok képviselői szkeptikusak. Az irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok területén megszerzett Ph.D. gyenge társadalmi hasznosulással bír, ezért átképzésekre van szükség. A jogtudományok területén sem elég a doktorátus, ugyanis fontos az ezt követő szakmai vagy ügyvédi gyakorlat. A fiatalok véleménye szerint, a közgazdaságtudományok területén a Ph.D. fokozatos érvényesülési lehetőségek a felsőoktatásban képzelhetők el (jobb híján magánkarokon). A természettudományok területén megszerzett tudományos fokozat magasabb és választékosabb társadalmi hasznosulási lehetőségeket nyújt (környezetvédelem, termelői kutatóintézetek). Az egészségügyi tudományok területén a hasznosulás lehetősége közepes, az is főleg kutatóintézeti, egyetemi szférában. A műszaki tudományokkal foglalkozó doktoranduszok elégedettek jövőbeli érvényesülési lehetőségeikkel (helybeli műszaki képzést nyújtó felsőoktatási intézmény). A fókuszcsoport résztvevői három tipikus (tannyelvi és területi) maghatározási csoportba sorolhatók: Vajdaságban magyar nyelven tanuló (1), Vajdaságban szerb nyelven tanuló (2) és Magyarországon, magyar nyelven tanuló (3) doktoranduszok. Kielégítő versenyképességet és regionális szakmai hasznosulást, vagyis karrierépítési lehetőséget Vajdaságban igazán a Szerbiában szerzett Ph.D. képzés (szerb vagy/és angol nyelven) mutatott fel. Ezt kiegészítik még korlátozott számban a magyar nyelv és irodalom szakosok lehetőségei, de csak akkor, ha munkahelyileg bejutnak az Újvidéki Egyetemre. Fokozatszerzés és a munka világa A doktori képzés és a munka világa közti átmenetet változóan ítélik meg az egyes tudományterületek képviselői. 5 A doktorálást követően lesznek-e problémái az 5 A fókuszcsoport vizsgálat során a résztvevőket arra kértük, hogy általánosságban próbálják megítélni tudományterületük munkaerőpiachasznosulási lehetőségeit, ugyanis a jelenlevők között voltak egyetemi karokon, kutatóintézetekben dolgozó fiatalok, akik számára biztosított a munkahely, míg voltak olyan résztvevők is, akik alapképzésüknek megfelelően (tanár, okleveles közgazdász) dolgoznak, akadémiai és tudományos körökhöz csak ideiglenesen civil szervezeteken, projektmegbízásokon keresztül kapcsolódnak. 9

10 Műszaki tudományok Közgazdas ágtudományok Jog- és hittudományok Irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok Tudományterületek elhelyezkedéssel, és mennyire látja elhelyezkedési lehetőségét biztosnak (1), valószínűnek (2), bizonytalannak (3) Vajdaságban? kérdéssel kapcsolatban megoszlik a válaszadók véleménye. Biztos elhelyezkedést Vajdaságban a műszaki tudományok, természettudományok, jogtudományok és hittudományok képviselői látnak. A közgazdászok biztos magyarországi elhelyezkedést látnak reálisnak és valószínűsítik a vajdasági munkalehetőséget. Az orvosok lehetségesnek tartják a magyarországi elhelyezkedést. Az irodalom- és nyelvtudományok képviselői szerint a tudományos fokozatszerzést követően kilátástalan az elhelyezkedés a régióban. Vajdaságban doktorival sikeresen elhelyezkedni azt jelenti, hogy gyakorlati és piacorientált szaktudással rendelkezik valaki, sőt jelentős ismeretséggel (kapcsolati tőke, kari háttér, pl. Szegedi Orvostudományi Kar, ELTE-n a társadalomtudományok mentori ajánlása) és idegennyelv-tudással. A szükséges személyi képességek közül a megkérdezettek fontosnak tartják: a gyakorlati tudást, a lojalitást (irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok), kommunikációs képességet (jog- és hittudományok), kreativitást, de némely esetben a könyöklést, politikai tevékenységet. A munkába lépéshez elengedhetetlennek tartják a doktoranduszok a szakmai ajánlást mentori beajánlást, amelyre mindenképp szükség van az akadémiai/felsőoktatási hierarchiában. A fiatalok elvárásai a jó munkahellyel kapcsolatban: első helyen a karrierépítési lehetőségek vannak (legyen egy munkahely kreatív-innovatív a továbbtanulás, külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével), majd a jól fizetett munka következik, a jó főnök és kollégák. 2. táblázat: Munkalehetőségek, személyi képességek és elvárások a munkahellyel szemben Mi kell ahhoz manapság, hogy az ember egy jó munkahelyet találjon Vajdaságban, doktorival? Szempontok (rangsor) 1. kapcsolati tőke 2. szerencse 3. jó mentor 4. politikai háttér Milyen személyi képességek kellenek ahhoz manapság, hogy az ember egy jó munkahelyet találjon Ph.D. fokozattal? Szempontok (rangsor) 1. lojalitás 2. ajánlás 3. könyöklés, 4. politikai tevékenység Milyen a jó munkahely egy doktor számára? Milyenek az elvárásai a szakmai érvényesüléssel kapcsolatban? Szempontok (rangsor) 1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 3. továbbtanulási lehetőség 4. jó főnök és jó kollektíva 1. szaktudás 1. kommunikációs készség 1. karrierépítési lehetőség 1. kapcsolati tőke 2. kari háttér 1. gyakorlati tudás 2. kitartás 3. ajánlás 1. jól fizetett 2. magánszféra 3. külföldi tapasztalatszerzés 1. szaktudás 2. nyelvtudás 3. kapcsolati tőke 1. tudás, szakmai tapasztalat 2. ajánlás 1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 3. állami szféra 4. nemzetközi kapcsolatok 10

11 Egészségügyi tudományok Természettudományok 1. szaktudás 2. szerencse 3. mentor 1. piacorientált szak 2. nyelvtudás 3. kapcsolati tőke 4. kari háttér Forrás: A fókuszcsoportos felvétel és jegyzetek, gyakorlati tudás 2. ajánlás 3. kreativitás 4. rugalmasság 5. csapatmunka 1. gyakorlati tudás 2. kreativitás 3. szakmai tudás 1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 3. jó főnök és jó kollektíva 4. továbbtanulási lehetőség 5. nemzetközi kapcsolatok 1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 3. kreatívinnovatívtovábbtanulás 4. jó főnök és jó kollektíva 5. magánszféra 6. nemzetközi kapcsolatok Minden tudományterületen (kivétel a természettudományok) a fókuszcsoportos beszélgetés résztvevőinek szubjektív véleménye alapján a tanulás, fokozatszerzés nehezebb (körülményesebb) Szerbiában/Vajdaságban. Ennek okai a szerb tannyelv, költséges kurzusok, megterhelő programok. A közgazdasági tudományok területéről megszólaltatott személy fél éve keres munkát Szerbiában. Szerinte Magyarországon könnyebb a tanulás is és a munkaszerzés is, mert ott több a lehetőség a karrierépítéshez, és munkavégzéskor kevésbé érzi hátrányát annak, hogy vajdasági magyar. Munkát találni Ph.D. fokozattal nehezebb Szerbiában, de főleg a szűkebb régióban a társadalom- és humántudományok, valamint az egészségügy területén, míg könnyebb az elhelyezkedés a természettudományi és műszaki képesítéssel. A társadalomtudományok képviselőinek az érvényesülési tapasztalatai szerint Vajdaságban kemény a bolognai megmérettetési rendszer, kevés a külföldi publikálási lehetőség, munkahelyszerzéskor pedig a kapcsolatok fontossága a lényeg, vagyis hogy ki áll közelebb a tanszékhez. A mintában kilenc személy Szerbiában dolgozik, két személy Magyarországon, ketten magyarországi ösztöndíjasok, de szabadúszó vállalkozó és munkanélküli is van közöttük. A munkahely jellegét illetően: öt személy egyetemen, főiskolán dolgozik, hárman kutatóintézetben. A többi doktorandusz magánvállalatban (nemzetközi cégben két személy), illetve valamely civil szervezetben (négy személy) próbál érvényesülni. Állami vállalatban vagy hivatalban nem dolgozik senki. A vajdasági magyar Ph.D. hallgatók szakmai és anyagi-egzisztenciális (szubjektív) elégedettsége viszonylag jónak mondható. Anyagi szempontból elégedetlen doktoranduszok az egészségtudományok és az irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok képviselői. Az utóbbiak között szakmai elégedetlenség is megnyilvánul. A Ph.D. képzés során egy, két, illetve legtöbb három alkalommal váltanak munkát a vajdasági magyar doktoranduszok (legtöbbször az irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok képviselői). Fontosnak tartom még tudományágak szerint kielemezni a válaszokat a következő kérdésekre: Vajdasági karokon milyen a magyar doktoranduszok helyzete? Milyen a Magyarországon tanulók helyzete? Hogyan és hol tudnak ők integrálódni, (esetleges) hazatérésüket követően? Mik az egyéni tapasztalatok, hátrányok? 11

12 Műszaki tudományok: Műszaki tudományra szerintem bárhol szükség van. A Ph.D.-t nem biztos, hogy olyan könnyű kihasználni, inkább azt mondanám, hogy egyetemen lehet legkönnyebben kihasználni. Egy Ph.D.-nak a»plusz dolgait«azt talán kicsit Szerbia szinten nehezebb kihasználni ( ) Irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok: Ha nincs kapcsolata az embernek az egyetemmel, akkor nem fog munkát kapni, és akkor ( ) Szerintem így konkrétan hátrány lesz az, hogy a doktori képzést is elvégeztem, ha középiskolába vagy általános iskolába akarom beadni a papírokat, rá merjem-e írni az önéletrajzomra ezt Természettudományok: Engem a cég küldött, hogy csináljam a doktorátusomat, ők fizetik, például. Természettudományok, környezetvédelem-vegyészet. ( ) Egészségügyi tudományok: Úgy gondolom, hogy ha nem tudsz elhelyezkedni az egyetemen, akkor kutatólabor nagyon nincsen (Szerbiában). Míg Magyarországon több gyógyszercég van, vagy olyan cég, akik direkt kutatással foglalkoznak. Itthon vagy Újvidék, vagy Belgrád és az egyetemen belül. Más szférában nem igazán tudom elgondolni, vagy pedig oktatásban ( ) Közgazdaságtudományok: Az egyik dolog az, hogy a nyelvet tudni kell, itt szerbül, nagyon magas szinten, hogyha az ember Ph.D képzés után itt akar maradni, mindenféleképpen. Természettudományok: ( ) Amit én tapasztaltam például fizikából általánosságban, az hogy az ember hol végzi el az egyetemet, vagy egész pontosan mit csinál, vagy milyen munkalehetősége van, az egy pillanatban teljesen irrelevánsa válik, hiszen az a fontos, hogy mivel foglalkozik, és az a kutatási területe fogja elvinni, hogy Magyarországon valahova, vagy Ausztráliába viszi, vagy az USA-ba, az szinte lényegtelen. Az pedig, hogy a jövőben hol fog lakni, nagyon személyes kérdés. Attól függ, hol talál magának párt, olyancsaládi hátteret, ahol meg tud állapodni. Ez egy hosszabb folyamatnak a végeredménye, és független attól, hogy, van-e Ph.D., vagy nincs Ph.D., itt, vagy ott, vagy amott, vagy milyen nyelven szerezte. Tehát, legalábbis, a természettudományban, a fizikában ezt láttam, és ezt látom. Vajdaság helyett más országban érvényesülni? A vajdasági érvényesülési lehetőségek hiányában, a magasan képzett doktoranduszok az emigráció lehetőségét is latolgathatják. Egybehangzó véleményük alapján a külföld magasabb életszínvonalat, munkalehetőséget, anyagi biztonságot, (rövidebb időre) szakmai tapasztalatot jelent. Ezzel ellentétben itthon a fiatalok az elhelyezkedés nehézségeivel és bizonytalan jövőképpel találják szemben magukat, viszont a család, a barátok, a honvágytól való félelem marasztaló tényezőként jelennek meg. 3. táblázat: Miért mennél ma külföldre, avagy miért maradnál inkább itthon? Tudományterületek Miért mennél ma külföldre? Miért maradnál inkább itthon? Nyelvi problémák miatt Szeretnék itthon Irodalom-, nyelvészet és nem mennék maradni, de nem tudok neveléstudományok Magyarországon kívül elhelyezkedni sehova Jog- és hittudományok Magasabb életszínvonal Hazaszeretet, honvágy Közgazdaságtudományok Életszínvonal, Itthon nehéz, mert egzisztencia nincs munka, alacsony 12

13 Műszaki tudományok Természettudományok Egészségügyi tudományok Forrás: A fókuszcsoportos jegyzetek, Szakmai tapasztalatszerzés Külföldön több szakmai lehetőség kínálkozik (elmennék, ha csak néhány hónapra is) Külföld egyenlő: munkalehetőség, anyagi biztonság az életszínvonal, bizonytalan a jövő, kevés a lehetőség Itthon maradnék, mert itt a családom, munkám Itthon elégedett vagyok, igen, itthon maradok. Itthon maradni a család, barátok miatt, viszont meglehetősen nehéz a munkavállalás A doktoranduszok egybehangzó véleménye szerint emigrálni könnyű a következő szakmai profilok képviselőinek: egészségügyi tudományok (orvos), műszaki tudományok (informatika, gépészet), természettudományok (fizikus). Mivel a doktoranduszok Magyarországon tanuló csoportja a tanulási célú migráció csatornáján keresztül már eleve külföldön van, így az esetleges emigráció mellett szóló érvek, illetve a Magyarországról, mint befogadó országról alkotott vélemények is összegzésre kerültek: evolúciós zsákutca, szakma, biztonság (anyagi + lelki), oktatási plusz, talán könnyebb munkavállalás, de elszakadás a családtól stb. A következő kérdés is megfogalmazódott: Észak-Vajdaság (Szabadka környéke mint régió) élhető hely-e egy doktorandusz/ph.d. fokozattal rendelkező számára? Műszaki tudományok: Szerintem élhető. Munkahely biztosított a Szabadkai Műszaki Főiskolán. Támogatás van, ami a továbbképzést illeti. Irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok: Egyértelműen vajdasági értelmiség Újvidék központtal ( ) ( ) az észak-bácskai régióban a politika nagyon meghatározó ( ), Magyarországon sincsen lehetőség, tehát ott is azért telített, vagy lehet még jobban telített a Ph.D. képzés irodalom szakon. Ölik egymást az emberek a munkáért, és ha az embernek itthon nincsen annyira jó kapcsolata, vagy éppen per pillanat nincsen lehetőség, akkor marad a középiskola, általános iskola, hogyha van kapcsolatod, vagy mondjuk az önkormányzati szféra, szerintem. Vagy bármi más ( ) szórakoztál, mondjuk, három évet a doktorival, meg az egyetemmel. Természettudományok: inkább Újvidék és Belgrád felé megyünk. Szeged Szabadka reláción nem találtam meg magam. Belgrád Budapest reláción igen. 13

14 Elitmegtartás a régióban Egyértelműen érezhető, hogy Észak-Vajdaság (akár Dél-Magyarország is), ha oda képzeljük a határt, ha nem, egy periférikus terület. Minden Újvidék Belgrád, illetve Budapest felé gravitál. Találó az egyik doktorandusz által használt kifejezés a régióra: fekete lyuk. Tudományos és felsőoktatási térelemként a Ph.D. hallgatók nem tartják attraktívnak ezt a régiót. Észak-Vajdaságban marasztaló szakmák a fiatal értelmiségiek véleménye szerint a műszaki tudományok, az informatika, az agrártudományok, az élelmiszeripar, a logisztika, a gyógyszerészet, az építészet területén vannak. A doktoranduszok regionális érvényesülési lehetőségei szempontjából a felsőoktatási intézményfejlesztés kérdései is felvetődtek: Kellene-e több kart (egyetemet), kutatóintézetet alapítani, ahhoz, hogy a vajdasági magyar doktorandusz társaság Észak-Vajdaságban megtalálhassa érvényesülési lehetőségét? Vagy ez teljesen felesleges, mert ott van Újvidék, Szeged, Budapest? Természettudományok: én nem egyetemet alapítanék Szabadkán, mert az tényleg fölösleges, inkább egy kutatóintézetet, vagy pedig egy céget idevonzani, egy gyógyszercég székhelyének alapvetően nem feltétlenül kell Belgrádban lennie. Ott van például Zentán a Fermin, a környéken az egyik legjobb természettudományi cég, amely természettudományisokat közvetít, de ahhoz is kellett egy amerikai befektető. A régió jövőjét, illetve a vajdasági magyar fiatal értelmiség sorsát illetően a fókuszcsoportban vita alakult ki. A vélemények összegzésével a következő tények nyertek megállapítást: magántőkével, befektetőkkel élelmiszeripari, agráripari technológiai kutatóközpontok, parkok születhetnek a régióban. Ennek azonban több akadálya van. Először is, a közösség nem határozta meg egészen pontosan stratégiáját a jövőre vonatkozólag: Inkább az a probléma, hogy nincs az egész kitalálva. Tehát, hogy akar-e valamit ez a körzet magával, mint ahogy Dél-Tirol ki lett találva, vagy ahogy most Székelyföld próbálja magát brandesíteni ( ). Következetesen. Ki kell találni, mert nem lehet szinergiában csinálni, ha ötévente másfele mennek. Tehát, legalább valami húsz éves távlatba, irányba kell gondolkodni (doktorandusz, irodalom-, nyelvészet és neveléstudományok). Olyan régiófejlesztési stratégia kell, ami összefogja nem csak a magyarlakta községeket. El kell vonatkoztatni e kérdésben a kisebbségpolitikai sérelmektől, önérzettől. Ezt a dolgot regionális politikai, regionális hatékonysági kérdésként kell kezelni. Ehhez stratégiai megközelítés, a régió-imázs újradefiniálása szükséges, amivel a régió vonzani tudja majd a szakembereket, és megfékezhetővé válik az emigráció. Nagyon fontos az, hogy külföldön is vannak Ph.D. hallgatóink, viszont a régió számára a visszatérés lehetőségének biztosítása az igazi kihívás: szakmai tapasztalatszerzés utáni hazatérés, teret adva a kutatás szabadságának, kreativitásnak, újfajta pályázati lehetőségeknek, folyamatos karrierépítési szempontoknak, külföldi érvényesülésnek, ambícióknak. A magyar vajdasági elitnek el kell gondolkodni ezen nagyon hogy, hogyan tudja a régióban itt tartani doktori szakértelmet. Attól tartok, hogy összeszedjük a doktoranduszokat, egyharmaduk Vajdaságban fog tanulni, székelni, maradni, kétharmaduk meg már külföldön van, és ott tanul, és nem is gondol hazajönni, csak mindössze 15-20%-uk. Attól tartok, hogy egy ilyen tagságot fogunk majd feltérképezni. De induljunk el, és térképezzük fel, ez is egy stratégiához vezető adat lesz, hogy az elitet hogyan lehet itt tartani, vagy hazavonzani. Hát, gondolkozzon már el valaki rajta (moderátor). 14

15 Összegzés A megfogalmazott felvetések a kutatás során igazolást nyertek: a vajdasági származású, újgenerációs fiatal értelmiségi elit, valóban nehéz helyzetben van a jövőt és szakmai érvényesülést illetően. A Ph.D. képzés kiválasztása során a vajdasági magyar doktoranduszok tudatos döntéseket hoznak, ösztöndíjjal mennek továbbtanulni, szakmai-akadémiai hálózatok, mentorok segítségével biztosított az előrehaladásuk. Fontos számukra a fokozat által remélt társadalmi státusz. A vajdasági magyar doktoranduszok elkötelezettek, az alapképzési tanulmányok folytatása a jellemző. Ha újra kellene választaniuk, akkor is megmaradnának az eredetileg választott tudományterületen. Véleményük szerint Vajdaságban csak az a tannyelvű Ph.D. képzés versenyképes (és csak az biztosíthat teljes regionális szakmai hasznosulást a szülőföldön), amely szerb vagy/és angol nyelven folyik. Nemzetközi kapcsolataik szegényesnek mondhatók. Kevés a külföldi konferenciaszereplés, tudományos projektmunka. A hallgatók sok esetben csak az anyaintézményükön belül tevékenykednek, főleg ha a mentoruktól kapnak megbízást. A képzést követő szakmai hasznosulás (előrelátása) kapcsán az egyes tudományágakat képviselők megosztottak. Nehezebb az érvényesülés a társadalom- és humántudományok képviselői számára (szükséges átképzés, gyakori a munkaváltás). Sikeres érvényesülés Ph.D. fokozattal az oktatásban, akadémiai szférában képzelhető el, viszont a beszélgetés több résztvevője más területen dolgozik (nemzetközi cég, civil szervezet). A természettudományok területén megszerzett fokozat magasabb társadalmi hasznosulási lehetőségeket garantál. Az egészségügyi tudományok területén a hasznosulás közepes, az is kizárólag kutatóintézeti, egyetemi szférában. A műszaki tudományokkal foglalkozó doktoranduszok teljesen elégedettek jövőbeli érvényesülési lehetőségeikkel (tekintettel arra, hogy a régióban működik a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és a Műszaki Tudományok Kara). A többség számára viszont a fokozatszerzés és a munka világa közötti átmenet egyre bizonytalanabb, kevésbé zökkenőmentes. A Ph.D. fokozat eltérő munkaerőpiaci hasznosulást biztosít az egyes tudományterületek képviselői számára. Doktorival sikeresen elhelyezkedni Vajdaságban egyet jelent szaktudással (gyakorlat és piacorientált), kapcsolatokkal (kiemelt kari háttér, mentori ajánlás) és komoly nyelvtudással rendelkezni. Ugyanezt támasztják alá a szükséges személyi képességek is: tudás, illetve gyakorlati tudás, lojalitás, kommunikációs képességek, kreativitás, némely esetben a könyöklés, politikai tevékenység. A jó munkahellyel szemben támasztott elvárások között a következőket sorolják fel: első helyen a karrierépítési lehetőségek, majd jól fizetett munka, jó főnök és jó kollégák, ugyanakkor a munkahely legyen kreatív-innovatív a továbbtanulás (külföldi tapasztalatszerzés) lehetőségével. A Ph.D. fokozatok eltérő regionális és nemzetközi hasznosulását tapasztalhatjuk Vajdaságban. A tanulás, fokozatszerzés nehezebb (körülményesebb, nyelv, költséges, megterhelő) Szerbiában/Vajdaságban, és ugyanez mondható el a munkavállalásról is. A társadalom- és humántudományok, valamint az egészségügyi tudományok képviselői nehezebben, míg a természettudományi és műszaki képesítéssel rendelkezők könnyebben találnak munkát a szűkebb régióban. A doktoranduszok úgy vélik, külföldön magasabb életszínvonal, munkalehetőség, anyagi biztonság, szakmai tapasztalat vár rájuk az itthoni nehézkes elhelyezkedéssel, bizonytalan jövőképpel szemben. Fontos visszatartó erő viszont az itthon negatívumai mellett a család, a barátok közelsége. Emigrálni könnyű a következő tudományterületek (profilok) 15

16 képviselőinek (minden tudományterületet beleértve): egészségügyi tudományok (orvos), műszaki tudományok (informatika, gépészet), természettudományok (fizika), így a migrációs hajlandóság kifejezettebb lehet az ő esetükben. A doktoranduszok az elitmegtartás és régiófejlesztés/régiófejlődés, perspektíva bizonytalanságával találják szemben magukat. Észak-Vajdaságban (Szabadka környéke vagy a Szeged Szabadka vonalon) nehezebb munkát kapni, ezért a többség inkább Újvidék, Belgrád és Budapest reláción találja meg szakmai érvényesülését. Tanulság: Olyan régiófejlesztési stratégia kell (kiemelten kezelve a tehetségápolás és elitmegtartás problémáját), ami nem csak a magyarlakta községeket fogja össze. A problémát regionális politikai, regionális hatékonysági kérdésként kell kezelni. Ehhez stratégiai megközelítés, a régió-imázs újradefiniálása szükséges (felsőoktatási intézményfejlesztés, magántőkével működtetett kutatóintézet), aminek során a régió vonzani tudja majd a szakembereket, és megfékezhetővé válik az emigráció. Talán akkor a Ph.D. fokozattal rendelkező fiatalok szakmailag és anyagilag is érvényesülnek majd Észak-Vajdaságban. 16

17 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az ARANYMETSZÉS 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpályavizsgálat tükrében Bevezető Az ARANYMETSZÉS 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat a Magyar Tudományos Akadémia DOMUS programja keretében valósult meg magyar nemzetiségű doktoranduszok körében Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége, a Téka Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, valamint a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktoranduszok Szervezete együttműködésével. A kutatás vezetői dr. Papp Z. Attila és dr. Csata Zsombor voltak. E hiánypótló életpálya-vizsgálat keretében anonim online kérdőívezést végeztünk 2013 januárja és márciusa között. Az országspecifikus kérdőíveket összesen 485 fő töltötte ki, ez az arány ugyan reprezentatívnak nem tekinthető, ugyanis becslések szerint külhoni magyar doktorandusz tanul szülőföldjén, Magyarországon, vagy másutt, mégis sikerült képet kapnunk a vizsgált populációi motivációiról, jövőterveiről, helyzetéről. A kutatás főbb kérdései a következők voltak: 1. A határon túli magyarok részvétele a doktori képzésben 2. A doktoranduszok főbb szocio-demográfiai adatai 3. A doktoranduszok munkaerő-piaci helyzete 4. Információk a doktori képzésről 5. A doktori iskola választásának motivációi, elégedettség a képzéssel, a tudományos beágyazódás lehetőségei 6. Jövőtervek, integrációs törekvések, migrációs szándék Az ARANYMETSZÉS 2013 vajdasági régiós kérdőívét 102 fő töltötte ki, a célközönség mintegy 65%-át jelenti a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete adatbázisa alapján. A válaszadók 59%-a nő, 42%-a pedig férfi, 32%-uk választotta a szerbiai posztgraduális képzést, míg Magyarországon 62%-uk folytatja tanulmányait ösztöndíjasként vagy költségtérítésesként, más külföldi országban 6%-uk tanul. A kérdőív kitöltésekor 50-en tanultak doktori iskolában, 24-en már befejezték a képzést, de még nem indították el a fokozatszerzési eljárást, és 8-an voltak doktorjelöltek, akik folyamán tervezik megszerezni a fokozatot. A megkérdezettek közül csupán ketten nyilatkoztak úgy, hogy valószínűleg nem fognak fokozatot szerezni. 1. Tanulmányi célú migráció és annak költségei A vajdasági magyar közösség egyik jelentős társadalmi problémája alulreprezentáltsága a felsőoktatásban. Egyedül a társadalom- és humántudományok területén magaslik ki az 17

18 arányuk, ugyanis a magyar egyetemi hallgatók 44,7%-a folytat ilyen jellegű tanulmányokat, 6 és ennek következtében a szerbiai munkaerő-piacon korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. A problémát még tovább súlyosbítja a jelenlegi szakemberek, a magasan képzett és még tanulni vágyó, innovatív vajdasági elit 7 ideiglenes, azaz tanulmányi vagy munkavállalási célú elvándorlása. Mint tudjuk, az ilyen célú elvándorlás az első lépcsőfoka a szülőföldtől való elszakadásnak. Mivel az elmúlt időszakban a felsőoktatás remélt és elvárt diverzifikálódása nem követezett be, pozitív változást sem tapasztalhatunk Szerbia gazdasági helyzetével kapcsolatban, a stagnáló de sok esetben rosszabbodó életszínvonal, a kiszámíthatatlanság következtében a migrációs szándékot fontolgatók köre egyre jobban szélesedik gyengén és magasan képzett egyénekre egyaránt jellemző. A globalizáció korában már nem tekinthető végleges folyamatnak a migráció. 8 Az emigráló vajdasági magyarság célállomásainak kiválasztása során jellemzően fontos szempont a földrajzi távolság, annak érdekében, hogy az ingázás lehetősége fennmaradhasson az anyaország és a szülőföld között. E jelenség legegyszerűbben a transznacionalitás fogalmával azonosítható. Az elvándorolt egyén számára az országhatár átlépése nem jelent végleges elszakadást szülőföldjétől, családi, gazdasági, szociális, vallási, kulturális, politikai kapcsolataival táplálva egyszerre két vagy több nemzetállam összekapcsolódását. 9 A transznacionális társadalmak [ ] földrajzi értelemben nem kötött társadalmat [ ] feltételeznek. Az elmozdulás a lokalitások között nem egyszeri, hanem többszöri oda-vissza mozgás is lehet, a jövőre vonatkozó perspektívákat is a nyitva hagyott lehetőségek jellemzik, így jön létre [ ] a lebegés állapota [ ]. Ez a lebegés akár állandósulhat is, más esetekben viszont a migráns kilép ebből az állapotból [ ], és személyes kapcsolatait, jövőre vonatkozó elképzeléseit, tartózkodását tekintve az egyik lokalitás fontossága megnő. 10 A folyamatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy Magyarország sajátos történelmi múltja miatt a vajdasági magyarság vándorlása részben eltér a hagyományos nemzetközi migrációtól. A határon túli magyarokra jellemző migráció a belföldi és a nemzetközi migráció ötvözete. 11 A 6 Takács Zoltán: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. Abszolutóriumi dolgozat összegzés. In: Somogyi Sándor (szerk.): Évkönyv Regionális Tudományi Társaság: Szabadka, A Magyarországon továbbtanuló vajdasági hallgatók között legmagasabb az értelmiségi családból származók aránya. Erdei Itala: Hallgatói mobilitás a Kárpát-medencében. Education, 2005, Ha összehasonlítjuk a Szerbiából érkező migránsok és Magyarország állampolgárainak iskolai végzettségét, a migránsok között nagyobb arányban található közép illetve felsőfokú végzettségű egyén, mint az autochton populációban. Kincses Áron: A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézőpontból, PhD értekezés, (Letöltés dátuma: ) 8 Melegh Attila: Globalizáció és Magyarország. In: Koppány Judit Udvarhelyi Éva Tessza (szerk.): A világ az iskolában. Tanulmányok a globalizációról tanároknak. Artemisszió Foundation: Budapest, , Melegh Attila Kovács Éva: Az ereimben európai vér folyik. A bevándorló nők élettörténeti perspektívái és integrációja nyolc európai országban. In: Melegh Attila Kovács Éva Gödri Irén: Azt hittem célt tévesztettem - A bevándorló nők élettörténeti perspektívái, integrációja és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök nyolc európai országban. (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései, 88.) KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Budapest, Erőss Ágnes Filep Béla Rácz Katalin Tátrai Patrik Váradi Monika Mária Doris Wastl-Walter: Tanulmányi célú migráció, migráns élethelyzetek: vajdasági diákok Magyarországon. Tér és Társadalom, 2011, 25 (4). 10 Feischmidt Margit Zakariás Ildkó: Hazatérő idegenek. Az etnikai migráció formái, okai és hatásai a Kárpát- Medencében. In: Hárs Ágnes Tóth Judit (szerk.): Változó migráció változó környezet. MTA Etnikai Nemzeti Kissebségkutató Intézet: Budapest, : 81. old. 11 Gödri Irén: Migráció a kapcsolatok hálójában. A kapcsolati tőke és a kapcsolathálók jelenléte és szerepe az ezredvégi magyarországi bevándorlásban. (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései, 89.) KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Budapest,

19 vajdaságiak az anyaországba vándorolnak vissza igaz, külföldi magyarként, viszont migrációs terveikre nagymértékben hatással van a nyelvi, a kulturális és az etnikai azonosság az etnikai tőke. 12 Emiatt a Magyarországra történő vándorlás tulajdonképpen egy hazatérést jelenthet az egyén számára, ne felejtsük el, egyben a kilépést is a jelenlegi kisebbségi státuszából. A határon túli magyaroknak nem jelent akkora nagy kockázatot, megterhelést az elvándorlás jelen esetben az ingázás Magyarországra nyelvi és kulturális szempontból. A szerb állampolgárságú 13 egyének Magyarországon történő iskoláztatása viszonylag divatosnak mondható, habár a számok mögött mélyebb okok húzódnak meg. Az óvodától a középiskolai képzésig részbeni ingadozást illetve csökkenést figyelhetünk meg, amelynek oka, hogy az oktatás e színterein még van lehetőség Szerbiában magyar anyanyelven tanulni. A magyarországi felsőoktatási intézmények keresettsége viszont nem csökken, aminek egyik oka, hogy Szerbiában nem létezik önálló magyar felsőoktatás, 14 a másik, hogy az anyaország felsőoktatási képzések tömkelegét nyújtja. 1. táblázat: A szerb állampolgárságú óvodások, tanulók és hallgatók száma Magyarországon Felsőoktatási intézmény Tanév Óvoda Általános iskola Szakiskola Középiskola Összes munkarend Nappali munkarend 2001/ / / / / / / / / / / Forrás: Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2011/2012, Budapest, 2012, 36. Illés (2009) tanulmányában olvasható, hogy Magyarország vonzóereje csökkenő tendenciát mutat, mint célország, viszont tranzit-migrációs jelentősége erősödik. A meglehetősen alacsony és hiányos válaszadói hajlandóság miatt mélyreható következetéseket óvatosan vonhatunk le, viszont az megállapítható, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok számára jelenleg is célországot jelent az anyaország. Jellemző, hogy az, aki PhD-képzése előtt már magyarországi felsőoktatásban vett részt, továbbra is az anyaországban folytatja tanulmányait, viszont jelentős azok száma is, akik a szerbiai felsőoktatási képzés után inkább a magyarországi PhD-képzést részesítik előnyben. 2. ábra: Korábbi és jelenlegi képzés országok szerint (fő) Melyik országban folytat PhD 12 Az etnikai tőke azt a bizalmat és előnyt jelenti, amelyet az azonos etnikai csoporthoz való tartozás révén nyer el valaki. Gödri: Migráció a kapcsolatok hálójában, i.m.: Becslések alapján a Jugoszláviából, illetve utódállamaiból továbbtanulási céllal érkező hallgatók 80-90%-a magyar anyanyelvű/nemzetiségű. Erőss Filep Rácz Tátrai Váradi Wastl-Walter: Tanulmányi célú migráció, i.m. idézi Kováts, Medjesi Lásd bővebben: Takács Zoltán: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. In: Kötél E., Szarka L. (szerk.): Határhelyzetek II. Kultúra Oktatás Nyelv Politika. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium: Budapest,

20 1. ábra: Doktori képzés országok szerint (fő) Külföld; 5 Magyar ország; 49 Szerbia; 25 képzés?(fő) Magyarország Szerbia Szerbiai képzésben vett részt PhD képzése előtt (fő) Magyarországi képzésben vett részt PhD képzése előtt (fő) Egyéb külföldi ország Számos migrációval kapcsolatos kutatás foglalkozik azzal, hogy azon egyének, akik már egyszer ráléptek a vándorlás ingoványos talajára, azoknál nagyobb mobilitási hajlandóság figyelhető meg a jövőben. Azok az emberek, akik kivándoroltak vagy korábbi migrációs tapasztalattal rendelkező személyekkel vannak kapcsolatban, olyan társadalmi tőkéhez férnek hozzá, amely jelentősen megnöveli annak valószínűségét, hogy a migrációt válasszák. 15 A vajdasági magyar doktoranduszokra ez nem jellemző, az anyanyelv, az etnikai tőke hatása érezhető az eddigi és a közelgő migrációs tervek kapcsán is. A vajdasági magyar doktoranduszok viszonylag magas költségeket nem kizárólag anyagi értelemben vett költségek sorolandók ide, pl.: az ingázással járó idő, munka melletti tanulás fektetnek be doktori tanulmányaikba, viszont kétséges, hogy ezek Szerbiában visszaérkezve megtérülnek-e. Ebben az esetben a transznacionalitás költségként jelenik meg, meglehetősen magas azok száma, akik Magyarországon tanulnak, viszont a munkahelyük Szerbiában van megnyugtató, hogy a végleges elszakadás nem jellemző a kérdezettekre. Másrészt a tanulmányok melletti munkavállalás 16 az idő szempontjából igaz költséget és megterhelést is jelenthet, viszont hátrányt semmilyen értelemben sem azon egyének között, akik egy vagy több helyen dolgoznak illetve akik nem rendelkeznek munkahellyel a doktori fokozat megszerzésének esélyét ugyanúgy pozitívan ítélik meg. 17 Mint ismeretes a szerbiai és a magyarországi PhD-képzés nemcsak színvonalban, de időbeosztásban is eltér egymástól, ennek ellenére meglepő, hogy inkább a magyarországi képzésben résztvevőkre többségük ott nappali képzésben vesz részt, jellemző a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás. Összességében a többségnek a PhD-képzés tandíja jelentős anyagi megterhelést is jelent, ennek következtében a hallgatói ösztöndíjban való részesülés hiánya is megjelenik. 15 Gödri: Migráció a kapcsolatok hálójában, i. m.: 33:50 16 A vajdasági magyar doktoranduszok jelenlegi munkaerő-piaci helyzete megfelelő, ugyanis a megkérdezettek 74%-a doktori tanulmányai mellett egy vagy több helyen is foglalkoztatott státuszt tölt be. Csupán 18%-ra jellemző az alkalmi illetve a részmunkaidős munkaviszony. Az érvényes válaszokból kiderül, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok és a doktorjelöltek nagy része az állami szektorban helyezkedett el, és csupán 29%-uk magánvállalkozásban. (1., 2., 3., melléklet) melléklet 20

21 Munkahely országa Munkavisz onyának jellege Doktori tanulmány tagozata Doktori képzés típusa Hallgatói ösztöndíjba n való részesülés 3. ábra: Magyarországi, szerbiai és egyéb külföldi ország doktori képzésének jellemzői, a költségbefektetések eloszlása (fő) Nem Részesült, de már nem Jelenleg is részesül Teljes mértékben költségtérítéses Részlegesen költségtérítéses Ingyenes Levelező Távoktató Nappali Alkalmi Részmunkaidős Teljes munkaidős Egyéb külföldi ország Szerbia Magyarország % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Magyarországon folytat PhD képzést Egyéb külföldi országban folytat PhD képzést Szerbiában folytat PhD képzést Biztató, hogy a munkahellyel rendelkező doktoranduszok 80%-a Szerbiában dolgozik, ami jelentheti azt is, hogy a nagy többségük szülőföldjén próbál továbbra is boldogulni, fokozatának megszerzésével ugyanis megerősítheti jelenlegi pozícióját. 4. ábra: Munkahely országa (%) Magyarország 18% Szerbia 79% Norvégia 1% Románia 2% Függetlenül attól, hol folytatja doktori tanulmányát az egyén, anyagiakban és egyéb költségekben mérve is sokat fektet be képzésébe. Feltevődik a kérdés, vajon mi vár rájuk a szülőföldön? Jelenleg azoknak a hallgatóknak, akik külföldi oklevéllel rendelkeznek és nem saját vállalkozást szeretnének indítani az oklevél honosításának procedúrájával 18 is számolniuk kell. A megkérdezettek többsége, 61%-uk egyáltalán nem, vagy csak felületesen 18 Meglehetősen hosszadalmas, de főleg magas költségekkel jár a doktori fokozat honosítása. 21

22 ismeri ennek folyamatát. Emellett a friss doktori fokozattal rendelkező egyénnek szembesülnie kell Szerbia további hátulütőivel: Magyarország és Szerbia közötti jövedelemegyenlőtlenségekkel, kutatóhelyek hiányával, a kisebbségi létbe való visszalépéssel, a többségi és/vagy a kisebbségi tudományos életbe való beágyazódás kérdésével stb. 5. ábra: Az oklevél honosításának procedúrájának ismerete, a külföldön tanulók között (%) Nagyobbrész t ismerem 16% Alaposan ismerem 13% Egyáltalán nem ismerem 32% Felületesen ismerem 39% A vágyak és a valóság összeegyeztetése nem lesz könnyű a jövendőbeli vajdasági magyar doktoranduszok számára. Míg Magyarország doktori piacára a szerbiaihoz képest telítettség jellemző, addig Szerbiában kiváltképp Vajdaságban az "álommunkahely" így is elérhetetlennek tűnik a a doktori végzettségű egyének alacsony száma ellenére is.. A megkérdezettek között a legpopulárisabb munkahely a felsőoktatásban dolgozni főállású oktatóként, ezután az állami kutatóintézet következik, majd kis lemaradással a magánszektor következik. Szerbiában a vágyak nehezen találkoznak a realitással, köztudottan felsőoktatási intézményekbe való bekerülés nehézsége, az állami kutatóintézetek hiánya illetve a magánszektor pangása. A vajdasági magyarság félelme nem csillapodik az agyelszívás kapcsán. Szerbia jelenleg szűk karrierlehetőséget tud nyújtani egy doktori végzettségű egyénnek, egyedül a szülőföldön meglévő kapcsolathálók létének és kiterjedtségének van olyan hátráltató vagy visszahúzó ereje az egyén családja, szűk baráti köre, hogy hazacsábítson vagy megtartson néhány magasan kvalifikált fiatalt. Másrészt félő, hogy Magyarország demográfiai és munkaerő-piaci problémájának orvossága, a magasan képzett határon túli magyarság beszippantása lesz, ugyanis ez jelent a magyar állam és közösség számára a legkevesebb költséget, a migráció pedig a legkevesebb konfliktussal jár az azonos nyelvi és kulturális szokások miatt. A munkavállalással kapcsolatok adatok kimutatták, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok jellemzően Szerbia munkaerő-piacán vannak jelen, viszont fontos, hogy a magasan képzett egyének továbbra is Szerbiában szeretnének érvényesülni vagy sem. Összesen 18 egyén jelezte a 71-ből, hogy a doktori fokozat megszerzését követően vélhetően Magyarországon fog élni, ezek közül 8 olyan egyén volt, aki Szerbiát jelölte meg második helyként, viszont az érvényes válaszadók közel 70%-a pedig továbbra is Szerbiában tervez maradni. Azon válaszadók körében, akik első helyen Szerbiát jelölték meg (49 egyén), összesen 14 olyan egyén volt, aki második helyen is jelölt be országot. Ezek közül 12-en Magyarországot írták be. Elenyésző azok száma, akik nem Magyarországon illetve Szerbiában tervezik életüket a doktori fokozat megszerzése után. 22

23 6. ábra: Fokozat megszerzését követően vélhetően melyik országban fog élni? (fő) Elsőnek mondták (71 Másodiknak Harmadiknak fő) mondták (29 fő) mondták(8 fő) Szerbia 49 Magyarország 14 Szerbia 4 Magyarország 18 Szerbia 8 Szlovénia 2 Svájc 1 Szlovénia 2 Belgium 1 Norvégia 1 Benelux állam 1 Németország 1 Belgium 1 EU 1 Kanada 1 Olaszország 1 USA 1 Annak ellenére, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok és doktorjelöltek Szerbiában keresik az érvényesüléshez vezető utat, az élet- és munkakörülmények remélt javulása érdekében a válaszadók közel 44%-a jelezte, hogy szívesen, avagy nagyon szívesen elhagyná szülőföldjét és csupán 15%-uk nem szívesen szánná rá magát erre a lépésre (4. melléklet). Ám ez a típusú elvándorlás inkább ideiglenes, mintsem végleges letelepedést jelent. Az összes válaszadó (102) közül 24 személy jelezte, hogy a közeljövőben tervez külföldre utazni kutatási és/vagy továbbtanulási, szakmai továbbképzés, valamint munkavállalás céljából, viszont elenyésző azok száma (3 személy), akik véglegesen letelepednének más országban, jellemzően Európa határain belül. A vajdasági magyar doktoranduszok véleménye szerint a tanulmányukba befektetett költségek részben megtérülni látszanak, közel 64%-uk pozitívan vélekedik jövője kapcsán, bíznak életük jelentős javulásában, amiben a ambíciójuknak és szakmai teljesítményüknek valamint doktori tanulmányaiknak és fokozatszerzésüknek jelentős és egyben meghatározó szerepe is van (9., 10. melléklet). Ezzel szemben a szerbiai doktoranduszkutatás válaszadóinak 64%-a nemmel válaszolt, arra a kérdésre, hogy létezik-e perspektíva a fiatal kutatóknak Szerbiában, és ugyancsak 64%-uk tervezi elhagyni az országot. Szerbia, mint kibocsátó ország gazdaságilag alacsonyabb helyzetben van, és azáltal, hogy a szakemberek illetve a továbbtanulni szándékozó fiatalok elhagyják az országot, még jobban erősítik az ország lemaradását, gazdasági egyenlőtlenségének fokozódását. Az eddig végbement akár természetesnek is mondható emigrációs folyamatokon változtatni nem tudunk. Vajon Szerbia, a Vajdaság, a vajdasági magyarság gazdasági és politikai vezető rétege képes-e felismerni a külföldön lévő, de a legtöbb esetben lebegő magasan képzett vajdasági magyarok tudástőkéjét és ezt a szülőföldön hasznosítani. A vajdasági magyar doktoranduszok ugyanis olyan csoportját képezik kis közösségünknek, akikre épülve lehetősége adódhat a küldő és a befogadó országnak is gazdaságfejlesztési kapcsolatok kialakítására. 1. A doktori képzés és a kutatói pálya A 2000-es évek elején a Kárpát-medence régióiban a kisebbségi közösségek tudományos vezetői a 35 évnél fiatalabb kutatók számát Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és Vajdaságban összesen 364-re becsülték. A legtöbb fiatal kutató Erdélyben volt ekkor, szám szerint 181, de igen magas számban képviseltették magukat a Felvidéken is (105). Vajdaságban 57 fiatal kutatóról tettek említést a megkérdezett tudományos vezetők, míg Kárpátalján 21-ről. Az 5/150/2001 NKFP projekt keretében végzett kutatásról beszámolva 23

24 Berényi Dénes, Egyed Albert és Kulcsár Szabó Enikő a vajdasági helyzetet értékelte legsúlyosabbnak év alatt jelentősen gyarapodott a vajdasági magyar tudományos utánpótlás, jelenleg mintegy vajdasági magyar doktorandusz szerepel a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete adatbázisában. 20 Mi okozta mintegy tíz év alatt ezt a jelentős növekedést? Az egyik ok lehet az, hogy Szerbiában a Bolognai Folyamat bevezetését követően a korábbinál sokkal több személy számára vált elérhetővé a doktori képzés, s a fokozatszerzési eljárás lerövidült. Minden bizonnyal pozitívan befolyásolta a folyamatot a vajdasági felsőoktatás, tehetséggondozás fontos intézménye, a 2001 óta működő Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amely hároméves tutoriális ösztöndíjrendszerrel segíti a legtehetségesebb fiatal kutatókat óta minden évben megrendezik a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amelyen az egyetemisták mellett évről évre egyre több doktorandusz is bemutatkozik. Nem feledkezhetünk meg a negatív tényezőkről sem, a gazdasági helyzet stagnálásáról, romlásáról, a munkahelyek fogyó számáról, melyek ugyancsak ösztönözhetik a továbbtanulást, ugyanis egy doktorandusz ösztöndíjasként a PhD-képzéssel három év biztos egzisztenciát is nyer. Továbbá a tanulmányok idejének és a családalapítás megkezdésének kitolása nemzedéki sajátosság is. Az ARANYMETSZÉS 2013 doktorandusz életpálya-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vajdasági adatközlőket elsősorban szakmai-tudományos szempontok vezérelték, amikor a doktori tanulmányok mellett döntöttek, közepesen voltak fontosak számukra a későbbi munkalehetőségek és munkahelyi elvárások, valamint egyáltalán nem voltak fontosak számukra a családi elvárások illetve a hallgatói évek meghosszabbítása. 7. ábra: A doktori iskola kiválasztásának okai A doktori iskola szakmai kínálata illeszkedett a A képzés magas színvonala miatt Értékeltem a doktori iskola oktatóit Az intézmény hírneve, reputációja miatt Az egyetemi oktatóim ajánlották A képzés nyelve miatt A korábbi végzősöktől pozitív visszajelzéseket Ez az intézmény volt közelebb a lakóhelyemhez Ez tűnt legkevésbé költségesnek Úgy gondoltam, ide könnyen bekerülök Úgy gondoltam, ezt lesz a legkönnyebb elvégezni 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 19 Berényi Dénes Egyed Albert Kulcsár Szabó Enikő: A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban. Magyar Kisebbség. 2004, A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók ban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával készített adatbázisa alapján. 24

25 A doktori iskola kiválasztásánál is elsősorban a szakmai-tudományos szempontok döntöttek a kényelmi és anyagi szempontokkal ellentétben. A megkérdezettek számára a leglényegesebb kritériumok a következők voltak: a szakmai érdeklődésük és a doktori iskola kínálatának összhangja, a képzés magas színvonala, a doktori iskola oktatói és az intézmény hírneve. Ezzel szemben jelentős hatása nem volt az olyan kényelmi szempontoknak, mint a könnyű bekerülés, a képzés könnyű elvégzése és a legkisebb anyagi megterhelés. Az egyetemi oktatók ajánlása fontosabb volt számukra, mint a korábban végzettek pozitív tapasztalatai. Ami meglepetést okozott, az a képzés nyelvének motivációs ereje. A megkérdezettek 48%-át a döntés meghozatalakor nem befolyásolta a képzés nyelve, 22%-ára jellemző is volt, meg nem is, hogy ez alapján hozta meg a döntését, és 30%-uk szempontjából volt húzóereje a képzés nyelvének. Mindehhez hozzátartozik, hogy a doktori képzést 57 doktorandusz magyarul, 24 szerbül, 17 angolul és 1 németül végzi. Egy nagyon fontos elem nem szerepel az ábrán, az, mennyire befolyásolta a válaszadókat a doktori iskola kiválasztásakor, hogy ugyanabban az intézményben szereztek-e diplomát. A válaszok pont fele-fele arányban oszlanak meg, tehát elmondhatjuk, hogy a doktoranduszok nem feltétlenül ragaszkodnak korábbi tanulmányaik színhelyéhez, ha máshol magasabb színvonalú képzést kaphatnak, azt választják. Ha tudományterületek szerinti bontásban nézzük meg ugyanezt, azt látjuk, hogy a bölcsészek és társadalomtudósok könnyebben váltanak intézményt, míg a műszaki és természettudományok képviselői számára lényeges a folytonosság, hiszen e tudományterületekre jellemző a szoros együttműködés a témavezetővel és a kutatócsoporttal. A témavezetővel való jó viszony az egyik leglényegesebb tényezője a sikeres fokozatszerzésnek. A témavezető és doktorandusz kapcsolata a legtöbb esetben már a képzés előtt megkezdődik, erre utal, hogy a megkérdezettek 62%-a a doktori tanulmányok előtt kérte fel témavezetőjét, 26%-uk a felvételit követően kérte fel, míg 8%-uk számára a doktori program jelölt ki mentort. Az adatközlők többségének véleménye szerint mentoruk szakmailag kompetens, elismert szakértő, kitűnő oktató, értékes szakmai kapcsolatokkal rendelkezik, jó diplomata, lelkiismeretesen végzi munkáját, értékes szakmai útbaigazításokat ad, segít a szakmai kapcsolatteremtésben és kisebb részben ugyan, de közös publikációkra is lehetőségeket kínál. A doktoranduszok témavezetővel való elégedettségéről leghívebben az tanúskodik, hogy 75%-uk nem választana új témavezetőt, ha újrakezdhetné a doktori képzést. 8. ábra: Ha újrakezdené a doktori képzést, ugyanazt a témavezetőt választaná? (%) nem tudja; 21% nem; 4% igen; 75% igen nem nem tudja 25

26 9. ábra: Mindent egybevetve, mennyire elégedett a doktori képzésével? (%) 50% 47% 40% 30% 20% 30% 18% 10% 0% 0% Elégedetlen 5% Többnyire elégedetlen Közepesen elégedett Többnyire elégedett Elégedett A vajdasági magyar doktoranduszok több mint fele összességében elégedett a doktori képzésével, ha külön vizsgáljuk a Magyarországon és Szerbiában tanulókat, akkor némi hangsúlyeltolódás figyelhető meg. A Magyarországon doktorálók 74%-a (20%+54%) elégedett és többnyire elégedett, míg Szerbiában ez az arány csupán 46% (32%+14%). Szerbiában a közepesen elégedettek aránya közelít a Magyarországon többnyire elégedettek arányához. Ez a hangsúlyeltolódás érthetővé válik, ha az adatokat összevetjük a szerbiai kutatás hasonló tematikájú kérdéseire adott válaszokkal, melyek a szerbiai doktori képzés alacsonyabb színvonalát mutatják ben és 2011-ben is a válaszadók 63%-a ítélte nem megfelelőnek a posztgraduális órákat ben a megkérdezettek 57%-a válaszolta azt, hogy nincsen rendes tanítás a doktori képzésen. A tanítás minősége közepesen érdekli a tanári kart az adatközlők szerint. A saját kutatómunkájuk feltételeit 2010-ben 20%, 2011-ben pedig csak 16% értékelte jónak, közepesnek 43% és 51%, rossznak pedig 37% és 33%. Ezek az adatok különösen aggasztóak, hiszen a doktori iskolák programját az Oktatási Minisztérium illetékes bizottsága akkreditálta, viszont ezek szerint a leírtak és a gyakorlat nem találkoznak egymással. 21 A vajdasági magyar doktoranduszok a doktori képzés problémájaként a pénzhiányt, a kutatóintézetek és egyéb oktatói állások hiányát emelték ki. Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a képzés tanrendje kevéssé vagy egyáltalán nem illeszkedik a doktori kutatások témájához, ebből adódóan kevésnek tartják a 3 éves képzést, mivel nem tudnak a kutatásokra összepontosítani. A válaszadók javaslatokat is megfogalmaztak, amelyekkel meg lehetne oldani a képzés hibáit. Szerintük szükséges a kutatási témák és a tanterv szorosabb kapcsolata, egyéni tanterv alkalmazásával hatékonyabbá válna az oktatás, és a mentorral is szorosabb lehetne így az együttműködés. Továbbá az idegen nyelvi kurzusokat is hiányolják a doktoranduszok, hiszen a nem megfelelő nyelvtudás nagyban gátolja a külföldi kutatómunkákban, nemzetközi kutatócsoportokban való részvételt, vagy az idegen nyelvű publikációk megírását. A nyelvtudás, a publikációk mennyisége és minősége, valamint a külföldi tapasztalat nagyon lényeges, hiszen a fiatalok versenyképességének, felkészültségének kiváló mércéje. A válaszadók 11%-a alapszinten, vagy egyáltalán nem beszéli sem a szerb, sem az angol nyelvet, míg anyanyelvi szinten, illetve felsőfokon szerbül 37%-uk, angolul 25%-uk tud, középfokon pedig szerbül 52%, angolul 64%. Bár ezen a teljesítményen is lenne mit javítani, a német nyelv ismerete riasztó igazán, hiszen az adatközlők 63%-a alapfokon, vagy egyáltalán 21 A hivatkozott 2010-es és 2011-es szerbiai doktorai kutatás eredményei alapján. 26

27 nem tud németül, mindössze 34%-uk rendelkezik középszintű tudással, s csupán 3%-uk felsőfokúval. 10. ábra: Tudományos tevékenység az elmúlt 12 hónapban (fő) Magyar vagy szerb nyelvű kötet, folyóirat Idegen nyelvű kötet, folyóirat Magyar vagy szerb nyelvű konferencia Idegen nyelvű konferencia A tudományos életben nem elégséges nyelvismeret lehet az egyik oka annak, hogy viszonylag kevesen publikálnak és adnak elő idegen nyelven, de riasztó az az adat is, hogy az elmúlt 12 hónapban fő nem publikált, illetve nem adott elő magyar vagy szerb nyelven sem. A többség évente általában 1-3 alkalommal publikál, illetve vesz részt konferenciákon. Ha tudományterületi bontásban nézzük meg a publikációkat, az elmúlt egy évben idegen nyelven egyáltalán nem publikálók között csupán 1 természettudománnyal, 2 műszaki tudománnyal és 2 orvostudománnyal foglalkozót találunk, viszont ők 2011-ben, vagy 2012-ben kezdték doktori tanulmányaikat. Az elmúlt 12 hónapban 1-3 idegen nyelvű publikációval 9 természettudományi (összesen 12-ből), 6 műszaki tudományi (összesen 13-ból) és 1 orvostudományi (összesen 3-ból) PhD-hallgató rendelkezik, viszont a bölcsészettudomány és társadalomtudomány területéről összesen 7 (összesen 47-ből) ilyen személy töltötte ki a kérdőívet. Ezek a jelentős eltérések elsősorban a tudományterületek sajátosságaiból adódnak, a természettudományi és műszaki tudományi témák sokkal nemzetközibbek, mint a humán vagy társadalomtudományiak többsége, illetve bejáródottabbak a külföldi publikálás csatornái. A nyelvismerettel szorosan összefügg a mobilitás is, a 102 válaszadóból mindössze 16 fő (16%) töltött hosszabb-rövidebb időt külföldön, ebből pedig csupán 5 fő tartózkodott egynél több országban néhány hónapig. A célországok Ausztria, Magyarország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Norvégia, Belgium, Szlovénia, Spanyolország és Japán voltak. E tekintetben az volt a hipotézisünk, hogy a Magyarországon tanulók nagyobb arányban vesznek részt cserediák-programokban, tanulmányutakon, de e feltevésünk megdőlt, ugyanis a külföldre utazó diákok száma hasonló arányban van mindkét országban. A szerbiai doktoranduszkutatásban ugyancsak rákérdeztek a külföldi mobilitásra, az adatközlők 27%-a tartózkodott tanulmányi céllal külföldön, annak ellenére, hogy mintegy 50%-uknak lett volna erre lehetőségük, és 96%-uk nagyon fontosnak tartja a tapasztalatszerzés e formáját. Összegzés Az ARANYMETSZÉS 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat vajdasági online kérdőívét a célközönség mintegy 65%-a kitöltötte, így a korábbi találgatások, becslések helyett most már kezd kialakulni egy átfogó, pontos kép a vajdasági magyar doktoranduszok helyzetéről. Bár a doktoranduszok 67%-a Magyarországon folytatja doktori tanulmányait, a munkahellyel rendelkezők 80%-a mégis Szerbiában dolgozik, és a válaszadók többsége szülőföldjén tervezi az életét annak ellenére, hogy vágyaik nincsenek összhangban az ország intézményi 27

28 lehetőségeivel, és még a honosítás hosszadalmas és drága procedúrája is vár rájuk, ha hazatérnek Magyarországról. Fontos kiemelni, hogy a vajdasági magyarok a kisebbségi státusz ellenére is nagyobb arányban terveznek Szerbiában maradni, mint a szerbiai kutatás adatközlői, akiknek 64%-a nem lát perspektívát Szerbiában a fiatal kutatók számára, és szeretné elhagyni az országot. Míg a migrációs szakirodalom Magyarország mint célország vonzóerejének csökkenő tendenciáját és tranzit-migrációs jelentőségének erősödését hangsúlyozza, addig a vajdasági magyar doktoranduszok esetében megállapítható, hogy számukra az anyaország továbbra is inkább célország. Motivációik, legyen szó a doktori tanulmányok elkezdéséről, vagy a doktori iskola kiválasztásáról, elsősorban szakmaiak, és bíznak a stúdiumaikba fektetett energia megtérülésében 28

29 Takács Zoltán Novák Anikó Tudományos utánpótlás Vajdaságban Kutatási előzmények Tanulmányunkban a vajdasági magyar tudományosság aktuális helyzetét szeretnénk bemutatni. Általánosságban, tudományterületek szerint számszerűsítve, és egy korábbi kutatási projekt (Balassi Intézet, Márton Áron Szakkollégium Budapest 22 ) kataszteri munkájának összegzésével próbálunk számot vetni a teljes vajdasági magyar tudományos elitről, fokozott figyelemmel kísérve a fiatal doktoranduszokat és kutatókat. A mintegy 250 főt számláló vajdasági magyar akadémiai közösség az MTA (szerbiai) Külső Köztestületi Tagságának adatbázisa, illetve a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének (VMDOK) belső adatbázisa alapján került elemzésre. A generációk összehasonlítását több szempontból is fontosnak tartjuk: A VMDOK folyamatos kataszterezése, tagtoborzása által a tagok a most megjelenő kötetben lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, hiszen ők képezik a vajdasági magyar tudományos utánpótlást, a fiatal tudós értelmiséget. Összehasonlítás által, pontosabban láthatjuk azokat a területeket, profilokat, ahol a több évre visszanyúló, az értelmiséget sújtó problémák (migráció, agyelszívás, intézményi [kisebbségi szempontokat mellőző] humánerőforrás-politikák, stb.) miatt, hiányos a vajdasági magyar akadémiai közösségen belüli utánpótlás. A vajdasági magyar felsőoktatás szerveződése egyben a Ph.D. hallgatók számára megfelelő perspektíva-teremtés szempontjából, vizsgáljuk tudományos közösségünk kapacitásait, az egyetemalapítás humánerőforrás-lehetőségeit. Generációk között junior és szenior magyar tudományosság Vajdaságban A generációk közötti összehasonlítás során két adatbázis elemzéséből indulunk ki. Az MTA (szerbiai) Külső Köztestületi Tagsága került kataszterezésre, elsősorban. A mintegy 192 tagot számláló közösség további szűrésre került. A szerb munkatörvényben előlátott 65 éves kori munkára való jogot (és a humánerőforrás reális tervezhetőségének feltételeit) figyelembe véve, az MTA tagok közül csak az 1948-ban, illetve azt követő években született személyeket vettük alapul (N=124). 23 Ehhez az adatbázishoz hozzárendeltük a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete által, 2012 nyara óta, elkötelezetten toborzott tagokat egyesítő adatbázist (N=163). Így összesen 287 tudományokkal foglalkozó vajdasági magyar személy került az elemzésbe 1. ábra. 22 Az interjúkat, intézményi esettanulmányokat Rumenyákovity Melinda és Takács Zoltán készítették (10 mélyinterjú a Oktatási Kataszter 2010 c. kutatás keretein belül, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium támogatásával. A helyi-regionális elit képviselőivel további interjúkat készített Takács Zoltán, között (Szabadkán, Zentán és Újvidéken). 23 Az észak-vajdasági intézményekben készült esettanulmányokban (a foglalkoztatottak listáján) további tudományok doktora szerepel. Ők nem tagjai az MTA-nak. Ismereteink alapján, néhány személy kivételével, próbáltuk a teljes alapsokaságot feltérképezni, elemezni. 29

30 1. ábra Vajdasági magyar MTA-tagok és doktoranduszok tudományterületek szerint, 2013, fő Bölcsészet- és társdalomtudományok Természettudományok Gazdaságtudományok Egészség-és orvostudományok Műszaki tudományok III (gépészet, villamossági mérnöki) Műszaki tudományok IV (informatika) Jogtudományok Pedagógia-és neveléstudományok 2 10 Agrártudományok 5 6 Műszaki tudományok II (építészet) 3 5 Művészetek Műszaki tudományok I (technológia) Sporttudományok MTA tagok Doktoranduszok és fiatal kutatók Forrás: MTA és a VMDOK adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=287). A vajdasági magyar (junior és szenior) akadémiai elit 32%-a bölcsész- és társadalomtudományi profilú (a csoporton belül 50%-uk a magyar nyelv és irodalom területén szerzett/szerez fokozatot). A második legnagyobb csoportot a természettudósok képviselik, 17%-kal. Ezt követően a műszaki-mérnöki képzési terület (gépész-, villamos-, informatikamérnöki, továbbá az építészeti és technológia-tudományi képzési terület) emelkedik ki, 16%- kal, majd a gazdaságtudományi képzési terület 11%-kal. Az 1. táblázat abszolút és relatív számokban mutatja be az egyes tudományterületeket képviselő vajdasági magyarokat. A doktoranduszok és fiatal kutatók részaránya a tudományos utánpótlás szempontjából néhány tudományterületen alacsonyabb, mint a szenior akadémiai elit részaránya. Ezek a problémás tudományterületek a következők: jogtudományok, egészség- és orvostudományok, illetve az agrártudományok (itt némely esetben néhány fiatalról van csak szó). Bizonyos tudományterületek esetében (pl. sporttudományok, technológiatudományok, művészetek) általánosságban még alacsonyabb a fiatalok részaránya (0,3 1,7%), mindössze néhány személy. 30

Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról?

Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról? 1 Takács Zoltán Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról? Bevezető A tanulmány a vajdasági magyar doktoranduszok aktuális helyzetének, karrierlehetőségeinek és mobilitási pályájának kérdésével foglalkozik.

Részletesebben

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében 1 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Ph.D. karrier-utak, érvényesülési pályák, emigráció a vajdasági magyar doktoranduszok körében

Ph.D. karrier-utak, érvényesülési pályák, emigráció a vajdasági magyar doktoranduszok körében A tanulmány rövidített változata megjelent: Takács Zoltán Gábrity Molnár Irén: PhD. karrier-utak, érvényesülési pályák, emigráció a vajdasági magyar doktoranduszok körében, In: Francišković Dragana, Hózsa

Részletesebben

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió?

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió? A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM Utópia vagy merész vízió? AZ MNT FELSŐOKTATÁSI TERVEI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Oktatásfejlesztési stratégiánk programjai és megvalósításuk: - Felsőoktatási ösztöndíjprogram

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

15. éve a Magyarságkutató Tudományos Társaság szolgálatában

15. éve a Magyarságkutató Tudományos Társaság szolgálatában 15. éve a Magyarságkutató Tudományos Társaság szolgálatában Gábrity Molnár Irén: A magyar felsőoktatás jelene/jövője Vajdaságban Szabadka, 2006. 05. 24. Magyarságkutató Tudományos Társaság konferencia

Részletesebben

Női karrierutak a magyar felsőoktatásban a Bologna folyamat tükrében BORSOS ESZTER-KISS ÁDÁM GERGŐ SZIE EGYRTDI 2014.11.28.

Női karrierutak a magyar felsőoktatásban a Bologna folyamat tükrében BORSOS ESZTER-KISS ÁDÁM GERGŐ SZIE EGYRTDI 2014.11.28. Női karrierutak a magyar felsőoktatásban a Bologna folyamat tükrében BORSOS ESZTER-KISS ÁDÁM GERGŐ SZIE EGYRTDI 2014.11.28. Felsőoktatási körkép Rendszerváltozás utáni expanzió (hallgatói, intézményi oldalról

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Munkaerőpiac igények a. felnőttoktatási modell

Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Munkaerőpiac igények a. felnőttoktatási modell 2008. február 25. Szabadka Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Munkaerőpiac igények a Vajdaságban és a regionális felnőttoktatási modell Fiatalok bizonytalan jövőképe - Egyetem választáskor kudarckerülő magatartás

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján Jelentés a KTK 2016. évi nyílt napi rendezvényén kitöltött kérdőívek alapján A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2016. január hónapban több aktuális esemény mellett- a leendő hallgatóira is fókuszált. Ennek

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Doktori Tanács Elnök: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár Titkár: Horváth Balázs egyetemi adjunktus 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon: (96) 503-400/3121 Fax: (96) 329-263 E-mail:

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás 814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka. Szerző(k): Dr.Lepeš Josip,

Részletesebben

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Megmérettetések 65 Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Országos középiskolai tanulmányi verseny Biológia Tallós Zsófia 12. C 27. hely tanára: Babay-Bognár Krisztina Szép magyar beszéd

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Dobai Korcsmáros Enikő Migrációs hajlandóság hallgatói mobilitás

Dobai Korcsmáros Enikő Migrációs hajlandóság hallgatói mobilitás Dobai Korcsmáros Enikő Migrációs hajlandóság hallgatói mobilitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A kutatás célja Primer kutatás Online kérdőíves

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a PANNON EGYETEM Doktori képzésébe való részvételre. 2007/2008 tanév

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a PANNON EGYETEM Doktori képzésébe való részvételre. 2007/2008 tanév PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a PANNON EGYETEM Doktori képzésébe való részvételre 2007/2008 tanév A doktori képzés egyetemi felelősei az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke Tudományos és Nemzetközi ügyek

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Cserediákprogramok. JoinEU-SEE, Basileus, Sigma, Eraweb, DAAD, CEEPUS, Balassi Intézet

Cserediákprogramok. JoinEU-SEE, Basileus, Sigma, Eraweb, DAAD, CEEPUS, Balassi Intézet Cserediákprogramok JoinEU-SEE, Basileus, Sigma, Eraweb, DAAD, CEEPUS, Balassi Intézet CSEREDIÁK- PROGRAMOK Felsőoktatási tájékoztató füzet 2015 A legismertebb, hazánkban is működő cserediákprogramokról

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2 Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos

Részletesebben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra a 2015/2016. tanévben A 11. (12-13.) évfolyamon a tanrend az érettségi - felsőoktatási felvételi igényekhez igazodik Tanulóink korábbi választásuktól

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Európai Integrációs Alap. Szerb állampolgárok Magyarországon

Európai Integrációs Alap. Szerb állampolgárok Magyarországon Európai Integrációs Alap Szerb állampolgárok Magyarországon 2012 Dr. Gábrity-Molnár Irén A szerb-magyar határon át migráló vajdaságiak életvitele Határ menti migrációs térség A válaszadók nemzetiségi megoszlása

Részletesebben

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 154 kutatás közben W Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

29. Szabadka. Fontos, megfogalmazza:

29. Szabadka. Fontos, megfogalmazza: A MTA Magyar Tudományoss nyosság g KülfK lföldön n Elnöki Bizottság 2007. június j 29. Szabadka Gábrity Molnár r Irén: Vajdasági felsőoktat oktatási/kutatási helyzetkép társadalomtudományok Fontos, hogy

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

VERSENYEREDMÉNYEK Tagintézmény. Pék- cukrász OSZKTV Szakma Kiváló Tanulója. Lótenyésztő OSZKTV Szakma Kiváló Tanulója

VERSENYEREDMÉNYEK Tagintézmény. Pék- cukrász OSZKTV Szakma Kiváló Tanulója. Lótenyésztő OSZKTV Szakma Kiváló Tanulója VERSENYEREDMÉNYEK Tagintézmény 2003. Vadász-Ember Andrea 9/E birkózás Orbán Barbara 12/KÉ Gödri Zoltán 13/PC Szalai Dávid 13/PC Horváth Annamária 12/L Pacsi Terézia 12/L Boros Mónika 12/KÉ Takács Szelina

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzési szak

Csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzési szak Beosztás a 2015. június 17 19 között tartandó záróvizsgára Bizottság száma : 23. sz. Terem szám:, B épület 537. terem Záróvizsga időpontja: 2015. június 17. 8. 00 órától Balázsi Éva Kata Béres Nikoletta

Részletesebben

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról MTT Könyvtár 10. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25%

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25% Jelentéskészítő, GYFK_gólya_00 GYFK_gólya_00 Válaszadók száma = 66 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0% % Hisztogram

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

Takács Izabella. 1. ábra. A szülők iskolai végzettsége

Takács Izabella. 1. ábra. A szülők iskolai végzettsége Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VI. évfolyam, 1. szám, (2011) pp. 215 182. A VAJDASÁGI MAGYAR ANYANYELVŰ DIÁKOK KÖRNYEZETNYELVHEZ ÉS IDEGEN NYELVHEZ VALÓ VISZONYULÁSA TAKÁCS IZABELLA Újvidéki

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek EvaSys MISKOLCI EGYETEM Válasz jelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: Egyetemi docens

Részletesebben

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Megmérettetések 65 Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Országos olasz nyelvi diáktalálkozó Nosticzius Ákos 12. B novellafordítás 1. hely tanára: Matolcsi Balázs Seager-Smith Dániel 10.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben